MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK"

Átírás

1 MEGBÍZÓ: FORSTER GYULA ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁSI ÉS SZOLGÁLTATÁSI KÖZPONT FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍNRE ÉS VÉDŐÖVEZETÉRE VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ ÉS VILÁGÖRÖKSÉGI KEZELÉSI TERV AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÁLTAL /2014/KULTUR IKTATÓSZÁM ALATT KIADOTT MINISZTERI VÉLEMÉNY ALAPJÁN ÁTDOLGOZOTT, VÉGLEGESÍTETT MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ II. KÖTET - MELLÉKLETEK PESTTERV KFT - BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KONZORCIUM BUDAPEST, MÁJUS HÓ

2 TARTALOMJEGYZÉK FOGALMAK... 2 JOGSZABÁLYOK TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS MŰEMLÉKLISTA TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI VÍZGAZDÁLKODÁS NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA FORRÁSJEGYZÉK KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT AZ ICOMOS-IUCN TANÁCSADÓ MISSZIÓ JELENTÉSEI ÉS TOVÁBBI UNESCO DOKUMENTUMOK,JELENTÉSEK, BESZÁMOLÓK.)

3 FOGALMAK Fogalom Definíció Hivatkozás Barlang A földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni mérete egy ember számára lehetővé teszi a (TvT) behatolást. Bérvadászat A vadászterületen vadászati jogosultsággal rendelkező megállapodás alapján biztosítja más vadász számára meghatározott fajú és számú vad vadászatát (VTV) Az élővilág változatossága, amely magában foglalja az élő szervezetek Biológiai genetikai (fajon belüli), valamint a fajok és életközösségeik közötti sokféleség sokféleséget és maguknak a természeti rendszereknek a sokféleségét. (TvT) Bioszféra rezervátum Bödönhajó Degradáció Egyedi tájérték Életközösség (társulás) Élő szervezet (élőlény) Élőhely Élőhely kedvező természetvédelm i helyzete A bioszféra-rezervátumok azon jellegzetes szárazföldi és tengerparti ökoszisztémák, amelyek az UNESCO Ember és Bioszféra Programja (MAB) keretében nemzetközileg elismertek. A mélyebb vizek halászatához szükséges lapos fenekű vízi közlekedési eszköz. A 19. század végéig az egy darab, rendszerint főleg fából kimélyített, elülső végén hegyes csónakot használták. ( ) Egyes vidékeken a hajó terminussal vagy ennek jelzős változatával (bödönhajó) jelölték a halászó csónakot. Leromlás. Különböző természetes rendszerek, társulások, biocönózisok, biotópok állapotának leromlása. Általában a biotikus tényezők váltják ki, amelyekben jelentős szerepe lehet az antropogén hatásoknak is. Pl. az elgyomosodás, a talaj kém. tulajdonságainak következtében fellépő növénytakaró-változás. Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt. Mikroorganizmusok, gombák, növények és állatok fajai, alfajai, változatai. Az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéséhez szükséges környezeti feltételek adottak. Az élőhely természetes elterjedése, illetve elterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező. Környezetvéde lmi Lexikon, 2002 K. Kovács László Szilágyi Miklós: Csónak. Magyar Néprajzi Lexikon 1. (1977) 527. Botanika III (TvT) (TvT) (TvT) (TvT) 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet 2

4 Élőhely természetvédelm i helyzete Élőhelyvédelmi irányelv Erdő Erdőfelújítás Erdőgazdálkodás Erdőgazdálkodó Erdősítés Erdősítési idény Erdőtelepítés Erdőterv (korábban az üzemterv) Érzékeny természeti terület Eutrofizáció Éves vadgazdálkodási terv Mindazoknak az élőhelyet érő hatásoknak összessége, amelyek befolyással lehetnek az élőhelyre, illetve annak jellemző állat- és növényfajaira, hosszú távon meghatározva azok természetes elterjedését, felépítését és kapcsolatrendszerét, valamint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását. A vadon élő állatok és növények védelméről szóló, május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv. a) az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár) erdőként nyilvántartott terület; b) az ETV végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott fa- és cserjefajokból, illetve azok államilag elismert mesterséges vagy természetes hibridjeiből (a továbbiakban együtt: erdei fafajok) álló faállomány, melynek ba) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább ötven százalékos mértékben fedi; bb) területe a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan legalább húsz méter széles, természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert eléri, átlagmagassága a 2 métert meghaladja és a talajt legalább harminc százalékos mértékben fedi, valamint legfontosabb szerepe a talaj védelme; c) az időlegesen igénybe vett erdő területe; d) a nyiladék és a tűzpászta, amennyiben az átlagos szélessége 6 méternél kisebb. Az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli létrehozására irányuló tevékenység. Az erdő 2. (1) bekezdésében foglaltak szerinti fenntartására, közcélú funkcióinak biztosítására, őrzésére, védelmére, az erdővagyon bővítésére, valamint - a vadászati jog gyakorlása, hasznosítása kivételével - az erdei haszonvételek gyakorlására irányuló tevékenységek összessége; Az erdészeti hatóság által vezetett erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő tulajdonos vagy jogszerű használó Az erdőfelújítás, erdőtelepítés munkái a talaj-előkészítéstől a csemeteültetés, magvetés, dugványozás, pótlás erdészeti hatóság által történő befejezetté nyilvánításáig; A mesterséges erdősítés során a csemeteültetésre alkalmas a lombhullás utáni (őszi), és a lombfakadás előtti (tavaszi) időszak, amikor a talaj még nem, illetve már nem fagyott. Nem erdőművelési ágban lévő, erdővel nem borított területen a talajelőkészítést követően csemeteültetés, magvetés vagy dugványozás útján erdő létrehozása; A körzeti erdőterv alapján az erdőgazdálkodó jogait és kötelezettségeit az erdészeti hatóság erdőterv határozatban (erdőterv), hivatalból állapítja meg. Olyan extenzív művelés alatt álló terület, amely a természetkímélő gazdálkodási módok megőrzését, fenntartását, ezáltal az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség fennmaradását, a tájképi és kultúrtörténeti értékek megóvását szolgálja. Az állóvizekben az élőlények számára hasznosítható tápanyag (foszfor és nitrogén vegyületek) feldúsul, ezért elszaporodnak az elsődleges termelő szervezetek: a fitoplankton, a gyökerező hínár-, mocsári növények. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemterv alapján köteles legalább a tárgyév február hónapjának tizenötödik napjáig a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni, és azt a vadászati hatósághoz jóváhagyás végett benyújtani. 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet (ETV) (ETV) (SKF) (ETV) (TvT) Környezetvéde lmi Lexikon (VTV) 3

5 Faj kedvező természetvédelm i helyzete Fenntartható használat Fenntartható használat (hasznosítás) Fertői vejsze Fésűs beépítés Fogási napló Forrás Földvár Fűrészfogas beépítés Gereblyézés Halászat Halászbokor Populáció-dinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. A védett kulturális örökség olyan módon történő használata - ideértve a kármegelőző és kárcsökkentő tevékenységeket is -, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a jelen és jövő nemzedékek számára. A természeti értékek olyan módon és ütemben történő használata, amely nem haladja meg megújuló képességüket, nem vezet a természeti értékek és a biológiai sokféleség csökkenéséhez, ezzel fenntartva a jelen és jövő generációk életlehetőségeit. A Fertő tavon használt, elsősorban ponty fogására alkalmas, két szárnylészás, összetett vejszefős vejszetípus. A szalagtelkek leggyakoribb beépítési módja, melynél az egyhelységsoros lakóház hosszoldala, általában a telek északi részén, a telekhatárral párhuzamosan, attól bizonyos távolságra helyezkedik el, és a főbb melléképületek mögötte sorakoznak. A horgászat vagy halászat során kifogott halak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány. A felszín alatti víz természetes felszínre bukkanása, ha a vízhozama tartósan meghaladja az 5 liter/percet, akkor is, ha időszakosan elapad. Olyan védelmi céllal létesített vonalas, vagy zárt alakzatú földmű, amely azonosíthatóan fennmaradt domborzati elemként történeti, kulturális örökségi, felszínalaktani, illetve tájképi értéket képvisel. A fésűs beépítés változata a fűrészfogas beépítés, melyet olyankor alkalmaznak, amikor a telkek nem merőlegesen állnak az útra. A fűrészfogas beépítés abban különbözik az egyszerű fésűs beépítéstől, hogy a lakóházakat egymáshoz képest előreugratják. A halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer. A halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot. Halászok nagy- vagy kerítő hálóhoz társult csoportja, amelynek belső életét és munkáját a minden tagra kiterjedő szokásjog szabályozza. A halászbokor a zsákmányon meghatározott kulcs szerint osztozott, és szállását, élelmezését is rendszerint közösen oldotta meg. (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (TvT) Szilágyi Miklós: Fertői vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 148. Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159. (HT) (TvT) (TvT) Major Jenő: Fésűs beépítés. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) 159. (HT) (HT) (MNL) 4

6 Halgazdálkodás Halgazdálkodási jog Halgazdálkodási üzemterv Halgazdálkodási vízterület Háziipar Helyi építési szabályzat (HÉSZ) Helyi építészeti értékvédelem Helyi termelői piac Helyi védett terület Holtfa Horgászat Idegenhonos (adventív) fa- és cserjefaj Ívóhely Jelentős állomány (Natura 2000 vonatkozásában) Kezelési Terv A természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma. Vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken, amely az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja. A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható. A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá. Az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt. Igazolt szakképzettséggel nem rendelkező mesteremberek árutermelő ipari tevékenysége. A házi munka és a specialisták tevékenysége után következő kézművesipari szint, ahol a hangsúly az árutermelésen van. Az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően megállapító és biztosító települési önkormányzati rendelet. A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása és védelmének biztosítása. Olyan piac, ahol a kistermelő a piac fekvése szerinti megyében, vagy a piac 40 km-es körzetében, ( ) működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesíti. Olyan, helyi jelentőségű védett természeti terület, amelynek védetté nyilvánítását, hatósági feladatait az illetékes települési önkormányzat látja el. Az elpusztult (kiszáradt) álló vagy fekvő fa, amely élőhelye, menedéke, tápláléka madaraknak, emlősöknek, rovaroknak, gombáknak, moháknak, zuzmóknak. Rekreációs célból a halgazdálkodási vízterületen a halnak megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása. Olyan fa-, illetve cserjefaj, amelynek hazai megtelepedése behurcolás vagy betelepítés következménye. Az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak az eredményes szaporodáshoz. Meghatározott fajok vagy élőhelytípusok olyan életképes állománya, amely mennyiségében, illetőleg állománysűrűségében kiemelkedő a faj, illetve élőhelytípus teljes magyarországi vagy európai uniós állományához viszonyítva és az állomány megőrzésére hosszú távon fennáll a lehetőség. Sem a világörökségi törvény sem a végrehajtásáról szóló 315/2011 kormányrendelet nem definiálja a kezelési terv fogalmát. Az értelmezéshez a (HT) (HT) (HT) (HT) Szolnoky Lajos: Háziipar. Magyar Néprajzi Lexikon 2. (1979) évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről pont évi LVIII. tv évi CLIV. törvény a kereskedelemr ől 2.. 5a pont (TvT) (SKF) (HT) (ETV Vhr) (HT) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) 5

7 Kiemelkedő egyetemes érték Kiemelt jelentőségű természetmegőrz ési terület Klímaváltozás Körzeti erdőterv Közösségi jelentőségű élőhelytípusok Közösségi jelentőségű fajok Közösségi jelentőségű terület Kultúrtáj Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által kiadott szakmai útmutatót használtuk amely szerint a Kezelési terv (KET) a világörökségi helyszínek védelmi és kezelési rendszerének egyik eszköze a jogszabályi védelem keretei, a világörökségi gondnokságok, a világörökségi komplex hatásvizsgálat és a világörökségi tervtanácsok, valamint a világörökségi helyszínek támogatásának és finanszírozásának egyéb eszközei mellett. A magyarországi világörökség helyszínre vonatkozó KET feladata, hogy a hatályos magyar törvényekre, jogszabályokra, önkormányzati rendeletekre támaszkodva az országos, regionális (akár országok közötti) és önkormányzati tervekkel, azok cél és eszközrendszereivel összhangban, valamint az érintettek közös elhatározásával pontosítsa, meghatározza a világörökségi terület kiemelkedő egyetemes értéke (KEÉ) megőrzésének, fenntartásának, bemutatásának céljait, stratégiáit és prioritásait, valamint a fenntarthatóságot elősegítő használatának módozatait. A világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott - érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennélfogva folyamatos megőrzése és védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú. Olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében a 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók. A klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Az erdőterv rendeletben meghatározott keretek között és szabályok szerint az erdő rendeltetésének betöltését, folyamatos fenntartását, szolgáltatásainak, haszonvételeinek, hozadékának biztosítását, az erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését szolgáló adatállomány, és gazdálkodási javaslatokat tartalmazó iránymutatás, amely a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeit a közérdeknek leginkább megfelelő módon biztosítja. Azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel. Azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek. Olyan terület, amely jelentős mértékben hozzájárul a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű fajok, illetve a közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához, helyreállításához, továbbá a Natura 2000 hálózat egységességéhez, illetve a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A kultúrtáj világörökség egyezmény 2005-ben elfogadott Működési Irányelvek dokumentuma definiálja. A kultúrtáj kategóriába tartoznak, (site) az ember és természet közös alkotása. A kultúrtájak az ember és a természet együttes munkájának eredményei olyan történelmi, régészeti, művészi, tudományos, társadalmi vagy műszaki szempontból jelentős, (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (Wikipédia) (ETV) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) 6

8 Kunhalom Különleges madárvédelmi terület Láp Lesvadászat Madárvédelmi irányelv Magterület (ökológiai hálózat vonatkozásában) Makk felszedés Mária út Mesterséges erdőfelújítás Műemlék Műemléki jelentőségű terület Nádlemez részlegesen beépített területek, amelyek jellegzetességük, egységük révén topográfiailag körülhatárolható egységet alkotnak. Kiválasztásuk alapja kiemelkedő egyetemes értékük egy világosan meghatározott földrajzi-kulturális régióra jellemzőek egy ilyen régión megkülönböztető lényegi jegyeit illusztrálják. Olyan kultúrtörténeti, kulturális örökségi, tájképi, illetve élővilág védelmi szempontból jelentős domború földmű, amely kimagasodó jellegével meghatározó eleme lehet a tájnak. Olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen közösségi jelentőségű madárfaj, valamint a madárvédelmi irányelvben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre. Olyan földterület, amely tartósan, vagy időszakosan víz hatásának kitett, illetőleg amelynek talaja időszakosan vízzel telített, és amelynek jelentős részén lápi életközösség, illetve lápi élő szervezetek találhatók, vagy talaját változó kifejlődésű tőzegtartalom, illetve tőzegképződési folyamatok jellemzik. Azt a vadászati módot jelenti, mely során a vadász a vadat mozdulatlanul várja, hogy a leshelynél megjelenjen, ahol a vadász elrejtőzve észrevétlenül kivárhatja, megfigyelheti és elejtheti az ott megjelenő vadat. A vadon élő madarak védelméről szóló április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek és számos védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont A tölgy, cser, bükk faállományokban a lehullott magot (makkot) a vaddisznó felszedi (megeszi), jelentős mértékben rontva ezzel a magról történő természetes felújulás esélyét. Egy kialakítás alatt álló, Közép-Európán átívelő zarándok- és turistaút-hálózat, melynek kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazell-től az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Az észak-déli útvonal is tervezett, így egy Közép-Európát átívelő keresztet kapunk. Ezt további alternatívák és leágazások egészítik ki, felfűzve ezáltal a különféle zarándokhelyeket, természeti és épített, valamint kulturális értékeket. A letermelt vagy kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról. Olyan műemléki érték, amelyet e törvény alapján jogszabállyal védetté nyilvánítottak Műemléki jelentőségű területként kell védeni a település azon részét, amelynek a jellegzetes, történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való kapcsolata, terei és utcaképei, építményeinek együttese összefüggő rendszert alkotva műemléki védelemre érdemes módon fejezi ki az azt létrehozó közösség építészeti kultúráját. 100x200cm, erős horganyzott huzalok közé géppel préselt nád, kerti pihenők, kisebb teraszok fedésére, véd az erős napsugárzástól, hűs árnyékot ad, természetes szellőzést biztosít, önmagában is vízálló felületet alkot. (TvT) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (TvT) (VTV Vhr) (275/2004. (. 8.) Korm. rendelet) (OTrT) (SKF) hu (ETV) évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről pont évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről bek. (BAUMA áruház) 7

9 Natura 2000 terület Nem védett táj Nemzeti park Nyakazó háló Nyújtott ház Országos ökológiai hálózat Ökológiai (zöld) folyosó Ökológiai folyosó (ökológiai hálózat vonatkozásában) Ökológiai hálózat Őshonos fa- és cserjefaj Őshonos háziállatfaj és fajta Őshonos szervezet Őstermelő Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű terület. Külön jogszabályban meghatározott különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek kijelölt terület, illetve az Európai Unió által jóváhagyott különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. A táj természeti védettség alá nem tartozó része Az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet. Olyan soros alaprajzú ház, amelyben a lakó- és a gazdasági helyiségek alapegyüttese többször megismétlődik, többszörösen kerül beépítésre, vagy az egyes részelemeket mint kamra, istálló, szín, szintén többszörösen építik meg. Országos területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe az országos jelentőségű természetes, illetve természetközeli területek és az azok között kapcsolatot teremtő ökológiai folyosók egységes, összefüggő rendszere tartozik, és amelynek részei a magterületek, az ökológiai folyosók és a pufferterületek. Az egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek között a biológiai kapcsolatot biztosító, vagy ezt elősegítő területeket, területsávokat és területmozaikokat, és ezek láncolatát, valamint az ezeken található élőhelyek. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan területek (többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok) tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek (magterületek, pufferterületek) közötti biológiai kapcsolatok biztosítására. Egyes védett természeti területek, valamint egyes védett természeti területek védőövezete, Natura 2000 területek, érzékeny természeti területek és természeti területek ökológiai (zöld) folyosókkal biztosított biológiai kapcsolatainak egységes elnevezése. az a fa-, illetve cserjefaj, amely Magyarország területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként vált flóraelemmé. Olyan háziállatfaj és fajta, amelynek kialakulása a Kárpát-medence természetföldrajzi területén történt, vagy tartása, tenyésztése történelmi múltra tekint vissza. Őshonosak mindazok a vadon élő szervezetek, amelyek az utolsó két évezred óta a Kárpát-medence természetföldrajzi régiójában nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként élnek, illetve éltek. Mezőgazdasági őstermelőnek minősül az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a meghatározott termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei (ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és a (TvT) (TvT) (HT) Filep Antal: Nyújtott, soros alaprajzú ház. Magyar Néprajzi Lexikon 4. (1981) 75. (OTrT) (TvT) (OTrT) (TvT) (ETV Vhr) (TvT) (TvT) (Wikipedia) 8

10 Özönnövények Pufferterület (ökológiai hálózat vonatkozásában) Ramsari Egyezmény (Ramsar Convention on Wetlands) Rekesztő halászat Rendeltetés Rizóma Stukatúr nádszövet Szellemi örökség Szikes tó Szolgalmi jog Szolgáltató övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Szukcesszió Táj termelés eredményének felhasználása felett. Olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben megállapított övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, melyek megakadályozzák vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a magterületek, illetve az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek. Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről. Az egyezményt február 2-án az iráni Ramsarban írta alá először 18 ország. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. A halak rendszeres vonulását vagy esetleges mozgási irányát keresztező falazatra és az ezt kiegészítő (rendszerint csapda jellegű) fogókészülékre alapozott passzív halfogási mód. Az erdőgazdálkodás hosszú távú célját az elsődleges rendeltetés adja meg, melyet erdőrészletként kell meghatározni. Az erdő elsődleges rendeltetése mellett további rendeltetések határozhatók meg, melyeket az erdőgazdálkodási tevékenység során az elsődleges rendeltetés mellett figyelembe kell venni. Az erdő rendeltetése lehet: védelmi, közjóléti, gazdasági Gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, földalatti módosult szára. Kettős szerepe a tápanyag raktározása és az ivartalan szaporodás. Dróthuzallal lazán kötözött, 1-2 cm-es hézagokkal egymás mellé illesztett nádszálak. Vakolásra alá használják. Olyan szokás, ábrázolás, kifejezési forma, tudás, készség valamint az ezekkel összefüggő eszköz, tárgy, műalkotás és kulturális színhely, amelyet közösségek, csoportok, esetenként egyének kulturális örökségük részeként elismernek. Nemzedékről nemzedékre hagyományozódik, az identitás és a folytonosság érzését nyújtja, ily módon segítve elő a kulturális sokszínűség és az emberi kreativitás tiszteletét. Olyan természetes, vagy természetközeli vizes élőhely, amelynek medrét tartósan, vagy időszakosan legalább 600 mg/liter nátrium kation dominanciájú oldott ásványi anyag tartalmú felszíni víz borítja, illetve a területén sziki életközösségek találhatók. A szolgalom (latinul servitus) olyan korlátolt dologi jog, amelynek alapján valaki egy más tulajdonában lévő dolgot valamely célból használhat. A szolgalom alapulhat jogügyleten vagy törvényen. A szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített területek, továbbá azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár. A növénytársulások fokozatos, egy irányba mutató fejlődése. A primer szukcesszió olyan felszíneken megy végbe, amelyeket nem borított növényzet. Amikor az eredeti vegetáció a fellépő zavarás vagy egy oda nem illő, mesterséges vegetáció fenntartása következtében eltűnt, szekunder szukcesszióról beszélünk. E hatások megszűnte után a talajban nyugvó magvak, vegetatív szaporítóképletek elindítják a szukcesszió folyamatát. A táj a földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és természeti rendszerekkel, valamint az emberi kultúra jellegzetességeivel együtt, ahol kölcsönhatásban (Özönnövénye k, 2004) (OTrT) (www.ramsar. hu) (MNL) (ETV) (Wikipédia) (Nádland webáruház) évi VIII. tv. 2. cikk 1. (TvT) (Wikipédia) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) (Botanika III. 2007) (TvT) 9

11 Tájház Tájidegen fajok Tájvédelmi körzet Tapogatós halászat Telepítés Természetes állapot Természetes erdőfelújítás Természeti emlék Természeti érték Természeti övezet (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) Természeti terület Természetkímélő gazdálkodás Természetkímélő hasznosítás övezete (nemzeti park övezeti beosztása vonatkozásában) találhatók a természeti erők és a mesterséges (ember által létrehozott) környezeti elemek. A népi építészet szempontjából jelentős, esetleg népi műemlékeknek minősített épületekben berendezett lakásbelsőket (esetleg műhelyeket, kezdetlegesebb ipari létesítményeket) bemutató muzeális intézmény. Azok az élő szervezetek, melyek növény- és állatföldrajzi szempontból nem minősülnek őshonosnak, és megtelepedésük, alkalmazkodásuk esetén a hazai életközösségekben a természetes folyamatokat az őshonos fajok rovására károsan módosíthatják. Az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése. A sekély állóvizek (tavak, kiöntések) halászatára alkalmas fogási mód. A halászó ember egy alul-felül nyitott kasfélével (tapogató, borító) borítja le a bizonyos jelekből sejtett, meglátott halat (esetleg vaktában rakja vízbe szerszámát), hogy a zsákmányt kézzel kiemelhesse. A hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre. Az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy helyreállításuk kivételével alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi. A kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes felújítás); a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű természetes felújítás) történik az erdőfelújítás. Valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül. A természeti erőforrás, az élővilág és a fennmaradásához szükséges élettelen környezete, valamint más, természeti erőforrásnak nem minősülő környezeti elem beleértve a védett természeti értéket is. A természeti övezetbe tartoznak a nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a táj és az ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek. Olyan, a fenntartható használat részét képező eljárás, módszer, gazdálkodási mód, technológia vagy más, a természettel kapcsolatos magatartás, amely csak olyan mértékben befolyásolja a természeti értékeket, területeket, a biológiai sokféleséget, hogy természetes vagy természetközeli állapotuk fennmaradjon. A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együttesen, vagy egymás mellett van jelen. Az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása. Magyarországi Tájházak Szövetsége alapszabálya (www.tajhazsz ovetseg.hu) (TvT) (TvT) (MNL) Természetközeli Az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély (TvT) (HT) (TvT) (ETV) (TvT) (TvT) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) (TvT) (TvT) (134/2013. (II. 29.) VM rendelet) 10

12 állapot Természetvédelm i kezelés Természetvédelm i kezelési terv Természetvédelm i terület Út menti kereszt (és szobor) mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, de közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak. A védett természeti érték, terület felmérését és nyilvántartását, megóvását, őrzését, fenntartását, bemutatását, valamint helyreállítását célzó valamennyi tevékenység. A védett természeti terület és természeti értékei megóvását, fenntartását, helyreállítását, valamint bemutatását szolgáló természetvédelmi kezelési módokat, továbbá egyebek mellett gazdasági, gazdálkodási tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat és egyéb kötelezettségeket tartalmazó dokumentum, amely a tervezési terület vonatkozásában előírásokat állapít meg. Az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Mindazok a szabadtéri keresztek vagy annak nevezett vallásos jelképek, esetleg szoborcsoportok, amelyeket nem az egyház liturgikus cselekményeinek színterén (templom, kálvária) emeltek. (TvT) (3/2008 (II. 5.) KvVM rendelet) (TvT) Varga Zsuzsa: Út menti kereszt. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 435. Vadaskert A vadászterület gímszarvas, dámszarvas, őz, muflon, valamint vaddisznó vadászati célú tartására, illetve tenyésztésére - kerítéssel bekerített - része. (VTV) Vadászat vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtése, elfogása. (VTV) Vadászati jog a vad, valamint élőhelyének védelmével, és a vadgazdálkodással kapcsolatos, továbbá a vadászterületen szabadon élő vadnak az arra jogosult által történő elejtésére, elfogására, (VTV) a hullatott agancs, valamint a vadászható szárnyas vad tojásának gyűjtésére, továbbá az elhullott vad tetemének e törvény szerinti elsajátítására való kötelezettségek és jogosultságok összessége. A vadászatra jogosult a vadgazdálkodási üzemtervben és az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak szakszerűségének biztosítása, továbbá a vad és élőhelyének védelme érdekében vadászati szakszemélyzetként köteles Vadászati a szakirányítási feladatok ellátására vadászterületenként egy, illetve minden szakszemélyzet megkezdett háromezer hektár után legalább egy, a külön jogszabályban (VTV) meghatározott képesítéssel és vadászlőfegyver tartási engedéllyel rendelkező, az Országos Magyar Vadászkamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartásba vett hivatásos vadász igénybevételéről gondoskodni. A vadászható vadfajok listáját a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad 79/2004. (V. Vadászható védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. 4.) FVM vadfajok törvény végrehajtásának szabályairól, 1 (1) tartalmazza. rendelet Vadásztársaság Vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (VTV) Vadászterület Vadászterületnek minősül - hasznosítási formájától függetlenül - az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt (VTV) eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter. Vadgazdálkodás A vadállomány és az élőhelyének ideértve a biológiai életközösséget is védelmével, a vadállomány szabályozásával kapcsolatos tevékenység. (VTV) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan tíz évre szóló Vadgazdálkodási vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint lehet gyakorolni vagy üzemterv hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemterv elkészítéséről a vadászatra (VTV) jogosult köteles gondoskodni. Vadkár A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a (VTV) 11

13 Varsa Védett természeti érték (természetvédel mi érték) Védett természeti terület Véghasználat Vejsze Világörökség Jegyzék Világörökségi helyszín Világörökségi helyszín védőövezete Világörökségi terület Világörökségi várományos helyszín (a továbbiakban: várományos helyszín) Világörökségi várományos helyszín védőövezete (a továbbiakban: várományos dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár 5%-ot meghaladó részét. Tölcsérszerű nyílással készült, a végén kúposan végződő, vesszőből font öblös halfogó eszköz. ( ) A vesszővarsához hasonló elven működnek a hálóvarsák, amelyeket kör alakú kávákra feszítenek ki s a mederbe levert cövekekhez erősítenek. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei, továbbá barlang, ásvány, ásványtársulás, ősmaradvány. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény vagy más jogszabály által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület. vágásos vagy átalakító üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott fakitermelés (tarvágás, fokozatos felújító vágás és szálalóvágás), amelynél e törvény előírásai szerint felújítási kötelezettség keletkezik. Állóvizek, árterületek, lassú folyású kisebb folyók rekesztőhalászati eszköze, nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék. Az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2) bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista. Az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. Világörökségi helyszín védőövezete*: a világörökségi helyszín azon környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. (*szinonímájaként használt fogalmak: ~ pufferterülete, pufferövezete) A világörökségi helyszín és annak védőövezete A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. A világörökségi várományos helyszín környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület. Gunda Béla: Varsa. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982) 492. (TvT) (TvT) Szilágyi Miklós: Vejsze. Magyar Néprajzi Lexikon 5. (1982)

14 helyszín védőövezete) Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke Világörökségi várományos terület (a továbbiakban: várományos terület) Vízkészletjárulék (VKJ) Víznyelő A kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke. A világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete. A vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül. Az állandó vagy időszakos felszíni vízfolyás karsztba történő elnyelődési helye. (TvT) 13

15 Természetvédelem Világörökség Fertő-táj FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD JOGSZABÁLYOK ÖRÖKSÉGVÉDELMERE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK ÁLTALÁNOS FELSOROLÁSA Jogszabály évi 10. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a közös államhatár láthatóságának biztosításáról és az ezzel összefüggő kérdések szabályozásáról Budapesten, október 31-én aláírt szerződés kihirdetéséről 20/1984. (II. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről évi 6. törvényerejű rendelet a Bonnban, az évi június hó 23. napján kelt, a vándorló vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről 6/1989. (V. 13.) KVM rendelet a víz- és környezeti károk elleni védekezésnél foglalkoztatottak járandóságáról 6/1990. (III. 31.) KVM rendelettermészetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesítéséről, valamint természetvédelmi kezelő kijelöléséről 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelet a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló évi V. törvény végrehajtásáról 12/1991. (V. 18.) NM rendelet a tanuló ifjúság üdülésének és táborozásának egészségügyi feltételeiről évi. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről évi V. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról évi II. törvény a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről évi III. törvény egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról 2/1991. (II. 9.) KTM rendelet a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet nemzeti parkká nyilvánításáról 147/1992. (I. 6.) Korm. rendelet az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről évi CIV. törvény az állattenyésztésről évi II. törvény a földrendező és a földkiadó bizottságokról évi LII. törvény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló, Ramsarban, február 2-án elfogadott Egyezmény és annak december 3-án és május 28.-június 3. között elfogadott módosításai egységes szerkezetben történő kihirdetéséről évi LVIII. törvény a bányászatról 11/1994. (III. 25.) IKM rendelet az éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályairól 13/1994. (IV. 21.) KTM rendelet védettség feloldásáról 18/1994. (V. 31.) KTM-MKM együttes rendelet műemlékek védetté nyilvánításáról évi LV. törvény a termőföldről 14

16 1994. évi LI. törvény az erdőbirtokossági társulatról 20/1994. (VI. 28.) KTM rendelet az államot megillető elővásárlási jog gyakorlására jogosult szervezet kijelöléséről 106/1995. (I. 8.) Korm. rendelet a felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről évi CVII. törvény a személyi jövedelemadóról évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról évi LI. törvény a Biológiai Sokféleség Egyezmény kihirdetéséről évi CIII. törvény a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, március 22. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet a közfürdők létesítéséről és működéséről 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről évi CVI. törvény a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról évi LIII. törvény a természet védelméről évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról évi I. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 20/1996. (I. 25.) KTM rendeletbarlang védettségének feloldásáról 27/1996. (. 4.) FM rendelet a földművelésügyi ágazathoz tartozó szakképesítésekre szervezhető mesterképzés szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet az árvíz- és a belvízvédekezésről 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet a termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 13/1997. (V. 28.) KTM rendelet a védett természeti területek és értékek nyilvántartásáról 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet a nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról 15/1997. (V. 28.) KTM rendelet a környezeti állapotvizsgáló szakértői tevékenységről 19/1997. (VII. 4.) KTM rendelet az elkobzott védett természeti értékekkel kapcsolatos intézkedésekről évi CLI. törvény a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LI. törvény a halászatról és a horgászatról évi LVI. törvény az Országos Magyar Vadászkamaráról 2/1997. (II. 18.) KHVM rendelet a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről 253/1997. (II. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról 33/1997. (I. 20.) KTM rendelet a polgári természetőrökről 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról 73/1997. (. 28.) FM-KTM együttes rendelet a nem halászható (horgászható) halfajokról és víziállatokról, valamint az egyes halfajok szerinti halászati tilalmi időkről 78/1997. (I. 4.) FM rendelet a halászatról és a horgászatról szóló évi LI. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 12/1997. (IV. 25.) KTM rendelet a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításához szükséges kisajátítások ütemezéséről 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről évi VII. törvény a géntechnológiai tevékenységről 15

17 1998. évi VIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről 203/1998. (II. 19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló évi LVIII. törvény végrehajtásáról 23/1998. (I. 6.) KHVM rendelet a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról 244/1998. (II. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról 245/1998. (II. 31.) Korm. rendelet a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről 29/1998. (IV. 30.) FM rendelet a mezőőrök és a hegyőrök szolgálati viszonyáról 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról 105/1999. (II. 22.) FVM rendelet a földminősítés részletes szabályairól 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról 148/1999. (. 13.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban (Finnország), február 26. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről 43/1999. (II. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról 74/1999. (II. 25.) EüM rendelet a természetes gyógytényezőkről 1/1999. (I. 18.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 15/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról évi LII. törvény a víziközlekedésről 239/2000. (II. 23.) Korm. rendelet a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet a természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról 44/2000. (II. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól 88/2000. (I. 10.) FVM rendelet az Erdőrendezési Szabályzatról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet a Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 13/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról 240/2000. (II. 23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről 28/2000. (I. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről 149/2001. (VIII. 31.) Korm. rendelet a Hortobágyi Halgazdaság Rt. által bérelt állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelésében történő változásról évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről évi LI. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény kihirdetéséről 201/2001. (. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 213/2001. (I. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 271/2001. (II. 21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 3/2001. (II. 23.) KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet a hajózási képesítésekről 46/2001. (II. 27.) BM rendelet a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól 16

18 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet a víziközművek üzemeltetéséről 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról 27/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program végrehajtásával összefüggő nyilvántartásról és jelentési kötelezettségről 27/2002. (II. 5.) GKM rendelet a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól 6/2002. (I. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet klasszikus sertéspestis elleni védekezésről 63/2002. (III. 30.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Osztrák Szövetségi Kormány között Fertőrákoson, Fertő tavi vízi határátkelőhely és a magyar állam területén közös határforgalom-ellenőrző hely létesítéséről szóló, Lutzmannsburgban, február 23. napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről és a fertőrákosi kikötő vámúttá nyilvánításáról 10/2003. (VII. 11.) KvVM rendelet az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről 110/2003. (. 21.) FVM rendelet az erdészeti szaporítóanyagokról 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról 15/2003. (I. 7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 173/2003. (. 28.) Korm. rendelet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról évi CVIII. törvény a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról évi LI. törvény a környezetterhelési díjról évi VI. törvény az Országos Területrendezési Tervről évi II. törvény a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állatés növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény kihirdetéséről évi III. törvény az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában, június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről 33/2003. (V. 20.) GKM rendelet a gazdasági és közlekedési ágazat katasztrófavédelmi feladatairól 9/2003. (VII. 9.) KvVM rendelet a hadköteleseknek a rendkívüli állapot idejére szóló ideiglenes meghagyásának követelményeiről 95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet a növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet az afrikai sertéspestis elleni védekezésről 132/2004. (I. 11.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az Európai Unió által társfinanszírozott mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 137/2004. (I. 18.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kihirdetéséről, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a kedvezőtlen adottságú területek és az azokhoz tartozó települések megállapításáról 139/2004. (I. 24.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól 142/2004. (I. 30.) FVM-GKM együttes rendelet a mezőgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól 150/2004. (. 12.) FVM rendelet a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes szabályairól 17

19 172/2004. (II. 23.) FVM rendelet az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kihirdetéséről 20/2004. (. 28.) KvVM rendelet a vízügyi építményfajtáknál kizárólagosan használt építési termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól évi LVII. törvény a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól 275/2004. (. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 276/2004. (. 8.) Korm. rendelet a természet védelmét szolgáló egyes támogatásokra, valamint kártalanításra vonatkozó részletes szabályokról 30/2004. (II. 30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 4/2004. (I. 13.) FVM rendelet az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő,,helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot", illetve a,,helyes Gazdálkodási Gyakorlat" feltételrendszerének meghatározásáról 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 28/2004. (II. 25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól 31/2004. (II. 30.) KvVM rendelet a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól 12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a fokozottan védett növény-, illetve állatfajok élőhelyén és élőhelye körüli korlátozás elrendelésének részletes szabályairól 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletegyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 238/2005. (. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról 27/2005. (II. 6.) KvVM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 314/2005. (II. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 33/2005. (II. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről 2051/2005. (IV. 8.) Korm. határozat az Európai Táj Egyezmény aláírásáról; a történeti táj fogalma bekerül a kulturális örökségvédelemről szóló törvénybe 104/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről 3/2006. (II. 2.) HM rendelet az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól 334/2006. (II. 23.) Korm. rendelet az állatvédelmi hatóság kijelöléséről 347/2006. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 348/2006. (II. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről 14/2006. (III. 21.) KvVM rendelet a Bécsi-domb Természetvédelmi Terület létesítéséről 18

20 15/2006. (III. 21.) KvVM rendelet az Ikva-patak menti Természetvédelmi Terület létesítéséről 7/2006. (VI. 13.) MNB rendelet a,,fertő kultúrtáj" emlékérme kibocsátásáról 101/2007. (II. 23.) KvVM rendelet a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről 128/2007. (. 31.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 130/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 131/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról 180/2007. (VII. 3.) Korm. rendelet az országhatárt átlépő hulladékszállításról 187/2007. (VII. 18.) Korm. rendelet az Európai Unió Szolidaritási Alapjából a helyi önkormányzatok részére nyújtható támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének szabályairól évi CI. törvény a Firenzében, október 20-án kelt, az Európai Táj Egyezmény kihirdetéséről évi CIII. törvény a kisajátításról évi CI. törvény a termőföld védelméről évi LII. törvény egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről évi VI. törvény a szabálysértési jogsegélyről 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről 269/2007. (. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól 284/2007. (. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 303/2007. (I. 14.) Korm. rendelet a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 322/2007. (II. 5.) Korm. rendelet a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről 378/2007. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről 382/2007. (II. 23.) Korm. rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet a nitrátérzékeny területeknek a MePAR szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről 49/2007. (VI. 26.) FVM rendelet az egyes mezőgazdasági állatfajok spermatároló központjainak létesítéséről és üzemeltetésüknek rendjéről 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 60/2007. (. 18.) KvVM rendelet a Magyarország földrajzi középpontja természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 7/2007. (III. 22.) KvVM rendelet a magyarországi bioszféra-rezervátumokról 71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről 72/2007. (IV. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárás során felmerülő egyéb eljárási költségekről 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet a környezeti alapnyilvántartásról 88/2007. (VIII. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól 19

21 97/2007. (II. 23.) KvVM rendelet az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről 141/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról 159/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Nagycenki-hársfasor természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 160/2007. (II. 27.) KvVM rendelet a Soproni botanikus kert természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról 11/2008. (IV. 30.) KvVM rendeletegyes védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szervekről 112/2008. (VIII. 30.) FVM rendelet az erdők közjóléti célú védelmét és bővítését szolgáló feladatok ellátásának csekély összegű (de minimis) támogatásáról 137/2008. (. 18.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 139/2008. (. 22.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről 161/2008. (VI. 19.) Korm. rendelet az építésügyi, építésfelügyeleti hatósági döntés-előkészítők, valamint döntéshozók építésügyi vizsgájáról és szakmai továbbképzéséről 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról évi I. törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, Aarhusban, június 25-én elfogadott Egyezmény módosításának kihirdetéséről 292/2008. (II. 10.) Korm. rendelet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól 3/2008. (II. 5.) KvVM rendelet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról 30/2008. (II. 31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról 310/2008. (II. 20.) Korm. rendelet az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról 33/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 34/2008. (III. 27.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 346/2008. (II. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő,,helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról 59/2008. (IV. 29.) FVM rendeletvizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 124/2009. (I. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 128/2009. (. 6.) FVM rendelet az állatgyógyászati termékekről 153/2009. (I. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi VII. törvény végrehajtásáról 160/2009. (I. 19.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 19/2009. (II. 22.) KvVM rendelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CL. törvény 94. (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról 20

22 191/2009. (I. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 194/2009. (I. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről évi CLIV. törvény a vízitársulatokról évi VII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról 208/2009. (I. 29.) Korm. rendelet az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól 218/2009. (. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 24/2009. (I. 30.) NFGM rendelet a telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről 241/2009. (. 29.) Korm. rendelet a Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer létrehozásáról és működtetéséről 274/2009. (II. 3.) Korm. rendelet a fémhigany és egyes higanyvegyületek és -keverékek kiviteli tilalmáról, valamint a fémhigany biztonságos tárolásáról szóló, október 22-i 1102/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásával kapcsolatos egyes szabályokról 282/2009. (II. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól 297/2009. (II. 21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről 46/2009. (IV. 16.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az agrár-erdészeti rendszerek mezőgazdasági földterületeken történő első létrehozásához nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrárkörnyezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről 64/2009. (V. 22.) FVM-PM együttes rendelet a mezei őrszolgálat megalakításához, fenntartásához és működéséhez nyújtandó állami hozzájárulás igénybevételének rendjéről és feltételeiről 76/2009. (IV. 8.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről 11/2010. (II. 4.) FVM rendelet az erdőterv rendelet előkészítésének, és a körzeti erdőterv készítésének szabályairól 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről évi CI. törvény a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről évi LVII. törvény a Nemzeti Földalapról 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról 262/2010. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól 306/2010. (II. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 308/2010. (II. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról 21

23 321/2010. (II. 27.) Korm. rendelet a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének és a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal piacfelügyeleti eljárásának részletes szabályairól 42/2010. (II. 20.) VM rendelet a bioüzemanyag alapanyaga fenntartható termelésének területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályok megállapításáról 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról 107/2011. (I. 10.) VM rendelet az étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról 11/2011. (II. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának szabályairól 111/2011. (I. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból mezőgazdasági utak fejlesztéséhez a évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 119/2011. (II. 15.) VM rendelet a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek Jegyzékébe bejegyzett hazai védett vizek és vadvízterületek kihirdetéséről évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról évi CLI. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól évi CCVI. törvény a nemzeti vagyonról évi CII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról évi LVII. törvény a világörökségről 219/2011. (. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 303/2011. (II. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről: Nagycenk, Széchenyi-kastélyt, illetve Fertőd, Esterházy-kastélyt történelmi emlékhellyé nyilvánítja 312/2011. (II. 23.) Korm. rendelet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól 315/2011. (II. 27.) Korm. rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről 343/2011. (II. 29.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló évi LV. törvény végrehajtásáról 49/2011. (III. 30.) Korm. rendeletegyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott egyedi támogatásokról 50/2011. (VI. 6.) VM rendelet az Európai Halászati Alap társfinanszírozásában megvalósuló Halászati Operatív Program 2. prioritási tengelye szerinti beruházási támogatások feltételeiről 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 31/2011. (. 24.) KIM rendelet a területi számjelrendszerről 57/2011. (I. 22.) NFM rendelet a víziközlekedés rendjéről 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról 1919/2013. (II. 11.) Korm. határozat a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról: Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont önálló költségvetési szervként történő megalapítása, és az Esterházy család fraknói ágának tulajdonából származó műtárgyak gyűjtésére, valamint Joseph Haydn életművét kutató és bemutató Haydn Kutatóközpont létrehozására 11/2012. (II. 21.) VM rendelet az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról 14/2012. (III. 6.) NFM rendelet a programozási időszakban az európai területi együttműködéshez kapcsolódó egyes állami támogatások felhasználásának szabályairól 144/2012. (II. 27.) VM rendelet a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól 145/2012. (VII. 3.) Korm. rendelet a szén-dioxid geológiai tárolásáról 17/2012. (II. 16.) Korm. rendelet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról 19/2012. (III. 6.) VM rendelet a különleges rizstámogatás igénybevételének szabályairól évi CVII. törvény a Washingtonban, március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon elő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez fűzött fenntartásról és az egyezmény módosításának kihirdetéséről 22

24 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi LII. törvény az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, évi február hó 13. napján kelt nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Magyarországon működő intézményeire és vezető tisztségviselőire való kiterjesztéséről évi. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 22/2012. (III. 9.) VM rendelet a húsmarha és a juh ágazatokban nyújtott kérődző szerkezetátalakítási nemzeti program Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott különleges támogatásának igénybevételéhez kapcsolódó feltételek megállapításáról 312/2012. (I. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 314/2012. (I. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről 32/2012. (V. 8.) NEFMI rendelet a világörökségi gondnokságról 331/2012. (I. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014- es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 345/2012. (II. 6.) Korm. rendelet egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 380/2012. (II. 19.) Korm. rendelet az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 393/2012. (II. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól 410/2012. (II. 28.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló évi CCVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól 43/2012. (V. 3.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól 438/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 439/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről 440/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 442/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 443/2012. (II. 29.) Korm. rendelet az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről 444/2012. (II. 29.) Korm. rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 51/2012. (II. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről 58/2012. (VI. 25.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter által adományozható díjakról és más elismerésekről 62/2012. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás évi igénybevételének feltételeiről 64/2012. (II. 7.) NFM rendelet az állami tulajdonban lévő vizek mederhasználati díjairól 68/2012. (II. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról 70/2012. (II. 14.) BM rendelet a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a fegyveres biztonsági őrök ruházati ellátására vonatkozó részletes szabályokról 78/2012. (II. 28.) BM rendelet az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról 80/2012. (II. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól 23

25 80/2012. (II. 28.) NFM rendelet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos egyes tevékenységek igazgatási szolgáltatási díjáról és felügyeleti díjáról 86/2012. (VIII. 15.) VM rendelet a természetes környezet megőrzésére szánt takarmánynövényvetőmagkeverékek kereskedelmi célú begyűjtéséről és forgalmazásáról 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről 13/2012. (II. 21.) VM rendelet a Soproni Tájvédelmi Körzet bővítéséről 8/2012. (II. 21.) VM rendelet a Fertő-Hanság Nemzeti Park bővítéséről 12/2013. (I. 22.) Korm. rendelet sík- és dombvidéki tározók létesítéséhez és rekonstrukciójához kapcsolódó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről /2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 132/2013. (V. 9.) Korm. rendelet az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 19/2013. (III. 21.) VM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettségről évi CII. törvény a halgazdálkodásról és a hal védelméről 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról 250/2013. (VII. 2.) Korm. rendelet egyes szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 29/2013. (II. 12.) Korm. rendelet a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 291/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet az ifjúság- és gyermekvédelmi programok, az aktív kikapcsolódás lehetőségeit ötvöző közösségi tér megteremtése és működtetése érdekében megvalósuló Erzsébet téri beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának céljairól 40/2013. (II. 14.) Korm. rendelet az állatkísérletekről 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 48/2013. (VI. 7.) VM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól 52/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet az Európai Örökség cím elnyerésére pályázó helyszínek nemzeti szintű előzetes kiválasztására vonatkozó eljárási szabályokról 56/2013. (VI. 29.) VM rendelet a Tanyafejlesztési Program előirányzat keretében nyújtott támogatás évi igénybevételének feltételeiről 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 60/2013. (VII. 19.) VM rendelet a évi körzeti erdőtervezésre vonatkozó tervezési alapelvekről, valamint az érintett körzeti erdőtervek alapján folytatott erdőgazdálkodásról 62/2013. (VII. 24.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez a évben nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló évi CLVI. törvény végrehajtásáról 66/2013. (VII. 29.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdei közjóléti létesítmények megvalósításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről 72/2013. (III. 8.) Korm. rendelet a települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését célzó KEOP keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 24

26 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról 9/2013. (III. 22.) NFM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzatról 481/2013. (II. 17.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 482/2013. (II. 17.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 10/2014. (I. 20.) Korm. rendelet a Környezet és Energia Operatív Program "Vizeink jó kezelése" című prioritása keretében megvalósuló beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról JOGSZABÁLYOK 2.: A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELEM TÉMAKÖRÉRE KÖZVETLENÜL VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÖRVÉNYEK: évi LVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről évi LIV. törvény a kulturális örökség védelméről évi. törvény a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról (a) évi VIII. tv. az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Egyezmény (2003) szövege alapján évi LI. törvény a világörökségről szóló évi LVII. Törvény és a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló évi LV. törvény módosításáról 144/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásáról MK 2013/ júl. 1-jén hatályba lépett az új Btk. (2012. évi C. tv.), amelynek részben javítja a kulturális örökségi elemek védelmét évi CL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CL. törvény módosításáról, MK 2013/ évi CCVII. törvény egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról /MK 208/2013. világörökségről szóló évi LVII. törvényt is módosítja a miniszter tanácsadó testületének összetételével./ évi CCI. törvény egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról, MK 214/2013. Mindent újraszabályoz, műemléki és régészeti vonatkozása nincs, de világörökségi igen évi IV. törvény Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról évi CV. törvény egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról MK 2013/108. Módosul az adózás rendjéről szóló évi CII. törvény a költségvetési támogatás vonatkozásában, a kisajátításról szóló évi CIII. törvénynél pedig bekerül az ún. előzetes eljárás júl. 30-ától. 25

27 2013. évi CVI. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CVIII. törvény módosításáról, MK 2013/ évi CCV. törvény egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról MK 2013/ évi CCVI. Törvény a nemzeti vagyonról Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Az Országgyűlés a nemzeti vagyonnak a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása, a természeti erőforrások megóvása, a nemzeti értékek megőrzése és védelme, és a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítása szándékával, a nemzeti vagyonnal való átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározása érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja KORMÁNY RENDELETEK: A régészeti örökséggel és a műemléki értékekkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló 439/2013. (I. 20.) Korm. r. MNM NÖK-öt érintő rendelkezései és a szükséges lépések 145/2013. (V. 14.) Korm. r. a Nemzeti Örökség Intézete létrehozásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról, MK 2013/ /2013. (V. 14.) Korm. r. egyes kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról, A Nemzeti Művelődési Intézet elnevezés átvezetése, a népi iparművészettel kapcsolatos rendelkezések és az új nemzeti emlékhely-lista. 281/2013. (VII. 24.) Korm. r. a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/126. Ez módosítja a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (II. 25.) Korm. r.-et is, jelentős hatás a régészeti érdekű terület. 284/2013. (VII. 25.) Korm. r. az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/127.Az EMMI hatáskörét kibővíti: "gondoskodik az irányítási jogkörébe tartozó állami fenntartású közgyűjteményben őrzött, állami tulajdonban lévő kulturális javak őrzési helyének nemzeti kulturális érdekből történő kijelöléséről" Vagyis a miniszter tetszése szerint mozgathatja a műtárgyakat az állami fenntartású muzeális intézmények vagy akár más helyek között /2013. (IV. 5.) Korm. rendelet A Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról. Létrehozza a kormány a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság-ot, amely a VÁTI jogutódjaként közhatalmi jogosítványokat kap. A rendelet átjavítja az összes építésüggyel és régészettel kapcsolatos kormányrendeletet. Hatályos: ápr. 13-tól. 176/2013. (VI. 3.) Korm. r. egyes kormányrendeleteknek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló2004. évi CL. törvényhez kapcsolódó módosításáról. Ez egyetlen apró módosítást jelent az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (I. 8.) Korm. Rendeleten. Az azóta már hatályon kívül került 266/2012. (I. 18) Korm. r a módosította az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 2012/2010. (VII. 1.) Korm. r.-et, szept. 21-től a régészeti és műemléki értékek védelmét 26

28 (akkor alkotmányosan aggályos módon) átsorolta a belügyminiszter feladatkörébe. Tehát a műemlékvédelem a BM-nél van. 2. A Kötv jan. 1-jétől hatályos szövege és a Forster Központot létrehozó 310/2012. (I. 6.) Korm. r. is tartalmaz viszont műemlékekkel kapcsolatos feladatokat, amelyek az EMMI alá tartoznak /2013. (VII. 4.) Korm. rendelete a kormányablakok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról MK 2013/115., Az építéshatósági elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezések is találhatók benne. 324/2013. (VIII. 29.) Korm. r. az egységes elektronikus közműnyilvántartásról MK 2013/141, Létrehoz egy egységes közműnyilvántartást, a Lechner Lajos Tudásközpont Nonprofit kft. fogja kezelni ezt, ügyfélkapunk keresztül ingyenesen lehet hozzáférni majd az adatokhoz. Ez nagy segítség lenne a feltárásokhoz nov. 1-jén lép hatályba. az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (II. 23.) Korm. rendelet és a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (II. 23.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/ /2013. (I. 28.) Korm. r. a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről MK 2013/ /2011. (II. 23.) Korm. rendelet a történelmi emlékhelyekről A Kormány a kulturális örökség védelméről szóló évi LIV. törvény 93. (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el A kormány 132/2013. (V.9.) Korm. Rendelete az integrált kormányzati ügyfélszolgálatok (kormányablakok) létrehozását és az azokhoz kapcsolódó munkaügyi kirendeltségek fejlesztését célzó beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról A kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló évi LIII. Törvény 12. (5) bekezdés a), b), e) és f)pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CL. Törvény 174/A. (1) bekezdés a) pontjában, a 3. (4) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LVIII. Törvény 62. (1) bekezdés 17. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésben meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli KORMÁNY HATÁROZATOK: 1978/2013. (II. 19.) Korm. hat. az Országos Területrendezési Tervről szóló évi VI. törvény módosításával összefüggő egyes kérdésekről, MK 214/ /2013. (. 22.) Korm. hat. a budai Várbazár felújításának és a Várnegyed hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásáért, valamint a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójával kapcsolatos állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos kinevezéséről és feladatairól MK 2013/ /2013. (I. 15.) Korm. hat. a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról, MK 2013/

29 A Kormány 1542/2013. (VIII. 15.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastély rekonstrukciójához a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról A Kormány 1919/2013. (II. 11.) Korm. határozata a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes hasznosításáról A Kormány annak érdekében, hogy a fertődi Esterházy-kastélyegyüttes a középeurópai régió, és tágabban értelmezve Európa, illetve a világ egyik kulturális-szellemi központja, s mint ilyen Magyarország egyik meghatározó kulturális-turisztikai helyszíne lehessen MK 2013/206. MINISZTERI RENDELETEK: 70/2013. (II. 16.) BM r. egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 210/2013., Ez teljesen szokatlan módon nemcsak az egyes ingatlanokra vonatkozó szabályokat tartalmazza, hanem módosítja a 80/2012. (II. 28.) BM r.-et is: a valósághoz igazítja a műemléki védettség elrendelésének szabályozását, az LLTK belép és a járási hivatalok is feladatot kapnak. 28/2013. (VI. 27.) BM rendelete a minimális építőipari rezsióradíj évi mértékéről, valamint a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (II. 28.) BM rendelet módosításáról MK 2013/108. "Lechner L." védetté nyilvánítási eljárási jogát és a nyilvántartás vezetését határozza meg. Ettől kezdve nem Budapest Főváros Kormányhivatalába, hanem ide kell a jelentéseket beküldeni /2013. (II. 20.) BM r. egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról, MK 215/2013., A nem összehangolt jogalkotás eredménye, 4 napon belül a 80/2012. (II. 28.) BM r. második módosítása: átvezeti a környezetvédelmi és vízügyi hatóságok szétválasztását. 40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának évi szabályairól 3. 40/2013. (VI. 7.) EMMI r. a települési önkormányzatok által fenntartott muzeális intézmények szakmai támogatásának évi szabályairól 57/2013. (VIII. 7.) EMMI r. a kulturális javak védetté nyilvánításának részletes szabályairól MK2013/132., valamint javítja egyúttal (sokadjára) a világörökségi gondnokságról szóló 32/2012. (V. 8.) NEFMI r. szövegét is, a megbízási szerződés és a megbízás helyébe támogatás kifejezés lép. 63/2013. (I. 10.) EMMI r. a kulturális szakértői tevékenység folytatásának feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló 19/2010. (IV. 23.) OKM rendelet és a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági eljárásra vonatkozó szabályokról szóló 45/2012. (I. 30.) EMMI rendelet módosításáról, MK 2013/147. EGYÉB 332/2013. (I. 16.) Korm. r. a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet módosításáról MK 2013/150.Magyarország Alaptörvénye (egységes szerkezetben) MK 2013/

30 374/2013. (. 25.) Korm. r. az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (. 9.) Korm. Rendelet, módosításáról, MK 2013/ /2013. (I. 18.) Korm. r. az építési beruházások közbeszerzései lefolytatásának további gyorsító és egyszerűsítő feltételeiről, 487/2013. (II. 17.) Korm. r. az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról, MK 212/2013. Örvendetes módon továbbképzik a hatósági ügyintézőket, műemléki téma körök vannak, régészetiek nincsenek benne. 29

31 TÁJI-, TERMÉSZETI, TELEPÜLÉSI TURISZTIKAI ÉRTÉKEK ÉS ADATOK TÁRA Település Megnevezés Cím Balf Gyógyfürdő Ivókút Gyógy-Kastélyszálló 9494 Sopron-Balf, Fürdő sor 12. Angolpark Szent József fürdőkápolna Piéta-szobor Nyulas Ferenc sétány Evangélikus templom Szent Farkas vártemplom Szerb Antal Emlékhely Világháborús emlékművek Gróf Apponyi Albert szobra Fertőboz Római Katolikus Templom 9493 Fertőboz Gloriette kilátó Ecce Homo-szobor 9493 Fertőboz, Fő u. 49. Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút 9493 Fertőboz Szent Apollónia-szobor 9493 Fertőboz Sarród Fertő-Hanság Nemzeti Park Kócsagvár 9435 Sarród, Kócsagvár Sarród Múzeum Hansági-főcsatorna, mekszikópusztai zsilip 9435 Fertőújlak Hídi-major 9435 Sarród-Fertőújlak Római Katolikus Templom 9435 Sarród, Fő utca Sarródi temető 9435 Sarród, Fő utca Ferenczi József Nemzetközi Alkotó- és 9435 Sarród, Kossuth u. 20. Művésztábor Sarródi Kultúrház 9435 Sarród, Kossuth u. 2. Sarródi Közösségi Ház 9435 Sarród, Szeder utca 8. Fertőd Esterházy-kastély Muzsikaház - J. Haydn Emlékszoba és 9431 Fertőd Madách Sétány u 1. helytörténeti múzeum Szent Kereszt Felmagasztalása Római 9431 Fertőd, Fő u. Katolikus Templom Joseph Haydn Zeneiskola 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Szent András Templom 9431 Fertőd, Széchenyi u. 57. Városháza Díszterem 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Városi Könyvtár 9431 Fertőd Madách sétány. 1. Egyenlő Esélyek Közösségi Háza 9431 Fertőd, Bartók Béla u. 1. Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató 9431 Fertőd, Fő u

32 Központ Fertőd-Süttör Közösségi Ház 9431 Fertőd, Bartók Béla u. Esterházy Kastélymúzeum 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2. Árkádia Galéria 9431 Fertőd, Kertész köz 1. Település Megnevezés Cím Fertőrákos Barlangszínház Fertőrákosi Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő Püspöki-kastély Vízimalom napórával 9421 Fertőrákos, Fő u Mithras szentély Ásványmúzeum 9421 Fertőrákos Fő u. 99. Római Katolikus Plébániatemplom Kőfejtő Fennsík Kalcitkristály Múzeum 9421 Fertőrákos, Fő utca 99. Pellengér 9421 Fertőrákos Fő u. Püspöki-palota Nepomuki Szent János- szobor 9421 Fertőrákos, Pataksor 19. Páneurópai Piknik Emlékpark Fertőrákos és a Burgerlandi St. Margarethen között Szent Sebestyén-szobor 9421 Fertőrákos, Fő utca 34. Szentháromság- szobor 9421 Fertőrákos, Fő utca 66. Urunk Mennybemenetele templom 9421 Fertőrákos, Fő utca Kövi Benge Tanösvény 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő Hidegség (község) Hegykő (város) Fertőszéplak (település) Fertőhomok (település) Nagycenk (település) Hidegségi kút Szent András templom Szent András Fogadó és Pince Büszke Tanya Étterem és Panzió Ilona Major Horvát emlékmű 9491 Hidegség Névadó Forrás 9491 Hidegség Szent András műemlék templom 9491 Hidegség Sá-Ra Termál Fürdő Hegykő Fürdő és strand Pestis Emlékoszlop, Pestisszobor 9437 Hegykő, Fő tér Szent Mihály Római Katolikus Templom 9437 Hegykő, Fő tér Hősi kert 9437 Hegykő, Szent Mihály u. Termálfürdő Sá-Ra Termál Kemping és Panzió 9437 Hegykő Fürdő u. 5. Vasúti Lámpamúzeum 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13. Mindenszentek Plébániatemplom 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u. Római Katolikus Templom Falumúzeum Kálvária 9436 Fertőszéplak, Templom domb Széchenyi Ferenc szülőháza Tájház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u Csonka Torony 9436 Fertőszéplak, Eresztén- domb Szent Szív Szobor 9436 Fertőszéplak, Templom domb Szent Anna Templom 9492 Fertőhomok, Akác u Faluház Szent Antal-szobor 9492 Fertőhomok, Akác u. Templom udvar Fertőhomoki Kultúrház 9492 Fertőhomok, Akác u Fertőhomoki Tájház 9492 Fertőhomok, Akác u. 10. Széchenyi István Emlékmúzeum és Kastély 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3. Széchenyi Múzeumvasút Nagycenk Aktív szabadidő és kalandpark Szent István Plébániatemplom 31

33 He gy kő Fertőszéplak Fertőrákos Fertőbozok Fertőd Fertőboz Balf FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD Nagycenki hársfasor Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Mauzóleum Széchenyi Sírkápolna Nagycenki Méntelep /tangazdaság/ Veterán Autó-Motor Kiállítás Ilona major Horváth és Lukács Galéria 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 47. Községháza (Nagycenk) 9485 Nagycenk, Nagycenk, Gyár u. 2. Település Megnevezés Cím Földterület: művelési ágak szerinti települési adatok ( ) Év Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét Legelő * Mezőgazd. terület össz. Erdő Nádas Művelés alól kivett terület Össz. terület

34 Sarród Nagycenk Hidegség FERTŐ / NEUSIEDLERSEE KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN - MAD (Forrás: KSH, 1988) Szálláshelyek - településsoros adatok Település Sarród Megnevezés / Cím Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/ Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca Tel.: 99/ Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/ Fertőd) Esterházy-Kastélyszálló Fertőd Műemlék 0.2 km távolságra a központtól Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: / Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/ Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/ Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/ Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.tel.: Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/ Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/ Rábensteiner Apartman - Panzió - Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.tel.: 99/ Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd,...Tel.:

35 Fertőrákos Hidegség Hegykő Fertőszéplak Fertőhomok Sarród Fertőd Falusi turizmus: Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.tel.: Tornácos Panzió Hegykő, panzió 11.1 km távolságra Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/ Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/ Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/ Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/ Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/ Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: Szép-Lak Vendégház Fertőszéplak, Szent Imre u...tel.: 99/ Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/ Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/ Bors Vendégház 9435 Sarród, Kossuth u. 12.Tel.: 99/ Rozália Vendégház 9435 Sarród, Fő utca Tel.: 99/ Ujvári Panzió 9435 Sarród, Kossuth Lajos út 57/a.Tel.: 99/ Bo-Ni Vendégház 9431 Fertőd, Mentes Mihály utca 22.Tel.: / Fertődi Kúria Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 61.Tel.: 99/ Kata vendégház Fertőd Mikes Kelemen u. 2.Tel.: 30/ Nóra Vendégház 9431 Fertőd, Kertész köz 1.Tel.: 99/ Nyikos Vendégház 9431 Fertőd, Óvoda u.3.tel.: Pákó Vendégház 9431 Fertőd, Szent István u. 32/aTel.: 99/ Patonai Panzió 9431 Fertõd, Fõ u. 4Tel.: 99/ Rábensteiner Apartman Panzió Kávézó 9431 Fertőd, Fő u.10.tel.: 99/ Sára-Lux Apartman Horváth László, 9431 Fertőd, Tel.:

36 Fertőrákos Hidegség Hegykő Fertőszéplak Fertőhomok Huber Panzió-Étterem 9421 Fertőrákos, Fertő utca 1.Tel.: Szt. Kristóf Sátorszállás(Camping) 9421 Fertőrákos, Fő u. 79.Tel.: Horváth Ház Panzió Fertőrákos, panzió 6 km távolságra Szent András Fogadó és Pince 9491 Hidegség Széchenyi u.5-7.tel.: Büszke Tanya Étterem és Panzió Aqua Vendégház 9437, Hegykő, Viola u. 18.Tel.: Kertész Vendégház és Apartmanok 9437 Hegykő, Kossuth u. 15.Tel.: 99/ Solymos Vendégház 9437 Hegykő, Mező u. 12.Tel.: 30/ Szanyi Vendégház 9437 Hegykő, Patak u. 1/ATel.: 99/ Tornácos Panzió Hegykő, panzió km távolságra Aladdin Vendégház 9436 Fertőszéplak, Soproni út 13.Tel.: 99/ Bundás Vendégház 9435 Fertőszéplak, Nagy L. u. 38.Tel.: 20/ Polgármester Vendéglő és Vendégház 9436 Fertőszéplak, Szent Imre...Tel.: Szép-Lak Vendégház 9435 Fertőszéplak, Szent Imre u...tel.: 99/ Aqua Termál Camping és Vendégházak 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/ Homoki Trimmel Vendégház 9492 Fertőhomok, Akác út 107.Tel.: 99/ Közintézmények- településsoros adatok Település Fertőd Fertőrákos Hegykő Nagycenk Fertőd Megnevezés / Cím Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/ Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9 Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola Fertődi Általános Iskola (Süttör) 9431 Fertőd, Fertődi Általános Iskola Süttöri Alsó Tagozatának épülete Porpáczy Aladár Kertészeti Szakközépiskola 9431 Fertőd, Joseph Haydn u. 2.Tel.: 99/ Városháza Díszterem 9431 Fertőd, Madách sétány 1. Városháza Városi Könyvtár 9431 Fertőd Madách sétány. 1.Tel.: 99/ Fertőd Mikro-térségi Szociális Szolgáltató Központ 35

37 Fertőrákos Hegykő Nagycenk 9431 Fertőd, Fő u. 13. Gránátos Étterem Fertőd Fertőd, Bartók Béla u. 1.Tel.: 99/ Fertőrákosi Általános Iskola 9421 Fertőrákos Fő u. 236/a Általános Iskola Hegykő Hegykő, Iskola utca 7-9. Széchenyi István Általános Iskola 9485 Nagycenk, Iskola u. 4. Általános Iskola A Soproni Borvidék települései Soproni körzet (kb ha), a hozzá tartozó települések: Sopron, Fertőrákos, Balf; Fertőboz, Hidegség, Fertőendréd, Fertőszentmiklós, Fertőszéplak, Harka,, Kópháza,Nagycenk (kiemelve VÖT települései) Fertőrákos Borászatok: Ráspi és a Luka borászat. Fesztiválok, rendezvények Hidegség Idősek Napja, Stangli-fesztivál Hegykő A rendezvények közül kiemelkedik a hegykői búcsú és kirakodóvásár /Szent Mihály napja környékén/, valamint az augusztus elején évente megrendezett Hegykői Vigasságok. Fényes Elek Geographiai szótára (1851) Balf Balf, vagy Farkasd, német falu, Sopron vármegyében, a Fertő mellett, igen szép vidéken, ut. p. Sopronhoz 1 mfd. Lakja 200 kath., 600 evang., s mindenik felekezetnek van temploma. Szántófödje kevés, de bora igen jó; mondola, dió, baraczk, s más gyümöcs sok. Van savanyuvize és fördője, mellyet a soproniak mulatságból erősen látogatnak. Birja Sopron város. Fertőboz Boz, németül Holling, német falu, Sopron vmgyében, a Fertő mellett, 430 kath. lak., s paroch. szentegyházzal. Sopronhoz csak 1 1/4 mfd. esik, s innen Czenkre szép árnyékos fasor vezet. Határa 18 6/8 hold belsőség, és 690 hold külsőség. Névszerint urasági belsőség 6 2/8, szántóföld 286 5/8, rét 1 3/8 hold, legelő 84, szőlő 80 1/8, erdő 38 hold. Urbéri belsőség 12 4/8 hold, szántóföld 24 4/8 hold, rét 22 1/8 hold, legelő 66, és 27 hold nádas. A helység bir 2 6/8 hold szántóföldet, 10 hold rétet; templom, pap és mester birnak 46 hold szántóföldet, 1 3/8 h. rétet. A föld középszerűnél alábbvaló; de bora igen jó, mivel szőlőhegye a Fertőre néz; gyümölcse elég. Birja gr. Széchenyi István. Fertőd Eszterháza, herczegi kastély és kert Sopron vgyében, Sopronhoz keletre 3, a Fertő tavához 1/4 mfdnyire. Az eszterházi kastélyt és kertet, mellyek pazar pompásságuk miatt magyar Versaillesnek neveztettek, bár hajdani fényükből sokat vesztettek, most az egész országban a legszebb s legdicsőbb kastélyok és kertek közé sorolhatjuk. Épült ez a süttöri vagy söjtöri határban rónaságon. A várkastélyhoz mindenfelől fasorok visznek be, s maga számos urasági mesteremberektől lakott épületekkel, istállókkal, kétfelől pedig a nyári és téli kertektől vétetik körül. Az egész két részre van osztva, u. m. al- és fel-épületre. A felső vagy tulajdonképeni kastély köröskörül faragott képekkel párkányoztatik. Egész szélessége kivülről 54 öl, szárnyai 25 öl szélesek, 12 öl hosszak. Van benne 126 ékesen kifestett és bőven megaranyozott szoba, ide nem számlálván a különböző csarnokokat és termeket. Az alsó épületben 2 felöl 46 szoba számláltatik az udvari játékszinen kivül. Kerülete az egész Eszterházának a kertekkel együtt 6000 bécsi ölet, vagyis 1 1/2 német mértföldet tesz. Van itt 13 zsellérház is, 280 lakos, eredeti angolménes, és egy répaczukorgyár, melly évenként készit 400 mázsa fejéritett czukrot, 100 mázsa jobbféle szörpöt, és 500 mázsa melassát. A leirt eszterházi pompás kastély az Eszterházy herczegi család majorátusi birtokához tartozik. Fertőhomok Homok, németül Amhagen, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő partján, Sopronhoz 1 3/4 mfd. 450 kath. lak. Van itt urasági belsőség 2, urbéri 33 6/8; urasági szántóföld 198, urbéri 398; urasági rét 2 7/8, urbéri 127; fertőtava-melléki legelőben urasági 409, urbéri 263 hold. Szőleje az uraságnak 5 3/8; a templom, pap és mester szántóföldje 13 4/8 hold. Földje középszerü. Birja gr. Széchenyi István. 36

38 Fertőrákos Rákos, Kroisbach, német m. v. Sopron vmegyében, a Fertő mellett, kies vidéken, Sopronhoz 1 1/2 órányira, 1350 katholikus lak., paroch. szentegyházzal. Ékesiti az uraság diszes nyári kastélya, egy nem nagy de szép kerttel, mellyben gesztenye, s más fasorok közt kellemes sétahelyek vannak. Földei termékenyek; kőbányája igen jó; szőlőhegye pedig hires fejér bort terem. F. u. a győri püspök. Fertőszéplak Széplak, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 3/4, Eszterházához 1/4 mfld. Van 114 háza, 845 kath., 8 zsidó lakosa, paroch. temploma. Az urbéri szántóföld 1200 hold, rétje nincs, csak a helységnek 4 kaszás, 20 hold kert, 300 kapás szőlő; legelőjét meg nem mondhatjuk; az uraságnak két kis erdeje. Földe nagyobbára homokos, a többi agyagos, a Fertő körül posványos. Szarvasmarhát szépet, lovat roszat, juhot közönséges fajból, ludat sokat tart. Bora kevés, de jó. Birja a helységet h. Eszterházy Pál. A falu közepén áll jó magas dombon a gyönyörü kilátásu, két tornyos, 6 haranggal s órával ékesitett kath. szentegyház. Az egyház mellett előlről van két szép kálvária; egyik a Krisztus kínszenvedését, másik Jézus szivét ábrázolja, mindenike kúpalaku halmon, oszlopok- és vassal helyesen kerítve, s mesterségesen készitett vasajtóval ellátva. Mind ezeket épittette néhai gr. Széchenyi György, ki akkor itt a templommal szemközt álló kastélyában lakott, (e kastély utóbb magtárrá alakittatott), zálogban birván a helységet. Volt itt egy congregatio is, a Krisztus kínszenvedésének társasága, mellyet II. József töröltetett el. A Sz. Miklós felé vezető ut mellett találtatik egy árkokkal keritett nagy térség, mellyen a monda szerint templariusok zárdája állott; különben e hely jelenleg is várhelynek neveztetik. Hegykő Hegykő, németül Heiligenstein, magyar falu, Sopron vmegyében, a Fertő tava mellett, Sopronhoz 2 1/4 mfld: 700 kath. lak., s fiók szentegyházzal. Határa /8 hold, mellyből urasági belsőség 16, szántóföld 615, templom, pap s mesteré 35 3/8 h., urasági rét 39 2/8, legelő 689 h., nádas 133, erdő 370 hold. Urbéri belsőség 39, szántóföld 819 2/8, rét 339, legelő 455, nádas 266 hold. Község szántóföldje 22, rétje 40 h. Templom, pap s mester rétje 17 hold. Termesztetik buza, rozs, árpa, zab, kukoricza, burgonya, bükköny, borsó, bab és lencse. Juhot a lakosok 300, az uraság 3000 darabot tartanak. Erdeje tölgy és cser. Birja gr. Széchenyi István. Hidegség Hidegség, németül Klein-Andree, magyarosodott horvát f., Sopron vmegyében, a Fertő mellett, Sopronhoz 1 1/2 mfd., 438 kath. lak., s paroch. templommal. Határa 24 5/8 h. belsőség, és /8 h. külsőség. Ebből urasági belsőség 2, szántóföld 837, rét 46 6/8, legelő 260, szőlőhegy 122 2/8 hold. Urbéri belsőség 22 5/8, szántóföld 234, rét 102 7/8, legelő 166; a helységé 27 h. szántó, 10 6/8 h. rét. Templom, pap és mester bir 29 h. szántóföldet, 15 1/8 h. rétet. Az urbéri földek meglehetősek, de az uraságé roszak. Szőlőhegye azonban kitünő jó bort terem. Birja gr. Széchenyi István. Sarród Sarród, németül Schrollen, magyar falu, Sopron vgyében, a Fertő tava mellett, közel Eszterházához, 690 kath. lak. Határa homokos; rétje, legelője posványos; sok fejes káposztát termeszt és sok halat tenyészt; erdeje, szőleje nincs. Birja h. Eszterházy Pál. 37

39 Leader projektek támogatási listája a világörökségi településeken Település Projekt Összeg (Ft) Fertőboz Fertőboz ifjúsági klub felújítása Fertőboz A fertőbozi Juliánusz-völgy komplex turisztikai fejlesztése Fertőboz Falufejlesztési tevékenységek Fertőbozon Fertőboz A Juliánusz-völgy komplex turisztikai attrakciófejlesztése Fertőd Gépjavító és szerkezetgyártó üzemcsarnok Fertőd Online megjelenés a Fertő-táj turizmusáért Fertőd A térség lakóinak egészséges életmódra nevelése Fertőd Közintézmények fűtési rendszerének megújuló energiája Fertőd A múlt a jövő otthona Mentes Mihály Művelődési Műhely Fertőd A Fertő-táj Világörökség turizmus élményindexének javítása Fertőd Kerékpáros szálláshelybővítés színvonalas kerékpártárolóval és pihenőhellyel Fertőd A múlt táplálja a jövőt a helyi és hagyományos biotermékek felkarolása Fertőd Napenergia hasznosítás Fertőd kulturális, vallási helyszínén Fertőd Fertődi Multifunkcionális Pihenőpark kialakítása Fertőd BIKE S.O.S. szolgáltatás térségi kialakítása Fertőd Larus Kft. Üzletfejlesztése Fertőd Tündérkert Fertődön Fertőd Kerékpárral a Fertő-tájon Fertőd Megújuló energia felhasználása egy panzióban Fertőd A Rabensteiner Panzió klímatechnikai rendszerének kialakítása és kerékpár beszerzés Fertőd, Fertőszéplak Támogató közösségi hálózat és tudástár fogyatékkal élők és családjaik számára Hegykő, Fertőd, Fertőboz, Fertőrákos Soproni borok ismertségének, elismertségének növelése Fertőhomok Korcsma berendezése a horvát tájház pajtájában Fertőhomok Kézműves napok a fertőhomoki tájházban Fertőhomok Fogorvosi eszközök beszerzése az Optimal Dental Kft-nek Fertőhomok Fertőhomoki sportöltöző és sportpálya fejlesztése Fertőhomok Megszépülő templomok a Fertő-tájon Fertőrákos Művelődési ház felújítása Fertőrákos Minőségi termékfejlesztés a Ferenczy Pinczében Fertőrákos Fitnesz szolgáltatások indítása a Fertő-tó partján Fertőrákos Soproni borok élménydúsabb, jobb megismeréséért Fertőrákos, Fertőboz A Kecske-hegyi kilátó és a Fehér úti tó elérhetőségének fejlesztése Hegykő Térségi aktív-turisztikai szolgáltatóhálózat létrehozása és fejlesztése Fertőszéplak Lovas turizmus fejlesztése a Fertő-tájon Fertőszéplak Kemence és napkollektor egy pékségben Fertőszéplak Hagyományőrző rendezvénysorozat Fertőszéplak Sport és kultúra alapú nevelés térségi fejlesztése Fertőszéplak A kerékpáros mintatérséghez illő infrastrukturális fejlesztés Fertőszéplak Oktatási központ építése Fertőszéplakon Fertőszéplak Értékalapú fejlesztés Fertőszéplak központjában Fertőszéplak Katolikus közösségi ház kialakítása Fertőszéplakon Fertőszéplak Értéket teremtő fejlesztések Fertőszéplakon Fertőszéplak A fertőszéplaki horgásztó fejlesztése Fertőszéplak A fertőszéplaki volt Széchenyi kastélyban időszakos helyi piac kialakítása Hegykő Településkép javítása Hegykőn Hegykő Asztalosipari mikrovállalkozás létrehozása

40 Hegykő A hegykői termálfürdő gyógymedencék hulladékhőjének hasznosítása Hegykő Borostyán terem Hegykő Sportöltöző korszerűsítése hegykőn Hegykő Tízforrás Fesztivál megrendezése 2010-ben Hegykő Az egészséges életmód és a kulturális lehetőségek fejlesztése Hegykőn Hegykő Hegykő és környéke információs táblarendszerének fejlesztése Hegykő Felújítás a hegykői Tornácosházban Hegykő Falusi szálláshely fejlesztése, korszerűsítése, eszközbeszerzés és marketing tevékenységek Hegykő Sportcsarnok parkoló építés Hegykő Faluközpont parkoló és kerékpáros pihenő biztosítása Hegykő Kistérségi pálinkafőző és pálinkaház kialakítása Hegykőn Hegykő Menyasszonyi láda a. században Hegykő Helyi termékbolt kialakítása Hegykőn Hegykő A Tornácos parasztház és klímatechnikai rendszerének kialakítása Hegykő, Fertőhomok, Hidegség Kerékpáros pihenőhelyek és információs pont: Hegykő, Fertőhomok, Hidegség Hidegség A meglévő, régi iskolaépület átalakítása helytörténeti kiállítássá Hidegség Műemlék templom feljáratához kerékpáros megállóhely kialakítása Hidegség Központi tér burkolása és központi épület hőszigetelése Hidegség, Fertőboz évi fesztiválok szervezése Hidegség Hidegség, Fertőboz, Nagycenk, Fertőhomok, Hegykő, Rejtőzködő Fertő-táj, tematikus túraútvonal kialakítása a Fertő-tájon Fertőszéplak, Fertőd, Sarród Nagycenk Öreg bükk Ökoturisztikai Rekreációs Park Nagycenk Széchenyi tér közösségerősítő rekonstrukciója Nagycenk Az Energia-Optimum Kft. megújuló energia programja Nagycenk Helyi áruk boltja és információs pont kialakítása Nagycenk Ép testben ép lélek Egészség és sportnapok Nagycenk Fertő-táj Világörökség Nap Nagycenk Széchenyi István és kora művészettörténeti vetélkedő Nagycenk A nagycenki faluközpont újjászületése Nagycenk Nagycenki Sportpálya fejlesztése Nagycenk A nagycenki alkotóház kialakítása Nagycenk Már nem térkép a határ Kulturális közösségfejlesztő rendezvénysorozat Nagycenken Nagycenk Kerékpáros pihenőhelyek fejlesztése az Alpokalján Sarród Turi vendégház szálláshely kialakítása Sarród Sarród Sarród település megújítása, fejlesztése Sarród Szemléletformáló bemutatóhely létesítése Sarród Sarródi tájház közösségi, hagyományőrző programjai Sarród Turisztikai beruházás a lovas hagyományok és tudás megőrzéséért, fejlesztéséért, átadásáért Sarród Első fecske, termelői piac kialakítása Helyben helyieknek helyit Sarród Kézműves Pajta Sarród-Fertőújlak Vendégház kialakítása Sarród-Fertőújlakon Sarród-Nyárliget Fülöp Vendégház a hajdani Vasfüggöny mellett

41 Anyagnyerőhelyek Azonosító Település Zöldhatóság Geol. Szolg. Bányakapitányság ha (EOV) Y (EOV) Fertőd Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Fertőd Északdunántúli KVF Fertőd Északdunántúli KVF Fertőd Északdunántúli KVF Fertőd Északdunántúli KVF Fertőd Északdunántúli KVF Fertőd Északdunántúli KVF Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőrákos Fertőhomok Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság

42 Fertőrákos Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőrákos Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Északdunántúli KVF Hegykő Északdunántúli KVF Hegykő Északdunántúli KVF Hegykő Északdunántúli KVF Hidegség Északdunántúli KVF Hidegség Északdunántúli KVF Hidegség Északdunántúli KVF Nagycenk Északdunántúli KVF Nagycenk Északdunántúli KVF Nagycenk Északdunántúli KVF Nagycenk Északdunántúli KVF Nagycenk Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság

43 KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sarród Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Sopron Észak- Nyugat-magyarországi Veszprémi

44 dunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság

45 Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Sopron Északdunántúli KVF Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Nyugat-magyarországi Területi Hivatal Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság Veszprémi Bányakapitányság

46 TÉKA tájérték kataszter elemei Név Település (EOV) Y (EOV) Emlékcsarnok Fertőboz R. k.templom Fertőboz Kereszt Fertőboz Kereszt Fertőboz Széchenyi Béla sírja Fertőboz Szent Apollónia szobor Fertőboz Ecce Homo-szobor Fertőboz Gradina-hegy Fertőboz Artézi kút Fertőboz Diófa sor Fertőboz Egyedi látványkép Fertőboz Emlékoszlop Fertőboz Eperfa sor Fertőboz Erdei ösvény Kisbozon Fertőboz Fák Fertőboz Forrásfoglalás az emlékparkban Fertőboz Határkövek Fertőboz Hűség napja emlékmű Fertőboz Látványkép Fertőboz Mélyút Fertőboz MTA GGKI Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium Fertőboz Nádfeldolgozó telep Fertőboz Nádtetős buszmegálló Fertőboz Pince Fertőboz Rétegtani szelvény Fertőboz Széchenyi vinotéka Fertőboz Szent János szobor Fertőboz Vadászház Fertőboz Kereszt Fertőd Kereszt Fertőd Emlékmű, szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőd Víztorony Fertőd Kereszt Fertőd Gémeskút Fertőd Szentháromság-oszlop Fertőd Gémeskút Fertőd Herceg Esterházy család sírdombja sírja Fertőd Gémeskút Fertőd Kereszt Fertőd Kápolna Fertőd Horvát kereszt Fertőd Kereszt Fertőd Nyárligeti kereszt Fertőd Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőd Gémeskút Fertőd Gémeskút Fertőd Gémeskút Fertőd Gémeskút Fertőd Kereszt Fertőd Szent Család szobor Fertőd Szálloda és vendéglő Fertőd Városháza, ún. Muzsikaház Fertőd Lovarda Fertőd

47 Híd Fertőd Egykori őrségépület (1. Gránátos-ház) Fertőd Eszterházy címer Fertőd Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) Fertőd Magtár, volt Marionett színház Fertőd Internátus Fertőd Magtár, volt Narancsház Fertőd Fertődi kereszt Fertőd Szentháromság szobor Fertőd Millenniumi kettőskereszt Fertőd Feszület Fertőd Haydn dombormű Fertőd I. világháborús emlékmű Fertőd Harc az óriás hallal Fertőd Puttók harca a szörnnyel Fertőd Zeusz harca a szörnnyel Fertőd Kopjafa Fertőd Szárnyas angyal Fertőd Festett Madonna szobor Fertőd Fertődi temetőkereszt 2. Fertőd Önkormányzati Fakereszt Fertőd Fertődi temetőkereszt 1. Fertőd Kompozíció kereszt Fertőd Temetősarki kereszt Fertőd Temető kereszt Fertőd Római katolikus templom Fertőd Római katolikus templom Fertőd Udvarosház, Fertőd Fertőd Esterházy kastélypark Fertőd Kastélymúzeum, Fertőd Fertőd Kőkereszt Fertőd Porpáczy Aladár sírja Fertőd Diófasor Fertőd Diófasor Fertőd Diófasor Fertőd Harangláb Fertőd Istálló Fertőd Orangerie Fertőd Óvoda (Süttör) Fertőd Régi parasztházak Fertőd Szobortöredék Fertőd Kerti ház Fertőd Süttör, Jakab-sziget Fertőd Feketebokor-major, Borbély-domb Fertőd Kereszt Fertőhomok Kápolna Fertőhomok Háromszögelt templomtorony, templom jelkulccsal ábrázolva Fertőhomok Szentháromság oszlop Fertőhomok Szt Antal szobor a templom előtt Fertőhomok Lakóház Fertőhomok Lakóház Fertőhomok Lakóház Fertőhomok Lakóház Fertőhomok Lakóház Fertőhomok Fertőhomoki kereszt Fertőhomok

48 Akác úti kereszt Fertőhomok Faluház Fertőhomok Idős jegenyefa Fertőhomok Községháza Fertőhomok Millecentenáriumi emlékmű Fertőhomok Régi temető Fertőhomok Szent Anna szobor Fertőhomok Toronyszerű egyszerű épület Fertőrákos Pince, településen kívül Fertőrákos Függőleges földkéregmozgást vizsgáló hálózat alappontja Fertőrákos R. k. templom Fertőrákos Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőrákos Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőrákos Kápolna Fertőrákos Forrás Fertőrákos Kápolna Fertőrákos Károly Imre lakóháza Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Szentháromság-oszlop Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos lakóépület Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóépület Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóépület Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos plébániaház Fertőrákos Nep. Szt. János szobor Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Nepomuki Szt. János-szobor Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Turistaszálló, Püspöki malom Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Pellengér Fertőrákos Lakóház Fertőrákos

49 Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Püspöki kastélyegyüttes és kertje Fertőrákos Városfalmaradványok Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Áttörés Fertőrákos A vasfüggöny egy darabja Fertőrákos Szent Sebestyén Fertőrákos Szentháromság-oszlop Fertőrákos I. Világháborús emlékmű Fertőrákos Friedrich von Chreuzpeck Fertőrákos es emlékmű Fertőrákos Kitelepülési emlékmű Fertőrákos Kitelepítési emlékmű Fertőrákos Dr. Tóth István emlékőve Fertőrákos Páneurópai Piknik kereszt Fertőrákos Mithras-szentély maradványai Fertőrákos Mithras-szentély Fertőrákos Kőfejtő, Fertőrákos Fertőrákos Az Fertőtáj világörökséggé válásának emléktáblája Fertőrákos Feszület Fertőrákos Fő utca arculat Fertőrákos Fő utcai kis kápolna Fertőrákos Gyep, legelő Fertőrákos Kovácsoltvas kút Fertőrákos Kőkereszt Fertőrákos Lakóház Fertőrákos Páneurópai Picknik Emlékpark Fertőrákos Szent Barbara vendégház Fertőrákos Alsóültetvény Fertőrákos Golgota III. Fertőrákos Kecskehegy Fertőrákos Városfal II. Fertőrákos Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Fertőszéplak Gémeskút Fertőszéplak Gémeskút Fertőszéplak Fertőszéplaki feszület Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Kápolna Fertőszéplak Immaculata-szobor Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Kálvária Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Pince, településen kívül Fertőszéplak Mária-oszlop Fertőszéplak Szt. József-szobor Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Vízimalom Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Kereszt Fertőszéplak Gémeskút Fertőszéplak Gyárkémény Fertőszéplak

50 Kereszt Fertőszéplak Sírkő Fertőszéplak Szentháromság oszlop Fertőszéplak Széchenyi-kastély kertje Fertőszéplak Fertőszéplaki feszület 2. Fertőszéplak Szt. Anna szobor Fertőszéplak Missio kereszt Fertőszéplak R. k.templom Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak Népművészeti alkotóház, volt lakóház Fertőszéplak Lakóház Fertőszéplak A Megfeszített lábainál Magdolnával Fertőszéplak Téglafal kereszt Fertőszéplak Fakereszt Fertőszéplak Falumúzem Fertőszéplak Diófa Fertőszéplak Fertőmenti falukép Fertőszéplak Fertőmenti falukép Fertőszéplak Fertőszéplaki panoráma Fertőszéplak Jézus szobor, II. világháborús emlékmű Fertőszéplak Nádfedeles ház Fertőszéplak Régi iskolaépület Fertőszéplak Régi parasztház Fertőszéplak Régi parasztház Fertőszéplak Régi parasztházak Fertőszéplak Vadgesztenyefa Fertőszéplak Várhely Fertőszéplak Csonkás Fertőszéplak Kereszt Hegykő Hegykői feszület 2. Hegykő Hegykői feszület Hegykő Pietá-szobor Hegykő Kereszt Hegykő Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Hegykő Kereszt Hegykő Kereszt Hegykő Kereszt Hegykő Kereszt Hegykő Hegykői feszület 3. Hegykő Pince, településen kívül Hegykő Szent Mihály-szobor Hegykő Pestis-oszlop Hegykő Koczán kereszt Hegykő Vinkovits kereszt Hegykő Kiskertes kereszt Hegykő Hegykői tanösvény Hegykő Csűr Hegykő Egykori Iskolaépület Hegykő

51 Emlékliget Hegykő Hársfasor Hegykő Idős fűzfa Hegykő Istálló Hegykő Kőkereszt Hegykő Kút Hegykő Lakóház Hegykő Lakóházak Hegykő Nedves gyep Hegykő Öreg fa Hegykő Szent Mihály templom Hegykő Kertészet Hegykő Homokbánya Hegykő Ecce Homo szobor Hidegség Kereszt Hidegség Kereszt Hidegség Kereszt Hidegség Kereszt Hidegség Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Hidegség R. k. templom Hidegség Kereszt Hidegség Szent György szobor Hidegség R. k. plébániaház Hidegség Nepomuki Szt. János-szobor Hidegség Harangtorony Hidegség Lakóház Hidegség Végerbauer kereszt Hidegség Kerámia kereszt Hidegség Latin kereszt Hidegség Büszke tanya tájjelegű fogadó Hidegség Emléktábla Hidegség Eperfasorok Hidegség Erdészház Hidegség Hidegség látképe, a háttérben a Fertő-tó Hidegség Hidegségi őszi vérfüves láprét Hidegség Ilona major Hidegség Képoszlop Hidegség Nádas madárvilág Hidegség Nádtetős tájjellegű ház Hidegség Nagycenki hársfasor Hidegség Régi kovácsműhely Hidegség Régi présgép Hidegség Vadgesztenye fasor Hidegség Vasúti őrház Hidegség Volt tőzegbányató Hidegség Kereszt Nagycenk Pince, településen kívül Nagycenk Emlékmű,szobor,egyedülálló kőoszlop, 1 m-nél magasabb Nagycenk Kereszt Nagycenk Kereszt Nagycenk Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben Nagycenk R. k. templom Nagycenk Mária szobor Nagycenk Kereszt Nagycenk Kiscenki feszület Nagycenk

52 Nagycenk kereszt Nagycenk Tömegsír, egyedülálló sír,kripta Nagycenk Istálló I. (nyugati istálló) Nagycenk középrizalitos empire nagyistálló Nagycenk Földszintes empire intézői lak Nagycenk Istálló II. (keleti istálló) Nagycenk R. k. plébánia Nagycenk Sírkövek Nagycenk Nepomuki Szent János Nagycenk Pieta Nagycenk Ecce Homo szobor Nagycenk Széchenyi kastélypark Nagycenk Egykori gázgyártó épület Nagycenk Pestisoszlop Nagycenk Széchenyi István Nagycenk I-II. világháborús emlékmű Nagycenk Hűségkút Nagycenk Mária szobor Nagycenk Kiscenki feszület 2. Nagycenk Bokor Nándor síremléke Nagycenk Széchenyi István Emlékmúzeum, Nagycenk Nagycenk Mauzóleum, Nagycenk Nagycenk Angolpark, Nagycenk Nagycenk Gróf Széchenyi (Széchényi) család mauzóleuma sírja Nagycenk Széchényi-ősök szarkofágja sírja Nagycenk Széchényi Alajos sírja Nagycenk Fenesz Rezső sírja Nagycenk Bokor Nándor sírja Nagycenk Arany-patak Nagycenk Halászati kellékek Nagycenk Idős vérbükk egyed Nagycenk Iparosok emlékműve Nagycenk Kerekes kút Nagycenk Két idős platán Nagycenk Kettős platánsor Nagycenk Kisvasút múzeum Nagycenk Lakóház Nagycenk Major Nagycenk Mamutfenyő Nagycenk Nagycenki Köztemető Nagycenk Országosan védett eperfasorok Nagycenk Országosan védett hársfasor Nagycenk Parasztház Nagycenk Régi lovaglópálya Nagycenk Széchenyi szobor Nagycenk Széchenyi kastélypark Nagycenk Szent Kristóf szobor Nagycenk Szomorú fűz Nagycenk Útmenti fasor Nagycenk Útmenti fasor Nagycenk Méntelep Nagycenk Belső vízálló Nagycenk Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna Nagycenk Halom Nagycenk Gémeskút Sarród

53 Templom,tornya nem háromszögelt,jelkulcs szerint Sarród Kereszt Sarród Gémeskút Sarród Gémeskút Sarród Kereszt Sarród Kereszt Sarród Pietá-szobor és kereszt Sarród Kereszt Sarród Kereszt Sarród Pestis szobor Sarród R. k. templom Sarród Kereszt Sarród Gémeskút Sarród Gémeskút Sarród Nyárligeti fakereszt Sarród A temetőkapu kőurnái Sarród Nyárliget temető kereszt Sarród Nyárligeti kettős fakereszt Sarród Assisi Szent Ferenc kápolna Sarród Hanság csatorna jobb oldali töltése Sarród Kisboldogasszony templom Sarród Kócsagvár Sarród Orchideás rét Sarród Parasztházak Sarród Pomogyi út melletti rétek (Kacsa rétek) Sarród Szoborpark Sarród Tájház Sarród Vadgesztenye fák Sarród Keréktó-dűlő Sarród Nyárosmajor, es táblák és Gáncshalmi-domb. Sarród Balfi ivókút Sopron* Fürdőkápolna Sopron Fertő-Hanság Nemzeti Park Sopron Gyöngyvirág tanösvény Sopron Kócsagvár Sopron Réhelyi tanösvény Sopron Sziki Őszirózsa tanösvény Sopron Tőzike tanösvény Sopron Ivókút (Balf) Sopron Balfi látkép Sopron Balfi-Fertő vonulási útvonal Sopron Fertő tavi vizitelep Sopron Kovács patak Sopron** /Megjegyzés: *-** a soproni TÉKA-értékek teljes körű felsorolsását amely a VÖT-en kívüli tételeket is felsorolja -, a digitális formátumú dokumentációk (cd, pendrive) tartalmazzák./ 52

54 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK JEGYZÉKE ÉS MŰEMLÉKLISTA 53

55 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Nyilvántartási település Lh Lelőhely neve Védelem Jelenség Kor Hrsz. szám Nr 1702 Fertőboz 1 Római katolikus templom szakmai település újkor 143/20, 168/1, 151/1, 165/3, 165/1, 164/1, 164/2, 147, 151/2, 150, 159, 160, 162, 161, 163, 169, 157, 165/2, 168/2, Fertőboz 2 Gradina-hegy szakmai település település szórványlelet késő-újkőkor kora bronzkor késő-vaskor, kelta 016/107, 016/106, 016/65, 016/66, 016/67, 016/68, 016/69, 016/70, 016/71, 016/72, 016/73, 016/104, 016/103, 017, 01531, 016/105 település vár vár rézkor középső bronzkor kora bronzkor 1703 Fertőboz 3 Gradina-hegy alatt szakmai sír késő római 016/ Fertőboz 4 Kereszthegy szakmai település temető temető Fertőboz 5 Lusthaus szakmai bizonytalan jellegű lelet bizonytalan jellegű lelet éremlelet újkor római-kor ismeretlen kor őskor római-kor /23, 143/43, 013, 143/20, 166/3, 173, 176, 174, 178, 177, 181, 182, 143/22, 143/21, 014/11, 014/1, 014/8, 014/2, 014/6 06/4 római-kor Fertőboz 6 Fő utca szakmai sír ismeretlen kor 128, 129, 016/104, 016/103, 016/105, 016/ Fertőboz 7 Kenderföldek szakmai település település római-kor őskor 1/9, 1/10, 071/11, 071/3, 071/20, 071/19, 071/18, 071/17, 02/2, 071/13, 071/12, 071/16, 071/15, 071/14, Fertőboz 8 Kimel-dűlő szakmai település település település római-kor késő középkor kora újkor 143/20, 166/3, 143/18, 143/17, 143/16, 143/15, 143/14, 143/13, 143/12, 143/11, 143/10, 143/9, 143/8, 143/7, 143/6, 016/98, 016/44, 016/85, 016/86, 016/89, 016/90, 016/ Fertőboz 9 Kisboz szakmai település település római-kor őskor 143/25, 143/32, 143/31, 143/33, 143/24, 143/26, 143/27, 143/28, 143/29, 143/30, 143/ Fertőd 1 Vasút sor 17/d, szakmai sír vaskor 289/4, 306 Szántó Jenő telke 1714 Fertőd 2 Fő utca 3., szakmai épület újkor 227/1, /8, /9, /17, /20; 225, 226, 222, 151, 150/1, Muzsikásház Fertőd 4 Kísérleti gazdaság szakmai sír kora-vaskor 327/ Fertőd 5 Sportpálya szakmai település, település település kora vaskor kora vaskor, Hallstatt-k. őskor 0223/1, 0224, 0202, 133, 131, 130, 132, 134, 129, 0225

56 település középkor Fertőd 6 Répa-szer I. szakmai település római-kor 158/16, 158/15, 158/14, 03/39, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, település középkor 03/10, 03/11, 158/ Fertőd 7 Répa-szer II. szakmai szórványlelet középkor 05/24, 05/ Fertőd 8 Fő. u. 12. szakmai település újkor 65, 149/ Fertőd 35 Kutak köze szakmai település település település település Fertőd 43 Nyárliget- szakmai település Sertéstelep település 1729 Fertőhomok 1 Akác utca szakmai sír szórványlelet település őskor római-kor Árpád-kor késő középkor őskor római-kor római-kor rézkor kora vaskor Fertőhomok 2 Akác u szakmai temető ismeretlen kor 43, Fertőhomok 3 Fövenyes-dűlő szakmai temető ismeretlen kor 044/ /3, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/11, 081/12, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 506, , 0322, 0323/4, 0323/3, 0323/6 68, 66, 60/1, 67, 69, 65, 64, 62, 63, 59, 58, Fertőhomok 4 Kelementag szakmai település késő-újkőkor, Lengyeli-k. 098/7, 098/6, 098/5, 098/3, 098/2, 098/1, Fertőhomok 5 Római katolikus templom szakmai sír, sír temető ismeretlen kor római-kor újkor 152/1, 153, 90, 60/3, 60/1, 60/ Fertőhomok 6 Domb-dűlő szakmai település bronzkor 078/14, 078/16, 078/15, 078/17, 078/ Fertőrákos 1 Putz József háza szakmai település késő-vaskor, kelta 1125, 1123, 1122/1, 1121/1, Fertőrákos 2 Hegy utca 1., Gazdag Ferenc háza szakmai kőeszköz szórványlelet település település újkőkor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta késő Árpád-kor 1734 Fertőrákos 3 Boglár-hegy szakmai sír késő-vaskor, kelta 073/10, 073/ Fertőrákos 4 Római katolikus (Krisztus Mennybemenetele) templ. szakmai temető templom templom 1760 Fertőrákos 5 Mithras szentély szakmai szobor sír temető, szentély dombormű oltárkő késő középkor késő Árpád-kor késő középkor római-kor ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor római-kor római-kor 1057/2, 1058/3, 1058/4, 1051/8, 1051/9, 1051/10, 1050/

57 24360 Fertőrákos 6 Kőhidai-dűlő szakmai kemence sír szórványlelet temető Fertőrákos 7 Alsóültetvény szakmai épület téglaégető út Fertőrákos 8 Golgota szakmai kőeszköz, település temető Fertőrákos 9 Golgota II. szakmai település település ismeretlen kor ismeretlen kor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor késő római kora római őskor rézkor őskor késő-rézkor, badeni-k. késő-rézkor, Vučedol-Zók-k. 0106/10, 0106/11, 0106/12, 0106/13, 0106/14, 0106/15, 0106/183, 0106/61, 0106/62, 0106/63, 0106/64, 0106/65, 0106/66, 0106/67, 0106/68, 0106/69, 0106/70, 0106/71, 0106/72, 0106/73, 0106/74, 0106/75, 0106/76, 0106/77, 0106/78, 0106/79, 0106/80, 0106/81, 0106/82, 0106/83, 0106/84, 0106/86, 0106/87, 0106/88, 0106/89, 0106/9, 0106/92, 444/1, 444/2, 1742, 1741, 1739/3, 0106/30, 0106/2, 053/2, 0106/7, 0106/6, 0106/5, 0106/4, 0106/178, 0106/8, 0106/85, 074/131, 0106/50, 0106/60, 0106/59, 0106/19, 0106/104, 0106/180, 0106/18, 0106/179, 0106/16, 0106/17, 0106/105, 0106/108, 0106/56, 0106/55, 0106/52, 0106/51, 0106/44, 0106/43, 0106/40, 0106/45, 0106/46, 0106/49, 0106/53, 0106/39, 090/2, 074/3, 0106/41, 0106/42, 0106/109, 0106/112, 0106/113, 0106/116, 0106/117, 0106/33, 0106/34, 0106/37, 0106/38, 0106/36, 0106/35, 0106/32, 0106/28, 0106/31, 074/155, 074/157, 074/158, 0106/176, 0106/93, 0106/96, 0106/97, 0106/100, 0106/101, 0106/99, 0106/98, 0106/95, 0106/94, 0106/91, 0106/139, 0106/103, 0106/102, 0106/106, 0106/142, 0106/107, 0106/118, 0106/115, 0106/114, 0106/111, 0106/110, 1812, 1814, 1860, 1861, 1876, 0106/54, 0106/57, 0106/58, 0106/90, 444/5, 346/2, 346/8, 346/7, 346/6, 346/5, 346/4, 1717, 1725, 1724, 1726, 1716, 1718, 1721, 1722, 1723, 1727, 1715, 1714, 1728, 1720, 1719, 1701, 1736, 1737, 1735, 1734, 1732, 1733, 1729, 1744, 1739/1, 1738, 1739/2, 1730, 1743, 346/3, 1713, 1712, 0106/25, 0106/120, 0106/121, 0106/124, 0106/125, 0106/128, 0106/129, 0106/24, 0106/26, 0106/29, 0106/126, 0106/22, 0106/27, 0106/23, 0106/123, 0106/122, 0106/119, 0106/181, 0106/20, 0106/21, 074/156, 0105, 0104/2, 0106/132, 0106/133, 0106/136, 0106/137, 0106/138, 0106/135, 0106/134, 0106/131, 0106/127, 0106/130, 0106/140, 0106/ /25, 0219/26, 0219/27, 0219/28, 0219/29 074/11 073/3, 073/10, 073/4, 073/11, 073/7 56

58 24377 Fertőrákos 10 Golgota III. szakmai épület kora római 073/3, 073/11 út római-kor Fertőrákos 11 temető szakmai sír ismeretlen kor 280, 284/1, 286/1, 286/2, 285, 289, 290, 292, Fertőrákos 12 Homokbánya szakmai temető késő-vaskor, kelta 039/2, 049, 039/1 temető ismeretlen kor Fertőrákos 13 Fő utca 175. szakmai sír újkor 1027, Fertőrákos 14 Fő utca 101. szakmai sír római-kor 803, 804, 805, 806, 807, 808, 812, Fertőrákos 15 Kastély szakmai épület késő középkor 875, 876, 877 épület újkor Fertőrákos 16 Kecskehegy szakmai vár kora-vaskor, Hallstatt-k. 0116/1 vár vár honfoglalás kor középső bronzkor Fertőrákos 17 városfal I. szakmai fal késő középkor 881, 10/1, 10/2, 5, 4, 342, 882, 879, Fertőrákos 18 városfal II. szakmai fal késő középkor 244/1, 232, 233, 234, 235, 236, 237, 238, 239, 240, 241, 227, 228, 342, 720, Fertőrákos 19 Kőfejtő szakmai bánya római-kor 343, 344 bánya bánya középkor újkor Fertőrákos 20 Volt apácazárda szakmai kőeszköz újkőkor 1139, 1138, 1136/65, 1136/67 kertje Fertőrákos 21 Fő utca 135. szakmai pince újkor 858, 859, 860, 861, Fertőrákos 22 Kecskehegy lába szakmai oltárkő római-kor 0114/1, 0116/ Fertőrákos 23 Ültetvényes szakmai település település település őskor római-kor középkor Fertőrákos 24 Pellengér szakmai kőemlék kora újkor Fertőrákos 25 Szárhalmi-erdő szakmai kemence kora újkor 0136 kemence újkor Fertőrákos 26 Borostyánkő út szakmai út római-kor 067/ Fertőrákos 27 Fő utca szakmai alagút ismeretlen kor /11, 0219/4, 0219/3, 0219/2, 0219/6, 0219/ Fertőszéplak 1 Törölni Nagy Lajos szakmai pince újkor 621, 619, 618, 610, 607, 620, 609, 608 u Fertőszéplak 2 Széchenyi kastély szakmai épület szórványlelet alagút kora újkor római-kor ismeretlen kor 81, 71, 82, 80 57

59 49099 Fertőszéplak 3 Kossuth Lajos tér szakmai település középkor 662, 576, 419, 573, 575, Fertőszéplak 4 Téglagyár szakmai település bronzkor 444/ Fertőszéplak 5 várhely szakmai erődítés őskor 017/13 település bronzkor Fertőszéplak 6 Csonkás szakmai halom ismeretlen kor 019/6, 019/5, 019/ Fertőszéplak 7 Forintos szakmai kőeszköz újkőkor 044/23, 044/42, 044/27, 044/26, 044/21, 044/24, 044/25, 044/ Fertőszéplak 8 Borsószer szakmai település őskor 05/2, 05/1, 444/5, 444/4, 442, 443 település középkor Fertőszéplak 9 Plébániatagra-dűlő, Ady E. u. vége szakmai település település középkor bronzkor 111/12, 111/13, 111/14, 111/15, 111/16, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/9, 060/6, 060/7, 070/2, 060/5, 164/1, 111/8, 111/3, 111/4, 111/5, 111/7, 112, 113, 060/ Fertőszéplak 10 Bán hossza szakmai település középkor 060/ Hegykő 1 Kertészet szakmai település település sír település település őskor késő-bronzkor késő-bronzkor kora-vaskor késő-vaskor 803/15, 803/16, 803/17, 803/18, 803/25, 803/26, 803/27, 803/28, 803/53, 815/3, 815/93, 815/97, 815/92, 815/91, 815/90, 815/105, 815/111, 815/87, 815/85, 815/86, 815/84, 815/74, 815/75, 815/76, 815/73, 815/77, 815/104, 815/12, 815/41, 815/42, 815/82, 815/78, 815/79, 815/69, 815/70, 815/71, 815/72, 815/40, 815/39, 815/38, 815/37, 815/36, 815/35, 815/66, 815/67, 815/68, 815/80, 815/81, 893, 894, 895, 896, 897, 898, 899, 815/20, 815/19, 815/18, 815/17, 815/16, 815/15, 815/13, 815/14, 815/65, 815/64, 815/63, 815/21, 803/71, 815/142, 803/49, 803/44, 803/73, 803/50, 803/51, 803/40, 803/39, 205/7, 205/6, 803/72, 815/139, 205/15, 803/52, 803/43, 803/41, 803/7, 803/55, 803/56, 803/57, 803/58, 803/59, 803/29, 803/30, 803/42, 205/5, 205/4, 202/12, 208, 815/33, 206, 207/2, 803/32, 803/31, 209, 210, 211, 212, 213, 207/1, 204/88, 204/71, 204/86, 815/88, 892, 815/126, 815/123, 815/125, 815/119, 815/118, 815/117, 815/96, 808, 815/144, 815/109, 815/110, 815/108, 815/98, 815/99, 815/138, 815/136, 815/135, 815/128, 815/127, 815/145, 803/70, 803/54, 803/22, 803/34, 815/107, 815/106, 815/120, 815/124, 803/65, 815/122, 815/121, 803/61, 803/62, 803/63, 803/64, 803/5, 803/14, 809, 807, 806, 805, 804, 220/7, 803/24, 803/23, 803/33, 803/13, 803/12, 204/83, 204/82, 204/67, 204/68, 204/69, 204/84, 204/87, 204/66, 204/59, 202/6, 202/5, 202/9, 205/14, 202/11, 815/32, 815/31, 815/34, 815/30, 815/29, 815/45, 815/43, 815/44, 815/48, 58

60 815/53, 815/54, 815/55, 815/56, 815/61, 815/57, 815/58, 815/59, 815/60, 815/62, 815/50, 815/51, 815/52, 815/46, 815/47, 815/49, 815/22, 815/24, 815/23, 815/25, 815/27, 815/26, 900, 901, 902, 047/7, 02/1, 08/51, 08/137, 08/79, 08/77, 08/140, 047/12, 010/13, 010/14, 010/21, 08/75, 010/44, 08/94, 08/103, 08/105, 08/104, 08/111, 08/107, 08/106, 08/136, 08/109, 08/112, 08/92, 08/93, 08/90, 08/91, 08/89, 08/80, 010/47, 010/45, 010/46, 08/85, 08/86, 08/87, 08/88, 08/110, 08/133, 08/134, 08/135, 08/126, 08/127, 08/128, 08/129, 08/130, 08/131, 08/132, 08/47, 047/14, 047/13, 08/40, 08/41, 08/48, 08/49, 08/50, 010/26, 010/27, 010/28, 010/29, 010/30, 010/31, 010/32, 010/33, 02/59, 191, 047/4, 192, 047/17, 199/3, 199/4, 194/4, 047/15, 200/2, 047/6, 047/18, 201/1, 214, 215, 548/4, 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 197/1, 197/2, 197/3, 813, 801, 815/2, 815/112, 553, 871, 815/5, 815/4, 815/89, 815/102, 815/101, 815/100, 886, 887, 888, 889, 890, 891, 815/11, 815/10, 815/9, 815/8, 815/7, 815/6, 884, 885, 815/94, 815/95, 815/103, 803/11, 803/10, 803/9, 803/8, 803/21, 803/20, 803/19, 812, 811, 810, 217, 803/60, 216, 222, 193, 194/1, 200/1, 194/3, 194/2, 205/1, 204/73, 204/89, 802, 220/6, 220/4, 219, 218, 548/5, 220/3, 803/4, 815/83, 549, 08/73, 08/118, 08/98, 08/99, 08/100, 08/116, 08/101, 08/115, 08/102, 08/114, 08/113, 08/117, 08/122, 08/119, 08/120, 08/97, 08/96, 08/121, 08/95, 08/123, 08/124, 08/125, 08/82, 08/83, 08/ Hegykő 2 Kossuth Lajos utca szakmai sír bronzkor 241, 244, 245, 201/1, 224/ Hegykő 3 Jókai utca szakmai település temető bronzkor bronzkor 903, 904, 905, 906/1, 906/3, 906/4, 908, 592, 593, 596, 597, 600, 601, 02/59, 08/47, 08/48, 08/49, 08/ Hegykő 4 Homokbánya szakmai salak település épület kőemlék sír szórványlelet szórványlelet település település település temető ismeretlen kor késő-vaskor, kelta római-kor ismeretlen kor késő-vaskor, kelta vaskor-kora vaskor középkor római-kor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor 038/56 59

61 őslénytani lelet ismeretlen kor Hegykő 5 Alsó-sziget szakmai település Árpád-kor 045/34, 045/35, 045/36, 045/37, 045/38, 045/47, 045/ Hegykő 6 Mező u. szakmai település újkőkor, DVK 413, 414, 415, 416, 417, 418, 419, 420, 395, 396, 397, 398, település langobard 399, 400, 401, 402, Hegykő 7 Mező u. 3. szakmai szórványlelet ismeretlen kor Hegykő 8 Régi templom szakmai temető Árpád-kor 85, 86 sírkő kora római Hegykő 9 Petőfi u. 73. szakmai szórványlelet római-kor 470, Hegykő 10 Eresztény-erdő I. szakmai határkő kora újkor 028, 024/83, 041/ Hegykő 11 Eresztény-erdő II. szakmai határkőr kora újkor 028, 024/83, 041/25, 041/ Hegykő 12 Félhold-dűlő szakmai kőemlék ismeretlen kor 024/83, 024/54, 024/53, 024/ Hegykő 13 Határőrség épülete szakmai sír ismeretlen kor 547, 548/2, 548/ Hegykő 14 Szent Mihály-domb szakmai település, őskor 199/3, 199/4, 047/13, 047/14, 047/15, 200/2, 047/6, település őskor 047/18, 197/1, 197/2, 197/ Hegykő 15 Kertész Géza telke szakmai sír ismeretlen kor 214, Hegykő 16 Bánhossza-dűlő szakmai szórványlelet római-kor 045/ Hegykő 17 Hipságh Mihály szakmai sír kora-bronzkor 448, 449 háza harang alakú edények k Hegykő 18 Kokashalom-dűlő szakmai bizonytalan ismeretlen kor 0203/7 jellegű lelet Hegykő 19 vízmű szakmai település település bronzkor késő Árpád-kor 0173/3, 0203/7, 0172, 0203/1, 0203/2, 0203/3, 0203/4, 0203/5, 0169, 0171/1, 0171/14 település késő középkor Hegykő 20 Bajcsai-dűlő szakmai település bronzkor-késő bronzkor 0174/11, 0174/12, 0174/13, 0174/14, 0174/15, 0174/16, 0173/ Hegykő 22 Kossuth L. u. szakmai település település település település bronzkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor 11, 12, 13, 15, 16, 18, 17, 19, 20, 21, 22, 23, 25, 27, 28, 29, 30, 189, 190, 191, 047/4, 084/2, 045/44, 147/1, 147/2, 188/1, 167, 168, 169, 170, 182, 183, 184, 185, 186, 187, 045/43, 73, 74, 75, 79, 80, 81, 82, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 112, 113, 114, 115, 116, 117, 118, 119, 120, 121, 188/2, 192, 48, 49, 50, 51, 52, 55, 56, 57, 58, 59, 60, 61, 62, 63, 64, 65, 66, 67, 72, 33/2, 4/3, 14/1, 4/1, 084/9, 084/8, 084/7, 084/6, 084/5, 084/4, 084/3, 071/1, 34/2, 40/1, 33/1, 40/2, 5, 14/2, 10, 9, 8, 7, 6, 045/21, 045/20, 122, 125, 126, 127, 128, 129, 130, 131, 132, 133, 139, 140, 146, 148, 149, 150, 151, 153, 154, 155, 156, 157, 160, 161, 60

62 52446 Hegykő 23 Alsó- és Felsősziget Hegykő 24 Nyugati Marcivölgy szakmai település késő középkor 4/8 szakmai település település település település település Hegykő 25 Keleti Marci-völgy szakmai település település Hegykő 26 Perger-rét szakmai település település település 1718 Hidegség 1 Templomdomb szakmai terra sigillata kultikus lelet szórványlelet település település település település település település település temető temető templom templom műhely műhely Hidegség 2 Torun-hegy szakmai település település település település temető műhely sírkő római-kor késő-vaskor, kelta késő középkor bronzkor Árpád-kor őskor késő középkor őskor római-kor középkor római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor kora-vaskor Hallstatt-k. rézkor bronzkor újkőkor késő-vaskor, kelta római-kor Árpád-kor késő középkor újkor Árpád-kor késő középkor kora-bronzkor Árpád-kor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor késő-bronzkor, urnasíros k. ismeretlen kor római-kor római-kor 164, 165, 166, 143, 144, 145, 31, 35, 36, 37, 38, 39, /2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/10, 032/11, 032/12, 024/1, 024/2, 024/3, 381, 382, 383, 384, 385, 386, 387, 388, 389, 363/8, 363/12, 363/13, 425, 426, 427, 428, 429, 430, 024/4, 024/5, 024/6, 024/26 024/38, 024/39, 024/45, 024/27, 024/28, 024/29, 024/30, 024/31, 024/32, 024/33, 024/34, 024/35, 024/36, 024/37 096/22, 096/21, 096/20, 0125/17, 0125/21, 0133/3, 0125/23, 0125/22, 096/23, 0124, 0132/2, 0125/16 07/53, 07/123, 07/55, 07/56, 07/57, 07/58, 07/59, 07/60, 07/61, 07/62, 07/63, 07/64, 1030, 1031, 1032, 1033, 1034, 1035, 1036, 1037, 1038, 1039, 1040, 1041, 1042, 1043, 1044, 1045, 1046, 1047, 1048, 1049, 1054, 1055, 1056, 1057, 1002, 1003, 1004, 1005, 1006, 1007, 1008, 1009, 1010, 1011, 1012, 1013, 1014, 1015, 1016, 1017, 1018, 1019, 1020, 1021, 1022, 1023, 1024, 1025, 1026, 1027, 1028, 1029, 1058, 1059, 012/1, 07/122, 07/88, 07/87, 07/124, 07/67, 07/68, 07/69, 07/70, 07/71, 07/72, 07/73, 07/74, 07/75, 07/76, 07/77, 07/78, 07/79, 163/1, 163/2, 07/65, 07/66, 07/51, 160, 161, 162, 149, 150, 151, 152, 144, 145, 164/2, 165, 166, 210/42, 210/85, 210/86, 168/2, 169/2, 1050, 1051, 1053, 1001, 1052, 07/8, 07/9 063/1, 063/2, 063/3, 063/4, 063/5, 063/6, 063/7, 063/8, 063/9, 063/10, 031/13, 031/14, 031/15, 031/16, 031/17, 031/18, 031/19, 031/20, 031/21, 031/22, 031/23, 031/24, 031/25, 031/26, 031/27, 031/28, 031/29, 031/30, 031/31, 031/32, 031/33, 063/21, 063/20, 063/23, 063/24, 063/26, 063/25, 063/22, 063/19, 063/15, 063/16, 063/17, 063/18, 063/28, 063/27, 063/29, 063/30, 063/31, 063/32, 063/14, 063/ Hidegség 3 Fő út 14. szakmai temető ismeretlen kor 210/70, 210/71, 194, 195, 196, Hidegség 4 Fertő utca 9. szakmai kincslelet középkor 73, 13, 14, 15, 16, 17 61

63 24196 Hidegség 5 Horváth János háza (Petőfi S. u. 27.) Hidegség 6 Petőfi Sándor utca 1. szakmai szakmai kemence salak éremlelet sír szórványlelet település temető műhely kemence szórványlelet szórványlelet település középkor késő-vaskor, kelta késő-árpád-kor római-kor késő-középkor késő-vaskor, kelta ismeretlen kor késő-vaskor, kelta középkor késő-vaskor, kelta Árpád-kor római-kor 153/3, 154, 155, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 112, 113, 153/1, 106, 107, 108, , 133/2, 170, 8/2, 134/ Hidegség 7 Széchényi utca 5. szakmai kemence középkor 134/3, 171, 172, Hidegség 8 Vágóhíd szakmai bizonytalan középső-bronzkor 044/41, 044/42, 044/43, 045/2 jellegű lelet Hidegség 9 Kender és Feketeföldek szakmai kőeszköz őskor 063/49, 063/47 település újkőkor Hidegség 10 Fertőhomoki út, szakmai temető késő-vaskor, kelta 07/21, 07/22, 07/23, 018 Szent Györgyszobor Hidegség 11 Alsó-fertői-legelő szakmai település település település település késő bronzkor kora bronzkor Árpád-kor középkor 019/3, 032/5, 032/7, 032/9, 032/10, 032/16, 032/17, 032/18, 032/19, 0106/2, 07/4, 07/13, 07/12, 07/10, 07/16, 07/15, 07/14, 07/11, 07/2, 07/9, 07/8, 07/17, 07/18, 032/6, 032/8, 032/ Hidegség 12 Vasúti megállótól délnyugatra szakmai szórványlelet késő középkor 098/6, 098/ Hidegség 13 Kiserdő mellett szakmai szórványlelet szórványlelet szórványlelet őskor késő középkor újkor Nagycenk 1 Kossuth Lajos utca szakmai temető késő avar kor 172, 171/1, 170/1, 192, 210, 209, Nagycenk 2 Szőlők alatt szakmai terra sigillata temető Nagycenk 3 Belső vízálló szakmai település kőemlék település település település település település római-kor késő római őskor őskor késő-rézkor, Badeni-k. kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor késő-vaskor, kelta kora bronzkor 02/ /15, 933/2, 934/2, 937, 934/3, 934/4, 0281, 0276/ /1, 071/1, 071/2, 073, 074/1, 074/2, 075/1, 0220/27, 0195/17, 0195/16, 0220/8, 0195/14, 0195/15, 0193/2, 0194, 0199/22, 0199/21, 0199/20, 0199/19, 0199/18, 0199/17, 0199/16, 0199/15, 0199/14, 0199/13, 0199/23, 0201/4, 0204, 0201/3, 0201/2, 0199/24, 0199/25, 0199/26, 0199/27, 0199/28, 0199/29, 0201/1, 0200, 0199/5, 0191/1, 0195/9, 0195/18, 0199/4, 0199/3, 0199/2, 0199/6, 62

64 45878 Nagycenk 4 Bálintkúti-dűlő, Szt. Antal kápolna Nagycenk 5 Vasútállomástól D- re Nagycenk 6 Vasútállomás homokbányája szakmai szakmai szakmai salak terra sigillata épület éremlelet kőeszköz település sír település település Nagycenk 7 Farkasverem szakmai sír szórványlelet település település Nagycenk 8 Kirkovich-ház szakmai szórványlelet szórványlelet szórványlelet szórványlelet út római-kor római-kor római-kor késő római átmeneti kőkor őskor kora-vaskor Hallstatt-k. római-kor középkor kora-vaskor Hallstatt-k. kora bronzkor római-kor középkor őskor római-kor középkor kora újkor római-kor Nagycenk 9 Óvoda szakmai sír kora újkor /12, 0199/11, 0199/10, 0199/9, 0199/7, 0199/8 02/5, 02/7, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 02/ /13, 0276/14, 0276/15 05/5, 04, 05/7, 05/8, 05/6, 285, 284, 279/2, 281, 280, 278, 282, 283, 279/1, 03/1 0276/5, 0276/4, 0247/2, /1, 483, Nagycenk 10 Széchenyi-kastély szakmai szórványlelet újkor 658/1, 658/5, 658/2 vízmű újkor Nagycenk 11 halom szakmai halom ismeretlen kor 0172, 805, 804, Nagycenk 12 Lapos-rét (vasúti ívkorrekció) I. szakmai sír település település település középső-bronzkor, Gátai-k. középső-bronzkor, Gátai-k. Késő-újkőkor, Lengyeli k. Árpád-kor 056/2, 056/1, 060/1, 022/2, 022/3, 023, 0252, 054/2, 054/1, Nagycenk 13 Lapos-rét (vasúti szakmai település őskor 07/11, 019/4, 07/12, 021, 022/1, 022/2 ívkorrekció) II Nagycenk 14 Ullermayer Károly szakmai szórványlelet késő-rézkor, Badeni-k. 528, 530, 529/2 földje Nagycenk 15 Kiscenki elágazás szakmai fal újkor 658/1, 661, 707, 663/ Nagycenk 16 Kismező szakmai település település bronzkor római-kor 664/234, 664/238, 664/240, 664/239, 0134/1, 0119/17, 664/237, 664/ Nagycenk 17 Mikóföld szakmai település római-kor 664/60, 664/66, 664/59, 664/63, 664/25, 664/29, 664/15, 664/69, 664/141, 664/160, 664/165, 664/70, 664/71, 664/170, 664/131, 664/171, 664/130, 664/126, 664/132, 664/161, 664/162, 664/142, 664/163, 664/164, 664/167, 664/168, 664/169, 664/265, 664/264, 664/129, 664/134, 63

65 664/133, 664/138, 664/143, 664/145, 664/144, 664/140, 664/139, 664/273, 664/156, 664/266, 664/267, 664/268, 664/269, 664/270, 664/271, 664/272, 664/154, 664/157, 664/158, 664/159, 664/68, 664/67, 664/135, 664/136, 664/137, 664/65, 664/61, 664/62, 664/24, 664/64, 664/26, 664/128, 664/127, 664/114, 664/242, 664/107, 664/27, 664/28, 664/16, 664/17, 664/18, 664/19, 664/243, 664/23, 664/263, 664/72, 664/146, 664/ Nagycenk 18 Magtári földek szakmai település őskor 732/3, 730, 726, 727/1, 729, 727/2, 728, 731, 732/ Nagycenk 19 Répaföldek szakmai település őskor Nagycenk 20 Aranypatak és TSZ között szakmai település település őskor Árpád-kor Nagycenk 21 Kövesmező szakmai település őskor 054/2, 054/ Nagycenk 22 Alsó-domb-dűlő szakmai település település település Nagycenk 23 Szőlőlábak szakmai kőeszköz település település település kora bronzkor középkor középső bronzkor őskor római-kor középkor kora-vaskor 276/1, 276/12, 277/3, 277/4, 277/5, 276/5, 276/6, 276/7, 276/11, 276/9, 276/10, 276/8, 273/6, 273/7, 273/8, 273/9, 273/10, 273/12, 273/13, 273/14, 273/15, 273/16 012/1, 010/4, 0251, 0258/2, 012/2, 0258/3, 013, 0260/2, 011, 010/3, 010/2, 010/5, 0260/7, 0260/6, 0260/5, 0260/4, 0260/3, 0261, 0268/1, 0260/8, 014/5, 014/3, 0260/9, 014/2 0243/2, 0244, 0245/2, 0245/3, 0245/4, 0245/5, 0245/6, 0241/11, 0245/7, 0245/8, 452/2, 491/7, 491/9, 0284, 0239/10, 0236/3, 0236/4, 0240, 0245/1, 0241/1, 823, 0239/9, 0237, 0236/2, 0235, 0236/1, 0243/3, 0241/12, 0242, 0243/1, 0245/14, 0245/9, 0245/10, 0245/17, 0245/16, 0241/10, 0241/9, 819, 813, 812, 811, 825/1, 824, 822, 809/3, 820, 821, 832, 831, 834, 833, 835, 807, 817, 818, 0241/8, 0241/7, 0241/6, 0241/5, 0241/4, 0241/3, 0241/2, 809/1, 809/2, 808, 802, 801/2, 829, 828, 830, 827, 826, 825/2, 816, 814, 804, Nagycenk 24 Kiscenki-mező szakmai település középkor 0228, 0201/13, 0230/8, 0230/7, 0229, 0230/5, 0230/1, 0230/2, 0230/3, 0230/4, 0173/16, 0173/19, 0174, 0173/18, 0172, 0173/15, 0200, 0201/14, 0201/15, 0201/16, 0201/17, 075/2, 075/ Nagycenk 25 Farkasverem szakmai település őskor 0251, 0261, 0260/14, 05/2, 04, 0260/15, 05/3, 0250, 05/7, 0249/6, 05/8, 05/5, 05/6, 0276/5, 0276/13, 0276/6, 0246, 0249/5, 0249/4, 0276/8, 0249/3, 02/6, 02/7, 0276/14, 02/13, 02/10, 02/9, 02/15, 02/14, 02/8, 0276/9, 0276/10, 0276/11, 02/17, 02/16, 02/27, 0276/12, 0276/15, 284, 279/2, 281, 280, 282, 283, 03/1, 0276/4, 0249/7, 0276/1, 02/26, 02/2, 02/30, 02/31, 0249/2, 0276/16, 02/23, 02/22, 02/24, 02/25 64

66 34014 Sarród 1 Kacsa-dűlő szakmai temető avar kor 036/2, 036/ Sarród 2 Keréktó-dűlő szakmai épület település vaskohó Sarród 3 Egyetértés MGTSZmajor Sarród 4 Nyárosmajor, es táblák és Gáncshalmi-domb Sarród 5 Nyárosmajor, a Pomogyi úttól DNyra. római-kor őskor ismeretlen kor szakmai sír késő-vaskor, kelta 044/1, 046, 043/22, 043/10 szakmai szakmai halom szórványlelet szórványlelet település település település temető épület település település ismeretlen kor késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling késő-rézkor, Vučedol-Zók-k. római-kor Árpád-kor római-kor római-kor római-kor népvándorlás-kor, Karoling Sarród 6 Mexikópuszta szakmai sír középső-bronzkor, Gátai-k. 0385/5, Sarród 7 Kis-Süd szakmai település őskor 0232/5, 0232/6, 0232/7 020/5, 020/6, 020/7, 020/8, 020/9, 020/10, 020/11, 020/12, 020/13, 020/14, 020/15, 020/16, 020/17, 020/18, 020/19, 020/20, 020/21, 020/22, 020/23, 020/41, 020/42, 020/43, 020/44, 020/45, 020/46, 020/3, 020/4, 020/24, 020/25, 020/26, 020/27, 020/40, 020/47, 020/48, 020/49, 018, 019, 020/28, 020/ /7, 0259/8, 0259/1, 0259/2, 0258, 0248/3, 0248/4, 0248/5, 0248/6, 0248/7, 0248/8, 0248/9, 0248/10, 0248/11, 0248/12, 0248/13, 0248/14, 0248/15, 0248/16, 0248/17, 0248/18, 0248/19, 0248/20, 0248/22, 0248/23, 0248/24, 0248/25, 0248/ /15, 0244/16, 0244/17, 0244/18, 0244/19, 0244/ Sarród 8 Fő utca szakmai temető római-kor 184, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 192, 193, 194, 195, 196, 197, 198, 163, 58, 59, 62, 71, 72, 73, 74, 75, 81, 82, 83, 84, 89/1, 89/2, 89/3, Sarród 9 Fő utca 64. szakmai faragott kő ismeretlen kor 216, 217, 218, 219, Sarród 10 Fésüs-sarok szakmai szórványlelet település Sarród 11 Fésüs-sarok II. szakmai település település Sarród 12 Kutak köze, Nyáros szakmai település település település település középkor bronzkor őskor középkor középkor őskor római-kor Árpád-kor 0402/10, 0402/9 0402/1, 0402/6, 0402/7 525/1, 525/2, 525/3, 525/4, 525/5, 525/6, 525/7, 525/8, 525/9, 525/10, 525/11, 525/12, 525/13, 525/14, 525/15, 525/16, 525/17, 525/18, 525/19, 081/20, 081/21, 081/22, 081/23, 081/24, 081/25, 081/26, 081/27, 081/28, 081/29, 081/30, 081/31, 081/32, 081/33, 081/34, 081/35, 081/36, 081/37, 0233/4, 0233/5, 0233/6, 0233/7, 0233/8, 0236/2, 0236/4, 081/38, 081/39, 536/2, 081/4, 081/7, 081/9, 081/11, 081/12, 076, 077, 099, 0236/3, 0233/9, 0233/10, 0234, 0236/5, 640, 536/1, 536/3, 536/4, 544, 081/14, 65

67 71221 Sarród 13 Római katolikus plébánia szakmai temető temető templom templom középkor újkor középkor újkor 081/15, 081/16, 081/17, 506, 507, 081/2, 081/18, 081/19 101, 107, 163, 108, 99, 174, 176, Sarród 14 Marcinyák szakmai települések őskor, római-kor 0188/26, 0214/2, 0213, 0214/3, 0192, 0191, 0188/ Sarród 15 Öregtag, Horváth Ferenc háza szakmai település település település település Sarród 16 Angyali-földek szakmai kőeszköz szórványlelet település település település település Sarród 17 Kétrendes szakmai település település település Sarród 18 Hátulsó Kacsa szakmai kőeszköz település település település Sarród 19 Bőrsarród és Cseplész szakmai település település római-kor őskor középkor késő-vaskor, kelta őskor római-kor őskor késő-vaskor, kelta Árpád-kor késő középkor őskor Árpád-kor középkor őskor őskor Árpád-kor középkor bronzkor Árpád-kor 095, 083/14, 089/19, 089/21, 089/20, 089/22, 089/27, 089/26, 089/24, 089/23, 089/18, 089/17, 089/15, 089/16, 092, 093/8, 093/9, 096/19, 096/20, 096/21, 096/22, 096/23, 096/24, 090, 091, 089/14, 089/13, 089/12, 089/11, 089/47, 089/32, 089/45, 089/7, 089/8, 089/46, 089/9, 284, 357/12, 357/11, 357/10, 357/17, 357/18, 436/1, 436/2, 439/1, 433, 432, 357/33, 357/34, 357/32, 357/38, 357/37, 357/36, 357/35, 357/26, 357/25, 357/24, 357/23, 357/22, 357/21, 357/20, 357/19, 337/2, 438, 441, 017/4, 017/6, 017/5, 04/4, 04/5, 02/2, 311, 285, 357/31, 357/30, 357/29, 357/28, 357/27, 334, 335, 336, 337/1, 339, 340, 341, 342, 343, 344, 345, 346, 347, 348, 349, 350, 351, 352, 357/3, 244/1, 256, 353, 354, 355, 357/6, 357/7, 357/4, 357/8, 357/9, 357/16, 357/15, 357/14, 357/13, 02/1, 03/1, 03/5, 03/6, 03/7, 03/8, 03/9, 03/3, 03/13, 03/12, 03/11, 03/10, 03/14, 03/15, 03/16, 03/20, 03/21, 03/22, 03/17, 03/24, 03/25, 03/18, 03/19, 03/23, 03/26, 04/3, 04/1, 04/2 1501/133, 1501/132, 1501/136, 1501/137, 1501/135, 1501/134, 1501/138, 1501/139, 1501/145, 1501/144, 1501/143, 1501/142, 1501/141, 1501/140, 0231/3, 0229/14, 0229/12, 0230, 022/7, 022/6, 022/5, 022/2, 023, 024/6, 024/5, 026, 022/1, 024/4, 024/3, 024/2, 024/1, 036/3, 034, 036/2, 032, 024/9, 037, 036/4, 024/7, 024/8 048, 065/7, 044/10, 052/2, 055, 0199/6, 063/3, 065/14, 060, 056, 057, 059, 058, 0219/1, 052/1, 0219/5, 0226, 050, 0227, 0219/7, 044/11, 065/12, 065/6, 065/13, 064, 063/4 043/25, 033/3, 043/28, 043/23, 043/12, 034, 036/2, 043/27, 036/1, 036/5, 036/7, 035, 075, 041, 043/37, 043/24, 045, 070, 043/26, 069/2, 069/3, 069/4, 069/5, 069/6, 071/9, 073, 069/7, 072/1, 072/4, 071/2, 071/5, 071/6, 071/7, 071/8, 071/12 065/7, 044/8, 044/10, 043/25, 043/12, 043/24, 045, 043/26, 069/2, 044/7, 043/14, 044/11, 047, 065/4, 065/5, 065/18, 065/12, 065/6, 065/17, 065/16, 065/15, 063/2, 66

68 066, 069/ Sopron 1 Balf, Fő u. 93. szakmai település késő-vaskor, kelta 10856, 10857, 0298/18, 10840/4, 10840/3, Sopron 2 Balf, Fürdő épület mögötti domb szakmai épület szórványlelet település település település műhely késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. késő-bronzkor, urnasíros-k. középkor középkor bronzkor-késő bronzkor 0292/2, 10152, 10153, 10154, 10155, 10156, 10157, 10158, 10159, 10160, 10161, 10162, 10163, 10164, 10165, 10166, 8901/2, 10885, 10886, 10862, 0299, 0301, 10891, 10883, 10887, 10941, 10897, 10898, 10900, 10901, 10896, 10895, 10890, 10866, 10884, Sopron 3 Balf, Fő út 118. sz és környéke szakmai temető késő-bronzkor, urnasíros-k , 10881, 10882, 10885, 10941, 10877, 10840/4, 10840/ Sopron 294 Balf, Rk. templom szakmai temető középkor templom templom Árpád-kor késő középkor Sopron 296 Balf, Ránis szakmai település település késő-vaskor, kelta római-kor 01484/1, 01486/2, 01486/3, 01486/4, 01486/5, 01486/6, 01486/7, 01486/8, 01486/1, település késő középkor Sopron 297 Balf, Rövid szakmai település római-kor 01490/2, 01488, 01491, 01469, 01468, 01470/1 templomföldek Sopron 253 Présháztelepülés szakmai temető temető késő-vaskor, kelta Népvándorlás-kor, Karoling 0184, 0183/19, 0183/16, 0185, 0152, 0186/16, 0186/17, 0186/18, 0187, 0189/14, 0189/ Sopron 310 Balf, Savanyúrét szakmai terra sigillata település település Sopron 311 Balf, Gödrös szakmai kőeszköz település település római-kor őskor római-kor őskor őskor őskor 01526/25, 01526/26, 01526/27, 01526/28, 01526/29, 01526/30, 01526/48, 01526/52, 01526/31, 10481, , 10486/30, 10486/31, 10486/32, 10486/33, 10486/34, 10486/35, 10486/36, 10501, 10502, 10506, 10507, 10508, 10509, 10510, 10511, 01578/1, 01579/1, 01579/2, 10486/22, 10503, 10486/40, 10486/21, 10486/39, 10486/18, 10486/19, 10505/2, 10486/17, 10505/3, 10505/1, 10486/15, 10486/16, 10486/14, 10486/11, 10486/43, 10486/42, 10486/41, 10486/28, 10486/27, 10485/2, 10486/1, 10486/2, 10486/3, 10486/6, 10486/7, 10486/10, 10486/24, 10486/26, 10486/ Sopron 331 Spern Steiner szakmai temető római-kor 0174/32, 0173, 0174/47, 0164/35, 0164/27, 0164/28, 0164/38, 0164/37, 0164/34, 0164/ Sopron 288 Sopronkőhida, szakmai gát római-kor 036, 037 Kistómalom halastó római-kor Sopron 256 Szárhalmi-erdő, szakmai sír késő-bronzkor 038 Kistómalom rét sír kora-vaskor Sopron 293 Balf, Savanyúkút szakmai vízmű, forrás római-kor 10801/1, 10800,

69 MŰEMLÉKEK no helység törzsszám azonosít ó helyr.szám cím név védelem bír. kat. stílus kor védési ügyiratok EOV Y koordinát a EOV koordinát a 1 Balf(Sopron Sopron, Balf Fal Műemlék I. gótikus 14.sz 863-4/1953. FOM Balf(Sopron BALF R. k. templom Műemlék II. gótikus, barokk 14.sz, sz 863-4/1953. FOM, 22509/1958. ÉM /1958. MM Műemlék II. késő barokk /1953. FOM Balf(Sopron /2 BALF R. k. kápolna a fürdőben 4 Balf(Sopron BALF Immaculata-szobor Műemlék III. romantikus /1965. ÉM Balf(Sopron BALF Pietá-szobor Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM 6 Balf(Sopron BALF, Temető Sírkövek Műemlék III sz /1958. ÉM /1958. MM 7 Balf(Sopron ) Sopron-Balf régi fürdőszálló Műemlék III. késő barokk 18.sz. és 19.sz. 8 Fertőboz /3 Szt Mihály arkangyalszobor 9 Fertőboz Apollina dülő Szent Apollónia szobor 10 Fertőboz /7 Csúcsos dűlő Emlékcsarnok,Gloriett e-kilátó /1980. OMF vége Műemlék III. Gy-01D/EPH/640/2/ Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM Műemlék II. kora klasszicista 11 Fertőboz Fő u. R. k.templom Műemlék III. barokk 1732, (1903) 12 Fertőboz /1 Fő utca 39. előtt Ecce Homo-szobor Műemlék III. barokk 18.sz. második fele /1953. FOM, 22509/1958. ÉM /1958. MM 22509/1958. ÉM /1958. MM 22509/1958. ÉM /1958. MM Fertőd Madách Imre sétány 14 Fertőd Bartók Béla u. 1. v. Esterházy-kastély Műemlék I. vadászkastélyb ól kiépítve barokk Egykori őrségép. (1.Gránátos-ház) 15 Fertőd , 335 Bartók Béla u. Magtár, v.marionett színház 17.sz-i eredetű, 18. sz /1950. VKM, 22509/1958. ÉM /1958. MM Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM 16 Fertőd Bartók Béla u. Híd Műemlék I. 18. sz /1958. ÉM /1958. MM 17 Fertőd Fő utca Vendéglő, Ún. udvarosház Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

70 18 Fertőd (nem Világörökségi terület) /2 Fertőd-Süttöri rész Béke utca 83._előtt Szentháromság-oszlop Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM 19 Fertőd /2 Fő utca 19. Szent Család szobor Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM 20 Fertőd Gábor Áron utca Fertőd /2, 324/1 Madách sétány Fertőd /2, 327/4, 327/5, 327/6, 327/7 23 Fertőd (nem Világörökségi terület) Madách Imre sétány /2 Fertőd-Süttöri rész Mentes Mihály utca Internátus, v. tiszttartói ház Városháza, ún. Muzsikaház v. Lovarda, Konzervüzem 24 Fertőd , 334 Raktár u. Magtár, volt Narancsház 25 Fertőd , 333, 029, 044, 028, 024, 339/1, 329, 340, 344/1, 134, 132, 129, 145, 126, 151, 328, 327/4, 327/5, 326, 306, 321, 228, 016, 017, 018, 021/2, 021/1, 022, 027/1, 025/2, 019/2, 025/1, 027/2, 023/2, 023/3, 323/1, 323/2, 325, 019/1, 147, 148, 146, 226, 020 Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Kőkereszt Műemlék III. késő barokk /1958. ÉM /1958. MM Fertőd, v. Eszterházykastély műemléki környezete Műemlék III. barokk 18.sz. vége Műemléki környezet 22509/1958. ÉM /1958. MM 12540/1966. OMF Fertőd , 127/2, 129, Fertőd Fertőhomok 29 Fertőhomok /4, 327/5, 327/6, 327/7, 327/2 Bartók Béla u. 2. Egykori őrségépület (2. Gránátos-ház) áruház Szent Antal szobor exlege műemléki környezete , 101/2, 60/1, 60/2, 60/3, 67, 68, 90 Műemlék I. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] kutyaház Műemlék II /1958. ÉM /1958. MM Szentháromság oszlop ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Műemléki környezet

71 30 Fertőhomok 31 Fertőhomok 32 Fertőhomok 33 Fertőhomok 34 Fertőhomok 35 Fertőhomok Akác u. 10. Lakóház Műemlék III. népi Akác u. 11. Lakóház Műemlék III. népi Akác u. 12. Lakóház Műemlék III. népi Akác u. 13. Lakóház Műemlék III. népi Akác u. 14. Lakóház Műemlék III. népi /1 Temető Szentháromság oszlop Műemlék III. késő barokk 18.sz. vége, 19.sz-i /1958. ÉM /1958. MM Fertőhomok előtt R.k. templom 342, 699, 706, 707, 37 Fertőrákos , 709, 710, 711, 712, 713, 754, 755, 756, 757, 769, 770, 771, 773, 781, 782, 788/2, 792, 793, 795, 796, 808, 809, 811, 814, 815/3, 822, 823, 824, 826, 831, 838/2, 843, 881, 882, 145/2, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83,14/2,112, 111 Szent Antal szobor Műemlék III. barokk 18. sz /1958. ÉM /1958. MM Fertőrákos műemléki jelentőségű területe ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet Fertőrákos Fő utca 119. R. k. templom Műemlék II. barokk sz /1953. FOM, 22509/1958. ÉM / Fertőrákos Fő u Nep. Szt. János szobor Műemlék III. barokk 18.sz. eleje MM 22509/1958. ÉM /1958. MM 40 Fertőrákos Fő u Pellengér Műemlék II. barokk 17.sz /1953. FOM, 22509/1958. ÉM / Fertőrákos Fő u Volt püspöki palota Műemlék I. Középkori eredetű, barokk 42 Fertőrákos , 12, 244/1, 245/1, 714, 717, 718, 719, sz. MM /1950. VKM, 509/1958. ÉM /1958.MM Fő utca 222. Városfalmaradványok Műemlék II. 16. sz /1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Fertőrákos Fő u. 60.előtt (Közterület) Szentháromság-oszlop Műemlék III. klasszicizáló 19. sz. eleje 5730/1965. ÉM Fertőrákos Fő u. 60. Lakóház Műemlék III. népi 18. sz. 5730/1965. ÉM Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi

72 46 Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF Fertőrákos /1 Patak sor 19. Nepomuki Szt. Jánosszobor 48 Fertőrákos Fő u Turistaszálló, Püspöki malom 49 Fertőrákos Mithras-szentély maradványai Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM Műemlék II. barokk sz. 1311/ Műemlék I. 3. sz /1958. ÉM /1958. MM Fertőrákos Fő utca 60/A. Károly Imre lakóháza Műemlék III. népi 8178/1972. OMF Fertőrákos , 235, 234, 233, 232, 110, 109, 98, 99, 100, 101, 91, 92, 93, 94, 96, 87, 90, 89, 88, 80, 81, 79, 73, 74, 75, 76, 70, 72, 71, 69, 884/3, 884/2, 874, 883, 875, 876, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1,229/1,710,711, 712, 757,769,755,756, 773, Fertőrákos műemléki jelentőségű területe: településmag Műemléki jelentőség ű terület Á/1394/1976. ÉVM 1065/1976. KM 52 Fertőrákos ,98,99,100 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos /5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos /1, 842/2 Fő u R.k. plébániaház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 237, 239, 240, 241 Fő u. 92. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF, 15514/1978. OMF Fertőrákos , 258, 259 Fő u. 76. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978.OMF, /1978. OMF 58 Fertőrákos Fő u. 66. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u. 77. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u.137., Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Községháza 61 Fertőrákos /2, 46/4 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u. 71. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos ,236,237,23 5, 232, 234,231 Fő u. 94. Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 805, 807, 806 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 827, 828, 830 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF

73 67 Fertőrákos /1, 838/2 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 122, 120, 121, Fertőrákos /3,115/4,117/1, 117/2,117/3, 117/4,114 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos /3 Fő u Lakóház Műemlék III /1978. OMF Fertőrákos , 71, 72, 76 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 40, 42, 43 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u. 64. Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u. 79. lakóépület Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 246, 247, 250 Fő u. 82. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos /1, 245/2 Fő u. 84. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos /1, 245/2 Fő utca 88. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 800, 803, 797, 798, 799 Fő u. 99. Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 184, 183, 182 Fő u Lakóépület, Régi kovácsműhely Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 140, 141 Fő u Lakóépület Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos /1 Fő u Lakóház, Műemlék II. népi 15514/1978. OMF Falumúzeum. 85 Fertőrákos Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 18, 19, 16 Fő u Lakóház Műemlék III. népi 15514/1978. OMF Fertőrákos , 225 Fő u. 98 Lakóház Műemlék III. népi 12881/1981. OMF Fertőszéplak 74, 75, 79/2, 81, 82, , 90, 91, 92 v. Széchenyi kastély ex-lege műemléki környezete Műemléki környezet 97 temető Műemléki környezet 98 Kossuth vége Műemléki környezet Hősök tere R. k.templom Műemlék II. középkori eredetű, barokk 99 Fertőszéplak sz első fele 22509/1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM]

74 Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Hősök tere Nepomuki Szt.Jánosszobor Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Fertőszéplak Hősök tere Kálvária Műemlék I. barokk 1736, között, 19sz Hősök tere Szt. Anna szobor Műemlék III. barokk 1750 körül eleje Műemlék III. barokk 1750 körül 22509/1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] 22509/1958.ÉM120344/1958M M 22509/1958.ÉM120344/1958M M Hősök tere Mária-oszlop Műemlék III. késő barokk /1958ÉM /1958MM /2 Fertőszentmikló si u. Szt. József-szobor Műemlék III. barokk 18. sz. második Hősök tere 3. v. Széchenyi kastély Műemlék II. barokk 1670 körül /1 Nagy Lajos u /1, 11/2 Nagy Lajos u /1 Nagy Lajos u , 646, 645, 644 Nagy Lajos utca fele 22509/1958. ÉM /1958. MM 22509/1958. ÉM /1958. MM, 14297/1960. ÉM[-MM] Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Lakóház Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Lakóház Műemlék III. népi Fertőszéplak /1 Nagy Lajos u. 37. Lakóház, Falumúzeum. Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Fertőszéplak /1 Nagy Lajos u. 39. Lakóház, Falumúzeum. Műemlék II. népi 8178/1972. OMF, 8178/1972. OMF Fertőszéplak Fertőszéplak Nagy Lajos u Nagy Lajos u. 52. Népművészeti alkotóház, volt lakóház Műemlék II. népi Lakóház Műemlék III. népi Fertőszéplak /2 Petőfi Sándor utca 10. Immaculata-szobor Műemlék III. barokk 18.sz közepe 22509/1958. ÉM /1958. MM Fertő Soproni utca Sírkő Műemlék III. klasszicista /1958. ÉM /1958. MM

75 11 6 széplak Soproni utca Szentháromság oszlop Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM Fertőszéplak Fertőszéplak /1 Nagy Lajos u. 20. Lakóház Műemlék III. népi 7667/1978. OMF Fertőszéplak Nagy Lajos u. 45. Lakóház Műemlék III. népi 19.sz má sodik fele 1593/1988. OMF Fertőszéplak Hősök tere Jézus Szíve kálvária Műemlék III. barokk /2012. (I. 14.) EMMI Hegykő /2 Fő tér Pestis-oszlop Műemlék III. barokk /1958. ÉM / MM 12 Hegykő Temető Szent Mihály-szobor Műemlék III. barokk /1965. ÉM Hegykő Pietá-szobor Műemlék III. barokk /1958. ÉM / MM 12 Hidegség /2 R. k. templom Műemlék I. román, barokk , /1950. VKM, sz, 22509/1958. ÉM / , MM 18.sz második fele 12 4 Hidegség Fő utca Nepomuki Szt.Jánosszobor Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM Hidegség Hősök tere Harangtorony Műemlék III. népi Hidegség Fertő utca 11. Lakóház Műemlék III. népi 8178/1972. OMF, 8178/ OMF 12 Hidegség /8 Homoki u. Szent György szobor Műemlék III. késő barokk 1784, 22509/1958. ÉM / (1908) MM Hidegség /60 Nagycenki u. Ecce Homo szobor Műemlék III. barokk 1684, (1908) temető Műemléki környezet rendezési t 22509/1958. ÉM /1958. MM Hidegség /1, 163/2 Temető Temetőkereszt Műemlék III. késő barokk /1958. ÉM /1958. körül, MM Hidegség /1 Fő u. 19. R. k. plébániaház Műemlék III. barokk 18. sz 3714/1978. OMF

76 sarród település kp Műemléki környezet Sarród Fő u. R. k. templom Műemlék III. barokk, klasszicista stílusban átépítve 1752, 19. sz első felében 22509/1958. ÉM /1958. MM Sarród Fő u. Pestis szobor Műemlék III. barokk /1958. ÉM /1958. MM Sarród Fő tér Pietá-szobor és kereszt Műemlék III. rokokó 1760 körül, 19. sz vége 22509/1958. ÉM /1958. MM Sarród /1 Fő u. temetőkapu kőurnái Műemlék III. rokokó /1958. ÉM /1958. MM Nagycenk /17 Dózsa György körút Nagycenk /17, 304/18 Dózsa György körút Nagycenk /1 Iskola utca Nagycenk Széchenyi István tér Istálló I. (nyugati istálló) Műemlék III. 9957/1985. OMF Istálló II. (keleti Műemlék III. 9957/1985. OMF istálló) Ecce Homo szobor Műemlék III. barokk /1958.ÉM120344/1958M M R. k. plébánia Műemlék I. barokk 18. sz. 5730/1965. ÉM átalakítva ben Nagycenk /2 Széchenyi István tér Nagycenk /2 Széchenyi István tér Nagycenk Széchenyi István tér Nagycenk Széchenyi István tér Nagycenk Széchenyi István tér Nagycenk /5, 658/1, 658/4, 658/2, Kiscenki út /6 Nagycenk , 551, 661, 0145, 657, 707, 0159/1, 673, 560, 558, 559, 658/4, 658/5, 658/6, 658/2, 658/1, 660 Széchenyi család sírkápolnája a r.k. temetőben Műemlék I. barokk átépítve k /1950. VKM, 22509/1958. ÉM /1958. MM Sírkövek Műemlék II sz /1958.ÉM120344/1958M M R. k. templom Műemlék I. Terv.: Ybl /1958.ÉM120344/1958M M Miklós Nep. Szt. János szobor Műemlék III. barokk 18. sz /1958.ÉM120344/1958M M Pietá szobor Műemlék III. barokk /1958.ÉM120344/1958M M v.széchenyikastélyegyüttes: múzeum, lovasiskola, szálloda Kiscenki út Nagycenk. v. Széchenyi-kastély műemléki környezete Műemlék I. barokk, terv: Ringer József, Hild Ferdinánd Műemléki környezet 1750 körül, Átép1800 -as évek elején, /1958. ÉM /1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF /1966. OMF Nagycenk /4 Kiscenki út 3. Méntelep Műemlék I. 464/1972. I. Mh. ÉVM-MM, 4024/1972. OMF

77 Nagycenk /1 Kiscenki út 3. Széchenyi-kastély kertje Nagycenk /5 Kiscenki út 3. Széchenyi emlékmúzeum Nagycenk /2 Kiscenki út 3. Vöröskastély (kastélyszálló) Nagycenk /6 virágház (kastélyszálló) Nagycenk Hidegségi utca /2, 304/3, 304/4, Nagycenk /5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 304/2, 304/3, 304/4, Nagycenk /5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 304/2, 304/3, 304/4, Nagycenk /5, 304/7, 304/9, 304/10, 304/11, 304/12, 304/13, 304/14, 304/15, 304/16, 304/17, 304/18, 304/19, 304/20, 304/6 Dózsa György krt. Dózsa György körút Dózsa György krt. Egykori gázgyártó épület középrizalitos empire nagyistálló Két hosszú istálló épület Földszintes empire intézői lak, majorság Műemlék [tartozék] I. 464/1972. I. Mh. ÉVM-MM Műemlék I /1958. ÉM /1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF Műemlék I /1958. ÉM /1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF Műemlék I /1958. ÉM /1958. MM, 464/1972. I. Mh. ÉVM- MM, 4024/1972. OMF Műemlék II /1982. OMF Műemlék III körül Műemlék III körül Műemlék III körül 9956/1985. OMF /1985. OMF 9958/1985. OMF

78 FÜGGELÉK: Fertőd történeti kertként védendő területek hrsz. Település Helyrajzi szám Tulajdonos Jelenlegi műemléki védettség Tervezett védettség Fertőd 014 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 015 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 016 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 017 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 018 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 019/1 Soproni Vízmű Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 019/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 020 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 021/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 021/2 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Műemlék Fertőd 022 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 023/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 023/2 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 023/3 Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 024 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 025/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 025/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 026 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 027/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 027/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 028 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 029 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 030 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 031 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 035 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 040/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 040/3 Fertőd 040/4 Fertőd 040/5 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 041 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 042 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 043/1 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 043/3 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 043/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 044 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 045 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Fertőd 046/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/3 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 046/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 046/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 047 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 048/1 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 048/3 Magántulajdon nincs Történeti kert 77

79 Fertőd 048/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/7 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/8 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 048/10 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 051 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 052/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/5 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/6 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/7 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/8 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 052/10 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 0215 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 0216 fertődi Gyümölcstermesztési Intézet nincs Műemlék Fertőd 126 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 127/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 128 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 129 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 130 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 131 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 132 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 133 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 134 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 135 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 136 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 137/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 137/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 138 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 139 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 140 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 141 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 142 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 143 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 144 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 145 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 146 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 147 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 148 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 225 Osztott tulajdon: Magyar Állam, Fertőd és Vidéke Áfész Műemlék Műemlék Fertőd 322 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 323 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 324/1 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 324/2 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 325 Fertőd Város Önkormányzat nincs Műemlék Fertőd 326 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 327/2 Magyar Állam Műemlék Műemlék 78

80 Fertőd 327/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 327/5 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 327/6 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 327/7 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 328 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 329 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 330/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 330/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 330/3 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 331 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 332 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 333 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 334 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 335 Magyar Állam Műemlék Műemlék Fertőd 336 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 337 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 338/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 338/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 339/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 339/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 340 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 341 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 342/1 Magántulajdon nincs Műemlék Fertőd 342/2 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/3 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/4 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 342/5 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 342/6 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 343 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 344/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 344/2 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 345 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 346/1 Fertőd Város Önkormányzat nincs Műemlék Fertőd 346/2 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 346/3 Fertőtáj Mgtsz. nincs Műemlék Fertőd 346/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 347 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 348/1 Magyar Állam nincs Műemlék Fertőd 348/3 Osztott tulajdon: 11 önkormányzat között nincs Történeti kert Fertőd 348/4 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 350 Fertőd Város Önkormányzat nincs Történeti kert Fertőd 357/1 Fertővidéki Helyiérdekű Vasút Rt nincs Történeti kert Fertőd 373 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 374 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 375 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 376 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 377 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőd 1229/1 Magyar Állam nincs Történeti kert Fertőd 1229/3 Magántulajdon nincs Történeti kert 79

81 egyéb települések: Fertőszentmiklós 1499/9 Magántulajdon nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/10 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/11 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/12 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/13 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/14 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Fertőszentmiklós 1499/15 Fertő-tavi Nádgazdasági Zrt. nincs Történeti kert Petőháza 049 Petőháza 050 Petőháza 051 Petőháza 052/1 Petőháza 052/3 Petőháza 052/4 Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert Magyar Cukorgyártó és Forgalmazó Zrt. nincs Történeti kert 80

82 TURISZTIKAI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ LÁTNIVALÓK (Készült a Magyar Turizmus Zrt. adatbázisa alapján) FERTŐBOZ műemlék: emlékmű Gloriette kilátó 9493 Fertőboz, Csúcsos Dűlő templom Fertőbozi Római Katolikus Templom 9493 Fertőboz, Fő u. 16. FERTŐD műemlék: vár, kastély, palota, kúria Esterházy Kastély 9431 Fertőd, Haydn utca 2. múzeum: emlékmúzeum Esterházy Kastély 9431 Fertőd, Haydn utca 2. FERTŐHOMOK templom: templom Szent Anna Templom 9492 Fertőhomok, Akác utca múzeum: tájmúzeum, kiállítóhely Faluház 9492 Fertőhomok, Akác utca 10. FERTŐRÁKOS műemlék: emlékmű Pellengér 9421 Fertőrákos, Fő utca 139. műemlék: vár, kastély, palota, kúria Fertőrákos Püspökipalota 9421 Fertőrákos, Fő utca 158. természeti érték: kirándulóhely Vízi rence túraútvonal 9421 Fertőrákos, Csárdakapui-csatorna műemlék: egyházi épület Mithras-szentély 9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Mithras-szentély 9421 Fertőrákos, a határátkelő mellett természeti érték: tájvédelmi körzet Kőfejtő Fennsík 9421 Fertőrákos Elhelyezkedés: Fertőrák osi Kőfejtő múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum Kalcitkristály Múzeum 9421 Fertőrákos, Fő utca 99. templom: templom Római Katolikus Plébániatemplom 9421 Fertőrákos, Fő utca 121. természeti érték: kirándulóhely Kövi Benge Tanösvény 9421 Fertőrákos, Püspöki kőfejtő múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő út 1. természeti érték: barlang Kőfejtő 9421 Fertőrákos, Fő út 1. 81

83 FERTŐSZÉPLAK műemlék: népi építészeti emlék Fertőszéplaki Tájházak 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos u múzeum: emlékmúzeum Vasúti Lámpamúzeum 9436 Fertőszéplak, Soproni utca 13 múzeum: tájmúzeum, szabadtéri múzeum Falumúzeum 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca templom: templom Mindenszentek Plébániatemplom 9436 Fertőszéplak, Hősök tere, Nagy Lajos utca 5. HEGYKŐ műemlék: emlékmű Pestis Emlékoszlop 9437 Hegykő, Kossuth Lajos utca NAGYCENK múzeum: kiállítóhely Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi István Emlékkiállítása 9485 Nagycenk, Kiscenki út 3. múzeum: emlékmúzeum Mauzóleum 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 7. természeti érték: természetvédelmi terület Nagycenki hársfasor 9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3. műemlék: egyházi épület Széchenyi Sírkápolna 9485 Nagycenk, Széchenyi tér (temető) múzeum: szakgyűjtemény, szabadtéri múzeum templom: templom Szabadtéri Kisvasút Kiállítás Szent István Plébániatemplom 9485 Nagycenk, Kiscenki út 9485 Nagycenk, Széchenyi tér 5. SARRÓD természeti érték: kirándulóhely Sziki Őszirózsa Tanösvény múzeum: tájmúzeum természeti érték: nemzeti park Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő - Hanság Nemzeti Park 9435 Sarród, külterület 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár KÖRNYEZŐ LÁTNIVALÓK: PETŐHÁZA múzeum: emlékmúzeum Kócsagvár 9435 Sarród, Rév- Kócsagvár 4. természeti érték: kirándulóhely Gyöngyvirág Tanösvény 9435 Sarród, Fertőmelléki-dombsor múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakgyűjtemény, történeti múzeum természeti érték: arborétum, botanikus kert Petőházi Cukoripari és Helytörténeti Gyűjtemény Petőházi Arborétum 9443 Petőháza, Kinizsi utca Petőháza, Kinizsi Pál SOPRON múzeum: szakmúzeum Polgári Lakások 9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház) múzeum: emlékmúzeum, szakmúzeum Bányászati Emlékmúzeum 9400 Sopron, Óbrennbergi utca 14. templom: templom Evangélikus Templom 9400 Sopron, Templom utca 10. múzeum: szakgyűjtemény, helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum természeti érték: tájvédelmi körzet Római Kori Kőtár 9400 Sopron, Fő tér 6. (Fabricius ház) Soproni Tájvédelmi Körzet 9400 Sopron, Sopronihegység 82

84 Elhelyezkedés: A tájvédelmi körzet a Soprontól nyugatra eső Soproni-hegység területe. templom: templom Szent István templom 9400 Sopron, Szent István park 1. múzeum: kiállítóhely Pannónia Galéria 9400 Sopron, Várkerület 75. templom: templom múzeum: szakgyűjtemény, szakmúzeum Szent Benedek Rend Nagyboldogasszony Temploma (Bencés /Kecske/ Templom) Központi Bányászati Múzeum 9400 Sopron, Templom utca Sopron, Templom utca 2. múzeum: kiállítóhely Károly Kilátó 9400 Sopron, Lőverek természeti érték: kirándulóhely Széchenyi Múzeumvasút 9400 Sopron, Mátyás királ yutca 19. múzeum: egyházi gyűjtemény Ó-Zsinagóga 9400 Sopron, Új utca 22. műemlék: lakóház Lábasház 9400 Sopron, Orsolya tér 5. múzeum: muzeális emlékhely, szabadtéri múzeum Páneurópai Piknik Emlékhely 9400 Sopron - Sopronkőhida, Fő utca múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szakmúzeum templom: templom Storno Gyűjtemény 9400 Sopron, Fő tér 8. Mária - Magdolna Templom 9400 Sopron, Ady E.út természeti érték: arborétum, botanikus kert Botanikus Kert 9400 Sopron, Bajcsy- Zsillinszky u. 4. műemlék: köztéri szobor Szentháromság-szobor 9400 Sopron, Fő tér múzeum: szakgyűjtemény, emlékmúzeum, szakmúzeum Pék-Ház 9400 Sopron, Bécsi utca 5. múzeum: egyházi gyűjtemény Evangélikus Egyházközség Gyűjteménye 9400 Sopron, Templom utca 12. templom: templom Karmelita Kolostor 9400 Sopron, Kolostorhegy utca 2. múzeum: helytörténeti gyűjtemény, szabadtéri múzeum természeti érték: látogató- és oktató központ Tűztorony 9400 Sopron, Fő tér 1. Ligneum Látogatóközpont 9400 Sopron, Bajcsy- Zsilinszky utca 4. templom: kápolna templom: templom Nepomuki Szent János Kápolna Keresztelő Szent János Templom 9400 Sopron, Villa sor Sopron, Bécsi utca templom: templom Szent Mihály templom 9400 Sopron, Szent Mihály utca múzeum: egyházi gyűjtemény Katolikus Gyűjtemény 9400 Sopron, Várkerület

85 műemlék: történeti kert Amfiteátrum 9400 Sopron, Bécsi utca múzeum: kiállítóhely templom: templom Lábasház-időszaki kiállítások Árpád Házi Szent Margit (Juliáneum) 9400 Sopron, Orsolya tér Sopron, Szent Margit utca 4. műemlék: emlékmű Pihenő kereszt 9400 Sopron, Balfi út természeti érték: állami erdőgazdaság múzeum: szakmúzeum, kiállítóhely, szakgyűjtemény Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. Ligneum Látogatóközpont - Nyugat-magyarországi Egyetem 9400 Sopron, Honvéd utca 9400 Sopron, Bajcsy- Zsilinszky u. 4. múzeum: szakmúzeum Patika-Ház 9400 Sopron, Fő tér 2. múzeum: helytörténeti gyűjtemény múzeum: emlékmúzeum, kiállítóhely Fórum Kiállítás 9400 Sopron, Új utca 1. Soproni Horváth József Gyűjtemény 9400 Sopron, Hátsókapu 2. műemlék: lakóház Gambrinus - Ház 9400 Sopron, Fő tér 3. műemlék: lakóház Fabricius - Ház 9400 Sopron, Fő tér 6. múzeum: emlékmúzeum Fabricius - Ház 9400 Sopron, Fő tér 6. templom: templom Szentlélekplébániatemplom 9400 Sopron, Szentlélek utca 2. templom: templom Szent György Templom 9400 Sopron, Szent György utca 7. múzeum: szakgyűjtemény Erdészeti Gyűjtemény 9400 Sopron, Templom utca 4. templom: templom Szeplőtelen Fogantatás Templom 9400 Sopron, Orsolya tér 2. templom: templom Szent Imre Templom 9400 Sopron, Révai Miklós utca 1. műemlék: egyéb Városháza 9400 Sopron, Fő tér 1. templom: templom Szent Júdás Tádé Templom (Domonkos Templom) 9400 Sopron, Széchenyi tér 4. műemlék: egyházi épület Káptalan Terem 9400 Sopron, Templom utca 1. múzeum: helytörténeti gyűjtemény Zettl-Langer Gyűjtemény 9400 Sopron, Balfi utca

86 SZABADIDŐS AKTIVITÁSOK INFRASTRUKTÚRÁJA (Készült a Tourinform Sopron adatbázis alapján) BAKANCSOS túrák Soproni hegység Natúrpark 9400 Sopron, Honvéd u. 1, 30/ Tanösvények és túrák: Károly-kilátó túra (2,5 km) Ciklámen tanösvény (6 km) Gyöngyvirág tanösvény (3,5 km; 8 bemutató állomás) Kövi benge tanösvény Mithras-barlang Felsőrákos Tel.: 99/ Tel.: 20/ Fertő Hanság Nemzeti Park Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 9435 Sarród, Rév Kócsagvár Pf.: 4. Tel.: 99/ , , Szabadidős tevékenység kínálata: erdei iskolákat, vezetett séták és kirándulások, oktatás, madárles, lovaskocsikázás, kenu- és kerékpáros túrák szervezése, kerékpárkölcsönzés. KERÉKPÁROZÁS KERÉKPÁRÚT KERÉKPÁRBOLTOK ÉS SZERVIZEK Kerékpárút a Fertő Hanság Nemzeti Park védőzónájában BCA kerékpárszaküzlet és szerviz Fricikli kerékpárbolt és műhely Kétkerék Sport és Kiindulópont: Fertőszéplak, a Fertőtáj Világörökség titkársága 9400 Sopron, Lackner K. u / Sopron, Balfi u / Sopron, Rákóczi u /

87 KERÉKPÁR- KÖLCSÖNZÉS LOVAGLÁS KIJELÖLT LOVASTÚRA ÚTVONAL LOVAS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK LOVASBOLT VÍZPARTI ÜDÜLÉS: szerviz Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely Tóth és Fia kerékpárbolt és műhely Ráspi kerékpárkölcsönző Turisztikai központ Ilonamajor Széchenyilovasiskola Vadon Lovasklub, Kurszán - Kende, Nóniusz Lovasbolt Sopron, Bécsi u / Sopron, Bécsi u / Fertőrákos, Fő u / Horváth Józsefné 9400 Sopron, Deák tér 99/ (szezonális nyitva tartás) (17 km) Ágfalvától a Pisztrángos tó érintésével Brennbergbányán és Görbehalmon vezet keresztül. Hidegség 99/ Sopron Nagycenk, Dózsa krt / , 20/ Ágfalva, Magyar u / , 30/ Harka 20/ Sopron, Ógabona tér / HORGÁSZAT Horgászhelyek A tavak és csatornák horgászhelyei Fertő-tó, Rákos-patak csatorna, Kis- és Nagy-Tómalom, Ibolya-, Szalamandra-, valamint a Fehér úti tó ponty, kárász, keszeg, süllő, csuka, angolna halfajokban bővelkednek. HORGÁSZBOLTOK ÉS ENGEDÉLYEK Sopron és Vidéke Horgász Egyesület 9400 Sopron, Csengery u Sopron, Pf / /

88 SÉTAHAJÓZÁS VITORLÁS SZÖVETSÉGEK ÉS EGYESÜLETEK A Fertő tavon a hazai és nemzetközi vitorlásfutamokat májustól szeptemberig rendezik meg. KENUTÚRA VEZETÉS VÍZPARTI FÜRDÔHELYEK USZODA ÉS STRANDFÜRDŐ Pisztráng Horgász Egyesület Angel Shop Horgászbolt Milo Horgászüzlet Fertő Tavi Hajózási Kft. Drescher Hajózási Kft. Fertő Tavi Vitorlás Szövetség Fertő Tavi Vitorlázó Egyesület Fertő Tavi Túravitorlázó Egyesület Szigethi Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Na-Túra 2000 Bt. Tómalom-Fürdő Fertő tavi vízitelep Lövér Fürdő Csík Ferenc uszoda Sá-Ra Termál Kft. Petőházi strand 9400 Sopron, IV. László kir. u / Sopron, Várkerület / (horgászengedély) 9400 Sopron, Lackner K. u / Fertőrákos, hajókikötő 99/ Fertőrákos, hajókikötő 99/ Sopron, Ferenczy J. u / Balf, Pilerin u / / Sopron, Zárányi u / Sopron, Lővér krt / Sarród, Kócsagvár 99/ Sopron, Várkerület / Tómalom 99/ Fertőrákosi öböl 99/ Sopron, Lövér krt / Hegykő, Fürdő u / Petőháza, Kinizsi u /

89 TERMÁLFÜRDŐ EGYÉB REKREÁCIÓ KALANDPARK TERRAIN SÉTAPÁLYÁK, ERDEI TORNAPÁLYA, FUTÓPÁLYÁK MOTOCROSS SPORTLÉTESÍT- MÉNYEK TENISZ PAINTBALL-ARÉNA Balfi gyógyfürdő Petőházi Termálfürdő SÁ RA Termál Kft. Lővér Kalandpark Soproni Gyermekés Ifjúsági Tábor, Erdô Háza Nagycenki motocross-pálya, SC Sopron MKB Aréna Kurucdombi Sporttelep SVSE sporttelep Tornacsarnok SVSE Sporttelep (fedett) Hotel Szieszta Hotel Sopron teniszpálya 9494 Balf, Fürdő sor 8. 99/ Petőháza, Kinizsi u / Hegykő, Fürdő u / Sopron, Lővér körút (Károly kilátói parkoló) 70/ Soproni-hegység 9406 Sopron, Brennbergi út 99/ Nagycenk, Pereszteg 9400 Sopron, Káposztás u / Sopron, Lackner K. u / Sopron, Kuruc krt / Sopron, Lövér krt / Sopron, Paprét / Sopron, Lövér krt / Sopron, Lövér krt / Sopron, Fövényverem 7. 99/ Fertőhomok 20/ Facebook: Painballsport Sopron 88

90 NYÁRI BOBPÁLYA 9400 Sopron, Bécsi domb Nyitva: április november Tel.: 20/ BILIÁRD-TEKE-SQUASH SÍ-, SNOWBOARD- KORCSOLYA- KÖLCSÖNZÉS Steven s Biliárd Pin's Bowling Sörözô, squash pályák Mega Sportközpont, squash pályák Szenko Sport Magyar Extrém Sport Club Sunsport 9400 Sopron, Lackner K. u Sopron, Lackner K. u / Sopron, Pozsonyi u / Sopron, Lövér krt / Sopron, Petőfi tér 70/ Sopron, Kertvárosi u

91 A KÖZLEKEDÉSI FEJEZET MELLÉKLETEI MELLÉKLETEK: 1. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK (Évi átlagos napi forgalom 2012.) 2. GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE 3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 1 4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 5. VIZIKÖZLEKEDÉS 6. FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK 1 A 2 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról 1/2 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával 90

92 MELLÉKLETEK: 1. FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK (Évi átlagos napi forgalom 2012.) (Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) 1.1. Főutak /ÁNF 2012./: 91

93 1.2. Mellékutak /ÁNF 2012./: 92

94 2. GYALOGOS KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK TÉRKÉPE A KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS TURISTAUTAKKAL KIEGÉSZÍTVE 93

95 3. A VASÚTHÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN Tervezett nagysebességű vasútvonal - - (nem érinti) A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak Győr - Sopron - (Ausztria) 2.3. Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak Fertőszentmiklós - (Ausztria) 2.4. Vasúti mellékvonalak Keskenynyomtávú vasútvonal -- Fertőboz - Nagycenk 4. AZ ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI KERÉKPÁRÚT-HÁLÓZAT GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉT ÉRINTŐ ELEMEINEK SZAKASZAI A FERTŐ VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN 3.1. Az Országos kerékpárút törzshálózatból: 9. Dunántúli határmenti kerékpárút szakaszok közül: 9.I: Fertőhomok - Fertőrákos - (Ausztria) 9.J: Sarród - (Ausztria) 3.2. A Térségi kerékpárút-hálózatokból -- (Ausztria) - Sopron - Sopron (Balf) -- Fertőd - Agyagosszergény - Vitnyéd - Kapuvár - Osli - - Lébény - Öttevény - Abda - Győr -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - Kapuvár - - (Vas megye) -- Fertőd (Tőzeggyármajor) - (Ausztria) -- Nagycenk - Sopron (Balf) -- Fertőboz - Nagycenk 2 A 2 4. sz. mellékleteket a Győr-Moson-Sopron megyei TrT alapján állítottuk össze: a Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról 1/2 1/8.sz. mellékleteinek kivonatolásával 94

96 -- Hidegség - Nagycenk - (Ausztria) -- Fertőd - Csapod 5. VIZIKÖZLEKEDÉS 4.1. Nemzetközi és országos jelentőségű vízi utak Győr-Moson-Sopron megyét érintő szakaszai a Fertő világörökségi területen A vízi út neve A szakasz (fkm fkm) A vízi út osztálya Fertő tó -- II 4.2. Győr-Moson-Sopron megyei Kikötők - a Fertő világörökségi területen Közforgalmú nemzetközi és országos jelentőségű kikötő: - - Személyforgalmi kikötő: Fertőrákos. 6. FORRÁSOK, FELHASZNÁLT ELŐZMÉNYEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK - GyMSm.TrT: Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata Közgyűlésének 12/2010. (I. 17.) számú rendelete a Győr-Moson-Sopron Megyei Területrendezési Tervről szóló 10/2005. (VI. 24.) számú rendelet módosításáról - OTrT: az Országos Területrendezési Tervről szóló évi VI. törvény - Magyar Közút Nonprofit ZRt. (http://internet.kozut.hu/lapok/forgalomszamlalas ): - Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma A közúti forgalom figyelemmel kísérése 2010.; Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma - Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November Készítették: Stadtland AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest - https://maps.google.com/maps GYMS megye nyugati részének közúthálózati térképe (forrás: KHEM: in: - Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló (Urbanitás Pestterv Kft, Gen. Tervező: Burányi Endre) - Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése ( program ajánlat 2002.) - Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; április/ - Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság ) 95

97 - Az osztrák magyar Fertõ térség fenntartható közlekedése Megvalósíthatósági Tanulmány 2003.október hó. /MVT/ Hiv.sz.: HU /2 (Projekt menedzser: Reischl Gábor (FH-NP Ig.); Projekt koordinátor: Dr Csemez Attila); forrás: 96

98 VÍZGAZDÁLKODÁS /AZ ALÁBBI FEJEZET ÖSSZEFOGLALÓ ANYAGA A MAD I. KÖTET 4.5. FEJEZETÉBEN TALÁLHATÓ/ 4.5. Vízgazdálkodás és a vízgazdálkodással összefüggő tevékenységek nád- és halgazdálkodás, tógazdálkodás- komplex tóhasználat hatásai - TELJES ANYAG - A Fertő kultúrtáj világörökségi terület vízgazdálkodási szempontból a Dunai vízgyűjtő Rábca Fertő részvízgyűjtőjének vízrajzi szempontból egyedi, különleges része, amelyet egy Európában egyedülálló sekély sós állóvíz, a Fertő tó és ennek feltöltődött mederzónájában kialakult nagykiterjedésű nádas jellemez. A nádas zóna és a hozzá csatlakozó parti sáv vízgazdálkodási szempontból jelentős antropogén beavatkozások nyomait mutatja, ezek legszembeszökőbb eredménye a csatornák sűrű hálózata, amelyek sajátos rajzolata összetéveszthetetlen képet alkot minden felülnézeti vetületen: akár a légi- és űrfelvételeken, akár a morfológiai vízrajzi térképeken. Azt a tényt, hogy a világörökségi terület táji vízgazdálkodási szempontból egy nagyobb morfológiai egység része, alátámasztja a felszíni vízhálózatokat bemutató alábbi kartogram is, amely jól szemlélteti a tóparti nádas csatornarendszerhez hasonló struktúra kiterjedését a tótól délkeletre elterülő Hanság irányába. Táji természetföldrajzi szempontból a vonatkozó számos kutatás és az ezekből levont következtetések ismertetése nélkül is egyértelmű, hogy a Fertő - Hanság egységet képez, nemcsak vízrajzi, hanem tágabban értelmezett morfológia szempontból is. Ez az egység legnyilvánvalóbban táj- és természetvédelmi szempontból manifesztálódik, nemcsak szervezeti intézményi, hatósági szinten (Fertő Hanság Nemzeti Park és annak Igazgatósága), hanem a táj- és természetvédelem gyakorlati szintjén is. Az alábbi ábra a (magyar oldali) világörökségi terület és közvetlen környékének vízhálózatát szemlélteti: 97

99 1. ábra: felszíni vízhálózat A fenti térkép sűrű csatornahálózatokat bemutató rajzolata alapján is nyilvánvaló a Fertő Hanság medence vízrajzi egysége és különlegessége. A Fertő Hanság nyugati részének a világörökségi szinten is védett részterületnek - további sajátossága maga a Fertő- tó, amely Európa ötödik legnagyobb tava, a legnyugatibb kontinentális síkvidéki sós tó, sztepptó. A Fertő-tó zárt (lefolyástalan) tó - a csapadék és a hozzáfolyás kisebb, mint a párolgás -, ezért jellemző rá a feltöltődés, iszapolódás, elsósodás, szikesedés. A Fertő tó Közép Európa legnagyobb szikes (sós vizű) tava, és mint ilyen, egy unikális adottsága Európa Kárpátoktól nyugatra fekvő kontinens részének, legfőbb természeti attribútuma a Fertő/Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökségi Területnek. Kiemelt fontosságú ezért is a terület Fertő tóra és Fertő medencére vonatkozó vízgazdálkodási, vízügyi állapotjellemzőket és hatásokat leíró, elemző, értékelő és prognosztizáló előzmények megismerése, örökségvédelmi összefüggéseinek feltárása és alkalmazása, hasznosítása a kezelési tervben. A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (készítették: stadtland/avl Vienna; VATI Kht Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, november) a terület természeti értékei között első helyen említi a Fertő tavat és környezetét. A sz. fejezetében írt 98

100 természetföldrajzi összefoglaló értékelés kiemeli, hogy Európában szinte egyedülálló az a sűrűség, amely a tájképi értékek és biodiverzitási mutatók ilyen kis területen való koncentrált megjelenéséből adódik. A fejezet vízgazdálkodással összefüggő főbb megállapításait idézzük (a kihagyásokat kipontozással, kiemeléseinket félkövér dőlt betűvel jeleztük): A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet, délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 40 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó; a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval; a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. A Kárpát-medencében nagyon sok fertő elnevezés van. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A fertő itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés előre haladott állapota, feltöltődöttség, iszaposság, sekélység, a víz szélsőséges felmelegedése nyáron, ill. teljes átfagyása télen, stb. A nagymértékben változó vízellátás miatt a tó mérete az idők során szélsőséges variációkat mutatott. A vízháztartást elsősorban a klimatikus viszonyok szabályozzák. A tó vízgyűjtő területe mintegy 900 km 2, víztömege magas vízállás esetén mintegy 320 km 3. A vízbevitelt a csapadék és olyan folyócskák biztosítják, mint a Wulka és a Rákosi patak,. A csapadék a teljes vízbevitel kb. 80%-át jelenti, míg a kisebb felszíni folyók, patakok 20%-ot biztosítanak. A felszín alatti vizek bevitele elhanyagolható. A víz 90%-a párolgással távozik, és kb. 10%-a mesterséges vízkivétellel, a Hansági Főcsatorna/Eisenkanal révén. A klimatikus tényezők közvetlen és azonnali hatással vannak a vízállásra, amely következésképpen igen szélsőségesen változik. A környék rendkívül sík adottságainak következtében a vízszint 10 cm-es változása 20 km 2 -rel változtatja meg az elárasztott terület nagyságát. A Fertő-tó általános limnológiai szempontból a tavi elöregedés (feltöltődés) előrehaladott stádiumában lévő, szélsőségesen sekély tó. Nádasai nemcsak partszéli sávként, hanem a tó közepe illetve középvonala felé is szabálytalan alakulásokkal benyúlnak. Ezáltal a nyíltvízi terület kisebb-nagyobb területrészekre, öblökre, sőt teljesen a nádasba zárt kisebb belső tavak -ra is tagolódik. Partszéli nádasai különösen a déli tórészen rendkívüli szélességűek, helyenként a 6 km-t is meghaladják. A tó Ny-i partvonalát is viszonylag széles nádas-öv kíséri,. A nádasok gyors területi növekedése a terület vízrendezésével, a vízszint állandósításával hozható összefüggésbe. A munkálatok már a VI. században elkezdődtek a Sarród és Pomogy (Pamhagen) közötti útépítéssel. A jelentősebb változások a I. században kezdődtek meg, a Hanság csatornázásával, amely elzárta a Fertő-tavat édesvízi mocsarától re megépült a Pomogytól Hegykőig húzódó körgát, amely megakadályozza az erős és uralkodó ÉNy-i szelek idején bekövetkező vízlengés hatására a Sarród- Mekszikópuszta térségében található, változó vízborítású mocsár, illetve szikes gyepek természetes elöntését. Az eredeti állapot részleges helyreállítását célzó élőhelyrekonstrukció 1989-ben kezdődött meg. A víz hőmérséklete és sekélysége következtében viszonylag gyorsan követi a levegő hőmérséklet-változásait, nyáron a felső 10 cm-es rétegben egyes részeken eléri a 30 C-ot. A könnyen felkavarodó üledékrészecskék 99

101 miatt a víz átlátszósága a nagy nyíltvízi területeken csekély. A szélvédettebb vízrészeken ezért az intenzívebb fény- és hőhatás az üledék felszínéig is könnyen lejut. A tó vize nátrium-magnézium-hidrogénkarbonát-(szulfát) jellegű szikes víz, a ph érték 7,7 és 9,5 közötti. Össz-sótartalma kelet felé növekszik, átlagosan 1700 mg/l. A kémiai jellemzők a tó vizében térben és időben változatosak és változékonyak. Az oldott oxigén-tartalom is igen eltérő: míg pl. a nyíltvízi területeken kielégítő, sőt, gyakran a telitettséget is eléri, addig ugyanazon időpontban a nádasokba zárt vízterületeken igen szegény, időleges oxigénhiánnyal. A vízgazdálkodási témakör legszélesebb körű áttekintését nyújtja a Magyar Kormány megbízásából elkészített legutóbbi (2010.) térségi Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv (VGT), amely az európai Víz Keret Irányelv (VKI) hazai megvalósításának elemző és programozó alapdokumentuma. Első lépésben ennek áttekintését végeztük el, a kivonat késztése során a nagyobb térség (Rábca Fertő részvízgyűjtő) leszűkítésére törekedve. A VGT alábbi kivonata a legfontosabb általános szakterületi információk mellett a Fertő tó szűkebb térségére vonatkozó konkrétumokat emeli ki A Rábca és a Fertő Vízgyűjtő- Gazdálkodási Terv kivonata / Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; április/ A terv örökségvédelmi kezelési tervi szempontból releváns része elsődlegesen a lényegét összefoglaló 8. (Intézkedési program) és másodlagosan a kontextusba helyező 9.(Kapcsolódó programok és tervek) fejezete. Az intézkedési program (8.) 2015-ig, 2021-ig illetve 2027-ig határoz meg feladatokat a szakágban, oly módon, hogy egyúttal a helyzetértékelés összefoglalását is tartalmazza. E fejezetek Fertő térségre koncentráló kivonatát tartalmazza a vízgazdálkodási fejezet első része (a kihagyásokat kipontozással :, a kiemeléseket dőlt félkövér betűtípussal jeleztük). VGT.: 8 Intézkedési program: A VGT távlati, stratégiai céljai A Víz Keretirányelv (VKI) alapcélja, hogy olyan keretet adjon a vizek védelmének, amelyet a VKI 1. cikkelye meghatároz... A VKI itt felsorolt céljai és hazai vizek jó állapotának elérésére illetve megőrzésére vonatkozó intézkedések alapján meghatározható egy olyan távlati stratégiai célrendszer, amely egyrészt egy vízgazdálkodási politika alapját jelentheti, másrészt alárendelve a jó állapotra vonatkozó átfogó célnak jelzi, hogy az intézkedések hatására a vízgazdálkodásban milyen állapotokat akarunk 2027-ig elérni. A VKI és a VGT fő célja az összes víztest jó állapotának elérése. A jó állapot itt természetesen minden olyan állapot jellemzőt fed, amit célkitűzésként előírtunk (a potenciálként megnevezettek is), és emellett azt is jelenti, hogy a védett területek sem károsodnak vizekre visszavezethető emberi eredetű okok miatt. A jelentős vízgazdálkodási problémák okainak csökkentésére vagy megszűntetésére intézkedéseket kell kidolgozni. Az intézkedések programja tartalmazza a VKI céljainak megfelelően a vízfolyásokra, állóvizekre és 100

102 felszín alatti vizekre, valamint a védett területekre vonatkozó környezeti célkitűzések eléréséhez szükséges szabályozási, műszaki ( ), finanszírozási, intézményrendszeri feladatokat. Az intézkedések tervezése (egyeztetése) különböző léptékben történt:. A Duna-vízgyűjtő magyarországi részére készült vízgyűjtő-gazdálkodási terv amely e terv alapját képezi valamennyi intézkedést tartalmazza, részletesen bemutatja az intézkedések szabályozási hátterét és az intézmény-fejlesztéssel foglalkozó intézkedéseket, valamint összefoglalja az intézkedések víztest szintű alkalmazásának országos szintű jellemzőit, beleértve a finanszírozást is. Az intézkedések programja iteratív szakmai és társadalmi egyeztetési folyamat eredményeként alakult ki. A környezeti célkitűzések és az intézkedések alapja az intézkedések víztestenként kialakított listája, amely az állapotjellemzőkre (minősítésre), a nem megfelelő állapotot (problémát) kiváltó okokra (terhelésekre és igénybevételekre), a felszíni vizek esetén a mesterséges vagy erősen módosított jellegre, valamint az intézkedések hatékonyságára vonatkozó információk együttes figyelembevételével alakult ki, és tartalmazza az intézkedések ütemezését 2015-ig, 2021-ig és 2027-ig ( ). Az intézkedések tartalmának és víztestenkénti alkalmazásának véglegesítésében kiemelt szerepe volt a többszintű társadalmi egyeztetés folyamatának ( ). A VGT koncepcionális terv, a víztestenként megadott intézkedések teljes körű alkalmazásával a kitőzött célok nagy valószínűséggel elérhetők. Kiemelt jelentősége a 2015-ig tervezett intézkedéseknek van. A terv koncepcionális jellegéhez igazodóan a 2015 utánra tervezett intézkedések indikatív jellegűek, azt jelzik, hogy az azonosított problémákat várhatóan milyen típusú és mennyiségű intézkedéssel lehet megoldani. A megvalósítás kiegészítő vizsgálatokat igényelhet. Egyedi vizsgálatok, mérlegelés, megvalósíthatósági tanulmányok alapján a konkrét beavatkozások a tervben szereplő intézkedésektől eltérhetnek, feltéve, ha igazolható, hogy a célokat hatékonyabban el tudják érni. Másfelől a terv évi, majd évi felülvizsgálata során az intézkedések pontosíthatók. 8.1 Tápanyag és szervesanyag terhelések csökkenteset célzó intézkedések A tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentését célzó intézkedések a kommunális és ipari szennyvízbevezetések, illetve a talajba szikkasztott szennyvizek; a zöldség- és gyümölcsültetvényekről, valamint az intenzíven művelt szántóföldekről történő bemosódás (beszivárgás, erózió és belvíz levezetés); a pontszerű (potenciális) szennyezőforrásként jelentkező állattartó telepek; az üledékből származó belső terhelés, illetve az átfolyásos és oldaltározók halászati hasznosításából származó tápanyag bevitelt mérséklő intézkedéseket foglalja magában. Az alegység területén a felszíni víztestek közül 4 db éri el tápanyag szempontjából a jó állapot követelményeit (6 db nem). Szervesanyag szempontjából minden vízfolyás eléri a jó állapotot. A nem jó állapot javítására a vízgyűjtőn és a vízpartok közelében végzett mezőgazdasági termelésből, a kommunális szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezéséből, a települések belterületéről, állattartó-telepekről, hulladéklerakókból, halászati és horgászati hasznosítású állóvizekből származó nitrogén-, foszfor és szervesanyag terhelések csökkentése jelent megoldást Településekről összegyűjtött kommunális szennyvizek elvezetése, tisztítása, elhelyezése A felszín alatti vizek szennyezésének, illetve a közegészségügyi kockázatoknak csökkentése érdekében szükséges a szennyvizek megfelelő gyűjtése és kezelése valamely gazdaságosan megvalósítható szennyvízelhelyezési móddal, beleértve a szennyvíziszapok ártalommentes elhelyezésének biztosítása is. A szennyvizek elvezetése és befogadóba történő bevezetése során figyelembe kell venni a befogadó, elsősorban felszíni víz terhelhetőségét, különösen a kis vízhozamú, lassú folyású, és/vagy időszakos alegység alatt a továbbiakban a Rábca Fertő részvízgyűjtő terület értendő (ennek Fertői részterületére koncentrál a fejezetben szerkesztett kivonat) 101

103 vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. Körültekintően kell eljárni, mert ez az intézkedés jórészt az egyetlen, amelynek a VKI szempontjából kedvezőtlen hatásai is lehetnek, hiszen a terhelést, ha kisebb mértékben is jellemzően egyik víztestről a másikra helyezi át. Az intézkedések hozzájárulnak a tápanyag és szervesanyag terhelések mérsékléséhez a megfelelő szabályozási környezet kialakításával, amelyek költséghatékonyak és gazdaságosak, és biztosítják a létrehozott rendszerek hosszútávú és biztonságos fenntartását. Felelősök: KvVM, ÖM. Végrehajtásban érintettek: - víziközművek (szolgáltatók, önkormányzatok, állam, mint tulajdonos) - szennyvízkibocsátó (lakosság, ipar) - szennyvíziszap hasznosítók (mezőgazdasági, energiaipar, közszolgáltatók stb.) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Szennyvíz Program (Szennyvíz irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy megoldja a 2000 lakos-egyenértéknél (LE) 23 nagyobb települések csatornázását és megfelelő szennyvíztisztítását. A kibocsátóknak technológiai, területi és egyedi határértékek alapján meghatározott tisztítási követelményeknek kell megfelelniük. A Szennyvíz Program megvalósítása a felszín alatti vizek szempontjából kedvező hatású, hiszen a csatornázási arány növekedésével, illetve a gazdaságtalanul csatornázható területeken az egyedi szennyvízelhelyezés, kisberendezések elterjedését követően a szakszerűtlen szikkasztásból származó nitrogén- és egyéb szennyezőanyag-terhelés jelentősen csökkenthető. A felszíni vizek esetében a Szennyvíz Program hatását tekintve két ellentétes tendencia érvényesül: (a) a nagy kibocsátók megszűnnek, vagy terhelésük jelentős mértékben csökken és (b) a szennyvíz rendszerek bővítésével és újak létesítésével a bevezetett tisztított szennyvíz mennyisége folyamatosan növekszik. Ez utóbbi - még a szennyvíz tisztítása ellenére is - növeli a felszíni vizek terhelését és esetenként akadályozhatja a jó ökológiai állapot elérését. A megállapítás különösen érvényes a kis vízhozamú, vagy időszakos vízfolyásoknál, melyek a koncentrált terhelésre különösen érzékenyek. A Szennyvíz Program részeként, az elavult telepeknek a korszerűsítése és ily módon a felszíni vizek terhelésének csökkentése, az egyik legfontosabb feladat ig a program megvalósul, de figyelembe kell venni a csatornadíjakra való hatást, a fizetőképességi problémák kezelésére megoldást kell találni. Környezetminőségi határértékek nitrátra (FAV Irányelv): Az EU által kötelezően előírt Irányelv célja, hogy a felszín alatti vizeket megvédje a szennyezésektől és az állapot romlásával szemben. A direktíva a felszín alatti víz nitrát tartalmára minőségi előírást határoz meg, amely maximum 50 mg/l lehet, és egyben megtiltja a szennyezőanyag-koncentráció jelentős és tartós emelkedését. A jogharmonizáció 2008-ban megtörtént. Szennyvíz-iszap mezőgazdasági felhasználásának szabályozása (Szennyvíz-iszap Irányelv): A mezőgazdaságban csak megfelelően kezelt szennyvíziszap helyezhető el, a jogszabályban meghatározott módon, mértékben és területen. A Szennyvíz Program alapján ugyanakkor gondoskodni kell a 23 Lakosegyenérték (LE): A település egy lakosa egy lakosegyenértéket képvisel. Mivel azonban a keletkező szennyvíz nem csak emberi (lakossági), de ipari vagy intézményi eredetű is, szükség van ezeknek a szennyezőforrásoknak a számszerűsítésére is. A becsült ipari és intézményi szervesanyag terhelést az egy lakosra jutó biológiai oxigénfogyasztással osztják, és ezt, mint lakosegyenértéket hozzáadják a lakosszámhoz. 102

104 szennyvíztisztító telepekről kikerülő kezelt szennyvíziszap minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalommentes elhelyezéséről. A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. A közeljövőben a Szennyvíz Program előrehaladása következtében a szennyvíziszap mennyisége egyre nagyobb mértékben növekedni fog, miközben a mezőgazdasági felhasználás lehetősége egy bizonyos ponton túl korlátozott. Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programja (további alapintézkedés): A felszín alatti vizek jó állapotának eléréséhez szükséges az Szennyvíz Irányelvben meghatározott kötelezettségek között nem szereplő 2000 LE érték alatti agglomerációkban keletkező szennyvizek egy részének megfelelő kezelése is. Magyarország a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének megoldására megalkotta az Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programját, és előírta ehhez kapcsolódósan települési szennyvíztisztítási és -elhelyezési programok készítését. E program megszűnt, a kapcsolódó jogi szabályozási feladatokat a módosított 379/2007. (II. 23.) Korm. rendelet vette át. Az egyedi, és településszintű természet-közeli, megoldások hatékonyak, egyszerűek, általában olcsóbbak és alacsonyabb díjakkal járnak, miközben a felszíni vizek további terhelése is elkerülhető. Ezért a Szennyvíz Programban szereplő csatornázható kisebb településeken, és a gazdaságosan nem csatornázható településrészeken is e megoldásokat kell preferálni. A vizek helyben tartásával vízháztartási, klímavédelmi szerepük is jelentős. b) további megvalósítandó intézkedések Ott, ahol a Szennyvíz Program nem hat megfelelően a felszíni vizek minőségére a megfelelő műszaki intézkedések megvalósulása érdekében, szigorúbb szabályozási intézkedések lesznek szükségesek elsősorban a környezeti célkitűzésekhez igazodó vízszennyezettségi (környezetminőségi és vízminőségi) határértékek alapján, ahol szükséges egyedi határértékek meghatározásával. Ahol a befogadó terhelhetősége indokolja, szükséges lehet a meglévő szennyvíztisztító telep hatásfokának növelése; a természetközeli utótisztítás (pl. nyárfás tisztítás, talajba történő szennyvízkibocsátás) megvalósítása, a terhelhetőség szempontjából a jelenleginél kedvezőbb befogadóba történő szennyvíz-átvezetés, vagy a kezelt szennyvíz más környezetkímélő elhelyezése. Végül lehetséges a hagyományos és természetközeli tisztítás kombinációja, amikor is a nyári vegetációs időszakban a természetközeli utótisztításra kerül sor, télen viszont a hagyományos tisztítás működik. A kommunális hálózatot túlterhelő ipari eredetű bevezetések csökkentése érdekében a technológia kiegészítése (előtisztítás), vagy önálló szennyvíz-tisztító létesítése válhat szükségessé. A Szennyvíz Program keretén belül megvalósuló csatornázás és egyedi szennyvízkezelés és elhelyezésen túl egyes, a Szennyvíz Programban nem szereplő kisebb településeken és üdülőterületeken szintén szükséges lehet vízminőségvédelmi szempontból csatornázásra vagy olyan szakszerű, gazdaságosan megvalósítható egyedi megoldások alkalmazására, amelyek nem veszélyeztetik a talajvíz minőségét. A szennyvíziszapok megfelelő elhelyezése és hasznosítása jövőben kulcsfontosságú feladat lesz, hiszen a lerakás lehetősége a vonatkozó hulladékos szabályok szerint megszűnik. Mivel a szennyvíziszapok mezőgazdasági kihelyezése meghatározott szennyezettség esetén korlátozott, alternatív hasznosítási megoldások (energetikai, rekultivációs stb.) preferálása is szükséges. A jelentős mennyiség miatt a szennyvíztisztító telepet üzemeltető önkormányzatoknak a szennyvíziszap megfelelő kezelésére és elhelyezésére vonatkozóan az önkormányzatok megújuló energia hasznosításra vonatkozó intézkedési tervének részét képező intézkedési program kidolgozása szükséges. c) az alegységre vonatkozó információk 103

105 A települési szennyvizek megfelelő kezelését és elhelyezését szolgáló intézkedések célja, hogy megóvják a felszíni és felszín alatti vizeket a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. ( ) Az alegység területén 16 db (ezek közül a Fertői területen: Balf,, Nagycenk, Sopron,,, ) kommunális szennyvíztisztító üzemel, melyből 6 db (Balf,, Peresznye) 2000 LE alatti. A csatornázás ( ), valamint a zárt tárolók építése ( ) teljes mértékben megszünteti az ebből a forrásból származó talajvíz-terhelést. Hatékonyságuk függ a rákötések arányától ( ), illetve a szabályszerű építéstől. A már korábban csatornázott településeken a szennyvíz kiszivárgásának és a talajvíz beszivárgásának megakadályozása érdekében szükség lehet a hálózat rekonstrukciójára ( ). Kisebb, a talaj- és talajvízviszonyok szempontjából alkalmas településeken az előbbieknél kevésbé költséges megoldás lehet a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés ( ). A 2015-ig megvalósuló intézkedések: Az alegységen 48 db csatornázatlan település van, míg alacsony (70% alatti) rákötési aránnyal 10 db rendelkezik. E probléma megoldása, a rákötések arányának 95 %-ra emelése mindenképpen az elkövetkező évek feladata kell, hogy legyen. A célállapot a jelenlegi jogi szabályozási rendszer (talajterhelési díj) következetes alkalmazásával érhető el. A Nemzeti Szennyvíz Programot folytatni kell annak érdekében, hogy megszűnjön a szennyvízelvezetési agglomerációt alkotó települések csatornázatlansága és megvalósuljon a nem megfelelően működő szennyvíztisztító telepek bővítése és tisztítási hatásfokának növelése. Az alegység területén 7 db 2000 LE fölötti kapacitású szennyvíztisztító telep van, és mindegyik szerepel a Nemzeti Szennyvíz Programban a 2015-ös célállapoti határidőre prognosztizált szervesanyag túlterheltség-, vagy jelenlegi bírságoltság miatt utáni feladatok: A Balfi szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizeinek kezelését meg kell oldani a Fertő tóba vezetés előtti nádas szűrőmező létesítésével, illetve a tisztított szennyvíz átvezetésével a Soproni Szennyvízelvezető Rendszerbe, vagy közvetlenül Kópházánál az Ikvába Településekről származó egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések A településeken a települési infrastruktúra kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységek (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetés, egyéb települési tevékenységek) hatással vannak elsősorban a felszín alatti vizek állapotára, de befogadóként a felszíni vizek állapotára is. A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. Felelősök: KvVM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: - önkormányzat, közszolgáltatók - lakosság (környezethasználó) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések július 16. után nem működhet olyan hulladéklerakó, amely nem rendelkezik az irányelv követelményeit ki nem elégítő műszaki védelemmel. Ugyanakkor nagy költségigényű és hosszútávú feladat az összes elavult hulladéklerakó rekultivációja, valamint ha szükséges a kármentesítési feladatok elvégzése. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (KEOP, ROP-ok). A hulladéklerakás jelenleg már olyan szigorúan szabályozott, hogy onnan jelentős mennyiségű veszélyes anyag (elvileg) nem kerülhet ki a megfelelő műszaki védelemmel létrejövő hulladéklerakók esetében. 104

106 Problémát jelentenek azonban a bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített rekultiválandó lerakók, valamint az illegális hulladéklerakók. A jelenlegi jogi szabályozás szerint a belterületi vízrendezés az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, de nem kötelező feladatként. A hazai költségvetés EU hozzájárulással pénzügyi ösztönzést biztosít az önkormányzatok számára a szükséges beruházások megvalósítására (ROP-ok). A belterületi csapadékvíz elvezetése számos helyen megoldatlan, bizonyos esetekben felszín alatti vizekben problémát okozhat, ahol megvalósul, ott a jelenlegi gyakorlat szerint még mindig alapvetően a vizek lehető leggyorsabb elvezetését tekintik a legfontosabb célnak. A települési diffúz szennyezések megakadályozására az önkormányzatok kötelezettsége állattartási rendelet megalkotása, illetve a települési környezetvédelmi program részeként talajvédelmi alprogram kidolgozása. A felszíni szennyezések azonban leszivárognak a felszín alatti vizekbe a csapadékvízzel, a szabályozás nem teljes körű. b) további megvalósítandó intézkedések Problémát jelentenek a már bezárt, nem túl szigorú, előírásoknak megfelelően épített lakossági, valamint az illegális hulladéklerakók. Az intézkedés a hulladéklerakók csurgalékvizének felszíni, vagy felszín alatti vizekbe jutásából származó problémák (elsősorban veszélyes anyagok vizekbe jutásának megakadályozását) megoldását segíti elő. Elhagyott hulladék összegyűjtése és lerakóba szállítása is szükséges, különösen a vízjárta területekről. A Hulladék Keretirányelv szabályozásának módosulása miatt, a települési folyékony hulladékra vonatkozó nemzeti szabályozás felülvizsgálata szükséges. A VGT szempontjából a belterületi csapadékvíz gazdálkodásnak olyan térségekben van jelentősége, ahol a belterületről származó terhelés csökkentésére vízminőség-védelmi okokból is szükség van (pl. sérülékeny felszín alatti vizek esetében). A felszín alatti vizek védelme érdekében a települési termőterületeken (kertek, zárt kertek, parkok) a műtrágyázás, trágyázás, valamint a növényvédelem környezetkímélő módjának, ütemezésének megvalósítása szükséges összhangban a felszíni vízelvezetés módjával (belterületi jó vízvédelmi gyakorlatok kialakítása). A közterületek tisztításának, tisztántartásának megvalósítása, valamint környezetkímélő temetkezési helyek kijelölése és létrehozása szükséges. Az önkormányzati utak vízelvezetésének jó gyakorlat szerinti megoldása. A települési környezetvédelmi programok felülvizsgálata szükséges a jó vízgazdálkodási, vízvédelmi gyakorlat kialakítása érdekében, amelyhez előzetesen szakmai módszertani útmutatót kell készíteni. c) az alegységre vonatkozó információk A településeken számos olyan tevékenység folyik, amelyek közvetlen célja a települési infrastruktúra kialakítása és működtetése (települési hulladékgazdálkodás, belterületi csapadékvíz elvezetése, egyéb települési tevékenységek). A vizek állapotának javítása érdekében e tevékenységek VKI követelményeknek való megfelelését biztosítani kell. ( ) Az új hulladéklerakókat megfelelő műszaki védelemmel kell ellátni, a régi felhagyott lerakó helyek rekultivációja pedig folyamatosan megoldandó, nagy költségigényű feladat ( ). Általánosan a víztestek állapotától függetlenül - alkalmazott intézkedés ig megvalósuló intézkedések: Az illegális hulladéklerakók felszámolásával, rekultivációjával jelentős részben csökkenteni lehetne a területen előforduló szennyeződéseket. Hulladék-gazdálkodási terveket kell készíteni, és az ebben foglaltakat a későbbiekben végrehajtani utáni feladatok: A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve valószínűleg 2015 után is folytatni kell az illegális lerakók felszámolását, de remélhetőleg a feladatoknak ez már csak a %-át jelenti. 105

107 8.1.4 Mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentese, illetve környezetfenntartó szerepének növelése A szennyvizek hatékonyabb kezelésével egyidejűleg szükséges a mezőgazdasági tevékenységből származó tápanyag és szervesanyag terhelések csökkentése. A felszíni vizek mezőgazdasággal kapcsolatos vízminőségi problémái főként a vízvisszatartás hiányából adódó eróziós bemosódásra, a tápanyagban gazdag belvizek levezetésére és a vízfolyásokat övező puffer zónák hiányára vezethetők vissza, ezért az intézkedések ezeknek a hatásoknak a mérséklését célozzák. A vizek visszatartása tehát elsődleges, és nem csak azokban az időszakokban mikor többletvízzel rendelkezünk, hanem az átlagos, vagy a kevés csapadékot is szükséges megtartani (szemben a jelenlegi gyakorlattal). A felszín alatti vizeknél a nitrátszennyezés jelenti a legnagyobb gondot, melynek területi előfordulása jellemzően inhomogén. A meglévő problémák (melyek sok esetben még a múltbeli terhelésekre vezethetők vissza) csökkentése és a felszín alatti vizek jövőbeli megóvása érdekében ésszerű tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Figyelembe kell azonban venni, hogy a mezőgazdaság az élelmiszerbiztonság és a foglalkoztatottság terén stratégiai jelentőségő ágazat. A táji adottságokhoz alkalmazkodó, multifunkcionális mezőgazdaság azonban mindemellett az egyik legfőbb karbantartója lehet a tájnak és az ökoszisztéma szolgáltatásoknak. A VKI végrehajtása során az agrárium multifunkcionális jellegét kell alapul venni, és a jelenleginél sokkal erősebben támogatni kell a mezőgazdaság környezetfenntartó szerepét, illetve a mezőgazdasági tevékenységből származó szennyezéseket a megfelelő szintre szükséges mérsékelni. A vizek szennyezése a termelő számára sem gazdaságos, mivel a termőterületre kihelyezett tápanyag hasznosulásában érdekelt, ehhez azonban tudatos és szakszerűséget is igénylő tápanyag-gazdálkodás szükséges. Felelősök: FVM, KvVM. Végrehajtásban érintettek: - növénytermesztést, állattenyésztést végző) mezőgazdasági gazdálkodók - belvízcsatornák és belvíztározók kezelője a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Nitrát Akcióprogram keretében a vizek nitrát tartalma, valamint a veszélyesség mérlegelése alapján kijelölésre kerültek a nitrátérzékeny területek Az állattartó telepekre vonatkozó szigorú trágyatárolási szabályok betartását 2009-től nem csak hatósági ellenőrzés keretében vizsgálják, hanem a kölcsönös megfeleltetés rendszerén belül is. Ezek eredményeként a nagy állattartó telepek esetében a szükséges korszerűsítések várhatóan a VKI első időszakában megtörténnek, de a kisebb állattartó telepek esetében a jogszabályban vállalt határidő módosítása lesz szükséges. Az erózió által érintett területek esetében a mezőgazdasági közvetlen kifizetések feltétele a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) betartása, amelynek egyik fő eleme a 12 % lejtőszög feletti területeken betartandó vetésváltásra és agrár-technológiai/technikai eszközök alkalmazására (szintvonalra merőleges művelés vagy talajtakarás valamely módozata) vonatkozó szabályok. Nitrátérzékeny és az erózió által veszélyeztetett területeken az agrár-környezetvédelmi (AKG) célkitűzések megvalósulását az állam pénzügyi támogatásokkal segíti elő EU források igénybevételével, az előbbit a célprogramokon keresztül többletpontokkal történő előnyben részesítéssel, az utóbbit zonális célprogramon keresztül. Összességében megállapítható, hogy a HMKÁ kötelmi előírásai ma is komoly színvonalat képviselnek ha ezek betartásában sikerül megközelíteni az optimális jogkövetői magatartást országos szinten, az minden bizonnyal számos vízminőségi és ökológiai probléma megoldásához hozzájárul. b) további megvalósítandó intézkedések 106

108 Síkvidéki területeken a mezőgazdasági földhasználatból származó terhelés azokon a területeken lehet jelentős, ahol belvízelvezetés történik. Ebből adódóan az intézkedések között a belvizek területen való visszatartása a legfontosabb. A felszíni vizekben a tápanyag terhelés mérséklése gyakorlatilag a felszíni lefolyás csökkentésével arányos. A talajlazítás alkalmazása kötött talajú területeken hatékony víz- és ezzel egyidejűleg tápanyagterhelés visszatartó intézkedés, de nőhet a talajvíz szennyezés veszélye. A vízvisszatartás történhet oly módon is, hogy a mély fekvésű területekről nem vezetik el a vizeket, ezáltal a területek fokozatosan vizes élőhellyé alakulnak, de támogatandó az erdő- és gyep művelési ágra történő áttérés is a kevésbé belvízveszélyes területeken. Ahol a belvízelvezetés nem váltható ki a fenti intézkedésekkel, a belvíztározókba vezethető. A tározók megfelelő méret esetén öntözési célokat is szolgálhatnak, bár a szolgáltatás biztonsága kérdéses. A vizek ökológiai állapota romlásának megelőzése, illetve javítása érdekében a vízvédelmi területek rendszerének bővítésére, kiegészítésére van szükség: nitrát- és erózió-érzékeny területek felülvizsgálata, belvízérzékeny, valamint ún. partmenti vízvédelmi puffersáv 24 kijelölése, a kötelező és önkéntes előírások meghatározása a területi és időbeli prioritások meghatározásával és a rendelkezésre álló források figyelembe vételével. Szükséges továbbá a belvízelvezető rendszer vízvisszatartási szempontok szerinti átalakítására vonatkozó jó gyakorlatok meghatározása is. A vizek jó állapotának elérése érdekében kétszintű szabályozás bevezetésére van szükség (kötelező alapszintű és önkéntes választható földhasználati előírások). Az alapszintű előírások olyan mezőgazdasági tevékenységekre vonatkozó korlátozásokat rögzítenek, melyek megakadályozzák a vizek állapotának további romlását. A kötelező (alapszintű) földhasználati előírások mellett önkéntes (emelt szintű) előírások alkalmazásával lehet jelentős javulást elérni a vizek állapotában. Az emelt szintű előírások olyan önkéntesen választható földhasználati modelleket határoznak meg, amelyek a jelenlegi gyakorlathoz képest jelentősen csökkentik a mezőgazdasági tevékenységekből származó terhelést, akár teljesen meg is szüntetik azokat. Az emelt szintű intézkedések esetén az alábbi irányokról lehet szó: - A művelési ág megváltozásával járó előírások (elsősorban szántó-gyep, szántó-erdő, esetenként szántóvizes élőhely konverzió) - A művelési mód megváltozásával járó előírások (a kötelező szinthez képest szigorúbb agrotechnikai technológiák) c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A jó mezőgazdasági gyakorlatot a nitrát monitoring alapján kimutatható eredményekhez kell igazítani. A mezőgazdaság műtrágya és növényvédőszer felhasználását a talajvíz védelmi szempontjából optimalizálni kell. Duzzasztott terek környezetében fokozattan kell figyelni a tápanyag- és szervesanyag bemosódás csökkentésére. A már kialakult fás kísérő állományt, erdősültséget (pl.: Rák-patak) meg kell tartani. A Natura 2000 területek védelme érdekében a rendszeresen belvíz- borította, vagy áradások alkalmával huzamosabb ideig vízborította, illetve talajvíztől függő szántóföldi (vagy egyéb, ültetvény jellegű) hasznosítású területekről a víz elvezetésének fenntarthatóságát felül kell vizsgálni. Lehetőség szerint több, kisebb mintaterületet kell kijelölni, ahol megvizsgálható a vízmegtartás hatása, és a költségek is összevethetőek a korábbi vízelvezetés és vízpótlás költségeivel. 24 A partmenti vízminőség-védelmi puffersáv kialakítása a vízfolyások ökológiai állapotjavításának is kiindulási feltétele, de a tápanyag-visszatartásban betöltött szerepük is jelentős. Részletesen lásd a fejezetben. 107

109 2015 utáni feladatok: Művelési mód-, illetve ágváltás mellett a belvizek területen való visszatartása fontos feladat, hiszen a tápanyag-terhelés mérséklődhet a felszíni lefolyás csökkentésével. Hatékony lehet a mélyszántás alkalmazása. A szántóterületek és a vízfolyások, csatornák között javasolt a szelektív növényirtás és ezzel egyidejűleg egy pufferzóna kialakítása, mely nagymértékben megszűri a mezőgazdaságból származó szervesanyag- és tápanyagterhelést, illetve a fás-bokros állomány árnyékolja a medreket, ezáltal csökkenti a benőttséget, és közvetve a fenntartási költségeket. Lényeges a megfelelő hullámtéri gazdálkodás. A felszín alatti vizekben meglévő diffúz nitrát- és ammónium-szennyezések nagyon lassan tisztulnak ki, ezért a fenti intézkedési elemeket 2027-ig folytatni kell. Várhatóan a feladatok 50 %-a esik erre az időszakra. Kisebb állattartótelepek nem megfelelő műszaki védelme is problémát okozhat a felszín alatti vizekben, ezért szükséges a hatásvizsgálati kötelezettség kiterjesztése. Ez alapján kell dönteni a 2015 utáni, további korszerűsítésekről és támogatásokról. A források rendelkezésre állásától függő ütemezéssel az erózióvédelmet segítő intézkedések, ill. a nitrát- és a belvíz-érzékeny területeken a szükséges művelési módváltás, vagy művelési ágváltás 2027-ig megvalósítható. A területi intézkedések mellett a tápanyagterhelés csökkentése érdekében szükség van a vízfolyások melletti pufferzónák kialakítására is, amelyek szintén érintik a mezőgazdasági termelést. Ez az alegység összes vízfolyásán megvalósítandó intézkedés, melyet a vízfolyások és állóvizek medrét érintő intézkedések között tárgyalunk. A felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében meg kell határozni a műtrágya-szervestrágya kihelyezés helyes arányát, a növényvédő szerek alkalmazását szabályozni szükséges, illetve ezek betartását támogatási rendszeren keresztül ösztönözni kell. A településeken "jó belterületi gyakorlatot" kell kialakítani. Az alegység felszín alatti vizeinek nitrát szennyezettségében szerepe van a szomszédos ausztriai területekről átadódó mezőgazdasági eredetű szennyezésnek. Ennek csökkentésére irányuló intézkedéseket kíván megvalósítani az osztrák fél a saját vízgyűjtő-gazdálkodási tervének elkészítése ill. annak realizálása során Jó halászati és horgászati gyakorlat kialakítása és elterjesztése A nem megfelelő halászati és horgászati gyakorlat hidromorfológiai és ökológiai problémákat okozhat a felszíni vizekben, ugyanakkor, mint vizes élőhelyek ökológiai, természetvédelmi szerepük sem megkérdőjelezhető. Az intézkedések kidolgozása és végrehajtása során a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összehangolása szükséges. (Ez ma nem áll fenn, célszerű ezt az országos szabályozáson keresztül elérni.) Felelősök: FVM, KVVM Végrehajtásban érintettek: - gazdálkodók (halászat),, horgászok (lakosság), önkormányzatok. a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halastavi és a horgászati hasznosítás szabályait hazai jogszabályok rögzítik. A hazai vízjogi szabályozás továbbá engedélyezési eljáráson keresztül szabályozza a vizek igénybevételével, használatával és a vízi munkákkal kapcsolatos tevékenységeket. A jó tógazdálkodási gyakorlat kidolgozásra került (de jogszabályba még nem épült be), azonban a horgászati hasznosításra vonatkozó szabályozást ez nem tartalmazza. b) további megvalósítandó intézkedések 108

110 Az intézkedések lényege a jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozása és megvalósítása. A jó halászati és horgászati gyakorlatok kidolgozásának célja a halgazdálkodás, a vízminőségvédelem és az ökológia szempontjainak összeegyeztetése, így a halászati vagy horgászati hasznosítású állóvizek, megfelelő vízminőségének, illetve vízleeresztésének biztosítása. A VKI céljainak teljesítéséhez szükséges jó gyakorlatok - a VKI szempontjai szerint - az érintett víztér (víztest) jellegétől függően eltérőek. A különbségek abból adódnak, hogy a halászati és horgászati hasznosítású víztér (víztest) más-más módon illeszkedik a vizek természetes rendszerébe, és ezt a halászati és horgászati tevékenység során figyelembe kell venni. Ezért külön előírások kidolgozására van szükség: A természetes vizekre, ahol a halászati vagy horgászati tevékenység a teljes vízteret (víztestet) érinti (pl. holtágak, tavak, folyók, ahol ezeknek a természetes vizeknek a halászati vagy horgászati hasznosításáról van szó) a jó gyakorlatnak a víztest jó ökológiai állapotához kell illeszkednie, a halászati, horgászati tevékenység technológiáját ennek kell alárendelni, és ez alól kivételt szintén csak a VKI szabályai szerint lehet tenni. - A fenti jó gyakorlatok nem minden elemükben különböznek egymástól, tehát akár egymásra épülve, a halászat és horgászat logikája szerinti szerkezetben is kidolgozhatók, azonban a VKI szemléletéből adódó különbségeket világosan rögzíteni kell.... c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A vízhasználók terheléscsökkentő beruházásainak megvalósítása szükséges (vízminőség-javító halszerkezet telepítése és az ahhoz szükséges műszaki feltételek biztosítása stb.). A megvalósulás alapvetően a szabályozás függvénye (amely 2015-ig bevezethető), azonban a vízhasználók teherviselő képességét figyelembe kell venni (pl. megfelelő türelmi idővel stb.) Ezért az intézkedések áthúzódhatnak 2015 utánra is. A jó halgazdálkodási és horgászati gyakorlatot jogszabályban kell bevezetni ( ), valamint az "ökológiai vízigény" alapján történő üzemeltetés szabályait meg kell alkotni. A vízhasználatok műszaki-jogi felülvizsgálata szükséges. 8.2 Egyéb szennyezések megelőzése, illetve szennyezések karelhárítása, kármentesítése Az egyéb szennyezésekkel kapcsolatos intézkedések felölelik a veszélyes anyagok által okozott szennyeződések kiküszöbölésével kapcsolatos intézkedéseket, a balesetszerű szennyezési események (beleértve az árvizeket is) megelőzését, illetve a növényvédő szerek fenntartható használatát. Biztosítani szükséges továbbá a használt termálvizek okozta terhelések csökkentését a felszíni vizeknél. További feladatot jelent a kutak rossz állapotából adódó jelenlegi és potenciális szennyezések megakadályozása, valamint a közlekedésből származó szennyezések mérséklése. Felelősök: KvVM, NFGM, KHEM, ÖM, FVM Végrehajtásban érintettek: - szennyezett területek tulajdonosa, kezelője (ipar, önkormányzat, állam) - kötelezett üzemek, védelmi szervezetek - vízhasználó - utak, vasutak kezelője a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Veszélyes és egyéb szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása A veszélyes és egyéb szennyező anyagokra vonatkozó alapintézkedések alapvetően szabályozás jellegűek, melyek mindenekelőtt a szennyezés-csökkentést, illetve a szennyezés tiltását célozzák és a terhelések és azok vízminőségi következményeinek feltárását (monitoring) kell, hogy elősegítsék. 109

111 A hazai szabályozás értelmében tilos a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot juttatni, az engedélyezett vízi létesítményen bevezetett kibocsátási határérték alatti kibocsátások kivételével. A felszíni vízbe történő használt termálvíz bevezetés csak akkor lehetséges, ha hőfoka és sótartalma megfelelő, nincsenek benne ökotoxikus mikroszennyezők. Az elsőbbségi anyagnak minősített szennyezőanyagokra a felszíni víztestekre vonatkozó környezetminőségi határértékeket (EQS értékeket) közösségi szinten határozzák meg (Irányelv a környezetminőségi határértékekről), ezt Magyarország is tudomásul vette és alkalmazta már a vizek kémiai állapotának jellemzésekor. A veszélyes anyagok felszín alatti vízbe juttatását tiltó hazai rendelkezések akár közvetlen, akár közvetett bevezetésekkel, az egyéb (kevésbé veszélyes) anyagok esetében teljesen összhangban vannak az EU szabályokkal. A hazai jogszabályok tartalmazzák a felszín alatti vizek szennyezésének megelőzése érdekében a közvetlen bevezetések tiltását (kivéve, ha az nem szennyez, pl. emberi eredetű szennyezőanyagot nem tartalmazó visszasajtolás, talajvízdúsítás), valamint a közvetett szennyezés szempontjából potenciális tevékenységek korlátozását, a tevékenység veszélyessége és a felszín alatti víz sérülékenysége függvényében. A hazai szabályozás továbbá kiterjed a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó előírásokra. Az EU felszín alatti vizek védelmére vonatkozó irányelv tartalmazza a jó kémiai állapot megállapításának kritériumait, rendelkezéseket tartalmaz a szennyező anyagok felszín alatti vízbe jutásának megakadályozására vagy korlátozására vonatkozóan, illetve előírja a tagállamok számára a saját felszín alatti víz minőségi előírásaik megállapítását (ún. küszöbértékek ), figyelembe véve az azonosított kockázatokat és az irányelv II. mellékletében meghatározott anyagok listáját. Az Egységes Környezethasználati Engedély (IPPC) Irányelvben előírt elérhető legjobb technika bevezetéséhez, az irányelv hatálya alá tartozó létesítmények környezeti tevékenységének szabályozására az illetékes hatóságok (Magyarországon a területi környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek) egységes környezethasználati engedélyt adtak ki. Az IPPC köteles üzemek részére a határértékek teljesítésének határideje volt, jelenleg már az Irányelv szerint meghatározott üzemeltetést folytatnak. A SEVESO Irányelv alapján a vonatkozó hazai jogszabály kijelöli, azon felső és alsó küszöbértékű veszélyes ipari üzemeket, amelyeknek belső védelmi tervet kell készíteniük a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek megelőzése érdekében ben az alegységen veszélyes ipari üzemet nem tartottak nyilván. A veszélyes ipari üzemeknek biztonsági jelentést és belső védelmi tervet kell készíteniük. Ezek alapján készülnek a települések külső védelmi tervei, a lakossági tájékoztatók. A településrendezési tervezés során figyelembe kell venni azokat az intézkedéseket, melyek tartalmazzák mind az új, mind a régi veszélyes üzemekre vonatkozó biztonsági intézkedéseket. További alapintézkedés, hogy meghatározott környezetre kockázatot jelentő további üzemek üzemi terv készítésére kötelesek (jogszabályban meghatározott tartalommal). Az üzemi tervek alapján a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságoknak területi kárelhárítási tervet kell készíteni, és kárelhárítási gyakorlatokat kell tartani. A katasztrófavédelmi törvény rendelkezik a Katasztrófavédelmi Országos Önformációs Rendszer kiépítéséről is. E rendszer az egész ország területét lefedő informatikai hálózatot jelent, amely magában foglalja valamennyi katasztrófavédelemben érintett szervezetet. b) további megvalósítandó intézkedések 110

112 Az intézkedések a veszélyes anyagot gyártók vagy használók lehetséges szennyezéseinek megakadályozását, illetve a múltbéli környezeti szennyezések felszámolását szolgálják. A lehetséges szennyezések megakadályozásához kapcsolódó jövőbeli feladat a területi kárelhárítási tervek kidolgozása. A múltbéli szennyezések felszámolására a jövőben is forrásokat kell biztosítani a VKI prioritásainak megfelelő ütemezésben. További problémát jelentenek a nem megfelelő kiképzéssel kialakított kutak, amelyek a szennyezés leszivárgását eredményezhetik a vízbázis és a vízadó rétegek elszennyezésével, ezért biztosítani kell ezek visszaszorítását. A szakszerű kútkiképzés, kútrekonstrukció megvalósítása érdekében fokozni kell a hatósági tevékenységet, illetve az önkormányzatok hatósági ellenőrzési jogkörének szabályait meg kell alkotni (...). A nem megfelelően üzemeltetett utak, vasutak felszín alatti vizek állapotát ronthatják, az elvezetett és nem kellően tisztított vizek pedig a felszíni vizekben okozhatnak problémát (a szabályozás nem biztosítja a szükséges védelmi intézkedések megvalósulását). A további intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó TPH, PAH és nehézfémek (Pb, Cu, Zn, Cd, Ni, Cr) megfelelő összegyűjtésének és kezelésének biztosítása. A használt termálvíz megfelelőségének biztosítása érdekében ösztönözni szükséges a költséghatékony megoldások megvalósulását (pl. komplex hasznosítás, komplex hőhasznosítás, sótalanítási eljárások alkalmazása). A használt termálvíz felszíni vizekbe történő bevezetésének szabályozását a befogadó ökológiai állapotának kell alárendelni. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen több főútvonal és az M1 autópálya is keresztülhalad, de ezek valamely víztestre vonatkozó, közvetlen szennyezőhatása nem ismert, így mint potenciális szennyezőforrás említhető. Az intézkedések célja a közlekedési út felületéről a csapadékvízzel lemosódó mikroszennyezők megfelelő összegyűjtése és kezelése, szükség esetén a befogadóba történő bevezetés előtt szűrőmezős tisztítással (...) Az Országos Környezeti Kármentesítési Program keretében a feltárt szennyezések káros hatásainak csökkentése, illetve felszámolása folyik. Számos olyan veszélyes szennyezés létezik, amely nem tartozik állami felelősségi körbe. Ezek felszámolása a szennyező önkéntes jogkövetésével, vagy hatósági kényszerítő intézkedéssel történik. 8.3 Vízfolyások és állóvizek hidromorfológiai állapotát javító intézkedések A hidromorfológiai intézkedések célja a vízfolyások és állóvizek morfológiai és hidrológiai viszonyaiban bekövetkezett olyan mértékű változások megszüntetése, amelyek akadályozzák a jó ökológiai állapot elérését. Az intézkedések három csoportját alkotják a ( ) a meder morfológiai viszonyait javító intézkedések, ( ) a hullámtéri/ártéri, illetve part menti területhasználat módosítását szolgáló intézkedések, valamint ( ) a mederben épült műtárgyakra vonatkozó intézkedések. (A vízjárást módosító vízhasználatok hatásának enyhítését szolgáló intézkedésekkel a 8.4 fejezet foglakozik). Az intézkedések tervezése során figyelembe kell venni az emberi igényeket, vagyis a víztestek erősen módosított állapotából következő, fenntartható hidromorfológiai elváltozásokat nem kell intézkedésekkel megszüntetni Vízfolyások és állóvizek medret érintő intézkedések A meder rehabilitációs intézkedések célja a hossz- és keresztirányban szabályozott meder természetes állapotának (változékonyságának, mozaikosságának) helyreállítása, amilyen mértékben ez műszaki szempontból, reális költségek mellett társadalmi konszenzus alapján megvalósítható. Az intézkedés a definícióikat l.: a MAD elején (5.old.) található RÖVIDÍTÉSEK magyarázatában 111

113 magába foglalhatja a mederforma és meder vonalvezetésének módosítását, kiöblösödések kialakítását, kisebb műtárgyak és burkolatok átalakítását vagy megszüntetését, a meder és part ökológiai szempontot is figyelembe vevő fenntartását. Ezek közül egy-egy vízfolyáson a részletes tervezés során kiválasztott részintézkedések valósulnak meg. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állóvíz, vízfolyás kezelője (VIZIG, önkormányzat, társulat stb.) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések Az egyes ökológiai követelményeket hazai jogszabályok, műszaki irányelvek tartalmazzák (EU Irányelv nincs). A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, szabályozás továbbfejlesztésére további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. b) további megvalósítandó intézkedések A további feladatokat az ökológiai szempontú vízfolyás és állóvíz rehabilitációs beruházások megvalósítása jelenti, amelyhez egyrészt megfelelő jogszabályi háttér kialakítása, másrészt megfelelő támogatási rendszer biztosítása is szükséges. A vízfolyások és az állóvizek rehabilitációs munkáit ökológiai szemlélettel, egyedileg kell megtervezni és kivitelezni. A következő megjegyzések a munkák jellegét csak általában jellemzik. Feliszapolódott, benőtt medrek esetében szükséges lehet az üledék egyszeri eltávolítása és az ökológiai szempontokat is érvényre juttató módon történő növényzetirtás. Települési szakaszokon a fenti intézkedések csak a belterületi sajátságok figyelembevételével valósíthatók meg, amelyek speciális megoldásokat és szabályozást igényelnek. Erősen módosított állapotú vízfolyáson abban az esetben, ha a szabályozottság az aránytalan költségek miatt nem csökkenthető az ökológiai jó állapothoz szükséges mértékben az állapotjavító intézkedéseket az árvízvédelmi célú vagy a duzzasztást, vízpótlást szolgáló művek által megszabott kereteken belül kell végrehajtani. Általában érvényes, hogy a rehabilitációs munkák hatására nem növekedhet az árvízi vagy belvízi kár kockázata. A megfelelő megoldás a levezető-képességet módosító egyéb intézkedésekkel összhangban dolgozható ki (hullámtér szélessége, földhasználat, műtárgyak, ). A jó ökológiai állapot biztosításának alapvető feltétele a fenntartási munkák rendszeres elvégzése is, ezért az állami, társulati fenntartású víztestek esetében szükséges a megfelelő finanszírozási források biztosítása. c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A Lébény- hanyi- csatornák közül azokon a csatornákon, melyek a vízszállításban nem játszanak jelentős szerepet, a növényzet eltávolítását meg kell szüntetni. Vízáramlást csak vízpótlási céllal kell lehetővé tenni. A növényzet irtása ebben az esetben is csak kíméletesen, a legszükségesebb mértékig történhet. A Hanság-főcsatornán, mint a fertő tavi levezetőrendszer egy részén fokozott fenntartásra, kotrásra, mederkaszálásra van szükség. A KEOP Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVIZIG. konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder 112

114 vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. A konzorcium vezető partnereként az FHNPI szerepel. A projekt célja: a Fertő tó előrehaladott és természetvédelmi szempontból nemkívánatos eutrofizációjának lassítása, a tó magyar oldalát uraló nádöv vízellátásának javítása, ezáltal pedig a nádasok minőségének, egészségének, a biodiverzitás tartósan magasan tartása feltételeinek megteremtése, továbbá a nádközi vízcsere javítása a nádasokban lévő csatornarendszer rekonstrukciójával, zagyterek kialakításával új élőhelyek teremtése. Az ílymódon kialakuló szárazulatok alkalmasak lehetnek természetvédelmi, turisztikai, nádgazdálkodási, stb. hasznosításra. Tervezi a nádöv belső vízellátását biztosító körfő- és határcsatornák és az ezeket összekötő mellékcsatornák vízáteresztő képességének növelését, a 2. sz. körcsatorna kialakítását, az áramlást akadályozó depóniák megbontását. Ki kell dolgozni a Fertőszéli-zsilip új üzemeltetési szabályzatát, melyben meg kell teremteni a megemelt szabályozási szinthez szükséges fenntartható műszaki feltételeket. Meg kell vizsgálni a Fertő tó vízpótlási lehetőségét is utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, valamint a hosszirányú akadályt képező fenéklépcsők és fenékgátak működésének és szükségességének felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését. Ezen munkák elvégzése mellett meg kell vizsgálni azokat a fenntartási munkálatokat, amelyek a kedvező ökológiai állapot kialakulásában és fenntartásában szerepet játszhatnak, és ki kell választani az optimális megoldást. Meder rehabilitáció keretében a mesterséges csatornák mentén is szükséges a növényzet szelektív irtása. Az ökológiai mederrendezés igénye a legtöbb síkvidéki és dombvidéki kisvízfolyás, illetve csatorna esetében fölmerült. Az Ikva, Rákos-patak mentén szükséges a fenéklépcsők, fenékküszöbök átépítése. Az Ikva, a Sóspatak és a Rákos-patak esetén a belterületi szakaszokat is rehabilitálni kell többfunkciós medrek kialakításával, a rézsűállékonyság megtartása mellett a betontámfal és mederburkolat bontásával, illetve természetközeli mederburkolat építésével. A Lébény-hanyi- csatornák és a Homok-Sarródi- csatorna esetén lokálisan mederfenék emelésre van szükség. A Fertő tó jelenlegi térfogatának, kiterjedésének megőrzésére irányuló intézkedéseket kell megvalósítani. Az áramlási viszonyok javításával szabályozni kell a tavon belüli hordalék átrendeződést. Új körcsatornát kell építeni a Fertőrákosi öböl vizének levezetéséhez Vízfolyások árterére vagy hullámterére, valamint az állóvizek parti savjára vonatkozó intézkedések A felszíni vizek parti sávja és ártere (vagy a töltésekkel, depóniákkal kialakított hullámtere) vízminőségi és ökológiai szempontból egyaránt jelentős szerepet játszik a víztest állapotának alakulásában. Az intézkedések célja a természetes ártér helyreállítása, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ennek közelítése a hullámtér szélesítésével, a mentett oldali területek rendszeres vízpótlásával, az ártéri/hullámtéri területhasználat módosításával, védősávok kialakításával (az intézkedések részben átfednek a magas tápanyagtartalom csökkentése érdekében alkalmazott vízvédelmi pufferzóna kialakításával). Felelősök: KvVM, ÖM, FVM, KHEM Végrehajtásban érintettek: 113

115 - vízfolyás kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat) - mezőgazdasági gazdálkodók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A parti sávban külterületen csak gyepgazdálkodás folytatható. A 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet szabályozza a szabadon hagyandó parti sávok szélességét. A hazai műszaki és engedélyezési szabályok meglehetősen általánosak, a szabályozás továbbfejlesztéséhez, az ökológiai célokkal való összhang megteremtéséhez további kiegészítő intézkedések bevezetése szükséges. Nyílt árterek kialakítása a támogatási rendszerekből nehezen támogatható, ezért általában csak természetvédelmi célú beruházások valósulnak meg. b) további megvalósítandó intézkedések Az intézkedések alkalmazása előtt előkészítő vizsgálatokra van szükség, amelyek célja annak feltárása, hogy az egyes víztesteken a vázolt alternatív megoldások közül melyik felel meg leginkább a helyi viszonyoknak, illetve a támogatási rendszerhez milyen prioritások, kiegészítő előírások kapcsolhatók. c) az alegységre vonatkozó információk 2015-ig megvalósuló intézkedések: A KEOP Élőhelyvédelem, és -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése pályázati konstrukció keretében beadásra került egy közös, az FHNPI és az ÉDUKÖVlZlG konzorciuma által benyújtott projekt, mely a Fertő tavat érinti. Címe: A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója. Témája: Fertő tavi nádas öv élőhely-javítás. /ua. mint a c) / A hidromorfológai viszonyokat jelentősen befolyásoló vízhasználatok módosítása (Az) állóvizek vízszintszabályozása, a hajózást biztosító és kiszolgáló tevékenységek és létesítmények olyan vízhasználatok, amelyek jelentősen befolyásolhatják a víztest ökológiai állapotát. Az intézkedések célja a hosszirányú átjárhatóság, a vízállás és sebességviszonyok és az alvízi szakaszok megfelelő vízjárásának helyreállítása érdekében ezeknek a vízhasználatoknak a felülvizsgálata és szükség esetén módosítása/megszűntetése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM, KHEM Végrehajtásban érintettek: - a vízfolyás és/vagy műtárgy, kezelője (KÖVIZIG., társulat, önkormányzat) - vízhasználók (energiaipar, halászat, közlekedés) A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. A nem megfelelő minőségű és mennyiségű vízleeresztés, illetve duzzasztás kockázatossá teheti a jó állapot fenntartását.... A kikötők, víziutak a parti sáv zavartságát, a meder hidromorfológiai elváltozását okozhatják Egyes állapotjavító projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás igénybe vehető, szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók. b) további megvalósítandó intézkedések A vízfolyások igénybevétele, használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik. c) az alegységre vonatkozó információk 114

116 2015 utáni feladatok: A vízfolyások rehabilitációja során a spontán mederfejlődést elősegítő földmunkák, felülvizsgálatával kell elősegíteni az élőlények visszatelepedését Egyedi intézkedések A vízfolyások használata során olyan emberi igényeket kielégítő funkciók kerültek kialakításra, amelyek az ökológiai állapot fenntartását veszélyeztetik.... a) Jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatra hazai jogszabályok vonatkoznak, EU Irányelv nincs. Megvalósító, költségviselő: Vízfolyások tulajdonosa, kezelője, vízhasználók (erőmű, hajózás). Egyes projektek megvalósítására a ROP-okból támogatás szerezhető, illetve a természetvédelmi célú projektek a KEOP-ból támogathatók. 8.4 Fenntartható vízhasználatok a vizek mennyiségi védelme érdekében A fenntartható vízhasználatok elősegítése alapvetően szabályozáson keresztül valósítható meg. Ennek célja az ökológiai szempontok érvényesítése, a felszín alatti vizek esetében a víztestek jó mennyiségi állapotának elérése és megtartása érdekében a hatékonyság és takarékosság ösztönzése egyrészt a jelenlegi víz- és kapcsolódó területhasználatok felülvizsgálatával és szükség esetén módosításával, másrészt gazdasági szabályozókkal. lde tartozó intézkedések: a vízfolyásokat, állóvizeket és felszín alatti vizeket érintő közvetlen vízkivételek szabályozása, a területi vízvisszatartás növelése, a csatornák felszín alatti vizeket megcsapoló hatásának csökkentése, a tározók üzemeltetése az alvízre vonatkozó ökológiai szempontok figyelembevételével és a takarékos vízhasználati módok elterjesztése. Felelősök: KvVM, FVM, ÖM, NFGM Végrehajtásban érintettek: - vízfolyások kezelője (VlZlG, társulat, önkormányzat), - ipar, mezőgazdaság, víziközművek, egyéb vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A fenntartható vízhasználatok ökológiai alapelveit a VKI rögzíti: mind a felszíni, mind a felszín alatti vizek esetében érvényes, hogy a vízhasználatok (vízkivételek vagy egyéb vízelvonással járó vízhasználatok) nem befolyásolhatják jelentős mértékben a víztől függő ökoszisztémák állapotát. A hazai jogszabályok közül a vízgazdálkodásról szóló törvény már a VKI hatályba lépése előtt rögzítette az alapelveket, valamint a vízigények kielégítésének sorrendjét, 2004-től a termálvizek esetében a visszasajtolási kötelezettséget is. A hazai szabályozás előírja a felszín alatti víztestek jó mennyiségi állapotának biztosítását, és ennek érdekében víztestenkénti és ezeken belüli igénybevételi korlátok meghatározását, valamint a természetvédelmi törvény az ökológiai vízkészlet biztosítását tól hatályos a felszín alatti vizek kitermelésével, visszatáplálásával, dúsításával, továbbá megfigyelésével kapcsolatos vízi létesítményekre (így pl. kutakra, foglalt forrásokra, 115

117 hévízművekre), valamint vízi munkákra vonatkozó szabályozás. A vizek használatát szabályozó eszköz a vízkészletjárulék 26. b) további megvalósítandó intézkedések A vízhasználatok szabályozásának egyik részfeladata a gazdasági szabályozók rendszerének felülvizsgálata és módosítása, másik részfeladata pedig a vízjogi engedélyezés alapjául szolgáló igénybevételi határértékek meghatározása.... A felszín alatti vizek esetében az igénybevételi határértékek a víztest-csoportokra, a mennyiségi állapotértékelés vízmérleg tesztje keretében megállapított hasznosítható készletek területi megoszlásának pontosítását jelentik, figyelembe véve a jelenleg tartós süllyedéssel jellemezhető területeket, a jelenlegi vízhasználatokat, a vízadóképesség területi változásait és a sekély víztestek esetében a felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák (FAVÖKO) területi elhelyezkedését. Az előbbi szempontoknak megfelelő igénybevételi határértékeket 2012 végéig kellett kidolgozni. Jelentős vízkivételek szabad készletek esetén is környezetvédelmi, vízjogi engedélyezési eljárás keretében engedélyezhetők, a vonatkozó jogszabályok módosítását követően a VKI 4. cikk (7) szerinti vizsgálatokkal igazolni kell, hogy a megvalósuló új vízkivételek nem károsíthatnak jelentős FAVÖKO-kat. A vízhasználat korlátozása esetén az új vízkivételi helyek igénybevétele vagy víztakarékos eljárás alkalmazása a vízhasználó feladata, a használó fizet elv alapján. A vízhasználók teherviselő képességét figyelembe véve az új jogszabályi feltételekhez történő alkalmazkodást segíteni szükséges (pl. türelmi idővel, pénzügyi ösztönzéssel). A magas talajvízállású területeken található belvízelvezető és megcsapoló csatornák működését felül kell vizsgálni, és ennek alapján módosítani kell azoknak a csatornáknak a működését, amelyek a felszín alatti vizeket a vízvédelem által indokoltnál nagyobb mértékben csapolják meg. A takarékos vízhasználat megvalósítása egyaránt jelenti az öntözési vízigények csökkentését szárazságtűrő növények termesztésével, a területen visszatartott víz mennyiségének növelésével és víztakarékos öntözési technológiák alkalmazásával, valamint a lakossági vízhasználatban a takarékos szerelvények beépítését. A víztakarékos megoldások alkalmazását államilag kell támogatni. Az engedély nélküli tevékenységek kockáztatják a felszín alatti vizek megfelelő állapotát, ugyanakkor ezeket a jelenlegi hatósági eszközök nem minden esetben képesek visszaszorítani. További feladat az engedély nélküli vízkivételek megszüntetése, lehetőség szerint az engedélyezett körbe való bevonásuk. A termálvizek és egyéb geotermikus céllal hasznosított vizek használatára és védelmére vonatkozó jó gyakorlatok továbbfejlesztése indokolt, különösen annak fényében, hogy e megújuló erőforrás gazdasági hasznosítására egyre nagyobb az igény. Ennek lényege a takarékos (minél nagyobb visszatáplálást lehetővé tevő) és környezetkímélő (biztonságos) használat elterjesztése. A takarékos vízhasználat elérése érdekében elsőként a termálvíz termelés vízmérővel történő mérését és megfelelő adatszolgáltatást kell bevezetni. Továbbá bővíteni kell a termálvizekkel kapcsolatos állami, szakhatósági ismereteket, egyszerűsíteni szükséges és átláthatóvá kell tenni a hatósági és szakhatósági feladatokat, 26 Vízkészletjárulék (VKJ): a vízkészletekkel való gazdálkodás egyik eszköze; Hazánk vízkészlete állami tulajdon. A vízkészletek gazdasági célú lekötését és használatát járulékkötelezettség terheli, melynek megfizetésére a vízhasználók és az üzemi fogyasztók kötelezettek. Az érvényes jogszabályokban rögzített feltételek megvalósulása esetén a vízhasználatok egy része fizetési mentességet élvez, azonban az előírt egyéb kötelezettségek (bejelentkezés, termelési nyilatkozat, helyszíni termelési nyilvántartás) alól nem mentesül. 116

118 c) az alegységre vonatkozó információk Felszíni vízhasználatok Az ÉDUKÖVlZlG minden évben készít vízkorlátozási tervet, amelyben az aktuális igényeknek megfelelően felülvizsgálja a vízszétosztást ig megvalósuló intézkedések: A tározók üzemeltetésénél figyelembe kell venni az áteresztett vízmennyiséget, annak érdekében, hogy az ökológiailag szükséges vízhozam mindig rendelkezésre álljon.... Azokon a területeken, ahol jelentős mértékű az öntözés, általános intézkedésként kell alkalmazni a víztakarékos növénytermesztési módok bevezetését utáni feladatok: A vízhasználatok fenntarthatóságára a 2015 után megvalósuló, irányuló intézkedések jelentenek megfelelő megoldást ( ). Ki kell jelölni az aszály-érzékeny területeket. A vízigények hosszú távú felülvizsgálata indokolt az alegység teljes területén. A vízhasználatokat a természetvédelmi igényekkel összhangban kell szabályozni. Felszín alatti vízhasználatok 2015-ig megvalósuló intézkedések: A hasznosítható felszín alatti vízkészletek nagy mennyisége ellenére törekedni kell az illegális vízhasználatok visszaszorítására, a takarékos vízhasználatra, hogy a mennyiségre vonatkozó kedvező állapot minél tovább fennmaradjon.... Ezen törekvésnek felel meg az a szabályozás is, mely az öntözővíz használatokra vonatkozik. Ez alapján öntözővíz igényt elsősorban felszíni vízből kell kielégíteni. Amennyiben ez nem lehetséges (pl. az igényelt vízmennyiség felszíni vízből nem áll rendelkezésre) az öntözővíz bázis a legelső vízadórétegre (talajvíz) telepíthető. A várhatóan növekvő tendenciát mutató energetikai célú vízkivételeknél elő kell írni a visszasajtolást. Felmérést kell készíteni a kutak (ásott és fúrt) jelenlegi helyzetéről (kútkataszter), és ismeretterjesztő kampányt kell kezdeményezni az illegálisan létesített kutak, mint potenciális szennyezőforrások tárgyában utáni feladatok: A felszín alatti vízkészletek jó mennyiségi állapotának megőrzése céljából folytatni kell a 2015 előtt elkezdett intézkedések megvalósítását. 8.5 Megfelelő ivóvízminőséget biztosító intézkedések A megfelelő ivóvíz biztosítása a VKI szerint is kiemelt, általános érvényű feladat. Három részfeladatra bontható: (I) megfelelő vízkezeléssel biztosítani az ivóvízminőséget, (II) óvni a vizeket a szennyezésektől, olyan mértékben, hogy az emberi hatásra bekövetkező vízminőség változások ne igényeljék a technológia megváltoztatását, (III) hosszú távon biztosítani kell a megfelelő mennyiségű vízkészletet. Felelősök: KvVM, EüM, ÖM, FVM, NFGM Végrehajtásban érintettek: - vízi közmű tulajdonos, szolgáltató (önkormányzat, állam, gazdálkodók), - vízhasználók, szennyezők (ipar, mezőgazdaság, önkormányzat, lakosság) a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A geológiai eredetű vízminőségi problémák kezelésére Magyarország 2001-ben vezette be az lvóvízminőségjavító Programot az EU lvóvíz Irányelvének végrehajtása érdekében. A távlati cél az, hogy 2013-ig az egész ország közüzemi vízellátásában felszámolják az egészséget befolyásoló valamennyi ivóvízminőségi 117

119 problémát 27. A program keretében különböző megoldásokkal (vízkezelési technológia vagy kistérségi rendszerek alkalmazása vagy áttérés másik vízbázisra) lehet a megfelelő ivóvízminőséget biztosítani.... Az ivóvízbázis-védelem célja az emberi tevékenységből származó szennyezések megelőzése, a természetes (jó) vízminőség megőrzése az ivóvíz termelés céljára kiépített vízművek környezetében és a jövőben emberi fogyasztásra szánt távlati vízbázisok területén. A Sérülékeny lvóvízbázisok Biztonságba Helyezése Program keretében megkezdődött a vízbázisok diagnosztikai vizsgálata és biztonságba helyezési terveinek elkészítése, amely alapján megvalósulhat a vízbázisok biztonságba helyezése. A diagnosztikai vizsgálatok alapján kiadott, védőövezet kijelölő határozatok száma viszont alacsony. A határozatok hiányának több esetben az, az oka, hogy a vízbázisok védelmét jelenleg szabályozó védőterületi rendelet sok esetben túl szigorú előírásokat tartalmaz (pl. kisajátítási kötelezettség, mezőgazdaságra vonatkozó egyes követelmények, létesítményekre vonatkozó tilalmak a megfelelő műszaki védelem biztosítása helyett). Jelentős az önkormányzatok ellenérdekeltsége, korlátosak a források, nem méltányosak a költségviselésre vonatkozó szabályok, az eljárásrend is meglehetősen bonyolult, valamint jelenleg nincs végrehajtási határidő, nincsenek megfelelő szankciók. A lezáratlan hatósági határozattal, földhivatali bejegyzéssel nem rendelkező védőterületek hiányában a tulajdonosok/üzemeltetők nem tudnak intézkedni, ami viszont veszélyezteti a vízbázisok biztonságba helyezésének folyamatát. Problémát jelent az is, hogy a biztonságba helyezési feladatokat többféle fejlesztési forrás támogatja, így a végrehajtásnak több egymástól független végrehajtója van. A forrás koordináció hiánya és az önerő előteremtésének problémája hátráltathatja a célok ütemezett elérését. b) további megvalósítandó intézkedések Szükséges a vízbázis-védelemre vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése, amely figyelembe veszi az 1997 óta bekövetkezett kapcsolódó szabályozásokat, kellően rugalmas és az elfogadott követelmények betartása megvalósítható. Rendezni kell a használó/szennyező fizet elv alapján a költségviselési szabályokat. A vízbázisvédelem költségeit a vízdíjakban érvényesíteni kell. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegység területén beindult az ivóvízminőség-javító program, mely az alegység területén összesen 12 települést érint utáni feladatok: Folytatni kell az ivóvízminőség-javító programot. Meg kell találni annak jogi lehetőségeit, hogy a kijelölő határozat előírásai a szomszéd ország területén is érvényesíthetők legyenek. Az alegység területén ez érinti a Fertőrákosi Vízbázis, Sopronkőhidai Vízbázis védőterületeit, valamint az osztrák területen lévő Juvina-források védőterületét. 8.6 Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területre vonatkozó egyedi intézkedések Ezen fejezet tartalmazza a védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket (kivéve az ivóvízbázisok védőterületeit és a nitrát- és tápanyagérzékeny területeket) Vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre vonatkozó intézkedések A vizes élőhelyekre és természeti értékei miatt védett területekre (továbbiakban védett élőhelyek, vagy természeti értékei miatt védett területek) vonatkozó intézkedések rendszere összetettebb, mint az eddig 27 A vas és a mangán nem okoz egészségügyi problémát, így azok a vízművek, ahol csak ez esik kifogás alá, nem tartoznak az EU által támogatott lvóvíz-minőség-javító Program kereteibe. 118

120 tárgyalt intézkedések. Ennek oka az, hogy az intézkedések szinte mindegyike befolyással van a védett élőhelyek állapotára. Ez a fejezet tartalmazza a természeti értékei miatt védett területekkel kapcsolatos speciális intézkedéseseket, valamint mindazon egyéb már korábban bemutatott intézkedéseket is, amelyek igen hatékonyak a védett élőhelyek állapotának javításában is. Ezeket az intézkedéseket együttesen természetvédelmi intézkedéseknek tekintjük. A víztől függő védett élőhelyek állapotának javítását, illetve fenntartását szolgáló természetvédelmi intézkedések első csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődleges célja a védett területek állapotának fenntartása, javítása, maga az intézkedés a védett területre és nem a víztestre vonatkozik. Felelősök: KvVM, ÖM Végrehajtásban érintettek: - állam (nemzeti park igazgatóság), önkormányzatok - vízfolyások, állóvizek, mellékágak, hullámtéri holtmedrek kezelője - vízhasználók, gazdálkodók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A madárvédelmi irányelvben foglaltaknak megfelelően hazánkban rendszeresen előforduló fajok élőhelyeit figyelembe véve jelölték ki a Különleges Madárvédelmi Területeket. A Különleges Természetmegőrzési Területek kijelölése az élőhely-védelmi irányelvnek megfelelően történt, az élőhelyek, növény-, illetve állatfajok előfordulása alapján. NATURA 2000 területen bizonyos tevékenységek végzéséhez a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges, így többek között a gyep feltöréséhez, átalakításához; bizonyos fakivágásokhoz, száznál több fő részvételével zajló sportesemény rendezéséhez, vagy sporttevékenység folytatásához. Az intézkedés megvalósítása folyamatban van, az alábbi intézkedések végrehajtása szükséges a továbbiakban: - NATURA 2000 fenntartási tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályok megalkotása, - NATURA 2000 területekre vonatkozóan fenntartási tervek kidolgozása a kormányrendelet szerinti, a területhasználóval egyeztetett tartalommal (ezek megvalósítására az ÚMVP forrást biztosít). A gyepterületek fenntartására vonatkozó korlátozások ellentételezésére a NATURA 2000 gyepterületeken gazdálkodók számára az ÚMVP kompenzációt biztosít. b) további megvalósítandó intézkedések Az intézkedések tervezésének és megvalósításának legfontosabb ökológiai szempontjai a következők: - A vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás (meglévő vizeink, a lehulló csapadék, a nagyvizek és az árvizek, a használtvizek területen történő visszatartása, újrahasznosítása): paradigmaváltásra van szükség, miszerint a vizek területen tartása és nem elvezetése az elsődleges cél (az árvízi védekezésben éppen úgy, mint a mezőgazdaságban). Az igénykielégítő engedélyezési gyakorlatot föl kell, hogy váltsa az állapotjavító engedélyezési gyakorlat. - Kiemelt jelentőségő az ökológiai vízmennyiség (a védett értékek fennmaradása szempontjából elengedhetetlen vízmennyiség) biztosítása ; ehhez ökológikusabb területhasználatok megvalósítására van szükség. - Medermorfológiai viszonyok közelítése a természetes állapotokhoz (természetes mederfejlődés érvényesülésének biztosítása, illetve revitalizáció természetközeli állapotok kialakítása érdekében, lásd pl. kanyarulatok, mélyedések, változatos vízsebesség létrehozása). ÚMVP: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (Darányi Ignác Program) 119

121 - Holtmedrek és szikes tavak megfelelő vízellátottságának biztosítása. A víztestként kijelölt és az egyéb unikális értékeket hordozó holtmedrek, illetve szikes tavak a hazai Duna-vízgyűjtő különleges képződményei, amelyek kialakulására a jelenlegi körülmények között már nincsen mód, így megőrzésük kiemelt feladat. - Víztestek parti sávjának rehabilitációja (a potenciális vegetációtípusnak megfelelő, tájba illő növénysávok kialakítása, főként erdősítéssel és gyepesítéssel, valamint ahol erre lehetőség van az árterek revitalizációja és az ártéri gazdálkodás újrahonosítása). - A beavatkozások eredményeképpen kialakított állapotok értelemszerű fenntartása (elsősorban az ártereken) az invazív fajok terjedésének megakadályozása érdekében. A víztől függő védett élőhelyek állapotának fenntartása, illetve javítása érdekében tervezett egyedi intézkedések A tervezés során a védett területek állapotának javítására vonatkozóan ún. egyedi intézkedések megvalósítása is szükséges ( ), melyek nagy része a természeti értékei miatt védett területek érdekében megalkotott intézkedés, csupán két egyedi intézkedés szolgál egyéb védett területtel összefüggő célokat ( ). A VGT-ben tervezett egyedi intézkedések kisléptékűek, többnyire nem vonatkoznak a víztest egészére, hanem annak a védett, vagy védett területtel érintett, esetleg védett területre hatással lévő részére, szakaszára, tehát célzottan magára a védett területre kívánnak hatni. Országosan a természeti értékei miatt védett területen húzódó vízfolyás víztestek közel negyede, az állóvíz víztestek több mint háromnegyede olyan területen található, vagy olyan területet érint, ahol alapállapot felmérések nem voltak. A felmerült problémák megoldásának tervezéséhez ismerni kell a kiváltó okokat. Ezek meghatározása csak a területek állapotának és az ott lejátszódó ökológiai folyamatoknak az ismeretében lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a védett területek állapotjavításához, azaz az intézkedések pontosításához, a károsodás okaiban jelentkező bizonytalanságok eloszlatásához elengedhetetlen a védett területek alapállapotának felmérése, a kezelési/fenntartási tervek kiegészítése, elkészítése. Ez képezi az egyedi természetvédelmi célú intézkedések első csoportját ( ). A védett területeken lévő vízfolyások kb. negyedén, az állóvíz víztestek 10%-án és néhány felszín alatti víztől függő élőhely esetében is, problémát okoz a védettségi állapot fenntartásánál, hogy a meglévő vízkészleteket más célokra használják fel, és ez károsítja az élőhelyeket. Az ökológiai vízkészlet igénybevétellel kapcsolatos problémák nagyrészt a vízkivételekhez kötődnek. Károsodott, felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett élőhelyek védelme, rehabilitációja érdekében szükség lehet a vízhasználatok lokális korlátozására (esetleg megszüntetésére), illetve szükség esetén vízátvezetéssel és vízpótlással lehet elérni a védett területek szárazodásának megállítását. llyen egymástól némileg különböző vízpótló intézkedések mindhárom víztesttípusra vonatkozóan vannak ( ). A művelési ág (esetleg mód) megváltoztatása rendkívül hatékony eszköz a védett területek állapotának kedvező irányú befolyásolására. A művelési ág váltás eredménye lehet új élőhelyek kialakulása, élőhelyek vízellátásának javulása, esetleg szerves terhelésük csökkenése ( ) Mindezekre tekintettel védett területeken a megfelelő művelési formák kialakulását a szabályozás eszközeivel is elő kell segíteni pl. a jó erdőgazdálkodási gyakorlat, vagy vizes élőhelyek fenntartására vonatkozó szabályok kialakításával. Fontos kiemelni, hogy az egyszeri beavatkozások általában nem elegendőek, a hosszú távú fenntartás elengedhetetlen. Emiatt is a természetes rendszerek önfenntartó képességére jobban támaszkodó rendszerek felé kell elmozdulni, így csökkentve a fenntartó intézkedések szükségességét. Mind a rehabilitációs tevékenység, mind a területhasználat váltás, ha magára hagyják akár visszájára is fordulhat, például, ha az invazív, gyomosító fajoknak teret biztosít a honos fajok hátrányára. 120

122 A víztől függő védett élőhelyek állapotát jelentősen befolyásoló, víztestekre vonatkozó intézkedések A természetvédelmi célú intézkedések másik csoportját azok az intézkedések képezik, amelyek elsődlegesen a vízestek állapotára hatnak, de ezzel egyidejűleg alapot teremtenek, vagy jelentősen hozzájárulnak az adott víztesttől függő védett élőhelyek állapotának javulásához. A védett vizes élőhelyek, illetve a felszíni vagy felszín alatti víztől függő védett ökoszisztémák állapotát leginkább veszélyeztető tényező a víz hiánya ( ). Ennek megfelelően mindazon intézkedések alkalmazása, amelyek közvetlenül vagy közvetve a védett területek vízellátásának javítását eredményezik, elengedhetetlenül fontosak a védett területek számára, tehát természetvédelmi intézkedésnek is tekinthető. A védett élőhelyek jó állapotának megőrzése, illetve elérése tehát olyan cél, amelynek érdekében a védett területekkel kapcsolatos egyedi (VT) intézkedéseken kívül ez egyes problémák kezelésében más intézkedési csomagok is igen fontosak, sőt ezek gyakorta nagyobb szerepet kapnak, mint az egyedi intézkedések. Vannak tehát a természeti értékei miatt védett területek ökológiai állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tényezők között olyanok, amelyek kizárólag a nem egyedi intézkedési körbe tartozó beavatkozásokkal: az árterek revitalizációja ( ), illetve part menti védősávok kialakítása ( ) kezelhetők. A fenti intézkedések esetleges járulékos hatásai kedvezőtlenek is lehetnek többnyire a megvalósítás helye által közvetlenül érintett védett élőhelyek állapotára nézve. llyenek pl. a mederfenntartás során előforduló élőhely-sérülések, vagy a belvíztározás területfoglalása, új szennyvíztisztítók kialakításával járó szennyvízbevezetések. A tervezett beavatkozásokkal kapcsolatos általános tapasztalat szerint a megvalósuló intézkedések tényleges hatásainak előjele és mértéke azonban nagyban függ a megvalósítás, kivitelezés módjától, ezért az intézkedési programok kidolgozásánál (majd a tervek elkészítésénél) és a megvalósítás során is a természetvédelmi, ökológiai szempontokat, mint prioritást kell figyelembe venni. Védett területeken, vagy azok érintettsége esetén, a beavatkozásokat egyeztetni kell a nemzeti park igazgatósággal.... A víztől függő védett természeti területek állapotának fenntartására, illetve javítására vonatkozó intézkedések céljai szoros kapcsolatban vannak a víztestek és a vízgyűjtők állapotának javítására vonatkozó célkitűzések elérésével. A víztestek VKI szerinti állapotjavítása vagy fenntartása és a természetvédelmi célú intézkedések együttesen érhetik el a védett élőhelyek állapotára vonatkozó célkitűzéseket. A tervezett intézkedések mindegyike a nem természetvédelmi célúak is a vizek állapotjavulásán keresztül kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulhatnak a védett élőhelyek állapotának javulásához. A célok elérését segítik az intézkedések pozitív számos esetben szinergikus hatásai a védett élőhelyekre. c) az alegységre vonatkozó információk A részletesen leírt intézkedések az alábbiak szerint értelmezhetők a károsodott védett természeti területekre vonatkozóan: 1: Nincs melioráció, a művelési mód váltás éppen azt célozza meg, hogy a meglévő feltételeknek inkább megfelelő, vízelvezetést, lecsapolást vagy öntözést nem igénylő művelési módra történjen meg a váltás 3: Síkvidéki belvízérzékeny területeken mindenképpen a művelési ág váltás javasolható (szántó-gyep, szántó-erdő, vagy szántó vizes élőhely/nádas, megfelelő támogatási forma esetén extenzív halastó). Reális képet kell nyerni a konkrét vízelvezetési (belvízmentesítési) költségek és a szántó művelési ág fenntartásával nyerhető haszon valós értéken történő elemzésével, illetve a váltás kieszközölhető a költségeknek a földhasználóval való megfizettetésével. 5: A belvízelvezetés szükségességét kell felülvizsgálni a rendszeresen belvízzel borított területeken, nem pedig a belvizet elvezetni és tározókba gyűjteni. Ennek alapja a költséghaszon elemzés és a vízgazdálkodási 121

123 szolgáltatások valós értéken való számbavétele, a költségek megjelenítése a földhasználó irányában. A belvízelvezetéssel károsított FAVÖKO-k, valamint a víz befogadására alkalmassá tett (=kikotort, kimélyített medrű) befogadók vonatkozásában jelentkező ökológiai károk számbavétele is alapvető fontosságú. A belvízelvezetés (továbbá a belvízelvezető csatornák állapotának javítása, fenntartása) nem jelenthet a Natura2000 területek ökológiai állapotával szemben érvényre juttatható kiemelt közérdeket. A befogadónál, további lecsapolás megszüntetése érdekében javasolt duzzasztás helyett (még akkor is, ha ez valóban duzzasztással oldható csak meg) célszerű a medersüllyedéssel érintett szakaszok mederszint rehabilitációjáról beszélni. 1: Figyelembe kell venni a 5-nél javasolt mederszint rehabilitációt is (lecsapoló hatás megszüntetésére, FAVÖKO vonatkozásban). Az üledékeltávolítás akkor tűnik indokoltnak, ha az szennyezett, terhelést jelent. Mederszint rehabilitáció a lecsapoló hatás csökkentésére a befogadón. A fentiekből kitűnik, hogy a károsodott védett természeti területek esetében a víztestek jó ökológiai állapotának elérését megcélzó intézkedések mellett egyéb, speciális, új intézkedési elem nem került bevezetésre, hanem a meglévő elemek értelmezése lett esetenként tágabbra szabva, vagy módosítva.... A javasolt intézkedések a három legfontosabbnak ítélt problémakör megoldása köré csoportosíthatók be: - Mezőgazdasági földhasználati célú vízelvezetés, lecsapolás, belvízmentesítés - Mezőgazdasági földhasználati célú terület igénybevétel a víztestek közelében - Pontszerű és diffúz terhelések Az egyes víztesteknél megjelölt és az intézkedések javasolt specifikációjának értelemben használt intézkedések hatásaként várható, hogy a sérült ide értve a sekély felszín alatti vizektől függő felszíni közösségeket és azokhoz kapcsolódó, jelölő fajokat is vízhatású és vízi társulások állapotában a kitőzött határidőre az elvárt javulás elérhető A halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizekre vonatkozó intézkedések Végrehajtásban érintettek: - vízfolyás, állóvíz kezelője - vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések A halak élőhelyének megóvása érdekében védelmet vagy javítást igénylő édesvizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik, amelynek alapján kijelölésre kerültek a magyarországi halas vizek. A halas vizek megfelelő vízminőségének biztosítása érdekében vízszennyezettségi határértékek kerültek meghatározásra. c) az alegységre vonatkozó információk Az alegységen a jogszabályban kijelölt halas víz nem található Természetes fürdővizekre vonatkozó speciális intézkedések Felelősök: KvVM, ÖM, EüM Végrehajtásban érintettek: - fürdőhely üzemeltetője, - vízhasználók a) jelenleg érvényben lévő intézkedések 122

124 A fürdővizek minőségéről EU Irányelv rendelkezik. A hazai szabályozás összhangban az EU irányelvével meghatározott szabályok alapján kijelöli a fürdővizeket és védőterületeit, környezetminőségi határértékeken alapulva biztosítja a fürdővizek megfelelő minőségét, és biztosítja a megfelelő tájékoztatást. b) további megvalósítandó intézkedések Folyamatos feladat a fürdővizek minőségének biztosítása, a fürdővízként kijelölt vizek megfelelő vízminőségének elérése illetve fenntartása, illetve a fürdővíz-gazdálkodási intézkedések meghatározása és végrehajtása. lde tartozik a szennyvíz bevezetésekre vonatkozó kibocsátás szabályozás kiegészítése (elsősorban többlet-fertőtlenítés), üdülőterületek csatornázása, a védőterületek kijelölése a jelenlegi szabályozás alapján, valamint a fürdővíz minőségének biztosítása, illetve az eliszaposodás lelassítása érdekében megvalósítandó kotrás, szárazulat kialakítás, esetleg műtárgyak létesítése. Újabb szabályozási intézkedés nem szükséges. c) az alegységre vonatkozó információk Jelenleg az alegységen 4 db kijelölt és engedélyezett természetes fürdőhely (Fertő tó, Fertőrákos;, Sopron; tóstrand, ) található, melyeknek a fürdővíz szempontjából kiváló az állapota. További műszaki és szabályozási intézkedés nem szükséges. 8.7 Finanszírozási igény A VGT a gazdaság és a társadalom széles körét érinti egyrészt a megvalósítói oldalról, költségviselés szempontjából, másrészt az eredmények (hasznok), közvetett, társadalmi hatások élvezőjeként. Az intézkedések jelentős része állami, közösségi finanszírozást igényel. A terv tartalmazza azon intézkedések előzetes költségbecslését három tervezési időszakra ig, 2021-ig és 2027-ig, amelyek állami/eu forrásokat igényelnek. A 2015-ig elérhető eredményeket a közötti költségvetési tervezési időszak finanszírozási lehetőségei is befolyásolják, ugyanakkor a 2021-ig elérhető eredmények fő forrását jelentik. A terv nem tartalmaz költségbecslést azokra az intézkedésekre (főként szabályozás), amelyekhez az érintettek alkalmazkodnak és ezt saját forrásból finanszírozzák a szennyező fizet elv, vagy a felhasználó fizet elv alapján. A 2015-ig megvalósuló VGT intézkedések főbb finanszírozási lehetőségét 2015-ig a közötti időszakra vonatkozó EU támogatások és a kapcsolódó hazai társfinanszírozási összegek jelentik.... A tervezés során részletes, víztestenkénti intézkedések alapján területi szintű költségbecslés is készült a időszakra a kiegészítő intézkedésekre. Alap- és további alapintézkedések országos szinten 1 A program teljes költsége 783,9 Mrd Ft. A VKI időszakara eső forrásigény a lezárt; ill. folyamatban levő beruházás ig történő figyelembe vételével ( ) 2 Az ivóvizminőség- javító Program teljes költsége 246 Mrd Ft. 3 Az Országos Környezeti Kármentesítési Program teljes becsült költsége Mrd Ft. Becsült időtartama: 40 év, amennyiben a programra évente 25 Mrd Ft rendelkezésre állhat. Ennek alapján a források függvényében mintegy 350 Mrd Ft lenne a szükséges forrásigény. 4 egyes ÚMVP célprogramok (agrár-környezetvédelmi, erdősítési stb.) előnyben részesítik a nitrát-érzékeny és ezen belül is a vízbázisvédelmi védőterületen gazdálkodókat, ezen források 60 %-ával számolva./ 123

125 Az alap- és további alapintézkedések megvalósítására között rendelkezésre állt teljes forrás mintegy 1180 Mrd Forint (amely tartalmazza a pályázatok kedvezményezetti önrészét is). Az alap- és további alapintézkedések megvalósításához a költségvetési időszakban további források szükségesek, mintegy 270 Mrd forint értékben. Különösen a Szennyvíz Program végrehajtásához, a vízbázis-védelmi feladatok, a kár-mentesítés és a természetvédelmi feladatok megvalósításához van szükség többletforrásokra. Kiegészítő intézkedések a) lntézkedések előkészítése és átfogó intézkedések országos szinten Az előkészítő és átfogó intézkedések forrásigénye (fejlesztés és működtetés együtt) ig 18 év alatt, meghaladja a 70 Mrd Ft-ot, a fejlesztési forrásszükséglet mintegy 5,5 %-át, amelynek mintegy felét szükséges 2015-ig megvalósítani. b) beruházások, fejlesztések országos, alegység szinten Országos költségbecslés: a tervezés évi árszinten folyt. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges kiegészítő intézkedésekre év között rendelkezésre állt mintegy 290 Mrd forint. A jó állapot/potenciál eléréséhez szükséges beruházási, fejlesztési jellegű kiegészítő intézkedések várható forrásigénye között mintegy 1000 Mrd Ft-ra tehető, amely figyelembe véve, hogy ezen időszakra két EU támogatási időszak esik ( , ), a kiegészítő intézkedések forrásigénye mintegy fele a időszakban alapintézkedésekre rendelkezésre álló forrásoknak. A finanszírozási fejezet kiegészítő adatai: 1 Az EU támogatási források megegyeznek a tervezési dokumentumokban található összegekkel, az abban használt árfolyamon (245,5 Ft/EUR) kerültek bemutatásra. 2 A 2015-ig megjelölt forrásigény alapvetően a ig tartó EU támogatási időszak forrásaiból finanszírozható, hasonlóképpen a 2021-ig szükséges becsült forrásokhoz. 3 Amennyiben a tervezett kiegészítő fejlesztések ott, ahol ez műszakilag megengedett egyedi megoldások, akkor kisebb összeg szükséges, mint akkor ha mindenhol csatornázás valósul meg, ekkor a költségek közel 40%-al nőnek. Feltételezésünk szerint a között 63 Mrd Ft, később 95 Mrd Ft szükséges. A teljes összegből kifejezetten a felszín alatti vizek jó állapotba hozása érdekében szükséges intézkedések a 2021-ig terjedő időszakra lettek ütemezve, a többit elsősorban közegészségügyi és társadalmi igény miatt szükséges megvalósítani ezeket a 3. ciklusra lehetett csak ütemezni. 4 ROP-ok ( ) 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése 5 Az elmaradt rekonstrukciók finanszírozási rendszerének kidolgozása után (2012) becsülhető. 6 A VKI miatti követelmények esetleges többletköltségei, amelynek forrásigénye a program-alkotás és szabályrendszer kidolgozása során becsülhető meg. 7 Az OHT alapján a teljes forrásigény 80 Mrd Ft volt évi árakon, amelynek megvalósításához a KEOP forrásokat biztosít. 8 KEOP ( ) Komplex vízvédelmi beruházások 100 %-a, valamint a ROP-ok Regionális vízvédelmi intézkedések 20 %-a figyelembe véve 124

126 9 Az erózió-érzékeny területeken a meglévő kötelező előírásokon kívül (HMKÁ, JFGK) a VGT nem tervez további intézkedést. A becsült költség a többet területként bevont terület átállásához 5 évre biztosítható kompenzáció összege. A szennyvízkezeléssel, elhelyezéssel kapcsolatos költségek mintegy 210 Mrd forintot tesznek ki. A vízfolyások hidromorfológiai állapotát javító intézkedések becsült forrásigénye, amit 2027-ig ütemezetten kell végrehajtani, várhatóan mintegy 138 Mrd Ft. E költségek döntő része, mintegy 80%-a mederrehabilitáció. A mederrehabilitációra vonatkozóan az itt szerepelő összeg felső költségbecslésnek tekinthető, a részletes tervek készítésekor várhatóan az összeg akár 20-30%-kal is csökkenhet. Az állóvizekre vonatkozóan is a hidromorfológiai beavatkozások mintegy 80 milliárd Ft-ba fognak kerülni. Az agrár-intézkedéseket érintő teljes forrásigény 2027-ig két EU költségvetési időszakra meghaladják az 525 Mrd forintot, amely összeg a vízvédelmi területek lehatárolásával pontosodni fog. A tervezett forrásigény a időszakra becsült VKI célú ÚMVP forrásoknál kevesebb ugyan, azonban a források jelentős részét kitevő agrár-környezetvédelmi intézkedések jelenlegi összege nem minden célprogram esetében VKI szempontok szerint kerül felhasználásra, ezért a jövőben a vízvédelmi zónarendszerre vonatkozó intézkedések hangsúlyosabb támogatása szükséges, kiemelten az erdő-, gyep- és vizes élőhely művelési ágváltások, környezetkímélő agrotechnikai módszerek elterjesztése. 9 Kapcsolódó programok és tervek A Víz Keretirányelv előírása szerint a vízgyűjtőkhöz kapcsolódó, a vizek állapotát befolyásoló programokat és terveket figyelembe kell venni vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során annak érdekében, hogy az intézkedési terv hozzájáruljon a régiók kiegyensúlyozott fejlődéséhez, de annak érdekében is, hogy ezek ne akadályozzák meg a kívánt állapotok elérését. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítésekor alkalmazkodni kell más direktívák által meghatározott szakpolitikai előírásokhoz is, hiszen azok jogilag egyenrangúak a vízügyi politikát meghatározó VKI-val. Célszerű ezért a víz védelmének és a fenntartható gazdálkodásnak a közösségi politika más, olyan területeibe való integrálása, mint az energia-, a közlekedés-, a mezőgazdasági, a halászati, a regionális és idegenforgalmi politika. Ennek a tervnek alapot kell biztosítania a folyamatos párbeszédhez és a fokozottabb integrációra törekvő ágazati stratégiák fejlesztéséhez. A különböző szakterületek célkitűzéseinek megismerése érdekében felmérésre kerültek a szakpolitikai határozatok, országos stratégiák és programok. A programok gyakorlati megvalósítása projekteken keresztül történik, ezért összegyűjtötték a vízgyűjtőkkel kapcsolatos országos, regionális és területi projekteket is.... A szakterületi politikák elemzése során, miután a VKI szempontjából nem releváns politikák kizárásra kerültek, a stratégiák és a tervek, vagy esetenként a projektek vizsgálata a VKI-ban előírt környezeti célkitűzések teljesíthetőségére terjedt ki. Abban az esetben amennyiben egy adott stratégia, program, vagy projekt VKI szempontjából vizsgálandó minősítést kapott, akkor feltételezhető, hogy az a fejlesztés, vagy annak valamilyen eleme esetleg akadályozza, vagy meghiúsítja a vizek jó állapotának elérését, ezért a VKI 4. cikkely 7. pontjában biztosított kivételek egyikének alkalmazása, azaz VKI szerinti hatásbecslés szükséges. A VKI 4. cikk 7. pontja szerinti vizsgálat, illetve igazolás eredménye alapján megvalósított fejlesztés nem jelenti a Víz Keretirányelv előírásainak megszegését még akkor sem, ha az érintett vizek jó állapotát emiatt nem lehet elérni. Több olyan jelentős, a fenntartható vízhasználatok keretébe illeszthető igény és probléma van Magyarországon, amelyek megoldásához a jövőben új létesítményeket kell megvalósítani. Ezek egy része a jó állapottal nem összeegyeztethető hatással lehet a vizek állapotára. 125

127 A VKI (4. cikk (7)) szerint igazolni kell, hogy a tervezett tevékenységek megvalósítása elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség és biztonság megőrzésében, vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök. A VKI 4. cikk 7. szerint nem történik meg a keretirányelvi célok megszegése ha: 1. A felszíni víztest fizikai jellemzőiben (hidrológiai, morfológiai jellemzők változása), vagy egy felszín alatti víztest vízszintjében bekövetkezett változást okozó új beavatkozás ( ) következményeként megengedhető az előírt feltétel teljesülése esetén, hogy a jó állapotot/potenciált ne érje el az adott víztest. Az állapot romlása (osztályhatár átlépés) is bekövetkezhet. A 4. cikk 7. szerint továbbá megengedett olyan fejlesztés megvalósítása, amelynek következtében a negatív hatás/romlás az osztályhatárokon belül marad, ekkor a 4. cikk 7. szerinti mentesség alkalmazására nem kerül sor. 2. Új fenntartható fejlesztési tevékenységek következtében amennyiben nem előzhető meg megengedhető az állapot romlása, igaz, hogy csak a kiválóról a jóra, viszont a jó állapotból mérsékeltbe, vagy mérsékeltből gyengébe kerülés kizárt (azaz a vízminőségi paraméterek csak annyira romolhatnak le, hogy a víztest állapota a minősítésének megfelelő osztályhatáron belül maradjon). A vizsgálandó fejlesztések például: - - a hajózhatóságot biztosító szabályozási beavatkozások, kikötőfejlesztések - dombvidéki tározók építése (vízgazdálkodási és árvízbiztonsági céllal) - egyes belvízvédelmi létesítmények - - új vízbázisok igénybevétele közüzemi ivóvízellátás céljából - új, vagy nagyobb kapacitású szennyvíztisztító-telepek, - turisztikai létesítmények Mindkét esetben (a VKI 4. cikk (7) szerint) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv(ek)ben igazolni kell az alábbi feltételek teljesülését. A terv(ek) jóváhagyói: - mindent megtesznek az állapotra gyakorolt kedvezőtlen hatás mérséklésére, és - a célkitűzéseket 6 évente felülvizsgálják, ill. - az új változással járó beavatkozás, vagy fejlesztési cél elsőrendű közérdek, és/vagy a környezet és a társadalom számára a VKI célkitűzéseinek teljesítésével elérhető előnyöket felülmúlják az emberi egészség terén bekövetkező új változások vagy módosulások, valamint az emberek biztonságának megőrzésében vagy a fenntartható fejlődésben jelentkező előnyök (pl. az árvízvédekezés, a belvizek elvezetése élet és vagyonbiztonsági szempontból esetenként elkerülhetetlen), valamint - a beavatkozással vagy fejlesztéssel érintett víztest állapotának megváltoztatását eredményező fent említett előnyös célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság, vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el más, jelentős mértékben jobb környezeti állapotot eredményező eszközökkel. - A beavatkozás vagy fejlesztés más víztestre vonatkozó VKI célok elérését állandó jelleggel nem zárja ki, vagy nem veszélyezteti. E tervekre nézve a fent megadott szempontok szerinti környezeti-, társadalmi-, gazdasági vizsgálatok kötelezőek. Igazolni kell, hogy minden megvalósítható lépést megtettek-e annak érdekében, hogy csökkentsék a víztest állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatást. Tehát a VGT-be akkor kerülhet be egy új projekt (nem, mint VKI intézkedés), ha a kötelező vizsgálatokat elvégezték. Ha a szükséges vizsgálat megtörtént, és az eredményei kedvezőek, akkor a projekt, mint új fejlesztés a mentességek egyik indokaként kerülhet be a VGT-be. Egy, a VGT-be nem került projekt megvalósítására akkor és csak akkor kerülhet sor, ha ezeket a vizsgálatokat elvégzik és dokumentálják, a megfelelő módosításokat végrehajtják a projekten, szükség esetén elállnak a projekt végrehajtásától és 126

128 dokumentálják. Ennek hiányában csak a következő VGT felülvizsgálatkor 2015-ben szerepelhet, mint új fejlesztés. A VKI nem zárja ki egy a vizek állapotát nem javító, esetleg rontó új fejlesztés megvalósulását, ha a szükséges igazolás megtörtént. A fenti vizsgálatok elvégzése és beépítése az engedélyezési eljárásba eredményezni fogja a negatív hatások elkerülését, illetve minimalizálását. 09 Fertő Hanság vízgazdálkodási szempontból az 1-2 sz. Rábca és a Fertő részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegysége. A VGT a területegység helyzetfeltáró- elemzőértékelő, koncepcionális és tervezési alapdokumentuma, - fenti kivonata alapos, mélyreható áttekintést nyújt a részvízgyűjtő állapotáról, általános országos és EU- szinten értelmezhető feladattervi összefüggéseiről, azonban, léptéke miatt nem tud kitérni a Fertő tó néhány helyi szinten fontos sajátosságára, amelyeket más megalapozó tanulmányok, kutatások részletesen feldolgoznak. Ezek kivonatát és tartalmi összefoglalását ismerteti a vízgazdálkodási szakági munkarész alábbi, 2.számú alfejezete Vízgazdálkodási kutatások, megalapozó tanulmányok, stratégiák A Fertő Hanság térség és benne a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő feladat meghatározására számos vizsgálat 3, kutatás és program készült, jelenleg is folyamatban van, és az idén lezárul a magyar osztrák tudományos együttműködésben egy Fertő Stratégia kidolgozása. A Fertő Stratégia kidolgozása a végső fázisban tart, ennek felépítését, témaköreit jól szemlélteti a Magyar- Osztrák Vízügyi Bizottság 51. ülésszakára készített rövid összefoglaló, amely a munkaértekezletek eddigi eredményeit, közös megállapításait foglalja össze: Vízgazdálkodás 116,00 m.a.f. (tólengés) - A vízgyűjtő terület egységes meghatározása. Részvízgyűjtők lehatárolása az aktuális geodéziai adatok és felületmodell figyelembe vételével, Az osztrák területre meglévő talajvízmodell magyar területre történő kiterjesztése. - A meglévő határon átnyúló vízgazdálkodási tevékenység koordinálásának folytatása. A parti sáv védelme magas vízállásoknál (épületek, idegenforgalmi létesítmények, fürdők, kikötők, Hanság kapcsolata, depóniák) - Kisvízi állapotok kedvezőtlen hatásának csökkentése 09 FORRÁS (1. fejezet): Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; április 3 A 2. fejezethez felhasznált források: Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása Vízügyi Közlemények ISSN Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp Fertő Hanság NP Ig.: Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat) Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén

129 - A vízháztartás (vízmérleg) komponenseinek jobb megismerése, párolgás és szélhatások. - A GENESEE projekt eredményei alapján üledékdinamika-áramlási modellek (nádnyíltvíz), feltöltődési szcenáriók, (amennyiben eredmény, részeredmény végéig nem várható a meglévő adatok alapján) - Tematikus nádtérképek, a nemzeti parkok, nádgazdálkodás, és a tulajdonosok számára. A hasznosítási potenciálok (energia) feltárása. Nádgazdálkodási tervek a kiválasztott nádasokra (potenciális aratási területek, avas nádasok, hasznosítás/ökológia) - Nádasok és a feltöltődés kapcsolata. Az újabb űrfelvételek elemzése. Limnológia - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása (sótartalom, tápanyagok). A fizikai-kémiai paraméterek térbeni és időbeni természetes dinamizmusának megőrzése. Kívánatos az alacsony külső és belső tápanyagterhelés az trofitási szint. Kielégítő vízcsere a nádas és a nyíltvíz között. A magyarországi tórész víz-nádas arányainak megőrzése. - A jó kémiai állapot megtartása. A veszélyes anyagok terhelésének csökkentése. - A biodiverzitás térbeni és időbeni természetes változékonyságának megtartása. A biológiai folyamatok lehető legkisebb mértékű zavarása. A nemzeti parkok magterületein az antropogén hatások kizárása. A természetes készletek (halászat, horgászat, nádgazdálkodás) fenntartható hasznosítása. Az invazív fajok kizárása. - A jó fürdővíz minőség megőrzése. Szennyvíztelepek lehető legjobb technológiai szinten tartása. A fertőrákosi öböl nyílt vízfelület kapcsolatának megtartása. Mikrobiológiai vizsgálatok, bakteriológiai hiányosságok. - Az adatbázisok kölcsönös hozzáférhetőségének biztosítása, beleértve a nyilvánosságot is. - Nádasok állapota a nyíltvíz és a parti sáv határán megfelelő, a köztes terület problémás. - A nádasokban a nagyobb vízterületek kialakulásának nincs akadálya, ellene ökológiai érv, mint élőhely nem hozható fel Természetvédelem - Beavatkozások és hasznosítások kizárása a magterületekről (osztrák igény), magyar részről a természetvédelem hozzájárulásával. - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése. - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása. - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zugban és a Hanságban - Lehetőség szerint jelentős vízszintingadozás. A kritikus területek lehatárolása. Idegen vizek bevezetésének kizárása (vízpótlás). - A nádhasznosítás ökologizálása, a magyar tórész nádhasznosításának átadása a nemzeti parknak. - Az átmeneti zóna biodiverzitásának fenntartása. - A tó-zugban a nagy, összefüggő tájegységek megtartása természetes talajvíz-dinamika mellett. - További vízszintemelés javasolt, illetve a jelenlegi szabályzat finomítása. - NP zonációk harmonizálása Területfejlesztés - A Fertő-menti települések fenntartható fejlődéséhez szükséges keretek kidolgozása Nemzetközi együttműködés a területfejlesztés területén (takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, teljes körű alapellátás, a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása, árvízi veszély minimalizálása, - Nemzetközi többnyelvű Fertőn tó identitás kialakítása, - Ivóvízellátás biztosítása a turizmus figyelembe vételével, prioritási sorrend felállítása korlátozás esetén, közös felszín alatti víztestek kijelölése az új VGT-k ben, - Vízellátási vészhelyzetek kezelése, - Teljes körű szennyvízkezelés, regionális koncepciók támogatása, partnerkapcsolatok és információ csere elősegítése, - Térségi szennyvíziszap kezelés - Határon átnyúló fejlesztések, üzemek, iskolák, központi államigazgatás 30 percen belüli elérése, 128

130 - Akadálymentes határátkelés bővítése, - A mezőgazdálkodás további zöldítése, fenntartható gazdálkodás feltételeinek erősítése, footprint csökkentés, természet közeli termelés támogatása, - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése, - A kielégítő vízszint biztosítása, kikötők part-menti bővítése, a meglévő lehetőségek mennyiségi és minőségi megtartása, - A régió termékeinek közös minőségbiztosítás keretében történő piacra vitele /Összeállította: Pannonhalmi Miklós irányító testületi tag/ A fenti összefoglaló alapján is megállapítható, hogy Fertő - stratégia készülő anyaga számos ponton érinti sőt, részben át is fedi - a készülő kezelési tervek (NP és VÖT) témaköreit, az alábbiak szerint: A Vízgazdálkodás témakörben: - a tó vízháztartása, vízszintje, a parti sáv védelme, - tóhasznosítás, nádgazdálkodás, - hasznosítási potenciálok feltárása A Limnológia témakörben: - Jó ökológiai állapot megőrzése, a tó természetes vízminőségének megtartása - A természetes készletek fenntartható hasznosítása - A jó fürdővíz minőség megőrzése A Természetvédelem témakörben: - A meglévő védett területek fejlesztése és bővítése - A kultúrtáj zónában gazdálkodási tervek készítése és végrehajtása - Maximális vízvisszatartás a tómederben, a Fertő-zúgban és a Hanságban A Területfejlesztés témakörben: - takarékos területhasználat, kompakt településfejlesztés, - a parti sáv szabadon tartása, beépítés megakadályozása - A régió közös turisztikai pozicionálása, a szezon kiterjesztése és kibővítése Ezek mellett számos esetben felveti a nemzetközi (magyar osztrák) együttműködés területeit és szükségességét, valamennyi területen. A számos munkaanyag és munkaértekezlet mellett a Fertő - stratégia egyik alapja a november hóban elkészült NEMZETI VÍZSTRATÉGIA A VÍZGAZDÁLKODÁSRÓL, ÖNTÖZÉSRŐL ÉS ASZÁLYKEZELÉSRŐL - a jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító ágazati stratégia (VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 2013.). Ennek tavakról szóló sz. fejezete foglalkozik a Fertővel is. Kivonatát az alábbiak szerint állítottuk össze (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): Nagy tavaink vízgazdálkodása Nagy tavaink vízgazdálkodása egyedi és önálló feladatot jelent nemcsak a magyar vízgazdálkodásban, hanem általában a magyar gazdaságban is. A Balaton, a Velencei-tó, illetve a Tisza tó (Kiskörei-tározó) rendkívül nagy gazdasági, idegenforgalmi potenciált jelent, amelynek kiegyensúlyozott feltételeit a vízgazdálkodás eszközeivel továbbra is segíteni kell. A Fertő-tó gazdasági hasznosítása döntő részben Ausztriában történik, Magyarországon inkább a természetvédelmi célú kezelés a jellemző. Idegenforgalom szempontjából a Fertő-táj, mint a világörökség része, felértékelődése folyamatos. A hidrológiai ciklus szélsőségeinek növekedése jelentős kihatással van nagy tavaink, különösen a Balaton vízszintjének változására. Ilyen alkalmakkor mindig felmerül a más vízgyűjtőről történő vízátvezetés gondolata. A jelen stratégia rögzíteni kívánja, hogy vízátvezetés, vagy vízgyűjtőn történő tározás nem jelent reális alternatívát a 129

131 vízszintszabályozás megoldására. Egyedüli megoldást jelenthet mindhárom nagytavunk esetében a mederben történő tározás növelése, melynek vizsgálatát komplex módon, a különböző vízszintekhez tartozó part és mederszabályozás, a vízelvezetés megoldása és a vízgyűjtőn történő egyéb beavatkozások együttes értékelésével kell elvégezni. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rámutattak arra, hogy tavaink viszonylagos szabályozottsága ellenére a kialakuló szélsőséges helyzetek megfelelő szintű kezelésére (kivédésére) még nem rendelkezünk elegendő potenciállal. Jó példa erre a Balaton vízhiánya (2003), majd a víz többlete (2010 év vége). Még nehezebben kezelhető, összetett kérdés tavaink minőségében kialakuló szélsőségek kezelése (Fertő tó). A problémák egy része a komplex vízgazdálkodási rendszerek fenntartásának hiányával magyarázható (pl. Sió csatorna, Hanság főcsatorna korlátozott levezető képessége), más része a szélsőséges jelenségekre vezethető vissza (kánikula, szárazság). A tavak állapotváltozása, a fejlesztési feladatok meghatározása, főleg vízminőség-védelmi és vízháztartási szempontból, a klímaváltozási prognózisok bizonytalanságai miatt lényegesen nagyobb kutatási feladatokat jelent. A hasonló jellegű nagyfelületű, sekély tavak száma Európában viszonylag kevés, így a rendelkezésre álló tapasztalatok száma is alacsony. A fejlesztések irányának eldöntése érdekében, önálló kutatási feladataink vannak, melyben számíthatunk az akadémiai, egyetemi kutatóhelyek segítségére. Fontos, hogy a hosszú távú intézkedések megalapozása érdekében az anyagi feltételek rendelkezésre álljanak. Hasonlóan kiemelkedő jelentősége van a nagy tavainkra kiterjedő környezeti monitoring rendszer megbízható hosszú távú üzemeltetésének, valamint a közérdekű adatok internetes alapú informatikai megjelenítésének. Nagy tavaink jövőjének meghatározásához átfogó program kidolgozása szükséges (a Balatonhoz hasonlóan), amelyhez azok részletes felmérésére, és ez alapján átfogó helyzetértékelés elkészítése, azaz a vízgyűjtőgazdálkodási tervek szükségesek. Például a Fertő tó esetében a két ország által egyeztetett intézkedési katalógusa rendelkezésre áll. A várható hatások és a szükséges beavatkozások meghatározásához ma már elengedhetetlen, hogy a felmérések és a helyzetértékelés alapján tavaink rendelkezzenek olyan modellekkel (2d, esetleg 3d), amelyek egyrészt képesek előre jelezni az esetlegesen kialakuló szélsőséges helyzeteket, továbbá kimutatni a beavatkozások hatásait. Ez megköveteli, hogy párhuzamosan alakítsunk ki előrejelzővészjelző modelleket, és a fejlesztéshez analizáló modellrendszereket. Az intézkedési programok a társadalmi elfogadás után kezdhetők meg Az országos és Eu- szintű előzmények mellett a Fertő vízgazdálkodásának, vízháztartásának állapotleírása és értékelése számos kutatásra és elemzésre támaszkodhatott. E célvizsgálatok tárgya széles skálán mozog, a tó vízkémiai adottságaitól a komplex vízháztartási viszonyainak feltárásáig. A vízkémiai jellemzők bemutatása ( Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén alapján): A Fertő tó Európa ötödik legnagyobb tava, a kontinentális síkvidéki sós tavak legnyugatibb képviselője. Legfőbb jellemzője a sekélység (átlagos mélysége az 1 m-t sem éri el, feneke lapos, vízszintes, csak a közepe táján mélyül cm-re), a nagy vízszint ingadozás és a magas sótartalom. A sótartalom geológia, hidrológiai adottság, változása évszakfüggő, nyáron a 2000 g/m 3 -t is eléri. Domináns kationjai a nátrium és a magnézium, míg az anionok közül a hidrogén-karbonátok, szulfátok és kloridok emelhetők ki. Mivel a nátrium nátrium-hidrogénkarbonát formájában van jelen, a tavat szikes tó -ként, vagy más néven szóda tó ként tartják számon. Vize tehát erősen alkáli jellegű, ezért kémhatása lúgos, ph értéke 8,0 felett van. A tó vízére a magas kémiai oxigénigény jellemző, ami a lebegőanyag szinte állandó felkeveredésének, illetve a huminsavak következménye. 130

132 A jellemzők közül a szakterületi vizsgálat is a tóvíz magas sótartalmát emeli ki, amely a tó egyik legfőbb sajátossága, elválaszthatatlan attribútuma. Ennek az örökségvédelmi adottságok, a terület uniklitásának meghatározásában is jelentős szerepe van. A tó és vízrendszerének komplex vízgazdálkodási jellemzőit foglalta össze a JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK Rábca és Fertő-tó (ÉDU-KV IG. Győr, november) c. tanulmány, amelynek témakörünk szempontjából legfontosabb, 6.sz. fejezetét alább idézzük (kiemeléseink dőlt félkövér betűtípussal): 6. Fertő-tó vízgazdálkodásának változása A tóval kapcsolatos vízgazdálkodási, vízminőség-védelmi és feltöltődési kérdések egymással szoros kölcsönhatásban vannak. A közvélemény kritikusan szemléli a Fertő-tóból történő vízeresztést, viszont elnézően viszonyul a vízpótlás gondolatához, ami természetvédelmi és vízminőségi szempontból egyaránt jelentős beavatkozásnak tekinthető. Jelentős problémát a tó természetes elöregedési folyamataival járó jelenségek okoznak. A természeti tényezők által irányított folyamatban a szél a domináns tényező. A gyakori erős szelek a sekély vizet fenékig mozgásba hozzák, a tófenék iszapját felkavarják. Az uralkodó É-ÉNy-i széljárás által keltett áramlás a laza iszapot a déli magyar tórészre sodorja és a nádas szegélyben halmozza fel. A sekély víz kedvez a nádövezet fejlődésének, és a nádövezet fejlődése elősegíti az iszap lerakódását A hordaléklerakásfeltöltődés a mindenkori nádas szegélyben és a mindenkori vízállásnak megfelelő szintig megy végbe. A tó mai képére, de különösen a magyar tórészre a nagymértékű feltöltődés és elnádasodás jellemző. A nádasok szerepe a tó élete szempontjából jelentős. A jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, a javuló vízminőség kedvezően hat a nádasok állapotára. Az elöregedett, a tó területéről ki nem került nádanyag halmozódó szerves anyagai gyorsítják a tó feltöltődési folyamatát. A feltöltődés természetes folyamat, megfordítására tavi méreteket tekintve nincs lehetőség, helyi szintű mérséklése viszont lehetséges. A nádgazdálkodás ebben hatékony segítséget nyújthat. A Fertő-tó medrének feltöltődése tekintetében az elmúlt 90 év távlatában mintegy 90 millió m3 térfogatcsökkenést lehetett megállapítani, ami 1-1,5 millió m3 évi feltöltődési tendenciát reprezentál. Az átlagos feltöltődés mértéke 3-5 mm/év-re tehető. A magyarországi tórészen jelentősen intenzívebb a térfogatváltozás, mintegy 13,0 mm/év. Ez a tavon belüli belső hordalék-átrendeződéssel hozható összefüggésbe. A magyar tórész iszaptérfogata 50 millió m3. A Fertő-tó nádgazdálkodása kiemelkedő szerepet képvisel a tó életében, kezelésében és hasznosításában. A csatornapartokon kialakult összefüggő depóniák akadályozzák a nádas vizének mozgását. Hatalmas pangó vízterek alakultak ki, ahol a vízbe hulló növényi maradványok rothadása miatt anaerob viszonyok uralkodnak. Vízminőségi szempontból bizonyított, hogy a degradációval erősen érintett területeken az üledék szervesanyag tartalma magasabb, redox potenciál értéke viszont alacsonyabb, ami a kedvezőtlenebb oxigénviszonyokra vezethető vissza. A nádparcellákon belül a csatornahálózat feliszapolódott, a parcellák frissvíz pótlása, dinamizmusa korlátozott mértékű. A vízelvezetésben csak az un. főcsatornák vesznek közvetlenül részt, ami viszont hozzájárul a tó nyíltvizének terhelésnöveléséhez, rontva ezzel a nádövezet szűrő, vízvédelmi funkcióját is. A 10 féle nád és nádkörüli növénytársulás összes szárazanyag produkciója a tó magyar oldalán 100 ezer tonnára tehető. A nádas terület minden kiaratott 1%-a 1000 t-val csökkenti a terület feltöltődését, ez évente kb. 1 mm feliszapolódást jelentene. Jelenleg a nádas területnek csak töredékét aratja ki évente a használati joggal rendelkező vállalkozó. További problémát jelent, hogy a taposás következtében kipusztulnak a nádrizómák. A nádasok minősítését igazgatóságunk ben elvégeztette, a vizsgálatok jelenleg 131

133 ismételten folynak között 10 %-kal növekedett a degradálódott nádas állomány. A legjobb minőségű nádasok területe mintegy 450 hektárral csökkent ugyanakkor a tagolt, elöregedő, pusztuló nádasok területe 460 hektárral növekedett, míg a kb hektáros középosztály aránya nem változott jelentősen. A Fertő-tó, mint határvizet érintő vízterület vonatkozásában nagy problémaként jelentkezik, hogy nincs meg a közös Osztrák-Magyar koncepció terv. Ennek hiányában a Fertő-tavi vízgazdálkodás és területfejlesztés nem valósítható meg ésszerűen. A fenti tanulmány is kiemeli az elöregedő tó rekonstrukciójának frissítésének szükségességét, a tó- és nádgazdálkodás szoros összefüggéseit és megoldatlan problémáit. A feltöltődés ütemének csökkentése, az aktív vízfelület növelése mellett a nádasok minőségjavítása is megoldást kívánó feladatként határozható meg a fenti értékelés alapján. A tó vízminősége és vízállapota örökségvédelmi szempontból sem elhanyagolható tényező, mivel a táj egyik meghatározó eleme. A vízgyűjtő gazdálkodási témakör további részletes elemzése nem tartozik a világörökségi kultúrtáj kezelési terv megalapozó munkarészeinek feladatkörébe, annál inkább sarokköve a nemzeti park (FHNP) kezelési tervének. A fenti témakörhöz kapcsolódva a FHNP KET/MAD sz. fejezetében így fogalmaz: Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát. /p.: 14./ A NP MAD anyag hidrológia fejezete több olyan, vízgazdálkodási szempontból fontos információt tartalmaz, amelyek indokolttá teszi a teljes fejezet mellékletként való csatolását (l.: Mellékletek kötet). A tó és térségének vízgazdálkodása elsődlegesen a természeti környezeti állapotokra és rendszerekre van hatással, így mindenek előtt természetvédelmi ökológiai összefüggésrendszerbe kell helyezni. A témakör elsődleges kapcsolódási pontjai: - felszíni és felszín alatti vizek egyensúlyi állapota - talajvízszint, talajvíz állapot - ökológiai állapot - élőhelyek vízellátottsága, stabilitása - növényzet, felszínborítottság összetétele és minősége - a tó vízszintje és szabad vízfelület/nádas aránya A fentiek alapvetően meghatározzák a térség természeti természetvédelmi állapotát: értékességét és értékeit. A vízgazdálkodási - vízgyűjtő gazdálkodási adottságok vizsgálata és feladatok meghatározása a nemzeti park kezelési terv egyik legfontosabb alappillére. A párhuzamosan készülő Fertő Hanság NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötetének (FHNP KET/MAD 2008.) 3112., 3.3., és sz. alfejezetei foglalják össze a nemzeti park vízgazdálkodási témakört érintő célkitűzéseit és (tervezett) kezelési előírásait, az alábbiak szerint. (kipontozással jeleztük azokat a kihagyásokat, amelyek a NP világörökségen FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag Készítette: a FHNP Ig.) 132

134 kívüli területeire vonatkoznak; a Hansági előírások közül benthagytuk azokat, amelyek a Fertőt közvetve érintik): A NP kezelési terv elkészült megalapozó vizsgálati kötet 3.sz. Célkitűzések fejezetének 3112.sz. alfejezete ideális célként az alábbiakat határozza meg a Fertői területre: A Fertő-tájra meghatározott célkitűzések A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása. A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése. A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése. A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása. A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása. A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása. A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron. /p.: 120./ A 3.3.sz. alfejezet a Fertő tóra és közvetlen parti területeire a realitások alapján pontosítja a fenti ideális célkitűzéseket. A világörökségi kezelési tervben legalább ezen célkitűzések, megoldási javaslatok és előírások és csorbítás nélküli érvényesítése szükséges. A Fertő-tó területén a meglévő nyílt vízfelületek (belső tavak, nyílt tó) megőrzése A nyílt vízfelületek megőrzése a tóba érkező hordalék és üledék mennyiségén, a szelek jellemző irányán, illetve a nádas terjedésén múlik. Ennek befolyásolására a természetvédelmi kezelő nem rendelkezik eszközökkel. A tóba érkező, illetve az észak felől érkező üledék mennyisége gyakorlatilag nem csökkenthető, így a lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Egyik lehetőség a kotrás és a kikotort anyag eltávolítása a területről, a másik pedig a felöltődés lassítása. Utóbbit segítheti a tóban termelődő nád évről-évre történő eltávolítása pl. nádaratással. A Fertő halfaunájából a tájidegen fajok eltávolítása A célkitűzés elérését elsősorban a szelektív halászati eszközök hiánya és a tó nemzetközi jellege akadályozza. A magyar félnek csak korlátozott hatása van a tó osztrák oldalán végzett haltelepítésekre. A területen folyó halászati és horgászati tevékenység közben a kifogott egyedek kötelező kivétele a tóból az egyik megoldás, illetve egy-egy vízfelület időszakosan, elektromos halászattal történő megtisztítása is működhet. A tájidegen halfajok további telepítését pedig minden hatósági eszközzel meg kell akadályozni mind a magyar, mind az osztrák oldalon. A Fertő-tó üzemvízszintjének emelése A vízszint emelését elsősorban az osztrák oldali beépítések akadályozzák. Magyar oldalon nincs leküzdhetetlen akadálya a vízszint emelésének. A probléma kizárólag a határvízre vonatkozó egyezmény keretein belül orvosolható és elsősorban az osztrák félen múlik. A Fertő-tavi nádasok vízellátásának javítása A nádas belső területeinek vízellátása a tó vízszintjétől, a szél irányától, a csatornák állapotától és a csatornák partján kialakult depóniák magasságától függ. A tó vízszintjét és a szél irányát nem lehet befolyásolni. A 133

135 csatornaparti depóniák és a csatornák állapota elsősorban pénzkérdés. A rendelkezésre álló források függvényében a munka folyamatosan végezhető. A nádasok vízellátásának javítására már több próbálkozás volt. A legmegfelelőbbnek a főbb csatornák kotrása és a kisebb csatornák depóniájának megbontása tűnik. A tó csatornahálózatának rekonstrukciójára már elkészül a terv. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentése - A Fertő-tó nádas övében természetvédelmi szempontból kedvező aratott és nem aratott nádas arány kialakítása A tó tápanyagterhelése egyrészt a befolyó felszíni és felszín alatti vizek tápanyagterhelésétől, másrészt a tómederben található szerves hulladék mennyiségétől függ. A tóból kivont szerves anyag mennyiségét a learatott nádasok mennyisége befolyásolja. Jelenleg hiányzik a nádasra vonatkozó hosszú távú kezelési/aratási terv, illetve alacsony a kommunikáció szintje az aratást végzők, a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság között. A két célkitűzés összefügg egymással. A Fertő-tó tápanyagterhelésének csökkentésében az egyik megoldás a környező, magasabban fekvő szántó- és szőlőterületen a vegyszer és műtrágyahasználat korlátozása. Emellett rendkívül fontos, hogy a tómederből a lehető legtöbb szerves anyag kivonásra kerüljön. Ennek egyik lehetséges módja a nádaratás, amelyet azonban a nádhoz kötődő állatvilág miatt csak megfelelő körültekintéssel szabad végezni. A nádaratás problémájának megoldása egy megfelelő aratási forgó kidolgozásában rejlik, amellyel biztosítható a szükséges mennyiségű nád kivonása, illetve a természetvédelmi szempontból szükséges több éves nádas jelenléte. A Fertő-tó déli és keleti parti szikes vegetációjának és a hozzá kötődő állatok megőrzése. Elsődleges probléma, hogy a szikesek kialakulásához szükséges felfelé áramló vizek hiányoznak és így a szikesedés mértéke folyamatosan csökken. Taposás következtében alakulhatnak másodlagos vakszikes állományok, de ehhez a legeltetés jelenlegi mértéke nem elégséges. A fertő-parti szikes vegetáció megőrzésében a talajvíz mozgásának van kulcsfontosságú szerepe. A térségben a talajvíz szintje összefügg a tó vízállásával, így a tó üzemvízszintjének emelése minden bizonnyal jótékony hatással lenne a szikesek állapotára is. Nem tökéletes megoldás, de a legeltetés intenzitásának fokozása is segítheti a szikesek fennmaradását, de ez a megoldás csak végszükségben tekinthető megfelelőnek. A Fertő-tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének javítása A Fertő-tájon található láprétek megőrzése, az eredeti hidrológiai viszonyok helyreállítása A tó nyugati partján található mocsárrétek természetességének romlását az elmúlt 40 év intenzív (felülvetés, műtrágyázás, kiszárítás) használata okozza. A területek természetvédelmi kezelésbe vétele ezen beavatkozások egy részét már megszűntette. A kiszárítást a meglévő vízelvezető árkok okozzák, ezek felszámolására eddig nem történtek lépések. Komoly problémának tekinthető a réteg homogenítása, amelynek okozója a nagyüzemi jellegű kaszálási technikák alkalmazása. A Fertő-tájon található láp- és mocsárrétek megőrzése alapvetően az élőhelyek vízháztartásának helyreállításán, azaz az élőhelyek számára szükséges ökológiai vízmennyiség biztosításán múlik. Ennek érdekében a jelenlegi kedvezőtlen állapotot okozó beavatkozások visszafordítására kell törekedni. Az elsődleges feladat a területek mesterséges kiszárításának további megakadályozása, a csatornák feltöltése, a vízelfolyás megakadályozása. A gyomosodás és az elnádasodás megakadályozása érdekében pedig folytatni kell a területek kaszálását, ahogy az a megelőző évszázadokban művelték. Lényeges, hogy a nagyüzemi kaszálás helyett a kaszálásokat mozaikosan, eltérő időben végezzék. A gyepek műtrágyázása és felülvetése pedig tilos, de lévén a gyepek többsége természetvédelmi kezelésben van, így erre nem is lehet számítani. 134

136 A Szárhalmi-erdő tisztásainak és erdőszegélyeinek megőrzése, illetve fenntartása A Szárhalmi-erdő megmaradt tisztásai és erdőszegélyei speciális kezelést igényelnek. Az erdei tisztásokat a múltban többnyire legelőként hasznosították, de a legeltetésre a jelenlegi körülmények között nincs lehetőség. Megoldásként a cserjék időszakos kivágása és a gyep kaszálása vagy égetése kínálkozik. A termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló erdőállományok megőrzése és területük növelése a Fertőmelléki-dombsoron A Fertőmelléki-dombsor erdei a természetvédelmi rendeltetés mellett fatermelési, esetleg talajvédelmi rendeltetéssel bírnak. Az erdőgazdálkodók jelenleg kevés hajlandóságot mutatnak a jelenlegi erdőművelési technikák megváltoztatására és a természetes felújítások előtérbe helyezésére. A célkitűzés elérése érdekében meg kell szüntetni a tarvágásokat és a mesterséges felújításokat, helyettük a természetközeli erdőgazdálkodás technikáit kell bevezetni a területen. A szálaló vágások és a természetes felújítások megfelelő módszernek kínálkoznak a területen. /p.: / A fentiek alapján kidolgozott 4.: Gyakorlati célkitűzések, stratégiák és feladatok meghatározása c. fejezet 4.2. Természetvédelmi stratégiák alfejezete a vízgazdálkodást illetően az alábbi Terület- és földhasználati célokat, feladatokat és javaslatokat fogalmazza meg: Terület- és földhasználat a) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a tilalma: vízgazdálkodás Új építésű, a területre jutó természetes vízmennyiség elvezetését szolgáló csatorna és árok nem létesíthető.. A Hanságban és a Tóközben kialakított csatornarendszer felülvizsgálatát 10 éven belül el kell végezni és a funkciójukat vesztett, illetve a természeti értékeket veszélyeztető objektumok felszámolását kezdeményeznie kell a természetvédelmi kezelőnek. b) A terület- és földhasználati módok valamelyikének a korlátozása: vízgazdálkodás A területen kizárólag olyan új vízgazdálkodási létesítmények alakíthatók ki, amelyek a területek természetes vízjárásnak helyreállítását szolgálják, illetve valamely természetvédelmi célkitűzés elérése érdekében történnek. A láperdők és égeres láperdők esetében biztosítani kell a tavaszi időszakos vízborítást, illetve kisebb területen pangóvizek kialakulásának lehetőségét. A tavaszi vízborítást elsősorban a téli csapadék megtartásával kell biztosítani. c) A terület- és földhasználati módok valamelyikének vagy mindegyikének a korlátlan gyakorlása: A nemzeti park területén nincs olyan terület- és földhasználati mód, amely korlátlanul gyakorolható lenne. /p.: / A végeredményként tekinthető a FHNP KET/MAD KEZELÉSI ELŐÍRÁSOK fejezete (A Vízgazdálkodást érintő kezelési előírások) tervezete a fentiek alapján: A vizes élőhely-rekonstrukciók vízellátását biztosító műtárgyakat és berendezéseket a vízjogi és az üzemeltetési engedélyekben foglaltak szerint kell működtetni. Azokon a védett területeken, ahol más gazdálkodók érdekeinek sérelme nélkül a csapadékvíz és felszínre került talajvíz visszatartható, gondoskodni kell annak megtartásáról. 135

137 Azokon a védett területeken, ahol a felszíni vizek és csapadékvizek megtartása az érintett gazdálkodók számára érdeksérelmet okoz, meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ezt az érdekellentétet miként lehetne feloldani. A Fertő és Hanság medencékben, illetve a Tóközben található sekély tavak nyílt vízfelületeinek megőrzése a feltöltődés és a mocsári növényzet záródásának megakadályozása érdekében a nádasokat és a gyékényeseket szükség szerint aratni, esetleg kotorni kell.. /p.: 149./ A (fenti) vízgazdálkodási előírásokat nyilvánvalóan együttesen kell alkalmazni a mezőgazdasági fejezetben ( Mezőgazdálkodásra vonatkozó kezelési előírások ) megfogalmazott nádgazdálkodásra vonatkozó (alábbi) előírásokkal is: e) Nádgazdálkodás, nádhasznosítás A nád aratása és egyéb tevékenység végzése (szállítás, kihúzás stb.) kizárólag december 15. és február 15. között engedélyezett, úgy, hogy az a lehető legkisebb taposási kárt okozza Az aratás során legalább 10 cm magas tarlót kell hagyni A nádaratást teljesen megfagyott talajon/jégen kell végezni Az aratás során mozaikos nádszerkezetet kell kialakítani, a nádas 20%-át, évente más-más helyen, kaszálatlanul kell hagyni Ideiglenes vagy állandó náddepót csak olyan helyen szabad kialakítani, ahol védett növényfajok nem élnek /p.: 141./ A világörökségi terület jelenlegi Kezelési Terve (KET: készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest; - Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, november) a tájtípusok között első helyen határozza meg a víz- és nádövezeti zónát. Ezt a Fertő Hanság NP kezelési terve mellett - a fent ismertetett szakterületi előzményeken túl, örökségvédelmi kezelési szempontból meghatározó jelentőségű dokumentumként kell figyelembe vennünk. A 2003.évi KET a világörökségi terület magyarországi részére eső víz- és nádövezeti zónára az alábbi megállapításokat teszi a Kultúrtáji típusok a magyar világörökségi területen c. fejezetében: A víz és a nádövezet zónája A víz és a nádövezet zónája teljes egészében a Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelésében található. A víz, a nád és az ember egymástól elválaszthatatlanok. A vízszabályozás következtében beállott vízszint csökkenés a nádasok előretörését, terjeszkedését eredményezte és 1979 között a nádas területe 62 km 2 -ről 171 km 2 re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás 1908 a Hanság-csatorna megépítése után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált ben változtattak a Hanság csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósult magasabb vízszint a nádövezet terjeszkedését jelentősen lelassította. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak (ezeket a csatornákat a I. század közepe táján hatökrös ekékkel húzták és azóta megvannak). A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatorna-hálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. belső tavak megközelítését is. Ezen övezethez kapcsolódva a későbbiekben a KET irányelveket határoz meg a nádgazdálkodás számára, elsősorban a tó elöregedési folyamatának lassítása és egyidejűleg, a termelődő biomassza hasznosítása érdekében, - az alábbiak szerint: 136

138 I. 6. A nád övezet kezelése Az évente termelődő hatalmas mennyiségű biomassza megfelelő hasznosításának hiánya felelős a sekélyvizű zónák egyre erősebb feliszapolódásáért. Jelenleg csak a fiatal (egyéves) nádat használják gazdaságosan nádtetők építésére (és exportra), de nagyobb volumenű felhasználás (akár évi hatezer hektár nádé) pillanatnyilag lehetetlen. A megfelelő koncepciók végrehajtást az könnyítené meg, ha a kormány hosszú távra bérbe adna nagy területeket; egyébként csak a rövidtávú érdekek maradhatnak az előtérben. Minél több idős nádas alakul ki és minél több biomassza ülepedik le, a biomassza megfelelő felhasználása annál nehezebb lesz. Az idős nád fűtési célú felhasználása a természetvédelem, a mezőgazdaság és a tó állagvédelmének érdekeit is szolgálná, és potenciális hozzáadott értéket jelenthetne a tartománynak (hulladékégető és hőenergia termelő üzemek láthatnák el fűtési energiával a településeket és az üvegházakat). De magának a nádnak a felhasználását sem szabad elhanyagolni tetőként, szigetelőanyagként és üzemanyag termelésre, stb., és ki kell kutatni a zöld nád felhasználási lehetőségeit. A nád téli égetését (a nádasok felfrissítése, a következő évi aratás előkészítése céljából) hatékonyabb ellenőrzés alatt kell tartani. Hosszútávon ezt a gyakorlatot teljes egészében be kell tiltani amint kidolgozzák a hasznosítási programot. Száraz teleken időnként előfordul az ellenőrizetlen, vagyis engedély nélkül folyó nádégetés, ami nemcsak a tavi alkalmatosságokban okoz kárt, hanem a nádasokat egykorúvá, homogénné is teszi. A nádas közös kezelése Magyarországgal ( ) a nád, mint természetes, megújuló erőforrás fenntartható, környezetbarát hasznosítását kell, hogy eredményezze. A szűkenvett tó- és nádas övezet vízgazdálkodása, fenntarthatósága szerves egységben vizsgálandó az övezethez szorosan kapcsolódó más morfológiai meghatározottságú övezetekkel, amelyek szintén a világörökségi terület részeit képezik. Ezek részben a tómedence részei, részben ennek közvetlen háttérterületei, amelyekről közvetlen és közvetett pozitív és negatív hatások érik a tavat, meghatározva annak megőrzési állapotát, esetenként veszélyeztettségi kitettségét. A legfontosabb pozitív hatások: - a háttérterületek a tó vízpótlásának részbeni forrásai (kisvízfolyások, források, hozzáfolyás, stb.) - a háttérterületek víz- és nádövezethez közvetlenül kapcsolódó szegélyei a tó elsődleges pufferterületei (védőzóna vízpart, illetve nádas és az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek között). A legfontosabb negatív hatások: - a háttérterületek a tó feltöltődésének potenciális forrásai (talajbemosódás, porképződés és kiülepedés, stb.) - a háttérterületek a tó potenciális szennyező, veszélyeztető forrásai (kommunális, termelési és közlekedési eredetű környezet szennyezések, természetkárosítások). - az antropogén hatások által intenzívebben terhelt távolabbi háttérterületek természeti állapota (értékessége), biodiverzitása és biológiai aktivitása* a víz- és nádzónától távolodva arányosan csökken. *Ennek illusztrálására mutatjuk be a VGT 1-10.sz. ábráját és annak kivonatát, amely a vízgyűjtő biológiai aktivitás-zónáit szemlélteti: Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő ÉDU-KÖVIZIG

139 A kinagyított részleten jól látható, hogy a magas értékű (kékkel jelzett) vízterülettől és a (sötétzölddel jelzett) kiváló aktivitásértékű nádas övezettől távolodva dominánssá válnak a biológiailag közepes és szegényes minőségű területek a tó és nádas övezet távolabbi háttérterületei: 2. ábra: A vízgyűjtő területek minősítése biológiai aktivitásértékük alapján A fentiekben háttér területekként aposztrofált tó- és nádas övezethez kapcsolódó síksági és dombsági típusú területek övezeteit a KET az alábbiak szerint jellemzi: A Fertő-medence síksága: a Fertő-tó víz- és nádövezetét délkeletről karéjozó síkság földrajzilag tulajdonképpen a Fertőmedence része. Átlagos magassága 116 m, alig magasabb valamivel a 115 m körül ingadozó víztükör magasságánál. Egykoron a táj nagyobbik része a tó szabályozások előtti vízállása alkalmával gyakorta víz alá került. Napjainkban az elöntéstől mesterségesen védett szárazulat legjellemzőbb talajféleségei az öntéstalajok, a réti és a szikes talajok. A tó menti öntéstalajokon láprétek, kaszálórétek, a réti talajokon főleg kaszálók és szántók, míg a szikes talajokon zárt füvű szikes legelők találhatók. az ábra hibája, hogy nem kezeli valós értéke szerint a Soproni hegység erdeit és ezeket a területeket helytelen színkóddal ábrázolja,- ezért ezt a részt a kivágatról lehagytuk 138

140 Az elterjedtebb erdőtársulásokat az égeres láperdők (Carici elongatae - Alnetum), illetőleg a déli és keleti kitettségekben a molyhos cseres tölgyesek (Orno - Quercetum pubescenti-cerris, ill. Quercetum pubescenti-cerris) alkották. A ma jellemző mezőgazdasági tájhasznosítási formát a búza, az árpa és a kukorica, gyümölcsösök közül pedig az őszibarack termesztése jelenti. Hosszú századokon át elválaszthatatlan volt a táj képétől, s azt máig hatóan alakította a rideg állattartás, mindenekelőtt a szarvasmarha és juhtenyésztés is. Napjainkban az állattartásban jelentős szerepet vállal a Fertő-Hanság Nemzeti Park: állatállományát a tó délkeleti szegletében, Sarród Lászlómajor Fertőújlak térségében, a szikes legelőkön legeltetik. Az Ikva-síkja: a Fertő-medence síksági részét, a magterületet délen az Ikva patak síkja határolja. Az északnyugat-délkeleti tengelyállású Ikva menti táj nyugatról kelet felé lejt és fokozatosan belesimul a Fertő-Hanság mocsaras, lápos vízválasztó felszínébe. A túlnyomóan folyóvízi üledékkel fedett terület talajtakarója meglehetősen változatos. A barna erdőtalajokon cseres tölgyes erdők is díszlenek, melyek helyenként gyertyános tölgyesekkel keverednek. Az Ikva-völgy réti, réti öntés, lápos réti és nyers öntéstalajait a mezőgazdasági szántóművelés hasznosítja. Kisebb részeken rétek, legelők és a települések körzetében gyümölcsösök találhatók. A dombság övezete: a Fertő-tavat nyugatról és részben délről karéjozó Fertőmelléki-dombság olyan morfológiai tájegység, amely a tájhasznosító és tájalakító emberi tevékenység több ezer éves dokumentuma is. A Soproni-hegység kelet-északkeleti szárnyát alkotó 207 m átlagos magasságú Fertőmelléki dombság fiatal, harmadidőszaki üledékes kőzetekből lajtamészkő, szarmata mészkő, homokkő épül fel, melyet csaknem teljes egészében különböző erdőtalajok borítanak. A dombvidék jellemző növényzetét a különböző tölgyesek alkotják. Az erdőket helyenként sztyeprétek szakítják meg. A mezőgazdasági művelés jellemzőbb kultúrái a búza, az árpa és kukorica mellett a gyümölcsfélék, mindenekelőtt az alma, az őszibarack, sárgabarack és különösképpen a szőlő. A Fertőmelléki-dombság természeti adottságait az ember már régóta hasznosítja. Jól faragható, minőségi építőkövét, a lajtamészkövet Fertőrákos településének határában még a rómaiak kezdték el bányászni, s ők voltak a balfi gyógyforrások legelső hasznosítói is. A vidék szőlőkultúrája a rómaiak megjelenése óta a tájhasználat meghatározó vonása: a VIII. század végén készített térképeket a napjaink térképeivel összevetve megállapítható, hogy a szőlőterületek kiterjedése és elhelyezkedése az elmúlt két évszázad során nem változott. A fentiekben részletesen vizsgált vízügyek elsődleges táj- és természetvédelmi kapcsolataitól és hatásaitól elszakadva, másodlagosan egyéb világörökségi témakörökkel is viszonylag szoros összefüggésben áll. Ezek közül a legfontosabbak: - gazdaság mezőgazdaság nádgazdálkodás halászat és tóhasználat: hagyományos gazdálkodási módok; - gazdaság idegenforgalom, turizmus: tavi turizmus, fürdőkultúra, horgászat; - gazdaság közlekedés: viziközlekedés; - védelem tájvédelem tájkép- és látványvédelem: táji szegélyek, vízpart nádaspart. 139

141 Ezek az összefüggések a megalapozó dokumentáció külön fejezeteiben kerülnek kifejtésre, a gazdálkodás, a hagyományok, a kultúra, a turizmus és idegenforgalom, a közlekedés, a víz- és parthasználat, valamit a tájvédelem és tájrendezés oldaláról megközelítve További adalékok a KET vízgazdálkodási irányelveinek, előírásainak megalapozásához Az 1/2014.(I.3.) Ogy. sz. határozattal elfogadott a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló jogszabály is foglakozik a vízgazdálkodás témakörével (MHKT c. mellékletében). Bár A klímaváltozás hatásai által legerősebben érintett övezetek, és a vízgazdálkodás c. fejezet megállapítja, hogy a Fertő térség ezen övezeten kívül esik (meghatározása a legsérülékenyebb a Nagykanizsa-Budapest-Tokaj vonaltól délre húzódó országrész, míg az aszály szempontjából a Duna-Tisza-közi Homokhátság és a Tiszántúl, valamint Észak-Magyarország alacsonyabb területei ), azonban a melléklet ezen fejezetének felsorolásba rendezett irányelvei és a záró bekezdésében foglalt összegzése térségünkre is vonatkoztatható és a kezelési előírások megfogalmazásánál felhasználásuk célszerű. A vízgazdálkodási irányelvek közül az alábbiakra javaslunk különös figyelmet fordítani ( kipontozással jeleztük a kihagyásokat): A természetes vízrajzi viszonyokhoz közeli területhasználatok, művelési módok terjedésének támogatása, a vízellátás biztonságának növelése érdekében, a vízvisszatartás és a víztakarékos technológiák alkalmazása az agráriumban, az iparban és a lakosság körében egyaránt. Térségi vízgazdálkodási tervek készítése vagy felkészítése a változó adottságokra, az aszályos és csapadékos időszakokat egyaránt kezelni képes, integrált és környezetbarát, kisléptékű vízgazdálkodási fejlesztések, és komplex tájgazdálkodási hasznosítás. A VKI-vel összhangban a térségi vízgazdálkodáshoz igazodó, a területi fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő integrált vízgazdálkodási rendszerek fokozott figyelembe vétele a gazdaságfejlesztésben. Alkalmazkodóképes, több lábon álló agrárium kialakítása, a környezeti kihívásoknak megfelelő termékszerkezet (szárazságtűrő, ellenálló fajták; helyi feldolgozás; másodlagos haszonvétek kihasználásának fejlesztése). Kisléptékű, kistermelők számára is gazdaságos öntözési megoldások támogatása. Az öntözés kiterjesztése a meglevő infrastrukturális hálózatra építve, de csak a termésbiztonság növelése érdekében. Diverzifikált, helyi energiaforrásokra épülő autonóm energetikai rendszerek kialakításával javítani szükséges az ellátásbiztonságot extrém időjárási körülmények között is; a melegebb és derültebb időszakok a napenergia felhasználásának kiterjesztését támogatják. Klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, közterületek és épületek felkészítése (árnyékolás, párásítás, belterületi légmozgások klímatudatos tervezése, zöldterületek növelése). Az egészségügyi és szociális ellátás, a helyi katasztrófavédelem rendszerének felkészítése a hőhullámokkal, árvizekkel járó feladatokra, ezen keresztül a helyi közösségek önszerveződésének és klímatudatosságának erősítése. A helyi és térségi tervezésben egyaránt jelenjenek meg a környezeti tényezők változásával összefüggő feladatok; a várható környezeti kockázatok megismerése, a kockázatértékelések, sérülékenységi vizsgálatok beépítése a tervezésbe és a tudatos felkészülés, vészhelyzeti tervek készítése. A városok sajátos klímaváltozási kihívásaira az építésügynek, a várostervezésnek és a városfejlesztésnek figyelemmel kell lenni. 140

142 A fentieken túl a fejezet összefoglalója az alábbiakra hívja fel a figyelmet, a Fertő tájban is érvényesítendő szempontként: A vízgazdálkodás számos aspektusát és a fenntarthatóságot egyaránt figyelembe vevő, modern szemléletű és területi alapú tervezés már elindult. A vízügyi ágazat mellett a gazdasági szereplőknek, a területhasználatban érintett ágazatoknak és a lakossági ellátórendszerek működtetőinek is magukévá kell tenni ezen elveket, jó gyakorlatokat. Ennek érdekében a közvetlen vízhasználaton túlmutató, a vizek védelmét és hasznosítását felölelő gazdasági stratégiára is szükség van. Ennek a szemléletnek egyik mintaterülete lehet például az agrárium. Tájhasználatunkban, mezőgazdasági kultúránkban sokkal jobban kellene alapoznunk folyóvizeink természetes mozgásaira és az általuk létrehozott táji adottságokra. Folyó menti, mélyebb fekvésű területeinken célszerű lehet az ártéri gazdálkodás modern adottságokhoz igazodó felélesztése, újraindítása. Vízhasználati lehetőségek: a tópart és a települések viszonya A tóparti települések régi immár több évtizedes kifogása, hogy jóformán megszűnt a települések és a tó hagyományos közvetlen kapcsolata, és ennek helyreállítása számos akadályba ütközik. Ezek közül jelenleg a szigorú természetvédelmi előírások érvényesítése meghatározó. Eltekintve a fentiekben részletezett természeti okoktól (vízszintingadozás, feltöltődés, elnádasodás, stb.), a kialakult helyzetnek történelmi gyökerei is vannak. A térség határmenti helyzetéből adódóan évtizedeken keresztül elzárt, tiltott illetve erősen korlátozott használatú terület volt. A vasfüggöny évei alatt az emberi használattól elzárt tó medrét parti sávját szinte kizárólag a természet törvényei alakították. Ez is hozzájárult az értékes élővilág kialakulásához, a legszigorúbb természetvédelemre érdemes életközösségek és táj kialakulásához. A terület az országos szintű védettséget kezdetben Tájvédelmi Körzet, majd a Nemzeti Park létesítésével nyert el. A nemzeti parkon belül a tóparti sáv értelemszerűen a legszigorúbb védelmi zónába került besorolásba (a későbbiekben erre egyéb védettségi kategóriák is rárakódtak). A vasfüggönyszindróma enyhülésével tehát egyéb okok merevítették le a tó és a települések valamikori közvetlen használati kapcsolatait. A rendszerváltással a politikai alapú tiltások teljesen megszűntek, a határ szimbolikussá vált, az urbanizálódó világban és Európában viszont egyre inkább felértékelődtek a természetes élőhelyek. A szélesebb vízpart kialakítása lehetetlenné vált, csak az időközben nádassá vált feltöltődött mederszélbe vágott keskeny csatornákon keresztül érhető el a víz. A nádas csatornák folyamatos karbantartása, kotrása szükséges a gyors feliszapolódás ellen. Ez ellen hat a csatornák víztestének mozgatása, használata is, ami indokolttá teheti az aktívabb csónakos viziközlekedés engedélyezését. Ennek mértékét és módját a nemzeti parki kezelési tervben lehet és kell meghatározni. Azonban e helyen is szükséges felhívni a figyelmet, hogy a nagy erőfeszítésekkel fenntartott nyílt vízfelületek karbantartásához hozzájárulhat a kis vizijárművekkel való aktívabb használat, így ez, megfelelő szabályozással, a védelmi szempontokkal is összeegyeztethető. A tó és a nádas helyben lakók általi használatát oly módon is erősíteni kell, hogy karbantartását, haszonvételeit a lehető legnagyobb mértékben a vízparti falvak lakosaira kell bízni. 141

143 forrás: 54. ábra: A Fertő táj világörökségi terület madártávlati képe, űrfelvételen A MAD 4.5. SZ. VÍZGAZDÁLKODÁSI FEJEZET MELLÉKLETEINEK TARTALOMJEGYZÉKE 1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) HIDROLÓGIA C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE 3. FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK MELLÉKLETEK 1. FELHASZNÁLT FORRÁSANYAGOK, ELŐZMÉNYEK, PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE Az 1. fejezethez felhasznált források: A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, november; - készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest) Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; április A 2. fejezethez felhasznált források: 142

144 A Fertő/Neusiedlersee Világörökségi Terület Kezelési Terve (Bécs, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, november; - készítették: stadtland / AVL Vienna; VATI KHT Budapest) Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása Vízügyi Közlemények ISSN Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp Fertő-Hanság Nemzeti Park Térsége Területrendezési Terve, Megalapozó tervi munkarészek: Szakági összefoglaló (Urbanitás Pestterv Kft, Vezető tervezők: Burányi Endre, Schuchmann Péter) Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD munkaanyag (Készítő: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 2008.) Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról szóló1/2014.(i.3.) Ogy. határozat a Fertő -táj Világörökség Magyar Tanácsa honlapja : a Fertő - Neusiedler See Welterbe honlapja: a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapja : ÉDUKÖVlZlG honlapja : FH NP Ig. honlapja : 2. A FHNP KEZELÉSI TERV MAD (2008.) HIDROLÓGIA C. FEJEZETÉNEK TELJES SZÖVEGE Hidrológia A tervezési terület felszíni vízrajzának jellemzése Fertő-táj A Fertő a legnyugatibb sztyepptó Európában. A sztyepptó jelleget jól mutatják az alábbiak: A tó vízgyűjtő területe mindössze négyszer akkora, mint a tófelület. Mivel az evapo-transzspiráció (900 mm/év) lényegesen meghaladja a csapadék sok évi átlagát (a tó körüli állomások adatait átlagolva kb. 600 mm/év) emiatt a tó vize betöményedett szikes víz. A tó térfogata: 288,0 millió m 3 (115,45 m A. f.) 413,0 millió m 3 (116,00 m A. f.) A Fertő-tó víztipológiai szempontból egy fertő típusú víztest, melynek sajátsága a sekély, vízborítás, az előre haladott feltöltődöttségi állapot, jelentős mértékű emers és submers növényzettel való borítottság. A fertő jellegébe belefér a vízszint jelentős mértékű ingadozása és ennek megfelelően a partvonal változékonysága, sőt, az időszakonkénti kiszáradás is, klimatikus feltételektől függően. A vízszint és a partvonal stabilizálása, rögzítése jelentős mértékű emberi behatásnak tekinthető és a A Víz Keret-Irányelv szerint természetes álló víztest, jellegéből adódóan mivel nincs más, ugyanebbe a típusba tartozó hazai, fertő jellegű állóvíz önmaga referenciális területe. A tómeder partvonalának meghatározása igen nehéz, részben a vízszintingadozások, részben a sűrű nádszegély miatt. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a tómedence partvonalát 7970/1976. számú határozatában a 116,00 m A. f. szintvonallal azonos határvonalban állapította meg. A tó hosszúsága 35 km, legnagyobb szélessége 15 km, legkisebb szélessége 7 km. Partvonalának hossza 100 km, ebből a magyar tórészé 25 km. A tófenék sík, a part menti részeken cm, beljebb a nyílt vízterületeken 1-1,2 m, a legmélyebb részeken 1,6-1,8 m mély a víz. A tavat övező nádas a magyar részen a legszélesebb, maximálisan 4 km. Tehát a Fertő sekély, elöregedett, elszikesedett sztyepptóvá lett. Az elöregedés folyamatát jól indikálja a part menti nádas előretörése, terjeszkedése és 1979 között a nádas területe 62 km 2 -ről 171 km 2 -re nőtt. Különösen meggyorsult a nádasodás a Hanság-csatorna megépítése, 1908 után, mivel a vízjárás bizonytalanabbá vált

145 ben változtattak a Hanság-csatorna zsilipjének kezelési szabályzatán, az így állandósított magasabb vízszint a nád övezet terjeszkedését jelentősen lelassította ban elbontották a régi tűs zsilipet és kétkapus (2*4 m) hidraulikus működtetésű, számítógép vezérlésű billenőtáblás műtárgy épült a főcsatorna 32,269 m keresztszelvényében. A műtárgy kezelési szabályzata (meghatározza a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság /1/2001. sz. határozata) meghatározza a Fertő-tó üzemvízszintjét, amelynél magasabb vízállás esetén nyitni kell azt: téli időszak (ok. 1 febr. 28. (29.) átmeneti időszak (márc. ill. szept.) nyári időszak ápr. 1 aug. 31.) 115,60 m A.f. 115,65 m A.f. 115,70 m A.f. Az üzemvízszint emelésének igénye már több alkalommal megfogalmazódott mind a magyarországi, mind az ausztriai természetvédelmi kezelő részéről a nádas ökológiai állapotának javításának érdekében. A hazai vízügyi hatóság is szorgalmazza ezt. Az előzetes egyeztetések szerint az illetékes osztrák hatóság pillanatnyilag 115,80 m A.f. üzemvízszintben látja az emelés lehetséges felső határát. A Fertő-tó vízmérlegének ismerete igen fontos, mert ez a vízszabályozás alapja. Ugyanakkor a vízmérleget ma sem ismerjük kellő pontossággal. Ennek részben az az oka, hogy a felszín alatti hozzáfolyások mérése metodikailag nem teljesen megoldott. Feltételezések szerint a tómedernek a Dunával is van kapcsolata a kavicstakarón keresztül. Egyes kutatók állítják, hogy a nagy dunai áradások észlelhetően megemelik a Fertő vizét, de a kapcsolat nem egyértelműen bizonyított. A felszíni hozzáfolyás sok évi átlaga 65 millió m 3 /év ( ), a felszíni elfolyás 26,6 millió m 3 /év ( ), a különbség nagyobb része a tóból párolgás útján távozik. A tó természetes vízjárása olyan, hogy a maximális vízszintek a téli félév (I. 1-IV. 30.) végén alakulnak ki. Egy átlagos vízjárású év téli félévében a tó szintje cm-t nő, a nyári félévben pedig cm-t csökken. Vízszint-szabályozás csak a téli félévben lehetséges, a nyári vízszint-csökkenést nem lehet megakadályozni, mivel kellő vízutánpótlás nyáron nincs. A tó vízszint-szabályozását a Hanság-csatornán keresztül a Fertőújlak térségében épített Fertőszéli-zsilip kezelésével oldják meg. A zsilip működését az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság által jóváhagyott, 1965-ben életbe léptetett kezelési szabályzat szerint végezték úgy, hogy a vízszintet a 115,32-115,62 m A. f. magasság között tartsák. A kezelési szabályzat időközben elavult és új készült, de a zsilipet sok éven keresztül 1995-ig zárva kellett tartani, mert a kb. 10 éves aszályos periódus során nem érkezett a tóba leereszthető mennyiségű víz. A tó eredeti vízszintje 1995-ben helyreállt, és az 1996-os csapadékos év tavaszán annyi víz szaladt össze a tóban, hogy egyes osztrák üdülőtelepeket a víz ki is öntött. Az ezt követő években ismét tartósan aszályos időjárás volt jellemző, ennek hatását fokozta, hogy a csapadékhiány elsősorban a téli hónapokban volt jelentős. A tó vízszintje folyamatosan apadt, nyár közepére az öblözetekben kiterjedt iszappadok alakultak ki. Az öblözetek déli fele és a csatornák egy része motorcsónakkal, helyenként kézi erővel hajtott vizijárművel is járhatatlanná vált. A víz a nádas külső, nyílt víztől távolabb eső részeiről és egyes erősebben feltöltődő foltokból teljesen eltűnt. Ebben szerepet játszott, hogy az 1996-os csapadékos évet követően sor került a meder előürítésére abból a célból, hogy az üdülőtelepek elöntése még egyszer ne következzen be. A csapadékhiány következtében bekövetkezett apadást a tó vízjárásának hosszútávú ismeretében természetes folyamatnak kell tekintenünk, amely akár hosszú távon is meghatározhatja a tó állapotát. A tó vízszabályozása során számos ellentmondó érdeknek kell eleget tenni. A vizisport, a hajózás, a halászat és a természetvédelem is a minél magasabb vízszintet igényli, a nádgazdálkodás számára viszont a téli hónapokban épp akkor, amikor a tavat fel lehet tölteni az alacsony vízszint előnyös ben a Hanság-csatornát kikotorták, szélesítették, ezzel a csatorna áteresztő-képessége jelentősen megnőtt. A magyarországi tórész természetes tápvize a kis vízhozamú Rákos-patak. A patakmeder vízszállító képessége 31,0 m 3 /sec, közép vízhozama 0,059 m 3 /sec. A Rákos-patak vízgyűjtőjéhez tartozik a Kis- és a Nagy-Tómalom is, bár 144

146 innen jelenleg vízelfolyás a patak felé nincs. A Rákos-patak szennyezett vizét 1979 óta nem engedik közvetlenül a tóba, hanem vízminőség-védelmi okok miatt szétterítik a nádasban. A sopronkőhidai fegyintézet jelenleg a Rákos-patakba engedett tisztított szennyvizének utókezelésére terv készült, amely biológiai szűrőmezők kialakításával oldaná meg azt. Erre a célra a Sopronkőhida határában található felhagyott halastórendszer meglévő tóegységei kerülnének átalakításra. Az ily módon utókezelt víz szétterítése a nádasban további biológiai utószűrése a nádszegélyben kialakított kazettákban történik. Ilyen módon a Fertő-tóba már szennyeződés nem kerülhet. A sopronkőhidai tórendszer átépítése a közeljövőben várható. A Fertő-tó vidékét a szárazföldön sűrű csatornahálózat szövi át, a tó nádasában pedig hosszanti és övcsatornák húzódnak. A hosszanti csatornák a szárazföldi vizeket vezetik a tóba. A nádasban húzódó, kereken 240 km hosszú csatornahálózat a halászok, nádaratók közlekedési útjai, biztosítják az ún. belső tavak megközelítését is ban Zanathy János főmérnök konstruált egy ároknyitó ekét, amely 1 m mélységben és 2 m szélességben árkot nyitott. Az ároknyitás műveletét a következőképpen bonyolították le: A kijelölt irányban három lánctalpas traktor mozgott előre, amelyek maguk után mozgatták a kg vonóerejű csörlőt, a csörlő pedig körülbelül 2-3 km sebességgel drótkötélen vontatta az ároknyitó ekét. Ezzel a művelettel naponta körülbelül 4-5 km hosszúságú csatornát vágtak és 1959 nyaráig 240 km hosszúságban behálózták az egész Fertő területét. (Bognár Dezső: A fertői nádgazdálkodás) Ezek a Fertőre igen jellemző, nagyon komoly természetvédelmi értéket képviselő belső tavak a nádas övbe beépülve, a nyílt víztől elkülönülve találhatók. Vízminőségük is erősen eltér az opalizáló vizű szikes tóétól; a belső tavak vize barna színű, nagy átlátszóságú disztróf víz. A Fertőrákosi-öbölből izolálódott a Püspök-tó és a Kládersarok-tó. Ezektől délre a belső tavak három sorozata következik: Herlakni- és Kisherlakni-tó Hidegségi-, Átjáró-, Oberlakni-tó Nagyhatártisztás-tó A tó mentén a fajlagos csatornasűrűség 4 km/km 2. A 25 km hosszú magyar tóparti szakaszon összesen 22 csatornabetorkollás található. Hat torkolatnál elzáró szerkezettel ellátott műtárgy van. A Fertő-tó vízszint-ingadozásaival és egyéb vizekkel (talajvíz, rétegvizek, hasadékvíz) kapcsolatban hivatkozunk az alaptervre, ahol ezek a témák részletesen ki vannak dolgozva. A Fertő-tó vízháztartásáról, a környező vizek minőségéről igen részletes leírások találhatók a Fenntartási és Fejlesztési Tervben, a számos részletes adatot, feldolgozást itt nem közöljük, csak hivatkozunk a Terv I. és II. kötetének hidrológiai fejezeteire. Az elmúlt években a vízminőség helyzete javult, mert a part menti települések szennyvizét már nem közvetlenül a tóba eresztik, hanem csatornával összegyűjtik, ahonnan az a fertőrákosi szennyvíztisztítóba kerül. Nagy jelentősége van a Fertő környezetében a mély fekvésű, időszakos vízborítású területeknek, melyek pótolhatják az egykori kiöntéseket. Ezek a tó parti sávja mentén végig megtalálhatók, helyenként tőzeges jellegűek (inkább a Ny-i felén), máshol szikesek (inkább a tó K-i felén, még inkább annak folytatásában, az osztrák oldalon). A körgát megépítése ezek természetes kialakulását és fennmaradását megakadályozta. Ennek pótlására kezdődött a szíki élőhelyek rekonstrukciója. További fontos élőhely típust alkotnak a Fertő parti zónájában található vízelvezető csatornák és árkok, továbbá a dombsor felszínéről lefolyó, illetve a domb lábaknál felszínre törő vizeket a tóba bevezető erek, kisvízfolyások. Ezek egy része már rég funkcióját (a mezőgazdasági területek vízmentesítése) vesztette és jelenleg értékes vízhatású területekről, mocsárrétekről és láprétekről vezeti el a vizet. Egyes vízfolyások fenntartási munkái során gyakori probléma a túlzott mértékű kotrás, ami szintén káros és fölösleges vízelvezetést, kiszárítást okoz a környező, értékes területeken. 145

147 Szükséges említést tenni még a Fertő mentén található, mesterséges eredetű állóvizekről is, melyek egy része bányagödör, anyagnyerő hely, más része kimondottan mesterségesen árasztott vizes élőhely. A legfontosabb bányatavak Fertőhomok Hidegség között találhatók, az egykori tőzegbánya helyén, valamint Hegykőn a budaiföld bánya. Élőhely rekonstrukciós célú árasztások Sarród és Fertőújlak határában vannak. Jelentős feladat a Fertő környékéről a tóba áramló víz tápanyag tartalmának és lebegőanyag tartalmának csökkentése, kiülepítése, a feltöltődési és eutrofizálódási folyamat lassítása céljából. /idézett p.: / FELHASZNÁLT SAJTÓHÍREK 3.1.:KISALFÖLD ( ) Nem indokolt a Fertő vízpótlása - A Fertő tó természetes vízháztartásába nem indokolt vízpótlással beavatkozni, szögezik le a szakemberek. A vízpótlás kérdése egy, a közelmúltban napvilágot látott osztrák tanulmány kapcsán vetődött fel, de korántsem első alkalommal. Már a múlt század elején is készült olyan magyarországi terv, amely a Dunából való vízbevezetés lehetőségét vizsgálta. A Fertő tó vízjárása természetes módon szeszélyes, vízgyűjtő területe a tó felületéhez képest kicsi, így nagyon kiszolgáltatott a csapadéknak nyilatkozta a Kisalföldnek dr. Karácsonyi Zoltán, a Debreceni Egyetem Környezetgazdálkodási és Környezetpolitikai Központjának igazgatója. Emiatt fordulhatott elő a kiszáradása is. Bár a vízszint emelkedése a tónak hasznára válna, azt külső forrás nélkül, a rendelkezésre álló vízkészletek megfelelő használatával kell elérni. A külső vízpótlás ökológiailag is megengedhetetlen, a tó természetes vízháztartásába ilyen jellegű beavatkozás nem indokolt. Megoldásként kizárólag a Fertő újbóli kiszáradása esetén kerülhetne szóba. Az Interreg, valamint a Phare CBC-program által is támogatott Fertő tó jelene és jövője kétnapos konferencia célja volt, hogy a tó kezelésében, fejlesztésében érdekelt, érintett osztrák és magyar szervezetek, szakemberek számára fórumot biztosítson a tó és környezete jelenlegi állapotának megismerésére. A közös jövő feltétele, hogy felismerjük: a Fertő tó a miénk, a régióé. A vízgazdálkodást folytatóknak, a halászatban, a mezőgazdaságban, a nádgazdálkodásban és a turizmusban érdekelteknek közösen kell kialakítani a Fertő tó integrált fejlesztési tervét, további tapasztalatcserék, együttműködés elősegítésével. A szakmai tanácskozáson a vízgazdálkodás kérdése mellett pénteken a tó halgazdálkodásának fejlesztését is napirendre tűzték a szakemberek. Közös, osztrák-magyar halgazdálkodásnak a kialakítási koncepcióját vitattuk meg a térség érdekelt szereplőivel mondta el Reischl Gábor a Fertő Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese, a konferencia szervezője. A program zárásaként elkészült a konferencián megvitatott fejlesztési terv, mely alapdokumentuma a további együttműködésnek. 3.2.: MAGYAR VIDÉK ( ) 2013 tavaszán Készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság legutóbbi győri ülésén Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára és Schimon Wilfried, az osztrák Szövetségi Mezőgazdasági és Erdészeti, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szekcióvezetője mint kormánymeghatalmazottak írták alá a jegyzőkönyvet, amely jóváhagyja az elmúlt évben elvégzett feladatokat, illetve megfogalmazza a következő esztendő feladatait. A magyar és osztrák vízügyi szakemberek évek óta egyeztetik a vízgazdálkodási kérdéseket a határtérségben. A határt metsző és a határon átnyúló közös érdekeltségű vízfolyások esetében egyeztetett módon, a bizottság által előzetesen elfogadott költségfelosztás alapján végzik a fenntartási munkákat, közösen értékelik 146

148 a víztestek állapotát, és a hatóságok kölcsönösen bevonják egymást a határtérséget érintő vízjogi engedélyezési folyamatokba. Az elmúlt években a rendszeres egyeztetések mellett számos jelentős közös projekt indult a vízügyi igazgatóságok és a szomszédos tartományi hivatalok gondozásában. közös eredménye a bizottság munkájának, hogy 2011-ben 10 cm-rel megemelték a Fertő-tó szabályozási szintjét. Így az elmúlt évek száraz időszakában is az átlagnál magasabb vízszint volt a magyar-osztrák határon fekvő tavunkban. A vízügyi szakemberek ebben a térségben is jelentős projekten dolgoznak: készül a Fertő Stratégia, amelyben tudományos szakemberek a tó térségének vízgazdálkodással összefüggő jövőbeni feladatait határozzák meg. A sikeresen befejezett projektek mellett a szakértők a következő évben összegyűjtik azokat a projektötleteket, amelyeket között Európai Uniós támogatással kívánnak megvalósítani. Ezzel lehetővé válik, hogy a következő Európai Uniós költségvetési időszak kezdetére konkrét javaslatok álljanak rendelkezésre. (Forrás: Vidékfejlesztési Minisztérium) 3.3.: TŐZSDEFÓRUM ( ) A Fertő-tó természetes elöregedési folyamatainak lassítását, a magyar oldali nádas vízellátásának javítását, a növénytársulások és az állatfajok életfeltételeinek jobbítását szolgáló projektet valósít meg jövő őszig közel egymilliárd forintos uniós támogatással a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatósága és az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság konzorciuma. A nyár végén kezdődő kivitelezés a jövő év őszéig tart mondta Pellinger Attila, a nemzeti park igazgatóság osztályvezetője az MTI-nek. A beruházás költségét a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében pályázat útján nyerték el. Ebből az összegből végzik el a Fertő-tavi nádasok és a vízpótló csatornák rekonstrukcióját. A munkálatok a közel 80 kilométeres főcsatorna hálózatot érintik. A csatornák bővítésével és a csatornatöltések átvágásával pótolják a friss vizet a nádas övezetben. A rehabilitáció azért szükséges, mert az iszaptöltések a víz áramlását korlátozzák, így a nádasok nem kapnak elegendő friss vizet. Emiatt oxigénhiányos területek alakulnak ki, amelyek kedvezőtlenül hatnak az élőhelyekre és a nádparcellákra egyaránt magyarázta a szakember. A mintegy 250 kilométer hosszú csatornarendszer évtizedekkel ezelőtt épült ki. Az onnan kikerült anyag a csatorna két partján halmozódott fel. A rövidesen induló beruházástól azt várják, hogy a nádpusztulási folyamat megáll, és elindul a nád sűrűsödése. Ez azért fontos, mert a jó minőségű nádasok javítják a tó vízminőségét, az elöregedett nádanyag viszont gyorsítja a tó feltöltődését. Az egészséges nádas jó feltételeket kínál majd számos faj, a madárvilágban elsősorban a génfélék állományának növekedéséhez. A Fertő-tó 240 négyzetkilométeres területe Ausztriához, 75 négyzetkilométere Magyarországhoz tartozik. A magyar tórész nagyobb hányada nádas. (forrás: MTI) 147

149 NÉPRAJZI ÉRTÉKLELTÁR ÉS KAPCSOLÓDÓ INTÉZMÉNYEK Néprajzi vonatkozású múzeumok, tudományos gyűjtemények, kiállítóhelyek Múzeum Cím Gyűjtemény Állapot, beavatkozás Egyéb Soproni Múzeum Sopron, Fő tér 8. 99/ Néprajzi Kiállítás (Deák tér 1.) Történeti Fotótár, Néprajzi gyűjtemény A néprajzi kiállítás az épület felújítása miatt zárva van. Bemutató majorság Sarród Lászlómajor 99/ Régi magyar háziállatfajták, állattartáshoz kötődő mesterségek és gazdálkodástörténeti kiállítás Régi mesterségek szerszámkiállítása Nagycenk, Széchenyi tér 18. Gráf Gyula 30/ Ács, cipész, bognár, kádár mesterségek szerszámai, magángyűjtemény Világörökségi napon nagycenki ételek kóstolója Tájházak Múzeum Cím Gyűjtemény Állapot, beavatkozás Egyéb Villa Racus Kézműves Udvar (egykori tájház) Fertőrákos, Fő u / , 99/ Kerámiaüzlet, helytörténeti gyűjtemény, téglamúzeum, mezőgazdasági gyűjtemény Műemlékvédelem alatt, főként kerámiaüzlet, kevésbé tájház Falumúzeum, Fertőszéplak Fertőszéplak,, Lajos u Nagy Helytörténeti néprajzi gyűjtemény és Műemlékvédelem alatt, működő tájház Tökfesztivál, Ribizlifesztivál Sarródi tájház Sarród, Szeder u / Néprajzi helytörténeti és Működő tájház Sás-gyékény Fesztivál 148

150 gyűjtemény, népi mesterségek bemutatása, hagyományőrző közösségi programok Fertőhomoki tájház Fertőhomok, Akác u / Néprajzi, helytörténeti és kortárs kiállítások, hagyományőrző programok Műemlékvédelem alatt, működő tájház 2004-ben az Év tájháza Pajtakocsma Fesztiválok, hagyományos rendezvények és helyi rendezvények, amelyek csak részben köthetőek a helyi tradíciókhoz Rendezvény Érintett település Állapot Beavatkozás Egyéb Rákosi Sokadalom Fertőrákos Kétszer volt, évek óta nincs felélesztés Fertőrákosi búcsú Fertőrákos Főként egyházi és könnyűzenei programok, kevés hagyományőrzés Bodzavirág Fesztivál Fertőboz Jól működő program Tökfesztivál Fertőszéplak Jól működő program Fertőszéplaki Falumúzeumban Ribizli Fesztivál Fertőszéplak Jól működő program Fertőszéplaki Falumúzeumban Sás-gyékény Fesztivál Sarród Jól működő, hagyományőrző program Stangli Fesztivál Hidegség Falunap jellegű program Helyi termelői piac Hegykő Helyi termékek, kézműves áruk vására, közösségi programok Világörökség Nap Fertőboz, Fertőd, Fertőhomok, Fertőrákos, Fertőszéplak, Hegykő, Hidegség, Nagycenk, Sarród, Sopron-Balf Jól működő térségi program több hagyományőrző, helyi értéket felhasználó programfejlesztés Sarródi tájházban Hegykő, Ödön park Széchenyi Tájházak is részt vesznek benne Tízforrás Fesztivál Hegykő, Jól működő térségi Tájházak is részt 149

151 Fertőhomok, Hidegség, Fertőszéplak, Nagycenk, Sarród program, hagyományőrző elemek is vesznek benne Ferenczi József Nemzetközi Alkotóés Művésztábor Sarród Jól működő program helyi értékek megörökítésében szerep Sarród, Kossuth u / Hagyományőrző egyesületek, egyéb civil szervezetek, amelyek a népi kultúra valamely területével kapcsolatban állnak Szervezet Elérhetőség Tevékenység Egyéb Faluért Egyesület Fertőboz, Fő u. 4. Német Nemzetiségi Dalés Kultúregyesület Fertőrákosi Egyesület Fúvós Fertőrákosi Vendégvárók Egyesülete Fertőszéplaki Községszépítő Egyesület Horvát Kulturális Egyesület Kajkavci Fertőszentmiklósi Községvédő és Szépítő Egyesület Hegykő Egyesület Községért Fertő-Hanság Kulturális Életéért és Kézműves Hagyományaiért Alapítvány Pro Cultura Hegykő Közalapítvány Tóth József Fertőrákos, Fő u Molnár Gabriella 30/ Fertőrákos, Fő u Hadfi József Fertőrákos, Fő u Szentesi Ervin Fertőszéplak, Soproni u. 3. Kóbor Attila Fertőhomok, Akác u. 44. Horváth Attila 99/ Fertőszentmiklós, István u. 19. Kuslics Péter 99/ Hegykő, Iskola u / Hegykő, Kossuth u. 16. Hegykő, Iskola u. 1. Zámbó Istvánné Szt. környezetvédelem, kulturális tevékenység német nemzetiségi hagyományőrzés, zene, ének, tánc Bodzavirág szervezése Rákosi szervezése Fesztivál Sokadalom hagyományőrző zene Rákosi Sokadalom és Kastély koncert szervezése idegenforgalom, rendezvények szervezése kulturális örökség védelme, természetvédelem Horvát hagyományok ápolása, kulturális rendezvények szervezése kulturális örökség védelme, természetvédelem épített és természeti örökség védelme, bemutatása Népművészeti és kézműves hagyományok ápolása, támogatások Helyi ápolása, programok kulturális hagyományok kulturális szervezése, egyesületek Frigyes Napi Mulatozás szervezése, fel kéne eleveníteni Pajtakocsma működtetése a tájházban, Kajkavci Tamburaegyüttes működtetése 150

152 támogatása Hegykői Alapítvány Szivárvány Czenki Hársfa Néptánc Egyesület Nagycenki Kör Honismereti Balfi Kulturális Egyesület Fertőrákosi Egyesület Tűzoltó Sarródi Árvalányhaj Nyugdíjas Egyesület Fertőszentmiklósi Rozmaring Hagyományőrző Nyugdíjas Egyesület Hegykő, Kossuth u. 27. Nagycenk Törökné Cseh Tímea 30/ Nagycenk, Dózsa Gy. körút 57.: Nagy László Sopron-Balf, Fő u Nagy Balázs Fertőrákos, Béke u. 1. Sarród, Rákóczi u. 8. Boha Imre Fertőszentmiklós, Ifjúság tér 2.: Gergácz Lászlóné 99/ Nemzetiségi önkormányzatok Hagyományőrzés, természetvédelem, szociális tevékenységek támogatása Magyar néptánc nem helyi hagyományőrző Hagyományőrzés Kulturális örökségvédelem, természetvédelem, hagyományőrzés, kulturális programok szervezése tűzvédelem, környezet- és természetvédelem, kulturális örökség védelme, közösségi programok szervezése Idősgondozás, hagyományőrzés Idősgondozás, hagyományőrzés Falumúzeum szervezése a céljaik között szerepel Szervezet Elérhetőség Népi kultúra megőrzésére irányuló tevékenység Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Fertőrákos Német Kisebbségi Önkormányzat, Fertőrákos Német Nemzetiségi Önkormányzat, Fertőd Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Hidegség Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, Fertőhomok Fertőrákos, Fő u / Fertőrákos, Fő u / Fertőd, Madách sétány 2/A 99/ Hidegség, Petőfi S. u / Fertőhomok, Akác u / Kulturális programok szervezésében részvétel Rákosi sokadalom szervezésében részvétel, kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális programok szervezésében részvétel Kulturális egyesületek támogatása, kulturális programok szervezésében részvétel 151

153 Népi lakóházak (műemlék, helyi védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett népi lakóházak törzsszám azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot Fertőhomok Lakóház Akác u Lakóház, népi. tájház, jó állapot Fertőhomok Lakóház Akác u Lakóház, népi. jó állapot Fertőhomok Lakóház Akác u Lakóház, népi Fertőhomok Lakóház Akác u Lakóház, népi Fertőhomok Lakóház Akác u Lakóház, népi. átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét lebontva, helyén új építésű lakóház lebontva, helyén új építésű lakóház Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi, 18. sz. 5730/1965. ÉM felújított Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi. felújított Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi. 8178/1972. OMF jó állapot Fertőrákos Károly Imre lakóháza Fő utca 60/A. 285 Lakóház, népi. 8178/1972. OMF tetőtér beépítve Fertőrákos Lakóház Fő u , 98, 99, 100 Lakóház, népi /1978. OMF lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot 152

154 Fertőrákos Lakóház Fő u /5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 Lakóház, népi /1978. OMF kissé átalakítva, elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF átalakítva (2011) Fertőrákos Lakóház Fő u , 237, 239, 240, 241 Lakóház, népi /1978. OMF rossz állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 258, 259 Lakóház, népi /1978. OMF elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF jó állapot, panziónak átalakítva - zavaró hatás beépített tetőtér - zavaró hatás Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi. Községháza /1978. OMF jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u /2, 46/4 Lakóház, népi /1978. OMF jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF átalakítva, jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF tetőtér beépítve, jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Fertőrákos Lakóház Fő u , 236, 237, 235, 232, 234, 231 Lakóház /1978. OMF jó állapot 804, 805, 807, 806 Lakóház /1978. OMF jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 827, 828, 830 Lakóház /1978. OMF lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot 153

155 Fertőrákos Lakóház Fő u /1, 838/2 Lakóház /1978. OMF rossz állapot, használaton kívül Fertőrákos Lakóház Fő u , 122, 120, 121, 119 Lakóház /1978. OMF egykor kocsma volt, most funkció nélkül, elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 115/3, 115/4, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4 Lakóház /1978. OMF átalakítva (2011) Fertőrákos Lakóház Fő u , 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 Lakóház /1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét Fertőrákos Lakóház Fő u /3 Lakóház /1978. OMF Fertőrákos Lakóház Fő u , 71, 72, 76 Lakóház, népi /1978. OMF Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét lábazat rossz állapotban, egyébként jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 40, 42, 43 Lakóház, népi /1978. OMF vendéglő, felújítva Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi. 8178/1972. OMF, 10260/1972. OMF, 15514/1978. OMF jó állapot Fertőrákos lakóépület Fő u Lakóház, népi /1978. OMF jó állapot 154

156 Fertőrákos Lakóház Fő u , 246, 247, 250 Lakóház, népi /1978. OMF elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u /1, 245/2 Lakóház, népi /1978. OMF átalakítva, tetőtér beépítve - elvesztette népi lakóház jellegét Fertőrákos Lakóház Fő utca /1, 245/2 Lakóház, népi /1978. OMF jó állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 800, 803, 797, 798, 799 Lakóház, népi /1978. OMF rossz állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF tetőtér beépítve, oldalsó homlokzat rossz állapotban Fertőrákos Lakóépület Fő u , 184, 183, 182 Lakóház, népi. Régi kovácsműhely /1978. OMF 2000-es évek elején felújítások, leromló állapot Fertőrákos Lakóépület Fő u , 140, 141 Lakóház, népi /1978. OMF elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u /1 Lakóház, népi. Falumúzeum /1978. OMF kerámiaüzlet és tájház, elfogadható állapot Fertőrákos Lakóház Fő u Lakóház, népi /1978. OMF rossz állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 18, 19, 16 Lakóház, népi /1978. OMF rossz állapot Fertőrákos Lakóház Fő u , 225 Lakóház, népi /1981. OMF jó állapot Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u / Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u /1, 11/2 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot 155

157 Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u /1 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos utca , 646, 645, 644 Lakóház, népi. jó állapot Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u / Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u /1 Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, jó állapot Lakóház, népi. Falumúzeum. 8178/1972. OMF falumúzeum, kiváló állapot Fertőszéplak Népművészeti alkotóház, volt lakóház Nagy Lajos u Népművészeti alkotóház, volt lakóház, népi. Skanzen Vendéglő működik benne, jó állapot Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u Lakóház, népi. jó állapot, de elé építve Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u /1 Lakóház, népi. 7667/1978. OMF elfogadható állapot Fertőszéplak Lakóház Nagy Lajos u Lakóház, népi, 19. sz. második fele. 1593/1988. OMF jó állapot Hidegség Lakóház Fertő utca Lakóház, népi. 8178/1972. OMF átalakítva Helyi védett népi lakóházak azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktus állapot 6022 Hegykő Lakóház Kossuth u /2 Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 156

158 6023 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6027 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6028 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 lakatlan, leromló állapot 6030 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 felújított 6031 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6032 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 lakatlan, leromló állapot 6033 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6034 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/1998 átalakított, jó állapot 6037 Hegykő Lakóház Petófi u Lakóház, népi. 6/1998 jó állapot 6038 Hegykő Lakóház Szent Mihály u Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6039 Hegykő Lakóház Szent Mihály u Lakóház, népi. 6/1998 lebontva? 6041 Hegykő Lakóház Szent Mihály u /2 Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 6042 Hegykő Lakóház Szent Mihály u Lakóház, népi. 6/1998 lebontva 6043 Hegykő Lakóház Szent Mihály u Lakóház, népi. 6/ Hegykő Lakóház Béke u Lakóház, népi. 6/ Hegykő Lakóház Béke u Lakóház, népi. 6/1998 átalakítva, homlokzata eredeti, elfogadható állapot átalakítva, elveszítette népi lakóház jellegét tetőtér beépítve, 2011-ben átalakítva 6046 Hegykő Lakóház Mező u Lakóház, népi. 6/1998 rossz állapot 157

159 6047 Hegykő Lakóház Béke u /6 Lakóház, népi. 6/1998 elfogadható állapot 6024 Hegykő Lakóház Kossuth u Lakóház, népi. 6/ ben felújítás alatt Nagycenk Lakóház Soproni u. 54. Lakóház, népi. 10/2003 felújított Nagycenk Lakóház Soproni u. 62. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot, műanyag ablakok Nagycenk Lakóház Széchenyi tér 8. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot Nagycenk Lakóház Kiscenki út 27. Lakóház, népi. 10/ Nagycenk Lakóház Gyár u. 21. Lakóház, népi. 10/2003 kissé átalakítva, jó állapot Nagycenk Lakóház Gyár u. 39. Lakóház, népi. 10/2003 jó állapot Nagycenk Lakóház Gyár u. 53. Lakóház, népi. 10/2003 elfogadható állapot Nagycenk Lakóház Gyár u. 44. Lakóház, népi. 10/2003 átalakítva, jó állapot Nagycenk Lakóház Gyár u. 38. Lakóház, népi. 10/2003 lakatlan, leromló állapot 158

160 Út menti keresztek és szobrok (műemlék, helyi védett, nem védett) (A lista a hatályos műemlékjegyzék, a települések hivatalos honlapjai és a műemlékem.hu honlap állapotjelentéseinek felhasználásával készült.) Műemlékileg védett út menti kisemlékek törzsszám azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot Fertőboz Szent Apollónia szobor Apollina dülő 019 Szt. Apollónia-szobor, barokk, 1780 körül /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőboz Ecce Homo-szobor Fő utca 39. előtt 127/1 A ház előtt Ecce Homoszobor, barokk, 18. sz. második fele /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőd Szentháromságoszlop Béke utca 83. előtt 542/2 A ház előtt Szentháromságoszlop, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőd Szent Család szobor Fő utca /2 A ház kertjében Szent Család-szobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot Fertőd Kereszt Mentes Mihály utca 740/2 Kőkereszt, késő barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot, 2000-es években felújítva 159

161 Fertőhomok Szentháromság oszlop Temető 152/1 Szentháromság-szobor: talapzata késő barokk, 18. sz. vége. A szoborcsoport talán 19. sz.-i /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőhomok Szent Antal szobor R.k. templom előtt 153 Szt. Antal-szobor, barokk, 18. sz /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőrákos Nep. Szt. János szobor Fő u Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. sz. eleje /1958. ÉM /1958. MM 2006-ban felújítva, jó állapot Fertőrákos Szentháromságoszlop Fő utca 60. előtt (Közterület) 342 A ház előtt Szentháromságoszlop, klasszicizáló, 19. sz. eleje. 5730/1965. ÉM jó állapot Fertőrákos Nepomuki Szt. Jánosszobor Patak sor /1 A ház előtt Nepomuki Szt. János-szobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőszéplak Szt. Anna szobor Hősök tere 71 Szt. Anna-szobor, barokk, 1750 körül /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot Fertőszéplak Nepomuki Szt. Jánosszobor Hősök tere 71 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 1750 körül /1958. ÉM /1958. MM rossz állapot, sürgősen felőjítandó Fertőszéplak Mária-oszlop Hősök tere 71 Mária-oszlop, késő barokk, /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot 160

162 Fertőszéplak Szt. József-szobor Fertőszentmiklósi u. 420/2 Szt. József-szobor, barokk, 18. sz. második fele /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Fertőszéplak Immaculata-szobor Petőfi Sándor utca /2 Immaculata-szobor, barokk, 18. sz. közepe /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot Fertőszéplak Szentháromság oszlop Soproni utca 288 Szentháromság-oszlop, barokk, /1958. ÉM /1958. MM Hegykő Pestis-oszlop Fő tér 271/2 Pestis-oszlop, barokk, Alépítménye 1948-ból /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Hegykő Szent Mihály-szobor Temető 270 Szt. Mihály-szobor, barokk, /1965. ÉM jó állapot Hegykő Pietá-szobor 043 Pietá-szobor, barokk, 1720 körül /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Hidegség Nepomuki Szt. Jánosszobor Fő utca 170 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Hidegség Szent György szobor Homoki u. 019/8 Szt. György-szobor, késő barokk, Megújítva 1908-ban /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot Hidegség Ecce Homo szobor Nagycenki u. 063/60 Ecce Homo-szobor, barokk, Megújítva 1908-ban /1958. ÉM /1958. jó állapot 161

163 MM Hidegség Kereszt 163/1, 163/2 Kereszt, késő barokk, 1780 körül. Megújítva 1886-ban jó állapot Nagycenk Ecce Homo szobor Iskola utca /1 Ecce Homo-szobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Nagycenk Nep. Szt. János szobor Széchenyi István tér 451 Nepomuki Szt. Jánosszobor, barokk, 18. sz /1958. ÉM /1958. MM elfogadható állapot Nagycenk Pietá szobor Széchenyi István tér 451 Pietá-szobor, barokk, Erősen megújítva /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Sarród Pestis szobor Fő u. 163 Pestis-szobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot Sarród Pietá-szobor és kereszt Fő tér 217 Pietá-szobor, rokokó, 1760 körül; kereszt, 19. sz. vége /1958. ÉM /1958. MM 2010 körül felújítva Sopron Immaculata-szobor BALF 8903 Fürdőkápolna előtt Immaculata-szobor, romantikus, /1965. ÉM elfogadható állapot Sopron Pietá-szobor BALF 8903 Pietá-szobor, barokk, /1958. ÉM /1958. MM jó állapot 162

164 Helyi védett út menti kisemlékek azonosító település név cím helyrajzi szám rövid leírás védési aktusok állapot 5243 Nagycenk Kereszt Kiscenki u Kereszt 10/ Nagycenk Mária-szobor Széchenyi tér 449 Mária-szobor 22/ Nagycenk Pestis-oszlop Széchenyi tér 449 Pestis-oszlop 10/ Nagycenk Szentháromságszobor Gyár u Szentháromság-szobor 10/2003 Nem védett út menti szobrok település név cím helyrajzi szám rövid leírás állapot Fertőrákos Szt. Sebestyén szobor Fő u. 34. Fertőrákos Szt. Donát szobor Kovácshegy 163

165 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK 2011 Fertőrákos, Kőbánya sor 22. terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőboz, Fő u. 5. vendégház építési engedélyezési terve Hegykő, Tó vendéglő átépítési terve Hegykő, Jókai u. 57. lakóépület bővítés terve Fertőd, Vasút sor 2/d. melléképület átalakítás tetőtér beépítéssel terve Fertőrákos, Barlangszínház turisztikai célú fejlesztése Sopron, külterület hrsz 0242/33 pince épület Sarród, Fertőújlak, Mező u. 13. melléképület fennmaradási terve és továbbépítési vázlatterve Sarród, Fertőújlak, Vasút sor 14. lakóépület vázlatterve Hegykő, Sziget u. 1. lakóépület terve Hidegség, Csillahegy Domb u. hrsz 210/24. családi ház engedélyezési terve Fertőd, Vasút sor 2/d terve Fertőboz, hrsz 016/59 kerti tároló épület terve Fertőrákos, hrsz 1840 üdülő épület terve Hegykő, Mező u. 28. zárt és nyitott tároló terve Fertőboz, Fő utca 11. panzió épület bővítési terve Fertőrákos, Fő u. 52/b. ház bővítése terve Fertőd, zenélő kút terve Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Hidegség, Fő u. 24 épület terve Hegykő, Szathmári ház falusi szálláshely szolgáltató épület terve, Kossuth u. 97. Sarród, Fertőújlak, Vasút u 14. hrsz: 737 Lakóépület engedélyezési terve Építtető: Balics Klaudia, Hidegség, Csillahegy, Domb utca. 210/24. hrsz Hegykő, Sziget utca Sopron, 0310/147. hrsz. kerti tároló terve Fertőrákos, Felsőszikla sor 8. épület terve Fertőrákos, Fő utcai buszmegállók építési engedélyezési terve Hegykő, hrsz. 548/4. Öltöző konténer építési engedélyezési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve 164

166 Fertőd, Széchenyi u melléképület előzetes egyeztetési vázlatterve Hidegség, Szent András tér, családi lakóház bővítésének vázlatterve Fertőrákos, Patak sor 33. egy lakásos családi ház terve Fertőrákos, Fő u. 1. hrsz 343 Kőfejtő étterem építési terve Sopron, Fehér út pince építési engedélyezési terve hrsz 0224/65 Hidegség, Csilla hegy, Domb u. hrsz 210/24 családi lakóház építési terve Hegykő, Sziget u. 21. családi lakóház építési terve Fertőrákos, Kovács hegy 4. hrsz. 944 Hidegség hrsz. 07/36 Sarród, Fő u 27. hrsz 206 családi lakóház építési terve Sarród, Jókai u. 20. hrsz. 478 lakóház bővítése Fertőrákos Fő u. 53. hrsz. 719 művelődési ház belső átalakítása Hidegség, hrsz 200/2 Szt. Jakab zarándokkereszt elhelyezési terve Hegykő, Patak u. 23. lakóház terve Sarród, Fő u.34. hrsz. 164 gépkocsi-tároló terve Hidegség, Fő u. 24. hrsz vegyes rendeltetésű épület terve Fertőhomok, Szőlőskert u. hrsz: 230 családi ház terve Fertőrákos, Felső kereszt hegy hrsz 0176/12 kerti gazdasági épület terve Sarród-Fertőújlak hrsz. 808 családi ház terve Sarród, Szeder u. 1. hrsz. 126/2 melléképület terve Sarród piac terve Kossuth u. hrsz. 355/1 Sopron-Balf, fedett buszváró terve hrsz Hegykő, Nyárfa sor 8. szépségszalon és lakás cukrászattal bővítése Sarród piac terve Kosssuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, Szőlőskert u. családi ház építés hrsz 230 Hegykő, Patak u. 23. lakóépület terve 165

167 TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Fertőhomok, faluház bővítés Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőrákos fittness és lakóépület terve Balf, szanatórium porta épület terve Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Fertőújlak, Fő u hrsz. családi lakóépület terve Fertőd, Béke u hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz meglévő lakóépület átalakítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőhomok, Nefelejcs u hrsz 287/245 Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőd, Fő utca 10. sz 75. hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei 166

168 Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz gazdasági épület bővítése Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: 032/32 számú telken elhelyezendő épület kialakításának tanulmányterve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Fertőboz ravatalozó Hegykő vízmű telep Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60-803/61-803/62 apartman ház terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz gazdasági épület bővítése Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz családi ház terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz lakóépület terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve 167

169 Balf, Pilerin u. 14. hrsz /41 családi ház terve Balf, Bozi u hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA FERTŐBOZ Fertőboz, Juliánusz völgy 166/3 hrsz. szabadtéri színpad terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Fertőboz Fő u. 53. hrsz 65. meglévő lakóépület tetőtér beépítési terve Fertőboz ravatalozó TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA FERTŐD Fertőd, Fő u. 10. hrsz 75. szállásépület terve Fertőd, Béke u hrsz 432. családiház építési tervdokumentációja Fertőd, Gondviselés Háza Mentes M. u. 1/b. hrsz 724/137 Fertőd, Fő utca 10 sz 75 hrsz. RÁBENSTEINER Szállásépület beépítési koncepciója és tervei Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve Fertőd, Béke u. 65. hrsz 487. lakóépület bővítése terve Fertőd, Fő u. 45. hrsz 192 többlakásos lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA FERTŐHOMOK Fertőhomok, faluház bővítés Fertőhomok, Vasút u. 23. családi lakóház bővítése hrsz 142 Fertőhomok, Nefelejcs u hrsz 287/245 Fertőhomok, Vasút u. 33. hrsz. 137 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 51. hrsz. 80 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőhomok, Akác u. 44. hrsz 67. orvosi rendelő felújítás-átalakítás- bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA FERTŐRÁKOS Fertőrákos fittness és lakóépület terve Fertőrákos, Rét u. 15. hrsz. 1136/61 melléképület engedélyezési terve Fertőrákos, Erdei utca, családi ház építési engedélyezési tervének módosítása Fertőrákos, Golgota üdülőépület bővítésének építési engedélyezési terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1865 Fertőrákos Fő u. 42 hrsz 308/2 fittness épület és lakóépület Fertőrákos, Kovács-hegy utca 4. szám alatti épület tetőtér beépítésének terve Fertőrákos Kőfejtő étterem bővítési terve Fertő tó, 7-es számú állás Hrsz.: Sopron külterülete, 01162/1 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Fertőrákos Fő u. 41. hrsz. 645 meglévő lakóház fennmaradása és továbbépítése Fertőrákos Közép szikla sor 21. hrsz 542 lakóépület bővítése, átalakítása Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos vendégház engedélyezési tervdokumentációja Hrsz. 1136/29 Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, Fő utca 9/A (hrsz.:603) meglévő kétlakásos lakóépület bővítése Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz gazdasági épület bővítése Fertőrákos Meggyesi út mentén a korábbi hrsz.032/24-ből leválasztással kialakított hrsz: Fertőrákos, Fő u. hrsz 60. új melléképület terve Fertőrákos, Fagyöngy u. hrsz 1896 üdülőépület terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 45. Fertőrákos, Platán u. hrsz 1833/2 üdülőépület terve Fertőrákos, hrsz 1136/29 vendégház terve Fertőrákos, Szent Sebestyén u. 21. hrsz gazdasági épület bővítése TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYV LISTA - FERTŐSZÉPLAK Fertőszéplak, Várhely u. családi lakóépület terve hrsz. 456 Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése Fertőszéplak, Arany J. u. 10. hrsz 192 lakóépület bővítése 168

170 Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak, Hunyadi u. 28. hrsz. 198 meglévő büfé átalakítása, bővítése Fertőszéplak Hegy u. HRSZ302 családi ház Fertőszéplak Hegy u. hrsz. 302 családi ház Fertőszéplak Nagy L. u. 5. Plébánia felújítása Fertőszéplak, hrsz 19/37. lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA HEGYKŐ Hegykő, Hegykő, Patak u. 23., 815/7. hrsz. családi lakóépület terve Hegykő Iskola u. 1. sportöltöző terve hrsz 553 Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz. 803/14 apartman ház terve Hegykő, Kenderszer u., hrsz. 815/45 családi lakóépület terve Hegykő, Erdősföld u.20. hrsz. 815/120 családi ház terve Hegykő vízmű telep Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Alsószer u. hrsz: 803/60-803/61-803/62 apartman ház terve Hegykő Patak u. 10. hrsz 813/1 egylakásos épület terve Hegykő, Jókai u. 32. hrsz. 580 családi ház terve Hegykő, Patak u. 16. hrsz családi ház terve Hegykő, Jókai u. 53. hrsz lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 SARRÓD-FERTŐÚJLAK Sarród piac terve Kossuth u. hrsz 355/1 Sarród, Ady u. 6. hrsz 381 Sarród, hrsz. 092/2 húshasznú marhatelep terve Sarród, hrsz. 0229/8 családi ház terve Sarród, Gy-M-S Megyei ÁMK iskola és tornaterem terve Sarród, Ady Endre u. 6. hrsz 381 lakóépület terve Fertőújlak, lakóépület bővítés Fő u. 3/a hrsz 798/3 Fertőújlak, Fő utca 805. hrsz. Családi ház terve Fertőújlak, Fő u hrsz. családi lakóépület terve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA 2012 Sopron-Balf Balf, szanatórium porta épület terve Sopron-Balf, Óhegy utca 19, hrsz meglévő lakóépület átalakítása Sopron-Balf, Pilerin utca, HRSZ.10486/43 Sopron, hrsz 0224/65 ingatlanon építmény szabályosságának kivizsgálása Balf Fürdő sor 59. panzió átalakítása Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Balfi Gyógyászati telephely, Balf, hrsz 8901/2, Egészségügyi Intézmények Energetikai Racionalizálása Balf, Pilerin u. 14. hrsz /41 családi ház terve Balf, Bozi u hrsz. lakóépület vázlatterve TERVTANÁCSI JEGYZŐKÖNYVEK LISTÁJA Hidegség Hidegség, Csillahegy, Hrsz: 210/12 alatt tervezett családi lakóház és gépkocsi tároló ét. Hidegség támfal felújítása hrsz 134/3 Hidegség, Hősök tere hrsz 129. régi iskola átalakítása Hidegség, Büszke Tanya panzió bővítése (előzetes vázlat) Hidegség, Csillahegyi u. 4. hrsz. 210/2 lakóház vázlat terve Hidegség Csillahegyi u33. HRSZ 210/82 gépkocsi tároló 169

171 A VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLETEN FEKVŐ TELELEPÜLÉSEK TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK LISTÁJA Balf (közigazgatásilag Sopron mjv. része) Sopron, településszerkezeti terv Sopron, településszerkezeti terv - módosítás Sopron (Északnyugati városrész), településszerkezeti-, szabályozási terv és HÉSZ Sopron, településszerkezeti terv Sopron (Balf városrész), szabályozási terv és HÉSZ - egységes szerkezetben /2001 (III.29.) határozat 74/2006 (III. 30.) Határozat 221/2011. (VI. 30.) hat 270/2012. (. 25.) hat. 16/2005. (IV. 7.) rend. Fertőboz Fertőboz, összevont rendezési terv Fertőboz, Településszerkezeti terv Fertőboz, Szabályozási terv és HÉSZ 6/1997 (I.15.) rendelet 6/2012.(II.16.) határozat 1/2012.(II.17.) rendelet Fertőd Fertőd, településszerkezeti terv 84/2010 (I. 29.) határozat Fertőhomok Fertőhomok, helyi építési szabályzat 10/2002 (II. 25.) rendelet 170

172 Fertőrákos Fertőrákos, településszerkezeti terv Fertőrákos, összevont rendezési terv Fertőrákos, összevont rendezési terv Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat (egységes szerkezetben ) Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat Fertőrákos szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítás - Jóváhagyott dokumentáció Fertőrákos, szabályozási terv és helyi építési szabályzat módosítása 13/2007 (III. 20.) Határozat 4/1998 (IV. 24.) rendelet 4/1998 (IV. 24.) rendelet 4/2007.(III.21.) rendelet 4/2001 (III.10.) rendelet 10/2012. (V. 15.) rend. 2/2009 (II.25.) rend. Fertőszéplak Fertőszéplak, településszerkezeti terv Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás Fertőszéplak, településszerkezeti terv módosítás Fertőszéplak, szabályozási terv és HÉSZ módosítás Fertőszéplak, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 62/2001 (VII. 11.) határozat 4/2008 (II.12.) hat. 68/2009.(VIII.26.) határozat 3/2008 (II.18.) rend. 17/2002 (II. 20.) rendelet Hegykő Hegykő, településszerkezeti terv Hegykő településrendezési, -szerkezeti terv Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása Hegykő szabályozási tervének valamint a HÉSZ módosítása A község teljes területének szabályozási terve és helyi építési szabályzata Hegykő, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 49/2002 (VI.06.) határozat 86/2007 (I.13.) határozat 12/2008 (II.21.) rendelet 2/2008 (III.1.) rendelet 10/2007 (I. 28.) rendelet 7/2002. (VI.20.) rendelet Hidegség Hidegség szabályozási terve és helyi építési szabályzata 4/1996 (IV.03.) rendelet Nagycenk Nagycenk nagyközség településrendezési tervei Nagycenk, szabályozási terv és HÉSZ - módosítás Nagycenk, helyi építési szabályzat és szabályozási terv 167/2007. (I. 19.) határozat 21/2007. (I. 25.) rendelet 10/2003 (VII.24.) rendelet Sarród Sarród, településszerkezeti terv Sarród, szabályozási terve és helyi építési szabályzata 132/2004 (II. 20.) határozat 20/2004 (II.31.) rendelet 171

173 FORRÁSJEGYZÉK Az osztrák magyar Fertõ térség közlekedése c. megvalósíthatósági tanulmány -a továbbiakban: MVT-,Készítette: Fertő-Hanság Nemzeti Park Ig., október Biosphärenpark Neusiedler See UNESCO fordert Konzept. Sorge um Schutzgebiet wächst Land muss endlich handeln!. In: Kronen Zeitung, Dec. 13th 2011, p. 21. A Fertő tó nádasainak és a tómeder vízpótló csatornáinak rekonstrukciója A Harmadik Katonai Felmérés ( ), a Magyar Szent Korona Országai, 1: ISBN: március, Arcanum Kft. A két idézett NP - MAD fejezet között értelemszerűen jelentős tartalmi átfedés van A Második Katonai Felmérés ( ): Magyar Királyság és a Temesi Bánság - Georeferált változat. ISBN: , December, Arcanum Kft. A természet élménye a pannóniai védett területeken A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása, vízgyűjtő-gazdálkodási terv: 1-2 A Rábca és a Fertő alegység (2010. április). Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Térképek és egyéb mellékletek. Adalékok a soproni Széchenyi-irodalomhoz. = Ágostházi László (1963.): Rövid hírek. [Eger, Eszterházy tér 1.: líceum; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Monok, Rákóczi-kastély; Ráckeve, Savoyai-kastély; Sárvár, Nádasdy-vár; Sopron, Kolostor u. 3.: lakóház] In: Műemlékvédelem,VII. évfolyam, 3. szám: p. Ágostházi László (1965.): A VÁROSTERV Műemléki Osztályának hírei. [Budapest., Szent László tér: r. k. templom; Eger, vár; Fertőrákos, vízimalom; Kaposvár, Zselicszentjakab: bencés apátság; Pápa, Esterházykastély; Szigetvár, Oroszlán Szálló; Tihany, bencés apátsági templom]. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 4. szám: p. Ágostházi László (1965.): Rövid hírek. [Bélapátfalva, ciszterci apátság; Berhida, r. k. templom; Budapest V., Király Pál u. 13/b.: lakóház; Budapest V., Múzeum krt. 21.: lakóház; Fertőrákos, püspöki nyaraló; Pannonhalma, bencés főapátság; Pápa, Esterházy-kastély; Sopron, Halász u. 1.: lakóház; Sopron, Szeder u. 4.: lakóház; Sopron, Színház u. 21., 32.: lakóházak; Sopron, Templom u. 6., 9.: lakóházak; Sopron, Új u. 21.: lakóház; Szántód, Szántódpuszta: majorsági épületek]. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 1. szám: p. Ágostházi László Fertőrákos mezőváros rehabilitációja. Műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései. Sepsiszentgyörgy, p Ágostházi László Fertőrákos. Történeti város és vidéke. Budapest Sopron, p Alföldy Gábor (2004.) A lélegző örökség mindennapjai Három év eredményei és tanulságai a Műemlékek Állami Gondnoksága kezelésében lévő parkokban végzett munkák kapcsán In: Műemlékvédelem LVIII. évfolyam, 4. szám: p. Alföldy Gábor (szerk) Királyi és hercegi kertek Magyarországon. Eszterháza, Gödöllő, Kesztely, Visegrád Szent István Egyetem Kertművészeti Tanszék, Mágus Kiadó, Budapest, p., 172

174 Alföldy Gábor (szerk.): Királyi és hercegi kertek Magyarországon: Eszterháza, Gödöllő, Keszthely,Visegrád Budapest, ALFÖLDY Gábor A fertődi Esterházy-kastély parkja, A helyreállítást és hasznosítási koncepciót előkészítő tanulmány 2001b megrendelő: MÁG, 43o. Alföldy Gábor Eszterháza kamarakertjei. Adatok és megfigyelések Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 85.o. Alföldy Gábor- Zolnai Dóra Repertórium-Kertművészet a régi magyar kertészeti folyóiratokban1997 ALFÖLDY Gábor: A fertődi Esterházy-kastély díszudvara, Történeti dokumentáció és helyreállítási javaslat 2001a megrendelő: MÁG, 25 o., ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ integrált, többalapos fejlesztési stratégiája ( ) Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), Tourismus 2002, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), Tourismus 2006, Eisenstadt. Amt der Burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), Tourismus 2008, Eisenstadt. Amt der burgenländischen Landesregierung, Landesstatistik (Ed.), Tourismus 2010, vorläufiges Anonymus (1970): A táj hidroszférája és vízgazdálkodása. A Fertő-tájjal kapcsolatos kutatásokat és feltárásokat áttekintő helyzetfelmérő tanulmányok. Vol. II. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p Antal Emánuel A Fertő-tó temészeti adottságai 1982 Antal, E. et al. (1982): A Fertő tó éghajlata. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp Arnold, K., Die Land und Forstwirtschaft im Burgenland. Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.), Raumplanung Burgenland 1979/3, Eisenstadt. AROSI Sándor SOMOGYI Sándor (szerk.) Magyarország kistájainak katasztere Askercz Éva, D. (1973.) Barokk pestisemlékek a Sopron környéki falvakban. (Dtspr. Zfs.: Barock-Pestsäule in den Ortschaften neben Sopron.) In: Arrabona p. illusztr. ASKERECZ Éva (1993) Barokk út menti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon in: A Kisalföld. népi építészete Szentendre-Győr, o. Askerecz Éva Barokk útmenti szobrok Észak-Nyugat-Magyarországon. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, p Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S. (1976): Alkalmazott kutatások: a Fertő-táj bioszféra-készleteinek hasznosítása. A Fertő-táj monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 4. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p Aujeszky, L., Schilling, F. & Somogyi, S.(1974) (eds.): Természeti adottságok. A Fertő-táj geoszférája. A Fertő-táj Monográfiáját előkészítő adatgyűjtemény. Vol. 1. Fertő-táj Bizottság, Budapest, p Ausztria-Magyarország Határon átnyúló Együttműködési program Az ALPOKALJA-FERTŐ TÁJ integrált, többalapos fejlesztési stratégiája ( ) Az elkülünözés és tagosítás Széchenyi István cenki uradalmában / Tilkovszky Lóráns, 1960 Az Első Katonai Felmérés ( ): Magyar Királyság - Georeferált változat. ISBN: október, Arcanum Kft. BÁCSATYAI, L.; CSAPLOVICS, E.; MÁRKUS, I.; SINDHUBER, A. (1997) Digitale Geländemodelle des Neusiedler See- Beckens Burgenländisches Landesmuseum, Eisenstadt p. 53 Bak Jolán (1975) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem I. évf. 3. sz p. illusztr. 173

175 Bak Jolán (1975.) Néhány érdekes kép és festmény a fertődi kastélyról In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: p. BAK Jolán Fertőd, Esterházy kastély 2006, 3. kiad. [Bp.] : Di Color Studio 68 o. BAK Jolán"Ott egy jeles szép Kápolna emelkedett" :, 2006, Budapest Műemlékek Állami Gondnoksága 51 o., KSH Könyvtár és Dokumentációs SzolgálatBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Bakkera, M.M., Veldkamp, A., Modelling land change: the issue of use and cover in wide scale applications. Journal of Land Use Science 3, BALÁZS György: Malmok a Kisalföldön Szerk. Cseri Miklós in:a Kisalföld népi építészete1993. Szentendre-Győr, Balogh András Fertőd és Kismarton parkjai a VIII. és a I. sz. fordulóján 1953?] (44.874) Baloghné Ormos Ilona (1999.) Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren-feketén Budapest, 1998.[ism.] In: Műemlékvédelem LIII. évfolyam, 2. szám: p. Bán János Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. Fertőrákosi füzetek 1. Fertőrákos, Band II: Bestandsaufnahmen und sektorale Bewertungen, Erläuterungen für das Gebiet des Umlandverbandes, Frankfurt. URL: Bánkúti Imre: Emlékezés egy alkotó nyárra [Környei Attilára, a nagycenki Széchenyi-kastélyra]. = Banner János: Néhány sopronkörnyéki őskori leletről. = , 1 t., 1kép. Barabás Jenő Gilyén Nándor Magyar népi építészet. Budapest, Barcza Attila (szerk.) Sarród 700 monografikus helytörténeti könyv. Sarród, Bardoly István A Műemlékvédelem első ötven évfolyamának repertóriuma ( ) /KÖH/ 2007 Bárdosi János A fertői pontyfogó kürtő. Ethnographia p Bárdosi János A magyar Fertő halászata. A Soproni Múzeum kiadványai 1. Sopron, Bárdosi János A magyar Fertő tapogató halászata. Arrabona p Bárdosi János Nádasok, tavak, vízi utak: A Fertő halászatáról. Műhely :3. p Bárdosi, J. (1994): A magyar Fertő halászata. Hillebrand Nyomda, Sopron, p Barsch, H., Saupe, G., u.a., Bewertung und Gestaltung der naturnahen Landschaft in Schutzgebieten, Erholungs und Freizeitgebieten, Teil 1 bis 3. Potsdam. Potsdamer Geographische Forschungen, 8. Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. = , 4 kép. Nagycenk Bartha Dénes: Hársak a kertépítészetben. - A nagycenki hársfasor. Bartos György - G. Lászay Judit - László Csaba:Fertőd, Esterházy kastély. A keleti palotaszárny és a Télikert belső kutatása. Műemlékvédelmi Szemle. A kulturális örökségvédelmi Hivatal Tájékoztatója II évf Bartos György Eszterházi Bagatelle-ek Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet Bastian, O., Gedanken zur Bewertung von Landschaftsfunktionen unter besonderer Berücksichtigung der Habitatfunktion. NNA Berichte 10, Schneverdingen (Alfred Toepfer Akademie für Naturschutz (NNA)). Bastian, O., Schreiber, K. F., Analyse und ökologische Bewertung der Landschaft. Heidelberg, Berlin (Spektrum), 2nd edn. Bátky Zsigmond A Fertő nyugati oldalának településtörténete a helynevek alapján. FE p Békési Sándor Fenséges Pocsolya: A Fertő. Egy táj kultúr- és szemlélettörténetéről Soproni Szemle p

176 BÉL Mátyás Notitia Hungaria novae historico geographica I IV., Budapest, V BÉL Mátyás Sopron vármegye leírása - Descriptio Comitatus Semproniensis. I-III. ford. Földváry Miklós, Déri Balázs, Tóth Gergely Kétnyelvű , Sopron BELITZKY János Sopron vármegye története I. köt Budapest, csak egy kötet jelent meg Belitzky, J. (1938): Sopron vármegye története. Vol. 1. Stephaneum Nyomda, Budapest, p Benz, U.C., Hofmann, P., Willhauck, G., Multi resolution, object oriented fuzzy analysis of remote sensing data for GIS ready information. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 58, BERÉNYI Pál Sopron megye, 1895 Budapest, MTA, 108 o. Berényi, P. (1895): Sopron megye. Akadémiai Kiadó, Budapest. Berki, I., Gribovszki, Z., Kalicz, P., Vig, P., Naturraum und Situation der Umwelt von Sopron und Umgebung. Geographisches Jahrbuch Burgenland 2009, Bertha János (szerk.) Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból: tanulmányok. Győr, BERTHA János [szerk.] Fertőd, Süttör-Eszterháza évszázadaiból, tanulmányok 2006, Győr, Hazánk BERTHA János [szerk.] Isten és az emberek szolgálója volt : Mariházy Benno a fertőd-eszterházi lelkész, , 2. kiad [Fertőd] : Esterházy Pál Alapítvány 133 p : ill., részben színes BFW, Digitale Bodenkarte von Österreich. Bundesforschungs und Ausbildungszentrum für Wald, Naturgefahren und Landschaft. Biosphärenreservat Niedersächsisches Wattenmeer, Unser Biosphärenreservat, Wilhelmshaven. Biosphärenreservaten (Habilitationsschrift), Aachen, 460 Seiten. Birgitta Ringbeck- Management Plans for World Heritage Sites, A practical guide, ISBN: , Blaschke, T., The role of the spatial dimension within the framework of sustainable landscapes and natural capital. Landscape and Urban Planning 75, Blaschke, T., Object based image analysis for remote sensing. ISPRS Journal of Photogrammetry and Remote Sensing 65, BMLFUW, INVEKOS Datenpool 2008 des BMLFUW, Wien. Bodor Imre (1974.): Hidegség /Győr-Sopron m./ r.k. templomának építéstörténete. (Dtspr. Zfs.: Zur Baugeschichte der Kirche in Hidegség /Komitat Győr-Sopron/. In: Archaeologiai Értesítő köt. 2. sz p. illusztr. Bodor Imre: Hidegség, r. k. templomának építéstörténete. In: Magyar Műemlékvédelem. I p. Bohn, U., Neuhäusl, R., with contributions by Gollub, G., Hettwer, C., Neuhäuslová, Z., Raus, Th., Boronkai Pál A Fertő tó megmentése= , 1 t., 1 kép. = , 3 kép. Boross Marietta Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján. Soproni Szemle p Borovszky Samu (szerk.) Magyarország Vármegyéi és Városai Budapest, Borsa Antal Filippovics Ferenc (1968.) A fertődi volt Esterházy-kastély díszterem freskómentése és födémcseréje In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: p. Boyd, J. and Banzhaf, S., What are ecosystem services? The need for standardized environmental accounting units. Ecological Economics 63, Brzeziecki, B., Kienast, F., Wildi, O., A simulated map of the potential natural forest vegetation of Switzerland. Journal of Vegetation Science 4, Bundesamt für Bauwesen und Raumordnung, Raumordnungsbericht 2005, Bonn, S. 209/20. Bundesdenkmalamt & VÁTI KHT (2000): Fertő-táj kulturtáj jelölése a világörökségi listára dokumentáció. Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium, Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Budapest/Bécs, p

177 Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Haidel Nickelsdorf: Burgenland: Natur & Umwelt: Natura 2000 Gebiete: Zurndorfer Eichenwald und Hutweide: Burgenland geplant, Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet Pannonian Nature Network) Burgenlandi és nyugat-dunántúli természetvédelmi területek hálózata (PaNaNet Pannonian Nature Network) Burgenländische Landesregierung (Ed.), Allgemeine Landestopographie des Burgenlandes. Bd. 1 Der Verwaltungsbezirk Neusiedl am See. Selbstverlag des Amtes der Burgenländischen Burkhard, B., Kroll, F., Müller, F., Windhorst, W., 2009: Landscapes Capacities to Provide Ecosystem Services a Concept for Land Cover Based Assessments. Landscape Online 15, Burnett, C., Blaschke, T., A multi scale segmentation/object relationship modelling Busa Margit: "Sopron megye ünnepe 1834 sept. 22ikén". [Herceg Esterházy Pál főispáni beiktatása.] = , 2 kép. Buzási Enikő A herceg Esterházyak 18. századi ikonográfiájáról Johann Georg Bauer, Johann Georg Weickert és Ignaz Unterberger műveinek meghatározásával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 11.o. BÜTTNER, G.; KOSZTRA, B.; MAUCHA, G.; PATAKI R. (2010) Implementation and achievements of CLC Cambridge Dictionary Online: CCA, Countryside Character. The character of England s natural and man made landscape. Volume 1 8. Cheltenham, Gloustershire. Centuries. In Andel, J., Bicik, I., Dostal, P., Lipsky, Z., Shahneshin,S. G. (eds.). Landscape Modelling. Geographical Space, Transformation and Future Scenarios, pp Springer. Regionalverband Leithaauen Neusiedler See: neusiedlersee.at/, Chan, K.M. A., Shaw, M.R., Cameron, D.R., Underwood, E.C., Daily, G.C., Conservation Planning for Ecosystem Services. DOI: /journal.pbio Chiarucci, A., Araujo, M. B., Decocq, G., Beierkuhnlein, C., Fernandez Palacios, J. M., The concept of potential natural vegetation: an epitaph? Journal of Vegetation Science 21, Cholnoky, J. (1937): Magyarország földrajza. Franklin Társulat, Budapest. Chytrý, M., Potential replacement vegetation: an approach to vegetation mapping of cultural landscapes. Applied Vegetation Science 1, CLC2006: Corine Land Cover 2006 seamless vector data vector-data-version Creating the future: Cross border Cooperation Programme Austria Hungary : Project Czétényi Pirosa-Vukov Konstantin Örökségvédelmi fogalomtár Magyar Építész Kamara, Műemlékvédelmi, restaurátori tagozat, 2009 CSÁNKI Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I III., V Budapest Csánki, D. (1985): Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Vol. I IV. Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest, p Császár László (1983.): Kriszt György: Nagycenk. Budapest, [ism.]. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 4. szám: 318. p. Csatkai Endre Adat a régi Sopron megyei háziipar múltjához. Néprajzi Értesítő :3-4 p Csatkai Endre Cs. E.: Ferenc József látogatása Nagycenken. =

178 CSATKAI Endre ism. Eszterházi vigasságok Horányi Mátyás 1960, Soproni Szemle CSATKAI Endre Régi sopron megyei kertek1924, Sopron vármegye CSATKAI Endre Sopron és környéke műemlékei Magyarország műemléki topográfiája II. 1956, Bp CSATKAI Endre Sopron környékének műemlékei I. 1932, Sopron CSATKAI Endre Sopron vármegye műemlékei II 1935, Sopron Csatkai Endre: A fertőrákosi püspöki kastély. = , 5 kép. Csatkai Endre: Iván (gróf Széchenyi), Nagygeresd (Karcsay és Mesterházy), Sajtoskál (Losonczy). [Kastélyok.] = , 5 kép. CSATKAI Endre: Nagycenki zeneélet az 1850es években.,1943 Soproni Szemle Csatkai Endre: Széchenyi-műemlékek Nagycenken. = , 14 kép. CSATKAI Endre:) - A Fertőrákosi püspöki kastély., 1939 Soproni Szemle 4. sz. Csenár János: "Czenki emlék", = Csenár János: Széchenyi cenki kastélyának gázvilágítása. = , 1 kép. Csorna Antal (1974) Fertő menti műemlékjárás In: Műemlékvédelem VIII. évf. 2. sz Csorna Antal Fertő menti műemlékjárás. Műemlékvédelem p Csőre Pál Vadaskertek a régi Magyarországon Daily, G.C. (Ed.), Nature s Services: Societal Dependence on Natural Ecosystems, Washington DC (Island Press). Dávid Ferenc Adatok az eszterházai bábszínházról Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 107. o. de Groot, R. S., Wilson, M. A., Boumans, R.M.J., A typology for the classification, description and valuation of ecosystem functions, goods and services. Ecological Economics, 41: de Groot, R.S., Functions of Nature: Evaluation of nature in environmental planning, management and decision making, Groningen (Wolters Noordhoff BV). de Groot, R.S., Function analysis and valuation as a tool to assess land use conflicts in planning for sustainable, multi functional landscapes. Landscape and Urban Planning 75, de Groot, R.S., Alkemade, R., Braat, L., Hein, L., Willemen, L., Challenges in integrating the concept of ecosystem services and values in landscape planning, management and decision making. Ecological Complexity 7, Deák Klára (2000.) Az Eszterházi-kastélykápolna restaurálása In: Műemlékvédelem LIV. évfolyam, 5. szám: p. Deák Krisztina (1987.) A fertődi kastély-park új kerti építményei In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: p. Definiens AG, 2009a. Definiens ecognition Developer 8 Reference Book. Definiens AG, Munich. S Definiens AG, 2009b. Definiens ecognition Developer 8 User Guide. Definiens AG, Munich. S Deinhofer, E. & Horvath, T. (eds.). Verlag Kanica, Großwarasdorf. Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008a. Rad, Natur und Weltkultur (Radwegekarte). del Giorgio, P.A., Cole, J.J., Cimbleris, A., Respiration rates in bacteria exceed phytoplankton production in unproductive aquatic systems. Nature 385, Demeter, A. (szerk.) (2002): Natura 2000 európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. Öko Rt., Budapest, pp

179 DERCSÉNYI Dezső - CSATKAI Endre Magyarország műemléki topográfiája, II. kötet Győr-Sopron megye műemlékei, I. rész: Sopron és környéke műemlékei1956, Bp., II. jav. és bővített kiadás,. 672 p. Fertőrákos: p Dercsényi Dezső Entz Géza Voit Pál (1965.) Műemlékvédelmünk újabb tudományos eredményeiről I. évfolyam, 3. szám: p. Dercsényi Kastélyaink a 19 sz Turista magazin 106. Deutscher Rat für Landespflege (Ed.), Biosphärenreservate sind mehr als Schutzgebiete Wege in eine nachhaltige Zukunft, Meckenheim. Diploma munkák- BCE, Soproni Egyetem(?) Dobó Ágota Eszterháza újjászületése 2004 (495) Dokumentációk (Kéziratok)- a területen belül lévő műemlékek, történeti kertekre készített anyagok;pl. egykori balatonfüredi Zöldövezeti iroda tervei- Fertőd fejesztési tervek, Lési erdő fejlesztési terve stb. Forster Központ tervtár, Lechner tervtára DOMINKOVITS Péter Győr, Moson és Sopron vármegyék történetéhez: Szerk. Kücsán József, Perger Gyula in: Győr-Moson-Sopron megye népművészete Győr, Domonkos Ottó A nagycenki Hegybéli articulusok. Soproni Szemle p Dövényi Zoltán (2010): Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Dr. Kogutowicz Károly (1936) Dunántúl és Kisalföld írásban és képben, II. kötet Szeged M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Földrajzi Intézete (p. 352) Drescher Linie: line, EEA European Environmental Agency, Corine Land Cover (CLC) Egoh, B., Rouget, M., Reyers, B., Knight, A.T., Cowling, R.M., Jaarsveld, A.S., van Welz, A., Ellenberg, H., Vegetation Ecology of Central Europe, fourth ed. Cambridge University Press, Cambridge. Élő Dezső A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság Élő Dezső Sarród monográfiája. Országos Széchenyi Szövetség Könyvtára 2. Budapest, Élő, D. (1937): A Fertőmenti falvak társadalmi képe. Széchényista Ifjúság 1-2. sz. Engels, B., Räumliche Ansprüche des Sektors Freizeit und Tourismus an Natur und Landschaft. In: Institut für Technikfolgenabschätzung und Systemanalyse (ITAS) (Hsg.) Technikfolgenabschätzung Theorie und Praxis, Nr. 2, 17. Jahrgang September 2008, S URL: Entz Géza (1959.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, III. évfolyam, 2. szám: p. Entz Géza (1960.): Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, IV. évfolyam, 3. szám: p. Érdiné Szekeres R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat. Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM TvH, Budapest, pp. 12. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002a): Lápok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 3., KvVM TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002b): Szikes tavak. Nemzeti Ökológiai Hálózat 4., KvVM TvH, Budapest, pp. 28. Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2002c): Magyarország és a Páneurópai Ökológiai Hálózat.. Nemzeti Ökológiai Hálózat., KvVM TvH, Budapest, pp. 12. Ergebnis. Eisenstadt. URL: ESA, Landsat 5 TM Satellite Image (WRS ) Distributor: EURIMAGE, Európa Tanács 79/409/EGK (1979. április 2.) sz. irányelve a vadon élő madarak védelméről (madárvédelmi irányelv). 178

180 Európa Tanács 92/43/EGK (1992. május 21.) sz. irányelve a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő állatok és növények védelméről. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság (2001): A Natura 2000 területekre jelentős hatással lévő tervek és projektek hatásbecslése. Módszertani útmutató a Tanács 92/43/EEC számú, vadon élő növény- és állatfajok, valamint élőhelyek védelméről szóló irányelve 6. cikk (3) és (4) bekezdéseinek rendelkezéseihez. Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Oxford Brookes University, Oxford, pp. 77. ENER Matthias (szerk): Fertörákos : denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához, 1992, München : Lipp Hefte des Deutschen Nationalkomitees 7, 84p. ; 30 cm + 1 mell, Lelőhely: Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Exner Matthias (szerk.) Fertőrákos: denkmalpflegerische Überlegungen zur Instandsetzung eines ungarischen Dorfes: műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításához. München, (MTA Könyvtára) Fábján Lajos: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. (Hozzászólás Zádor Alfréd cikkéhez.) = Falumúzeum a Fertő mentén: Fertőszéplak. Magyar Képes Újság p. 11. FARAGÓ Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról Soproni Szemle Faragó Sándor: Tolnay Antal feljegyzései Széchenyi haláláról s a régi és új nagycenki templomról. = Kép: A nagycenki cukorgyár 1860 körül. = Fátay Tamás (1962.) Győr történelmi városmagja In: Műemlékvédelem VI. évfolyam, 2. szám: p. Fatsar Kristóf Magyarországi barokk kertművészet Budapest, 2008 Fekete Ilona Műemlékvédelem és örökségvédelem Magyarországon intézménytörténet, perspektívák, vélemények Világoság, 2005/6. szám pp Felix Tobler Weite Fuhrer nach Süttör. Materialtransporte für den Bau des Schlosses Eszterháza aus den burgenla(umlautt)ndisch-westungarischen Herrschaften des fürstlichen Majorates Szentesi Edit- Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 53o. Fényes Elek Magyarország geographiai szótára I IV. Pesten1851 Fenyő József: Mi történt Balfon március 31-én? = , 1 kép. Ferenczy Károly (1961.) Adatok a fertődi kastély értékeléséhez In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 4. szám: p. l. még: 258., 297. p. Ferenczy Károly (1961.): Kastély-műemlékeink. In: Műemlékvédelem, V. évfolyam, 1. szám: p. l. még: 297., 309. p. Fertő: hansag.hu/tour along the saline lakes bordering lake ferto, Fertőd- mostani pályázati anyagok- Tud. dok. Alföldy, kertrégészet- Koppány A. tervek- Szabó Gábor (Forster) Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság tevékenységéről szóló éves jelentések Fertő Hanság Nemzeti Park, Ecotouris Nature trails: hansag.hu/nature trails, Fertő Hanság Nemzeti Park, Ecotourism Guided tours: Tour along the saline lakes bordering Lake Fertő Hanság Nemzeti Park, Nature trails hansag.hu/nature trails, Fertő-Hanság/Neusiedler See-Seewinkel együttműködés a természetért Fertőrákos tájrekonstrukciós és tájfejlesztési lehetőségei / Novák Natália Tímea [}g], 1996 (D ) [1-100 Fertő-tó stratégia (rövid összefoglaló) Pannonhalmi Miklós Bp Fertő-tó/Neusiedler See Világörökségi Kultúrtáj területén lévő sarródi, László-major kármentesítése FHNP KET/MAD 2008.: a Fertő Hanság Nemzeti Park Kezelési Terv Megalapozó Dokumentációja (munkaanyag Készítette: a FHNP Ig Fertő Hanság NP Ig.: Fertő Hanság NP Kezelési terv MAD (kézirat)

181 FHNP kezelési terv Filep Antal Alaprajzi vázlatok a kisalföldi népi építkezés gyakorlatában. Soproni Szemle p Filep Antal Nagytáji egységesség és regionális tagolódás a Kisalföld építő kultúrájában. Cseri Miklós (szerk.) A Kisalföld népi építészete. Szentendre-Győr, p Fisher, B., Turner, R.K., Ecosystem services: Classification for valuation. Biological Conservation 141, Forgács Zita Koppány András Thúry László (2006.) Előzetes jelentés a fertődi bábszínház és narancsház kutatásáról In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: FORGALOMSZÁMLÁLÁSI ADATOK (Évi átlagos napi forgalom 2012.) (Forrás: Magyar Közút Nonprofit ZRt.: Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma; Az országos közúthálózat átlagos napi forgalma 2013.) Forman, R. T. T., Land Mosaics The Ecology of Landscapes and Regions, Cambridge University Press. Forman, R., Godron, M., Landscape Ecology, Wiley & Sons, New York. FÖMI. Processing: University of West Hungary. Department of Surveying and Remote Sensing. Sopron. Franke, J., Kostner, B., Effects of recent climate trends on the distribution of potential natural vegetation in Central Germany. International Journal of Biometeorology 52, FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Fertő tó / Neusiedler See/ kultúrtája 2003 In: GÁSPÁR Zsuzsa [szerk.] Magyar világörökség Officina FRANKÓ Ákos - MÁTÉ Zsolt Világörökség, a magyar osztrák Fertô-táj, 2001 Falu Város Régió10 Fried István Egy régi statisztikai mű tanulságos részletei Frondini, R., Mollo, B., Capotorti, G., A landscape analysis of land cover change in the Municipality of Rome (Italy): Spatio temporal characteristics and ecological implications of land cover transitions from 1954 to Landscape and Urban Planning 100, G. Lászay Judit Néhány barokk homlokzat. Rekonstrukciók kérdések In: Műemlékvédelem IV p. Gál Tibor Káldi Gyula kaló Judit Kóris János Schönerné Pusztai Ilona Sedlmayr János H. Vladár Ágnes (1993.): Az OMvH Építészeti Osztályának 1992-ben megvalósult tervei. In: Műemlékvédelem, VII. évfolyam, 2. szám: p. Galavics Géza (szerk.) Történeti kertek Kertművészet és műemlékvédelem Budapest, 2000 Galavics Géza Eszterháza 18. századi kertje Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet 63.o. Gälzer, R., Korner, I., Zech, S., Regionales Landschaftskonzept Neusiedler See West; Gazdag István Nagycenk múltja és jelene. Honismeret p Geologische Karte des Burgenlandes 1 : Geol. B. A., Wien. Gergelyffy András (1962.): Rövid hírek. [Balatonkeresztúr, ref. templom; Eger, Bródy Sándor u. 8.: lakóház; Egervár, vár; Fegyvernek, templomrom; Feldebrő, r. k. templom; Győr, Rákóczi út 6.: Magyar Ispita; Hajdúszoboszló, templomerőd; Kállósemjén, Kállay-kastély; Kisvárda, vár; Körmend, Batthyány-kastély; Mándok, ref. templom; Nagycenk, Széchenyi-kastély; Nagyvázsony, Szent István-templom; Pácin, Alaghy- Mágócsy-kastély; Ráckeve, görögkeleti templom; Sárvár, Nádasdy-vár; Siklós, vár; Soltszentimre, templomrom; Sopronhorpács, r. k. templom; Szentes, Ecser: templomrom; Tata, Mária-oszlop; Tépe, préposti kastély; Várgesztes, vár; Várpalota, vár; Vitka, Hunyadi u. 2.: lakóház]. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 1. szám: p. Gergelyffy András (1964.): Rövid hírek. [Fertőrákos, püspöki nyaraló; Győr, karmelita templom; Oroszlány, Vértesszentkereszt: bencés apátság; Pécsvárad, vár; Sopron, Templom u. 9.: lakóház; Visegrád, királyi palota]. In: Műemlékvédelem,VIII. évfolyam, 4. szám: p. 180

182 Gerger, B., Schauer, C., Landwirtschaft Kulturlandschaft. Veränderungen, Probleme, Initiativen. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, (Eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Gerő László (1975.) Rácz Endre: Fertőd. Budapest [ism.] In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 1. szám: 54. p. Gervers-Molnár Vera A középkori Magyarország rotundái Művészettörténeti füzetek 4. Bp. Akad. Kiadó. 92 p., 24 t Goldman, R.L., Thompson, B.H., Daily, G.C., Institutional incentives for managing the landscape: Inducing cooperation for the production of ecosystem services. Ecological Economics 64, Gombás, K. (2008): Tószabályozás a Fertő tavon. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Gömöri János Gondolatok egy kiállításon. [Kelták és rómaiak a Fertő vidékén.] , 4 kép. Gömöri János: Római út és téglaégető kemence Fertőrákoson. = , 8 kép. Grabaum, R., Meyer, B.C., Friedrich, K.E., Wolf, T., Meyer, T.,Gehring, J., Interaktives Nutzerhandbuch für das Verfahren MULBO Textdokumente Bewertungshandbuch Sozio ökonomische Bewertungsverfahren (OLANIS Expertensysteme GmbH 2005). Granasztóiné Győrffy Katalin Udvari élet Eszterházán Esterhzy Fényes Miklós korában. Szépirodalmi rekonstrukció Dusan Simko Esterházy lakája című regényében Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 247.o. Greif, F., Pfusterschmid, S., Wagner, K., Beiträge zur Landwirtschaftlichen Raumplanung, Schriftenreihe der Bundesanstalt für Agrarwirtschaft Nr. 93, Wien. URL: Groom, G., 2005b. Methodological review of existing classifications. In. Wascher et al. (Eds.) European Landscape Character Areas Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development. pp Gustafson, E. J., Quantifying Landscape Spatial Pattern: What Is the State of the Art? Ecosystems 1, Güntner Péter: A balfi fürdő története ( ). = , 1 kép. Győr- Moson- Sopron megye Területrendezési Terve (VÁTI 2010.), elfogadva a GyMS.m. 12/2010.(I.17.)Kgy.sz. rendelettel Győrffy, Gy. (1998): Az Árpád-kori Magyarország történet földrajza IV. Akadémiai Kiadó, Budapest, p Győr Moson Sopron megye kézikönyve, 1998, H.Vladár Ánes: Fertőrákos, Mithras szentély helyreállítása Magyar Építőipar IV. 3. (1994) p. Haider, C., Landschaftswandel und Baukultur: Eine Analyse der Gemeinde Tadten. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur Wien. Haines Young, R., Potschin, M., England s Terrestrial Ecosystem Services and the Rationale for an Ecosystem Approach. Full Technical Report, Defra Project Code NR0107, pp. 1 89, London (Department for Environment, Food and Rural Affairs (DEFRA)). Online version (accessed 28 February 2011): Haines Young, R., Potschin, M., The links between biodiversity, ecosystem services and human wellbeing. In: Raffaelli, D. & C. Frid (eds.): Ecosystem Ecology: a new synthesis. BES Ecological Reviews Series, CUP, Cambridge. halbturn ganz schön : Hajdu Nagy Gergely A romok szerepe Magyarország tájképi kertjeiben Hajdú Zoiltán (2005): Magyarország közigazgatási földrajza, Dialóg Campus, Budapest-Pécs Hanisch, H., Landwirtschaft im Burgenland Amt der Burgenländischen Landesregierung (Ed.). 181

183 HARASZTI Gábor [szerk.]: Nagycenk : Széchenyi idézetek és helyszínek, 2008 Budapest : TKM Egyesület 15 p. : ill., Harfst, W., Zur Gültigkeit von Erholungsbewertungsmethoden. Kritische Analyse derzeitiger Verfahrensansätze als Instrumente der Landschaftsplanung, Hannover. Haris Andrea Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesterei Körmend és Eszterháza In: Magyar Műemlékvédelem I p. Hárs József Fertőboz krónikája [Győr] HÁRS József Fertőboz krónikája Megjegyzések: "Szülőföldünk" honismereti pályázat, Német nyelven, a bev. magyarul.tárgyszavak: családtörténet, településtörténet, Fertőboz német ny. lejegyezte KriĎanitsch Josef ;... kieg. Krizanitsch Rudolf ; magyarázatokkal ell. Franz Krizanits Bibl.: p. IV,Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr2001 [Győr] : [s.n.], VIII, 310, L p. Hárs József Fertőrákos. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, HÁRS József Száz magyar falu könyvesháza Fertőrákos, 2007 Hárs József: Rákosi források. = Havstad, K.M., Peters, D.P.C., Skaggs, R., Brown, J., Bestelmeyer, B., Fredrickson, E., Herrick, J., Haxeltine, A., Prentice, I. C., BIOME3: An equilibrium terrestrial biosphere model based on ecophysiological constraints, resource availability, and competition among plant functional types. Global Biogeochemical Cycles 10, Heimerl, W., Fischer, I., Liebel, G., Kartographische Darstellung naturnaher Flächen sowie der landwirtschaftlichen Bodennutzung in ausgew. Gebieten des Landschaftsschutz u. Teilnaturschutzgebietes Neusiedler See. Heimler Károly ry. ism.: Kertész János: Széchenyi faluja Nagycenk. = Hein, L., van Koppen, K., de Groot, R.S., van Ierland, E.C., Spatial scales, stakeholders and the valuation of ecosystem services. Ecological Economics 57, Helming, K., P erez Soba, M., Tabbush, P., eds., Sustainability Impact Assessment of Land Use Changes, pp , Berlin; New York (Springer). HERCZEGH Rudolf Frigyes Sopron vármegye története a Hunyadiak korában, Kolozsvári-szegedi értekezések a magyar művelődéstörténelem köréből1935 [2.] kiad. Pannonhalma,, 136 o. Herman Ottó A magyar halászat könyve I II. Budapest, Herman Ottó A magyarok nagy ősfoglalkozása. Soproni Szemle. Budapest, Herman, O. (1887): A magyar halászat könyve. K.M. Természettudományi Társulat, Budapest. Herman, O. (1909): A magyarok nagy ősfoglalkozása: előtanulmányok. Hornyánszky Victor, Budapest, p Hermann, A., Schleifer, S., Wrbka, T., The Concept of Ecosystem Services Regarding Landscape Research: A Review. Living Rev. Landscape Res. 5. Hiller István ism. A Fertő-táj bibliográfiája Lászlóffy Woldemár (szerk.) Hokkyné, Sallay Marianne Előszó In:Várak és kastélyok M.on a sz OMvH kiállítás Hóman, B. & Szekfű, Gy. (1939): Magyar történet I V. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, p Horler Miklós (1975.): Árpád-kori körtemplom helyreállítása, Hidegség. (Dtspr. Zfs.: Die Restaurierung einer kreisförmigen Kirche aus der Arpadenzeit.) In: Magyar Építőművészet. 5. sz p. illusztr. Horváth, F., Kovács-Láng, E., Báldi A., Gergely, E., Demeter, A. (szerk.) (2003): Európai jelentőségű természeti területeink felmérése és értékelése. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp

184 elmeny-a-ferto-partjan umwelt/geschuetzte gebiete/natura gebiete/haidel, rock massenlockt. story,

185 https://maps.google.com/maps 2013.; valamint a lábjegyzetben hivatkozott Kezelési Terv német verziója, https://www.dafne.at/prod/dafne_plus_common/attachment_download/b427fd19cfa378c49c5b4f9 e3b6961bb/interreg%20iic_struktur_bodennutzung.pdf, hu.wikipedia.org/wiki/balf hu.wikipedia.org/wiki/fertőboz hu.wikipedia.org/wiki/fertőd hu.wikipedia.org/wiki/fertőendréd hu.wikipedia.org/wiki/fertőhomok hu.wikipedia.org/wiki/fertőrákos hu.wikipedia.org/wiki/fertőszentmiklós hu.wikipedia.org/wiki/fertőszéplak hu.wikipedia.org/wiki/fertő-táj hu.wikipedia.org/wiki/hegykő hu.wikipedia.org/wiki/hidegség hu.wikipedia.org/wiki/nagycenk hu.wikipedia.org/wiki/sarród Hubacek, K., Bauer, W., Der Einsatz ökonomischer Anreizmaßnahmen bei der Errichtung des Nationalparks Neusiedler See Seewinkel. Report 142, Umweltbundesamt Wien. INSPIRE Thematic Working Group Coordinate reference systems and Geographical grid systems, D2.8.I.2 INSPIRE Specification on Geographical Grid Systems Guidelines. HUNFALVY János Magyarország és Erdély eredeti képekben I-II., 1864 Darmstadt, 1986 Bp. Európa, hasonmás kiadás HUNFALVY János Soprony és környéke, 1858 Pest Husz Mária (2007): A kulturális örökségek turisztikai menedzselésének kérdései, Turizmus Bulletin, 2007/3 ICOMOS (2000): Fertö-Neusiedler Lake (Austria/Hungary) No 772rev. ICOMOS- ICCROM- IUCN-UNESCO Világörökség Központ:Útmutató a Világörökségi helyszínek Kiemelkedő Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározásának elkészítéséhez, Párizs, 2010 ICOMOS: Guidance on Heritage Impact Assessments for Cultural World Heritage Properties Párizs, 2011 Integrating ecosystem services into conservation assessments: A review. Ecological Economics 63, Interreg III.A: Szakértői Összefoglaló - Vízminőség szakterület Készítette: Némethné Deák Irén

186 Jancsovics Antal Fertődi Zenei Napok (1972. jún júl. 2.) JANKÓ, A. (2007) Magyarország katonai felmérései Argumentum kiadó, Budapest, p 196. Janotti Judit: Hidegség, római katolikus templom= Műemléklap. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója. V (2001.január-február) 29. p. Jarvis, A., Reuter, H.I., Neson, A., Guevara, E., Hole filled SRTM for the globe Version 4. CGIARSI SRTM 90m DATAbase. Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség évi munkájáról (1958). In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: p. Jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség évben végzett munkájáról. (1958.) In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 4. szám: p. Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízháztartása. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp Kalmár, I. (1982): A Fertő tó vízrajza. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp Karakai Győző: Az évi földreform, a földosztás eredményei, problémái Nagycenken. = , 2 kép. Kárpáti L.-Fally, J.(szerk.) (2012): Fertő-Hanság-Neusiedler See Seewinkel Nemzeti Park. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest Kárpáti L. Josef Fally (szerk.) Fertő-Hanság Neusiedler See-Seewinkel Nemzeti Park Monografikus tanulmányok a Fertő és a Hanság vidékéről Fertő-Hanság NPI, Szaktudás Kiadó Ház, 2012 (p. 419) Kárpáti László A Fertő-tó környéke mint kultúrtáj. Műemlékvédelem :1. p Kárpáti, L. (1993): Élőhely-rekonstrukció a Fertő-menti szikeseken. Madártani Tájékoztató, 1993: Kárpáti, L. et al. (2003): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ). Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 36. Kárpáti, L. et al. (2003): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 73. Kárpáti, L. et al. (2004): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 81. Kárpáti, L. et al. (2005): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 78. Kárpáti, L. et al. (2006): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 82. Kárpáti, L. et al. (2007): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 74. Kárpáti, L. et al. (2008): A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság hatéves fejlesztési terve ( ). Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 32. Kárpáti, L. et al. (2008): Jelentés a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő-Hanság Nemzeti Park, Sarród, p Kárpáti, L. et al. (2009): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 85. Kárpáti, L. et al. (2010): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 86. Kárpáti Fally 2012 Katona Csaba Ember és környezet a 19. században: a Fertő p Katona Csaba: A fertőbozi fürdő története. = , 1 kép. Fertőd 185

187 Katona Imre A fertődi kastélyrendszerek kialakulása , 7 kép. KECSKÉS Péter Kisalföldi épületcsoport a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szerk. Cseri Miklós in:a Kisalföld népi építészete Győr 1993 Szentendre-Győr, Kelemen István Adatok a fertőhomoki horvátság történetéhez. Arrabona p Kelemen István Fertőhomok, Budapest, Kenessei Károly Nagycenk. Száz magyar falu könyvesháza sorozat. Budapest, KENESSEI Károly: Nagycenk, 2007, Száz magyar falu könyvesháza, Elektronikus megjelenítés: Keresztes Gyula (1974.) A gyergyószárhegyi (Románia) kastély ismertetése és helyreállítása In: Műemlékvédelem VIII. évfolyam, 2. szám: p. Keserü, B. (2008): A Fertő tó halai és halászata. Kézirat. Közzétéve a Fertő tavi hidro-ökológiai tájékoztató rendszer honlapján (http:\\\www.ferto-neusiedlersee.hu). Keszei Dénes Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. Nagycenk, Keszei Dénes Nagycenk múltja és jelene: Monográfia. Nagycenk, Keszei Dénes Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. Nagycenk, Keszei Dénes Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Nagycenk, Keszei Dénes: "A Nagycenken fekvő katonaság", avagy "A letelepedett hadi sereg". = Keszei Dénes: Nagycenk legrégibb épülete az ún. nagykocsma. = , 4 kép. Keszei Dénes: Tévedések Nagy- és Kiscenk múltjával foglalkozó írásokban. = Kiemstedt, H., Bechmann, A., Heitmsann, G., Hoerschelmann, O., Hultsch, E., Muhs, C., Meyer, E., Landschaftsbewertung für Erholung im Sauerland. Teil I: Textband, Dortmund (Schriftenreihe Landes und Stadtentwicklungsforschung des Landes Nordrhein Westfalen. Band1.008/I). Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján Előadás az V. Magyar Tájökológiai konferencia Tájszerkezet, felszínborítás és tájváltozás elemzése szekciójában Sopron. augusztus 30. Király G.; Konkoly-Gyuró É.; Márkus I.; Nagy D.; Sági É A Fertő tónak és környékének változásai régi térképek alapján In: Tájtudomány - Tájtervezés. V. Magyar Tájökológiai Konferencia. Konferencia kiadvány Sopron. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó Sopron. 287p. ISBN: KIRÁLY, G.; WALZ, U.; PODOBNIKAR, T.; CZIMBER, K.; NEUBERT, M.; KOKALJ, Ž. (2006) Georeferencing of historical maps methods and experiences SISTEMaPARC Project Book, Rhombos Verlag Berlin, pp Kiss Andrea - Paszternák István Hol volt Urkony? Adalékok a Fertő-vidék középkori településtörténetéhez , 6 kép. KISS János Sopron vármegye esmertetése, 1833 Tudományos Gyűjtemény I. kötet, Kiss Jenő ism. Fertőd helynevei Marácz László Károly Kiss József (1976.) A fertődi víztorony In: Műemlékvédelem, évfolyam, 4. szám: 252. p. [hibaigazító: I p.] KISS Sándor Soprony vármegyének rövid ismertetése, 1823 Tudományos Gyűjtemény. kötet, o. Kleine Zeitung: Nova Rock: Wenn der Rock die Massen lockt ( ): Koczka, K., Érdiné Szekeres, R. (szerk.) (2005): Bioszféra rezervátumok. Nemzeti Ökológiai Hálózat 9., KvVM TvH, Budapest, pp. 20. KOGUTOWICZ Károly Dunántúl és Kisalföld írásban és képben Szeged, Fertő a II. kötetben: 257. o. 186

188 Kollmann, G., Leuthold, M., Pfefferkorn, W., Schrefel, C. (eds.), Partizipation: ein Reiseführer für Grenzüberschreitungen in Wissenschaft und Planung. Schriftenreihe Integrativer Tourismus und Entwicklung Bd. 6. Respect Institut für Integrativen Tourismus und Entwicklung, Wien. Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban I. Komplex természeti értékvédelmi program a Fertő-Hanság Nemzeti Parkban II. Konkoly-Gyuró É The Fertö/Neusiedlersee section of the Green Belt. pp In: The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. Eds. Konkoly-Gyuró É A transboundary landscape between Austria and Hungary around the Lake Fertő/Neusiedler. Futuropa. For a new vision of landscape and territory. Council of Europe No.2/2010. pp Konkoly-Gyuró É., Wrbka, T The Fertö-Neusiedler See Landscape. in Learning from European Transfrontier Landscapes. Ed. Wascher, D.M, PérezSoba, M. Landscape Europe. pp Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Wrbka T.; Prinz M.; Renetzeder C Határon átívelő tájak karaktere. A Fertő- Hanság medence és Sopron térsége. / Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften. Das Fertő/Neusiedlersee-Hanság-Becken und die Region Sopron Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó (Lővérprint), Sopron. p.43. A kétnyelvű kiadvány az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült. ISBN: Konkoly Gyuró, É., The Lake Fertő/Neusiedl section of the Green Belt. In Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweis, F.M. (Eds.). The European Green Belt. Borders. Wilderness. Future. pp Konkoly Gyuró, É., Tirászi, A., Wrbka, T., Prinz, M., Renetzeder, C., Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften (The character of transboundary regions). University of Western Hungary, ISBN , Sopron. [in German and Hungarian] KONKOLY-GYURÓ, É.; NAGY, D.; BALÁZS, P.; KIRÁLY, G. (2011): Assessment of land cover change in western Hungarian landscape. In: Proceedings of TransEcoNet Workshop on Landscape History, University of West Hungary, Sopron 22nd of April, pp Koppány András- Thúry László A fertődi bábszínház régészeti módszerű kutatása Szentesi Edit-Mentényi Klára- Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 117.o. Koppány Tibor Franz Zinner, az Esterházy hercegek kertépítő mérnöke Művészettörténeti Értesítő LV (1996) p. Koppány Tibor Várak és kastélyok M.on a sz Sz.:Bozóki OMvH kiállítás Kósa László Filep Antal A magyar nép táji-történeti tagolódása. Budapest, p Kósa, l. & Filep, A. (1978): A magyar nép táji-történeti tagolódása. Akadémiai Kiadó, Budapest, p Kottmayer Tibor Két nemzetiség, két ház. Műemlékvédelem :5 p Kovács József László: Esterházy Miklós intő levele Sopronhoz 1620-ból. = Kovács József: Esterházy Miklós levele malmáról, = Kovács József: Kis adat a balfi gyógyfürdőről. = Kovács, L. (1962): A Fertő-tó földtani kialakulása. Hidrológiai Tájékoztató, 1962: Kováts, Z. (1982): A Fertő tó mederviszonyai. in: Kováts, Z. & Kozmáné Tóth, E. (eds.): A Fertő tó természeti adottságai. Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, pp Kowarik, I., Kritische Anmerkungen zum theoretischen Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation mit Anregungen zu einer zeitgemäßen Modifikation. Tuexenia 7,

189 Kozák Károly (1973) A premontreiek építkezései Győr-Sopron megyében a II-III. században (Dtspr. Zfs.: Die Bauwerke der Prämonstratenser im Komitat Győr-Sopon im 12. und 13. Hahrhundert.) In: Arrabona p. illusztr. Kőfalvi Imre (1975.): A puhamészkövek védelme. In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 1. szám: p. KÖH Kertarchívum, Megyei anyagok (Csorna A., Örsi K.) (Kézirat) Kőhegyi Mihály: Sopron megye Széchenyi Istvántól az ő és apja képmását kéri. = Széchenyi István Emlékmúzeum Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. /Die Ausstellung des Stefan- Széchenyi-Gedenkmuseums in Frosszinkendorf. Ein neues Museum./ In: Soproni Szemle. VIII. évf. 3. sz p. illusztr. Környei Attila (1974.): A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum. In: Arrabona p. illusztr. Környei Attila: A nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeum kiállítása. = , 12 kép. Környei Attila: Beszámoló a 25 éves Széchenyi István Emlékmúzeum munkájáról. = üdülőtelepek Környei Attila: Beszámoló a Széchenyi István Emlékmúzeumról. = , 4 kép. Környei Attila: Tíz éves a Széchenyi István Emlékmúzeum. = KPMG (2009): Erősítik a régiót a fesztiválok. Krähling János Halmos Balázs Fekete J. Csaba (2006.) A fertődi marionettszínház alakhű felmérésén alapuló kutatása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: p. Kriszt György (1968.): Győr-Sopron megyei műemléki munkái. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: p. Kriszt György (1978.): A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 1. szám: p. Kriszt György Nagycenk. Budapest, Kriszt György: A nagycenki Széchenyi-kastély helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I p. KRISZT György: Nagycenk : Széchenyi-kastély, 2008,8. átdolg. kiad. Budapest : TKM Egyesület, p. : ill. Kriszt György:Nagycenk,Szent István plébániatemplom. Budapest,1992.p.16. (2. kiadás) (Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára)Kriszt György:Nagycenk Réti kiadó. Budapest, p. 32. Krutzler, D., UNESCO LABEL. Dem Neusiedler See droht die Abwertung. In: Der Standard, Jan. 18th 2012; Source: Label Dem Neusiedler See drohtdie Abwertung, February Landeshauptstadt Dresden, Umweltamt (Hrsg.) (5/2007): Umweltatlas Dresden 2.10 Bewertung der Erholungseignung Karte und Erläuterungen. URL: KSH (2004): Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás KSH (2011): Turizmus Nyugat-Dunántúlon c. kiadvány Kubinszky Mihály Varga István (1961.) A fertődi kastély helyreállítása ( ) In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: p. Kubinszky Mihály (1963.) A fertődi gránátos-ház helyreállítása In: Műemlékvédelem VII. évfolyam, 3. szám: p. Kubinszky Mihály A hatvan éves pozsonyi és fertővidéki vasutak keletkezése Kultúr táj- történeti táj műemlékvédelem Nemzetközi tud tanácskozás Bp-Keszthely 1993 Kulturális turizmus fejlesztési stratégia

190 Kulturlandschaftstypen Österreichs im Maßstab 1:200,000 auf der Basis einer visuellen Interpretation von Satellitenbilddaten. In: Wrbka, et al. 2002: Endbericht des Forschungsprojektes Kulturlandschaftsgliederung Österreich, im Auftrag des Bundesministeriums für Bildung, Wissenschaft und Kultur. CD Rom. Kücsán József Perger Gyula (szerk.) Győr-Moson-Sopron megye népművészete. Győr, Kücsán József A fertőszéplaki falumúzeum. Néprajzi Hírek p Kücsán József Adatok a takaréktűzhely Sopron megyei elterjedéséhez. Arrabona p Kücsán József Az ember és a Fertő-tó kapcsolata. Honismeret sz. p Kücsán József Fertőszéplak, Falumúzeum. Tájak, korok, múzeumok 143. Budapest, Lajber Imre Fertőszéplak község története: a kezdetektől a II. világháborúig. Fertőszéplak, Landesregierung, Eisenstadt. Burgenländische Landwirtschaftskammer, Tätigkeitsbericht Eisenstadt. Lange, S., Österreichische Akademie der Wissenschaften (Ed.), Leben in Vielfalt. UNESCOBiosphärenreservate als Modellregionen für ein Miteinander von Mensch und Natur. Der österreichische Beitrag zum UNESCO Programm,,Der Mensch und die Biosphäre". Wien. Lapola, D. M., Oyama, M. D., Nobre, C. A., Sampaio, G., A new world natural vegetation map for global change studies. Anais Da Academia Brasileira De Ciencias 80, Lászlóffy Woldemár (főszerk.) A Fertő-táj bibliográfiája Layke, C., Measuring Nature s Benefits: A Preliminary Roadmap for Improving Ecosystem Service Indicators. Washington DC (World Resources Institute). URL: benefits, Lebensministerium Lehrpfade in Österreich Definition von Lehrpfaden: Leeb, K., Umweltbelastung durch die Landwirtschaft im Raum Neusiedler See. Diplomarbeit an der Wirtschaftsuniversität Wien. Leitha Lajta AT HU. hu.net/at hu/en/projects.php?we_objectid=353, Lente István: A hidegségi r. k. templom falfestményeinek helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I p. Leuschner, Ch., Das Konzept der potentiellen natürlichen Vegetation (PNV): Schwachstellen und Entwicklungs perspektiven. Flora 192, Levin, S.A., The Problem of Pattern and Scale in Ecology. Ecology 73, Lexer, W., Steps towards the Implementation of the Ecosystem Approach by the Example of Forests of Austria. In: Korn, H.; Schliep, R. & Stadler, J. (eds.): Report of the International Expert Workshop on "Ways to promote the ideas behind CBD s Ecosystem Approach in Central and Eastern Europe, May 6 8, 2004, Vilm, Germany. Skripten des Bundesamtes für Naturschutz (BfN) (in print): Limburg, K.E., O Neill, R.V., Costanza, R., Farber, S., Complex systems and valuation. Ecological Economics 41, Liu, H. M., Wang, L.., Yang, J., Nakagoshi, N., Liang, C. Z., Wang, W., Lv, Y. M., Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in northeast China. Ecological Research 24, Loidi, J., del Arco, M., de Paz, P. L. P., Asensi, A., Garretas, B. D., Costa, M., Gonzalez, T. D., Fernandez Gonzalez, F., Izco, J., Penas, A., Rivas Martinez, S., Sanchez Mata, D., Understanding properly the 'potential natural vegetation' concept. Journal of Biogeography 37, List of Beneficiaries of the operational Programme Austria Slovakia European Territorial Co Operation: ttp://www.sk at.eu/skat/downloads/lob.pdf, Marktgemeinde Andau: gemeinde.at, Lombos Ferenc (1968.): Műemlékvédelem Győr-Sopron megyében. In: Műemlékvédelem, II. évfolyam, 3. szám: 129. p. Lovas Gyula A Fertővidéki HÉV ( ) , 7 kép. 189

191 Lovászi, P. (szerk.) (2002): Javasolt különleges madárvédelmi területek Magyarországon. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest, pp Löffler, H., Der Seewinkel Die fast verlorene Landschaft. Verlag Niederösterreichisches Pressehaus, St. Pölten, Wien Macher Frigyes: [Az 1681-es soproni országgyűlésről és Esterházy Pál nádorról.] = Magyar Turizmus Zrt. M.Á.S.T. (2008): A magyar lakosság turizmussal kapcsolatos ismeretei, attitűdje és utazási szokásai. Magyar változatban: Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve; Vienna, Budapest, Eisenstadt, Fertőd, November Készítették: Stadtland AVL, Bécs, - VÁTI KHT, Budapest Magyarország, Útikönyvek, 1982 Malina János (2002.) Az újjáéledő Eszterháza In: Műemlékvédelem LVI. évfolyam, 1. szám: p. Malina János Az Armida díszletei Eszterházán. Első lépések az eszterházai színpadtechnika terra incognitáján Staud Géza és Dávid Ferenc útravalójával Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 155.o. Marczali, H. (1911): Magyarország története. Laude Kiadó, Budapest, p Marosi, S., Somogyi, S. (eds.), Cadastre of small landscapes of Hungary I II (in Hungarian). Budapest: MTA Földrajztudományi Kutató Intézet. Mecca consulting: Projekte: consulting.at/de/projekte/, Marót János (1974.) Az eszterházai Beszálló vendéglő évi leltára. /Das Inventar des Schlossgasthofes von Eszterháza aus dem Jahre Vorbereitungen zum besuch von Maria Theresia In: Soproni Szemle VIII. évf. 3. sz p. Marót János Interfórum Merényi Ferenc (1966.): Gondolatok kastély-állományunkról. In: Műemlékvédelem,. évfolyam, 4. szám: p. Mesterházy Tihamér: A nagycenki Széchenyi-hársfasor és kastélypark. = , 4 kép. Mészöly Győző (szerk.) Arborétumok országszerte Budapest, 1984 Mezős Tamás (1985.): Pannónia műemlékeinek feltárása és helyreállítása (Budapest kivételével) In: Műemlékvédelem, I. évfolyam, 2. szám: p. Mihály, B., Botta-Dukát, Z. (szerk.) (2004): Özönnövények. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, p. Mikó Sándor ism.: Nagycenk és társközségei múltjából, jelenéből. = Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well being: A Framework for Assessment. Island Press, Washington (DC). Millennium Ecosystem Assessment, Ecosystems and Human Well Being. Island Press. Miller, J., Franklin, J., Modeling the distribution of four vegetation alliances using generalized linear models and classification trees with spatial dependence. Ecological Modelling 157, Moess Jenő: Balfi fürdőlevelek 1915-ből. = Mollay Károly ism. Fertőd. Útikalauz Marót János Mollay Károly ism.: Csapodi Csaba: Esterházy Miklós nádor = Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Balf-fürdő. Útikalauz. = Mollay Károly ism.: Gimes Endre: Nagycenk. Útikalauz. = Mollay Károly ism.: Ifj. Hiller István: Palatin Nikolaus Esterházy. Die ungarische Rolle in der Habsburgerdiplomatie 1625 bis = Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Nagycenk múltja és jelene. =

192 Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Régi és újabb történetek Nagycenk múltjából. = Mollay Károly ism.: Keszei Dénes: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. = Mollay Károly ism.: Nagycenki Krónika. = Mollay Károly: Fertőrákos. Műemlékvédelmi megfontolások egy magyar falu megújításakor. = Molnár, Zs., Horváth, F., Bölöni, J., Oláh, K., Botta-Dukát Z. (2009. jún. 30.): Országos-táji és vízgyűjtő típusonkénti művelésiág-változtatási javaslatok a VKI számára a méta adatbázis alapján. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp Mőcsényi Mihály (1966.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 1. In: Műemlékvédelem. évfolyam, 4. szám: p. Mőcsényi Mihály (1967.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 2. In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: p. Mőcsényi Mihály (1968) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 4. Az építés harmadik szakaszának előkészületei In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 3. szám: p. Mőcsényi Mihály (1968.) A fertődi táj-, park-, kastélyegyüttesről. 3. Az építés második szakasza In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: p. Mőcsényi Mihály Eszterháza fehéren feketén 1999 MŐCSÉNYI Mihály Eszterháza fehéren-feketén. Könyv és CD h.n., é.n./budapest,1998/ Áttekintő, összefoglaló munka, rejtett bibl. Mőcsényi Mihály Kritikus gondolatok és ismeretlen tények Eszterháza építéstörténetéhez , 7 kép; , 1 kép. [Kiegészítés: 382.] Mönnecke, M., Wasem, K., Anleitung zur Berücksichtigung der Naherholung in der kommunalen Planung, Rapperswil. URL: bl.ch/arpdaten/publikationen/anleitung naherholung_2006.pdf, MTA TAKI, Institute for Soil Sciences and Agricultural Chemistry, Centre for Agricultural Research, Hungarian Academy of Sciences. taki.hu/ Műemléki felújítások 1995 (Fertőd, Fertőrákos, Nagycenk) Műemléki felújítások 2000 (Fertőd, Balf, Hidegség) Műemlékvédelem folyóiratok-bardoly féle repertórium Műemlékvédelmi szemle 1991/1 Tájékoztató- Az OMF irányításával végzett évi jelentősebb kutatások és helyreálllítások Győr-Sopron-Moson megye 55.o (Fertőd,Nagycenk, Fertőrákos,Balf) Műemlékvédelmi Szemle 1998/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Műemlékvédelmi Szemle 2003/1. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója Nádai Magda (szerk.) Regélő Fertő-Hany: mesés történetek, versek, dalok, népi mesterségek színes képeskönyve. Budapest, NAGY G BÉL Mátyás Magyarország népének élete 1730 táján Szerkesztette: Wellmann Imre1984 Bp. Nagy László A Fertő-táj értékeinek hatása az emberi szervezetre. (Gyógyfürdők, gyógy- és ásványvizek.) Nagy, F. (1909): A Fertő geografiája. Sopron, p. 81. Nárai Márta, Rechnitzer János (1999): Elválaszt és összeköt a határ, MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs- GyőrKasza Sándor (Szerk) (1998): Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve, CEBA Kiadó-Dr. Fekete Mátyás ISBN Ö Nationalpark Neusiedler See Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Österreich: neusiedlersee seewinkel.at/en/besucher/tgoesterreich.html, Nationalpark Neusiedler See Seewinkel: Für Besucher: Die Teilgebiete in Ungarn: seewinkel.at/besucher/tgungarn.html,

193 Németh Alajos (összeáll.) Fertőendréd története. Fertőendréd, Németh Ferenc (1994.) A fertődi Esterházy-kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem VIII. évfolyam, 2. szám: p. Németh Ferenc A fertődi Eszterházy kastély hasznosítása In: Műemlékvédelem VIII. 2. (1994) p Nemeth, E., und sägt am Ast, auf dem er sitzt. Burgenländische Landschaft und Landwirtschaft aus der Sicht des Natur und Artenschutzes. In: Grenzfall. Burgenland Nemzeti Örökség Pályázat Neusiedler See Tourism GmbH (English version): see.at/, Neusiedler See Tourismus GmbH (ed.), 2008b. Touren für Aufsteiger (Reitwegekarte). Neusiedler See Tourismus GmbH, Vacation in the heart of Europe Neusiedler See Region. URL: see.at/fileadmin/ntg/englisch/broschuere_englisch_druckversion.pdf.pdf, Neusiedler See Tourismus GmbH, kunst geniessen.lebenslust spüren. natur & kultur 2010, Neusiedl, S. 28. URL: kulturfolderev11.12.pdf, Neusiedler See Tourismus: Niklfeld, H., (1970/89): Natürliche Vegetation. In: Breu, J. (ed.). Atlas der Donauländer, p Nora Mitchell, Mechtild Rössler, Pierre-Marie Tricaud, World Heritage Cultural Landscapes A Handbook for Conservation and Management World Heritage and Buffer Zones Novák, L. (1986): Településnéprajz. Nagykőrös, p O Neill, R.V., de Angelis, D.L., Waide, J.B., Allen, T.F.H., A hierarchical concept of ecosystems. Princeton University Press, Princeton New Jersey USA. Ocskay Gyula, idézte: GYSM TFK p: 45 ORF Burgenland: Rund Besucher bei Mode Schau : Ormos Imre A kerttervezés története és gyakorlata Budapest, 1967 Ortutay Gyula (főszerk.) Magyar néprajzi lexikon 1-5. Budapest, Örökségvédelem- Forster honlapján Örsi Károly (1971.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem. V. évf. 4. sz p. illusztr. Örsi Károly (1972.) A magyar történelmi kertek védelméről és jelenlegi helyzetéről. (Dtspr. Zfs.: Über den Schutz der Ungarischen historischen Gärten.) In: Magyar Műemlékvédelem p. Örsi Károly (1972.) Az elmúlt tíz év kertépítési eredményei a műemlékvédelemben In: Magyar Műemlékvédelem I. évfolyam p. illusztr. Örsi Károly (1973.) Történelmi értékű tájelemek védelme, történelmi parkok. (Dtspr. Zfs.: Schutz historischer Landschafts-elemente, historische Gärten.) In: Városépítés. 6. sz p. illusztr. Örsi Károly (1976.): A nagycenki kastélykert története. In: Műemlékvédelem,. évfolyam, 1. szám: p. Örsi Károly (1987.) Rekonstrukció a fertődi kastélyparkban In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: p. Örsi Károly (összeállította) Tájképi kertek Magyarországon Budapest, 1996 Örsi Károly Győr-Sopron megyei történeti kertek és az első, történeti kertekkel foglalkozó nemzetközi kollokvium In: Magyar Műemlékvédelem. I p. Örsi Károly Magyar kastély kertek In: Tusnad. '92-94 A műemlékvédelem elméleti és gyakorlati kérdései H. n., é. n. (Sepsiszentgyörgy 1995) p. Örsi Károly Tájképi kertek Magyarországon társszerző: Kis József Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ 192

194 Örsi Károly Történeti kertek M.on In.: A "Lippay János " tudományos ülésszak előadásai poszterei Bp nov (A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kiadványai) Österreichische Raumordnungskonferenz (ÖROK), Modellbearbeitung Regionalwirtschaftliches Konzept Burgenland. Schriftenreihe Nr. 113, Wien. Österreichisches Statistisches Zentralamt (ÖSTAT), Land und Forstwirtschaftliche Betriebszählung Provincesheft Burgenland. Österreichische Staatsdruckerei, Wien. Östör József Ö. J.: A cenki Széchenyi-szobor költségeit ki viselte? = Östör József: Valóban Canovától van-e a cenki Beatrice-szobor? = P erez Soba, M., Petit, S., Jones, L., Betrand, N., Briquel, V., Omodei Zorini, L., Contini, C., Helming, K., Farrington, J.H., Mosselo, M.T., Wascher, D., Kienast, F., de Groot, R.S., Land use functions a multifunctionality approach to assess the impact of land use change on land use sustainability. In Pach, Zs. (1984) (ed.): Magyarország története tíz kötetben. Akadémiai Kiadó, Budapest. Padányi Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete A Magyar Ház Barátainak könyve 2. Budapest, PADÁNYI Gulyás Jenő A Fertő vidék népének építészete1937 Bp. PADÁNYI Gulyás Jenő A népépítészet jelentősége: Adalékok a Felső Dunántúl és Csallóköz népépítészetének megismeréséhez Budapest, Mérnöki Továbbképző Intézet, Palang, H., Printsmann, A., KonkolyGyuró É., Urbanc, M., Skowronek E, Woloszyn, W The forgotten landscapes of Central and Eastern Europe. Landscape Ecology. 20. pp Pannon-Fertő régió határon átnyúló vízellátás fejlesztés Pannonhalmi Miklós: A Fertő-tó vízgazdálkodása Vízügyi Közlemények ISSN Pannonhalmi, M. & Sütheő, L. (2007): A Fertő-tó múltja, jelene és jövője. ÉDUKÖVIZIG, Győr, p. 53. Pannonian Bird Experience: Pannonische Rundschau Neusiedl/See: Aufbau: Reit und Radparadies Leithaauen: Pascher, G.A., Herrmann, P., Mandl, G.W., Matura, A., Nowotny, A., Pahr, A., Schnabel, W., Pauer Arnold Adatok a magyar kert kultúra történetéhez, fő tekintettel Szenczy herbáriumára PAVLOVICS Ágota: Magyarország kincsesházai, 2002 Budapest : Athenaeum 2000 Kiadó 128 p. : ill], Tárgyszavak:Nagycenk Fertőd, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Péczely Béla (1958) Rövid hírek [Budapest I., Hess András tér: Szent Miklós-torony; Budapest I., Batthyány tér: Szent Anna-templom; Budapest I., Tabáni r. k. templom; Budapest I., Fő u. 82/86.: Király-fürdő; Budapest V., Március 15. tér: belvárosi r. k. plébániatemplom; Budapest III., Margitsziget, domonkos kolostor; Csákvár, Esterházy kastély; Fertőd, Esterházy-kastély]. In: Műemlékvédelem II. évfolyam, 4. szám: p. Péczely Béla A fertődi (eszterházi) kastély ismeretlen magyar verses leírása 1781-ből , 7 kép Péczely Piroska: Fertőrákosi kő szerepe a keszthelyi Festetics kastély építésében, = Peterken, G.F., Natural woodland: ecology and conservation in Northern temperate regions. Cambridge University Press, Cambridge. PICHLER János A Fertő tó és környékének fejlesztése és tudományos kutatása 1968, Budapest Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Pincz, Gy. (1926): Magyarország földrajza. Danubia, Pécs. Pintér Attila (2002.) A fertődi kastélykápolna falfestésének restaurálása In: Műemlékvédelem LVI. évfolyam, 2. szám: p. 193

195 Pintér Attila (2006.) Apollón a Nap szekerén, avagy a napisten palotájának megidézése. A fertődi Esterházykastély dísztermének mennyezetén lévő falfestmény és a stukkódíszek helyreállítása In: Műemlékvédelem L. évfolyam, 4. szám: p. PODHORÁNYI Zsolt Mesélő kastélyok 2006, Budapest Szobek Kv Poole, G.C., Fluvial landscape ecology: addressing uniqueness within the river discontinuum. Freshwater Biology 47, Pötke, P. M., Der Freizeitwert einer Landschaft. Quantitative Methode zur Bewertung einer Landschaft für Freizeit und Erholung, Trier (Materialien für Fremdenverkehrsgeographie, Heft 2). Prickler, Harald Városok és mezővárosok a Fertő tó körül. Pannon térség városainak és mezővárosainak fejlődése és jelentősége a században. Szombathely, p Prinz, M.A., Wrbka, T., Reiter, K., Landscape change in the Seewinkel: Comparison among Prokopp Gyula: A fertőrákosi üvegfestő-műhely és Wilfing József. = , 3 kép. R. K. ism.: Élő Dezső: Sarród monográfiája. = Rácz Endre (1972.) Fertőd. Fotóalbum Bev. Marót János Corvina. 12 p., 35 t. Rácz Endre (1974.) Fertőd. Kastély. Schloss Esterházy. Fotoalbum Bev. Marót János. Ford. Géza Eng 2. bőv. Kiad. In: Corvina. 20 p., 35 t. Rakonczay Zoltán et. al (1986) Szigetköztől az Őrségig A Nyugat-Dunántúl védett természeti értékei Mezőgazda Kiadó p Rakonczay Zoltán Szigetköztől az Őrségig : A Nyugat-Dunántúl természeti értékei 1996 [1-100] Ramsar Convention Bureau (1997): The Ramsar Convention Manual: a Guide to the Convention on Wtlands (Ramsar, Iran, 1971). 2nd edition. Gland, Switzerland. Rapaics Raymund Magyar kertek: a kertművészet Magyarországon Budapest, 1940 Raumplanung Burgenland 1994/1. Reischl, G. et al. (2011): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p. 91. Reischl, G. et al. (2012): Jelentés a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság évi tevékenységéről. Fertő- Hanság Nemzeti Park, Sarród, p Results of surveys of tourists and locals in the Austrian part of the Neusiedler See / Fertő region in the framework of the MAB Projekt Redesigning the Biosphere Reserve Neusiedler See 2006 and the OMAA Project Landschaftsforschung auf ungarischer und österreichischer Seite des Neusiedler Sees 2007/08. Révai Lexikon, 1913 (p. 440) ROBBERECHTS, Geert (szerk.) The Eszterháza Opera House Past and Future 2006 International Opera Foundation Eszterháza, Royal Library of Belgium Rostás Péter "Was ihn Euch widrig macht, macht mir ihn wert!"a fertődi Esterházy-kastély restaurálása és enteriőrjeinek reprodukciói Budapesten és Bécsben a 19. század végén Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 231.o. Rozványiné Tombor Ilona (1961.) Néhány szó kastély-műemlékeinkről In: Műemlékvédelem V. évfolyam, 3. szám: p. l. még: 258., 309. p. Rozsonits Géza Fertőszentmiklós rövid története és látnivalói. Fertőszentmiklós, RUDOLF trónörökös (szerk.): Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Magyarország IV. köt. 1896, Budapest Ruff Andor: Moson megyei és környékbeli népregék, mesék és mondák. Mosonmagyaróvár, Ruppert, K.L., Zur Beurteilung der Erholungsfunktion siedlungsnaher Wälder. Mitteilungen der Hessischen Landesforstverwaltung Bd. 8,

196 Ruszthy Zsolt Kisalföldi háztípusok Műemlékvédelem p RUSZTHY Zsolt Kisalföldi lakóháztípusok Műemlékvédelem VIII / / Ružicka, M., Miklos, L., Basic premises and methods in landscape ecology planning and optimization. In: Zonneveld, I.S., Forman, R.T.T. eds., Changing landscape, an ecological perspective. Springer Verlag: S. Lackovits Emőke A szentsarok a Fertő-menti magyar parasztszobában. Arrabona p S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén Arrabona p S. Lackovits Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén 2. Változások a lakáskultúrában tól 1970-ig. Arrabona p S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén II. rész Arrabona S. LACKOVITS Emőke A lakáskultúra a Fertő mentén. I. rész Arrabona. 17. Sallay Marianna A fertődi Eszterházy-kastély 1959 Scheiber, R. M., UNESCO Welterbe: Ausdruck eines neuen Kultur und Naturverständnisses: Eine Untersuchung der landwirtschaftlichen Nutzung an den Beispielen der Kulturlandschaften Fertö Neusiedler See und Wachau. Diplomarbeit Universität für Bodenkultur, Wien. Schiefermeyer, V., Die Umwelt des Neusiedler Sees und seiner Randgebiete. Umwelt Burgenland Nr. 17, Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Eisenstadt. Schlag, G., Landwirtschaft und Landwirtschaftspolitik im Burgenland vom 1. Weltkrieg bis zur Weltwirtschaftskrise. In: Burgenländische Forschungen 70/1981. Schloss Halbturn: Schlüter, H., Weber, H., 2000/2003. Map of the Natural Vegetation of Europe. Scale 1 : Münster, Landwirtschaftsverlag. Sedlmayr János (1982.): Utalás elpusztult homlokzati elemekre. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 4. szám: p. Sedlmayr János (1987.) Új kínai ház a fertődi kastély parkjában In: Műemlékvédelem I. évfolyam, 2. szám: p. Sedlmayr János: A hidegségi körtemplom helyreállítása. In: Magyar Műemlékvédelem. I p. Selmeczi Kovács Attila Egy Fertő melléki község hagyományos gazdálkodása a visszaemlékezések tükrében. Selmeczi Kovács Attila (szerk.) Lélek és élet: Ünnepi kötet S. Lackovits Emőke tiszteletére. Veszprém, p Selmeczi Kovács Attila Képek egy Fertő melléki község egykori életéből: Adatok Fertőendréd hagyományos gazdálkodásához. Soproni Szemle p Selmeczi Kovács Attila Munkaszervezet és technika az uradalmi aratásban: Adatok a Fertő melléki aratóbandák munkaeljárásaihoz. Ethnographia p Seppelt, R., Dormann, C. F., Eppnik, F. V., Lautenbach, S., Schmidt, S., A quantitative review of ecosystem service studies: approaches, shortcomings and the road ahead. Journal of Applied Ecology 48, Simányi Frigyes Fertőszéplak faluképi rekonstrukciós terve. Ház és ember. 3. (1985) p Sisa József Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: a historizmus kora Budapest, 2007 Somfai András: a GyMS megyei mellékúthálózat fejlesztése ( program ajánlat 2002.) Somfai László Haydn ünnepségek Fertődön Somfai lászló Joseph Haydn és közönsége Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 149.o. Sopron Tourist Info: Excursions around Sopron: Celts,

197 Sopron, Pannon, 1982 (p. 171) Sopron-Fertőd Statisztikai Kistérség, Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Program felülvizsgálata, Helyzetfeltárás, január Soproni Elek A kultúrsarok gondjai. Sopron, Soproni Szemle- interneten St. Martins Therme Lodge: stadtland/avl & VATI KHT (2003): Budapest Fertő Neusiedlersee Kultúrtáj Világörökség Kezelési Terve. World Heritage Association Fertő, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottság Titkársága, Bécs/Budapest/Eisenstadt/Fertőd, p Stanners, D., Bourdeau, P. (eds.), Europe s Environment The Dobríš Assessment. A Report of the European Environment Agency, Copenhagen, Denmark. Statistik Austria (ed.), Tourismus in Österreich 2010 Ergebnisse der Beherbergungsstatistik, Wien. URL: Steiger, D., Burgenland. Geschichte, Kultur und Wirtschaft in Biographien. Landwirtschaft. Amt der Burgenländischen Landesregierung (ed.), Edition Rötzer, Eisenstadt. STESSEL J. Sobron és Moson vármegye történelmi fördrajzához,1900 Századok 34 Stirling János Magyar renszánsz kertművészet a VI-VII. században1996 Storno Miksa Néhány Sopron megyei régi templomról , 10 kép Storno Miksa: A fertőbozi "Gloriett". = , 3 kép. Sulyok Kiss (2004): A magyarországi turizmus szezonalitása , Turizmus Bulletin /1. Sundseth, K. (2009): Natura 2000 in the Pannonian region. Office for Officinal Publications of the European Communities, Luxembourg, pp. 11. Supper, G Der Landschaftswandel im Seewinkel. Diplomarbeit am Institut für Raumplanung und Agrarische Operationen an der Universität für Bodenkultur, Wien. Sütő, A., Issues of territorial brands in Hungarian lakeside destinations. Presentation on the first Workshop of the Research Network on Tourism, Regional Development and Public Policy, 2 4 April 2008 in Izmir, Turkey (Paper). URL: studies assoc.ac.uk/researchnetworks/ past/trdpp/apr08_papers/ Suto.pdf, Swanwick, C., Landscape Character Assessment Guidance for England and Scotland; The Countryside Agency and Scottish Natural Heritage. TEEB (ed.), TEEB The Economics of Ecosystems and Biodiversity for Local and Regional PolicyMakers. bid/29433/default.aspx. Szabó Attila (szerk.) Mesélő Nagycenk. Nagycenki füzetek 8. Nagycenk, Szabó Attila (szerk.) Nagycenk: a magyar Mekka: válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból. Nagycenki füzetek 2. Nagycenk, Szabó Attila (szerk.) Születő hagyomány, élő kultúra. Nagycenki füzetek 9. Nagycenk, Szabó Attila (szerk.) Tett és példa: jubileumi kötet. Nagycenki füzetek 10. Nagycenk, SZABÓ Attila: Nagycenk : a magyar Mekka : válogatás a Soproni Szemle tanulmányaiból 2008 Nagycenk : Simon Péter Nagycenki füzetek 205 p : ill, Megjelenés:, 2008, Lelőhely: Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr Szabó Leventéné Körmendy János Fertő-menti falvaink. Építésügyi Szemle. 33:10. p Szabolcs, I. & Várallyai, Gy. (1969): Talajviszonyok a Fertő tó környékén. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest, pp Szalai Lilla A tájfejlődés és településfejlődés kapcsolata Fertőd térségében 2001 (D ) 1988 [1-100] 196

198 SZALAY Józsefné A Fertődi Építőipari Szövetkezet története: a céhes ipartól a vegyesvállalatig 1990 kézirat Szalmás Erik A fertődi kastély leírása 1858-ból SZÁNTÓ Antal: A nagycenki plébánia története, 2008 Nagycenk : Simon P. 57 p. : ill Nagycenki füzetek, Megjelenés:., 2008, Bibliogr.: p. 56. Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Száz magyar falu könyvesháza Szefan Körner "Evviva il nostro Prence, she il mondo fa stupir!" Esteházy I. Miklós követsége II. József 1764.évi franfurti koronázásán: szertartástrend, ünnepségek, műtárgyvásárlások Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet, 25 o. SZEKENDI Ferenc A Hanság és a Fertő lecsapolási kísérleteinek története Magyaróvár, p. SZEMERÉDINÉ Farkas Katalin: Egy monográfia folytatására... avagy Hogyan látja Nagycenk történetének utolsó 20 évét ( ) egy leendő művelődésszervező,2000 Szakdolgozat ; Eötvös József Főiskola (Baja)53 fol. : ill. ; 30 cm, Megjegyzések, Bibliogr. : fol. 50. és a jegyzetekben Nagycenk múltja és jelene : Lelőhely: Illyés Gyula Megyei Könyvtár, Szekszárd Szénássy Árpád: Feszty Adolf találmánya és az Esterházy-papírgyár. = , 3 kép. Gloriett Szentesi Edit Eszterháza 18. századi leírásai Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Vince Kiadó (2013) D. F. 73. születésnapjára, II. kötet. 165.o. Szentkuti Károly: Dr. Környei Attila nagycenki munkásságáról. = Szentmihályi Imre Történeti események tükröződése a Fertő vidéki néphagyományokban. Arrabona p Szikra Éva (szerk.) Kertörökségünk- Történeti kertek Magyarországon Szikra Éva Magyar tájképi kertek Összeállította:Örsi Károly (társszerző: Kis József) in:tájképi kertek Magyarországon Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ H.n. /Budapest/ p. Szita Szabolcs: A Fertő kiszáradásának építészeti emléke 1872/73-ból. = , 3 kép. Tárczy-Hornoch Antal: A Nagycenk melletti geofizikai obszervatórium. = , 15 ábra. Természetvédelem a szőlőtermesztés ökologizálásán keresztül Termorshuizen, J.W., Opdam, P., Landscape services as a bridge between landscape ecology and sustainable development. Landscape Ecology 24, Thier László: Széchenyi-emlékek. = Tichy, L., Predictive modeling of the potential natural vegetation pattern in the Podyji National Park, Czech Republic. Folia Geobotanica 34, T.A.I. Tourismuswirtschaft.Austria.International: Pannonische Erfolgsstory als Role Model : destinationsaustria/2744 pannonischeerfolgsstory als role model, Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István fertőbozi fürdője. = Timaffy László Történelmi mondák a Kisalföldről. Arrabona p Tipity János Soproni kovácsoltvas-emlékek 1-4. [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] , 1-8. kép; , kép; , kép.; , kép. Tipity János: Soproni kovácsoltvas-emlékek [A 4. rész címe: Nagycenki és fertődi kovácsoltvas-emlékek.] = , 1-8. kép; , kép; , kép.; , kép. Tirászi Á., Ziener, K., Konkoly-Gyuró É., Brandenburg C., Puskás L Landscape perception and functions in the Austro-Hungarian area of the Lake Neusiedler/Fertö. Poster presentation at the European IALE Congress. Symposium No 2. Landscape multifunctionality in the eye of the stakeholders. Salzburg, July Tolnai, 1926 (p. 41.) Tóth Imre (szerk.) Magyarország legfontosabb arborétumai és botanikus kertjei Budapest,

199 Tóth István (1971): Pusztuló műemlékek. A fertőrákosi mithraeum. In: Műemlékvédelem. V. évf. 4. sz p. illusztr. Tóth István (1971.): A fertőrákosi mithraeum újkori története. In: Műemlékvédelem, V. évfolyam, 4. szám: p. Tóth István: A fertőrákosi Mithraeum = , 1-6. kép; , kép. [Fábján Lajos kiegészítése: ] Tourinform Tourinform offices: Tuba, Z., Szerdahelyi, T., Engloner, A., Nagy, J. (2007): Botanika III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Turbuly Éva ism.: Bán János: Fertőrákos politikai, gazdasági, egyházi és kulturális története. = Turisztikai fejlesztések a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a Rábaköz és Hanság területein Tüxen, R., Die heutige potentielle natürliche Vegetation als Gegenstand der Vegetationskartierung. Angew. Pflanzensoziol. (Stolzenau) 13, Umlandverband Frankfurt (UVF) (Hrsg.), Landschaftsplan des Umlandverbandes Frankfurt, UNESCO (ed.), Biosphärenreservate: Sevilla Strategie und die Internationalen Leitlinien für das Weltnetz, Bundesamt für Naturschutz, Bonn. Ungarisches Tourismusamt Westtransdanubien: URL: VADÁSZI Erzsébet Magyar Versália 2007 Budapest : MÁG, cop , [6] p. : ill., főként színes ; Bibliogr.: p. [ ] Lelőhely: Országos Széchényi Könyvtár Vályi A. Magyarország leírása(1796) Buda van Eetvelde, V., Antrop, M.S., Landscape Character Assessment in Belgium: Balancing Natural and Cultural Properties. Gent, De Belgische Geografendagen, Deel II, Entwicklungsschritte im Fertő Hanság. Das Besucherprogramm wird mit Fördermitteln erweitert. In: Nationalpark Zeitung Geschnatter 4/2011. Erfolgreiches erstes Jahr. Thermenausbau im Burgenland geplant (online standard, November 4th 2010): erstes Jahr Thermenausbau im Varga Gábor - Juhász Miklós: A nagycenki park ismertetése. = , 7 kép. Varga Kálmán Esterházy Kastélymúzeum Fertőd (vezető) Műemlékek Állami Gondnoksága h. n p. 16. Varga Kálmán: Mária Terézia Eszterházán.Műemlékek Állami Gondnoksága, h. n. /Budapest/, p.96. Varga Kálmán: Műemlékek Állami Gondnoksága hírei. A fertődi Esterházy-kastélyról, A kastélyok korhű berendezése program eredményei.= Műemléklap. Az országos Műemlékvédelmi Hivatal Tájékoztatója.V.1-2. (2001. január-február) 27.p. Varga László (2004.) Trilakk naturit bevonatrendszer a fertődi Esterházy-kastély díszudvari homlokzatán In: Műemlékvédelem LVIII. évfolyam, 4. szám: 267. p. Varjú Sándor Nagycenk gazdasági néprajza. Sopron - Nagycenk, Varjú Sándor: Adatok a cenki malmok életéből [1410-től]. = , 3 kép. Városi Ágnes Olvasószemmel lövik le az ullant: A boszorkány elpusztítási módja a fertőendrédi néphitben. Korunk :5. p Vasárnapi Újság- Forster Velladics Márta Apró, ámde érdekes adatok és Eszterháza Szentesi Edit-Mentényi Klára-Simon Anna/szerk./ In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein In: Dávid Ferenc kötet- Kő kövön/ Stein auf Stein Velladics Márta Egy apró, ámde érdekes adat Fertőd építéstörténetéhez , 1 kép. 198

200 Verburg, P.H., van de Steeg, J., Veldkamp, A., and Willemen, L., From land cover change to land function dynamics: A major challenge to improve land characterization. Journal of Environmental Management 90, Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága évi első ülése, Előadás a kiemelkedd Egyetemes Érték visszamenőleges meghatározás elkészítéséről, p Budapest, január 24. Virág Lajos (1962.): Beszámoló jelentés az Országos Műemléki Felügyelőség évi munkájáról. In: Műemlékvédelem, VI. évfolyam, 3. szám: p. Virág Zsolt Győr-Moson-Sopron megye kastélyai és kúriái Magyar Kastélylexikon kötet Budapest, Virág Zsolt Magyar kastélylexikon Víz Keretirányelv hazai megvalósítása - Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő /közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság; április Vízgyűjtő- gazdálkodási Terv; 1-2 Rábca és a Fertő ÉDU-KÖVIZIG Vizy László: Bezerédj István emléke (A Fővárosi Bíróság épülete és a Feszty-képek). In:emlékkönyv Bezerédj István születésének 200. évfordulóján. Az május 4-én Fertőszentmiklóson elhangzott tudományos konferencia előadásai. Szerkesztette: Rozsonits Géza. Sopron p. emléke Vogelwarte/Madárvárta Neusiedler See - Hanság Vuerich, L. G., Poldini, L., Feoli, E., Model for the potential natural vegetation mapping of Friuli Venezia Giulia (NE Italy) and its application for a biogeographic classification of the region. Plant Biosystems 135, Wallace, K.J., Classification of ecosystem services: problems and solutions. Biological Conservation 139, Walz, U., Berger, A., Analyse der Auswirkungen des Landschaftswandels auf die Erholungseignung. In: Strobl, J, Blaschke, T und Greisebner, G. (Hrsg.): Angewandte Geoinformatik 2004, Beiträge zum 16. AGIT Symposium Salzburg 2004, S , Heidelberg. URL: Wascher, D.M. (ed.), European Landscape Character Areas Typologies, Cartography and Indicators for the Assessment of Sustainable Landscapes. Final Project Report as deliverable from the EU s Accompanying Measure project European Landscape Character Assessment Initiative (ELCAI), funded under the 5th Framework Programme on Energy, Environment and Sustainable Development (4.2.2.). Willemen, L., Hein, L., van Mensvoort, M.E.F., Verburg, P.H., Space for people, plants, and livestock? Quantifying interactions among multiple landscape functions in a Dutch rural region. Ecological Indicators 10, Willner, W., Grabherr, G. (eds.), Die Wälder und Gebüsche Österreichs. Spektrum Akademischer Verlag, Elsevier. Wohlfarth, J., Weinbau im Burgenland. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg. Wrbka T.; Renetzeder C.; Kuttner M.; Hermann A.; Brandendurg C.; Ziener K.; Allex B.; Liebl U.; Czachs C.; Konkoly-Gyuró É.; Tirászi Á.; Balázs P.; Bacsárdi V Biodiversity and Ecosystem Services as scientific foundation for the sustainable implementation of the Redesigned Biosphere Reserve Neusiedler See ISBN Wrbka, T., Erb, K.H., Schulz, N.B., Peterseil, J., Hahn, C.O., Haberl, H., Linking pattern and process in cultural landscapes. An empirical study based on spatially explicit indicators. Land Use Policy 21, Wrbka, T., Szerencsits, E., Schmitzberger, I., Pühringer, M., Satkl_200 Karte der Wrbka, T., Zmelik, K., Grünweiss, M., Katalog of the Upper Austrian Museen. Linz 2009 Kulturhauptstadt Europas. Verlag Bibliothek der Provinz. 199

201 Wright, J., Ecological services to and from rangelands of the United States. Ecological Economics 64, Wu, J., Loucks, O.L., From Balance of Nature to Hierarchical Patch Dynamics: A Paradigm Shift in Ecology. The Quarterly Review of Biology 70, Wutschitz, C., Strukturen der burgenländischen Landwirtschaft. In: Landwirtschaft im Burgenland. Strukturen, Probleme, Perspektiven. Berger, A. & Lang, A. (eds.). Österreichischer Agrarverlag, Klosterneuburg page=oldal8id=44 (Kollányi László szerkesztésében) II. Országos Műemléki Konferencia : a történeti város és vidéke : Sopron, április / [kiad. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata], ca Zádor Alfréd A Fertő táj múltja és jövője , 3 térk., 3 kép. Zádor Alfréd: A balfi gyógy- és ásványvíz hasznosítása. = , 3 térk., 2 kép. [Fábján Lajos hozzászólása: ] Zádor Anna Az angolkert Magyarországon 200

202 Zampieri, M., Lionello, P., Simple statistical approach for computing land cover types and potential natural vegetation. Climate Research 41, Zech, S., Korner, I., Welterbe Kulturlandschaft Fertő / Neusiedlersee: Managementplan. Wien: stadtland/avl. Zerbe, S., Potential natural vegetation: Validity and applicability in landscape planning and nature conservation. Applied Vegetation Science 1, Ziener, K Auf dem Weg zu einer regionalen und vorausschauenden Konfliktstrategie für Nationalparke und Biosphärenreservate: Sechs Regionen unter die Lupe genommen (Klagenfurter Geographische Schriften, Heft 25) Klagenfurt, 290 Seiten. Ziener, K., Das Konfliktfeld Erholungsnutzung Naturschutz in Nationalparken Zöldelületgazdálkodás- BCE Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008a. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig Beschreibende Darstellung, Braunschweig. URL: Darstellung.pdf, Zweckverband Großraum Braunschweig (ed.), 2008b. Regionales Raumordnungsprogramm für den Großraum Braunschweig 2008 Begründung, Braunschweig. URL:

203 Előzetes jelentés KONZULTÁCIÓK, EGYEZTETÉSEK A MAD KÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN a Fertőtáj vö. helyszín - MAD és KET minőségbiztosítási csapat + facilitátor és a PESTTERV Kft, mint készítői Team munkatársai részvételével december 19-én a Vállalkozó hivatali helyiségében megtartott egyeztetéséről Az egyeztetésről a Vállalkozó emlékeztetőt készít, amelyez minden résztevőhöz eljuttat, ebben szerepelni fog a résztvevők listája is. A konzulensi körben mindenki jelen volt, illetve Nemes Gusztáv (mint konzulens és facilitátor) képviseletében Varga Ágnes (Rural Bt). A megbeszélés első szakaszában a Vállalkozó nevében Schuchmann Péter reagált konzulenseknek az ajánlattételi anyagukkal kapcsolatosan megfogalmazott véleményezésére. Megköszönte az értékes észrevételeket és javaslatokat, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy annak az anyagnak az átdolgozása értelemszerűen nem feladat, az észrevételeket és információkat a MAD és a KET készítése során veszik figyelembe. A továbbiakban szó esett a MAD készítése idején esedékes egyeztetések időpontjáról és lehetséges helyszíneiről. Az időpontokat január első és második harmadában határozták meg, a napra és órára vonatkozó pontosítás folyamatban van, illetve még további egyeztetések tárgya. A helyszínekre vonatkozóan számos lehetőség merült fel (a PESTTERV, illetve a helyszínen a NP sarródi központja, Soproni Egyetem, stb.). A kiválasztásuk ugyancsak további egyeztetés tárgya a facilitátorral együttműködve, a maximális részvétel elérését tekintve elsődleges célnak. A PESTTERV beszámolt a már megtett lépésekről, a folyamatban lévő munka előrehaladásáról: - Kiosztották a feladatot a pályázatukban megjelölttel azonos munkatársaik között; - Elkészült és átadták ez alkalommal egy bár még természetesen csak előzetes, de már nagyon egyrészletes TARTALOMJEGYZÉK, a munkamegosztásra vonatkozó jelölésekkel; - Térképlista készült, és a már összegyűjtött térképeket be is mutatták (Kollányi László), ezek között érdekes új színfolt (a tájkarakterek egyik bázis-meghatározó elemeként) a talajtípusok térképre-vitele; - Átfogó anyaggyűjtés keretében a helyszínre vonatkozó, vagy azzal összefüggő minden lehetséges adatot felkutatnak, amelynek érdekében több szervezettel működnek együtt (Világörökség Gondnokság - az Egyesület; Lechner Lajos tudásközpont, stb.); - a Fertős-hansági NP készíti az NP kezelési tervét (!) későbbi befejezési határidővel, az összehangolás komoly kihívásként jelentkezhet; - Ugyancsak elkészült az egyeztetésekre vonatkozó előzetes ütemterv (átadták); - bekérték az összes vonatkozó rendezési-szabályozási terveket (kérdés, mikorra fogják megkapni ) 202

204 Az alábbi kérdésekben szükséges, és ezért kérik a Megbízó a Forster Központ) intézkedését: - az osztrák partnerrel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás terén, már január (!) hónapban; - a terület lehatárolása terén észlelt kisebb bizonytalanságok egyértelmű tisztázása (hrsz. azonosítással) ezt kérik mielőbb megküldeni; - a teljes terület Történeti Tájjá nyilvánításának lehetőségéről, szándékáról, esélyeiről és legfőképp időbeli kifutásáról kérnek információt; Koordinátori kérésre - bár a megbízás szerinti tartalomban így külön nem szerepel külön is számba veszik és bemutatják a KEÉ-t hordozó attribútumokat; - örömmel tudomásul veszik, hogy a dokumentum külalakjában a szerkesztés eltérhet a korábban rögzítettől (a tokaji mintával összhangban papír-takarékosabb lesz); - megvizsgálják, hogy van-e védelemmel le nem fedett terület (a Vötv. módosítást is tekintetbe véve); Konkoly Gyúró Éva tájékoztatta a jelenlévőket, hogy egy közelmúltban tartott szakmai egyeztetés keretében tudására jutott, hogy a legmagasabb kormányzati vezetés szintjén előkészületben van a Fertőtáj és Nagycenk területre, mint kiemelt fejlesztési területre vonatkozó kormányzati döntés; amely döntés előkészítőinek sajnos nem volt tudomásuk a kezelési terv készítéséről Ennek kapcsán (is) megemlítette a PESTTERV, hogy bekérték a NP időszakra készülő/készített projekt-tervezeteinek listáját, ami bizonyára összefüggésben lehet az előző fejlesztési szándékkal. Az egyeztetésben résztvevők egybehangzó álláspontja, hogy a fejlesztésben rejlő lehetőségeket ki kell használni a terület egészét illetően a közvetlen fejlesztési célok mellett a megőrzési, és nem utolsó sorban a rehabilitációs célok és feladatok megvalósítására is. Az időzítés ugyanakkor komoly kihívást jelent, hiszen a kezelési terv megjelenésekor a fejlesztési programok/projektek várhatóan már el lesznek döntve, ezért egyeztetések mielőbbi lefolytatása szükséges, elsősorban pl. Firtl Mátyással, mint illetékes képviselővel. Tájékozódni szükséges a tervezett fejlesztési lehetőségek (pl. turizmus területén) megalapozására a Győri Egyetemen és esetleg más műhelyekben a közelmúltban készített vagy akár jelenleg készülő anyagokra vonatkozóan is. Különlegesen fontosak lehetnek az önkormányzatokkal lefolytatott munkaközi egyeztetések is (lásd: települések vízparti ambíciói!)! Sopron megyei város sajátos, sajátosan fontos helyzetét feltétlenül figyelembe kell venni. Néhány további részletkérdés is felmerült: pl. a veszélyeztetettségnél a tó vízszintjének garantálása, a vízgazdálkodás különleges fontossága; a klímaváltozás lehetséges hatásai, illetve hogy mindezeket csak világörökségi területnél jelentősen tágabb összefüggésekben lehet vizsgálni és kezelni. A helyszín tudósainak lehető legszélesebb körű bevonása (egyetemeken keresztül pl.); annak célzott megfogalmazása az egyes egyeztetésekre, hogy ez az egész kezelési terv miért (lehet) jó, azaz az adott körben milyen előnye származhat belőle az érintetteknek? Budapest, december 19. Fejérdy Tamás koordinátor 203

205 ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2013. december január 10) 1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása 1.1. A szakértők közreműködésével elkészültek részfejezeteik tartalmi vázlatai (a fő tématerületek vonatkozásában) valamint a téma feldolgozásához felhasznált, illetve feldolgozni tervezett irodalmak (források) jegyzéke. (Mellékelve a jelentéshez.) 1.2. Elkészültek az első fejezetek (részanyagok) munkaközi formában vízgazdálkodás és közlekedés vonatkozásában, amelyek további szerkesztett formában a MAD részét fogják képezni A konzorcium tagjai és a szakértők közötti konzultációk folyamatosak, január 8-án megtörtént a műemlékvédelmi és építészeti örökségvédelmi területen dolgozó szakértők és tervezők munkaegyeztető megbeszélése Folyamatban vannak azok a megbeszélések, amelyek a MAD elkészítését szolgálják január 10-én Nagycenken, január 14-én pedig Fertődön (mindkét helyszínen a kastélyban) kerül sor elsősorban műemlékvédelmi kérdésekben egyeztetésre Győrben az Állami Főépítészi Irodán folyamatban van (és január 17-ig befejeződik) a hatályos településrendezési (szerkezeti és szabályozási) tervek MAD megalapozása érdekében történő feldolgozásai. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása 2.1. Megállapodás született a tervezői konzorcium és a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság között az együttműködés kereteiről (részletes feladatterv alapján) 1.2. Megállapodás született a Nemzeti Örökségvédelmi Központ és a tervező konzorcium között a Központ szakértőinek (Szabadics Anita és Máté Zsuzsanna) személyes közreműködéséről a kezelési terv megalapozásában és kidolgozásában Megtörtént a kapcsolatfelvétel a térség országgyűlési képviselőjével Firtl Mátyás úrral a térségben párhuzamosan folyó tervezések összehangolása érdekében. Ennek eredményeként: A január közötti héten Sopronban személyes egyeztetésre kerül sor Firtl Mátyás képviselő úrral és az Ő szervezésében Dr. Fodor Tamás polgármester úrral valamint a kistérség képviselőjével. Közösen kerül meghatározásra a világörökségi területen érintett települési önkormányzatokkal, polgármesterekkel való kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás módja. (Az egyeztetések - a korábban tervezettől eltérően - Sopronban a városházán kerülnek sorra.) Az első egyeztetési (tájékoztató) kör előre láthatóan 2014.január között kerül megrendezésre délelőtt az önkormányzatok, délután a szakmai és a civil szféra részvételével. Budapest, január 10. Összeállította: Schuchmann Péter 204

206 205

207 1. A tervezői, szakértői munka előrehaladása ELŐREHALADÁS JELENTÉS (2014 január január 30) január 27-re elkészültek a helyzetfeltáró, helyzetértékelő munkarészek tervezői, szakértői változatai, azok felhasználásával megkezdődött a MAD dokumentáció szerkesztése 1.2. A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása beépült a MAD tervezetébe 1.3. Megkezdődött az ICOMOS-IUCN tanácsadó misszió jelentésének feldolgozása a MAD dokumentációba való felhasználás érdekében (Taschner Tamás által megküldött dokumentum figyelembevételével) A tervező január 31-én a Forster Központ által delegált szakértőknek megküldi a MAD dokumentum munkaközi, első tervezői változatát annak érdekében, hogy megkezdődhessen annak értékelése. 2. Az egyeztetések, a tervezést segítő megállapodások előrehaladása január 23-án délelőtt Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatalában sor került a települési önkormányzatokkal való első egyeztetésre a helyi önkormányzatok, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével január 23-án délután Sopron megyei jogú város polgármesteri hivatal kistermében sor került a térségi társadalom civil szervezeteivel és vállalkozóval való első találkozóra a meghívottak, a Forster Központ által delegált szakértők és a tervezők részvételével Mindkét egyeztetés emlékeztetője elkészült és január 30-án en megküldésre került mindazok számára akik meghívást kaptak a rendezvényekre, illetve akik részt vettek az egyeztetéseken Kapcsolatfelvétel és egyeztetés történt az EDUVIZIG képviselőivel (Pannonhalmi Miklós szakértővel és Sütheő László műszaki igazgató helyettessel) a VIZIG által a Fertő tóra (és térségére) készülő vízgazdálkodási stratégia és a világörökségi kezelési terv közötti kapcsolat és összhang biztosítása érdekében. (Az EDUVIZIG január 30-án megküldte Fertő tó Stratégia tanulmány rövid összefoglalóját és a határvizekre vonatkozó magyar-osztrák Egyezményt, amely felhasználásra kerül a MAD kidolgozása során) A tervek összehangolására a KET készítése szakaszában kerül majd sor. Budapest, január 31. Összeállította: Schuchmann Péter 206

208 207

209 208

210 209

211 EMLÉKEZTETŐ FERTŐ KULTÚRTÁJ VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN KEZELÉSI TERV /MEGALAPOZÓ DOKUMENTÁCIÓ/ TÁJÉKOZTATÓ, EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS TELEPÜLÉSI POLGÁRMESTERI TANÁCSKOZÁSÁRÓL Sopron MJV, Városháza tanácsterme, ( ) Meghívót kaptak: a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések (Sopron, Fertőrákos, Nagycenk, Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok Hegykő, Fertőszéplak, Fertőd és Sarród) polgármesterei, Firtl Mátyás, a térség országgyűlési képviselője, a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívással) valamint a tervezői konzorcium képviselői. Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai: A térségben érintett polgármesterek tájékoztatása o a világörökségi kezelési terv világörökségi törvény által meghatározott céljairól, a vonatkozó kormányrendelet által elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői köréről és a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozási és egyeztetési szakaszairól, azok időbeli ütemezéséről. A települési önkormányzatok világörökségi védelemmel is összefüggő terveinek, a helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése. A világörökségi kezelési terv kidolgozásával párhuzamosan folyó, - a közötti időszak terveit, programjait Győr Sopron Moson megyében, a megye térségeiben, illetve Sopron megyei jogú városban meghatározó területfejlesztési tervezéssel való összhang biztosításának előkészítése. Dr. Fodor Tamás, Sopron Város Polgármestere köszöntötte a megjelenteket a körzet Országgyűlési Képviselőjét, a Fertő menti települések Polgármestereit, a Forster Intézet Képviselőit, a Tervező Konzorcium Képviselőit és Szakértőit - és átadta a szót Firtl Mátyásnak, a körzet országgyűlési képviselőjének. 210

212 Firtl Mátyás, Országgyűlési Képviselő megnyitotta a tanácskozást. Megnyitójában hangsúlyozta a Fertő kultúrtáj, illetve a kultúrtájra készülő kezelési terv jelentőségét, hivatkozva a évi nyári Fertődi kihelyezett kormányülésre. A Kormány szándékaival egybeesik a Fertő térség fejlesztése, különösen a természeti táji kulturális adottságainak megfelelő idegenforgalmi fejlesztése. Külön említi Balf, Nagycenk és a Fertőpart fejlesztését, valamint kormányzati program szinten is előirányzott anyagi lehetőségeket, illetve a védelmi előírások által korlátozott települések sajátos helyzetét. Dr. Fodor Tamás Sopron város és környékének legfontosabb fejlesztési célkitűzéseiről, a as tervezési időszak fókuszpontjairól beszélt, vetítettképes előadásának keretében. A soproni településfejlesztési koncepción és integrált városfejlesztési stratégián alapuló, fő hangsúlyokat, Sopron környékének vonatkozásában: Turizmusfejlesztés/Vizitelep, vitorlásközpont; Barlangszínház; Pán-Európai Fesztivál központ, Balfi rehabilitációs és rekreációs központ; Fertődi zenei képzési központ; Műszaki infrastruktúra fejlesztés/útépítések. Az ismertető előadás legfontosabb elemeit az alábbi képek illusztrálják: A TFK alapja, az EU tematikus célkitűzései Prioritás lista Turizmusfejlesztés/rekreációs-rehabilitációs központ Turizmusfejlesztés/Fertő Vizitelep 211

213 Pán-EU -Fesztivál központ Infrastrukturális fejlesztések/m85, kerékpárút Nemes Gusztáv a munka Forster által felkért facilitátora - a bemutatkozik és ismerteti a tanácskozás további tervezett, menetrendjét. Tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetési folyamat, és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: 1. a helyiek érdekei, törekvései nincsenek kimaradhatnak a tervből 2. még ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak a tervet, felülről rakták rájuk; 3. Nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg. A Forster központ arra törekszik, hogy ez most ne így legyen. Ennek érdekében: 1. Nagyon nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt 2. Felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. 3. Az egyik szakértő feladata, hogy figyelemmel kísérje és aktívan segítse a társadalmi egyeztetési folyamatot és elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani. A társadalmi egyeztetés folyamata, céljai: 1. Szeretnénk bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnénk teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnénk érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. 4. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Ezért vagyunk most itt, a települési vezetőkkel, majd délután civilekkel, vállalkozókkal találkozunk, és az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetést kezdeményezünk. A fórumokról mindig részletes emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül, amit minden résztvevő megkap. A jelenlévőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várunk és azt is, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt. Világörökség kezelés kereteinek bemutatása (Különböző szereplők pl.: Gondnokság, Programiroda szerepe; Miben segít a Világörökség státusz, miben nem; stb.) Kezelési terv bemutatása (Terv célja; Hatása a területre -mit várhatunk tőle, mit nem-; Tartalma; stb.) 212

214 Tervkészítés folyamata (Milyen lépésekben készül el a terv; Kik vesznek részt benne; Társadalmi egyeztetések szerepe; Résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz; stb.) Az információátadás mellett fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők azzal a tapasztalattal távozzanak, hogy érdemben tudtak hozzászólni a témához, részt venni a tervkészítésben érdemes akkor is eljönniük, mikor már konkrét szakmai anyagok megvitatása zajlik. Ezért javasoljuk, hogy minden alkalommal legalább 1-1, a résztvevők és a Tervező számára is releváns kérdéskör kerüljön megvitatásra. Dr. Konkolyné-Gyúró Éva szavai a programról a Forster központ távollétében Dr Fejérdy Tamás képviseletében megalapozó jellgű előadást tart a kultúrtáj kategória és világörökségi védettség jelentőségéről a térségben, - hivatkozva a Fertő Világörökségi Egyesület évi nagycenki évzáró évértékelő ülésén elhangzottakra is. Előadásában részletesen kitért az alábbiakra: - melyek a legfontosabb előzmények, mi vezetett a mai napig? - világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmek a világörökségből, a védettségből származó előnyökre, az identitás formálásra, a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt, - lehetőség egy jobb kommunikációra a települések, a városok és a falvak között - jelentősége az identitásformálásban, a vidékfejlesztésben amely valójában területfejlesztés, a város és vidékének egységes szemléletű fejlesztése (Erdei Ferencre hivatkozva) - az európai tájegyezmény alapján a kultúrtáj fogalmának ismertetése, a védett kultúrtáj jelentőségének megközelítése, tudatosítása - a kezelési terv egy akcióterv, cselekvési terv, amely a rendezési tervekkel is összefügg - ismerteti a tervezés ütemezését és kéri a jelenlévők támogatását a tervezéshez. Nemes Gusztáv felkéri a megjelenteket, hogy 1-1 mondatban mutatkozzanak be, és felvezető jelleggel ismertessék, miért tartják fontosnak, mit várnak a mai tanácskozástól. A települések Polgármesterei néhány mondatban eleget tettek a kérésnek (téma felvetéseiket az emlékeztető utolsó blokkja foglalja össze, együtt a részletes észrevételekkel), majd a tervezői szakértői csapat megjelent tagjai is bemutatkoztak 1-1 mondatban. Schuchmann Péter a PESTTERV Kft, Corvinus Egyetem alkotta tervező konzorcium képviseletében vetítettképes előadást tart, a tervezés menetéről és tartalmáról. Előadásában kitért a terv két főfejezetének a megalapozó dokumentációnak (MAD) és a kezelési tervnek a (KET) jogszabályilag előírt tartalmára, elkészítési és egyeztetési folyamatára, valamint a KET kormányrendelettel való elfogadásából eredő lehetőségekre és kötelezettségekre. AZ ELŐADÁS KIVONATÁT, LEGFONTOSABB DIÁIT AZ EMLÉKEZTETŐ MELLÉKLETE TARTALMAZZA! Felkérte a jelenlévőket, elsősorban a Fertő menti települések Polgármestereit, hogy szóljanak hozzá és hozzászólásukban térjenek ki a védettséggel összefüggő települési előnyök, lehetőségek ismertetésére, de ne hallgassák el problémáikat, a védettségből eredő konfliktusok ismertetését sem. 213

215 Nemes Gusztáv megköszönte a felvezető előadásokat és átadta a szót a polgármestereknek. Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere: - egyetért a turizmus megcélzásával - meglévő, mostani erőforrásokat fel kell használni - világörökség és NP olyan mintha elbeszélnének egymás mellett - osztrák együttműködés nem működik - fontos a bioszféra fennmaradása, de ez sok pénzbe kerül, támogatást nem remélhetnek rá, a területnek kell kigazdálkodni turizmusból lehet (ez az osztrák oldalon erős) - Világörökségi Egyesületbe be kell vonni a NP képviselőit és a közszolgáltatók képviselőit - helyi döntések helyben szülessenek, - a tervtanács lehetne helyben? Szigeti István, Hegykő polgármestere: települések egy része ketté van vágva a NP határ által harcoltak a világörökségi címért, azt meg is kapták épületekre vonatkozó szabályokat meg kellene alkotni legyenek a KET-ben az építészetre vonatkozó szabályozások is Nemes Gusztáv: összegzi a fő pontokat, amelyek eddig előjöttek: Világörökségi Tervtanács és NP közötti együttműködés elősegítése Osztrák oldallal történő együttműködés erősítése helyi döntés legyen a helyi dolgokat illetően Világörökségi terület, NP területének lehatárolási kérdései Épületekkel, építészettel kapcsolatos kérdések felvetése Horváth Attila Fertőhomok polgármestere a nemzeti parki védettséget követően egy plusszt adott a világörökségi védettség, ebben jelentős szerepe van a Világörökségi Egyesületnek Fertő tóval kapcsolatos rendezés eredményei és problémái Baltigh Márta, Fertőrákos polgármestere: Felhívja a figyelmet a jól működő Világörökségi Egyesületre, vonják be őket az előzetes tervekbe Kocsis Ferenc, Fertőd polgármestere: itt a települések egy cipőben járnak, a térség zászlóshajója Sopron, tervtanács Győrben van, pedig helyben kellene hozni a döntéseket az egyesületi munkát szintén jónak és fontosnak tartja Eszterháza, kastély környezetének beépítési problémái, az elkerülő út kérdése településszerkezeti probléma szálláshelyek, üdülési szerepe, nem kidolgozott, ez a mostani KET hatással lehet erre megújuló energia témaköre, napenergia hasznosítás, szélkerék telepítés lehetősége? Csorna János, Nagycenk polgármestere: o 6 fenntartó érdekelt a nagycenki fő idegenforgalmi létesítményekben (Kastély: múzeum, hotel, lovarda; hársfasor, Széchenyi Kripta, Múzeumvasút) o jó lenne, hogy akik Sopronba és Fertődre mennek azok eljutnának Nagycenkre is, és viszont 214

216 o megkeresésére a Nemzetgazdasági Terv. Hivatal már készített egy Széchényi Holding létrehozásáról tervet ezt át is tudja adni o további információk átadására is fontosak a további személyes találkozók. Taschner Tamás, Világörökségi Egyesület titkára o KET érvényesítésében és megvalósításában kiemelkedő szerepet kapnak o Kérdések: Mi az a többlet, amit a világörökség ad az önök településének? Milyen korlátokat jelent? Hogy lehet jobban együttműködni? Firtl Mátyás, Ogy. Képviselő: o Ezen a fórumon is szóvá kell tenni, hogy elveszik Fertőd sportpályáját (állami) megoldást igénylő probléma! o 8526-os út problémája: az út állapota és szennyezés: természet- és környezetvédelmi probléma! o Körültekintően kell meghatározni az M85-ös tervezett gyorsforgalmi út Fertő térségi kapcsolódási pontjait is o hogyan lehet egy település életképes, ami agyon van szabályozva, hisz a szabályozások miatt képtelenség bármit odavinni, ami a falu gazdaságát éltetné? Szigethi István Hegykő: koncentráljunk a fejlesztési lehetőségekre, a turizmusfejlesztésre, - a fő irány az élni és élni hagyni legyen megszenvedték a korlátozásokat, a jövőben ezekkel kapcsolatban kicsit körültekintőbbnek kellene lenni hegykői zöldségtermelő területeket elvitte a NP, ezzel egy helyi termelési hagyomány és megélhetési lehetőség szűnt meg, Hegykő egy része most is a világörökség része, a többi nem véletlenül nem az, de nem is kell, hogy az legyen, akkor arra is kiterjednének a korlátozások, - a védettség ne legyen kiterjesztve Fertő tó megközelíthetőségét kellene rendezni (nagyobb mértékben lehetővé tenni) a településről, Szeretné, ha ránézhetnének a tervre és véleményezhetnék mielőtt véglegesítik. Hová lehet elküldeni a véleményeket? Baltigh Márta, Fertőrákos: szoros határidőket látva mikor és hogyan tudnak véleményt mondani az anyagról? Válasz: jelenleg a helyzetelemzés zajlik, márciusban lesznek településenkénti egyeztetések. Sajnálatos, hogy 3 település (Sarród, Fertőboz, Hidegség) képviselője nincs jelen, de velük is szükséges az egyeztetés. Horváth Attila polgármester fertő tavi vízhasználat konfliktusai, a települések hátrányos helyzete,- a kotort fertői (nádas-) csatornákat lehessen intenzívebben csónakkal használni, ez a csatornák fenntartásához is hozzájárulna NATURA 2000 területek erős korlátozásai további hátrányokat okoznak,- a szélkerék telepítés korlátozása. Kocsis Ferenc, Fertőd: Eszterházy kastély további sorsának ügye: a focipálya terület felhasználása, a szállodaépítések és a kastély látványvédelme, a kastély főkapuja előtt közvetlenül elhaladó út kérdése megoldást kíván, elkerülőút Fertőszentmiklós felé szélkerekek a világörökség területén? Csökkentett magassággal való telepítés lehetősége? Kóbor Attila, Fertőszéplak polgármestere: 8626-os út problémája az egész Fertő parti úton súlyos 215

217 Javaslata: a tervezőknek küldjék el a saját stratégiájukat, terveiket a polgármesterek, hogy azok ismeretében lehessen tovább tervezni! Körmendy János, Forster Intézet, kulturális örökségvédelmi konzulens: A tervtanács visszahozatalának lehetősége Fertődre, ennek pozitív hatásaival (megjelenés!) Fertőboz: kerékpárút a járdán megy, - balesetveszélyes! Településeknek egymásra épülő élménysort kellene nyújtaniuk (pl. a volt Széchenyi birtok települései: Fertőboz - Nagycenk Hidegség). Schuchmann Péter, tervező: Szakértői lezárás után a MAD-ot az önkormányzatok meg fogják kapni és a tervezők várják a visszaigazolást Nemcsak a tények, hanem a hangsúlyok is fontosak a KET készítés során, azok helyben derülnek ki. MAD-ot követi a KET kidolgozása, ennek során figyelembe kell venni a helyi kéréseket és jogos igényeket. Natura2000-be nincs beleszólásuk, csak a problémát tudják felvetni. A következő személyes találkozásig írásban is szívesen veszik, várják a települések jelzéseit. 216

218 EMLÉKEZTETŐ A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére vonatkozó új kezelési terv készítése tárgyában január 23-án délután Sopron megyei jogú város Polgármesteri Hivatala kistermében tartott tájékoztatóról és munkaindító egyeztetésről. Meghívót kaptak: a világörökségi helyszínen és védőövezetében érintett települések civil szervezeteinek képviselői, helyi vállalkozók és a helyi társadalmak véleményformáló személyiségei (az emlékeztető 1. számú mellékletében mellékelt címlista szerint), a kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértői, a minőségbiztosítást végző team tagjai, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület titkára (szóbeli meghívás) valamint a tervezői konzorcium képviselői. Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az egyeztetés céljai voltak: A térségben érintett civil szervezetek, a világörökségi védelemhez is kapcsolódó helyi vállalkozók, valamint a meghatározó véleményformáló személyiségek tájékoztatása: o az új világörökségi kezelési terv 2011-ben elfogadott világörökségi törvény szerint meghatározott céljairól, elvárt tartalmáról, o a tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ szakértői kör illetve a tervet készítő tervezői konzorcium összetételéről, a kapcsolatfelvétel és a kapcsolattartás módjáról, o az új kezelési terv kidolgozása és egyeztetése szakaszairól, azok tervezett időbeli ütemezéséről. A helyi szereplők érdekeinek, világörökségi védelemhez kapcsolódó törekvéseinek feltárása, megismerése. x x x A tájékoztató és egyeztetés résztvevőit dr. Nemes Gusztáv az új világörökségi kezelési tervet készíttető Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja, facilitátor köszöntötte. (A szakértői teamban dr. Nemes Gusztáv feladata, hogy figyelemmel kísérve és aktívan segítve a társadalmi egyeztetési folyamatot elérje, hogy a tervezés a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett tudjon lezajlani.) dr. Nemes Gusztáv elmondta, hogy a tervezési folyamatoknál gyakran elsikkad a társadalmi egyeztetés és a helyi szereplők többsége csak akkor találkozik a tervvel, szabályozással, amikor kifüggesztésre kerül, vagy amikor már nem lehet rajta változtatni. Ennek általában három következménye van: A helyiek érdekei, törekvései kimaradhatnak a tervből, de ha benne is vannak, a helyiek nem érzik a magukénak azt a tervet, amit felülről rakták rájuk. Ennek következtében nagyon kevés valósul meg abból, amit a tervező elképzelt, mert a terveket végső soron a helyi emberek, közösségek valósítják meg. 217

219 A Forster Központ arra törekszik, hogy a Fertző világörökségi kezelési tervvel ez ne így legyen. Ennek érdekében: nagy körültekintéssel választotta ki a tervezőt és felállított egy minőségbiztosítási csapatot, amiben szakértők kísérik figyelemmel a tervezés folyamatát, folyamatosan segítve és ellenőrizve a tervező munkáját. Elmondta, hogy a helyi érdekeket és szempontokat is figyelembe vevő új kezelési terv kidolgozása érdekében: 1. Szeretnék bevonni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civil szervezeteket, gyakorlatilag minden olyan fontos szereplőt, akinek az életére, gazdasági lehetőségeire jelentős befolyással lehet a tervezési folyamat és annak végeredménye. 2. Szeretnének teret biztosítani arra, hogy a tervben megjelenhessenek a helyi igények, elképzelések, természetesen az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. 3. Szeretnének érintkezési felületet biztosítani ahhoz, hogy a tervező és a helyi szereplők találkozzanak, beszélgessenek, hogy minél több értékes információ eljusson a tervezőhöz. A tervezési folyamat elindíthatja a társadalmi párbeszédet különböző szereplők, szektorok között és segíthet az esetleges konfliktusok érdekellentétek megoldásában, kommunikáció hiányából adódó problémák megoldásában. Az egész tervezési folyamat során 6-8 ilyen és ehhez hasonló egyeztetésre fog sor kerülni. A fórumokról mindig részletes emlékeztető amit minden résztvevő megkap. Elmondta, hogy a résztvevőktől őszinteséget, támogatást, pozitív fogadtatást és hozzáállást várnak úgy a szakértői mint a tervezői team tagjai és azt, hogy vigyék el a tervezési folyamat hírét minél több helyre, segítsenek megtalálni, bekapcsolni azokat a szereplőket is akik most még nincsenek itt. dr. Nemes Gusztáv bevezetőjét a résztvevők kölcsönös bemutatkozása követte. Ezt követően Dr. Konkoly Gyúró Éva tájépítész, egyetemi tanár (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) szólt a világörökségi védelem jelentőségéről, a védettségi státusról, mint lehetőségről a térség további fejlesztésében, a világörökséghez kötődő pozitív és negatív érzelmekről (kiemelve, hogy a büszkeségre kellene helyezni a hangsúlyt), a Fertő-táj (mint művelt és használt a kultúrtáj) egyediségéről, kiemelkedő értékeiről, az ember és a természet sajátos együttéléséről, a világörökségi védelem szerepéről a térségi identitás erősítésében, az Európai Táj Egyezmény célkitűzéseiről tájaink védelmében, tervezésében és fejlesztésében, a kormányrendelettel elfogadásra kerülő világörökségi kezelési terv fontosságáról szólt. Dr. Konkoly Gyúró Éva felhívta a figyelmet azoknak a korábbi tudományos kutatásoknak és vizsgálatoknak a kezelési terv kidolgozása során is hasznosítható eredményeire, amelyeket a Soproni 218

220 Egyetemen készített. E vizsgálatok egyrészt a térség kiemelkedő értékei bemutatásában, a tájkarakter meghatározásában illetve a táj és az itt élő emberek változó kapcsolatrendszere bemutatásában nyújtanak segítséget a tervezőknek. Dr. Konkoly Gyúró Éva előadását Schuchmann Péter a PESTTERV Kft és a Budapesti Corvinus Egyetem alkotta tervezői konzorcium vezetője - tájékoztatója követte aki: a készülő új világörökségi kezelési terv megváltozott státuszáról, az osztrák-magyar közös védettséget élvező terület tervezésének a hatályos közös világörökségi kezelési tervnek magyar oldali felülvizsgálatának és módosításának - sajátosságairól, a világörökségi kezelési terv céljáról, lehetséges hatásáról a területre (mit várhatunk tőle, mit nem); a világörökségi kezelési terv kormányrendeletben is meghatározott elvárt tartalmáról, az új kezelési terv kidolgozásának és egyeztetésének szakaszairól, tervezett ütemezéséről szólt (arról, hogy milyen lépésekben készül el majd a terv; kik és milyen módon vesznek részt a tervezésben, mi a társadalmi egyeztetések szerepe; illetve, hogy a résztvevők hogyan tudnak kapcsolódni a folyamathoz). A tervező kérte a civil társadalom megjelent képviselőinek támogató együttműködését. (Az előadás az emlékeztető melléklete) A hozzászólók közül elsőnek Kemenák Katalin szólt kezdeményezte, hogy a részt vevők írásban is kapják meg a tervezők kérdéseit és azoknak a listáját, akik meghívást kaptak a fórumra. Ígéretet tett a feltett kérdések megválaszolására, illetve a címlista kiegészítésére annak érdekében, hogy ezt követően a térség valamennyi fontos szereplője bekapcsolódhasson a munkába. (A kérdéseket a tervezői prezentáció tartalmazza) Horváth Attiláné a Fertőtáj Egyesület elnöke a civil egyesület sokirányú tevékenységéről tájékoztatott. Kiemelte a világörökségi védelem tudatosításának fontosságát (különösen a diákok és a fiatalok körében), e munkában a tájházak és a tájházszövetség szerepét és jelentőségét. Fontos eredményként számolt be a világörökség tantárgy helyi összefogással kidolgozott tematikájáról, annak oktatásában elért eredményeikről. Hospely Károlyné a Fertőtáj Egyesület tagja (aki civilként sokoldalúan vesz részt a térség fejlesztésében) turisztikai cégvezetőként, panzió tulajdonosként munkája során figyelembe veszi, hogy mik ennek a térségnek a sajátosságai, értékei. A helyi tradíció éas tudás az épülettől az étlapig széleskörűen érvényesül vállalkozásukban. Hospely József fertőhomoki turisztikai vállalkozóként fontosnak tartja a világörökségi cím megélését, a világörökségi hosszú távú célok figyelembevételét és szolgálatát. Fontos a Fertő parti társadalom számára felmutatni a kiemelkedő helyi értékeiket. P. Keller Csilla véleménye szerint nem egyszerű együtt élni ezzel a tájjal, amely több vonatkozásban is rejtőzködő. Ezért fontos a helyi identitás közvetítése és erősítése minden településen és minden korosztályban. A tervezésben fontosnak tartja, hogy egyidőben folyik a világörökségi kezelési terv készítése és a közötti területi fejlesztési programok közte a vidékfejlesztési programok - tervezése. Ez a helyzet lehetőséget teremt a tervek és programok közötti összhang megteremtésére. 219

221 Körmendy János (a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértő, a minőségbiztosítást végző team tagja) korábbi megyei főépítészként, a világörökségi tervtanács vezetőjeként szólt a térség kiemelkedő építészeti értékeiről. Kiemelte, hogy nem csak a régi emlékek megőrzése fontos a készülő kezelési tervben, azokat a jó példákat is értékelni és terjeszteni kell, amelyek segítik a Fertő tájba illő építés gyakorlatának elterjesztését. Dr. Konkoly Gyúró Éva hozzászólásában az itt élő emberek és a táj kapcsolatának változását emelte ki, melyre tudományos kutatómunkája is koncentrál. Arról a folyamatról szólt, amelynek során a korábban veszélyes lakhatatlan táj egy békés, barátságos vidékké változott, ahol bár sok minden elveszett és megváltozott, de megvannak azok az értékek és potenciálok, amelyekre a fejlődést alapozni lehet. Kiemelkedő jelentősége van a rehabilitációnak. Marosi György (erdőmérnök, a tervező team tagja) szerint a táji értékek megőrzése mellett fontos, hogy az itt élő emberek megélhetését is tegye lehetővé tájhasználat szabályozása (a halászat, a vadászat, a nád és az erdőgazdálkodás lévén.) Dr. Kollányi László (tájépítész, a tervezői konzorcium egyik vezetője) egyrészt a tömegturizmus veszélyeire, másrászt a településeken élőknek a vízzel és a nádassal való élő kapcsolata visszaállítása szükségességére hívta fel a figyelmet. Az egyeztetésen részt vevők a hozzászólásokat követően azokat a problémákat jelezték, amelyekkel véleményük szerint - az új kezelési tervnek foglalkozni kell. Ezek: az épületek színezésének kérdése, szabályozása szükségessége, (mind a 10 falut érintően) a vízzel, a nádassal való elsorvadt kapcsolat helyreállítása, a helyi termékek fontossága, a fertői hal, nád ökológiai és gazdasági jelentőségének megfelelő használata, a fenntartható nádgazdálkodás előtt álló akadályok lebontása, a fertői nád felhasználási lehetőségeinek bővítése (az erre vonatkozó kutatások és fejlesztések támogatása), a halászat fejlődése elé táruló akadályok leépítése, a gazdaságosságot veszélyeztető túlszabályozás csökkentése, a halgazdálkodással foglalkozó cégek összefogásának elősegítése, a hagyományokhopz illeszkedő és épülő tájgazdálkodás, illetve a biogazdálkodás támogatása, a régen volt zöldségtermesztés hagyományainak felélesztése a megváltozott körülményekhez igazodva, a természetes és a gyógyvizek megfelelő hasznosítása, a borászati hagyományok erősítése a térségfejlesztésben a marketinghez szükséges források bővítésével, komplex tájgazdálkodási modell kidolgozása, a fejlesztéseket generaló és koordináló szervezeti keretek kiépítése, a humán erőforrások bővítése, a térségi gazda szerep erősítése a világörökség kereti kihasználásával, vendégközpontú turisztikai managment kialakítása, a kastélyok szerepének rendezése, a kastélyokhoz és a rendezvényekhez való hozzáférés javítása a helyi lakosok számára, helyi kártya bevezetése a helyi gazdaság erősítése érdekében, 220

222 a helyi tudás megőrzése, hagyományőrzés (a kizárólag gazdasági alapon nem fenntartható tevékenységek pályázati úton való támogatása), a magyar és az osztrák oldali élőmunkaköltségek különbsége miatt kialakult feszültségek oldása speciális támogatási eszközökkel, a termelésben és a feldolgozásban a társulások szövetkezések támogatása, a közösségi feldolgozók támogatása (zöldségek, gyógynövények vonatkozásában, tészták készítése, lekvárfőzés, pálinkafőzés), a vidéki minőség és a helyi termék minősítőrendszerekhez való kapcsolódás a sajátos termékek megismertetése, minőségbiztosítása érdekében, a helyi termékek piacra juttatásának elősegítése a helyi piacok szerepének növelése (a hegykői és a sopronkövesdi jó példák hasznosításával), az ösztönzők szerepének növelésével, a nemzetiségek (horvát, német, magyar) együttélésében rejlő lehetőségek kiaknázása, a népzene, a néptánc, a helyi hagyományok mint menthető erőforrások megőrzése és beépítése a jövő tervezésébe. A tervezők - megköszönve a javaslatokat - ígéretet tettek arra, hogy a világörökségi kezelési terv készítése során figyelemmel lesznek a felvetett problémákra és további egyeztetésekkel keresik a térség társadalma számára is megfelelő megoldásokat. dr. Nemes Gusztáv (facilitator) megköszönve a résztvevők aktívitását és a javaslatait folytatást ígérve -bezárta az kezelési terv készítése során megtartott első egyeztetést. Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter 221

223 222

224 223

225 A Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság és a Fertő világörökség kezelési terve kidolgozását végző tervezői konzorcium megállapodása az együttműködés területeiről: 1./ A NP-től felhasználásra átadásra kerülő anyagok, adatok, térképek: Fertő-Hanság Nemzeti Park kezelési terv (Seregélyes Tibor) Sopron A most készülő új kezelési terv munkaközi változata (ami eddig elkészült és felhasználható belőle) Adatok a MAD megalapozására: Látogatószámok, részletesen helyszínek szerint évi bontásban Oktatásban résztvevők száma (iskolák, csoportok stb.) Kik, hányan foglalkoznak oktatással, környezeti neveléssel, turizmussal (programok, történet, leírás eredmények) Nyilvántartott természetkárosítások, illetve a bírságolások listája A birtokviszonyok bemutatására alkalmas térkép (saját kezelésükben lévő területek) A gazdálkodók listája és gazdálkodóknak pályázatra kiadott területek (térképpel együtt) Néhány NP gazdálkodási adat (a honlapon való anyagok esetleges kiegészítésével. A honlapon megtalálható projektlista frissítése (ha szükséges kiegészítése) a korábbi pályázatok (futó és befejeződött is) rövid leírásával, céllal, sikerességgel, kapcsolódással esetleg a világörökséghez. Olyan a közötti időszak területfejlesztési tervezése segítésére elkészült - projektlista, amely akár a megye, akár a megyei jogú város tervezéséhez készült Térképek, Ramsari, Mab, ökoháló (ha esetleg van feldolgozott, vektorizált katonaik), megyei tervek térképei stb. (A természetvédelmi és a Natura2000 friss állapota rendelkezésünkre áll.) Hozzáférési lehetőség NP-nál rendelkezésre álló tanulmányokhoz, kutatási anyagokhoz. Néhány olyan fotó felhasználási lehetősége, amely alkalmas a megalapozó tanulmány színesítésére, (pl. élőhelyek bemutatásához) 2./ Konzultációs lehetőségek biztosítása kiemelten Takács Gáborral illetve az ökoturisztikai referenssel: A probléma-, és környezeti konfliktus lista (ok, okozat, megoldási lehetőségek) bemutathatósága érdekében (a természetvédelemmel és tájrendezéssel foglalkozó szakértők számára) Területrendezési és településrendezési konfliktusok meghatározása (a tervekkel kapcsolatban milyen konfliktusaik voltak) településenként, tématerületenként A világörökségi tervben is meghatározásra kerülő kezelési feladatok természetvédelmi szempontú specializációjához. 224

226 EMLÉKEZTETŐ A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi helyszínre és védőövezetére készülő kezelési terv tárgyában február 10-én Ivanics Ferenc (országgyűlési képviselő, a Fertőtáj Világörökség Magyar Tanácsa Egyesület elnöke) és Schuchmann Péter (tervező, a kezelési tervet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ megbízásából készítő tervezői konzorcium vezetője) között megtartott egyeztető tárgyalásról. A megbeszélés helyszíne az Országgyűlés képviselői irodaházának 349-es tárgyalója volt. A megbeszélést megelőzően a tervezés jelenlegi állásának bemutatása érdekében - a tervező megküldte Ivanics Ferenc elnök úrnak a kezelési tervet megalapozó dokumentáció első, munkaközi változatát, amelyet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ által felkért szakértők véleményei figyelembevételével február 17-ig kell átdolgozniuk. (A helyzetértékelés azt követően lesz publikus a tervezésben részt vevő érdekeltek és érintettek körében.) A megbeszélésen Schuchmann Péter tájékoztatta Ivanics Ferenc képviselő urat a tervezési előzményekről, a tervezési munka célkitűzéseiről, illetve az eddigi egyeztetések szervezése esetenként félreértésekre is okot adó részleteiről. A megbeszélés résztvevői tisztázták a felmerült kérdéseket, majd megállapodtak abban, hogy a tervezési munka folytatása során a gondnoksági feladatokat is ellátó Világörökség Egyesület meghatározó szerepet vállal és kap úgy a tervezésben, mint a tervezéssel kapcsolatos egyeztetésekben. A Fertőtáj Világörökség Egyesületet ebben a munkában Taschner Tamás képviseli. Fentiekre is tekintettel Ivanics Ferenc és Schuchmann Péter megállapodott abban, hogy a tervezés folytatásának, a kezelési terv készítésének következő állomása a Világörökség Egyesület taggyűlésének következő ülése lesz (előre láthatóan február végén), ahol a tervezők a szakmai anyag előzetes megküldése után tájékoztatják az Egyesületet a tervezési munka állásáról. Ezt követően a tervezők az Egyesületbe tömörülő önkormányzatok képviselőivel együtt vitatják majd meg azokat a felmerült szakmai kérdéseket, amelyek tisztázása hozzájárul ahhoz, hogy olyan kezelési terv kerüljön megfogalmazásra, amely a legjobban szolgálja a világörökség ügyét, illetve a térség egésze és az érintett települések érdekeit. A tervező a hatékony együttműködés érdekében minden szükséges információt biztosít az Egyesület Egyesület számára. Az Egyesület, a Gondnokság az egyeztetések szervezésének segítésével biztosítja, hogy úgy a tervezés, mint az egyeztetések során a legnagyobb mértékben érvényesüljön a nyilvánosság, hogy a térség gazdasági és civil szereplőinek is módja legyen érdekeik megfogalmazására, érvényesítésére. Megállapodás született arról is, hogy a világörökségi kezelési tervvel kapcsolatos egyeztetések az Egyesület korábbi jó gyakorlatát követve mindig más településen, más helyszínen kerülnek megrendezésre. Az emlékeztetőt összeállította: Schuchmann Péter 225

227 STAKEHOLDEREK JEGYZÉKE Szervezet Kontakt Elérhetőség / ben / cím / telefon Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Ivancsics Ferenc Egyesület elnök Fertő-táj Világörökség Magyar Tanács Egyesület Taschner Tamás titkár 9431 Fertőd, Haydn u.2, Civilek a Fertő tájért egyesület Horváth Attiláné Tel: Civilek a Fertő tájért egyesület Kemenár Katalin Tel: Castanea Környezetvédelmi Egyesület Hárs Olivér Soproni Városszépítő Egyesület Soproni Hegyközségi Tanács Corvinus Magyar-Osztrák Baráti Kör Sopron, Várkerület 19. Tel:99/ Tájak, korok, múzeumok Sógor Ferenc Sopron és Vidéke Horgász Egyesület Hargitai László 9401 Sopron, Pf.: 165., Kertészek és Kertbarátok Soproni Egyesülete Kitaibel Pál Környezeti Nevelési Oktatóközpont 9400 Sopron, Új u Sopron, Széchenyi tér 11. Tel:99/ Sopronért Baráti Társaság 9400 Sopron, Széchenyi tér 2. Escort Utazási Iroda Bormarketing Műhely Kht. Tájház üzemeltető Krisch Magdolna 9400 Sopron, Templom u.21., Eszterháza kutató Fülöp Géza Fertődi zeneiskola Bertha János igazgató Patonai Panzio Települési turisztikai szervezeti alapító Patonai Tamás BIKE S.O.S. szolg. Mezőgazd. Vállalkozó Horváth Zoltán 226

228 Porpáczy Aladár Középisk(ÁMK) Szociális Szövetkezet Vasúti lámpamúzeum Helyi Horgász Egyesület Szent Mihály Plébánia Hegykő Wellner Andrea igazgató Ábrahámné Takács Kornélia Dr. Reisner Ferenc plébános Tornácos Panzió Hospelyné Klára Sára termál fürdő Radovics Tibor Hegykői Turisztikai Egyesület Dr. Jakab Zsolt jegyző Beszélő Kőemlékek Alapítvány Széchenyi kastély Soproni Múzeum Dr. Kelemen István Építész tervező Rabi Géza rabi Ilona Major Horváth László Bozi Rozi Panzió és Étterem Fertő táj 7 csodája-fertőrákosi kirándulás Szerdahelyi Zoltán GYSV turisztikai csoport Drescher Hajózási Kft. Soproni borvidék Rigler Zsolt ügyvezető Nemzeti Park Larus Kft. Horgász-vadász-túra bolt Park Panzió Goda István turisztikai referens Barcza Attila TDM menedzser SCARBODANA KFT. Vissi András LIME KFT Alpokalja-Ikva mente Leader Egyesület Hutflesz Mihály turisztikai szakértő Páliné Keller Csilla mszvezető 227

229 Település Telefon Elérhetőség Fertőboz (99) Tóth József, 9493 Fertőboz Fő u. 17. Fertőd (99) Kocsis Ferenc, 9431 Fertõd Madách sétány 1. Fertőhomok (99) Horváth Attila, 9492 Fertőhomok Akác u. 44. Fertőrákos (99) Baltigh Márta, 9421 Fertőrákos Fő u Fertőszéplak (99) Kóbor Attila, 9436 Fertőszéplak Petőfi u. 2. Hegykő (99) Szigethi István, 9437 Hegykö, Iskola u. 1. Hidegség (99) Kovács István, 9491 Hidegség Petőfi út 1 Nagycenk (99) Csorba János, 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. Sarród (99) Turi Lajos, 9435 Sarród, Rákóczi út 8 Sopron-Balf (99) Dr. Fodor Tamás, 9400 Sopron Fő tér 1. Balfi Részönkormányzat Dr. Varga Mária, 9494 Sopron-Balf Fő u. 27. Balfi Kulturális Egyesület Nagy Balázs ORSZÁGOS NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATOK MAGYARORSZÁGI NÉMETEK ORSZÁGOS ÖNKORMÁNYZATA ORSZÁGOS HORVÁT ÖNKORMÁNYZAT (1) BP. Júlia u.9. (1) BP. Bíró L. u

230 FŐÉPÍTÉSZEK Települési (99) Németh Gergely Megyei: (96) Gyárfás Henriett Állami: (96) Kuslits Tibor Sajtó NYME Csiha Tünde Pulzus TV Köves Andi Corvinus rádió Nap rádió 9400 Sopron, Panoráma u.22., Interjúalanyok Név Település Foglalkozás Cím Dr.Berki Imre Sopron egyetemi docens helyben Varga Gábor Sopron erdőmérnök, környezetvédelmi helyben szakmérnök Víg Péter Sopron egyetemi docens helyben Grábner József Sopron építészmérnök, 9400 Sopron, festőművész Jókai u.30. Basinszky Erzsébet Sopron, építészmérnök, zenetanár 9400 Sopron, Főtér Környei Attilláné Kópháza, Nagycenk gazdasági ügyintéző 9400 Sopron Kis János u. 7 Horváth Imre Sopron Vörösné Szukits Mária Sopron pénzügy Bencze Bernadett Sopron közgazdász, szőlészborász szakmérnök óvóképző, főisk.docens Gálos Ernő Sopron villamosmérnök 9400 Sopron, Cseresznye sor Sopron, Cseresznye sor Sopron, Deék tér Sopron, Kossuth utca

231 Trencsér Zoltánné Sopron Róth, gazd. vezető 9400 Sopron, Kurucdombsor 20.. Dr. Takács Viktor Sopron Róth, tanár 9400 Sopron, Lővér krt.112. Friedrich András Gimesi Szabolcs Ivánkovics Ottó Hárs Olivér Sopron Sopron Nagycenk Sopron Egyetem volt Gazdasági Főigazgatója, Fertődi Kastély gondnoka Sopron város volt polgármester, jogi végzettség villamosmérnök, Nagycenk polgármestere Castea Környezetvédelmi Egyesület társelnöke 9400 Sopron Sörházdomb u Sopron, Töpler Kálmán u Nagycenk, Gyár u Sopron, Udvarnoki u.2 Dr. Márkus István Sopron egyetemi docens 9400 Sopron, Deák tér 63. Böröcz István Fertőrákos tűzoltómérnök Trackl Károly Fertőrákos/Sopron üzemi faipar Németh Józsefné Fertőd adóügyi intéző 9421 Fertőrákos, Felsőszikla sor 9400 Sopron, Lackner Kristóf u Fertőd, Baross telep 13/D Vörös Józsefné Fertőrákos bölcsésznő 9421 Fertőrákos, Fertő utca Kaltanecker László Fertőszentmiklós kárpitos Pirger Zoltán Kusits József Turi Lajos Hospely Károlyné Szigethi István Völgyi János Fertőszentmiklós Fertőszentmiklós Sarród Hegykő Hegykő Hegykő Fertői Nádasgazd. Váll. főmérnöke volt Fertői Nádasgazd. Váll. gépszerelő volt polgármester, kertész/agrár pedagógus, Turizmus(Tornácos Panzió) gépész, Hegykő polgármestere pedagógus, Hegykő volt polgármestere Dr. Takács Tamás Fertő/Sopron agrármérnök Sosztarich András Reisner Ferenc Fertő/Sopron Hegykő-Hidegség- Homok építészmérnök, festőművész pap 9444 Fertőszentmiklós, Fertődi u Fertőszentmiklós, Fertődi u Fertőszentmiklós, Béke u Sarród, Rákóczi u Hegykő, Kossuth Lajos u Hegykő, Iskola u Hegykő, Kossuth u Sopron, Kossuth u. 22/A 9400 Sopron, Várkerület Hegykő, Kossuth u

232 Horváth Attiláné Fertőhomok pedagógus Hadarits Tímea Ivánkovics Ottó Fertőd Nagycenk idegenforgalmi szakmenedzser polgármester, villamosmérnök Bozsvári István Fertőszéplak polgármester, tanító ben 9485 Nagycenk, Gyár u. 2. Kishegyi Gyula Kovács István Fertőszéplak Hidegség nevelő tanár, tájház gondnok polgármester, vállalkozó Kutrucz Gyula Fertőboz agrármérnök Pandur László Fertőhomok gépkocsivezető 9436 Fertőszéplak, Nagy Lajos utca Hidegség, Petőfi Sándor utca 16. Goda Mátyás Sarród agronómus 9434 Sarród, Fő u.64. Bánovics Zoltán Fertőújlak esztergályos Pellinger Attila Sarród erdőmérnök, zoológus FHNPI, Sarród, Kócsagvár 231

233 FELTERJESZTÉSI DOKUMENTÁCIÓ ÉS ALAPÍTÓ OKIRAT OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG / MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FERTŐ-TÁJ KULTURTÁJ JELÖLÉSE A VILÁGÖRÖKSÉGI LISTÁRA - DOKUMENTÁCIÓ - ( a kiegészítéssel egységes szerkezetbe foglalva) A tanulmányt készítették: Bundesdenkmalamt Bécs, VÁTI KHT Budapest Osztrák Szövetségi Oktatásügyi és Kulturális Minisztérium Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Budapest / Bécs

234 Tartalom Bevezetés 3 I. A természeti/kulturális táj azonosítása 4 a. Ország 4 b. Körzet 4 c. A táj 4 d. Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták 4 e. Térképek és tervek 5 f. Javasolt terület 6 II. A jelölés indoklása 7 a. A természeti/kulturális táj jelentőségének megállapítása 7 b. Összehasonlító elemzés 10 c. Eredetiség / integritás 12 d. A jelölést alátámasztó kritériumok 14 III. Leírás 18 a. A terület leírása 18 b. Történelem, fejlődéstörténet 34 c. A terület legfrissebb adatainak formátuma és dátuma 38 d. Az értékmegőrzés jelenlegi állapota 40 e. Az értékek bemutatásával és promóciójával kapcsolatos politikák és programok 41 IV. Kezelés 42 a. Tulajdonviszonyok 42 b. Jogi helyzet 43 c. Védelmi előírások és az alkalmazásukhoz szükséges eszközök 46 d. A kezelést végző szervezet(ek) és a kapcsolattartásért felelős személy neve és címe 47 e. A kezelés szintje (pl. területi, regionális) 49 f. A területre vonatkozó elfogadott tervek 49 g. A finanszírozás forrásai és szintjei 51 h. A védelemhez és a kezeléshez rendelkezésre álló szakértői és oktatói bázis 52 i. Látogatók számára elérhető lehetőségek és statisztikák 53 j. A terület kezelési terve és annak célkitűzései 54 k. Személyi állomány szintjei (szakmai, technikai, fenntartási) 56 V. A területre hatást gyakorló tényezők 57 a. Fejlesztési ártalmak 57 b. Környezetiártalmak 58 c. Természeti katasztrófák és készültség 58 d. Látogatók/turizmus hatása 58 e. Lakosok száma a területen illetve az ütközőzónában 58 VI. Monitoring 59 a. A védelem állapotának kulcsfontosságú indikátorai 59 b. Adminisztratív intézkedések a terület monitorozására vonatkozóan 59 c. Korábbi jelentések eredményei 60 VII. Dokumentáció

235 a. Illusztrációk 60 b Igazgatási térképek és más fontos térképek kivonatainak másolata 60 c Bibliográfia 60 d A leltárak, irattárak és archívumok címei 68 Melléklet Bevezetés A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj jelölését két állami fél terjeszti be kultúrtáj kategóriában, - jelesen az Osztrák Köztársaság és a Magyar Köztársaság, mivel a felterjesztési területet 1918 óta államhatár szeli ketté. Igy a Fertő- Neusiedler tó kultúrtáj, bár földrajzilag és történelmileg egységes kultúrtáj, nemcsak a kultúra és a természet integrációjának, hanem két civilizáció együttműködésének is igen fontos megnyilvánulása. Ez az a hely, ahol a Nyugat-Magyarország és Kelet-Ausztria közötti finom átmenet érzékelhető. Ez teszi a jelölést különösen fontossá. Ez igazolja, hogy a határok, amíg a történelem és a földjét művelő és az ökológiai adottságokat tiszteletben tartó ember eredményei az ember és természet együttélésének politikai határokon átívelő folytonosságát hozzák létre, a határok jelentősége eltörpül. A felterjesztési terület (magterület és védőzóna) bemutatja a kultúrtáj kulturális és kulturális/természeti dimenzióit. Ez különösképpen igaz a települési forma és településtípus kulturális jelentőségére, azaz a tájban lévő hagyományos épített környezetre. A tó Eurázsia legnyugatibb sztyepptava Állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye Kiemelkedő gazdagságú növény- és állatvilággal rendelkező, ember uralta táj, génbank Ember és bioszféra rezervátum harmonikus együttese Változatos etnikai összetételű lakosság által létrehozott kultúrtáj Nemzeti határokon átívelő évszázados társadalmi-gazdasági, kulturális egység Földhasználati formák több évszázados folytonossága Egymást követő civilizációk gazdag régészeti öröksége Geológiai, bányászati és esztétikai különlegességek A földhasználathoz kapcsolódó gazdag településépítészeti hagyományok Gazdag és értékes műemlékállomány Különösen értékes néprajzi örökség 234

236 I. A Természeti / kulturális táj azonosítása a) Osztrák Köztársaság / Magyar Köztársaság b) Burgenland tartomány (Ausztria) Győr-Moson-Sopron megye (Magyarország) c) Kulturális Fertő-táj d) Térképen való elhelyezkedés, földrajzi koordináták Ausztria A Világörökségi listára felterjesztett Fertő-tó (németül Neusiedler See, angolul Neusiedler Lake) kulturális táj magában foglalja az UNESCO által bioszféra-rezervátumnak nyilvánított Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó- Fertőzug) Ramsari-területet, valamint a tó nyugati partján fekvő, Rust szabad városát teljes egészében a műemlékvédelem alatt álló óvárossal és Mörbisch, Oggau, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden tóparti falvakat földjeikkel és földhasználati rendszerükkel együtt, - továbbá a Neusiedlersee-Seewinkel Nemzeti Parknak a tótól nyugatra eső többi területét. Az ütközőzóna megegyezik a Neusiedlersee-Seewinkel természetvédelmi és tájvédelmi területtel és a Neusiedlersee-Seewinkel (Fertő-tó-Fertőzug) Nemzeti park magterületen kívül eső részeivel. Magyarország A Fertő-tó kultúrterületének magyarországi oldalán a Világörökségi védelemre felterjesztett terület magában foglalja a Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, továbbá Fertőrákos települést a műemléki jelentőségű területként védelem alatt álló településmaggal együtt, a Páneurópai Piknikhez vezető útig, - valamint a nagycenki volt Széchenyi-kastély védett műemléki környezetét beleértve a kastélytól a tóra lefutó hársfasort is Fertőd belterületét a fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezetét, Fertőd tó felé eső területét a Pamhagenbe vezető útig, továbbá Sarródot és Fertőbozt, valamint Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron) települések beépített és tó felé eső területeit. Az ütközőzónát Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak külterületei alkotják. Ausztria-Magyarország Elhelyezkedés és földrajzi koordináták: Terület: Terület és ütközőzóna: észak től ig és kelet től ig észak tól ig és kelet től ig e) Térképek és tervek (lásd a Függeléket) 1. Általános térkép a Világörökségi védelemre felterjesztett terület elhelyezkedéséről és határairól 2. Térkép a jelölt terület és az ütközőzóna határairól 3. Térkép a nemzeti védelem alatt álló területek határairól 4a. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól RAMSARI területek 4b. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól SPA, SCI és Natura c. Térkép a nemzetközi védelem alatt álló területek határairól Bioszféra rezervátum 5. A kulturális örökség kiemelkedő értékei 6. Fertőrákos, összehasonlító térképek 1785 és 1984-ből, jellegzetes hosszú parasztporta 7. Ruszt, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 8. Purbach, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 9. Breitenbrunn, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 10. Mörbisch, összehasonlító térképek 1785 és 1993-ból 11. Fertőd, Esterházy kastély és parkja 12. Nagycenk Széchenyi kastély és parkja A földhasználati folyamatosság térképei i. Földhasználat ( ) 235

237 ii. Földhasználat (1914) iii. Földhasználat (2000) f) Javasolt terület 1 Ausztria-Magyarország Terület: Ütküzőzóna: ha ha II. A JELÖLÉS INDOKLÁSA a) A természeti / kulturális táj jelentőségének megállapítása A Fertő-táj Európában geológiai és geomorfológiai tekintetben egyedülálló változatosságú. A különböző klímahatások kontinentális, szubmediterrán, dealpin-montán révén nem csak a geográfiai, hanem állat- és növényföldrajzi határok találkozási helye is. Hasonló változatosságot mutat a lakosság etnikai összetétele is, amely német, szláv (horvát) és a finnugor-altáji (magyar) népelemekből áll. A Fertő eurázsiai tekintetben a legnyugatibb szikes sztyepptó. A Fertő-tó környékének rendkívül változatos és páratlanul szép vidéke egyszersmind olyan különleges kulturális érték is, amit a tájjal szimbiózisban élő ember szerves átalakító munkája hozott létre és őrzött meg számunkra. A Fertő-tó körül élő változatos és unikális értékkel rendelkező növény- és állatvilág mellett nagy számban találhatók itt az egymást váltó népcsoportok régészeti emlékei, a római kor óta használt fertőrákosi, Mörbisch-i és a St. Margarethen-i kőfejtők egyszerre geológiai, bányászati és esztétikai unikumok. A tó élete igen mozgalmas volt, áradt, apadt, eltűnt, időnként szerették volna eltüntetni. Nem csoda, ha a környék lakóinak képzeletét is foglalkoztatta ez az állandó átalakulás és érthető, hogy szeszélyes változásaival a környék népmondáiba, regéibe is beépült, a vidék szellemi kincsének is része lett. A Fertő-táj jellegzetességei igen változatosak, fő érdekessége, hogy nádas, víz és a domboldalban szőlőskertek borítják. A tavat körülölelő településlánc mind a felterjesztési területen, mind pedig az ütközőzónában léptékében és belső struktúrájában harmonikusan illeszkedik a tájba. A települések területén gazdag és értékes műemlékállomány található, amely a hagyományos, agrárius tájhasználat és életmód építészeti dokumentuma. A terület a középkor óta megszakítás nélkül lakott, az egyes településeken, a bennük található műemlékekben, épületkomplexumokban egymást fedik a középkortól napjainkig terjedő építési periódusok. Kiemelendő közülük a Világörökség részeként előterjesztendő területen fekvő Rust szabad városnak városfallal övezett óvárosa, mely zárt egységben műemlékvédelem alatt áll, valamint a tőle délre fekvő Fertőrákos települése, amelynek történeti településmagja műemlékileg szintén védett. Történeti/térségi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tóvidék történeti térképein a 18. század óta, amióta kellő részletezettségű térképeink vannak, - a változó vízfelszínnel szemben a földhasználat és a hagyományos emberi település meglepő folytonosságot mutat.(lásd i.-ii.-iii. térképeket). Mivel 19. század óta a klimatikus állapotot jelentősen stabilizáló a vízszint és nádvidék valójában nem sokat változott, a tó körül a hagyományos mezőgazdasági földhasználat, különösen a szőlőkultúra feltételei megmaradtak. Ez segített megőrizni az ökológiai egyensúlyt, azaz a szerves kölcsönhatást a természeti környezet és a népesség között. A II. József által elrendelt földmérés térképe (i. térkép), egy 1914-es kataszteri térkép (ii. térkép) és egy mai felvétel (iii. térkép) áttekintést ad a dokumentációban leírt jelenségről, nevezetesen a természet és az ember egyedülálló kölcsönös függőségéről, amely elvezetett a tónak, mint egyedülálló természeti rezervátumnak, környezetének és a csatlakozó kulturális térségnek mind megőrzéséhez mind kiaknázásához. Ebből a szempontból a Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj valóban kiemelkedő jelentőségű. Történeti/kulturális vonatkozások: A nád mezőgazdasági és kereskedelmi felhasználása mindig jelentősen hozzájárult a természetesen terjeszkedő nádvidék megóvásához. A mezőgazdasági és kereskedelmi hasznosítás emberemlékezet óta elválaszthatatlan egységet képez. A tó közvetlen környékén a mezőgazdasági és szőlőművelési földhasználat egyaránt ebben a szoros összefüggésben fejlődött évszázadokon át. Ílymódon földművelés és ennek a Fertő-Neusiedler tó 236

238 környékének speciális fizikai összetevőitől és a természet által kínált lehetőségektől való függése maradt a kultúrtáj fejlődésének alapja. Bár a tó körüli települések szerkezete ugyanazt a beépítési tipológiát mutatja, mint a burgenlandi vagy nyugat-magyarországi települések, sajátos vonatkozásokkal is rendelkeznek, amelyek a Fertő-Neusiedler tóhoz és környezetéhez kötődnek. Ez vonatkozik a település rendre, vagyis a falvak léptékére és lakóépülettel kapcsolt gazdasági épületekkel való beépítettségére. Ugyancsak vonatkozik a kultúrtájat századok óta behálózó úthálózatra és át meg átszelő gyalogutakra. A tavi utakból (azaz a nádason átvezető csatornákból), a földeket és szőlőket sugárirányban átszelő gyalogutakból és a tó körül a parttal párhuzamosan futó, a falvakat és városokat összekapcsoló kocsiutakból (ma műutakból) felépülő hálózat a mai napig világosan felismerhető, organikusan kialakult jellegzetessége a településrendszernek. A szigetszerű város- vagy faluközpontok, amelyek tükrözik az eltérő társadalmi hátteret, a tóvidék mindent átszövő ökológiai és gazdasági rendszerébe illeszkednek és egyben egy, csak a közelmúltban eltűnt társadalmi rend illusztrációi. Ez meglátszik a különböző formájú és méretű épületeken is: a parasztpolgárok (Ackerbürger) imponáló városi házain, a falvakban a hátul csűrökkel zárt hosszú parasztporták jellegzetes sorain vagy a külvárosi pincesorokon (6.sz. térkép). A víz és földhasználat szerves egységének bemutatására, a táj és ember kölcsönhatásának képi illusztrálására két térképrészletet csatolunk. Egyiket a II. József féle földmérésből, a másikat Ruszt és környékének térképéből, amely mutatja a tóhoz vezető csatornát (7.sz. térkép). Ezek a térképek a tájon kétszáz éven át folytonosan fennálló viszonyokat és változásokat egyaránt bemutatják. A nádövezet ma valamivel szélesebb és a város természetesen nagyobb lett, míg közvetlen környezet tipikus mezőgazdasági földhasználata és a szőlőkbe való finom átmenet teljes egészében megmaradt. Egy másik példa hivatott igazolni a települési formák és településtípusok folytonosságát egy 1785-ből való és egy mai térképen. Ez az összehasonlítás a fallal övezett Purbachot mutatja akkor és most. - A nádban húzódó, a települést és a tavat összekötő hosszú hajózható csatorna és a településnek a földek és szőlők felé nyíló kapcsolata alig változott (8.sz. térkép). Egy másik jellegzetes példa a hosszan elnyúló Breiterbrunn a tóval párhuzamosan futó út mentén (lásd 9.sz. térkép). Településformája majdnem változatlan maradt és a tóhasználat, földművelés és szőlőtermesztés kívánalmai szerint alakult ki. A Mörbisch-i térképrészlet (lásd 10.sz. térkép) a hosszúkás parasztportákat és a tóhoz vezető szűk sikátorokat mutatja. A csűrök, disznóólak stb. tó felé eső elhelyezése a gazdasági megfontolásoknak a faluszerkezetben való megjelenésére utal. A térképek és térképrészletek a Fertő-Neusiedler tóvidék kultúrtájának egy másik jellegzetes vonására is rámutatnak, nevezetesen, hogy a nádasokban az emberi beavatkozás minimális volt, csupán szűk csatornák kivágására szorítkozott, és a változatos állatvilág élőhelyét (különösen a madárvilágét) mindig tiszteletben tartotta. A történeti térképeknek a mai helyzettel való összehasonlítása világosan mutatja, hogy a források kiaknázásának alapvető mértékét a természet határozta meg. A lakosságnak ez a természeti térbeli rend iránt megnyilvánuló tisztelete szerepet játszott a Fertő-Neusiedler tóvidék ökológiai egységének fenntartásában és világméretű ismertségnek örvendő természetvédelmi területet hozott létre. Ez, amiben a Fertő-Neusiedler tó a természettel szimbiózisban élő ember, azaz a határokat, mértékeket tiszteletben tartó és a természet és kultúra kapcsolatát kiaknázó ember kiemelkedő példája. Egyrészről ez a szimbiózis megengedi a tó, a nádvidék, a parti sáv és a csatlakozó területek, (a tó klimatikus hatása alatt álló a szántók és szőlőskertek) maximális, de fenntartható kihasználását, másrészről biztosítja, hogy a tó természeti területe háborítatlanul és érintetlenül megmaradjon, mivel ez a klimatikus és ökológiai egyensúly a megfelelő földhasználat és a helyi lakosság folyamatos léte szempontjából elengedhetetlen. A nádat például a múltban főleg csak a parasztság használta. Olcsó építőanyag volt, ma kereskedelmi fellendülés jellemző rá. Ez a kitermelőknek a nádövezet védelmére irányuló komoly érdekeltségét eredményezte, ami viszont a természetre gyakorol pozitív hatást. A Fertő-Neusiedler tó gazdag flórája és faunája (lásd a dokumentációban levő összefoglaló felsorolást) és különösen a madárvilág kiemelkedő sokszínűsége figyelemre méltó természeti megnyilvánulás, amely a sokirányú és az ember és természet kölcsönhatására alapuló emberi beavatkozás eredményeként is értékelhető ezen a kultúrtájon. Történelmi fejlődési perspektívából nézve a természetvédelem elve nem egészen illeszkedő, mert a természet itt sohasem volt elkülönült, izolált entitás. Mindig inkább egy olyan nagyobb egész részeként volt értékelhető, amelyben az ember és természet a fent leírt szimbiózisban talált egymásra. Ez az érv persze nem alkalmazható azokra a parti területekre, amelyek mindig szántóként vagy szőlőként voltak művelve, de elmondható a tó keleti és déli részén levő, kevésbé intenzív művelésű kaszálókra. A füves területek lényegében a 18. századival megegyező területet foglalnak el ma is. Ezeknek a füves területeknek egy részén fennmaradt az ősi külterjes állattartás. Az állatok kinn telelnek a pusztán. Az itt megőrzött szürkemarha és racka juh védett ősi állatfajt képviselnek és génbankhoz tartoznak. 237

239 A századokon át fenntartott földhasználat olyan mástípusú ember és természeti környezet közötti kölcsönhatást tükröz, amely hozzájárult a szteppvidék és sós rétek stb. fennmaradásához. Történeti/társadalmi vonatkozások: A Fertő-Neusiedler tó kultúrtáj hitelességének és egységességének fontos tényezője a történeti-társadalmi és történeti-politikai háttér. Abban az időszakban, amely lényegében kialakította a mai kultúrtájat, (a 18. század második felében) a térség alapvetően az osztrák-magyar arisztokrácia, jelesen az Esterházy, Széchenyi és Habsburg család kezén volt (lásd sz térképek és tervek). Kisebb területeket birtokolt a katolikus egyház (parokiális birtokok, ciszterci rendi birtokok). Mindenekelőtt a nagybirtokok uralták a falvak és (mező)városok külterületét. A földbirtokosság állandósága nagyban hozzájárult a földhasználat kialakult módjának folytonosságához. Még az 1914 és 1945 utáni politikai-társadalmi felfordulások, amelyek során az arisztokrácia helyét részben a közösségi szektor vette át, sem változtattak lényegesen a földbirtok rendszeren. Az a társadalmi szerkezet, amely a földre a tulajdonviszonyok és megélhetési forrás szempontjából meghatározó volt, nem változott. Ez olyan tényező, amelyet nem szabad alulértékelni. Ez megállapíthatóan hatással volt a kultúrtájra és segített fenntartani a hagyományos társadalmi-gazdasági szerkezetet és ílymódon a földhasználat és a természeti környezet közötti egyensúlyt. Különösen említésre érdemes az a tény, hogy a Fertő-Neusiedler tó kultúrtájat a múltban nem veszélyeztette és ma sem veszélyezteti semmilyen új gazdasági vagy ipari elképzelés, és az idegenforgalom fejlődése is csak kisebb mértékű és nincs zavaró hatással a hitelességre és egységességre a meglévő törvényes korlátok és elégséges védelmi erőfeszítések révén, ahogyan ez bővebben a dokumentációban kifejtésre került. 17. század óta Ruszt szabad város és a tó körül sorakozó tiszta rendezettségű falvak sorának léte és virágzása és a tóvidéken épült fontos paloták és kertek tanúskodnak a kedvező gazdasági és földhasználati lehetőségekről. Ezt, az említett, szép természeti környezetet és az illeszkedő, de hasznot hozó földhasználat egységes egybeesését ismerte fel az ember az elmúlt századokban, és így járult hozzá ennek a kultúrtájnak a gazdasági és politikai-társadalmi jelentőségéhez. A nyugati és déli tópart települési szerkezete és fejlődése (Ausztriában Mörbisch és Winden között, Magyarországon Fertőrákos és Sarród között) olyan adottságok, amelyek indokolják ezeknek a településeknek a felterjesztési terület magterületébe való bevonását. b) Összehasonlító elemzés A Fertő-tó hidrológiailag kapcsolatban áll a Dunával, a Hanság medencéinek múlt századi lecsapolását követően a folyó nagyobb áradásai a Mosoni-Dunán és a Rábcán keresztül a Fertőig eljutottak, ennek köszönhetően a tó vízszintje erősen ingadozott: néha kiáradt a környező területekre, máskor pedig teljesen kiszáradt. A magasabb fekvésű Fertőzugban a folyó meszes hordalékán kialakult lefolyástalan szikes tavakat találunk, amelyek egy része időnként évekre kiszárad. Itt a Kiskunsághoz hasonló szikesek alakultak ki. A Fertő és fertőkörnyéki szikes élőhelykomplexum a maga nemében egyedülálló, nyugatabbra már nem találunk hasonló, a tengerparttól távol kialakult, a talaj és a víz magas sótartalma által elsődlegesen meghatározott élőhelyeket. A természeti környezet sokfélesége a Fertő-táj geomorfológiai változatossága és az éghajlati zónák találkozása következtében alakulhatott ki. A Kisalföld nyugati szélén süllyedéssel kialakult tómedencét részben az Ős-Duna kavicsteraszai, részben pedig a (12 millió éves miocénkori lajtamészkőből álló) Fertőmenti-dombság és a Lajtahegység határolják. Nyugatabbra az Alpok masszívuma és az Alpokalja Sopron-hegység, Rozália-hegység - zárja le a horizontot. A sósvizű élőhelyek a tengermelléki területeken Európa szerte megtalálhatók, de a kimondottan kontinentális jellegű szikes vizek Európa keleti felére és a Kárpát-medencére korlátozódnak. Emellett jelentősebb számban Ázsiában, Észak-Amerikában, Kelet-Afrikában, Ausztráliában találhatók. A Fertő a legnagyobb európai szikes tó, területe 309 km 2, a sorban utána következő - Elton Oroszország és Kazakisztán határán a felénél is kisebb felületű. A Kárpát-medencében a Duna-Tisza Közén és a Tiszántúlon vannak nagy kiterjedésű szikesek. A Hortobágy (Hortobágyi Nemzeti Park), kontinentális klímájú, alkalikus öntéstalajon alakult ki. Ez a terület a jégkor vége óta pusztulóban lévő hordalékkúpon elhelyezkedő, majdnem tökéletesen sík, időszakos ártere a Tiszának és kisebb mellékfolyóinak. Formakincsét részben a feltöltődött ártéri síkságok, részben a sztyeppei éghajlaton pusztuló löszhátak, a hosszú, hátszerű kiemelkedések, kisebb dűnevonulatok, eróziós árkok és lefolyástalan mélyedések, szikpadkák jellemzik. A Kiskunság és a Jászság a Duna mészben gazdag üledékein a Kárpát-medence meszes-szódás szikes tavakkal legsűrűbben tarkított területe. Ezek a tóvonulatok a Duna által elöntött síkság alluviális mély fekvésű 238

240 vonulataiban, öblözeteiben szervesen kapcsolódnak össze a Dunavölgyi-síkság löszfelszínén. A Tisza-völgy Duna Tisza közi részén az infúziós löszbe ékelődött alluviális medrek is elszikesedtek. Ezek meszes jellege azonban kifejezettebb a tiszántúli térségekhez képest, mivel a karbonátban gazdag homokhátság területeiről számottevő a talajvizek leszivárgása a Tisza-völgybe. A Kárpát-medence erősen meszes-szódás kifejlődésű szikeseit nagyobb kiterjedésben az Alpok kalciumban gazdag mállási termékeiből származó eolikus futóhomokon és löszfelszínen, valamint a Duna egykori árterületének alluviális üledékein találjuk. A legjelentősebb ilyen térség a Duna Tisza köze, kisebb kiterjedésben a Fejér-megyei Sárrét, továbbá a Fertő-tó mellékén a Fertőzug területe, ahol a meszes dolomitos üledékfejlődési folyamatok a Duna Tisza közi szikesekhez hasonló. A Fertő vízszintjének a múlt század végi és a. század első évtizedeiben végrehajtott vízrendezését követő állandósulása a nádasok gyors előretörését eredményezte. Európában csak egyetlen nagyobb összefüggő nádas-állomány található. A Duna deltájában kialakult hatalmas nádasok azonban a folyó torkolatának feltöltődése miatt alakultak ki, a több ágra szakadó Duna édesvize áramlik keresztül rajtuk. Földrajzi viszonyait tekintve a felterjesztésre kijelölt terület az északi félteke 40 o és 50 o között lévő sós tavakkal vethető össze. Azonban ezek nagy része nem alföldi elhelyezkedésű, hanem a tengerszint felett 350 m-nél magasabban (pl. a kazakisztáni Tengiz-tó), nem ritkán magashegységi (törökországi, iráni és észak-amerikai sós tavak) környezetben van. Az alföldi (elsősorban eurázsiai) szikes, sós tavak többségének klimatikus és geológiai környezete teljesen más, miszerint ezek nemritkán sivatagi környezetben vannak (pl. a kazakisztáni Balhash, Aral, Alakol, Salkarteniz tavak, vagy az észak-amerikai Salt-Lake, Devil-lake stb.). E tavak és térségük élővilágának elemei kizárólag kontinentálisak, nagy térségekben sem jelentkeznek más hatások. A Fertő élővilágával némiképp hasonlatos élővilágot keleti irányban az iráni Nargiz-Kiriz-tóig (keleti hosszúság 53 o 40 ) lehet találni, de ezek a törökországi és iráni tavak délebbi elhelyezkedésűek, magashegységi fekvésűek, és teljes mértékig csak kontinentális hatásoknak vannak kitéve a Fertővel szemben, ahol emellett a szubmediterrán, és atlantikus klíma is érvényesül. A Fertő-vidék képét erőteljesen meghatározza az alacsony meszes alapkőzetű dombságon és a keleti parti folyóhordalékon kialakult nagy múltú szőlőművelés. Az előbbi az erős, száraz vörösborok, utóbbi a könnyebb fehér borok termőhelye, már a római kor óta. A magyarországi borvidékek nemesebbjei közül a Balaton lankáin alakult ki némileg hasonló táj, azonban ott hiányoznak a síksági szőlőskertek és a tavat, mint tájképelemet nem a nádas, hanem a nyílt víztükör dominanciája jellemzi. Jelentős tájalakító hatása volt az állattartásnak is. A Fertő-menti legelőkön át lábon hajtották az Alföld legelőin felhizlalt szarvasmarhát az osztrák és német piacokra. Összességében elmondható, hogy a Fertő kedvező földrajzi elhelyezkedése is nagymértékben hozzájárult egy változatos, két évezredes civilizációs kultúra töretlen fejlődéséhez a térségben. Ilyen szerves fejlődés, kölcsönhatás és szoros kapcsolat a tó és a helyi lakosság között más, hasonló tavaknál nem tapasztalható. A Fertő-táj - az udvar köré tömörült, vezető magyar és osztrák történelmi arisztokrácia nyári kastélyainak, rezidenciáinak területe. Fertőd (Esterházy), Nagycenk, Fertőszéplak (Széchenyi), Fertőrákos (Győri püspök), Halbturn (Habsburg-Lotharingiai). Az európai pl. Párizs vagy München környéki nyári rezidenciákkal vethető össze. Míg Münchennél szintén tó köré épültek a kastélyok Párizs mellett például nincs tó, a Fertő-táj főként abban is más, hogy míg amazok egy-egy ország fővárosa körül tömörültek, - a Fertő-táj kastélyai két ország arisztokráciáját képviselik és két főváros közelségébe a birodalmi főváros, Bécs és a történelmi magyar főváros, Pozsony (ma Bratislava) közelébe települtek. A Fertő-táj ilymódon a VIII. századi, országhatárokon átívelő kulturális és társadalmi egység által létrehozott egységes kulturális táj példája. A Nagycenki Széchenyi Kastély - nem képez páratlan művészeti értéket. Megszentelt hely, amely a legnagyobb magyar -ként tisztelt reformer, gróf Széchenyi István személyéhez kötődik. Összehasonlításul adódik a Thomas Jefferson Monticello-i kastélya (Virginia, USA), amely szintén az ott élt személy jelentősége miatt áll az érdeklődés középpontjában. Nagycenk korban és méretben Monticelloval egyező. De míg az az amerikai rabszolgatartó társadalomra jellemző példa a kert felől föld alá rejtett mellékszárnyakkal, - Nagycenken a demokratikusabb magyar berendezkedésnek megfelelően a mellékszárnyak együtt élnek a kastéllyal. Hasonló kialakítású kert csatlakozik mindkét kastélyhoz, és Jeffersonéhoz hasonlóan Széchenyi személyes kezenyoma is kimutatható a lakóhelyét képező együttesen. 239

241 A Fertődi Esterházy Kastély - Versailles mintájára kialakított nyári rezidencia. Alapjában különbözik az előképektől Versaillestől és Schönbrunntól, mert nem királyi vagy császári, hanem családi, főúri kastély. Mindkettőtől az is megkülönbözeti, hogy az Esterházy kastély egy köréje szerveződött önálló település központja is. Míg Schönbrunn lejtős terepen, Versailles mesterségesen rendezett terepen épült, Eszterháza természetes, sík terepen fekszik. Eszterháza alaprajzilag az analógiáknál összefogottabb. Az antik amfiteátrumokat eredeti módon idéző íves, zárt díszudvarral rendelkezik, ami jellegzetesen megkülönbözteti a franciás kultúrájú kortárs alkotásoktól. Össze nem vethető értéke Fertődnek, hogy Joseph Haydn 21 évig élt és alkotott itt, az Esterházy udvarban. c) Eredetiség / integritás Integritás A Fertő-tó környékének ma ismert különlegesen szép és kulturálisan gazdag vidékét a térség természetföldrajzi adottságaihoz igazodó ember - alkalmazkodó-alakító - munkája hozta létre és őrizte meg számunkra. A kulturális Fertő-táj kedvező természeti és éghajlati adottságokkal rendelkezik, ezért mind mezőgazdasági művelésre, mind pedig állattartásra igen alkalmas és már az őskortól biztosította az itt letelepülő különböző népcsoportok megélhetését. Éppen a tó környezetében délnyugati részén keresztezi egymást az ősi, nyugat-keleti irányú, valamint az Adriai tengert és a Baltikumot összekötő észak-déli kereskedelmi útvonal, mely a római kortól kezdve Borostyán-kő út néven vált ismertté. Ezen távolsági utak mentén a kisebb-nagyobb folyóvölgyekben és a Fertőtó parti teraszain alakultak ki a különböző kultúrák települései, amiket régészeti feltárások is bizonyítanak. A Fertő-tó vidékét sajátos övezetesség jellemzi. A víz, a vizet körülölelő nádas a csatornák labirintusaival, az egykor sós víz áztatta szikes rétek, a tavat nyugatról karéjozó dombvonulat a rajta elterülő erdőkkel és szőlőkkel nemcsak a természetföldrajzi adottságokat reprezentálják, hanem azt az évszázadok óta folyamatos tájhasználatot és életmódot is, amely az ember és a természet harmonikus együttélésének elvitathatatlanul különleges példája. A jelölt terület egyediségét és teljességét (integritását) geológiai, hidrológiai, geomorfológiai, klimatikus, természeti, valamint táj- és kultúrtörténeti viszonyai alapozzák meg. A millió évvel ezelőtti Pannontenger (az egykori Parathetys beltenger sorozat legnyugatibb tagja) működéséről (a mészalgák kiválasztotta lajtamészkő, tengeri fosszíliák stb.) a tájat Ny-ról határoló Fertőmelléki-dombvonulat már rómaiak által is művelt egyedülálló kőfejtői (Fertőrákos, St-Margitbánya) tanúskodnak. A Fertőrákosi-kőfejtőben bányászott jól faragható lajtamészkő, mely különösen gazdag fosszilis élőlényekben, Bécs, Sopron és a környező települések épüleihez szolgáltatott kitűnő építőanyagot. A kőfejtő művelése során hatalmas, sziklatemplomokra emlékeztető csarnokokat vájtak a kőzetbe, amelyek magassága eléri a 30 métert. A kitermelés a század közepéig folyt, később barlangszínházat alakítottak ki benne. A Fertő-táj alsóbb területei a jégkorszaki tektonikai süllyedésekben összefolyó vizekből (talajvíz, esővíz, kisebb patakok stb.) jöttek létre. Ezek olyan láprétek, melyek a kedvező mikroklimatikus és csapadékviszonyoknak köszönhetően glaciális reliktumfajokban bővelkednek. Ugyanakkor már néhány száz méterre e hűvös klímájú helyektől a meleg domboldalakon kétezer éves szőlőkultúra ad megélhetést a táj soknemzetiségű (magyar, német, horvát) lakosságának. A táj dél-keleti területein a jégkorszaki szelek korábbi folyók homokos-kavicsos hordalékaiból gorondokat (dombokat) emeltek. Itt kisebb-nagyobb szikes tócsák és legelők alakultak ki az itt érvényesülő kontinentális hatásoknak köszönhetően. Mindez elősegítette a külterjes állattartás kialakulását, ami egyébként a kelet-európai és ázsiai füves élőhelyekre jellemző, s a tájtól nyugatra ismeretlen. A táj melegebb, szubmediterrán klímahatásoknak kitett területein endemizmusok (bennszülött fajok) emelik az élővilág egyediségét, amely négy klíma (szubatlanti, szubmediterrán, dealpin és kontinentális) itteni együttes hatásának köszönhető. A tó és környékének egyedülálló adottságai, a szőlészet-borászat, és a szilaj pásztorkodás mellett többek között a halászat, nádgazdálkodás jelentett és jelent mind a mai napig megélhetést a helyi lakosságnak. A halászeszközök közül érdemes bővebben szót ejtenünk a vejszéről, mely a Fertőhöz hasonló sekély vizek jellegzetes szerszáma, és területünkön a. század első felében még alkalmazták. Használatának ismerete a magyarság I. századi honfoglalása előtti vándorlásának idejére nyúlik vissza. A vejsze egy akár több száz méter hosszú, nádból készült kerítés-útvesztő, amely a sekély vízben a hal útját elrekeszti. A legfontosabb halásztelepülések Rust, Sopron, Sarród és Hegykő voltak. A halászat mellett a Fertő fontos haszonvétele még a nád. Természetesen a nádtermés is függ a tó szeszélyeitől, de mégsincs annyira kiszolgáltatva neki, mint a halászat. A minőségi, tetőfedésre alkalmas nád iránti kereslet állandó volt az 240

242 elmúlt századokban is, hiszen a lakó és gazdasági épületek fedésére ez volt legolcsóbb anyag és annál jóval tartósabbnak számított. Eredetiség A nádtetős épület a táj hagyományos arculatában máig felismerhető elem. S ez csak egy a tó és a lakosság egymásrautaltságának évezredes példái közül. Ez az aktív szerep, amit a tó a társadalomban képvisel, garancia arra, hogy a táj és ember kapcsolata a későbbiekben is egymással összhangban fejlődik. E szerves, nagy múltú és sokoldalú humánökológiai kapcsolat a Fertő-tájon egyedülálló a világ sós, szikes tavainak sorában. Ennek a középkor óta folyamatos mezőgazdasági tájhasználatnak és életmódnak a bizonyítéka a tavat karéjozó településhálózat harmonikus tájba illeszkedése, az egyes települések léptéke - a tavat zömmel apró települések karéjozzák -, a települések belső struktúrája és jellemzően paraszti építészete is. Mind a jelölt területen, mind pedig az ütközőzónában meghatározó sajátosságot jelent, hogy a középkor óta folyamatos a letelepedés; az ősi települési szerkezetek még mindig megtalálhatók, különösen a nyugati tópart mentén. Erre példa Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és mindenekelőtt Rust szabad városa. Sok régi falu arculata lényegében megmaradt, s a régi településmagokat részben megtartott, megerősített falakkal zárják el. E szupra-regionális jelentőségű kulturális táj jellegzetes összetevői leginkább Rust és környékén figyelhetők meg, ahol az eredetiség a történelmi várostervezés és az utcákon és tereken homogén módon egymáshoz illesztett épületek egységében jelentkeznek. A többszázéves bortermelés és a generációról generációra vándorló hagyományos nádtermesztés ma is élő szokás: ez biztosítja a fontos építőanyagok eredetiségét és egységét. A birtokviszonyok történeti alakulása azonban nemcsak Fertőrákos települése esetében jelent meghatározó sajátosságot, hanem a Fertő-tó déli karéjában elterülő térség szempontjából is mindmáig érezteti hatását. Bizonyítéka ennek az ütközőzónában elhelyezkedő apró települések jellegzetesen paraszti építészete, csakúgy mint a felterjesztési területen fekvő főnemesi rezidenciák a fertődi volt Esterházy- és a nagycenki volt Széchenyi-kastély nagyszabású barokk és klasszicista épületegyüttese, melyek tájba szervezett kertjeikkel a VIII. és I. századi főnemesi életforma és építészet különlegesen szép példáit jelenítik. d) A jelölést alátámasztó kritériumok Az UNESCO Működési Irányelveiben említett kritériumok közül a 24. paragrafus v, a 39. paragrafus i és ii, valamint a 44a paragrafus ii, iii és iv illetve a 44b paragrafus ii-vii kritériumai alapján a Fertő-tó kulturális tájat felterjesztjük a Világörökségi listára a következő indítékok miatt: 24. paragrafus, (v) feltétel: A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát és a kultúrát tükröző földhasználatot. A Fertő-tó változatos és különlegesen szép vidékének mai karaktere a messzi múltba nyúló földhasználati formák, a legeltetetéses tájhasználat és a szőlőművelés eredménye, amely az európai tóvidéken belül egyedülállónak mondható. A tó nyugati partján az ütközőzónában elhelyezkedő Mörbisch, Donnerskirchen, Purbach, Breitenbrunn és Winden mellett, a területen belül Rust szabad város kiemelkedően példázza az ember hagyományos letelepedési folyamatát, a térséget ezzel egyben képviselve is. Ez a táj a középkor óta lakott terület, a földhasználati formák azóta változatlanok. Az évezredek során itt megtelepedett lakosság földhasználata és életmódja mindenkor igazodott a változatos természeti adottságokhoz, gazdaságának alapjait mindenekelőtt a halászat, a külterjes állattartás és a római időkben meghonosodott és mind a mai napig jelentős szőlőművelés határozta meg. A helyi települési struktúra másik fontos tényezője a határvidéki fekvés. Rust egészen a mai napig egy olyan társadalom és kultúra speciális építkezési formáját példázza, amelyben a városi és vidéki ember életmódja kerek egészet alkot. A Fertő-tó kulturális táj továbbá kulturtörténeti, topográfiai, valamint természeti és ökológia szempontból az eredeti állapot megőrzésével büszkélkedhet. A földhasználat és a lakosság életmódja itt mindig is alkalmazkodott a természeti körülményekhez. A gazdasági erőforrást elsősorban a halászat, az állattartás és a borászat jelentette, melyeknek mindvégig fontos szerepe volt. A jellemző állattartási mód a ridegtartás volt. Nyáron a Fertő és a Hanság rétjein legeltették a szarvasmarha és báránycsordákat, míg télen az állatokat az erdőkbe terelték, ahol ettek, amit tudtak. Ez az állattartási mód 241

243 ritkította az erdőségeket és fokozatosan rétekké, sőt, szinte prérivé formálta őket, s ennek a tájhasználatnak az eredményei a dombsági sztyepprétek, a Fertő-mellék magas füvű ecsetpázsitos kaszálórétjei, a hansági szénatermő rétek, s a Fertő-menti puszták. A szőlőműveléses földhasználat töretlen hagyományát nem csak a tóparti dombok ma is létező szőlőföldjei bizonyítják, hanem a tavat délnyugatról karéjozó települések bortermelői épületei - illetőleg az egyes épületekben megtalálható présházak és borpincék - is, amelyekből nem egy középkori eredetű. 39. paragrafus, (i) kategória: A Fertő-tó kulturális táj az ember által tudatosan megtervezett és létrehozott, egyértelműen körülhatárolható területeket foglal magába. Ezek műemléki jellegű épületekhez és épületegyüttesekhez kapcsolódó kertes és ligetes vidékek, melyeket esztétikai szempontok szerint terveztek meg. A Világörökségi listára felterjesztett területen, a VIII-I. századi, főnemesek megbízásából készült gyönyörű kertek a tájjal szerves kapcsolatban állnak. A fertődi Esterházy Kastély és a nagycenki Széchenyi Kastély és azok kertjei a Fertő kulturális táj kiemelkedő értékeit képezik, és különös fontossággal bírnak. A VIII. század egyik vezető építészeti műfaja Közép-Európában a Versailles mintájára kialakított, hatalmas barokk kertbe komponált Esterházy nyári rezidencia. A gyönyörű példák közül az Esterházy-kastély és kertje a legkésőbbiek közé tartozik. Sajátossága alaprajzában nyilvánul meg: egy olyan íves beépítési formát, melyet az antik amfiteátrumok mintájára előbb olasz kertekben, majd nagy középületek előterében (a S. Pietro kollonádja Rómában) használtak, itt igen eredeti módon alkalmaztak. Az Esterházy-kastély és kertje maison de pleisancenak épült, azaz olyan épületnek, ahol a kastély ura élvezheti a természet és művészet szépségét, amely örömöt nyújt az érzékeknek, s amely menedékül szolgál a harc és a hatalom világa elől. A szintén VIII. századi Széchenyi-kastély és parkja a természet- és életszemléletet másképp tükrözi. Jóllehet bizonyos barokk részleteket (a tóra lefutó 2,6 km-es hársfasor által) megőrzött, angolkertje teljesen eltérő filozófiát képvisel. A Széchenyi Kastély nyári rezidencia is, azonban nem az ünnepek színhelye, hanem a természetbe elvonuló csendes és magányos elvonulásé. 39. paragarfus, (ii) kategória: A Fertő-tó kulturális táj egy rendezetten kialakított térség. Jelenlegi állapota környezetéhez fűződő viszonyából, a természettel összhangban fejlődött ki, formája és jellegzetes alkotóelemei ezt a kibontakozási folyamatot tükrözik. A Fertő-tó kulturális táj folytonos vidéket mutat be, amely a múltbéli társadalomban aktív szerepet mondhatott magáénak szorosan kötődve a hagyományos életszemlélethez, s amelyben a fejlődés folyamata továbbra is jelen van. Ugyanakkor jelentős tárgyi bizonyítékkal szolgál a kialakulás utáni időkből is. Szoros és kölcsönös kapcsolat van a táj jelenlegi sajátosságai és az agrárius földhasználat között. A természet továbbra is a megélhetés forrása és eszköze maradt a helyi lakosság számára, amint azt a tó körül elhelyezkedő számos műemlék is kifejezi. A Fertő-tó kulturális táj kulturális és természeti dimenziójának szerves egysége még mindig része a társadalmi struktúrának, az aktuális gazdasági tevékenységeknek, az agrárius földhasználatnak és az általános életmódnak. A Fertő-táj mai, sajátos és jól felismerhető övezetessége egyben természetföldrajzi adottság és a földhasználat, az állattartás és a szőlőművelés eredménye. Az agrárius tájhasználatot azonban nemcsak a táj övezetessége bizonyítja, hanem épített környezetének struktúrája és karaktere is. A tavat még ma is a többnyire középkori eredetű települések karéjozzák. Ezeket az országútra felfűződő, a tájba simuló településeket markáns paraszti építészet jellemzi. Az egyes telkek jellemző beépítése, a hosszú házforma, az épületek egyszerű alaprajzi rendszere, az épület alatt az elmaradhatatlan pincékkel és présházakkal, illetőleg zöldséges vermekkel, a telket hátul lezáró gazdasági rendeltetésű pajtákkal a paraszti életforma sajátos és különleges dokumentumai. Ezek az épületek homlokzataikkal ugyanakkor a mai utcaképnek is meghatározó és értékes elemei. 24. paragrafus, b (ii) ismérv: A Fertő-tó kulturális táj megőrzését megfelelő jogi és hagyományos védelem és vezetői működés biztosítja. A felterjesztési terület megfelelő védelmét mindkét országban a tulajdonosok, a nemzetközi egyezmények, továbbá a különböző jogi viszonyok egyaránt biztosítják. 242

244 44a paragrafus, (ii)-(iv) ismérvek: 44a (ii) A Fertő-tó kulturális táj kiemelkedő példaként mutatja be a lényeges, egymást követő ökológiai és biológiai folyamatokat az ökoszisztéma, illetve a növény- és állatvilág kialakulásában és fejlődésében. Különösen a Fertő-tó keleti és nyugati részén találhatók, a nádövezet belső folyamatai és a fás szárú növények megjelenése következtében, a sekélyvizű tó nemrégiben kialakult feltöltődésének meglepő példái; a keleti part mentén, a tóhoz közeli sekélyvizű földmélyedések eredeti helyén elhelyezkedő gátak a történelmi anyagfelhalmozódás bizonyítékai. St. Margarethen római kőfejtőben és a Fertőrákosi kőfejtőben harmadkori tengeri lithothamnioid mészkő (lajtamészkő) található. 44a (iii) A Fertő-tó kulturális táj páratlan természeti szépségű és esztétikai jelentőségű területeket foglal magába. Északon a Lajta-hegység Hackelsberg és Jungerberg nevű elődombjai, nyugaton a Ruster dombság erdői, erdőszélei, száraz rétjei, szőlősei és gyümölcsöskertjei éppúgy, mint a dél-keleti sík vidék és a déli vizes területek a táj, a flóra és a fauna páratlan sokféleségét vonultatja föl viszonylag kis területen. Éppen ezért Európán belül ez a terület egyedülállónak mondható esztétikai szempontból is. 44a (iv) A Fertő-tó kulturális táj a biológiai sokféleség eredeti élőhelyeinek védelmét tekintve a legfontosabb természetes élőhelyeket öleli föl, beleértve a tudomány és a védelem szempontjából univerzális értékű veszélyeztetett fajokat. A nyugat-magyarországi és az alpesi éghajlat között húzódó átmeneti zónában találjuk a legjelentősebb élőhelyeket. Ezek sósvizű talajbemélyedések, sekély vizű tavak, lápvidékek, nyirkos rétségek, homokos és köves száraz rétek (beleértve sóban gazdag változataikat) valamint sziklás száraz rétek. Valamennyi elsődleges élőhelynek tekintendő a 92/43/EWG direktíva (Európai Unió FFH direktíva) értelmében. A Lajta-hegység gyertyános tölgyeseinek kivételével a fent említett helyek speciális ökológiai élőhelyek. Eszerint a jelenleg létező fajok nagyrésze ritkának és veszélyeztettnek mondható és egyaránt megtalálható a Vörös Könyvben a veszélyeztett növény- és állatfajok jegyzékében és a különböző nemzetközi természetvédelmi egyezmények mellékleteiben. 44b paragrafus, (ii)-(vii) ismérv: 44b (ii) A Fertő-tó kulturális táj elegendően nagy és tartalmazza azokat az alapvető elemeket, amelyek alkalmasak az oköszisztéma és a biodiverzitás hosszútávú megőrzéséhez elengedhetetlenül fontos folyamatok leglényegesebb pillanatainak bemutására. A vízszint ingadozásának eredményeképpen a Fertő-tó a történelem során számos alkalommal kiszáradt (legutóbb 1865/66-ban). Ilyen esetekben a nádövezet eltűnt, majd a víz visszatérésével ismét növekedésnek indult. A nádas tehát jelenlegi méretét 135 év alatt érte el. Ez azonban nemcsak a nádas növekedésével, hanem a nádas területén a tó fenekének emelkedésével is együttjárt, a rothadó szerves anyagok és az iszapos üledékek beáramlásának köszönhetően. Ezt a folyamatot az uralkodó szelek és vízáramlatok rendszere segítette és segíti elő a mai napig. Az iszapos üledék főként a déli és nyugati oldalon található, míg a homokos üledéket a nyugati, észak-nyugati szél a keleti partvonal mentén halmozza fel. A finomszemcsés üledéket a vízáramlatok könnyebben sodorják a nádasokba, míg a durvább, például homokos hordalék a nádasok határvonala mentén gyülemlik fel. Ez a sáv különösen szembeötlő a dél-keleti oldalon (Sandeck, Neudeck), ahol megindult a fásszárú növények fejlődése. Ez a rendszer önfenntartó, amennyiben a vízszint elég magas ahhoz, hogy legalább bizonyos mértékig ellepje a nádast (nyáron és kora ősszel a partmenti szakasz általában kiszárad). Ez teljes egészében beletartozik a védett területbe. 44 b (iii) A Fertő-tó kulturális táj különleges esztétikai értékkel rendelkezik, és tartalmaz olyan területeket, amelyek a térség szépségének megtartásához alapvetően fontosak. A térség esztétikai értéke sokféleképpen valósul meg. Északról vagy nyugatról, a Lajta dombok illetve a Rusti dombság felől érkezve, a nádasok felé illetve a nyílt vizen túl a keleti síkságok felé nyújtózó szőlőskerteket láthatunk. Délről és keletről nézve a fent említett dombok a hatalmas Schneeberggel és Rax heggyel (az északi mészköves Alpok keleti képviselőivel) alkotnak horizontot a háttérben. Azonban nemcsak a távoli látkép figyelemre méltó, hiszen a vidék közelebbről is lenyűgöző sokféleségről ad tanúbizonyságot. Legyen az a tavaszi száraz rétek virágzása, a nedves területek orchideái vagy a Szárhalmi erdő száraz legelői, a hagyományosan legeltetett állatok százai a pusztákon a tó keleti részénél, a madarak sokasága 243

245 a sekélyvizű talajmélyedésekben vagy a késő ősszel alvóhelyükre (Lange Lacke a központi Seewinkel területén) érkező ludak ezreinek kápráztató látványa. A látogatók bármely hónapban élvezhetik a kiemelkedő esztétikai élmények sokaságát. 44b (iv) A Fertő-tó kulturális táj a tárgyalt biográfiai terület és ökoszisztéma legváltozatosabb flóra- és faunaállománnyal rendelkező élőhelyeit foglalja magába. A pannon térség jellemző élőhelyei egymáshoz közel helyezkednek el és a vizes/száraz, sós/sómentes talajok, az iszapos/köves talajréteg, a forró/ hideg területek (beleértve az alpesi és a keleti hidekedvelő fajokat) végletein belül mindenféle átmentetet megtalálhatunk közöttük óta az egész térség környezetédelmi és tájvédelmi körzet és 1986 óta a ramsari egyezmény értelmében természetvédelmi területté lett nyilvánítva. Ezen a Ramsar zónán belül találhatók a Fertő-tó-Seewinkel Nemzeti Park (alapítva 1993-ban) bizonyos területei. A felterjesztett terület védett zónáján belül található a Bioszféra Rezervátum, jóllehet a biogenetikai rezervátum sokkal nagyobb az egész felterjesztett területnél és többé-kevésbé azonos a tó vízrajzilag meghatározott vízgyűjtő területével. Ami a felterjsztett terület magyar részét illeti, itt kevésbé szoros a kapcsolat, mint az osztrák részen, mert itt csak egy település van, Fertőrákos, mely közvetlenül a tópartnál helyezkedik el, és vízrajzi értelemben ez a déli rész a kimeneti oldal óta tájvédelmi körzet és 1991 óta pedig (1994 óta az osztrák-magyar Nemzeti Parkkal közös vezetés alatt) Fertő-Hanság Nemzeti Parknak hívják. A tó magyar területe és a környező vizes területek 1989 óta a Ramsar zónához illetve az UNESCO Bioszfréra Rezervátumhoz tartoznak. Az ilyen megfelelő védelem nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is biztosítva van. 44b (v, vi) A Fertő-tó kulturális terület hosszútávú igazgatási tervvel rendelkezik, valamint törvényi és igazgatási védelmet élvez. Mind Ausztriában, mind Magyarországon számos törvény biztosítja, hogy a Világörökség elérje a célját (ld. még: 4b szakasz, jogi helyzet). A nemzeti parkok számára léteznek az IUCN-nel összhangban álló igazgatási tervek, az Osztrák-Magyar Vízügyi Bizottság pedig közvetlen igazgatási munkát végez a tó vízszintjének szabályozása terén. Ami a terület osztrák részét illeti, ezt Natura 2000 területté minősítették, így téve hatékonnyá a terület irányítási tervét és monitoring rendszerét. A további részleteket ld. 4j szakasz, vagyongazdálkodási terv és a célok felsorolása. 44b (vii) A Fertő-Neusiedler tó kulturális táj a biodiverzitás megőrzésének legfontosabb helyszíne. Mint már említésre került, a természetes élőhelyek széles skálája jelenik meg itt, a különféle földrajzi régiók és klimatikus területek átmeneti zónájában. Az ennek eredményeképpen kialakult diverzitást az eredeti élőhelyek faunájának fajszáma mutatja. Például a lepidopteran fajok száma a száraz völgyi területen, Hackelsberg térségében eléri az 1080-at, míg a teljes világörökségi címre jelölt területen e fajok száma jóval 1500 felett van. Az olyan extrém élőhelyek, mint a szikesek, természetesen kevesebb speciális fajjal büszkélkednek, mégis nagyban hozzájárulnak a terület általános sokszínűségének növeléséhez. A szikes víz eltérő kémiai összetételének következménye a változatos planktonállomány. Az Ausztriában költő 250 madárfaj közül 190 megtalálható itt. Ezt a számot tovább gazdagítják az átvonuló, de nem fészkelő fajok. A magyarországon fészkelő 360 madárfajból 250 szintén él e területen (ezek között vannak fészkelő, vonuló és telelő fajok is). A Fertő-Neusiedler tó növényvilágával kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a magyarországi orchideafajoknak több mint a fele (több mint 20) megtalálható a kijelölt területen. Az állat- és növényvilág további érdekességeiről is említést tesz a tudományos szakirodalom. Az adatok nagy része további kutatást igényel, különösen a terresztikus fajok tekintetében. a) A terület leírása III. LEÍRÁS A felterjesztési terület és ütközőzónája az Alpok és a puszta határvidékén, két ország, Ausztria és Magyarország területén fekszik (1., 10., 11. ábrák). 244

246 A vidék a. századtól az I. világháború végéig magyar terület volt. A St. Germain-i békeszerződés (1919) előírásai nyomán az egykori Sopron és Moson vármegyék nyugati járásait Ausztriához csatolták, a mai határ ekkor alakult ki. A térség jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy egy aránylag szűk körben olyan jelentős települések övezik a Fertő-tavat, mint Sopron és Eisenstadt: mindegyikük történelme a messzi római időkbe nyúlik vissza. A felterjesztési terület osztrák része Burgenlandban, Ausztria legkeletibb tartományában található négyzetkilométeres nagyságával ez a tartomány nyugaton Alsó-Ausztriával és Stájerországgal, északkeleten Szlovákiával, keleten Magyarországgal és délen Szlovéniával határos. A tartomány fővárosa Kismarton (Eisenstadt). A felterjesztési terület magyar része Magyarország északnyugati szegletében, Győr-Moson-Sopron megye területén fekszik. A megye területe 4012 km 2. A megye székhelye a Duna folyó mentén elterülő Győr városa. I Természeti értékek (2.-7., , 55. ábrák) A Fertő igazi sztyepptó, az Eurázsián végighúzódó sztyepptó-láncolat legnyugatibb tagja. A tó medencéjét nyugatról a Lajta- és a Rozália-hegység, valamint a Rust-Balfi-dombság keretezi, amely délen a Bozidombvidékben folytatódik. Ez utóbbi már igen alacsony dombság, kelet-délkelet felé pedig a medence nyitott. A Fertő-tótól keletre, a Fertőzugban az Ősduna hordalékkúpján mintegy 80 lefolyástalan, sekély szikes tó van, túlnyomórészt osztrák területen, de Fertőújlaknál ez a geomorfológiai egység átnyúlik Magyarországra is. A Fertőmenti-dombságtól nyugatra a Soproni-medencén túl már az Alpokaljához tartozó Soproni-hegység tömbjét találjuk és tiszta időben az Alpok nyáron is hóval fedett keleti nyúlványai is látszanak, amelyek a tóparttól alig 70 km-nyire kezdődnek. Kis területen tehát megtalálhatóak az egymástól éghajlatában és élővilágában egyaránt jelentősen eltérő geográfiai és biogeográfiai elemek: a kontinentális, síksági sztyepptó, a szubmediterrán dombság xerofil vegetációval, a dealpin középhegység és a magashegység. Ez a tájképi sokszínűség, a biodiverzitás igen kis területen megmutatkozó rendkívüli változatossága Európában egyedülálló. A Fertő medencéjének alapját kristályos paleozoikus pala alkotja. Ez a Soproni-hegységben még a felszínen tanulmányozható, de a Fertő-tó peremvonalában egy tektonikus zökkenéssel 1000 m alá került. A lezökkent őskőzetet a miocénban a Pannon-tenger öntötte el, mely lassan kiédesült, majd kiszáradt. A tenger nyomát a néhol több száz méter vastag mészkőrétegek őrzik. A Pannon-tenger a tó medencéje alá vastag rétegben agyagot, márgát és kisebb mértékben löszt halmozott fel. A Duna, az Ikva és a Lajta erre terítette rá a jégkorszakban a kavics és a homoktakarót. Az említett kőzetek és egyéb rétegek gyakorlatilag mind tanulmányozhatók a tó környékén a felszínen. A meghatározó geológiai és klimatikus adottságok révén a talajtípusok is sokfélék. A erősen szikes szoloncsák és szolonyec talajoktól a humuszban gazdag, agyagbemosódásos barna erdőtalajig számos talajféleség megtalálható. A fertő szó a magyar nyelvben sekély, iszapos, kénhidrogénes bűzős állóvizet jelent. A Kárpát-medencében nagyon sok fertő elnevezés van, így pl: Romániában, Erdélyben a Hargita-hegység posztvulkáni gázokkal bugyborékoló fellápja Csíkmadaras határában vagy a szegedi Gyevi-fertő, a velencei tavi Dinnyési-fertő, stb. Legnagyobb közülük maga a Fertő-tó. A fertő itt olyan állóvizet jelent, amelyet a következők jellemeznek: a tavi elöregedés el