Földrajz 9. osztály. 1. A belső bolygók pályájának szemléltetése A Hold Föld körüli mozgása Földrajzi fokhálózat...

Átírás

1 Földrajz 9. osztály 1 Földrajz 9. osztály Tartalom 1. A belső bolygók pályájának szemléltetése A Hold Föld körüli mozgása Földrajzi fokhálózat Földrajzi szélesség és hosszúság felhasználása a távolság meghatározására Kőzetek sűrűsége Üledékképződés - nézzünk egy üledékgyűjtő fenekére! A vulkánkitörés modellezése A víz körforgása Tévelygő áramlások A domborzat (lejtőszög) hatása a felmelegedésre Felszín színének hatása a felmelegedésre Harmatpont és hőmérséklet A havi csapadékmennyiség kiszámítása Szerzők: Bellai László, Herzsenyák László, Kerese Tibor, Lieb Marianna, Varga Bálint Lektorálta: Dávid János főiskolai docens A kísérleteket elvégezték: Laczóné Tóth Anett és Máté-Márton Gergely laboránsok Készült a TÁMOP / A természettudományos oktatás módszertanának és eszközparkjának megújítása Kaposváron című pályázat keretében Felelős kiadó: Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata A tananyagot a felelős kiadó megbízása alapján a Kaposvári Városfejlesztési Nonprofit Kft. fejlesztette Szakmai vezető: Vámosi László laborvezető, Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár A fényképeket készítette: Szellő Gábor és Tamás István, Régió Média BT. Tördelőszerkesztő: Parrag Zsolt, Ráta 2000 KFT. Kiadás éve: 2012, példányszám: 90 db VUPE 2008 Kft Kaposvár, Kanizsai u. 19. Felelős vezető: Vuncs Rita

2 Földrajz 9. osztály 1. A belső bolygók pályájának szemléltetése Emlékeztető, gondolatébresztő Melyek a belső bolygók? Milyen irányban keringenek ezek a bolygók (a sarkcsillag felől nézve)? Kinek a nevéhez köthető a bolygómozgás törvényeinek megalkotása? 2 Készítette: Varga Bálint Hozzávalók (eszközök, anyagok) fatábla, rajta két, egymástól 12 cm-re levő szeggel A3-as papírlap zsineg (csomókkal, hurkokkal) ceruza Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Helyezd el a zsinegen levő első hurkot úgy, hogy a szegek belül legyenek! 2. Tedd a ceruza hegyét az első hurkon belülre (első csomón belülre), majd a zsineget feszesen tartva húzz vonalat a lapra! 3. Ismételd meg az előbbi lépést a többi három hurokkal ( a többi három csomón belülre helyezve a ceruza hegyét)! 4. Ha megvan a négy vonalad, szedd le a zsineget és a papírt a tábláról! 5. Az alakzatok rajzolása közben gondold át, hogyan lehetne a kísérlettel igazolni a bolygómozgás törvényeit!

3 Feladatlap 3 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Milyen alakzatokat kaptál a rajzolás után? 2. Hogy hívjuk az alakzatnak azokat a pontjait, ahol a szegek találhatók? 3. Egészítsd ki a bolygómozgás első törvényét: a bolygók.... alakú pályán keringenek, amelynek egyik... a... áll. 4. Ismételd meg az egyik vonal rajzolását. A pálya melyik részén tudod gyorsabban mozgatni a ceruzát? 5. Egészítsd ki a bolygómozgás második törvénye egyszerűsített megfogalmazását: a bolygók napközelben...., naptávolban.... haladnak a pályájukon. 6. Alkalmas-e a napóra pontos időmérésre az év minden szakaszában? Miért? 7. Melyik híres csillagász világképe alapján lenne igaz, hogy a napóra az év során egyenletesen mutatja az időt? Miért? 8. Egészítsd ki a bolygómozgás harmadik törvénye egyszerűsített megfogalmazását: minél..... van egy bolygó a Naptól, annál.... idő alatt kerüli meg azt. A belső bolygók helyzete a Naphoz viszonyítva Felhasznált irodalom VAN Cleave, Janice (1994): Földrajz. Könnyű és egyszerű gyakorlatok a földrajz játékos tanulásához. Springer-Hungarica Kiadó. Budapest ISBN X pp ÁBRA: (2012.V.4) felhasználásával készített saját szerkesztés.

4 Földrajz 9. osztály 4 2. A Hold Föld körüli mozgása Készítette: Herzsenyák László Melyik nagybolygónak nincsen holdja? Milyen távol van Földünktől a Hold? Ki járt és mikor a Holdon? Miért alakul ki az árapály jelensége a Földön? Emlékeztető, gondolatébresztő Hozzávalók (eszközök, anyagok) erős fényű lámpa vagy erős természetes napfény a kísérlethez két tanuló kell Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Feladatunk, hogy szemléltessük a Hold tengely körüli forgását és Föld körüli keringését. Bemutatásához két tanuló szükséges. 2. A két tanuló álljon egymással szemben, egyik lesz a Nap a másik a Hold! 3. Álljon a Földet szimbolizáló tanuló a tanterem középre, vele arccal szemben a Holdat megjelenítő tanuló! 4. Figyelj! Milyen irányba kering a Hold? Milyen irányba induljon el a tanuló? Helyesen, az óramutató járásával ellenkező irányba, nyugatról keletre! 5. Helyezd el majd kapcsold be az állólámpát úgy, hogy a középen álló tanuló jobb oldalát világítsa meg! 6. Keringés és forgás indul! Vigyázz! Betartani azon feltételt, hogy a Hold keringési ideje és forgási ideje azonos, a Földről nézve a Holdnak mindig ugyanazon oldalát látjuk! 7. Figyeld a mozgást végző tanulót! Hogyan változik a megvilágított felület a mozgást végző tanulón? 8. Rajzold fel a kísérlet után a megvilágított Hold alakváltozásait!

5 Feladatlap 5 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Ha a Föld, a Nap és a Hold egy geometriai síkban helyezkedik el, napfogyatkozás illetve holdfogyatkozás lesz. Írd be a három égitest nevét a körökbe abban a sorrendben, ahogy ekkor elhelyezkednek! Holdfogyatkozás: Napfogyatkozás: 2. Mit láthattak a Balatonnál nyaralók augusztus 11-én? A Hold fényváltozásainak szemléltetése tanulókkal Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

6 Földrajz 9. osztály 6 3. Földrajzi fokhálózat Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kerese Tibor A Föld közel gömb alakú. A gömb metszete kör. A teljes kör 360 fok, a félkör 180 fok, a negyedkör 90 fok. Hipparkhosz görög tudós szerint ez felhasználható arra, hogy a gömbfelület egyes pontjait két egymásra merőleges szögtávolsággal meghatározhassuk. Ötlete a lapos Föld gondolkodás elterjedésével feledésbe merült. A XVII. századtól mégis ezt a rendszert használjuk a földrajzi helymeghatározásra. A kezdő szélességi kör az Egyenlítő, innen fokot mérhetünk északra és délre, a sarkpontokig. A kezdő hosszúsági kör a London melletti greenwichi Királyi Csillagvizsgálón áthaladó délkör, innen fokot mérhetünk keletre és nyugatra. A GPS készülék ezt a két koordinátát határozza meg műholdak segítségével. Próbáld ki! Hozzávalók (eszközök, anyagok) GPS készülék tájoló Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) I. próba 1. Keresd meg a GPS segítségével a (É/N) 46,360 és (K/E) 17,800 koordinátát! (Német István fasoron a Biczó Ferenc utca sarkától nyugati irányban 1 háznyira) 2. Menj el a Somssich Pál utcán a Református templom melletti bölcsődéig! 3. Olvasd le és jegyezd fel a koordinátákat! 4. Nézd meg a tájolón, milyen irányban haladtál! Melyik koordináta változott? II. próba 1. Keresd meg a GPS segítségével a kórház portája előtt a 46,36000 szélességet! 2. Olvasd le és jegyezd fel a hosszúságot! 3. Menj végig a Tallián Gyula utcán a 48-as Ifjúság útján is túl, amíg tudsz egyenesen haladni! 4. Olvasd le és jegyezd fel a koordinátákat! 5. Nézd meg a tájolón, milyen irányban haladtál! Melyik koordináta változott? Figyelmeztetés: Vigyázz az utcán a forgalomra!

7 Feladatlap 7 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Mik voltak a pozícióid az első esetben? kiindulópont szélessége:..., kiindulópont hosszúsága:... végpont szélessége:..., végpont hosszúsága: Milyen irányban haladtál?..... Melyik koordináta változott? Mik voltak a pozícióid a második esetben? kiindulópont szélessége:..., kiindulópont hosszúsága:... végpont szélessége:..., végpont hosszúsága: Milyen irányban haladtál?..... Melyik koordináta változott? A Google Maps segítségével keress két-két helyet, ami a kezdő pozícióddal azonos szélességen illetve hosszúságon van! , , , Keresd meg azt a helyet is, ami a kiindulóponttal azonos hosszúságon, de ellentétes szélességen van! (északi helyett déli szélességen) Ez a hely... -ban található. Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

8 Földrajz 9. osztály 8 Készítette: Kerese Tibor 4. Földrajzi szélesség és hosszúság felhasználása a távolság meghatározására Emlékeztető, gondolatébresztő A földrajzi fokhálózat szélességi körei a sarkok felé haladva egyre csökkenő kerületű, párhuzamos körök. A hosszúsági körök egyenlő hosszúságú félkörök, a köztük lévő távolság a sarkok felé haladva csökken, és a sarkpontokon találkoznak. Ugyanazon szélességi kör két-két, egyenlő foktávolságra levő hosszúsági kör közötti távolság megegyezik. A koordináták ismerete így felhasználható a földfelszíni pontok távolságának a meghatározására. Próbáld ki! GPS készülék Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) I. próba 1. Haladj annyit északi vagy déli irányban, hogy pontosan 0.01 fokot változzon a GPS által mutatott szélesség érték (latitude)! (pl. a Tallián Gyula utcában a kórház bejáratától az utca északi végéig, a 46,36 fokos szélességtől a 46,37 fokig) Eközben a hosszúság nem változik. 2. Olvasd le és jegyezd fel a megtett távolságot! II. próba 1. Haladj annyit nyugati vagy keleti irányban, hogy a hosszúság változzon pontosan 0,01 fokot (longitude)! (pl. a Bajcsy-Zsilinszky utcán a bíróság nyugati sarkától a Biczó Ferenc utcáig, a 17,79 fok hosszúságtól a 17,80 fokig) Eközben a szélesség nem változik. 2. Olvasd le és jegyezd fel a megtett távolságot! Figyelmeztetés: Vigyázz az utcán a forgalomra!

9 Feladatlap 9 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Mekkora távolságot jelentett az É-D irányban megtett 0.01 fok? Mekkora távolságot jelentene egy teljes szélességi fok megtétele? Mekkora távolságot jelentett az Ny-K irányban, megtett 0.01 fok? Mekkora távolságot jelentene egy teljes hosszúsági fok megtétele? Skandináviában kisebb vagy nagyobb távot jelentene az 1 fok hosszúság eltérés? Egyiptomban kisebb vagy nagyobb távot jelentene az 1 fok hosszúság eltérés?... Válaszaidat ellenőrizheted a wikimapia.org oldalon a távolságmérés funkcióval. (A koordinátákat a címsorban látod.) 7. Tapasztalataidat felhasználva a wikimapia.org segítségével keresd meg az alábbi helyeket! A. Kaposvártól 1443 km-re északra: koordináták: sz.:..., h., hely:... B. Kaposvártól 7777 km-re délre: koordináták: sz.:..., h., hely:..... C. Kaposvártól 2400 km-re keletre: koordináták: sz.:..., h., hely:..... D. Kaposvártól 6400 km-re nyugatra: koordináták: sz.:..., h., hely:..... Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

10 Földrajz 9. osztály Kőzetek sűrűsége Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Varga Bálint Melyek a kőzetek fő csoportjai? Hogyan számolható ki a sűrűség a tömeg és a térfogat ismeretében? Mi a sűrűség mértékegysége? Mi határozza meg a kőzetek sűrűségét? Mi okozza egyes kőzetek nagyobb sűrűségét? Hozzávalók (eszközök, anyagok) 5 db 100 ml-es mérőhenger 5 db megszámozott kőzetminta érzékeny elektronikus mérleg víz Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Vedd a kezedbe a mintákat és becsléssel rendezd őket sűrűségük szerint növekvő sorrendbe: Mérd meg a kőzetminták tömegét és írd az eredményeket a feladatlap táblázatába! 3. Tölts a mérőhengerbe 50 ml (cm 3 ) vizet! 4. Helyezd a kőzetmintákat a mérőhengerbe, és olvasd le a térfogatnövekedést (kőzetminták térfogata)! Írd az eredményeket a feladatlap táblázatába! 5. Számítsd ki a minták sűrűségét!

11 Feladatlap 11 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Méréseid és számolásaid alapján töltsd ki az alábbi táblázatot! 2. Párosítsd a felsorolt kőzet és ásványneveket a mintákhoz: mészkő, gránit, magnetit, kőszén, riolittufa MINTA száma tömege térfogata sűrűsége neve (g) (cm 3 ) (g/cm 3 ) Melyik mintának a legnagyobb a sűrűsége? 4. Milyen fémet tartalmaz ez a kőzet? 5. Miért marad el a kőzet sűrűsége a fém sűrűségétől (7,8 g/cm 3 )? 6. A Föld átlagos sűrűsége 5,5 g/cm 3. Az általad mért gyakori (felszíni) kőzetek sűrűsége ennek csak 50-60%-a. Mire következtetsz ebből? Felhasznált irodalom Saját ötlet alapján. ÁBRA: Robert E. FARIEL, Robert W. HINDS, David B. BEREY, Bonnie B. BARR, (1987) Earth Science. Menlo Park, Addison-Wesley. ISBN p. 29. felhasználásával készített saját szerkesztés.

12 Földrajz 9. osztály Üledékképződés - nézzünk egy üledékgyűjtő fenekére! Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Lieb Marianna A litoszféra különböző ásványokból álló ásványtársulatát kőzetnek nevezzük. A leggyakoribb kőzetalkotó ásványok: a kvarc és a különféle földpátok és csillámok. Milyen keletkezési körülményekre utal az üledékes kőzet elnevezés? Hol halmozódhatnak fel és válhatnak kőzetté a különböző típusú üledékek? Hozzávalók (eszközök, anyagok) befőttesüveg tetővel, ha van rá lehetőség inkább nagyobb méretű (2-5 literes) üveget használjunk! víz különböző méretű kövek kavics homok agyag Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsük meg a befőttes üveget kb. 1/3 részig kövekkel, kavicsokkal, homokkal és agyaggal! 2. Ezután töltsük majdnem tele vízzel, majd zárjuk le az üveget a fedővel! 3. Jól rázzuk össze az egészet, majd tegyük le az asztalra, és figyeljük meg az ülepedést! Ha van rá lehetőség, mérjük stopperórával az egyes anyagok ülepedésének idejét!

13 Feladatlap 13 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály A kísérlet megfigyelése és az ismereteid alapján oldd meg az alábbi feladatokat! 1. Írd le, milyen sorrendben ülepedtek le az egyes anyagok! Mit gondolsz, mitől függ az üledepés sorrendje? Válaszodat egész mondatban fogalmazd meg! Nevezz meg a vízen kívül olyan két külső erőt, amely szerepet játszik a kőzetanyagok szállításában és felhalmozásában! A kísérletben szereplő anyagok az üledékes kőzetek melyik csoportjába sorolhatóak? Egészítsd ki a kőzetek körforgását bemutató ábrát a megfelelő kőzetcsoportok megnevezésével! Írd a betűjelek mellé a megfelelő megoldást! A).. B) C). D) 6. Mi az oka a kőzetek körforgásának? Felhasznált irodalom ( ) ÁBRA: SÁRFALVI Béla-TÓTH Aurél (1990): Földrajz a gimnázium I. osztálya számára. 11. javított kiadás. Tankönyvkiadó, Budapest pp. 77. ISBN felhasználásával készült saját szerkesztés.

14 Földrajz 9. osztály A vulkánkitörés modellezése Készítette: Lieb Marianna Emlékeztető, gondolatébresztő A vulkáni működés a kőzetlemez határokhoz kapcsolódik, így a tűzhányók többsége óceánközépi hátságok vagy mélytengeri árkok környezetében található. A különböző elhelyezkedés eltérő vulkáni működést, formát és kőzetanyagot eredményez. Milyen jelenségek utalhatnak egy vulkán közelgő kitörésére? Milyen vulkáni kőzeteket ismersz? Milyen hatással vannak az emberek mindennapi életére a vulkánok? Hozzávalók (eszközök, anyagok) egy nagyobb üvegkád 0, 5 literes műanyag palack 3-4 evőkanál szódabikarbóna 1-1, 5 dl ecet (20%-os / 10%- os) 1-1, 5 dl víz 1 kiskanál piros ételfesték vagy málnaszörp egy kiskanál mosogatószer vizes homok vagy só - lisztgyurma tölcsér Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Töltsük a műanyag palackba a szódabikarbónát a tölcsér segítségével és átmenetileg csavarjuk rá a kupakját, hogy amíg építkezünk, ne essen bele homok! 2. Tegyük az üvegkádba a palackot és építsünk köré vizes homokból vagy a só-liszt gyurmából egy vulkáni kúpot, úgy, hogy a palack szája a kráter legyen! 3. Ha elkészült a vulkánmodell, távolítsuk el a kupakot és a tölcsér segítségével, óvatosan töltsük bele a mosogatószert! Adjuk hozzá a vizet! 4. Tegyük az ecetbe a ételfestéket vagy a szörpöt és a keveréket szintén öntsük a palackba! 5. A tölcsért gyorsan vegyük ki, és lépjünk hátrább, mert heves reakcióval kitör a vulkánunk!

15 Feladatlap 15 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály A kísérlet tapasztalatai és az ismereteid alapján válaszolj az alábbi kérdésekre! 1. Adj magyarázatot a kísérletre! Mi idézhette elő a heves vulkánkitörést? 2. Egészítsd ki a lenti ábrát! Írd a következő fogalmat a megfelelő betűjel mellé! kráter, kürtő (magmacsatorna), magmakamra, gőzök és gázok, vulkáni törmelék, lávafolyás 3. Vesd össze a lenti ábrán szereplő vulkánt a kísérletben épített vulkánnal! Egészítsd ki a megfelelő fogalmak beírásával az alábbi mondatot! A műanyag palack a.... nak és a.....nek is megfeleltethető. A műanyag palack szája a... A palackból kiömlő, piros folyadék a Hogyan nevezzük a működése és a felépítése alapján, az ábrán látható vulkánt? Fogalom megnevezése:... Fogalom rövid magyarázata: Írj egy konkrét példát erre a vulkántípusra! Vulkán megnevezése:.... Felhasznált irodalom HARSÁNYI Tibor (2008. május): Természettudományok - Tanári kincsestár. 27. kiegészítő kötet. Raabe Tanácsadó és Kiadó, Budapest pp. C ISBN ÁBRA: Saját ötlet alapján.

16 Földrajz 9. osztály A víz körforgása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Lieb Marianna A víz Földünk egyik legfontosabb, állandóan megújuló természeti kincse. A Föld folyékony vízkészletének előfordulása és nagy mennyisége egyedülálló a Naprendszeren belül. A földfelszín hány százalékát teszi ki a vízzel borított terület? Nevezd meg a Naprendszer azon égitesteit, amelyeken valamilyen formában megtalálható a víz! Milyen formában van jelen a víz a Földünk egyes geoszféráiban? Hozzávalók (eszközök, anyagok) kisméretű akvárium (vagy műanyag doboz) átlátszó fedővel Petri csésze agyag vagy gyurma asztali lámpa nagy teljesítményű izzóval víz jégkocka dörzstál törővel Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Készítsünk egy hegyet gyurmából (agyagból) és helyezzük el az akvárium (doboz) egyik sarkába! 2. Öntsünk annyi vizet a dobozba, hogy a hegy lábát (kb. negyed rész) elborítsa! 3. Tegyük a dobozra a tetőt! 4. A tetőre, a hegy fölé, a víz felőli oldalra helyezzük a Petri csészét és tegyük bele a dörzstálban összezúzott jeget! 5. A lámpát állítsuk a doboz másik része fölé úgy, hogy a vizet világítsa meg és kapcsoljuk be! 6. Figyeld meg a lezajló folyamatokat és oldd meg a kísérlethez kapcsolódó feladatokat!

17 Feladatlap 17 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály Vesd össze a kísérlet során szerzett tapasztalataidat a lenti ábrával és oldd meg az alábbi feladatokat! 1. A kísérletet megfigyelve észreveheted, hogy a vízkörforgásnak egy fontos eleme, tulajdonképpen a motorja az ábráról lemaradt. Mi ez a fontos elem? Válaszodat rajzold az ábra megfelelő helyére! 2. Az ábra bizonyos elemei viszont nem lelhetőek fel a kísérletben, melyek ezek? Karikázd be az ábrán ezeket az elemeket! 3. Egy szórakozott diák összekeverte a jegyzeteiben a vízkörforgás egyes fázisait. Sorszámozással alakítsd ki a helyes sorrendet! Segítségül megadtuk a folyamat egyik elemének sorszámát. a lehulló csapadék egy része a felszínről és a növényzetről elpárolog,... a vízgőz egy másik részét a szél a kontinensek fölé sodorja, ott indul meg a felhő- és csapadékképződés, a vízgőz kicsapódásával részben már az óceánok és a tengerek felett megkezdődik a felhő- és csapadék képződés, a csapadék másik része a kőzet- és talajviszonyoktól függően a mélybe szivárog, 1. a napsugárzás felmelegíti az óceánok és a tengerek vizét, egy harmadik része a felszíni vízfolyásokon keresztül visszakerül a tengerek medencéjébe. a felmelegedő tengervíz párolog, vízgőz keletkezik, Felhasznált irodalom ( ) ÁBRA: Földrajz -középszint, írásbeli vizsga, II. összetevő ( ), pp. 9. felhasználásával készített saját szerkesztés.

18 Földrajz 9. osztály Tévelygő áramlások Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Bellai László Hogyan jött létre Földünk vízburka? Milyen a szárazföldek és óceánok aránya? Hogy jönnek létre a tengeráramlások? Milyen tényezők befolyásolják a tengeráramlások irányát? Hozzávalók (eszközök, anyagok) akvárium/gyermekfürdető kád víz ragasztó+madzagok téglatestek, más nagyméretű szabályos és szabálytalan alakú tárgyak hajszárító/vízáramoltató apró hungarocellgolyók Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Az akváriumot töltsd fel vízzel! 2. A téglatestekre és tárgyakra ragaszd fel a kisméretű cérna, vagy madzagdarabokat! 3. Első alkalommal véletlenszerűen helyezd el a testeket az akváriumban! 4. A hajszárító vagy áramoltató segítségével hozd mozgásba a vizet! 5. A mozgás kiindulópontjához szórd az apró golyókat! 6. A golyók segítségével figyeld meg a kialakuló áramlatokat, majd készíts róla vázlatot! 7. A testek helyének változtatásával próbálj új áramlásrendszereket létrehozni!

19 Feladatlap 19 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. A természetben mi mozgatja a tengeráramlásokat? Miért nem alakul ki a természetben ideális áramlási rendszer? Hogyan befolyásolják a kontinensek az áramlások irányát? Hogyan befolyásolják az áramlások a kontinensek éghajlatát? Hideg áramlások:...6 Meleg áramlások: Az áramlásokról készült vázlatokat vesd össze a földrajzi atlaszban található áramlási rendszerekkel! Sikerült-e valamelyiket rekonstruálni? 6. A földrajzi atlasz segítségével határozd meg, hogy a felsorolt tengeráramlásokat melyik szélrendszer mozgatja! a) Golf-áramlás b) Dél-Egyenlítői-áramlás c) Falkland-áramlás d) Egyenlítői-ellenáramlás Felhasznált irodalom BORSY Zoltán (szerk.) (1993): Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest pp NEMERKÉNYI Antal-SÁRFALVI Béla (2010): Általános természetföldrajz gimnáziumok számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest p ÁBRA: Saját ötlet alapján.

20 Földrajz 9. osztály A domborzat (lejtőszög) hatása a felmelegedésre Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kerese Tibor Hegyvidékeken a szőlő- és gyümölcsültetvények általában a déli oldalakon helyezkednek el. Az északi oldalon többnyire erdőket láthatsz. Az Alpokban a hóhatár a déli oldalon kb méter, míg az északin kb méter körül van. Mi lehet az oka ezeknek a különbségeknek? Bizonyítsd elméletedet kísérlettel is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 3 db fekete bútorlap (kb. 50x50cm) 2 db léc a feltámasztáshoz 3 db hőszenzor félkemény papírlap az árnyékoló elkészítéséhez celux hőkamera (napsütés) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Celluxszal rögzítsd a bútorlapok felületére a hőszenzorokat, és papírból készíts föléjük kis árnyékolókat! 2. Tedd ki a napfényre a 3 fekete bútorlapot! Egyiket fektesd le vízszintesen a földre, modellezve a síkság besugárzási viszonyait! A másikat támaszd fel a Nap irányába úgy, hogy a sugarak közel merőlegesen érkezzenek rá, ezzel modellezve a déli lejtő besugárzási viszonyait! A harmadikat támaszd fel a Nappal ellentétes irányban úgy, hogy a felületét éppen érje a napfény, modellezve ezzel az északi lejtő besugárzási viszonyait! Figyelj arra, hogy a hőszenzorokat ne érje közvetlenül a napfény! 3. Kövesd a felmelegedést a hőszenzorok értékének percenkénti leolvasásával! Jegyezd fel az értékeket! 4. A hőkamerával figyelheted folyamatosan is a lapok felmelegedését perc elteltével a kezeddel is ellenőrizheted a különbséget.

21 Feladatlap 21 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Melyik lap melegedett fel legjobban? A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző 2. Melyik lap melegedett fel legkevésbé? A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző 3. Ábrázold grafikonon a három hőszenzor percenkénti értékeit! 4. Melyik grafikon meredeksége a legnagyobb? A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző 5. Melyik grafikon meredeksége a legkisebb? A. vízszintes, B. délre néző, C. északra néző Figyeld meg az ábrákat! A napsugárzás kb W energiát jelent négyzetméterenként a sugarakra merőlegesen. A felszínen ez az energia oszlik el a napsugár beesési szögének megfelelően. 6. Párosítsd az ábrákat a grafikonokhoz! 7. A vízszintesen fekvő lapnál a napsugárzás beesési szögét mi befolyásolja? Ez alapján fogalmazd meg javaslatodat: Hogyan célszerű elhelyezni a ház zöld energiaellátásához felszerelt napkollektorokat vagy napelemeket?... Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

22 Földrajz 9. osztály Felszín színének hatása a felmelegedésre Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Kerese Tibor A mediterrán területeken a házak falát szinte mindig fehérre meszelik, míg az északi területeken az épületek általában színesek. A fekete autó a napon jobban felmelegszik, mint a fehér. Mi lehet az oka ezeknek a különbségeknek? Bizonyítsd elméletedet kísérlettel is! Hozzávalók (eszközök, anyagok) 3 db különböző színű bútorlap (kb. 50x50 cm) egy (közép) zöld, egy fekete, egy fehér 3 db hőszenzor félkemény papírlap az árnyékolás elkészítéséhez ragasztószalag hőkamera (napsütés) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Ragasztószalaggal rögzítsd a bútorlapok felületére a hőszenzorokat, és papírból készíts föléjük árnyékolókat! 2. Tedd ki a különböző színű bútorlapokat a napfényre, vízszintesen a földre! 3. Figyelj arra, hogy a hőszenzorokat ne érje közvetlenül a napfény! 4. Kövesd a felmelegedést a hőszenzorok értékének percenkénti leolvasásával! Jegyezd fel az értékeket! 5. A hőkamerával figyelheted folyamatosan is a lapok felmelegedését perc elteltével ellenőrizheted a kezeddel is a különbséget.

23 Feladatlap 23 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Melyik lap melegedett fel legjobban? A. zöld, B. fehér, C. fekete 2. Melyik lap melegedett fel legkevésbé? A. zöld, B. fehér, C. fekete 3. Ábrázold grafikonon a három hőszenzor percenkénti értékeit! 4. Melyik grafikon meredeksége a legnagyobb? A. zöld, B. fehér, C. fekete 5. Melyik grafikon meredeksége a legkisebb? A. zöld, B. fehér, C. fekete Figyeld meg az ábrákat! A napsugárzás kb. 1000W energiát juttat négyzetméterenként a felszínre a sugarakra merőlegesen. A felszínt ennek az energiának a nagyobbik része melegíti fel. 7. Mi történik az energia kisebb részével? Párosítsd az ábrákat a grafikonokhoz! 8. Ez alapján fogalmazd meg javaslatodat: Milyen színűre célszerű befesteni a napenergia-nyerő eszközöket?..... Milyen színű ruházatot ajánlanál egy mediterrán nyaraláshoz?... Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

24 Földrajz 9. osztály Harmatpont és hőmérséklet Készítette: Kerese Tibor Emlékeztető, gondolatébresztő A hűtőből kivett hideg üvegen vízcseppek jelennek meg. Nyáron reggelente a fű rendszerint vizes. Mi lehet ennek az oka? A levegőben lévő pára mennyisége és annak kicsapódása függ a hőmérséklettől, illetve annak változásától. Bizonyítsd ezt kísérlettel! Hozzávalók (eszközök, anyagok) főzőlap főzőedény hajszárító befőttes üveg (esetleg benne dekordróttal rögzített virág vagy fű) hűtőszekrény (vagy nagyobb edény hideg víz) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. A főzőedényben forralj fel vizet, közben melegítsd fel hajszárítóval a befőttes üveget! 2. Tartsd a gőzölgő forró víz fölé az előmelegített befőttes üveget szájával lefelé! 3. Pár másodperc után zárd le a befőttes üveget! 4. Tedd be a hűtőbe és várj egy ideig! 5. Vedd ki a befőttes üveget a hűtőből, és nézd meg keletkezett-e benne új anyag! Figyelmeztetés: Vigyáz a forró vízzel! Balesetet okozhat.

25 Feladatlap 25 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Mi volt a lehűtött befőttes üveg új tartalma? Hogyan keletkezhetett az új anyag? Mire következtetsz ebből? Válaszd ki a helyes megoldás betűjelét! A hőmérséklet csökkenésével a levegő párabefogadó képessége: A. nőtt B. nem változott C. csökkent. 4. Melyik csapadékfajta képződésére emlékeztet a befőttes üvegben lejátszódott folyamat? Készítsd el a táblázat adatai alapján a levegő telítettségi diagramját! Hőmérséklet 0 C Max. páratartalom g/m 3 2,4 3,3 4,8 6,8 9,4 12,8 17,3 23,1 30,4 6. Ábrázold a diagramban a 12,8 g/m 3 párát tartalmazó levegő, hőmérséklet és páratartalom görbéjét, amikor az éjszaka folyamán 25 fokról lehűl o C-ra! Válaszolj a kérdésekre! A 12,8 g hány %-a annak a párának, amit a 25 o C-os levegő befogadni képes?..... Hány o C-on indult meg a harmatképződés a lehűlés közben?.... Hány g/m 3 pára maradt a levegőben hajnalra?..... Saját ötlet alapján. ÁBRA: Saját ötlet alapján. Felhasznált irodalom

26 Földrajz 9. osztály A havi csapadékmennyiség kiszámítása Emlékeztető, gondolatébresztő Készítette: Varga Bálint Milyen csapadékfajtákat ismersz? Hogyan képződik a hulló csapadék? Hipotézis: különböző évek azonos havi csapadék adatai (kisebb-nagyobb mértékben) eltérhetnek egymástól. telepített meteorológiai állomás csapadékmérő műszere és annak adatai Hozzávalók (eszközök, anyagok) Mit csinálj, mire figyelj? (megfigyelési szempontok, végrehajtás) 1. Tanulmányozd az elmúlt hónap csapadék adatait! 2. Nézd meg az év többi hónapjának csapadék adatait mutató grafikonokat!

27 Feladatlap 27 FELADATLAP Mi történt? (tapasztalatok rögzítése) Földrajz 9. osztály 1. Mennyi volt az elmúlt hónapban a legnagyobb napi csapadékmennyiség! Milyen időjárási képződmény okozhat nagymennyiségű napi csapadékot? A napi csapadékmennyiségek összeadásával számold ki a havi csapadékmennyiséget! napok Napi csap. (mm) Havi csap. (mm) 4. Hasonlítsd össze a vizsgált hónap csapadékmennyiségét a Kaposváron 2011-ben mért azonos hónap adatával (ld. ábra)! Több, vagy kevesebb a múlt havi érték az adott év azonos hónapjának adatánál? 5. Az ábra adataiból határozd meg Kaposvár évi csapadékmennyiségét! 6. Hasonlítsd össze ezt a két értéket (a vizsgált hónap ill. a 2011-ben mért azonos hónap csapadékmennyisége) egy atlasz évi csapadékmennyiség tematikus térképének adataival! 7. Milyen tényezők nehezíthetik a csapadék pontos mérését? 8. Számold ki, hogy 1 mm csapadék lehullása esetén hány liter víz érkezik a felszín egy m 2 -ére? 9. Válassz ki egy bő csapadékú napot! Számold ki, hogy az aznapi csapadékmennyiségből hány liter víz érkezett a labor épületének 240 m 2 -es felületére! Felhasznált irodalom Ábra: a pro.idokep.hu oldalon elérhető Kaposvár (mmg) mérőállomás adatai ( ) alapján saját szerkesztés Saját ötlet alapján. ÁBRA: a pro.idokep.hu oldalon elérhető Kaposvár (mmg) mérőállomás adatai ( ) alapján saját szerkesztés

28 A laboratóriumi munka rendje 1. A laboratóriumi helyiségben a gyakorlatok alatt csak a gyakorlatvezető tanár, a laboráns, illetve a gyakorlaton résztvevő tanulók tartózkodhatnak. 2. A teremben tartózkodó valamennyi személy köteles betartani a tűzvédelmi és munkavédelmi előírásokat. 3. A gyakorlat végeztével a tanulók rendbe teszik a munkaterületüket, majd a gyakorlatvezető tanár átadja a laboránsnak a helyiséget. A csoport ezek után hagyhatja el a termet. 4. A laboratóriumot elhagyni csak bejelentés után lehet. 5. A gyakorlaton részt vevők az általuk okozott kárért anyagi felelősséget viselnek. 6. Táskák, kabátok tárolása a laboratórium előterének tanulószekrényeiben megengedett. A terembe legfeljebb a laborgyakorlathoz szükséges taneszköz hozható be. 7. A laboratóriumi foglalkozás során felmerülő problémákat (meghibásodás, baleset, rongálás, stb.) a gyakorlatvezető tanár a laborvezetőnek jelenti és szükség szerint közreműködik annak elhárításában és a jegyzőkönyv felvételében. Munkavédelmi és tűzvédelmi előírások a laboratóriumban Az alábbi előírások minden személyre vonatkoznak, akik a laboratóriumban és az előkészítő helyiségben tartózkodnak. A szabályok tudomásulvételét aláírásukkal igazolják, az azok megszegéséből eredő balesetekért az illető személyt terheli a felelősség. 1. Valamennyi tanulónak kötelező ismerni a következő eszközök helyét és működését: - Gázcsapok, vízcsapok, elektromos kapcsolók - Porraloltó készülék, vészzuhany - Elsősegélynyújtó felszerelés - Elszívó berendezések - Vegyszerek és segédanyagok 2. A gyakorlatokon kötelező egy begombolható laborköpeny viselése, melyeket a tanulók helyben vehetnek igénybe. Köpeny nélkül a munka nem kezdhető el. 3. A hosszú hajat a baleset elkerülése végett össze kell fogni. 4. A laboratóriumban étkezni tilos. 5. A tanárnak jelenteni kell, ha bármiféle rendkívüli esemény következik be (sérülés, károsodás). Bármilyen, számunkra jelentéktelen eseményt (karmolás, preparálás közben történt sérülés stb.), toxikus anyagokkal való érintkezést, balesetet, veszélyforrást (pl. meglazult foglalat, kilógó vezeték) szintén jelezni kell a tanárnak. 6. A nagyobb értékű műszerek ki/be kapcsolásához kérjük a laboráns segítségét. Ezek felsorolása a mellékletben található. 7. A maró anyagok és tömény savak/lúgok kezelése kizárólag gumikesztyűben, védőszemüvegben történhet. Ha maró anyagok kerülnek a bőrünkre, azonnal törüljük le puha ruhával, majd mossuk le bő csapvízzel. 8. Mérgező, maró folyadékok pipettázása csak dugattyús pipettával vagy pipettázó labdával történhet. 9. A kísérleti hulladékokat csak megfelelő módon és az arra kijelölt helyen szabad elhelyezni. A veszélyes hulladékokat (savakat, lúgokat, szerves oldószereket stb.) gyűjtőedényben gyűjtsük. Vegyszermaradványt ne tegyünk vissza a tárolóedénybe. 10. A gyakorlati órák alkalmával elkerülhetetlen a nyílt lánggal, melegítéssel való munka. Működési szabályzat - A gázégő begyújtásának a menete: 1; tűzveszélyes anyagok eltávolítása, 2; a kivételi hely gázcsapjának elzárása, 3; a fő gázcsap kinyitása, 4; az égő levegőszelepének szűkítése, 5; a gyufa meggyújtása, 6; a kivételi hely gázcsapjának kinyitása és a gáz meggyújtása. - A kémcsöveket szakaszosan melegítjük, az edény száját soha ne irányítsuk személyek felé. - Tűzveszélyes anyagokat ne tartsunk nyílt láng közelében. Az ilyen anyagokat tartalmazó üvegeket tartsuk lezárva, és egyszerre csak kis mennyiséget töltsünk ki. - Ne torlaszoljuk el a kijárati ajtót, és az asztalok közötti teret. - Az elektromos, 230 V-ról működő berendezéseket csak a tanár előzetes útmutatása alapján szabad használni. Ne nyúljunk elektromos berendezésekhez nedves kézzel, a felület, melyen elektromos tárgyakkal kísérletezünk, legyen mindig száraz. - Tilos bármely elektromos készülék belsejébe nyúlni, burkolatát megbontani - A meghibásodást jelentsük a gyakorlatvezető tanárnak, a készüléket pedig a hálózati csatlakozó kihúzásával áramtalanítsuk. - Esetleges tűzkeletkezés esetén a laboratóriumot a tanulók a tanár vezetésével a kijelölt menekülési útvonalon hagyhatják el. 11. Munkahelyünkön tartsunk rendet. Ha bármilyen rendellenességet tapasztalunk, azt jelentsük a gyakorlatot vezető tanárnak. Rövid emlékeztető az elsősegély-nyújtási teendőkről Vegyszerek használata mindig csak a vegyszer biztonsági adatlapja szerint történhet. Az elsősegély-nyújtási eljárásokat a gyakorlatvezető tanár végzi. Tűz vagy égési sérülés esetén - Az égő tárgyat azonnal eloltjuk alkalmas segédeszközökkel (víz, homok, porraloltó, pokróc, stb.). Elektromos tüzet vízzel nem szabad oltani. - Vízzel nem elegyedő szerves oldószerek tüzét tilos vízzel oltani! - Az égési sebet ne mossuk, ne érintsük, ne kenjük be, hanem csak száraz gézlappal fedjük be. Kisebb sérülésnél (zárt bőrfelületnél) használhatók az Irix vagy Naksol szerek. Mérgezés esetén - Ha bőrre került: száraz ruhával felitatjuk, majd bő vízzel lemossuk. - A bőrre, illetve testbe kerülő koncentrált kénsavat nem szabad vízzel lemosni, vagy hígítani, mert felforrósodik és égési sérüléseket okoz - Ha szembe jutott: bő vízzel kimossuk (szemzuhany), majd 2%- os bórsav oldattal (ha lúg került a szembe) vagy NaHCO 3 oldattal (ha sav került a szembe) öblítünk és a szemöblögető készletet használjuk. - Ha belélegezték: friss levegőre visszük a sérültet. - Ha szájüregbe jutott: a vegyszert kiköpjük, és bő vízzel öblögetünk. Sebesülés esetén - A sebet nem mossuk vízzel, hanem enyhén kivéreztetjük. - A sebet körül fertőtlenítjük a baleseti szekrényből vett alkoholos jódoldattal, majd tiszta és laza gézkötést helyezünk rá. Kisebb sérüléseknél sebtapaszt alkalmazunk. Áramütés esetén - Feszültség mentesítünk, a balesetest lefektetjük, pihentetjük és a sebeit laza gézkötéssel látjuk el. Amennyiben az áramütés a szívet is leállítaná, azonnali újraélesztésre van szükség. Értesítjük az iskolaorvost.