Magyar ingázók az osztrák munkaerőpiacon. Tapasztalatok és jó tanácsok álláskeresőknek

Átírás

1 Magyar ingázók az osztrák munkaerőpiacon Tapasztalatok és jó tanácsok álláskeresőknek Információs füzet 2012

2

3 Magyar ingázók az osztrák munkaerőpiacon Tapasztalatok és jó tanácsok álláskeresőknek Információs füzet 2012

4 A füzet az EURES-T Pannonia megbízásából a PannoniaACTIVE projekt keretében készült az Európai Unió támogatásával. A füzet alapjául szolgáló felmérést és tanulmányt az EMPIRICA Gazdasági és Társadalomkutató Intézet Kft. készítette.

5 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kutatás célja, módszere A kutatás célja A kutatás módszere A felmérés indokoltsága: a magyar munkavállalók száma és a migrációs hajlam Interjúalanyok Empirikus vizsgálat eredményei Megjelenés az osztrák munkaerőpiacon Motivációk Az álláskeresés módja, keresési tapasztalatok Álláskeresők nyelvtudása Felkészülés az ausztriai munkavégzésre Munkakörülmények Feljebbjutási és fejlődési lehetőségek Jogi feltételek Adózás Társadalombiztosítás Kintléttel kapcsolatos egyéb tapasztalatok Jövőbeli tervek Ingázók tanácsadási igénye Ingázók tanácsai álláskeresőknek Irodalomjegyzék... 37

6 Ne várj, a legjobb alkalom soha nem fog elérkezni. Kezdj hozzá ott, ahol éppen most vagy. Napoleon Hill

7 1. Bevezetés Az EURES-T Pannonia az EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat) hálózat ernyőszervezeteként 2009-ben alakult meg 26 partnerszervezet együttműködésével a nyugat-magyarországi és a kelet-ausztriai régióban. A térségben több határon átnyúló projekt fut, melyek a munkaerőpiac különböző területeit fedik le. Az EURES-T Pannonia célja az említett projektek működését összefogni, eredményeiket közös szintre emelni, illetve a hiányos témakörökben tevékenységeivel továbbfejleszteni a határtérség munkaerőpiacát. Továbbá a partnerség elsődleges feladatának tekinti, hogy olyan szolgáltatást nyújtson, amely hasznos minden olyan munkavállaló/álláskereső számára, aki ki szeretné használni a személyek szabad áramlásának elve által nyújtott lehetőségeket, például munkát szeretne vállalni a határ túloldalán. Ennek segítésére a határmenti területeken az EURES-T Pannonia olyan speciális információt szolgáltat a célcsoport számára, mely megkönnyíti a szomszédos országban történő munkavállalást. A partnerség munkája közel 2 millió lakost és több tízezer ingázót érint. Utóbbi hatalmas számhoz nagyban hozzájárult, hogy május elsején az osztrák munkaerőpiac teljesen megnyílt a magyar munkavállalók előtt is. Jelenleg körülbelül 44 ezer honfitársunk dolgozik a szomszédos országban, s közülük igen sokan vállalják a napi vagy heti ingázást. Sőt, egy friss felmérés alapján a most még Magyarországon dolgozók közül is egyre többen gondolkodnak el azon, hogy különböző motivációktól vezérelve külföldön, esetleg éppen Ausztriában vállaljanak munkát. Az EURES-T Pannonia e kiadvánnyal nekik szeretne segíteni azzal, hogy a már ingázó munkavállalók tapasztalatait, jó tanácsait osztja meg. A PannoniaACTIVE projekt keretében készült kutatás egyik eredménye ez az információs füzet, ami a felmérés legfontosabb pontjait foglalja össze. Reméljük, a már kint dolgozó magyarok tapasztalatai, tanácsai az Ön számára is hasznosak lesznek.

8 2. A kutatás célja, módszere 2.1. A kutatás célja Az EURES-T Pannonia célja többek között egy olyan újszerű tanácsadás elindítása, amely aktívan, és praktikus tanácsokkal látja el a mobilitást választó ingázókat, ezzel hozzájárulva a munkavállalás sikeréhez. A kutatás a panactive projekt keretében valósult meg, mely a remények szerint hozzájárul egy élénk interkulturális és nemzedékek közötti tapasztalatcseréhez a két ország között. A tanulmány Ausztriában munkát vállaló magyar ingázók gondolatait, tapasztalatait dolgozza fel: vizsgálja a munkavállalók helyzetét, kilátásait, az osztrák munkaerőpiacra történő belépésüket és jövőbeli terveiket. A külföldi munkavállalás témakörében releváns és jelentős témákat feldolgozó tanulmány mellett a projekt további részfeladata egy riportfilm készítése volt ezen kutatás anyagait feldolgozva. A film elérhető az EURES-T Pannonia, valamint a YouTube oldalán is A kutatás módszere A külföldön munkát vállalókról általánosan, illetve speciálisan, csak az Ausztriában dolgozókra fókuszáló munkák is születtek már hazánkban. Témánk szempontjából külön kiemelendők Hardi (2005) és Hárs et al. (2009) munkái. A kapcsolódó irodalom megismerése nem csak a témában való elmélyülést és a kutatásra való felkészülést szolgálta, hanem bár eltérő módszerekkel és részben eltérő célokkal készültek talán a jelen tanulmány eredményeivel történő kisebb összehasonlítások megtételét is lehetővé teszik. Az alkalmazott módszer és célok tekintetében legközelebb az L&R Társadalomkutató Intézet 2010-es munkája áll, de sem az ott, sem a jelen kutatásban vett minta nem tekinthető reprezentatívnak, így általános következtések levonásától sok esetben kell tartózkodnunk. A magyar határ menti ingázók osztrák munkaerő-piaci helyzetének, tapasztalatainak és tanácsainak primer kutatása személyes megkereséssel, kérdőíves vizsgálattal valósult meg. A módszer általános előnye kétségkívül az, hogy a kérdőív pontjaira a válaszadási arány igen magas és az esetleges félreértések a kérdező által könnyen tisztázhatóak. A kérdőív során, hogy a lehető legponto- 2 o l d a l

9 sabban megtudjuk a válaszadó véleményét, valamint hogy a spontán gondolatokat is megpróbáljuk feltárni, ahol lehetőség volt rá, a nyitott kérdések alkalmazása mellett döntöttünk. Így nem voltak előre megadott válaszok, hanem a kérdezettek szabadon, saját szavaikkal fogalmazták meg válaszukat. Persze, a feldolgozás nehézségén túl ennek hátrányaként az is megemlíthető, hogy szűkebb szavú interjúalanytól nem kaptunk sok információt. A mintavétel nem tekinthető tudományos alaposságúnak. Bár például igyekeztünk a nem és kor szerinti arányokra figyelni, mivel az említett riportfilm miatt videófelvétel készült az interjúkról, jellemzően a tartózkodóbb magatartás miatt a 40 év felettieket kisebb számban értük el. Ugyanakkor ezen hiányosság a kutatás egyik legfőbb céljaként kitűzött ingázói jó tanácsok számát és minőségét talán kevésbé befolyásolja. A projekt során 30 ingázó munkavállalóval készült magyar nyelvű kérdőíves felmérés. A 30 interjú a fentieken túl a kis elemszám miatt sem alkalmas természetesen arra, hogy ily módon bemutassuk az ausztriai magyar munkaerőpiac jellemzőit. Arra azonban alkalmasnak véltük, hogy elemzésük révén áttekintsük azokat a munkaerő-piaci helyzeteket, amelyek a ma Ausztriában dolgozó magyarokat jellemzik, felhívjuk a figyelmet bizonyos tapasztalataikra, s az összegyűjtött tanácsaikkal segítsük a kint munkát keresőket. 3 o l d a l

10 3. A felmérés indokoltsága: a magyar munkavállalók száma és a migrációs hajlam Köztudott, hogy az ezredfordulót követően folyamatosan emelkedett azon magyarok száma, akik Ausztriában vállalnak munkát. Különböző engedélyekkel 2001-ben kb. 10 ezer, 2006-ban közel 15 ezer, 2008-ban 21 ezer magyar munkavállaló volt nyugati szomszédunkban (Hárs et al., 2009). Fontos állomáspontot jelent a tavalyi év: május elsején Ausztria szabaddá tette munkaerőpiacát, s bár a néhányak által várt dömping elmaradt, a márciusi 28 ezerről 2012 márciusára több mint 44 ezerre emelkedett a kint legálisan dolgozók száma 1, akiknek a többsége egyébként a határon át ingázik. Bár az 57%-os növekedés mögött minden bizonnyal a munkaerőpiac fehéredése is áll, a változás mindenképpen jelentősnek mondható. Sőt, ennek köszönhetően a magyar munkavállalók aránya az EU-hoz 2004-ben csatlakozó nyolc keleteurópai állam (EU-8) munkavállalóin belül eléri már a 41%-ot. A kint dolgozók száma pedig várhatóan tovább fog nőni, legalábbis a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt márciusában készült kutatása, amely a magyar lakosság migrációs 2 szándékait mérte fel, erre enged következtetni. A lakosság migrációs potenciálja, azaz azok aránya, akik külföldi munkavállalást vagy letelepedést terveznek, a kilencvenes évekhez képest a 2000-es évek elejére megduplázódott, az utóbbi három évben pedig a rövid- és hosszú távú munkavállalás szándéka tovább növekedett a lakosság körében elején a felnőtt lakosság 13%-a tervezi, hogy néhány hétre vagy hónapra, 16%-a, hogy pár évre külföldre menne dolgozni, 7%-uk kivándorolna. Mint az ábrán látható, a 2012-ben mért migrációs potenciál (ide értve a háromfajta migrációs terv halmozott arányszámát is, ami 2012-ben 19%) a valaha mért legmagasabb értéket mutatja. Ez azt jelenti, hogy már minden ötödik magyar felnőtt azt tervezi, hogy rövidebb-hosszabb ideig külföldön fog munkát vállalni. Azok közül pedig, akik rövid vagy hosszú távú munkavállaláson gondolkodnak, a TÁRKI szerint körülbelül minden negyedik ember Ausztriába igyekszik. 1 Az osztrák Kurier által hivatkozott foglalkoztatási statisztika alapján. 2 Migráció alatt a kutatás a rövid vagy hosszú távú külföldi munkavállalást és a végleges kivándorlást együttesen érti. 4 o l d a l

11 rövid távú munkavállalás hosszú távú munkavállalás kivándorlás 4 halmozott 0 1. ábra: A migrációs szándék alakulása a tervezett migráció időtávja szerint, (%) Forrás: TÁRKI (2012) Az eddigi tényadatok, illetve a lakossági szándékok is arra utalnak, hogy az Ausztriában állást keresők, s köztük az ingázók száma várhatóan tovább fog emelkedni. Ezért is tartja fontosnak az EURES-T Pannonia, hogy az ingázó munkavállalók álláskeresési szokásait, tapasztalatait, tanácsait megismerje, s azokat továbbítsa a határ túloldalára igyekvőknek. 5 o l d a l

12 4. Interjúalanyok A 30 válaszadó különböző életkorú, többségük eltérő területen dolgozik. Legfontosabb adataikat a következő táblázat segítségével lehet áttekinteni. 1. táblázat: A válaszadók adatainak áttekintése munkakör, terület, ahol most dolgozik gépkezelő technikus (raktározás) nem életkor családi állapot korábbi magyar munkahelyek száma osztrák munkahelyek száma 3 ffi 25 nőtlen 3 1 tanult szakma, terület vendéglátás, szálloda teherautósofőr (építőiparban) ffi 32 nőtlen 1 3 kertész technikus vendéglátás nő 32 házas 6 1 kereskedelem controlling nő 28 hajadon 3 1 közgazdász kőműves ffi 35 nőtlen 3 1 kőműves bolti eladó (kereskedelem) ffi 31 nőtlen 5 5 vendéglátás házi betegápolás nő 48 elvált 4 1 bolti eladó vendéglátás nő 31 özvegy 0 4 vendéglátás controlling ffi 34 nőtlen 3 1 közgazdász faipar ffi 35 házas 4 1 faipari technikum biztosítási informatika ffi 31 házas 3 1 közgazdász felszolgáló ffi 27 nőtlen 5 3 felszolgáló csomagoló nő 41 házas 4 1 TB ügyintéző vendéglátás ffi 30 nőtlen 3 7 vendéglátás építőipar ffi 32 házas 4 2 kereskedelem autójavító ffi 47 házas 6 2 autójavító 3 A jelenlegi munkahelyet is beleértve. 6 o l d a l

13 munkakör, terület, ahol most dolgozik nem életkor családi állapot korábbi magyar munkahelyek száma osztrák munkahelyek száma 4 borászat, szőlészet ffi 28 nőtlen 0 1 tanult szakma, terület faipari mérnök, asztalos hentes ffi 50 elvált 1 1 hentes fuvarszervező, logisztikus ffi 30 nőtlen 2 1 közgazdász controlling ffi 28 nőtlen 2 1 közgazdász adótanácsadás ffi 25 nőtlen 0 2 közgazd.-i szki. benzinkút (shop, eladó) ffi 36 nőtlen 4 1 vendéglátás eladó nő 23 hajadon 1 2 közgazdász hentes ffi 42 házas 1 3 hentes segédmunka ffi 23 nőtlen 0 1 környezetvédele m felszolgáló nő 20 hajadon 3 1 felszolgáló faipari mérnök, minőségellenőr ffi 27 nőtlen 3 2 faipari mérnök pénzügyi nő 30 hajadon 5 1 szállítmányozás ffi 33 nőtlen 2 1 idegenforgalmi közgazdász közgazdász, mozdonyvezető CNC marós ffi 42 házas 7 1 CNC marós Az Ausztriában dolgozók többsége férfi: 2009-ben az Arbeitsmarktservice Österreich (AMS Österreich) és az L&R adatai alapján a határ menti régiókban foglalkoztatottak 73%-a volt férfi, s 27%-a nő. A felmérésünk során megkérdezettek nemi aránya is ehhez igazodik: a válaszadók közül 22 férfit és 8 nőt találunk. 4 A jelenlegi munkahelyet is beleértve. 7 o l d a l

14 7% 3% 27% 63% nőtlen/hajadon házas elvált özvegy 2. ábra: A válaszadók családi állapot szerinti megoszlása A mintában szereplők közel 60%-ának a jelenlegi az első osztrák munkahelye, ugyanakkor az állások számát tekintve többségük nagyobb munkahelyi tapasztalattal rendelkezik: a 30-ból 19 fő legalább 3 magyarországi munkahelyen dolgozott. Külön érdemes kiemelni a 31 éves, kereskedelemben dolgozó férfit, aki kora ellenére már 5 magyar és 5 osztrák cégnél volt foglalkoztatva, valamint a 31 éves nőt és a 30 éves férfit (mindketten vendéglátósok), akiknek a jelenlegi a 4., illetve a 7. osztrák munkahelyük. Az interjúalanyok 60%-a középfokú, 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Alacsonyabb végzettsége senkinek sincsen. Ami viszont más kutatásokból is ismert, sokan nem azon a területen helyezkednek el, amit tanultak. Jelen esetben is a megkérdezettek 47%-a a képesítésétől eltérő munkát végez. Ugyanakkor az egyikük megemlítette azt is, hogy megtetszett a műszaki oldala a kinti munkájának és most már az átképzésen gondolkodik. A válaszadók harmada 30 évnél fiatalabb, ötöde pedig 40 év feletti. Átlagéletkoruk 32,5 év. 8 o l d a l

15 2. táblázat: A válaszadók kor szerinti csoportosítása életkor fő 30 év alatti vagy idősebb 1 Tíz fő a fővárosban dolgozik, hárman tartományi székhelyen, hatan egyéb városban, kilencen pedig községben. Többségük (27 fő) napi ingázó. A heti ingázók (a 42 éves CNC marós, a 20 éves felszolgáló és az 50 éves hentes) 180 km feletti távolságra dolgoznak lakóhelyüktől, s mind autóval járnak ki. A napi ingázók közül négyen tömegközlekedési eszközzel jutnak el munkahelyükre, oda-vissza kb. 3-3,5 órát utaznak naponta, és három közülük a fővárosban dolgozik. Vonattal jut el a mozdonyvezető is indulási állomására, ami viszont nem egy állandó helyet jelent, így értelemszerűen hol többet, hol kevesebbet utazik. A többiek kocsival járnak, átlagosan 54 km-re van az állásuk a lakhelyüktől és napi 1 óra 50 percet töltenek utazással. 9 o l d a l

16 6 fő ábra: Napi ingázók száma a távolság függvényében Jellemzően a nagyobb távolságot megtevők, illetve utazással több időt eltöltők közül jelezte néhány interjúalany, hogy fárasztó ez a helyzet. A faiparban dolgozó, 35 éves, házas férfi a felmérés idején még 105 km-re lakott a bécsi munkahelyétől, de családjával úgy döntött, hogy közelebb költöznek a határhoz, amivel kb. 30 km-rel rövidül az útja. Megemlítette azt is, hogy esetleg még úgy faragna az időből, hogy a határhoz közelebb keresne munkát az osztrák oldalon. Egyébként az ingázást nem adná fel. Mindenképpen folytatná az ingázást a 25 éves adótanácsadó is, aki naponta vonattal és metróval jut el munkahelyére, de Bécs helyett Eisenstadtban szeretne munkát vállalni, hogy rövidebb legyen az utazási idő. Az ausztriai álláskereséskor ajánlott mérlegelni, hogy mennyi időbe telik a kiút. 10 o l d a l

17 Ugyanakkor van példa arra is, hogy meg lehet szokni a napi 140 km vezetést. A raktárban dolgozó 25 éves férfi a következőket említette: Az utazás volt, amire jobban rá kellett készülni, mert elsőre azért riasztó a távolság. Ezért sem akartam ilyen messzire menni. Továbbá ennek sok költsége van: benzin, olajcsere, autókopás. De igazából egy fél év után már úgy vagyok vele, hogy ez a 70 km-es út a lakhelyemtől már semmi. 11 o l d a l

18 5. Empirikus vizsgálat eredményei 5.1. Megjelenés az osztrák munkaerőpiacon Motivációk Az interjúalanyoknak nyitott kérdésként tettük fel, miért döntöttek úgy, hogy Ausztriában vállalnak munkát. A 30 válaszadóból 24 említette, hogy a magasabb kereset miatt ment dolgozni a szomszédba, ez a legfontosabb tényező. Ugyanakkor heten említették a jobb munkafeltételeket is. Vannak olyanok, akik nem találtak itthon megfelelő állást, illetve akad példa arra, hogy a nyelv használata a legfőbb indok. Egyrészt azért, mert Ausztriában jobb fizetés van, másrészt teljesen másképp állnak a munkáltatók a munkavállalókhoz. Nagyobb támogatottságot kapnak a munkavállalók. Például sokkal jobban odafigyelnek az egészségügyi dolgokra, orvosi ellátásra. Továbbá nincs az, hogy csak meghatározott esetben kapsz 13. és 14. havi fizetést, hanem kint ez kötelezően van. controller (28, nő) Már 2001-ben eldöntöttem, hogy külföldön szeretnék dolgozni, szeretném használni az angol és német nyelveket. controller (34) A munkafeltételek jobbak. Ez például abban nyilvánul meg, hogy a munkaköri leírásomban 10 sor vonatkozik arra, mik a kötelességeim, tennivalóim, a többi mind a munkafeltételeimre vonatkozik. Mindenhol kollektív szerződések vannak, mindenhol látható, hogy kollektíve van szabályozva a jövedelemszint, az alapján sorolják be az embereket, és legkésőbb kétévente mindenki emelkedik egy szintet. biztosítási informatikus (31) 12 o l d a l

19 3. táblázat: Miért döntött úgy, hogy Ausztriában vállal munkát? A döntés oka Az okot említők száma (fő) magasabb kereset 24 jobb munkafeltételek 7 itthon nem talált (megfelelő) állást 4 szeretné használni a nyelvtudását 3 váratlanul jött 2 több munkalehetőség 2 új iránt vágy 1 valamit csinálni akart 1 nyugodtabb mentalitás 1 jobb kilátások 1 biztonság, stabilabb munkahely 1 előző munkahelyéről elbocsátották 1 hitel magas törlesztőrészlete miatt Az álláskeresés módja, keresési tapasztalatok A legtöbben ismerősök, családtagok segítségével jutottak ki, akik jellemzően már kint dolgoztak. Ugyanakkor az interneten is sok lehetőség van. Az interjúkon a Stepstone, a Randstad és a karriere.at oldalai kerültek szóba. 13 o l d a l

20 4. táblázat: Hogyan keresett magának munkát Ausztriában? Álláskeresés, -találás módja A módot említők száma (fő) barátok, ismerősök, rokonság segítségével 13 álláshirdetés állásközvetítő oldalon, ill. közvetlenül a cégek honlapján munkahelyi ismertségen keresztül 4 álláshirdetés nyomtatott sajtóban 2 fejvadász, munkaközvetítő cég 2 AMS-en keresztül 2 itthoni cégvezető (aki nem vette fel a kért magas bér miatt) ajánlotta osztrák céghez 10 1 Az álláskeresési tapasztalatok vegyesek, vannak jó és rossz élmények is, de előbbiek vannak egyértelműen túlsúlyban, s jó páran nem is tudtak negatív dolgot megemlíteni. A szellemi munkát találóknál még nagyobb súllyal szerepelnek a pozitívumok. Többen említették, hogy gyorsan találtak munkát (4 fő), rengeteg a munkalehetőség (3 fő), ugyanakkor a tésztagyárban csomagolóként dolgozó 41 éves nő másfél évet várt, míg el tudott helyezkedni, s a 27 éves felszolgáló is jelezte, hogy korábban sokan visszautasították. Négyen mondták, hogy pozitívan állnak az emberhez, még akkor is, ha magyar. Mindig korrektek voltak. Nem mondták, hogy menjek a fenébe, legfeljebb azt, hogy most nincs rám szükség. autójavító (27) Két-két interjúalany jegyezte meg, hogy jól lehet keresni az AMS és a különböző álláskereső oldalakon, illetve hogy elsősorban a németet nézték a munkaadók, tud-e kommunikálni az illető. 14 o l d a l

21 Hárman nagyon pozitívnak találták, hogy a cégek mindig visszajeleztek nekik, még akkor is, ha nemleges volt a döntésük. Ugyanakkor ketten panaszkodtak, hogy a visszajelzés kintről is többször elmaradt. Végül érdemes megemlíteni a következőket, melyeket csak egy-egy ember említett. Pozitívumok: nincs 3-4 körös felvételi eljárás; lényegre törő volt az interjú. Negatívumok: beígérték a munkát, de mikor felmondtam, mégsem alkalmaztak (ezért ajánlatos előszerződést kérni); először nehéz volt beilleszkedni a nyelv miatt (tájszólás); a telefonos interjú nem szerencsés; ahol voltam kint kávézóban próbanapon, ott azt mondták, hogy minden rendben van, jöhetek holnap, csak 20 órásra leszek bejelentve, de órát kell dolgozni, a többi az fekete pénz. A biztosítási informatikus pedig azt tapasztalta, hogy a hivatalokban dolgozó emberek kint is le vannak terhelve, fáradtak, idegesek, de ha kapnak egy kedves szót a pult túloldaláról, akkor már kenyérre lehetett kenni mindenkit, segítőkészek voltak, megértettek, és figyeltek a problémára Álláskeresők nyelvtudása A nyelvtudás kiemelten fontos, erre többen is felhívják a figyelmet. A felmérés alanyainak többsége is rendelkezett valamilyen szintű nyelvismerettel, csak az építőiparban és a húsiparban elhelyezkedő két férfi mondta, hogy nem tudtak németül induláskor. 15 o l d a l

22 7% 30% 23% alapszintű önálló nyelvhasználó mesterfokú nem volt 40% 4. ábra: A válaszadók nyelvtudása a munka keresésekor Felkészülés az ausztriai munkavégzésre Az ingázók közel harmada mondta, hogy a nyelvet próbálta erősíteni, ezt különösen fontosnak tartották. Felmentem a netre, kigyűjtöttem 400 biztosítási szakszót, azt párszor átolvastam, kikérdezték. biztosítási informatikus (31) Interneten tartottam a kapcsolatot a leendő főnökökkel. Felszereléseket szereztem be a kinti léthez, és az irataimat rendeztem itthon. Az utolsó hét csak a nyelv erősítésével telt. felszolgáló (20) 5 A Közös Európai Referenciakeret csoportosítása alapján. 16 o l d a l

23 A nyelvtanulást helyeztem előtérbe. A szakmai ismereteim már megvoltak. A közvetítő cég intézte kint az ügyeimet. A bejelentkezés és a számlanyitás volt az én feladatom. CNC marós (42) Négy alany barátoktól, ismerősöktől kérdezgetett, hogyan működnek kint a dolgok. A következők is fontosak lehetnek a felkészülés során (1-1 említés): interneten megnézni, hogy hova kell menni, milyen a hely jellege; szerződés ellenőrzése; segítségkérés munkatársaktól szakmai téren Munkakörülmények Felmérésünk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az ausztriai munkát a magyarhoz képest fizikai és pszichés értelemben hogyan értékelik, de ennél mélyebben nem vizsgáltuk a témát. A kérdésekre adott válaszok természetesen sokszor nem közvetlen tapasztalatokon, összehasonlításon alapulnak, hiszen sokan nem ugyanazon szakmában, munkakörben dolgoztak Magyarországon, mint most a szomszédban. Három fő emiatt nem is tudott választ adni, többen pedig általánosságban véve értékeltek. Az interjúalanyaink többsége szerint fizikailag ugyanolyan az ausztriai munka, mint a magyar. Több mint a harmaduk szerint pszichésen is ugyanolyan, s közel ugyanannyian tartják megerőltetőbbnek, mint kevésbé megerőltetőnek a kinti munkavégzést. Említésre került, hogy a nyelvhasználat miatt pszichésen kissé nehezebb (2 fő), illetve az első pár hónap jobban megviseli az embert, de később belerázódik a munkába, megszokja a dolgokat, elmúlnak a félelmek. 17 o l d a l

24 5. táblázat: Az ausztriai munka a magyarhoz képest fizikailag pszichésen megerőltetőbb (fő) 5 9 ugyanolyan (fő) kevésbé megerőltető (fő) 7 8 nincs válasz/nem tudja (fő) 3 3 Nézzünk néhány véleményt minden oldalról: Fizikailag is kevésbé megerőltető, mert Magyarországon nincsenek olyan előírások, hogy egy hónapban, mondjuk, maximum 16 túlórád lehet. Az előző munkahelyemen volt olyan, hogy 130 túlórám volt. Az jó, hogy kifizették, de ez a szabadidőmet nem pótolta. controller (28, nő) Összehasonlítást nem tudok mondani, mert itthon szellemi munkát végeztem recepción vagy irodában, kint meg raktáros vagyok, teljesen más jellegű az egész. De amíg itthon dolgoztam 250 órát 1 hónapban, ott fixen ledolgozom a 180 órámat és semmi több. gépkezelő technikus (25) Sokkal nagyobb a nyomás. Hiába vagyok kint X éve, hiába ismerik el a tudásomat, hiába bizonyítottam már, akkor is csak lenéznek és akkor is csak egy külföldi maradok. Ezért nagyobb elvárások vannak, és jobban terhelik az embert. Ez az első évben volt a legkirívóbb. teherautósofőr (32) Kint nyugodtabbak a körülmények, mint Magyarországon jelenleg, úgyhogy pszichésen kevésbé megerőltető. Van összehasonlítási alapom, itthon is ugyanebben a szakmában dolgoztam, ezért is tudom. 18 o l d a l vendéglátós (32)

25 Pszichésen is ugyanolyan, helyt kell állni ugyanúgy. A munka az munka, ott sem lehet lábat lógatni. bolti eladó (31) Sokkal könnyebbé teszik a házi betegápolást Ausztriában, mint itthon. Jobbak a feltételek, jobb a felszereltség. házi betegápoló (48) Bár anyagilag mindenképpen jobban jár az ember, azért keményen meg kell dolgozni, szünettől szünetig nincs megállás. Például volt, hogy megkérdezték az embertől, miért a szünet letelte után fél órával ment el WC-re, s miért nem szünetben tette azt. Itthon talán szabadabban vagy a 8 órában. faiparos (35) 5.3. Feljebbjutási és fejlődési lehetőségek Megkértük interjúalanyainkat, hogy meséljenek a kinti feljebbjutási és fejlődési lehetőségeikről, illetve értékeljék azokat ötfokú skálán (ahol 1 = nagyon elégedett, 5 = egyáltalán nem elégedett). Hatan nem osztályoztak, aminek a legfőbb oka az volt, hogy kis, lapos cégnél dolgoznak, és nincs értelme feljebbkerülésről beszélni. A 23 éves bolti eladónő pedig csak addig akar jelenlegi munkahelyén dolgozni, amíg hallgató. Miután befejezi közgazdasági tanulmányait a soproni egyetemen, továbbra is ingázna, de a saját szakmájában kíván elhelyezkedni. A lehetőségeiket a válaszadók összességében a középértéknél valamivel jobbra, 2,5-re értékelték. Nekiálltam, mint rakodómunkás és most gépkezelő technikus vagyok, fél év után. gépkezelő technikus (25) 19 o l d a l

26 Teljes mértékben elégedett vagyok. Nagyon sok lehetőséget nyújtanak és nagyon nagy felelősséggel is felruháznak annak ellenére, hogy csak 4 hónapja vagyok ott. Kihívásokkal teli munkákat bíznak rám. Rendszeresen vannak oktatások, képzések is. controller (28, nő) Mindenhol van lehetőség. Itt az emberek megismerik a munkánkat, így van feljebbjutási lehetőség, jobb körülmények közé lehet kerülni. Aki jól dolgozik, idősek otthonába is bekerülhet megfelelő iskolai végzettséggel. házi betegápoló (48) Mindenre meg akarnak tanítani. Valójában megtanulok egy újabb szakmát. Más évekig jár főiskolára, hogy borász legyen. Én mindenhez úgy állok hozzá, hogy tanulok belőle valamit, aztán vagy használom később vagy nem. borászati dolgozó (28) Teljesen elégedett vagyok a fejlődési lehetőségekkel. Kintlétem során fél év alatt többet tanultam, mint Magyarországon 3,5 év alatt. controller (28, ffi) 5.4. Jogi feltételek A munkavállalás jogi aspektusaival kapcsolatban elsöprő többséggel pozitívan válaszoltak az interjúalanyok. Nyolcan említették, hogy a munkáltató mindent megcsinál, előkészít a munka megkezdéséhez, továbbá pár megkérdezett még a gyorsaságra is külön felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottat később is mindenről tájékozatják (1 fő), a vezetőségtől, a munkaügyi osztálytól mindig kapnak segítséget (1 fő). Hárman gondolják úgy, hogy május 1. után már könnyebb munkát vállalni, de előtte sem lehettek különösebb gondok az engedélyek megszerzésével (amit sokszor a munkáltató intézett), legalábbis senkinek nem jutott eszébe ezt megemlíteni. 20 o l d a l

27 Nagy a szabályozottság, a munkajog mindenre kiterjed (2 fő). Erősnek tartják a dolgozók jogvédelmét (3 fő). Úgy vettem észre, hogy a jogszabályokra nagyon figyelnek, nagyon kiállnak a dolgozók mellett, bármilyen gondja, problémája is van. faiparos (35) Jogilag nagyon le van szabályozva, szerintem kevesebb kiskapu van, mint Magyarországon. Nyilván vannak itt is valószínűleg feketemunkások, de az én területemen ilyet nem tapasztalok. A legtöbb szabály a munkavállalót védi, nem pedig a munkáltatót. A munkáltatónak jórészt kötelezettségei vannak, a munkavállalónak pedig jogai. controller (28, nő) Abszolút le van szabályozva a magyarországihoz képest. A kinti szabályokat szerintem sokkal átgondoltabban, sokkal alaposabban dolgozták ki és nagyon be is tartják. Nagyon ismerik a szabályokat a munkaadók és a munkavállalók is, nagyon kevés a munkaügyi per. biztosítási informatikus (31) A munkaadó elkövet mindent azért, hogy betartsa a szabályokat. Ha kényszerhelyzetek miatt túlórázni kell, kompenzálják azt például azzal, hogy másnap később jöjjön be az illető, vagy hamarabb elengedik. A munkavállaló minden szempontból védve van. Abban az esetben, ha a munkavállalónak panasza van, az Arbeitskammer minden esetben kivizsgálja az ügyet. faipari minőségellenőr (27) 21 o l d a l

28 A jogi környezettel, feltételekkel kapcsolatban az alábbiak hangzottak el egy-egy alanytól: átláthatóbb a magyarországinál; egyszerű; egyenlő jogok az osztrákokkal; a fizetés is egyenlő; a túlórát fillérre elszámolják. Sokkal átláthatóbbnak tartom a magyarországinál, bár még csak 1 éve vagyok kint, s nincs olyan nagy tapasztalatom. faiparos (35) Sokkal jobb, mint a miénk. Minden alapvető dolgot egy nyomtatvány benyújtása kapcsán ben el tudtam intézni. Nagyon rugalmas az ügyintézés, nem megy rá fél nap, hogy el tudjunk intézni valamit. Magyarországon sokkal lassabb az ügyintézés. pénzügyes (30) Negatívumot ketten említettek meg. A teherautósofőr az építőiparban dolgozik, ahol télen leállások vannak. Munkanélküli segélyt viszont nem kap, mert nagyon ragaszkodnak a bejelentett lakcímhez és az egyéb formális dolgokhoz. Igazságtalannak tartja, hogy ő is fizet járulékot, mégsem kapja meg a segélyt. A biztosítási informatikus szerint a jogszabályok és a szakszervezetek miatt a munkáltatók szinte sarokba vannak szorítva. Ha van egy 52 éves munkavállaló, aki nem csinál semmit, akkor sem rúgják ki Adózás 25 interjúalany csak pozitívumokat említett az osztrák adózási feltételekkel kapcsolatban. Nyolc válaszadó mondta, hogy arányaiban kevesebb adót fizet Ausztriában, mint itthon, és csak egy ember szerint hasonló az adóterhelés a két 22 o l d a l

29 országban. Öten említették meg, hogy az utazási költségek egyfajta kompenzálásaként ingázói átalányt (Pendlerpauschale) lehet igénybe venni, ami csökkenti az adót. Ausztriában bizonyos esetekben nem kötelező adóbevallást készíteni, és az adóbevallást 5 évre visszamenőleg is meg lehet tenni (2 fő). Négyen mondták, hogy nekik sok teendőjük ezzel kapcsolatban nincs, mert a cégük csinálja meg. A következők hangzottak még el az adózással kapcsolatban: egyszerűbbnek tűnik, mint a magyar (4 fő), áttekinthetőbb (3 fő), kiszámíthatóbb (1 fő), jobb, mint Magyarországon (3 fő), sokkal jobban működik a bürokrácia (1 fő), a nyári és a karácsonyi pénzből kevesebb adót vonnak le (1 fő), könnyebb és gyorsabb (1 fő), az adószint elfogadható (2 fő), korrekt (2 fő), barátságosabb (1 fő). Ausztriában sokkal jobban működik a bürokrácia. Ha bemész valahová, például az adóhivatalba, segítőkészek, ha nem értesz valamit, segítenek. Az adózással semmi problémám nem volt. vendéglátós (31) A vendéglátós hölggyel ellentétben a 32 éves teherautósofőrnek van rossz tapasztalata az adminisztrációval: úgy gondolja, hogy az adó-visszaigénylést lassan utalják. Két válaszadó nem tudott véleményt mondani, mert csak pár hónapja vannak kint és nem foglalkoztak még a témával. 23 o l d a l