A Zipernowsky Károly Általános Iskola Helyi Tanterve

Átírás

1 A Zipernowsky Károly Helyi Tanterve Tartalomjegyzék: I. Az iskola helyi óraterve 1. Kötelezı tanórai foglalkozások, nem kötelezı tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret elosztása 2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épülésébıl adódó feladatok az egész napos formában mőködı osztályaink számára II. 1. A tantárgyak helyi tantervei Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 1-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-8. évf. Környezetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 6-8. évf. Ének-zene 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Mozgóképkultúra és médiaismeret 8.évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport 1-8. évf. Ember és társadalomismeret, etika 7-8. évf. Osztályfınöki 5-8. évf. 1

2 II. 2. Közoktatási típusú sportosztályok tanterve Bevezetés Magyar nyelv és irodalom 1-8. évf. Történelem és állampolgári ismeretek (Hon- és népismeret) 5-8. évf. Angol nyelv 4-8.évf. Matematika 1-8. évf. Informatika 4-7. évf. Természetismeret 1-4. évf. Természetismeret, egészségtan 5-6. évf. Fizika 7-8. évf. Biológia és egészségtan 7-8. évf. Kémia 7-8. évf. Földrajz 7-8. évf. Ének-zene- ritmus 1-8. évf. Rajz 1-8. évf. Technika és életvitel 1-8. évf. Testnevelés és sport (tánc) 1-8. évf. Osztályfınöki 5-8. évf. Küzdelem és játék modul 1-7. évf. Tanulásmódszertan modul 5. évf. Emberismeret- etika modul 7. évf. III. IV. A beiratkozás, a magasabb évfolyamba lépés feltételei, az évfolyamismétlés eljárásrendje Az otthoni felkészüléshez elıírt feladatok meghatározásának elvei, korlátai V. A tanulók ellenırzése és értékelése VI. VII. VIII. A tanulók szöveges értékelése 1-4. évfolyamon A nem szakrendszerő oktatás megszervezésének programja A tanulók fizikai állapotának mérése IX. A tankönyvek, tanulmányi segédletek, és taneszközök kiválasztásának elvei X. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó tanulók részére a településen élı nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismertetését szolgáló tevékenység XI. XII. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések Záradék: A nevelési program elfogadásáról és jóváhagyásáról. 2

3 I. AZ ISKOLA HELYI ÓRATERVE 1. Kötelezı tanórai foglalkozások, nem kötelezı tanórai foglalkozások és szabadon felhasználható órakeret felhasználása. Tantervek Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkezı tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: HK2003 =a szeptemberétıl bevezetett, a tanulók kötelezı óraszámának csökkenése miatt módosított 2001-ben bevezetett helyi tanterv; H2004 =a 2003-ban felülvizsgált és módosított NAT alapján, valamint az Oktatási Minisztérium által 2004-ben kiadott kerettanterv alapján elkészített szeptemberétıl érvényes helyi tanterv. TANÉV ÉVFOLYAM Bevezetı szakasz Kezdı szakasz Alapozó szakasz Fejlesztı szakasz H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 HK2003 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 H2004 3

4 Az iskola helyi tantervében a kötelezı tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Az oktatási miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhetı órák számával az 1. és 2. évfolyamon a matematika tantárgy óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idı jusson. A nem kötelezı (választható) tantárgyak az 1-4. évfolyamon az angol (heti 2 órában) a mindenkori a osztályban. Ugyancsak az 1-4. évfolyamon a b osztályokban a választható tantárgyak a matematika és a rajz. A közoktatási típusú s osztályokban az 1-4. évfolyamon értelemszerően a testnevelés órák számát emeltük meg 2-2 órával. Szabadon felhasználható órakeret elosztása A nem tanítási órák céljára fennmaradó idıkeretet a következıképpen használjuk fel: - csoportbontásokra: angol nyelv 5-8. évfolyam informatika 4-8. évfolyam /2009 tanévtıl felmenı rendszerben az elsı a osztályokban angol nyelv /2009 tanévtıl felmenı rendszerben az elsı b osztályokban a természettudományos orientáció megvalósítására matematika, rajz, természetismeret, biológia - sportköri foglalkozásokra (kosárlabda, röplabda, fittnesz, foci) - szakköri és sportköri foglalkozásokra: az éves tantárgyfelosztásokon feltüntetve foci ének informatika filmklub-újság szerkesztés tánc, dráma felkészítés továbbtanulásra konyhamővészet - biztosítjuk az osztályfınökök számára a tevékenységük elvégzéséhez szükséges heti 1 órát - a fenntartó által biztosított idıkeretbıl egyéni foglalkozásra Tantestületi határozat a modulok tantárgyakba építésérıl Tánc és dráma - a magyar nyelv és irodalom keretében dráma - a testnevelés és sport keretében tánc Hon és népismeret - a történelem keretében 4

5 Ember és társadalomismeret, etika (önálló tantárgy 2010/2011- tıl, addig a történelem tantárgynál) Mozgóképkultúra és médiaismeret (önálló tantárgy 2011/2012- tıl, addig a magyar nyelv és irodalom tantárgynál) Egészségtan a természetismeret és a biológia keretében A modulokat azoknál a tantárgyaknál értékeljük, amelyekbe beépítettük ıket, az önálló modulokat pedig külön érdemjeggyel osztályozzuk. 2. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások szervezése. A tanórai foglalkozások és a napközis foglalkozások egymásra épülésébıl adódó feladatok az egész napos (iskolaotthonos-napköziotthonos) formában mőködı osztályaink számára Iskolánk 1-4. évfolyamán iskolaotthonos osztályokat mőködtetünk a szülıi igények alapján. Tanulószobai csoportot a felsı tagozaton szülıi igények figyelembe vételével szervezünk. Az iskolaotthonos és tanulószobai foglalkozások órakerete a törvényben meghatározott óraszám. A családoknak és a gyermekeknek egyre nagyobb szükségük van erre a biztonságot adó, a gyermekek fejlesztésében aktívan részt vevı nevelési területre. Célok, feladatok Az iskolaotthon napközi otthon céljai, feladatai: Az iskolánkban mőködı iskolaotthon napközi otthon feladata, hogy a maga speciális lehetıségeivel segítse az iskolánk Helyi jában meghatározott célok megvalósítását. A napközis nevelı feladata: Minden nevelınek készítenie kell foglalkozási tervet. A hagyományos napközi otthon nevelési területei: 1. az önálló tanulásra nevelés 2. a szabadidı önálló felhasználására nevelés 3. a társkapcsolatok irányítása 4. az egészséges életmódra nevelés A foglalkozási terv készítésének szempontjai: Helyzetelemzés készítése az iskola cél és a négy nevelési terület szempontjai szerint. A helyzetelemezés tartalmazza a csoport, illetve a gyermekek 5

6 1. tanuláshoz való viszonyát, önállóságuk szintjét, a tanulásszervezés gyakorlatát, a hatékony tanulási technikák ismeretének, gyakorlatának szintjét 2. egymáshoz való viszonyát, magatartásuk szintjét, az elsıdleges csoportokat és baráti kapcsolatokat 3. a szabadidı szokásait, a legkedvezıbb szabadidıs technikákat, magatartásukat a szabadidıben 4. életmódszokásaiknak ismereteit és szintjét A foglalkozási terveket érdemes egész év helyett rövidebb idıszakokra készíteni (3-3 hónapos ciklusok), mert a gyermekek fejlıdésének üteme nehezen számítható ki elıre. Szervezési kérdések Az iskolaotthonos osztályainkban két nevelı dolgozik. Mindketten végeznek tanórai munkát, és ellátják a tanórán kívüli nevelési feladatokat is. Iskolánk célja, lehetıségei és a szülıi igények ismeretében, intézményünkben iskolaotthonos osztályok (1-4. évfolyam) és tanulószobai ellátás (5-8. évfolyam) mőködik. Az iskolaotthonos- napközis nevelés tárgyi feltételei: Az iskolaotthonos napközi otthonos ellátás megszervezése iskolánk alapfeladatai közé tartozik. A foglalkoztatott gyermekek napi 8 órát töltenek az iskolában. A feltételek biztosításával elsıdlegesen a gyermekek egészséges fejlıdést kell szem elıtt tartani. Foglalkoztatásuk megszervezéséhez iskolánk a következıket biztosítja: 1. Saját terem minden csoport számára a foglalkoztatás teljes idıszakára. Termeink világosak, a különbözı foglalkozásokra alkalmasak. 2. Állandó könnyen kezelhetı, rendet biztosító hely a tanszerek és egyéb felszerelések, játékok, tisztálkodási eszközök számára. 3. Kézikönyvtár iskolai könyvtár, ami az önálló tanuláshoz és önmőveléshez (tehetséggondozáshoz) szükséges. 4. Kedvezıtlen idıjárás esetén a csoportok használhassák a tornatermet, ahol a sportjátékokhoz és az alapvetı mozgás kielégítéséhez legyenek sporteszközök (labda, ugrókötél, tollaslabda). 5. A termi játékokhoz legyenek társasjátékok, valamint a kézmőves tevékenységhez szükséges anyagok (papír, festékek, agyag, gyöngy, fonal) és eszközök. 6

7 A napközis nevelı feladatai: A csoport ismeretében, nevelési tervének megfelelıen 1. képviselje a csoport érdekeit 2. legyen terve a hiányzó tárgyi feltételek pótlására, kiegészítésére, beszerzésére 3. a rendelkezésre álló feltételeket használja ki. Gondolja végig, melyek azok a tárgyi feltételek, amelyek a csoport rendelkezésére állnak, de nem használta fel nevelımunkájában. Tervezze meg, hogy mi az, amin változtatni fog. Tartalmi munka Az iskolaotthonban napköziben dolgozó nevelı pedagógiai és pszichológiai feladatai sok szempontból megegyezik a tanító nevelı feladataival. Elsısorban a biztonságot adó nevelıi légkört kell biztosítania a gyermekek fejlıdéséhez. Tudnia kell, honnan indul csoportjával, és munkája eredményeként hova szeretne eljutni. Mit, mikor, hogyan akar tenni. A legfontosabb feladat, hogy minden gyermekrıl legyen pontos ismerete a különbözı szituációkban. A gyermekek ismerete segíti a feladatok kijelölését, a megfelelı módszerek kiválasztását, a fejlesztés irányának átlátását, a fejlesztésre fordítandó idımennyiség lemérését. Az önálló tanulásra nevelés: Az önálló tanulás célja: az önálló ismeretszerzés kialakítása elérése. Nevelıi feladatok: 1. Megteremteni az önálló munkához szükséges szervezési, tárgyi, mentális feltételeket. 2. Megismertetni a gyermekekkel a követelményeket. Mindenki önmaga jegyzi meg a feladatát, fegyelmezetten, folyamatosan dolgozik, és úgy kér segítséget, hogy azzal másokat nem zavar. Rendszeresen végez önellenırzıst, részt vesz a feladatok ellenırzésében. 3. Megismertetni és gyakoroltatni az önálló tanulás technikáit. 4. Folyamatosan ellenırizni a szokások szintjét. 5. Szükség szerint korrigálni a folyamatot. 7

8 A szabadidı: A szabadidı közvetlen (rövid távú) célja a gyermek szervezetének pihentetése, regenerálása. Hosszútávú célja, hogy a gyermek megismerje a szabadidı eltöltésének sokféle technikáját, és legalább egy iránt alakuljon ki különleges érdeklıdése. A szabadidı technikák közül kiemelt helyen szerepel a szabadban végezhetı, sok mozgást igénylı tevékenység. Alapvetı mozgásformák: a járás, a futás, az ugrás, a mászás, a dobás, az elkapás, valamint a gurítás. A mozgásos játékok más fejlesztési lehetıséget is kínálnak. A mozgásos, szabadban szervezett programokon kívül, nevelıi feladat a sokféle szabadidıs technikák tanítása. Lehetséges tevékenységi körök: 1. kézmőves tevékenység, melynek anyagai: papír, fonal, textil, agyag, gyöngy, fa, fém, termések, a természetben megtalálható anyagok. technikái: tépés, vágás, szabás, hajtogatás, szövés, fonás, festés, mintázás, sokszorosító technikák 2. kulturális tevékenység, melyben szerepeljenek mondókák, versek, dalok, zene, népi gyermekjátékok, bábozás, dramatizálás, múzeum, színház, mozi, kiállítás A napirendben a szabadidııs sávot legcélszerőbb az ebéd és az önálló tanulás közé szervezni. Az ebéd után közvetlen idıszakban kerülni kell a sok, nagy mozgással járó tevékenységet. A társkapcsolatok Minden nevelési szituációban kiemelkedı szerepe van az emberi (tanár diák, gyermek-gyermek) kapcsolatnak. Az iskolaotthonban napköziben ennek megnı a szerepe, hiszen sokféle helyzetben, szituációban vagyunk együtt a gyermekekkel. A nevelı feladata: 1. az önálló személyiség megismerése 2. a csoporton belüli viszonyok felderítése Kapcsolatok alakítására javasolt tevékenységek: 3. szabadidıs tevékenységek 4. a csoportszokások és hagyományok kialakítása és gyakorlása 5. az önálló tanulás tevékenységei 8

9 Az egészséges életmód Az iskolaotthoni-napközi otthoni nevelésben az életmód kialakításának célja az egészséges életmód iránti igény felkeltése, szokásainak kialakítása. Feladat: az egészséges életmód szokásainak kialakítása, melyek az étkezés, a személyi higiénia az öltözködés és a mozgás szokásai. A napközis nevelı feladata, hogy az iskolai lehetıségek és gyakorlat ismeretében a gyermekek számára a legjobb napirendet állítsa össze. Kapcsolatok: Kapcsolat a családdal: A pedagógus-szülı kapcsolatának alakításához kiválóan alkalmas az év elején megszervezett szülıi értekezlet. A kapcsolat másik formája a családlátogatás. A szülıkkel való kapcsolattartás legegyszerőbb módja a közvetlen napi találkozás. Kapcsolat a kollégákkal: Az együtt dolgozó nevelık egyenrangú társak a nevelésben. Akkor eredményesek, ha a gyermekekkel való bánásmódjuk, követelményeik, attitődjük között nincs lényegi különbség. Eredményeiket növelhetik: 1. a rendszeres, kölcsönös megbeszélésekkel, 2. a foglalkozások (óra-napközis foglalkozás) kölcsönös látogatásával, 3. a közös szülıi értekezletek megszervezésével, 4. ha az osztályprogramokban mindketten részt vesznek, 5. ha megszervezik a munka- és feladatmegosztást, 6. ha elismerik, tisztelik egymás munkáját, erıfeszítéseit. 9

10 III. A BEIRATKOZÁS, A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI Az elsı évfolyamra történı beiratkozáskor az osztályba sorolásról az óvodai szakvélemény alapján, valamint a szülı kérésének lehetıség szerinti figyelembe vételével az igazgató dönt. A következı évfolyamra lépés feltétele: - Az elızı tanévet eredményesen fejezte be a tanuló. - A javítóvizsgára, ill. osztályozóvizsgára kötelezett tanuló aug. 31-ig vizsgáit eredményesen letette, de ha más intézménybıl jött, végzettségét bizonyítvánnyal igazolja. Indokolt esetben a javító, ill. az osztályozóvizsgát a tanuló a következı tanév okt. 31-ig teljesítheti. - Külföldrıl hazatérı tanuló osztályozóvizsgát tesz, s ennek eredménye alapján az iskola igazgatója a szakmai munkaközösség vezetıjének véleménye alapján, a szülıvel egyeztetve dönt az évfolyamba kerülésrıl. - A negyedik- nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet akkor léphet, ha az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben A továbbhaladás feltételei címő fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. - A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A negyedik- nyolcadik évfolyamon minden tantárgyból az elégséges év végi megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. - A negyedik- nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott magántanuló volt - Az elsı- harmadik évfolyamon a Közoktatási Törvény elıírásainak megfelelıen a tanuló csak abban az esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet mulasztott. Egyéb esetben évfolyamot csak a szülıvel való egyeztetés alapján ismételhetnek a tanulók. Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a Közoktatási Törvény szerint. Ha a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az évfolyam megismétlése: 10

11 - Évfolyamismétlésre bukott a tanuló, amennyiben a javítóvizsga kötelezettségeinek nem tett eleget. - Szülı kérésére a Közoktatási törvény szerint. IV. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELİÍRT FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI. AZ ISKOLA ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSÁNAK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség és képesség fejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. Alapelvünk, hogy a tananyagot a tanuló a tanórán sajátítsa el. Minden évfolyamunkon érvényesítjük azt az elvet, hogy a tanulók a hét végére és a tanítási szünetek idejére ne kapjanak se szóbeli, se írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egyegy osztállyal csak egy témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérı dolgozatot lehet íratni. A pedagógusok a felmérık idıpontját elıre bejelentik a tanulóknak (ez alól legfeljebb a röpdolgozatok képezhetnek kivételt). V. A TANULÓK ELLENİRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE Az ellenırzés történhet szóban és írásban. a./ Szóban: - kérdésekre adott válaszok, - összefüggı szóbeli felelt, - egy-egy témakörhöz tartozó kiselıadás, - a tanuló aktivitása az órai munkában b./ Írásban: - házi feladatok ellenırzése - a tanuló füzetvezetése az órán és otthoni munkája során - tesztlapok, feladatlapok kitöltése - diagnosztikus írásbeli felmérések - témazáró dolgozatok 11

12 c./ Gyakorlati tevékenység: Az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó ismeretanyagok elsajátítása során a gyakorlatban elvégezhetı feladatok otthoni, vagy tanórai végrehajtását a szaktanár ellenırzi és értékeli. d./ A viselkedés kultúra folyamatos ellenırzése az iskola minden dolgozója részére. Az értékelés szóban és írásban történik. Szóban: dicséret, biztatás, elmarasztalás Írásban: szöveges értékeléssel: szaktanári, ill. tantestületi dics. elmarasztalás Elsı- negyedik évfolyamon a szöveges értékelés félévkor a tájékoztató füzetbe kerül. Az osztályzatok tartalma: Jeles, ha a tanuló a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindezt alkalmazni képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a tanultakat. Tud szabadon, önállóan beszélni, bátran mer visszakérdezni. Jeles helyett kitőnı osztályzat kerül tanév végén a bizonyítványba, ha a tanuló a jeles kritériumainak megfelel, teljesítménye a tanév folyamán egyenletesen kiváló, társai számára mindenkor példamutató. Jó, ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb elıadási hibákat ejt. Közepes, ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával tesz eleget, többször szorul nevelıi segítségre. Ismeretei felszínesek. Nem tud önállóan dolgozni. Csak segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. rövid mondatokat mond. (a tanárnak többször kell kérdezni) Elégséges, ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Nem érti a fogalmakat. Képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen, ha a tantervi követelményeknek nevelıi útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az érdemjegyeket az ellenırzıben, naplóban, bizonyítványban rögzítjük. A szülı köteles aláírásával jelezni a tudomásul vételt. A tanulók tanulmányi teljesítményének és elımenetelének értékelését, minısítését, elsısorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében elıírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak (fejlıdtek, vagy hanyatlottak) az elızı értékelés óta. 12

13 A szülıket novemberben és áprilisban tájékoztatjuk gyermekük elırehaladásáról. (tájékoztató füzet, ellenırzı könyv) A tájékoztatás jellege: tantárgyi dicséret, ill. figyelmeztetés. Az érdemjegyek megállapításának szempontjai: - Milyen mértékben sikerült a tanulónak a tantárgy tananyagát, az ehhez kapcsolódó ismereteket elsajátítani? - Mennyit fejlıdtek a tanuló képességei az elızı értékelés óta? - Milyen a tanuló szorgalma, aktivitása a tantárgy tanulása során? - A tanév végén az elıírt követelményeknek milyen mértékben felet meg? A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Ha a szülı nem ért egyet gyermeke tanév végi osztályzatával, írásban kérheti az iskola igazgatójától, hogy gyermeke független vizsgabizottság elıtt adjon számot tudásáról. A tanulók magatartásának és szorgalmának minısítése Magatartás Példás (5) érdemjegyet kap az a tanuló, aki példát mutat iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, a rend megtartásával és megtartatásával. Kötelességeit lelkiismeretesen teljesíti. Önként és szívesen dolgozik a közösségért, s másokat is erre ösztönöz. Jó (4) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat következetesen megtartja. Kötelességeit teljesíti, szívesen dolgozik a közösségért. Változó (3) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek iskolai és iskolán kívüli viselkedése gyakran kifogásolható, de figyelmeztetésre még igyekszik kijavítani a hibákat. Kötelességeinek teljesítésére figyelmeztetni kell. A közösségi munkában kérésre vesz részt. Osztályfınöki intıje vagy fegyelmi fokozata van. Rossz (2) érdemjegyet kap az a tanuló, akinek viselkedése hátráltatja a közösség munkáját, rontja eredményeit. Kötelességeit nem teljesíti. Figyelmeztetés ellenére sem javul a magatartása. Igazgatói fegyelmi fokozata is van. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenırzı könyvben történik. A félévi és tanév végi magaviselet osztályzatról a tantestületi értekezlet dönt. 13

14 Szorgalom Példás (5) a tanuló szorgalma, ha a képességei szerinti legjobb eredményt éri el a tanulásban. Rendszeresen figyel és dolgozik az órákon. Felszereléseit rendben tartja. A tanórán kívüli tanulmányi tevékenységekben, versenyeken, vetélkedıkön aktívan részt vesz. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha képességeinek megfelelıen teljesíti kötelességeit, a tanórákon figyel, teljesítménye folyamatos munkát mutat. Felszerelése naprakész. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha nem teljesíti kötelességeit rendszeresen, gyakran kell figyelmeztetni. Munkája és eredményei a képességei alatt maradnak. Szaktanári figyelmeztetése van. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha kötelességeit többszöri figyelmeztetésre sem végzi rendszeresen, munkájában megbízhatatlan. Eredménye egy, vagy több tárgyból elégtelen. Értékelés: Havonta egy osztályzattal a naplóban és az ellenırzı könyvben történik. A félévi és tanév végi szorgalom osztályzaton a nevelıtestületi határozat változtathat. VI. A tanulók szöveges értékelése 1-4. évfolyamon A 2003-ban módosított Közoktatási törvény 70. -ának 3. bekezdése elıírja, hogy az elsı három évben és a negyedik évfolyam elsı félévében olyan szöveges értékelést kell kapnia az alsó tagozatos tanulóknak, amelyik kifejezi, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy csak éppen megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben azonban a szülıt arról is tájékoztatni kell, hogy milyen jellegőek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz milyen segítséget nyújt az iskola a tanulóknak. A szöveges értékelést iskolánkban szeptember 1-jétıl felmenı rendszerben vezetjük be. A tanulót az 1-3. évfolyamon ettıl kezdve csak akkor utasíthatjuk évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. (71. (1). A tanuló részére engedélyeztetjük az iskola évfolyamának megismétlését 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamba léphetne, de a szülı kéri az adott év megismétlését. A szöveges értékelés bevezetése fejlesztésközpontú pedagógiai törekvéseinket erısíti. Tanítói munkaközösségünk egyetért abban, hogy akkor jó az értékelés, ha árnyaltan fejezi ki a tanulói teljesítménnyel kapcsolatos véleményt, ha tartalma hozzájárul a személyiség épüléséhez, ha irányt, távlatot tud mutatni a tanulónak a továbblépéshez, 14

15 és megerısíti benne azt, amit jól csinált. A legnagyobb segítséget akkor nyújtjuk tanítványainknak, ha felhívjuk figyelmüket a legfontosabb tennivalóikra. Természetesen szöveges értékelésünk is csak akkor jó, ha tartalmát jól építjük fel. Ezért kidolgoztuk rendszerének elemeit. A szöveges értékelési rendszerünk összetevıi 1. A helyi értékelés alapelvei (ki, mikor, miért, hogyan, mit értékel) 2. Az értékelési funkciók meghatározása (diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés) 3. Az értékelés módjai (szóbeliség, írásbeliség aránya) Helyi értékelési rendszerünk célja és alapelvei Iskolánk értékelési rendszerének célja, hogy alapelvei szellemében a tanítás, tanulás egész rendszerét folyamatosan javíthassa, a pedagógiai folyamat minél átfogóbb vizsgálata, ellenırzése, minısítése segítségével. A különbözı értékelési formák alapján kapott információk egyrészt a nevelıtestület, a tanulók, a szülık, a fenntartó és a tágabb környezet tájékoztatására szolgálnak, másrészt szembesítve a célkitőzésekkel, feladatokkal, kritériumokkal, azok állandó kontrollját, esetleges korrekcióját segítik elı. Pedagógiai alapelveinknek megfelelıen az értékelés és minısítés rendszere is a segítı, alkotó légkört erısíti. Ezért törekszünk arra, hogy a szöveges értékelésünk is 1. személyre szóló 2. tárgyszerő 3. érthetı (szülınek, gyermeknek) 4. ösztönzı hatású 5. nyilvános, folyamatos és kiszámítható, 6. az önállóságot, önértékelést erısítı legyen. Ehhez képest és az életkori sajátosságok figyelembe vételével fogalmazzuk meg, hogy az adott gyermek hova jutott az év során. Fontos szempontok: 1. a gyermek készségei, képességei, kompetenciái és ezek fejlıdése 2. feladattudata, feladattartása 3. az iskolai és az otthoni munka intenzitása 4. tanulási motivációja 15

16 5. a gyermek tantárgyi fejlıdése; eszköztudásra vonatkozó minısítése (olvasás, írás, számolás) 6. együttmőködés a tanítóval és az osztálytársakkal 7. a figyelem, emlékezet, koncentráció-képesség, gondolkodás 8. a gyermek személyiségének (pszichikus funkcióinak fejlıdése), kognitív-, emocionális -, szociális intelligenciájának fejlıdése 9. a munkák, a füzetek külalakja 10. miben a legjobb a gyermek (ismeretkör, képesség) 11. miben vannak nehézségei 12. hogyan lehet segíteni 13. mi kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni 14. szembesítés; mit tett ebben az évben 15. értékelés, bíztatás A tanulókat az osztályban tanító vagy tanítók értékelik félévben és tanév végén szövegesen. Elvi követelmény, hogy fejlesztıközpontúság jellemezze, rendszeres és folyamatos legyen. Formája elızetes szempontok alapján, szabadon fogalmazott szöveg. Ez a forma rugalmas, hiszen nem kell automatikusan minden szempontról írni, ki lehet választani az aktuálisan legfontosabbat az osztály vagy adott gyerek szempontjából, így kellıen személyes, de ugyanakkor strukturált is lehet. Módot adunk arra is, hogy a tanulók, szülık véleményt nyilváníthassanak értékelésünkrıl. Ehhez a mőfajhoz az egy évfolyamon tanítók meghatározták az értékelés tartalmi kritériumait, szempontjait. Munkaközösségünk a bevezetı szakaszban elıforduló nehézségek ill. változások miatt szöveges értékelési rendszerét júniusától évente felülvizsgálja, korrigálja. Tanulóink teljesítményét 2008/2009-es tanévtıl félévkor és évvégén magatartásból, szorgalomból és a tanult tantárgyakból értékeljük. Tartalmi kritériumok kidolgozása A tanulók személyiségének formálása és az iskolai eredmények tekintetében meghatározó olyan kulcs-kompetenciákra kell elsısorban figyelemmel lennünk, amelyek fejlesztése az alsó tagozat kiemelt feladata. A fejlıdés, ill. a fejlettség követésének szempontjai ezen a területen a következık: A kommunikáció 1. Miként tudja követni a tanuló a beszédfolyamatokat? Megért-e a magyarázatokat, a feladatok utasításait, szövegét? Értelmezni tudja-e a környezetbıl feléje irányuló jelzéseket? 2. Hogyan képes kifejezni saját gondolatait szóban, írásban, mozdulatokkal, egyéb jelekkel? 16

17 Mennyire értelmes, követhetı a közlés? Mekkora a szókincs? - gazdag, az átlagosnál több szót ismer - átlagos, életkorának megfelelı - szegényes Milyen a kifejezés választékossága? Alkalmazkodik-e stílusa a kommunikációs helyzethez? 3. Miféle információs források használatában szerzett gyakorlottságot? 4. Az információkiemelésnek milyen a megbízhatósága? Használja-e már a megszerzett tudást? A szabálykövetés 1. Megérti és alkalmazni képes-e a tanuló a szabályokat (pl. közösségi, munkavégzési, feladatmegoldási, védelmi)? Következetes, kialakulatlan, esetleg konformista vagy ellenszegülı az alkalmazásban? 2. Együttmőködı-e az iskolai tevékenységekben? Milyen hangnemet használ a felnıttekkel, a kortársakkal?. 3. Hogyan kezeli a konfliktusokat? A gondolkodás 1. A lényegkiemelésre önállóan, segítséggel, szempontokkal irányítva vagy egyáltalán nem képes a tanuló? 2. Milyen a gondolkodási mőveletekben való gyakorlottsága? (Pl. az összehasonlításban, az oksági összefüggések felismerésében, az osztályozásban, a rendezésben, a következtetésben, a bizonyításban.) Milyen szintre jutott az önállósága e mőveletek alkalmazásában? 3. Felfedezi-e a problémákat? Hogyan oldja meg azokat (konkrét tárgyak, eszközök, modellek, rajz segítségével vagy az elvont gondolkodás szintjén)? A tanuláshoz való viszony 1. Mi motiválja a gyermeket a tanulásban? (Pl. külsı késztetés, bíztatás, érdeklıdés, a feladattal való megküzdés igénye, kíváncsiság?). 2. Mennyire tartósan, folyamatosan végzi a tanulási tevékenységet? 3. Mennyire jellemzi tanulását az elmélyültség? (odafigyelés, összpontosítás). 4. Mennyire önálló, milyen gyakran kér segítséget? 5. Milyen a munkavégzés rendezettsége? 6. Felszerelése, házi feladat megléte? 17

18 7. Milyen a munkatempója? 8. Mennyire aktív? A fejlıdés követelésének másik nagy területe az egyes tantárgyak tanulásában nyújtott teljesítmény. De mit tekintsünk az értékelés szempontjából mérvadó tudásnak, amikor a tantárgyak oldaláról gondoljuk végig a tanítás tanulás folyamatát? Mivel fı célunknak a képességfejlesztést tartjuk, ezért szöveges minısítésünkben a fejlıdést ill. a fejlettséget az alapvetı készségek (beszéd, olvasás, íráshasználat, szövegalkotás, eszközhasználat), képességek (szövegértés, megismerés, problémamegoldás, gondolkodás, döntés, együttmőködés) szempontjából kívánjuk értékelni, ill. ezek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat adni. Szaktárgyi értékelési szempontok Szempontjainkat a NAT fejlesztési területeinek, valamint a helyi tantervünkben rögzített következı tanévi fejlesztés feltételeinek figyelembevételével állítottuk össze. Attól függıen, hogy az értékelés a pedagógiai folyamatokban milyen szerepet tölt be, a pedagógiai értékelés három fajtáját határozzuk meg, ill. alkalmazzuk. 1. A diagnosztikus értékelés a folyamat elején (év elején) annak feltárására irányul, hogy a diákok milyen elızetes ismeretek, képességek, készségek birtokában vannak, amelyek a következı pedagógiai cél megvalósításához szükségesek. Ez az értékelési típus alkalmas arra, hogy eredményeként meghatározzuk a differenciálás mértékét, pótoljuk az elızetes ismeretek, képességek hiányát. Lehetıvé teszi a pontos tervezést. Ezért már elsı osztályban év elején elvégezzük a tanulók tanulási képességvizsgálatát. 2. A formatív, fejlesztı értékelés a tanulási folyamatban való elırehaladásról ad információt a gyerekeknek, szülınek, pedagógusnak, és lehetıvé teszi a fejlıdés mértékéhez szükséges egyéni korrekciókat (alkalmazása: röpdolgozat, témazáró felmérések) 3. A szummatív értékelés a folyamat végén (félévkor, év végén) a tanítás-tanulás eredményességérıl, hatékonyságáról ad visszajelzést. A visszacsatolás megerısítı, esetenként szelekciós szerepő is lehet. Szöveges értékelésünk mindhárom funkciót képes árnyaltan és differenciáltan ellátni. Azonban bármely eredmény, fejlıdés, teljesítménybeli elmozdulás megítéléséhez nélkülözhetetlen a viszonyítási alap tisztázása. Mihez mérjük az értékelni kívánt területet? Mivel a hangsúly az érés, fejlıdés, tanulás folyamatjellegének elfogadásán van, ezért a gyermek önmagához képest mért fejlıdését állítjuk a középpontba. 18

19 A szöveges értékelés módja és annak gyakorisága A szöveges értékelés lehet szóbeli és írásbeli 1. szóbeli: a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi teljesítményérıl a tanítási órákon és más iskolai foglalkozásokon. Megfogalmazódhat: 1. a tanító részérıl 2. a tanulótársak részérıl és 3. önértékelés formájában. Formái: a tanulók munkájának folyamatos megfigyelése, feleltetés, kiselıadás, beszámoló, győjtımunka. Gyakorisága szinte mindennapos gyakorlat. Ügyelnünk kell arra, hogy ne általános legyen, ne az egész személyiségre utaló, hanem konkrét tevékenységre, cselekvésre, viselkedésre irányuljon. b.) írásbeli: - a tanulói produktumokra írt rövid, lényegre utaló észrevételek megfogalmazásával - témazáró felmérések megoldásának értékelése %-os teljesítménysávok megadásával és ezek minısítı jelzésével a. kiváló, elérte az optimális szintet (pl %) b. jól megfelelt, elérte a befejezı szintet (75-89%) c. megfelelt, elérte a haladó szintet (50-74%) d. fejlesztésre szorul, kezdı szintet ért el (pl. 0-49%) - a tanulási folyamatban szükség szerint aktuális észrevételek bejegyzése a tanuló fejlıdésével, elımenetelével kapcsolatban (pl. a tanuló üzenı füzetébe, tájékoztató füzetébe esetleg egy erre a célra rendszeresített értékelı füzetbe). Negyed és háromnegyed év elteltével magatartásból, szorgalomból, magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából mindenképpen. a tájékoztató füzetbe. - félévkor és a tanév végén részletes szöveges értékelés a tanuló magatartásáról, szorgalmáról és a tanulási eredményeirıl. Formái: - diagnosztikus értékelés - formatív - szummatív 19

20 Az írásos szöveges értékelés rendkívül idıigényes. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy a szöveges értékelést csak akkor tudjuk megvalósítani, ha sokkal többet tudunk a gyerekrıl, mint a jeggyel való értékelés esetén. Ezért szükséges, hogy a tanulókról feljegyzéseket vezessünk magunknak. Tanítóink évközi megfigyeléseiket egy külön füzetben vezetik. Minden tanulóról félévenként legalább 2-2 oldalt regisztrálnak. Az egyik oldalra a magyar nyelv és irodalom, matematika és környezetismeret tantárgyak témakörönként megírt dolgozatainak, valamint a szöveges minısítés elıtt elvégzett felmérések %-os eredményei szerepelnek, egy-egy rövid mondat kíséretében. (A tanulók tudásszintjének mérése minden évfolyamon év elején, félévkor és tanév végén íráshelyesírásból, olvasás-szövegértésbıl, hangos olvasásból valamint matematikából megtörténik.) A %-ok összesítése után tantárgyanként minısítik a tanulót kiváló, jól megfelelt, megfelelt ill. felzárkóztatásra szorul kategóriákba félévkor és tanév végén. A három tantárgy százalékának átlagából döntjük el a szöveges értékelés végén megállapított végleges minısítést. A közösen megállapított teljesítményhatárok az írásbeli értékelést leíró részben találhatók. A másik oldalra a tanulók személyi fejlıdésérıl készülnek folyamatosan feljegyzések. A szöveges minısítés iskolai dokumentálása A félévi értékelés a tájékoztató füzetbe kerül, az év végi bizonyítvány pedig az Oktatási Minisztérium által engedélyezett és kiállított nyomtatványba. Az értékelések a tanítók választása alapján kézi vagy gépi formában készülnek. 1. Az elsı-harmadik évfolyamokról kiállított bizonyítványok záradék rovatába kell bejegyezni a tanuló továbbhaladását segítı nevelıtestületi döntéseket, szülıi kéréseket és a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos egyéb megjegyzéseket. 2. Az elsı-harmadik évfolyamokon a tanuló szöveges minısítése tanév végén az oktatási miniszter által engedélyezett bizonyítvány pótlapon (pótlapokon) történik. A kitöltött pótlap a bizonyítvány része. A pótlapot a bizonyítvány borítólapjának tárolójában kell elhelyezni. A pótlap kiállítását a kiállító köteles a bizonyítvány pótlap-jegyzékében (a megadott rovatok kitöltésével) igazolni. 20