Szakdolgozat Ganczer Tamás 2010

Átírás

1 Szakdolgozat Ganczer Tamás

2 Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nappali tagozat Külgazdasági vállalkozás szakirány A kkv szektor jellemzői és finanszírozási lehetőségei a gazdasági válságban, összehasonlítva az ezredforduló kezdetén tapasztalható expanzióval Budapest, 2010 Készítette: Ganczer Tamás 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék.3 Táblázatjegyzék..5 Ábrajegyzék...5 Bevezetés...7 A téma aktualitása A kkv szféra jellemzése Definíció Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerinti csoportosításban A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2008-ban Mi is tulajdonképpen a vállalkozás? Az erőforrások A vállalkozás egy folyamat A vállalkozás megalapítása Milyen a jó vállalkozó személy? Vállalkozás veszélyessége Miért lesz valaki vállalkozó? A gazdasági társaságok jogi formája Az üzleti lehetőség azonosítása Az ötletek forrásai A vállalkozási ötletek életképességének a vizsgálata Az erőforrásigények meghatározása Induló költségek Működési költségek Biztonsági tartalék képzése Finanszírozási elmélet Klasszikus leíró finanszírozás elmélet A tőke eredete és fajtája Kkv-k belső finanszírozási formáinak a lehetőségei

4 3.4. Kkv-k külső saját tőke finanszírozása Külső idegen tőke finanszírozási formák Rövid és hosszú lejáratú bankhitel és bankkölcsön Nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön Lízing Faktoring és forfetírozás Kkv-k tőkeszerkezete Kkv-k hitelezésének elemzése A kkv-k hitelezésének áttekintése a rendszerváltástól a pénzügyi válság előjeleinek a mutatkozásáig A bankszektor és a kkv kapcsolata A kkv-k banki hitelezésének főbb tendenciái között A hitelállomány és a folyósított hitelek alakulása A folyósított hitelek lejárat szerinti elemzése Az 1990-től 2007-ig tartó időszak összefoglalása A kkv-k hitelezésének alakulása a gazdasági válság első előjeleinek a megjelenésétől Bankrendszer és a kkv-k kapcsolata Hitelállomány A mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból A kkv-knak folyósított hitel összege Rövid és hosszú lejáratú hitelek A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma A kkv-knak folyósított átlagos hitelnagyság Az időszak összefoglalása es kkv helyzetkép.58 Befejezés konklúzió levonása.60 Irodalomjegyzék

5 Táblázatjegyzék 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások meghatározása 2. táblázat: Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint 3. táblázat: Vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben (%) 4. táblázat: A működő vállalkozások száma társasági forma szerint 5. táblázat: Kkv-k szerepvállalása a gazdaságból 6. táblázat: A finanszírozási formák fajtái Ábrajegyzék 1. Ábra: Kkv-k tőkeszerkezete 2. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának alakulása december = 100% 3. ábra: A nem pénzügyi vállalkozások hazai bankhitelállományának megoszlása vállalati méretkategóriák szerint 4. ábra: Vállalati hitelek alakulása között Magyarországon ( milliárd forint ) 5. ábra: Magyar hitelintézetek által nyújtott hitelek 2001 és 2008 között (milliárd Forint) 6. ábra: A kkv-k hitelállományának értéke vállalati méretkategóriák szerint 7. ábra: A kkv-k számára folyósított bankhitelek száma és értéke 8. ábra: A kkv-k számára folyósított teljes hitelösszeg megoszlása vállalati méretkategóriák szerint 9. ábra: A folyósított kkv-hitelek átlagos nagysága az egyes vállalati méretkategóriákban 10. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban 5

6 vállalati méretkategóriák szerint (összes kkv hitel darabszáma=100%) 11. ábra: A folyósított hosszú lejáratú hitelek aránya a kkv-szektorban vállalati méretkategóriák szerint (kkv hitelek összértéke=100%) 12. ábra: Kkv-k hitelállományának a változása százalékosan ( 2007 december=100%) 13. ábra: Kkv hitelek állománya (milliárd forintban) 14. ábra: Mikro-, kis- és középvállalkozások részesedése a kkv hitelállományból 15. ábra: Kkv-knak folyósított hitel volumene 16. ábra: A kkv-knak folyósított rövid és hosszú lejáratú hitelek aránya 17. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek darabszáma 18. ábra: A kkv-knak folyósított hitelek átlagos nagysága 19. ábra: A kkv-k tapasztalatai a hitelfelvétellel kapcsolatban 20. ábra: Kkv-k hitelfelvételi terveinek a megoszlása 6

7 Bevezetés A vállalkozók és a vállalkozások korát éljük. Azért vállalkozunk, mert azt reméljük, hogy sikeresek lehetünk vagy azért, mert csupán kell. Van, aki kicsivel kezdi és kisvállalkozó marad. Mások kicsivel kezdik, de nagyra gondolnak már a kezdet kezdetén, mert úgy érzik, hogy meghódíthatják az egész világot. A többség a nulláról indítja a vállalkozását, mások működő vállalkozást vesznek át és azt remélik, hogy ők sikeresebben fogják vezetni a vállalkozást. Sok vállalkozás túléli az első évet, lényegesen kevesebb az első négy évet és még kisebb azoknak a száma akik a hetediket is sikerrel veszik. A válságból a vállalkozások jelenthetik a fellendülési lehetőséget. Nagyfokú kreativitásra van szükség, amihez a szükséges erőforrások megszerezhetőek. A vállalkozás a gazdaság hajtómotorja. A vállalkozások hozzák létre az innovációk túlnyomó többségét. Magyarországon az induló mikró, kis- és középvállalkozások teremtik a legtöbb munkahelyet. A kkv szektorban dolgozik a munkavállalók több mint 60 százaléka. Innen származik a nemzeti jövedelem fele és az export ötöd része. A modern piacgazdaságban az új piaci lehetőségek kihasználására új cégek jönnek létre, amelyek megváltoztatják az emberek életét. Új vállalkozások létrejöttével új munkahelyek teremtődnek. A vállalkozók állást teremtenek és többnyire nem csak maguknak. Magyarországon az összes működő vállalkozás 99,9%-a kis- és középvállalkozás. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a kkv szektorban dolgozik az összes foglalkoztatott közel háromnegyede, akkor még inkább érzékelhető e vállalatcsoport gazdasági súlya. A társadalom széles rétegeinek megélhetése, jóléte függ a szektorba tartozó vállalkozások fennmaradásától és teljesítményétől. Dolgozatomban a teljesség igénye nélkül arra keresem a választ, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hogyan alakult át a kkv-k hitelezése, pontosabban hogyan alakult a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene. Köztudott, hogy a középvállalatoknál csökkent leginkább a hitelezés volumene, de ezt az adatok is alátámasztják? Milyen okokra vezethető vissza, hogy ennél a szféránál tapasztalható a legnagyobb mértékű visszaesés, míg a mikro- és kisvállalatok kisebb mértékű csökkenés tapasztalható. 7

8 Dolgozatom első fejezetében a vállalkozásokat általánosságban szeretném bemutatni. Ide tartozik a kkv besorolása a Gazdasági Törvény szerint, a kkv-k gazdasági jelentősége és számának alakulása Magyarországon. Továbbá, hogy melyek azok a fontosabb kérdések, amelyeket számba kell venni egy vállalkozás megalapítása előtt. A második fejezetben betekintést szeretnék nyújtani az általános finanszírozás elméletbe. Továbbá be szeretném mutatni a bankhitel, a nem pénzügyi közvetítőtől származó kölcsön, a lízing és a faktoring főbb jellemzőit. A harmadik fejezet tartalmazza a dolgozatom gyakorlati részét. Megvizsgálom a bankrendszer és a kkv szféra kapcsolatát. Az elemzést egy rövid történelmi áttekintés előzi meg, amely bemutatja a kkv-k finanszírozását a rendszerváltástól egészen az ezredfordulóig. Az elemzésemet három nagyobb időegységre osztottam: az első rész 1999-től a pénzügyi válság első előjeleinek megjelenéséig, 2007-ig tart, majd külön-külön elemzem a 2008-as és 2009-es évet egymással és korábbi adatokkal is összehasonlítva. Az adatgyűjtést márciusában zártam le, így egészen a 2009-es év végéig állnak adatok a rendelkezésemre. Meg kell említeni, hogy az adatok elemzését kis mértékben torzíthatja az a tény, hogy 2004-ben a Gazdasági Törvény megváltoztatta a kkv-k besorolásának a szabályait, így sok korábbi nagyvállalat besorolódott a kkv-k közé. A téma aktualitása A kkv-k finanszírozása egy nagyon aktuális téma és problémakör. A téma egyaránt érdekes lehet a kkv-k széles tömegei, a pénzügyi közvetítéssel foglalkozó intézmények és a gazdaság összes szereplőjének a számára, hogy a megváltozott gazdasági helyzetben, hogyan tudják kielégíteni finanszírozási szükségleteiket. 8

9 1. A kkv szféra jellemzése 1.1. Definíció 1 Kis és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek: (1) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg, valamint megfelel a ( 4 ) bekezdésben foglaltaknak. (2) Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (3) Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalat, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (4) Nem minősül kkv-nak az a vállalkozás, amelyben egy vagy több nagyvállalat, illetve az állam vagy önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedése-tőke vagy szavazati joga alapján külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. 1. táblázat: A kis- és középvállalkozások meghatározása Éves nettó árbevétel maximuma ( évi XXXIV. tv. ) Előző évi mérlegfőösszeg ( évi XXXIV. tv. ) Létszám Méret ( Fő ) Mikro millió euró 2 millió euró Kis millió euró 10 millió euró Közép millió euró 43 millió euró Forrás: GT XXXIV. Törvény 1 XXXIV. törvény a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról 9

10 1.2.Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerinti csoportosításban 2 A táblázat adatait elemezve az elmúlt évek során folyamatosan növekedett a regisztrált vállalkozások száma. Csupán csak a betéti társaságok száma mutat kis mértékű csökkenést. A regisztrált vállalkozások száma az elmúlt években a számuk meghaladta a 1,5 milliót. Magyarországon az egyéni vállalkozás a legnépszerűbb forma a kedvező cégalapítási és adózás feltételek miatt. Fontos megemlíteni még a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok jelentős számát. 2. táblázat: Regisztrált és működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint Év Egyéni vállalkozás Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet Összesen Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés 2 KSH adattáblák 10

11 3. táblázat: Vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben (%) A vállalati struktúra Magyarországon 2009-ben ( % ) Vállalatméret Vállalatok száma szerint Foglalkoztatottak száma szerint Mikrovállalat 94,7 35,8 Vállalatméret 4,4 18,9 Középvállalat 0,7 16,2 Nagyvállalat 0,2 29 Forrás: SBA fact sheet Hungary A fenti két táblázatot összehasonlítva a tendencia egyértelműen megállapítható, hogy a kkv-k túlsúlya évről-évre nő és ezzel együtt csökken a nagyvállalatok számának a részaránya. Figyelemre méltó, hogy a regisztrált és a működő vállalkozások száma nagyban eltér egymástól. A KSH adatsorok hiányossága miatt, csak a évi regisztrált és működő vállalkozások számát tudom összehasonlítani ban összesen darab vállalkozás volt regisztrálva, amiből elméletileg csak darab működött ténylegesen. Ez 55 százalékos arányt jelent, amely évekre visszamenőleg is megfigyelhető. Az alacsony értéknek az oka a kényszervállalkozások nagy számában keresendő. 4. táblázat: A működő vállalkozások száma társasági forma szerint Év Egyéni vállalkozó Kkt. Bt. Kft. Rt. Szövetkezet Összesen Forrás: KSH 11

12 A évben bekövetkezett változások jelentősebben befolyásolhatják a vállalkozások számának alakulását. A válság hatásai mellett az alapításban és a jogszabályi környezetben is számos intézkedés lépett hatályba, amelyek meghatározzák a vállalkozások indítását és megszüntetését. A cégeket érintően is több intézkedés lépett hatályba, így a cégbejegyzési határidők rövidülése, az elektronikus cégeljárás általánossá tétele től az új, egyéni vállalkozóról és egyéni cégről szóló törvény mind az alapításban, mind a működésben lehetővé téve pl. a tevékenység szüneteltetését hoz jelentős könnyítéseket. A KSH adatai szerint az új bejegyzésű társas vállalkozások száma 2008-ban db volt, 2009 első háromnegyed évében , az új bejegyzésű vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások száma 2008-ban db volt, november végén db. A év végi adatok is bizonyítják, hogy 2009-ben kevesebb új vállalkozást alapítottak, mint 2008-ban. A regisztrált társas vállalkozások száma november végén 15 ezerrel magasabb volt ( ), mint 2008 végén ( ), a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók száma azonban 20 ezerrel ( , illetve ) volt kevesebb, de ebben benne vannak az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állók is A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák szerint 2008-ban végén a mikro-, kis- és középvállalkozások a versenyszférában a pénzügyi szektorral együtt az alkalmazottak mintegy 69,4%-ának biztosítottak munkahelyet, amely gyakorlatilag a évi bázisérték stabilizálódását jelenti. A vállalkozások árbevételének 2007-ben 61%-át, 2008-ban pedig 61,3%-át a mikro-, kis- és közepes vállalkozások adták. A vállalkozások árbevételének megoszlása évek óta lényegében nem változott. Az árbevétel nagysága szerint a működő vállalkozásoknak több mint a fele maximum 5 millió Ft árbevétellel rendelkezett ban, 12-13% az 5-10 millió Ft árbevétellel rendelkezők aránya, 20% körüli azoknak az aránya, akik millió Ft, 4% az millió Ft, 6-7% a 100 millió Ft feletti árbevétellel rendelkezők aránya. A működő vállalkozásoknak több mint a felét kitevő, maximum 5 millió Ft-os árbevételt termelők jelentős része, közel 90%-a maximum egy főt foglalkoztató vállalkozás. 3 PSZÁF 2008 Éves Jelentés 12

13 5. táblázat: Kkv-k szerepvállalása a gazdaságból Forrás: PSZÁF 2. Mi is tulajdonképpen a vállalkozás? 4 - a vállalkozás a gazdaság hajtómotorja és a működéséhez három erőforrás szükséges: piac, pénz, ember. - a vállalkozás egy folyamat, amellyel kiaknázzuk a felismert üzleti lehetőségeket - a vállalkozás különböző módon működő gazdasági szervezet - a vállalkozás olyan út, amelyen a vállalkozóknak végig kell menniük az üzleti lehetőség felismerésén, a vállalkozást indító felkészülésen, a létrehozott vállalkozás működtetésén és fejlesztésén keresztül Az erőforrások Minden vállalkozás alapja az életképes üzleti lehetőség. Ez megnyilvánulhat valamilyen termék vagy szolgáltatás ötletében, ami jelen lévő vagy felkelthető igényt elégít ki, amelyre van vagy lesz fizetőképes kereslet és versenyképesen értékesíthető a versenytársak ellenére is. Az erőforrás a pénz, a szakmai felkészültség és a kapcsolati tőke, ami a vállalkozás indításához, működtetéséhez és bővítéséhez szükséges. A vállalkozónak rendelkeznie kell szakmai ismeretekkel, a sok pénz nem elegendő elképzeléseik megvalósításához. Az igazi 4 Vecsenyi János (2009): Kisvállalkozások indítása és működtetése p

14 vállalkozó képes az üzleti lehetőséget pénzhiány esetén is kihasználni, mégpedig úgy hogy mások erőforrásait mozgósítja céljai eléréséhez. A sikeres vállalkozás harmadik összetevője a vállalkozó. Legfontosabb tulajdonságai, hogy azonnal felismeri a lehetőséget, a semmiből létre tud hozni értéket és meg tudja valósítani elképzeléseit. Nehéz meghatározni, hogy a 3 összetevő közül melyik a fontosabb. Egyetértek azzal a híres kockázati befektetővel aki az alábbit állította: " jobb egy első osztályú vállalkozóba fektetni, aki egy másodosztályú lehetőséget ismer fel, mint egy másodosztályú vállalkozóba, aki első osztályú lehetőséget ismer fel". Nem elhanyagolható az üzleti környezet megemlítése. Az üzleti környezet adottság, nem lehet irányítani, befolyásolni. A környezet mindig bizonytalan, nehezen kiszámítható. Környezeti tényezőnek tekintjük a társadalmi - kulturális közeget. A gazdasági környezet az iparágak és vállalkozások együttese, amelyben a nemzetközi cégek és a kormányzati cégek együttesen vannak jelen. A hitelpiaci válság és az azt követő gazdasági krízis egyértelműen a tudtunkra adja, hogy egyetlen ország, egyetlen cég sem tudja magát kivonni a környezeti hatások alól. Nem elhanyagolható a politikai környezetnek a megemlítése sem. A pártok nagy része a mai világban úgy tünteti fel magát, mintha a kis és középvállalkozások érdekeit képviselné. Nem utolsósorban beszélnék a technológiai környezetről. mindig komolya kihívást jelent, az üzleti elképzelés hamar elavulhat, ha közben változik a technológia, akár a vevőknél, akár a termelőknél A vállalkozás egy folyamat A vállalkozás egy folyamatnak tekinthető, mégpedig azoknak a tevékenységeknek az összessége, amely az üzleti lehetőség azonosításától a működésen keresztül a vállalkozás feladásáig tart. Ez egy értékteremtő folyamat, amikor a vállalkozás szinte a semmiből hoz létre valami hasznosat. Mielőtt vállalkozást alapítanánk, el kell döntenünk határozottan egy alapvető kérdést, hogy vállalkozzunk e vagy sem. Felkészülés folyamán mérlegelni kell az üzleti lehetőséget, mennyi pénzre lesz szükség az üzlethez, képes-e, akar-e vállalkozni. A legtöbb üzleti elképzelés a lehetőség felismerésével kezdődik. Az üzleti lehetőség 14

15 felismerése lehet a majdani vállalkozó tudatos keresésének az eredménye. De nem minden lehetőség valódi üzleti lehetőség. A lehetőségek felülvizsgálata során a leendő vállalkozó számba veszi a várható hozamokat és kockázatokat. A kérdésekre adott válaszok alapján a vállalkozó eldöntheti, hogy érdemes-e időt, energiát fektetni a vállalkozás további előkészítésébe és a vizsgált lehetőség kihasználására vagy jobban teszi ha más lehetőséget keres. A vállalkozás elemzése során világossá válik, hogy a vállalkozás megindítását és a működést milyen erőforrások teszik lehetővé. Az alapítási költségek alábecslése számos kockázatot rejt magában. Gondolok itt arra, hogy a vállalkozó rosszul kalkulálja ki a cash flow kimutatást és a kezdeti bevételek nem fogják fedezni a kiadásokat. Amennyiben készpénz hiányzik, meg kell oldani a finanszírozást, mert nagyon hamar fizetésképtelenné válik a cég. A vállalkozás sikeressége jelentős részben áll vagy bukik a vállalkozó elkötelezettségén. Az alapítási szakaszban talán a legfontosabb döntést kell meghozni: otthagyjuk-e korábbi állásunkat, feladjuk-e a biztosat a bizonytalanért. Más a helyzet ha munkanélküliek vagyunk és állást keressünk vagy saját vállalkozást alapítsunk. Fontos dolog a képességek számba vétele. A lehetőségek kihasználása bizonyos termékekhez komoly szakértelmet igényel. A vállalkozás működtetéséhez a vezetői készségek megléte nélkülözhetetlen. A hiányzó ismeretek nagy részét tapasztalatszerzéssel, tanulással megszerezhetjük A vállalkozás megalapítása A vállalkozás megalapítása három fő részből áll. Először megtervezzük, amit létre akarunk hozni, utána megszerezzük a hozzávaló pénzt és erőforrásokat, majd elindítjuk a vállalkozást. A terv elkészítése azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozó végiggondolja új vállalkozás jövőjét. A vállalkozók nem szívesen készítenek üzleti tervet, mert vitatják a szükségességét, pedig nélkülözhetetlen a vállalkozás működésének, eszközeinek, technológiájának, szervezetének, munkatársainak az áttekintéséhez. Ha pedig a vállalkozó már az induláshoz külső forrást szeretne igénybe venni, elkerülhetetlen az üzleti tervnek az elkészítése. Az elkészítés idő és munkaigényes feladat, de általában megéri a befektetést. 15

16 Nehéz feladat az induláshoz szükséges erőforrások megszerzése. Könnyű helyzetben van az a vállalkozó, aki már az induláskor rendelkezik a szükséges erőforrásokkal. Sok egyéni vállalkozó, nagyrészt otthoni munkavégzésre rendezkedik be viszonylag alacsony induló tőkével tud vállalkozni, ha már otthon rendelkezik a nélkülözhetetlen eszközökkel. Felmerül a kérdés, hogy hogyan szerezzük meg erőforrásainkat, úgy, hogy ne veszítsük el befolyásunkat a vállalkozás felett? Az ügyes vállalkozók kreatív módon használják mások pénzét, amikor bérelnek és nem vesznek meg eszközöket, üzlethelységeket. A vállalkozás fejlődésének későbbi szakaszaiban a növekedés, a normál üzletmenet finanszírozása, külső források igénybevétele nélkül többnyire megoldhatatlan. A külső finanszírozás viszont sok esetben a tulajdonos megosztásával és a vállalkozó befolyásának csökkenésével jár. A vállalkozónak mérlegelnie kell, hogy hogyan, milyen feltételekkel szerezhető pénz. A vállalkozás indulásakor, ha mégis pénzre van szükség, viszonylag sok pénzforrás kínálkozik. A források gazdái más és mád feltételeket támasztanak, de általuk hozzájuthatunk az induláshoz szükséges pénzhez. A külső források igénybevétele nem vezethet felelőtlen gazdálkodáshoz. A vállalkozó felelőssége, hogy a befektetett pénzt ki is kell gazdálkodni, a felvett hiteleket is ki kell fizetni. Egy vállalkozásnak az elindítása jogi formaságokat követel meg. Először is ki kell választanunk az általunk leginkább preferált társasági formát, ami a legjobban illik üzleti elképzelésünkhöz. Az újdonsült cégünket be kell jelenteni a különböző hatóságokhoz, előfordulhat, hogy hatósági engedélyt kell beszereznünk, bankszámlát kell nyitnunk. Miután hivatalosan is létrehoztuk a vállalkozásunkat, elkezdhetjük a szervezeti felépítését, többek között a munkatársak kiválasztása, felvétele, betanítása, a működés feltételeinek a megteremtése, a szükséges eszközök beszerzése, az alapvető munkamegosztás és ellenőrzési rendszer kialakítása Milyen a jó vállalkozó személy? Egy vállalkozás sikerességében kulcsszerepet játszik a vállalkozó személy, aki azonnal felismeri az üzleti lehetőséget, képes létrehozni vagy átalakítani egy már működő szervezetet és vállalja a kockázatot a várható szakmai és pénzügyi siker reményében. A sikeres vállalkozók többsége a problémákat lehetőségként élik meg. Egy jó vállalkozó nem 16

17 ismer lehetetlent, nagyon fontos az úgy is meg tudom csinálni hozzáállás. Ez a fajta pozitív megközelítés segítheti át őket az akadályokon. Egy érett vállalkozónak hosszú távú kapcsolatokban kell gondolkodnia, kölcsönösen előnyös megoldásokra kell törekednie. Az üzlettársaim megtévesztése csak rövid távon lehet nyereségező módszer. Az egyik fél becsapása inkább előbb, mint utóbb visszaüt. Az élni és élni hagyni szemlélet lehet a megfelelő gondolkodásmód. Egy vállalkozónak jól kell tudni hasznosítani mások erőforrásait. Az a gondolkodásmód lehet előnyös, aki az eszközöket nem birtokolni, hanem használni akarja. Amikor a vállalkozó bérli üzlethelyiségét, amikor lízingeli gépjárművét vagy akár bizományba vesz át árut értékesítésre akkor mások pénzét is használja, amivel saját kockázatát is csökkenti Vállalkozás veszélyessége Egy vállalkozás kockázatos üzlet. A vállalkozás jövőbeli kimenetele magas fokú bizonytalansággal jár. A bizonytalanság visszavezethető belső és külső tényezőkre, illetve jelenbeli és jövőbeli eseményekre. A vállalkozók többsége együtt él a kockázattal. A közhiedelemmel ellentétben a vállalkozók nem keresik, hanem kerülik a kockázatot. Helyes magatartással igyekszenek csökkenteni vagy éppen megosztani a kockázatot. Belső kockázatnak tekintjük az irányítási, működési és pénzügyi hiányosságokat. Külső kockázati tényező lehet az üzleti lehetőség beszűkülése, amit a kereslet csökkenése, a fizetőképesség csökkenése idézhet elő. Egyéb veszélyt jelent, hogy a vállalkozások örökös versenyben működnek, ahol a versenytársak térhódítása jelenti a legnagyobb veszélyt, mint például az alacsonyabb árak, jobb minőség, jobb kiszolgálás. A vállalkozók általában olyan kockázatokat vállalnak fel, ahol a várható nyereség többszörösen meghaladja az esetleges várható veszteség nagyságát. Minél nagyobb kockázatnál, annál nagyobb nyereséget várnak el. A vállalkozók sikerre vágyó emberek. Vágyhatnak szakmai, értékesítési, üzleti társadalmi és egyéni sikerre egyaránt. Szakmai siker, ha új termékkel tudnak megjelenni a piacon, értékesítési sikernek tekintik ha termékük vagy szolgáltatásuk rendszeresen eladható a versenytársak ellenére is. Ugyanakkor az is fontos, hogy az értékesítésből a vállalkozó nyereségre tegyen szert. 17

18 2.6. Miért lesz valaki vállalkozó? A vállalkozóvá válásnak, hogy valaki vállalja a kockázatot, többféle indítéka lehet. Leggyakoribb okok a következők lehetnek: egy régi álomnak a megvalósítása, függetlenül szeretne dolgozni és nem utolsó sorban a pénzcsinálás és a kényszer. Az álomépítés. A vállalkozó úgy érzi, hogy már rendelkezik elég tapasztalattal és erőforrással korábbi álmai megvalósításához és nem utolsósorban a piaci és gazdasági helyzet is kedvező a vállalkozás elindításához. A függetlenség igénye. Általában azokra jellemző, akik több évet eltöltöttek alkalmazásban és kiábrándultak a multinacionális cégek sajátos rendszeréből. Többé nem kell főnökök kívánságainak megfelelni és meg akarják mutatni, hogyan kell jól vezetni egy vállalkozást. A harmadik leggyakoribb indíték a nyereségvágy és a pénzszerzés. A pénzt a legtöbb vállalkozó a sikeres vállalkozás egyik mércéjének tekinti. Ha nagy nyereséget ért el a vállalkozás minden bizonnyal jól dolgoztak. Fontos megemlíteni a kényszervállalkozásokat is. Ezek a vállalkozások általában valamilyen külső körülmény diktálta feltételek hatására alakulnak meg. Gondolok itt állásvesztett emberekre, olyan emberekre akiket korábbi cégük kényszerít, hogy alkalmazotti tevékenységüket vállalkozói formában folytassák és olyan vállalkozókra akik akkor tudnak szert tenni kiegészítő keresetre, ha megbízóiknak számlát tudnak adni és a költségeik egy részét el tudják számolni a vállalkozásban A gazdasági társaságok jogi formája A gazdasági társaságok jogi személyiséggel vagy a nélkül, korlátozott vagy korlátlan felelőséggel létrehozott vállalkozások. A magyarországi törvények szerint a következő kategóriák szerint csoportosítanám a gazdasági társaságokat: 1. Betéti társaság ( Bt. ) 2. Egyesülés 3. Korlátolt felelősségű társaság ( Kft. ) 18

19 4. Részvénytársaság ( Zrt., Nyrt. ) 5. Szövetkezet 6. Nonprofit gazdasági társaságok 7. EU-s vállalkozási formák 1 Európai Gazdasági Egyesülés ( EEIG ) 2 Európai Részvénytársaság ( SE ) 3 Európai Szövetkezet A profitorientált gazdasági társaságok jogi forma szerint a következő módon is csoportosíthatóak: 1 Egyéni vállalkozások 2 Gazdasági társaságok 3 Szövetkezetek Magyarországon a jellemző jogi forma a kkv-k között az egyéni vállalkozások, bt-k és a kft.-k Az üzleti lehetőség azonosítása Minden vállalkozás az üzleti lehetőség azonosításán alapul. Az üzleti lehetőségek tárháza korlátlan. Adódhatnak olyan helyzetek, amikor nem könnyű megkülönböztetni egymástól az ötletet, a piaci lehetőséget és az üzleti lehetőséget. Ötletnek tekintünk egy terméket vagy egy szolgáltatást, amely létező vagy felkelthető piaci igényt elégít ki. Az üzleti lehetőséget az különbözteti meg a piaci lehetőségtől, hogy míg az üzleti lehetőséghez tartós, ismétlődő fizetőképes kereslet tartozik, addig a piaci lehetőséghez csak ismételt kereslet Az ötletek forrásai Az ötletek tárháza végtelen. A legtöbb ötlet a fogyasztóktól, korábbi munkahelyekről, kutatásfejlesztési tevékenységből származik. A fogyasztó mint a legfőbb ötletforrás. A talpraesett vállalkozó az ötletek felismeréséhez a 19

20 hiányt, az elégedetlenséget keresi, amihez az ő terméke lenne a megoldás. A jó vállalkozó nyitott szemmel és füllel jár. További fontos ötletforrást adhatnak a kereskedők. Ők tudják a legjobban mit keresnek a vevők, mit hiányolnak a piacról. Segíthetnek esetleg a helyes piacra bevezetési stratégiában, csomagolás kialakításában és milyen áron lehet értékesíteni termékünket. Jelenlegi munkahely mint ötletforrás. A vállalkozást indító ötletek jelentős része a vállalkozó jelenlegi munkahelyéről származik. Sok olyan tevékenység végezhető vállalkozás keretein belül, ami nagyban nem elég profittermelő. A kutatás-fejlesztés, mint ötletforrás. Nagy vállalatoknál végzett kutatás-fejlesztés programok túlságosan eredeti ötletei jó kiindulópontot nyújthatnak, ami a tradicionális cég imazsába már nem férne bele, de kis vállalkozás formájában sikeres lehet. Az internet, mint ötletforrás. Az interneten szinte minden megtalálható egy vállalkozással kapcsolatban. Tudomást szerezhetünk különböző iparágak helyzetéről, pontos képet kaphatunk termékekről és szolgáltatásokról A vállalkozási ötletek életképességének a vizsgálata A vállalkozás indításának a következő lépése az üzleti lehetőség értékelése. A vizsgálat szisztematikus munkát igényel a vállalkozótól. Egy vállalkozási ötlet akkor tekinthető életképes üzleti lehetőségnek, ha megfelel öt alapvető feltételnek: 1. Piacképes: az a termék vagy szolgáltatás, amely létező vagy felkelthető vevői igényt elégít ki. 2. Versenyképes: az a termék vagy szolgáltatás, ha a várható versenytársak ellenére eladható, mert minőségben vagy árban kedvezőbb a versenytársaknál. 3. Működőképes: az a termék vagy szolgáltatás ha a vállalkozás képes a terméket 20