Döntő csapás a szegénység felszámolásában. A szociális standardokról szóló EU kezdeményezés felé

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Döntő csapás a szegénység felszámolásában. A szociális standardokról szóló EU kezdeményezés felé"

Átírás

1 Döntő csapás a szegénység felszámolásában A szociális standardokról szóló EU kezdeményezés felé Beszámoló egy több nemzetre kiterjedő projektről Jognyilatkozat A jelen okmányban található vélemények az egyes szerzők, és nem az Európai Bizottság nézeteit tükrözik. 1

2 Projekt partnerek Írország Az EAPN Ireland (a projekt vezető partnere) olyan csoportok és egyének hálózata, akik a szegénység ellen küzdenek. Az Európai Szegénységellenes Hálózat ír nemzeti hálózata, amelynek célja a szegénység ellen harcolni az EU legmagasabb szintjén, illetve a nemzeti és helyi színtéren. Kapcsolat: Threshold A Threshold egy ír nemzeti non-profit szervezet, amelyet 1978-ban hoztak létre. A Threshold fő feladata megoldani az emberek lakásproblémáját, és kiállni egy jobb lakáspolitika mellett. Azokat az embereket állítja figyelme középpontjába, akiknek a legnagyobb szükségük van a Threshold támogatására - a kiszorítottak, valamint a szegénységtől és egyenlőtlenségtől szenvedők. Kapcsolattartó: Bob Jordan, igazgató, Combat Poverty Agency A Combat Poverty (Szegénység Elleni Harc Ügynökség) egy olyan állami tanácsadó szervezet, amely bizonyítékokra alapozott javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és segít elő a szegénység leküzdésére Írországban. A szervezet 1986-ban jött létre, a szegénység elleni harcról szóló törvény értelmében, és négy fő feladatot tűzött maga elé: politikai tanácsadás, projekttámogatás, innováció és kutatás, valamint közoktatás. Kapcsolat: Bulgária A Perspektiva Alapítvány egy társadalmi (nem kormányzati) szervezet, az EAPN Bulgária tagja. Főbb tevékenységei: a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos áttekintések, elemzések és ajánlások; a gyors szociális hatástanulmánnyal kapcsolatos tanácsadás, fejlesztés és képzés; a bolgár társadalmi szervezetek hálózatának fejlesztése és koordináció EU-s társadalmi szervezetekkel. Kapcsolattartó: Maria Jeliazkova és Duhomir Minev Katalónia A CEPS Szociális Projektek irányítási modellt kínál a minőség és koordináció területén. Szervezetünk eszközül szolgál a területi fejlesztéssel kapcsolatos politikák kialakításához a kultúra, oktatás és a társadalmi jólét előmozdítása terén. Feladatunk támogatni a területi fejlesztési politikákat, elősegíteni a kulturális és társadalmi örökséghez való hozzáférés és annak megszerzését, és előmozdítani a társadalmi integrációt. A CEPS számos katalán, spanyol és európai platform és hálózat tagja, szorosan együttműködik az ITD-vel olyan európai kérdésekben, mint a jelen projekt (www.e-itd.com). Kapcsolat: Finnország A Szociális és Egészségügyi Minisztérium célja egészséges környezetet, jó egészséget és munkaképességet, megfelelő jövedelmet és szociális védelmet biztosítani a lakosság számára a különböző élethelyzetekben. A minisztérium irányítja és vezeti a szociális védelemmel, szociális jóléttel és egészségüggyel kapcsolatos fejlesztéseket és politikát. Meghatározza a szociális és egészségügyi politika fő vonalát, új jogszabályokat és módosításokat készít elő és irányítja a megvalósításukat, továbbá kezeli a kapcsolatot a politikai döntéshozatali folyamattal. Kapcsolattartó: Flandria A Vlaams Netwerk Van Verenigingen Waar Armen t65het Woordnemen (EAPN Flanders) egy több mint 60, szegénységben élő embereket tömörítő szövetségből álló hálózat. Tapasztalataik alapján a szövetségekben tevékenykedő emberek párbeszédet szerveznek a terület többi szereplőivel, és ajánlásokat terjesztenek be az illetékes hatóságokhoz. A szervezet tevékenysége kiterjed az élet minden területére, mint például jövedelem, lakáskérdés, munka, egészség, oktatás, kultúra, szabadidő. Kapcsolattartó: Magyarország A magyar Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézetet (a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet jogutódját) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium alapította. Feladatai közé tartozik a kutatás és fejlesztés, valamint számos egyéb feladat a koordináció, a család-, ifjúsági és szociálpolitika megvalósításának közvetlen és közvetett támogatása, az országos drogmegelőzési stratégia és a munkaüggyel kapcsolatos politikák területén. Kapcsolattartó: Norvégia 2

3 A Welfare Alliance/EAPN Norway olyan norvég szervezetek, egyesületek és csoportok partneri hálózata, amelyek az anyagi, szociális és jogi értelemben hátrányos helyzetű emberekért dolgoznak. Főbb célkitűzéseink a szegénység felszámolása, az életminőség és életkörülmények javítása tagjaink körében, a felhasználók részvételének növelése, valamint a tagszervezetek pénzügyi feltételeinek és munkakörülményeinek javítása. Kapcsolattartó: Európai szervezetek Az Európai Szegénységellenes Hálózat (EAPN) a szegénység és a szociális kirekesztettség ellen küzdő társadalmi szervezetek független szövetsége. Az EAPN tagsága az egyes EU tagállamokban tevékenykedő hálózatokra épül. Jelenleg 22 hivatalos nemzeti hálózatunk van, és halad a többi EU tagállamban és a tagjelölt országokban az EAPN hálózatok létrehozása. Az EAPN tagjai között található az EAPN Norvégia is. Tagjaink között van több mint 20, a szegénység és társadalmi kirekesztettség kérdéseivel foglalkozó transzeurópai szervezet is. Az EAPN arra törekszik, hogy védje a szegénység és társadalmi kirekesztettség által érintett emberek érdekeit, és hallassa a hangját az EU politikai vitafórumain és a politika megvalósítása során. Observatoire Social Européen Rue Paul Emile Janson Brussels 3

4 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 1 Köszönetnyilvánítás A projekt szeretne köszönetet mondani az Európai Bizottságnak, amely a Nemzeteken túli csereprojektek program keretében a projekt fő finanszírozását biztosította; a Finn Egészségügyi és Szociális Szövetségnek; az Ír Szociális Beilleszkedési Hivatalnak (Irish Office for Social Inclusion), a Szegénység Elleni Harc Ügynökségnek (Combat Poverty Agency) és a Threshold szervezetnek. A projekt szeretne ezen kívül köszönetet mondani a partnereknek a jelen dokumentum elkészítéséhez nyújtott segítségért. A projekt során az értekezleteken és szemináriumokon való megjelenésük és részvételük illetve hozzájárulásuk felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a jelen munka kivitelezésében. 1

5 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 2 Tartalom 1. Bevezetés 2. Kérdések a minimum szociális standardok EU-szintű meghatározása terén 3. A jogszabályi és politikai környezet 4. A szociális standardok meghatározására irányuló EU folyamat 5. Bibliográfia és linkek 2

6 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 3 ELŐSZÓ John Veit-Wilson Európa azoké, akik lakják, és akiknek szükségszerűen vigyázniuk kell rá. A szociális standardok jelentik az egyik módot arra, hogy ezt a feladatot ellássák az állampolgárok, beleértve azokat is, akik szociális és gazdasági szempontból a leghátrányosabb helyzetben vannak. Beszámolónk azt az időráfordítást és kemény munkát tükrözi, amelyet a többnemzeti csapat szánt az egyik legfontosabb európai probléma tanulmányozására hogyan lehet feltárni és felszámolni a szegénységet, amely bármelyikünket érinthet, amikor régi vagy új kockázatok fordulnak elő. A felszámolás alatt értjük az okok felszámolását, illetve a problémák megelőzését, nem csupán utólagos kezelését. Az Európai Unió a különböző chartákban és ajánlásokban ismételten hangsúlyozza számos nemzetközi egyezmény és nyilatkozat régóta ismeretes alapelveit, amelyek kinyilvánítják a minden férfit, nőt és gyermeket megillető emberi jogot olyan jövedelemhez, amely tisztességes részvételt és megfelelő életszínvonalat tesz lehetővé számukra a társadalomban, és mindemellett elismeri és tiszteletben tartja emberi méltóságukat. Megvalósításukhoz szükség van az alapelvek gyakorlati keretek közötti megfogalmazására az élet különböző területein. A szociális standardokban kell azonosítani és kifejezni azokat a lényeges anyagi eszközöket (főleg jövedelmeket és szolgáltatásokat), amelyek nélkül az emberek nem élhetnek tisztes és méltó életet. Mindenki számára biztosítani kell a forrásokhoz és eszközökhöz való szabályozott hozzájutást, akárcsak a polgári és politikai jogokat. Az európai alapelveknek megfelelő és az egyes országok értékrendjén és gyakorlatán keresztül elérhető szociális standardok kialakítása elengedhetetlen a teljes emberi emancipáció felé vezető úton Európában. Megvalósításuk lényeges feladat, mert ez szolgálhat alapul a társadalmi és gazdasági integrációhoz minden tagállamban amire oly hőn vágyik Európa. A megfelelő eszközök jövedelmek és szolgáltatások formájában való biztosítása segít megelőzni a szegénységből, nélkülözésből és kirekesztettségből következő szociális bajokat. Az egész társadalom javára válik az ilyen bajok szociális, gazdasági és kulturális eszközökkel való megelőzése. Növeli a beszámolóban megfogalmazott ajánlások horderejét az a tény, hogy egy olyan projekt csapattól származnak, amely egyfelől képviseli az EU legtöbb tagállamát, másfelől az érintett felek közösségek, társadalmi szervezetek és kormányok érdekeit. A beszámoló mindenkit érdekel, aki a témával foglalkozik, és a következtetéseket a lehető legnagyobb figyelemmel kell tanulmányozniuk mindazoknak, akik hatáskörrel bírnak az ajánlások megvalósításában Európa népeinek érdekében. John Veit-Wilson a Newcastle upon Tyne Egyetem meghívott szociológia professzora és a szociálpolitika emeritus professzora az Észak-Umbriai Egyetemen. 3

7 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 4 1. Fejezet Bevezetés/Vezetői összefoglaló Ez a beszámoló a Minimum 1 szociális standardok meghatározása Európában elnevezésű kétéves, több nemzetre kiterjedő projekt főbb gondolatait és vitatémáit foglalja össze. A projekt azt vizsgálta, hogy a szociális standardok meghatározásában vállalt EU szerep erősítie a szegénység elleni harcot, és ha igen, akkor hogyan kell azt megvalósítani. Azért esett a választás erre a témára, mert így próbáltuk megvizsgálni, miként lehet erősíteni a szegénység elleni harcot Európában, és ennek keretében különös figyelmet szenteltünk a nyitott koordináció módszerének (OMC) a szociális befogadás területén. Gyakran felmerül, hogy Európában a szociális standardok következetes biztosítása lehet az út arra, hogy megvédjük az európai szociális modellt a globalizáció negatív hatásaitól és a szociális gondoskodás terén a költségcsökkentési verseny iránti félelemtől az egyre integráltabb és bővülő belső piacon. Ez erőteljesen hangot kapott a lisszaboni stratégia reformjával, a szolgáltatásokra vonatkozó irányelvvel, a rugalmas biztonsággal (flexicurity) és a munkaerőpiac aktiválásával foglalkozó viták, valamint az EU alkotmányról szóló szerződést övező polémia során. Ugyanakkor csekély erőfeszítés történt annak meghatározására, hogy mit is jelentenek a szociális standardok az EU szintjén, és hogyan lehetne azokat úgy bevezetni, hogy azzal erősítsük a szegénység elleni harcot, de tiszteletben tartsuk a társadalmi rendszerek és felfogások különbözőségét, illetve a szubszidiaritás elvét. A projekt finanszírozását az Európai Bizottság Szociális Kirekesztés Elleni Programja biztosította, a finanszírozásban részt vett az Ír Szociális Beilleszkedési Hivatal (Irish Office for Social Inclusion), a Szegénység Elleni Harc Ügynökség (Combat Poverty Agency), a Threshold szervezet, valamint a Finn Jóléti és Egészségügyi Minisztérium. A résztvevők között találhatók nemzeti és regionális kormányzatok, kutatóintézetek és társadalmi szervezetek Írországból, Finnországból, Flandriából (Belgium), Norvégiából, Magyarországból, Bulgáriából és Katalóniából (Spanyolország), valamint két európai szintű szervezet. Az első lépés a szociális standardok fogalmának meghatározása volt. Mivel ez a kifejezés eltérő jelentéssel bír a különböző régiókban és környezetekben, a partnerek a következő munkadefinícióban állapodtak meg: A jelen projektben szociális standard azokat a közös jogszabályokat és/vagy törvényeket jelenti, amelyek keretében az állami hatóságok mindenki számára biztosítják a megfelelő forrásokat és szolgáltatási szinteket, és így az emberi méltóságot és az alapvető szociális jogokat. Ez a projekt különösen a minimum szociális standardokkal foglalkozik, mivel azok hozzájárulnak a szegénység felszámolásához, és egyenlő részvételt biztosítanak a társadalomban. 1 Később, a projekt keretében lezajlott megbeszélések során a minimum kifejezést kevésbé használták a résztvevők, mivel egyes országok úgy tekintették, hogy az alacsony szintű vagy minimális standardokra utal, míg máshol és a projekt eredeti tervében is azt a kiinduló pontot jelentette, amelyre építve magasabb szintű standardokat lehet kifejleszteni. 4

8 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 5 A projekt azt vizsgálta, hogy a szociális standardok terén miként tudja biztosítani az európai szintű közös fellépés azt, hogy minden ember beleértve a szegénységben élőket is hozzájusson minden olyan forráshoz, amely a méltó élethez szükséges, különös tekintettel a minimum jövedelmekre és az általánosnak tekintett minőségi szolgáltatásokra. A kitűzött feladat megvalósítása nemzeti és nemzeten túli szinten végzett kutatás, szintetizálás és vita segítségével zajlott, amit a projektben résztvevő partnerek által előállított nagyszámú anyag is tükröz; ezeket a címen lehet megtekinteni. Közéjük tartoznak a tematikus kutatási tanulmányok, a szemináriumi és kerekasztal beszámolók és a vitaanyagok. Bízunk abban, hogy számos olyan hasznos anyag található ezek között, amely igényt tarthat a szociálpolitika és általában a jogi területen dolgozó emberek széles körének érdeklődésére, amellett, hogy számot ad a jelen projektről. A projektről beszámoltunk a Szegénységben Élők 5. és 6. Európai Értekezletén. A projekt bolgár résztvevői a szegénységről és társadalmi kirekesztettségről szóló 5. Európai Kerekasztalon mutatták be a projektet Tamperében, ahol lehetőség nyílt szélesebb körű tárgyalásra és vitára. Az Európai Szociális Figyelő (European Social Observatory) két nagyobb lélegzetű, egész Európára kiterjedő tanulmányt készített: Kérdések a szociális standardokkal és szociális jogokkal kapcsolatban (túlnyomó részét a 2. fejezetben írtuk át) és Minimum jövedelmi standardok a kibővített EU-ban A garantált minimum jövedelmi programok szerepe (kivonatát a 3. fejezetben írtuk át). Ezen kívül a partner régiókban vagy országokban egy sor szemináriumot tartottak, amelyek mind azt vizsgálták, miként alkalmazzák helyileg a szociális standardokat, és milyen lehetőségek volnának a standardok EU-szinten való meghatározásának. Az egyes kerekeasztal találkozókra tanulmány készült arról, hogy miként állapítják meg nemzeti és regionális szinten a standardokat a jövedelmek területén, és ezen kívül még egy vagy két tanulmány foglalkozott a szolgáltatásokkal és ellátással kapcsolatos konkrét szociális standardokkal. A szemináriumok külön erénye, hogy azokon részt vett egy transznacionális partner, aki áttekintést adott a szociális standardok helyzetéről az érintett országokban és régiókban. A jövedelmek témáján kívül a következő kérdéseket tárgyalták: Bulgária alultápláltság; Finnország hozzájutás az egészségügyi ellátáshoz; Flandria közszolgáltatások liberalizálása; Magyarország gyermekellátás; Írország lakás és egészség; Norvégia lakás; Katalónia szociális standardok általában és a gyermekeknek nyújtott szolgáltatások. A projekt első évében tartott regionális és nemzeti szemináriumok tapasztalatait az első konzultatív szeminárium foglalta össze és tárgyalta Helsinkiben, de megvitattak itt olyan tanulmányokat is, amelyek ötleteket adtak a standardok meghatározására a jövedelmek és egyes szolgáltatások területén, mint például lakás, egészségügy, közszolgáltatások és gyermekellátás. A címen megtalálhatók a szemináriumról készült anyagok: a szeminárium beszámolója, több munkadokumentum nemzeti és regionális szemináriumok eredményeiről, a tematikus műhelyek anyagai (Környezet; Minimum jövedelem Robin Hanan tollából, EAPN Írország; Közszolgáltatások, szerzője Ludo Horemans, EAPN Flandria; Egészségügy, írta Fidelma Joyce, Combat Poverty Agency; Gyermekek, szerzője Korintus Márta, Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet, és két anyag a lakáskérdésről, írták Bob Jordan, Threshold és Liz Gosme, FEANTSA). 5

9 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 6 Ezek alapján a második évben azt vizsgáltuk, hogyan lehet az EU szintjén kezelni a standardok meghatározásának kérdését. Több modelltervet vitattunk meg az európai szakértői szemináriumon Budapesten, és a regionális és nemzeti szemináriumok második körében 2007 elején, illetve a projektben résztvevő partnerek értekezletein. Ezek a modellek és beszámolók szintén megtalálhatók a web-oldalon. Tanulmányt készített a bolgár Perspektiva alapítvány is, ebben a környezetvédelmi standardok történetével foglalkozik és körvonalazza a standard-meghatározás lehetséges megközelítését. Hangsúlyozza, hogy a standardok kialakítása és megvalósítása egy folyamat, és nem tanácsolja a különféle standardok jogszabályi eszközzel való azonnali bevezetését. A viták és következetések egy részét a 4. fejezetben ismertetjük. A résztvevők mind osztják a nyitott koordinációs módszert (Open Method of Coordination, OMC) a szociális beilleszkedettség terén 2, és ez a körülmény megfelelő környezetet biztosított a projekt számos megbeszélése számára. Ugyanakkor a projekt igyekezett hosszabb távú, a jövőbe néző megközelítést alkalmazni, és óvakodott a rövid távú ajánlások megfogalmazásától. Ennek ellenére a megbeszélések sajátosan aktuális jelleget öltöttek, tekintettel arra, hogy jelenleg is vita folyik a szociális és gazdasági prioritások között a lisszaboni stratégiában, a szolgáltatásokról szóló irányelvben és az EU alkotmány létrehozásáról szóló szerződésben. A projekt a lehetőségekhez mérten kapcsolódott a munkaerő-piactól leginkább eltávolodott egyének aktív integrációjáról szóló bizottsági közleményhez. A politikák, irányelvek és jogszabályi környezet java részét a 3. fejezetben tárgyaljuk. A projektben résztvevő partnerek konszenzusra jutottak az alábbiakban: A nyitott koordináció módszere (OMC) a szociális integráció területén értékes, azonban jelenlegi formájában nem elég erős ahhoz, hogy 2010-ig el lehessen érni a mindenki által elfogadott tanácsi célkitűzést: döntő lépést tenni a szegénység felszámolásában. Ehhez további kezdeményezések szükségesek. A nemzetközi eszközök alkalmazásának erősítése, mint pl. az Európai Tanács Európai szociális chartája (felülvizsgált változat, 1996) és az ENSZ Nemzetközi egyezménye a gazdasági, szociális és kulturális jogokról, amelyeknek jelentősebb szerepet kell játszaniuk abban, hogy az Európai Unióban mindenki számára magas szintű szociális standardok legyenek hozzáférhetők. A szociális standardok a projektben részt vevő legtöbb régióban és tagállamban fontos szerepet tölthetnek be a szegénység elleni küzdelemben, és az EU-szintű kezdeményezés biztosíthatja a mindenki számára hozzáférhető magas szintű szociális standardok védelmével kapcsolatos közös erőfeszítéseket. A szociális standardok EU-szintű közös megközelítésének elfogadása leginkább olyan párbeszédnek tekinthető, amelynek résztvevői az Európai Unió, a tagállamok, a szegénységben élők, a szociális kutatók és a nagyközönség, és amelynek célja megegyezni azokban az alapvető árukban és szolgáltatásokban, amelyek az egyes tagállamok a tisztes élethez szükségesek, és ehhez hozzájárulnak azok a különböző szintű kiegészítő programok és akciók, amelyek célja biztosítani, hogy mindenki hozzájusson az említett árukhoz és szolgáltatásokhoz. 2 Jelenleg a Nyitott koordinációs módszer (OMC) a szociális védelem és szociális integráció területén karcsúsított változata. Lásd 6

10 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 7 A közös szociális standardok EU-szintű meghatározásának és megvalósításának elképzelését még vizsgálni kell, szükség van kísérleti megvalósításra, és értékelni kell, hogy milyen mértékben jelent olyan megoldást, amely hozzájárul ahhoz a célkitűzéshez, hogy döntő mértékű előrelépést tegyünk a szegénység felszámolásában. Sok 3 partner úgy vélte, hogy hasznos volna egy olyan EU Irányelv, amely elvárná a tagállamoktól, hogy biztosítsák az emberi méltósághoz szükséges forrásokat, így ezt a felvetést is alaposabban meg kell még vizsgálni. 3 Ez volt a fő témája a 2007 elején tartott nemzeti és regionális kerekasztalokról készült beszámolónak. 7

11 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 8 2. FEJEZET A MINIMUM SZOCIÁLIS STANDARDOK MEGHATÁROZÁSA AZ EU SZINTJÉN FŐBB PROBLÉMÁK A fejezet eleje a projekt által létrehozott első dokumentumra épül, szerzője Ramón Peña Casas (Observatoire Social Européen). A teljes dokumentum megtalálható a címen. A fejezet második része a projekt számára Duhomir Minev (Perspektiva) által készített dokumentumra épül, amely az EU környezetvédelmi standardok megállapításából levonható tanulságokat vizsgálja. A (minimum) szociális standard meghatározása 4 A standard kifejezés kétféleképpen érthető a szociálpolitika és a szociális területre vonatkozó jogszabályok szövegkörnyezetében. Először is vonatkozhat egy elismert hatóság által megállapított (pontos) mérésekre, alapelvekre vagy szabályokra, amelyek alapján (nemzetközi) összehasonlításokat lehet tenni, tekintetbe véve a kapcsolódó egyenértékű dolgokat és távol a közös kötelezettségektől vagy a vizsgált céloktól (referencia standardok vagy hivatkozási szabványok, szokványok). Másodszor pedig a standard lehet a harmonizáció eszköze, egy olyan szabályokból vagy elvekből álló folyamat, amelynek célja egy közös tárggyal kapcsolatos változatokat vagy egységes, differenciált mintákat előállítani, javítva koordinációjukat és/vagy hatékonyságukat a közös kötelezettségek teljesítése vagy közös célok elérése érdekében (standardizálás). A standardok lehetnek kemények vagy puhák - jogi helyzetük szerint (kötelezők vagy sem) vagy pontosságuk mértéke szerint (nagyon részletestől a közös szabályok együtteséig). Az EU-szintű szociális védelem terén találunk a szociális védelmi programok harmonizációjával kapcsolatos kemény standardokat, már ami az EU polgárok és harmadik országok munkavállalói illetve a jogszerű rezidensek hozzáférési feltételeit illeti (rendeletek), de akár a szociális védelemi programokra vonatkozó információhoz való hozzáférést szabályozó egyszerű harmonizációt. A standard lehet maximum vagy minimum. Vonatkozhat betartandó és át nem léphető plafonértékekre, vagy ellenkezőleg, átléphető alsó küszöbértékekre. Az EU standardok meghatározása a szociális védelem terén egy lépést jelent a nemzeti szociális védelmi programok integráltabb harmonizációja felé, mivel közös jogokat és előjogokat hoz létre adott szinten az egész EU-ban. De ez a lépés egyaránt irányulhat lefelé vagy felfelé, az adott politikai döntésnek megfelelően. Nehéz maximum szintű szociális védelmet elképzelni, mivel ez ellentmond a jobb szociális védelem irányában történő fejlődés gondolatának 5. Könnyebb a konszenzus a minimum standardok terén, mivel ezek előrelépéshez vezetnek és megakadályozzák a visszalépést, és azért is, mert mindig könnyebb megállapodni a legkisebb közös nevezőben. A minimum standardok meghatározása azt jelenti, hogy egyértelmű konszenzust kell elérni az Unió által kitűzött valamely cél ügyében (magas szintű szociális védelem mindenki 4 Lásd 2. sz. Melléklet 5 Lehet vitatkozni azon, hogy Európában a garantált minimumjövedelem programokra az ún. jóléti munka és a munkából szerzett jövedelem (Make Work Pay) politikáján keresztül gyakorolt nyomás milyen mértékben jelent előrehaladást az alacsony bérek és gazdasági korlátok arányában megállapított maximális szintű előny felé. Erre a kérdésre a minimum jövedelmi programokkal foglalkozó részben térünk vissza. 8

12 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 9 számára), ám ugyanakkor közös álláspontra kell jutni és meg kell állapodni a minimum referenciapontokban is. Ez egyáltalán nem könnyű feladat európai szinten, különösen a nemrég lezajlott és a következő bővítések után, tekintettel a tagállamok között az életszínvonalban és a szociális védelmi rendszerek közt meglévő markáns különbségekre. Ha az egységes minimum standardok alacsonyabb szintet követnek, akkor azt a szociálisan fejlettebb országok visszalépésnek érezhetik a saját nemzeti rendszerükben. Ugyanakkor a gazdagabb tagállamok számára a minimum szociális standardok meghatározása mód a gazdasági versenyképesség fenntartására, hiszen ha emelik a kevésbé fejlett tagállamok életszínvonalát, akkor csökken a szociális dömping veszélye. Másrészt, ha túlságosan magas szinten állapítják meg, akkor az egységes minimum standardok komoly korlátnak tűnhetnek olyan országok számára, ahol alacsonyabb szintűek a szociális vívmányok. Amikor a szegénység és a szociális kirekesztettség elleni küzdelemben a minimum garantált jövedelmeket kell megállapítani, problémát okoz, hogy esetenként a várt változást az adott ország általános érzékelése által erősen meghatározott pongyola kifejezésekkel írják le (például tisztes élet, tisztességben élni, szegénység nélkül élni és hasonló kifejezések). Közös kiindulópontként a projektben résztvevő partnerek megállapodtak abban, hogy a projektben a szociális standard meghatározása a következő: olyan közös jogszabályok és/vagy törvények, amelyek keretében az állami hatóságok mindenki számára biztosítják a megfelelő forrásokat és szolgáltatási szinteket, és így az emberi méltóságot és az alapvető szociális jogokat. Ezen kívül megállapodtak abban is, hogy: Ez a projekt különösen a minimum szociális standardokkal foglalkozik, mivel azok hozzájárulnak a szegénység felszámolásához, és egyenlő részvételt biztosítanak a társadalomban. Az EU-ban a szegénység és a szociális kirekesztettség elleni harcban a szociális védelem minimum standardjainak meghatározása az egyik módja a probléma kezelésének. A Finn Szociális és Egészségügyi Minisztérium tartalmas beszámolójában Pieters és Nickless néhány olyan utat ír le, amelyet az új évezredben a szociálpolitika követhet Európában. A szerzők hét különböző utat említenek, amelyek nem zárják ki kölcsönösen egymást, és az alkalmazható eszközök tekintetében sorba állíthatók (a kemény szabályoktól a puha szabályok felé): az alapvető szociális jogok bevezetése, a minimum standardok meghatározása, a szociális minőség fogalmának fejlesztése, az EK pénzügyi ösztönzőinek alkalmazása, közös célok meghatározása, standard terminológia kialakítása, és az európai szociális föderalizmus kifejlesztése (Pieter D., Nickless J.A, 1999). Noha az említett utak közül néhányat azóta is követnek, nevezetesen a szociális integráció terén, a szociális standardok meghatározása lényegében kihasználatlan. És ennek oka van. Miként lehetséges minimum standardokat megállapítani annak biztosítására, hogy minden európai polgár hozzájusson a minimum szintű szociális védelemhez? Erre vonatkozóan Pieters és Nickless három lehetséges utat jelöl meg: A nemzeti törvények harmonizálása: az EU kötelező standardokat határozhat meg, amelyeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartania, és be kell vezetnie a nemzeti törvényekbe. Az első lépés annak eldöntése, hogy melyik harmonizációs típus a megfelelő. A szerzők többféle lehetséges harmonizációs módot különböztetnek meg, köztük azt, hogy a tagállamok döntenek annak elfogadásáról (vagy elutasításáról), hogy nagyvonalúbb védelmi szintet 9

13 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 10 biztosítanak az állampolgáraiknak, hogy figyelembe veszik (vagy sem) a tagállamok közt meglévő különbségeket az árakban és az életszínvonalban, és hogy meg kell akadályozni, hogy a szociálisan fejlettebb tagállamok elveszítsék a szociális védelem magas szintjét 6. A második lépés még bonyolultabb, mivel itt fel kell mérni, hogy milyen szinten célszerű megállapítani a minimum védelmet. Mely standardokat kell figyelembe venni: az EU magasabb szintű standardját, vagy egy közepes, esetleg a legalacsonyabb szintűt? Milyen alapon lehet megállapítani, hogy melyik tagállamnak van a legjobb szociális védelme? EU finanszírozási garanciák: az EU konkrét minimum védelmi szinteket határozhatna meg, amelyeket valamiféle garancia-mechanizmussal biztosítana (európai finanszírozás) annak érdekében, hogy betöltsék az az után keletkező űröket, hogy egy EU polgár segítséget kap saját nemzeti szociális védelmi rendszerétől. Olyan ez, mint egyfajta viszontbiztosítási rendszer. A szerzők több kockázatot is megemlítenek e felfogással kapcsolatban, például a tagállamok szűkíthetik saját nemzeti szociális védelmi rendszerüket, de fennáll a visszaélés veszélye is, tekintettel az EU értékelő és a kedvezményezettek közti nagy távolságra, és az EU szemszögéből nézve nehéz lehet egyes szolgáltatások értékelése, mint például az ingyenes ételosztás az iskolában vagy mondjuk az utazási hozzájárulás. Összehangolt fellépés: ez a harmadik opció az előző kettő kombinációja, és összehangolt fellépést jelent az EU és a tagállamok között, ahol a tagállamok nemzeti jogszabályokat hoznak az EU minimum standardok saját jogrendjükbe való beillesztésére, az EU finanszírozási garanciája mellett 7. Amint a szerzők jelzik, ez az opció habár elég bonyolult arra késztetheti a tagállamokat, hogy elfogadják a magas szintű EU garantált jövedelmet, mivel az EU finanszírozná a nemzeti és az EU programok közti különbséget. Ugyanakkor még mindig jelen vannak az előző két opció kapcsán feltárt visszafogó megfontolások. (Pieter D., Nickless J.A, 1999) Így tehát az EU-szintű minimum standardok meghatározásánál nagyon fontos alaposan tanulmányozni, hogy mi létezik nemzeti szinten és a nemzeti szint alatt, és figyelembe venni a standardok potenciális hatását. Az EU standardok nem vezethetnek a tagállamok sajátos történelmi fejlődése során elért nemzeti szociális vívmányok gyengítéséhez. Ezek a standardok csak akkor jók, és akkor vállalhatók a tagállamok részéről, ha szükséges fejlesztésnek érzékeljük őket a közösen elfogadott célkitűzések keretében. Az EU-szintű standardok meghatározását kondicionáló főbb tényezők A jóléti rendszerek különbözősége A nemzeti szociális védelmi rendszerek által alkalmazott modellek sajátos történelmi előzményeik alapján rendkívül eltérő és összetett módon alakultak ki, és ez olyan tényező, amely bonyolulttá teszi a megoldások harmonizálást. Habár minden rendszer más, azért találhatók egymás felé közelítő pontok. Ezek a rendszerek különböző szinteken térnek el egymástól, például a finanszírozás módjában, az alapul szolgáló értékben, a fő célokban és alapelvekben, az intézményi szervezésben, viszonylagos bőkezűségükben, a hozzáférés és az ellátás általánosságában, illetve abban a képességükben, hogy megelőzzék a szegénység és szociális kirekesztettség veszélyét. Az európai országokban a jóléti rendszerek eltérő 6 Minimum harmonizáció: olyan alapszintű védelem meghatározása, amelyet a tagállamok túlléphetnek, ha magasabb szintű védelmet szeretnének biztosítani állampolgáraik számára; Standard harmonizáció: a védelem szintje végleges és azt nem léphetik túl a tagállamok; Abszolút harmonizáció: a védelem szintjét az EU egészére nézve rögzítik, figyelmen kívül hagyva a tagállamok közti különbségeket; Relatív harmonizáció: figyelembe veszik a tagállamok közti különbségeket a védelem szintjének meghatározásánál; Konzervatív (nem visszalépés) harmonizáció: az intézkedéseket úgy állapítják meg, hogy a tagállamok nem csökkenthetik a szociális védelem szintjét. (Pieter D., Nickless J.A, 1999) 7 Hasonló folyamatot látunk a Közös Agrárpolitikánál, ahol a farmereket védik a piaci árakkal szemben, és EU finanszírozás segítségével biztosítják, hogy fenn tudják tartani az ésszerű életszínvonalat. 10

14 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 11 történelmi háttere és fejlődése miatt különféle felfogások léteznek arra vonatkozóan, hogy mi a szegénység, milyen módon lehet mérni, és mit kell tenni a megoldás érdekében, így tehát ezek a felfogások igen fontos szerepet játszanak az európai uniós (minimum) szociális standardokkal kapcsolatos különböző, sokszor egymástól jelentősen eltérő álláspontok megértésében. EU intézményi és jogszabályi keretek A szociális standardok EU-szintű meghatározását elsősorban az európai jogi intézményi keretek által nyújtott lehetőségek határozzák meg. Az európai szinten kifejlesztett standardok különböző formákat és konkrét tartalmakat tehetnek lehetővé, attól függően, hogy kötelezőek vagy sem. A Bizottság és a többi EU intézmény csak a tagállamoktól kapott kompetenciával rendelkezik, amint azokat a szerződések rögzítik. A szociális területen az EU-nak visszaadott kompetenciák meglehetősen korlátozottak, különösen a szociális védelem kérdéseiben, és a standardok létrehozására irányuló intézkedések sorában a döntés a tagállamoknál marad. A szociális védelmet, például a szociális befogadást a szubszidiaritás elve irányítja. A szubszidiaritás fontos szerepet játszik nemzeti szinten egyes tagállamokban, ahol a szociális ügyekkel kapcsolatos hatáskör regionális vagy helyi szinten van kiosztva. Nem könnyű az EU számára olyan szociális standardokat megalkotni, amelyek érzékelhető hatást gyakorolnak, mivel a létrehozható standardok túlnyomó többsége nem kötelező jellegű, ennek ellenére az utóbbi években sikerült néhány kötelező érvényű szociális standardot bevezetni a szociális élet tágabban vett területén, nevezetesen a munkahelyi jogok és védelem tekintetében. Ezek a standardok elsősorban a munkavégzés szervezési kérdéseire (például munkaidő, a részmunkaidős dolgozók jogai, kollektív elbocsátások), a munkahelyi biztonságra és égészségre (zajártalom, sugárzás), továbbá a nemek egyenlőségre és a munkához illetve szociális védelemhez való megkülönböztetéstől mentes hozzájutásra irányulnak. Több standardot Irányelvek fogalmaznak meg és azok alapján kerültek be a nemzeti jogrendekbe. A szociális védelem területén a munkavállalók és polgárok szabad mozgását biztosító alapelv tisztelete oda vezetett, hogy bizonyos mértékig harmonizálták azokat a feltételeket, amelyek szerint az EU polgárok és a harmadik országokból érkező legális rezidensek hozzájutnak a szociális védelem rendszeréhez. Politikai elkötelezettség Elismert tény, hogy a tagállamok jelenleg kevés támogatást nyújtanak az EU-szintű minimum szociális standardok kialakításához. Európában többféle nézet él együtt a minimum szociális standardok EU- vagy nemzeti szintű meghatározásának hasznosságáról és értelmezéséről. Mint már említettük, az egységes minimum szociális standardokat több szociálisan fejlettebb tagállam kockázatosnak tartja, míg más országok fél ezek terhétől és a gazdaságra feltételezetten gyakorolt hátrányos hatásától. Nagyon nehéz ezeket az erősen eltérő nézeteket egyeztetni, különösen a foglalkoztatásra és növekedésre koncentráló európai politika keretében ( felülvizsgált lisszaboni stratégia), amelyet egy (viszonylagosan) mérsékelt gazdasági teljesítmény támaszt alá (vagy igazol?), mivel a gazdaság hajlamos a szociális aggodalmat félretenni és a gazdasági szempontokat előtérbe helyezni. A döntéshozók és polgárok körében még mindig tartja magát az a nézet, hogy a gazdasági növekedés automatikusan szociális jólétet hoz létre. Nem kívánjuk azt a nézetet a jelen anyag keretei között megvitatni, de szeretnénk emlékeztetni arra, hogy számos kutatási eredmény komolyan megkérdőjelezi ezt a kapcsolatot. A fő kérdés a megtermelt javak újraelosztása, ami nem csak a jóléti rendszer, hanem az adópolitika feladata is. Így tehát jelenleg nemzeti és EU-szinten nem túl kedvező a hangulat a szociálpolitikai megegyezés tekintetében, különösen olyan bonyolult kérdésekben, mint a közös standardok. 11

15 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 12 A szociális védelem terén jelenleg is ellenállás tapasztalható a harmonizációs kísérletekkel szemben, kivéve azokat a Rendeleteket, amelyek az EU munkavállalók és polgárok részéről a nemzeti szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférést szabályozzák (az 1408/71, 574/42 és legutóbb az 574/72 Rendelet). Az Európai Tanácsban a szociális védelemre vonatkozó döntéseket egyhangúlag kell meghozni, ami azt jelenti, hogy a tagállamnak egyet kell értenie a szociális kérdésekről hozott döntésekben, annak ellenére, hogy rendkívül eltérő a helyzetük és álláspontjuk a szegénységgel és szociális kirekesztettséggel kapcsolatban. Ennek következtében nagyon nehéz előrelépést elérni ezen a területen, ráadásul nehezíti a dolgot, hogy a 27 tagállamnak egyhangú döntést kell hoznia. Ez is hangsúlyozza, hogy milyen nagy szükség van az alulról felfelé irányuló nyomásra, amelyben a nemzeti és nemzeten belüli erőfeszítéseknek is helye van, mielőtt európai szinten döntést hoznak. Technikai jelleg Az EU-szintű minimum szociális standardok létrehozását bonyolító tényezők között kell említeni, hogy a standardok meglehetősen technikai, szakmai jellegűek. Minél pontosabban van megfogalmazva egy standard, különösen egy minimum standard, annál inkább szükség van egy közös és általánosan elfogadott kifejezésmódra, ami lehetővé teszi a kérdés szakmailag konkrét kifejtését. A minimum jövedelmek tárgyalása során sokan megkérdezték, hogy a referenciaszintek nemzetiek vagy európaiak-e. A költségvetésre alapozott minimum jövedelemküszöb biztosítja, hogy a kiszámításához használt termék- és szolgáltatáskosár megfelelően reprezentálja a fogyasztási szokásokat minden EU tagállamra vonatkozóan. Ha nemzeti küszöböket alkalmazunk, akkor ezek mennyire összehasoníthatók az Európai Unióban? Sok szakmai kérdés azt jelzi, hogy lehetséges EU-szintű standardokat létrehozni, és ezeket nem szabad figyelmen kívül hagyni, mivel jelentősen befolyásolják a minimum standardok megfelelő értelmezését. Megfelelőség: a központi fogalom a standardok megvitatása során A szociális standardok és különösen a minimum szociális standardok meghatározásával kapcsolatos vitát alátámasztó központi kérdés az, hogy ezek a standardok mennyire megfelelőek a kitűzött célok eléréséhez, vagyis esetünkben a szegénység és szociális kirekesztettség felszámolásához. A megfelelő szó alapértelmezés szerint egy adott célhoz elégségest vagy kielégítőt jelent, egy igény vagy szükséglet kielégítéséhez alkalmast (Cambridge értelmező szótár). Az angol szó latin gyökere szó szerint egyenlőségre utal, vagyis az A feltétel egyenlő a B feltétellel. De mikor lehet elégséges a minimum? Mi az elégséges, ha a figyelmünket európai szintre tágítjuk ki? Az elégségesség kifejezés értelmezése meglehetősen eltér az Európai Uniót jelenleg alkotó 27 tagállamban. Ezek bonyolult kérdések, mivel a válasz nem csak országok között lehet eltérő, de akár a szegénység definíciója szerint is. A szegénységnek és szociális kirekesztettségnek az európai szociális integrációs folyamatban megtestesülő többdimenziós felfogása keretében a megfelelőség különféle értelmezései a következő vizsgált kérdésekre vonatkoznak: Jövedelem ( mennyi az elég? ); A lakosság szociális ellátása és a meglévő ellátási rendszerekhez való hozzájutás; A probléma megoldására javasolt politikai megoldások (például megfelelőek-e az aktiválásra és képzésre alapozott megoldások, ha figyelembe vesszük az egyéni képességek fejlesztését, a meglévő végzetséget, az egyéni és családi jólét javulását, stb.); A nyújtott szociális szolgáltatások megfelelősége, különös tekintettel a minőségre és hozzájutási lehetőségekre. 12

16 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 13 E tényeket egymással összefüggésben kell vizsgálnunk, amikor a minimum standardok megfelelőségét elemezzük úgy az EU szociális integrációs folyamatában, mint a szociális jogosultság-elvű álláspontból tekintve a kérdést. De nagyon nehéz, szinte lehetetlen megmondani, hogy milyen hatást fog kiváltani minden egyes tényező külön-külön vagy egymással kombinálódva a szegénységben és szociális kirekesztettségben élő európai polgárok konkrét valóságában, amely mélyen önmagában hordozza az egyéni történeteket és sorsokat, s ugyanakkor a nemzeti vagy regionális és helyi valóságot. A szolgáltatások minőség például kulcsfontosságú kérdés, de mikor megfelelő a szolgáltatás? A fogalomhoz a szolgáltatók és a felhasználók sokszor ellentétes nézeteit kell egyeztetni. A megfelelőség kérdését főleg a jövedelemmel összefüggésben vizsgálja a szakirodalom, különösen az angolszász világban. John Veit-Wilson (1998) a kormányok által megállapított minimum jövedelem megfelelőségét tárgyalja. Habár csak a jövedelmet elemzi, az eljárás számos elemét ki lehet terjeszteni a fentebb említett területekre, amikor tágabb értelemben vizsgáljuk a szegénység és szociális kirekesztettség kérdését. A könyvében ismertetett eljárás összefoglalja és alátámasztja a minimum jövedelmi rendszerekkel kapcsolatos vitát az olyan angolszász országok vonatkozásában, mint például Írország (lásd a Combat Poverty Agency politikai iratát) vagy az Egyesült Királyság (lásd Zacchaeus 2000 Trust) illetve az Egyesült Államok, Ausztrália vagy Új-Zéland. Azért időzünk el a megfelelőséggel és minimum jövedelmi standardokkal foglalkozó szakirodalomnak az angolszász világra irányuló vetületénél, mert ez is mutatja, hogy a minimum standardok (különösen a jövedelmekkel kapcsolatos standardok) elképzelését nem nagyon tárgyalják más országokban, esetleg elutasítják, vagy nem tekintik megvalósíthatónak vagy netán kívánatosnak a jövedelmek területén. A szegénység és szociális kirekesztettség sajátos felfogása ez; olyan fogalomalkotás és politikai akció ez, amit nem lehet ugyanúgy érteni és elfogadni a különböző jóléti rendszerekben, így a skandináv országokban, Európa kontinentális részén és Dél-Európában. A jelen projekt szempontjából Veit-Wilson munkájának legfőbb értéke abban áll, hogy megfogalmaz négy olyan alapvető kérdést 8, amelyeket akkor kell feltenni, amikor a minimum jövedelmi standardok kerülnek megvitatásra a minimum standardok általános témakörén belül: 1. Miért: Mi a standard célja? Tisztes jövedelmet biztosítani a normál társadalom standardjaihoz képest, vagy pusztán az alapvető szükségletek kielégítése? 2. Kiknek: A társadalmat alkotó minden állampolgárnak vagy csak egy konkrét csoportnak? Kik a tervezett kedvezményezettek, hogyan határozzák és célozzák meg őket? 3. Meddig: Milyen időtartamban vagy politikai perspektívában működnek a standardok? 4. Kik a szerzők: Kik határozzák meg a standardok szabályait és feltételeit és milyen szempontok alapján? Ezt a négy kérdést tekintették a legfőbb strukturáló tényezőnek a szociális standardok megvitatásához a projekt során. A kérdések megválaszolása és közben az egyes nemzeti szituációk vizsgálata segített összehasonlítani és jobban megérteni, hogy mi húzódik meg az 8 Dubnoff dolgozata (1985) ezek közül három kérdést emel ki, amit Veit-Wilson egészít ki egy negyedikkel az idődimenzióról, hogy kiemelje, milyen hatással van a várt időtartam a jövedelem-fenntartó programokra (Veit- Wilson, 1998:21) 13

17 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 14 egyes nemzeti polémiák és a minimum szociális standardokkal kapcsolatos koncepciók mögött. Ezen kívül Veit-Wilson felveti, hogy eltérnek egymástól a szegénységgel kapcsolatos tudományos megközelítés amelynek célja a szegénység mérése (viszonylag) objektív kritériumok és célok alapján és a (minimum) jövedelmi standardok, amelyek azt a politikai döntést tükrözik, hogy a társadalmak és kormányok miként fogják fel a kérdést és mit hajlandóak áldozni a megoldására. Fontos tehát elkerülni a kérdés e két aspektusa közti félreértést, noha egyes tagállamok hajlamosak a kettő összekeverésére, sőt, még a józan észre hivatkozó felfogást is, amely leegyszerűsíti a kérdést, és azt állítja, hogy szegény az, akinek minimum jövedelme van vagy lehet. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy ez súlyos tévedés, mert hiszen a szegénység sokkal tágabb kérdés, mint a minimum jövedelem vagy a szociális támogatás által nyújtott előnyök. Amint Veit-Wilson rámutat, a jövedelemfenntartó standardok megfelelősége olyan összetett kérdés, amelyhez világosan kell látni a célokat, és amelynek megvitatásához egyértelmű gondolatokra és nyelvezetre van szükség. Ez a feltétel gyakran hiányzik. Tény, hogy a politikában ez háttérbe kerülhet, amikor olyan megoldásokkal érvelnek, amelyek kirekesztik a nem hozzáértőket, a hatalommal nem rendelkezőket, és olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek politikailag nem célszerűek. (Veit- Wilson, 1998:110) Így tehát Veit-Wilson szerint a standard tulajdonképpen egy absztrakció, olyan tulajdonságok halmaza, amelyek alapján ítéletet alkotunk ebben az esetben a jövedelem megfelelőségéről: a minimum jövedelmi standard (MIS) a jövedelemszint megfelelőségének politikai kritériuma egy adott valós minimum életszínvonal, adott időtartam, adott lakossági csoport vagy az egész lakosság vonatkozásában, amelyet valamilyen formális adminisztratív vagy egyéb eszköz testesít meg vagy szimbolizál (Veit-Wilson, 1998:1). A minimum jövedelmi standard tehát tágabb fogalom, mint egyes konkrét minimum jövedelmek, például a GMI (garantált minimum jövedelem). Lényegében egy politikai eszköz, amellyel mérni lehet különféle jóléti ellátások vagy más szociális minimumok megfelelőségét, mint amilyen a minimálbér vagy a minimum állami nyugdíj. Tehát nem szándékozik a szegénység tudományos mércéjének lenni, még akkor sem, ha szegénység tudományos mérését felhasználják a definiálásához. Veit-Wilson rámutat arra is, hogy a különböző országokban a szegénységgel kapcsolatos érvelés vagy diskurzus 9 miként befolyásolja a kormányok választását a minimum jövedelmi standarddal (MIS) kapcsolatban. A különféle diskurzusok között (tekintettel a megfelelőségre vonatkozó definíció korlátaira) a szegénység különféle megközelítéseit (és mérési módjait) különbözteti meg: Eltérés az átlagos szinttől (nem vizsgálja, milyen jövedelemszint mellett válik ez elviselhetetlenné); Statisztikai egyenlőtlenség (nincs információ, mely ponton válik elfogadhatatlanná a jövedelem elosztása); Szociális kirekesztettség (nem képes meghatározni, milyen jövedelemszint okozza); A közgazdasági elméletek alapján kialakított koncepció (annak vizsgálata nélkül, hogy ez miként kapcsolódik az embereknek a megfelelő minimum jövedelemmel kapcsolatos érzetéhez és elvárásához). 9 A diskurzust vagy érvelést itt úgy kell érteni, mint egy értékekből, gondolatokból, szakmai nyelvből és hatalomból álló csomagot, amelyet a hatalmon lévők állítanak össze a jó út kiválasztásához. 14

18 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 15 A szegénység különböző felfogásai különböző típusú állami minimum jövedelmi standardokhoz vezet, amelyek tükrözik a következőkkel kapcsolatos értékeket, diskurzust és feltételezéseket: Rétegződés, ahol a minimum jövedelmi standard megfelelő jövedelmet mutat ki minden állampolgár számára, kivéve a legalacsonyabb státuszú csoportokat; Minimum bér vagy minimum szociális juttatás: azt vizsgálja, hogy a minimum jövedelmi standard az emberek elvárt normális jövedelemforrásához (főleg a munka, de ideérti a családi/háztartási jövedelmeket vagy tőkét is) és az életszínvonal fenntartásához kapcsolódik, vagy csupán az állam maradvány felelősségére hivatkozik a jövedelmek fenntartása vonatkozásában akkor, ha nincs jövedelem; A minimum jövedelmi standardok üzleti standardok (összetétel és költség), vagy magatartási standardok (ezek a tűrhető minimum jövedelmi szint politikai és/vagy általános konszenzusa köré épülnek), vagy esetleg statisztikai standardok (az életszínvonal más mutatóival kapcsolatban) szerinti felfogása. Végezetül Veit-Wilson rámutat a jó minimum standard szükséges ismérveire: Általános elfogadhatóság: a minimum jövedelmi standardot alátámasztó alapvető koncepciónak általánosan elfogadhatónak és elfogadottnak kell lennie, és összhangban kell állnia a józan ésszel; Statisztikailag/módszertanilag védhető: a minimum jövedelmi standard megállapításához használt szempontoknak ki kell állniuk az ellenőrzést, és statisztikai szempontból épnek, logikailag egységesnek, szilárdnak, megbízhatónak és összehasonlíthatónak kell lenniük nem csak időben és szociális csoportok szerint, hanem európai távlatban is az országok szintjén. Másik kapcsolódó kérdés az, hogy ki végzi el az ellenőrzést és az ellenőrzési folyamat szereplői hogyan vesznek részt a folyamatban. Közigazgatásilag megvalósítható: a minimum jövedelmi standardot maximális hatékonysággal és elfogadhatósággal lehessen kialakítani, karbantartani és megvalósítani, és mindeközben tartsa meg integritását, mint megfelelő standard (Veit- Wilson, 1998:105, idézet Citro és Michael, 1995). Habár ezek az építőelemek a minimum jövedelmi standardra összpontosulnak, hasznos alapot szolgáltattak olyan elemek megvitatásához, amelyek alátámaszthatják a minimum szociális standardokkal kapcsolatos vitát az adott területeken. Szociális jogok és szociális standardok A projekt kifejezett célja erősíteni a jogokkal kapcsolatos alapot a nemzeti akciótervekben (NAP) és az EU szociális integrációs folyamatában. Habár csak korlátozott számú integrációs nemzeti akcióterv karolja fel egyértelműen az alapvető szociális jogokra épülő felfogást (például Belgium és Franciaország), ezeket a jogokat szinte minden tagállam elismeri úgy a nemzeti alkotmány szintjén, mint a közösségi megközelítésben a társadalmi beilleszkedésre irányuló OMC-ben az EU szintjén (EU célok). Ezek többdimenziós kérdésként megtalálhatók ebben az EU folyamatban a szegénységgel és szociális kirekesztettséggel kapcsolatos közös felfogásban, amely nem csak pénzügyi kérdésekre terjed ki, hanem az olyan alapvető jogokhoz való hozzáférésre is, mint a lakás, oktatás, egészség, civil és szociális részvétel, jog és kultúra. A SZOCIÁLIS JOGOK DEFINÍCIÓJA A jogok felől közelítve a szociális standardokat olyan eszköznek kell tekintenünk, amely biztosítja és elősegíti a minden EU polgár számára a nemzeti és EU jogszabályokban elismert 15

19 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 16 szociális jogok kifejezését és konkretizálását. Ebben a kontextusban a szociális standardok célja minden EU polgár számára biztosítani a szociális jogokhoz való hatékony hozzájutást és azok tényleges érvényesülését. Azonban a szociális jogok fogalma még nincs teljesen tisztázva, még akkor sem, ha ezeket a jogokat a nemzeti és regionális alkotmányok és alaptörvények, valamint egyre inkább a nemzetközi egyezmények elismerik. Szociális jogok nemzetközi szinten Nemzetközi szinten ha kizárjuk az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általánosabb jellegű egyezményeit három olyan fontosabb egyezményt említhetünk, amelyek kimondottan érintik az EU tagállamokat 10 : A Szociális jogok chartája, amelyet az Európai Tanács keretében hoztak létre ben; A Munkavállalók alapvető szociális jogainak közösségi chartája, 1989; Az EU alapjogi chartája, amelyet 2000-ben hirdettek ki, és amely az Európai Alkotmányt létrehozó, ratifikálásra váró szerződés II. részét alkotja. E jogok meghatározásánál azt a szóhasználatot alkalmazzuk, amelyet az EU alapjogi chartája, amely megpróbálja kifejezni a nemzetközi egyezmények állapotát, illetve a nemzeti alkotmányok és alaptörvények tartalmát. Az alapvető szociális jogokról szóló Európai Parlamenti indítvány 11 elkészítésekor Butt et al. Ezeket a jogokat a következőképpen fogalmazza meg: olyan jogok, amelyek minden egyes polgárt megilletnek, amelyeket csak valamely csoport tagjaként, más emberekkel kapcsolatban tud gyakorolni, és amelyek csak akkor érvényesíthetők, ha az állam biztosítja az egyén környezetét. A szociális jogok szükségszerűen kiegészítik az emberi jogokat és szabadságjogokat, hiszen ez utóbbiakat nem lehet a minimális szintű szociális biztonság nélkül élvezni. Ellentétben az emberi jogokkal és szabadságjogokkal ez azt jelenti, hogy amit elér az egyén az nem szabadság az államtól, hanem szabadság az állam segítségével. Így tehát ezek jogcímek formájában jelentkező alapvető jogok. (Butt et al., 2000:9) A szerzők a következő jogokat különböztetik meg: A munkához való jog - Méltányos/biztonságos munkakörülmények - Méltányos bérek - Fizetett szabadság Jog az oktatáshoz és képzéshez - Ingyenes alapfokú oktatás - Ingyenes középiskolai oktatás - Ingyenes felsőfokú oktatás - Szakképzés Jog a szociális biztonsághoz - Közjólét - Speciális védelem az anyáknak - Speciális védelem a családnak és a szülőknek - Speciális védelem a fogyatékkal élőknek 10 Meg kell jegyezni, hogy Amszterdam óta az EU szerződés az alapvető jogokat az Európai Tanács Szociális jogi chartájában és a Munkavállalók szociális alapjogainak közösségi chartájában ismeri el. 11 A szerzők nem vettek figyelembe egyes olyan szociális jogokat, amelyek inkább kollektív és nem egyéni jogokat fejeznek ki (például a foglalkozás megválasztásának szabadsága, jog a kollektív képviselethez, jog a sztrájkhoz), vagy pedig már stabilan jelen vannak és védelmet élveznek az EU jogszabályaiban és a nemzeti jogrendekben (nemek egyenlősége, hátrányos megkülönböztetés tilalma). 16

20 Minimum szociális standardok projekt Végleges szövegtervezet [szerkesztett] 17 - Speciális védelem a gyermekeknek és fiataloknak - Speciális védelem az időseknek Jog a lakáshoz Jog az egészséghez - Ingyenes a rászorulóknak Jog a kultúrához Jog az egészséges környezethez Az Európai Tanács által készített egyik jelentésben Mary Daly kibővíti a szociális jogok fenti definícióját. Először rámutat arra, hogy a jogi és jogokkal foglalkozó kutatási szakirodalom szokásosan két nagy, különböző jellegű kategóriára osztja az emberi jogokat: egyfelől polgári és politikai jogokra, másfelől gazdasági és szociális jogokra. Ennek a megkülönböztetésnek az alapvető okai az állam által a jogok biztosításában és érvényesítésében betöltött szerep (a gazdasági és szociális jogok a beavatkozást lehetővé tevő állami kereteket igényelnek, míg a polgári és politikai jogok mentesek az állami beavatkozástól), a jogok jogtudományban meghatározott (a polgári és politikai jogok abszolút és közvetlen jogok, míg a gazdasági és szociális jogok programfüggők és fokozatosak), illetve a jogok státusa (a polgári és politikai jogokat az Alkotmány és a törvény határozza meg, így könnyebben bíróságra vihetők, mint a gazdasági és szociális jogok, amelyeket a politika és a szociális gondoskodás juttat érvényre). Egyetértünk a szerzővel abban, hogy az említett feltételezett különbségek valójában el vannak túlozva, hiszen a szociális jogokat is bíróság elé lehet vinni, és a polgári és politikai jogok abszolút és közvetlen jellegét is meg lehetne kérdőjelezni. Ráadásul a nemzetközi egyezmények idővel úgy alakulnak, hogy a jogkategóriák közti integráció nő. 12 Az Európai Tanács az Európai szociális chartából és annak felülvizsgált változatából fakadó szociális jogokat az emberi jogokról szóló európai egyezmény által biztosított emberi jogok természetes párjának tartja. Mary Daly hangsúlyozza, hogy a szociális jogok nem csak egyéni szükségleteket elégítenek ki, de a társadalmi kohézióval is összefüggnek: A szociális jogok tekinthetők a társadalommal és szociális jóléttel kapcsolatban bennük megtestesülő értékek és mércék szerint is. Ez azt jelenti, hogy a szociális jogok is aszerint nyerik el értelmüket, hogy mit jelent a társadalom résztvevőjének vagy tagjának lenni. Ebben a tekintetben elkötelezettséget kívánnak a társadalmi kohézióval, szolidaritással, egyenlőséggel és társadalmi befogadással szemben. Ugyanakkor komoly gondot jelent a kockázatnak kitett társadalmi csoportok védelme. (Daly M., 2002:16) Ezt követően a szerző így definiálja a szociális jogok azok a jogi formában és másként kifejezett rendelkezések, amelyek szükségesek az emberek szociális igényeinek teljesítéséhez, a társadalmi kohézió és a szolidaritás erősítéséhez. (Daly M., 2002:16) Így tehát a szociális jogokat nem csupán a törvény szerint kell értelmezni, hanem a szociálpolitika és a szociális programok által nyújtott szociális ellátás szerint is, mivel ezek a jogok e két vetület elegyét képezik. Ez azt jelenti, hogy különösen a szociális ellátás tekintetében - a szociális jogok biztosításának és megvalósításának módjában meghatározó tényező annak a környezetnek az intézményi berendezkedése, amelyben a helyi szinttől egészen az európai szintig ezeket a jogokat gyakorolják. E kibővített definíció segítségével egyértelmű kapcsolat látható a szociális jogok és a szegénység és szociális kirekesztettség többdimenziós kérdése között, ám ugyanakkor látható egy kapcsolat is az olyan szociális mércékkel (standardokkal), amelyeket referenciaként használunk arra vonatkozóan, hogy mi a méltányos, vagy tisztes vagy szociálisan elfogadható, vagy teljes részvétel a társadalomban. Ezeket a fogalmakat általánosan 12 Az EU alapjogi chartája és a gyermekek jogairól szóló ENSZ konvenció minden jogkategóriát egymás mellé helyeznek 17

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.

Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram *

A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * DOKUMENTUM A társadalmi kirekesztés elleni közösségi akcióprogram * Az Európa Parlament és az Európai Unió Tanácsa, az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés, különös tekintettel a 137(2) cikk második

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.20. COM(2011) 900 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK Az általános

Részletesebben

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök

Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök Készítette: dr. Lukács Andrea közbeszerzési tanácsadó, szakértő, Közbeszerzési Tanácsadók Országos Szövetsége, alelnök 2013.12.20. dr. Lukács Andrea, 1 A közbeszerzési irányelvek lehetőséget adnak a szociális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa

A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei. Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A környezetbarát közbeszerzés jogi lehetőségei Dr. Kovács László jogi tanácsadó Közbeszerzések Tanácsa A zöld közbeszerzés jogi feltételei az Unióban 1997. Európai Unió elkötelezte magát a fenntartható

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a BZSH Benjamin Óvoda az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja meg: I. Általános célok, etikai

Részletesebben

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság

A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben. Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság A kkv-k az új uniós közbeszerzési irányelvekben Dr. Boros Anita - főosztályvezető Közbeszerzési Hatóság I. A kkv-k megítélése az EU-ban 2000 Kisvállalkozások Európai Chartája világszínvonalú kkv-környezet

Részletesebben

I. Munkadokumentum: Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten: f bb kérdések Ramón Peña Casas /Observatoire social européen

I. Munkadokumentum: Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten: f bb kérdések Ramón Peña Casas /Observatoire social européen I. Munkadokumentum: Minimális szociális standardok meghatározása európai szinten: f bb kérdések Ramón Peña Casas /Observatoire social européen A (minimális) szociális standard meghatározása...1 Az Európai

Részletesebben

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején

2013. március 8.: Nemzetközi nőnap. A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 26. 2013. március 8.: Nemzetközi nőnap A nők és a nemek közötti egyenlőtlenségek a válság idején Európai Parlament, Eurobarométer

Részletesebben

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA

FRANCIAORSZÁG NYILATKOZATA Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. április 17. (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2013/0025 (COD) 7768/15 ADD 1 REV 1 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről 197. sz. Ajánlás a munkavédelemről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 2006. május 31-én kilencvenötödik

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról

A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról A TANÁCS 1998. július 17-i 1572/98/EK RENDELETE az Európai Képzési Alapítvány létrehozásáról szóló 1360/90/EGK rendelet módosításáról AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó

Részletesebben

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült:

SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS. a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon. Készült: SZÜKSÉGLET-ELEMZÉS a Föderalizmus és Decentralizáció Kutató Intézet (ISFD) létrehozása Magyarországon c. pályázathoz Készült: az MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézetében Pécs,

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT

AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT AZ ÖSSZETETTEBB GAZDASÁGI SZEMLÉLET ALKALMAZÁSA AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSI AKCIÓTERVBEN A MÉRLEGELÉSI TESZT COLLEGE OF EUROPE, EURÓPAJOGI ÉS KÖZGAZDASÁGI ANALÍZIS SPECIALIZÁCIÓ 2008-2009 2009. május 5. 1 REITER

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.07.25. COM(2009) XXX végleges Tervezet: A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (...) a [ ] 2006/43/EK irányelv alapján egyes harmadik országok illetékes hatóságainak megfelelőségéről

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe

Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe Bevezető az EU katasztrófavédelmi rendszerébe EU KONTEXTUS Lisszaboni Szerződés 196 C. tagállami hatáskör szolidaritás elve szubszidiaritás elve egységes fogalom hiánya humanitárius segítségnyújtás normál

Részletesebben

Nemek Közötti Egyenlőség

Nemek Közötti Egyenlőség Nemek Közötti Egyenlőség AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA A nők és férfiak közötti egyenlőség a demokrácia alapvető elve. Jelenleg az a tény, hogy a nemi diszkrimináció továbbra is

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560.

MÓDOSÍTÁS: 1-26. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2015/2132(BUD) 20.7.2015. Véleménytervezet Reimer Böge (PE560. Európai Parlament 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 2015/2132(BUD) 20.7.2015 MÓDOSÍTÁS: 1-26 Reimer Böge (PE560.817v01-00) az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka

Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka Tájékoztatási és nyilvánossági előírások Az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok 2009 2014 es időszaka 1. Cél A Nemzeti Kapcsolattartó, a Program Operátorok és a Projektgazdák valamennyi tájékoztatást

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.12.17. C(2013) 9098 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2013.12.17.) a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az alternatívbefektetésialapkezelők

Részletesebben

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya

1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya Tájékoztató a KBC Securities végrehajtási politikájáról lakossági ügyfelek részére 1. A legkedvezőbb végrehajtás fogalma és hatálya A KBC Securities összhangban az EU pénzügyi eszközök piacairól szóló

Részletesebben

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére

Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Egy lehetséges megoldás a legális foglalkoztatás növelésére Szolgáltatási csekk (utalvány) rendszer Belgiumban Mi a probléma? Alacsony a foglalkoztatás, elsősorban a képzettséggel nem rendelkezők esetében

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja

Az Equity Action projekt bemutatása. A rendezvény célja Az Equity Action projekt bemutatása A rendezvény célja Taller Ágnes dr. Koós Tamás 2013. február 14. This work is part of EQUITY ACTION which has received funding from the European Union, in the framework

Részletesebben

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása

A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája Európai Bizottság Egyenlő esélyek az egyenlő jogokhoz Az európai hozzáadott érték A Fogyatékkal Élők Európai Éve (EYPD)

Részletesebben

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június

SZOCIÁLPOLITIKA. Készítette: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály. 2010. június SZOCIÁLPOLITIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről

A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.6. C(2012) 8806 final A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről HU HU A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA (2012.12.6.) az agresszív adótervezésről AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

Részletesebben

Az európai fogyasztó hozzászólása a szabványosításhoz

Az európai fogyasztó hozzászólása a szabványosításhoz www.anec.org Az európai fogyasztó hozzászólása a szabványosításhoz A Z A N E C A F O G YA S Z T Ó I É R D E K E K E T K É P V I S E L I a szabványosítások és a tanúsítások területén, a szabványosítással

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben