A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén"

Átírás

1 A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén Doktori (Ph.D.) értekezés Dr. Cserháti Péter Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet Témavezető: Dr. Fekete Károly Budapest, 2004 Semmelweis Egyetem, Budapest, 2. Klinikai Orvostudományok Doktori Iskolája Szigorlati bizottság tagjai: Dr. Szendrői Miklós Dr. Frenyó Sándor Dr. Réthelyi János Hivatalos bírálók: Dr. Mády Ferenc Dr. Záborszky Zoltán Bíráló bizottság tagjai: Dr. Réthelyi Miklós Dr. Sükösd László Dr. Sánta Sándor

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés, a témaválasztás indoklása 1 2. Irodalmi áttekintés A kórkép felismerése, első terápiás kísérletek Az osteosynthesis kialakulása és fejlődése A combfej keringés vizsgálatának fejlődése Az arthroplastica kialakulása és fejlődése 8 3. Az OBSI kutatóinak munkássága között A kutatócsoport megalakulása és első eredményei A feltárással végzett, rutin műtéti módszerek kialakulása Eredmények a standard műtétekkel - 6 órán belüli ellátás A percutan, kanülált csavarozás bevezetése Célkitűzések A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, Multicenter Hip Fracture Study, A percutan, kanülált csavarozás első értékelése, Standardized Audit of Hip Fracture in Europe, A kanülált csavarozás bevezetése Németországban, Anyag és módszer A vizsgálatba bevont betegcsoportok Alapvető epidemiológiai adatok A vizsgált töréstípusok meghatározása, osztályozása A klinikai ellátás és az utókezelés gyakorlata Betegfelvétel, diagnosztika, belgyógyászati előkészítés Műtéti technika Utókezelés, rehabilitáció Szövődmények Az utánkövetés, az adatgyűjtés és feldolgozás gyakorlata A Multicenter Hip Fracture Study adatbázisa A nem diszlokált combnyaktörés vizsgálata: adatbázis A kanülált csavarozás felmérése ben: adatbázis A Standardized Audit of Hip Fracture in Europe adatbázisa 40

3 5.4. Az értékeléshez használt statisztikai módszerek Eredmények A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, Multicenter Hip Fracture Study, A svéd-magyar felmérés eredményei A 754 magyar sérült sorsának követése öt évig A medialis combnyaktöréssel kezelt 312 sérült követése öt évig Az osteosynthesis és a hemiarthroplastica összehasonlítása A hat órán belül és az után operáltak összehasonlítása A percutan, kanülált csavarozás első értékelése, A kanülált csavarozás és a Smith-Petersen szegezés összehasonlítása A rediszlokáció okainak vizsgálata A 2 mm kislemez szerepének vizsgálata A műtét időzítésének a szerepe A rossz általános állapotú sérültek ellátásának vizsgálata Standardized Audit of Hip Fracture in Europe, Az európai felmérés adatai A kanülált csavarozás eredményei ben és ban Eredmények a kanülált csavarozással Németországban, Az eredmények megbeszélése, következtetések A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, Bevezetés, megállapítások Következtetések, megbeszélés Multicenter Hip Fracture Study, Bevezetés, megállapítások Következtetések, megbeszélés A percutan kanülált csavarozás első értékelése, Bevezetés, megállapítások Következtetések, megbeszélés Standardized Audit of Hip Fracture in Europe, Bevezetés, megállapítások Következtetések, megbeszélés 108

4 7.5. Eredmények a kanülált csavarozással Németországban, Bevezetés, megállapítások Következtetések, megbeszélés Az új eredmények és a saját munka összefoglalása Új eredmények A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, Multicenter Hip Fracture Study, A percutan kanülált csavarozás első értékelése, Standardized Audit of Hip Fracture in Europe, Eredmények a kanülált csavarozással Németországban, A kutatás során végzett saját munka A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, Multicenter Hip Fracture Study, A percutan kanülált csavarozás első értékelése, Standardized Audit of Hip Fracture in Europe, A kanülált csavarozás bevezetése Németországban, További tevékenység 122 Köszönetnyilvánítás 123 Mellékletek 124 Irodalomjegyzék 135 Saját közlemények jegyzéke 149 Összefoglalás 151 Summary 152

5 1. Bevezetés, a témaválasztás indoklása A mai egészségügy, ezen belül az ortopédia-traumatológia egyik legnagyobb kihívását az idős korral együtt járó megbetegedések képezik. A combnyaktáji törések jellemzően az elsődleges, azon belül a II. típusú (szenilis) csontritkulás talaján következnek be, s e korosztály idő előtti halálozásában jelentős szerepet játszanak. Az utóbbi évtizedekben az átlagéletkor emelkedésével párhuzamosan e sérülések száma folyamatosan növekedett az ipari országokban között az esetszám megkétszereződését mutatták az epidemiológiai vizsgálatok (169, 210). A szerzők többsége az irányzat folytatódását várja, és 2025-re az 1990-es értékek kétszeresét, 2050-re-3,5-szeresét valószínűsíti. Különösen Ázsiában (Kína) várható jelentős növekedés, az életszínvonal és az átlagéletkor emelkedése miatt (86, 119, 303). Ma Svédországban minden harmadik ortopédiai ágyat e betegek foglalják el, akik összesen több napot töltenek kórházban, mint azok, akiket rosszindulatú daganat miatt vettek fel (380). Mivel egy eset ellátásának a költségei is megnövekedtek (röntgen képerősítő, implantátumok, utógondozás), a kiadások összege megközelítette a cukorbetegség illetve magas vérnyomás kezelésére fordított nagyságrendet (381). Hazánkban is hasonló irányzat érvényesül ban a baleseti osztályokon kezelt fekvőbeteg több mint egyharmada (18435 fő, 37,3%) combnyaktáji törés vagy annak késői szövődménye miatt került felvételre (159). Az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben (OBSI) illetve a jogelőd intézményekben is bár a felvételi terület és a rendelkezésre álló ágyak száma többször változott e sérültek számának folyamatos emelkedése volt megfigyelhető között (251, 17. o.). Súlyának megfelelően sok közleményben foglalkoznak a combnyaktáji törések epidemiológiájának, kezelésének valamint rehabilitációjának kérdéseivel. Az intracapsularis (medialis combnyak-) törés esetében a csontritkulásból eredő biomechanikai problémák és korai szövődmények mellett a combfej vérellátásával összefüggő késői komplikációkkal is számolni kell. Ezek együttesen nagy száma már a sebészi kezelés bevezetése után csalódást váltott ki the unsolved fracture (357). Ennek nyomán vált e sérüléstípus szinte az egyetlenné, ahol ma a törést gyógyító a combfej megtartását célzó osteosynthesis helyett az ízületpótló eljárás (arthroplastica) az inkább alkalmazott primer módszer. 1

6 Ugyanakkor az utóbbi években több új szempont merült fel e gyakorlattal kapcsolatban. A mind idősebb, rendszerint kísérőbetegségekkel terhelt sérültek nehezebben tolerálják a nagy feltárással járó beavatkozást. A műtétes szakterületekre ma általában a minimál invazív megoldások kerülnek előtérbe. A jóléti rendszereket, ezen belül az egészségügyet érintő világméretű korlátozások pedig gazdasági oldalról jelentenek ösztönzést az erőforrások hatékonyabb felhasználására. A hazai baleseti sebészet a bécsi iskolával elsősorban Lorenz Böhlerrel fennálló kapcsolatok mentén indult fejlődésnek. A hagyományos combnyakszegezés protézis beültetéssel való felváltását azonban az közötti évtizedekben fennálló korlátok nem tették lehetővé. Ezért a magyar traumatológusok egyrészt az osteosynthesis fejlesztésével igyekeztek az osteoporosissal összefüggő biomechanikai problémákra választ keresni. Másrészt törekedtek arra, hogy a combfej keringés károsodásának okait, megelőzésének és gyógyításának lehetőségeit feltárják. E folyamatban egyes egyetemi központok Dr. Forgon Mihály (Pécs), Dr. Záborszky Zoltán (Debrecen) mellett meghatározó szerepet játszott az OBSI Dr. Manninger Jenő, Dr. Kazár György és Dr. Fekete Károly vezette kutatócsoportja ban megkezdett epidemiológiai, kísérletes és klinikai vizsgálataiknak számos eredménye keltett nemzetközi figyelmet. Ezek közül kiemelkedő volt az elmozdult combnyaktörés sérülést követő 6 órán belül végzett helyretételével a késői szövődmények számának szignifikáns csökkentése, valamint a csontelhalás miatt már deformálódott combfej remodellációja érnyeles csontlebeny beültetése után (102, ). A kutatócsoportot 1995-ben a volt közép-kelet európai térségből egyedül meghívták az Európai Közösség által is támogatott Standardized Audit of Hip Fracture in Europe (SAHFE) program alapítói közé (383) ben a hannoveri Medizinische Hochschule Traumatológiai Klinikáján megkezdték az OBSI kutatói által kidolgozott kanülált, kettős csavarozás németországi bevezetését (36). Jelenleg pedig a combnyaktörés osteosynthesiséről írt monográfiájuk német nyelvű kiadásának előkészítését végzik a Springer kiadó közreműködésével (251, 252). Személyesen sokat jelentett, hogy már orvostanhallgatóként módom volt tudományos kutatócsoportban részt venni. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Anatómia-Szövet- és Fejlődéstani Intézetében Dr. Röhlich Pál és Dr. Szél Ágoston vezetésével galamb retina látópigmentek immunhisztokémiai vizsgálatát végeztem el. 2

7 Az eredményeket ismertető előadással tudományos diákköri konferenciákon ismételten első díjat nyertem, 1989-ben pedig nemzetközi közleményt jelentettem meg (67) tól máig az OBSI-ban dolgoztam, ahol kezdettől a combnyaktáji törésekkel foglalkozó kutatócsoport munkájában vettem részt. Első közleményem 1991-ben jelent meg (68). Témaválasztásomat személyes oldalról az említett orvosprofesszorok példamutatása magyarázza. Gyakorlati jelentőségét pedig e növekvő számú betegcsoport kórtanával, kezelésével és utógondozásával összefüggő nyitott kérdések adták. Kedvező volt, hogy munkámat egy olyan kutatócsoportban végeztem, amely nem adta fel az osteosynthesis fejlesztésére irányuló törekvéseit. Ezért a gyakorlat változásának jelen időszakában tapasztalataink bizonyos előnyt biztosítanak számunkra. A nemzetközi összehasonlító vizsgálatokban való részvételt az OBSI egyedülállóan nagy ágyszáma és forgalma tette lehetővé. (A SAHFE együttműködésben 12 európai központ közül egy intézményben adott időben itt került sor a legtöbb combnyaktáji törött sérült ellátására.) Az alapkutatásokra fordítható források elégtelensége mellett ez a tény növeli a hazai klinikai epidemiológiai kutatási jelentőségét. Országos intézetben dolgozó szakorvos feladata kell, hogy legyen a megbetegedési adatok, valamint a kezelési módszerek korai és késői eredményének elemzése, majd a tapasztalatok átültetése a gyakorlatba. A gyógyítás mellett ezek a vizsgálatok az egészségügyi ellátás jobb megszervezéséhez is szükségesek. Az értekezésben előforduló latin nyelvű kifejezéseket az Orvosi Helyesírási Szótár (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992) által ajánlott formában használtam. 3

8 2. Irodalmi áttekintés 2.1. A kórkép felismerése, első terápiás kísérletek A combcsont ízület közeli törését, amelyet mindaddig ficamnak véltek, először Paré írta le helyesen a XVI. században (cit. 65). A XIX. század elején Cooper különítette el a jóindulatú extracapsularis törést az intracapsularistól (64). Véleménye szerint utóbbi a combfej rossz vérellátása miatt nem gyógyul: prevented from uniting. Hyrtl, a német anatómus már 1856-ban leírta a töréstípusra jellemző két fő problémát, a letört combfej vérellátásának károsodását, illetve a stabil rögzítés korlátjait (161). Von Langenbeck 1858-ban elsőként kísérelte meg a combnyaktörés egyesítését feltárásból és rögzítését egy szeggel (214). Senn alkalmazott először csavart e célra (345). Nicolaysen 1897-ben szeggel és a csípőízület törzs-medence-végtag gipszben történő rögzítésével, míg Delbet fibula darab átültetésével igyekeztek a combnyaktörés gyógyulását elérni (78, 277). A sterilitás hiányosságai, az implantátumok biológiai és mechanikai elégtelensége miatt azonban ezek az eljárások minden esetben kudarccal végződtek. Ezért érthető, hogy Kocher 1896-ban inkább a combfej eltávolítását ajánlotta, a rossz funkcionális eredmény ellenére is (201). A XX. század kezdetén Codevilla majd Steinmann voltak az elsők, akik a combcsont vagy a sípcsont térdközeli végében rögzített szeggel végzett végtaghúzatás révén sikerrel kezeltek elsősorban tomportáji töréseket (61, 358). Whitman a helyretétel után magas mellkas-medence-végtag gipszkötést alkalmazott hat hónapig (403). Ez idő alatt azonban sokan elhunytak belgyógyászati szövődmény következtében os grazi előadásában Hohenegg professzor ezért így foglalta össze a helyzetet:...a combnyaktörés az idősebb emberek sérülése, és többnyire a vég kezdete. Hogy e szomorú véget elkerülhessük, szorgalmaznunk kell, hogy a betegek mielőbb kikerülhessenek az ágyból (cit 32) Az osteosynthesis kialakulása és fejlődése A XX. század első harmadában nyilvánvalóvá vált tehát, hogy a combnyaktörés és a sérült meggyógyítása csak a mielőbbi terhelve járást lehetővé tevő, stabil rögzítést biztosító műtéti módszertől remélhető. A műtéti érzéstelenítés és sterilitás, valamint a képalkotó eljárások és az implantátumok fejlődése tette lehetővé a törésgyógyulás elérését az osteosynthesis révén. Smith-Petersen volt az első, aki még nyílt műtéttel, az 4

9 ízület feltárása után bevezetett szárnyas (háromlamellás) szegével nagyobb számú sikeres kezelésről számolt be (352, 353). Az eljárást azt követően kezdték Európában is széles körben alkalmazni, amikor elvégzése az ízület feltárása nélkül, idősek esetében is lehetségessé vált. Johansson oldotta meg a szeg fedett irányítását, annak kanülálása és vezetődrót használata révén (172) ben jelent meg a mérnök Pauwels sokáig alapvetőnek tekintett műve a combnyaktörés biomechanikai viszonyairól (307). Ő törekedett először a töréstípusok osztályzására, az elmozdulás iránya abdukció, addukció -, illetve a törési felszínek minősége alapján. A medialis combnyaktörés osztályozásának másik nagy úttörője Garden volt, az ő nevéhez köthető a sérülés legismertebb beosztása ( ). Az osteosynthesis elterjedésével párhuzamosan vált nyilvánvalóvá a már Hyrtl által leírt problémák jelentősége, ami a korai és késői szövődmények magas számában tükröződött. Számosan foglalkoztak a törés és a rögzítés biomechanikai viszonyait befolyásoló tényezőkkel (17, 39, 226, 285, 339, 340). E problémákra kezdetben az implantátum módosításában látták a megoldást. Ezt mutatja, hogy 1974-ig 96 új szegtípust dolgoztak ki a különböző munkacsoportok (391). A vezetődrót bevezetésének és helyzetének jobb ellenőrzését tette lehetővé a Jeschke által kialakított célzó rács. A szeg kicsúszását Felsenreich és L. Böhler szélesebb lamellák, illetve a szeg lateralis végén kiálló kis fog kiképzésével igyekeztek megakadályozni (41, 108). Bauer volt az első, aki combnyak álízületben két szeg alkalmazásával fokozta a rögzítés szilárdságát (19). Brittain dolgozta ki a meredek szegezés elvét (43). Thornton munkássága nyomán többféle toldalékos szegtípust alakítottak ki, amelyek elsősorban a tomportáji törések kezelésében váltak be (171, 262, 386). Hazánkban sok helyen alkalmazták a Szilágyi Pál által kidolgozott kombinált szeget is. Az AO-ASIF (Arbeitsgemeinschaft für Osteosynthesefragen, Association for the Study of Internal Fixation) kutatói egy anyagból készült, fix szögletű lemezt ajánlottak az intracapsularis típus rögzítésére is (273). Ezek szöglettartó rögzítése nagyfokú volt, de ugyanakkor nem tudták követni a gyógyulást kísérő combnyak rövidülést. A szövődmények combfej perforáció, kitámasztásos álízület miatt került sor teleszkópos szegek kidolgozására (256, 311). Putti volt az első, aki a nagyobb csontkárosítással járó szegezéssel szemben csavarozást ajánlott a combnyaktörés rögzítésére (312). Pohl 1951-ben ismertette a 5

10 teleszkópeffektus megoldását a combnyakcsavar esetében, amely lehetővé tette a combnyaktörés dinamikus önkompresszióját (309). A módszert ( sliding hip screw ) az USA-ban fejlesztették tovább, kis csavar behajtásával fokozva az összeékelést (343). Az AO kutatói a csavar végét és a toldalékot szögletes hüvelyűre képezték ki az elfordulás megakadályozása céljából. Így jött létre a DHS ( dynamic hip screw ), amelyet ma is számos helyen alkalmaznak fiatalabb korban a medialis combnyaktörés rögzítésére. E módszereknek az volt a hátránya, hogy az egyetlen implantátum nem védett kellőképpen a törésben kialakuló elfordulás ellen. Ezért egyes szerzők két-három, sőt több szeget, drótot vagy csavart alkalmaztak (79, 116, 200, 283). Mások a combfejben igyekeztek növelni azok tartását, különböző horgok és kapcsok révén (142, 332). Svéd kutatók értek el sikereket a fedett (percutan) műtéti technika fejlesztésében (15, 322) A combfej keringés vizsgálatának fejlődése Számos kutatócsoport foglalkozott a combfej keringésének anatómiájával és kórtanával (50, 122, 179, 215, 348, 392). Egyes szerzők véleménye az volt, hogy a törés után a vérellátás elégtelenségéért a tokon belül kialakuló vérömleny a felelős, amely leszorítja a combnyak retinaculuma alatt futó artériákat (tamponád) (127, 356, 364, 369). Ez a nézet sok helyen ma is befolyásolja az ellátás taktikáját (ízületi tehermentesítő punkciót végeznek). Mára kimutatták, hogy az ízületen belüli nyomás még feszülő vérömleny esetén sem éri el az artériás középértéket (85, 255). Azaz legfeljebb bizonyos mértékig csökkenteni képes csak a beáramló vér mennyiségét. Így került előtérbe a vékonyabb falú, sérülékenyebb illetve könnyebben összenyomható gyűjtőerek szerepe, mint az elfolyás akadályozottságához, a combfejben pangás kialakulásához vezető folyamat kiindulópontja. Majd az elméletet kiegészítették a combcsont metaphysisén keresztül megvalósuló intraossealis elvezetés károsodásának jelentőségével (10-12). Mindezt alátámasztja, hogy a nem sérüléses eredetű combfej elhalás korai stádiumára is az emelkedett intraossealis nyomás bizonyult jellemzőnek (9, 109, 156, 157, 268). Kezelésére sikerrel vezették be a combfej nyomást csökkentő eljárást core decompression (158, 407). A klinikai gyakorlat szempontjából jelentősnek bizonyultak azok a kísérleti modellek is, amelyekben a már kialakult combfej ischaemia prognózisát vizsgálták (331, 405, 406). Megállapították, hogy a combfej keringésének teljes megszüntetése után 6 órán belül a csontszövet sejtes elemeinek károsodása még visszafordítható. Így született meg a 6

11 felismerés, hogy a combnyaktörés combfej megtartással történő kezelésében az időtényezőnek lényeges szerepe van (31, 112, 114, 147, 338). A protézisek megjelenése után számosan foglalkoztak olyan eljárás kidolgozásával, amellyel közvetlenül a sérülés után megítélhető a combfej életképessége, azaz eldönthető a műtéti javallat (osteosynthesis vagy ízületpótlás?). A szövettani illetve hisztokémiai vizsgálatok a gyakorlatban nehezen kivitelezhetőnek és értékelhetőnek bizonyultak (időveszteség, bizonytalan találati arány a rendszerint gócos elváltozásból) (18, 47). Ugyanezért nem voltak meggyőzőek klinikai körülmények között az artériás gáznyomás (O, H, Xe) mérések sem (13, 90, 405). A keringésvizsgálat két alapvető módszerével a direkt (artériás) és az indirekt (vénás) eljárással kontraszt- vagy festékanyag (Coomassie-Blue, Fluorescein), illetve izotóp bejuttatás révén elméletben képi és számszerű megítélés is lehetséges. Elsőként Tucker végzett ilyen mérést, a műtét előtt intravénásan adott 32 P izotópnak a nagytomporban illetve a combfejben mért koncentráció-különbségéből következtetve a keringés minőségére (394). Bár az eljárást számosan igyekeztek tökéletesíteni, alapvető módszertani problémái (radioaktív szabad vérrel való szennyeződés, mintavétel időzítésének kérdése, a károsodás gócos volta) miatt nem vált elterjedtté (8, 39, 111). A direkt, kontrasztanyagos arteriográfia sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket (vastag lágyrész köpeny miatt egymásra vetülő hálózat, nem festődő combnyak erek, fokozott kockázat) (151, 275). A combfej punkciója majd kontrasztanyaggal való feltöltése révén végzett vénás elvezetés vizsgálat (flebográfia) módszerét Hulth dolgozta ki (154). Eljárását azokra a megfigyelésekre alapozta, amelyek igazolták, hogy az epiphysealis vénák mindig a megfelelő artériákkal szorosan együtt haladnak (392). Mivel az artériák fala a vénákénál erősebb, utóbbiak megtartott volta indirekt módon előbbiek épségét is nagy valószínűséggel megerősíti. A módszert Herzog módosítása után számosan alkalmazták a műtét előtt vagy után (késői szövődmények gyanúja esetén) a combfej életképességének megítélése céljából (113, 143, 148, 258, 325, 397). Forgon és Varró végeztek először flebográfiát izotóp ( 24 Na, 131 J) feltöltéssel, a combfejből történő ürülésből (clereance) következtetve a keringés minőségére (115). Számosan alkalmaztak izotópokat később elsősorban a 99 Tc-ot dinamikus (szcintimetria) és képalkotó (szcintigráfia, SPECT Single Photon Emission Computer 7

12 Tomography) eljárásokhoz (20, 133, 136, 362, 363). A technikai korlátok (nem kielégítő specificitás, izotóp biztosításának nehézségei), valamint a sürgős diagnózis megvalósíthatatlansága (csak két hét után biztosan kórjelző) miatt ma nem használják az akut klinikai gyakorlatban Az arthroplastica kialakulása és fejlődése A XX. század során az ipari országokban az átlagossal együtt folyamatosan emelkedett a combnyaktörést elszenvedők életkora is. A sérültek rosszabb minőségű csontozatában mind nehezebbé vált a stabil, korai terhelést lehetővé tevő rögzítés elérése, ami a leírt, szerteágazó fejlesztési folyamathoz vezetett. Mivel a combfej keringés károsodásából származó késői szövődmények aránya sem változott, Cooper 150 évvel korábbi véleménye egyre szélesebb körben vált elfogadottá: das Schicksal des Hüftkopfes zum Zeitpunkt der Entstehung des Bruches entscheidet (a combfej sorsa a törés létrejöttének pillanatában eldől) (94). E helyzet a kutatókat egyéb megoldás keresésére ösztönözte. Hey-Groves javaslata alapján Moore és Bohlman végezték 1940-ben az első teljes csípőközeli combcsont pótlást acél protézissel egy rosszindulatú daganat radikális eltávolítása után (149, 269). Európában a Judet testvérek tették ismertté az eljárást, amikor 1950-ben ismertették a rövid szárú protézissel ellátott 300 beteggel elért eredményeiket (178). A hosszú szárú protézist Thompson alkalmazta először 1950-ben (377). A művápával kiegészített teljes csípőpótlás McKee és Watson-Farrar, illetve Charnley, valamint Müller munkássága révén vált bevezetett ortopédiai eljárássá, és egyben az osteosynthesis alternatívájává a combnyaktörés kezelésében (54, 261, 272). A protézis jobb rögzítése céljából Charnley alkalmazott először csontcementet is (55). 8

13 3. Az OBSI kutatóinak munkássága között 3.1. A kutatócsoport megalakulása és első eredményei Hazánkban a combnyaktörés műtéti kezelése a Smith-Petersen munkásságát az USAban tanulmányozó L. Böhler közvetítése révén az 1930-as években kezdődött meg. Az OBSI jogelődjeként 1940-ben megnyitott Magdolna Baleseti Kórházban a szegezés már rutin eljárásnak számított. A beavatkozás Jeschke rács és sorozat röntgenfelvételek révén ellenőrzött repozícióból illetve egy Smith-Petersen szeg bevezetéséből állt, amelyet helyi érzéstelenítésben, transmuscularis behatolásból végeztek el. A műtét után a betegek 3 hónapig hónaljmankóval, a sérült végtagot nem terhelve közlekedtek. A combnyaktöréssel foglalkozó kutatócsoportot 1953-ban Borók László, Manninger Jenő és Szabó László alapították, 1957-ben csatlakozott hozzájuk Kazár György. Először az között kezelt combnyaktörött sérültek adatainak feldolgozását végezték el, első közleményük 1957-ben jelent meg (370) ban ismertették részletesen az 1057 sérült anyagából származó tapasztalataikat (229). Ekkor alakultak ki a későbbi fő kutatási irányok is: 1. Az implantátumok és a műtéti technika fejlesztése a korai, biomechanikai problémákkal összefüggő szövődmények elkerülése érdekében; 2. A combfej keringés és az időtényező vizsgálata, a késői combfej elhalás megelőzése és kezelése (itt csak részben tárgyalt); 3. A beékelt (nem diszlokált) combnyaktörés kezelésének vizsgálata; 4. A gyermekkori illetve a patológiás combnyaktörések kezelése (itt nem tárgyalt). Megfigyelték, hogy az elmozdult törések többnyire a combnyak megrövidülésével gyógyultak, ami együtt járt a szegek végének előemelkedésével (sliding). Az esetek egyötödében azonban a törés másodlagos elmozdulását (rediszlokáció) észlelték, a szeg valódi kicsúszásával együtt. Ez utóbbit először csavarral majd kis lemezzel, a távolított alátámasztás révén igyekeztek megakadályozni (230, 371). Közleményekben elemezték Pauwels beosztásának klinikai jelentőségét, valamint a sebészi technika repozíció, szeg bevezetés összefüggését a szövődmények előfordulásával (185, 231, 372). A műtét elvégzését a Maquet asztal és a röntgen képerősítő bevezetésével igyekeztek biztonságosabbá és rövidebbé tenni (373). 9

14 Adataik alapján állást tudtak foglalni a műtét időzítésének kérdésében is. A vizsgált években eltért az intézet osztályainak álláspontja: az egyiken 1-2 hetes, a másikon néhány napos előkészítés után végezték el a szegezést. A halálozás és a szövődmények számának alakulása az utóbbi gyakorlat előnyét igazolta (229) ben idősült combnyak álízület szeggel illetve csontléc beültetéssel történt sikeres megoldásáról számoltak be (228). Az első két tudományos fokozat is a késői szövődmények tárgyköréből született (186, 232). Foglalkoztak a combfej elhalás utáni késői állapot értékelésével is. Megállapításuk szerint az esetek egy részében részleges fejberoppanás mellett a betegek járóképesek maradtak (236). Ebben az időszakban végezték Dániel, Peer és Manninger az első hemiarthroplasticát. A beékelt (nem diszlokált) combnyaktörést ekkor még elsősorban műtét nélkül kezelték, de felhívták a figyelmet az oldalirányú röntgenfelvétel jelentőségére. 20 foknál nagyobb combnyak szöglet esetén repozíciót és szegezést ajánlottak (184). Eredményeiket összefoglalóan az Orvosi Hetilapban is ismertették (235) A feltárással végzett, rutin műtéti módszerek kialakulása A kutatás következő időszakában további módosításokat hajtottak végre az implantátumon és a műtéti technikában. A törtvégek elfordulásának megelőzése érdekében 1972-től két Smith-Petersen féle szeget alkalmaztak. Mivel az esetek egy részében a kicsúszó alsó szeg a távolított lemezt elkerülte, ún. dinamikus csúszócsavarral kötötték össze azokat. Így jött létre a nyolcvanas évek elején a diszlokált esetekben alkalmazott rutin eljárás (Melléklet 1. 16). E rögzítés mellett fölöslegessé vált a hosszú mankóztatás ben került sor először az Intézetben cervicocapitalis protézis cementezéssel történő beültetésére (Peer, Manninger) ban az elsők között végeztek itt hazánkban teljes csípőízületi protézis (McKee-Farrar típus) beültetést cementezéssel (239, 241). Az arthroplastica azonban Magyarországon részben gazdasági okokból nem vált a combnyaktörésben választható első műtétté. Sokáig csak egyedi ortopédiai és traumatológiai javallattal alkalmazták az importból származó implantátumokat. A sérüléstől a műtétig eltelt idő jelentőségével mások állatkísérletes illetve klinikai megfigyelései nyomán kezdtek foglalkozni (37, 331, 359, 406) ben végeztek először sürgősséggel a sérülés napján, 24 órán belül osteosynthesist ban 22 ilyen esetükről részben tomportáji törésekről számoltak be (96) től kezdve 10

15 rögzítették a kórlapban a sérülés és a műtét között eltelt időt. Az között az Intézetben kezelt 2612 eset elemzésével igazolták, hogy combnyaktörésben a 24, tomportáji törésben a órán belül elvégzett műtét kedvezően befolyásolja a túlélést, illetve a belgyógyászati szövődmények arányát (97, 177, 267). A combfej életképességének megítélése céljából a flebográfiát 1962-től kezdték alkalmazni, részben akutan műtőasztalon, a helyretételt követően, részben késői szövődmények gyanúja esetén (233). A 25 év alatt végzett több mint 2800 vizsgálat eredményeiből számos közlemény és egy német nyelvű monográfia is született ( , 234, 237, 238, 240, 242, 243). Tanulmányozták a combnyaktáj vénás elvezetését, megállapítva, hogy abban a v. circumflexa femoris medialis és lateralis ágai mellett más erek (vv. capitis femoris, vv. gluteales) is szerepet játszanak. Rámutattak az ízületi vérömleny szerepének kérdéses voltára. Ha ez a döntő kóroki tényező, akkor éppen a nagy elmozdulással, azaz a tok elszakadásával járó esetekben lenne kevesebb késői szövődmény. Ez azonban nem egyezik a klinikai tapasztalattal (276). Ugyanakkor a beékelt törésekben, ahol a tok többnyire ép marad, azaz kialakulhat benne a vérömleny és az ellátó erek leszorítása, a combfej elhalás előfordulása mégis alacsony. Ezért tulajdonítottak kiemelt jelentőséget az intraossealis, metaphysaer átfolyásnak is (10-12). A combfejben megemelkedett nyomás csökkentését az elvezetés (drenázs) sürgős helyreállítása repozíció és kanülált implantátum révén látták lehetségesnek. (193, 194). Kimutatták, hogy a flebográfia különösen DS ( dynamic subtraction ) technikával inkább a késői szövődmények megítélésére alkalmas. Ugyanis az akutan negatívnak (keringés nélkülinek) értékelt esetek egy részében a törés késői szövődmény nélkül meggyógyult az osteosynthesis után. Azaz protézis beültetést végezni a flebográfia alapján, különösen fiatalabb betegen hiba lett volna. A vénák telődésének elmaradását ezekben az esetekben az érfal átmeneti összehúzódása okozhatta (243). A beékelt törések újabb elemzésekor ( között 125 eset) a betegek átlagéletkorának emelkedését, valamint a konzervatív kezelés utáni másodlagos elmozdulás magas arányát (24 %) találták (409). Számos esetben kezdetben jó helyzetűnek ítélt törés mozdult el nappal a sérülés után. Ezért ajánlották a megelőző osteosynthesis elvégzését, amelyhez kidolgozták a kulcslyuklemezzel 11

16 húzóhurokszerűen kiegészített 3 spongiosa csavarral végzett rögzítést, és a csavarok párhuzamos bevezetéséhez szükséges célzót. Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) 1971-től támogatta a munkacsoport kutatásait Eredmények a standard műtétekkel - 6 órán belüli ellátás Először az ben kezelt 740 diszlokált medialis combnyaktörött sérült anyagában vizsgálták a sérülés és a műtét között eltelt idő jelentőségét. 336 esetben tudták biztosan megállapítani a törés konszolidációját egy évvel a sérülés után. A 24 órán belül operált 155, illetve a halasztottan ellátott 181 sérült összevetésekor az előbbiek között szignifikánsan kevesebb volt a combfej elhalás előfordulása az 1, 3, illetve 6-10 éves kontroll során is (192, 244, 245). Továbbá az észlelt szövődmények súlyossága is különbözött: a korai műtét után inkább részleges elváltozás dominált. Az ban kezelt 494 sérült sorsát 3-6 évig követve azt találták, hogy a sérülést követő 6 órán belül operáltak között a combfej elhalás előfordulása szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a később végzett műtéteket követően (246, 247). Megvizsgálták azt is, hogy hány beteg érkezik a sérülést követő 6 órán belül, és közülük hányat sikerült 6 órán belül meg is operálni. Az összes eset felében az elkésett beszállítás, negyedében a kapacitáshiány, s csak egytizedében a beteg rossz általános állapota volt az oka annak, hogy nem tudták időben elvégezni a beavatkozást. Ugyanekkor elemezték az egyéb szövődmények gyakoriságát, megoldásuk lehetőségeit is (137). Vizsgálták továbbá a törési felszínek minőségének szerepét (99). A röntgenfelvételek alapján elkülönített csipkés-csőrös (fogazott), sima, kitört darabbal járó, illetve romtörések után az instabilitás fokozódásával párhuzamosan növekvő számban észlelték elmozdulás kialakulását. Megállapították, hogy a sürgősen megoperált esetekben magasabb volt a stabil típusok aránya, azaz a műtét halasztása miatt elhúzódó fektetés, ápolási mozgatás a törési felszínek további károsodásával járt. Hasonló következtetésre jutottak a Garden beosztás és az időtényező összefüggésének vizsgálatakor (249). A sérülést követő 6 órán belül operáltak között a kevésbé elmozdult Garden III., míg a halasztottaknál a Garden IV. típus volt a jellemző. Felhívták egyúttal a figyelmet a Garden beosztásban szerepet nem játszó röntgen oldalfelvétel jelentőségére. A-p irányból I-II. illetve III. típusúnak ítélt töréseket jelentős oldalirányú szöglet esetén az instabilitás és az ellátó erek károsodásának valószínűsége 12

17 miatt célszerűbb inkább a súlyosabb kategóriákba - Garden III. illetve IV. sorolni, és ennek megfelelően kezelni (sürgős osteosynthesissel rögzíteni). Megvizsgálták a belgyógyászati valamint a sebgyógyulással összefüggő szövődmények illetve a 3 hónapos túlélés alakulását is a műtét időzítésével összefüggésben (98). Adataik szerint a sérülést követő 6 órán belül végzett műtét után a belgyógyászati problémák száma alacsonyabb volt. A sebszövődmények közül a vérömleny a korai, a fertőzés a halasztott beavatkozást követően volt gyakoribb. A sürgősséggel operáltak túlélése kedvezőbbnek mutatkozott, ugyanakkor az ő átlagéletkoruk és kísérőbetegségeik száma is alacsonyabb volt. Az ben kezelt 709 beteg közül a 165 sérülést követő 6 órán belül operált csoportjában ismét szignifikánsan alacsonyabb volt a combfej elhalás előfordulása (250). Ebben az időszakban vált jelentőssé a már kialakult combfej elhalás kezelésének vizsgálata, mint önálló téma, amely 1994-től önálló pályázati támogatásban részesült. A kutatócsoporthoz mind több olyan, idiopathiásnak minősített, fiatalkorban észlelt esetet is utaltak, ahol az arthroplastica még nem volt lehetséges. Három esetben m. quadratus femoris-sal nyelezett csontbeültetést végeztek. Majd 1988-ban került sor először érnyeles crista ilei csontléc átültetésére, W. Stock (München) közreműködésével ben már tíz betegen, III-IV. stádiumban észlelt elhalás, combfej beroppanás miatt végzett 12 ilyen műtétről számoltak be (335). A mikrosebészeti műtétet többnyire a beroppant részt tehermentesítő, a combfejet elforgató osteotomia után végezték. A fájdalom minden esetben csökkent a műtéteket követően, és az első időszakban operált betegek többsége már ismét munkaképes volt. Saját megfigyeléseik alapján továbbfejlesztették a műtéti eljárást: az érnyeles csontléc behelyezése előtt, a combnyakban és -fejben kiképzett üregen keresztül kiemelték, és autológ spongiosa darabokkal alátámasztották a beroppant területet. Így nemcsak a deformitás progressziójának megállítását, hanem a combfej remodellációját is sikerült elérniük (102) ben az Orvosi Hetilapban már 89 esetről (életkoruk év) számoltak be, akik közül 46-nál a folyamat kétoldali volt (141). E közleményben ismertették az 1989 óta végzett core decompression műtétek eredményeit is. Az értékelhető 31 közül 24 esetben megállt a folyamat progressziója, és csak 7 betegnél vált szükségessé további beavatkozás (arthroplastica, osteotomia, revascularisatio). 13

18 Tovább folytatták a beékelt törések kezelésének elemzését is, az ban felvett 110 eset anyagának feldolgozásával (248). Ekkor már 40 %-ban osteosynthesist végeztek. A túlélés nem különbözött az operáltak és a konzervatívan kezeltek csoportjában. Utóbbiak 11 %-ában alakult ki másodlagos elmozdulás, illetve 17 %-ban combfej elhalás. Ennek hátterében felvetették a hypervalgus helyzet kóroki szerepét, és a megelőző osteosynthesis gyakorlatának kiszélesítését javasolták. Az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) 1991-től támogatta a kutatási programot A percutan, kanülált csavarozás bevezetése A munkacsoport rutin eljárása, a kettős Smith-Petersen szegezés statikai szempontból kedvező eredményt adott: az operatív kezelés kezdetére jellemző 20 %-os rediszlokációs ráta a 80-as években 3-4,5 %-ra csökkent (137, 229, 246). Az egyre idősebb betegek esetében ugyanakkor új problémák jelentkeztek. Az elővésés, a szeg bekalapálása a fokozottabb csontritkulás mellett a lateralis corticalis gyakoribb sérülése miatt a combcsont szár törés és a szegkicsúszás gyakoriságának növekedésével járt. Az idősek rosszabb általános állapota mellett a feltáráshoz hosszabb előkészítésre volt szükség, és gyakran ezért következett be a 6 órás határ túllépése. Magas volt a sebgyógyulással összefüggő szövődmények aránya is: 6,9 % (98). Ezért fordult a csoport figyelme a percutan módszerek felé. Eredményeiket a nyolcvanas évekig elsősorban saját szempontjaik alapján elemezték és ismertették től vált lehetségessé, hogy munkakapcsolatot építsenek ki a hasonlóan inkább osteosynthesist végző Svédország vezető kutatóival, a Lundi Egyetem Ortopédiai Klinikájának munkatársaival. A skandináv szaklapban megjelent felhívásra csatlakoztak a Rikshöft ( Nemzeti Csípő ) program nemzetközi megfelelőjéhez, a Multicenter Hip Fracture Study (MHFS) programhoz (89, 379). Ebben a fázisban kapcsolódtam be a kutatócsoport munkájába. A nemzetközi program révén lehetségessé vált, hogy a magyar betegcsoportban elért eredményeket standard, prospektív módon vessük össze a már percutan módszereket használó svéd partnerek adataival. Ezek a vizsgálatok is segítettek megalapozni azt a döntést, amelynek nyomán a feltárással végzett osteosynthesiseket leváltottuk a percutan, kanülált csavarozással. Részt vettem az új módszer bevezetésében és eredményeinek értékelésében is. A biomechanikai problémákra adott válaszként számos, a stabilitást növelő fejlesztés 14

19 valósult meg, amelyek hatását már a Standardized Audit of Hip Fracture in Europe (SAHFE) program keretében vizsgálhatták meg (383). Emellett a korábbi jó partneri viszony talaján szoros együttműködés alakult ki a hannoveri Medizinische Hochschule Traumatológiai Klinikájával. Itt 1997-ben megkezdték az OBSI kutatói által kidolgozott percutan, kanülált csavarozás németországi bevezetését és az eredmények közös értékelését. Módom volt egy ifjúsági OTKA téma keretében újabb adatokat gyűjteni a nem diszlokált törések kezeléséről is, hozzászólva ezzel az operatív illetve a konzervatív módszert preferálók vitájához. E vizsgálatok, és az azokhoz kötődő publikációk képezik értekezésem alapját. 15

20 4. Célkitűzések 4.1. A nem diszlokált combnyaktörés kezelése, A témakör egyik jelentős kérdése a nem diszlokált combnyaktörés konzervatív vagy operatív kezelése. Az OBSI kutatócsoportja egy retrospektív vizsgálat révén kívánt hozzászólni a kérdéshez. Kedvező lehetőséget kínált erre a nagy esetszám, s az, hogy a két betegcsoport ellátása ugyanazon intézményben és körülmények között történt. A feladatot az F 6193 sz. ifjúsági OTKA pályázat segítségével, az alábbi célkitűzésekkel végeztem el: 1.Az OBSI-ban január december 31. között 122 konzervatívan kezelt és 125 megoperált nem diszlokált combnyaktörést elszenvedett sérült adatainak retrospektív felvétele, biológiai jellemzőinek (életkor, nem, töréstípus, kísérőbetegségek) összehasonlítása. 2.Az ellátásra vonatkozó adatok (felkeltés időpontja, terhelés megkezdése, korai belgyógyászati és sebészi szövődmények, kórházi tartózkodás tartama, halálozás) elemzése évvel a sérülés után a Multicenter Hip Fracture Study kérdőívek, illetve személyes vizsgálat révén a gyógyeredmény, a radiológiai és a funkcionális állapot, valamint a késői szövődmények előfordulásának felmérése. A vizsgált kérdések: 1.Összehasonlítható-e a két betegcsoport (belső hitelesség, kiválasztási hiba)? 2.Van-e statisztikailag értékelhető különbség a korai és késői eredményekben (ápolás tartama, halálozás, szövődmények, késői funkcionális állapot)? 3.Igazolható-e statisztikai összefüggés az életkor és a kísérő betegségek, valamint a konzervatív kezelés közben bekövetkezett másodlagos elmozdulás előfordulása között? 4.Van-e eltérés az eleve műtéttel kezeltek, illetve a konzervatív kezelés közben bekövetkezett elmozdulás miatt megoperáltak gyógyeredménye között? 5.Igazolható-e összefüggés a felkeltés időpontja valamint a másodlagos elmozdulás bekövetkeztének gyakorisága között? 6.Igazolható-e statisztikai összefüggés a törés hypervalgus helyzete valamint a késői combfej elhalás előfordulása között? 4.2. Multicenter Hip Fracture Study,

Megbeszélés. 1. Hozzá tud-e járulni a projekt a combnyaktáji töréstípusok európai megoszlásának megértéséhez?

Megbeszélés. 1. Hozzá tud-e járulni a projekt a combnyaktáji töréstípusok európai megoszlásának megértéséhez? 96 A combnyaktáji törések száma 1965 90 között megkétszerezdött, s a szerzk többsége az irányzat folytatódását várja, 2025-re az 1990- es értékek kétszeresét, 2050-re három és félszeresét valószínsítve.

Részletesebben

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén

A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén A csípőtáji törések kezelésének és rehabilitációjának értékelése a SAHFE európai projekt révén Cserháti Péter, Farkas Péter, Harrira M. Fahed Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet, Budapest Előzmények:

Részletesebben

Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés -

Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés - Gerincvelősérült betegek decubitusainak plasztikai sebészeti módszerekkel történő gyógyítása - 10 éves utánkövetés - Both Béla*, JósvayJános**, Klauber András* * Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet,

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén

A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén Doktori (Ph.D.) értekezés A medialis combnyaktörés osteosynthesisének fejlesztése ismételt, prospektív, nemzetközi epidemiológiai felmérések révén Dr. Cserháti Péter Semmelweis Egyetem, Budapest, 2. sz.

Részletesebben

MISKOLCI EGYETEM. Egészségügyi Kar. OLKDA Alapszak. Képalkotó Diagnosztikai Szakirány. Csípőtáji törések. Dr. Papp Miklós PhD. Miskolc, 2015.

MISKOLCI EGYETEM. Egészségügyi Kar. OLKDA Alapszak. Képalkotó Diagnosztikai Szakirány. Csípőtáji törések. Dr. Papp Miklós PhD. Miskolc, 2015. MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar OLKDA Alapszak Képalkotó Diagnosztikai Szakirány Csípőtáji törések Konzulens: Dr. Antalfi Bálint Készítette: Szmik Laura Dr. Papp Miklós PhD. Miskolc, 2015. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák

Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TDK témák Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Klinikai Radiológiai Tanszék által a 2010/2011-es tanévre meghirdetésre leadott szakdolgozati és TK témák V Védőnő szakirány GY Gyógytornász szakirány Képalkotó iagnosztikai

Részletesebben

A stroke ellátás helyzete Magyarországon

A stroke ellátás helyzete Magyarországon A stroke ellátás helyzete Magyarországon Bereczki Dániel SE Neurológiai Klinika Magyar Stroke Társaság Agyi érbetegségek kórházi kezeléseinek esetszáma és a kezelt személyek száma 160 000 140 000 120

Részletesebben

(IV. évfolyam, 1. félév) 1-5 hét szerda 17-19 ó Auguszta nagyelőadó csütörtök 09-10 ó Auguszta nagyelőadó Óraszám/félév: 15

(IV. évfolyam, 1. félév) 1-5 hét szerda 17-19 ó Auguszta nagyelőadó csütörtök 09-10 ó Auguszta nagyelőadó Óraszám/félév: 15 TRAUMATOLÓGIAI és KÉZSEBÉSZETI TANSZÉK Traumatológia I. (általános traumatológia) AOTRA01A7 2014/2015. (IV. évfolyam, 1. félév) 1-5 hét szerda 17-19 ó Auguszta nagyelőadó csütörtök 09-10 ó Auguszta nagyelőadó

Részletesebben

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények.

Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Seven implantátumok klinikai és radiológiai vizsgálata. Az osseointegráció mértéke és a csont szintjének stabilitása. Elsődleges eredmények. Zabaras D, Boubolis S, Spanos A, Petsinis V, Gisakis I G Bevezetés

Részletesebben

A nemkívánatos események jelentésének

A nemkívánatos események jelentésének A nemkívánatos események jelentésének hasznosulása a kórházakban (elmaradt, vagy halasztott műtét, mint nem kívánatos esemény) dr. Tihanyi Mariann Zala Megyei Kórház Zalaegerszeg Tervezett, de halasztott,

Részletesebben

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István

Fáradásos törések. Prof. Dr. Berkes István Fáradásos törések Prof. Dr. Berkes István Probléma Sportolók száma növekszik Sportterhelés fokozódik Képalkotó diagnosztika fejlődése Megfelelő prevenciós stratégia Után-vizsgálatok hiánya Definíció Túlterheléses

Részletesebben

A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával

A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával Dr. Nyárády József Orfű 2011 1 Disszertációmat tanítómesteremnek, Prof. Dr. Forgon Mihály emlékének ajánlom. 2 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2438-06 Angiológia követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyére kardiológiai és angiológiai szakasszisztens tanulók érkeznek. Az a feladatuk, hogy az arteriosclerosis témáját dolgozzák fel megadott szempontok szerint. Segítséget kérnek Öntől.

Részletesebben

Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában. Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet

Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában. Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet Fizioterápia a csípőtáji töröttek ellátásában Dr. Harsányi Zsolt Kenézy Kórház-Rendelőintézet A csípőtáji törések az időskorúak és töréseik számának nagyfokú növekedésével (kb. 180-200 időskorú törésére,

Részletesebben

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen

Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen Dr. Pikó Károly vezérigazgató-helyettes Minőségügy van-e szerepe a sürgősségi ellátásban 2010. november 5. - Debrecen MOTTÓ Kevesebb időbe telik valamit jól csinálni, mint megmagyarázni, hogy miért nem

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után

Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után Az Egészségügyi Minisztérium módszertani levele Az időskorúak orvosi rehabilitációjáról csípőtáji törések után Készítette: A Rehabilitációs Szakmai Kollégium A rehabilitáció fogalmát ma sokféleképpen és

Részletesebben

Vertebroplastica osztályunkon. Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály

Vertebroplastica osztályunkon. Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály Vertebroplastica osztályunkon dr. Szentágotai Attila, dr. Kiss Attila, dr. Horváth dr. Szentágotai Attila, dr. Kiss Attila, dr. Horváth Zoltán Kaposi Mór Oktató Kórház, Idegsebészeti Osztály Osteoporosis

Részletesebben

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában

A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013. Előadásom fő témája

Részletesebben

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI. Prof. Dr.

Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI. Prof. Dr. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Traumatológiai és Kézsebészeti Tanszék A LÁB SÉRÜLÉSEI Prof. Dr. Záborszky Zoltán A lábszár distalis metaphysisének törései (Pilon-törés) Ok: magasból

Részletesebben

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György

A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György A TTEKG rendszer integrálása a hazai szívcentrumok akut infarktus ellátási rendszerébe. Dr. Szabó György Miért van szükség a jól működő hazai primer PCI ellátás további fejlesztésére? A kérdés feltevésének

Részletesebben

Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi. Dr. Kiss János

Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi. Dr. Kiss János SEMMELWEIS EGYETEM BUDAPEST ORTOPÉDIAI KLINIKA Igazgató: Prof.Dr. Szendrői Miklós Életminőség-vizsgálat musculosceletalis daganatok miatt végzett vállövi resectiók után Dr. Kiss János Végtagmegtartó műtétek

Részletesebben

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN

TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN 1 Opponensi vélemény: TÓTH KÁLMÁN: SZEMLÉLETVÁLTOZÁS A CSÍPÖÍZÜLETI ARTRÓZIS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS KEZELÉSÉBEN Című doktori értekezéséről Disszertáns dicséretesen korszerű problémakört választott értekezésének

Részletesebben

XIII./5. fejezet: Terápia

XIII./5. fejezet: Terápia XIII./5. fejezet: Terápia A betegek kezelésekor a sebészi kezelés, a kemoterápia (klasszikus citotoxikus és a biológiai terápia), a radioterápia és ezek együttes alkalmazása egyaránt szóba jön. A gégének

Részletesebben

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2354-06 Nőgyógyászati citodiagnosztika követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat A laboratóriumba vendég érkezik. Tájékoztassa a rákmegelőzés lehetőségeiről! Ismertesse a citológiai előszűrő vizsgálatok lényegét! - a primer és szekunder prevenció fogalma, eszközei - a citológia

Részletesebben

2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat gastrostomia műtéthez, és közben tájékoztassa őt a műtéti megoldás lehetőségeiről! A tájékoztatás során az alábbiakra térjen

Részletesebben

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter

DSD DSD. Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból. Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter MTA SZTAKI Department of Distributed Systems Az új Nemzeti Rákregiszter előnyei kutatói szempontból Kovács László Szentirmay Zoltán Surján György Gaudi István Pallinger Péter Nemzeti regiszterek Európában

Részletesebben

HU-Debrecen: Ortopédiai implantátumok 2012/S 28-044261. (Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, 29.12.2011, 2011/S 250-408426)

HU-Debrecen: Ortopédiai implantátumok 2012/S 28-044261. (Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához, 29.12.2011, 2011/S 250-408426) 1/9 Ez a hirdetmény a TED weboldalán: http://ted.europa.eu/udl?uri=ted:notice:44261-2012:text:hu:html HU-Debrecen: Ortopédiai implantátumok 2012/S 28-044261 Kenézy Kórház Rendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató

Részletesebben

A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával

A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával A combfej keringésének meghatározása combnyaktörés után osteoscopiával Dr. Nyárády József Orfű 2012 1 Disszertációmat tanítómesteremnek, Prof. Dr. Forgon Mihály emlékének ajánlom. 2 Tartalom Tartalomjegyzék...

Részletesebben

VELŐŰRSZEGEZÉS PROXIMALIS HUMERUS

VELŐŰRSZEGEZÉS PROXIMALIS HUMERUS 1.6 M P H T (MULTILOCKING PROXIMAL HUMERAL TREATMENT) SOKFUNKCIÓSAN RETESZELHETŐ PROXIMALIS IMPLANTÁTUMOK ÉS MŰTÉTI KÉSZLET VELŐŰRSZEGEZÉS PROXIMALIS HUMERUS Medical Products Manufacturing and Trading

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2465-06 Műtét lebonyolítása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat gastrostomia műtéthez, és közben tájékoztassa őt a műtéti megoldás lehetőségeiről! - lehetséges műtéti megoldások - a laparoszkópos

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. augusztus 08.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszőr szakképesítés. 2390-06 Masszázs alapozás modul. 1. vizsgafeladat. 2012. augusztus 08. Emberi Erőforrások Minisztériuma Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban

A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban A mágnesterápia hatékonyságának vizsgálata kettős-vak, placebo kontrollált klinikai vizsgálatban Dr Simkovics Enikő, Józsa Balázs, Horváth Anita, Dr Vekerdy Nagy Zsuzsanna Orvosi Rehabilitáció és Fizikális

Részletesebben

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet Kenézy Gyula Kórház Debrecen Osztály Tanszék Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet Szalag, csont és ízületpótlás módszerei. Fémek és műanyagok

Részletesebben

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből

A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből ORFMMT XXXII. Vándorgyűlése Miskolc, 2013.08.29-2013.08.31 A stroke betegek rehabilitációja során felmerülő nehézségek elemzése ápolói szemszögből T E N K S Z A B I N A D R. U R B Á N E D I N A Kutatás

Részletesebben

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9.

KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. KAPOSI MÓR ORTOPÉDIAI NAPOK III. Kaposvár, 2015. május 8-9. A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának, a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének és a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve. Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról T a r t a l o m j e g y z é k 1. BEVEZETÉS... 4 2. ADATFORRÁSOK... 4 3. ELEMZÉSI MÓDSZEREK... 4 4.

Részletesebben

Nyílt ízületi sérülések ellátása lovon. Nyílt ízületi sérülések ellátása lovon. Klinikai tünetek

Nyílt ízületi sérülések ellátása lovon. Nyílt ízületi sérülések ellátása lovon. Klinikai tünetek Nyílt ízületi sérülések ellátása lovon Klinikai tünetek Hígan folyó, mozgás során a sebzésben habbá verődő, vízszerűen áttetsző és folyó váladék (nem összetévesztendő a vérsavóval) Néha az ízületi felszín

Részletesebben

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek

Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Mozgásszervi fogyatékossághoz vezető kórképek Dr Élő György Miért szükséges ismeretek ezek? Tudni kell a funkció károsodás okát, ismerni a beteg általános állapotát, hogy testi, szellemi és lelki állapotának

Részletesebben

CSONTTÖRÉSEK CSAVAROS RÖGZÍTÉSEINEK BIOMECHANIKAI VIZSGÁLATA

CSONTTÖRÉSEK CSAVAROS RÖGZÍTÉSEINEK BIOMECHANIKAI VIZSGÁLATA BUDAPESTI MŰSZAKI- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gépészmérnöki Kar Anyagtudomány és Technológia Tanszék Pattantyús Ábrahám Géza Gépészeti Tudományok Doktori Iskola CSONTTÖRÉSEK CSAVAROS RÖGZÍTÉSEINEK BIOMECHANIKAI

Részletesebben

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS,

Dr.Szolnoki János. Klinikus állatorvos, az MKOE tagja. Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS, Orthopédia ESETISMERTETÉS Könyökízületi arthrodesiszsömi kutya Dr.Szolnoki János Klinikus állatorvos, az MKOE tagja Hegyvidéki Kisállatklinika Bt. állatkórháza, Szentendre MRCVS, www.hegyvidekiklin.fw.hu

Részletesebben

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n

www.deszkikorhaz.hu A k a k rdi d o i ló l gia i i i r e r ha h bi b l i i l t i á t ció i h ly l zete t M M gyaro r rszá z go g n www.deszkikorhaz.hu A kardiológiai rehabilitáció helyzete Magyarországon Dr. Szász Károly Deszk 2010. A kardiológiai rehabilitáció lehetséges formái Fekvőbeteg gyógyintézeti Járóbeteg formában Otthoni

Részletesebben

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

33 815 02 0010 33 02 Lábápoló Kéz- és lábápoló, műkörömépítő A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2484-06 Sürgősségi ellátás szervezése követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Az intézetbe érkező külföldi ápoló tanulóknak mutassa be a sürgősségi betegellátás magyarországi rendszerét, ismertesse a progresszív ellátás elméletét! Az ismertetés során az alábbi szempontokra

Részletesebben

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján)

A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) A radiológus szakorvosképzés tematikája (a Radiológiai Szakmai Kollégium 2005. 01. 16-i állásfoglalása alapján) Általános szempontok I.: Követelmények: A képzés eredményeként a radiológia szakvizsgát tett

Részletesebben

A betegségről. A kezelés célja, a műtéti javallat, kezelési eljárások

A betegségről. A kezelés célja, a műtéti javallat, kezelési eljárások A betegségről Az ajak és szájpadhasadékok a magzati élet korai szakaszában kialakuló veleszületett fejlődési rendellenességek. Lehetnek teljesek vagy részlegesek egyoldaliak vagy kétoldaliak illetve egymással

Részletesebben

Hogyan feleljünk meg a rehabilitációs program dokumentációs kihívásainak? Dr. Simoncsics Eszter, Szász Katalin, Dr. FáyVeronika

Hogyan feleljünk meg a rehabilitációs program dokumentációs kihívásainak? Dr. Simoncsics Eszter, Szász Katalin, Dr. FáyVeronika Hogyan feleljünk meg a rehabilitációs program dokumentációs kihívásainak? Dr. Simoncsics Eszter, Szász Katalin, Dr. FáyVeronika Miért dokumentálunk? Törvényi kötelezettség Szakmai követelmény Minőségbiztosítás

Részletesebben

33 815 02 0010 33 01 Kézápoló és műkörömépítő Kéz- és lábápoló, műkörömépítő

33 815 02 0010 33 01 Kézápoló és műkörömépítő Kéz- és lábápoló, műkörömépítő A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika

Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika Mit nyerünk a gyógyulással? Dr.Werling Klára VIMOR Elnöke Semmelweis Egyetem II. sz Belgyógyászati Klinika 1. Meggyógyítunk egy fertőző betegséget HBV prevalencia 2006 Hepatitis B vírus terjedése - szexuális

Részletesebben

Dr. Széll Sára Hagymatikum

Dr. Széll Sára Hagymatikum Makó természeti kincsei Dr. Széll Sára Hagymatikum 1 ISZAP Történeti visszapillantás Iszap fogalma Gyógyiszap Honnan nyerjük? Erdély, Csíki hegyek, Arad, Szeged útvonal 683km, szintkülönbség 811m, Hordalék

Részletesebben

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály

Triage alfa, béta, gamma... omega. Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Triage alfa, béta, gamma... omega Bognár Zsolt Heim Pál Gyermekkórház Sürgősségi Betegellátó Osztály Feladatok alfa: allokáció béta: besorolás, osztályozás gamma: kritikus állapotú beteg ellátásában

Részletesebben

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén

Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Sentinel nyirokcsomó biopszia szájüregi laphámrák esetén Dr. Patkó Tamás, dr. Koltai Pál, dr. Remenár Éva, dr. Boér András Országos Onkológiai Intézet Fej-nyak-állcsont és Rekonstrukciós Sebészeti Osztály

Részletesebben

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011

BKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL

BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL BESZÁMOLÓ A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁRÓL TÁMOP-6.2.4.A-11/1-2012-0013 Létszámbővítés az egészségügyi ellátás fejlesztése érdekében a Kaposi Mór Oktató Kórházban Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház 7400

Részletesebben

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására

ESETTANULMÁNY. a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására ESETTANULMÁNY a REP alapú rehabilitációs ellátás kódolási szabályainak bemutatására Példa eset orvos-szakmai jellemzői: 58 éves friss stroke beteg, akit az akut ellátását végző kórházában a stroke akut

Részletesebben

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban

Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Diagnosztikai irányelvek Paget-kórban Dr. Donáth Judit Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet, Budapest HALADÁS A REUMATOLÓGIA, IMMUNOLÓGIA ÉS OSTEOLÓGIA TERÜLETÉN 2012-2014 2015. ÁPRILIS 17.

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

CCSVI. Történelmi és tudományos háttér

CCSVI. Történelmi és tudományos háttér CCSVI Történelmi és tudományos háttér Prof. Paolo Zamboni érsebész Felesége SM beteg Hipotézis: Vénás keringési zavar Vaslerakódás Érfalkárosodás Sejtpusztulás Autoimmun folyamat SM Az agy vénás rendszere

Részletesebben

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI

ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ÁLLATOK KLINIKAI VIZSGÁLATAI ---------------------------------------------------------------------------------------------------- Állatokon végzett tanulmányok A CV247 két kutatásban képezte vizsgálat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Benignus agydaganat miatt operált betegek rehabilitációjának eredményei

Benignus agydaganat miatt operált betegek rehabilitációjának eredményei Benignus agydaganat miatt operált betegek rehabilitációjának eredményei Tarjányi Szilvia, Nagy Helga, Dénes Zoltán Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Semmelweis Egyetem Rehabilitációs Tanszéki Csoport

Részletesebben

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban

Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Dr. Simon Attila, Dr. Gelesz Éva, Dr. Szentendrei Teodóra, Dr. Körmendi Krisztina, Dr. Veress Gábor Újonnan felfedezett cukoranyagcsere eltérések előfordulása korai kardiológiai rehabilitációban Balatonfüredi

Részletesebben

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János

Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János Dr. Kóti Tamás, Soós Mányoki Ildikó, Dr. Daróczi János 2013. szeptember 14. Bevezetés A Szent Kristóf Szakrendelő kontrolling és minőségbiztosítási csoportja 2009 óta végez részletes szakmai és gazdasági

Részletesebben

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I.

KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I. Egészségtudományi Közlemények, 3. kötet, 1. szám (2013), pp. 113 121. KÖNYÖKTÁJI CSONTÍZÜLETI SÉRÜLÉSEK GYERMEKKORI SAJÁTOSSÁGAI I. NAGY ÁGNES 1, NEMESI ERIKA 1, DR. LOMBAY BÉLA 1,2 Összefoglalás: A csontok

Részletesebben

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika

Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése. Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése Kasó Gábor Pécsi Tudományegyetem, Idegsebészeti Klinika Csigolyatörések konzervativ és műtéti kezelése traumás poroticus pathologias craniocervicalis, cervicalis,

Részletesebben

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens

1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára Témavezető: Dr. Harsányi László PhD egyetemi docens SZAKDOLGOZAT TÉMAJAVASLATOK A 2012/2013 tanévre Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. sz. Sebészeti Klinika SEBÉSZET 1. Emlődaganatok neoadjuváns kezelésének hatása a műtéti technikára 2.

Részletesebben

A protokollok gyakorlati alkalmazása. XXVIII. Betegbiztonsági Fórum 2014. április 24.

A protokollok gyakorlati alkalmazása. XXVIII. Betegbiztonsági Fórum 2014. április 24. A protokollok gyakorlati alkalmazása XXVIII. Betegbiztonsági Fórum 2014. április 24. Mai program A NEVES szoftver éles indulása Az akkreditációs program aktualitásai Protokollok alkalmazása - kérdésfeltevés

Részletesebben

Így dolgozunk mi Egynapos Sebészet

Így dolgozunk mi Egynapos Sebészet Így dolgozunk mi Egynapos Sebészet a történelmi múltú Szent Rókus Kórházban IX. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüred, 2012. Farkas Annamária, Dr. Göböl Zsolt Szent Rókus Kórház és Intézményei,

Részletesebben

Égéssérült gyermekek rehabilitációja

Égéssérült gyermekek rehabilitációja Égéssérült gyermekek rehabilitációja dr.paraicz Éva MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs Osztály Kávészünet, 2012.05.11. A rehabilitáció fogalma (WHO) Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom

Részletesebben

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei

Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Az akut myocardialis Infarctus mechanikus szövődményei Dr.Szabolcs Zoltán Ph.D. Semmelweis Egyetem, Szívsebészeti Klinika Budapest Székelyudvarhely, 2011. június 9-10. Az akut transmuralis szívinfarktus

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Bokatörés (S8250, S8260, S9300, S9320) Fractura malleoli Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. Érvényességi terület

Részletesebben

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN

ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN ÉLETMINŐSÉG ÉS KÖLTSÉGEK A KÖZÉP- ÉS SÚLYOS FOKÚ PSORIASISOS BETEGEK KÖRÉBEN WÉBER VALÉRIA Vezető asszisztens Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Nonprofit kft. Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon

Részletesebben

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei

Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Gerincoperáltak és degeneratív gerincbántalomban szenvedők rehabilitációjának nehézségei Soproni Rehabilitációs Gyógyintézet Neurorehabilitációs Osztály Dr.Hajnalka Imre Sztupa Márta Dr.Mód Gabriella Osztályos

Részletesebben

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit

A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink. Dr. Hortobágyi Judit A psoriasis kezelése kórházunkban: eredményeink, céljaink Dr. Hortobágyi Judit Psoriasis vulgaris Öröklött hajlamon alapuló, krónikus, gyulladásos bőrbetegség Gyakorisága Európában 2-3% Magyarországon

Részletesebben

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2436-06 Szemészeti eljárások elmélete és gyakorlata követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

Engedélyszám: 18211-2/2011-EAHUF Verziószám: 1. 2436-06 Szemészeti eljárások elmélete és gyakorlata követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Felnőtt szemészeti rendelőbe érkezik egy beteg a háziorvosától hipertónia miatt szemfenék vizsgálatra. Az orvos megkéri Önt, hogy ismertesse a beteggel az esettel kapcsolatos tudnivalókat. Tájékoztassa

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21.

Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája. Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az oszteoporosis nem gyógyszeres terápiája Dr. Brigovácz Éva SMKMOK 2015.01.21. Az orvoslás s a bizonytalanságok tudománya és s a valósz színűségek művészete. szete. William Osler Tények/ adatok Gyógyszeres

Részletesebben

Kreditpontos. Laparoszkópos varrástanfolyam. 2012. október 8 20.

Kreditpontos. Laparoszkópos varrástanfolyam. 2012. október 8 20. Kreditpontos laparoszkópos tanfolyamok 2012. október 8 20. Semmelweis Egyetem Kísérletes és Sebészeti Műtéttani Intézet George Berci Laparoszkópos Tréning Centrum Herceghalom Október 8-9. Október 10-11.

Részletesebben

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS

X PMS 2007 adatgyűjtés eredményeinek bemutatása X PMS ADATGYŰJTÉS X PMS ADATGYŰJTÉS 2007 1 Tartalom Összefoglalás...3 A kutatásba beválasztott betegek életkora... 4 A kutatásba bevont betegek nem szerinti megoszlása... 5 Az adatgyűjtés során feltárt diagnózisok megoszlása...

Részletesebben

A Jó, a Rossz és a Csúf

A Jó, a Rossz és a Csúf Kaposi Mór ortopédiai NapoK iii. Különböző vállbetegségek A Jó, a Rossz és a Csúf Tudományos Ülés A Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház Ortopédiai Osztályának a Magyar Váll- és Könyöksebészek Egyesületének

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet

Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet Kenézy Gyula Kórház Debrecen Osztály Tanszék Turchányi Béla tanszékvezető egyetemi docens osztályvezető főorvos Traumatológiai és Kézsebészet Flautner, Sárváry: A sebészet és traumatológia tankönyve (+

Részletesebben

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER

THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER 1 of 6 12/1/2008 2:33 AM THERMOGRÁFIAI KÉPALKOTÓ RENDSZER Az infravörös monitorozás emisszión alapuló noninvazív képalkotó eljárás. A Budapesti Mûszaki Egyetemen kidolgozott thermográfiai vizsgálati rendszer

Részletesebben

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43

Kéz- és lábápoló, műkörömépítő. 31 815 01 0000 00 00 Kéz- és lábápoló, műkörömépítő 2/43 A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet

Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Molekuláris Medicina Mindenkinek Semmelweis Egyetem, Neurológiai Klinika 2012. December 4. Dr. Erőss Loránd, Dr. Entz László Országos Idegtudományi Intézet Felosztás Neurofibromatózis I. (Recklinghausen

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma.

Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. Magyarországon több mint 2 millió hypertoniás él. 2025-re az előrejelzések szerint további 60 százalékkal megnő az érintettek száma. A magasvérnyomásos populációban emelkedett vércukor értéket (5,6 mmol/l

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam. Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam. Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja Habituális patella ficam Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. A protokollok alkalmazási / érvényességi területe ortopédia

Részletesebben

I. A VIZSGÁLAT MEGALAPOZOTTSÁGA

I. A VIZSGÁLAT MEGALAPOZOTTSÁGA P r o t o k o l l ö s s z e f o g l a l ó F R A X ma g y a r o r s z á g i p r o g r a m ( 1 0 é v e s t ö r é s i r i z i k ó v i z s g á l a t a a z o s t e o p o r o s i s e l l á t á s b a n r é s

Részletesebben

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME)

Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Dénes Rita (BME) - Dr.Topár József (BME) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem XV. DEMIN 2015. május 27. Egy kis visszatekintés Boján, Réthelyi, Szócska, Belicza, Zombor Könyvek (Gulácsi L., Gődény

Részletesebben

Időeltolásos tévénézés Magyarországon

Időeltolásos tévénézés Magyarországon www.agbnielsen.hu Időeltolásos tévénézés Magyarországon A 2011. októberi TSV teszt eredményei A digitális műsorszórás beindításával, illetve az ehhez kapcsolódó időeltolásos tévénézést lehetővé tevő eszközök

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A combcsont testének felnőttkori törése Fractura diaphyseos femoris

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A combcsont testének felnőttkori törése Fractura diaphyseos femoris I. Alapvető megfontolások Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja A combcsont testének felnőttkori törése Fractura diaphyseos femoris Készítette: A Traumatológiai Szakmai Kollégium BNO kódok S7230:

Részletesebben

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA

FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA TRAUMA FEMUR DIAPHYSIS, patella és tibia condylus TÖRÉSEK ELLÁTÁSA A femur diaphysis törések An: Pm: Cl: Kl: Dg: Th: az emberi test legerősebb csontja, ventralis irányban doború nagy energiájú traumára törik,

Részletesebben

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok

Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Hasadékos Kezelő lap - Általános adatok Név: Születési hely, idő: TAJ szám: Lakcím: Pontos diagnózis, oldaliság: Hasadék Centrumba kerülés időpontja: A hasadék felismerésének időpontja: Gyermeksebészeti

Részletesebben

Életbiztosítási ajánlat

Életbiztosítási ajánlat Életbiztosítási ajánlat Kötvényszám: Nyugtaszám: Első díj: Képviselő neve: Érkezett: Adóigazgatási szám: 10491984-2-44; SZJ: 66.01.10.0 Tárgyi adómentes Ajánlatszám: Kérjük, nyomtatott betűvel töltse ki!

Részletesebben

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013

Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 Laboratóriumi vizsgálatok összehasonlító elemzése 2010-2013 dr. Kramer Mihály tanácsadó Magyar Diagnosztikum Gyártók és Forgalmazók Egyesülete (HIVDA) 2014.08.30 MLDT 57 Nyíregyháza 1 Célkitűzések Négy

Részletesebben

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete)

A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) A Ritka Betegség Regiszterek szerepe a klinikai kutatásban Magyarósi Szilvia (SE, Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézete) I. Ritka Betegség regiszterek Európában II. Ritka betegség regiszterek

Részletesebben