A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért"

Átírás

1 A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért A Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület III. PhD. konferenciája A konferenciát szervezte Prof. Dr. Koncz István Budapest, 2012

2 A fiatal kutatók Magyarország megújulásáért című tudományos konferencia előadásai 3-as szekció (Budapest, április 20.) Elektronikus könyv ISBN Szerkesztette: Nagy Edit Lektorálta: Dr. Fehér Zsuzsa Dr. Hamsovszki Szvetlana Dr. Melles Hagos Tewolde Superlektor: Prof. Dr. Mihályi Péter Budapest,

3 Tartalomjegyzék Tartalom Darabos Borbála: Idegen-kép a nemzetközi bevándorlókról Ellenség vagy vendég? Lelovics Zsuzsanna: Középiskolai tanulók médiapreferenciái az egészséges táplálkozásra nevelésben Korb Angéla: A Pester Mephisto, 172avagy adalékok a pesti német színház és a pesti német nyelvű sajtó történetéhez Pintér Györgyi: Egy irodalmi vita tanulságai 1847-ből T. Nagy László: A hatékonyság növelésének lehetőségei multimédiás nyelvoktató rendszerekben Urbán Bálint: Az újraírt mítosz mitokritikai tendenciák a posztmodern portugál regényben Varga Dorottya: A TDM szervezetek hatékonyságvizsgálata

4 Darabos Borbála Idegen-kép a nemzetközi bevándorlókról Ellenség vagy vendég? 1. éves filozófia doktorandusz, Humántudományok doktori iskola, Debreceni Egyetem 1. Bevezetés A nemzetközi migráció egyre fokozódó volumene miatt napjaink egyik legvitatottabb kérdésévé vált, ugyanis ma 200 millióan élnek hosszabb vagy rövidebb ideje távol szülőföldjüktől, és ezen népesség több mint 60%-a a fejlett országokban koncentrálódik. 1 Bár a vándorlás mindig is része volt az emberiség történelmének, azonban napjainkban a globalizáció és a gazdasági interdependencia jelenségei az áruk, a tőke és az információ felgyorsult áramlásán kívül, lehetővé teszik azt is, hogy a migránsok határokon átkelve távoli országokban keressenek megélhetési lehetőséget, vagy üldöztetésük elől ott találjanak menedéket. A nemzetközi mobilitás növekvő intenzitása egyértelműen arra utal, hogy a migráció kétségtelenül tömeges méreteket ölt, és hatása mára minden egyes embert érint. Ennek bizonyítéka, hogy olyan multilaterális folyamatként zajlik, amely mélyrehatóan befolyásolja a küldő, a fogadó és az esetleg tranzitországok politikai, gazdasági és társadalmi rendszereit is. Ma a nemzetállamok főként arra törekszenek, hogy csökkentsék a bevándorlással járó költségeket, és ezzel egyidejűleg maximalizálják a belőle származó előnyöket. A folyamat sebességéből, és a fennálló kulturális különbségekből adódóan viszont egyre nagyobb kihívást jelent a migránsok és a befogadó társadalom együttélése, globális és nemzetállami szinten egyaránt. A migráció gyorsasága miatt a befogadó országok már nem képesek az új belépők társadalmi abszolválására, integrálására, mely ténylegesen konfliktust gerjeszt a fogadó társadalom és a migráns között. 2. Az idegen 2.1 Az idegen mint vendég A nemzetközi mobilitás történetiségét tekintve megfigyelhetjük, hogy a 19. században és ezt megelőzően a migráció egy pozitív előjelű jelenség volt, ugyanis a legtöbb állam nem támasztott akadályokat a bevándorlókkal szemben, valamint a menedékjog is szentnek számított, 2 annak ellenére, hogy ekkor még nem épült ki az a nemzetközi jogrend, mely védelme alá vonta volna az üldözötteket. Immanuel Kant elsőként hangsúlyozta, hogy az idegeneket vendégként kell fogadni, ugyanis a morális emberek szoros interakcióban állnak egymással, ezért képesek a világtársadalom tagjaiként együtt élni. A határok átjárhatóságának elismeréséből következően, külön kiemeli a hospitalitást, vagyis a vendégjogot, mely morális kötelezettsége minden politikai entitásnak. Ettől megkülönbözteti a látogatás jogát, melynek minden ember előtt nyitva kell állnia. Mindazonáltal Kant a vendég látogatását csupán ideiglenes tartózkodásnak tekinti, ezért az állampolgárság megadásának lehetőségét szigorúan meghagyja az állami szuverenitás hatáskörében. 3 1 International Migration Report 2006: A Global Assessment, (2006). 2 Hannah Arendt, A totalitarizmus gyökerei (Budapest: Európa, 1992), Immanuel Kant, Az örök béke, (Budapest: Európa, 1985). 156

5 Georg Simmel az idegen koncepciójának átfogó és kompakt fogalmi meghatározásával már 1908-ban előrevetítette napjaink egyik legégetőbb problémáját. Simmel szerint ugyanis a migráns olyasvalaki, aki ma érkezett, de huzamosabb ideig velünk marad, [ ] aki távol áll tőlünk, mégis közel kerül hozzánk. Az idegen fogalma eredetileg nem hordoz negatív konnotációt, mindössze arra utal, hogy az idegen nem a kezdetektől tartozott az adott közösséghez, helyette olyan vonásokat hoz a csoportba, melyek eddig ismeretlenek voltak a tagoknak, és valószínűleg is azok maradtnak. Simmel az idegen jelenségét az interakció egy speciális formájának tekinti, melynek lételemét abban látja, hogy az újonnan érkező a csoporton kívül van, és ennek következtében konfrontálódik a csoporttal Az idegen státusza állandósul Felmerül a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy a bevándorlás ilyen korai liberális elismerésének ellenére, a migránsok a legalitás és illegalitás közti áthidalhatatlannak látszó szürke zónába kerültek, melynek következményeként mostanára idegenből ellenségekké lettek. Hannah Arendt szerint ez a fajta elutasító hozzáállás nem közvetlenül a nemzetállamok természetéből ered, hanem az I. világháború után a nagy birodalmak felbomlására vezethető vissza. Ebben a periódusban ugyanis a nagy, etnikailag kevert birodalmak helyett kis nemzetállamok jöttek létre, melyben a többségi nemzet legtöbbször másodlagos állampolgárként kezelte a területén élő kisebbségeket, akik később a totalitárius rendszerek üldözésének hatására elvesztették állampolgárságukat is. Ezek a menekültek először otthon nélkül maradtak, majd elveszítették a kormányzatok védelmét, és végül a politikai közösségből is kiszorultak. A birodalmak felbomlása után, ahogy menekültek millióinak hulláma indult útnak, a nemzetállamok már nem kívánták az üldözötteket honosítással vagy más jogi védelem megadásával segíteni. 5 Ennek következtében a politikai közösség nem tett hivatalos lépéseket a menekültek helyzetének rendezésére, a hontalanoknak nem biztosította állampolgárságot, akik elvesztették alapvető emberi jogaikat is, és állandósult a kívülálló helyzetük. Mostanára nemcsak a hontalanok és menekültek kényszerültek a jogfosztottság állapotába, hanem ez kiterjed a gazdasági okokból elvándorlókra is. Ez a csoport ugyanis a migráció során érvényesíti a kivándorlásra való alapvető jogát, és Giorgio Agamben koncepciójával élve, ezzel az egyszeri cselekedettel olyan rendkívüli állapotba kerül, amelyben a befogadó országnak nincs alkotmányos kötelezettsége a bevándoroltak alapvető jogainak védelmére. 6 Mivel nem tartoznak a politikai közösséghez, ezért az esetek többségében nem garantálják politikai, vagy szociális jogaikat sem, így gyakorlatilag ők is átvitt értelemben hontalanokká, még inkább idegenekké válnak. A menekültek és ezzel együtt a migránsok kívülállónak számító státusza rávilágít a bevándorlók helyzetében rejlő paradoxonra. Csak akkor döbbenünk rá, hogy milyen fontos a joghoz való jog és a szervezett közösséghez tartozás joga, amikor emberek milliói elveszítik ezeket és nem képesek visszaszerezni. Ahogy Jürgen Habermas is mondja, az emberi jogok kétségkívül minden egyes személyre vonatkoznak, viszont ezek a jogok akkor képesek védeni az egyént, ha az illető egy partikuláris jogi közösséghez tartozik, és ez általában nem más, mint a nemzetállam. 7 4 Georg Simmel, The Stranger, 5 Arendt (1992), Agamben, Giorgio: State of Exception.Chicago, University Press, Habermas, Jürgen: Remarks on Legitimation Through Human Rights, The Postnational Constellation. Cambridge, MIT, 2001,

6 3. Idegen-kép aktualitása a migráció-elméletben Amíg a nagy birodalmak idején a határvonalak folyamatosan mozgásban voltak, addig mára a területileg körülhatárolt nemzetállam vált a politikai közösség önmeghatározásának alapjává. Azonban a globalizáció valamint az előrehaladott gazdasági integráció hatására az államok egyre inkább veszítenek nemzetközi önállóságukból, ezért próbálják fenntartani és megerősíteni jogukat a ki- és belépés ellenőrzésére. 3.1 Zárt határok A határok megnyitásának morális szükségességét vitató migráció-elméleti diskurzusban a kommunarista szemlélet a határok lezárását támogatja, valamint azt hangsúlyozza, hogy az államalkotó politikai közösségnek joga van védeni határait, következésképpen a bevándorlást is korlátozhatják. Minden állam saját hatáskörében határozhatja meg, hogy kit enged be és kit zár ki, mivel az állampolgárok csak így tudják saját jólétük, és szabadságuk védelmét biztosítani kulturálisan is különböző másikkal szemben. A kommunaristák ugyan elismerik, hogy a demokratikus országoknak kötelessége segítséget nyújtani a menekülteknek vagy menedékkérőknek, mégis ennek megfelelő módját abban látják, ha a jóléti társadalmak segély formájában támogatják a fejlődő országokat, 8 hiszen ezzel is a küldő országok megtartó erejét növelik, és nem pedig a bevándorlást erősítik. A nemzeti tudatot továbbra is olyan bináris jellegű koncepcióként fogadják el, mely az egyént a nemzet részeként vagy idegenként kategorizálja, de ha az egyén nem része a nemzetnek, akkor sosem lehet. 9 Azonban ez a zárt határokra épülő modell, miszerint az állampolgárok csoportjának le kell fednie a politikai közösség tagjait, napjainkban már nem tud megfelelni a kulturális diverzitása által támasztott kihívásoknak. Ezen teoretikus érvek viszont tovább fokozzák a nemzetállamok igényét az új belépők egyre szigorodó ellenőrzésére, mivel az idegenek kívül tartásával nemzeti szuverenitásuk utolsó bástyáját próbálják védelmezni. Továbbá megerősödött az a szemlélet is, hogy az államok migrációs nyomás alatt vannak, így a terrorfenyegetettségre, embercsempészetre vagy éppen az illegális határátlépésre hivatkozva, a bevándorlást fontos biztonságpolitikai kérdésként kezelik. 10 Az egyes államok egyre inkább azt a szemléletet képviselik, hogy fel kell lépniük az ország politikai és jogi kultúráját, valamint alkotmányos rendjét veszélyeztető bevándorlók szemben, 11 akiket gyakorlatilag kvázi-bűnözőkként kezelnek, és még inkább elidegenítenek a befogadó országok. 3.2 A bevándorlás liberalizációjának elmélete Bár a zárt határokat támogató szemlélet biztonsági kérdéssé redukálja a bevándorlást, mely a migránsok ellenség-képének internalizálását erősíti a fogadó országokban, azonban ha közelebbről megvizsgáljuk a migrációval kapcsolatos vitákat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy ezt a területet látens liberalizáló nyomás uralja. A bevándorlás-elméleti 8 Michael Walzer, Spheres of Justice: A Defense of Pluralism and Equality (New York: Basic Books, 1984), Rainer Bauböck, Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? Pro Minoritate, (2002): 2, Didier Bigo, Security and Immigration: Toward a Critique of the Governmentality of Unease, Alternatives: Global, Local, Political, 27 (2002), (2011) 11 Seyla Benhabib, The Rights of Others Aliens, Residents and Citizens (Cambridge: Cambridge University Press, 2006),

7 argumentációban sokkal inkább a liberalizáció szükségessége mellett, és a korlátozással szemben érvelnek. 12 A kommunaristákkal szemben a liberális elmélet a nyílt határok fenntartását tekinti az államok fő kötelességének. Az országon belüli szabad mozgás analógiájára a határokon átívelő nemzetközi mobilitást alapvető emberi jogként értelmezi, melynek hatására a bevándorlók már nem idegenek többé, sőt státuszuk meghaladja a vendégeknek járó bánásmódot is. A határok megnyitásával az állampolgárság elkülönítő minősége kiküszöbölhető lenne, így a migránsok is hozzáférhetnének olyan jogokhoz és juttatásokhoz, melyekből most igazságtalanul ki vannak zárva. 13 Ez a fajta liberális koncepció amellett, hogy felhívja a figyelmet a bevándorlók jogbiztosításának kiemelkedő fontosságára, egy etnikailag és kulturálisan is semleges álláspontot képvisel, melynek megvalósítása kevésbé tűnik realizálható. A migráció-elmélet nyílt és zárt határok közti vitájának feloldása a porózus határok koncepciójában válik lehetségessé, mely nem zárja le az idegen előtt az országhatárokat, ellenben nem kívánja azok eltörlését mellett sem. A porózus határok ideájának támogatói a politikai közösséget nem egy etnikailag zárt csoport kulturális kötődésből származtatják, hanem a közös, demokratikus képviseletből, melyhez az újonnan érkezőknek is könnyebb hozzáférést kell biztosítani. A szolidaritás elvére hivatkozva pedig könnyen átjárhatóvá kívánja tenni a nemzetállami határokat azoknak, akik humanitárius segítségre szorulnak, viszont a teljes jogú nemzetállami tagság, vagyis a honosítás feltételeinek szabályozását meghagyják az államok hatáskörében. 14 A porózus határ-felfogás reflektál a legjobban a Simmel által is közvetített idegenképre, ugyanis ez az érvelés elismeri, hogy a bevándorló távol áll a közösségtől, mégis képesnek tartja arra, hogy interakcióba lépjen a többségi társadalommal. 3.3 Az idegen problematikájának realizálódó dilemmái A migrációs teóriák által a bevándorlás látens liberalizációjának nemzetállamokra gyakorolt általános hatása sajnos nem realizálódik a politika szintjén, sőt a nemzetközi bevándorlás kétségtelenül felszínre hozza a társadalmi feszültségeket, és több veszélyt is rejthet magában. Ez egyrészt indukálhatja a bevándorló csoportok elutasítását, és a legszélsőségesebb esetekben akár emberéleteket kioltó merényletekhez vezethet, mely másrészt a többségi társadalom kirekesztő és nacionalista reakcióit vonja maga után. Az migrációs elméletek gyakorlati megvalósulásánál példaként tekinthetjük az Európai Unió szupranacionális stratégiáját, mely minden tagországra vonatkozik. Bár az EU egyik alappillére a munkaerő szabad áramlásának előmozdítása, viszont a bevándorlást az Unió is a biztonságpolitika szintjén kezeli, megerősítve ezzel a harmadik országból érkező migránsok kívülálló helyzetét, akiket gyakran kvázi-bűnözőként kezelnek. Ezt alátámaszthatja, hogy a jogharmonizáció jegyében a Dublini Egyezmény 1997-es hatályba lépésével lényegesen szűkítették a menekültstátuszok megadásának lehetőségeit. 15 Továbbá folyamatosan növelik az uniós határőrizeti ügynökség, a FRONTEX kapacitását is, ugyanis az 12 Marc Morje Howard, The Impact of the Far Right on Citizenship Policy in Europe: Explaining Continuity and Change, Journal of Ethnic and Migration Studies 36 (2010): 5, Joseph Carens, Immigrants and the Right to Stay (Cambridge, MA: The MIT Press, 2010), Benhabib (2006), Council Regulation (EC) No 343/2003 of 18 February 2003 establishing the criteria and mechanisms for determining the Member State responsible for examining an asylum application lodged in one of the Member States by a third-country national, eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:32003r0343:en:not (2003. febr.). 159

8 EU külső határainak szigorúbb ellenőrzése kiemelt szerepet kap a migráció kezelésére vonatkozó közös EU-s álláspont kialakításában. 16 Ahogy központi politika felerősíti a migráns ellenség-képét az uniós stratégiák szintjén is, az ilyen negatív jellegű megítélések súlya a fogadó országok közvéleményében válik igazán mérhetővé. Marc Morjé Howard egyik tanulmányában bemutatja, hogyegy 2000-es Eurobarometer felmérés 11 Európai Uniós országban is (Görögország, Németország, Hollandia, Ausztria, Luxemburg, Portugália, Dánia, Olaszország, Svédország, Finnország, Spanyolország) azt az eredményt hozta, hogy az európai liberális demokráciákban is igen erősek a bevándorlás-ellenes érzelmek. A közvélemény-kutatás szerint, általában a válaszadók 40%-a, de az esetek többségében a válaszolók 50%-a is szilárdan egyetért olyan bevándorlóellenes megállapításokkal, minthogy a bevándorolt kisebbségi csoportok jelenlétükkel veszélyeztetik a biztonságot; növelik a munkanélküliséget; olyannyira különbözőek, hogy soha nem lehetnek a társadalom teljesen elismert tagjai; ha még több ember tartozna ezekhez a csoportokhoz, az már gondot okozna; valamint limitált a társadalom befogadó képessége más rasszra, vallásra vagy kultúrára tekintettel. 17 Ezek az eredmények is azt bizonyítják, hogy idegenellenesség egész Európában súlyos probléma, mert gátolja a bevándorlók integrálódását a többségi társadalomba, és ez előrevetíti marginalizálódásukat is. 4. Migráció Magyarországon Magyarország tekintetében ugyan a Schengeni Egyezményhez való csatlakozással lehetővé vált az Európai Uniós munkaerő szabad be- és kiáramlása, de ez gyakorlatilag nem befolyásolta azt, hogy hazánkban a huzamosabb ideig itt tartózkodó bevándorlók létszáma még mindig csak az összlakosság 2%-át teszi ki. 18 Ez az adat egyértelműen jelzi, hogy hazánk nem tartozik a migránsok célországai közé, inkább a tranzitország szerepét tölti be, ahol a legtöbb esetben a gazdasági migránsok csak ideiglenesen kívánnak tartózkodni, az illegális bevándorlók egyszerűen fennakadnak az ellenőrző pontokon, és menekültstátuszt szerző személyek többsége sem tervez Magyarországon maradni, hanem az Európai Unió más országában keresi boldogulását. Bár ez a létszám nem tűnhet számottevőnek, mégis a legfrissebb magyarországi kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a lakosság 80%-a inkább vagy teljes mértékben egyetért a bevándorlási törvények szigorításával, és 60% támogatja a már bevándoroltak megfigyelését. Tehát [j]ól látható a közvélemény hajlama a bevándorlókkal szembeni rendpárti válaszokkal való egyetértésre [ ] miközben az idegenrendészeti törvények 2010 végén elfogadott változtatása után így is Európa egyik legszigorúbb szabályozása Magyarországé Szívesen látott és nemkívánatos bevándorlók Magyarországon A magyarországi migránsok helyzetének vizsgálatát segítheti, ha a Demetrios G. Papademetriou által elkülönített bináris kategóriát vesszük alapul. Annak ellenére, hogy Magyarországon, csakúgy mint Európa-szerte, magas az idegenellenesség, mégis megkülönböztethetjük azokat a migránsokat, akiket az országok valóban be akarnak vonzani (migrants who are wanted), és ellenpólusként egyértelműen vannak olyanok, akiket inkább 16 Európai Bizottság, Közös álláspont kialakítása a migráció kezelésében, (2011). 17 Howard (2010), Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - Statisztikák, , ( ). 19 Krekó Péter Juhász Attila, Honnan jönnek, hányan vannak, mit csináljunk velük?, in Migráns esélyek és tapasztalatok, ed., Sik Endre Simonovits Borbála (TÁRKI: Budapest, 2012),

9 kívül akarnak tartani (unwanted migrants). 20 Az úgymond szívesen látott migránsok csoportjába tartoznak általában a tanulmányi, kutatási céllal érkezők, akik abban különböznek a klasszikus migránsoktól, hogy nagy valószínűséggel látogatásuk ideiglenes, és nem szándékoznak hosszútávon letelepedni. A migránsok másik kedvező tulajdonságokkal rendelkező csoportját a nagyon magasan képzett, kiemelkedő szaktudással rendelkező munkavállalók alkotják, akik a primer szektor speciális hiányszakmáinak betöltésére érkeznek. Végül idetartozhatnak még a befektetők is. Mivel hazánknak nincs kidolgozott migrációs stratégiája, így eddig konkrétan nem került meghatározásra, hogy milyen előnyös attribútumokkal rendelkező külföldiek könnyebb belépését kívánja előmozdítani az állam. Viszont ahogy a statisztikák is alátámasztják, mindezidáig a magyarországi bevándorlók jelentős részét a határon túli magyarok, közülük is a Romániából érkezők teszik ki, akik vagy idénymunka elvégzésére érkeznek, vagy olyan általában magasan képzett szakemberek, akik nagyobb valószínűséggel továbbmennek Nyugat-Európa más országaiba. 21 Bár az újonnan bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás, melynek hatására tavaly több mint en kezdeményeztek honosításukat, ellenben ez mégsem kifejezetten a határon túli magyarok tömeges áttelepülését, hanem a magyar kisebbségek megtartásának elősegítését célozta. Megállapítható, hogy a honosítottak általában jól képzett fiatalok, középkorúak, akik szorosan kötődnek Magyarországhoz, és könnyen tudnak integrálódni is. 22 Azonban az eljárás bevezetése nem feltétlenül a migrációs-politika liberalizációját bizonyítja, sőt éppen a kommunaristák ismerik el a zárt közösség megnyitásának azon feltételét, ha olyan pozitív megítélésű csoportok bebocsátását engedélyezzük, akik nem a kulturális másságot képviselik, hanem olyan nemzeti vagy etnikai rokonok, akik a mi összetartozásunkat erősítik. 23 Másfelől azok a migránsok, akik a fent említett szívesen látott migránsok csoportján kívül esnek, a nemzetállam szempontjából a nemkívánatos bevándorlók kategóriájába tartoznak. 24 Az országok nem mutatnak hajlandóságot befogadásukra, sőt határaik megerősítésével, a letelepedés és menekültstátusz megszerzését szabályozó törvények szigorításával inkább arra törekszenek, hogy határaikon kívül tartsák őket. Azonban a belépési feltételek nagymértékű szigorításával arra ösztönzik a bevándorlókat, hogy bejutás esetén, akár a törvények áthágásával is, próbáljon a lehető legtovább maradni a befogadó országban. Hazánk esetében úgymond a nemkívánatos migránsok közé sorolhatók a harmadik országból érkező bevándorlók, akik kulturális és gyakran vallási hagyományaik miatt is távol állnak a többségi társadalomtól, idegenként tekintenek rájuk, és ez kifejezésre is jut a magyar lakosság bevándorló-ellenességében. 4.2 Miért ellenségek? Felmerül a kérdés, hogy ilyen csekély számú (2% alatti) bevándorolt népesség ellenére, miből ered a magyar lakosság e fajta nyíltan elutasító magatartása az újonnan érkezettekkel szemben egyrészt. Amennyiben a történelmi konstellációt nézzük, a rendszerváltást megelőzően nem volt számottevő külföldi bevándorlás hazánkban, így Biczó Gábor szerint a magyar társadalom mindmáig csak korlátozott idegentapasztalattal 20 Demetrios G. Papademetriou, Rethinking National Identity in the Age of Migration, (2012). 21 Hárs Ágnes, A nemzetközi migráció néhány problémájáról, (2008. december 10.). 22 Wetzel Tamás, A bevándorlás kérdése Magyarországon (Publikon: Budapest, 2011), Walzer (1984), Papademetriou (2012). 161

10 rendelkezik. Ezt még tovább rontja, hogy a magyar lakosság szinte alig beszél idegen nyelveket, és ennek következtében igencsak lekorlátozódik az újonnan érkezők és a befogadó társadalom közti interakciók lehetősége, 25 és pontosan ez a tapasztalati hiány ördögi körként vezet el az intoleranciához, vagy szélsőséges esetekben xenofóbiához. Ezt felhasználva, a migrációt ellenző politikai erők a bevándorló idegenképét a többségi társadalom ellenségeként határozzák meg. A szélsőjobboldali pártok pedig a választókban meglévő bevándorló-ellenes hangulatot sikeresen használják fel politikai tőke kovácsolására. Ahogy Habermas is rámutat, [e]gész Európában fokozódtak a jobboldali radikális elhárító reakciók a külföldiek általi idegen hatások befolyása ellen. A viszonylag deprivált rétegek akár csak fenyegeti őket a szociális hanyatlás, akár már lecsúsztak a szegmentált szélső rétegekbe különösen határozottan azonosulnak saját kollektívumuk ideologizált hatalmi túlsúlyával, és hárítanak el mindent, ami idegen. 26 A szélsőjobboldali pártok gyakorlatilag a politikai retorikájukban is tudatosan erősítik az olyan bevándorlóellenes nézeteket is, minthogy a más kultúrából érkezők aláássák a társadalmi egységet, megváltoztatják a városok képét és ezzel együtt átformálják a befogadó társadalmat, mely Európa szerte konfliktusokat generál. A bevándorlás-ellenes erők mellett, gyakran a központi politikai diskurzus sem tudja a helyén kezelni a migrációt. Nyiri Pál ugyanis felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatalos közleményekben is úgy nyilatkoznak egy-egy bevándorló közösség létszámáról, hogy hivatalosan ennyi és ennyi a szám. [ ] Ebből a hallgatóság azt a következtetést vonja le, hogy sokkal nagyobb népességről van szó, 27 mely által fenyegetve érzi munkahelyét, szociális és gazdasági jólétét. Az ilyen idegenellenes diskurzus jelenléte pedig azért is veszélyes, mert már önmagában csökkenti a bevándorlás liberalizálásának esélyét, továbbnehezítve ezzel a migráns ellenség-képének feloldását. Amennyiben a bevándorlók beilleszkedésének lehetőségeit tekintjük, akkor megállapítható, hogy Kelet- és Dél-Európában az országok integrációs politikáját az adhocizmus jellemzi. Hazánkban a döntéshozatal szintjén nem fordítanak gondot a migránsok integrálásának, elfogadtatásának elősegítésére, valamint a megfelelő jogszabályi és intézményi keretek is hiányoznak. Bár a legújabb külpolitikai stratégia tesz ugyan említést a migrációról, mely szerint [k]özvetetten és közvetlenül is kihívást jelent hazánk nemzetbiztonsága, társadalmi és gazdasági fejlődése szempontjából a térségben az illegális migráció, a terrorizmus, a vallási fanatizmus és az illegális kereskedelmi hálózatok erősödése, 28 azonban az e fajta analógiák a bevándorlás biztonságiasításán túlmenően, súlyosbítják az ellenségként kezelt migránsokról kialakult bűnöző-képet. 5. Befejezés Mindazonáltal el kell fogadnunk, hogy a nemzetközi migráció a globalizáció egyik fő velejárója. A vándorlás volumenének és intenzitásának csökkenése nem várható a közeljövőben, tehát a folyamatot nem lehet megállítani, vagy a visszájára fordítani. A 25 Biczó Gábor, Hasonló a Hasonlónak...; Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról, (Budapest: Kalligramm, 2009). 26 Jürgen Habermas, Állampolgárság és nemzeti identitás, Beszélő 4: 35, (2011). 27 Karácsony Szandra, Egykülönleges migrációs stratégia, (2012). 28 Magyar Külpolitikai az Uniós Elnökség után, (2004). 162

11 bevándorlók már itt élnek velünk, a minden napok során ugyanolyan aktív és szerves részei a társadalmunknak. Mint azt a fenti példák mutatják, a politikai diskurzus, valamint a politikai stratégiák, illetve pontosan ezek hiánya a bevándorlók ellenségképének internalizálódását eredményezik. A szélsőséges politikai erők által propagált ellenséges migráns koncepciója pedig rávilágít az újonnan érkező kisebbségi csoportok integrálódásának nehézségeire. Ez egyrészt társadalmi feszültséget teremt a befogadó országban, másrészt azért is veszélyes, mert marginalizálja, a legalitás és illegalitás mezsgyéjére száműzi a bevándorlót, akinek alapvető emberi jogainak garanciája is veszélybe kerül. A békés együttélés lehetőségeinek megteremtéséhez viszont meg kell próbálnunk feloldani ezeket a feszültségek. A nemzet nem egy önmagába zárt entitás, nem zárt rendszer, hanem igenis képes dinamikus változásra, csak meg kell teremteni a megfelelő feltételeket ehhez. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a bevándorlók beengedésével az adott állam felelőssé válik az egyének iránt, ezért olyan kompromisszumos megoldást kell találni, mely feloldja ellenség-státuszukat, helyette a migránsok pozitív idegen-képét erősíti, dekriminalizálja helyzetüket, és egyben stabilizálja jogaik is, mivel kívülálló helyzetüket nem tudják saját kiküszöbölni. A politikai közbeszédben nem ezt hangsúlyozzák, mégis vannak olyan esetek, amikor a bevándorlóra olyan vendégként tekintünk, akit szívesen is fogadunk, és igenis szeretnénk hazánkba vonzani, mivel hozzájárulnak az ország előrejutásához. Ahogy Benhabib is rávilágít, van lehetőség a befogadókat jelképező mi és az idegenekre utaló ők közti távolság csökkentésére. 29 A Simmel által leírt, mi és a mások közti interakció nem veszélyes az államra, hanem a más kulturális háttérrel rendelkező egyének éppen, hogy erősíthetik egy társadalom alkotmányos rendjét, elmélyítik és kiszélesítik a liberális demokrácia jogait. Bibliográfia: Agamben, Giorgio. State of Exception, Chicago: University Press, Arendt, Hannah, A totalitarizmus gyökerei, Budapest: Európa, Bauböck, Rainer. Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? Pro Minoritate, (2002): 2, Benhabib, Seyla. Reclaiming Universalism: Negotiating Republican Self-Determination and Cosmopolitan Norms, The Tanner Lectures on Human Values, (2004. márc.), Benhabib, Seyla. The Rights of Others: Aliens, Residents and Citizens, Cambridge: Cambridge University Press, Benhabib, Sheila. The Right to Have Rights in Contemporary Europe, Working paper (2005). Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal - Statisztikák, , ( ). Biczó Gábor, Hasonló a Hasonlónak; Filozófiai antropológiai vázlat az asszimilációról, Budapest: Kalligramm, Bigo, Didier. Security and Immigration: Toward a Critique of the Governmentality of Unease, in Alternatives: Global, Local, Political, (2002). Carens, Joseph. Immigrants and the Right to Stay, Cambridge, MA: The MIT Press, Seyla Benhabib, Reclaiming Universalism: Negotiating Republican Self-Determination and Cosmopolitan Norms, The Tanner Lectures on Human Values, (2004.). 163

12 Council Regulation (EC) No 343/2003 of 18 February 2003 establishing the criteria and mechanisms for determining the Member State responsible for examining an asylum application lodged in one of the Member States by a third-country national, eurlex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:32003r0343:en:not (2003. febr.) Európai Bizottság, Közös álláspont kialakítása a migráció kezelésében, (2011) Habermas, Jürgen. Állampolgárság és nemzeti identitás, Beszélő 4: 35, (2011). Habermas, Jürgen. Remarks on Legitimation Through Human Rights, in The Postnational Constellation, Cambridge: MIT, Hárs, Ágnes. A nemzetközi migráció néhány problémájáról, (2008. december 10.). Howard, Marc Morje. The Impact of the Far Right on Citizenship Policy in Europe: Explaining Continuity and Change, Journal of Ethnic and Migration Studies 36 (2010): 5, International Migration Report 2006: A Global Assessment, (2006). Karácsony Szandra, Egykülönleges migrációs stratégia, gyarorszagon&lap=2 (2012). Krekó, Péter Juhász Attila, Honnan jönnek, hányan vannak, mit csináljunk velük?, in Migráns esélyek és tapasztalatok, ed., Sik Endre Simonovits Borbála, TÁRKI: Budapest, 2011, Lékó, Zoltán, Dr. A migrációs jog kézikönyve, Budapest: Complex, Magyar Külpolitikai az Uniós Elnökség után, (2004). Papademetriou, Demetrios G. Rethinking National Identity in the Age of Migration, (2012). Walzer, Michael. Spheres of Justice: A Defense of Pluralism and Equality, New York: Basic Books, Wetzel, Tamás: A bevándorlás kérdése Magyarországon, Publikon: Budapest,

13 Lelovics Zsuzsanna Középiskolai tanulók médiapreferenciái az egészséges táplálkozásra nevelésben Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest Bevezetés Egy hatékony iskolai egészségnevelési program az egyik legköltséghatékonyabb beruházás, amit egy nép (állam) csak megtehet annak érdekében, hogy párhuzamosan fejlessze az oktatást és az egészséget. (WHO) Az egészségnevelés, az egészséges táplálkozásra nevelés terén végzett első teendő a jelen állapot feltárása kell, hogy legyen. A középiskolások számos forrásból gyűjtik információikat (az egészség területén is), s már vannak ismereteik az egészségmegőrzésről. Attól függően, hogy az új információk honnan érik a diákokat, eltérő a hitelességük. Csak ennek ismeretében tudunk eredményesen megszólítani a fiatalokat. A gyermek és ifjúsági korosztályt érintő egészségfejlesztési programok célja többek között, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Cél Annak felmérése, hogy a középiskolások milyen mértékben használják a különböző médiumokat (azok közül is elsősorban az internetet), milyen ezek hitelessége az egészséges életmódra/táplálkozásra nevelésben. Anyag és módszer Mintaválasztás: Egészséges középiskolások, akik vállalták az általunk szerkesztett, korábban egy más korcsoportban (felnőttek) kipróbált kérdőív kitöltését [2]. A kérdőív kitöltése önállóan, név nélkül történt. A vizsgálat alanyai: Felmérésemben nem reprezentatív módon összesen 274 középiskolás (gimnazista, szakközépiskolai és szakiskolai tanuló) vett részt, akik név nélküli, önkitöltős kérdőívet töltöttek ki. Közülük 268 tanuló töltötte ki teljes körűen a kérdőívet. Beválasztási kritériumok: Egyaránt kritérium volt a középiskolás tanulói jogviszony, valamint hogy egészségesnek vallja magát (a felmérés idején) a megkérdezett. Az értékelhetőség szempontjából elvárás volt a teljes körűen kitöltött kérdőív. Az egzakt eredmények érdekében pedig nem tekinthettem el az általam mért testmagasság és testtömeg adatoktól. Kizárási kritériumok: Nem vettem figyelembe az értékelés során azon kérdőíveket, melyeket hiányosan töltöttek ki a tanulók. A vizsgálatban résztvevők: A beválasztási kritériumoknak 268 személy (128 fiú /47,8% és 140 lány /52,2%) felelt meg, akik átlagos életkora 16,9 ± 1,0 év volt; a fiúk átlagos életkora 17,3 ± 0,9 év; a lányoké 16,6 ± 1,0 év volt. A vizsgálatomban résztvevő legfiatalabb személy 14,0; a legidősebb 18,4 éves volt. A résztvevők lakhely szerinti megoszlását az 1. ábra mutatja: a diákok közel fele (47,8%) élt városban, további minden tizedik személy (10,4%) a 165

14 fővárosban. Tekintettel arra, hogy középiskolásokat kérdeztem meg, rákérdeztem a tartózkodási helyre is: 82,1%-a otthon, 17,9%-uk pedig kollégiumban lakott. 1. ábra. A megkérdezettek lakhely szerinti megoszlása (n = 268) A mért testmagasságból [cm] és testtömegből [kg] testtömegindexet (body mass index, BMI) nem számolhattam, ugyanis a BMI-kategóriák a tápláltsági állapot meghatározására tizennyolc év alattiakra nem használhatók. Náluk percentilis táblázatot alkalmazunk [1], mely azt mutatja meg, hogy az azonos nemű és életkorú gyermekek hány százalékának kisebb a testtömegindexe, mint a vizsgált egyénnek. Az ötvenes percentilis az átlagos BMI-nek felel meg. A 97-esnél nagyobb percentilis kóros elhízásra utal, a hármasnál kisebb pedig jelentős testtömeghiányra. Sem a lányok, sem a fiúk közül nem tartozott ebbe a két végletbe senki, azaz nem volt háromnál kisebb, illetve 97-nél nagyobb percentilis értékű a megkérdezettek között. A lányok közül azonban többen tartoztak a végletekhez : 3 percentilisű volt minden negyedik lány, és sokan tartoztak a 90 percentilishez is (2. ábra). 2. ábra. A percentilisek aránya a megkérdezettek között (n = 268) Arra a kérdésre, hogy megítélése szerint milyen az anyagi helyzete: 64,2% nyilatkozott úgy, hogy átlagos. Minden negyedik diák vallotta azt, hogy kissé az átlagos feletti az anyagi helyzete, ugyanakkor minden tizedik tartotta azt átlag alattinak (3. ábra). 166

15 3. ábra. A megkérdezettek anyagi helyzetükről alkotott szubjektív megítélés szerinti megoszlása (n = 268) Az adatgyűjtés módszere és eszköze: Az általunk összeállított kérdőív alapjául az Amerikai Dietetikusok Szövetségének négyévente kivitelezett kutatásáról szóló beszámolók szolgáltak. Ezen elemzések eredményei segítségével határoztuk meg a lehetséges kérdéseket és válaszadási lehetőségeket. Tizenegy kérdést tettem fel az egészséges életvitelhez való hozzáállásról, különböző élelmiszercsoportokról kapott információ mennyiségéről, azok fogyasztásának változásáról és a különböző információforrásokról. Kiegészítésként szocioökonómiai változókra kérdeztem rá, az értékelésnél ezeket a változókat vettem figyelembe. A vizsgált változók: Független változóként szerepelt a nem, a születési idő, az állandó- és a tartózkodási hely (kollégium) és az anyagi helyzet. A megkérdezett tanulók anyagi helyzetüket szubjektíven ítélték meg: jóval az átlag alatti, kissé az átlag alatti, átlagos, kissé az átlag feletti vagy jóval az átlag feletti. A statisztikai elemzés módja: Az adatok rögzítése közben, és utána is ellenőriztem az adatok érvényességét, azt a testméretet, ahol ez szükséges volt (testmagasság) a számításokhoz transzformáltam. Az elektronikus adatrögzítés Microsoft Excel program, az elemzés és értékelés SPSS és Minitab statisztikai programcsomag segítségével, az eredmények ábrázolása SPSS és Microsoft Excel programmal történt. Az adatok elemzéséhez az egyes csoportok átlagait, szórásait ahol szükséges volt, minimum- és maximumértékeit határoztam meg. Az adatelemzést a 95%-os konfidencia-intervallumok összehasonlításával és kétmintás t-próbával végeztem. A paramétereket nemcsak a teljes populációra, hanem különböző almintákban (elsősorban fiúk és lányok) is vizsgáltam. Eredmények Az egészséges életmód: Tíz megkérdezett közül hat tanuló figyelt oda a táplálkozására és mozgott rendszeresen úgy/azért, mert fontosnak tartotta az egészséges életmód követését, és törekedett is annak megtartására, illetve elérése (62,7%). Olyannal nem találkoztam, aki nem tartotta fontosnak, és nem is követte az egészséges életmódra vonatkozó irányelveket, míg nagy (37,3%) azoknak az aránya, akik tudták, hogy mi lenne a helyes, de nem aszerint éltek. A nemek között a különbség szignifikáns (p < 0,05). A fiúk között másfélszer többen tartották fontosnak az egészséges életmód követését, mint a lányok között (75,0% vs. 51,4%), míg a tudja, hogy mi lenne a helyes, de nem aszerint élt válaszadóknál ellentétes a gyakoriság (25,0% vs. 48,6%). A lakhely (otthon, kollégium) szerint vizsgálva különbséget nem találtam. Kiegyensúlyozott és egészséges étrend: Nemenként bontva láthatók a különbségek a 4. ábrán az egészséges étrendhez való hozzáállás vonatkozásában. 167

16 4. ábra. A kiegyensúlyozott, egészséges étrendhez történő hozzáállás megoszlása a fiúknál és a lányoknál (n = 268) Kiemelendőnek tartom, hogy a táplálkozás vonatkozásában a lányok szignifikánsan nagyobb arányban gondolták úgy, hogy mindent megtesznek a táplálkozás területén. Ugyanakkor az is igaz, hogy míg a fiák között senki nem állt úgy a kiegyensúlyozott, egészséges étrendhez, hogy nem érdekli, addig a lányok között az így gondolkodók/ilyen magatartást folytatók aránya 5,7% (4. ábra). Táplálkozás vs. testmozgás: A kérdőívet kitöltő tanulók több mint 70%-a szerint a helyes táplálkozás és rendszeres testmozgás egyformán fontos az egészség szempontjából, 6%-uk szerint a táplálkozás fontosabb, mint a testmozgás; s 22,4%-uk szerint a testmozgás fontosabb (5. ábra). A nemek között e tekintetben is nagy különbség figyelhető meg. A fiúk közül senki nem gondolta úgy, hogy a táplálkozás fontosabb lenne a mozgásnál vagy a komplex szemléletnél. A fiúk között szignifikánsan többen vannak, akik a testmozgásra teszik le voksukat. Ezzel szemben a lányok közül minden tizedik a táplálkozást előnyben részesíti a mozgással vagy az egyformán fontos véleménnyel szemben. 5. ábra. Táplálkozás és/vagy testmozgás fontossága nemek szerinti megoszlásban (n = 268) Egészségre vonatkozó állítások értékelése: Arra kértem a tanulókat, hogy négy állítást értékeljenek egy ötfokozatú skála segítségével, mely azt tükrözi, mennyire értenek egyet az olvasottakkal. A négy állításra adott pontszám nagy terjedelemben változik (2,4-től 3,5-ig), a legtöbbet (3,5 ± 1,4) elért szerint a felmérésben résztvevő diákok azt állították, hogy mindig csak arról hallottak, mit ne egyenek. A középmezőnyben foglalt helyet 3,2 ± 1,4-es értékkel az a megállapítás, miszerint a testtömeg árulkodik arról, mennyire folytat valaki egészséges életmódot. 2,4 ± 1,4-et kapott az, hogy igyekeztek folyamatosan információt gyűjteni arról, hogyan lehet egészségesebben élni. 168

17 Nem változtatna táplálkozási szokásain : Nem változtatna a táplálkozási szokásain a megkérdezett tanulók 41,8%-a azért, mert elégedettek a jelenlegi táplálkozási szokásaikkal. Tíz fiúból öt, míg ugyanennyi lányból három elégedett táplálkozási szokásaival (6. ábra). Közel hatvan százalékuk bizonyos szempontok miatt azonban nem elégedett: a tanulók 53,7%-a egy okot, további 4,5%-uk két okot is megnevezett. Mind a fiúknál (37,5%), mind a lányoknál (34,3%) azok vannak legtöbben, akik azért nem változtatnának, mert nem áldoznák fel kedvenc ételeiket. Minden negyedik lány (25,7%) nyilatkozott úgy, hogy azért nem változtatna, mert szerintük ez túl sok időt venne igénybe. Kiemelendőnek tartom, hogy a fiúknál és a lányoknál is egyaránt tíz százalék feletti azok hányada (12,5% és 11,4%), akiknek több információra lenne szüksége az egészséges életmód követéséhez. 6. ábra. A táplálkozási szokásokon nem változtatás indoka nemek szerint (n = 268) Információforrások és hitelességük: Kutatásom azt támasztja alá, hogy az internet nagy jelentőségű információforrás. Minden fiú (100%), és tízből nyolc lány (82,9%) ezt választotta, ha az egészséges életmódról szeretne olvasni, így átlagosan az interneten keresők, az egészséges életmód iránt tudakozódók aránya 91,0%-os. A könyvek és a magazinok a fiúk körében egyaránt 12,5-12,5%-kal szerepelnek, lányok körében a magazinok szignifikánsan (p < 0,05) népszerűbbek (48,6%), mint a fiúk körében. Ugyanez mondható el a rádióról is (0% vs. 17,1%). Ahhoz képest, hogy iskolai tanulókat kérdeztünk meg, az iskola munkatársaihoz fordulás (fiúknál minden negyedik, lányoknál majdnem minden második) összességében csak a negyedik helyen áll az internet, a család/barátok és a tévé után az egészséges életmód iránti információforrás gyakoriságában. Orvoshoz kicsit gyakrabban, egyéb szakemberhez ritkábban fordulnak a középiskolás tanulók ilyen természetű kérdésekkel (7. ábra). 7. ábra. Információforrások gyakorisága a megkérdezett tanulóknál (n = 268) 169

18 A tanulók ötpontos skálán értékelték az információforrások hitelességét, a leggyengébb eredményt elérők között volt három ismert személy mellett az élelmiszeripar és az élelmiszercsomagolás is, de nem sokkal jobb eredményt értek el a magazinok, illetve az élelmiszercímke és -bolt sem (8. ábra). A hitelesebb információforrások ide soroltam a 26 felsorolt értékelhető fogalomból a jobb eredményt elért tizenhármat közül a leggyengébb eredményt érte el az iskola, mely mindenképp elgondolkodtatásra ad okot a szakemberek körében (9. ábra). Az iskola hitelességét hacsak kismértékben is, de meghaladja az internet hitelessége (3,60 vs. 3,45). Ha táplálkozásról van szó, a diákok szemében a leghitelesebbek a háziorvosok (3,94), a dietetikusok (3,90), valamint a személyi edzők és wellness-tanácsadók (3,84). 8. ábra. A kevésbé hiteles információforrások a két nemnél és a teljes mintában (n = 268) 9. ábra. A hitelesebb információforrások a két nemnél és a teljes mintában (n = 268) Megbeszélés és következtetések Ahhoz képest, hogy a megkérdezett középiskolai tanulók körében az egészséges életmódról iránti érdeklődés főként az internetről szerzett információkra irányult, ennek mértéke meghaladja a 90%-ot, a hitelessége azonban a középmezőnyben foglal helyet. Az iskolához átlagosan minden harmadik középiskolás fordult, aminek a hitelesség-értékelése elmaradt az internetétől. Annak ellenére, hogy ritkábban kérdezték meg az orvost, mint a családot és barátokat, hitelességük jóval nagyobb. Korábbi felnőttek körében végzett kutatásunkban az információforrások hitelességében a legjobb eredményt a dietetikusok kapták, ez akkor 4,4-es értéket jelentett [2]. Ezt követően a kezelőorvos 3,9-del a második leghitelesebb forrás volt. Ez a korosztály jellemzően még nem találkozik sem kezelőorvossal, sem dietetikussal, azonban ezzel nem magyarázható az, hogy a diákok körében elmarad a hitelességük, így ennek magyarázata további vizsgálatom tárgya 170

19 lehet. Azon 84 diák (31,3%) körében, akik orvoshoz fordultak információért, ha az egészséges életmódról szerettek volna többet megtudni, a rájuk adott hitelességben 4,0 ± 0,9 értéket értek el. Tehát a szakemberhez fordulók nagymértékben hitelesnek tartják az orvosokat. Ha ugyanezt megnézzük az iskola munkatársaihoz forduló 100 diáknál (37,3%), a hitelesség elmarad ettől: 3,7 ± 1,1. A szakemberhez fordulás kis aránya magyarázható azzal, hogy egészséges fiatalok csak akkor találkoznak szakemberrel, ha konkrét egészségi problémájuk van (e szakemberek a prevencióban ritkán vesznek részt), illetve jellemezheti a szülők szakemberhez fordulási szokásait is. Az iskola munkatársaihoz (az iskolai egészségnevelési team tagja /lehetnek/: iskolaorvos, védőnő, tanár, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus, gyermekvédelmi felelős, drogkoordinátor, egészségnevelő) fordulás az ennél szignifikánsan nem nagyobb aránya, és az ő szemükben is kevésbé hitelesség tényére e felmérés keretében azonban nem tudok magyarázatot adni. A középiskolás korosztály érdeklődésének az egészség nem preferált témája. Ez a korosztály többnyire már tisztában van azzal, hogy nem szabad minden olvasott információt elhinni, ugyanakkor a szélsőséges hírektől, információktól még nem védettek, így nagy szükség van az egészségnevelésre és megfelelő tájékoztatásra. Irodalomjegyzék [1] PINTÉR A.: Útmutató és táblázatok a gyermekkori tápláltság megítéléséhez. Budapest: Országos Gyermekegészségügyi Intézet Magyar Védőnők Egyesülete, [2] TOLNAI BIANKA VÁGI ZSOLT LELOVICS ZSUZSANNA: Az első hazai étrendi vizsgálat eredményei. Gyógyszertári Practicum Novum, (2):

20 Korb Angéla A Pester Mephisto, avagy adalékok a pesti német színház és a pesti német nyelvű sajtó történetéhez ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola Germanisztika Program A német nyelvű írásbeliség mind az újságírás mind a hazai német nyelvű irodalom - Pesten és Budán messzi századokba nyúlóan tekintélyes hagyománnyal bírt, így a 19. században és az előadásban vizsgált korszakban is meghatározó szerepet játszott. Sok tudományos kutatás irányult és irányul aktuálisan is e terület feltárására leginkább a germanisztika területén 30 - melyek hozzájárulnak a hazai korabeli német nyelvű irodalom és sajtótermékek feltérképezéséhez. Jelen tanulmányban egy ezidáig teljes mértékben feldolgozatlan sajtótermék bemutatására vállalkozva a Pester Mephisto 1847-ben megjelent hat száma áll a középpontban. A Pester Mephisto Az 1918-ig megjelent német nyelvű sajtótermékek sokszínűségéről Réz Henrik statisztikái 31 nyújtanak átfogó képet. Réz statisztikái 1846-ban 33 hazai megjelenésű német nyelvű sajtóterméket jegyeznek, míg 1847-ben számuk 27-re csökken. Ezt követően 1848-ban számuk 86-ra szaporodik, s 1849-től csökkenő, illetve stagnáló tendenciát követ. Az 1847-ben megjelent sajtótermékek egyik tiszavirág életű lapja a Pesther Mephisto volt. 32 A főcímlap karikatúrája egy sárkányszerű lényen lovagló bizarr figurát jelenít meg, a grafikán ábrázolt Mephisto alakja egy fabotra erősített hordozókendőt tart a kezében, mint az utazás, illetve vándorút szimbóluma. A furcsa állat ugyancsak mozgásban ábrázolt alakja az utazásjelleget erősíti. Már a főcím-grafikából is arra következtethet az olvasó, hogy valamiféle karikatúra- illetve élclap került a kezébe. A főcímlap szöveges információi, a cím Pester Mephisto von Franz Reisinger 33 (Pesti Mephisto Reisinger Ferenctől), a számozás első füzet 30 Vö. többek között Schwicker, J.H.: Die Deutschen in Ungarn und Siebenbürgen. (A németek Magyarországon és Erdélyben) Wien und Teschen o. Pukánszky, Béla: Geschichte des deutschen Schrifttums in Ungarn. Erster Band von der ältesten Zeit bis um die Mitte des 18. Jahrhunderts. (A német írásbeliség Magyarországon. Első kötet a legrégebbi időktől a 18. század közepéig) Münster in Westfalen E kijelentéshez, mely remélhetőleg nem közhelyként olvasandó csak néhány kutatót szeretnék felsorolni, akik tudományos munkássága hozzájárult/hozzájárul a német nyelvű sajtótörténet feldolgozásához, többek között tanulmányok Szabó Dezső, Balogh F. András, Rózsa Mária, Bódyné Márkus Rozália, Szendi Zoltán, illetve Tarnói László tollából, csak az aktuális tudományos munkákat említve. 31 Réz, Heinrich: Deutsche Zeitungen und Zeitschriften in Ungarn von Beginn bis (Német újságok és folyóiratok Magyarországon. A kezdetektől 1918-ig.) München ( Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten in München und des: Instituts für ostbairische Heimatforschung in Passau: Hrsg. von Prof. Dr. K. A. v. Müller und Prof. Dr. M. Heuwieser.) 32 Vö. u.o o. 33 Vö. a továbbiakban Pester Mephisto PM rövidítéssel. 172

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége?

Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Migrációs kihívások a multikulturalizmus vége? Glied Viktor egyetemi oktató / kutató Pécsi Tudományegyetem IDResearch Szolnok, 2012. december 4. A migráció 220-230 millió migráns (40-50 millió illegális

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS

Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition. Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI évi kiadás ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS Trends in International Migration: SOPEMI 2004 Edition Summary in Hungarian Nemzetközi migrációs trendek: SOPEMI 2004. évi kiadás Összefoglalás magyarul ÁLTALÁNOS BEVEZETÉS John P. Martin foglalkoztatási,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Eurobarometer: először a kulturális értékekről

Eurobarometer: először a kulturális értékekről 34. Eurobarometer: először a kulturális értékekről Eurobarometer: először a kulturális értékekről - a 2007 szeptemberében publikált felmérés összefoglalása - 2007 szeptember végén tette közzé az Eurobarometer

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól

Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól Elméleti alapok a másodlagos migráció fogalmáról, megjelenési formáiról, kihívásairól EMH X. Nemzeti Ülés Budapest, 2012. október 17. dr. MOLNÁR Tamás osztályvezető / Európai Együttműködési Főosztály /

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -

JELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - - 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU

Részletesebben

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások

Osztozni a sikerekben vezetői juttatások Osztozni a sikerekben vezetői juttatások 2004 A kutatás a Dimenzió Csoport megbízásából készült. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Busa Csilla, Dr. Tistyán László, Brandmüller Teodóra fact@sfact.com www.sfact.com

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés

A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés A helyi demokrácia helyzete Székesfehérváron Helyi Demokrácia Audit 3. jelentés Készült a Helyi demokrácia erősítése Székesfehérváron című Phare program keretében (Phare 2003/004-02-02-0039) 2006. június

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM

Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Program címe: TEGYÜNK EGYÜTT A GYERMEKEKÉRT EDUKÁCIÓS PROGRAM Tanúsítvány száma: 1/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. január 30. Kérelmező neve: Danone Tejtermék Gyártó és Forgalmazó Korlátolt

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait

LENCSÉS ÁKOS. 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait LENCSÉS ÁKOS 1981-ben született Buda - pes ten. Egyetemi tanulmányait az ELTE könyvtár matematika szakán végezte. Jelenleg másodéves doktorandusz az ELTE-n, és a KSH Könyvtár osztályvezetője. 1 Dely Zoltán:

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról

El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról 2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről*

Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* Csepeli György Vélemények a magyarokról s a környező országok népeiről* 1977 nyarán országos reprezentatív mintán vizsgálatot végeztünk arról, hogy az emberek hogyan ítélik meg magukat mint magyarokat,

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Schmidt Judit, Kovács Ildikó, Arató Györgyi, Pénzes Veronika, Lelovics Zsuzsanna Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Egészséges

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással

Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Migráció a mai Magyarországon kérdésfelvetés-váltással Mennek 200?? - 2013 Jönnek 1987-200??? Jönnek (1987-200????) A magyar menekültügy születése Diaszpóra A Kárpát-medence magyar migránsai Idegenellenesség

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok

Legjobb Munkahely Felmérés 2014. Trendek és tanulságok Legjobb Munkahely Felmérés 2014 Trendek és tanulságok A vállalatokat egyre gyakrabban állítják kihívás elé a következő trendek, amelyek a munkaerőpiac teljes átalakulását eredményezik Idősödő társadalom

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka

Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka Az EBESZ kisebbségvédelmi ajánlásai, különös tekintettel a nyelvi- és oktatási jogokra dr. Juhász Hajnalka I. EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos intézménye 1992 Nemzeti Kisebbségügyi Főbiztos (NKI) intézményének

Részletesebben

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés

Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy. 1. Bevezetés Problémafelvetés Reisinger Adrienn: Oktatás és egészségügy 1. Bevezetés Problémafelvetés Jelen tanulmány a Pozsony és környéke agglomerációjában lakó szlovák állampolgárok helyzetét vizsgálja az oktatás és egészségügy

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

A statisztikai rendszer korszerűsítése

A statisztikai rendszer korszerűsítése Migráció és integráció Magyarországon A statisztikai rendszer korszerűsítése Gárdos Éva Szakmai főtanácsadó 2010. május 17. Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek

Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti

Részletesebben

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN

KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos

Részletesebben

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I

P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I SZÜLŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS P Á L Y A V Á L A S Z T Á S I T E V É K E N Y S É G, P Á L Y A I R Á N Y Í T Á S EGRY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY KESZTHELY 2 0 1 1-2 0 1 2 Készítette:

Részletesebben

Ezek a mai fiatalok?

Ezek a mai fiatalok? Ezek a mai fiatalok? A magyarországi 18-29 éves fiatalok szocioökonómiai sajátosságai a Magyar Ifjúság 2012 kutatás eredményei tükrében Hámori Ádám Szociológus, főiskolai tanársegéd, KRE TFK hamori.adam@kre.hu

Részletesebben