Ivan Miklos: Melyek a "szlovák gazdasági csoda" legfőbb gyengéi?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ivan Miklos: Melyek a "szlovák gazdasági csoda" legfőbb gyengéi?"

Átírás

1 Ivan Miklos: Melyek a "szlovák gazdasági csoda" legfőbb gyengéi? A Szlovák Köztársaság 1994-től meglepően jó makroökonómiai eredményeket ért el, amikor pl ban a posztkommunista országok közül a Szlovák Köztársaság éri el a magasfokú gazdasági fejlődés (6,9%) és az alacsony infláció (5,4%) legjobb kombinációját. Másrészt a gazdaságban egyre gyakoribbak (és ez ráadásul az aránylag sikeres es évek egész időszaka alatt így volt) az olyan gyakorlatok, amelyek az eddig nagyon pozitív makroökonómiai fejlődés fenntarthatatlanságához fognak vezetni. A kormány által gyakran hangoztatott szlovák gazdasági siker ugyanis nagymértékben a gazdasági folyamatok lendületi erejének köszönhető, amikor a rossz gazdaságpolitika negatív eredményei csak késleltetve mutatkoznak, és rövid távon a rossz politikának ideiglenesen, első látásra akár pozitív eredményei is lehetnek. És ez nyilván így van a szlovák gazdaság esetében is. A gazdasági fejlődésben felvetődő problémák gyarapodásának legfőbb mutatója az 1996-os év elejétől úgy tűnik, a külkereskedelmi mérleg deficitjének gyors növekedése, és az ebből következő deficitnövekedés a fizetési mérleg egyenlegén. Ez az 1996-os esztendőben elérte a GDP 10,2%-t, míg a hosszútávon tartható deficit szintjét 5% körülire tartják. Miután olyan problémáról van szó, amely nem ideiglenes jellegű, és amelynek nagyon súlyos következményei lehetnek a gazdaságra nézve, szükség van a probléma okainak, következményeinek és összefüggéseinek alapos elemzésére. A külkereskedelmi deficit növekedésének legfőbb okának az tekinthető, hogy a gazdaság átstrukturálásának terén elért előrelépés nem megfelelő mértékű. Elmondható, hogy az aránylag kemény költségvetési korlátok és megszorító gazdasági feltételek bevezetése folytán 1991-től a gazdaságban aránylag nagy fejlődés ment végbe a mikroökonómiai adaptáció terén. Főként a nyilvánvaló belső tartalékok eltávolításáról volt szó (pl. a túlfoglalkoztatottságban, szervezési struktúrában stb.) és az export átirányításáról a keleti piacokról a nyugatiakra. A szlovák export túlnyomó részben ma ugyanazokon a termékeken alapul, amilyeneket 1989 előtt gyártottak. És a legnagyobb probléma az, hogy főként egyszerű, kevéssé feldolgozott termékekről van szó, alacsony szintű megmunkálással és kisfokú hozzáadott értékkel. Az ilyen termékek kiviteli konkurenciaképessége elsősorban az ártényezőkön alapszik, és ez a pozíció nagyon bizonytalan úgy a belépési árak lehetséges növekedése miatt, mint amiatt, hogy a kivitel függ a keresleti piacon fennálló konjunkturális helyzettől. A feldolgozottabb árut előállító termelésre való áttérés jelentős fejlődést igényel a gazdaság átstrukturálása terén, konkrétan új gépeket, technológiákat, know-how-t, mint ahogy új menedzseri és marketing-módszereket is. Ennek alapja az intézményi feltételek, főként egy hatékony tulajdonosi struktúra valamint elegendő befektetési és anyagi forrás megteremtése. A szlovák gazdaság kardinális problémája épp abban áll, hogy 1991-től fokozatosan elpárolognak azok a tényezők, amelyeken a szlovák termékek árbeli konkurenciaképessége alapszik, és ugyanakkor nem fejlődnek ki megfelelő mértékben a szükséges intézményi, rendszeri és tárgyi feltételei a nem árjellegű konkurenciaképességen alapuló termelésre való áttérésnek. Ez a lemaradás 1993-tól kezdődött és főként 1994 után, V. Meciar harmadik kormányzása alatt fokozódott.

2 Az árbeli konkurenciaképességet elsősorban a munkaerő alacsony ára tette lehetővé, továbbá az 1990 és 1993-as évi devalválások hatásai. A devalválások hatásai fokozatosan elmúlnak, főként a magasabb hazai infláció (Németországhoz és az USA-hoz képest, akiknek pénznemeit devizakosarunk tartalmazza) és a deviza fix árfolyama által adott rejtett fölülértékelés következtében. A munkaerő alacsony árának hatása főleg 1996 óta kezdett elmúlni, amikor először következett be, hogy a reálbérek növekedése jelentősen megelőzte a munka termelékenységét. Az, hogy a szlovák gazdaság és export ma elsősorban az árbeli konkurenciaképességre építő, kevéssé feldolgozott termékeken alapszik, általánosan elismert és a kormány anyagaiban is szereplő tény. A szlovák export minőségi besorolásának összetételét vizsgáló 1995-ös elemzés pl. azt mutatja, hogy a szlovák export majdnem 60%-a gyenge minőségű termékeken alapszik, amelyek konkurenciaképessége szinte teljes mértékben az árszínvonaltól függ, míg a szlovák exportnak csak 17,3%-át képezik magasabb minőségi fokú termékek, tehát a megmunkálás nyomán nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező, feldolgozottabb termékek, amelyek konkurenciaképességét főként minőségi és technikai-gazdasági paraméterek határozzák meg. Ami fontosabb, mint az export egyes csoportjainak aránya, az a perspektíva, tehát az egyes termékek növekedésének vagy csökkenésének tendenciája. Ezen egységek alakulásának, főleg az 1996-os aktuális fejlődésnek elemzéséhez még hiányoznak a statisztikai alapok. Nézzük viszont egy másik mutató tendenciájának fejlődését, amely ugyancsak világosan mutatja a gazdaság átstrukturálásának terén történő fejlődést. Ez a termékek transzformációs mutatója. Az a mutató, amely a kész termékek kivitelének és a nyersanyagok és alapanyagok behozatalának arányát méri. A termékek transzformációs mutatója végső termék exportja / nyersanyagok és alapanyagok behozatala Nagy jelentősége van annak, hogy 1996-ban először a transzformáció megindítása óta Szlovákiában csökken a termékek transzformációs mutatója, ami más szóval azt jelenti, hogy a nyersanyag-behozatal 1996-ban gyorsabban nőtt, mint a kész termék kivitele. A Cseh Köztársaságban 1996-ban ez a mutató stagnált első négy hónapjában folytatódott a termékek transzformációs mutatójának csökkenése, amikor val 2,99-re csökkent. Ezek az arányok nagyon fontosak főként az átstrukturálás folyamatának és a reálbérek fejlődésének kapcsolata szempontjából a munka termelékenységének függvényében. Rendszerint érvényes, hogy a reálbérek növekedésének tere egy olyan gazdasági rendszerben, amely elsősorban alacsony minőségű termékeken alapszik, nagyon korlátozott. Főleg érvényes az, hogy magas gazdasági növekedés gyors átstrukturálás nélkül hosszútávon nem tartható. A kliensrendszer növekedése a gazdaságban Kliensrendszer alatt azt értjük, hogy az állam egyre gyakrabban használja ki befolyását olyan szűk vállalkozói csoportok előnyhöz juttatására, akik szoros kapcsolatban állnak, sőt esetleg megegyeznek a vezető politikai körökkel. Ez egyenlő az esélyegyenlőség, szabadverseny, a konkurenciaharc, a törvény előtti egyenlőség, stb. korlátozásával.

3 A szlovák kliensrendszer megszületésének specifikus területe a privatizációs folyamat. Ma már nyilvánvaló, hogy a privatizáció befejezésével nem áll le a kliensrendszer terjeszkedése, és hogy ez fokozatosan a gazdaság más területeire is átterjed majd. A kliensrendszer legjellemzőbb vonása az os években az a tény volt, hogy már nem csak az elégtelen ellenőrzést használta ki, az esetleges hézagokat az egyébként standard törvényhozásban, hanem nagyobb méreteket öltött a törvényhozás olyan, gyakran alkotmányellenes, igazításaira kerül sor, amelyeknek legfőbb motívuma a kormánykoalícióhoz kötődő szűk csoportok előnyeinek intézményesítése volt minden más adófizető és vállalkozó kárára. Ezek az előnyök leggyakrabban a privatizált vagyon megszerzői, és a legnagyobb üzemek tulajdonosai irányában működnek (az ún. ipari lobby). A következő nem teljes áttekintés tartalmazza az ilyen, ban elfogadott vagy hatályba lépett törvényeket és törvénymódosításokat: a privatizációs törvény módosítása, amellyel a közvetlen eladások kompetenciáit áthárították a kormányról a Nemzeti Vagyonalapra (elfogadva 1994 novemberében) a nagyprivatizációról szóló törvény módosítása, amely megszüntette a kuponos privatizációt és bevezette az értékpapíros kártalanítást a befektetési társaságokról és befektetési alapokról szóló törvény a likviditást érintő módosítása törvény az állam stratégiai érdekeiről az árakról szóló törvény módosítása, amely lehetőséget ad az államnak arra, hogy szubjektíven beleszóljon a felszabadított árak alakításába és ellenőrzésébe az értékpapírtörvény módosítása, melynek célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a privatizációs túlkapások nyomonkövethetetlenségére és a tulajdonszerzők valós személyének eltitkolására a községi vagyonról szóló törvény módosítása, amely korlátozza a városok és községek tulajdonosi autonómiáját a versenytörvény módosításai, amelyek kiemelik ebből a folyamatból az ún. stratégiai üzemeket a bevételi adóról szóló törvény módosítása, amely lehetővé teszi a privatizációs vagyon szerzői esetében a bevételi adó elengedését, olyan összegig, amely megfelel a vételárnak az ár befektetett részével csökkentett összegével, abban az esetben, ha a vagyont közvetlen eladással szerezte a szövetkezetek átszervezéséről szóló törvény módosítása, amely a földgazdálkodási szövetkezetek vagyoni részeit részvényekre cseréli a privatizációs értékpapírok használatáról szóló kormányrendelet, amely a Nemzeti vagyonalapnak törvényellenes jogköröket ad, amelyek lehetővé teszik a Nemzeti vagyonalap egyes adósai és értékpapír kereskedői előnyben részesítését

4 a revitalizációról szóló törvény, amely lehetővé teszi egyes szubjektumok tartozásainak elengedését, amelyeket a kormányhivatalnokok és a legnagyobb bankok menedzserei választanak ki E törvényi normák jelentős részét a Szlovák Köztársaság Alkotmánybírósága alkotmányellenesnek nyilvánította, ennek ellenére a kormányszervek részéről nem ritka ezen ítéletek figyelmen kívül hagyása. A kliensrendszer terjeszkedésének eredménye a gazdasági és politikai hatalom elképesztő mértékű koncentrációja egy szűk embercsoport kezében, ami a plutokrácia reális veszélyét hordozza magában, és aminek biztosan negatív hatásai lesznek a gazdaság egészének konkurenciaképességére és hatékonyságára. A szlovák gazdaság további rendszeri és intézményi hiányosságai Külföldi beruházások Már említettük, hogy a szlovák gazdaság egyik legnagyobb gyengesége a külföldi beruházások alacsony mértéke. Emellett a szlovák tapasztalatok is azt mutatják, hogy éppen a külföldi beruházások járulnak hozzá jelentősen a gazdaság sikeres átstrukturálásához. Erről tanúskodnak a fenti táblázatban foglalt adatok is. A külföldi társaságok alkalmazottai ezenkívül magasabb bérezést érnek el, és az elérhető adatok alapján ezekben az átlagbér körülbelül 1500 szlovák koronával magasabb (tehát az 1995 év végi átlagbér 18%-val) a szlovák szubjektumokhoz képest. A külföldi tőke pozitív hatást gyakorol az ipar egészének növekedésére és az ökonometrikus modellek szoros kapcsolatot mutatnak a külföldi tőke százalékos képviseltsége és az ágazat növekedésének gyorsasága között. A Szlovákiába befolyó külföldi befektetések elhanyagolhatósága leginkább a szomszédos közép-európai országokkal való összevetéskor válik nyilvánvalóvá. Pl. míg Magyarországon 1996 végén a közvetlen külföldi befektetések szintje kb. 16 milliárd USA dollár volt, addig Szlovákiában ez a szint csak a kb. 800 millió USA dollárt érte el. Magyarországon csak az amerikai befektetők 1996-ban adó formájában több pénzt juttattak a magyar állami költségvetésbe, mint amennyi Szlovákiában a teljes közvetlen külföldi befektetések összege a transzformációs folyamat egész ideje alatt. Tőke- és pénzpiac A szlovák tőkepiac legfőbb problémái közé tartozik az áttekinthetetlenség, a kisebbségi részvényesek elégtelen védelme és a befektetési alapok és befektetési társaságok likvidációs körülményei. A lakosság tőkepiacba vetett bizalmának elvesztését leginkább a második privatizációs hullám megszüntetése okozta, amikor az kormányszervek törvénytelenül megszüntette a legnagyobb nyíltvégű részesedési alapot (Sporofond). A piac áttekinthetetlen, magas a kínálat, alacsony a kereslet, így aránylag alacsonyak az árak. A gazdaság szükséges átstrukturálása szempontjából egy ilyen tőkepiac nem járul hozzá megfelelő mértékben a külföldi befektetések beáramlásához, sem az egyes szektorok, ágazatok és vállalatok közti kapcsolódásokhoz.

5 A hitelpiacot elsősorban az jellemzi, hogy a kereslet jóval nagyobb mint a kínálat, főként ami a közép- és hosszútávú forrásokat illeti. A nagy bankokra jellemző a régi minősített hitelek nagy terhe, és rákényszerülnek, hogy nagy tartalékokat képezzenek az ezekből származó veszteségek fedezésére. A források elégtelenségét 1997-ben az is tetézi, hogy növekszik a költségvetési kör terjeszkedése. A Szlovák Nemzeti Banknak a költségvetési kiadásnövekedés semlegesítésén kívül szanálnia kell az 1996-os forgalomban lévő pénzmennyiség növekedésének következményeit is, ami ahhoz vezet, hogy a pénztartalékok korlátozott, 10,7%-os évi növekedésének közel 70%-át kormány-befektetések fogják elszívni. Ezek a tények pénzdráguláshoz vezettek a hitelpiacon, és ezáltal a gazdaság átstrukturálási esélyeinek megromlásához is. Az állítólagos túlzott restrikciókkal kapcsolatos hangokra a kormány a Szlovák Nemzeti Bank kritikájával felelt, és a jelek szerint a kormány igyekszik visszavágni az SZNB autonómiáját. Adó- és pénzügyi terhelések A posztkommunista országok közül a Szlovák Köztársaságban van az egyik legnagyobb adóterhelés, mégpedig úgy a közvetlen és közvetett adók szintjét illetően, mint az adók progresszivitásának meredeksége szempontjából is. Még komolyabb az a tény, hogy az utóbbi években az adóterhelés emelkedik. A Szlovák Üzleti és Iparkamara adatai szerint 1993 és 1996 között a vállalkozói szubjektumok adóterhelése összetett adókvótával mérve az 1993-as 36,8%-ról 1996-ig több mint 45%-ra emelkedett. Az OECD országaiban e mutató szintje átlagosan a 38,7%-ot éri el, és ami még fontosabb, hogy csökkenő tendenciát mutat (az OECD országaiban). Az efféle fejlemények negatív hatása a gazdaság átstrukturálására egyértelmű. Munkaerőpiac A munkaerőpiacon a legfőbb akadály a lakáshiány, amely főként a lakáspiac hiányából ered. E helyzet okozója a bérleti díjak még tartó regulációja, valamint a lakásalap privatizációjának befejezetlensége. A további okok az aránylag magas szociális juttatásokban rejlenek, és főként abban, hogy a szociális juttatások és a minimálbér közti különbség minimális. Belépés a vállalkozásba, kilépés a vállalkozásból A kommunizmus bukása utáni első évek után, amikor a vállalkozásba való belépés aránylag egyszerű volt, 1993-tól ennek feltételei bonyolultabbak lettek. Ennek okai főként az emelkedő adó- és biztosítási terhek, valamint a vállalkozásba való belépés adminisztratív vonatkozásainak szigorodása. Negatív szerepet játszik a hitel- és tőkeforrások hiányának növekedése is, ami a tőke- és pénzpiacon kialakult fejlemények eredményeképpen jelentkezik (lásd fent). A vállalkozásba való belépés elsősorban az iparosoknak jelent problémát, a kis- és középvállalkozóknak. A vállalkozói szféra e csoportjai növekvő problémáinak egyik fő okozója az, hogy az állam a nagyvállalatok és tulajdonosok érdekeit részesíti előnyben. Pénzügyileg kifejezve ezek az érdekek úgy jelennek meg, hogy az állami költségvetésben lévő növekvő feszültség mellett emelkedik a transzferek (közvetlen vagy közvetett) száma az

6 államtól a nagyvállalatok és tulajdonosok irányába, ami tovább mélyíti az állami pénzügyek deficitjét, és a kis- és középvállalkozókra terhelt illetékek emeléséhez vezet. A fenti helyzetért a felelősség egy része az érdekvédelmi szervezeteket terheli, amelyek nem védik megfelelően az iparosok, kis- és középvállalkozók érdekeit, és amelyek vezetősége gyakran kerül a nagyipari lobby befolyása alá. Abban viszont, hogy az érdekképviseletek nem fogalmazzák meg és juttatják érvényre megfelelő mértékben a felmerülő igényeket, közrejátszik, hogy a tagság, tehát maguk a kisvállalkozók szemmel láthatóan nem gyakorolnak megfelelő nyomást, és nem csak a kormánnyal és a politikai pártokkal szemben, hanem a saját képviseleti szerveikkel szemben sem. A vállalkozásból való kilépéskor a fő problémát az effektív csődrendszer hiánya jelenti. Ennek következtében a veszteséges és perspektíva nélküli vállalatoknál magas a fizetésképtelenség, a humán, anyagi és pénzügyi kapacitások kötése, és korlátozva van a piacra való belépés és a visszalépés. A Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalának konjunkturális kutatása alapján 1996 januárjában a vállalatok 69%-a volt fizetésképtelen. A bíróságok 1995 végéig kb versenytárgyalásra tett javaslatot vettek nyilvántartásba, míg ezekből csak kevesebb mint 60-at hirdettek meg elején a beadott javaslatok száma meghaladta a 4000-et, ugyanakkor eddig az időpontig csak két versenytárgyalást folytattak le. Az elsőt, amely 1996-ban zárult le, 1992-ben adták be. Ennek során a hitelezők kb. 45%-os kielégítését érték el. A de facto nem létező csődrendszer oka elsősorban a rossz csődtörvény, valamint a kereskedelmi bíróságok túlterheltsége első félévének valósága Az 1997-es év első féléve során alapvetően az évi tendenciák folytatódtak. Elsősorban folytatódott a külkereskedelmi mérleg deficitjének növekedése, amely az első öt hónap alatt elérte a csaknem 30 milliárd szlovák koronát, ami a GDP egész évre feltételezett szintjének kb. 5%-át képviseli, míg az egész évi részaránynak épp ezt az 5%-os szintjét tartják határértéknek. A Merryl Lynch társaság a külkereskedelmi mérleg egészéves deficitjét 10-13%-ra becsüli májusában egyidőben indult támadás a cseh és a szlovák pénznem ellen, amelyet a külföldi pénzügyi beruházók vezettek, akik kézben tartották a cseh és a szlovák pénzt és úgy találták, hogy főként a külkereskedelmi mérlegek növekvő deficitjének nyomása alatt a szlovák és a cseh korona árfolyamai tarthatatlanok. Csehországban ez a fix árfolyam megszüntetéséhez és az irányított floatingra való áttéréshez vezetett, míg a Szlovák Nemzeti Bank ezt a támadást állta és a Szlovák Köztársaságban sem az árfolyam sem az árfolyam-rendszer megváltoztatására nem került sor. A szlovák kormánykoalíció ezt a tényt azonnal felhasználta annak propagandaszerű állítására, hogy ez a gazdasági reform jobb haladását bizonyítja a Szlovák Köztársaságban a Cseh Köztársasághoz képest. A valós okok azonban sokkal prózaibbak, és talán paradox módon a szlovák kormány kijelentésével szinte ellentétesek. A szlovák korona árfolyamának megtartását a SZNB rugalmas és kompetens közbelépésén túl az a tény eredményezte, hogy a külföldi pénzügyi beruházók kezében csak kb. 10 milliárd szlovák korona volt, míg cseh koronából a beruházók kezében milliárd volt. E különbség oka főként Szlovákia rossz imidzse és a beruházók politikai instabilitástól való félelme, mivel a kamatdifferenciál, amely a beruházókat csábítja, Szlovákiában legalább olyan magas volt, mint a Cseh Köztársaságban.

7 Az 1997-es év első féléve során a parlament elfogadta a vállalatok revitalizációjáról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a kormány számára bizonyos kiválasztott vállalatok aránylag széleskörű szelektív adósságmentesítését. E törvény rendszeridegenségére és kártékonyságára nemcsak az ellenzék hívta fel a figyelmet, hanem független szakértők és szakértői és érdekvédelmi egyesületek is. Nyilvánvaló alkotmányellenessége miatt Kovác elnök nem volt hajlandó aláírni, és visszaadta a parlamentnek újratárgyalásra, ahol azonban 1997 júniusában újfent elfogadták. E törvény célja az állam (az adófizetők) és a legtöbb nem-privilegizált vállalkozó kárára további előnyökben részesíteni a kormánykoalícióhoz kapcsolódó szűk ipari csoportokat. A Szlovák Köztársaság kormánya az első félév alatt igyekezett megoldani a kereskedelmi mérleg növekvő deficitjének problémáját, gond viszont, hogy az esetek többségében rendszeridegen adminisztratív rendelkezésekről van szó, amelyek nem oldják meg a valós okokat, hanem csak a probléma tüneteit kezelik. Először is a kormány a Cseh Köztársaság kormányának mintájára április 1-től importvámpótlékot fogadott el, amelyek feladata a Szlovák Köztársaságba történő behozatal korlátozása lett volna július elején a kormány rendeletek egész csomagjával állt elő, amelyet a következőképpen nevezett el: "rendelkezések a gazdasági transzformáció folytatása érdekében és a makro- és mikroökonómiai egyensúly megőrzése területén felmerülő problémák megoldására". Egy aránylag széleskörű rendelkezéscsomagról van szó, amelyek többsége viszont rendszeridegen, adminisztratív jellegű, és nagy valószínűséggel nem vezet majd a negatív tendenciák megváltoztatásához, amelyek okozója épp a gazdasági transzformáció rendszeridegen folyamata, főként az es években. Rendszeridegen rendelkezés elsősorban a 7%-os import-vámpótlék újfenti bevezetése és az árkiegyenlítés bevezetése, beleértve a magánszektor árainak szabályozását, amely ma már többségben van a Szlovák Köztársaság gazdaságában. A további rendelkezések között szerepel némely fogyasztási és közigazgatási illeték felemelése, valamint az energiaárak emelkedése. Az energiaárak emelkedése csak csökkenti a növekvő rést a kiadások és az árak között és ezen árak deregulációja szükséges. Probléma viszont, hogy ehhez az áremeléshez nem társul a kiadások csökkentésére irányuló nyomás feltételeinek kialakítása, melynek eszköze elsősorban a demonopolizáció, a privatizáció lenne, valamint a természetes monopóliumokat szabályozó törvény elfogadása és hatálybalépése. Feltételezhetjük ezért, hogy az áremelkedést a kiadások további emelkedése fogja követni, s azt az árak szükségszerű újabb emelkedése. A rendszeridegen kormányrendeleteket nyilvánvalóan főként az a törekvés motiválja, hogy mindenáron elkerüljék a szlovák korona devalvációját. Egy évvel járunk a választások előtt és a korona árfolyamának megőrzése presztízskérdéssé vált a szlovák kormány részére. Még akkor is, ha e politikai döntés gazdasági ára hatalmas lesz, és a helyzet egyre inkább tarthatatlanná fog válni. A szlovák (és a cseh) gazdaság növekvő problémái nagyrészt abból erednek, hogy az os években kialakult egy párna, amely puhította az átmenet feltételeit, ugyanakkor nőtt a következetlenség és elszaporodtak a rendszeridegen lépések a gazdasági transzformáció megvalósításában. Más szóval, ideiglenesen megfelelő feltételek alakultak ki, amelyeket a

8 gazdaság reális átstrukturálására kellett volna kihasználni, amely aztán e feltételek elmúlásával (a párna összeesése után is) lehetővé tette volna az elpárolgó előnyök kompenzációját a gazdaság reális konkurenciaképességének növekvésével. Ehelyett az történt, hogy a párnaeffektust hosszútávúként kezelték és az a reform részleges revíziójának lelassulásához vezetett. A párna lehetővé tette a gazdasági növekvést és a fogyasztás növekedését, ugyanakkor viszont elsősorban a kormányt (kormányokat) és más szubjektumokat is kényelmességre és következetlenségre csábított, sikeresen. A jelenlegi szlovák kormányt egészen odáig csábította e párna kényelme, hogy elhitték, büntetlenül figyelmen kívül hagyhatnak egyes alapelveket, amelyek betartásán alapszik a piacgazdaság. A párna most összeesett, a feltételek keményebbek, ugyanakkor viszont nem következett be a szükséges fejlődés a gazdaság reális átstrukturálásában. A gazdasági növekedés és a fogyasztás növekedése tarthatatlannak mutatkozik. Politikai téren ez nagyon veszélyes helyzetet jelent az ország lehetőségeit túllépve él, ugyanakkor a lakosság többsége rossznak tartja helyzetét és a legközelebbi jövőtől (gyakran a várt politikai változásokkal kapcsolatban is) saját gazdasági helyzetének javulását várja. Miből is állt az a csodálatos párna, és miért esett össze? Formái főleg a következők voltak: 1. Az es évek transzformációs recessziója által kialakult kapacitástartalék. Az től napjainkig tartó gazdasági növekvés felemésztette. 2. Az 1990-es és 1993-as devalválások exportra kedvező, importra kedvezőtlen hatása. Ez elpárolgott annak következtében, hogy a Szlovák Köztársaságban gyorsabb volt az infláció, mint az USÁ-ban és Németországban a jelenleg érvényes fix árfolyam mellett az USA dollárral és a német márkával szemben. 3. Az ideiglenes aszimmetria a Szlovák Köztársaság előnyére az Asszociációs Megegyezés keretében az EU tagállamokkal kapcsolatban (kimerült az idő múlásával) 4. Az os importellenes adminisztratív intézkedések (import-vámpótlék, bizonyítványok). Az import-vámpótlékot főként a nemzetközi intézmények nyomására ban nullára csökkentették, a bizonyítványok létezéséhez a külföldi exportálók fokozatosan hozzászoktak. 5. Az árfolyam aszimmetriája a Cseh Köztársaság kereskedelmének clearing rendszere keretében között (megszűnt a clearing megszűnésével, 1995 végén) 6. A belső eladósodás növekedése és a tartalékok felélése (főleg a lakosság nyilvános fogyasztása terén, tehát az iskolaügyben, egészségügyben, szociális ellátásban, kultúrában). Ez a párna azért esett össze, mert egy bizonyos határon túl a belső adósságot nem lehet növelni, vagy csak kisebb mértékben. 7. A nyilvános szektor reális eladósodásának növekvése (államadósság, városok és községek, nyilvános alapok, a Nemzeti Vagyonalap adósságai). Ezt a párnát az alacsony kezdeti eladósodottság és így az adósság gyors növekedése tette lehetővé. Mára összeesett, mert az eladósodás további növelésének lehetőségei többé-kevésbé kimerültek. 8. A vállalkozó szféra reális eladósodásának növekedése. Ugyanaz érvényes, ami a nyilvános szektor adósságára.

9 9. Puha költségvetési korlátozás az állam részéről főként adók elengedésével, szubvenciókkal, támogatásokkal, bankhitelek állami költségvetési biztosításával stb. A párna azért esett össze, mert a fenti tevékenységek következtében aránytalanul megnőtt az állami és a biztosítási alapok adóssági szolgáltatása. 10. Puha költségvetési korlátozás a vállalkozói szubjektumok közötti kapcsolatokban puha hitelek, amelyek a visszafizetési határidő utáni klasszifikált hitelek gyors növekedéséhez vezettek (ma ezek összege kb. 120 milliárd szlovák korona) és a vállalatok közti, határidő utáni kötelezettségek növekedéséhez (ma kb. 100 milliárd szlovák korona). A befejezés aránylag egyszerű, a megoldás annál bonyolultabb. A mai helyzetből az egyetlen kiút van: megteremteni a gazdaság reális átstrukturálása meggyorsításának feltételeit. A kormány azonban nyilván egyenlőre nem szándékozik erre az útra térni, amiről leginkább újabb rendszeridegen próbálkozásai tanúskodnak a vállalatok revitalizációjára, a bérek kiegyenlítésére a magánvállalatoknál is, és az import-vámpótlék újfenti bevezetésére júliusának közepén az Európai Bizottság bejelentette, hogy az első csoport tagjai, akikkel tárgyalások folynak majd az EU-ba való belépésről, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Észtország és Ciprus. Az Európai Bizottság kritizálta a szlovákiai fejleményeket, mely ország pedig a közelmúltig egyértelműen az első csoportba tartozott. Meciar elhárította magáról a felelősséget Szlovákia kieséséért. Szlovákiában a fenti fejlemények kapcsán e folyamat lehetséges gazdasági következményeit illetően többségében negatív értékelések hangzottak el, és nemcsak az ellenzéki pártok és a független szakértők részéről, hanem még olyan befolyásos ipari körökből is, akik mindezidáig nagyon szoros szövetségesei voltak Meciarnak, amelyeket neki köszönhetően privatizáltak szimbolikus összegekért, és amelyek tulajdonképpen sok rendszeridegen lépés hátterében ott álltak a kormány gazdaságpolitikájában az utóbbi két év során.

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.)

KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) KÖZPÉNZÜGYI ALAPOK TÁVOKTATÁS II. KONZULTÁCIÓ (2012. NOVEMBER 17.) Dr. Sivák József tudományos főmunkatárs, c. egyetemi docens sivak.jozsef@pszfb.bgf.hu Az állam hatása a gazdasági folyamatokra. A hiány

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN

SAJTÓKÖZLEMÉNY A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE 2010-2011-BEN SAJTÓKÖZLEMÉNY A kormány pénzügypolitikájának középpontjában a hitelesség visszaszerzése áll, és ezt a feladatot a kormány komolyan veszi hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter az Államadósság Kezelő

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete és a központi költségvetés finanszírozása 2013-ban. 2. A 2014. évi finanszírozási terv főbb

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4

II. A KULCSKÉRDÉSEKRE KAPOTT VÁLASZOK...4 ÉVES JELENTÉS ÉS CSELEKVÉSI JAVASLATOK A 2009/2010-ES GAZDASÁGI VÁLSÁGRA VONATKOZÓ EZA PROJEKT KERETÉBEN ÉRINTETT DOLGOZÓK SZERVEZETEI RÉSZÉRE AZ EURÓPAI TANÁCS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL TARTALOM I. BEVEZETÉS...3

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013

Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Várakozások és eredmények - Hogy bizonyított az egykulcsos SZJA? Csizmadia Áron 2013 Tartalomjegyzék 1. Problémafelvetés 2. Előzmények 3. A gyakorlati alkalmazás 4. A magyarországi bevezetés 5. Az egykulcsos

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

A ország B ország A ország B ország A ország B ország Külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett ára. Mi befolyásolja a külföldi fizetőeszköz hazai fizetőeszközben kifejezett árát? Mit befolyásol

Részletesebben

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014

Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 Tervgazdaságból piacgazdaságba A magyar gazdaság szerkezetváltása, 1989-2014 TTE konferencia, Kossuth Klub 2014.október 11. Bod Péter Ákos, Dsc A magyar gazdasági kötődés erősen középeurópai jellegű volt

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1

Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Széchenyi Kereskedelmi Bank Zrt. 1 Bemutatkozás Burány Gábor 2014-től SZÉCHENYI Kereskedelmi Bank Zrt. Befektetési Szolgáltatások, vezető üzletkötő 2008-2013 Strategon Értékpapír Zrt. üzletkötő, határidős

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése

Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Az államadósság kezelésének módszerei és ezek értékelése Baksay Gergely, Magyar Nemzeti Bank IX. Soproni Pénzügyi Napok 2015. október 1. Az előadás felépítése 1. Az adósságkezelés szerepe, jelentősége

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1

BEVEZETÉS. EKB Havi jelentés 2011. jú nius 1 BEVEZETÉS Az Kormányzótanácsa rendszeres közgazdasági és monetáris elemzése alapján 2011. június 9-i ülésén nem változtatott az irányadó kamatokon. A 2011. május 5-i ülés óta napvilágot látott információk

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium E Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés -

Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - Magyar gazdaság 2002-2006 - helyzetértékelés és előrejelzés - A 2002-2005 közötti makrogazdasági folyamatok főbb jellemzői A magyar gazdaság teljesítményét befolyásoló világgazdasági háttér 2002-2005 között

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László

Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Előadás a KPMG Biztosítási Konferenciáján 2012. Május 11. Urbán László Túlzott eladósodottság külföld felé, vagyis elégtelen belföldi megtakarítás (kb. az utóbbi 30 évben) Közszféra is, magánszféra is

Részletesebben

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA

A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA A TÖRVÉNYJAVASLAT ÁLTALÁNOS INDOKOLÁSA I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI 2003. ÉVBEN A magyar gazdaság 2001-2002 folyamán a kedvezőtlenre fordult külső feltételek és a belső felhasználás

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Forintbetét és devizahitel

Forintbetét és devizahitel Új kormányos Régi gondok Üzleti konferencia GKI gazdaságkutató Rt. rendezésében Forintbetét és devizahitel Előadó: Erdei Tamás Elnök-vezérigazgató MKB Budapest, 2004. november 25. 1 Kamatok és infláció

Részletesebben

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás

A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás A pénzügyi válság hatásai és a kilábalás Hajdu Emese Megjelent: Agrártámogatások és -pályázatok c. szakkönyvben 2008-ban. RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft, Budapest. 1. A krízis kiváltó okai és a jelenlegi

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az állam szerepe a makrofolyamatok szabályozásában 17. lecke Az állami beavatkozás

Részletesebben

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása

KKV KÖRKÉP 2008. július A Figyelő MKIK GVI Volksbank közös kutatása s o r s z á m Milyen telefonszámon érted el a válaszolót? / körzetszám / telefonszám Kérdezés kezdete: 2008.... hó... nap... óra... perc A kérdező aláírása:... igazolványszáma: KKV KÖRKÉP 2008. július

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18.

KIEGÉSZÍT MELLÉKLET. Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 2014.01.01-2014.12.31. egyszer sített éves beszámolójához. 2015. május 18. KIEGÉSZÍT MELLÉKLET a Mérték Médiaelemz M hely Közhasznú Nonprofit Kft. 214.1.1-214.12.31 egyszer sített éves beszámolójához 215. május 18. a vállalkozás vezet je (képvisel je) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég

Részletesebben

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:..

INFORMÁCIÓ.... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés alapján, Ügyfélszám:.. INFORMÁCIÓ 3. sz. Melléklet a pénzügyi lehetőségekről, befektetési célokről, szakképzettségről és tapasztalatról, kockázatvállalási készségről... mint a GLOBAL MARKETS Ltd. ügyfelének részéről a.sz. Szerződés

Részletesebben

A fenntartható adósságpálya problémái Mellár Tamás egyetemi tanár A magyar gazdasági válság jellege Vajon az adósságválság a legsúlyosabb problémánk? Sokan igennel válaszolnak erre a kérdésre A kormány

Részletesebben

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10

Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Erre a 10 dologra figyelj 2015-ben! szombat, 09:10 Amikor elkezdődött az év, nem sokan merték felvállalni azt a jóslatot, hogy a részvénypiacok új csúcsokat fognak döntögetni idén. Most, hogy közeleg az

Részletesebben

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15.

Horacél Kft. csődeljárás alatt. Fizetőképességet helyreállító program. Táborfalva, 2015. május 15. Horacél Kft. csődeljárás alatt Fizetőképességet helyreállító program Táborfalva, 2015. május 15. 1. Cégtörténet A Horacél Kft. egy 1999. évben alapított családi vállalkozás. A társaság alapítója, Horváth

Részletesebben

GKI Gazdaságkutató Zrt.

GKI Gazdaságkutató Zrt. GKI Gazdaságkutató Zrt. MAGYARORSZÁG KÜLSŐ ADÓSSÁGÁLLOMÁNYÁNAK ÉS A KÜLFÖLDIEK KEZÉBEN LÉVŐ ADÓSSÁGÁNAK ELEMZÉSE Készült a Költségvetési Tanács megbízásából Budapest, 2015. október GKI Gazdaságkutató Zrt.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN

Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL HÍREK FEKETÉN-FEHÉREN Big Investment Group 2010.05.26. BIG HÍRLEVÉL Rekord magasságokban a hazai befektetési alapok Újabb csúcsra ért a magyar befektetési alapok vagyona áprilisban, köszönhetően a tavaly nyár óta tartó nettó

Részletesebben

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000

PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE. Éves jelentés 2000 PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE Éves jelentés 2000 Előszó A 2000. év a magyar pénzügyi szektor történetében fontos mérföldkő volt. A pénzügyi felügyeletek integrálásával létrejött, az egész pénzügyi

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április. Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások, 154. szám, 2002. április Buzás Sándor Kuba: kényszerű reformok, siker és megtorpanás 1. A kubai gazdaság hagyományos szerkezete és a szovjet összeomlás hatásai

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása

Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Városi közforgalmú közlekedés/5 A személyszállítás gazdasági szabályozása Doktori Iskola 2015 http://www.sze.hu/~prile A személyszállítás sajátos tevékenység, amely sajátos szabályozást igényel Azonnali

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. április 28. Vezetői összefoglaló A vezető nyugat-európai börzék pluszban, az amerikai részvényindexek mínuszban zártak tegnap. 300-as szint alá erősödött az euró/forint árfolyam ma reggel.

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről

303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről 303 Jelentés az állami forgóalap pénzszükségletét (a központi költségvetés hiányát) finanszírozó értékpapír kibocsátás ellenőrzéséről TARTALOMJEGYZÉK Következtetések és javaslatok Részletes megállapítások

Részletesebben

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb

Piaci összehasonlításban az üzemi eredmény továbbra is egyértelműen jobb Oberbank / féléves eredmény 2014: A lehető legnagyobb mértékű ismételt eredmény-növekedés! Franz Gasselsberger, az Oberbank vezérigazgatója 2014 első félévére ismételten bankja kiemelkedő fejlődéséről

Részletesebben

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG -

A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - KOVÁCS ÁRPÁD MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG CSÖKKENTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - STABILITÁS ÉS PÉNZÜGYI BIZTONSÁG - 2012. DECEMBER 13. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS

A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS A pénzügyi piacok szerepe a pénzügyi rendszerben Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS? MEGTAKARÍTÓK MEGTAKARÍTÁSOK VÉGSŐ

Részletesebben

Az államháztartási folyamatok kockázatai

Az államháztartási folyamatok kockázatai Az államháztartási folyamatok kockázatai Karsai Gábor vezérigazgató-helyettes GKI Gazdaságkutató Zrt. A Költségvetési Tanács és a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciája Budapest, 2015. október

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS

NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS NÖVEKEDÉS, EGYENSÚLY, TÖBB MUNKAHELY, IGAZSÁGOSABB ELOSZTÁS I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA 2005-2007-IG 1. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJA 1.1. Kiinduló feltételek

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

A nyersanyag begyűjtő részleg feladatai: Biztosítja a nyersanyag (tej) ellátást az egyéni termelőktől és cégektől

A nyersanyag begyűjtő részleg feladatai: Biztosítja a nyersanyag (tej) ellátást az egyéni termelőktől és cégektől a termékeladást és a marketinget a szállítást, szállítóeszközök karbantartását, a munkavédelmet és tűzvédelmet a kereskedelemben illetve szállításban Ellenőrzi és fele a törvény betartásáért, ami a termékek

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Intézet Vállalkozási finanszírozás kollokvium G Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes

Részletesebben

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly

A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly 7. lecke A beruházási kereslet és a rövid távú árupiaci egyensúly A beruházás fogalma, tényadatok. A beruházási kereslet alakulásának elméleti magyarázatai: mikroökonómiai alapok, beruházás-gazdaságossági

Részletesebben

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor

Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Modernizáció Magyarországon javuló egyensúly, átfogó reformok, változó körülmények között a pénzügyi szektor Kovács Álmos Pénzügyminisztérium 27. november 6. Államháztartási konszolidáció - gazdaságpolitikai

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben