4. FEJEZET Helyzetelemzés és stratégiaalkotás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. FEJEZET Helyzetelemzés és stratégiaalkotás"

Átírás

1 4. FEJEZET Helyzetelemzés és stratégiaalkotás Az elızı fejezet helyzetfelmérésének eredménye egy írásos helyzetleírás, amely, ha valóban leírj a település állapotait, szinte adja magából a célok kitőzését, fejlesztési eszközök meghatározását. Ez azonban csak látszólag egyszerő lépés. Erıforrás-korlátos helyzetben óriási a fontossága annak, mely problémák kerülnek valóban a helyiek érdeklıdésének homlokterébe és így tervünkbe, mely igényeket próbáljuk meg kielégíteni és melyeket nem. Így nagyon fontosak azok a lépések, melyek során a feltárt problémákra, igényekre, lehetıségekre célokat és eszközöket építünk. E lépéseket és módszereket részletezzük ebben a fejezetben. A fejezet elolvasása után a következı kérdésekre fog választ kapni: Mire jó a helyzetelemzés? Mi a SWOT módszer? Mik kerülnek a SWOT erısségek és gyengeségek részébe? Mik a lehetıségek és veszélyek? Mi a SWOT készítésének egy lehetséges módszere? Hogy néz ki egy SWOT táblázat? Hogyan határozzuk meg a célokat a SWOT alapján? Milyen formájú lehet egy stratégiai terv és program? 67

2 Mire jó a helyzetelemzés? Azt, hogy mi a gond, a baj a faluban/városban, igen könnyen el tudja mondani bárki. Hogy mi a jó ugyanott, már kevésbé jut eszünkbe. Az, hogy miért vannak a problémák, mi okozza ıket, pedig eszünkbe sem jut vagy nem is tudjuk megválaszolni. Enélkül pedig igen nehéz megmondani, mit is kell tennünk. Hiába ismerjük a mai helyzetet, ha nem tudunk célokat megfogalmazni. A helyzetleírás megállapításai, valamint a célok meghatározása közé segít hidat verni a helyzetelemzés. Sokan máshogy hívják, vagy nem tekintik önálló egységnek a tervezés során ez nem feltétlenül baj. Az már viszont igen, ha nincs meg a kapcsolat az adottságok, a fejlesztési igények valamint a stratégia között. Azért hogy e kapcsolat mindig meglegyen, gyakran szokás használni egy egyszerő helyzetelemzı eszközt, ami önmagában összeköti felméréseinket és a kitőzött irányokat. Ez az eszköz a SWOT elemzés. Mi a SWOT módszer? A helyzetelemzésnek a tervezési gyakorlatban több, a józan ész által diktált eszköze is van. Ezek közül a leggyakrabban használt módszer az ún. SWOT. A SWOT módszer szolgál majdan a stratégia kiindulópontjául. Maga a módszer négy angol szó kezdıbetőjébıl kapta a nevét. S (strengths): erısségek, melyekre a fejlesztés alapozható W (weaknesses): gyengeségek, fejlesztést nem lehet rá alapozni, sıt gátolják azt O (opportunities): lehetıségek, kívülrıl segíthetik, ösztönözhetik a fejlesztést T (threats): veszélyek, melyek kívülrıl akadályozhatják a fejlesztés sikerességét A felmerült fejlesztési igények laza halmazából a programcélok felé vezetı fı lépésnek tekinthetjük a térség erısségeinek, gyengeségeinek, lehetıségeinek és veszélyeinek rendszerezett áttekintését. Ez a gyors elemzési forma teszi lehetıvé a gyakran igen terjedelmes helyzetelemzı tanulmányok megállapításainak áttekinthetıbbé tételét és egy komplex szemlélető, konszenzuson alapuló, a stratégiai tervezés további fázisaiban jól hasznosítható, esetenként rangsorolást is tartalmazó értékelés megalkotását. A SWOT elemzés fél évszázados múltra tekint vissza, vállalati stratégiai tervezési 68

3 célokra alkották meg. Áttekinthetı és mégis összetett eredmények kialakítására alkalmas, egyszerő logikát követı eljárás. Kétségtelen elınye más közkedvelt technikákkal szemben, hogy megközelítése kiegyensúlyozott, az elınyök és a hátrányok egyaránt feltérképezésre kerülnek. Elmondható azonban, hogy nem helyettesíti feltétlenül a többi technikát (pl. a késıbbi fejezetekben bemutatandó logframe módszert), hanem inkább kiindulópontot, egy rendezett helyzetelemzést szolgáltat számukra. A SWOT alkalmazása a közszféra fejlesztéseinek tervezésében azonban nem problémamentes. A leginkább vitatható terület a külsı és a belsı tényezık elkülönítése, tehát annak meghatározása, hogy mi számít a terv keretein belül befolyásolható tényezınek, és mi nem. A SWOT formailag egy táblázat (lásd a 4.1. számú ábrát), amit viszonylag egyszerő felrajzolni. Még a szokásos kiegészítésekkel is csupán egyoldalas ábra, aminek legnagyobb elınye az áttekinthetıség. Ám a SWOT nem egyszerően csak egy ábra, hanem egy egyszerő és logikus eljárás, aminek az ábra csak eszköze, és eredményeinek bemutatására szolgál. Maga az eljárás a tényezık közötti logikai kapcsolatot teremti meg, ezért rendszeres visszacsatolásokat tartalmaz. Formáját tekintve optimális esetben nem íróasztal mellett készül, hanem interaktív módon, mőhelyfoglalkozás(ok) keretében. A jelenlévık szakmai tudásanyagára és véleményére épít, ezért különösen alkalmas arra, hogy megvalósítsa a résztvevık, az érdekeltek bevonását a közös és így közösen elfogadható stratégia kialakításába. Ezen keresztül tehát a SWOT egyben a partnerség eszköze is, ami a modern struktúrapolitikával szembeni alapvetı elvárás. De mivel a SWOT a résztvevı partnerektıl is függ, így egyúttal nem létezik egyetlen jó SWOT a végeredmény mindig a megjelentek véleményének függvénye. Mik kerülnek a SWOT erısségek és gyengeségek részébe? Ha már elvégeztük az önkormányzat helyzetfeltárását, elkezdhetjük a rendelkezésünkre álló információt osztályozni, kétféle szempont szerint: a célterület szempontjából: - belsı vagy külsı tényezınek számít-e, - illetve pozitívan vagy negatívan értékelhetı. 69

4 Nézzük elıször a belsı tényezık két kategóriáját: az erısségeket és a gyengeségeket. Trendek, külsı adottságok: gazdasági technológiai politikai kulturális, egyéb Strengths (erısségek) Opportunities (lehetıségek) Weaknesses (gyengeségek) Threats (veszélyek) Ne feledjük, hogy közülük csak azok kerülnek a SWOT-ba, amelyek lényegesek az adott téma szempontjából. Stratégia/célok 4.1. ábra: A SWOT táblázat felépítése Az erısségek és gyengeségek meghatározásakor csak azok kerülhetnek bele az elemzésbe, amelyek a fı cél szempontjából egyértelmően jónak (erısség) vagy rossznak (gyengeség) minısíthetık. Ez nem keverendı a fontosság kategóriájával: lehet valami nagyon fontos, de célkitőzésünk szempontjából semleges. Mik a lehetıségek és veszélyek? A külsı tényezık számbavételének elsı lépése, hogy meghatározzuk, mit értünk a külsı fogalmán. Az eredeti fogalom szerint minden olyan tényezı ide tartozik, ami a szervezeten kívül történik. Ez alapján esetünkben tehát minden tényezı külsı, ami az önkormányzat területén kívül zajlik. Ennél azonban jóval gyakorlatiasabb fogalomra van szükségünk. Tágabb értelemben minden olyan tényezı külsı, amit a kialakítandó stratégia nem tud érdemben és közvetlenül befolyásolni. Ide tartoznak azok a hosszabb távú, tartós tendenciák, amelyek az önkormányzat döntéshozói által nem (legalábbis rövid távon 70

5 semmiképpen sem) befolyásolhatók: javarészt függetlenek: demográfiai, népmozgalmi jellemzık változásai, vagy a tudományos alapkutatás vívmányai. De ugyanígy egy kistérségi stratégia szemszögébıl nézve külsı tényezınek számít például az autópálya-építés elırehaladása is. Vigyázat, az opportunities magyar tükörfordítása, a lehetıségek félrevezetı! Gyakori, hogy ilyenkor elkezdjük megfogalmazni azt, amit tenni szeretnénk. Ezzel viszont már a stratégiát kezdjük megfogalmazni, ami a következı lépés. Éppen ezért a lehetıségek helyett szerencsésebb az esélyek szót használni. Ezek a tényezık ugyanis olyanok, mint a hullámlovas számára a hullámok. Figyeli felbukkanásukat, mert szeretné meglovagolni ıket, de hogy mikor és hol lesz hullám, azt nem tudja befolyásolni. Ekkor a hullámok emberünk számára egy pozitív, de külsı tényezıt, esélyt jelentenek. Miért érdemes az ilyen tényezıket is számba venni a SWOT-ban? Azért, mert ha tudom, hogy van esély hullámra, erre tudok építeni és érdemes vennem egy szörfdeszkát. A veszélyekre hasonló gondolatmenet érvényes. Egy ESZA-hoz kapcsolódó példát véve, hiába próbálom a szakképzés támogatásával megoldani egy régióban a éves korosztály munkanélküliségi problémáit, ha közben a jogi szabályozás változásával a munkaadóknak az eddiginél is kevésbé lesz érdekük a fiatal pályakezdık alkalmazása. Ugyanez a probléma akkor is, ha a jogszabály elfogadható, azonban a befektetésösztönzési eszközök nem mőködnek a régióban, nincs új külföldi beruházó, aki fel tudná venni a szakképesítést szerzı fiatalokat. Mindkét esetben önmagában ugyan jó amit csinálok, de a külsı környezet veszélyezteti a végsı célom elérését, mintegy kihúzza a sámlit a magasra törı tervek alól. További probléma, hogy a külsı tényezık esetében nem lehet közvetlenül feltenni a kérdést, hogy az jó vagy rossz az adott cél szempontjából. Sokkal inkább azt tudjuk csak megkérdezni az adott trend esetében, hogy mennyire valószínő annak bekövetkezése. Az ennek alapján megítélt külsı tényezık az esélyek és a veszélyek felmérésén keresztül kerülnek be az elemzésbe. Ne feledjük tehát, hogy az esélyek és veszélyek jellemzıi között ott van a bekövetkezés valószínősége. Valószínőtlen külsı tényezıket általában kihagyunk az elemzésbıl, itt csak a biztos vagy valószínő események szerepelhetnek. 71

6 Mi a SWOT készítésének egy lehetséges módszere? Amennyiben (ideális esetben) valóban mőhelyfoglalkozás (elterjedt angol nevén workshop ) keretében készül a SWOT, több lépésben érdemes eljutni a végeredményig. Elıször, meghatározott idıkereteken belül (pl. szempontonként perc) szabad ötletelés (angol szakkifejezéssel brainstorming ) keretében minden szemponthoz min javaslatot győjtünk össze. A szabad ötletelésnek fontos ismérve, hogy minden szóba kerülı megjegyzést feljegyzünk, ebben a fázisban nem szabad egyetlen ötletet sem elvetni vagy megvitatni. Ugyanakkor természetesen a résztvevık koncentráljanak a legfontosabb problémákra, jelenségekre. Ezt elısegítendı, elızetesen ki lehet osztani a dokumentum formában elkészült helyzetleírás eredményeit. Az ötletelést célszerő elıször a külsı tényezıkre elvégezni (trendek, külsı folyamatok azonosítása), és azokat a lehetıségek és veszélyek közé sorolni. Az ötletelés eredményének átszerkesztése feltétlenül szükséges. Igyekezzünk a lehetı legtömörebben, de találóan, szabatosan megfogalmazni a pontokat. Vessük össze a pontokat a helyzetleírással, és ahol ellentmondás van, vitassuk meg. A workshop közben egy segítınek érdemes ellenırizni, nem maradt-e ki valamilyen lényeges a helyzetleírás alapján; e problémákat érdemes a moderátornak felvetni megvitatás céljából. Az átszerkesztés során a résztvevık bevonásával gondoljuk át még egyszer, hogy a pontok a megfelelı rubrikába kerültek-e. Szőkíttessük a kört minden szempont esetében a legfontosabb 6-10 pontra, a kevésbé fontos pontokat építsük be a fontosabbakba, vagy húzzuk ki. Tekintsük át még egyszer a táblázatot, és ha úgy találjuk, hogy az valóban elsı látásra érthetıen, áttekinthetıen írja le az elemzés tárgyát, készen is vagyunk. Hogy néz ki egy SWOT táblázat? A SWOT-elemzés inputjai azok a rendelkezésre álló adatok, melyeket a helyzetfelméréskor győjtöttünk össze és rendszereztünk. Hogy rendelkezésre álljon a SWOT-hoz szükséges feldolgozható információmennyiség, mellékelten adunk egy példát egy kistérség helyzetleírására. Helyzetleírás az Észak-Balmáz kistérségrıl (részlet) Közlekedés A kistérség közúthálózatának minıségi jellemzıi úgy az elsırendő, mint a másodrendő fıutak 72

7 sőrősége tekintetében jelentısen elmaradnak az országos átlagtól és az észak-magyarországi kistérségek átlagtól. A keleti részeket az ország vérkeringésébe bekapcsoló autópálya hiánya egyértelmően gátolja a gazdasági fejlıdést. A mellékutak helyenként szinte járhatatlan állapota akadályozza a gazdaságfejlesztési törekvések megvalósítását. A vasúti ellátottságot a nagysebességő vasúti közlekedés által megkövetelt nagytömegő sínek és a villamosított vonalak alacsony beépítettségi aránya jellemzi. A tiszai hajózás szinte teljesen visszafejlıdött, részben az elhanyagolt állapotú közforgalmú kikötık miatt. Az egyre növekvı vízi szállítási igények viszont igényt támasztanak a hajózás továbbfejlesztésére. Környezetvédelem Környezetvédelmi szempontból a kistérség helyzetét alapvetıen meghatározza határmenti fekvése és az ipari tengely hatása. A levegıminıség javulásában nagyrészt a nagyipari tevékenység folyamatos csökkenése játszik meghatározó szerepet. Jelentıs közlekedési levegıszennyezıdés és zajterhelés csökkenés várható az M3-as autópálya kiépítésétıl. A felszíni vizek túlnyomó része a határokon túlról érkezik. Éppen ezért némi aggodalomra ad okot a szomszéd országban a szennyezı nehézipar tevékenységének fokozódása. A felszín alatti vizek viszont, a megyei és települési környezetvédelmi szervezetek munkájának köszönhetıen, még igen tiszta vízbázist alkotnak. Oktatás és szakképzés A KSH adatok és egyéb felmérések szerint a kistérség népességének közel 1/3-a rendelkezik középfokú végzettséggel, ami országos szinten kimondottan kedvezınek bizonyul. Minden negyedik aktív keresı rendelkezik szakmunkás bizonyítvánnyal és ugyancsak minden negyedik érettségivel, minden hetedik fejezte be tanulmányait fıiskolán vagy egyetemen. Az aktív keresık 2/3-a azonban az alacsonyan képzett, munkaerejét nehezen értékesíthetı csoporthoz tartozik. A középfokú oktatási intézmények több típusa megtalálható a kistérség településein. A középiskolai tanulók ezer lakosra jutó száma magasabb az országos átlagnál. A felsıfokú oktatási intézményekbe járó hallgatók száma 1990 és 1997 között több mint háromszorosára nıtt. A régióban lakó fiatalok továbbtanulási aránya alig marad el az ország más területén élıkétıl. Mezıgazdaság és vidékfejlesztés A mezıgazdasági termelés eredményességét döntıen a kedvezıtlen termıhelyi, természeti adottságok és a gazdaságok gyenge technikai felszereltsége befolyásolják. A termésátlagok a növények többségénél alacsonyabbak az országosnál. Ennek ellenre évtizedek óta a vetésszerkezet alig módosult. A zöldség-gyümölcs, de különösen a paradicsom és ıszibarack termesztésnek a kistérség központjának, Balmáznak a környékén történelmi hagyományai vannak. Több országosan is elismert és nevében piaci értéket hordozó fajta termelése fejlıdik napjainkban is. Minden mezıgazdasági ágazathoz kapcsolódóan alacsony a termékek feldolgozottsági foka, a feldolgozó és értékesítési kapacitások nem követték az értékeknek megfelelıen az alapanyagtermelés adottságait. 73

8 4.2. Ábra Erısségek Gyengeségek 1. Felszín alatti vizek tiszták 2. Középfokú végzettségőek aránya magas 3. Középisk. tanulók ezer lakosra jutó száma magas 4. A felsıfokú intézményekbe járó hallgatók száma dinamikusan nı 5. Gyümölcs- és zöldségtermesztés elismert, neves fajták 1. Közút- és vasúthálózat minısége alacsony 2. Hajózás, kikötıi infrastruktúra gyenge 3. Sok az alacsonyan képzett (2/3) 4. Agrárgazdaságok gyenge technikai felszereltsége 5. Alacsony termésátlagok, változatlan vetésszerkezet. 6. Alacsony a mezıg. termékek feldolgozottsági foka Lehetıségek Veszélyek 1. Növekvı vízi szállítási igények 1. Szomszédos országok (víz)szennyezı 2. Csökkenı nagyipari tevékenység nehézipari tevékenységének hatására javuló levegıminıség fokozódása 3. M3-as kiépítésének hatásaként levegı- 2. Kedvezıtlen termıhelyi, természeti és zajszennyezés-csökkenés adottságok A 4.2. ábrán látjuk, hogy milyen SWOT táblázat képzelhetı el e leírás alapján. Ne feledjük azonban: nincs egyetlen helyes SWOT. A helyzetelemzés nagyban függ az érintettektıl és azok érdekeitıl, mi számukra a fontos. Így ugyanabban a helyzetben többfajta SWOT is elképzelhetı. A SWOT táblázat kitöltése után, ha vetünk egy pillantást a 4.3. ábrára, látható hogy két út áll elıttünk. Egyrészt a SWOT-analízis alapján rögtön elkezdjük a stratégiai célok megalkotását ez az elsıdlegesen fontos teendınk. Emellett a SWOT-ból különbözı jövıre vonatkozó forgatókönyveket, jövıképet vázolhatunk fel, amelyek alapján meghatározzuk a település misszióját és így megvizsgálhatjuk, hogy koherensek-e a kitőzött stratégiai célok. Ez utóbbi módszert kiegészítı jelleggel érdemes alkalmazni. 74

9 HELYZETELEMZÉS SWOT STRATÉGIA-ALKOTÁS STRATÉGIA 4.3. ábra. SWOT-elemzés alapján stratégia-alkotás Hogyan határozzuk meg a stratégiai célokat a SWOT alapján? A SWOT-ból történı közvetlen stratégia-alkotást mutatja be a 4.4. ábra ábra. a SWOT és stratégiák kapcsolata Erısségek: Gyenge pontok: Lehetıségek: Támadó (Offenzív) Változásorientált Veszélyek: Diverzifikált Védekezı (Defenzív) 75

10 Ha szorosan a SWOT elemzésre építünk, akkor négyfajta stratégia határozható meg. 1. A védekezı (conversion) stratégia egy részterület gyengeségeit vizsgálja úgy, hogy elemzi a problémahalmazt tovább súlyosbító várható tendenciákat (veszélyek). A gyengeségekbıl és veszélyekbıl áll össze az a megoldandó problémahalmaz, aminek megváltoztatását célozza a védekezı stratégia. Egy védekezı stratégia nem feltétlenül tartalmaz gyengeségeket és veszélyeket is, de legalább az egyiket igen. Nem tartalmazhat viszont olyan gyengeséget, ami várhatóan magától külsı tényezı vagy más politika hatására javul. A logikailag összetartozó gyengeségek és veszélyek, pl. egy halmozottan hátrányos réteg kiszorulása a tudásgazdaságból vagy arányának növekedése a demográfiai jellemzık következtében, egyre súlyosbodó helyzetet jelölnek ki, a védekezı stratégia ezt a várhatóan rosszabbodó helyzetet változtatja meg. Extrém esetben, amennyiben nagyon erıforrás-igényes egy ilyen fenntartó/javító stratégia, illetve amennyiben a siker esélye csekély, akár e kivonulás is egy stratégia lehet ez azonban nem egy fejlesztési terv része, hanem egy annál tágabb, valódi átfogó települési stratégiáé. 2. A támadó (matching) stratégia az erısségeket veszi számba, és épít az ezek kiaknázását segítı esélyekre. A kereslet megváltozása esetén az új kereslet kielégítéséhez rendelkezésre álló adottságok jobb lehetıséget teremtenek egy kitörési stratégia számára, mint a statikus helyzet. Olyan erısség azonban nem jelentheti a támadó stratégia részét, amelyet külsı tényezık (veszélyek) várhatóan erodálnak. Így például a mennyiségileg kielégítı közoktatási kapacitás jelentısége az iskoláskorúak fogyásával fokozatosan csökken. 3. A kedvezı külsı lehetıségek és a gyengeségek által bezárt negyedbe sorolható változásorientált célokkal, stratégiákkal már óvatosabban kell bánni, csakis jól meghatározott preferencia-sorrend alapján szabad változásokat kezdeményezni a kedvezı külsı trendeket meglovagolva, a meghatározó gyengeségek teljes vagy részleges felszámolását követıen. 4. A veszélyek és erısségek közös területére esı diverzifikált fejlesztések kockázatosak, a fejlesztés nagy körültekintést igényel. Fıleg akkor van értelme 76

11 ezekkel a területekkel foglalkozni, ha az elsı negyedbe tartozó offenzív stratégiát igénylı területek nem nagyon léteznek. A támadó és védekezı stratégiák összerakását követıen visszafelé érdemes szétválasztani az erısségek, gyengeségek, trendek, esélyek és veszélyek tábláit is. Azokat a jellemzıket célszerő kihagyni a helyzetelemzésbıl, amelyekhez nem kapcsolódik stratégia. Azokat a tényezıket viszont, amelyek logikusan illeszkednek az egyes stratégiákba, célszerő a SWOT tábláiban is elıresorolni. A kistérség példája alapján nem könnyő vegytiszta stratégiákat összeállítani, de kettıt találhatunk. A két stratégia fı/átfogó/stratégiai céljai a következık lehetnek: 1. A kistérségi mezıgazdaság versenyképességének fenntartása és növelése kiválasztott ágazatokban (pl. gyümölcsök, paradicsom) (a 2. sorszámú veszély figyelembe vételével, a 4-6 gyengeségeket akarja egyes szők területen megváltoztatni, védekezı stratégia) 2. A térségi vizek közlekedési célú kihasználásának növelése (az 1. sorszámú lehetıségre (keresletnövekedés van) építve megpróbálja javítani a jelenlegi rossz feltételeket (2. gyengeség), változásorientált stratégia). E célok és a mögöttes stratégiák, azaz a célok mögött álló további al célok és eszközök, projektek valójában kistérségi stratégiai tervünk részei lesznek, részprogramokat határoznak majd meg. Hogyan határozzuk meg a missziót (küldetést) és mi az értelme? Jogos kérdés lehet, hogy amennyiben komolyan gondoljuk a tervezést, és nem önálló programokat akarunk kidolgozni, mi lesz az ami összetartja stratégiánk elemeit? Mi a közös kapocs egy mezıgazdasági és egy hajózási programban? A válasz a tervezési logikából következik e kapocs kistérségi tervünk átfogó célkitőzése (missziója) kell legyen, ami felé valamennyi részterület törekszik. Mint végsı átfogó cél, nem kell valami nagyon bonyolult dologra gondolni. Az már azonban sokat elárul a település, kistérség stratégiájáról, hogy fıként milyen területeken keresztül kívánják ezt elérni, hogy mire helyezik a hangsúlyt. Jó lenne persze mindenen javítani, de erre úgysem lesz elég 77

12 erıforrásunk. Így érdemes fı célunkat is arra fókuszálni, ahol a legtöbbet kívánunk tenni ezt a fı célt pedig egy misszió, küldetés megfogalmazásába tömöríteni. HELYZETELEMZÉS SWOT JÖVİKÉP MISSZIÓ STRATÉGIA-ALKOTÁS STRATÉGIA 4.5. ábra. Jövıkép és misszió (átfogó cél), mint a stratégia-alkotás koherenciáját biztosító eszköz. Javasolt az a módszertani megoldás, hogy a rendelkezésre álló információk alapján, de különösen a SWOT-ból kiindulva különbözı forgatókönyveket alakítunk ki, és vetünk össze egymással. A forgatókönyvek közül egyet ki kell emelni, jövıképpé kell tenni. (4.5. ábra.) Azt a forgatókönyvet érdemes választani, amelyik bekövetkezte reális, és amely egyben a település számára is a legideálisabb. Az elıbbi példánál maradva, Észak-Balmáz kistérség a következı forgatókönyveket határozza meg a SWOT alapján: a munkanélküliség válik a legkiemelkedıbb problémává 5 éven belül; a rendelkezésre álló munkaerı minısége kiemelt szerepet fog játszani a tıkebefektetések alakulásában; a település infrastrukturális helyzetének javulására a központi kormányzati intézkedések alapján az elkövetkezı 10 évben nem lehet számítani 78

13 a kis- és középvállalkozások helyzete alapvetıen fogja meghatározni a település gazdasági helyzetét. E forgatókönyvek közül Észak-Balmáz a 2. és a 4. variációt tartja reálisnak, és e kettı közül viszont az utóbbi mellett kötelezi el magát és ez már adja is a települési önkormányzat misszióját: a vállalkozások fejlesztésének elımozdítása. Észak-Balmáz terület tehát az érintettek és a döntéshozók választása alapján, leginkább a vállalkozásait akarja fejleszteni (betelepíteni, nagyobb sebességre kapcsolni). Biztosan fog tenni kisebb lépéseket a helyi szakképzés támogatására is, vagy az útépítés területén, ami hozzájárul a fı célhoz Valójában tehát nem veszítünk semmit azzal hogy nem öt-hat célt tőzünk ki magunk elé. Sıt inkább tipikus probléma, hogy egy terv úgy akar komplex lenni, hogy valamennyi lehetséges területen magasrendő célokat tőz ki maga elé. Ez még egy ország esetében sem célravezetı, nemhogy egy kis erıforrásokkal gazdálkodó önkormányzatnál. Összefoglalóan tehát az mondható, hogy a SWOT alapján jelöljük ki a stratégiai célokat, de eközben ugyancsak fıként a SWOT alapján maghatározzuk a település jövıképét, és ebbıl következıen az önkormányzat misszióját, küldetését. Ez, mint átfogó cél biztosítja a kijelölt stratégiai célok közti koherenciát. Ha tisztázódott a település jövıképe és az önkormányzat missziója, még érdemes azt megfelelıen csomagolni, hogy eladhatóvá váljon. Ez, mint egy rövidebb szlogen, közérthetıen fogalmazza meg a település jövıbeli fı fejlıdési irányát. Esetünkben ez a szlogen, vagy egymondatos jövıkép például az alábbi lehet: Balmázia Észak- Magyarország kisvállalkozói paradicsoma. A cél és a szlogen maga is természetesen vitatható, de érthetı és egyértelmő. Ha a helybeliek egyetértenek vele, a jövıben is könnyen fel lehet ıket sorakoztatni mögötte. Hogyan határozzuk meg a célokat és eszközöket logframe módszer segítségével? A SWOT alapú stratégia-alkotás egyszerő, azonban, mint példánkból is láthattuk, nem tud kellıen mélyre menni. A fı irányokat ( stratégiai célok ) nagyon jól kijelöli, 79

14 azonban nem tudjuk ez alapján a teljes stratégiánkat megalkotni. A fı, stratégiai cél ugyanis részcélokon, alcélokon keresztül elérhetı, e részcélok pedig konkrét eszközökhöz projektek, szabályozási lépések stb. kapcsolódnak. E részcélok, projektkezdemények azonban csak a SWOT alapján nem láthatóak. A továbblépéshez szükség van a problémák mélyebb elemzésére, a célok hierarchiájának felépítésére és az eszközök meghatározására. E lépések rendezett, logikus végigjárására ad módot az ún. logikai keret módszer (közkelető angol nevén a logframe, vagy LFA). Ezzel a módszerrel könnyen építhetık okokozati összefüggések, és könnyen hozzárendelhetık az egyes célokhoz az eszközök (projektek). A módszer viszont alapvetıen projektek tervezésekor kipróbált, programtervezésre ritkábban kerül felhasználásra, bár ilyenkor rendszerint nagy sikerrel. A módszer részletesen ismertetésre kerül a Projekttervezés c. fejezetben, egy vállalkozásfejlesztési képzési projekt példáján keresztül. Az ott leírt példa gyakorlatilag szóról-szóra alkalmazható egy tervre/programra is, csak éppen a problématerület szintje, így a kiinduló helyzet is más, egy emelettel feljebb van (egy projekt helyett egy egész település helyzete és fejlesztése a téma). A logframe programkészítésre történı egy lehetséges alkalmazásának technikáit a módszertani fejezetben találhatjuk meg. Hogy a módszer végeredményét érzékeltessük, bemutatjuk az elızı bekezdésben felvázolt programok egy lehetséges felépítését, amely a logframe módszer alapján jöhet létre: Programleírás Átfogó/stratégiai cél Programcél Specifikus célok Beavatkozási stratégia 1. a térség gazdasági életének felpezsdítése 1.1 A térségi vizek közlekedési célú kihasználásának növelése A hajózási infrastruktúra fejlesztése A vízi szállítási lehetıségek ismertségének növelése A víziturizmus fejlesztése Eszközök/Tevékenységek/projektek a A Balmázi kikötı felújítása b A Tisza medrének x és y fkm közti kotrásának támogatása Marketingkampány tervezése és megvalósítása a, Támogatás vízi turisztikai vállalkozóknak b, Balmázi vízi mulatságok megrendezése 80

15 Milyen formájú lehet egy stratégiai terv és program? Amennyiben van egy helyzetleírásunk, ez alapján elkészült egy SWOT, van átfogó célunk (missziónk), vannak stratégiai fı- és alcéljaink, és vannak eszközeink (alprogramok/projektek), akkor (az elızı fejezet alapján) lényegében készen is van a stratégiai tervünk. Ha céljaink és eszközeink kellıen részletezettek, akkor e terv egy programban (vagy programok csokrában ) végzıdik (szintén ld. az elızı fejezetet) tehát már csak meg kell valósítanunk az abban foglaltakat. Joggal merülhet fel az a kérdés, hogy ha papírra vetjük tervünket és programunkat, vajon van-e ennek valamilyen ajánlott szerkezete. A válasz igen is, meg nem is. Ha az EU-t nézzük, már az elızı fejezet alapján tudjuk, hogy ott csak a strukturális alapokból finanszírozott programok számára van elıírt szerkezet. Ez érdekes lehet a települési, kistérségi programok számára is, bár figyelembe kell vennünk, hogy az elıírás két szinttel magasabb területi egységre, a (NUTSII szintő) régióra vonatkozik, amely régiók hazánkban három megyényi területet ölelnek fel. 1 Az említett EU elıírás egészen pontosan a már hivatkozott 1260/1999/EK rendeletbıl való, és olyan régiók számára készült, amelyek önállóan, nem valamilyen országos terv részeként juthatnak Uniós pénzekhez (errıl a késıbbi fejezetekben részletesen szólunk). Az általuk készítendı dokumentum egyszerre stratégiai terv, és a végrehajtást támogató program(ok) együttese; elnevezése Egységes Programozási Dokumentum. Ennek részei az alábbiak lehetnek (a példához egy konkrét dokumentumot, Yorkshire régió programját vettük alapul): 1 Vezetıi összefoglaló (az áttekintés miatt kulcsfontosságú!) 2 A terv/program helyzete (miért készült, és mi lesz várhatóan a sorsa) 3 Társadalmi, gazdasági és környezeti körülmények (helyzetfelmérés) 4 A stratégiát érintı más tervek, programok (nemzeti, regionális stb.); korábbi programok tapasztalatai egy új stratégiánál nagyon sokat számít a régebbiek tapasztalata 5 Helyzetelemzés SWOT 6 A program stratégiája (célok) 7 Eszközök: (Al)programok és intézkedések/projektek 8 A program koherenciája (egysége) 9 A végrehajtás intézményei 10 Költségvetés 11 A program ex ante értékelése A magyar szabályozást tekintve, részletes elıírás az elızı fejezetben említett 1 Ennek a fajta tervdokumentumnak (NFT) bemutatása a 7. fejezetben történik. 81

16 területfejlesztési koncepciók és programok szerkezetére vonatkozik ebben pedig a kistérségek érintettek, a települési stratégiai tervek, koncepciók számára nincs kötött forma. Az elıírásokat a még mindig hatályban levı 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet mellékletei tartalmazzák. Ha figyelmesen tanulmányozzuk ezeket, kiderül, hogy lényegében ugyanazt a helyzetleírás-elemzés-célok-eszközök utat kell leírni bennük, mint amit mi is végigjártunk az elıbbiekben; a különbség az hogy egyrészt részletesen leírják a helyzetleírás/értékelés tartalmát, másrészt különválasztják a tervet és a koncepciót, harmadrészt a végrehajthatóság érdekében részletesen foglalkoznak a programok megvalósításának körülményeivel, intézményeivel. Így ezen elıírások is hasznos útmutatót jelenthetnek a terv végsı formájának megalkotásakor. A területfejlesztési koncepciók részletes tartalmi követelményei I. Elıkészítı fázis: a területi egység fejlesztésére ható tényezık rendszerezése, azok értékelése, valamint a fejlesztés lehetséges irányainak vizsgálata. 1. A területi egység külsı környezete, e körben: a területi egységre ható külsı tényezık áttekintése, a nemzetközi és nemzeti szintő fejlıdési irányok, illetve az egyes területfejlesztési szereplık elvárásainak és jövıbeli fejlıdési trendjeinek számbavétele a) a regionális fejlıdés nemzetközi (európai, transznacionális, multiregionális) meghatározottságai, azok lehetséges hatása a területi egységre; b) az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintı meghatározottságai; c) a térséget érintı, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése; d) a területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlıdési irányai; e) a területfejlesztés szereplıinek (önkormányzatok, gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek, háztartások) elvárásai és igényei a területi egység fejlesztésérıl; f) a fejlesztés lehetıségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények. 2. A területi adottságok: a területi egységen belüli tényezık, jelenleg és jövıben rendelkezésre álló források, illetve azok fejlesztési irányainak, eszközeinek és intézményeinek áttekintése A belsı erıforrások elemzése: a) humán erıforrások (demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, intézményhálózat); b) gazdasági bázis (fıbb gazdasági ágazatok, azok fejlıdési irányai, a gazdasági belsı és külsı kapcsolatai, a termelési és tevékenységi infrastruktúra állapota, a telepítési tényezık értékelése, a területi innovációs potenciál, a területi egység gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezık); c) környezet adottságai (természeti adottságok, a környezet és a természet minısége, annak alakítását befolyásoló fontosabb tényezık); d) infrastruktúra (vonalas rendszerek, létesítmények), a települések intézményi felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidı, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, lakásviszonyok); e) településhálózat (településfunkciók értékelése, településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai - nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk -, települések közötti feladatmegosztások, együttmőködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei); f) társadalmi környezet (társadalmi szerkezet, kulturális adottságok, értékek, területi identitás) A területi egységet érintı különféle fejlesztési koncepciók értékelése (a térségre vonatkozó, kistérségi domináns települések fejlesztési koncepcióinak értékelése, a közös elemek meghatározása) A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere: a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, területi, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások); b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, mőködés, együttmőködés); c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok). 3. A fejlesztés lehetséges irányai: az eddigi fejlıdést befolyásoló legfontosabb tényezık összefoglalása, majd azok értékelésével, illetve a külsı meghatározottságok figyelembevételével több lehetséges fejlıdési irány meghatározása, hatásuk vizsgálata. 82

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT.

A stratégiai tervezés módszertana. Koplányi Emil. elearning Igazgatóság Educatio KHT. A stratégiai tervezés módszertana Koplányi Emil elearning Igazgatóság Educatio KHT. 1 Tartalom 1. A stratégiai tervezés szerepe a szaktanácsadói munkában 2. Stratégiai tervezés alapjai 3. Küldetés (misszió),

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc A Revita Alapítvány szakmai mőhelysorozatának tematikája A program címe: DISKURZUS A tartósan munka nélkül lévı emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó komplex szolgáltatástervezés és -fejlesztés

Részletesebben

6. modul. Stratégia, marketingtervezés

6. modul. Stratégia, marketingtervezés 6. modul Stratégia, marketingtervezés Készítette: Bokányiné Boda Gyöngyi AZ ISKOLAMARKETING STRATÉGIÁJA Stratégia: adott célok érdekében módszerek és feladatok összehangolása, a megvalósítási út kidolgozása.

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A pályázatírás alapjai. A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai. Projekt. Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok

A pályázatírás alapjai. A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai. Projekt. Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok A pályázatírás alapjai Területfejlesztı BSc szakos hallgatók számára, elıadásvázlatok A projektmenedzsment és a pályázatírás alapfogalmai Projekt A projekt olyan megtervezett tevékenység, amely forrásokon

Részletesebben

Már István. Keszthely, 2007. december 11.

Már István. Keszthely, 2007. december 11. HELYI KÖZÖSSÉGEK területközi és nemzetközi együttmőködési lehetıségei Már István Referensi Hálózat vezetıje Magyarországi LEADER Központ Keszthely, 2007. december 11. Bevezetés EU áttekintés A LEADER hét

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Kistérségi kulturális stratégia tervezése

Kistérségi kulturális stratégia tervezése Kistérségi kulturális stratégia tervezése A Közkincs Kerekasztal munkája során a kecskeméti kistérségben felméréseket végeztünk. A PEST és SWOT analízis alapján állítottuk össze a kulturális stratégiát.

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Monitoring, ellenırzés, értékelés. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Monitoring, ellenırzés, értékelés Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Fogalmak Az ellenırzés a folyamatok, tevékenységek végrehajtásának állandó felülvizsgálatát jelenti,

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a létszám alapján kkv

Részletesebben

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV)

A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Környezeti Vizsgálata (NÉS SKV) Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás támogatásával Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlıdésért Alapítvány

Részletesebben

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály

FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten. KvVM Stratégiai Fıosztály FEJLESZTÉSI politika és FENNTARTHATÓSÁGI politika kapcsolata globális, EU és hazai szinten KvVM Stratégiai Fıosztály Történeti áttekintés - globális szinten Fejlesztési együttmőködés 1944 Bretton Woods

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE

KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató PÁLYÁZÓK ÉS ÉRTÉKELİK RÉSZÉRE KIOP 2004 Esélyegyenlõségi Útmutató Itt található a neten (a link csak egy sorba írva lesz mûködõképes!): http://www.energiakozpont.hu/palyazat/palyazath/palyazath_body/kiop2004/kiop2004_body/kiop2004_eselyegy.htm

Részletesebben

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata.

5. A vezetıi dönt. ntéshozatal. A döntéselmélet tárgya. A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, vizsgálata. 5. A vezetıi dönt ntéshozatal A döntéselmélet tárgya A racionális viselkedés feltételei megszervezésének, megnyilvánulásának, logikai, matematikai és, empirikus vizsgálata. 1 A döntéselmélet rendeltetése

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009.

Elızmények. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Csengey Gusztáv Általános Iskola 2170 Aszód, Csengey u. 30. Ü.szám: 222/2009. Aszód Város Önkormányzatai Képviselı Testülete részére 2170 Aszód, Szabadság tér 9. Tárgy: Beszámoló az iskola Minıségirányítási

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2663-06/2 Vállalkozási stratégia kidolgozásának bemutatása, meghatározott vállalkozási tevékenység és

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE

STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE STRATÉGIAALKOTÁS, ÜZLETI TERVEZÉS A VÁLLALKOZÁS KREATÍV RÉSZE Mi az üzleti tervezés A józan ész diadala az önámítás felett A tervezés tisztán matematika Nagy számok törvénye Egy egész szám felírható néhány

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005.

Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Hajdúsági Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja HELYZETÉRTÉKELÉS 2005. Tartalomjegyzék BEVEZETÉS I. A PROGRAMOZÁS MÓDSZERTANI MEGFONTOLÁSAI... 4 II. GAZDASÁG- ÉS IPARFEJLESZTÉS... 14 III.

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév

Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Budapesti Gazdasági Fıiskola Pénzügyi és Számviteli Kar Vállalkozás és Emberi Erıforrások Intézeti Tanszék Tantárgy megnevezése Tantárgyi program 2011/2012. I. félév Pályázati ismeretek Tantárgy kódja:

Részletesebben

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen Integrált roma program a nyíregyházi Huszár Elıadó: Tóthné Csatlós Ildikó Budapest, 2009. október 5. Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, a nyíregyházi kistérség központja Lakosságszáma

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. május 22-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Vincent Auditor Számviteli Szolgáltató és Tanácsadó Kft. 2011.

Részletesebben

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı

WAREMA Területfejlesztési Koncepció. 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı WAREMA Területfejlesztési Koncepció 2008. április 8. Dr. Hına Eszter területfejlesztési szakértı I. BEVEZETÉS 1. A WAREMA projekt helye a magyar tervezési rendszerben 1.1. A térségi tervezés jogszabályi

Részletesebben

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK

KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK KREATIVITÁS ÉS INNOVÁCIÓ LEGJOBB GYAKORLATOK Innovációs Kompetencia Kisokos A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs és Technológiai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

4. modul A TELEPÜLÉSFELTÁRÁS ESZKÖZEI

4. modul A TELEPÜLÉSFELTÁRÁS ESZKÖZEI 4. modul A TELEPÜLÉSFELTÁRÁS ESZKÖZEI Készítette: Hutflesz Mihály 1.1. Helyzetelemzés (SWOT) A SWOT vagy GYELV módszer a települések piaci elemzésének egyik legfontosabb és leghatásosabb eszköze. Egyszerő,

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai...

Kitöltési útmutató. I. Fejlesztés összefoglaló...2. Helyzetelemzés...3. III. Fejlesztés bemutatása...4. Fejlesztés várható hatásai... Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a vidéki örökség megırzéséhez igénybe vehetı támogatások Mőködtetési és fenntarthatósági tervéhez I. Fejlesztés összefoglaló...2 II.

Részletesebben

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES

FİOSZTÁLYVEZETİ-HELYETTES A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nevében a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. (1) bekezdése

Részletesebben

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan

ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan ALAPKÉPZÉS (BA, BSC) A tételek Általános közgazdaságtan 1. A. Fogyasztói döntéseket befolyásoló tényezık: fogyasztói preferenciák, nominál és reáljövedelem, szükségletek, piaci árak. Fogyasztási kereslet

Részletesebben

Marketingterv Sablon

Marketingterv Sablon Marketingterv Sablon Kis- és középvállalkozások részére Vigyázz! Másolják! A legfrissebb verziót keresse itt: http://www.marketing112.hu/marketing-terv-sablon/ Verzió: 001/2013 Jogi állás: szabadon felhasználható,

Részletesebben

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17.

Nemzetközi projektmenedzsment. Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi projektmenedzsment Balázsy Eszter, csoportvezetı ÉARFÜ Nonprofit Kft. 2009. augusztus 17. Nemzetközi pályázatok: miben más? Hosszú elıkészítés, egyeztetés Partnerek száma 10-15 is lehet Kommunikáció

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ

3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ 3. sz. ZÁHONY-PORT HÍRMONDÓ Kiadja: Záhony-Port Zrt. Marketing és kommunikáció Záhony, 2010. május 7. Bemutatkozott a Záhony-Port Zrt. a Transrussián Sikeres megjelenés, reménykeltı tárgyalások A Záhony-Port

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása

A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása A szokásos piaci árelv megfelelı alkalmazása Az összehasonlíthatóság problémája FOTIADI ÁGNES osztályvezetı NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatósága Szokásos Piaci Ár-megállapítási Önálló Osztály 2012. Október

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Innovációs pályázati projektek menedzselése A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda támogatásával jött létre INNONET Innovációs

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról 2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok

Részletesebben

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN

HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN NKTH Innotárs program KKVENT_8 HAZAI BIOTECHNOLÓGIAI KKV-K A NEMZETKÖZIESEDİ TUDÁSHÁROMSZÖGBEN Dr. Antalóczy Katalin Halász György Imre Tatabánya, 2010. november 24. IKU Innovációs Kutató Központ (Pénzügykutató

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer

Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer Szigma Integrisk integrált kockázatmenedzsment rendszer A rendszer kidolgozásának alapja, hogy a vonatkozó szakirodalomban nem volt található olyan eljárás, amely akkor is megbízható megoldást ad a kockázatok

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR REGIONÁLIS POLITIKA ÉS GAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA Iskolavezetı: Dr. Buday-Sántha Attila A TERÜLETI TURIZMUSFEJLESZTÉS LEHETİSÉGEI A SZÉKELYFÖLDÖN A doktori

Részletesebben

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek

Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Széchenyi István Egyetem Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola Kovács Gábor Önkormányzati kötvénykibocsátások Magyarországon: tapasztalatok és lehetıségek Doktori értekezés- tervezet Konzulens:

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó

Kitöltési útmutató. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Kitöltési útmutató Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a turisztikai tevékenység ösztönzése jogcímhez kapcsolódó Mőködtetési és fenntarthatósági tervhez I. Fejlesztés összefoglaló... 2 II.

Részletesebben

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010

Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Gyır, 2010. január 17. Innovatív HR fejlesztés jövıje a magán és közszféra számára 2010 Dr. Poór József egyetemi tanár, CMC HSZOSZ elnöke Változni, de hogyan Fred,

Részletesebben

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON A KÖZVETLEN TERMELİI ÉRTÉKESÍTÉS LEHETİSÉGEI ÉS KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON Juhász Anikó Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály www.aki.gov.hu Konferencia a közvetlen értékesítésrıl

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

REGIONÁLIS POLITIKA. A területi tervezés fogalma, jellemzıi

REGIONÁLIS POLITIKA. A területi tervezés fogalma, jellemzıi REGIONÁLIS POLITIKA 5. elıadás Területi tervezés, programozás és monitoring az EU-ban és Magyarországon A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3.

Fehérvári Anikó. A magyarországi szakképzés a. tükrében. MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. Fehérvári Anikó A magyarországi szakképzés a legfrissebb kutatási adatok tükrében MTA TÁRKI TUDOK konferencia 2011. március 3. A téma Foglalkoztathatóság Intézményrendszer Forrás: TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben