A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja

Átírás

1 Bicske Mór Székesfehérvár Gárdony Enying Sárbogárd Dunaújváros A Sárvíz kistérség és körzete vidékfejlesztési stratégiai programja

2 A törzsanyag készítésében közreműködő szakértők: Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Turcsányi Sándor polgármester Szabadbattyáni Önkormányzat programfelelős igazgató-helyettes Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató Siker Kft. Sárkeresztesi Teleház vezetője osztályvezető Fejér Megyei Agrárkamara A kivonatot összeállította: Szász András felkért szakértő Székesfehérvár 2000 december. 2

3 Tartalom 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása Terület, népesség, népsűrűség Demográfiai helyzet és folyamatok A helyi gazdaság állapota A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai Jóléti, jövedelmi viszonyok Idegenforgalom, turizmus A környezet állapota Célkitűzések Általános célkitűzések Speciális célkitűzések Földrajzi összefüggések a célok meghatározásában Természeti összefüggések Gazdaságföldrajzi összefüggések A stratégiai program jövőképe Prioritások, programok, intézkedések Forrásigény és ok

4 Helyzetbemutatás 4

5 1. A helyzetfeltárás eredményeinek rövid összefoglalása A székesfehérvári kistérség a Közép-Dunántúli Régió legnagyobb kistérsége mind területe, mind pedig népességszáma alapján. A régió területének 10,5 %-át foglalja el, a népesség 14,6 %-át tömöríti. A kistérség központja Székesfehérvár, de az 1997 július 1-jével városi rangot nyert Polgárdi automatikusan társközponttá vált. A Sárvíz kistérség a Székesfehérvár Megyei Jogú Város vonzáskörzetébe tartozó körzeten belül helyezkedik el, annak egyik mikrotérsége. A teljes körzetben 25 település található. A települések csoportosítása a térségi együttműködések alapján a következő: 1. mikrokörzet népesség 2. mikrokörzet Sárvíz kistérség népesség 3. mikrokörzet népesség Szabadbattyán 4488 Aba 4230 Sárkeresztes 1488 Polgárdi 6192 Tác 1495 Moha 417 Füle 823 Csősz 1040 Iszkaszentgyörgy 1644 Kőszárhegy 1236 Soponya 1819 Csór 1605 Sárszentmihály 2716 Káloz 2438 Pátka 1663 Sárkeszi 537 Sárkeresztúr 2361 Vereb 806 Nádasdladány 1854 Sárszentágota 1333 Jenő 1202 Seregélyes 4134 Úrhida 1429 Szabadegyháza 2354 Sárosd 3334 Összesen Összesen Összesen 7623 Mindösszesen fő A három csoport a térségen belül tájegységi alapon, valamint már működő infrastrukturális, kulturális kapcsolatok alapján szerveződött meg. 5

6 1.1. Terület, népesség, népsűrűség A rendkívül előnyös gazdaságföldrajzi és természeti értékű régióban (Közép-Dunántúli Régió) elhelyezkedő körzet Székesfehérvár vonzáskörébe tartozó 25 településből áll, területe 905 km 2. A körzet települései a megye teljes területének 20,7 %-át adják. Lélekszáma fő (Székesfehérvár nélkül) 1999-ben a megye népességének 12,2%-át teszi ki. A kistérség 15 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt, ezeken a településeken együttesen a kistérség össznépességének 38,7 %-a él. A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat, a 60 év feletti lakosság aránya jelentős különbségeket mutat. Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (0-14 éves) korcsoport aránya Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a körzet 25 településének népessége 1990 és 1997 között összességében 4,31 %-kal emelkedett. Az közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. Lassuló tendenciával, de észlelhető a városból a falvakba történő kiköltözés. Ezt a folyamatot két tényező határozza meg: A megyeszékhelyen a foglalkoztatási struktúra egyensúlyzavarai miatt elhelyezkedni nem tudó emberek a vidéken próbálnak megélhetést keresni. A magas városi ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre A helyi gazdaság állapota A körzet belső gazdaságát alapvetően az agrárgazdasági termelés határozza meg. A térség kiváló termőhelyi adottságokkal rendelkezik. Kiemelkedően magas arányú a gabona, ezen belül a búza és a kukorica vetésterülete (64 %-a a művelt szántóterületnek). A földhasználatot természeti adottságok nem korlátozzák, de a környezeti szempontból veszélyeztetett területeken az eddiginél fokozottabb mértékben kell megvalósítani környezetkímélő földhasználatot és gazdálkodási rendszert. 6

7 Lehetséges intézkedési irányok: - jelentős méretű a kihasználatlan gyep- és legelőterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). - előny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erősítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten). - hiányzanak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája. - a jellemző vállalkozói méretű magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentős a még többlábon álló mezőgazdasági szervezetek száma (22) amelyek képesek a kistermelők integrálására (a megye nagyüzemeinek negyede). - a Sárrét és a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentős értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése érdekében az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség. - jelentős a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya, - a kistérségben 543 ha az öntözésre berendezett terület nagysága, mely a Galya patak meder szabályozásával, lehetőségeinek kihasználásával fokozható. - alacsonyabb az erdősültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsősorban véderdők, mezővédő erdősávok telepítése szükséges A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai A körzet Székesfehérvár nélkül ma kb. 30 ezer fős potenciális munkaerőforrással rendelkezik, ez kb. 20 ezer gazdaságilag aktív népességet jelent. A Székesfehérváron dolgozók jelentős része ingázó, ami negatívan hat vissza a települések gazdasági fejlődésére, mivel az ingázók nagyobb része a megyeszékhelyen veszi igénybe a szolgáltatásokat, és itt is vásárol be. A székesfehérvári gazdasági fellendülés eredményeként a körzetben a foglalkoztatottsági helyzet ma lényegesen jobb az országosnál, de még a megye egészénél is. Mind a regisztrált, mind a tartós munkanélküliek száma folyamatosan csökken. Ugyanakkor nagyon magas a hosszú távon munkanélküliek aránya; a térségben a regisztrált munkanélküliek 50,8 %-a fél éven túl sem tud elhelyezkedni. A munkaerőpiac keresleti viszonyai miatt egyre növekszik a munkanélküliek átlagos életkora. 7

8 1.5. Jóléti, jövedelmi viszonyok 1998-ban a térségben 254 új otthont építettek, 108,1 m2 es átlagos alapterülettel. Az év végi lakásállomány , a 100 lakásra jutó lakosok száma 271 fő. Csősz és Soponya kivételével minden települést bekapcsoltak a közüzemi vízhálózatba. A csatornázottság mértéke 58,6 %-os, egy kilométer vízvezeték-hálózatra jutó csatornahálózat hossza 384,1 méter. a vezetékes gázt fogyasztó háztartások lakásállományra számított aránya 85,4 %. Az lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 337, a személygépkocsiké 253. A települések jórészt Székesfehérvárra sugarasan bevezető, jól kiépített utak mentén találhatók. Ez a kapcsolati rendszer alapvetően pozitív adottság, de főleg a tranzit-forgalommal is terhelt főutak mentén jelentős mértékű negatív hatások is megjelennek (zaj, levegőszennyezés stb.). A községek többségének jó autóbusz kapcsolata van a megyeszékhellyel. A térség telefonellátottsága jó, minden település be van kapcsolva a távbeszélő hálózatba, ennek ellenére a fővonalak száma elmarad a megyei átlagtól. A szociális és egészségügyi ellátást jellemző mutatók a megyei átlaghoz hasonló képet mutatnak. A körzet egészségügyi ellátásában részt vevő háziorvosra és házi gyermekorvosra 1998-ban átlagosan lakos jutott, több mint a régióban átlagosan. Kórházi fekvőbeteg ellátás a térség központjában van, a Fejér Megyei Szent György Kórház ellátási területe túllép a körzethatáron. A járóbeteg-szakellátásban ezer lakosra jutó rendelési órák száma 957, lényegesen alatta marad a régió átlagának. A térségben összesen 52 általános iskola és 25 középiskola található. A körzetközpont Székesfehérvár hagyományos iskolaváros, ahol nem csak a helyi, de a környék diákjai számára is lehetőség van továbbtanulásra, egészen a felsőfokú végzettség megszerzéséig. A városban három műszaki és egy nyelvi és gazdasági képzést nyújtó főiskolán folyik felsőfokú oktatás. A kereskedelmi ellátás területén a települések nagy része közepesen ellátottnak tekinthető Idegenforgalom, turizmus Földrajzi fekvéséből adódóan a körzet jelentős potenciális vendégkörre számíthat, amelyet konkrét programokkal csábíthat a településekre. Rendkívül gazdag a természeti, történelmi, kulturális örökség, amelyek nagy része kiemelkedő turisztikai értéket képvisel és sokrétű, tartalmas programok kapcsolódhatnak hozzájuk (Sárréti Tájvédelmi Körzet, Sárvíz völgye ökológiai folyosó, Tác-Gorsium római kori település, kastélyok, műemlék templomok, stb.). 8

9 A Sárrét és Sárvíz völgye ökofolyosó országosan is jegyzett kiemelkedő természeti értékeinek, a hagyományok, a népművészet és kézműves tevékenység turisztikai célú bemutatása, az ebben rejlő lehetőségek kihasználása, a turizmus új kínálati elemét valósíthatja meg a kistérségben. A tervezett Tác-Gorsium-i Kárpátia Park (a Kárpát medence táji, történelmi, építészeti és gasztronómiai értékeit bemutató tematikus park) megvalósulása jelentősen növelné a körzet idegenforgalmi jelentőségét és vonzerejét. Jelenleg hiányoznak a falusi vendégfogadás minősített feltételei, valamint azok a különféle konkrét programajánlatok, programcsomagok, amelyek egy-két vagy többnapos kikapcsolódásra nyújtanának ajánlatot különböző érdeklődési körű egyéneknek, csoportoknak A környezet állapota A vizsgált körzetben 2 térségi, 3 körzeti és 7 helyi hulladéklerakó található. A két térségi hulladéklerakó bővítésével hosszabb távon megoldható a szemételhelyezés. A térségben nagykiterjedésű, természetszerű állapotú területek találhatók. A hatósági vizsgálatokba bevont ipari zajforrások környezetének zajvédelmi helyzete a végrehajtott műszaki zajcsökkentési intézkedések hatására kivétel nélkül javult. A térség légszennyezettsége a megyén belül kedvező képet mutat. A térség kedvező talajtani adottságokkal rendelkezik. A felszíni vízfolyások többsége erősen szennyezettnek tekinthető, így ezek mezőgazdasági hasznosításra csak korlátozottan alkalmasak. A talajvíz szinte teljesen elszennyeződött. A jövőben a települések csatornázásával, megfelelő mezőgazdasági és ipari technológiák kialakításával meg kell akadályozni a további szennyeződést és így lehetőség lesz a vízkészlet tisztulására. Hosszútávon a természetvédelem célja, hogy a védelem alatt álló területek közül a vizes élőhelyek esetében megoldja a biztonságos vízgazdálkodás feltételeit, visszaállítsa a lecsapolt mocsarak és láprétek egy részét. 9

10 Stratégia 10

11 2. Célkitűzések 2.1. Általános célkitűzések A körzet népességmegtartó képességének további erősítése A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Közösségi rendszerek kialakítása, közösségi vívmányok megvalósítása, a vonzó vidéki életmód megteremtése 2.2. Speciális célkitűzések A székesfehérvári felvevőpiac, mint adottság maximális érvényesítése Székesfehérvár dominanciájának csökkentése a munkalehetőségek biztosításában a vonzáskörzettől távol eső településeken A körzeten belüli gazdasági és területi különbözőségek csökkentése, belső perifériás települések felzárkóztatása (pl. Vereb, peremtelepülések) A strukturális munkanélküliség csökkentése, vállalkozói kedv élénkítése (déli települések, halmozottan hátrányos települések) Települések közötti kommunikáció erősítése, együttműködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása A kistérség természeti erőforrásainak, sokszínűségének mezőgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében 11

12 3. Földrajzi összefüggések a célok meghatározásában 3.1. Természeti összefüggések A Keleti Bakonytól a Lovasberényi hátig fekvő települések legfőbb céljai: a vízbázis-karsztvízvédelem, mezőgazdasági vízgazdálkodás, táj- és természetvédelem. A Sárrét és a Sárvíz völgye településein a környezetvédelmi programok bevezetése a tájmegőrzés érdekében, szoros összefüggésben a vízrendezéssel. A Sárvíz völgye ökofolyosó hídként kötheti össze a kistérség déli illetve a megye leszakadó déli kistérségeinek településeit a Székesfehérvár környéki fejlődő gazdasággal. A Közép Mezőföld és a Káloz-Igari löszhátak településein elsősorban az intenzív mezőgazdaságra alkalmas területek találhatók Gazdaságföldrajzi összefüggések Az ipari potenciál koncentrálódásának oldása a gazdasági csomópontban, Székesfehérvár közvetlen vonzáskörzetéhez tartozó települések városellátó funkciójának erősítése (Pátka, Sárkeresztes, Úrhida, Moha, Iszkaszentgyörgy, Csór, Sárszentmihály, Szabadbattyán, Tác, Aba, Seregélyes) Vállalkozáshiányos és belső perifériás településeken helyi munkalehetőségek megteremtése (Aba, Csór, Csősz, Füle, Jenő, Moha, Sárkeszi, Sárszentágota, Vereb) Eltérő természeti adottságok és a gazdasági egymásrautaltság következtében mikrotérségek alakultak ki, pl.: Székesfehérvár vonzáskörzete, Sárvíz kistérség (Nyolcak), Polgárdi, mint a körzet egyetlen városa. Ezek megerősödését támogatni kell. 12

13 4. A stratégiai program jövőképe A térségben a tervezett stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak. A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem). A mezőgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozásokat. Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek. A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul. A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek. A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz. A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal. A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a településeken belüli kommunikáció. A fiatalok letelepítését segítő intézkedésekkel javul a térség korösszetétele, aktívabbá válnak a közösségek. A településeken belüli információs pontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. 13

14 5. Prioritások, programok, intézkedések 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása (a természetes térstruktúra visszaállítása, rehabilitációja) 1.1. Program Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Kedvező természeti adottságok és környezeti hatások megőrzésén és rehabilitációján alapuló környezethasználati módszerek elterjesztése Intézkedéscsoport Vizes élőhelyek rekonstrukciója, őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése (Sárrét tájvédelmi körzet 2211 ha, Sárvíz völgye). Vízfolyások és környezetének rendbetétele, revitalizáció (Sárvíz völgye, Sárrét kistájak) Intézkedéscsoport Szántó-gyep, szántó-erdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása Intézkedéscsoport Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok Intézkedéscsoport Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése (elsősorban a Sárrét és a Sárvíz völgye kistájak érintett települései) védelmi célú területhasználat Intézkedéscsoport Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással Intézkedéscsoport Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 14

15 2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása a helyi foglalkoztatottság bővítése és a jövedelemszerzés lehetőségeinek növelése érdekében 2.1. Program Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése, alternatív jövedelemszervezési lehetőségek biztosítása Intézkedéscsoport A turisztikai célterületek, programok kulturált megközelítéséhez, igénybevételéhez szükséges alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése. (Járdák, parkolók, kerékpáros-, lovas-, természetjáró útvonalak, természet-megfigyelés, vadászat, horgászat kiszolgáló létesítményei, higiénés létesítmények.) Intézkedéscsoport Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással, figyelembe véve a szomszédos kistérségekkel, városokkal, üdülőövezetekkel történő együttműködésben rejlő kölcsönös előnyöket is. (infrastruktúra fejlesztés, arculat, szlogen, megjelenés, információs csatornák, stb.) Intézkedéscsoport A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével Intézkedéscsoport Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése. (állandó és szezonális szálláshelyek, erdei iskolák, tematikus táborok, sportolási lehetőségek.) Intézkedéscsoport Hévíz-kutató és feltárási program Aba és Iszkaszentgyörgy térségében termálvíz kitermelésére Intézkedéscsoport A tervezett Tác-gorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása Intézkedéscsoport Turisztikai programcsomagok kifejlesztése a civil szervezetek, vállalkozók, lakosság részvételével, a programok koordinációjának, értékesítésének megszervezése. (Csuhé-múzeum, csuhé-szobrászat, régi kukorica ételek készítése, fogyasztása, nomád szállás-és élőpark, kastélyprogram, Tác-gorsiumi programok, rekreációs és speciális hobby, szabadidős programok stb.) 15

16 2.2. Program Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése Intézkedéscsoport Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése (telephely biztosítás, ösztönző rendszerek, infrastruktúrák biztosítása) Intézkedéscsoport A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények) Intézkedéscsoport Kisvállalkozások piacrajutását és versenyképességét javító programok kidolgozása (szakmacsoportos termékismertetők, kiállítások, rendezvények, marketingprogramok, minőségjavítás) Intézkedéscsoport Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok (vállalkozások oktatása, továbbképzése, vállalkozói hálózatok kialakítása) Intézkedéscsoport A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása (vállalkozásokat segítő innovációs központ, termékek magasabb szintű feldolgozása) Intézkedéscsoport A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok (helyi vállalkozások támogatása közbeszerzéseknél, helyi akciók vállalkozói összefogással, katalógusból történő vásárlási lehetőségek) 16

17 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, illetve átalakítás az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 3.1. Program A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása Intézkedéscsoport Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása. Zöldség-gyümölcs feldolgozó kapacitás javítása, bővítése (Sárszentágota, Aba, Soponya) Intézkedéscsoport Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása. (megyei szinten kialakuló TÉSZ-kezdeményezés támogatása) Intézkedéscsoport Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása: gyógynövény-, zöldség-gyümölcstermesztés, vetőmagvetőgumótermesztés, biokultúrák, alternatív mezőgazdasági program Intézkedéscsoport Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés (a VI-VIII. földminőségi osztályokba tartozó 9062 ha bevonásával) Intézkedéscsoport Legelőerdők és fás legelők kialakítása 17

18 3.2. Program Az agrárgazdaság versenyképességének növelése a minőségi termelés és a környezet terhelhetőségének figyelembevételével Intézkedéscsoport Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése Intézkedéscsoport Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása (Soponya tapasztalataira építve), élőhelyfejlesztés, vadgazdálkodási beruházások Intézkedéscsoport Legelőre alapozott állattartási technológiák bevezetése. (pl. Sárszentmihály, Aba, Csór) Intézkedéscsoport Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében (Közép- Mezőföld, Káloz-Igari löszhátak). Technikai és technológiai beruházások Intézkedéscsoport Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása, meglevő állattartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása Intézkedéscsoport Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával (2628 ha öntözésre berendezett terület jobb kihasználása) Intézkedéscsoport Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése (technológiák, gépek, berendezések). 18

19 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 4.1. Program Humán erőforrás fejlesztés Intézkedéscsoport Szakképzési struktúra továbbfejlesztése, a munkaerőpiaci igényekhez igazítása, a gyakorlati képzőhelyek fejlesztése (igényalapú tervezési rendszer, támogatások, távoktatás, modulrendszerű képzés) Intézkedéscsoport A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedések megalapozásához és támogatásához igazodó speciális képzési programok kidolgozása (pl. környezetvédelem, térségmenedzselés, EU-s képzések) Intézkedéscsoport Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára (népfőiskolai modell, közhasznú munka és képzés kombinációja) Intézkedéscsoport A képzési igények és kínálat információs rendszerének kialakítása, összehangolt oktatásmarketing szakképző intézmények együttműködése, információs csatornák, többszintű szakképzési terv) Intézkedéscsoport Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása (telekbiztosítás, támogatott pénzügyi konstrukciók) 19

20 4.2. Program Információs kapcsolatok fejlesztése, megyei és regionális kapcsolatrendszer erősítése, mikrotérségek együttműködési rendszerének stabilizálása Intézkedéscsoport Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken, amelyek általános információs pontként is működhetnek (programozás, menedzselés, információgyűjtés és továbbítás, monitoring) Intézkedéscsoport Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel (rendszeres fórumok, információcsere, fejlesztések összehangolása Intézkedéscsoport Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása (pl. kábeltv, intézmények informatikai felszereltsége) 4.3. Program Kulturális és kézműves hagyományok felelevenítése, hagyományőrzés, építészeti örökségek megóvása, faluszépítés Intézkedéscsoport A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése a termékek piacra jutásának elősegítése. (kosárfonás, gyékényfonás, hálókötés, csuhé-szobrászat, fafaragás, hímzés, stb.) Intézkedéscsoport Faluszépítő programok a rendezett, vonzó településkép kialakítására ösztönző, támogatási rendszer egyidejű bevezetésével. (falukép, utcakép, közterületek rendezése, virágosítás, falusi porták rendezése, útbaigazító táblák, stb.) Intézkedéscsoport Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről (kulturális, népi, gazdasági), felújításuk, helyreállításuk támogatása Intézkedéscsoport Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése a működési, bemutatkozási lehetőségek biztosítása, támogatása. (faluház, kultúrház, tánccsoportok, dalkörök, falunapok, település-börzék, civil szervezetek stb.) 20

21 4.4. Program Település- és térségmarketing Intézkedéscsoport A vidéki lakosság információhoz jutása feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák (pl. helyi médiák, fórumok) létrehozásával, illetve fejlesztésével; a településen belüli PR ösztönzése Intézkedéscsoport Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással (külső és belső célcsoportok meghatározása, marketingkommunikáció) Intézkedéscsoport Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése (belső és külső információk, befektetői információigények feltárása és kielégítése) Intézkedéscsoport A térségi befektetési lehetőségek feltárása, illetve kialakítása (ingatlankataszter, ingatlanok felújítása stb.) A települési vonzerőleltár korszerű megjelenítése (pl. CD, videó), összehangolt térségi marketinganyagok 21

22 6. Forrásigény és ok Prioritás, program, intézkedéscsoport Forrás Eredmény 1. Prioritás: Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása 1.1. Program: Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése intézkedéscsoport 450 MFt Minimum 450 ha-on vizes élőhelyek kialakítására kerül sor. Növekszik az állat és a növényegyedek száma intézkedéscsoport 800 MFt A szántóterület csökken megközelítőleg 500 ha-ral, ennek megfelelően ugyanilyen mértékben növekszik a gyep és erdőterület nagysága. Emellett min 500 ha-on ökoorientált gazdálkodási rendszerek kerülnek bevezetése intézkedéscsoport 250 MFt Évente gazda képezhető (a hét év alatt potenciálisan 2000 gazda). Max. 5 bemutató gazdaság létrehozása. A gazdálkodók (kb. 500 fő) szaktanáccsal való ellátása. Következmény Hosszú távon a természetes állapot visszaáll (állat- és növénytársulások, őshonos fafajták visszatelepítése) Javul a környezet állapota, némileg csökken a szántóterület túlsúlya A képzés hosszútávon fenntartható, értékmegőrző környezethasználatot eredményez intézkedéscsoport 100 MFt Megközelítőleg 4000 ha-ral nő a használt gyepterület nagysága Javul a gyepterületek természetvédelmi értéke, kultúr - állapota intézkedéscsoport 200 MFt ha-ra növekszik az extenzíven hasznosított terület nagysága, Változatos földhasználati módok kialakulása, munkalehetőségek növekedése, jövedelmezőség javulása intézkedéscsoport 1000 MFt Legalább 100 km hosszúságban a belvíz elvezetésére szolgáló csatornarendszer kiépítése és felújítása mind a belterületi, mind pedig a mezőgazdasági területek esetében Csökken a belvízzel fenyegetett területek nagysága, javul a mezőgazdasági vízháztartás, és javul a környezetegészségügy helyzete 22

23 Prioritás, program, intézkedéscsoport Forrás 2. Prioritás: Diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása Eredmény 2.1. Program: Turizmus többirányú fejlesztésével a gazdasági élénkítése intézkedéscsoport 530 MFt. Megépül legalább 200 db. parkolóhely, 10 db köztéri higiénés létesítmény, m 2 járda, 15 km kerékpárút, megtörténik 20 km bekötőút felújítása intézkedéscsoport 50 MFt Elkészül a kistérség turizmusfejlesztési programja és új operatív programjavaslatai, valamint invitatív bemutatkozó kiadványa, évenkénti programfüzete, turistatérképe intézkedéscsoport 140 MFt A kistérségben legalább 80 férőhellyel növekszik az időszak végére a minősített falusi szállásférőhelyek száma intézkedéscsoport 80 MFt Létrejön kb. 80 gyermek és ifjúsági, ezen belül 20 mozgássérült gyermekek üdültetésére alkalmas szezonális szállásférőhely a kiszolgáló alapinfrastruktúrával, kapcsolódó sportterülettel intézkedéscsoport 60 MFt Elkészül két geológiai szakvélemény és két hévízkutató, feltáró fúrás Aba, valamint Iszkaszentgyörgy térségében. Eredményes feltárás esetén kiajánlási anyag készül befektetők részére intézkedéscsoport 40 MFt Elkészül a megvalósítás ütemezése, az I. ütem kiviteli tervei, megkezdődnek a beruházást előkészítő munkák intézkedéscsoport 300 MFt Kifejlesztésre kerül legalább 20 különböző tematikájú, fokozatosan önfinanszírozóvá váló turisztikai program, valamint programfüzet és reklámhordozóik. Következmény Növekedik a turisztikai programok száma és látogatottsága, több szezonális munkalehetőség, kiegészítő jövedelemhez jutnak a turizmus működtetői. Új programokkal bővül a kínálat. Nő a kistérség ismertsége, emelkedik a kiránduló forgalom és a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Korszerűsödnek és jobban kihasználttá válnak a nagyobb méretű falusi porták, a vendéglátók többletjövedelemre tesznek szert, lehetőség nyílik a saját termékek értékesítésére, változik az életforma. Szezonálisan új munkalehetőségek teremtődnek. A gyermeküdültetés hozzájárul a szállásférőhelyet működtető vagy bérbeadó intézmény fenntartási, fejlesztési költségeihez, többletjövedelmet biztosít a táborokat működtető személyeknek, jövőbeni potenciális vendégkört teremt. A települések sikeres próbafúrás esetén új potenciális természeti erőforráshoz jutnak, amelyik új kitörési pontot jelent. A Kárpátia-park megvalósulása markánsan meg fogja változtatni a térség idegenforgalmi potenciálját és arculatát. Növekszik a kirándulóforgalom, a vendégéjszakák száma 23