Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv

Átírás

1 Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv Jelentés tervezet Xellum Kft. & Med-I-Terra K ft. Ez a dokumentum 145 oldalt tartalmaz július 1. i

2 Tartalom 1. A MUNKA HÁTTERE A MUNKA CÉLJA ÉS TARTALMA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A PROJEKT EREDMÉNYEI A DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT ÁLTALÁNOS FOGALMA ÉS FELADATA A desztináció és a meta-menedzsment fogalma A desztinációmenedzsment feladatai A desztináció menedzsment szervezet feladatai A BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉG MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Balatonföldvár Balatonöszöd Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Kereki Kötcse Kőröshegy Nagycsepely Pusztaszemes Szántód Szólád Teleki A DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSAI A TDMSZ belső kompetenciái A TDMSZ külső kompetenciái A TDMSZ vállalkozási szolgáltatásai MELLÉKLETEK EURÓPAI TURISZTIKAI PIAC TRENDJEI A TDMSZ FELADATAINAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Belső kompetenciák Tervezés, fejlesztés, ösztönzés Inkubációs funkciók Külső kompetenciák Kínálati kompetencia Kommunikációs kompetencia Saját vállalkozói szolgáltatások: tanácsadói és pályázati szolgáltatások, szakértői közreműködés CSALÁDBARÁT SZOLGÁLTATÁSOK VONZERŐLELTÁR SZOLGÁLTATÓI-KÓDEX VISELKEDÉSI KÓDEX Viselkedési kódex turisták számára Viselkedési kódex helyiek számára IRODALOMJEGYZÉK ii

3 1. A munka háttere 1.1 A munka célja és tartalma A Xellum Kft. és a Med-I-Terra Kft. (továbbiakban Tanácsadók) jelen projektet a (továbbiakban Megbízó) megbízása alapján készítette el a Dél-Dunántúli Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása DDOP pályázat részeként. A Tanácsadók vállalták, hogy a pályázati kiírás C1.2. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalommal (mint kötelezően előírt szakmai elem) elkészítik az alábbi feladatokat: új szolgáltatások bevezetésének tervezése, támogatása üzleti tevékenység(ek) bevezetésének tervezése, támogatása 1.2 Alkalmazott módszertan A desztináció stratégiájának meghatározásához elsődleges és másodlagos információkat egyaránt gyűjtöttünk annak érdekében, hogy felmérjük az érintett települések adottságait, versenyhelyzetét. Mindezért a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra: Szekunder kutatás és tartalomelemzés: Áttekintettük a desztináció kínálatát, mind termék, mind pedig szolgáltatói dimenzióban. Az áttekintéshez elemeztük a desztinációk és a szolgáltatók weboldalait és promóciós anyagait. A tartalomelemzésből és értékelésből származó eredményeket összefoglaltuk, egyeztetve a pozícionálási stratégia irányvonalait, kikristályosítottuk a desztináció legfontosabb célcsoport-specifikus termékeit és azok fejlesztéséhez szükséges, a desztináció menedzsment külső kompetenciáinak körébe tartozó szervezeti feladatokat. Primer kutatás: A belső (inkubációs, integrációs és tervezői funkciók) meghatározása érdekében nagy jelentőséggel bírt az, hogy megismerjük a desztináció központi szereplőinek, ún. véleményformálóinak álláspontját, és a TDMSZ tagjainak attitűdjeit. Mindehhez kiváló alkalmat nyújtottak a részvételünkkel lefolytatott képzések és interjúk, amelyek során megismerhettük a szolgáltatók és a támogató szervezetek tudásszintjét, erősségét, gyengeségét, az egyes szereplők vízióit és alapvetően megfigyelhettük a tagok aktivizálhatóságának, együttműködési hajlandóságának szintjeit. 3

4 2. A projekt eredményei A projekt eredményeit azon megközelítés alapján mutatjuk be, aminek során figyelembe vettük az alábbiakat: A desztinációmenedzsment lehetőségeinek és feladatainak szolgáltatás szempontú bemutatása A desztináció adottságai és lehetőségei Belső, azaz szervezeten/tagságon belüli szolgáltatásfejlesztés Külső, azaz termékszíntű szolgáltatásfejlesztés 2.1. A desztináció menedzsment általános fogalma és feladata A desztináció és a meta-menedzsment fogalma Az alapvető meghatározás szerint a turisztikai desztináció az a turisztikai szolgáltatásokat, és aktivitásokat kínáló terület, melyet a turista úti célként választ utazási döntése során, mivel az valamilyen szempontú vonzerővel rendelkezik számára. A desztináció földrajzi behatárolása szerint lehet egy kontinens, egy ország, egy régió, és a települések különböző típusa. Kiemelendő, hogy optimális esetben a desztináció egy természetes egység, melyet nem befolyásolnak a politikailag változó országhatárok, vagy a területfejlesztés statisztikai dimenziói (Bieger, T. (2008)), optimális esetben Az új turizmus élményközpontú keresleti elvárásait figyelembe véve Kaspar (1992) úgy határozta meg a desztinációt, mint a turisztikai kereslet kikristályosodási pontja, tehát a turisztikai tartózkodás és élmény helyszíne. Crouch-Ritchie (2000) még nagyobb hangsúlyt helyez az élmény fontosságára: megközelítésük szerint a turisztikai verseny alapvető terméke a turisztikai desztinációkban szerzett élmény. Nyilvánvaló, hogy az élmény szubjektív volta miatt nehezen ad arra lehetőséget, hogy ez alapján konkretizáljuk a desztináció meghatározását, ugyanakkor iránymutatást ad arra vonatkozólag, hogy az új turizmus keresleti elvárásai szerint határozzuk meg a desztináció kínálati elemeit, és határait, és egyben választ adjunk arra a kérdésre, hogy minden turisztikai potenciállal rendelkező település lehet-e desztináció Minden település lehet desztináció? A kínálati elemek népszerű megközelítését tartalmazzák az ún. desztináció-mix modellek, amelyek közül a Buhalis-féle 6 A -modell felel meg leginkább az új turizmus keresleti igényeinek. Buhalis (2000) értelmezése szerint a desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel. Ezen amalgám elemeit és legfontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: 1 Jelen alfejezet forrása: Sziva, I. (2010, megjelenés alatt): Turisztikai desztinációk versenyképessége I.-II., Turizmus Bulletin, Magyar Turizmus Zrt.; Sziva, I. (2009) Turisztikai desztinációk versenyképességének értelmezése és elemzése, Disszertáció-tervezet, BCE, Gazdálkodástani Doktori Iskola 4

5 Desztináció-mix elemei Jellemzői Attraction / Vonzerő központi szerepet betöltő elem, a vendégcsalogató hangsúly az élményközpontúságon, mind az interpretáció, mind a kiegészítő programokelemek kialakításánál egyedisége és újszerűsége a desztináció megkülönböztető ismérve lehet Access / Elérhetőség közlekedési feltételek biztosítottsága attrakciók elérhetősége és aktív turisztikai infrastruktúra (túra-, kerékpár útvonal) belépés törvényi szabályai Activities / Aktivitások programok: aktív és passzív időtöltést és szórakozást jelentőek rés-szegmensek igényei szerinti programok megkülönböztető jellege Available packages / modulokból álló, személyre szabható, bármikor aktivizálható Elérhető utazási programok (pl. garantált, a desztináció menedzsment szervezet által szervezett napi programok) csomagok utazási irodák által összeállított csomagok máig fontos jelentősége Ancilliary services / közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek Támogató szolgáltatások turisztikai információs szolgáltatás magánszolgáltatások, pl. bank, pénzváltó stb. ezek mind alapvető elvárásnak számító feltételek Aminities / Kényelmi turisztikai infrastruktúra: alapvető turisztikai tartózkodást biztosító szolgáltatások szolgáltatások pl. szálláshely-, étkezés; rekreációs szolgáltatások, tematikus parkok,turisztikai közlekedési eszközök (pl. síliftek, fogaskerekű vasutak) 1. ábra: Desztináció-mix (6 A) jellemzői (Buhalis, D. (2000) alapján, saját szerkesztés) A kérdés az, hogy vajon lehet-e turisztikai desztináció minden olyan település, amely rendelkezik a 6A tényezőivel? A kiindulópontot az élmény jelenti, amely meglehetősen szubjektív, de érezhetően a legnagyobb hangsúly ebből a szemszögből a programelemeken kerül. Ha egy település képes önállóan annyi programot nyújtani, hogy az odaérkező vendégek valamennyi szegmense komplex élményt kapjon, az átlagos tartózkodási idő (hazánkban 3-4 nap, amely nyilván desztináció- és szezonfüggő) alatt, akkor az a település elérte a desztináció-rangot. Ebben a tekintetben kapott kritikát egy balatoni település a 2007-ben, Budapesten rendezett UNWTO Destination Management konferencián. A településről kiderült, hogy a fürdőzésen és az animáción kívül, csak a közeli településekkel (közöttük Hévízzel együtt) képes komplex csomagokat összeállítani, tehát ebből a szempontból önállóan nem, hanem a kiajánlott programelemeket nyújtó településekkel együtt nevezhető desztinációnak. Egy jól működő desztináció menedzsment-egységként tartható számon két okból. Egyrészt a terület meglehetősen különböző és gyakran egymással (is) versenyző szereplői együttesen dolgoznak azon, hogy a desztináció felkerüljön a kiválasztott (!) utazói szegmens által érzékelt turisztikai térképre. Többen a desztinációkat a verseny első számú egységeként tartják számon, tehát úgy vélik, hogy miután a vendég kiválasztotta úti célját kezdődik meg a szolgáltatók közötti verseny. A felvetés teljességgel elfogadható és egyben jelentős magyarázó erővel bír az együttműködés fontosságának hangsúlyozásánál, ugyanakkor azon sem szabad napjainkban meglepődni, ha a vendégek egy bizonyos szolgáltató, vagy egy 5

6 bizonyos aktivitás kedvéért utaznak egy-egy területre. Napjaink utazói ugyanis egyre inkább az aktivitás szempontjából, hobbijuk, érdeklődési körük, adott fizikai és szellemi szükségleteik alapján választanak úti célt, mely trendet erősít az egyre gyakoribb, de rövidebb utazások általánossá válása (ETC (2006)). 2 Másrészt látni kell azt is, hogy a turizmus hálózata egy több szempontból törékeny gazdasági-, társadalmi-, természeti térre épül fel: egy város, egy község, vagy éppen egy (mindaddig) érintetlen kis tó partja adja a desztináció alapját. Ebben a tekintetben kiemelten fontos azt megvilágítani, hogy a turisztikai szereplők milyen hatással vannak a helyi közösségre és természeti környezetre, mennyire tudnak harmonikus (win-win / nyer-nyer) kapcsolatot kialakítani és fenntartani, és mennyire képesek a helyi közösség jólétét növelni, akár azáltal, hogy rekreációs szolgáltatásokat, programokat, valahová tartozás élményét nyújtják számukra, vagy azáltal, hogy helyi beszállítóktól (kereskedőktől, gazdáktól, termelőktől) vásárolnak. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy turisztikai desztináció alatt egy olyan területi egységet (ország, régió, település) értünk, mely a turisztikai tartózkodás és élmény helyszíne. A desztináció egy menedzsment-egység, mely speciális szegmens vagy szegmensek számára nyújt jól pozícionált, komplex kínálatot, a természeti és társadalmi környezet fenntarthatóságának és a helyiek jólétének biztosításával A desztinációmenedzsment feladatai Történetileg a desztináció koordinációja a kommunikációt foglalta magában, ugyanis a kiemelt, globálisan ismert desztinációk többnyire államilag finanszírozott kommunikációjára mindig is nagy hangsúly került. Az elmúlt évtizedben került a fókuszba a turisztikai célterületek átfogó koordinációja ún. metamenedzsmentje (Sainaghi, R. (2006); Gretzel, et. al. (2006)). Az átfogó koordináció koncepcióját két tényező hívta életre: 1. a fenntartható fejlődés biztosítása, a turizmus negatív hatásainak elkerülése végett, mely kiemelten vonatkozik a globálisan ismert, mai napig is tömegturisztikai helyszínként számon tartható desztinációkra, de nem hagyja érintetlenül az autentikusságukat vonzerőként használó új, alternatív célterületeket sem; 2. a desztináció kínálati elemeinek az egyéni utazók elvárásai szerinti összehangolása, fejlesztése és kommunikációja. Az átfogó koordináció elsőként a fenntarthatóság kérdései miatt a turisztikai tervezés irodalmában kapott figyelmet, és adott helyet két ellentétes nézőpont ütközésének. Az egyik szemlélet szerint a turisztikai tervezés sikere abban áll, ha a tervezők biztosítják a vállalkozásoknak szükséges keretfeltételeket, majd hagyják azokat a piaci viszonyok között érvényesülni (Eadington-Redman (1991) In: Wilson, S. et. al. (2001)). Ezen nézőpont több szempontból kapott bírálatot: 1. rövidtávú vállalkozói és politikai célok érvényesülése miatt tapasztalható kizsákmányolás engedélyezéséért 2. a turisztikai szektor fregmentáltságának és interdepenciájának figyelmen kívül hagyásáért. A desztináció-fejlesztés ugyanis számos vitathatatlan pozitív eredménye mellett, negatív hatásokat is generál, melyeket összefoglalóan az alábbi táblázatban mutatunk be. 2 A trendek részletesen a Melléklet 4.2. alfejezetében láthatóak. 6

7 Hatások Gazdasági Fizikai / természeti Társadalmi Megjelenésük példái Pozitív Jövedelemtermelés Munkahelyteremtés Kiegyenlítő hatás (regionális területek fejlesztési lehetősége) Multiplikatív hatás Új szórakozási lehetőségek teremtése Helyi infrastruktúra fejlesztése Növekvő bevételek környezetvédelemre fordítása Településkép pozitív változása; köztisztaság Turizmus a béke nagykövete : kultúrák közötti különbség keresése, elfogadása, ismeretfejlesztés Oktatási színvonal növekedése Vállalkozói kedv fokozódása Helyi kultúra, kézművesség újjászületése Közösségépítés Identitástudat növekedése Politikai A terület ismertségének/elismertségének növekedés, tőkevonzó-képességének fokozódása Az érdekérvényesítő képesség növekedése Negatív Szezonális foglalkoztatás, dominánsan képzetlen munkaerő Tőkefüggőség, torzult gazdasági szerkezet Fogyasztási cikkek árának növekedése Közlekedés: légszennyezés, zajhatás, tájképrombolás Infrastruktúra kiépítése: csökkenő zöld felület, erózió, élővilág zavarása, pusztulása Működés: hulladék, szennyezés, energiapazarlás, rongálás, élővilág zavarása, pusztítása Demonstrációs hatás (A turisták fogyasztói magatartásának másolása, életvitelük átvételére való törekvés) Prostitúció Bűnözés Kultúra kereskedelmiesedése Idegenellenesség Elvándorlás Zsúfoltság Közösségi kapcsolatok felbomlása A helyi közösség kizsákmányolása a politikai elit által Rövidtávú szemlélet a fejlesztésben Rugalmatlan döntéshozó rendszer hatékonytalan működése Források: Crouch-Ritchie (1999) 139.o.; Puczkó-Rátz (2005);) alapján saját szerkesztés 2. ábra: A turizmus és környezetének kölcsönhatásai: A desztináció-fejlesztés hatásainak kiemelt példái A fentiekben látható negatívumok kiküszöbölése érdekében alakult ki azon másik nézőpont, mely magában foglalja a turizmus közösség-alapú tervezésének (community-based planning) elméletét és gyakorlatát, mely autonóm, független szereplők közötti közös döntéshozatalt jelent egy szervezetek közötti turisztikai egységben, annak érdekében, hogy a szereplők az egység tervezéséhez és fejlesztéséhez kapcsolatos kérdéseket megoldják. (Jamal-Getz (1995) 188.o.) A közösség-alapú tervezés feltételezi, hogy a szereplők fejlett üzleti kultúrával rendelkeznek és össze tudják hangolni a szerteágazó érdekeket, továbbá meg tudják oldani a versenyző együttműködésből (co-opetiton) származó konfliktusokat és hosszútávra szóló, felelős döntések meghozatalára képesek. Az átfogó koordináció koncepciójának másik alappillérét a desztináció piaci egységként történő koordinálása foglalja magában. Amíg a tömegturizmus korszakában az értékesítési láncot, és így a desztináció szolgáltatásait is az utazásszervezők koordinálták, addig az új turizmusban ezen szereplők térvesztése miatt fokozottabb hangsúly kerül a desztináció 7

8 önkoordinációjára. Az új turista ugyanis saját maga állítja össze utazási csomagját, melyhez olyan kínálati elemekre és azokról szóló információra van szüksége, melyek alapján előre vagy a helyszínen ki tudja választani programját. A kínálat oldaláról ehhez szükséges a modulokból álló, testre szabható, komplementer elemekből álló szolgáltatási csomagokra vonatkozó ajánlatok összeállítása és kommunikációja. A méretgazdaságos termékfejlesztés és kommunikáció alapját a szereplők tevékenységének összehangolása, koordinációja teremti meg, a közösen megalkotott stratégiai irányvonalak mentén. (Bieger, T. (2008)) Az átfogó koordináció két pillérét a desztináció fenntartható fejlődésének és piaci sikerének biztosítását -, foglalja magában a turisztikai elméletben és gyakorlatban általánosan elfogadott ún. desztináció menedzsment koncepció. A koncepció lényegét legteljesebben lefedő definíció a következő: (minden olyan beszúrva: Sz.I.) stratégiai, szervezeti és operatív döntés, mely a desztinációban előállított turisztikai termék meghatározására és promóciójára vonatkozik, annak érdekében, hogy a terület olyan menedzselhető, kiegyensúlyozott és fenntartható vendégérkezést generáljon hatékonyan mely, a szereplők gazdasági elvárásait kielégíti. (Franch, M. - Martini, U. (2002) In: Presenza, A. et al. (2005) 3.o.) A közösség érdekeinek összehangolása, és a működés koordinálása érdekében egy professzionális desztináció menedzsment szervezet életre hívása elengedhetetlen (Sainaghi, R. (2006)). Az együttműködések oldaláról közelíti meg a koordináló szervezetek kérdését Pearce (1993) is: a turisztikai szervezetek legjobban úgy tudják elérni céljaikat, ha a különböző szereplők együttműködnek egy formalizált struktúra keretében. A jelentősebb turisztikai potenciállal rendelkező régiók koordinációja nemzeti érdek, ezért az esetek többségében állami finanszírozású és irányítású szervezek állnak ezen területek élén, melyeket közismerten sokáig Convention and Visitor Bureaus -nak (CVB s, konferencia és látogató irodáknak), illetve Destination Marketing Organization -nek (desztináció marketing szervezeteknek) neveztek. A desztináció koordinációjának fentiekben kifejtett kiterjesztett értelmezése nyomán alakult át ezen intézmények elnevezése Desztináció Menedzsment Szervezetté (DMSZ a továbbiakban), melyek feladata a terület meta-menedzsmentje A desztináció menedzsment szervezet feladatai A desztináció menedzsment eszközrendszere számos olyan tevékenységet helyez a menedzsment szervezetek felelősségkörébe, melyek túlmutatnak a kommunikációs tevékenységen és kooperatív feladatokként lettek azonosítva a turisztikai szakirodalomban (Bieger, T. (2008)). A kooperatív feladatok körébe sorolandók mindazon tevékenységek, melyek a desztináció stratégiai tervezésétől, a termék meghatározásán és kommunikációján keresztül, egy élhető és életképes turisztikai rendszer létrehozásáig terjedő tennivalókat magukban foglalják. A desztináció menedzsment eszközrendszerét a 3. ábra mutatja be, kiemelve a fenntarthatóság szempontjából leglényegesebb szereplőket: a szolgáltatókat, a helyi lakosokat, erőforrásokat és a támogató szolgáltatókat-szervezetek és nem utolsó sorban turistákat. A külső érintettek (turisták, kormányzat) felé irányuló felelősségköröket, külső kompetenciáknak, amíg a DMSZ belső szereplőket bekapcsoló funkciót a belső kompetenciák között találjuk. (Az ábrán látható funkciók részletes kifejtése a 4.2. sz. Mellékletben látható.) 8

9 3. ábra: Desztináció menedzsment feladatai (saját szerkesztés, Bieger, T. (2008) és Piskóti et al. (2002) alapján) A desztináció menedzsment szervezet elsődleges feladata az inkubációs, koordinációs funkciók elvégzése, amely a turisztikai szolgáltatók és a támogató szervezetek közötti hálózatosodást, a formális és informális kapcsolati hálózatok kialakításának támogatását jelenti. A bevonásra kerülő szereplők köre nem csupán a turisztikai szolgáltatókra, hanem a támogató szervezetekre, és a beszállítói, üzleti partnerekre is kiterjed. Mindehhez kiemelten fontos az, hogy szemléletformáló fórumok, és különböző képzések, és közösségépítő programok kerüljenek kialakításra. Utóbbiak célja a részvevők aktivizálása, annak érdekében, hogy a kevésbé hangadó szereplők is elmondhassák véleményüket és feltárhassák ötleteiket. (Mindehhez nyilvánvalóan kellemes programnak tűnik a tanulmányút, de jóval hasznosabb az, ha hivatásos közösségépítő szakemberek bevonása által, kifejezetten ezen célt szolgáló események kerülnek megrendezésre, folyamatosan!) Az inkubációs-koordinációs funkciók széles területet foglalnak magukban a tagok bevonásától, a hálózatépítésen, képzésen keresztül a pozícionálást elősegítő közös vízió megalkotásáig. Mindehhez tartozik hozzá az a tanácsadó tevékenység, amellyel a tagoknak segítség nyújtható abban, hogy saját stratégiájukat ráillesszék a desztináció piaci pozíciójára és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtsanak. A beszállítói hálózatok kialakítása, a közös beszerzés elősegítése kiemelt feladat, ahogyan az információ-, és tudásáramlás platformjainak megteremtése is. Az integrációs funkció a desztináción kívül eső szereplőkkel történő kapcsolattartást foglalja magában. Mindez vonatkozhat a szolgáltatói lánc és a piaci kapcsolatok fejlesztésének támogatására (közlekedési szolgáltatókkal, utazási irodákkal, konferencia-szervezőkkel való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra). Kiemelendő továbbá a potenciális beruházókkal való kapcsolattartás, és a kormányzati szinten történő érdekérvényesítés, valamint az 9

10 országos, regionális desztináció menedzsment szervezetekkel vagy közeli DMSZ-ekkel való kapcsolattartás, a pozitív árnyékhatás érdekében. A tervezés és fejlesztés kritikus feladat. A desztináció szereplőinek bevonása, és aktivizálása nyilvánvalóan fontos annak érdekében, hogy valóban hasznos és a termelékenységet fokozó fejlesztések történjenek. A fenntarthatóság figyelembe vétele, az ún. erőforrás-gondokság (resource stewardship) a szervezet egyik, hanem a legfontosabb feladata, amely egyet jelent azzal, hogy csak a piaci pozícióhoz illeszkedő, a természeti-, társadalmi környezetet óvó és gazdaságilag fenntartható fejlesztések támogatása történhet meg. A kereslet oldali versenyképesség szempontjából kiemelt fontosságú a desztináció szegmentálási és pozícionálási stratégiája, amelyre építhető fmind a kínálati, mind a kommunikációs kompetencia, és érhető el az, hogy a desztináció megkülönböztesse önmagát versenytársaitól. Mindezen stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen az, hogy primer és szekunder kutatások készüljenek a kiinduló helyzetről, pl. a természeti-, társadalmi állapotról, és a meglévő vendégek utazási szokásairól, költési hajlandóságáról. Mindezen elemzések jelentik a későbbi hatásvizsgálatok kiinduló pontját. A hatások figyelését, a fejlesztések és a minőség folyamatos ellenőrzését nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanakkor láthatóan a legnehezebben kivitelezett feladat volt mindeddig a hazai desztinációk jelentős részében. A monitoring egyrészt a kínálat, tehát a desztináció szereplőinek tevékenységét hivatott ellenőrizni, folyamatos hatáselemzések (természeti-, társadalmi-, gazdasági elemzések), ár/érték arány elemzések és szolgáltatási minőség ellenőrzések keretében. Másrészt az elemzések a vendégekre vonatkoznak, amelyek között kritikus jelentőségűek az elégedettségi vizsgálatok és az imázs-elemzések, továbbá a marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése, annak érdekében, hogy láthatóvá váljon a csatorna-választás és kommunikációs taktika sikere/sikertelensége. (Az online kommunikáció ebben a tekintetben (is) kiemelt jelentőséggel bír, mivel hatékonysága azonnal mérhető, a megfelelő mutatószámok alkalmazásával, amelyek között a honlap látogatószáma csak egy a sok közül, és keveset árul el a vendég keresési, foglalási szokásairól.) A kínálati kompetencia esetében a figyelem ismételten a meghatározott szegmensek igényeinek teljesítésére vonatkozik. Maga a szervezet nem képes a szolgáltatók helyett új, vagy magasabb és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtani, ugyanakkor képes arra, hogy a desztináció pozíciójához szükséges fejlesztéseket támogassa azáltal, hogy közösen vagy pályázati forrásból finanszírozott alapkutatásokat indít, a folyamatos újítások érdekében, infrastrukturális fejlesztéseket kezdeményez, információ-gyűjtés és közvetítés által projektötleteket fogalmaz meg, és támogatja a szolgáltatók fejlesztéseit képzésekkel, a legjobb gyakorlatok terjesztésével. A szervezet feladatkörébe tartozhat például a desztinációba érkező vendégek látogató-menedzsmentje, tematikus és innovatív (pozícióhoz illő!) vonzerők fejlesztésének kezdeményezése, a szolgáltatások összecsomagolása és tematikus, időbeni harmonizációja, valamint bónusz-rendszerek kidolgozása. A fogadóhelyek sikerét nagymértékben meghatározza ismertségük, mely a desztináció kommunikációs tevékenységén alapszik (Tasnádi, J. (2002)). A desztináció integrált kommunikációja magában foglalja desztináció egységként történő értelmezését és megjelenítését: olyan arculat megteremtését és célzott kommunikációját, mely mögé a terület valamennyi szereplője fel tud sorakozni. Az integrált kommunikáció hosszú távú célja 10

11 a desztináció pozitív imázsának, és erős márkájának kialakítása (Bieger, T. (2008)). Mind taktikai mind stratégiai szinten nagy hangsúly helyezendő a bevonódás élményére, a desztináció egyediségét hangsúlyozó elemek kiemelésére (például történetekre, mondákra), az érzelmekre, és arra hogy információ-szórás helyett valóban kommunikációról legyen szó. Fontos ugyanis azt látnunk, hogy az internetezők szokásai dinamikus változáson mentek keresztül az elmúlt néhány évben: amíg között a kommunikáció és a vásárlás állt az internetezők igényeinek középpontjában, addig az elmúlt néhány évben a közösséghez való tartozás, a hálózati kapcsolatok megerősítése, és az egyéniség kifejezése, megjelenése vált a legfontosabb motivációvá (Schobert, M. (2009)). Mindez nem hagyta érintetlenül az interneten utazást keresők igényeit sem: az utazási döntés meghozatalakor egyre növekszik azon felhasználók száma, akik közösségi oldalakat keresnek fel utazói élmények, vélemények megismerése végett. A Jasons Travel Media által végzett kutatás eredményeinek értelmében például az utazók közel 65%-a nézi meg a vevői értékelést egy bizonyos turisztikai szolgáltatóról mielőtt dönt, amíg utazásuk után 30%-uk jelentteti meg élményeit, fotóit, értékelését a közösségi oldalakon. Kifejezetten érdekes, hogy a közösségi oldalakat használók 32%-a az utóbbi egy évben (tehát óta) használja a web.2.0-ás felületeket az utazási információk gyűjtésére vagy közzétételére, és 31%-uk már a Facebookon vagy a Twitteren veszi fel a kapcsolatot a desztinációkkal, és a szolgáltatókkal (BtoB (2009)). A desztináció menedzsment általános széleskörű feladatkörét az e-turizmus elvárásai tehát még komplexebbé tették, hiszen a DMSZ-nek az alapvető tartalomszolgáltatói szerepét egy dinamikusan változó környezetben kell betöltenie, miközben költség-, és időkorlátokkal szembesül, és saját szervezeti képességei is akadályozhatják az e-business adaptációját (Gretzel, U. et al (2006)). Fontos ugyanakkor látni, hogy az e-business adaptáció egyfelől jelent piaci nyomást, másfelől viszont versenyelőny forrása is lehet, tehát az ICT a desztináció menedzsment egy fontos eszközéül is szolgálhat. Mindehhez viszont szükséges a belső és külső integrációt biztosító ICT-alkalmazások (információs-kommunikációs technológiai-alkalmazások) használata, infó-struktúra kiépítése, mely a terület szolgáltatóit összekapcsolja egymással és a DMSZ-szel, annak érdekében, hogy a vevői igényeknek megfelelő desztinációs termék összecsomagolása és kommunikációja megtörténhessen (Buhalis, D. (2000)). Az e-turizmus elvárásainak megfelelő megoldást az az integrált információs rendszer jelenti, melynek kiépítése a desztináción belüli együttműködésen alapszik, és melyet a szakirodalomban elfogadottan Desztináció Menedzsment Rendszernek (DMR-nek) hívnak. (UNWTO, (2001)) Az Európai Bizottság (2002) definíciója szerint a DMR az az integrált információs rendszer, mely egy turisztikai terület valamennyi vállalkozásának online értékesítéséért felel. A DMR kiépítéséhez első lépésként egy (jelszóval védett és a desztináció belső érintettei által használatos) hálózat kifejlesztése szükséges, mely adatbázisként szolgáltat a vállalkozások számára. Másodsorban a DMR weboldala külső felhasználók, az utazók, partnerek érdekeit szolgálja, és információt nyújt a desztináció szolgáltatásairól, és egyúttal tranzakciós lehetőséget biztosít. (Európai Bizottság (2002) 15.o.) A DMR tehát egy olyan integrált professzionális ICT-alkalmazás, mely tartalommenedzsment rendszerrel, és online foglalási rendszerrel látja el a célterület valamennyi csatlakozó vállalkozását, miközben külső-, és belső kommunikációs platformot biztosít számukra. A desztináció menedzsment rendszerek egyik fontos funkciója az, hogy a teljes desztináció sikeres online megjelenését biztosítsák. Túl azon, hogy a desztinációnak erős márkát kell 11

12 építenie, fel kell kerülnie az utazók kognitív földgömbjére, látszódnia kell a virtuális hálózatban, látogatót kell vonzania a weboldalra, és mindemellett a látogatót át kell konvertálnia vásárlóvá. A legfontosabb kérdés tehát abban áll, hogy adesztináció menedzsment szervezetei, hogyan tudják a vendéget megszerezni és fogylul ejteni egy olyan éles versenyben, amelynek egyik dimenzióját a versenytárs desztinációk jelentik, másik dimenzióját az üzleti alapon működő közvetítők (pl. online utazási irodák), és nyilvánvalóan meg kell felelni napjaink utazóinak is, akik számára az interaktivitás és a közösséghez való tartozás egyre fontosabb. Mindezért a következő alapvető és innovatív online marketing eszközök alkalmazása elengedhetetlen (Xotels (2009), Carter, R. (2009)) : 1. Élményközpontú weboldal, 2. Interaktív térképek és útvonaltervezők, 3. Integrált közösségi funkciók, 4. Külső közösségi oldalakon való megjelenés, 5. Mobil-alkalmazások. 12

13 A desztináció menedzsment részletes feladatait az alábbi táblázat foglalja össze. Desztináció menedzsment funkciói Tevékenységek 1. Inkubáció, koordináció a helyi közösség (lakosok, szolgáltatók) aktivizálása, bevonása, együttműködésük kialakításának támogatása közösségépítés közösség-alapú tervezés: közös vízióalkotás, pozícionálás hálózatépítés: formális+informális kapcsolatok segítése, beszállítói hálózatok és közös beszerzés támogatása emberi erőforrás-fejlesztés (elsődleges területek:marketing, ICT) tudásmegosztás: kutatási eredmények, legjobb gyakorlatok, közös CRM (óvatos, versenysemleges kiépítése) erőforrás-gondnokság folyamatos érvényesítése tanácsadás 2. Integráció a teljes értékteremtő lánc összehangolása finanszírozási források megnyitása, beruházások vonzása lobbi-tevékenység irányításpolitikai színtereken desztináció határain átívelő együttműködések kialakítása 3. Tervezés, fejlesztés piackutatás, folyamatos versenyelemzés pozícionálás és versenystratégia, kommunikációs terv kidolgozása termék/erőforrás-fejlesztések tervezése, és végrehajtás támogatása fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése programszervezés, garantált programok támogatása hiányzó szolgáltatási elemekkel kapcsolatos projektgenerálás támogatása megújulást szolgáló (akár desztinációs, akár szolgáltatói szinten) történő támogatása 4. Monitoring hatástanulmányok fejlesztés előtt és után folyamatosan minőség és ár/érték vizsgálatok folyamatos versenytárs-elemzés vendégelégedettség mérése marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése 5. Kínálati funkció támogató erőforrások előállítása kínálat összecsomagolása, harmonizációja, újítása és tematizálása bónusz-rendszer kidolgozása információ-szolgáltatás látogatómenedzsment minőségbiztosítási rendszer kifejlesztése, működtetése 6. Kommunikációs-, értékesítési funkció stratégiai szintű kommunikációs feladatok - márkaépítés taktikai kommunikációs feladatok: desztináció iránti figyelem felkeltése, ajánlatok ismertté tétele (kommunikációs-mix elemein keresztül), innovatív kommunikációs eszközök értékesítési feladatok ellátása/támogatása: közvetítői szerep vállalása, rezervációs rendszer építése, eladásösztönzés a közvetítők felé 4. ábra: Desztináció menedzsment részletes feladatai (saját szerkesztés) 13

14 2.2. A Balatonföldvári Kistérség mint turisztikai desztináció 3 Jelen alfejezet célja a Balatonföldvári Kistérség kínálatának, vonzerőinek összegyűjtése, amelyek fejlesztése, harmonizációja a TDMSZ külső, kínálati funkciója Balatonföldvár A település története a korai vaskorig vezethető vissza, jelképei ennek a harmadfélezer esztendős múltnak állítanak emléket. Címere: álló, köldökében vágott barokk pajzs, felső része hasítással, az alsó ékeléssel osztott. Az 1. számú (jobb felső) és a 4. számú (bal alsó) aranyló mezők zöld halmán fekete törzsű fa zöldell. A 2. számú (bal felső) és a 3. számú (jobb alsó) kék mezőt két habos ezüstszalag osztja, a szalagok felett tízsugarú arany napkorong lebeg. Az ezüsték zöld udvarán vöröslő földvár sáncfonadéka között, középütt, öt lőrésű, fedett buzogánytorony áll. A pajzs felső élén természetes színű, vörös bélésű, aranypántozatú, szembe forduló tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal és zafírral ékesített, aranyleveles korona díszlik. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról zöld és ezüst. A címer uralkodó mázai - a kék és arany - az azúr eget és a nyári verőfényt idézik. A habos ezüstszalagok a város balatoni fürdőhely és gyógyfürdő voltát egyaránt hangsúlyozzák. Az aranyló napkorong az alapító Széchenyi grófok címerének is ismert motívuma, egyben utal a Miasszonyunk védőszentű kápolnára (Mária a Szentírás szerint a " Napba öltözött asszony "). Az aranymezőben álló fák az 1896-ban felavatott üdülőtelepet és annak hetvenholdas parkját szimbolizálják, amely a hosszan elnyúló árnyas-lombos parti sétánnyal a mai napig is meghatározza a gyorsan fejlődő, 1992-ben városi rangra emelkedett, település természetközeli, ligetes arculatát. Nem véletlen tehát, hogy 1994-ben Európa-díjjal tüntették ki, 1995-ben pedig a Virágos Magyarországért pályázat első díját nyerte el. A pajzstalp ezüstékjében vöröslő földvár, a címer vezérmotívuma kifejezi azt, hogy itt már a kelta-korban (Kr. e. 4. század) erős földvár állott, ezt az avarok, később a honfoglaló magyarok is megszállták (van 11. századi említése is), és még a 14. században (1358) is említik. A vár előtti zöld tér jelképezi, hogy a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált, mégis viruló maradt, s hajdani vára vált az új település névadójává. A sisak e váras településen élők két és félezer éven át vívott küzdelmeit, harcait, a hely szellemét " (genius loci) idézi fel, a korona pedig a helyi autonómiát jelképezi. 4 Balatonföldvár helység Somogy megyében [1900: PallasLex. 17: 122, de : Földvár: 3 Jelen alfejezet Brachna János szakmai anyaga alapján készült

15 SMFN. 158 és :? Feulduar: PRT. 10: 498 is]. A Földvár hn. azokkal a késő kelta földsáncokkal kapcsolatos, amelyeknek maradványai a Balaton fölé mintegy 40 m-re emelkedő magas parton ma is megvannak. A Kőröshegyhez tartozó Földvárpusztán a gróf Széchenyi család ban korszerű fürdőtelepet létesített mérnöki tervek szerint. A Balaton- előtag a tó mellékére utal. (MVV. Somogy vm. 24; RévaiLex. 2: 484; BalSzövKal. 1 74; DornyVigy. 313; Bendefy V. Nagy: Bal. 50; Sági-Zákonyi: Bal. 361.) - Vö. Bélavár, Dunaföldvár, Pusztaföldvár, Tiszaföldvár. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: földvár Kiemelés/ötlet Feulduar (földvár) Földvárpuszta öt lőrésű, fedett buzogánytorony platánfa Széchenyiek öröksége (címer ) tízsugarú arany napkorong (az alapító Széchenyi grófok címerének is ismert motívuma, egyben utal a Miasszonyunk védőszentű kápolnára - Mária a Szentírás szerint a " Napba öltözött asszony "-) tornasisak ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal és zafírral ékesített, aranyleveles korona (a korona a helyi autonómiát jelképezi) Műemlék épületek: Magyarország egyetlen többtámaszú vasbeton gyaloghídja a kikötőben Helyi védelem alatt álló épületek: XIX. szd. végén, XX. szd. elején épült villák a Petőfi S., a Spur I. utcában és a Kvassay sétányon. Neves villák: Rákosi Jenő Villa ma Városháza, Széchényi Villa Kulipintyó, Bajor Gizi Villa, Korányi Villa, Ránki György Villa, Kandó Kálmán Villa Épített értékek: kelta kori földvár sánca; Galambsziget; vasútállomás épülete; Római katolikus templom; Kármelhegyi Boldogasszony Kápolna; Jubileumi tér; köztéri alkotások (Székelykapu, szökőkút, Mészáros Mihály: Ülő nő; Pátzay Pál: Széchenyi szobor; Bors István: Halászfiú; Kvassay emlékmű; Seregi József: Balaton; Mészáros Dezső: Napba néző nő; Országzászló; Marosits István: Együtt; II. világháborús emlékoszlopok a Radnóti utcai temetőben) Természeti értékek: Magaspart, platánfasor a Kvassay sétányon, valamint a Rákóczi és a Somogyi B. úton, gesztenyefasor az Erzsébet, a Széchényi és a Gábor Á. utcán, panoráma a Magaspartról, a település helytörténetét, növény- és állatvilágát bemutató 6,5 km-es Keltatúra Egyéb értékek: Podmaniczky Pincészet a Radnóti utcában Helyben élő és településhez kötődő neves emberek: Dr. Csákabonyi Balázs politikus; Havasi Viktor zeneszerző, zenész; Herényi Károly politikus; Holovits Tamás és Holovits György olimpikon vitorlázók; Dr. Kolber István politikus; Majtényi Szabolcs és Domokos András vitorlázó világbajnokok; Szakály Sándor hadtörténész 15

16 Egyéni alkotók: Almássy Katinka költő; Bezeréti Miklós grafikus; Geiger Margó, Kissné Rózsahegyi Rózsa, Pohner Kálmán, Vágó Sándor amatőr festők; Krezinger Tibor dalénekes; Lendvai Éva keramikus; Petz Ildikó keramikus; Przudzik József festőművész Helytörténeti kiadványok: Reőthy Ferenc: Balatonföldvár (1986); Településtörténeti írások, visszaemlékezések, szerkesztette: Berkesné Hegedűs Márta (2007) Rendezvények: Jégfesztivál január; Farsangi programok február; Március 15.; Költészet napi programok április, Majális május 1.; Képzőművészek Nyári Tárlata májustól szeptemberig; Földvár Napja június 15-éhez közeli hétvége, Balatonföldvári Térzene Fesztivál július első hetében; Borfalu július; Kulturális Kikötő (Szabadtéri Színház) július-augusztus; Földvári Zenei Esték Hangversenysorozat július-augusztus hónapban keddenként; Térzenék júliusaugusztus hónapban szerdánként; Szent István Ünnepe augusztus 20.; Földvár Triatlon; Őszköszöntő Mulatság szeptember; Október 23.; Adventi programok december Balatonöszöd Kék háromszögű pajzs, melyet jobb haránt ezüst pólya oszt ketté. A felső mezőben ékkövekkel díszített arany korona lebeg, melynek közepéből arany kereszt emelkedik ki, alatta nyolcágú arany csillag. Az alsó mezőben két levéllel megrakott arany szőlőfürt lebeg. Az ezüst pólyában egymást követően három fekete bugájú, zöld szárú- és levelű nádszál látható. Magyarázat: A XIX. század elejétől a piaristáké lett a település, amelynek ekkor már a katolikus mellett református temploma is volt. A környező települések reformátusai is idejártak istentiszteletre. Erre az időszakra utalnak a címer elemei is: a keresztes korona a piaristák címeréből származik, míg a nyolcágú arany csillag a település protestáns vallású lakóit szimbolizálja. Az ezüst pólya a Balatont, annak nádasait, élővilágát, míg a szőlőfürt a község szőlőtermelését jeleníti meg a címerben. 16

17 Balatonőszöd 'helység Somogy megyében' [1914: Hnt , de : Eusced: PRT. l: 695 is]. Az Őszöd hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1138/1329: Eufcidí szn. (MNy. 32: 56). Az alapjául szolgáló szn. a m. ősz 'fehér hajú' mn.-ből képződött. A Balaton- előtag a tó mellékére utal. (Szilády: Nyr. 2: 109; MVV. Somogy vm. 126; Virágh: MHnEr. 68; Baán: ŐsiSzn. 74; Mező: HivKözs. 1: 410, 2: 69.) Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: ősz 'fehér hajú' Kiemelés/ötlet Eusced ősz/ fehér hajú keresztes korona a piaristák címeréből származik, a nyolcágú arany csillag a település protestáns vallású lakóit szimbolizálja. ezüst pólya: Balaton nád szőlőfürt Műemlék épületek: Református templom; egykori uradalmi magtár a József Attila utcában Helyi védelem alatt álló épületek: Római katolikus templom; Szabadság utcai lelkészlakás; Szabadság utca hagyományos építészeti stílusú épületei; fürdőtelepi kápolna a Kápolna közben Épített értékek: Nagy Imre szobra; Turul faszobor; Szabadság utcai kőkereszt; Kormányüdülő Természeti értékek: Balatonőszöd - Balatonszemes településeket összekötő állami közút két oldalán juhar és hárs védendő fasor; Berek köz; Szarkahegy vagy Öreghegy. A 70-es főúttól délre közel jelentős terület víz alatt áll, vízi madarak kedvenc helye. A település belterületén jelenleg már csak egy gólyafészek és egy gólya pár látható. Egyéni alkotók: Czigány Lajos fafaragó Rendezvények: Falunap június harmadik hétvégéje; Fogatható verseny július második szombatja; Mária napi búcsú augusztus közepe; Szüreti bál szeptember utolsó hétvégéje 17

18 Balatonszárszó Vágással kettéosztott csücskös talpú pajzs, melynek felső kék mezejében, három ezüst hullámos pólya közepén sugárzó arany napkorong ragyog, az alsó zöld mezőben két szőlőlevéllel megrakott arany szőlőtőke lebeg. A pajzson lévő rostélyos sisakon ékkövekkel díszített leveles arany korona látható. A takaróként szolgáló szőlőlevelek jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany színűek. A község címere az 1890-től használt pecsét szőlőtőke szimbólumán alapszik. A címer alkotóinak szándéka szerint a fehér szín Balatonszárszót, a vörös és kék színek Somogy megyét jelképezik. Az arany szőlőtőke egyrészt tehát a múltra, másrészt a mezőgazdasági termelésre, szőlészetre, borászatra is utal, míg a három hullámos arany pólya az arany napkoronggal együtt az üdülőhelyi, idegenforgalmi sajátosságokra. Balatonszárszó 'helység Somogy megyében' [1922: Hnt , de : Zarazozou: PRT. 1: 695 is]. A Szárszó hn. a korábbi Szárazaszó (tkp. 'száraz völgy') névváltozatból keletkezett egyszerejtéssel. A Balaton- előtag a tó melletti fekvésre hívja fel a figyelmet. (Csánki 2: 642; PRT. 10: 364; Pais: MNy. 8: 392; Jakubovich: MNy. 19: 85; Virágh: MHnEr. 78; Melich: MNy. 29: 275; Beke: Nyr. 76: 467; TESz. 1: 187 aszó a.; Kálmán: NV ) Vö. Aszód, Aszófő, Diászó, Kajászó, Megyaszó, Szikszó, Váraszó. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: száraz völgy Kiemelés/ötlet Zarazozou sugárzó arany napkorong rostélyos sisak ékkövekkel díszített leveles arany korona szőlő Műemlék épületek: Református templom, Fő u. 53. Helyi védelem alatt álló épületek: Szóládi úti parasztház Épített értékek: Pincesori dézsmapince, Eb-hegy; I. és II. világháborús emlékmű, 1956-os emlékmű, Európai Uniós emlékkő, 1943-as népi írók konferencia emlékmű, Katolikus templom, Evangélikus templom a Hősök terén; Millecentenáriumi emlékmű a Sport utcában; Ortutay Tamás: József Attila emlékmű, Múzsa c. szobor a Tóparti parkban; Tar István: József Attila c. szobra az iskola parkban; József Attila első sírhelye a Petőfi utcai régi temetőben; Csárda utcai Soli Deo Gloria épület Természeti értékek: Református templom előtti vadgesztenye fasor; Erzsébet park és Tóparti park megjelölt fái; Déryné utcai óriás mamutfenyő; Tanösvény és botanikai sétaút a József Attila utca és Köztelek utca között 18

19 Nevezetes események: József Attila halála 1937.; Népi írók találkozója Helyben élő vagy a településhez kötődő neves emberek: Csukás István író; Dr. Farkasházy Tivadar humorista, újságíró; Dr. Obádovics Gyula matematikus; Rónay László irodalomtörténész Egyéni alkotók: Bakos Gyuláné hímző; Bartha Lili Márta népdalénekes; Hidvégi Mária kézműves; ifj. Cseh Imréné gobelin; Márkus Ferenc író, festő; Simon Dorottya zongorista; Szőke György festőművész, grafikus; Végh Szabolcs népi hangszer, ének Gyűjtemények: 1950-es, 1960-as évek konyhája; falvédő gyűjtemény Népszokások: balatonszárszói karikázó néptánc; pünkösdölő népszokás Helytörténeti kiadvány: Balatonszárszó, szerkesztette: Ázsóth Gyula (1989) Rendezvények: Költészet napja április 11.; Majális; Borverseny műsorral május; Szárszói Juniális június; Szárszói Szezonnyitó június közepe; Szárszói Nyáresték főszezon hétvégéin; Zenés Vers Hete augusztus második hete; Szárszói Kulturális Napok augusztus 20-ai ünnephez kötődően; Kettesfogathajtó verseny augusztus közepe; Kiállítások a Polgármesteri Hivatalban; Templomi koncertek; Református Értelmiségi Találkozó a Soli Deo Gloria Református Konferencia Központban augusztus; Szüreti mulatság szeptember; Nyugdíjas est november közepe; Adventi rendezvények; karácsonyi hangverseny Balatonszemes Vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva. Az első ezüst mezőben négy vízszintes kék hullámpólya, a második kék mezőben a pajzs vonalán ezüsttel keretezett arany templom áll, a harmadik vörös mezőben bástyával ellátott ezüst várfal. A pajzs közepén kettős körben "Szemes 24/7" felirat olvasható, melyet postakürt fon körbe. A címerpajzs tetején a Hunyadi család címere szerepel. Pajzstakaróként mindkét oldalon zöld levelekkel megrakott arany szőlőfürtök szolgálnak. Balatonszemes egykor jelentős szerepet játszott a postaforgalomban, a településen lóváltó-állomás volt, a XVIII. századi házban postamúzeumot rendeztek be. A címer közepén látható postakürt ezt jelképezi. A Hunyadi család a település birtokosaként jelentős szerepet játszott Szemes fejlődésében és a fürdőkultúra kialakításában. A kék hullámpólyák a Balatont szimbolizálják. A címer alsó két mezője a község műemléki épületeit mutatja be, a katolikus templomot és a Bagolyvárat. A két szőlőfürt a szőlőtermesztésre és a borászatra utal. A község címere vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva. Az első (ezüst) mezőben négy vízszintes kék hullámpólya, a második (kék) mezőben a pajzs vonalán ezüsttel keretezett aranytemplom áll, a harmadik (vörös) mezőben bástyával ellátott ezüst várfal. A pajzs közepén kettős körben "Szemes 24/7" felirat olvasható, melyet postakürt fon körbe. A címerpajzs tetején a Hunyadi család címere szerepel. Pajzstakaróként mindkét oldalon zöld levelekkel megrakott arany szőlőfürtök szolgálnak. Balatonszemes egykor jelentős szerepet játszott a postaforgalomban, a településen lóváltó- 19

20 állomás volt, a XVIII. századi házban postamúzeumot rendeztek be. A címer közepén látható postakürt ezt jelképezi. A Hunyadi család a település birtokosaként jelentős szerepet játszott Szemes fejlődésében és a fürdőkultúra kialakításában. A kék hullámpólyák a Balatont szimbolizálják. A címer alsó két mezője a község műemléki épületeit mutatja be: a katolikus templomot és a Bagolyvárat. A két szőlőfürt a szőlőtermesztésre és a borászatra utal. Balatonszemes 'helység Somogy megyében' [1429: Csánki 2: 643, de : Scemes: Ortvay: EgyhFöldl. 1: 307 is]. A Szemes hn. a m. szem fn. származéka. Lehet, hogy a gyepűvédelem kifejezései közül való, s határvédő őrszemek települését jelöli. De keletkezhetett a m. Szemes [1211: Semes: PRT. 10: 512] szn.-ből is. A megkülönböztető szerepű Balaton- előtag a tó mellékére utal. (Szilády: Nyr. 2: 110; MVV. Somogy vm. 23, 40; Tagányi: MNy. 9: 265; Pais: MNy. 13: 230; Virágh: MHnEr. 79.) Vö. Pusztaszemes. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: szem (őrszem!) Szemes/Semes (személynév) Kiemelés/ötlet Scemes Semes arany templom áll bástyával ellátott ezüst várfal postakürt Hunyadi család címere (korábbi birtokos) Bagolyvár szőlő Műemlék épületek: Római katolikus templom (reneszánsz pasztóforium), Hunyadykastély, magtár, Postamúzeum, Bagolyvár, Római katolikus kápolna, Sóhajok hídja Helyi védelem alatt álló épületek: Melacco Miklós: Latinovits szobor, a hírközlés áldozataiért állított emlékszobor Épített értékek: Gyógyszertár, fatornácos, verandás épületek a Fő utcán, Vigadó Természeti értékek: Árnyas fasor (gesztenye, vegyes) Történelmi esemény: Bagolyvári csaták a török időkben, római hadiúti őrhely Egyéb értékek: Bagolyvár utca Neves szülöttek: Reich Károly grafikusművész Helyben élő és településhez kötődő neves emberek: Béres József kutató; Eötvös Károly író; publicista; Fekete István író; Latinovits Zoltán színművész; Szöllőssy Ferenc író Egyéni alkotók, előadók: Dombi Gábor festőművész; Pósa Ede festőművész; Pörneki Anikó énekművész; Vastag Éva keramikus Helytörténeti kiadvány: Reőthy Ferenc Stirling János: Szemes (1990) Rendezvények: Borverseny április; Majális május 1.; Országos Latinovits Zoltán Szavalóverseny június első hétvégéje; Szemesi Búcsú és folklórprogram június második hétvégéje; Zenés nyári estek július; augusztus hónapban hétvégenként; Orgonahangverseny--sorozat július, augusztus hónapban; Kettesfogathajtó verseny 20