Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv"

Átírás

1 Balatonföldvári Kistérségi Turisztikai Egyesület Szolgáltatásfejlesztési cselekvési terv Jelentés tervezet Xellum Kft. & Med-I-Terra K ft. Ez a dokumentum 145 oldalt tartalmaz július 1. i

2 Tartalom 1. A MUNKA HÁTTERE A MUNKA CÉLJA ÉS TARTALMA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A PROJEKT EREDMÉNYEI A DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT ÁLTALÁNOS FOGALMA ÉS FELADATA A desztináció és a meta-menedzsment fogalma A desztinációmenedzsment feladatai A desztináció menedzsment szervezet feladatai A BALATONFÖLDVÁRI KISTÉRSÉG MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Balatonföldvár Balatonöszöd Balatonszárszó Balatonszemes Bálványos Kereki Kötcse Kőröshegy Nagycsepely Pusztaszemes Szántód Szólád Teleki A DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT SZERVEZET SZOLGÁLTATÁSAI A TDMSZ belső kompetenciái A TDMSZ külső kompetenciái A TDMSZ vállalkozási szolgáltatásai MELLÉKLETEK EURÓPAI TURISZTIKAI PIAC TRENDJEI A TDMSZ FELADATAINAK ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE Belső kompetenciák Tervezés, fejlesztés, ösztönzés Inkubációs funkciók Külső kompetenciák Kínálati kompetencia Kommunikációs kompetencia Saját vállalkozói szolgáltatások: tanácsadói és pályázati szolgáltatások, szakértői közreműködés CSALÁDBARÁT SZOLGÁLTATÁSOK VONZERŐLELTÁR SZOLGÁLTATÓI-KÓDEX VISELKEDÉSI KÓDEX Viselkedési kódex turisták számára Viselkedési kódex helyiek számára IRODALOMJEGYZÉK ii

3 1. A munka háttere 1.1 A munka célja és tartalma A Xellum Kft. és a Med-I-Terra Kft. (továbbiakban Tanácsadók) jelen projektet a (továbbiakban Megbízó) megbízása alapján készítette el a Dél-Dunántúli Operatív Program Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása DDOP pályázat részeként. A Tanácsadók vállalták, hogy a pályázati kiírás C1.2. pontjában foglaltaknak megfelelő tartalommal (mint kötelezően előírt szakmai elem) elkészítik az alábbi feladatokat: új szolgáltatások bevezetésének tervezése, támogatása üzleti tevékenység(ek) bevezetésének tervezése, támogatása 1.2 Alkalmazott módszertan A desztináció stratégiájának meghatározásához elsődleges és másodlagos információkat egyaránt gyűjtöttünk annak érdekében, hogy felmérjük az érintett települések adottságait, versenyhelyzetét. Mindezért a következő kutatási módszerek kerültek alkalmazásra: Szekunder kutatás és tartalomelemzés: Áttekintettük a desztináció kínálatát, mind termék, mind pedig szolgáltatói dimenzióban. Az áttekintéshez elemeztük a desztinációk és a szolgáltatók weboldalait és promóciós anyagait. A tartalomelemzésből és értékelésből származó eredményeket összefoglaltuk, egyeztetve a pozícionálási stratégia irányvonalait, kikristályosítottuk a desztináció legfontosabb célcsoport-specifikus termékeit és azok fejlesztéséhez szükséges, a desztináció menedzsment külső kompetenciáinak körébe tartozó szervezeti feladatokat. Primer kutatás: A belső (inkubációs, integrációs és tervezői funkciók) meghatározása érdekében nagy jelentőséggel bírt az, hogy megismerjük a desztináció központi szereplőinek, ún. véleményformálóinak álláspontját, és a TDMSZ tagjainak attitűdjeit. Mindehhez kiváló alkalmat nyújtottak a részvételünkkel lefolytatott képzések és interjúk, amelyek során megismerhettük a szolgáltatók és a támogató szervezetek tudásszintjét, erősségét, gyengeségét, az egyes szereplők vízióit és alapvetően megfigyelhettük a tagok aktivizálhatóságának, együttműködési hajlandóságának szintjeit. 3

4 2. A projekt eredményei A projekt eredményeit azon megközelítés alapján mutatjuk be, aminek során figyelembe vettük az alábbiakat: A desztinációmenedzsment lehetőségeinek és feladatainak szolgáltatás szempontú bemutatása A desztináció adottságai és lehetőségei Belső, azaz szervezeten/tagságon belüli szolgáltatásfejlesztés Külső, azaz termékszíntű szolgáltatásfejlesztés 2.1. A desztináció menedzsment általános fogalma és feladata A desztináció és a meta-menedzsment fogalma Az alapvető meghatározás szerint a turisztikai desztináció az a turisztikai szolgáltatásokat, és aktivitásokat kínáló terület, melyet a turista úti célként választ utazási döntése során, mivel az valamilyen szempontú vonzerővel rendelkezik számára. A desztináció földrajzi behatárolása szerint lehet egy kontinens, egy ország, egy régió, és a települések különböző típusa. Kiemelendő, hogy optimális esetben a desztináció egy természetes egység, melyet nem befolyásolnak a politikailag változó országhatárok, vagy a területfejlesztés statisztikai dimenziói (Bieger, T. (2008)), optimális esetben Az új turizmus élményközpontú keresleti elvárásait figyelembe véve Kaspar (1992) úgy határozta meg a desztinációt, mint a turisztikai kereslet kikristályosodási pontja, tehát a turisztikai tartózkodás és élmény helyszíne. Crouch-Ritchie (2000) még nagyobb hangsúlyt helyez az élmény fontosságára: megközelítésük szerint a turisztikai verseny alapvető terméke a turisztikai desztinációkban szerzett élmény. Nyilvánvaló, hogy az élmény szubjektív volta miatt nehezen ad arra lehetőséget, hogy ez alapján konkretizáljuk a desztináció meghatározását, ugyanakkor iránymutatást ad arra vonatkozólag, hogy az új turizmus keresleti elvárásai szerint határozzuk meg a desztináció kínálati elemeit, és határait, és egyben választ adjunk arra a kérdésre, hogy minden turisztikai potenciállal rendelkező település lehet-e desztináció Minden település lehet desztináció? A kínálati elemek népszerű megközelítését tartalmazzák az ún. desztináció-mix modellek, amelyek közül a Buhalis-féle 6 A -modell felel meg leginkább az új turizmus keresleti igényeinek. Buhalis (2000) értelmezése szerint a desztinációk a turisztikai termékek és szolgáltatások amalgámját kínálják, melyet a vendég a desztináció egységes márkája alatt érzékel. Ezen amalgám elemeit és legfontosabb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze: 1 Jelen alfejezet forrása: Sziva, I. (2010, megjelenés alatt): Turisztikai desztinációk versenyképessége I.-II., Turizmus Bulletin, Magyar Turizmus Zrt.; Sziva, I. (2009) Turisztikai desztinációk versenyképességének értelmezése és elemzése, Disszertáció-tervezet, BCE, Gazdálkodástani Doktori Iskola 4

5 Desztináció-mix elemei Jellemzői Attraction / Vonzerő központi szerepet betöltő elem, a vendégcsalogató hangsúly az élményközpontúságon, mind az interpretáció, mind a kiegészítő programokelemek kialakításánál egyedisége és újszerűsége a desztináció megkülönböztető ismérve lehet Access / Elérhetőség közlekedési feltételek biztosítottsága attrakciók elérhetősége és aktív turisztikai infrastruktúra (túra-, kerékpár útvonal) belépés törvényi szabályai Activities / Aktivitások programok: aktív és passzív időtöltést és szórakozást jelentőek rés-szegmensek igényei szerinti programok megkülönböztető jellege Available packages / modulokból álló, személyre szabható, bármikor aktivizálható Elérhető utazási programok (pl. garantált, a desztináció menedzsment szervezet által szervezett napi programok) csomagok utazási irodák által összeállított csomagok máig fontos jelentősége Ancilliary services / közegészségügyi-, köztisztasági-, közbiztonsági feltételek Támogató szolgáltatások turisztikai információs szolgáltatás magánszolgáltatások, pl. bank, pénzváltó stb. ezek mind alapvető elvárásnak számító feltételek Aminities / Kényelmi turisztikai infrastruktúra: alapvető turisztikai tartózkodást biztosító szolgáltatások szolgáltatások pl. szálláshely-, étkezés; rekreációs szolgáltatások, tematikus parkok,turisztikai közlekedési eszközök (pl. síliftek, fogaskerekű vasutak) 1. ábra: Desztináció-mix (6 A) jellemzői (Buhalis, D. (2000) alapján, saját szerkesztés) A kérdés az, hogy vajon lehet-e turisztikai desztináció minden olyan település, amely rendelkezik a 6A tényezőivel? A kiindulópontot az élmény jelenti, amely meglehetősen szubjektív, de érezhetően a legnagyobb hangsúly ebből a szemszögből a programelemeken kerül. Ha egy település képes önállóan annyi programot nyújtani, hogy az odaérkező vendégek valamennyi szegmense komplex élményt kapjon, az átlagos tartózkodási idő (hazánkban 3-4 nap, amely nyilván desztináció- és szezonfüggő) alatt, akkor az a település elérte a desztináció-rangot. Ebben a tekintetben kapott kritikát egy balatoni település a 2007-ben, Budapesten rendezett UNWTO Destination Management konferencián. A településről kiderült, hogy a fürdőzésen és az animáción kívül, csak a közeli településekkel (közöttük Hévízzel együtt) képes komplex csomagokat összeállítani, tehát ebből a szempontból önállóan nem, hanem a kiajánlott programelemeket nyújtó településekkel együtt nevezhető desztinációnak. Egy jól működő desztináció menedzsment-egységként tartható számon két okból. Egyrészt a terület meglehetősen különböző és gyakran egymással (is) versenyző szereplői együttesen dolgoznak azon, hogy a desztináció felkerüljön a kiválasztott (!) utazói szegmens által érzékelt turisztikai térképre. Többen a desztinációkat a verseny első számú egységeként tartják számon, tehát úgy vélik, hogy miután a vendég kiválasztotta úti célját kezdődik meg a szolgáltatók közötti verseny. A felvetés teljességgel elfogadható és egyben jelentős magyarázó erővel bír az együttműködés fontosságának hangsúlyozásánál, ugyanakkor azon sem szabad napjainkban meglepődni, ha a vendégek egy bizonyos szolgáltató, vagy egy 5

6 bizonyos aktivitás kedvéért utaznak egy-egy területre. Napjaink utazói ugyanis egyre inkább az aktivitás szempontjából, hobbijuk, érdeklődési körük, adott fizikai és szellemi szükségleteik alapján választanak úti célt, mely trendet erősít az egyre gyakoribb, de rövidebb utazások általánossá válása (ETC (2006)). 2 Másrészt látni kell azt is, hogy a turizmus hálózata egy több szempontból törékeny gazdasági-, társadalmi-, természeti térre épül fel: egy város, egy község, vagy éppen egy (mindaddig) érintetlen kis tó partja adja a desztináció alapját. Ebben a tekintetben kiemelten fontos azt megvilágítani, hogy a turisztikai szereplők milyen hatással vannak a helyi közösségre és természeti környezetre, mennyire tudnak harmonikus (win-win / nyer-nyer) kapcsolatot kialakítani és fenntartani, és mennyire képesek a helyi közösség jólétét növelni, akár azáltal, hogy rekreációs szolgáltatásokat, programokat, valahová tartozás élményét nyújtják számukra, vagy azáltal, hogy helyi beszállítóktól (kereskedőktől, gazdáktól, termelőktől) vásárolnak. Összefoglalóan elmondhatjuk, hogy turisztikai desztináció alatt egy olyan területi egységet (ország, régió, település) értünk, mely a turisztikai tartózkodás és élmény helyszíne. A desztináció egy menedzsment-egység, mely speciális szegmens vagy szegmensek számára nyújt jól pozícionált, komplex kínálatot, a természeti és társadalmi környezet fenntarthatóságának és a helyiek jólétének biztosításával A desztinációmenedzsment feladatai Történetileg a desztináció koordinációja a kommunikációt foglalta magában, ugyanis a kiemelt, globálisan ismert desztinációk többnyire államilag finanszírozott kommunikációjára mindig is nagy hangsúly került. Az elmúlt évtizedben került a fókuszba a turisztikai célterületek átfogó koordinációja ún. metamenedzsmentje (Sainaghi, R. (2006); Gretzel, et. al. (2006)). Az átfogó koordináció koncepcióját két tényező hívta életre: 1. a fenntartható fejlődés biztosítása, a turizmus negatív hatásainak elkerülése végett, mely kiemelten vonatkozik a globálisan ismert, mai napig is tömegturisztikai helyszínként számon tartható desztinációkra, de nem hagyja érintetlenül az autentikusságukat vonzerőként használó új, alternatív célterületeket sem; 2. a desztináció kínálati elemeinek az egyéni utazók elvárásai szerinti összehangolása, fejlesztése és kommunikációja. Az átfogó koordináció elsőként a fenntarthatóság kérdései miatt a turisztikai tervezés irodalmában kapott figyelmet, és adott helyet két ellentétes nézőpont ütközésének. Az egyik szemlélet szerint a turisztikai tervezés sikere abban áll, ha a tervezők biztosítják a vállalkozásoknak szükséges keretfeltételeket, majd hagyják azokat a piaci viszonyok között érvényesülni (Eadington-Redman (1991) In: Wilson, S. et. al. (2001)). Ezen nézőpont több szempontból kapott bírálatot: 1. rövidtávú vállalkozói és politikai célok érvényesülése miatt tapasztalható kizsákmányolás engedélyezéséért 2. a turisztikai szektor fregmentáltságának és interdepenciájának figyelmen kívül hagyásáért. A desztináció-fejlesztés ugyanis számos vitathatatlan pozitív eredménye mellett, negatív hatásokat is generál, melyeket összefoglalóan az alábbi táblázatban mutatunk be. 2 A trendek részletesen a Melléklet 4.2. alfejezetében láthatóak. 6

7 Hatások Gazdasági Fizikai / természeti Társadalmi Megjelenésük példái Pozitív Jövedelemtermelés Munkahelyteremtés Kiegyenlítő hatás (regionális területek fejlesztési lehetősége) Multiplikatív hatás Új szórakozási lehetőségek teremtése Helyi infrastruktúra fejlesztése Növekvő bevételek környezetvédelemre fordítása Településkép pozitív változása; köztisztaság Turizmus a béke nagykövete : kultúrák közötti különbség keresése, elfogadása, ismeretfejlesztés Oktatási színvonal növekedése Vállalkozói kedv fokozódása Helyi kultúra, kézművesség újjászületése Közösségépítés Identitástudat növekedése Politikai A terület ismertségének/elismertségének növekedés, tőkevonzó-képességének fokozódása Az érdekérvényesítő képesség növekedése Negatív Szezonális foglalkoztatás, dominánsan képzetlen munkaerő Tőkefüggőség, torzult gazdasági szerkezet Fogyasztási cikkek árának növekedése Közlekedés: légszennyezés, zajhatás, tájképrombolás Infrastruktúra kiépítése: csökkenő zöld felület, erózió, élővilág zavarása, pusztulása Működés: hulladék, szennyezés, energiapazarlás, rongálás, élővilág zavarása, pusztítása Demonstrációs hatás (A turisták fogyasztói magatartásának másolása, életvitelük átvételére való törekvés) Prostitúció Bűnözés Kultúra kereskedelmiesedése Idegenellenesség Elvándorlás Zsúfoltság Közösségi kapcsolatok felbomlása A helyi közösség kizsákmányolása a politikai elit által Rövidtávú szemlélet a fejlesztésben Rugalmatlan döntéshozó rendszer hatékonytalan működése Források: Crouch-Ritchie (1999) 139.o.; Puczkó-Rátz (2005);) alapján saját szerkesztés 2. ábra: A turizmus és környezetének kölcsönhatásai: A desztináció-fejlesztés hatásainak kiemelt példái A fentiekben látható negatívumok kiküszöbölése érdekében alakult ki azon másik nézőpont, mely magában foglalja a turizmus közösség-alapú tervezésének (community-based planning) elméletét és gyakorlatát, mely autonóm, független szereplők közötti közös döntéshozatalt jelent egy szervezetek közötti turisztikai egységben, annak érdekében, hogy a szereplők az egység tervezéséhez és fejlesztéséhez kapcsolatos kérdéseket megoldják. (Jamal-Getz (1995) 188.o.) A közösség-alapú tervezés feltételezi, hogy a szereplők fejlett üzleti kultúrával rendelkeznek és össze tudják hangolni a szerteágazó érdekeket, továbbá meg tudják oldani a versenyző együttműködésből (co-opetiton) származó konfliktusokat és hosszútávra szóló, felelős döntések meghozatalára képesek. Az átfogó koordináció koncepciójának másik alappillérét a desztináció piaci egységként történő koordinálása foglalja magában. Amíg a tömegturizmus korszakában az értékesítési láncot, és így a desztináció szolgáltatásait is az utazásszervezők koordinálták, addig az új turizmusban ezen szereplők térvesztése miatt fokozottabb hangsúly kerül a desztináció 7

8 önkoordinációjára. Az új turista ugyanis saját maga állítja össze utazási csomagját, melyhez olyan kínálati elemekre és azokról szóló információra van szüksége, melyek alapján előre vagy a helyszínen ki tudja választani programját. A kínálat oldaláról ehhez szükséges a modulokból álló, testre szabható, komplementer elemekből álló szolgáltatási csomagokra vonatkozó ajánlatok összeállítása és kommunikációja. A méretgazdaságos termékfejlesztés és kommunikáció alapját a szereplők tevékenységének összehangolása, koordinációja teremti meg, a közösen megalkotott stratégiai irányvonalak mentén. (Bieger, T. (2008)) Az átfogó koordináció két pillérét a desztináció fenntartható fejlődésének és piaci sikerének biztosítását -, foglalja magában a turisztikai elméletben és gyakorlatban általánosan elfogadott ún. desztináció menedzsment koncepció. A koncepció lényegét legteljesebben lefedő definíció a következő: (minden olyan beszúrva: Sz.I.) stratégiai, szervezeti és operatív döntés, mely a desztinációban előállított turisztikai termék meghatározására és promóciójára vonatkozik, annak érdekében, hogy a terület olyan menedzselhető, kiegyensúlyozott és fenntartható vendégérkezést generáljon hatékonyan mely, a szereplők gazdasági elvárásait kielégíti. (Franch, M. - Martini, U. (2002) In: Presenza, A. et al. (2005) 3.o.) A közösség érdekeinek összehangolása, és a működés koordinálása érdekében egy professzionális desztináció menedzsment szervezet életre hívása elengedhetetlen (Sainaghi, R. (2006)). Az együttműködések oldaláról közelíti meg a koordináló szervezetek kérdését Pearce (1993) is: a turisztikai szervezetek legjobban úgy tudják elérni céljaikat, ha a különböző szereplők együttműködnek egy formalizált struktúra keretében. A jelentősebb turisztikai potenciállal rendelkező régiók koordinációja nemzeti érdek, ezért az esetek többségében állami finanszírozású és irányítású szervezek állnak ezen területek élén, melyeket közismerten sokáig Convention and Visitor Bureaus -nak (CVB s, konferencia és látogató irodáknak), illetve Destination Marketing Organization -nek (desztináció marketing szervezeteknek) neveztek. A desztináció koordinációjának fentiekben kifejtett kiterjesztett értelmezése nyomán alakult át ezen intézmények elnevezése Desztináció Menedzsment Szervezetté (DMSZ a továbbiakban), melyek feladata a terület meta-menedzsmentje A desztináció menedzsment szervezet feladatai A desztináció menedzsment eszközrendszere számos olyan tevékenységet helyez a menedzsment szervezetek felelősségkörébe, melyek túlmutatnak a kommunikációs tevékenységen és kooperatív feladatokként lettek azonosítva a turisztikai szakirodalomban (Bieger, T. (2008)). A kooperatív feladatok körébe sorolandók mindazon tevékenységek, melyek a desztináció stratégiai tervezésétől, a termék meghatározásán és kommunikációján keresztül, egy élhető és életképes turisztikai rendszer létrehozásáig terjedő tennivalókat magukban foglalják. A desztináció menedzsment eszközrendszerét a 3. ábra mutatja be, kiemelve a fenntarthatóság szempontjából leglényegesebb szereplőket: a szolgáltatókat, a helyi lakosokat, erőforrásokat és a támogató szolgáltatókat-szervezetek és nem utolsó sorban turistákat. A külső érintettek (turisták, kormányzat) felé irányuló felelősségköröket, külső kompetenciáknak, amíg a DMSZ belső szereplőket bekapcsoló funkciót a belső kompetenciák között találjuk. (Az ábrán látható funkciók részletes kifejtése a 4.2. sz. Mellékletben látható.) 8

9 3. ábra: Desztináció menedzsment feladatai (saját szerkesztés, Bieger, T. (2008) és Piskóti et al. (2002) alapján) A desztináció menedzsment szervezet elsődleges feladata az inkubációs, koordinációs funkciók elvégzése, amely a turisztikai szolgáltatók és a támogató szervezetek közötti hálózatosodást, a formális és informális kapcsolati hálózatok kialakításának támogatását jelenti. A bevonásra kerülő szereplők köre nem csupán a turisztikai szolgáltatókra, hanem a támogató szervezetekre, és a beszállítói, üzleti partnerekre is kiterjed. Mindehhez kiemelten fontos az, hogy szemléletformáló fórumok, és különböző képzések, és közösségépítő programok kerüljenek kialakításra. Utóbbiak célja a részvevők aktivizálása, annak érdekében, hogy a kevésbé hangadó szereplők is elmondhassák véleményüket és feltárhassák ötleteiket. (Mindehhez nyilvánvalóan kellemes programnak tűnik a tanulmányút, de jóval hasznosabb az, ha hivatásos közösségépítő szakemberek bevonása által, kifejezetten ezen célt szolgáló események kerülnek megrendezésre, folyamatosan!) Az inkubációs-koordinációs funkciók széles területet foglalnak magukban a tagok bevonásától, a hálózatépítésen, képzésen keresztül a pozícionálást elősegítő közös vízió megalkotásáig. Mindehhez tartozik hozzá az a tanácsadó tevékenység, amellyel a tagoknak segítség nyújtható abban, hogy saját stratégiájukat ráillesszék a desztináció piaci pozíciójára és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtsanak. A beszállítói hálózatok kialakítása, a közös beszerzés elősegítése kiemelt feladat, ahogyan az információ-, és tudásáramlás platformjainak megteremtése is. Az integrációs funkció a desztináción kívül eső szereplőkkel történő kapcsolattartást foglalja magában. Mindez vonatkozhat a szolgáltatói lánc és a piaci kapcsolatok fejlesztésének támogatására (közlekedési szolgáltatókkal, utazási irodákkal, konferencia-szervezőkkel való kapcsolatfelvételre és kapcsolattartásra). Kiemelendő továbbá a potenciális beruházókkal való kapcsolattartás, és a kormányzati szinten történő érdekérvényesítés, valamint az 9

10 országos, regionális desztináció menedzsment szervezetekkel vagy közeli DMSZ-ekkel való kapcsolattartás, a pozitív árnyékhatás érdekében. A tervezés és fejlesztés kritikus feladat. A desztináció szereplőinek bevonása, és aktivizálása nyilvánvalóan fontos annak érdekében, hogy valóban hasznos és a termelékenységet fokozó fejlesztések történjenek. A fenntarthatóság figyelembe vétele, az ún. erőforrás-gondokság (resource stewardship) a szervezet egyik, hanem a legfontosabb feladata, amely egyet jelent azzal, hogy csak a piaci pozícióhoz illeszkedő, a természeti-, társadalmi környezetet óvó és gazdaságilag fenntartható fejlesztések támogatása történhet meg. A kereslet oldali versenyképesség szempontjából kiemelt fontosságú a desztináció szegmentálási és pozícionálási stratégiája, amelyre építhető fmind a kínálati, mind a kommunikációs kompetencia, és érhető el az, hogy a desztináció megkülönböztesse önmagát versenytársaitól. Mindezen stratégiák kidolgozásához elengedhetetlen az, hogy primer és szekunder kutatások készüljenek a kiinduló helyzetről, pl. a természeti-, társadalmi állapotról, és a meglévő vendégek utazási szokásairól, költési hajlandóságáról. Mindezen elemzések jelentik a későbbi hatásvizsgálatok kiinduló pontját. A hatások figyelését, a fejlesztések és a minőség folyamatos ellenőrzését nem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanakkor láthatóan a legnehezebben kivitelezett feladat volt mindeddig a hazai desztinációk jelentős részében. A monitoring egyrészt a kínálat, tehát a desztináció szereplőinek tevékenységét hivatott ellenőrizni, folyamatos hatáselemzések (természeti-, társadalmi-, gazdasági elemzések), ár/érték arány elemzések és szolgáltatási minőség ellenőrzések keretében. Másrészt az elemzések a vendégekre vonatkoznak, amelyek között kritikus jelentőségűek az elégedettségi vizsgálatok és az imázs-elemzések, továbbá a marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése, annak érdekében, hogy láthatóvá váljon a csatorna-választás és kommunikációs taktika sikere/sikertelensége. (Az online kommunikáció ebben a tekintetben (is) kiemelt jelentőséggel bír, mivel hatékonysága azonnal mérhető, a megfelelő mutatószámok alkalmazásával, amelyek között a honlap látogatószáma csak egy a sok közül, és keveset árul el a vendég keresési, foglalási szokásairól.) A kínálati kompetencia esetében a figyelem ismételten a meghatározott szegmensek igényeinek teljesítésére vonatkozik. Maga a szervezet nem képes a szolgáltatók helyett új, vagy magasabb és megkülönböztetett szolgáltatást nyújtani, ugyanakkor képes arra, hogy a desztináció pozíciójához szükséges fejlesztéseket támogassa azáltal, hogy közösen vagy pályázati forrásból finanszírozott alapkutatásokat indít, a folyamatos újítások érdekében, infrastrukturális fejlesztéseket kezdeményez, információ-gyűjtés és közvetítés által projektötleteket fogalmaz meg, és támogatja a szolgáltatók fejlesztéseit képzésekkel, a legjobb gyakorlatok terjesztésével. A szervezet feladatkörébe tartozhat például a desztinációba érkező vendégek látogató-menedzsmentje, tematikus és innovatív (pozícióhoz illő!) vonzerők fejlesztésének kezdeményezése, a szolgáltatások összecsomagolása és tematikus, időbeni harmonizációja, valamint bónusz-rendszerek kidolgozása. A fogadóhelyek sikerét nagymértékben meghatározza ismertségük, mely a desztináció kommunikációs tevékenységén alapszik (Tasnádi, J. (2002)). A desztináció integrált kommunikációja magában foglalja desztináció egységként történő értelmezését és megjelenítését: olyan arculat megteremtését és célzott kommunikációját, mely mögé a terület valamennyi szereplője fel tud sorakozni. Az integrált kommunikáció hosszú távú célja 10

11 a desztináció pozitív imázsának, és erős márkájának kialakítása (Bieger, T. (2008)). Mind taktikai mind stratégiai szinten nagy hangsúly helyezendő a bevonódás élményére, a desztináció egyediségét hangsúlyozó elemek kiemelésére (például történetekre, mondákra), az érzelmekre, és arra hogy információ-szórás helyett valóban kommunikációról legyen szó. Fontos ugyanis azt látnunk, hogy az internetezők szokásai dinamikus változáson mentek keresztül az elmúlt néhány évben: amíg között a kommunikáció és a vásárlás állt az internetezők igényeinek középpontjában, addig az elmúlt néhány évben a közösséghez való tartozás, a hálózati kapcsolatok megerősítése, és az egyéniség kifejezése, megjelenése vált a legfontosabb motivációvá (Schobert, M. (2009)). Mindez nem hagyta érintetlenül az interneten utazást keresők igényeit sem: az utazási döntés meghozatalakor egyre növekszik azon felhasználók száma, akik közösségi oldalakat keresnek fel utazói élmények, vélemények megismerése végett. A Jasons Travel Media által végzett kutatás eredményeinek értelmében például az utazók közel 65%-a nézi meg a vevői értékelést egy bizonyos turisztikai szolgáltatóról mielőtt dönt, amíg utazásuk után 30%-uk jelentteti meg élményeit, fotóit, értékelését a közösségi oldalakon. Kifejezetten érdekes, hogy a közösségi oldalakat használók 32%-a az utóbbi egy évben (tehát óta) használja a web.2.0-ás felületeket az utazási információk gyűjtésére vagy közzétételére, és 31%-uk már a Facebookon vagy a Twitteren veszi fel a kapcsolatot a desztinációkkal, és a szolgáltatókkal (BtoB (2009)). A desztináció menedzsment általános széleskörű feladatkörét az e-turizmus elvárásai tehát még komplexebbé tették, hiszen a DMSZ-nek az alapvető tartalomszolgáltatói szerepét egy dinamikusan változó környezetben kell betöltenie, miközben költség-, és időkorlátokkal szembesül, és saját szervezeti képességei is akadályozhatják az e-business adaptációját (Gretzel, U. et al (2006)). Fontos ugyanakkor látni, hogy az e-business adaptáció egyfelől jelent piaci nyomást, másfelől viszont versenyelőny forrása is lehet, tehát az ICT a desztináció menedzsment egy fontos eszközéül is szolgálhat. Mindehhez viszont szükséges a belső és külső integrációt biztosító ICT-alkalmazások (információs-kommunikációs technológiai-alkalmazások) használata, infó-struktúra kiépítése, mely a terület szolgáltatóit összekapcsolja egymással és a DMSZ-szel, annak érdekében, hogy a vevői igényeknek megfelelő desztinációs termék összecsomagolása és kommunikációja megtörténhessen (Buhalis, D. (2000)). Az e-turizmus elvárásainak megfelelő megoldást az az integrált információs rendszer jelenti, melynek kiépítése a desztináción belüli együttműködésen alapszik, és melyet a szakirodalomban elfogadottan Desztináció Menedzsment Rendszernek (DMR-nek) hívnak. (UNWTO, (2001)) Az Európai Bizottság (2002) definíciója szerint a DMR az az integrált információs rendszer, mely egy turisztikai terület valamennyi vállalkozásának online értékesítéséért felel. A DMR kiépítéséhez első lépésként egy (jelszóval védett és a desztináció belső érintettei által használatos) hálózat kifejlesztése szükséges, mely adatbázisként szolgáltat a vállalkozások számára. Másodsorban a DMR weboldala külső felhasználók, az utazók, partnerek érdekeit szolgálja, és információt nyújt a desztináció szolgáltatásairól, és egyúttal tranzakciós lehetőséget biztosít. (Európai Bizottság (2002) 15.o.) A DMR tehát egy olyan integrált professzionális ICT-alkalmazás, mely tartalommenedzsment rendszerrel, és online foglalási rendszerrel látja el a célterület valamennyi csatlakozó vállalkozását, miközben külső-, és belső kommunikációs platformot biztosít számukra. A desztináció menedzsment rendszerek egyik fontos funkciója az, hogy a teljes desztináció sikeres online megjelenését biztosítsák. Túl azon, hogy a desztinációnak erős márkát kell 11

12 építenie, fel kell kerülnie az utazók kognitív földgömbjére, látszódnia kell a virtuális hálózatban, látogatót kell vonzania a weboldalra, és mindemellett a látogatót át kell konvertálnia vásárlóvá. A legfontosabb kérdés tehát abban áll, hogy adesztináció menedzsment szervezetei, hogyan tudják a vendéget megszerezni és fogylul ejteni egy olyan éles versenyben, amelynek egyik dimenzióját a versenytárs desztinációk jelentik, másik dimenzióját az üzleti alapon működő közvetítők (pl. online utazási irodák), és nyilvánvalóan meg kell felelni napjaink utazóinak is, akik számára az interaktivitás és a közösséghez való tartozás egyre fontosabb. Mindezért a következő alapvető és innovatív online marketing eszközök alkalmazása elengedhetetlen (Xotels (2009), Carter, R. (2009)) : 1. Élményközpontú weboldal, 2. Interaktív térképek és útvonaltervezők, 3. Integrált közösségi funkciók, 4. Külső közösségi oldalakon való megjelenés, 5. Mobil-alkalmazások. 12

13 A desztináció menedzsment részletes feladatait az alábbi táblázat foglalja össze. Desztináció menedzsment funkciói Tevékenységek 1. Inkubáció, koordináció a helyi közösség (lakosok, szolgáltatók) aktivizálása, bevonása, együttműködésük kialakításának támogatása közösségépítés közösség-alapú tervezés: közös vízióalkotás, pozícionálás hálózatépítés: formális+informális kapcsolatok segítése, beszállítói hálózatok és közös beszerzés támogatása emberi erőforrás-fejlesztés (elsődleges területek:marketing, ICT) tudásmegosztás: kutatási eredmények, legjobb gyakorlatok, közös CRM (óvatos, versenysemleges kiépítése) erőforrás-gondnokság folyamatos érvényesítése tanácsadás 2. Integráció a teljes értékteremtő lánc összehangolása finanszírozási források megnyitása, beruházások vonzása lobbi-tevékenység irányításpolitikai színtereken desztináció határain átívelő együttműködések kialakítása 3. Tervezés, fejlesztés piackutatás, folyamatos versenyelemzés pozícionálás és versenystratégia, kommunikációs terv kidolgozása termék/erőforrás-fejlesztések tervezése, és végrehajtás támogatása fenntartható fejlődés szempontjainak érvényesítése programszervezés, garantált programok támogatása hiányzó szolgáltatási elemekkel kapcsolatos projektgenerálás támogatása megújulást szolgáló (akár desztinációs, akár szolgáltatói szinten) történő támogatása 4. Monitoring hatástanulmányok fejlesztés előtt és után folyamatosan minőség és ár/érték vizsgálatok folyamatos versenytárs-elemzés vendégelégedettség mérése marketing-kommunikáció hatékonyságának mérése 5. Kínálati funkció támogató erőforrások előállítása kínálat összecsomagolása, harmonizációja, újítása és tematizálása bónusz-rendszer kidolgozása információ-szolgáltatás látogatómenedzsment minőségbiztosítási rendszer kifejlesztése, működtetése 6. Kommunikációs-, értékesítési funkció stratégiai szintű kommunikációs feladatok - márkaépítés taktikai kommunikációs feladatok: desztináció iránti figyelem felkeltése, ajánlatok ismertté tétele (kommunikációs-mix elemein keresztül), innovatív kommunikációs eszközök értékesítési feladatok ellátása/támogatása: közvetítői szerep vállalása, rezervációs rendszer építése, eladásösztönzés a közvetítők felé 4. ábra: Desztináció menedzsment részletes feladatai (saját szerkesztés) 13

14 2.2. A Balatonföldvári Kistérség mint turisztikai desztináció 3 Jelen alfejezet célja a Balatonföldvári Kistérség kínálatának, vonzerőinek összegyűjtése, amelyek fejlesztése, harmonizációja a TDMSZ külső, kínálati funkciója Balatonföldvár A település története a korai vaskorig vezethető vissza, jelképei ennek a harmadfélezer esztendős múltnak állítanak emléket. Címere: álló, köldökében vágott barokk pajzs, felső része hasítással, az alsó ékeléssel osztott. Az 1. számú (jobb felső) és a 4. számú (bal alsó) aranyló mezők zöld halmán fekete törzsű fa zöldell. A 2. számú (bal felső) és a 3. számú (jobb alsó) kék mezőt két habos ezüstszalag osztja, a szalagok felett tízsugarú arany napkorong lebeg. Az ezüsték zöld udvarán vöröslő földvár sáncfonadéka között, középütt, öt lőrésű, fedett buzogánytorony áll. A pajzs felső élén természetes színű, vörös bélésű, aranypántozatú, szembe forduló tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal és zafírral ékesített, aranyleveles korona díszlik. A foszlányok: jobbról kék és arany, balról zöld és ezüst. A címer uralkodó mázai - a kék és arany - az azúr eget és a nyári verőfényt idézik. A habos ezüstszalagok a város balatoni fürdőhely és gyógyfürdő voltát egyaránt hangsúlyozzák. Az aranyló napkorong az alapító Széchenyi grófok címerének is ismert motívuma, egyben utal a Miasszonyunk védőszentű kápolnára (Mária a Szentírás szerint a " Napba öltözött asszony "). Az aranymezőben álló fák az 1896-ban felavatott üdülőtelepet és annak hetvenholdas parkját szimbolizálják, amely a hosszan elnyúló árnyas-lombos parti sétánnyal a mai napig is meghatározza a gyorsan fejlődő, 1992-ben városi rangra emelkedett, település természetközeli, ligetes arculatát. Nem véletlen tehát, hogy 1994-ben Európa-díjjal tüntették ki, 1995-ben pedig a Virágos Magyarországért pályázat első díját nyerte el. A pajzstalp ezüstékjében vöröslő földvár, a címer vezérmotívuma kifejezi azt, hogy itt már a kelta-korban (Kr. e. 4. század) erős földvár állott, ezt az avarok, később a honfoglaló magyarok is megszállták (van 11. századi említése is), és még a 14. században (1358) is említik. A vár előtti zöld tér jelképezi, hogy a török időkben elnéptelenedett, pusztává vált, mégis viruló maradt, s hajdani vára vált az új település névadójává. A sisak e váras településen élők két és félezer éven át vívott küzdelmeit, harcait, a hely szellemét " (genius loci) idézi fel, a korona pedig a helyi autonómiát jelképezi. 4 Balatonföldvár helység Somogy megyében [1900: PallasLex. 17: 122, de : Földvár: 3 Jelen alfejezet Brachna János szakmai anyaga alapján készült 4 14

15 SMFN. 158 és :? Feulduar: PRT. 10: 498 is]. A Földvár hn. azokkal a késő kelta földsáncokkal kapcsolatos, amelyeknek maradványai a Balaton fölé mintegy 40 m-re emelkedő magas parton ma is megvannak. A Kőröshegyhez tartozó Földvárpusztán a gróf Széchenyi család ban korszerű fürdőtelepet létesített mérnöki tervek szerint. A Balaton- előtag a tó mellékére utal. (MVV. Somogy vm. 24; RévaiLex. 2: 484; BalSzövKal. 1 74; DornyVigy. 313; Bendefy V. Nagy: Bal. 50; Sági-Zákonyi: Bal. 361.) - Vö. Bélavár, Dunaföldvár, Pusztaföldvár, Tiszaföldvár. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: földvár Kiemelés/ötlet Feulduar (földvár) Földvárpuszta öt lőrésű, fedett buzogánytorony platánfa Széchenyiek öröksége (címer ) tízsugarú arany napkorong (az alapító Széchenyi grófok címerének is ismert motívuma, egyben utal a Miasszonyunk védőszentű kápolnára - Mária a Szentírás szerint a " Napba öltözött asszony "-) tornasisak ötágú (három levél között két gyöngy), rubinokkal és zafírral ékesített, aranyleveles korona (a korona a helyi autonómiát jelképezi) Műemlék épületek: Magyarország egyetlen többtámaszú vasbeton gyaloghídja a kikötőben Helyi védelem alatt álló épületek: XIX. szd. végén, XX. szd. elején épült villák a Petőfi S., a Spur I. utcában és a Kvassay sétányon. Neves villák: Rákosi Jenő Villa ma Városháza, Széchényi Villa Kulipintyó, Bajor Gizi Villa, Korányi Villa, Ránki György Villa, Kandó Kálmán Villa Épített értékek: kelta kori földvár sánca; Galambsziget; vasútállomás épülete; Római katolikus templom; Kármelhegyi Boldogasszony Kápolna; Jubileumi tér; köztéri alkotások (Székelykapu, szökőkút, Mészáros Mihály: Ülő nő; Pátzay Pál: Széchenyi szobor; Bors István: Halászfiú; Kvassay emlékmű; Seregi József: Balaton; Mészáros Dezső: Napba néző nő; Országzászló; Marosits István: Együtt; II. világháborús emlékoszlopok a Radnóti utcai temetőben) Természeti értékek: Magaspart, platánfasor a Kvassay sétányon, valamint a Rákóczi és a Somogyi B. úton, gesztenyefasor az Erzsébet, a Széchényi és a Gábor Á. utcán, panoráma a Magaspartról, a település helytörténetét, növény- és állatvilágát bemutató 6,5 km-es Keltatúra Egyéb értékek: Podmaniczky Pincészet a Radnóti utcában Helyben élő és településhez kötődő neves emberek: Dr. Csákabonyi Balázs politikus; Havasi Viktor zeneszerző, zenész; Herényi Károly politikus; Holovits Tamás és Holovits György olimpikon vitorlázók; Dr. Kolber István politikus; Majtényi Szabolcs és Domokos András vitorlázó világbajnokok; Szakály Sándor hadtörténész 15

16 Egyéni alkotók: Almássy Katinka költő; Bezeréti Miklós grafikus; Geiger Margó, Kissné Rózsahegyi Rózsa, Pohner Kálmán, Vágó Sándor amatőr festők; Krezinger Tibor dalénekes; Lendvai Éva keramikus; Petz Ildikó keramikus; Przudzik József festőművész Helytörténeti kiadványok: Reőthy Ferenc: Balatonföldvár (1986); Településtörténeti írások, visszaemlékezések, szerkesztette: Berkesné Hegedűs Márta (2007) Rendezvények: Jégfesztivál január; Farsangi programok február; Március 15.; Költészet napi programok április, Majális május 1.; Képzőművészek Nyári Tárlata májustól szeptemberig; Földvár Napja június 15-éhez közeli hétvége, Balatonföldvári Térzene Fesztivál július első hetében; Borfalu július; Kulturális Kikötő (Szabadtéri Színház) július-augusztus; Földvári Zenei Esték Hangversenysorozat július-augusztus hónapban keddenként; Térzenék júliusaugusztus hónapban szerdánként; Szent István Ünnepe augusztus 20.; Földvár Triatlon; Őszköszöntő Mulatság szeptember; Október 23.; Adventi programok december Balatonöszöd Kék háromszögű pajzs, melyet jobb haránt ezüst pólya oszt ketté. A felső mezőben ékkövekkel díszített arany korona lebeg, melynek közepéből arany kereszt emelkedik ki, alatta nyolcágú arany csillag. Az alsó mezőben két levéllel megrakott arany szőlőfürt lebeg. Az ezüst pólyában egymást követően három fekete bugájú, zöld szárú- és levelű nádszál látható. Magyarázat: A XIX. század elejétől a piaristáké lett a település, amelynek ekkor már a katolikus mellett református temploma is volt. A környező települések reformátusai is idejártak istentiszteletre. Erre az időszakra utalnak a címer elemei is: a keresztes korona a piaristák címeréből származik, míg a nyolcágú arany csillag a település protestáns vallású lakóit szimbolizálja. Az ezüst pólya a Balatont, annak nádasait, élővilágát, míg a szőlőfürt a község szőlőtermelését jeleníti meg a címerben. 16

17 Balatonőszöd 'helység Somogy megyében' [1914: Hnt , de : Eusced: PRT. l: 695 is]. Az Őszöd hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1138/1329: Eufcidí szn. (MNy. 32: 56). Az alapjául szolgáló szn. a m. ősz 'fehér hajú' mn.-ből képződött. A Balaton- előtag a tó mellékére utal. (Szilády: Nyr. 2: 109; MVV. Somogy vm. 126; Virágh: MHnEr. 68; Baán: ŐsiSzn. 74; Mező: HivKözs. 1: 410, 2: 69.) Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: ősz 'fehér hajú' Kiemelés/ötlet Eusced ősz/ fehér hajú keresztes korona a piaristák címeréből származik, a nyolcágú arany csillag a település protestáns vallású lakóit szimbolizálja. ezüst pólya: Balaton nád szőlőfürt Műemlék épületek: Református templom; egykori uradalmi magtár a József Attila utcában Helyi védelem alatt álló épületek: Római katolikus templom; Szabadság utcai lelkészlakás; Szabadság utca hagyományos építészeti stílusú épületei; fürdőtelepi kápolna a Kápolna közben Épített értékek: Nagy Imre szobra; Turul faszobor; Szabadság utcai kőkereszt; Kormányüdülő Természeti értékek: Balatonőszöd - Balatonszemes településeket összekötő állami közút két oldalán juhar és hárs védendő fasor; Berek köz; Szarkahegy vagy Öreghegy. A 70-es főúttól délre közel jelentős terület víz alatt áll, vízi madarak kedvenc helye. A település belterületén jelenleg már csak egy gólyafészek és egy gólya pár látható. Egyéni alkotók: Czigány Lajos fafaragó Rendezvények: Falunap június harmadik hétvégéje; Fogatható verseny július második szombatja; Mária napi búcsú augusztus közepe; Szüreti bál szeptember utolsó hétvégéje 17

18 Balatonszárszó Vágással kettéosztott csücskös talpú pajzs, melynek felső kék mezejében, három ezüst hullámos pólya közepén sugárzó arany napkorong ragyog, az alsó zöld mezőben két szőlőlevéllel megrakott arany szőlőtőke lebeg. A pajzson lévő rostélyos sisakon ékkövekkel díszített leveles arany korona látható. A takaróként szolgáló szőlőlevelek jobbról kék-ezüst, balról vörös-arany színűek. A község címere az 1890-től használt pecsét szőlőtőke szimbólumán alapszik. A címer alkotóinak szándéka szerint a fehér szín Balatonszárszót, a vörös és kék színek Somogy megyét jelképezik. Az arany szőlőtőke egyrészt tehát a múltra, másrészt a mezőgazdasági termelésre, szőlészetre, borászatra is utal, míg a három hullámos arany pólya az arany napkoronggal együtt az üdülőhelyi, idegenforgalmi sajátosságokra. Balatonszárszó 'helység Somogy megyében' [1922: Hnt , de : Zarazozou: PRT. 1: 695 is]. A Szárszó hn. a korábbi Szárazaszó (tkp. 'száraz völgy') névváltozatból keletkezett egyszerejtéssel. A Balaton- előtag a tó melletti fekvésre hívja fel a figyelmet. (Csánki 2: 642; PRT. 10: 364; Pais: MNy. 8: 392; Jakubovich: MNy. 19: 85; Virágh: MHnEr. 78; Melich: MNy. 29: 275; Beke: Nyr. 76: 467; TESz. 1: 187 aszó a.; Kálmán: NV ) Vö. Aszód, Aszófő, Diászó, Kajászó, Megyaszó, Szikszó, Váraszó. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: száraz völgy Kiemelés/ötlet Zarazozou sugárzó arany napkorong rostélyos sisak ékkövekkel díszített leveles arany korona szőlő Műemlék épületek: Református templom, Fő u. 53. Helyi védelem alatt álló épületek: Szóládi úti parasztház Épített értékek: Pincesori dézsmapince, Eb-hegy; I. és II. világháborús emlékmű, 1956-os emlékmű, Európai Uniós emlékkő, 1943-as népi írók konferencia emlékmű, Katolikus templom, Evangélikus templom a Hősök terén; Millecentenáriumi emlékmű a Sport utcában; Ortutay Tamás: József Attila emlékmű, Múzsa c. szobor a Tóparti parkban; Tar István: József Attila c. szobra az iskola parkban; József Attila első sírhelye a Petőfi utcai régi temetőben; Csárda utcai Soli Deo Gloria épület Természeti értékek: Református templom előtti vadgesztenye fasor; Erzsébet park és Tóparti park megjelölt fái; Déryné utcai óriás mamutfenyő; Tanösvény és botanikai sétaút a József Attila utca és Köztelek utca között 18

19 Nevezetes események: József Attila halála 1937.; Népi írók találkozója Helyben élő vagy a településhez kötődő neves emberek: Csukás István író; Dr. Farkasházy Tivadar humorista, újságíró; Dr. Obádovics Gyula matematikus; Rónay László irodalomtörténész Egyéni alkotók: Bakos Gyuláné hímző; Bartha Lili Márta népdalénekes; Hidvégi Mária kézműves; ifj. Cseh Imréné gobelin; Márkus Ferenc író, festő; Simon Dorottya zongorista; Szőke György festőművész, grafikus; Végh Szabolcs népi hangszer, ének Gyűjtemények: 1950-es, 1960-as évek konyhája; falvédő gyűjtemény Népszokások: balatonszárszói karikázó néptánc; pünkösdölő népszokás Helytörténeti kiadvány: Balatonszárszó, szerkesztette: Ázsóth Gyula (1989) Rendezvények: Költészet napja április 11.; Majális; Borverseny műsorral május; Szárszói Juniális június; Szárszói Szezonnyitó június közepe; Szárszói Nyáresték főszezon hétvégéin; Zenés Vers Hete augusztus második hete; Szárszói Kulturális Napok augusztus 20-ai ünnephez kötődően; Kettesfogathajtó verseny augusztus közepe; Kiállítások a Polgármesteri Hivatalban; Templomi koncertek; Református Értelmiségi Találkozó a Soli Deo Gloria Református Konferencia Központban augusztus; Szüreti mulatság szeptember; Nyugdíjas est november közepe; Adventi rendezvények; karácsonyi hangverseny Balatonszemes Vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva. Az első ezüst mezőben négy vízszintes kék hullámpólya, a második kék mezőben a pajzs vonalán ezüsttel keretezett arany templom áll, a harmadik vörös mezőben bástyával ellátott ezüst várfal. A pajzs közepén kettős körben "Szemes 24/7" felirat olvasható, melyet postakürt fon körbe. A címerpajzs tetején a Hunyadi család címere szerepel. Pajzstakaróként mindkét oldalon zöld levelekkel megrakott arany szőlőfürtök szolgálnak. Balatonszemes egykor jelentős szerepet játszott a postaforgalomban, a településen lóváltó-állomás volt, a XVIII. századi házban postamúzeumot rendeztek be. A címer közepén látható postakürt ezt jelképezi. A Hunyadi család a település birtokosaként jelentős szerepet játszott Szemes fejlődésében és a fürdőkultúra kialakításában. A kék hullámpólyák a Balatont szimbolizálják. A címer alsó két mezője a község műemléki épületeit mutatja be, a katolikus templomot és a Bagolyvárat. A két szőlőfürt a szőlőtermesztésre és a borászatra utal. A község címere vágott álló háromszögű pajzs, melynek alsó mezője hasítással további két részre van osztva. Az első (ezüst) mezőben négy vízszintes kék hullámpólya, a második (kék) mezőben a pajzs vonalán ezüsttel keretezett aranytemplom áll, a harmadik (vörös) mezőben bástyával ellátott ezüst várfal. A pajzs közepén kettős körben "Szemes 24/7" felirat olvasható, melyet postakürt fon körbe. A címerpajzs tetején a Hunyadi család címere szerepel. Pajzstakaróként mindkét oldalon zöld levelekkel megrakott arany szőlőfürtök szolgálnak. Balatonszemes egykor jelentős szerepet játszott a postaforgalomban, a településen lóváltó- 19

20 állomás volt, a XVIII. századi házban postamúzeumot rendeztek be. A címer közepén látható postakürt ezt jelképezi. A Hunyadi család a település birtokosaként jelentős szerepet játszott Szemes fejlődésében és a fürdőkultúra kialakításában. A kék hullámpólyák a Balatont szimbolizálják. A címer alsó két mezője a község műemléki épületeit mutatja be: a katolikus templomot és a Bagolyvárat. A két szőlőfürt a szőlőtermesztésre és a borászatra utal. Balatonszemes 'helység Somogy megyében' [1429: Csánki 2: 643, de : Scemes: Ortvay: EgyhFöldl. 1: 307 is]. A Szemes hn. a m. szem fn. származéka. Lehet, hogy a gyepűvédelem kifejezései közül való, s határvédő őrszemek települését jelöli. De keletkezhetett a m. Szemes [1211: Semes: PRT. 10: 512] szn.-ből is. A megkülönböztető szerepű Balaton- előtag a tó mellékére utal. (Szilády: Nyr. 2: 110; MVV. Somogy vm. 23, 40; Tagányi: MNy. 9: 265; Pais: MNy. 13: 230; Virágh: MHnEr. 79.) Vö. Pusztaszemes. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest Jelentés: szem (őrszem!) Szemes/Semes (személynév) Kiemelés/ötlet Scemes Semes arany templom áll bástyával ellátott ezüst várfal postakürt Hunyadi család címere (korábbi birtokos) Bagolyvár szőlő Műemlék épületek: Római katolikus templom (reneszánsz pasztóforium), Hunyadykastély, magtár, Postamúzeum, Bagolyvár, Római katolikus kápolna, Sóhajok hídja Helyi védelem alatt álló épületek: Melacco Miklós: Latinovits szobor, a hírközlés áldozataiért állított emlékszobor Épített értékek: Gyógyszertár, fatornácos, verandás épületek a Fő utcán, Vigadó Természeti értékek: Árnyas fasor (gesztenye, vegyes) Történelmi esemény: Bagolyvári csaták a török időkben, római hadiúti őrhely Egyéb értékek: Bagolyvár utca Neves szülöttek: Reich Károly grafikusművész Helyben élő és településhez kötődő neves emberek: Béres József kutató; Eötvös Károly író; publicista; Fekete István író; Latinovits Zoltán színművész; Szöllőssy Ferenc író Egyéni alkotók, előadók: Dombi Gábor festőművész; Pósa Ede festőművész; Pörneki Anikó énekművész; Vastag Éva keramikus Helytörténeti kiadvány: Reőthy Ferenc Stirling János: Szemes (1990) Rendezvények: Borverseny április; Majális május 1.; Országos Latinovits Zoltán Szavalóverseny június első hétvégéje; Szemesi Búcsú és folklórprogram június második hétvégéje; Zenés nyári estek július; augusztus hónapban hétvégenként; Orgonahangverseny--sorozat július, augusztus hónapban; Kettesfogathajtó verseny 20

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv

BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET. Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv BALATONALMÁDI TURISZTIKAI EGYESÜLET Szolgáltatásfejlesztési Cselekvési Terv 2011 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló... 4 2. Helyzetelemzés... 6 2.1 A desztináció menedzsment napjainkban... 6 2.1.1

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO)

ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) A TDM RENDSZER FEJLŐDÉSE ÉS ALAPVETŐ IRÁNYELVEI ? TDM ENSZ TURISZTIKAI VILÁGSZERVEZET (UNWTO) Mi a desztináció? A desztináció egy olyan földrajzi terület, ahol a turista legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról

Decs nagyközség képviselő-testületének. 19/1993. (XII.01.) KT. számú. r e n d e l e t e. A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról Decs nagyközség képviselő-testületének 19/1993. (XII.01.) KT. számú r e n d e l e t e A nagyközségi önkormányzati jelképekről és használatukról (egységes szerkezetbe foglalva a 24/2009. (XI.26.), a 11/2012.

Részletesebben

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása

Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Vidék Minősége közösségi és turisztikai kártya kialakítása Több, mint turizmus I Mehr, als Tourismus nemzetközi tanácskozás I Internationale Konferenz 2015. február 12. Hegykő, Tornácos Panzió Kártyarendszerek

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A helyi TDM feladatai, működése

A helyi TDM feladatai, működése A helyi TDM feladatai, működése Miért kell a TDM? Az európai turisztikai térségek idestova több, mint 20 éves válasza a piaci kihívásokra: A térségi együttműködési hálózatok kooperatív alapú termék- és

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek

A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek A TDM-modellt támogató informatikai lehetőségek Előadó: Semsei Sándor, Chrome Kreatív Munkák Kft. eturizmus - a technológia és a turizmus a két leggyorsabban fejlődő szektor a globális gazdaságban (Dr.Dimitros

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke

Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása. Glózik Klára, az Egyesület elnöke Körös-völgyi Oázis Egészségturisztikai Egyesület bemutatkozása Glózik Klára, az Egyesület elnöke 2010. augusztus 31-én alakult a Békés Megyei Egészségturisztikai Klaszter hosszú távú működtetésére 14 alapító

Részletesebben

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei

Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Hazai desztinációs márkák online felmérése a közös kutatás előzetes eredményei Dr Sziva Ivett specializáció-vezető 2015. december 4. XIV. Országos TDM konferencia - Gyula Miről lesz szó? Desztinációmenedzsment

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok:

Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok: 2. forduló Kedves Gyerekek! Versenyünk második fordulójában címerekkel kapcsolatos feladatokat kaptok. Segítséget a következő weboldalakon találtok: http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-a.shtml http://natloz.znet.hu

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft

A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon. Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A PPP-alapú turisztikai desztináció menedzsment rendszerek a nemzetközi és hazai turisztikai piacon Semsei Sándor Chrome Kreatív Munkák Kft A desztináció-menedzsment fogalma európai turisztikai piacon

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot.

Napjainkban e címer adományozásának évfordulóján, január 6-án tartja Somogy minden évben a megyenapot. 1. Somogy megye címere látható a képen 1498. január 6-án kapta meg II. Ulászló királytól Somogy vármegye a címert adományozó levelet, mellyel első lett a címeres vármegyék sorában. Az uralkodótól származó

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről Kardoskút Község Önkormányzatának 7/2000. /05.04/ ÖKT. sz. rendelete a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a község címeréről, zászlójának és használatának rendjéről

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete

Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének. 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete Bóly Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 6/1996.(VIII.19.) önkormányzati rendelete a helyi címer és zászló alapításáról, és használatának rendjéről (Egységes szerkezetben a módosításokról szóló

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei

A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Székelyföldi Akadémia A székelyföldi turizmus helyzete és lehetőségei Dr. Horváth Alpár Babes-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kirendeltség Székelyföld vagy Hargita megye? Románia tervezési-statisztikai

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről

Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete. a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/ 2004.(II.15.) rendelete a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről Balatonrendes község Önkormányzata az 1990. évi LXV.

Részletesebben

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

2. Az R. 6.. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelete a közművelődésről szóló 45/2004.(XII.3.) Kt. számú rendelet módosításáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu

Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Országos Vidéki-Falusi portál kialakítása www.falusiturizmus.eu Szalay-Zala Andrea a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének titkára Tel: 30/530-1642 E-mail: fatoszfotitkar@gmail.com. Kutatás, felmérés

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei

Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Az induló klaszter projekt eddigi eredményei Lenkey Péter klasztermenedzser Klaszter Közgyőlés & Üzletember találkozó Miskolc, 2012.05.30. 1 Projekt adatok CÍM: ÉMOP-1.2.1.-11-0018 A NAUTILUS Klaszter

Részletesebben

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról

RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 9/2000. (VII.07.) szám. r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG. község címer és zászló alapításáról és használatáról RÁBAHÍDVÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 9/2000. (VII.07.) szám r e n d e l e t e RÁBAHÍDVÉG község címer és zászló alapításáról és használatáról Rábahídvég község Önkormányzat az 1990. évi LXV. Törvény 1..

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2.

A Tápiószecsői Levente Egyesület zászlójának leírása 2. Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2012. (I.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának történelmi zászlóiról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Nyírbátor Város 2014. évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok Ny rbætor VÆros 2014. Øvi K zm vel døsi RendezvØnyterve Nyírbátor Város 2014. évi Rendezvényterve I. Kiemelt Önkormányzati programok Magyarország nemzeti ünnepei: Március 15. Augusztus 20. Október 23.

Részletesebben

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080 Cím: 1148 Budapest, Nagy Lajos király útja 1-9. Tel.: Fax: E-mail: 06-1-2733090 06-1-2733099 mail@bkf.hu Képzési összefoglaló Fonyód Város Polgármesteri Hivatalánál tartott tréningekről ÁROP -1.A.2/A-2008-0080

Részletesebben

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet

Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.) sz. rendelet Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2011. (V.20.) önkormányzati rendelete a város címeréről, zászlójáról és azok használatáról (egységes szerkezetben) Módosító rendelet: 25/2011. (X.21.)

Részletesebben

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN

KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN KIHÍVÁSOK A TELEPÜLÉS MARKETINGBEN Dr. habil. Szabó Zoltán PhD MBA Vada Gergely - Vezető tanácsadó TÉMAKÖRÖK Célcsoportok 10 K SWOT MIR Exponenciális tervezés Kulcs a Befektetőkhöz Tervezési projekt -

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/1998./VIII.28./SZ. ÖKT.RENDELETE A HELYI CIMER ÉS ZÁSZLÓ ALAPÍTÁSÁRÓL ÉS HASZNÁLATÁNAK RENDJÉRŐL Epöl Község Önkormányzata az 1990. évi LXV.törvény 1.. /6/ bekezdésének a./

Részletesebben

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE

LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE LÉPTÉKVÁLTÁS ZÖLD RITMUSBAN A DÉL-DUNÁNTÚLI ÖKOTURISZTIKAI KLASZTER FEJLESZTÉSE DDOP-2.1.3/A-12-2012-0001 HANDÓ JÁNOS SZEKSZÁRD, 2014.11.06. Dél-Dunántúli Ökoturisztikai Klaszter Gesztor szervezet: Gyeregyalog.hu

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL

BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL BALATONFÖLDVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2010.(IV.26.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOKRÓL Balatonföldvár Város Képviselő-testülete az 1997. évi CXL.

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete. az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 9/2008. (VII.7.) KT. sz. rendelete az Önkormányzat jelképeiről és azok használatáról Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 7.sz.melléklet. Beavatkozás

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 7.sz.melléklet. Beavatkozás Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 7.sz.melléklet Beavatkozás O) Infrastruktúra fejlesztések Közlekedés, utak, vizi-közmű, hulladék kezelés Központi források Saját források (önkormányzat,

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/1992.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/1992.(VII.1.) számú r e n d e l e t e az önkormányzat jelképeinek meghatározásáról (egységes szerkezetben a 17/1993. (V.1.) sz, és a 37/1993. (X.6.) számú

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására

Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására Médiaajánlat A HelloMiskolc online felületein való megjelenés biztosítására (érvényes 2015. 01. 02-től visszavonásig) A MIDMAR 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Éltető Balaton-felvidék

Éltető Balaton-felvidék Éltető Balaton-felvidék 60 település, 40 ezer lakos Kb. 4500 vállalkozás (több mint 90% mikro, ennek közel 80%-a egyéni vállalkozás) Több mint 20 ezer szálláshely (85% Balaton part és Kapolcs) Kiemelkedően

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE

A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE A TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT RENDSZERÉNEK ISMERTETÉSE TDM - Vázlat Fogalom meghatározás TDM szükségessége, jellemzői Jelenlegi szervezeti rendszer TDM rendszer felépítése Feladatai Finanszírozása

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27

,,Képzés turisztikai operátorok számára. Parajd-2015.november.27 ,,Képzés turisztikai operátorok számára Parajd-2015.november.27 Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesülete 2007-2015 Együtt vagy egyedül!? MIÉRT Sóvidék - Hegyalja turisztikai potenciál elősegítése közös

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1

TURIZMUSMENEDZSMENT. A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 A turisztikai desztinációk versenyképessége Egyedül miért nem, együtt mikor és meddig? Szerző: Sziva Ivett 1 Napjainkban nem tudunk úgy egy turisztikai folyóiratot végigolvasni, hogy ne találkoznánk a

Részletesebben

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd)

Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) Kreatív Európa Program (1.46 milliárd) 2014-2020 Támogatást biztosít: Kulturális és kreatív szakemberek/művészek képzése Műfordítások Határokon átnyúló együttműködések Európai filmek, TV műsorok, videojátékok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben