Nagyüzemi baromfitartás jegyzet kiegészítés

Átírás

1 Nagyüzemi baromfitartás jegyzet kiegészítés Bevezetés Nagy szeretettel köszöntöm Önöket a Kórbonctani Tanszék által meghirdetett baromfitartás, baromfitenyésztés, nagyüzemi baromfitartás gyakorlati problémáit felölelı fakultatív elıadáson. Nagyon köszönöm, hogy ezen a péntek délutánon és a következı néhány hétvégén hajlandóak meghallgatni egy vidéki állatorvos gondolatait, akinek tulajdonképpen nagy elıadói tapasztalata nincs. A péntek délutánok azok valójában arra valók, hogy olyan hasznos információk fognak elhangozni, amelyek az életben használható segítséget nyújtanak Önöknek. A tavalyi évben tartott elsı stúdium során a tisztelt kollegák, kolleginák több ismeretanyagot, több tényszerő közlést kértek a betegségekrıl. Az idei évben ezért minden elıadás alkalmával betegségeken keresztül, azok gyakorlati megjelenését, gyakorlatban a lezajlását és azoknak gyakorlati leküzdési szabályait is szeretném Önöknek megmutatni és beszélni néhány betegségrıl, amely állandóan feltőnhet, amely állandóan tréningben tartja az állatorvos figyelmét és azokat a betegségeket is megemlítem, amelyekkel szemben az UNIO elıírásának megfelelı mentesítési programot kell összeállítani. A hagyományos járványtani felosztásról nem beszélek a betegségekrıl, ahogy a tankönyvben van, hiszen Önök a kiváló elıadóiktól, professzoraiktól ezt az elıadáson megtanulják. Én egy nagyon rövid áttekintést fogok majd tenni a betegségekrıl, ami éppen ahhoz kell, hogy felelevenítsük a betegségekrıl tanultakat, és ezt megpróbálom kiegészíteni a gyakorlatban egyébként normál eljárásrenddel, hogy hogyan lehet egy betegség leküzdésével. Önök javarészt rendelıben szeretnének elhelyezkedni. Nagyon kevés állatorvos van itt, aki vegyes praxisban, nagyállatokkal szeretne foglalkozni, esetleg baromfi specialista szeretne lenne. Remélem, hogy amikor véget érünk ezzel a kurzussal, akkor néhány már úgy gondolják, hogy nem is olyan elveszett szakmai oldalág a nagyüzemi állattartás, a felügyelı állatorvos munkája, illetve a nagyüzemi állattartásban dolgozó baromfi specialista állatorvos munkája.

2 Amikor Önök kikerülnek a gyakorlatba, akár kisállattal foglalkoznak, akár nagyállattal, akár nagy tömegben tartott baromfikkal, Önök mindenféleképpen családok részeivé válnak, rendszerek részeivé válnak, emberek csoportjának a részeivé válnak. Önökön keresztül az állatorvosi kar megítélése meg fog történni. Önöket, már ahogy megérkeznek az állatorvosi kar többi képviselıje alapján megfogják ítélni. A 90-es évekig az állatorvosi hivatás volt a legnépszerőbb hivatás vidéken. Most azt mondják nekem, hogy az elsı 15-ben nincs benne az állatorvosi hivatás. Ez nem igaz! Abban a közegben, ahol az állatorvosra szükség van, ott az állatorvos hivatása nélkülözhetetlen, megítélése pedig a társadalom azon képviselıi között, ahol dolgozik az állatorvos, még mindig a legelıkelıbb helyet biztosítják. Önök orvosi végzettséggel, mezıgazdasági tudással, nagyon magas járványtani ismerettel, kórbonctani ismerettel, közegészségügy ismerettel rendelkezı emberként kerülnek ki a gyakorlatba. Ha Önök kisállatot kezelnek, akkor a család barátját, a család egy részét kezelik, a gyereknek a legnagyobb barátját, aki a testvéreként nı fel sokszor. Nagyon nagy változáson esett át az elmúlt 25 évben a kisállat praxis. Az elmúlt 25 év alatt a néhány tenyésztıbıl, aki esetleg pénzforrást látott az állatok tenyésztésében, a kisállat családtaggá vált. Olyan rendelıi felszerelések vannak az állatorvosok kezében, amelyek az állatgyógyászatban, egy háziorvosi rendelıben nagyon ritkán fordul elı. Sótonyi professzor úr elmondta, hogy a 70-es években, a 80-as évek közepén is, ha tartottak volna egy kisállat kurzust, röntgen talán 2-3 volt az országban. A legutolsó röntgen kisállat kurzuson 120 állatorvos kolléga zsúfolódott be az anatómia tanszék termébe és nem egyszer már a digitalizált, tehát a legmodernebb képalkotó berendezés tulajdonosai is ott voltak, amelyek ugye millió Forint értékhatár között mozognak. No. Mi lesz ha nagyállatokkal foglalkoznak Önök, mi lesz ha baromfival foglalkoznak? Akkor Önök a család bankárává válnak, Önök a család létbiztonságává válnak, Önök lesznek azok, akik biztosítják, hogy ki lehet fizetni a rezsit minden hónapban, a gyerek tud tanulni, a szülı tud tankolni, a számlák ki lesznek fizetve. Ha Önök megérkeznek, akkor a baj elmenekül, nem is meri megkeresni a baj azt a területet ahol Önök dolgoznak. Azonban olyan feladatok is Önökre hárulnak, mint egy jó pszichológusra, mert a legjobb munka mellett is lehet, a legjobb felkészülés mellett is lehetnek problémák. De az állatorvos a reményt fogja visszaadni a gazdának, a reményt

3 fogja visszaadni a tulajdonosnak. Olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint Superman, Batman, Zorró, a Vasember. Az állatorvosi egyetemrıl Önök hatalmas felkészültséggel, szellemi tudással fognak kilépni. Amikor kimennek a gyakorlatba, akkor ehhez a szellemi tudáshoz tapasztalatot kell hozzárendelni. A szellemi tudásuk azért fontos, mert váratlan esemény az mindig bekövetkezhet, váratlan betegség mindig elıjöhet, váratlan, megoldandó probléma mindig elıállhat. De egy felkészült állatorvos, aki átment itt a kurzusok sorozatán, aki a baromfi egészségügy címő kurzust végighallgatta, nem lesz tanácstalan, fog meglepıdni semmiféle probléma elıtt. Mirıl beszélek én Önöknek? 23 éve végeztem, ennek a kornak van egy tapasztalata. Ez azonban nem elég. Önök egy titkos klub tagjai lesznek, mihelyst kikerülnek az életben. Egy olyan titkos klub tagjai, amely titkát több generáción keresztül fejlesztik, és Önök hozzáadják a saját tudásukat, és ezt a hozzáadott saját tudást összegezve ismét egy újabb generációt segítenek kinevelni. Ebben a tapasztalatban benne vannak a bukások, benne vannak a hibák, és benne vannak azok a tapasztalatok, amelyeket már én tettem hozzá, én ismertem fel és szeretném Önöknek átadni, hogy Önök ne essenek bele az én hibámba, okuljanak belıle, és majdan visszaemlékezve azt mondhassák, érdemes volt itt ülni péntek délután. A hibák mibıl eredhetnek? Lebecsüljük a betegséget. Túlértékeljük a saját tudásunkat, tapasztalatunkat. Felületesen végzünk el vizsgálatokat. Nem vagyunk megfelelı tárgyi tudás birtokában. (Szentgyörgyi professzorral nem értünk egyet, hogy azt kell csak tudnunk, hogy melyik könyvet hol keressük meg, és a tudást majd abból elıszedjük!) Nincs megfelelı mentorunk, aki felkészítsen az életre, nincs megfelelı gyakorlati tapasztalatunk, ezt nem szereztük meg az egyetemen a gyakorlatok során. (Nem figyeltünk oda a boncolásra, nem rögzítettünk magunkban képeket, nem rögzítettük magunkba az elıdök tapasztalatait.) Nem írtuk le magunknak a járványtan, a kórbonctan megfelelı tüneteit egy betegséggel kapcsolatban, amivel találkoztunk. Nem tudjuk elhelyezni a tüneteket megfelelı tudás nélkül az ismeretanyagunkban. Hát hogy mindjárt belevágjunk, egy 2010-es példa, hogy a betegség hogyan

4 tanít meg bennünket, hogyan figyelmeztet bennünket, miért kell mindig résen lenni? Mit tudunk a baromfipestisrıl csak nagyon röviden, azért, hogy a bemutatott esetet tudjuk mihez kötni. Baromfipestis. Paramyxo vírus. RNS vírus, nem szegmentált (genetikailag stabil). Felületén glükoprotein nyúlványok (hemaglutinin neuraminidáz funkicó). Jól szaporítható embrionált tyúktojásban (vakcina gyártásnál ezt a tulajdonságot használják ki). Ellenálló-képesség kicsi (ez az általános megállapítás). Azonban nézzük meg, mit is neveznek kicsinek? ph3, 60 C-on 30 perc alatt pusztul el, fertıtlenítıszer hatására néhány percen beül. Váladékokban a környezetbe jutva néhány napig életben marad. Gyakorlatban, mikor van a környezetben 60 o C, ami 30 percig éri a kórokozót? Gyakorlati példa: A baromfitelepen alkalmazott vendégmunkás jó eséllyel tart otthonában is baromfi fajokat. A háztáji baromfija már két hete hullik baromfipestisben. A munkás az otthon is használt ruhájában, bakancsában megy dolgozni. Ha éjszakai mőszakban van, akkor nincsen aki felügyelne, így vígan bemegy a telepi ólba is ugyanabba a ruhába. Nem valószínő, hogy ph3, és 60Cos hımérséklet érte volna a ruháján a kórokozókat. És az alomszalmában a kórokozó néhány napig életben marad, ez az aranyos gondozó pedig bemászkálja a telepet. Egyelıre úgy tekintünk a baromfipestis vírusára, amelynek legalább 60 o kell 30 percig, hogy elpusztuljon. Legalább hármas vegyhatás kell neki, és sajnos néhány napig életben marad a környezetben. Micsoda más különbség a valóságra vetítve a tankönyvi kis ellenálló képesség. 5. Ellenálló-képességét mi befolyásolja még? Gondolkodjunk egy kicsit, hogy ha már itt tartunk. Tél van, nyár van, ısz van, tavasz van. Télen szikrázó hideg, nyáron dögletes meleg, ısz, tavasz iszonytató mennyiségő csapadék. A telepet körülvevı, az ólakat körülvevı hatás teljesen más lesz. Ha kisüzemrıl van szó. Mit jelent a kisüzem? tyúkról van szó. A mami, tata, az állatorvos a kocsiból kiugrik, hazarohan, elmegy a gyerekért az óvodása, elmegy a gyerekért a bölcsödébe, elszalad az étkezdébe, beszalad a munkahelyére, hazaszalad. Van-e járványvédelem? Jelen esetben semmi. Amikor el kezd dögleni a csirke, nem éri 60 o a vírust, nem éri PH3 és a pusztult csirkék, amelyek legalább 4-5 napig pusztulnak, folyamatosan ürítenek vírust,

5 amelyet a háziak örömmel hurcolnak szét teljes ismeretségi körben. Hiszen még mielıtt az állatorvoshoz elmennének, legalább 5-6 jószomszédot megkérdeznek, te Bandi, valami nem stimmel, gyere, nézd meg. Nálunk semmi baj nincs! Gyere, nézd meg! Tehát befolyásolja az évszak a járvány lezajlását baromfipestis esetében, és egyéb járványos megbetegedések esetében, ezt higgyük el. Befolyásolja, hogy kisüzemrıl van-e szó, hiszen az ember ragályozó képessége, mondjuk a háztájiban, és ez bebizonyosodott, rendkívül nagy. Ezen kívül befolyásolja, hogy a nagyüzemi telep az egy nagyon modern, betonozott, légtechnikás, megfelelı trágyatárolóval ellátott, megfelelıen fertıtleníthetı. Nincs repedezett fal, nincs repedezett beton, nincsenek rések az alombogárnak. Vagy pedig egy homokos aljzatú, épületek között homokkal, bokrokkal, vadriasztó nélkül, madárriasztó nélkül, esetleg a trágyakihordás után ottmaradt trágyakupacokkal bíró teleprıl van-e szó. Tehát mindjárt átértékeltük a baromfipestis környezetben van, és környezettel szembeni ellenálló képességét. El fogom mondani, hogy ez miért történt. A baromfipestis járványtana néhány szóban: Elıidézhet nekünk heveny légzıszervi megbetegedést, heveny idegrendszeri tünetet és vérfertızést. Ezzel a betegséggel, az emberek meglehetısen régóta együtt élnek, legalább éve. Csoportosítani a megbetegítı képességek alapján: Velogén (viscerotrop vagy légzı-idegrendszeri tünetek), Mezogén és Lentogén. Hogyan állapították meg, hogy Velogén, Mezogén vagy Lentogén virulenciájú változatok vannak? napos embriók Tojás oltási vizsgálatával Agyvelıbe fertızött naposcsibék Ihpi indexével 6 hetes csirkék intravénásan fertızött elhullás alapján. Hát minket egy Mezogén változat érdekel igazándiból. Mit tud csinálni a Mezogén változat. Ezek fiatalabb, vagy gyengébb ellenálló képességő egyedekben idéznek elı elhullásokat. A Lentogén formák, ezt meg immunizálással használjuk. Nagyon csekély a virulenciája. Vannak apatogén törzsek is. Itt mi a gond? Differenciált diagnózis során ezek az apatogén törzsek áthangolják az immunrendszert és tulajdonképpen a nem vakcinázott állatoknál szeropozitivást mutatnak. Van-e jelentıségük? Mit írnak a könyvek? Hogy szerepük lehet légzıszervi kórokozók aktiválásában. No, most másképp

6 mondanám. Pl.: a Micoplasmosis, vagy az Ornithobaktérium nem csak aktiválódnak a baromfipestis apatogén változatának hatására, hanem az apatogén vírus nagyon szép klinikai tüneteket tud mutatni. Járványügyi nyomozás során mit vizsgálnak folyamatosan? Ragályfogó tárgyakat. Három ragályfogó tárgy a rendkívül fontos: Állatorvos Dolgozó Takarmányos kocsi. Az állatorvos úgy gondolja, hogy ı SPF kategóriába tartozó személy. Az állatorvos nagyon komoly járványhordozó szerepet tölt be. Csak-csak átöltözik az állatorvos, csak-csak lefertıtleníti a csizmáját. Azonban ott az ı kocsijának a belseje, az ı mőszeres táskájának a belseje, az ı kocsijának a szınyege, az ülése. Az egy hihetetlen fertızési góc. A kerékdobok. Ilyen apróságokra nem is gondolunk, de majd a késıbbiekben visszatérek. (Bábolna ZRT-ben lezajlódó baromfikolera járvány nem okozott nagy veszteséget, vagy 700 millió Forintot. Egy állatorvosnak sikerült körbehordozni a saját kis gyönyörő gépjármővével a kórokozókat a pulykatelepek között. De most a baromfipestisnél tartunk). Tehát ragályhordozó az állatorvos. Takarmányos gépkocsi. Mit jelent a takarmányos gépkocsi? Óriási integrációk alakultak ki. Takarmányos gépkocsik olyan sebességgel száguldanak az autópályákon, és néhány forint miatt a T. Tulajdonos 200 km-es körzetben úgy váltogatja a takarmánykeverıjét, mint a szél. Takarmánykeverık pedig örülnek. Ha baj van a telepen, elmondja az állatorvos, vagy a gondozó, vagy a tulajdonos a takarmányos kocsisnak, hogy baj van? - majd bolond lesz! Mert mennyi az a? Takarmányintegrátor azt mondja: Hú, hát ez a koma 60 napra fizet, a csirke leadódik 45, 42 napra. Én finanszírozom 60 napig, három hetes a csirke és döglik a csirke. Ezért ezt nekem nem fogja kifizetni. Mit csinál a gazda? Eltitkolja az elhullást. Nem fogja mondani, a takarmányos kocsi lejön. Mondjuk 8 o van. A kocsi bejön, befújja a takarmányt, átmegy azokon a helyezek, ahol egyébként mondjuk a hullás-zsákokat, vagy a gondozó az alomfölösleget átviszi, kerekekrıl felverıdik kerékdobokra, és kb. 2 óra múlva már egy 80 km-el távolabbi telepen mozog. A járványvédelem alszik. Télen, ha be van fagyva, alszik nyáron, ha nagy a szárazság, alszik ısszel és tavasszal, ha sok az esı és alszik éjszaka. Azokat a problémákat az állatorvosnak folyamatosan el kell mondani a termelınek, ami a járványvédelmet sértheti. Tehát a takarmányos kocsi hihetetlen veszélyt jelent.

7 Mi jelent még veszélyt? A gondozók. Ezt már mondtam Önöknek, hogy ideális állapotban, ha a gondozók otthon nem tartanának baromfit, ráadásul nem úgy tartanának baromfit, hogy a turnus végén az ott maradt baromfit, ami azért marad ott, mert kicsi, mert beteg, taknyos, szörtyög, megannyi variáns. Hazaviszik, majd nálunk a frisslevegın megnı, majd én megetetgetem egy kis kukoricával, majd a doktor úr ad neki egy kis gyógyszert. Ez így meg is van. Hazaviszik. 100-ból 20 megmarad, van 20 csirkéje, 80 elpusztul. Ez egy normális baromfipestises járvány elhullási görbéje. 80 db elhullik 100-ból. İ ezt ingyen megkapta. A gazda örül, mert nem kell neki agyonütni, nem kell az ATEV-hoz elvinni. A gondozónak - hú van 20 csirkém. Amit nem tud, hogy még üríti a csirke heteken keresztül a baromfipestis kórokozót. Van-e esély, hogy visszakerüljön a telepre a baromfipestis? Mint a hajderménkő! Természeteszesen van esély rá. Mit tudunk még errıl a baromfipestisrıl? Tyúkfélék, pulykafélék, galambfélék, vízibaromfiak érzékenyek. De legérzékenyebb ezt jegyezzék meg- a tyúkféle. Ezután csökken. A pulyka az kevésbé érzékeny rá. A galamb, az nagyon-nagyon ellenálló. Ezért nem szeretjük pl. a nagy baromfiintegrációk környékén a galambtenyésztıket. Megmondom ıszintén. Illetve ezért nem szeretjük a városban szabadon élı galambokat, mert paramyxo vírussal szinte mindig fertızöttek és hordozók. Na most a vízibaromfi. Ez nagyon érdekes. A vízibaromfira úgy mondjuk, hogy nagyon ellenálló és nem betegszik meg. Nem így van! Van megtanulandó járványtan és baromfi-praktikum, és van a gyakorlati baromfi-praktikum. Sajnos a baromfipestissel szemben a szárnyasok meglehetısen érzékenyek a következık miatt: Iszonyatos stressznek vannak idınként kitéve. Tehát felveszik a baromfipestis vírusát, megtelepszik a baromfipestis vírusa, aztán egyszer csak megtépik azt a szerencsétlen libát. Aztán a kacsát elkezdik tömni. És bizony olyan járványok zajlanak le, amilyennek csak kell. Tehát megint azt mondjuk, hogy megtanuljuk, hogy nagy az ellenálló képessége. De vannak olyan helyzetek, ami egyébként a vízibaromfi tartásban természetes, hiszen a vízibaromfit azt tartjuk egyszer a húsáért, tartjuk egyszer a tolláért, és tartjuk egyszer a májáért. És amikor kiüti iszonyatosan a stressz, a tépıasszonyok biztosan nagyon gyakran behozhatnak valami problémát, pl. egy kis baromfikolerát. A tömıházakba szintén a jó szomszédok átjönnek, illetve nem tudjuk, hogy honnan hozták a tömni való kacsákat. Illetve nem tudjuk, hogy azok a szállítókocsik ki voltak-e valójában mosva. Tehát bizony el kell felejteni, hogy nem lesz baromfipestis járvány nagyon szép kórbonctani tünetekkel, vagy esetleg kisebb kórbonctani tünetekkel a vízibaromfi fajok között. És ha valami nem érzékeny rá, ha gyenge az érzékenysége, ha tudja hordozni, akkor az ürítheti, fertızheti a környezetét. A fogékony álltokra mindig veszélyt jelent. Tehát nekünk ébereknek kell folyamatosan lennünk.

8 Ugyan így a vadon élı madarak. A mai világban kisállattartás egyik igen szép ágazata lett a hobbyállat tartás, a díszmadarak. Ezek kontinenst repülnek át egy pillanat alatt. Ezek egy bajnokságra 3 óra alatt repülıvel odaérnek. Egy is hordozó. Bizony-bizony ezeknek a járványközvetítı hatása óriási. Karanténozás szabályait be kell mindig tartani a díszmadaraknál. Nagyon fontos, hogy Magyarországon is elterjedt a túzok, a strucc tartása. Ezek ugyan úgy tartalmazzák, hordozhatják a baromfipestis Mezogén változatát, amitıl nem biztos, hogy elhullnak, de ürítik. És az állatorvos, aki elmegy: mert egy kicsit bágyadt, adjunk neki egy kis kakasos port. Azután beül a kocsijába, bemegy a baromfitelepre és a járványügyi nyomozás véletlenül sem fog kideríteni semmit sem. Hiszen az, hogy a túzok, a strucc, vagy egyéb díszmadár -kanári- hordozhatja fel sem merül benne de Önök most már tudják. A járványtant tulajdonképpen át is beszéltük, hogy hogyan terjed. Nagyon figyeljünk, tehát még egyszer a hordozó madarakra, amelyek ezeket a betegségeket becsempészhetik valami közvetítı segítségével a telepünkre. Felújítottuk a telepeket. Mesterségesen juttatjuk be a napfényt - ami egyébként kívül megvan. Nem baj. Mi lezártunk. Ablak nincsen. Lezártunk mindent, nem juttatjuk be a napfényt. Mesterségesen juttatjuk be a levegıt. Egyébként megfelelı ablakok segítségével bejuthatna, de meg van magyarázva, hogy ez az 5 m/sec légsebesség ez borzasztóan hat a csirkére. Mert hát itt aztán minden kimegy, alom száraz, 200 kisbála elegendı 150 ezer csirkének, hú, száraz marad a táp és milyen-milyen nagyon jó. Azonban ez a légsebesség mit csinál? Ha egy baromfipestis vírusa bármi módon bekerül a telepre, hát a ventilátor egy pillanat alatt úgy szétviszi ezt a baromfipestis vírust, ahogyan csak kell! Mert hogyan terjed legjobban a baromfipestis vírusa? Nem szájon át, hanem légzıszerven keresztül és kötıhártyán keresztül. Az, hogy a járvány lefolyása hogyan történik, a járvány tankönyv leírja: a vírus virulenciája, az állomány rezisztenciája, immunbiolóiai állapot, kor befolyásolja. Akkor tegyük még mellé: kis háztáji állomány, nagy háztáji állomány, elszigetelt-e ez a háztáji állomány, nagyüzemi telep, a nagyüzemi telep modern technológiájú nagyüzem telep, vagy pedig új nagyüzemi mérető telep, ami teljesen betonozott. És ami nagyon fontos: A telepen egy korcsoportú baromfi van-e, vagy folyamatosan telepítik, és folyamatosan ürítik a baromfit és képtelenség megszabadulni a vírustól. Tehát a telepnek a biológiai fáradtsága folyamatosan megtörténik. A telep fertıtlenítését nem lehet elvégezni. Tehát fontos a baromfi immunbiológiai tulajdonsága, fontos a baromfi fogékonysága. Azonban sokkal

9 fontosabb, hogy nekünk milyen közegben kell dolgoznunk, mit tudunk a szakmai szabályokból betartani? Mit tudunk a szakmai szabályokból betarttatni? Hallgatnak-e ránk a szakmai szabályok betarttatása kapcsán? A járvány lefolyása velogén törzsnél: Velogén változat, befertızıdik a telep. Ha magas a légtechnika, akkor 2 napon belıl a telepen elterjed. A magas légtechnika azt jelenti, hogy az ólon belıl egy pillanat alatt a kórokozó el tud terjedni és ezzel a szélsebességgel, amellyel kimennek a ventilációs ablakokon, egy pillanat alatt a telepen belıl is el tud terjedni. Tehát nem azt jelenti, hogy egy ólban fog 3-4 nap alatt lezajlani, hanem egy 100 ezres telepen, ami áll mondjuk 7 istállóból, az 3-4 nap alatt lezajlik. Borzasztó! A baromfipestises állomány képe szörnyő! A csirke baromfipestis az úgy néz ki mint a pulyka kolerája. Vannak olyan betegségek, amelyekkel szemben szinte mindig harcot veszítünk, de tanulunk ezekbıl a hibákból. Mi befolyásolja? Nem beszéltünk valamirıl, ami most nekünk nagyon fontos. A vakcinázás! No. Hát mit tanultak a vakcinázásról? Azt megbeszéltük, hogy a lentogén törzsekbıl készített vakcina megfelelı módon védi az állományt. Na most ha védi, akkor mit tud csinálni a vírus? Az állományban néhány napig úgy tud terjedni, hogy jelentıs mértékő megbetegedést nem okoz. De ha jó a védekezésünk, jó a prevenciónk, akkor bizony megtelepszik a baromfiban. Aligalig maszatolós tüneteket mutat, alig-alig jelentkezik elhullásban. Alig-alig van kórbonctani kép, vagy éppen nincs is. De a vírus ott van a telepen. Mit tudunk a vakcinázásról? Van-e 100 %-os vakcina hatékonyság? Nincs! A vírusok elleni vakcinázásnak magasabb a hatékonysága, mint a baktériumok elleni vakcinázásnak. De miért nem homogén a vakcinázásunk eredménye? Miért nincs megfelelı eredmény sokszor a vakcinázásunk hatására? Azért, mert a vakcinázott állománynak nem egységes a biológiai szerkezete. Elıször is és errıl is beszélünk majd a szülıpár, amelyek a tojást tojják, azoknak is a vakcinázása nem homogén. A keltetıbıl kikelve a kiscsibék nem azonos immunbiológiai állapotban kerülnek ki. Egyik tojásban alacsonyabb a vitaminszint, másik tojásból nehezebben jött ki a kiscsibe, a tojás idısebb, a szülıpár idısebb, fiatalabb, több teleprıl hoznak tojást, amelyeknek más az immunológiai állapota. Esetleg valami technológiai hiba miatt kelésgyengeség tünetcsoportja mutatkozik az állományon. Hogyan vakcinázzunk baromfipestis ellen hatékonyan? A 70-es évek, a 80-as évek. Itatás. Nem volt teljes hatékonyság. Ezután kitalálták, hogy aerogén úton kellet a vakcinát a kötıhártyára, illetve a légutakba bejuttatni. A vakcina vírusok is a szervekben vagy a kötıhártyában szaporodnak el, és innen jutnak tovább a véráramba, amikor is elárasztják az egész bélcsatornát, tüdıt, központi idegrendszert.

10 (Nagyon érdekes megjegyzés: a pulykák idegsejtjeibe a vírus nem jut el, így a beteg állatok idegrendszeri tüneteket nem, vagy csak kivételesen mutatnak.) Ezt meg kell tanulni. De ha pulykáknál idegrendszeri tüneteket látnak, amikor is a pulyka a fejét gyönyörően rángatja jobbra-balra, le és föl, akkor baromfipestisre kell gondolni. Tehát van egy megtanulandó járványtan, és van egy gyakorlati praktikum. A baromfipestis lehet, hogy az idegrendszerben nem szaporodik, de hogy agyödémát okozhat, vérérkárosodást okozhat. A vérérkárosodás során csökken, vagy nı az agyi nyomás, és ennek hatására az idegrendszeri tünet bekövetkezhet, ezt higgyék el. Ezt írják fel maguknak. Boncolással már láttunk pulyka baromfipestises esetet, amikor is vérzések voltak, illetve agyi ödéma volt és éppen ezért voltak idegrendszeri tünetek, mozgászavarok. Nem az idegsejtekbe jutott be a vírus. Az apatogén törzsek - nagyon érdekes. Errıl azért kell beszélnünk, mert ezek a bélsárral ürülnek. Igazándiból nem mutatnak megbetegedési tünetet, ürítenek, jó 10 napig fertızik a környezetet, nem vakcinázott állományt áthangolnak, vizsgálatot, téves vizsgálati eredményeket mutatnak. A tünetek milyenek lehetnek? Baromfipestisre mikor gondolunk? A tüneteket megtanuljuk: vérzések testszerte, bélben, végbélben, vakbélben, vakbél beszájadzásánál, mirigyekben, mirigyek zúzóhatárán. Mit kell a baromfin látni? Elıször is a baromfi beteg. Gubbaszt, vörhenyes, zöldes színő székletet ürít, a leucoencephalitis, légzıszervi tünetek, vérkeringési zavar, torok-ödéma, idegrendszeri tünetek vannak. Idısebb állományokban, tojótyúkoknál a tojáshozam elmaradása, emésztıszervi tünetek vannak. Nagyon érdekes a fejrázás egyébként. A klinikai tünet, hogy ha háztáji állományban vannak, akkor látni fogják megpróbál megszabadulni az orrváladéktól. Hát a kórbonctan. A kórbonctan mit mutat? Nagyon heveny esetben a koszorúereknél van csak vérzés. Elhúzódó esetekben a bélben a nyiroktüszık helyén lencsényi szilvamag alakú pörkök, vérzések. A lép mindig normális. Ha a baromfipestis önmagában egyedül jelentkezik. De a baromfi nem steril közegben nı fel, nem SPF csirkét nevelünk, mindig van valami olyan kórforma, ami megváltoztathatja, súlyosbíthatja a klinikumot és a kórbonctant, valamint megváltoztathatja a járványtani képet: Idıjárás; Tartástechnológia; Takarmányozás mycotoxinok, nem megfelelı minıségő takarmány, nem megfelelı minıségő vitaminszint; Egyéb betegségek. Egyéb betegségek lehetnek: vírusos, bakteriális, vagy parazita.

11 Kórjelzésnél tulajdonképpen el is mondhatjuk azt, hogy miért a kórbonctan tantárgy keretében kerül sor ennek a studiumnak az elıadás sorozatára. A kórbonctan Kardeván professzor úr szavaival élve a következı meghatározást kívánja: a belgyógyászat mindent tud de semmit nem csinál, a sebészet semmit nem tud mindent csinál, a kórbonctan, a kórboncnok mindent tud mindent csinál az életnek. A kórbonctan stúdium az a zárókı, a kórbonctan minden tudományok összessége. A kórbonctan az a szintetizáló tudomány, amely segítségével a piramis összeáll. A járványtan, a mikrobiológia, a takarmányozástan, a parazitológia, mind-mind azt a piramist építik, amelynek a záróköve, lezáró stúdiuma a kórbonctan. Kórjelzésnél vannak klinikai tünetek, amiket össze lehet mással keverni, amelyet elıidézhet más betegség. De a kórbonctani elváltozások, a kórbonctanhoz kapcsolódó diagnosztikai kiegészítı vizsgálatok egyértelmően megmutatják nekünk az elváltozást elıidézı kórokozót, az elváltozást elıidézı kórforma eredıjét. Tehát a kórjelzésnél én azt fogom mondani, hogy a kórbonctani stúdium által adott biztos tudás az, amely alapján meg tudjuk mondani, hogy baromfipestisrıl van-e szó, avagy nem. Differenciál diagnózist kell felállítanunk. Itt már megbeszéltük, hogy a lép mindig normális, vagy nem. Hiszen ha egy kolerás állományba jut be baromfipestis, vagy egy salmonellás állományba jut be a baromfipestis, akkor biztos, hogy nem normális a lép. A bélgyulladás formák is módosulhatnak. Védekezés: vakcinázás, aerogén úton való vakcinázás, van-e járvány helyzet, nincs-e járványtani helyzet, vagyis van-e aktív járvány, nincs aktívjárvány, keltetıben aerogén úton vakcinázunk, ha szükséges 2, illetve 3 hetes korában vakcinázunk, a szülıpároknál pedig oltással, különbözı kombinált vakcinák adását használjuk. Az aerogén úton való vakcinázásnál még hatékony a kötıhártyára cseppentet vakcinázás. A Harder mirigy ellenanyag termelı lymphocytái gyorsan és jelentısen megszaporodhatnak, így az IGA gyorsan meg tudnak jelenni. Beszéljünk, ha már idáig eljutottunk, a vakcinázás hatékonytalanságáról, - ami ugye nem jó magyaros kifejezés. Miért tud a vakcinázás hatékonytalan lenni? Mondjuk azért, mert az állatorvos nem felügyeli a vakcina beadását. A vakcina beadása a prevenció legfontosabb tényezıje. Mit kell ellenırizni? Elıször is magát a vakcinát. A vakcina hogy-mi módon érkezett be a keltetıbe, hogy mi módon érkezett meg a telepre. Megrendeljük egy gyógyszerforgalmazótól a vakcinát. Megfelelı jégakkuval, megfelelı tárolási hımérsékleten érkezett-e meg? Volt-e a postán mondjuk 3 napot, rögtön hőtıbe került-e? A felhasználási útmutató minden lépést szigorúan követtük-e? Azt tudnunk kell, hogy a vakcinagyártás rendkívül szigorú folyamatok között zajlik. Azt is tudnunk kell, hogy ez

12 a vakcina-gyártási folyamat ez nagyon-nagy tapasztalatot igénylı, nagyon komoly állatorvosi munka. Az Önök segítsége nélkül viszont nem jöhet létre. Miért? A vakcinát általában olyan vírustörzsekbıl hozták létre, amelyet állatorvosok juttattak be a laboratóriumokba. Olyan vírustörzsekbıl hozták létre, amely vagy komoly gazdasági kárt idézett elı, vagy pedig a tapasztalatok alapján nagyon jó immunitást idézett elı az állatoknál. A baromfipestisnél tudjuk, hogy nagyon jó immunitást lehet vele elérni. De akkor csak, ha ezt megfelelı módon használják fel. Mennyire egyszerőbb valamit leitatni. Fogjuk, összerázzuk, belerakjuk a vízbe. Milyen hiba szokott itt elıfordulni? Nem szomjaztatják ki az állatot! A vakcina vírus az átlagos rendszerben azt mondjuk, hogy 1 órán keresztül tudja hatékonyságát kifejteni. Tehát 1 órán keresztül van olyan vírusszám, normál körülmények között, ami ha felveszi a madár, akkor azt a gyenge védekezıképességet hiszen tudjuk, hogy sokkal jobb, ha kötıhártyára jut, vagy orrmelléküregre, orrnyálkahártyára ki tudja fejteni. Mi van, ha a vizünk nagyon klóros? Mi van, ha a vizünk valami olyan undort keltı anyagot tartalmaz, ami miatt a baromfi nem akarja felinni? Mi van, hogy ha valami olyan betegség lappang a baromfiban, ami miatt az állomány jelentıs része nem akar inni: izületgyulladás, talpfekély, stb? Tehát az aerogén úton való vakcinázás pillanatnyilag úgy mondom, a legjobb vakcinázás. Igaz, hogy sokkal munkaigényesebb. Ellenırizni kell a porlasztókészüléket, ellenırizni kell, hogy megfelelı mennyiségő, nagyjából mikrométeres aerosol cseppet bocsát-e ki? Ez megfelelı ideig lebeg-e és megfelelı módon kerül-e a baromfikra. Vakcinázás a keltetıben: sietnek, a szállítókocsi már dübörög, pakolnának be, hiszen a Dunántúlra megy a baromfi. Önök keltetıt látnak el. Éjszakai üzem van. Higgyék el, 100 dobozból 20 dobozba nem lesz aerogén módon normálisan lespriccelve. Lehet, hogy a doboztetı is rajta van a csirkéken, amikor a vakcina nem fog. Hogy mit kell ilyenkor csinálni? A vakcinázást, azt az Önök jelenlétében lehet csak elvégezni! Rá lehet ezt másra bízni? Önök bárkire rábízhatják, de ha probléma van, az Önök lelkiismeretén múlik az, hogy egy esetleges egy állományban több százmilliós kár keletkezik, az állományt ki kell irtani, ahelyett, hogy vágóhídra juthatna. Ahelyett, hogy a vírust ki tudná szorítani egy országrészbıl, ahelyett, hogy egy fogékony állomány megfelelı védelemben részesüljön és a vadvírus ne tudjon megtapadni és ezért elıbb-utóbb elpusztuljon, eltőnjön a régióból. Tehát az állatorvos lustasága, az állatorvos nemtörıdömsége, az egyik legveszélyesebb tényezı.

13 Komoly kórboncnok, komoly járványtani ismerettel rendelkezı, orvosi ismerettel rendelkezı állatorvos ilyet nem tesz. Vannak-e problémák a vakcinával? Ugye a vakcinákról leírjuk, hogy ellenanyagszintet emeli, megakadályozza a kórokozók megtapadását. Még egyszer elmondjuk, hogy nem SPF csirkéket nevelünk. Tehát a vakcinázás után el lehet mondani, hogy sajnos 2-3 nap után légzıszervi tünetek megjelenhetnek, bélgyulladás megjelenhet, hiszen a szervezet immunrendszere erıs igénybevételnek van kitéve. Keltetıben való vakcinázással nincs mit tennünk. Kikel a baromfi, olyan immunállapotban van amilyenben, olyan kórokozókkal terhelt, amilyenekkel terhelt. Mit tudunk tenni? A napos korban elvégzett vakcinázást telepítés után antibiotikumos kezeléssel kell folytatni, valamint a késıbb elvégzett gumboro, baromfipestis ellen, bronchitis ellen elvégzett vakcinázást, megfelelı antibiotikumos premedikációval kell elvégezni. Egészséges csirkeállomány nincs. Mindig mondják, hogy: jó a baromfit megrázta egy kicsit a vakcinázás. Egy nagy fenét! Egyáltalán nem jó, ha megrázza a vakcinázás. Akkor a baromfi 4-5 napig nem eszik normálisan, a fajlag nı, a termelési eredmény romlik, és a következı alkalommal azt fogja mondani a tulajdonos, hogy: nem fogok vakcinázni, hiszen az elızı alkalommal elvégzett vakcinázás után is az állományom jelentısen legyengült. Nem úgy növekedett, nem úgy gyarapodott, ahogyan én szerettem volna ezért én nem kívánok vakcinázni. Vagy megteszi azt, hogy ha nem vagyunk ott például - forró vízbe teszi a vakcinát, vagy nem adja oda, vagy elıvesz olyan üres üvegeket, amelyet korábban már felhasznált és azt mondja: tessék kérem, itt van, el van végezve a vakcinázás. Ezért nagyon fontos az állatorvos jelenléte, a vakcina elkészítése, az állomány fel kell készíteni. Vitaminokkal, antibiotikumokkal, mycotoxin megkötıkkel és megfelelı antibiotikumokkal a leggyakrabban elıforduló, legsőrőbben elıforduló baktérium okozta megbetegedéseket ki kell zárni. Napos baromfik milyen kórokozóval terheltek, illetve a magyarországi telepek mely kórokozókkal terheltek? Magyarországon el kell mondani, hogy baromfiállományunk sajnos bronchitis, TRT, pneumovírus, mycoplasma, salmonella megbetegedéssel, az ornithobaktériummal együtt élnek. Ezek a betegségek, hogy felütik-e a fejüket, ezek attól függnek, hogy a telepen a körülmények alkalmasak-e, hogy ezek a kórokozók apathogénból, vagy fakultatív patogén fázisból pathogénné váljanak, vagy pedig úgy fel tudnak szaporodni, valami gyengítı hatásra, hogy az állományt lebetegítik. Okozhat-e hasonló elváltozást, baromfipestishez hasonló elváltozást más betegség? Legelıször is a fertızı bronchitis. Az biztosan. A fertızı bronchitist differenciált diagnosztikai szempontból rendkívül nehéz elkülöníteni egyszerő

14 kórbonctani vizsgálattal. De nem Önöknek. Mert Önök tudják, hogy a zúzát fogjuk megvizsgálni és a lépet is meg fogjuk vizsgálni. Illetve a mycotoxinok és mindig állományszintő vizsgálatot végzünk, ezért tudjuk, hogy az lehet fertızı bronchitis, lehet takarmánytoxin is megfelelı tünetekkel. De klinikai tünetet, hullát, járványtant, kórbonctani tünetet együtt tekintve Önök már a baromfipestist ezektıl a betegségektıl el tudják különíteni. Mit kell csinálni baromfipestisnél? Bejelentési betegség. Mit jelent a bejelentési betegség? Rendkívül nagy gazdasági kárt okozó, magas elhullással, magas megbetegedéssel, nagy ragályozó képességgel jelentkezı betegség, amely esetében igazgatási rendszabályokkal kell védekeznünk. Az igazgatási rendszabály túl sok mindent nem engedélyez. Irtani, vagy zárt vágásra vinni. Ha irtunk, akkor az ATEV-hoz kerül, ha zárt vágásra kerül, akkor majd megállapítjuk, hogy melyik formája a vírusnak az, amely betegített. Ezzel már nekünk túl sok dolgunk nem lesz, majd a hatóság eldönti, hogy ebbıl mi készül. Nekünk egy dolgunk van: minden tünetet értékelni! Ha ennek a kórokozónak a tünete kerül elıtérbe, akkor azonnal jelentünk, mert a probléma sokkal kisebb, ha nem magunkra vállaljuk, hanem nálunk sokkal tapasztaltabb, ebben jártasabb szakállatorvossal megosztjuk. Jelentési kötelezettségünknek eleget teszünk és a legapróbb tünetre is azonnal karantént zárlatot rendelünk el, teljes személyi forgalom zárlat, teljes eszközforgalom zárlat. Hiszen beszéltük, hogy takarmányos kocsi, dolgozók, állatorvos, rendkívül komoly ragályozó képesség. Véletlenül sem engedünk hazavinni baromfit, véletlenül sem engedünk eladni baromfit. A tulajdonos bármit is mond, nekünk a legfontosabb az állategészségügyi szabályzat betartása, amely a szakmánk alapkönyve. Miért mondtam el ezeket Önöknek? 2010-ben egy nagy integráció 100 ezres baromfitelepérıl beszállítottak 50 ezer darab baromfit egy napi vágásra. A telepen, az állatorvos elmondása szerint jelentıs mennyiségő elhullás nem volt. Igazolással az állomány salmonella mentesként került be a telepre. Az állatoknál jelentıs mennyiségő úti-hulla képzıdött. A jelentıs mennyiségő úti-hulla azt jelentette, hogy a beérkezett állománynál a szokásos 100 db úti-hulla helyett (tehát beérkezett a tegnapi napon 50 ezer baromfi és a 100 db úti-hulla helyett) 1800 db úti-hulla képzıdött. Most volt annak jelentısége, hogy péntek délután is az állatorvos, aki a vágóhídon van, elvégezte a boncolást. Egy olyan felcser, aki nekünk nagyon fontos munkatársunk, egy olyan felcser, aki nagy telepi tapasztalattal, illetve vágóhídi tapasztalattal is rendelkezett, azt mondta, hogy: semmi jelentıs tünetet nem talál, hısokk nem lehet, hiszen nem volt melegebb, mint az elızı napokon. Azonban mindenféleképpen intézeti vizsgálatot javasolnak. Kerületi fıállatorvosként engem kértek meg, hogy nézzem meg az állományt. A képeket itt látjátok a boncolás eredménye. Az 1800 hullából több mint 500 darabot

15 felboncoltunk - szinte negatív tünetek mellett. A negatív tünetek mindig nagyonnagy baj! Ezeket a diszkrét elváltozásokat láttuk. Mit beszéltünk? Hogy a Velogén változatnak lehetnem sokkszerő elhullási tünetei, nagyon diszkrét vérzései. Intézeti vizsgálatot kértünk. Péntek délután! Nem kell mondanom, hogy milyen nehéz intézetbe felküldeni a Budapesti Országos Állategészségügyi Intézetbe. És itt jött a baj! Több mint 80 db hullát küldtünk fel. A tulajdonos természetesen megkapta azonnal a határozatot, hogy az 50 ezer darab baromfit a rendelkezések szerint zárolni kell. A hatóság ilyenkor nem tud mást tenni. Svájci exportról lett volna szó. Mit tud tenni a hatóság? Zárol! Miért zárol? Ha baromfipestist találnak egy Magyarországról kiszállított elıhőtött állományban, akkor a magyar baromfit X évre kitiltják errıl a piacról. Óriási veszteség! Hát meg ennek a híre. A magyar hatósági rendszer megbukott. A legkisebb gyanú esetén is zárolni kell. Természetesen a tulajdonos rögtön kereste az úgynevezett pártfogót, aki más véleményt, ellenvéleményt ad. Az intézetben olyan kolléga dolgozott, aki nagyon fiatal volt, tapasztalatlan volt. A felküldött baromfikból 2 darabot boncolt fel. 2 darabot! A 2 darab felboncolása alapján rendkívül helytelenül House-szindrómának nevezem, közölte a tulajdonossal, hogy nincs baromfipestis. Több sem kellett a tulajdonosnak Volt egy ellenvéleménye, amit az intézetbıl egy olyan állatorvos kolléga adott, aki nem volt tapasztalat birtokában, a munkáját nem végezte el és akkor mondott negatív eredményt amikor még nem volt kórszövettan, nem volt PCR és a nem volt semmiféle olyan diagnosztikai, labordiagnosztikai vizsgálat elvégezve, amely a betegség kizárásának a szakma szabályai szerint megfelelt volna. És még a telepen volt 100 ezer darab élı baromfi! Mit lehet ilyenkor tenni? A telepen látszólag elhullás nincs. Mivel nagy tapasztalata van azért néhány embernek a baromfiban, elkezdtük ezt mondani, hogy: kérem az állomány vakcinázva volt, a szülıpár vakcinázva volt. Feltehetı a kórokozó bejutása. Mert hozzá kétség sem fér egyébként, a megérzés alapján, a meglévı tünetek alapján, hogy ez egy rendkívül rosszindulatú baromfipestises elváltozás és járvány. Ezen a telepen baromfipestis van. Nem gumboro, nem circovírus, ez baromfipestis. Az intézeti vizsgálat sajnos egy hétig tartott. Egy hét után derült ki, hogy bizony Velogén vírus volt, ami az elváltozást okozta. Idegrendszeri tünetek nem mutatkoztak. Nagyon enyhe légzıszervi tünetek mutatkoztak, és ezeket a diszkrét vírusok. Mivel találkoztunk itt? Találkoztunk a Velogén vírusnak azzal a formájával, mely a vakcina hatására, a jól elvégzett keltetıi vakcinázás hatására, nem tudta a teljes kórbonctani klinikai képét mutatni. Ki kellett tartani! Ki kellett tartani a saját álláspontunk mellet.. A megmaradt állományt zárt vágás mellett levágták és a megfelelı módon hatástalanították. Járványtani nyomozás! Hogyan került be? Hát a telep homokos területen fekszik, rendkívül nehezen fertıtleníthetı, faszerkezető épületekrıl van. Az alomanyag tárolása nem messze történt, tehát járványtani szempontból minden rossz, ami elképzelhetı, benne volt. A vad-madár háló hiányzott és az elszállítás

16 után rendkívül sok vadmadár hullát találtak. Pontosabban bagoly hullát találtak az alomban, 6 vagy 8 darabot. Ezeknek a hullája már alkalmatlan volt a vizsgálatra, de rendkívül nagy valószínőséggel gyanúsítható, hogy ezek a vadmadarak vándorlás során olyan táplálékot szereztek, amely a baromfipestis kórokozóját tartalmazta. Azután bementek a telepre vadháló nem volt! Könnyen jutottak ivóvízhez ezen a telepen, könnyen jutottak rágcsálóhoz. A rágcsálóirtás nem volt megfelelı a telepen. Bementek, sajnos rendkívül sok pocok és egér volt megtalálták és az állományt megfertızték. A légtechnika: nagyon magas minıségő légtechnika volt. Ennek ellenére a vadháló, madárháló nélküli részen be tudtak menni és a fertızést el tudták terjeszteni. Mindig kételkedjünk és a szigorúságunkból soha ne engedjünk! Az élelmiszerbiztonság, a járványvédelem az soha nem alhat! Jegyezzék meg, hogy az állatorvos a legfeleslegesebb ember akkor, ha nincsen baj! Pénzt visz el, gyógyszert vásárol, elıadásokat tarttat, továbbképzésre fog járni és mindenféle egyéb olyan dolgot talál ki, amely vész esetén szükséges. Azonban jelenleg úgy látja a tulajdonos, hogy nincs rá szükség. Minek kell ide drága fertıtlenítıszereket használni? Minek kell itt nyomonkövetést elvégezni, hogy a gyógyszer hány fokon van tárolva? Minek kell az alomanyagot bevizsgáltatni? Minek kell gázégıfejezet a betelepítés elıtt megvizsgáltatni? Minek kell a takarmány mycotoxint vizsgáltatni? Azért nem Önök rossz állatorvosok! A rossz állatorvosok nem szeretnek betegségeket kezelni Önök megelızni szeretnek! Preventálni szeretnek. Az állatorvos nem szereti a betegséget. Az állatorvos a betegséget megelızni szereti. Meg kell értetni az tulajdonosokkal, hogy sokkal egyszerőbb dolog megelızni egy betegséget, sokkal kevesebb költségbe kerül, mint amennyibe utána ezt leküzdeni. Önök munkája pótolhatatlan. Önök a legkiemelkedıbb tudással bírnak az agráriumban. Orvosi tudás, mezıgazdasági tudás, közegészségügyi tudás, Mi határozza meg az állatorvos értékét? Meg tudja-e az állatorvosi szolgáltatással a termelı fizetni - a felhasznált gyógyszer árát - munkabér árát - fertıtlenítıszerek árát termelni - a takarmányt ki tudják-e fizetni - a közüzemi díjakat, a munkabéreket ki tudják-e fizetni: A baromfik, sertések, szarvasmarhák megfelelı mennyiségő takarmányból megfelelı mennyiségő húst tudnak elıállítani. Az elhullás a gazdasági hasznosság százalékán belül marad. A vágóhídon fejezi be az állat a szuszogását. A gazda ki tudja fizetni a számlákat, ruházkodni tud, beruházni tud. 19.

17 Önök ezeknek a titkoknak az ırzıi. Önök egy zárt klub tagjai. Azoknak a titkoknak a tudói, akik ezeket a dolgokat biztonságosan meg tudják oldani és elvégezni. Csodát várnak - amire képesek vagyunk, a lehetetlenre kell egy icikepicikét várni! A betegséggel szemben alázatosnak kell lenni. A betegség megtanítja félni az embert, mert nagyon-nagy úr. A betegség az, amely felhívja a figyelmünket arra, hogy: figyelj! Lankad a figyelmed, felületes vagy, gıgıs vagy, fél-kézzel próbálsz mindent megoldani. Megtanít arra, hogy nem vagyunk tévedhetetlenek, megtanít a vizsgálatok szükségességére, a boncolások szükségességére, a mindent leírni, mindent leregisztrálni való szükségességére. Mert ha mi nem vagyunk pontosak, ha nem tudjuk a munkánkat kivételes precizitással végezni, akkor emberek, családok, falvak, integrációk mennek tönkre. Szeretném ezt most itt, a következı példán bemutatni egy pulykatelepítés kapcsán, ahol az állatorvos hosszú idın keresztül úgymond nem állt a helyzet magaslatán, de hajlandó volt a tanulásra. 10 ezer pulyka letelepítése. Ennek vágóhídi értéke 40 millió Forint. Nézzük a képeket és beszéljünk errıl az esetrıl. Itt már ekkor egy nagyon szép részét látjuk az állategészségügyi prevenciós munkánknak. Itt nagyon szép részét látjuk a baromfi egészségügynek, hiszen aki a napos pulykák lefogadásában már jártas, annak már brojler csirkét, kacsát, libát fogadni az olyan, mint hogyha nem is tudom egy szimpla kávét meg kellene fızni, illetve egy Wellington bélszínt kellene elkészíteni. Ez körülbelül a kettı között a különbség. Fantasztikus nagy szakmai felkészültséget igényel. Az emberek összehangolt munkájának irányítását igényli. És most, amikor ezt átbeszéljük, akkor már egy olyan rész nyílik meg Önök elıtt a baromfitartásban, amikor már egy nagyonnagy áttekintéssel bírnak a baromfi praktikum egészére vonatkozva. Gyakorlati példa képek elıadáson - 10 ezer pulyka letelepítése. Az állatorvos az elızı években folyamatosan takarmány és napos pulyka minıségi problémát jelzett mind a termelı felé, mind az integráció felé, amely a takarmányt szállította. Elmondása szerint minden rendben van, ık már 20 éve úgy csinálják ami természetesen a legveszélyesebb dolog, ami létezik! Ráadásul az elızı turnusban az intézeti vizsgálat során kiderült, hogy nem kelési gyengeség volt a kispulykáknál, hanem szénmonoxid mérgezés az állománynál, ami indulásnál rögtön egy 30 %-os veszteséget jelentett. Ezért a takarmányos integráció úgy döntött, hogy a kispulyka telepítését megtekinti. Ennek a 10 ezer darab kispulykának a telepítését.

18 Akkor a pulykáról is beszéljünk. A pulyka reggeltıl estig azon gondolkodik, hogy hogyan lehetne elpusztulni! A legundokabb állat, a legszeretni valóbb, a baromfiágazat nehéz ipara. Amikorra felnevelıdik, eltelik 6 hónap, amikorra a bakpulyka a vágóhídra kerül és megeszik kb. 45 kg takarmányt, ami mostani árakon számolva 4 ezer Forintot jelent, ehhez jön a napos állat értéke, ami úgy 400 Forint, ami összesen Forint, ami 10 ezer pulykánál ha jól számolunk 45 millió Forintos értékkel kell számolnunk. Ezt kell felügyelnünk. Legnagyobb meglepetésünkre a pulykatelep fogadó épületeiben, mi megérkeztünk több száz kilométerrıl, - azonban az ellátó állatorvos nem ért rá kijönni! A 60-as években épült ólakról van szó. Mőanyák vannak benne, van etetırendszer, itatórendszer. A pulykáról tudni kell, hogy a napos pulyka rendkívül gyámoltalan. Kb. 60 gramm átlagsúllyal települnek (55-60 gramm átlagsúllyal) és nagyon rosszul látnak. Nagyon erıs bennük az úgynevezett csordaszellem, közösen mozognak, hang irányába azonnal megindulnak. Nagyon nehezen találják meg az etetıt és az itatót. Nagyon érzékenyek a hımérsékletre. Milyen jelentısége van, hogy a nagyjából 4 méter átmérıjő csibegyőrőben fogadási hımérsékleten, 35 o -os hımérsékletet tartani tudjuk? A csibegyőrő 4 méter átmérıjő, kb. 50 cm magasságú hálóból készül, melyet valami át nem látszó anyaggal veszünk körbe. Mint látjuk itt az elsı hiba az, hogy csak drótból van, illetve mőanyagból és nincs a külsı hatások, hanghatások, fényhatások csillapítására körbevéve. A mőanya ellenırzése minden turnus elıtt nagyon fontos, hiszen gázégıfejekrıl van szó. Milyen hibák lépnek itt föl? Szénmonoxid, nem kellı hımérséklet intenzitást biztosítása, egyenetlen mőködés, vagy éppen túlzott hımérséklet juttatása. Az állatorvos csak azt látja, hogy letelepítés után másnap tömeges elhullás van. Felbontja, hát ez biztos kelésgyengeség, intézetbe ne is küldjünk, jelezzünk kártérítési igényt. Igen ám! Az eközben máshova kiküldött kispulykáknak az égadta egy világon semmiféle bajuk nincsen. Az elızı turnusnál az állatorvos nagy-nehezen megvizsgáltatta égıfejeket és azonnal el is küldte természetesen a kispulykát szállító integrátornak, aki látta, hogy a szénmonoxid kibocsátása a megengedettnél háromszor több. Az elhullásnak az oka nem a kelésgyengeség, egy keltetıben elvégzett hibás vakcinázás, ez bizony a szénmonoxid által bekövetkezett fulladásos halál. No, mit láttunk? A kispulykák fogadási hımérsékletének 35 o -nak kellene lenni. Hát itt a hımérsékleten látják, hogy 24 o van. A talajhımérséklet valóban nem baj, ha 24 o. De hát 35 o -os teremhımérsékletet a gondozó nagyon nehezen tud tolerálni, sokkal ritkábban fog bemenni az ólba, sokkal ritkábban fogja megnézni a madarakat. A mőanyák 1,5 méter magasságban elhelyezve megfelelı hıintenzitással nagyon fontosak ezek az adatok 4 méteres sugarú kör alatt tudja tartani a 35 o -ot. Ezt a hımérsékletet 24 o -ra (23 o -ra) 6 hét alatt kell lecsökkenteni. Heti 2 o -os hımérsékletcsökkenést írunk elı. Szétengedés környékén már ez a 24 o -os, 23 o -os teremhımérséklet tökéletesen elegendı. Természetesen érkezhet a kispulyka oda úgy, hogy eredendıen problémája van.

19 Magasabb a kelésgyengeségi aránya, valami kórokozóval terhelt, esetleg valami vírust, baktériumot ürít a szülıpár, ami ıt már nem betegíti meg. A kispulyka összeszedi a keltetıben aerogén úton, hiszen nagy a légventilláció a keltetıkben, aerogén úton könnyen felszedi ezeket a kórokozókat. Vagy amikor üti ki magát a tojásból úgy nevezzük, hogy kiüti magát a tojásból akkor is a tojáshéjban, vagy a tojáshéj felszínén lévı kórokozókat mycoplasmát colit - salmonellát könnyen összeszedheti. Majd megbeszéljük a vizsgálatok során, hogy azért azok a vizsgálati eredmények, amelyeket egy szülıpárnak elıírnak, azért arra a vizsgálati eredmény arra az egy állatra vonatkozik, vagy arra a 10, vagy 100 állatra, nem pedig a telepen lévı összes állatra. Tehát érkezhet így a kisállat, és a csibegyőrőben viszont a főtés segítésével a lázas állapotot, a fázékonyságot nagyon könnyen tudjuk kompenzálni. Etetı itató. 2,5 cm etetı itatót kell egy pulykára biztosítani. 2,5 cm-t. Miért? Mert sokat eszik. Tehát ez az jelenti, hogy 400 db kispulykára 6 m etetıhossz és 2,5 x 400, tehát egy 10 méternyi itatóhosszt kell biztosítani. Nézzék meg a kedves kollégák itt a képeket. Elıször is: betelepítésre úgy érkezik a kispulyka, hogy nincs benne zárt oldal, a mőanyag nem tudja tartani a hımérsékletet, 35 o helyett 24 o van. Az etetıkben nincs étek, a kispulyka el kezdene a fényes etetı felé menni, amely felülrıl fényt kap. De nem talál benne ennivalót, már nem is megy oda többet. Viszont az almot elkezdi azonnal csipkedni. Itatóvízbe bele tették a vitamint, a szılıcukrot bele tették több órával a kispulykák megérkezése elıtt. Az gyönyörően felmelegedett és a kispulyka amikor beleiszik, beletopok, akkor ott már a szájából visszajut a kis baktérium, vagy a talpáról belejut a baktérium, vagy a szalmával bejutó baktériumspóra már is el kezd benne remekül szaporodni. Tehát itt a hibák olyan szinten vannak halmozva, amilyen szinten csak lehet. Látják itt ezt a vizes részt középen. Valóban megfelelı páratartalmat kell, nagyjából 65 %-os páratartalmat kell biztosítani a kispulykáknak amikor letelepítik, és egy hétig utána. Az alom még száraz. A páratartalmat csak locsolással lehet biztosítani. Késıbbiekben ezek a csibegyőrők nagyjából 10 napos korban kerülnek eltávolításra. 10 napos korára, 2 hetes korára a kispulyka megerısödik, megtanul enni, a győrőket szétszedik. Teljes négyzetméterre szétengedik a kispulykát. Hány darab/m2 sőrőséggel telepítjük a kispulykát? 10 db/m2-re. Lehet többre is telepíteni, de a kispulyka meg fog dögleni! Utónevelésben 3,6 db/m2. Lehet többre telepíteni, de meg fog a kispulyka dögleni. A pulyka ezeket a számokat több évtizedes tapasztalat alapján nem engedi túltelepíteni. Csibegyőrőbe 10 nap, 10 naptól 6 hétig 10/m2, 6 hét fölött pedig 3,7 db/m2. Tojópulykákat nagyjából 9-10 hetes korukban szállítják el a vágóhídra. Az utónevelés után tehát 6 hét elınevelés, utána 9 hét utónevelés és akkor elszállítják. A

20 bakpulykákat 6 hét elınevelés után még 16 hétig utónevelik, akkor szállítják el a vágóhídra. Milyen táp kell a kispulykának? Morzsázott! Itt mit látnak? Hát ez minden, csak nem morzsázott. Megnézte ezt az állatorvos? Nem nézte meg az állatorvos. Hibázott a takarmánykeverı? Igen! De szerencsére 2 órával hamarabb megérkeztünk, 2 óra alatt pont annyi takarmányt ki lehetett juttatni, amennyi elegendı volt a kispulykának az elsı néhány napbeli takarmányozásához. Látták ezeket az adatokat. Rendkívül fontosak! Ez a nyomonkövetés, az élelmiszerbiztonság, az állategészségügy rendkívül fontos része. A dokumentáció rendet és fegyelmet szül. Ezek az adatok azok a biztosítékok arra, hogy megfelelı minıségő, megfelelı állapotú, toxinmentes vitamin tartalmú és növekedési erélyt biztosító táp került ki. Minta ellenminta! Mintát mindig a telepen vegyük. Ne fogadjuk el a kihozott mintát. Telepen pecsételünk, a telepen írunk alá. Megvesszük a magunk mintáját, illetve visszaküldjük a keverıbe. Legyen ott az állatorvos az elsı induló mintánál. Legyen ott egy ágazatvezetı. Takarmány értéke 9 ezer Forint/q. Ne legyenek olyan lusták, hogy nincsenek ott, amikor telepíteni kell. Tehát ennél a telepítésnél rendkívül rosszul indult a pulyka. Mit kell a pulyka nevelési ciklusáról tudni? Elınevelésben 4 %-os elhullást bír el gazdaságosan. Utónevelésben a tojó 2 %-ot, a bakok 4 %-ot bírnak el összességében. Ennél a turnusnál az állatorvos által elkövetett hibák, az általa nem felügyelt körülmények nem a gondozónak kell tudnia ezeket az dolgokat, hanem az állatorvosnak, aki menedzsere, aki a vállalkozásnak a lelke -, az hogy az állatorvos nem tartotta fontosnak saját jelenlétét, mindezek miatt ez az állomány már eleve veszteséggel indult. Nagyon kicsi a valószínősége, hogy pozitívan fog a turnus felnevelıdni. Mintavétel. Nem csak takarmány mintavétel kell. Hanem egy jó állatorvos egy ilyen nagy érték esetében vizsgálatokat végeztet. Mégpedig úgy, hogy amikor megérkezik a kocsi, odamegy, fog 5 darab tojót, és 5 darab bakpulykát. Aláíratja a sofırrel. Ezek a baromfik úgy kerültek ebbe a dobozba, hogy semmivel nem érintkeztek, és azonnal az Állatorvos Tudományegyetem Kórbonctani Tanszékére felküldi vizsgálatra, ahol elvéreztetik a kispulykákat, megnézik, hogy megfelelı szérum ellenanyagszint van-e a baromfipestisre. Van-e salmonella pozitivitás a bélben? Tehát bélkenet vizsgálat. Van-e esetleg egy coli szeptikémia, van-e esetleg keltetıbıl hozott mycoplasma pozitivitás. Ez a vizsgálat mondjuk kerül 10 ezer Forintba az Állatorvos Tudományegyetem Kórbonctani Tanszékén a 45 milliós vizsgálathoz képest. Elküldi az ötödik nap