SZAKDOLGOZAT Kiss Eszter 2011

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT Kiss Eszter 2011"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Kiss Eszter 2011

2 Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszék Pécs-Uránváros A városrész vizsgálata, értékelése, javaslatok a fejlesztésre Konzulens: Miklóssy Endre Belső bíráló:... Külső bíráló: Tanszékvezető: Dr. Schneller István Kiss Eszter településüzemeltető szakirány

3 TARTALOM Ábrajegyzék...2 Képek jegyzéke.. 3 Bevezetés 4 1. Uránváros múltja Az építkezés előzményei A szocialista városeszmény és Uránváros Az uránbányászat Pécsett Építéstörténet A pécsi panelépítés Uránváros jelene Demográfiai adatok A jelenlegi állapot elemzése Intézmények, szolgáltatások Oktatási intézmények Szociális és gyermekvédelmi intézmények Egészségügyi és sportlétesítmények Kulturális létesítmények Üzletházak, piac, vendéglátás Egyéb szolgáltatások Kapcsolat a belvárossal Kérdőíves vizsgálat a városlakók körében Uránvárosról Uránváros SWOT analízise Uránváros jövője Kísérletek és megvalósult tervek Uránváros fejlesztésére Fejlesztési ötletek, javaslatok 58 Összefoglalás 65 Irodalomjegyzék Mellékletek 1. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat Uránváros épületeiről 2. sz. melléklet: Uránváros a pécsiek szemében kérdőív 3. sz. melléklet: A kérdőív eredményeinek részletes ismertetése 4. sz. melléklet: Fejlesztési ötletek, javaslatok térképi összefoglalója 5. sz. melléklet: Az Uránváros építészeti és képzőművészeti emlékeit bemutató tanösvény javasolt állomásai

4 ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A pécsi uránbánya bányaüzemei, valamint az Ércdúsító Üzem és a zagytározók elhelyezkedése (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 2. ábra: A lakókörzetek és szomszédsági egységek (lakótömbök) beosztása (Dénesi Ödön rajzai alapján. Dénesi, o., Dénesi o.) 3. ábra: A pécsi panelgyártás történetének jelentős helyszínei (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 4. ábra: Uránváros mai elhelyezkedése Pécs városában (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 5. ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása Pécsett és Uránvárosban, (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 6. ábra: A 7 évesnél idősebb lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Pécsett és Uránvárosban, (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 7. ábra: Munkaerő-piaci helyzet Pécsett és Uránvárosban, (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 8. ábra: A játszóterek mai állapota (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 9. ábra: Uránváros közintézményhálózati terve (DÉNESI, o.) 10. ábra: A közintézményhálózat napjainkban (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 11. ábra: Az uránvárosi buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük a belváros és Kertváros irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 12. ábra: A buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük az uránvárosi buszvégállomás irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 13. ábra: Uránváros kapcsolata a belvárossal: fontosabb intézmények, autóbusz viszonylatok (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 2

5 KÉPEK JEGYZÉKE 1. kép: I. ütem beépítési terve (DÉNESI, o.) 2. kép: A főtér távlati képe nyugatról (Dénesi Ödön rajza. DÉNESI, o.) 3. kép: A főút látványa nyugatról Dénesi tervén (DÉNESI, o.) és napjainkban 4. kép: Gondozatlan zöldfelületek Uránvárosban 5. kép: Művészeti alkotások az A és B tömbben 6. kép: A kereskedelem és vendéglátás emblematikus épületei Uránvárosban a Mecsek Áruház és az Olympia 7. kép: Pécs-Uránváros rehabilitációs rendezési terve (ZAMBÓ, 1988.) 8. kép: Két lehetséges sarokbeépítés rajza (URÁNVÁROS JÖVŐJE, 9. és 12. o.) 9. kép: Uránváros központja a Szilárd Leó park és az Uránbányász tér A szakdolgozatban bemutatott fényképek a szerző saját felvételei. 3

6 PÉCS-URÁNVÁROS A VÁROSRÉSZ VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK A FEJLESZTÉSRE BEVEZETÉS A szakdolgozat témája Pécs Uránváros nevű városrésze történeti kialakulásának bemutatása, jelenlegi helyzetének vizsgálata és értékelése, valamint az így feltárt eredmények alapján fejlesztési javaslatok megtétele. A korábban Új-Mecsekaljának és Nyugati városrésznek is nevezett településrész Pécs nyugati határán helyezkedik el, mintegy 100 hektárnyi területen. Területe hozzávetőleg megegyezik Pécs történelmi belvárosának területével. Építése között folyt, a kor legnagyobb lakótelepépítéseinek egyikeként, és azóta is meghatározó része a városnak mind népessége, decentrumi szerepe, mind pedig városképi jelentősége szempontjából. A dolgozat az 1955-ben kiírt tervfeladatban meghatározott, a mai Nendtvich Andor út (6-os főút) Tüzér utca Budapest-Pécs vasútvonal Páfrány utca által határolt területet tekinti vizsgálata tárgyának. Bár a dolgozat elsősorban az építéstörténettel és a városépítészeti értékek objektív vizsgálatával foglalkozik, nem elhanyagolható a témaválasztás azon indoka sem, ami a vizsgálatot némiképp befolyásolhatja: a szerző személyes kötődése. Születésem óta magam is uránvárosi lakos vagyok, ennek köszönhetően jó helyismerettel rendelkezem, valamint már régóta érdekel szűkebb lakókörnyezetem kialakulásának, fejlődésének története, illetve a városban elfoglalt jelenlegi és jövőbeni szerepe. Úgy vélem, hogy a településrész rendelkezik olyan adottságokkal, amit elsőként felismerni, majd kihasználni és fenntartani, illetve fejleszteni lenne érdemes, ami növelhetné Uránváros értékét és presztízsét, valamint az itt lakók és újonnan beköltözők ragaszkodását a városrészhez. A dolgozat így az értékek feltárására és bemutatására törekszik, és ezen értékek hasznosításának lehetőségeit igyekszik felvázolni. Az Uránvárosról fellelhető szakirodalom (a várostervező publikációi, rövidebb tanulmányok) és források (levéltári anyagok) nehezen kutathatók, sőt a sok felfelbukkanó említésben olykor egymásnak ellentmondó vagy nem egyértelmű adatok szerepelnek. Problémát okoz még a téma kutatásánál, hogy az uránbányáról és a hozzá kapcsolódó tevékenységekről, létesítményekről a dokumentációkat bizalmasan kezelték, a későbbi évtizedekben sok adat és forrás el is tűnt. Természetesen a szakdolgozat nem 4

7 terjedhet ki minden részlet tárgyalására de a felsorolt nehézségek ellenére későbbi, részletesebb és mélyrehatóbb kutatások első lépése lehet. Egy település vagy településrész jelenének megismeréséhez feltétlenül szükséges kialakulásának és múltjának az ismerete, ezért jelen munka is elsőként Uránváros építésének előzményeit és történetét, az építéshez kapcsolódó technológiákat mutatja be, kitérve a pécsi uránbányászat rövid történetére is. Ehhez az adatokat elsősorban levéltári és könyvtári kutatások, a városrész tervezőjének, Dénesi Ödön Ybl díjas építésznek a publikációi és a Pécsi Szemle várostörténeti folyóiratban közölt tanulmányok szolgáltatták. A következő fejezetben a városrész jelenlegi helyzetét tárja fel, aminek az alapjául a Pécs Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájából és Hosszúés középtávú stratégiájának városrészeket elemző fejezeteiből származó adatok, a városrészről készült saját felmérés és fotódokumentáció, valamint a városlakók körében végzett kérdőíves vizsgálat szolgált. Az utolsó tartalmi egységben az eddigi tervezett, illetve megvalósult fejlesztési elképzelések, valamint további javaslatok kerülnek bemutatásra, amikhez az egyik korábbi fejlesztési kísérletet kidolgozó pécsi településtervező iroda, a Koller és Társa Tervező Kft., valamint Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Kommunális Referatúra munkatársai nyújtottak segítséget. 1. URÁNVÁROS MÚLTJA A városrész több mint 50 éves múltra tekint vissza. Építése az 1950-es évekbeli nagy szocialista városépítésekkel egy időben zajlott. Ahogy Sztálinvárost (Dunaújváros), Leninvárost (Tiszaújváros) és Komlót, Uránvárost is a szocialista nehézipar-fejlesztés és a modern szocialista városeszmény hívta életre. Bár csak egy új városrész volt, a kortársak szinte már önálló, szocialista városnak tartották, mert bár szervesen kötődött Pécshez, attól mégis függetlenül, egy szabad, a régi várostól külön álló területen jött létre. A kielégítendő igényekben és szükségletekben ezek az új városok hasonlítottak, azonban nagyságrendben, terepviszonyokban, valamint a régi településsel és az általuk kiszolgált ipari üzemmel való kapcsolatban sok esetben különböztek egymástól. Uránváros építésének megkezdésekor előnyös helyzetből indulhatott, hiszen az új lakótelepnek elhelyezése miatt nem kellett kapcsolatot tartania régi mezőgazdasági vagy elavult ipari településsel (mint pl. Komlónak) és a terület 5

8 fejlesztését az ipartelep közelsége sem akadályozta (mint pl. Dunaújváros esetében). (SZENDE, o.) Uránvárost 1955-ben kezdték el építeni a közeli uránbányában dolgozó bányászok számára a város nyugati szélén elterülő, volt polgári repülőtér helyén. A beruházás a magyar állam részére nyújtott hosszúlejáratú, kamatmentes szovjet kölcsönből valósulhatott meg. (SALLAY, o.) A beruházó Bauxitbánya Vállalat és Nehézipari Minisztérium (NIM), a városrész tervező építésze, Dénesi Ödön, valamint a többi együttműködő tervező és a város vezetősége is nagy hangsúlyt fektetett a műszaki és a szociális infrastruktúra megfelelő kiépítésére. Ennek megfelelően posta, rendőrőrs, autóbusz végállomás, rendelőintézet, gyógyszertár, bölcsődék, óvodák, általános iskolák, gimnázium, áruház, vásárcsarnok, éttermek, vendéglő, önálló földszintes vagy kétszintes üzletházak, sportlétesítmények is helyet kaptak már a tervezésben is. A széleskörű szolgáltatási rendszerben való gondolkodást jól jellemzik azok a tervezett intézmények is, amelyek sajnos a későbbiekben nem valósultak meg. Így szerepelt a városrendező elképzeléseiben gőz- és termálfürdő, szabadtéri strandfürdő, szabadtéri színpad valamint egy 600 fő befogadására és szélesvásznú mozielőadások tartására is alkalmas színháztermet és könyvtárat magába foglaló kultúrpalota is. Ezen meg nem épült létesítményeknek már a gondolata is egy olyan, Pécs egészére kiterjedő, előremutató várostervezői gondolkodást mutat, ami már akkor látta azokat a hiányokat, amiket a városnak napjainkig sem sikerült orvosolnia (Pécsett továbbra is hiány mutatkozik például az uszodák, strandfürdők számában). A városrész építése 1975-re fejeződött be, a városrendezőn kívül 23 építész vett részt a tervezésben, a munkálatok során számos közintézmény és összesen mintegy 7300 lakás épült fel 1. (DÉNESI, o.) 1.1. Az építkezés előzményei A szocialista városeszmény és Uránváros A nagy városépítések, újonnan létrehozott városok a szocializmus egyik legambiciózusabb, legnagyratörőbb projektjeinek számítottak. Céljuk a szocialista modernitás megteremtése a valóságban, a technikában és tervezésben való hit kézzelfoghatóvá tétele volt, valamint, hogy az emberi szellem haladásának 1 A szám a 6-os főúttól északra álló panelépületek lakásállományát is tartalmazza. Pécs város Hosszú- és középtávú stratégiája szerint Uránvárosban a lakások száma (HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA, II. kötet 126. o.) 6

9 bizonyítékául szolgáljanak. Nem véletlen, hogy ezek a nagy városépítések, városalapítások nehézipari beruházásokhoz, vaskohászati, vegyi kombinátokhoz, a szén- és uránbányászathoz kapcsolódtak, mivel ezek a tevékenységek is mind a fáradatlan emberi munka megtérülését és dicsőségét, a korszerű technikában megtestesülő erőt hirdették. Gyakran a települések közvetlenül az üzem mellé épültek, így azok térbeli és ideológiai egységben álltak. A várost, vagyis a lakóhelyet és az otthont, illetőleg az ipari üzemet, a munka, a termelés és a szocializmus építésének színhelyét elválaszthatatlannak, egymással szoros kapcsolatban állónak hirdették, mint a modern társadalom két legfontosabb szimbólumát. (N. KOVÁCS, o.) Felmerül a kérdés, hogy Uránváros miért a bányáktól mintegy 10 km távolságban, építésekor még Pécstől is elkülönülve, önálló egységként épült meg? Erre több válasz is kínálkozik. A Pécstől nyugatra szinte teljesen sík területen elterülő volt polgári repülőtér ideális helynek bizonyult az építkezésre. A terület megfelelő méretű volt a tervezett fős új település létrehozásához, az építkezés kevés földmunkát igényelt, az egykori repülőtértől északra működő téglagyárból egyszerű volt az építőanyag beszerzése és szállítása, könnyen ki lehetett alakítani a közlekedési kapcsolatokat a munkahellyel, a meglévő városrészekkel és a vasútállomással. Tervezni is könnyebb volt egy teljesen érintetlen területen, mivel itt nem kellett meglévő épületekhez, struktúrákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnia a tervezőknek és a tervező szerveknek. Mindemellett az új városrész építését az is indokolttá tette, hogy a bányaüzemek közelében lévő kis falvakat Pécs közelsége és kedvezőtlen terepviszonyaik miatt nem lett volna gazdaságos felfejleszteni (mint pl. a közeli, egykori kis bányászfalut, Komlót). A helykiválasztásnak ezen felül különleges eszmei okai is voltak. A szénbányászata miatt a XX. században fejlődésnek induló Pécsett az 1950-es évek elején már Uránváros előtt elkezdődött egy szénbányász lakótelep, az ún. Új- Meszes építése a város keleti felén ig Új-Meszesen is mintegy 2000 lakás épült, azonban jelentősége korántsem érte el Uránvárosét. Ennek oka az az eszmeiség, és kultusz volt, ami az uránbányászok körül kialakult, meghatározva a társadalomban elfoglalt, privilegizált helyzetüket. A bányászok az 1950-es, 60-as években a korszak emblematikus és nagy megbecsülésnek örvendő munkásai voltak, az uránbányászok pedig ezen a kiemelt helyzetű körön belül is hírnévre és rangra tettek szert. A stratégiailag jelentős, különleges és veszélyes uránérc kitermelői az ország legmélyebb aknáiban, embert próbáló körülmények között, de a legmodernebb technikákkal vették 7

10 fel a versenyt a kőzetekkel, és győzték le a természet erőit. Nem is lehetett volna jobb szimbólumát találni az emberi munka erejének, a technika haladásának és hatalmának, mint magát az uránbányászt. Ennek megfelelően egy olyan modern, kényelmes, otthonos és biztonságos város járt meg neki, amit Uránvárosban, az ország legmodernebb lakótelepén álmodtak meg a tervezők. A szocialista állam gondoskodásának bizonyítékát és a modernitást (az építészeti megformáltság mellett) a városokban sokszor csak jóval a lakóházak megépülte után kiépített infrastruktúra, a széleskörű szolgáltatási rendszer, az összkomfortos, egészséges lakások építése jelentette, ami az ott lakó, nagy becsben tartott munkások életét volt hivatott könnyebbé, kellemesebbé tenni. Az uránvárosiak ebből a szempontból is kivételezett helyzetben voltak: a tervező egy olyan modern életstílust képzelt ide, ahol a nagyvonalúan kialakított főúton és városközpontban sétálgatni, a város legnagyobb áruházában vásárolgatni, az otthoni főzés terhe alól felszabadítva étteremben étkezni, szórakozni lehet, a város akkor legmagasabb épületének tetőteraszáról megcsodálható az egész városrész, éjszakánként pedig a kirakatok és neonfeliratok nagyvárosi fényárba borítják a lakótelepet. Pontosabban nem is lakótelepet: már szinte önálló, a régitől független, szabad, új települést. Ezek a funkciók és az építészeti elemek tették korszerűvé nem csak Uránvárost, hanem ennek a lakótelepnek kellett nagyvárossá tennie egész Pécset is. De ez az összeépülés [a várossal] nem fogja elmosni azt a lényeges különbséget, ami már kialakult az új városrész és a régi Pécs között, és amiről még nem szóltunk. Ez a városrész ugyanis nem csak korszerű, nemcsak napjaink erőinek, szervező készségének hirdetője, hanem nagyvárosias is. ( ) Pécs elsősorban az új városrészben válik nagyvárossá fogalmazza meg Granasztói Pál abban az időszakban, amikor Uránváros még nem is készült el teljesen, az építkezés még folyamatban volt. (GRANASZTÓI, o.) Mindezen elkülönülés, szándékos különbözés ellenére a tervező, Dénesi Ödön igyekezett a kapcsolatot is megtalálni a régi Péccsel. A városképet úgy komponálta meg, hogy az szervesen illeszkedjen a háttérben magasodó Mecsek látványához, és bár Uránváros szinte minden irányból meghatározza Pécs városképét, a városrészből, illetve azt elhagyva táruljon fel a történelmi város sziluettje 2, azonban ez a két ellentétes 2 Ezt a kedvező látványt az azóta kialakult új beépítések és a városrész összenövése a régi várossal már eltüntette. 8

11 esztétikai élmény egészítse ki egymást. Dénesi Ödön a fent leírtakat a következőképpen foglalja össze: A történelmi rész karcsú tornyokkal csipkézett sziluettje kiegészíti a mának korszerű, az erőt, emberi haladást, a korszerű technikát, az emberről való szociális gondoskodást kifejező nagyvonalú városképet és fordítva. (DÉNESI, o.) Az új várossziluettnek azonban továbbra is megmarad az a kiemelt eszmei jelentősége, hogy modern és a régitől gyökeresen eltérő megjelenésével a szocializmust építő társadalom kifejező eszközévé és jelképévé válik. (DÉNESI, o.) A kortárs építészek sokszor dicsérték Uránvárost, elismerve a várostervező minőségi munkáját. A Népszabadságban 1965-ben megjelent kritikai cikkében dr. Bonta János építész az elmúlt másfél évtized városépítési tevékenységének legfejlettebb megoldásaként írta le (DÉNESI, o.), dr. Pogány Frigyes szerint pedig hazánk modern városépítészetének kétségtelenül egyik legszebb alkotása, Pécs város büszkesége ez a monumentális, mégis meghitt lakótelep. (DERCSÉNYI-POGÁNY- SZENTKIRÁLYI, o.) Külön kiemelték, hogy Uránvárosban a városépítészeti tervek nem változtak annyit, mint más hasonló építkezéseken, a településrész elképzelés és megvalósulás egységét mutatja. (DÉNESI, o.), ennek köszönhetően az építkezés minősége, kulturáltsága, egységessége és befejezettsége ( ) a hazai általános színvonal fölé emeli az új városrészt. (GRANASZTÓI, o.) Másik nagy előnye a kortársak véleménye szerint, ami kiemeli más lakótelepek közül, hogy Uránvárosnak különleges pécsi légköre, helyi hangulata van. A tervezőt dicséri, hogy sikerült olyan emberi léptékben terveznie és építkeznie, aminek hála a megvalósult lakótelep kellemes, változatos, vonzó és otthonos lett. De ami a legfontosabb: városias. (GRANASZTÓI, o.) 1.2. Az uránbányászat Pécsett Az új, nagyvárosias lakótelepet az uránbányászat hívta életre. A pécsi uránbányászat alig több, mit 40 évig működött, ipartörténetileg mégis jelentős, mivel a Mecsekben található az ország egyetlen uránérc-lelőhelye, aminek a bányászata és feldolgozása során a legújabb, legkorszerűbb technikákat kellett alkalmazni. Az uránérc-kutatás a MASZOBAL 3 expedíció keretében 1953-ban kezdődött meg Pécstől északnyugatra, Kővágószőlős közelében. Az eredmények azt bizonyították, 3 MASZOBAL: Magyar-Szovjet Bauxit-Aluminium Rt. 9

12 hogy a Mecsekben kitermelésre alkalmas urántartalmú kőzet van ben megkezdték az I. sz. kutatóakna szállítóaknává való mélyítését, majd 1955-ben, a Bauxitbánya Vállalat megalakulása után megkezdődött a kitermelés. A kutatóakna mélysége 42 m, a lemélyített szállítóaknáé is csupán 119 m volt. Ugyanebben az évben mélyítették le a Bakonya közelében található II. sz. bányaüzem szállítóaknáját is, 138 m mélységre. Bár az aknák optimális mélysége ezt jóval meghaladta volna, a mielőbbi termelés beindítása érdekében nem végeztek mélyebb feltárást. (SALLAY, o.) Sekély aknamélysége ellenére a II. sz. üzem működött a legtovább, egészen 1987-ig, azaz 32 éven át folyt itt a bányászati tevékenység ben elkészült a III-as sz. bányaüzem beruházása is, szintén Kővágószőlős közelében ben a főúttól délre, a vasútvonal mellett felépült az Ércosztályozó és Ércdúsító Üzem (ÉDÜ), ami nagyban megkönnyítette a kitermelt urán szállítását. Korábban a kitermelt ércet vasúton szállították a Szovjetunióba és ott nyerték ki belőle az értékes anyagot, az ÉDÜ-ben azonban lehetőség nyílt a kitermelt nyersérc osztályozására, vegyi feldolgozására, radiometriai dúsítására, a vegyi dúsítmány (ún. sárgapor) exportra történő előkészítésére és így gazdaságosabb szállítására. Az üzemhez a vasúttól délre két zagytározó is tartozott, amelyek rekultivációja 2008-ban fejeződött be. Annak ellenére, hogy a kitermelés már ekkor sem bizonyította a hazai uránbányászat és feldolgozás gazdaságosságát, az 1970-es évek elején sor került a Szovjetunióval az uránércegyezményről kötött hosszú lejáratú szerződés meghosszabbítására. (SALLAY, o.) 1971-ben megindult a termelés a I. bányaüzem kimerülő készleteinek pótlására az annál mintegy tízszer mélyebb IV. sz. bányaüzem szállító- és légaknáiban Petőcpusztán, majd döntés született a kimerülőben lévő II-es és III. bányaüzemek termelőkapacitásának pótlására is. Az V. bányaüzem Kővágótöttös térségében épült meg, a szállító és légaknákban 1983-ban indult meg a termelés. Az üzem föld alatti összeköttetésben állt a II-es és IV. sz. üzemekkel. Itt működött az ország egyik legmélyebb szállítóaknája (1118 m), a még mélyebbre nyúló vakaknákkal együtt pedig elérték az ember által Magyarországon bejárható legnagyobb, 1300 m-es mélységet. (BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ, o.) Az egyes bányaüzemek, az ÉDÜ és a zagytározók elhelyezkedését az 1. ábra mutatja. 10

13 2. ábra: A pécsi uránbánya bányaüzemei, valamint az Ércdúsító Üzem és a zagytározók elhelyezkedése (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) A működéshez az említett létesítményeken kívül meddőhányók és perkolációs területek 4 is tartoztak, valamint az ÉDÜ mellett megépült a Szolgáltató, a Kutatómélyfúró, a Kísérleti-Kutatási és az Automatizálási Üzem, raktárbázis és öntöde is. A működéshez 712 ha kisajátított területet hasznosítottak. (SALLAY, o.) Az azóta Pécsi Uránbánya Vállalatra, majd Mecseki Ércbányászati Vállalatra (MÉV) átkeresztelt bányavállalat rohamosan fejlődött, míg 1956-ban 1997 főt foglalkoztatott, ez a szám 1971-re 7870-re nőtt, valamint több embernek adott munkát a bánya beruházási és lakótelep-építési kivitelezési feladatokban és a szolgáltató iparban egyaránt. (SALLAY, o.) A 80-as években az uránfém világpiaci ára zuhanni kezdett, ami a pécsi uránbányát különösen súlyosan érintette. A kormányzat 1989-ben határozott a bányászati tevékenység felhagyásáról, végül úgy rendelkezett, hogy december 31- ével megszünteti a mecseki uránérc-termelést. A bányabezárást követően megkezdődött 4 A perkoláció egy kilúgozásos uránkinyerési technika, elsősorban alacsony urántartalmú kőzetekből, amely során a kibányászott ércet közvetlenül vagy törés után megfelelő oldatgyűjtő rendszerrel ellátott prizmákba vagy halmok formájában helyezik el, majd az urántartalmat kioldó lúgos oldatot szivárogtatnak át rajta. 11

14 a környezetvédelmi és rekultivációs munka, a vagyonkezelési és értékesítési tevékenység. Mindezen feladatok elvégzésére 1998-ban létrejött a MECSEKÉRC Zrt., ebből 2004-ben speciálisan a rekultivációs feladatok elvégzésére különvált a MECSEK- ÖKO Környezetvédelmi Zrt. Az érintett területek szennyezőanyag-mentesítése, talajcseréje nagyrészt befejeződött, a bányaüzemek többségét lebontották. Az I. sz. üzem azonban ipari műemlékként továbbra is áll, a tortyogói és a pellérdi vízbázis védelme érdekében az uránnal szennyezett bányavizet kiemelő és tisztító üzem működik benne. A bánya bezárását nem a kimerülő érckészletek okozták. A szakemberek szerint még további 20 millió tonna feltáratlan ércvagyon 5 található a hegy gyomrában, tehát közel ugyanannyi, mint amennyit az uránbánya működése alatt kitermeltek. (SALLAY, o.) A bányászat megszüntetésének leginkább gazdasági és gazdaságossági okai voltak. A kitermelés és feldolgozás költségeit, főleg az urán világpiaci árának 1982-es zuhanása után, nem tudták az eladási ár alá csökkenteni. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a mecseki kőzetek urántartalma mindössze 1,2 %, szemben az átlagos, 3 %-os urántartalommal, így kitermelése idő- és energiaigényesebb, feldolgozása drágább volt, hiszen egy tonna mecseki kőzetből csupán 1,2 kg uránfémet lehetett előállítani. (SALLAY, o.) Bár 2010-ben felröppent a hír, hogy újra uránlelőhelyek után kutatnak és próbafúrásokat végeznek a Mecsekben (KASZÁS, 2010.), nem valószínű, hogy akár a mai technikai és technológiai körülmények között is gazdaságossá lehetne tenni a kitermelést. A mecseki uránbányászat 42 éves működése alatt az 1300 méter mélységig is lenyúló bányákban közel 50 millió tonna kőzetet termeltek ki, amiből tonna uránfémet állítottak elő. Működésével a bánya a rekultivációk ellenére is maradandó nyomokat hagyott a természetben és Uránváros megépülésének köszönhetően Pécs városszerkezetében, városképében egyaránt Építéstörténet A kiírt tervfeladat egy új, nagyszabású lakótelep (kb lakás és az ezekhez szükséges kommunális létesítmények) tervezését foglalta magába a Szigeti külvárostól délnyugatra, az 1930-ban Mecsekalja néven egyesített Rácváros, Patacs, 5 Ércnek nevezhető az a kőzet, amelyben az urántartalom legalább 1000 g/t-ra feldúsul. 12

15 Mecsekszentkút és Magyarürög településektől dél-délkeletre, valamint a szintén az 1930-as évektől beépülő, Kovácstelepnek nevezett lakóterülettől keletre fekvő volt pécsi polgári repülőtér szinte szabályos téglalap alakú, 100 hektárnyi területén. A tervezett Nyugati városrészen a városrendezési munka a repülőtér területének kijelölése után 1955 decemberében jóváhagyott beruházási program nélkül indult meg. (DÉNESI, o.) A tervezőnek és az építőknek gyors tempót diktáltak: a terület felmérése egy hét alatt megvalósult és az első építési ütem 600 lakást tartalmazó beépítési tervét Dénesi Ödön már 1956 januárjában leadta a generáltervező Általános Épülettervező Vállalatnak (ÁÉTV). (1. kép) 1. kép: I. ütem beépítési terve (DÉNESI, o.) Tavasszal már kezdődhetett is a munka. A tervezés első szakaszának legnehezebb része az első épület sarokpontjának meghatározása volt. Mivel a részletes beépítési és rendezési tervek csak később készültek el, fontos volt, hogy az I. ütem épületeit hova helyezzék el, hogy azok később a lakótelep egészébe szervesen illeszkedjenek. Végül a repülőtér akkor még álló hangárától nyugatra 50 m-re, és a reptértől északra lévő téglagyári gödör kerítésétől délre 54 m-re húzták meg a határvonalakat, amik kijelölték az első lakóház sarokpontját, amihez a többi épület építése igazodott. Később kiderült, hogy az elhelyezés szerencsés volt, az itt megépült 612 lakást tartalmazó 17 db téglaépület a későbbi tervezésben nem okozott problémát, sőt, harmonikusan 13

16 illeszkedett a további tervekbe. Érdekességként megemlíthető, hogy az első lakást a mai Hajnóczy utcában október 23-án adták át. A részletes tervezési szempontokat több beruházási program és igény összeegyeztetésével lehetett megállapítani. Részletes beruházási programot adott a tervezőnek többek között az Nehézipari Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Népművelési, Oktatásügyi, és Egészségvédelmi Minisztériumok, az akkor még Pécsi Uránbánya Vállalatnak nevezett MÉV, valamint Pécs MJ Városi Tanács Végrehajtó Bizottság műszaki, oktatási, kereskedelmi, ipari és egészségügyi osztálya. (DÉNESI, o.) Az általánosan alkalmazandó szintek számát 4 szintben határozták meg, azonban Dénesi, hogy az azonos magasságú épületekből fakadó egyhangúságot elkerülje, elérte, hogy ennél magasabb, 8 szintes lakóházakat is emelhessenek. A négyszintes épületeket magastetővel, az ennél magasabbakat lapostetővel építették. Nagyszabású tervek készültek. A tervező egy olyan, korszerű, jól felszerelt várost álmodott meg, ami méltó otthona lehet a megbecsült uránbányásznak, és egyben Pécs városának büszkeségére válik. Az úthálózati tervek hamar elkészültek, 1959-re már csaknem a teljes belső úthálózat dokumentálva volt, és nagy része a közműhálózattal együtt az épületekkel egy időben valósult meg. (DÉNESI, o.) A városrész fő egységeit, a három nagy (északnyugati I -es, déli II -es, északkeleti III -as) lakókörzetet a fordított T alakú helyi forgalmi fő útrendszer választotta el egymástól, az alacsonyabb rendű utak pedig kijelölték ezeken belül az egyes lakótömböket és szomszédsági egységeket. (2. ábra) Itt kell szólni a szomszédsági egységek tervezésének korabeli urbanisztikai elméletéről, amely C. A. Perry nevéhez fűződik. (SZELÉNYI-KONRÁD, o.) Koncepciójával a modern urbanisztika dehumanizáló hatását kívánta ellensúlyozni, az elképzelés szerint a szomszédsági egységek egy szorosabb közösségi kapcsolatrendszer kialakításában játszanak fontos szerepet. Minden szomszédsági egységben el kell helyezni azokat alapvető intézményeket és szolgáltatásokat, amik közösségszervező szerepet látnak el, valamint törekedni kell arra, hogy az egyes egységek egymástól eltérő urbanisztikai karakterrel rendelkezzenek, így egyéni városképet adjanak, ezzel is segítve a lakóterülethez való ragaszkodás kialakulását. Ezen feltételek megvalósulására Uránvárosban is törekedett a tervező, minden lakótömbben találunk alapfokú oktatási intézményeket, bölcsődét és/vagy óvodát, valamint lakókörzetenként egy-egy általános iskola is épült. 14

17 15

18 Az épületek elrendezésének köszönhetően a szomszédsági egységek megjelenése is változatos. Az A jelű tömbben az utcavonallal párhuzamos, a B jelűben fűrészfogas, a C tömbben az utca vonalára merőleges beépítési mód a jellemző. A D jelű tömbben az épületek kis, cour d honneur-szerű belső udvarokat, autófordulókat fognak közre, az E jelűben váltakozva állnak az útra merőleges és azzal párhuzamos épületek (szintén udvarokat körbezárva), valamint a 4 és 10 emelet magas panelek. Az F és G tömbökben a panelépítkezés megindulása és lendületes előretörése miatt már vegyesen állnak tégla- és panelépületek, valamint egyaránt találunk párhuzamos, merőleges és fűrészfogas elrendezést is. A legkésőbb beépült H és I tömbökben már kizárólag paneleket húztak fel, az épületek többnyire kettesével, egymásra merőlegesen elhelyezve állnak, megvédve így a közrefogott intimebb területeket a forgalmas utak porától és zajától. A főútrendszer fordított T alakjának minden szára egy-egy fontos irány felé mutatott: nyugatra a munkahely, észak-északkeletre a város, délkeleti irányban pedig a vasútállomás felé vezettek, vezetnek a fő utak. Az utak csomópontja jelölte ki az új városrész központját, ahova egy mutatós főteret tervezett Dénesi Ödön. (2. kép) A tervek szerint itt kapott helyet a tanács- és pártház, a nagyáruház, egy 13 szintes szálloda, valamint a 600 személyes, mozielőadások tartására is alkalmas színháztermet, klubhelyiségeket, sport és szakköri helyiségeket, könyvtárat és kiállítási helyiséget magába foglaló kultúrpalota is, ami a főtér déli lezárásaként szolgált volna. 2. kép: A főtér távlati képe nyugatról (Dénesi Ödön rajza. DÉNESI, o.) 16

19 Előremutató, a mai modern építészeti megoldásokhoz hasonló az a gondolat, hogy a mozi és a kultúrház két, eltérő időben is megépíthető különálló épületét az első emeleten összekötő nyaktag alatt kialakított széles átjárón keresztül közvetlen térkapcsolat nyíljék a burkolt tér és a kultúrpalota mögötti park között. Az impozáns szálloda tetejére tetőteraszt, eszpresszót és kilátót javasolt a várostervező, ahonnan az egész városrész megcsodálható. A közelben a posta, a rendelőintézet és a rendőrség épülete szerepelt a tervekben. A nyugatról a főtérre vezető út látványtervei is nagyvárosi hangulatot sugallnak. A tervekben az északi oldalon az út vonalával párhuzamos, négyemeletes, míg a délin az útra merőlegesen elhelyezett magas, hétemeletes épületek állnak, amik között kétszintes üzletházak sorakoznak. Az üzletházak csábító kirakatai, este is világító színes neonfényei, a fasorokkal szegélyezet széles, korzónak szánt út méltóságteljesen vezet rá a modernitást szimbolizáló, reprezentatív főtérre. (3. kép) 3. kép: A főút látványa nyugatról Dénesi tervén (DÉNESI, o.) és napjainkban Az említett főút nyugati (vizuális) lezárását a Schmidt Lajos tervezte 120 férőhelyes termál- és kádfürdő adta volna. A terveit a Baranya Megyei Levéltárban őrzik. (BML XV-1-b-879) Szinte pontosan szemben épült fel Gádoros Lajos tervei alapján Olympia étterem, ami egy cukrászdát és egy önálló forgalom lebonyolítására alkalmas söntést is magába foglalt. Periferikus elhelyezését a beépítési tervet bírálók kifogásolták, mivel azonban az étterem építését a NIM A, B, C tömbökre kiterjedő beruházásához kellett igazítani, így az Olympia a tervek szerinti eredeti helyén maradt. Az épületet, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának mása, ban adták át. Az étterem hamar közkedveltté és híressé vált, a nyitott teraszon és a tánctérnek alkalmas, sátorszerű fedett pavilonban kiváló lehetőség nyílt a szórakozásra, 17

20 zenés mulatságokra. A város büszkélkedett vele: az Olympiában látták vendégül a világhírű szovjet űrhajóst, Jurij Gagarint, valamint az között Pécsett megrendezett Magyar Játékfilmszemlék rendezvényeit is itt tartották. A repülőtér délkeleti részét a magas talajvízszint miatt beépítésre alkalmatlannak minősítették, így ide egy nagy méretű sport- és kultúrparkot tervezett Dénesi Ödön, stranddal, szabadtéri színpaddal, sportpályákkal, játszóterekkel, kerthelyiséggel rendelkező szórakozó- és vendéglátóhelyekkel. (BML XV-1-b-886) Az ettől délre fekvő területeken a parkkal szemben az első tervekben az autóbusz pályaudvar és a fedett és nyitott piactérrel is rendelkező vásárcsarnok szerepelt. A kultúrparktól északra az eredeti tervek szerint szabadonálló beépítést javasolt a tervező, földszintes épületekkel, így képezve átmenetet a modern városrészből a történelmi város felé. A tervek bírálata során az erre vonatkozó kritikákat megfogadva módosult a terv, urbánusabb megjelenésű, a közművesítést jobban kihasználó, kétszintes sorházak és 2-3 szintes társasházak kerültek a beépítési javaslatba. A közművesítés megtervezése azonban fejtörést okozott. A városrész ivóvízellátásához szükséges vízmennyiséget már nem tudta a városi vízmű biztosítani, a vizet csak a később megépülő Mohács-Pécs vízvezeték szállíthatta Uránvárosba, valamint a közeli területen, a pellérdi és tortyogói térségben több mélyfúrású kutat is telepíteni kellett. Ennek ellenére nyaranta gyakran jelentkezett vízhiány. (DÉNESI, o.) A lakótelep szennyvizének tisztítására a vasútvonaltól délre, a településtől délnyugatra telepített szennyvíztisztító telep szolgált. A gázellátást a pécsi gázgyár kokszművének bővítésével, a villamosenergiát a külön a városrész számára kiépülő nagyfeszültségű kábelhálózat és az épületek pincéibe telepített transzformátorállomások biztosíthatták. A négy szintnél magasabb épületek táv hő- és melegvíz-ellátásban részesültek, míg a négyszintes házakat kezdetben csupán kályhával lehetett fűteni, azonban tervezésük és építésük során már gondoltak a későbbi távfűtés-rendszer kiépítésére is. A városrész keleti részén, a Tüzér utcában 1962 októberében kezdett el üzemelni az uránvárosi hőközpont, a távhőellátás vezetékeinek kivitelezése és bevezetése a kályhafűtéses lakásokba ez után kezdődhetett meg. A tervfeladatban foglaltakat a Nehézipari miniszter és egy 80 tagból álló szakbizottság május 28-án 1005/58 számú határozatával jóváhagyta. (DÉNESI, o.) Az ekképpen elfogadott terv 1966-ig 4303 db lakás és a hozzájuk tartozó kommunális létesítmények megépítését irányozta elő, azonban már 1957 végére több, 18

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ

PÉCS ÉS KÖRNYÉKE KŐVÁGÓTÖTTÖS. KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád. TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ PÉCS ÉS KÖRNYÉKE BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ KŐVÁGÓTÖTTÖS KŐVÁGÓTÖTTÖS A szöveget írta: Sallay Árpád TársszerzŐk: Németh Gábor, Ulrich Károly 173 10/A térkép, KŐvágótöttös, V. sz. Bányaüzem 10.2. 10.1. Kővágótöttös

Részletesebben

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt

város_2 2013 Budapest, Zugló, Nagy Lajos király útja Odry Szilvia, Takács Gyula konzulens: Benkő Melinda, Szendrei Zsolt 1 topográfia Budapest, Zugló Nagy Lajos király útja Bosnyák tér, Egressy tér közötti tervezési terület 2 a hely szelleme nagyvárosi lépték, kontraszt, tér és tömeg, transzparencia, transzcendencia történelmiség,

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA

DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA CSAPÓ TAMÁS LENNER TIBOR DUNAÚJVÁROS TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA ÉS TELEPÜLÉSMORFOLÓGIÁJA PÉCS 2014. év lakosság 1949 3949 1960 30976 1970 44721 1980 59559 1990 58887 2001 53036 2011 46508 Dunaújváros

Részletesebben

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel

Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel 1/5 Budapest, XVIII. Nemes u. 22. - 37 lakásos társasház, a földszinten üzlethelyiségekkel, első emeleten irodákkal, rendelőkkel A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből

Részletesebben

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA

ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV VÁROSFEJLESZTÉS AZ ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉG INTEGRÁLT VÉDELMÉNEK SZOLGÁLATÁBAN BAJNAI LÁSZLÓ PhD EGYETEMI ADJUNKTUS NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM, A VÁROSFEJLESZTÉS ZRT VEZÉRIGAZGATÓJA AZ OPERATÍV

Részletesebben

Keleti kikötő negyed, Amszterdam

Keleti kikötő negyed, Amszterdam Amszterdam Keleti kikötő negyede néhány mesterséges félszigeten helyezkedik el, melyeket 1900 körül létesítettek az intenzív hajó- és áruforgalom kiszolgálására. A kikötői funkció jellege azóta megváltozott,

Részletesebben

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről

Város Polgármestere. Tájékoztató az Ország úti zajvédő fal létesítésével összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 mellék Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Tájékoztató az Ország úti

Részletesebben

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből

Átnézeti térkép Kivonat az érvényben lévő szabályozási tervből Kivonat az érvényben lévő szerkezeti tervből 18. 2d-2 Páfrány úti URÁN Társasgarázs A Páfrány út 543/1 hrsz-ú ingatlan beépítési %-nak növelése 70%-ra (Páfrány úti garázstelep). nem nem igen A kérést méltányolandó, az övezetben a beépítési lehetőséget

Részletesebben

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban

Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Biogáz alkalmazása a miskolci távhőszolgáltatásban Kovács Tamás műszaki csoportvezető 23. Távhő Vándorgyűlés Pécs, 2010. szeptember 13. Előzmények Bongáncs utcai hulladéklerakó 1973-2006 között üzemelt

Részletesebben

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához

Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Nagyhalász Város Településrendezési Tervének módosításához Gazdasági és közlekedési terek 2014 Előzetes tájékoztatási dokumentáció ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft. 2014. Nagyhalász Város rendezési

Részletesebben

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra

Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra Zöldfelületek hatása a szociológiai faktorra GIS OPEN Székesfehérvár 2012 Mizseiné Dr. Nyiri J. Horoszné Gulyás M. "Jelen mű a TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0006 projekt támogatásával készült." 1 Meghatározások,

Részletesebben

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve

Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve GYÕR BUDAPEST Lloyd Palota, a gyõri Széchenyi tér régi-új ékköve Győr barokk Belvárosának szívében, a Széchenyi főtér keleti oldalán áll a Lloyd Palota. Az ismert nagyváros történelmi belvárosát átszelő,

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Véleményezési dokumentáció

Véleményezési dokumentáció Véleményezési dokumentáció a 17/2004 (II.12) sz. közgyűlési határozattal megállapított Székesfehérvár Megyei Jogú Város településszerkezeti tervének, a 8/2004.(II.24.) sz. önk. rendelettel jóváhagyott,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan

Részletesebben

Beszámol a polgármester 2005. ősz

Beszámol a polgármester 2005. ősz Beszámol a polgármester 2005. ősz Fejlesztések 2005-ben Szeged 2005. évi költségvetése kiadási főösszegei Fejlesztés 32 milliárd Ft. 47% 53% Működés 36 milliárd Ft. Fejlesztések alakulása Szeged 2005.

Részletesebben

SZÁMALK Központ Budapest, XI. Mérnök u. 39.

SZÁMALK Központ Budapest, XI. Mérnök u. 39. SZÁMALK Központ Budapest, XI. Mérnök u. 39. 2007-2009 Építész: Dobai János DLA Munkatárs: Vizdák Janka Belsőépítész: Tardos Tibor, Tardos-Design Bt. Épületszerkezetek: Pataky és Horváth Építésziroda Kft.

Részletesebben

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs

Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Pécs Gyerekeknek & ParticiPécs Tóthné Pfaff Éva kultúraktív Egyesület TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0014 PEDAGÓGUSKÉPZÉST SEGÍTŐ HÁLÓZATOK TOVÁBBFEJLESZTÉSE A DÉL-DUNÁNTÚL RÉGIÓBAN A KÉSZÍTŐK Sebestyén Ágnes

Részletesebben

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ

BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2005. ÉVI PROGRAM 2004. december hó Készítette: Főépítészi Iroda 1 TARTALOMJEGYZÉK ÖSSZEFOGLALÁS 2004. ÉVI ÉRTÉKELÉS A városrészt érintő változások,

Részletesebben

TARTALO M J E GYZ É K

TARTALO M J E GYZ É K TARTALO M J E GYZ É K 1. sz. melléklet Térképvázlat az akcióterület elhelyezkedéséről a településen belül 1 2. sz. melléklet Az akcióterületre vonatkozó településszerkezeti és a szabályozási terv vonatkozó

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása

A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A balatonfűzfői Fövenystrand felújítása A kivitelezés ideje: 2013. 03. 07. 2013. 06. 28. Az építtető neve és elérhetősége: Balatonfűzfő Város Önkormányzata 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. Kivitelező neve

Részletesebben

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november

Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november BELSŐ FERENCVÁROS REHABILITÁCIÓ 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS 2009. ÉVI PROGRAM Készítette a Főépítészi Iroda * 2008. november TARTALOMJEGYZÉK 2008. ÉVI ÉRTÉKELÉS Változások a városrészben Önkormányzati feladatok

Részletesebben

VÁROSI TÉRHASZNÁLAT ÉS IDENTITÁS. Hruscsovka. Antonova Anastasiya G26EJF

VÁROSI TÉRHASZNÁLAT ÉS IDENTITÁS. Hruscsovka. Antonova Anastasiya G26EJF VÁROSI TÉRHASZNÁLAT ÉS IDENTITÁS Hruscsovka Antonova Anastasiya G26EJF Hruscsovka A Hruscsovka ( orosz : хрущёвка, negatív "hruschoby") egy olyan típusú olcsó, betonpaneles vagy téglafalú három-öt emeletes

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Gázláng utca, 3926 hrsz. 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 012 2011. július Rev.01 Page 1 of 7 Megye Régió Hajdú-Bihar Észak Alföld Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya

Részletesebben

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme

Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme Zalai Baromfifeldolgozó Kft. Pacsai feldolgozó üzeme 2013. május A Zalai Baromfifeldolgozó bemutatása A Zalai Baromfifeldolgozó üzem építése a Pacsa ipari parkban zöldmezős beruházással MVH és munkahelyteremtő

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8

INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8 INGATLAN LEÍRÁSA #21 BUDAPEST, III. KER. HUSZTI ÚT 32. Hrsz.: 18900/8 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete A vizsgált ingatlan Budapest III. kerületében, Óbuda-Filatorigát elnevezésű városrészben

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE MIK: 1018-33/100/2006. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Melléklet: (2 db) - térképmásolat - közgyűlési határozat Zárt ülés Javaslat a Miskolc, Aulich utcai beépítetlen

Részletesebben

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET

Új egészségügyi központ. Pestszentimrén TERVEZET Új egészségügyi központ Pestszentimrén 02 TERVEZET Nyárfás sor TERVEZET TERVEZET Elhelyezkedés Beépítési vázrajz A beépítésre váró ingatlan Pestszentimre városközpontjában, a első harmadában helyezkedik

Részletesebben

Bevezető rendelkezések

Bevezető rendelkezések Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének többször módosított 46/2007. (XI.30.) számú önkormányzati rendelete a lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályairól Zalaegerszeg

Részletesebben

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA HEREND VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 100/2013.(IX.17.) SZ. ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉS ALAPJÁN 314 / 2012. (XI.8.) KORM. RENDELET 41. SZERINTI EGYSZERŰSÍTETT

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA #6 KISKŐRÖS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 28. BEÉPÍTETT INGATLAN Hrsz.: 2715 Az értékelt vagyontárgy Az ingatlan környezete Az értékelt ingatlan Bács-Kiskun megyében, Kiskőrösön helyezkedik el. A város

Részletesebben

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

HÉ-1. malomépület építmény (egyedi védelem) jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes HÉ-1 RENDELTETÉS, HSZNÁLT VÉDETTSÉGI KTEGÓRI VÉDETTSÉG INDOKLÁS ÍM Nemesdömölk, Nemesdömölki u. 15. HRSZ. 2 malomépület jelentõs ipari épület, használati és esztétikai jelentõsége miatt védelemre érdemes

Részletesebben

ÚJBUDA IRODA BUDAFOKI 60 - IRODAHÁZ. Budapest XI. Budafoki út 60.

ÚJBUDA IRODA BUDAFOKI 60 - IRODAHÁZ. Budapest XI. Budafoki út 60. ROYAL-CAPITAL PROPERTY INVESTMENT ZRT. CÍM: 1116 BP.BARÁZDA UTCA 42. TEL: + 36 1 463-7124 MOBIL: +36 20 821 6562 E-MAIL: VONA.ZSOLT@ROYALINDEX.HU ÚJBUDA IRODA BUDAFOKI 60 - IRODAHÁZ Budapest XI. Budafoki

Részletesebben

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak

Előterjesztés I. Előzmények támogatásra alkalmasnak Előterjesztés "Funkcióbővítő rehabilitáció KMOP-2009-5.2.2/B kódszámú Pest megyei településközpontok fejlesztése integrált településfejlesztés Pest Megyében című pályázattal összefüggő kérdésekről I. Előzmények

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Kormányzati és innovációs negyed

Kormányzati és innovációs negyed Kormányzati és innovációs negyed a felvirágzó, új belvárosban www.corvinsetany.hu Corvin Sétány pályázati előnyök Már meglévő koncepció Az előírt irodai nagyságot tudjuk biztosítani Megvalósítás indulásra

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Bevezetés. Előzmények

Bevezetés. Előzmények ÉPÍTETT KÖRNYEZET Bevezetés Az építési törvény, és a hozzá kapcsolódó jogszabályok 1998. január 1.-től módosultak, amely következtében megváltozott a településrendezési tervek készítésének menete és formája.

Részletesebben

Tárgy: Önálló képviselői indítvány a Tóth József utca és Sima Ferenc utca forgalmi rendjének tervezett változása miatti lakossági kifogások ügyében

Tárgy: Önálló képviselői indítvány a Tóth József utca és Sima Ferenc utca forgalmi rendjének tervezett változása miatti lakossági kifogások ügyében - 1 Pálmások Szövetsége Horváth István önkormányzati képviselő Szentes, Móricz Zsigmond u. 1/2. Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére Szentes Tárgy: Önálló képviselői indítvány a Tóth

Részletesebben

Ingatlan forgalmi értékbecslés

Ingatlan forgalmi értékbecslés 1. számú példány Ingatlan forgalmi értékbecslés A 9241 Jánossomorja 888 hrsz-ú, természetben Jánossomorja Vasút utca 25. szám alatt fekvő gazdasági épület, udvar megnevezésű forgalmi értékéről Győr, 2015.

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

E l ő t e r j e s z t é s. Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Oláh Károly E l ő t e r j e s z t é s Püspökladány Város Szerkezeti és Szabályozási Tervének részbeni módosításáról

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás

jankó ablak www.jankokft.hu A biztos megoldás Referencia Album WARD MÁRIA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉLETÖRÖM IDoSEK OTTHONA ÉS GIMNÁZIUM Veszprém, Sólyi utca 20. Budapest, V. ker., Molnár utca 4. 2005-ben Dinamikusan nyitotta fejlődő meg iskola, kapuit melyet

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007. Javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE PK: 11014/2007 Javaslat a Településszerkezeti Terv módosítására és Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 21/2004. (VII.6.) számú rendelet módosítására

Részletesebben

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ 1 Sz: 5/2015. ABONY VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK TÖBB TERÜLETEN TÖRTÉNŐ MÓDOSÍTÁSA ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ (314/2012. (XI.08.) Korm. rendelet 37. szerinti dokumentáció) Tervező: Kiszelovics

Részletesebben

KEOP-5.6.0 Környezet és Energia Operatív program KEOP-5.6.0-12/2013-0035

KEOP-5.6.0 Környezet és Energia Operatív program KEOP-5.6.0-12/2013-0035 KEOP-5.6.0 Környezet és Energia Operatív program KEOP-5.6.0-12/2013-0035 0035 Pest I:Érd Érdligeti Általános Iskola Az Érdligeti Általános Iskola fenntartója és működtetője a KLIK Érdi Tankerülete. Két

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Siófok, Szent László u. 208. (2633/3 hrsz) és Baross u 18/A, 18/B (2633/1, 2633/2 hrsz)

Értékesítési Tájékoztató Siófok, Szent László u. 208. (2633/3 hrsz) és Baross u 18/A, 18/B (2633/1, 2633/2 hrsz) Értékesítési Tájékoztató Siófok, Szent László u. 208. (2633/3 hrsz) és Baross u 18/A, 18/B (2633/1, 2633/2 hrsz) Készült: Budapest, 2010-04 Értékesítő: Budaestate Kft, Tel: +36 1 4748787, info@budaestate.hu

Részletesebben

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete *

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 37/2010.(VII. 12.) önkormányzati rendelete * BUDAPEST, III. KERÜLET BATTHYÁNY UTCA PÜNKÖSDFÜRDŐ UTCA ÁRPÁD UTCA IPARTELEP UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET

Részletesebben

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga

2. Település szintű jellemzése: az ellátórendszerek helyzetére távlati fejlesztési feladatokra Előadás anyaga BME Közgazdaságtudományi Kar: TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉS szakirányt választott IV. éves hallgatók MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA szaktárgya keretében, a: TERÜLETI ENERGIAGAZDÁLKODÁS és ENERGIAELLÁTÁS és HÍRKÖZLÉS

Részletesebben

MISKOLC DÉLI IPARI PARK

MISKOLC DÉLI IPARI PARK MISKOLC DÉLI IPARI PARK I. Elhelyezkedés Miskolc elhelyezkedése MISKOLC Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) elhelyezkedése A 93,5 hektáros Ipari Park címmel rendelkező terület Miskolc déli határában, az M30-as

Részletesebben

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei

MÉDIAAJÁNLÓ Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. és intézményei Érvényes: 2015. július 15-től Rendezvény helyszíneink PESTSZENTIMREI SPORTKASTÉLY a korszerű rendezvénycsarnok A 2006-ban átadott modern rendezvénycsarnok

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről

Előterjesztés A KEOP-energetikai pályázatokkal összefüggő kérdésekről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/112, 113, 142 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu Előterjesztés A KEOP-energetikai

Részletesebben

IPARTANSZÉK SZAKIRÁNYVÁLASZTÁS 2016. Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető www.ipar.bme.hu

IPARTANSZÉK SZAKIRÁNYVÁLASZTÁS 2016. Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető www.ipar.bme.hu Dobai János DLA egyetemi docens, tanszékvezető Az IPARTANSZÉK Az IPARTANSZÉK nem gyártervezési tanszék Úgy gondoljuk és hogy az építészmérnök, az építészmérnöki gondolkodás a tervezés gyakorlatának elsajátítása

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1.

Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Dr. Mezős Tamás, Elnök Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 1. Tárgy: Roma Parlament (VIII. Tavaszmező u.6.) és Műteremház és Művészkert (VIII. József u. 37.) műemlékvédelmi

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai

KELET VÁROSRÉSZ. Területi határai III.3. KELET VÁROSRÉSZ Területi határai Keleten és délen Eger MJV közigazgatási határa, északon a Vécseyvölgyi utca, nyugaton a Gárdonyi, Bástya, Mekcsey, Kertész, Hadnagy, Deák Ferenc, Sas és Kistályai

Részletesebben

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!)

1.) Új kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület kijelölése: (jelen tanulmány témája!) C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: 4025 Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email:

Részletesebben

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv

Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Határon Átnyúló Ipari Park Műszaki Megvalósíthatósági Terv Tompa Készítette: Projeco doo Közreműködő szakértők: Jerney Zoltán Kopasz Róbert 2012. szeptember Gate to Europe Elaboration of studies of a potencial

Részletesebben

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt

Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt SZAKVÉLEMÉNY az egri Pyrker téren Földereklyét tartalmazó Hármashalom és Kettőskereszt elhelyezésének lehetőségéről Készítette: Andaházy Loránd okl. táj- és kertépítész mérnök K-13-0743 Piliscsaba, 2014.

Részletesebben

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás

Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Konzultáció és szakmai, műszaki tanácsadás Tevékenységünk A C2C Kft. az elmúlt években számos jelentős beruházás megvalósításában vett részt, mint a projekt lebonyolítója, irányítója, műszaki ellenőre.

Részletesebben

Meddig terhelhető Budapest?

Meddig terhelhető Budapest? Meddig terhelhető Budapest? Levegőminőség-vizsgálatot és zajvizsgálatot kért a Levegő Munkacsoport a Budapest XI. kerület Budafoki út három helyszínén a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA

MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA MÁRKÓ KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK RÉSZLEGES MÓDOSÍTÁSA 7/2013.(II.12.), 12/2013.(III.12.) ÉS A 16/2015.(II.11.) SZ.ÖNK. HATÁROZATTAL ELFOGADOTT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK ALAPJÁN 314 / 2012.

Részletesebben

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése

Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése Balatonfűzfő sport- és ifjúságturisztikai fejlesztése A projekt azonosító száma: 8583073882 A kivitelezés ideje: 2014. 03. 12. 2014. 09. 30. A kedvezményezett neve és elérhetősége: Balatonfűzfőért Alapítvány

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2

INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2 INGATLAN LEÍRÁSA PÉCS DIÓSI ÚT 51. SZÁM ALATTI BEÉPÍTETLEN INGATLAN HRSZ.: 35333/2 JELENTŐSEBB ADATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS VÉGKÖVETKEZTETÉS Az értékelt vagyontárgy Az értékelt vagyontárgy tulajdonjoga Beépítetlen

Részletesebben

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN

KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei KISVÁROSI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LOKÁLIS HATÁSRENDSZERE AZ ALFÖLDÖN Petrás Ede Témavezető: Dr. Pusztai Gabriella DEBRECENI EGYETEM Humán Tudományok Doktori Iskola

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület!

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület részére. Tisztelt Képviselő-testület! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Alpolgármester A Képviselő-testület nyilvános ülésének anyaga (SZMSZ 17. (1) bek.). ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület részére Tárgy: A Fővárosi Szabályozási

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV

TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS SZERKEZETI TERVÉNEK, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁHOZ A PÉCS, ZSOLNAY VILMOS U. 46. (40513/4 HRSZ), EGYKORI BALOKÁNY FÜDRŐ

Részletesebben

Tervezett hálózati és menetrendi változások

Tervezett hálózati és menetrendi változások Tervezett hálózati és menetrendi változások Bevezetés Pécs tömegközlekedése az elmúlt időszakban számos átalakításon ment keresztül. A fonódó hálózatként elnevezett új tömegközlekedési rendszer mintegy

Részletesebben

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA

STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA STUDIU DE DEZVOLTARE A LOCALITĂŢII BĂILE HOMOROD HOMORÓDFÜRDŐ FEJLESZTÉSI RENDEZÉSI TANULMÁNYA BENEFICIAR/MEGRENDELŐ: ASOCIAŢIA DE DEZVOLTARE INTERCOMUNITARĂ MUNŢII HARGHITA HARGITA HEGYSÉG KÖZÖSSÉGI FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020

Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Tanulmányút a Zala megye és Stájerország közti együttműködés kialakítására Graz, 2014. április 28. Integrált város- és városkörnyék-fejlesztés Grazban 2000-2020 Christian Nussmüller, Graz városa, városépítési

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u. 2. Társas Irodaházban lévő albetétekről

INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u. 2. Társas Irodaházban lévő albetétekről INGATLAN ÉRTÉKESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓ A Veszprém,Budapest u.. Társas Irodaházban lévő albetétekről Készítette: Hold-Ing 13. Kft Készült: 10 példányban Veszprém, 009.08.13. .0 Tartalomjegyzék 1.0.0 3.0 Címlap

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT IV. HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT Őrbottyán Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2016. (.) rendelete Őrbottyán Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Őrbottyán Város Önkormányzatának

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Integrált Városfejlesztési Stratégia Barcs Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 2009-2013. Tartalomjegyzék 1. A város szerepe a településhálózatban...5 1.1 Barcsi Kistérség legfontosabb jellemzői...5 A Barcsi Kistérség

Részletesebben

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget

Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget Értékesítési Tájékoztató Lakó- és különleges övezeti területek értékesítése Kunsziget 2013 Kunsziget Termálfalu elhelyezkedése Kunsziget Győrtől 15 km-re, Hegyeshalom irányában található. A Budapest felől

Részletesebben

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa

A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa A közterek funkcióiról és a belső udvarok használatáról Egy győri példa Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése 2014. november 27-28. Jóna László okleveles településmérnök, tudományos segédmunkatárs

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ

BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ BONTÁSI MUNKÁK BEMUTATÓ Csapatunk irányítói és gépkezelõi több mint tíz éves bontási tapasztalattal rendelkeznek. A bontási törmelék elhelyezése mindig a lerakóhelyi befogadó nyilatkozat és a bontási hulladékterv

Részletesebben

47 sz. főút - 4415 j. út Hódmezővásárhely, Kálvin János tér, jelzőlámpás csomópont átépítése kétsávos turbó típusú körforgalmú csomóponttá 2009. A Kálvin János téri csomópont Hódmezővásárhelyen, a 47 sz.

Részletesebben