DKIK iparjogvédelem; Készítette a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztálya. Iparjogvédelem

Átírás

1 Iparjogvédelem A Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara új szolgáltatásai kiépítésének támogatása Készítette: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara innovációs osztály Felelős projektgazda: Rabb Szabolcs 2012.december 22. 1

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A szellemi tulajdonvédelem Az iparjogvédelem tárgykörébe eső jogi kategóriák Szabadalmi oltalom/ a Brainteaser példája Növényfajta-oltalom Használati mintaoltalom/tömegközlekedés eset Védjegyoltalom/PÉCSI KESZTYŰ Földrajzi árujelzők oltalma/ Pécsi Kesztyű Formatervezési mintaoltalom/kismama tornapad Know-how Szerzői jog mint önálló kategória/ Pécs Lexikon és Pécsi Kesztyű SOFT IP Adatbázisok, webes linkek K+F minősítési eljárás Szellemi eszközmenedzsment DKIK lehetséges aktivitások Innovációs Bizottság Fejlesztők fóruma Összegzés Mellékletek számú melléklet - Szabadalmi ügyvivők listája számú melléklet - VIVACE program beszámoló számú melléklet - PBKIK innovációs díj kiírás, 2012 (minta)

3 Bevezetés Innovációs szolgáltatási rendszer, innovációs lánc szervezése, KKV-k innovatív tevékenységének segítése elképzelhetetlen iparjogvédelmi szolgáltatások és ezek rendszereinek ismerete nélkül. Iparjogvédelmi kibocsátás szempontjából Nyugat Európa átlagának 15%-át éri el hazánk az ezer emberre jutó szabadalom tekintetében, pl. fejlett németországi városok 1800-as értékéhez képest Baranya megye 2,3-as értéket teljesített 2010-ben. Az iparjogvédelmi szolgáltatás vidéken különösen fontos, hiszen szabadalmi ügyvivők esetében szinte kizárólagos Budapest helyzete és szerepe (lásd mellékelt Excel tábla). Fontos teendők és lehetőségek a DKIK számára iparjogvédelem szempontból (később kerülnek kifejtésre): 1. SZTNH Vivace programba visszatérni (középfokú iparjogvédelmi szakértőt igényel) 2. MISZ tagság, Hipavilon kapcsolatfelvétel 3. Vezető kamarákkal szoros szakmai kapcsolat kialakítása 4. Szabadalmi ügyvivővel szerződéses formában rendelkezésre állás (keretszerződés) biztosítása helyben, Dunaújvárosban 5. Alapfokú iparjogvédelmi képzés helyben történő megszervezése SZTNH-val, saját kamarai kollégák és KKV- k delegálása 6. Partneri kapcsolat kialakítása a Riglersystem Európa Kft-el 7. DKIK szervezeti kultúra fejlesztése: innovációs bizottság fejlesztők fóruma iparjogvédelmi klub,... stb. A lehetőségek és potenciális feladatok bemutatása mellett az iparjogvédelem területén is hasznos anyagot kívánunk átadni, de NEM IPARJOVÉDELMI TANKÖNYVET az térítésmentesen elérhető az SZTNH-nál -, hanem esettanulmányokat. Olyan esettanulmányokat és legjobb gyakorlatokat, amelyek segítenek a gyakorlati tapasztalatokat átadni és megérteni. Okos kamara nem a saját hibájából Tanul! 3

4 1. A szellemi tulajdonvédelem Definíció: Szakmai fogalom: A szellemi tulajdon az ész szüleményeit foglalja magában: ennek következtében ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások és szimbólumok, nevek, képek és formák, amelyeket a kereskedelemben is alkalmaznak. Jogi fogalom: A szellemi tulajdon vagyoni oldala leegyszerűsítve egy tulajdonjog, ami jogilag kikényszeríthető hatalom arra, hogy a gazdasági források, így esetünkben az információban megtestesülő szellemi termék elsajátításával annak élvezetéből másokat kizárhassunk, vagy élvezetét mások számára engedélyezzük. 1 A szellemi tulajdonjog kategóriái A szellemi tulajdonjognak két területe van, az egyik a szerzői jog, a másik az iparjogvédelem. A szerzői jogvédelem A szerzői jog a szellemi tulajdonjog azon területe, amely a szerzői művek, azaz bármely, az alkotó szellemi tevékenységből fakadó, az irodalom, a tudomány és a művészet területén létrehozott egyéni, eredeti alkotás - függetlenül attól, hogy az adott alkotás milyen műtípusban testesül meg - szerzőinek és az ún. szerzői joghoz kapcsolódó jogok jogosultjainak védelmét szabályozza. Az iparjogvédelem Az iparjogvédelem az iparilag alkalmazható, egyedi szellemi tevékenységen alapuló alkotásokat és megalkotóikat illeti meg. A jog olyan abszolút joggal ruházza fel az ipari szellemi termékek megalkotóit, amelynek alapján e minőségüket mindenki köteles tiszteletben tartani, s a szellemi termékek csak általuk, vagy az ő engedélyük alapján hasznosíthatók. 1 Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelem és csúcstechnika, Országos Találmányi Hivatal,

5 2. Az iparjogvédelem tárgykörébe eső jogi kategóriák A tanulmány témájának elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy felesleges az SZTNH kitűnő tananyagait ismételni ( így inkább esettanulmányokat készítünk az egyes jogi kategóriákhoz, amelyek segítik a kategóriába tartozó iparjogvédelmi téma megértését és iparjogvédelmi eljárás során jól használtató alaphibák elkerülését Szabadalmi oltalom/ a Brainteaser példája Sikertörténet: Próbára teszi az agyat a Brainteaser Mi volt az alapprobléma, amellyel a KKV a hálózathoz fordult? Bognár József nevét sokan ismerhetik, akik a logikai játékok barátai. A 80-as évek óta végez feltalálói tevékenységet, több szabadalom bejelentője és jogosultja. A Bűvös Golyók, vagy a Rubik Ernővel közösen fejlesztett háromdimenziós puzzle, a Rubik s Maze (és még sorolhatnánk) után 2012 őszén a boltok polcaira került a Bognar s Brainteaser család első két tagja: a Smiles és a Dragon Treasure. A Bognar s Brainteaser játék koncepcióját Bognár József körülbelül három éve fejleszti. A játék bizonyos szempontból a Rubik kockához hasonlít, a térérzékelést és kombinációs képességeket fejleszti. A logikai játékok feltalálója innovatív koncepcióját kívánta megvalósítani. Bár a szabadalom bejelentésétől a prototípus kifejlesztéséig mindent egyedül végzett, a piaci termékké fejlesztéshez és a piacra juttatáshoz partnert keresett, nemzetközi viszonylatban. Két évvel ezelőtt a koncepció elérkezett a gyártópartner és kiadó keresésének fázisához. Hogyan oldottuk meg, mi történt? Az Enterprise Europe Network Pécs innovációs kollégái, a nemzetközi hálózat adatbázisait és kapcsolati tőkéjét kihasználva, a bécsi FFG segítségével Ausztriában találtak megfelelő partnert az ötlet megvalósításához. Bognár József kapcsolatba lépett a White Castle ügynökséggel. A White Castle egy független piaci szereplő, mely a feltalálók piacra szánt új játék koncepcióit és prototípusait megvizsgálja, értékeli. A pozitívan értékelt játékokat a White Castle szükség esetén továbbfejleszti, és megvalósítási tervet készít az adott kereskedelmi, ill. gyártópartner számára. Ily módon nagyobb az esély a prototípus termék portfolióba való bekerülésére. 5

6 Összegezve az elvégzett tevékenységeket, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara mint az Enterprise Europe Network konzorcium tagja: - felismerte a feltaláló igényeit - potenciális partnereket keresett - pénzügyi támogatáshoz nyújtott segítséget - nyomon követési tevékenységet végzett. Eredmény mi lett az együttműködés üzleti haszna, vagy más hozadéka? A hálózat segítségével sikerült gyártót és forgalmazót is találni. A sikeres együttműködésnek köszönhetően a termékek megtalálhatók a piacon. Megkötöttek a felek egy licencszerződést, valamint elindult a nemzetközi szabadalmaztatás folyamata. A feltaláló továbbra is az elbírálás alatt lévő, valamint a további, esetleg a jövőben benyújtandó szabadalmak jogosultja, de a meghatározott földrajzi térségben való kiadó és gyártó keresésének jogát átadta. Összegzés, tapasztalat: Sokan úgy gondolják, hogy elegendő kitalálni egy nagyon jó ötletet, és ezt követően könnyű az út a sikerhez. A valóságban minden megvalósult találmány mögött évekig tartó munka, sok kiegészítő ötlet, többszöri falnak ütközés, sok kudarc és vargabetű, de szerencsére nagyon sok öröm is van. Jó esetben a megadott szabadalmaknak 1-2 százalékából lesz sikeres termék. Hazai eredménytelen próbálkozások után az Enterprise Europe Network Pécs közreműködésével külföldön sikerült gyártó, forgalmazó partnereket találnom. A nemzetközi szabadalmaztatás is folyamatban van. /Bognár József/ 6

7 2.2. Növényfajta-oltalom 2 A növényfajta-oltalom tulajdonosának kizárólagos joga van a növényfajta hasznosítására, illetve hogy másnak arra engedélyt adjon. Az oltalommal védett növényfajta jogosultja felléphet bárkivel szemben, aki engedélye nélkül hasznosítja a fajtát. Fontos rögzítenünk, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által adott növényfajta-oltalom, mely a tulajdonosának kizárólagos jogot biztosít, nem tévesztendő össze a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által adott állami elismeréssel, amely a köztermesztésbe vétel feltétele és a Nemzeti Fajtalistán való feltüntetést biztosítja. Ebből következik, hogy nemesítői díj csak a növényfajta-oltalom esetén érvényesíthető. A növényfajta-oltalom területi érvényessége és időtartama korlátozott, azaz az oltalom csak abban az országban, illetve nemzetközi szervezetben érvényes, ahol engedélyezték. A növényfajta-oltalom a megadásától számítva 25 évig, szőlő és fák esetén 30 évig tart. A Magyarországon érvényes növényfajta-oltalmat nemzeti vagy - az Európai Unió területére - közösségi fajtaoltalmi bejelentéssel lehet szerezni, amennyiben a növényfajta megfelel a jogszabályi előírásoknak, azaz, új, megkülönböztethető, egynemű, állandó és azonosításra alkalmas fajtanévvel látták el. A nemzeti növényfajta-oltalmi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál, míg a közösségi növényfajta-oltalmi bejelentést közvetlenül a Közösségi Fajtaoltalmi Hivatalnál (CPVO) vagy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál - mint nemzeti kirendeltségnél - lehet benyújtani. Az oltalom az illetékes szerv előtt folyó engedélyezési eljárás eredményeként keletkezik. Az oltalom megszerzését célzó eljárásban szabadalmi ügyvivőt, vagy ügyvédet lehet képviselettel megbízni. A belföldi iparjogvédelemmel kapcsolatos jogvitás ügyekben megbízás vagy bírósági megkeresés alapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában működő iparjogvédelmi Szakértői Testület ad szakértői véleményt. Az oltalmazott magyar növényfajták adatainak kutatására a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala honlapján megtalálható E-kutatás adatbázis alkalmas. Ezen kívül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala évente kiadja a bejelentett és megadott növényfajtákat tartalmazó Növényfajta-katalógust. A kiadvány ingyenesen beszerezhető az ügyfélszolgálaton. 2 (Forrás: 7

8 Növényfajta bejelentések nemzetközi kutatására az UPOV-ROM adatbázis áll az érdeklődök rendelkezésére az ügyfélszolgálaton Használati mintaoltalom/tömegközlekedés eset A használati mintaoltalom a szabadalom kistestvére, szokás kis szabadalomnak is hívni, és alapvetően a szabadalmazható találmány feltalálói színvonalát el nem érő, de újszerű megoldások védelmére szolgál. Használati mintaoltalom (Magyarországon) csak eszközre, berendezésre és szerkezetre igényelhető - tehát eljárásra nem. A használati mintaoltalom lényegében ugyanolyan monopolhelyzetet teremt tulajdonosa számára, mint a szabadalom, azonban míg a szabadalmi oltalom 20 évig áll fenn, a használati mintaoltalom csak 10 évre szól. A használati mintaoltalom előnye, hogy rövidebb idő alatt megszerezhető, mint a szabadalmi oltalom, az engedélyezés során érdemi újdonságvizsgálat nincs. Akinek tehát sürgősen szüksége van érvényesíthető kizárólagos jogra, annak érdemes használati mintaoltalmat igényelnie. A használatiminta-oltalmat a szabadalomnál egyszerűbb eljárással, annál gyorsabban, átlagosan nyolc-tíz hónap alatt lehet megszerezni. A feltalálónak saját jól felfogott érdeke a mintaoltalmi bejelentés megtétele előtt a megoldás újdonságának ellenőrzése, és csak a ténylegesen új megoldás bejelentése. A használati minta bejelentés megtétele és az engedélyezési eljárás lefolytatása a szabadalmi eljáráshoz hasonlít, azzal a lényeges különbséggel, hogy a gyors eljárás miatt, nem kerül sor közzétételre. Mint az előzőekben már említettük, a használati minta oltalom általában a szabadalomnál egyszerűbb, kisebb jelentőségű műszaki megoldások védelmére szolgál. Az oltalmazható minták jellemzője a kézzelfoghatóság. A példaként említendő esetben pont ezek a meghatározások okozták a bejelentés visszautasítását, illetve az átdolgozásra való felszólítást, ami egyelőre az elismert bejelentés napját még nem veszélyezteti. Tanulságként kiemeljük az alapvető eljárási hibákat: 1. A bejelentő cég az általa kidolgozott tömegközlekedési tájékoztató rendszer fejlesztését úgy ítélte meg, hogy a fejlesztés nem éri el a szabadalmi bejelentés követelem rendszerét, ezért a használati-mintaoltalom bejelentése mellett döntött. 2. A bejelentés címe ugyan konkrét berendezésre vonatkozott, azonban a leírás az igénypontokkal és az ábrák valamely használati mintaoltalomban részesíthető konkrét eszköz berendezés szerkezeti és elektromos kialakításának feltárása helyett szabálytalanul csak elvi (lényegében szervezési célkitűzést: különböző jármű-üzemeltetési, szállítási, forgalomirányítási, jegykezelési, stb.) 8

9 üzemeltetési, szállítás-szervezési és logisztikai adatok elérhetőségét biztosító berendezés tömegközlekedési eszközökön történő alkalmazásának célkitűzésszerű felvetését, ötletét tartalmazza, mely ötlet, felvetés nem tekinthető használati mintának. 3. A leírásban nem adta meg a feltaláló a használati-mintaoltalom kialakítására vonatkozó részletes műszaki kialakításhoz szükséges elemek felsorolását, elektromos jellemzőit, a konkrét mintára vonatkozó konstrukciós megoldást. 4. A bejelentés a megfogalmazott igénypontokkal és leírással sokkal inkább egy szabadalmi leírás követelményeit elégítette volna ki, tehát amikor azt mondjuk, hogy a használati-mintaoltalom kis szabadalomnak felel meg, nagyon át kell gondolni a két bejelentés közötti formai és műszaki követelmények rendszerét Védjegyoltalom/PÉCSI KESZTYŰ Egy védjegy története A 150 éves pécsi kesztyűgyártás hagyományain alapulva az utód vállalkozások társulásai 2010-ben elhatározták a Pécsi Kesztyűs Klaszter megalakítását. A PBKIK a klaszter megalakulásáig ellátta a szervezési és menedzsment feladatokat, jelenleg a marketing és kommunikációs feladatokért felel. A kesztyűgyár felszámolása után létrejött kis cégek egyedül nem lettek volna képesek sem közös érdekképviseletre, sem egy közös védjegy megszerzésére. A segítségnyújtás egyik formájaként május 27-én a kamara benyújtotta a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz a -PÉCSI KESZTYŰ- szóösszetételre a védjegyoltalmi igényét, hogy a megszerzett oltalmat ingyen bocsáthassa a klaszter tagjai részére. 1. kör: Védjegyoltalom megszerzése: 1. Kérelem benyújtása az MSZH-hoz (SZTNH jogelőd) a PÉCSI KESZTYŰszóösszetételre; 2. Bejelentési nap elismerése 3. Felhívás nyilatkozattételre, hogy a választott áruosztályok alcsoportjaiból melyekre kívánjuk az oltalmat megszerezni; a. Felhívás kiegészítő nyilatkozattételre, miszerint a PÉCSI KESZTYŰ szóösszetétel megjelölés olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyekben a 9

10 pécsi megjelölés Magyarország egyik megyei jogú városa, a kesztyű jelentése pedig egy terméket jelöl. 4. Nyilatkozattételünkben dokumentumokkal (régi, a kesztyűgyártás és ennek központi, pécsi földrajzi helye közötti szoros és létező kapcsolat igazolása, írásos, YouTube, és egyéb szakmai dokumentumokkal) próbáltuk igazolni a pécsi kesztyű kifejezés szerzett megkülönböztető képességét, széles kiterjedt használatát. Sajnos nem jártunk sikerrel, nem kaptuk meg az oltalmat. 2. kör. Ábrás védjegyként levédeni a pécsi kesztyű nevet: 1. logó terveztetése; 2. oltalom megszerzésére kérelem benyújtása az MSZH-hoz, (SZTNH jogelőd) 3. Védjegybejelentés meghirdetése a Közlönyben, (3 hónapos felszólalási idő) május 31-én lajstromozták védjegyünket. Fontos! Az ábrás védjegy- oltalom esetében szükséges írásos engedélyt kérni a logó tervezőjétől, mert egyébként szerzői jogokat sértünk, és ez a Vt.5 (1), b. pont szerint kizáró ok lehet az oltalom megszerzésénél. Pécsi kesztyű, mint földrajzi árujelző Amikor szóba került a pécsi kesztyű védjegyeztetése, egyik lehetőség földrajzi árujelzőként megszerezni az oltalmat. Az évi XI. törvény (Vt.) 103. (1) kimondja, hogy, földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredet megjelölés. A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják [Vt (2)- (4)]. Fontos látni, hogy nem csupán a bejelentők jogosultak az oltalom alatt álló földrajzi árujelző használatára, hanem bárki, aki az érintett földrajzi területen - amennyiben a termékleírás is feltétele az oltalomnak, úgy annak megfelelően - állítja elő a megjelöléssel ellátott terméket. Esetünkben ez nem a kitűzött célt szolgálta volna. 10

11 2.5. Földrajzi árujelzők oltalma/ Pécsi Kesztyű A földrajzi árujelzők olyan megjelölések, amelyek egy földrajzi megnevezést tartalmaznak (vagy egyértelműen egy meghatározott földrajzi területre utalnak), és amelyekhez többletjelentés tartalom járul. Ez egyfelől a földrajzi elnevezéshez kötődő termék révén, másfelől a termékek valamely tulajdonsága, minősége, hírneve és a megjelölés által felhívott földrajzi terület közötti kapcsolat révén. A földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó iparjogvédelmi oltalom a megjelölés kizárólagos használatára való jogot jelenti, azaz a földrajzi árujelzőt jogosulatlanul használók elleni fellépést tesz lehetővé. Jogosulatlan használat pl. az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek nem az adott területről származó terméken való feltüntetése. Milyen megjelölésre szerezhető oltalom földrajzi árujelzőként? Földrajzi árujelzőként oltalomban részesülhet a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt földrajzi jelzés és eredet-megjelölés. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve, amelyet az e helyről származó - ezen a területen termelt, feldolgozott vagy előállított - termék megjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásnak tulajdonítható. Az eredet-megjelölés valamely táj, helység, kivételes esetben ország neve lehet, amelyet az e helyről származó - ezen a területen termelt, feldolgozott, illetve előállított - termék megjelölésére használnak, és amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője kizárólag vagy lényegében az adott földrajzi környezet, az arra jellemző természeti és emberi tényezők következménye. Ki szerezhet földrajzi árujelzői oltalmat? A földrajzi árujelzőre oltalmat szerezhet bármely természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli társaság, amely az árujelzőben feltüntetett földrajzi területen olyan terméket termel, dolgoz fel, vagy állít elő, amelynek megjelölésére a földrajzi árujelzőt használják. Mire jogosít fel a földrajzi árujelző? A jogosultak mindegyike jogosult a földrajzi árujelzőt a termékjegyzékben (16/2004. (IV.27.) IM rendelet 5. (1) d) pont) meghatározott termékek vonatkozásában használni, használati engedélyt azonban harmadik félnek nem adhatnak. Miért nem lett volna jó a PBKIK számára a Pécsi kesztyű elnevezést földrajzi árujelzőként levédeni? 11

12 A földrajzi árujelzők oltalma kollektív jogosultságot eredményez, azaz az érintett termékeket a meghatározott földrajzi területen előállító, illetve feldolgozószemélyek valamennyien jogosultak lettek volna a megjelölés használatára, és ehhez semmilyen többletkívánalomnak nem kellett volna megfelelniük. A kamara a Pécsi kesztyű védjegyet a megalakult Kesztyűs klaszter számára kívánta használatba adni, hiszen a pécsi kesztyű hírnevét azon cégek tudják biztosan továbbvinni, akik a Pécsi Kesztyűgyár utód vállalkozásai és garantálják a már elért minőséget az általuk gyártott termékek tekintetében. Ha földrajzi árujelzőként védték volna le a megnevezést, úgy bárki használhatná az elnevezést, aki Pécset kesztyűgyártással kíván foglalkozni Formatervezési mintaoltalom/kismama tornapad Az ipari termékek külső formájának jogi oltalmát biztosítja. Az oltalom révén a formatervezési minta tulajdonosa piaci pozícióját megteremtheti, vagy tovább erősítheti. Az oltalom alatt álló formatervezési mintát kizárólag a mintaoltalom jogosultja hasznosíthatja, vagy az, akinek a hasznosításra engedélyt ad a tulajdonos. Az oltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart, amelyet kérelemre további ötévi időtartamra, legfeljebb négy alkalommal meg lehet meghosszabbítani. A bejelentés napjától számított huszonöt év elteltével az oltalom nem újítható meg. Magyarországon a formatervezési mintaoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához benyújtott formatervezési minta bejelentéssel lehet megszerezni, külföldi bejelentőknek belföldi lakóhellyel rendelkező szabadalmi ügyvivőt vagy ügyvédet kell megbízniuk képviseletükkel. Nemzetközi bejelentést a Hágai Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentéssel lehet szerezni. Hazai bejelentőknek nem kötelező képviselőt megbízni, de szükség esetén a bejelentés elkészítésében érdemes szabadalmi ügyvivő segítségét igénybe venni. A kamara segítségével sikeres oltalmat kapott egy pécsi bejelentő az általa tervezett Kismama tornapad -ra, 2010-ben. Az eljárás menete az alábbiak szerint történt: 1. A tervező-minta tulajdonos felkeresett bennünket a bejelentési igényével; 2. Elvégeztük a mintára vonatkozó kutatást a Hivatal honlapján található adatbázis segítségével; 3. Elkészítettük a benyújtandó dokumentációt (bejelentési adatlap, mellékelt minták) 12

13 4. A benyújtott dokumentáció elfogadása után a bejelentés közzétételre került a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben (a felszólamlási időszak alatt nem érkezett bejelentés a minta oltalma ellen), 5. A kért minta oltalmának megadása 2.7. Know-how 3 A know-how közkincset nem képező, nem nyilvános, titkos, forgalomképes, vagyoni értékekkel rendelkező tudás, ismeret, eljárás. Jelentősége az, hogy aki ilyen információnak birtokában van, az valamilyen műszaki, gazdasági, kereskedelmi, üzleti feladatot az általánosan ismert módszereknél előnyösebben tud megoldani, s így a piacon a versenytársakkal szemben előnyre tehet szert, ami számára jelentős profitot eredményez. A know-how-t nem védi külön önálló jogszabály, védelmét a Ptk a tartalmazza, a védelem csak relatív kizárólagossággal bír. A know-how szellemi tulajdonként való elismerése biztosítja a jogosult kizárólagos rendelkezési jogát, melynek értelmében csak a know-how jogosult a hasznosításra, illetve adhat másnak engedélyt a hasznosításra. Know-how szerződésnek pontosan tartalmaznia kell a know-how mibenlétének pontos meghatározását, a fizetendő ellenértéket, és a titoktartási kötelezettségre vonatkozó titkossági záradékot. Példaként egy kkv által kifejlesztett eszközt említenénk, ami műszaki tartalmában nem merítette ki a szabadalom fogalmát, illetve a használati minta oltalmi követelményeinek sem felelt meg, de jelentős újdonsággal bírt a kisfeszültségű hálózatok hibaelhárításánál. 3 Lásd még 4-es pont, SOFT IP 13

14 3. Szerzői jog mint önálló kategória/ Pécs Lexikon és Pécsi Kesztyű A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti művek (a továbbiakban együtt: szerzői alkotások) oltalmára hivatott. A két oltalmi ág közös jellemzője, hogy mindkettő valamilyen kreatív, egyedi szellemi alkotás eredménye. Nem jelen dolgozat témája, de nagyon fontos megjegyezni, hogy a szerzői jogi ágazatot évek óta vizsgálják, és az elemzések alapján megállapítható, hogy a szerzői jogi ágazat az egyik legjelentősebb ágazat, gazdasági súlyát /GDP 10%-a 2010-ben/ és foglalkoztatási szempontokat is vizsgálva (11-12% foglalkoztatottak aránya 2010-ben/. A szerzői jog a mű védelméről gondoskodik, az oltalom az alkotás megjelenési formájára terjed ki, és a szerzői mű létrejöttével keletkezik, szemben az iparjogvédelmi oltalmakkal, melyek egy hatósági eljárás kezdeményezésével indulnak és az SZTNH lefolytatott hivatalos eljárása eredményeként jön létre. A szerzői jogban a szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok összessége, mind a személyhez fűződő jogok, mind a vagyoni jogok. Az oltalom hatálya földrajzi területhez nem kötött, bárhol érvényesíthető, az oltalom időtartama a szerző halálát követő 70 évig tart. Továbbiakban két példát szeretnénk bemutatni arra, hogy milyen vitás eseteket eredményezhet a szerzői jog figyelmen kívül hagyása. Pécs Lexikon esettanulmány Amikor a Pécs Lexikon szerkesztésének gondolata felmerült és a szerkesztő bizottság összeállította a Pécs lexikon koncepcióját, megkértük a Szabadalmi Hivatal állásfoglalását, hogy milyen módon lehetne oltalmat szerezni az elkészült tervezetre? A szabadalom, használati-mintaoltalom eleve kizárt volt. A védjegyoltalom - a PÉCS LEXIKON szóösszetételre védjegyjogi szempontból esélytelen volt, mivel a VT 2. felsorolja a feltétlen kizáró okokat, amelyek között egyértelműen szerepel mind a földrajzi név, mind a fajtanév. Ezek már eleve ki vannak zárva a jogszerzésből. A szerzői jog abban az esetben jöhetett volna szóba, ha már elkészült műről beszélünk. Így maradt számunkra az önkéntes műnyilvántartásba vétel, /beadásra került/, az esetleges későbbi vitás kérdések eldöntésére. Önkéntes műnyilvántartás: Letett, zárt borítékban a letevőnek visszaadott műpéldánnyal, illetve a műjegyzékbe vételről kiállított igazolással szerzői jogvitákban nyújt bizonyítási segítséget. Letétként őrzi azokat a műveket, amelyeket a Bejelentő(k), 14

15 Szerző(k) a műjegyzékbe vétel vagy letéti elhelyezés (archiválás) céljából bemutattak vagy letétként elhelyeztek. A műjegyzékbe vétel szerzői jogokat nem keletkeztet, tekintettel arra, hogy a szerzői műveket minden külön nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül is védi a szerzői jogi törvény (1999. évi LXXVI. tv., Szjt). (Esetünkben tehát ez a megoldás is határeset volt, mivel el nem elkészült művet helyeztünk nyilvántartásba, nem is igazán vettük hasznát az eljárásnál a későbbi jogi vita során) A probléma abból adódik, hogy a szerzői jogi szerzői jogi törvény is - ugyanúgy, mint a védjegytörvény - felsorolja, hogy mit NEM tekint műnek (tehát mire NEM vonatkozik a szerzői jogi védelem), így a jogszabályok, hatósági közlemények, napi hírek, ÖTLETEK, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek, matematikai műveletek, a folklór kifejeződései nem védhetők. Ez azért van így, mert a szerzői jogi törvénynek harmonizálnia kell a versenytörvénnyel, ami kimondja, hogy a piaci versenyt nem lehet korlátozni. Tehát ötletekre nem enged kizárólagos jogi védelmet biztosítani. Bárki készíthet Pécs Lexikont! Amiben különbségek vannak, az a szerkesztési eljárás, fejlesztési módszertan, projektmenedzsment, forrásszerzés. Ezekre egy projekttulajdonos licenciát készíthet, a szellemi tulajdont értékeltetheti. Pécsi Kesztyű védjegy és a szerzői jog összekapcsolódása A PBKIK 2011-ben védjegyoltalmi kérelmet nyújtott be az SZTNH-hoz, a PÉCSI KESZTYŰ szóösszetételre. A kérelmet elutasították, a Vt.-ben foglalt kizáró okokra hivatkozva, hiába bizonyítottuk okiratokkal is a 100 éves kesztyűgyártás okán a megszerzett megkülönböztetett képességet. Maradt a megoldás, hogy ábrás védjegyként szerezzünk oltalmat a pécsi kesztyűre. A grafikus elkészítette a logót, melyet a kesztyűs klaszter számunkra átadott a bejelentéshez. A kamara támogatói szándékkal vállalta magára a védjegy megszerzésének költségeit, segítve az alakuló kesztyűs klasztert. Körültekintően szükséges hasonló ügyben eljárni, ki kell kérni a védjegy szerzőjének - grafikusának - az írásos engedélyét a logó felhasználására, nehogy szerzői jogot sértsünk. Időközben az oltalmat megkapta a kamara a védjegyre és persze a szerző készíti az arculati kézikönyvet. Érdemes a védjegy elkészítésének kifizetése során a védjegyhasználat és a szerzői jog kérdését is tisztázni: a szerzői jogról a szerző lemondhat, és pl. a bejelentő kapja meg a korlátlan felhasználási jogot. 15

16 4. SOFT IP 4 Miért foglalkozunk az üzleti titok és ún. SOFT IP témakörrel? Mert a KKV számára ez a legérzékelhetőbb, innovációs tevékenység nélkül is releváns és a módszerek bevezetése költséghatékony. Soft Iparjogvédelem az, ami a klasszikus szellemi tulajdon területén kívüli esik, kvázi jog, de védelméhez komoly üzleti érdek kötődik: Forma: üzleti titok Tartalom: know-how, receptúra, összetétel, üzleti szempontból kritikus dokumentumok, adatok, információk Üzleti titok: Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Know-how (lásd 2.8-as fejezet): Vagyoni értékkel bíró, a gyakorlatban felhasználható gazdasági, műszaki és szervezési ismeret, tapasztalat, amely még nem vált közkincsé. Elsőként azt szükséges elemeznünk, hogy melyek az Üzleti szempontból kritikus dokumentumok, adatok, információk: Bármi, aminek titokban tartásához pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdek fűződik, így akár egy marketing terv (akár szerzői jogi védelem alatt is állhat), ügyféllista, munkaszervezési gyakorlat, beszállítók listája, árazási stratégia, stb. 4 Dr. Gyurkovics Henrik (HITA, EEN konzorciumvezető) EEN előadása nyomán 16

17 Amennyiben titkosítjuk, úgy mérlegelnünk kell, ennek A/ hátrányait: gyengébb védelem, bizonyíthatóság nehézségei, nincs védelem párhuzamos fejlesztéssel, és mérnöki visszafejtéssel szemben B/ előnyeit: elvileg korlátlan védelmi idő (nyilvánosságra jutásig, közkincsé válásig), ingyenes, nincs megszerzési, fenntartási költség Miért érdemes védeni? Mi történik egy ilyen dokumentum, tudás, ismeret, információ elvesztése, vagy más versenytárs kezébe kerülése esetén? A céget mérhető pénzügyi veszteség érheti, hiszen elveszíti versenyelőnyét. Piaci pozíciója megrendülhet, negatív reklám a fogyasztók felé. Komoly versenyhátrányba kerülhet a cég Mikro- és kisvállalkozások esetében a cég léte is veszélybe kerülhet! pl. értékesítési, marketing munkatárs távozása - bár ez nagyvállalat esetén egy mérnökre is igaz, nem véletlen, hogy milyen ádáz verseny zajlik egy-egy fejlesztő mérnök megszerzése és megtartása érdekében, sőt az ún. menedzserszerződéseket is hasonló esetek indukálták. Tipikusan milyen helyzetekben fordulhat elő nyilvánosságra jutás, illetéktelen általi megismerés, információvesztés? Közös vállalkozás, közös projektmegvalósítás Tanácsadók bevonása Alvállalkozók igénybevétele Távozó munkavállaló Ügyfelekkel való kapcsolattartás során Miért érdemes védelmi stratégiát kidolgozni? Perbeli bizonyítási eljárás nehézségei, bizonytalanságai (önkéntes műnyilvántartás!) Perköltségek viselése komoly anyagi megterhelést jelent Utólagos kármentes hosszadalmas folyamat Cég jó hírneve nem sérül 17

18 Megelőzés a legjobb, legolcsóbb megoldás Miért érdemes védeni? Mi történik, ha valaki megsérti az üzleti titokhoz való jogaimat? Akinek az üzleti titokhoz való jogát megsértik, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; Követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását; Kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. Büntetőjogi szankció Gazdasági titok megsértése (Btk ) aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az említett 300. C pontja kifejezetten a számítástechnikai iparágat védi, így a 2000-es évek végén a Windows forráskód kiszivárogtatása is ezen kategóriába tartozott. Hogyan védjük? I. Vállalati kultúra eszközei eszközök Tudásmanagement: biztosítani, hogy a cég számára elengedhetetlen tudás és tapasztalat cégen belül maradjon a munkavállaló távozásakor szellemi eszközös menedzsmentjével, védelmével. CRM rendszer bevezetése need to know elv érvényesítése a munkafolyamatokban Bizalmas információminősítési rendszer (pl. belső szabályzat, jelölés) 18

19 II. Jogi eszközök Titoktartási nyilatkozatok, megállapodások Alulírott (név, szervezeti egység, beosztás), dolgozója kijelentem, hogy munkám során tudomásomra jutott kutatási eredményekre, eljárásokra, szervezetekre vonatkozó azonosítható adatokat, illetve szellemi tulajdonnal kapcsolatos mindenfajta információt bizalmasan kezelek, azokat harmadik személynek át nem adom, azokról harmadik személynek (és /vagy a médiának) nyilatkozatot az adatok tulajdonosának dokumentált engedélye nélkül nem teszek, magam, vagy mások hasznára azok részeit, vagy egészét hasznosítás céljából nem alkalmazom. Tudomásul veszem, hogy ez a titoktartási kötelezettség munkaviszonyom vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyom fennállását követően is terhel. Tudomásul veszem, hogy a titoktartási kötelezettség megszegése esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazhatóak velem szemben. Versenytilalmi klauzulák alkalmazása Az új Munkatörvénykönyv alább beidézett részei (90, 91 és 102-es fejezet) szabályozzák a vezető munkatársra vonatkozó versenytilalmi szabályokat: Legfontosabb részek: Versenytilalmi megállapodást vezető állású munkavállalóval a tulajdonosi jogokat gyakorló hozzájárulásával, legfeljebb egyéves tartamra lehet megkötni. A tulajdonosi jogokat gyakorló meghatározhatja azt a munkakört, amelyre vonatkozóan versenytilalmi megállapodás köthető és további feltételeket írhat elő. A versenytilalmi megállapodás szerinti ellenérték a megállapodás tartamára nem haladhatja meg az azonos időszakra járó távolléti díj ötven százalékát. Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét. A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel. A vezető munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén - a 84. (1)-(2) bekezdésében foglaltaktól eltérően - tizenkét havi távolléti díjnak megfelelő összeget köteles megfizetni. 19

20 A vezető a) nem szerezhet részesedést - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdálkodó szervezetben, b) nem köthet a saját nevében vagy javára a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá c) köteles bejelenteni, ha a hozzátartozója tagja a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, vagy vezetőként munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet is folytató munkáltatónál. A felek megállapodása alapján a munkavállaló - legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig - nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót - elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében. Az ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. /Ezt hívhatjuk hallgatási pénznek is/ 20

21 5. Adatbázisok, webes linkek Nemzeti, európai és nemzetközi szinten is elérhetők bizonyos ingyenes, online hozzáférést biztosító iparjogvédelmi adatbázisok, ezek közül néhány: E-kutatás (régen Pipacs néven) - SZTNH Espacenet EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) Közösségi védjegy adatbázis Romarin nemzetközi védjegy adatbázis WIPO Közösségi formatervezési mintaoltalom adatbázis - Hágai megállapodás alapján letétbe helyezett ipari minták Európai szabadalmi adatbázis - EPO 21

22 Találmányértékelési módszerek IP Score: Az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal) ingyenes online szolgáltatása, ami egy Microsoft Access adatbázis. Célja, hogy segítse a szabadalmi portfóliók értékelését és kezelését. Elérhetőség: WIPO: KKV-k számára: IP Panorama: WIPO GOLD: EPO: e-learining: IPscore: Espacenet: OHIM: KKV-nak: TM View: IPR HELPDESK: könyvtár: training: CHINA IPR SME HELPDESK: ( INNOVACCESS: 22

23 IP4INNO: Online Assessment Tools: IP Healthcheck (UK IPO) IP Indicator (PRV) AIDA light (magyar nyelvű!) Érdekességek: IP EXPLORER: USPTO: EEN Intranet: 23

24 6. K+F minősítési eljárás 5 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának feladatköre 2012-ben kibővült a K+F minősítési eljárás elvégzésével. Az eljárás nemcsak az adócsalások számának csökkentését, de a K+F pályázatok sikerességének növelését is hivatott képviselni. Jelen fejezetben röviden összefoglaljuk a minősítési eljárás lényegét, az eljárás a oldalon található szakmai bemutató anyagok és a oldalon letölthető előadások alapján elvégezhető. Az SZTNH ezen új feladatát elsődlegesen a vállalkozások által önkéntesen és opcionálisan kezdeményezhető előzetes minősítési eljárás lefolytatása jelenti. Ennek keretében az SZTNH arról nyilatkozik, hogy az ügyfél által benyújtott dokumentáció alapján a - kérelem benyújtását követően megvalósítandó - projekt vagy projektrész kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül-e. Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. A törvényi szintű rendelkezések végrehajtását, továbbá az ehhez szükséges részletszabályokat az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól szóló 9/2012. (II.1.) Korm. rendelet határozza meg. Az előzetes minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértékét a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 3/2012. (II.1.) KIM rendelet határozza meg. Az ügyfelek megfelelő tájékoztatása, az átláthatóság biztosítása, illetve a hatósági munka támogatása érdekében az SZTNH kidolgozta a Kutatás-fejlesztési Minősítési Eljárás Módszertani Útmutatóját. A kutatás-fejlesztési tevékenység minősítése iránti kérelem elektronikus úton - a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével történő bejelentkezést követően - az SZTNH által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával küldhető be (elektronikusan, postai és személyes úton). Az innovációs törvény az önkéntes előzetes minősítés lehetőségén túlmenően lehetővé teszi, hogy az adóhatóság az ellenőrzése során szakértőként megkeresse a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát olyan szakkérdések eldöntése kapcsán, amelyek a tevékenység kutatás-fejlesztésnek való minősítését érintik. Ha az adózó a K+F tevékenység minősítését is igénylő feltételes adó-megállapítási kérelmet terjeszt elő, 5 Bognár Szilvia, SZTNH osztályvezető előadásai és SZTNH hivatalos kézikönyve 24

25 kötelezően csatolnia kell az SZTNH előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. A minősítési eljárás keretében hozott határozat felhasználható: a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó adó- és járulékkedvezmények érvényesítéséhez; a kutatás-fejlesztési támogatási rendszerben a támogatás iránti kérelemben megjelölt projekt kutatás-fejlesztési tartalmának igazolására Az SZTNH által jogerős határozatban kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősített projektet más hatóságnak is ilyennek kell tekintenie. Adókedvezmények: a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének adóalap-kedvezménye a felsőoktatási intézménnyel vagy a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytatott K+F tevékenység kedvezménye fejlesztési adókedvezmény a helyi iparűzési adó adóalapja január 1. óta csökkenthető a saját tevékenység körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségével A NAV az ellenőrzése során az adózó tevékenységének K+F szempontból való minősítésével és a kapcsolódó költségek tevékenységhez való hozzárendelhetőségével megkeresheti az SZTNH-t. A minősítési eljárás díjai A minősítési eljárás: forint Az arány-meghatározás iránti kérelem: forint A saját tevékenység megállapítása iránti kérelem: forint Eljárási határidő A Ket. rendelkezései szerinti 30 nap (kivételes esetben legfeljebb további 30 nappal meghosszabbítható) 25

26 7. Szellemi eszközmenedzsment A tudásgazdaságban termelt javak menedzsmentjére nem alkalmazhatók a hagyományos gazdaság menedzsmentmódszerei, nem találjuk meg ezeket az eszközöket a raktárakban, nehezen védhetjük meg őket, nem ismerjük a pontos értéküket, nem is mindig tudjuk, hogy mihez kezdjünk velük. Ha már felismerjük a fontosságukat egy lépéssel közelebb vagyunk a megoldáshoz. Alaptudnivalók (jelen anyagban nem ismertetjük) a) A szellemi vagyon szemlélete és számviteli alapfogalmai b) A szellemi vagyon elemei c) Szellemi vagyon és a szellemi eszköz Amennyiben a szellemi eszközök menedzselése nem a vállalati kultúra része, úgy Alacsony K+F+I hasznosulás Kevés a termelőeszköz Alacsony a cégérték, vagyonvesztés következik be Gyenge tudásmegosztás Gyenge versenyképesség Kockázatos működés Amennyiben a cég használja a szellemi eszközmenedzsment rendszert, úgy Nagyobb bevételek Több értékesítés Kisebb kiadások Elkerülhetőek a párhuzamos fejlesztések 26

27 Az esettanulmány mellett jelen tanulmány készítője vállalja a Riglersystem Európa Kft. vállalkozás szolgáltatásainak közvetlen bemutatását a DKIK-nál. 8. DKIK lehetséges aktivitások SZTNH Vivace programba visszatérni (középfokú iparjogvédelmi szakértőt igényel) MISZ tagság, Hipavilon kapcsolatfelvétel - tagfelvétel link A magyar szellemi tulajdon ügynökség: Vezető kamarákkal szoros szakmai kapcsolat kialakítása Kamaránk az I-Portfólió projektbe a DKIK-t bevonja, a projektben a DKIK által delegált céges és kutatói profilokat feltölti illetve lehetőség szerint az internetes platformhoz adminisztrátori elérést biztosít. További együttműködési lehetőségként az Enterprise Europe Network innovációs szolgáltatásainak DKIK érdekkörében történő kiajánlását vállaljuk, későbbi szerződés együttműködési megállapodás keretében. Szabadalmi ügyvivővel szerződéses formában rendelkezésre állási keret kialakítása helyben Dunaújvárosban Rónaszegi Tiborral szabadalmi ügyvivővel hosszú ideje dolgozik együtt kamaránk, bevonását szakértőként javasoljuk. Alapfokú iparjogvédelmi képzés helyben történő megszervezése SZTNH-val és kamarai kollégák és KKV- k delegálása PBKIK átadja a szervezési tapasztalatait és elkészült szakmai anyagait, a szervezést segítendő. Partneri kapcsolat kialakítása a Riglersystem Európa Kft-vel PBKIK felvállalja a kapcsolatteremtést és DKIK által jelölt időpontban egy bemutató megszervezését. A Riglersystem Európa Kft. a PBKIK szerződött partnere, 3 nagy egyetem (Pécs, Győr, BME) szolgáltatója, a Bács-Kiskun Megyei Kamara elnöke vállalkozásának SZEM fejlesztője, stb. DKIK szervezeti kultúra fejlesztése: innovációs bizottság fejlesztők fóruma. 27

28 8.1. Innovációs Bizottság Kamaránk innovációs bizottságot működtet, melynek tagjai között helyi innovatív vállalatok vezetői és a Pécsi Tudományegyetem szakértői is megtalálhatók. A bizottság évente legalább 4 alkalommal ülésezik és irányítja a Kamara innovációs tevékenységét. A bizottság elnöke a Kamara alelnöke is egyben. A bizottság ügyrendje az alábbi, amelyet a Megrendelő DKIK is alkalmazhat saját belső szervezeti egységének létrehozása során. A bizottság a kamara azon szerve, amely a kamara kutatás-fejlesztéssel, technológia transzferrel és egyéb innovációval kapcsolatos feladatait koordinálja. I. A bizottság feladatai 1. Helyzetelemzés a) A bizottság évente felméri a baranyai gazdaság innovációs szintjét, és folyamatosan figyelemmel kíséri a fejlődési folyamatát. b) Elemzi és meghatározza, hogy a fejlődést támogató döntési szinteken milyen kompetenciával és érdekérvényesítő erővel vannak jelen a kamarai tisztségviselők. 2. Kapcsolattartás a) A bizottság munkája során kapcsolatot tart az MKIK Ipari Bizottság Innovációs Szekciójával, a témakörrel foglalkozó kormányzati és önkormányzati szervekkel, felsőoktatási és közhasznú szervezetekkel, és velük olyan széles körű együttműködésre törekszik, amely révén segítheti a baranyai vállalkozások informálását, innovációs fejlődését. b) A bizottság fontos feladata a vállalkozások és a felsőoktatás, és az egyetemi kutatóhelyek közötti kapcsolat, és együttműködés megteremtése. c) A bizottság kapcsolatot tart a kamara szakmai osztályainak és városi testületeinek elnökségeivel, segíti e testületek munkáját az innovációs kérdésekben. 3. Operatív feladatok a) A bizottság kiemelten foglalkozik a K+F források, innováció-tartalmú pályázatok, az iparjogvédelem, a szabványügy és a minőségügy kérdéseivel. b) A bizottság támogatja a baranyai vállalkozások innovációs tevékenységének nemzetközi láthatóságának megteremtését, nemzetközi szintű technológia transzfer koordinálását. 28

29 c) A bizottság ösztönzi és elősegíti a vállalkozások versenyképességét segítő kutató és fejlesztő intézmények tevékenységét és működését. d) Áttekinti a kamara innovációval kapcsolatos szolgáltatási csomagját, melynek hangsúlyos részét képezik a képzések és rendezvények is. e) Eszközrendszerével támogatja és ösztönzi a vállalkozások innovációs képességének felmérésére alkalmas módszerek és auditok alkalmazását a régióban. f) A K+F tartalmú támogatási szerződésekkel kapcsolatos feladatok ellenőrzésének ellátása, döntés-előkészítés az Elnökség elé az új és lezárt hazai és nemzetközi - pályázatok elfogadásáról. g) Munkájában elsődlegesen a kamarai hivatal keretében működő Regionális Innovációs Centrumra támaszkodik. Igénybe veszi az innovációs partnerekből álló konzorcium nyújtotta előnyöket. h) A bizottság évente előterjesztést tesz az elnökség felé, a Baranya Megyei Innovációs Díjára javasolt személyekről (kamarai tag: Baranya megyében bejegyzett vállalkozás vezetője vagy tulajdonosa, ill. egyéni vállalkozó). i) A bizottság évente előterjesztést tesz az elnökség felé, a Baranya megyei Környezetvédelmi díjra javasolt személyekről (kamarai tag: Baranya megyében bejegyzett vállalkozás vezetője vagy tulajdonosa, ill. egyéni vállalkozó). II. A bizottság hatásköre a) A bizottság évente beszámol tevékenységéről a kamara elnöksége, és küldöttgyűlése felé. b) A bizottság a kamara innovációval kapcsolatos ügyeiben jogosult önálló állásfoglalás kibocsátására. c) A bizottság elnöke a fenti tárgykörökben jogosult a kamara képviseletére. d) A helyzetelemzésekből levont következtetések alapján ajánlásokat készít, programokat, regionális konzorciális együttműködéseket, forrásszerzési helyeket javasol a munkatervekhez. e) A helyzetelemzésekből és az egyéb beérkezett jelzésekből levont következtetések alapján felhívja az elnökség figyelmét a szükséges beavatkozási pontokra, a támogatást igénylő területekre, intézkedést javasolva. f) A bizottság elnökének javaslattételi joga van a bizottság összetételére vonatkozóan. 29

30 g) Döntési jogköre van a bizottság munkájához kapcsolódó költségvetési tételek felhasználásáról, melynek utalványozása a kamara ide vonatkozó szabályzatai alapján történik. III. A bizottság működése a) A bizottság tagjait és elnökét a kamara Küldöttgyűlése szavazza meg. b) A bizottság elnöke a tagok közül helyettesre tesz javaslatot, melyet az elnökség hagy jóvá. c) A bizottság elnöke gondoskodik a bizottságra vonatkozó elnökségi, küldöttgyűlési, valamint ellenőrző bizottsági határozatok végrehajtásáról. d) A bizottság évente legalább három alkalommal ülésezik. e) A bizottság üléseit az elnök hívja össze, az ülés előtt legalább 10 nappal, az időpont, a helyszín és a napirendek ismertetésével. Írásos előterjesztés esetén azt a meghívóhoz mellékelni kell. f) A bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. g) A bizottság döntéseit egyszerű többséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A határozatokat a kamara testületi határozataira vonatkozó előírás szerint sorszámozza. A döntéseket rendkívüli esetben -es szavazással is meghozhatja a bizottság a G pont rendelkezéseinek megfelelően. h) A bizottság éves munkaprogramot készít, amely része a kamara éves programjának és költségvetésének. i) A bizottság éves beszámolót készít tevékenységéről, amely része a kamara éves beszámolójának. j) A bizottság saját döntése alapján albizottságokat alakíthat. A bizottság munkájához szakértők segítségét is igénybe veheti, amely szakértői kört bizottsági ülésen a tagok szavazatainak több mint felével határozza meg a bizottság. k) A bizottság munkáját a kamarai hivatal segíti, a bizottság titkára az innovációs osztályvezető, akit a kamara titkára bíz meg a bizottság elnökének egyetértésével. l) A bizottság üléseiről a titkár jegyzőkönyvet készíttet, melyet az elnök hitelesít. A jegyzőkönyv egy példányát a kamara hivatalában iktatni és irattározni kell. m) A jelen ügyrendben nem szabályozott kérdésekben a kamara szabályzatai és a testületek döntései szerint kell eljárni. 30