Kárpátok Alapítvány. RomaNet Program Értékelő Tanulmány 2006 MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kárpátok Alapítvány. RomaNet Program Értékelő Tanulmány 2006 MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA"

Átírás

1 Kárpátok Alapítvány Értékelő Tanulmány 2006 MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA

2 Konzultánsok: Radu Florea Ghica Gheorghiu Adrian Sorescu Dušan Ondrušek Andrea Chorvathova

3 Tartalom 1. Bevezető 4 2. a Kárpátok régióban 2.1 Magyarországon Tények áttekintése 7 A Kárpátok Alapítvány magyarországi projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Romániában Tények áttekintése 10 A Kárpátok Alapítvány romániai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Szlovákiában Tények áttekintése 13 A Kárpátok Alapítvány szlovákiai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Ukrajnában Tények áttekintése 16 A Kárpátok Alapítvány ukrán projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Következtetések és javaslatok 3.1 Következtetések Jelentős indikátorok Javaslatok Esettanulmányok 25

4 4 Rövid áttekintés Az etnikai kisebbség jogainak támogatása, és az őket érintő változások elősegítése pénzügyi támogatáson és kapacitás-építő programokon keresztül összetett és bonyolult törekvés, melynek következetessége és végső sikere megfelelő jövőkép, stratégia és ötlet meglétét feltételezi. Olyan ez, mint dominók sorát felállítani, miközben a sakk filozofikus higgadtságával különböző alternatívákról elmélkedünk. Ledöntöd az első elemet, és ami az utolsóval történni fog, az az a bizonyosság, hogy az előre látható esemény be fog következni. Ezért, egy folyamat kezdetének válaszd meg azt, amelyik a lehető legátfogóbb hatással bír majd. Az, amire a sakk megtanít minket: üljünk nyugodtan és elmélkedjünk azon, hogy a kiválasztott lehetőség helyes-e, illetve van-e másik, jobb alternatíva. A négy országban élő roma népesség száma, beleértve a Kárpátok Eurorégiót is: Magyarország kb Románia kb Szlovákia kb Ukrajna kb Figyelembe véve az egyes országok összlakosságát, Magyarország, Románia és Szlovákia népességi megoszlásában jelentős arányt képvisel a roma kisebbség, míg az Ukrajnában élő roma kisebbség száma elenyésző. Tekintet nélkül a roma lakosság méretére, mind a négy országban egyaránt jellemzi a roma lakosságot az őket érintő diszkrimináció, az alacsony képzettségi szint, a magas munkanélküliség, az orvosi ellátáshoz való hozzájutás nehézsége (vagy hiánya), a szegényes lakhatási feltételek. Diszkrimináció tekintetében a legsúlyosabb helyzet Szlovákiában áll fenn, ahol Vladimir Meciar nacionalista politikájának hatása a mai napig érzékelhető. A roma kisebbség nemcsak más etnikai csoportok magatartásától szenved, hanem a közalkalmazottak, közigazgatásban dolgozók hozzáállásától is. A Romániában élő romáknak a lakosság nagy részéről feléjük irányuló súlyos diszkriminációval kellett szembesülniük, mely a 90-es évek elejére vezethető vissza. A beszámoló a Kárpátok Alapítvány (továbbiakban KA) között folytatott járól készült, és azokat a tényeket, következtetéseket és javaslatokat tartalmazza, amelyeket egy külső, független elemző-értékelő csoport tárt fel és dolgozott ki a programmal kapcsolatban között, a Kárpátok Alapítvány 54 RomaNet Projektet támogatott Magyarországon, Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában összesen USD összeggel. Az értékelés február-április időszakban készült abban a négy országban, ahol a megvalósult (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna). Az alábbi módszerek alkalmazásával gyűjtött adatokon alapul a tanulmány: a) A Kárpátok Alapítvány jához kapcsolódó meglévő dokumentumok (a kedvezményezettek szakmai, pénzügyi beszámolói, promóciós anyagok, egyéb dokumentumok, melyek a végrehajtás során ill. után készültek a programmal, valamint a kapcsolódó projektekkel szorosan összefüggően); b) Egyéb szervezetek ill. személyek által készített, regionális és országos szintű beszámolók és egyéb anyagok elemzése, melyek kapcsolódnak a hoz, valamint más, a fent nevezett országban zajló roma közösségekhez; c) RomaNet kedvezményezettekkel, valamint a KA (Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna) irodáiban dolgozó alkalmazottakkal készített személyes interjúk; d) kedvezményezettek által kitöltött kérdőívek alapján gyűjtött kvantitatív adatok; e) az értékelő csoport tagjainak személyes megfigyelése és véleménye. A Kár pátok Alapítvány ja jelentős, nagy tapasztalatokkal bíró program, mely figyelemre méltó eredményeket ért el. Ezért nem kétséges, hogy a KA ja, általában véve, megfelelt a Kárpátok Eurorégióban a roma kérdésekkel kapcsolatban érintett roma szervezetek közötti határon átnyúló együttműködést ösztönző célkitűzésnek. Köszönhetően annak, hogy a KA adományozás során alkalmazott módszertan (a KA politikájának következtében) meglehetősen egyszerű, a program sok non-profit szervezet részére legalább tevékenységük kezdetén biztosította a forráshoz való hozzájutást, mely a egyik legfontosabb eredményének tekinthető. A részeként megvalósult projektek eredményei a legtöbb esetben jelentősek. A projektek megvalósulása során tanúsított rugalmasságot és segítőkészséget szinte mindegyik kedvezményezett nagyra értékelte. Másrészről, a KA támogatási program könnyű elérhetősége olyan projektek számára is lehetővé tette a támogatáshoz való hozzáférést, melyek nem túl hatékony vagy nem igazán logikus terv alapján készültek. Például a program keretében olyan projektek is nyertek támogatást, melyek egymáshoz általában nem kapcsolódó tevékenységeket ötvöztek. A Kárpátok Alapítvány ja keretében alkalmazott, roma non-profit szervezetekhez és programjukhoz kapcsolódó stratégiája logikus és egyértelmű. A KA kedvezményezettek többször is elismerték a KA részéről irányukba tanúsított pozitív hozzáállást, segítségnyújtást. Összegezve, nagyra értékeljük a Kárpátok Alapítvány tevékenységét, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet a jelen beszámolóban közzétett tényeketre, következtetéseketre és javaslatokatra.

5 Tanulmány 5 RomaNet Projektek Magyarországi RomaNet projektek (A teljes támogatás összege Magyarországon USD) RomaNet projektek Romániában (A teljes támogatás összege Romániában USD) Ózdi Kék Sirály Zenei Egyesület Ózdi Kék Sirály Zenei- és Táncfesztivál 2. Ózdi Cigányok Szövetsége és Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Ózdi Nemzetközi Cigány Kulturális- és Sportfesztivál 3. Ózdi Cigányok Szövetsége és Ózdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kapocs 4. Ózd Táblai Általános Iskoláért Alapítvány Szív, lélek, nyelv határokat nem ismer 5. Amaro Trajo- Életünk Roma Kultúráért Alapítvány Glinda Vándor Tanodája (projekt 1.) 6. Amaro Trajo- Életünk Roma Kultúráért Alapítvány Glinda Vándor Tanodája (projekt 2.) 7. EU-Roma Országos Egyesület HUN-ROM Együtt a helyi demokráciák megszilárdításáért és megteremtésért 8. Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete Bagaméri Tagszervezete Együtt a szegénység ellen RomaNet program 9. Kárpátia 2000 Kulturális Egyesület Képzett romákkal a 3. évezredben 10. Borsodbótai Cigány Kisebbségi Önkormányzat Olvasótábor 11. Erdőkövesdi Cigány Kisebbségi Önkormányzat I. Észak Heves Gemer Kulturális Napok 12. Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület VIII. Nemzetközi Cigány Táncfesztivál 13. Az Állástalanok, Hátrányos Helyzetűek Érdekvédelmi Szervezete Ózd és Vonzáskörzetében Roma gyerekek képzéséért folyatatott Mentor és Pedellus program gyakorlati alkalmazása során kifejlesztett tudás-és kapacitásfejlesztő módszertan átadása 14. Ózdi Pályaorientációs Alapítvány Művészet Határok nélkül 15. Cigány Fiatalok Kulturális Egyesülete Cigány Közösségi Ház 16. Iránytű Gazdaságfejlesztő Klub Jó Megoldások látóút és tréning program, Határok nélkül nemzetközi Művészeti Alkotótábor és a RomaSztár zenei és kézműves nyári tábor 1. Ruhama Alapítvány Új jövőkép Jobb élet 2. Szociális Közösségi Hivatal Roma vezetők román- magyar határon átnyúló együttműködése 3. Szociális Közösségi Hivatal Roma Közösségek Forrásközpontja 4. Szalárdi Iskola és Városháza Romák szocializációja a vidéki oktatásban 5. Lingurarii Egyesület Egy jobb világban 6. Lingurarii Egyesület Romák a 3. évezredben 7. Múzeumok Barátai Egyesület Romák integrációjának aktív módszere a Kárpátok Eurorégióban 8. LADO Szatmárnémeti Vezető a roma közösségnek 9. G Egyesület Viselkedési modell a multi-kulturális értékek megőrzéséért 10. Artera Alapítvány Roma sokadalom 11. Szilágycsehi Városháza Roma fiatalok ruhakészítő képzése Mutos községben 12. ADC Interaktív Borcoi Cornel Ioan Közösség-építő Karaván 13. Közösségi Biztonságot Támogató Egyesület Állampolgárok Tanácsadó Központja 14. Gura Humorului Városháza Roma Információs és Tanácsadó Központ 15. Micu Mărgăritar Alapítvány Közösen egy jobb világért

6 6 RomaNet projektek Szlovákiában (A teljes támogatás összege Szlovákiában USD) RomaNet projektek Ukrajnában (A teljes támogatás összege Ukrajnában USD) ETP Szlovákia Romák gazdasági tevékenységének támogatása és fejlesztése 2. LUCIA Roma Nők Egyesülete Egyesületi tagok képességeinek és munkájának fejlesztése 3. Buzita Község Önkormányzata Buzita-Krasznokvajda határon átnyúló együttműködés a roma kisebbség problémájának megoldásáért 4. Fiatalok Jövője Civil Egyesület Munkalehetőségek romáknak 5. TRIVAL Civil Egyesület Rodas peskero drom Keressük az utunkat 6. Amare Roma A mi Romáink Megcsináljuk! 7. Szlovákiai Roma Fiatalok és Gyerekek Szövetsége Rólunk, velünk 8. Projekt Schola Szétmorzsolódás és képzésben résztvevő romák pártfogása 9. Roma Tisztelet Civil Egyesület Arany gyöngyök 10. Nap Gyermekei Čhave Kamoro Nap gyermekei 11. Roma Kulturális-képzési Szervezet Sajógömör Kárpátok roma társasága 1. Rom Som Roma Non-profit Szervezet Első nemzetközi Rom Som roma művészeti konferencia és fesztivál fiataloknak 2. Romani Zor Kárpátaljai Regionális Cigány Egyesület Roma erő 3. Romani Zor Kárpátaljai Regionális Cigány Egyesület Órások mint hagyományos roma foglalatosság képességfejlesztése a Kárpátok Eurorégió roma közösségeinek gazdasági fejlődése érdekében 4. Munkács Város Kulturális-oktatási Roma Szervezet Vasárnapi iskola és stadion a roma gyerekeknek Munkács körzetben 5. Romani Yag Kárpátaljai Roma Kulturális-oktatási Egyesület Civil Szervezete Ungvár térségben Rumelay, Kárpátalja első, roma népi zenekarának újjáélesztése 6. Romani Yag Kárpátaljai Roma Kulturális-oktatási Egyesület Kerek-asztal találkozó a roma médiában aktív ukrán, szlovák és magyar újságíróknak 7. Bachtalo Drom Civil Szervezet A Kárpátok Eurorégió roma közösségeinek szociális-gazdasági fejlődésének ösztönzése 8. Bachtalo Drom Civil Szervezet Fiatal romák szakmai képzése 9. Pralipe Kárpátaljai Roma Kongresszus Roma közösségi kezdeményezések kidolgozása, roma önkormányzatok létrehozása a roma telepeken 10. Romano Drom Roma Kulturális-oktatási Egyesület Szepsi térségben Roma Egészségügyi Tanácsadó Központ létrehozása 11. Dolya Kárpátaljai Árvák Ifjúsági Regionális Egyesület Roma tanyák a turistaúton 12. Romani Bakht Kárpátaljai Roma Ifjúsági Regionális Egyesület Roma vasárnapi iskola Syurte községben, Ungvár területén

7 Tanulmány 7 Magyarország Tények áttekintése Magyarországon, ugyanúgy, mint Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában, a roma népességre vonatkozó adatok nagyon eltérőek, attól függően, milyen forrásból származnak. Az 1990-es népszámlás szerint a roma lakosság száma 143,000, míg más becslések alapján ez a szám 250,000 és 800,000 között mozog, ugyanakkor roma forrásoknak megfelelően 400,000 és 600,000 között ingadozik a roma emberek száma. Magyarország Európai Unióba történő gyors integrálódása, valamint a funkcionális piacgazdaság irányába történő elmozdulás az ipari szektor egyes ágazataiban elsősorban a bányászatban és építőiparban bekövetkezett katasztrófához vezetett. Ezek voltak azok az ágazatok, melyekben a legtöbb roma talált munkát (többnyire mint betanított munkás, segédmunkás). A magyarországi romák, csakúgy, mint a szomszédos országokban élők - bár kisebb mértékben - komoly problémákkal szembesülnek mind a mai napig, az alábbi négy területen: Oktatás szegregáció és diszkrimináció az iskolákban, iskolából történő kimaradás, szellemi fogyatékosnak (félre)diagnosztizált gyerekek; Foglalkoztatás alacsony iskolai végzettség és képzettségi szint, illegális munkavállalásban tapasztalatokkal rendelkező munkavállalók, munkavállalói potenciált növelő képzések hiánya, széles körben terjedő roma sztereotípiát ( bűnöző, munka-szégyen ) erősítő társadalmi előítéletek; Lakáskörülmények diszkrimináció a lakáshoz való hozzáférhetőség terén, szegénység, extrém szegénység (roma telepek, nyomornegyed hangulatú építmények); Egészségügy az oktatás hiányának, a szegénységnek és az extrém szegénységnek köszönhető diszkrimináció; megemlítendő a születéskor várható átlagos élettartam, mely más etnikai csoportokhoz viszonyítva a romák esetében a legalacsonyabb. A kommunizmus bukása pozitív és negatív hatással is bírt a magyarországi roma lakosságra. Pozitív értelemben, a roma lakosság csakúgy, mint a többi magyarországi lakos most politikai és gazdasági szabadságnak örvendhet. Másrészt, az új szabadságnak köszönhetően, a roma ellenes előítéletek sokkal erőteljesebben kerülnek kinyilvánításra. Ezek az alábbi módon jelennek meg: graffitik a falakon, rasszista irományok, gyűlölködő csoportok támadásai, beleértve a bőrfejűeket, valamint politikai szereplők rasszista kijelentései. A kormány azon tevékenységét, hogy a helyzetet kezelje, költségekre hivatkozva más magyarok nehezményezik akkor, amikor magas a munkanélküliség és az állami szociális programok megszorításra kerülnek. A gazdasági szektorban a munkanélküliek legmagasabb arányát a roma lakosság adja. Gyerekekkel foglalkozó önkéntes a mátészalkai Glinda vándoriskola program keretében Hajdúhadházi Általános Iskola, Magyarország Ők azok, akiket először bocsátanak el, és utoljára vesznek fel. Hasonlóan a régióban tapasztalható helyzethez, számos történelmi hátránytól, hivatali diszkriminációtól és társadalmi előítélettől szenvednek. A romák továbbra is az ország legszegényebbjei közé tartoznak. A születések száma jóval magasabb, míg a születéskor várható átlagos élettartam jelentősen alul marad az országos átlagnál. Jelenleg a munkanélküliségi arány a romákat illetően 60-70%-os, és számos jelentés érkezik diszkriminációról munkahelyi felvétel ill. elbocsátás esetén. Az oktatásban is nyílt diszkrimináció érzékelhető. Sok roma lakosú községben nincs iskola, egészségügyi ellátás vagy önkormányzati szolgáltatás. Folyamatosan növekszik a roma szegénységi probléma akkor, amikor a kormány is megszorító lépéseket tesz a szegénységet érintő programokat illetően. Sok vállalkozói munkalehetőséghez pl. kocsma üzemeltetése való hozzáférésük is korlátozott, s jelentős diszkrimináció érvényesül a lakásügyekben is. A jobb, diszkrimináció-ellenes jogi szabályozás ellenére is jelentős akadályokat kell leküzdeniük jogaik érvényesítése érdekében. A roma vezetők panaszkodnak a romák ellen irányuló rendőri túlkapásokról, melyek esetenként súlyos testi sérüléssel járnak. Ezen fejlemények tükrében a csoport részére a legfontosabb a rasszista megmozdulások elleni fizikai védelem. Továbbá igénylik gazdasági lehetőségeik kiterjesztését is, az oktatás előmozdítását, a magasabb munkahelyi státuszok elérésének lehetőségét, a jobb életszínvonalat. A romák számára hozzáférhető magasabb színvonalú kulturális- és oktatási lehetőségek is gyakran az igényeik között szerepelnek. A magyarországi romák érdekképviseletét számos, hagyományos értelemben vett politikai párt és szervezet biztosítja, beleértve a Roma Koalíciót (amely 19 roma szervezetből áll) és a Magyarországi Cigányok Független Érdekvédelmi Szervezetét stb. Az évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól biztosítja a Magyarországon élő 13 történelmi kisebbségi csoport részére helyi és nemzeti önkormányzati társulások létrehozását. A törvény értel- mében a kisebbségi csoportok testületet választhatnak annak

8 8 érdekében, hogy helyi és országos szinten érdekeiket képviseljék, és részt vegyenek a kormányzatban. Ezen roma önkormányzatok elsődlegesen az oktatás és kultúra területén játszanak jelentős szerepet. A jó szándék ellenére számos szervezeti és pénzügyi természetű problémával jellemezhető a roma önkormányzati rendszer. Roma politikusok szerint a jelen rendszer nem tükrözi megfelelően a cigány társadalom sokszínűségét, mert a jelenlegi választási szabályok lehetővé teszik, hogy egy szervezet politikailag homogén, országos önkormányzatot hozzon létre, kizárva belőle kicsi, de jelentős befolyással rendelkező szervezeteket. Valójában néhányan azt vitatják, hogy a rendszer kiélesítette az ellentéteket a nagy elismertséggel bíró roma szervezetek és azon szervezetek között, melyek élén bár karizmatikus vezető áll, azonban csak az értelmiségiek egy szűk rétegének támogatását élvezik. Bár Magyarországon kb roma civil szervezet található, tevékenységüket a pénzügyi nehézségek jelentősen hátráltatják. Számos támogató bonyolított le programokat a roma ügyek érdekében. Ezek között megemlítendők a nemzetközi és magán szervezetek (Világbank, Európai Bizottság, ENSZ Fejlesztési Program, Soros Alapítvány, Autonómia Alapítvány, Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány DemNet), valamint a kormányzati alapok (minisz tériumok, Közoktatási Modernizációs Közalapítvány, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány OFA, Nemzeti Egészségvédelmi Intézet NEVI, NEKH, országos közalapítványok stb) ban Kelet-Európában Magyarország a Roma Évtized házigazdája és legaktívabb résztvevője nyilatkozta Soros György és az Open Society Institute hálózata együttműködésben a Világbankkal (amelynek célja a romák helyzetének javítása a munka, a lakókörnyezet, az egészségügy és az oktatás területén). A magyarországi romák helyzetének, oktatási és munkaerő- piaci lehetőségeinek javítására jelentős támogatást nyújtott az EU a PHARE programon keresztül. Például 2003-ban a Romák Szociális Integrációja támogatás a PHARE program keretében 3,350,000 euró összeget tett ki. A hazai társfinanszírozás mértéke elérte a 850,000 eurót. A fenti támogató szervezetek alkalmazott eljárásrendjéhez viszonyítva, a RomaNet kedvezményezettek véleménye alapján elmondható, hogy a Kárpátok Alapítvány pénzügyi és adminisztrációs folyamatai felhasználó-barát és rugalmas folyamatok. A kutatómunka és a helyszíni szemlék során egyértelművé vált, hogy a jövőben a roma kérdéssel kapcsolatos pénzügyi és szakmai segítségnyújtásnál elengedhetetlen az alábbi kérdések figyelembe vétele: Előreláthatóság és fenntarthatóság (sok múltbéli roma projekt bukott el fenntartható pénzügyi háttér hiányában nemcsak intézményi támogatóktól); A támogatás mértéke (a korábbi és a jelenlegi projektek is inkább kisebb méretűek; úgy tűnik, a támogató szervezetek ragaszkodnak ezen megközelítéshez); Szakmai megközelítés különös tekintettel az értékelésre (a támogató szervezetek szigorú normáitól eltérően a korábbi projektek esetében nem voltak jellemzőek az előill. utóértékelések); Politikai relevancia (a korábbi projektek ad-hoc jellegűek voltak, nem kapcsolódtak a Magyarországon rendszerszinten végbemenő reformokhoz, politikai keretekhez); Nemzetközi jelleg (létrejöhet az országok közötti tapasztalatcsere, a jó tapasztalatokat megfelelő módosítást követően több más ország átveheti, ezen kívül több ország együttműködésére is sor kerülhet); explicit és implicit képviselet (a megfelelő politikai környezethez illő hatékony működés). A Kárpátok Alapítvány magyarországi projektjeihez kapcsolódó főbb észrevéte- lek és javaslatok Észrevételek Magyarországon mindegyik KA kedvezményezettnél látogatásra és interjús megkérdezésre került sor, vagy az értékelő folyamat során, vagy előtte. A keretében a Kárpátok Alapítvány sokat tett a magyarországi kultúra fejlődése területén. Egyértelmű, hogy a kultúra beleértve a roma hagyományok megőrzését és életre keltését a roma fiatalok körében azon területek egyike, ahol a pénzügyi támogatás igénye jelentős. A pénzügyi támogatásnak köszönhetően megrendezett kulturális eseményeknek nagy hatása volt, főként akkor, ha a média is bevonásra került, és nagyszámú közönség vett részt az ese-

9 Tanulmány 9 ményeken, vagy legalább hallott róluk. Azonban, egy évenként egyszer megrendezésre kerülő esemény támogatásának hatékonysága vitatható, tekintettel a támogatási összeg összköltséghez viszonyított alacsony százalékos arányára. Ilyen jellegű támogatások hozzájárulnak az adott esemény megrendezéséhez, azonban sem az évről évre történő fejlődést, sem a szervezeti, és szerkezeti fejlődést, sem a rendező szervezet fenntarthatóságának javulását nem tudják indukálni. Ez történt a Sátoraljaújhelyi Hagyományőrző Cigány Egyesület esetében, amely az évenként megrendezésre kerülő Nemzetközi Cigány Táncfesztivál szervezője (amely esemény egyébként egy nagyon látványos, elismert rendezvény), és ami a 2002-ben megrendezésre került fesztivál költségeinek részbeni fedezésére kapott támogatást. Az Ózdi Kék Sirály Zenei- és Táncfesztivál is egy hasonló példa, habár ebben az esetben a Kárpátok Alapítvány támogatásán keresztül a költségekhez való hozzájárulás mértéke jelentősebb volt (összehasonlítva a fentebb említett Nemzetközi Cigány Táncfesztivállal). A következtetések egyike az interjúk és kérdőívek alapján gyűjtött információk és adatok alapján az, hogy a kedvezményezettek többsége a pályázatban benyújtottaknak megfelelően valósította meg projektjét, mind a tevékenységek, mind pedig a költségvetés tekintetében, ami nagyon pozitívnak tekintendő. A Kárpátok Alapítvány magyarországi irodájának kedvezményezettjei nagyra értékelték az alapítvány munkatársainak rugalmasságát és segítőkészségét, melyet a pályázat készítése során, a szerződések kidolgozása idején, ill. a szerződéskötést követően irányukban tanúsítottak. Javaslatok Figyelembe véve azon támogatási programok szerkezetét, amelyek a roma közösségeket célozzák meg, valamint azt, hogy egyre jelentősebb lehetőségek nyílnak a roma közösségek helyzetének javítását előmozdító szervezetek részére Magyarország uniós tagsága óta; az alábbi javaslatokat tesszük az állami ügynökségek és más intézményi testületek segítségnyújtási akcióival kapcsolatban: A fiatal és kevesebb tapasztalattal rendelkező szervezetek részére (főleg akik nagyon szegény közösségekben tevékenykednek) a programokról szóló eligazítást fenn kellene tartani a pályáztatási folyamat rugalmasságán keresztül. Másrészt, ha a KA számára továbbra is célkitűzés a fiatal szervezetek fenntarthatóságának segítése, akkor a részükre nyújtott pénzügyi támogatás célzottabban irányuljon az intézményi fejlesztéseket ösztönző programok felé: a. Képzések: - A (potenciális) kedvezményezett vezetősége és szervezeti menedzsmentje részére; - Tagok, alkalmazottak készségfejlesztése stratégiaés projekttervezés, pályázatírás, PR és kommunikáció, ill. átfogó non-profit menedzsment terén - Állampolgári/ közösségi részvétel, köz- és magán együttműködések kidolgozása és hálózatépítés; Roma tánc fesztivál Ózdon b. Szakmai segítségnyújtás: - Stratégia- és projekttervezés; - Társadalmi lelkesítés; - Helyi közhivatalokkal és állami intézményekkel történő kapcsolati és partnerségi potenciál ösztönzése; - Helyi és intézményi szinten történő adománygyűjtés terén. c. Logisztikai fejlesztés: (pl. a kedvezményezettek közül csak kevesen rendelkeznek irodával). A KA képes hosszabb távon is támogatni egyes szervezeteket, ennek ellenére kérhetné tőlük, hogy a KA-tól kapott minden egyes dollár mellé szerezzenek más forrásokból is adományt. Ily módon az alapítvány hozzájárulhatna a szervezetek önfenntartásához. Úgy tűnik, hogy a roma területen ténykedő non-profit szervezetek (beleértve a nem-roma szervezeteket is) ezt a folyamatot sokkal könnyebben kezelnék, mint a másik három ország hasonló szervezetei figyelembe véve az alkalmazható jogi eszközöket, az ország gazdasági helyzetét, valamint fejlettségi szintjét. A Kárpátok Alapítványnak figyelembe kell vennie partnerség kialakításának lehetőségét olyan esetekben, amikor ugyanazon területen hasonló események megrendezésére van javaslat (pl. három ózdi szervezet esetén, amelyek ugyanazt a projektet dolgozták ki - roma hagyományőrző fesztivált, csak eltérő formában) A különböző szervezetek által szervezett hasonló események csökkentik a hatásfokot, s a szükséges források összege is dramatikusan meg- emelkedik. Ugyanakkor, egy szoros partnerségi együttműködés elősegítené a helyi állami szervek, önkormányzatok bevonását illetve, a társadalmi támogatottság növelését.

10 10 Romániában Tények áttekintése A Romániában élő roma lakosságra vonatkozó számadatok nem egyértelműek. Míg egyes adatok szerint számuk 409,723 (1992 népszámlálás), más adatok 1-2,5 millióra becsülik számukat. A romániai roma lakosságnak számos problémával kell szembesülnie. Ezek között említendő a szegénység, kimaradás az oktatásból, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya, a magas munkanélküliségi arány, a lakáskérdés, a diszkrimináció stb. Romániában a kommunizmus bukása után végbement változásokat követően új lehetőségek nyíltak meg a lakosság számára, beleértve a roma populációt is, ugyanakkor az életszínvonal általános csökkenése következett be. Statisztikai adatok szerint a romák jártak a legrosszabbul: míg a románok 24.4%-a szegénység, 9.3%-a pedig extrém szegénység által sújtott, addig a romák 75.1%-a szegénységben, 52.2%- a extrém szegénységben él. Romániában, 1990 óta alakultak roma non-profit szervezetek, melyek célja a roma közösségek életkörülményeinek javítása valamint politikai akciók során különböző jogok, érdekek képviselete. A politikai tevékenységek szegényes eredményeivel való elégedetlenség vezetett oda, hogy egyre több, roma személy által alapított non-profit szervezet jött létre. Számos roma szervezett alakult meg, de sokan közülük az együttműködés helyett versengtek egymással. Sok ambiciózus projekt indult, melynek céljai között szerepelt a roma non-profit szervezetek hálózatának kiépítése, amelyek azonban kevés sikerrel jártak, vagy elbuktak óta a roma kérdéssel számos adományozó szervezet foglakozott. Közülük legfontosabbak az Európai Unió, az Open Society Institute - Románia, az ENSZ Fejlesztési Program, az ENSZ Menekültügyi Bizottság, a Charles Stewart Mott Alapítvány, a román kormány (a roma helyzet javításához való hozzájárulás az uniós pénzeknél kötelezően előírt hozzájárulás formájában jelentkezik), a Menekültek Nemzetközi Szervezete ( - az igazolványok hiánya komoly kérdés Romániában a roma, ha nem tudja igazolni magát papírok hiánya miatt, de facto menekültnek számít). A roma kérdés kezdetben a civil szervezeteknek tervezett programok keretén belül jelent meg a támogató szervezetek részéről, később fókuszált csak a romákra és a hátrányos helyzetűekre (a roma lakosság a leghátrányosabb helyzetű). Számos, a régióban működő donor szervezet pályázati működésének összehasonlítása vezetett ahhoz a felismeréshez, hogy a folyamatok közötti különbség alapvető oka a támogatás forrása. Abban az esetben, ha a tőke közalapból származik, a rendkívül bürokratikus rendszer eredménye egy meglehetősen bonyolult és merev folyamat legjobb példa erre az EU-s alapok. A magánszektorból származó támogatások esetén a folyamat sokkal rugalmasabb. A Kárpátok Alapítvány a során a legegyszerűbb eljárásrendet alkalmazta. A program kiértékelése során ez az elem volt a legpozitívabb. Továbbá lehetővé tette olyan kis szervezetek számára is, hogy támogatáshoz jussanak, amelyek ritkán, vagy eddig talán még soha nem részesültek támogatásban, az adományozott összegek mértéke lehetővé tette számos szervezet támogatását, a monitorozás azonban nehézséget jelentett (idő- és költséghatékonyság tekintetében). A potenciális pályázók számos forrásból juthattak a RomaNet Programról szóló információkhoz: internet (a Kárpátok Alapítvány weboldala és más oldalak), sajtó (a Kárpátok Alapítvány által támogatott tevékenységekről szóló cikkek), szaklapokban megjelent publikációk, támogató szervezetektől és a KA munkatársaitól származó közvetlen tájékoztatás stb. Kívánatos lett volna információs napok szervezése, annak érdekében, hogy a potenciális pályázók körét felmérjék, és a jelentkezési folyamattal kapcsolatos kérdéseket, problémákat a helyszínen megválaszolják. A legtöbb romániai program, amelynél látogatásra került sor, a RomaNet Program releváns kérdéseit célozta meg: tanulmányutakat szerveztek a roma kezdeményezések és modell-értékű projektek terjesztése érdekében a Kárpátok Eurorégió országaiban, lehetővé téve más szervezeteknek a kezdeményezések elsajátítását és saját országukban alkalmazásását, (ld. a Szalárdi Gimnázium projektje), közös határon átnyúló eseményeket, programokat szerveztek, és a gazdasági fejlődést ösztönözték (ld. Roma vezetők román magyar határon átnyúló együttműködése, amelyet a Szociális Közösségi Hivatal dolgozott ki ASCO, Nagyvárad). Az értékelő csoport minden KA kedvezményezettet elért és meglátogatott, egyet kivéve a székelyudvarhelyi G Egyesületet. Az első fontos következtetés, amelyet az értékelés során levontunk az, hogy míg a projektek többsége logikus, jól kidolgozott tervre épült (LADO, Ruhama Alapítvány programjai), volt néhány projekt, amely csak egy tevékenységből állt (pl. kulturális, történelmi hely megtekintése a Múzeumok Barátja Egyesület programja). A projektek hatékonyan, a terveknek megfelelően kerültek lebonyolításra, a költségvetés keretein belül, szükség esetén kiegészítő támogatás bevonásával. A projektek közösségre gyakorolt hatása nagymértékben függött a támogatás mértékétől és a pályázat céljától. Azokat a projekteket sokkal jobban ösztönözte a cél elérése és a probléma megoldása, amelyek egy konkrét, jól meghatározott problémát tűztek ki célul (pl. romák szocializációja a vidéki oktatási folyamatban, Szalárdi Gimnázium). Természetesen voltak olyan projektek is, amelyek sokkal általánosabb, nem konkrét közösségi igényen alapuló célt tűztek ki (ld. Roma vezetők román - magyar határon átnyúló együttműködése ASCO, tanulmányút Szalárdi Gimnázium), vagy ami ennél rosszabb, olyan célt, amelynek egyáltalán nem volt alapja (Roma Közösségek Forrásközpontja ASCO). A projektek lebonyolítása során több alkalommal alakult ki határon átnyúló összefogás. Ez történt a Szalárdi Gimnázium projektjének esetében is, ahol, bár a partnerek közötti kapcsolat megszakadt, a polgármesterek közötti együttműködés folytatódott. A projektek leggyengébb pontja melyet a program nagymértékben tükröz a fenntarthatóság. A egyik erőssége, hogy rugalmasságának köszönhetően a kevés projektvégrehajtási tapasztalattal rendelkező, kis szervezetek is részesülhettek támogatásban (cél volt lehetőséget

11 Tanulmány 11 adni kisebb méretű/kevés tapasztalattal rendelkező szervezeteknek). Ugyanakkor ez hátrányt is jelent, mert ezen szervezeteknek nincs kapacitása arra, hogy egy fenntartható projektet dolgozzanak ki, vagy hogy a tevékenység folytatása érdekében történő adománygyűjtés során felmerülő nehézségeket kezeljék, valamint a partnerkapcsolatok és a hálózatépítés terén is nehézségeik vannak. A Kárpátok Alapítvány romániai projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok Észrevételek Az első fontos konklúzió, melyet a tanulmány során az értékelő csoport levont, hogy míg a projektek többsége logikus, jól kidolgozott tervre épült (LADO, Ruhama Alapítvány, Szalárdi Gimnázium), addig volt néhány projekt, amelyek csak egy tevékenységből álltak (pl. kulturális vagy történelmi hely megtekintése a Múzeumok Barátja Egyesület programja). Voltak olyan projektek is - az Oneaga-i (Botoşani) Lingurarii Egyesület által kidolgozott két program egyike ilyen -, amelyek bár nagyon hasznos szolgáltatást irányoztak elő a roma közösség tagjai részére, hatékonysági szempontból hiányosak voltak. További példaként szolgál a Romák a 3. évezredben Lingurarii Egyesület másik projektje, melynek célja a szervezet munkaerő-kapacitásának növelése (az egyesületi tagok számítástechnikai képességének fejlesztésén keresztül) és a roma hagyomány ápolása. Ebben az esetben tulajdonképpen két különálló projektről beszélhetünk (bár egy közös költségvetésről van szó), hiszen a két cél között semmilyen szoros kapcsolat nem áll fenn. A Romániában megvalósított projektek közül az egyik projekt mintaprojekt értékű, azonban a RomaNet keretprogramhoz való relevanciája sajnos csekély, és a pályázatban beadott tartalomhoz képest sem teljesített jól, a megvalósítás során teljesen összekuszálódott. A Forrásközpont a roma közösségeknek kezdeményezés (Nagyváradi Városháza és a Szociális Közösségi Hivatal projektje - ASCO) a RomaNet Program szemszögéből nem tartalmazott releváns tevékenységet, sőt, a projekt lebonyolítása nem a terveknek megfelelően történt. A célcsoport szempontjából nem járt haszonnal, valamint fenntartható fejlődéshez sem vezetett. A Romániában megvalósított RomaNet projektek leggyengébb pontja a fenntarthatóság kérdése. A Kárpátok Alapítványtól származó támogatást követően csak nagyon kevés projekt folytatódott. Akadtak olyan kedvezményezettek, akik a befejezését követően folytatták tevékenységeiket (LADO, Szalárdi Gimnázium), bár nem a korábbi projektek területén. Voltak azonban olyan szervezetek is, amelyek gyakorlatilag a KA támogatás kimerülését követően felhagytak tevékenységeik gyakorlásával. Nem voltak képesek (vagy egyszerűen már nem állt érdekükben) adományokat szervezni vagy más forrásokat találni. A Lingurarii Egyesület nagy elhivatottságról tett tanúbizonyságot a kedvezményezettjeinek nyújtott szolgáltatások további biztosítása terén. Azonban további képzésre és szakmai segítségnyújtásra van szükségük annak érdekében, hogy más forrásokat azonosítani és fogadni tudjanak. Egy másik példa ennél sokkal szomorúbb: az ASCO által kidolgozott projekt esetében a megkérdezettek válaszai alapján már a kezdetektől hiányzott a projekt folytatására vonatkozó tervezés. Azonban, az interjúkból és kérdőívekből származó információk szerint, valamint a személyes megfigyelések alapján, a kedvezményezettek többségét illetően kijelenthető, hogy a KA-hoz benyújtott pályázatoknak megfelelően történt a projektek megvalósítása, nemcsak a kidolgozott, megtervezett tevékenységeket, hanem a költségvetést illetően is, mely egy nagyon pozitív szempont. Minden romániai kedvezményezett nagyra értékelte a Kárpátok Alapítvány irányukba tanúsított rugalmasságát, mind a pályázatírás, mind a szerződéskötés idején. Az alapítvány által nyújtott támogatás túlhaladt a szerződéses kapcsolat pénzügyi aspektusán. Mint az már korábban említésre került, a keretében nyújtott alacsony összegű támogatások kiváló alkalmat biztosítottak a kis szervezetek számára is. A roma közösségek helyzetének javítása során lehetőségük nyílt (néhányuknak) értékes tapasztalatok megszerzésére, mind a projekttervezés, a kidolgozás, a potenciális kedvezményezettek és a célcsoportok meghatározásának tökéletesítése során, mind pedig a tevékenységek, a célcsoport számára tervezett szolgáltatások elindításakor. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a kedvezményezettek közül sokan kevés tapasztalattal rendelkező, vagy éppen tevékenységük kezdetén lévő fiatal szervezetek, melynek következtében más forrásokból nem igazán részesülhetnek támogatásban. A panelben részt vettek olyan szervezetek is, melyek rendelkeztek kellő tapasztalattal ( Ruhama Alapítvány, LADO), s a RomaNet által felkínált lehetőséget tevékenységeik kiterjesztésére, valamint a projektek forrásainak kiegészítésére használták. Azonban, figyelembe kell venni azt, hogy a Kárpátok Alapítvány legfontosabb célja a tükrében a szervezetek fenntarthatóságának javítása volt. A projektek alacsony költségvetése, a kapcsolódó fogalmi és tervezési aspektusokkal társítva, nem járult hozzá a szervezetek fenntarthatóságának növeléséhez. A legtöbb esetben a támogatásokból vagy események kerültek megrendezésre, vagy a szervezetek kedvezményezett- jei számára nyújtott szolgáltatások kerültek finanszírozásra, azonban magára a szervezet fejlesztésére csak kevés összeget fordítottak.

12 12 Javaslatok Figyelembe véve a Romániában roma közösségek számára elérhető pályázati programokat, valamint a Kárpátok Alapítvány mint támogató szervezet profilját, az alábbi egyedi javaslatokat kellene figyelembe venni: A programoknak továbbra is fiatal, kevés tapasztalattal rendelkező szervezeteket kell megcélozniuk (főleg a szegény régiókban működőket). Másrészt, az ilyen szervezeteknek nyújtott pénzügyi támogatásnak sokkal célzottabban kellene intézményi fejlesztésekre irányulniuk, melyek az alábbiakból állnak: a) Képzések: - A (potenciális) kedvezményezett vezetőségének és szervezeti menedzsmentjének részére; - Tagok, alkalmazottak készségfejlesztése stratégia- és projekttervezés, pályázatírás, PR és kommunikáció, átfogó non-profit menedzsment, valamint működés terén b) Szakmai segítségnyújtás: - Stratégia- és projekttervezés; - PR és marketing; - Helyi közhivatalokkal és közintézményekkel történő kapcsolatépítés erősítése; - Helyi közhivatalokkal és közintézményekkel történő együttműködés ösztönzése; - Adományszervezés helyi szinten c) Logisztikai fejlesztés Fejlesztéseket célzó támogatásokat illetően a pályázókat kérni kell (és szükség szerint segíteni) hogy átlátható és egyértelmű célokat tűzzenek ki, melyek mérhetőek és világosak, valamint a meghatározott céloknak megfelelő átlátható, kellően részletes cselekvési tervet állítsanak össze. A Kárpátok Alapítvány tartsa szem előtt azt a lehetőséget, hogy különösen a megfelelő tapasztalattal rendelkező szervezetek esetében (pl.: LADO, Ruhama Alapítvány) nagyobb összegű támogatást nyújtson, tekintettel arra, hogy nem nagy a valószínűsége annak, hogy a 2,000-3,000 dollár költségvetésű projektek hatással lennének a célcsoportra, a kedvezményezettek csoportjára. A projektek fenntarthatóságára vonatkozóan is biztosítékot kellene kérni a pályázóktól. Bár a Kárpátok Alapítvány hosszú távon továbbra is támogathat néhány szervezetet, arra azonban fontos odafigyelnie, hogy ezen szervezetek ne váljanak függővé az alapítvány támogatásától, és ezt a szervezetekben tudatosítsa. Jó megoldás lenne, ha más forrásokból származó támogatások keresésére ösztönözné őket.

13 Tanulmány 13 Szlovákiában Tények áttekintése Annak ellenére, hogy a szlovákiai roma populáció bizonyos rétegeinek helyzete eltérő, általánosságban véve a népesség leghátrányosabb helyzetű és alkalmanként a legtöbb diszkriminációt elszenvedő csoportja a romák csoportja. A Szlovákiában élő romák számát a becslések kb. 350, ,000 teszik (a hivatalos népességszámlálási adatok szerint a magukat romának tartó személyek száma kb. 80,000). A romák kb. háromnegyede városokban és községekben, más etnikummal közösen, míg egynegyedük elszigetelt telepeken, szegényes lakhatási, és infrastrukturális körülmények között él. Ezeken az elszigetelt telepeken élő roma családok többsége fejlődésüket rendszeresen gátló akadályokkal szembesül. Ezek az akadályok: a munkanélküliség, a súlyos szegénység, a hiányos piacképes tudás, a gazdasági kizsákmányolás, az állami segélytől való függőség, az oktatásban tapasztalható szegregáció ehhez kapcsolódóan az alacsony képzettségi színvonal, a megfelelő egészségügyi ellátás hiányában kialakuló megromlott egészségügyi állapot, és a gyermekek esetében az alultápláltság, a közéleti és politikai eseményekből való kizárás, a rendőri túlkapások, a társadalomból való szociális és politikai kirekesztettség. A romák lakhatási körülményei gyakran szegényesek, jellemző a rossz infrastruktúra és a lakáshiány. A mindennapok problémáját súlyosbítja a roma csoportok közötti politikai kohézió hiánya, melyet sokszor kihasználtak már a múltban. Az utóbbi években az EU részéről tanúsított fokozott érdeklődés és kritika arra kényszerítette a szlovák kormányt, hogy a romák integrálásának ösztönzése érdekében hatékonyabb szociális, egészségügyi és oktatási politikát folytasson. S bár jelentős hazai és külföldi segítség érkezett a roma integrációt illetően, továbbra is szükség van az integráció mélyítésére, a romák intenzívebb, mélyebb bevonására az integrációs kérdéseket érintő helyi és országos szintű politika meghatározásánál. A főbb hiányosságok oka a megfelelő tudás és struktúra hiánya, mely az integrációs kezdeményezések hosszútávú eredményességét biztosítja. További problémát jelentenek a közösséget destabilizáló és a közös célért való együttműködést lehetetlenné tevő megbújó etnikai sztereotípiák és feszültségek, illetve az ezt megoldani kívánó intézményesített megközelítés hiánya. Szlovákiában hozzávetőlegesen 250 regisztrált roma non-profit szervezet van, melyek közül negyven folyamatos vezetéssel rendelkezik és többé-kevésbé rendszeres tevékenységet folytat. A legfőbb probléma a szervezetek közötti együttműködés hiánya, a fenntartható hálózat kialakításának, valamint a szektoron belüli ill. szektorok közötti együttműködésnek a hiánya. A jövőre nézve a programok sikerességének és a közösség működőképességének alapfeltétele a különböző roma és nem-roma csoportok és szervezetek szoros együttműködő-készsége. A Kárpátok Alapítvány ja mellett számos más, a roma kérdésre fókuszáló támogató volt jelen az országban. Az OSF több, mint 10 éves munkássággal; az ETP és Ekopolis a Te Országod program része, melyet az USAID alapított, a Kelet-Közép Európai Társadalmi Alap, a Pontis Alapítvány stb. Ugyanakkor megnövekedett a közösségi intézményektől és állami szervektől származó támogatás is (mint pl. a Szlovák Kormány, vagy az EU Bizottság támogatása a PHARE programon keresztül, a Szociális Fejlesztési Alap, az ENSZ Fejlesztési Program, és a Világbank támogatása). Csak az utóbbi években került sor egy rendszerezettebb intézkedés bevezetésére, annak érdekében, hogy ezen beruházások hatékonyságát nyomon kövessék. Az áttanulmányozott beszámolókból egyértelműen kiderül, hogy olyan esetekben, amikor a támogatás felhasználásánál nem volt szektorok közötti együttműködés (megállapodás non-profit, vagy a helyi roma közösség és az önkormányzat között) az intézkedések hatásai nem voltak fenntarthatóak, vagy minimális hatásuk volt. A médiában keményen vitatják a roma ügyeket, és egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek azért, hogy a roma szervezetek tevékenységeiről folyamatosan tájékoztassanak. Erre lehetőséget teremt a szlovák köztelevízió rendszeres heti műsora, az eperjesi helyi rádió műsora, valamint a non-profit szervezetek információs hálózatai, mint például a Roma Hírügynökség, a ChangeNet portál, ill. a roma újságok, mint a Romano Nevo Lil és más sajtótermékek. Az esélyegyenlőségi politikát deklarálták, helyi és országos szinten érvényesül, azonban a végrehajtás hiányos és nem kellően hatékony. Alacsonyabb szinteken sokkal jobb a helyzet. A roma közösségek képviselői úgy vélik, hogy a helyi önkormányzatok, különösen a mindennapi túlélés kérdéseiben jobban képviselik őket. Az innovatív megoldásokhoz kiegészítő állami segítséget kapni meglehetősen nehéz. Fenntartható részvételt biztosító mechanizmusok - békéltető bizottság, kerekasztal beszélgetések és közös kezdeményezések kialakítása során keresztülvittek egy meglévő, de gyakorlatban még nem alkalmazott politikát mely hasonlít a magyarországi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, ill. a cseh Roma Tanácsadó pozíció modelljéhez. A megkérdezettek leggyakrabban a következő tényezőket említették, amelyek megoldása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy a szlovákiai romák helyzete javuljon Kevés lehetőség van jó és bevált mintaprojektek folytatására, a non-profit szervezetek egyre csak újabb projek- teket dolgoznak ki, ahelyett, hogy a jól beváltakat folytatnák, illetve ter- jesztenék, továbbadnák; Növekvő a szegénység a Szociális- és Munkaügyi Minisztérium új szociális politikája kö- vetkeztében, mely a régi problémák kiélesedéséhez ve-

14 14 zet különösen az elszigetelt telepeken élő roma lakosság körében; Sok, uniós (a strukturális és közösségi alapokból származó) támogatási program elérhetetlen a hagyományos roma non-profit szervezetek nagytöbbségének. A Pozsonyból érkező információk megkésettek és hiányosak, hiányoznak olyan köztes támogató programok, melyek információval látják el a roma szervezeteket. Amíg az országban jelen voltak magántámogatók (OSF, Charles Stewart Mott Alapítvány), de akár kisebb, nemzetközi intézmények által támogatott kormányzati programok is, (mint az Amerikai Nagykövetség programjai, az NPOA programok, a holland Matra program stb) addig a kis-és középes méretű non-profit szervezetek helyzete könnyebb volt; A romák szegregációjának növekedését tapasztaljuk, (roma iskola nem-roma iskola; iskolán belül szegregáció: roma osztály - nem-roma osztály), a roma gyerekek egyre inkább kirekesztetté válnak. A többségi városi lakosság érdekeinek következtében a roma populáció gyakorlatilag egyre inkább a városon kívülre szorul (távol a városok központjaitól), olcsó, rossz minőségű lakáskörülmények biztosítottak részükre távoli helyeken. Mindezek egyre súlyosabb elszigeteltséghez és egyre komolyabb problémákhoz vezetnek a jövőben; Az önkormányzati képviselők sokat beszélnek a romák támogatásának fontosságáról, a valóságban azonban nem sokat tesznek a Kárpátok régió városaiban és községeiben élő romákért. A Kárpátok Alapítvány szlovákiai jeihez kapcsolódó főbb észrevételek és ja- projektvaslatok Szlovákia EU-s csatlakozásának következményei a roma non-profit szervezetek és projektjeik tükrében A hivatalos szlovák napirenden egyre fontosabb kérdés a kisebbségi politika, az anti-diszkriminációs rendelkezések, valamint a szociálisan kirekesztettek ügye. Ezekre a területekre jobban odafigyelnek, és a kormányzat kijelentése szerint előrehaladó lépéseket szándékoznak tenni ezeken a területeken. A mai valóság-show műsorok elemzése szerint a roma non-profit szervezetek gyakran nem rendelkeznek információval ezekről a kisebbséget érintő intézkedésekről, és részben nem is felkészültek arra, hogy a hatalmas mennyiségű adatot és az olyan meglehetősen bonyolult adminisztrációs folyamatokat átlássák, mint pl. az Európai Szociális Alap (ESZA) támogatási rendszere. A roma non-profitok jövőbeni helyzete jelentős mértékben attól függ, képesek-e nagyméretű, a szlovák kormányzati ügynökségek által, és más EU-s alapból támogatott, hosszú távú programokban résztvenni. A Kárpátok Alapítvány ja, hatókörénél fogva, nem képes e jelentős infrastrukturális szükségletek, és a nagymértékű változást igénylő követelmények kielégítésére. Mégis, a jelentős közvetítő vagy katalizátor szereppel bírhat a roma non-profit szervezetek támogatásában, hogy azok a jelenlegi körülmények között megfelelő helyzetbe kerüljenek. Javaslatok A Kárpátok Alapítványtól származó támogatás egy része oly módon kerülhetne kiosztásra, hogy az alapítványtól származó támogatáshoz más adományozó szervezet hozzájárulását is előírják mint szigorú feltételt a projekt fenntarthatósága érdekében. Például a szervezet csak akkor részesül támogatásban a KA-tól, amennyiben 20-40%-os hozzájárulást tud biztosítani a projekthez vagy önkormányzati, vagy közhivatali, vagy magán támogatói (pl. Ekopolis, Közösségi Alapok, Kelet-Közép Európai Civil Társadalmi Alap stb.) forrásból. Ezen elvárások teljesítése 4-5 évvel ezelőtt nem volt reális, tekintettel az akkori szlovák körülményekre, most azonban egyre inkább célszerűvé és elérhetővé válik. Szlovákiai roma non-profit szervezetek a legtöbb esetben túl kicsik, és túl kevés tapasztalattal rendelkeznek a bürokratikus folyamatokról ahhoz, hogy az ESZA által támogatott projekteket menedzseljenek. Ugyanakkor nagy előny számukra, hogy a projektek előfeltétele az EU-s és nem EU-s tagországokból származó non-profit szervezetek közötti nemzetközi együttműködés. Valószínűleg a legtöbb korábbi KA kedvezményezett nem rendelkezik ilyen projektek lefolytatásához szükséges adminisztratív kapacitással. Mindezek ellenére, egy, a KA kedvezményezettjeiből álló hálózat (konzorcium) a KA szakmai támogatásával képes lenne az együttműködés megvalósítására. A Kárpátok Alapítvány nagyon jelentős katalizátor szerepet tölthetne be ilyen esetekben (pl. kerekasztal-beszélgetés összehívása a KA kedvezményezettek részére a fentiek megvitatására; kinevezhetne egy tanácsadót, hogy 3-4 ország non-profit szervezetei közötti együttműködést segítse, és közös projektek előkészítését támogassa). Egyike a legtapasztaltabb magyarországi vagy szlovák roma szervezetnek vállalhatná a vezető szerepet ebben a folyamatban. A KA jának eredményeként, képzett vezetők és szép jövőbeli kilátásokkal rendelkező szervezetek találtak egymásra a múltban. Ezért ilyen intézkedés nem szükséges a jövőben a kezdő roma non-profitok megerősítésére. Egy haladóbb fázisnak kell jönnie. Egy olyan projekt, amely a roma szervezetek hálózatépítését, partneri kapcsolatok kialakítását, tudásuk-tapasztalatuk megosztását tenné lehetővé, elsőbbséget élvezhetne. Olyan speciális programok, melyek képzésre, átképzésre, oktatásra, munkaerőpiaci lehetőségek teremtésre koncentrálnak, továbbra is szükségesek. Azonban a Kárpátok Alapítványnak következetesen tartania kell magát ahhoz, hogy csak olyan projekteket támogasson, amelyek a hálózatépítés (networking) és az információcsere elemeit már alkalmazták.

15 Tanulmány 15 Néhány szlovákiai roma non-profit szervezet (hasonlóan a magyarországiakhoz) megfelelő tapasztalattal rendelkezik a médiával történő professzionális együttműködés ill. önkormányzati szervekkel történő partnerségi kapcsolatépítés terén. Ezeket a tapasztalatokat meg lehetne osztani főként az Ukrajnában található roma társszervezetekkel. A Tudástranszfer jellegű projektek támogatást élvezhetnek mind a média, mind az önkormányzati együttműködések terén. Szlovákiában még mindig fontos a jó projektek és a megbízható roma szervezetek megtalálása. Szükséges a roma non-profitok képzése a fenntarthatóságot illetően. A Kárpátok Alapítvánnyal való együttműködés hitelességet biztosít a roma szervezeteknek, továbbá, segíti őket abban, hogy jövőbeni forrásokat és lehetséges együttműködő partnereket találjanak. A kis összegű támogatások a kisebb, vidéki szervezeteknek jelentenek segítséget abban, hogy néhány jó ötletüket megvalósítsák a közösségben. Ugyanakkor a Kárpátok Alapítvány kezdeményező szereppel bírhat, hogy a jó ötletek más közösségekben is megvalósulhassanak. A Kárpátok Alapítvány fontos, határon átnyúló tapasztalatcseréket valósít meg. Ezt a tevékenységet Szlovákiában csak a KA végzi. A szlovákiai roma non-profit szervezetek körében sok új ötlet merülne fel az egyes programok öszszekapcsolása és a határon átnyúló együttműködési programok összekapcsolása során. Különösen a magyarországi tapasztalatok átültetésére lenne szükség Dél-Szlovákia térségében. Valószínűleg a Kárpátok Alapítvány az egyetlen olyan támogató szervezet, amely elfogad kézzel írott pályázatokat. Ez is segíti az alacsonyabb szintről jövő ötleteket és aktivistákat. Jó ötlet lenne a támogatást illetően, ha lennének nyitott témák és területek, azaz a pályázók nem olyan programokat írnának, melyek az irodai kutatómunka alapján, annak megfelelően születnek, hanem inkább alulról jövő ötletek alapján kerülnének a projektek kidolgozásra. A roma non-profit szervezetek együttes érdekvédelmének szükségessége a nem-roma non-profit szervezetekkel együttműködésben Néhány korábbi szlovákiai program nem volt olyan hatékony, mint az elvárt volt (ld. OSI kezdeményezések, NDI munka roma politikai vezetőkkel). Ezekhez a programokhoz túl sok politikai tényező kapcsolódott, csak konfrontációs megközelítést alkalmaztak, és más nem-roma szervezetek tevékenységétől elszigetelten folytak. A Kárpátok Alapítvány befolyásoló és presztízs-növelő értékkel bírhat abban az esetben, ha a roma non-profitok sokkal hatékonyabb úton próbálnának meg hatással lenni a közérdekre és a szabályozásokra. Országos szinten a kooperációs mechanizmus ötvöződhetne az érdekvédelmi stratégiával. Egy sokkal átfogóbb akcióra lenne szükség a romák helyzetének médiában történő konstruktív bemutatásához, a lakosság tudatosságának felébresztéséhez a romák helyzetét és a körülményeik javítása érdekében folyó programokat illetően. Az érdekvédelmi programok nem hatékonyak, ha nem társul hozzájuk kooperatív tervezés, és a roma non-profitok szélesebb körben történő bevonása - már a tervezési szakaszban. A sikeres projektek a helyi, regionális és központi forrásokból támogatott mintaprojektek - akkor igazán hatékonyak és befolyásolóak, ha más közösségek is átveszik és megvalósítják őket. A Kárpátok Alapítvány jó munkát végzett a tájékoztatás terén, hogy az országos szerveket, közösségeket informálta arról, mi folyik a Kárpátok régió megyéiben. Szlovákiában ez tekinthető a program egyik legfontosabb eredményének. A Kárpátok Alapítványnak továbbra is ösztönöznie kell a tapasztalatcserét a roma non-profit szervezetek összefogott, együttes érdekvédelme tekintetében és a más országok nem-roma nonprofit szervezeteivel való együttműködés terén. Javaslatok A KA szervezhetne határon átnyúló kooperatív érdekvédelmi képzéseket, ahol a vezető országos roma szervezetek megoszthatják tapasztalataikat arról, hogyan szervezték meg érdekvédelmi kampányaikat más szereplőkkel együttműködve; A KA ösztönözhetné szlovák, román és magyarországi mintát követve Nemzeti Kerekasztal létrehozását a főbb kérdések megvitatására (lakáskérdés, diszkrimináció stb). A résztvevők között lehetnének magas tisztséget betöltő regionális ill. országos hivatali szervek képviselői, roma ill. nemroma helyi vezetők. Ezek a kerekasztal-események szolgálhatnának bázisként a Kárpátok Alapítvány tapasztalatainak rendszeres értékelésére és a eredménye- inek továbbadására; Helyi alapítványokkal és kelet-szlovákiai non-profit szervezetekkel közösen tervezett stra- tégiák hozzájárulhatnak megfelelő helyi programok és tevékenysé- gek kidolgozásához

16 16 Ukrajnában Tények áttekintése Hasonlóan más egykori szovjet nemzetekhez, Ukrajna is egy politikailag bizonytalan változáson megy keresztül. A piacgazdaság és valós többpárti politikai rendszer bevezetése súlyos szociális és gazdasági hanyatlással jár együtt. A korábbi stabil rendszer felbomlása előre meg nem jósolható növekedést eredményezett a szegénység, szociális különbségek, munkanélküliség és bűncselekmények terén. A változások nincsenek ugyanolyan hatással a társadalom különböző rétegeire, és mint a szomszédos országokban is, a romák a népesség más részéhez viszonyítva sokkal inkább kirekesztettek. Csak keveset tettek annak érdekében, hogy ehhez az új, szokatlan környezethez való alkalmazkodást az Ukrajnában élő romák részére könnyebbé tegyék. A helyzet az ukrán területeken nagyon eltérő, a nagyobb városoktól a hátrányos vidéki településekig más és más. A romák közül kevesen bár, de alkalmazkodtak az új, informális szabályokhoz, bár filozófiájuk és alaphozzáállásuk nem tud mit kezdeni a szabályokkal, ellenőrzésekkel. A romák nagytöbbsége elkülönített telepeken él, hátrányos közösségekben, óriási nyomásnak kitéve. Az ukrán társadalom legsérülékenyebb társadalmi rétegévé váltak. Ukrajnában a szociális támogatásoknak a szociálisan rászorultakhoz történő eljuttatása nem igazán működik. Ennek következtében a roma népesség nagy hányada nem kapja meg a támogatásokat a hiányzó dokumentumok, a nem megfelelő (vagy hiányzó) jóléti rendszer, s a rendszertelen, gyakran változó szabályozás miatt. A kárpátaljai romák különböző csoportjai között húzódó választóvonal (magyar roma, szlovák roma, oláh roma), más roma kisebbségi tevékenységtől és roma önszerveződésektől való elszigeteltségük (mely főleg közép-ukrajna területén jelentős) a szomszédos országokhoz viszonyítva sokkal szembetűnőbb. Nagyon nehéz olyan körülmények között dolgozni, ahol az általános helyzetértékeléshez szükséges alapadatok is hiányoznak, pl. az Ukrajnában élő roma populáció száma (néhány hivatalos statisztikai adat alapján) től, (néhány nemzetközi non-profit szervezet becslése szerint) ig terjed Kárpátalján kb roma él. Hasonlóan, a regisztrált roma non-profit szervezetek számát illetően sincs megbízható hivatalos adat, ezért a becslések min és max. 80-ra teszik ezek számát. A Kárpátok Alapítvány ja mellett kevés külföldi, szervezet foglakozik a roma kérdéssel, hazai szervezet pedig alig. A külföldi szervezetek közül a Soros program, a holland kormányzati és magán támogatások rendelkeznek a legnagyobb befolyással hosszú távon. Néhány, viszonylag elszigetelt német alapítvány ad kisebb mértékű támogatásokat; az USAID, a UNDP, és a Világbank pedig többnyire nagy társadalmi kérdésekre fókuszál mint pl. szegénység, AIDS megelőzés, kényszerített prostitúció, környezeti témák. A Menekültek Nemzetközi Szervezete megvalósított néhány értékes, a holokauszt áldozatok leszármazottainak nyújtott humanitárius programot. A közintézményektől, a helyi önkormányzatoktól érkező támogatás csekély, a helyi gazdaság sem érdekelt ilyen jellegű tevékenységben. A médiában a romákról szóló híreket elferdítik a romákat érintő ügyekben általában nem közvetítenek beszélgetést, amely az érdekelt roma közösségen kívül zajlott volna. Igénytelen és kevésbé komplex vitákról ad hírt az egyetlen rendszeres roma folyóirat, a Romano Yag. Egyértelművé vált az is, hogy a köztestületek és politikusok csak választásokat megelőzően fordítanak figyelmet a romákra. A megkérdezettek leggyakrabban a következő tényezőket említették, amelyek megoldása nélkülözhetetlen annak érdekében, hogy az Ukrajnában élő romák helyzete javuljon Növekvő munkanélküliség; a fiatalok és a nők számára szinte lehetetlen munkát találni Növekvő szegénység különösen az elszigetelt telepeken élő romák körében; A roma fiataloknak nincs lehetőségük gyakorlati/szakmai képzés megszerzésére (tanonckodni, iparos tanulónak elmenni) Civil jogok megsértése, főleg a rendőrség és a jog részéről (indokolatlanul vesznek romákat őrizetbe, bizonyítékok nélkül; őrizetben lévők megalázása; rendőri korrupció) A roma fiatalok megromlott egészségi állapota, többnyire higiéniai hiányosságok, alultápláltság, hiányzó egészségügyi felvilágosítás (ennek következtében rohamosan terjedő tuberkulózis, HIV fertőzés, és más szexuális úton terjedő nemi betegségek) jellemző a roma telepeken; Növekvő drogfüggőség, főleg a fiatal romák körében Egészségügyi szolgáltatás alacsony színvonala; megvesztegetés az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás érdekében (korrupció és a romák kizárása a betegkörből, az egészségügyi rendszerből); Alacsony képzettségi színvonal; főleg a roma gyerekek oktatási intézményeinek hiányos infrastruktúrája miatt; Vízum és vámkorlátok, melyek elszigetelik, és szinte teljesen megakadályozzák a szomszédos országokba történő utazást, melynek célja munkavállalás, információ- és árucsere. Meglepő módon voltak más felismert problémák is, melyeket azonban nem említettek olyan gyakran 2 : Korlátozott hozzáférés az információkhoz és a szomszédos, fejlettebb országokkal való kapcsolatokhoz, kevés információ az EU programokban megjelenő kisebbségi jogokat érintő szabályozásokról; Túl sok a roma képviselő, aki politizál (a politikai pártok és a non-profit szervezetek szerepének az összekeverése) A közösségek hagyományos hierarchikus rendszerben

17 Tanulmány 17 működnek inkább a vezető személyek kapcsolatait aknázzák ki, minthogy megosszák az információkat egymással, és egymástól tanuljanak; Tarthatatlan lakhatási körülmények; a közvetlen vagy közvetett kormányzati támogatás hiánya a lakhatás és az életkörülmények javítása érdekében; Gyenge és széthullott roma non-profit szervezeteket találunk, érdekvédelmi befolyás nélkül, az együttműködés, az alapvető tudás hiánya miatt (pl. koalícióépítés, hatékony kommunikáció, vezetés, csoportdialógus kezdeményezése, konfliktus menedzsment, hálózatépítés stb.) A Kárpátok Alapítvány ukrán projektjeihez kapcsolódó főbb észrevételek és javaslatok A non-profit szervezetek és projektjeik fenntarthatósága A legfontosabb kérdés a RomaNet által támogatott ukrán nonprofit szervezetek illetően a pénzügyi fenntarthatóság. A kis szervezetek többségének a KA támogatás volt az egyetlen forrása, és pénzügyileg teljes mértékben függővé váltak a KA támogatásoktól. A nagyobb szervezeteket illetően, melyek más forrásokból is részesültek támogatásban, a forrásokat nem tudták egymást kiegészítően felhasználni, és nem tudtak tervezni a jövőt illetően. Ezen szervezetek szervezetfejlesztési elmélete abból állt, hogy egyik támogatást a másik után pályázták meg, anélkül, hogy a támogatás nélküli időszak gondolata akár csak felmerült volna, amikor is megszűntek a szervezetek. Ezeknél a szervezeteknél a stratégiai tervezés vagy hiányzik, vagy nem haladja meg az 1 éven túli tervezést. Különböző szervezetektől kaptuk kérdésünkre ugyanazt a mormogós választ: a támogatás az adományozótól függ., nem tudjuk mi fog történni a választások után, kérlek, mondd meg az adományozóknak, hogy stb. Az egyik esetben a Kárpátok Alapítvány úgy döntött, hogy egy kisebb alszervezet által megpályázott projektet támogat, azonban a kedvezményezett anyaszervezete úgy döntött, hogy a projektet ő irányítja a KA ennek ellenére mégis támogatta őket. Másik két esetben a projektek vezetőit cserélték le. Bár ezek az akciók vitathatóak egy projekt során, általában a KA elfogadta a helyzetet a nem túl jól kiépített roma non-profit hálózatban. Két szervezet kivételével senki nem részesült jelentős önkormányzati támogatásban, bár ezek a támogatások bi- zonyos hivatalnokokkal való korábbi jó kapcsolaton múltak. Néhányszor em- lítették azt a szót, hogy partnerség, azonban nem tapasztaltuk valódi tanújelét non-profit szervezetek és önkormányzatok közötti igazi partnerségnek. A Kárpátok Alapítvány roma szervezetekhez és program-

18 18 jaikhoz kapcsolódó keretében alkalmazott stratégiája érthető. A KA kedvezményezettek állandó jelleggel ismételték, mennyit segített nekik az elmúlt időszakban a KA-tól kapott támogatás, hogy álmaik egy részét megvalósítsák. Forrongó időszakban, meglehetősen gyenge lábakon álló non-profit szektor esetén nincs más lehetőség, mint hogy a régebbi, több tapasztalattal rendelkező szervezeteknek ítélnek oda támogatást, annak érdekében, hogy biztosítva legyen a hálózati együttműködés, a partneri támogatás és a szervezetek fennmaradása. Ha a következő célkitűzése a fenntarthatóság erősítése, lenne néhány javaslatunk a partnerségi kapcsolat támogatására, a kapacitásépítésre és a támogatási jogosultságra vonatkozóan. Javaslatok Átláthatóbb és változatosabb stratégia szükséges a fiatal (induló) és az öregebb, több tapasztalattal rendelkező non-profit szervezetek támogatására. A tapasztaltabb szervezeteket illetően a támogatással kapcsolatos egyik cél, hogy ne növeljük a KA-tól kapott támogatástól való függőséget, mely megfelelő szabályokkal kezelhető. Például a szervezet a korábbi évben kapott támogatás összegének max. 50% -ára pályázhat; ösztönözni kell a szervezeteket, hogy más forrásokat is keressenek stb. A szervezetek számára az önfinanszírozó megközelítést közvetlenebb módon kellene ösztönözni (kerekasztal beszélgetések; kis összegű hitelprogramok, melyek segítik a szervezet tevékenységét; más nem-roma non-profitokkal közösen az önfinanszírozás lehetőségeire vonatkozó képzések szervezése). Valószínű, hogy a szervezetek túl korainak tartanák ezt az ötletet. Mégis, vannak jelei annak, hogy hasonló dolgok történnek más ukrán szervezeteknél, és ha az önfinanszírozás irányába nem teszik meg az első lépéseket, pár év múlva már túl késő lesz. A szomszédos országok értékes tapasztalatait és segítségét is példaként lehet követni. (ld. a magyarországi NESsT 3 kezdeményezés) Fiatal roma szervezetek esetében túl nagy a roma vezetőktől való függőség Ungvár térségében. Munkács, Vinohragyiv térségében a roma vezetőkre tett panaszok gyakoriak voltak csak akkor kaptak a szervezetek támogatást, ha a befolyásos munkácsi roma vezető azt jóváhagyta. Gondolkodni kellene speciális (a szlovákiai Te országod - EKOPOLIS programhoz hasonló), fiatal vezetőket támogató programról. Támogatni kellene a speciális roma non-profit szervezetek egyedi programjai mellett a hálózatépítést, a kölcsönös információáramlást és a koalíciós tevékenység kiépítését, valamint a roma szervezetek jövőbeni képzését. Abban az esetben, ha nem található olyan roma szervezet, mely a többiek szemében informális hatalommal rendelkezik és elfogadott, akkor ezt a szerepet a Kárpátok Alapítványnak kellene felvállalnia (ebben az esetben a KA az elkövetkező 2-3 évben facilitátor szerepét töltené be a roma non-profitok körében, vagy pedig ezt a feladatot kiszerződtetheti egy ukrán tanácsadó szervezetnek). A roma szervezetek kapacitása, működése A keretében elért eredmények az esetek többségében jelentős hatással bírnak. Szükség van segítségre a gyermekügyek, a roma fiatalok oktatása, és a kulturális identitás erősítése terén. Gyakran említették mint jelentős segítséget az elmúlt években a KA helyi koordinátorainak 4 információs segítségnyújtását. Ez a támogatás, mely nagyon fontos volt a szervezeteknek, alapvetően személyes látogatások formájában és rendszeres kapcsolattartásban nyilvánult meg. Fontos kihangsúlyozni, hogy ezeknek a roma szervezeteknek a kapacitása és szakmai háttere más ukrán szervezetekhez viszonyítva jóval az átlag alatt van. A legtöbb KA által támogatott roma szervezetnél hiányzott a projektek dokumentációja (beszámolók, sajtóanyagok, projekt eredmények írásos bizonyítékai, fontosabb események jelentései stb). Elképzelhető, hogy nem vesztek el, de a projekt koordinátoroknak rendszerint nehézséget okozott ezeknek a dokumentumoknak a megtalálása. Hasonlóan, a szervezetek közül sokan állították, hogy számos alkalmazottal dolgoznak, és sok önkéntesük van, akik a szervezet munkáját rendszeresen segítik, ami sok esetben túlzásnak tűnt. Pozitívum, hogy jó képzettséggel rendelkező nem-romák is részt vesznek a szervezetek munkájában, bár egyes tevékenységet roma fiatalok is végezhetnének ezek közül. Meglepő, hogy ezeknek a fiatal aktivistáknak a projektbe való bevonása szokatlan dolognak számít. A KA kedvezményezettek többsége nem alakított ki hosszú távra szóló tervet. Néhány szervezet nincs tisztában az adományozó szervezetek (mint pl. a Kárpátok Alapítvány) működésével, a kritériumokkal, melyeknek meg kell felelnie a pályázónak, a számviteli alapelvekkel stb. A vezetők egyike panaszkodott egy alapítvány képviselőjének igazságtalan hozzáállására (nem a KA részéről). Valójában a támogatási összeget másra használta fel, mint amire megnyerte (gyermekkórus létrehozása helyett ami a projekttervben szerepelt élelmiszert vásárolt a gyerekeknek, mert ez számára jobb megoldásnak tűnt). Az alapítvány ezért nem támogatta tovább szervezetét. Az illető nem értette, hogy mi volt a gond azzal, amit tett és meglepődött azon, ami történt. Megpróbált minket meggyőzni arról, hogy az adományozó az, aki befolyásolja, mire jusson pénz, és nem a kedvezményezett. A legtöbb roma non-profit szervezet nem tudta meghatározni küldetését és céljaikat. Megkértük egy roma szervezet munkatársait (2-3 fő), hogy osszák meg velünk szervezetük prioritásait, melyre a válasz (gyakran más szervezeteknél is ugyanez volt): Gyermekek oktatása, de fiatalok és felnőttek képzése is, higiéniai és egészségügyi felvilágosítás, átképzési programok, ügyvédi munka és lobby tevékenység a jog módosítására és a nő-kérdések terén, a lakáskörülmények javítása és a roma kultúra terjesztése,... bármire képesek vagyunk, amit az adományozó támogat. Javaslatok A meglátogatott kedvezményezettek többsége alulértékelte a jövőbeni képzés, oktatás, non-profitok költségvetésének tervezését, a projektmenedzsment és stratégiai tervezés jelentőségét. Bár a képzések iránti fásultság ért-

19 Tanulmány 19 hető (szociológiai aspektusból), a KA programjaiban résztvevőknek felkészültebbnek kell lenniük. A gyakorlati tréningeken való részvétel (stratégiai tervezés, költségvetés, projektmenedzsment) további támogatási előfeltételként kellene, hogy szerepeljen. A tanulmányutak szervezését, a magyar, szlovák, román és lengyel szervezetek látogatását folytatni ill. növelni kellene. A tanulmányutak során szerzett tapasztalatok nagyon hasznosnak bizonyultak. A Kárpátok Alapítványnak továbbra is hangsúlyoznia kell, hogy infrastrukturális programok támogatására nincsen kapacitása. A KA támogatások jó alapul szolgálhatnak más támogatók által finanszírozott nagyobb programokhoz. Bár a KA munkatársai ezt folyamatosan ismételték, a kedvezményezettek többsége még mindig nem érti meg. A legjobb eredményeket a kis összegű projektek érték el. Egyértelmű, hogy három kis összegű, egyedi projekt ($1, 000-ig terjedő) fenntarthatóbb és nagyobb hatással lehet, mint sok nagyobb összegű ($4, 000-ig terjedő) projekt. Az elkövetkező években a támogatási program jelentős részében továbbra is kisebb összegű, de reális, jól meghatározott, mérhető célokat kitűzött projekteket kell segíteni. Nehéz hosszú távú stratégiát kialakítani a roma non-profit szervezetek hálózatában, ha alapvető adatok hiányoznak. Egyre több roma szervezet állítja, hogy rendelkezik a legfrissebb statisztikai adatokkal a roma populációt, a szociális kérdéseket, a telepeken élők egészségügyi, lakás- és oktatási helyzetét illetően, azonban mikor összegző statisztikai adatokra kerül a sor, nehéz megbízható forrásból származó adatot találni. Tanácsadó jellegű intézmény vagy program egyértelműen hiányzik a térségben. A KA élhetne azzal a lehetőséggel, hogy tanácsadó intézményeket, vagy független tanácsadók szolgáltatásait veszi igénybe, és szisztematikusan frissítené a Kárpátalja régióra vonatkozó on-line adatokat (vagy alternatív megoldásként támogathatna egy összehasonlító tanulmányt, mely a Kárpátok területén élő romák helyzetét elemezné). Az alábbi témák kaphatnának jelentős figyelmet: - Milyen szociálpolitikát alkalmaztak a romákkal és szociálisan kirekesztettekkel kapcsolatosan a múltban a Kárpátok régió országaiban (sikerek, bukások); - A roma politikai jelenlét milyen módon befolyásolja a romák társadalomban betöltött szerepét (tapasztalatok); - A roma telepek valós száma, a telepeken élő gyerekek és felnőttek jelenlegi helyzete (felhasználható lenne az ENSZ Fejlesztési Program által készített összehasonlító tanulmány, vagy a Szlovákiában a Világbank által készített kutatáshoz hasonlót lehetne folytatni a Kárpátaljai régióra vonatkozóan is); - Melyek azok a nemzetközi vagy hazai támogatásokban alkalmazott eszközök, intézkedések, melyek hatással lehetnének az ukrán állami hivatalok, ügynökségek roma ügyekhez való hozzáállására, azért, hogy támogatottabbá váljanak a roma programok (Magyarországi tapasztalatokból tanulva - kb. 15 évvel ezelőttről).

20 20 Következtetések és javaslatok Következtetések A Kárpátok Alapítvány kis szervezetek támogatását célozta meg a romáknak nyújtott alacsony összegű fejlesztési programokon keresztül, melyek céljai: A szervezetek egyes programjainak támogatása (reagálva a roma közösségek szükségleteire) A szervezetek fenntarthatóságának növelése. Köszönhetően annak, hogy a KA által alkalmazott módszer meglehetősen egyszerű (ami a KA politikájából következik) sok non-profit szervezet számára (legalább tevékenységük kezdetekor) elérhetővé vált, hogy támogatáshoz jusson, mely a legfontosabb eredményének tekinthető. Továbbá, szinte minden kedvezményezett nagyra értékelte az irányukba tanúsított rugalmasságot és segítőkészséget a projektek kidolgozása idején. Másrészt, a KA támogatások hozzáférhetősége lehetővé tette olyan projektek megvalósulását is, melyek nem túl hatékony vagy logikus tervre épültek. Például támogatást kaptak programok, ahol olyan tevékenységeket kapcsoltak össze egy projekten belül, amelyeknek nem túl sok köze volt egymáshoz (roma hagyományok felélesztése és fiatal romák számítástechnikai képzése). A Kárpátok Alapítvány és a kedvezményezettek közötti kapcsolat a kedvezményezettek véleménye szerint kiemelkedően jó volt, köszönhetően a KA rugalmasságának. Annak ellenére, hogy a KA egyik célja a kedvezményezettek fenntarthatóságának növelése volt, a gyenge pontja a projektek folytatása. Csak kevés kedvezményezett tudta bemutatni, hogy a keretében elindított program haszonnal bírt vagy folytatására került sor. Figyelembe véve, hogy a projektek megvalósításához nem volt szükség egyéb forrásra, a projektek többségét helyi hivatalok vagy közösségek támogatásán keresztül folytathatták volna. Fenntartható projektre kevés példa van a négy országban, melynek okai az értékelő csoport véleménye szerint a következők: a rugalmasság és a gyors, egyszerű elbírálási folyamat, valamint a monitoring eszközök és intézkedések hiánya (a projekt indulása előtt, folyamatában és a projektet követően, ill. az egyedi események alkalmával) A projektek és a szervezetek pénzügyi fenntarthatósága a legkényesebb kérdés. A szervezetek többsége nem alakított ki hosszú távú fejlesztési terveket, másrészt egyesek tényleg nincsenek tisztában azzal, hogyan működik egy alapítvány. Nem értették meg azokat a kritériumokat, amelynek meg kell felelniük, hogy pályázhassanak ill. nincsenek tisztában a számviteli alapelvekkel. A legtöbb kis szervezet esetében a KA támogatás ideje alatt az volt az egyetlen forrásuk, és így teljesen függővé váltak abban az időszakban a KA adományától. Ha a fenntarthatóság lenne a RomaNet Program egyik fő célja, a partnerségi kapcsolatok kiépítésére, a támogatásra való jogosultságok meghatározására és a kapacitásépítésre vonatkozó javaslatokat kellene alkalmazni a jövőben. A Kárpátok Alapítványnak a keretében alkalmazott roma szervezetekhez és programjaikhoz kapcsolódó stratégiája érthető. A KA kedvezményezettek állandó jelleggel ismételték a KA-tól kapott támogatás jelentőségét. A keretében megvalósított projektek eredményei az esetek többségében kiemelkedőek voltak. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról a tényről, hogy a roma szervezetek kapacitása és szakmai felkészültsége elmarad más hasonló szervezetekétől. Az ukrán példa jól reprezentálja ezt: a projektre vonatkozó általános dokumentáció (jelentések, beszámolók, újságcikkek, projekteredmények írásos bizonyítékai stb.) már a projekt befejezését követő 1-2 évben hiányzik. A szervezeteknél dolgozó személyek és önkéntesek száma (a szervezetektől származó információk alapján) a valósághoz képest túlzottnak tűnik. A roma szervezetek munkájában nem-roma, jól képzett személyek is részt vesznek mely pozitívum bár a tevékenységek egy részét fiatal romák is elláthatnák. A tervezésbe és megvalósításba való bevonásuk nem jellemző. A a romáknak nyújtott strukturális segítség tükrében A KA kedvezményezettjeivel és munkatársaival végzett interjúk és a roma közösségek, szervezetek és programok helyzetét bemutató adatok elemzését követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a romákat sújtó legnagyobb probléma a szegénység. Az európai roma népesség kb 7-9 millióra tehető. Romániában él a legtöbb roma, számuk 1-2 millió között mozog (egyes becslések szerint eléri a 2.7 milliót). A roma népesség 80 %-a a csatlakozásra váró és az újonnan csatlakozott EU-s országokban él. Magyarországon és Romániában élő romák 4-10-szer szegényebbek, mint az adott ország nem-roma lakossága (a romániai romák csaknem 40%-a kevesebb, mint $2.15-ból él meg naponta). A roma szegénység sokrétű: megfosztottak annak a lehetőségétől, hogy megfelelő lakhatási körülményeik legyenek; hogy képzésben, oktatásban részt vegyenek; hogy a munkaerő-piacon megjelenjenek; hogy szociális-és egészségügyi ellátásban részesüljenek; hogy a társadalom teljes értékű tagjává váljanak. A szegénység foka országonként, városi és vidéki területenként, valamint roma közösségenként eltérő, csakúgy, mint a kiváltó okok. Megfigyeléseink alapján általános problémának és így közös ügynek tekintendő: az oktatás, az egészségügy, a lakáskérdés. Sok támogató szervezet, tekintettel a leghátrányosabb kisebbségi csoportra, a probléma kezelését adományozással kezdte. Sok hasonlóság van a roma kérdést célzó támogatási programok között azokban az országokban, ahol a megvalósult, melyek tekintetbe veszik az egyes országok egyedi sajátosságait, mint a tanulmány országonkénti áttekintéséből kiderül. Egy kivétel van, Ukrajna esete, ahol csekély számú külföldi támogatás volt elérhető a romák számára, az állami támogatás pedig nem volt jellemző. Ukrajna esetében a úttörő jelleggel bírt,

Kárpátok Alapítvány MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA

Kárpátok Alapítvány MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA Kárpátok Alapítvány Értékelo Értékelő Tanulmány 2006 MAGYARORSZÁG LENGYELORSZÁG ROMÁNIA SZLOVÁKIA UKRAJNA Konzultánsok: Radu Florea Ghica Gheorghiu Adrian Sorescu Dušan Ondrušek Andrea Chorvathova Tartalom

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001

Civil szervezetek együttműködési lehetőségei. Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek együttműködési lehetőségei Egészségügyi Szakdolgozók Együttműködési Fórum Alapítás 2001 Civil szervezetek szerepe Részvételi demokrácia elősegítése Állampolgárok csoportjai véleményének

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében

SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében SANSZ Esélyegyenlıségi kísérleti program Baranya megyében TÁMOP-5.5.1.A-10/1-2010-0011 Horizontális célkitűzések megvalósítását elősegítő helyi közösségi kezdeményezések, programok támogatása A projekt

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423. Tartalma RADNÓTI MIKLÓS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA 7633Pécs, Esztergár Lajos út 6. OM 027423 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tartalma 1. A kommunikációs terv célja 2. Hatókör 3. A kommunikáció felelősei 4. A kommunikáció

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének 2014 2015. évekre szóló Programjáról Берегівська районна рада Закарпатської області Beregszászi Járási Tanács Kárpátalja Р І Ш Е Н Н Я 17-ої сесії VI скликання від 31.01. 2014р. 321 м.берегово _ VI _összehívású_17_ülésszaka 2014.01.31.én

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

2008. évi közhasznúsági jelentés

2008. évi közhasznúsági jelentés Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. 2008. évi közhasznúsági jelentés Ózd, 2009. május 19.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK

TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK TESTVÉRVÁROS-PROGRAM ÚTMUTATÓ 2004 KONFERENCIÁK ÉS SZEMINÁRIUMOK 1. Mit jelent a tematikus konferencia és a training szeminárium? 2. Ki szervezhet konferenciákat és szemináriumokat? 3. Ki pályázhat? 4.

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za

A Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. és a Centar za HÍREK GPS- Alternatív munkaerő-piaci i program a Dráva mentén A projekt leírása A GPS projekt hivatalos nyitókonferenciájára 2013. április 25-én került sor, Pécsett a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2010.

Közhasznúsági jelentés 2010. Adószám: 18560293-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs 2053 szám: 4025 Debrecen, Barna u. 2. fsz./1. Közhasznúsági jelentés 2010. Fordulónap: 2010. december 31. Beszámolási időszak:

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A TransWaste projekt bemutatása

A TransWaste projekt bemutatása A TransWaste projekt bemutatása TransWaste A projekt a CENTRAL EUROPE Program keretén belül kerül megvalósításra és az ERDF (European Regional Development Fund) által támogatott A programról részletesen:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Országos KID Egyesület

Országos KID Egyesület Országos KID Egyesület ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Debrecen, 2012. szeptember 27. Az első KID-ek 2002-2005 A KID-típusú programok módszertanát az Országos Foglalkoztatási Közalapítvánnyal (OFA)

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2009.

Közhasznúsági jelentés 2009. Adószám: 18997659-1-09 Bejegyző szerv: Hajdú-Bihar Megyei Bíróság Regisztrációs Pk. 60173/2007/4/I., 2007.12.14. szám: 4028, Debrecen, Damjanich u. 23. 2/9. 2009. Fordulónap: 2009. december 31. Beszámolási

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01

SAJTÓKÖZLEMÉNY 2013/01 Projekt címe: Turizmus határok nélkül információs látogatóközpontok fejlesztése Nagyatádon és Križevciben Projekt rövid címe: ViNaK Projekt azonosító: HUHR/1101/1.2.2/2020 Vezető Kedvezményezett: Križevci

Részletesebben

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében

Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Foglalkoztatás és minőségügy a Munka kisgyermekkel program tükrében Hogyan kapcsolható össze a minőségügy a foglalkoztatással? 1. CSR (a cégek társadalmi felelősségvállalása) = szociális és környezeti

Részletesebben

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ

BAGER GUSZTÁV. Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ BAGER GUSZTÁV Magyarorszá] =1828= AKADÉMIAI KIADÓ TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ I. RÉSZ - HÁTTÉR 1. BEVEZETÉS, 1.1. Az elemzés célja 5 1.2. A könyv szerkezete 6 2. A NEMZETKÖZI VALUTAALAP SZEREPVÁLLALÁSA, TEVÉKENYSÉGE

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht.

Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. Borsodi Tranzit Foglalkoztatási Kht. 2006. évi Közhasznúsági Jelentés Ózd, 2007. május 17.. Dr. Török Béla ügyvezető PÁLYÁZATI TÁMOGATÁSÚ KOMPLEX MUNKAERŐPIACI PROGRAMOK 1. Borsod-Gömör-Abaúj Újra Dolgozom+

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben