A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( )

Átírás

1 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Átfogó célok: a foglalkoztatás bővítése a tartós növekedés feltételeinek megteremtése Horizontális politikák: fenntarthatóság o környezeti fenntarthatóság (pl. környezeti értékek megóvása, környezetgazdálkodás kiterjesztése, energiahatékonyság növelése, stb.) o társadalmi fenntarthatóság (pl. jövő generációi iránt érzett felelősség, gyermekek és ifjúság egészséges fejlődésének biztosítása, kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítása, társadalmi biztonság, stb.) o gazdasági folyamatok fenntarthatósága (pl. anyag- és energiaigényesség csökkentése,, stb.) kohézió o területi kohézió (pl. fejlettségbeli különbségek mérséklése a régiók, illetve kistérségek között, versenyképesen fejlődő térségek fejlődésének fenntartása, területi szemlélet érvényesítése a fejlesztéspolitika minden szakterületén, stb.) o társadalmi kohézió, esélyegyenlőség (továbbra is különös tekintettel a nők, roma származásúak, fogyatékkal élők esélyegyenlőségének szempontjaira) Prioritások: (az átfogó célok megvalósulását szolgáló operatív programok alapjai) 1. GAZDASÁGFEJLESZTÉS a) innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése piacorientált K+F tevékenységek támogatása a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése technológiaintenzív kisvállalkozások létrehozása az innovációs együttműködések és a technológiatranszfer ösztönzése hídképző és inkubációs tevékenységek b) a kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének javítása tőkeellátottság javítása vállalkozói kultúra terjesztése szervezetfejlesztés technológiai korszerűsítés együttműködések bátorítása c) az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése ipari parkok fejlesztése korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése és a fizikai infrastruktúra javítása A augusztus 1-én nyilvánosságra hozott változat. Bővebben lásd: A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

2 a logisztikai parkok hálózatának kiépítése a széles sávú IT hálózatok kiépítése elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása Minden prioritási tengelyhez elengedhetetlen horizontális intézkedés: korszerű infokommunikációs technológiák elterjesztése a vállalati humánerőforrás és szervezet fejlesztése 2. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS a) az ország nemzetközi elérhetőségének javítása gyorsforgalmi úthálózat bővítése vasúti fővonalak korszerűsítése folyami infrastruktúra bővítése b) a térségi elérhetőség javítása a keresztirányú főutak bővítése, burkolat megerősítése regionális közlekedési szövetségek felállítása c) a városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolásuk a helyi tömegközlekedéssel kerékpárutak építése forgalomcsillapítás a belvárosokban d) az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése intermodális logisztika központok fejlesztése a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése 3. TÁRSADALMI MEGÚJULÁS a) a foglalkoztathatóság javítása a munkaerőpiacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények, az egészségi állapot javítása b) az alkalmazkodóképesség javítása a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés együttműködő regionális rendszerének kialakítása a szociális partnerek kapacitásainak fejlesztése a szerkezetváltási folyamatok munkaerőpiaci hatásainak kezelése a civil szervezetek szolgáltatói szerephez való alkalmazkodásának segítése c) az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erősítése A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

3 a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése a képzés és a gazdaság igényeinek összehangolása a gazdálkodási és vállalkozási készségek fejlesztése a kulturális tőke gyarapítása d) az oktatás eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés komplex pedagógiai fejlesztési programok mérési és értékelési rendszer kiépítése a pedagógusképzés és továbbképzés megújítása költséghatékony szervezeti formák bevezetése a területi együttműködések elősegítése a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának segítése e) az oktatási és képzési rendszerek szerepének erősítése az innovációs potenciál fejlesztésében regionális tudásközpontok kialakítása kutatóegyetemek támogatása a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése gyakorlatorientált felsőoktatási programok a műszaki és természettudományos képzés bővítése f) társadalmi részvétel és befogadás a gyermekszegénység csökkentése a hátrányos helyzetűek köztük a romák és a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések a diszkrimináció elleni küzdelem a helyi közösségek erősítése g) a humán infrastruktúra fejlesztése többfunkciós humán szolgáltató központok létrehozása a kistérségekben és a településeken térségi integrált szakképző központok regionális képzési hálózat kialakítása informatikai fejlesztések az oktatásban egyetemi innovációs központok megerősítése prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése a gyermekek napközbeni ellátását segítő szolgáltatások fejlesztése a szociális szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek javítása a kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések az Európa kulturális fővárosa projekthez kapcsolódó egyes beruházások megvalósítása 4. KÖRNYEZETI ÉS ENERGETIKAI FEJLESZTÉS a) környezeti fejlesztések egészséges, tiszta települések a környezetbiztonság növelése vízvédelem A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

4 a természeti értékek megőrzése a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése b) környezetbarát energetikai fejlesztések 5. TERÜLETFEJLESZTÉS a) regionális központok megerősítése, a fejlesztési pólusok kiemelt fejlesztése, együttműködő és versenyképes városhálózat kialakítása b) megújuló vidék: a rurális térségek területileg integrált, fenntartható fejlesztése c) az elmaradott térségek komplex felzárkóztatása d) a Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése e) Európai területi együttműködés 6. ÁLLAMREFORM a) a közigazgatás megújítása a jogalkotás megújítása a civil társadalom megerősítése a közigazgatás szolgáltatóvá tétele az integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerősítése b) a közszolgáltatások korszerűsítése az elektronikus közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztése a közszolgáltatások minőségének fejlesztése a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása az elektronikus kultúra terjesztése Az operatív programok struktúrája: Prioritások Operatív program Forrásfelosztás az OP-k között (min/max %) A gazdaság fejlesztése Gazdaságfejlesztési OP 8,5/12,7 A közlekedés fejlesztése Közlekedésfejlesztési OP 19,6/26,0 A társadalom megújulása Emberi Erőforrások Fejlesztése OP 11,7/14,8 Humán Infrastruktúra OP 5,2/9,1 Környezet- és energiafejlesztés Környezet- és energiafejlesztési 14,9/20,6 OP Területfejlesztés Nyugat-dunántúli Regionális 16,0/17,4 (összes régió) Operatív Program Közép-dunántúli ROP Dél-dunántúli ROP Észak-magyarországi ROP Észak-alföldi ROP Dél-alföldi ROP Közép-magyarországi ROP Európai Területi 1,5 Együttműködések OP Államreform Közigazgatás megújítása OP Közszolgáltatások 0,5/0,6 0,5/2,0 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv koordinációja és kommunikációja korszerűsítése OP Végrehajtás-támogatási OP 4 A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

5 A projekt adatlap főbb pontjai, a kitöltés szempontjai 1. A projekt adatai és a pályázó bemutatása A projekt címe elég tömör és rövid? Összhangban van a projekt tartalmával? A projekt rövid összefoglalása valóban tömör? Bemutatásra kerültek a projekt céljai, a tevékenységei és az elvárt eredmények? Tevékenységei közül a projekt szempontjából valóban relevánsakat hangsúlyozta? Minden érdemi mennyiségi és minőségi jellemzőjüket megemlítette? Hasonló korábbi projektjei említésénél feltüntette azok tárgyát, összegét, forrását, dátumát, eredményeit és az esetlegesen felmerült nehézségeket? A rendelkezésre álló humán erőforrás szakmai tapasztalata kellőképpen alátámasztott és alkalmazásának szükségessége kellőképpen indokolt? 2. A projekt részletes bemutatása 2/1. A projekt indokoltsága Indoklása kellőképpen körültekintő? Számba vesz minden, a projekt szempontjából fontos tényezőt? a projekt környezetének (település/térség/régió) gazdasági-társadalmi jellemzői a projekt előzményei, a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető tényezők a megoldani kívánt problémák a közvetlen és közvetett célcsoport szükségletei egyéb fontos/releváns térségi, szervezeti adottságok A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

6 a projektet megalapozó kutatások, statisztikák (ha vannak) 2/2. A projekt célja, célcsoportja A cél meghatározása a projekt indoklásánál meghatározott problémákból, szükségletekből indul ki? Beazonosította mind a hosszabb távú, általános célt, mind a rövid távú, konkrét célt? A hosszabb távú, általános cél az a távlati cél, amelyhez a projekt megvalósításával hozzá kíván járulni. Ennek a távlati célnak a megvalósulása kívül esik a projekt időkeretein, illetve megvalósulását a projekt sikere mellett számos egyéb tényező befolyásolja. Ilyen általános, távlati cél lehet pl. a foglalkoztatottsági szint javítása, a környezettudatos magatartás fejlesztése. A rövid távú, konkrét cél az a cél, amelyet a projekt megvalósításával közvetlenül el fog érni, pl. új termékek, szolgáltatások, eljárások, módszerek bevezetése. A rövid távú és a hosszú távú cél logikailag összhangban van egymással? A célok megfogalmazása elég tömör? Nem tesz felesleges kitérőket a megfogalmazásban? A célok megfogalmazása elég konkrét? Amennyiben több célt is megjelölt, azok összhangban állnak egymással? A megjelölt cél illeszkedik a pályázati kiírásban megfogalmazottakhoz? Pontosan meghatározta, jellemezte és számszerűsítette a programba bevonni kívánt célcsoportot/célcsoportokat? Ismertette, indokolta, miért szükséges számukra a projekt megvalósulása? Összhangban van a megjelölt célcsoport a pályázati kiírásban foglaltakkal? Megjelölte a közvetlen és közvetett célcsoportokat is? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

7 2/3. A projekt szakmai tartalma, tevékenységei Felvázolta az aktuális kiinduló helyzetet? Ehhez képest megnevezte a megvalósítás legfontosabb lépéseit? A tevékenységek ismertetése kellőképpen lényegretörő? A tevékenységek ismertetése nem túlságosan felszínes és általános? Kívülálló számára is világos, logikus és érthető a bemutatott szakmai tartalom és a tevékenységek? A tevékenységeken keresztül elérhetőek a projekt céljai? Megvalósíthatóak az elvárt eredmények? Kellőképpen hangsúlyozta azokat az elemeket és módszereket, amelyek újszerűvé és egyedivé teszik a projektet? 2/4. Mérföldkövek Meghatározta a kulcstevékenységeket? Meghatározta a projekt ütemeit, azok határidejét? A mérföldkövek összhangban vannak a tevékenységekkel, a költségvetéssel, a megvalósítási ütemtervben illetve a logikai keretmátrixban foglaltakkal? 2/5. A projekt költségvetése Melyek a tervezhető kiadások főbb típusai? Emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek (bérek, egyéb személyi jellegű költségek, megbízási díjak, járulékok) projektmenedzsment A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

8 o projektmenedzseri, pénzügyi, műszaki és adminisztratív feladatokat ellátó munkatársak bérköltsége, megbízási díja projekt szakmai tevékenysége megvalósítók o a projektben szakmai tevékenységet végzők bére, megbízási díja nem rendszeres költségtérítések o menedzsment és megvalósítók útiköltsége, napidíja, szállás költsége Célcsoport számára biztosított támogatások Célcsoportnak fizetett nem rendszeres költségtérítések o projekthez kötődő utazás, szállás, ellátás o célcsoport foglalkoztatásával kapcsolatos költségek o célcsoport képzési támogatása Beszerzések Építés Eszközbeszerzés Szolgáltatások o a projekt megvalósításával kapcsolatos kiszerződött szolgáltatások o a projektmenedzsment, illetve a megvalósítók díjai, amennyiben vállalkozói szerződés alapján látják el a feladatot Egyéb beszerzések Kis értékű eszközök és anyagok beszerzése, Ft értékhatár alatt (pl. irodaszerek, saját gépjármű használatának projekthez kapcsolódó költségei) Egyéb szolgáltatások A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

9 o Postai, telekommunikációs szolgáltatások, saját gépkocsi javítási költségek, bérleti díjak, nyilvánosság biztosításával, műszaki ellenőri igazolásokkal kapcsolatos költségek, stb. Adminisztratív költségek Banki költségek (a projektre nyitandó bankszámla számlanyitási és vezetési díja) Jogi és pénzügyi szolgáltatások (jogi tanácsadás, közjegyzői díjak, könyvelői szolgáltatások Jogi biztosítékok költsége (a pályázati dokumentációban a kedvezményezett számára kötelezőként meghatározott biztosítékokkal kapcsolatban felmerült, igazolható költségek) Közvetett, rezsi költségek A rezsiköltség olyan elszámolható költség, amely nem kapcsolható teljes mértékben egy adott tevékenységhez vagy folyamathoz. Elszámolható, amennyiben a projekt végrehajtásához feltétlenül szükséges és ténylegesen felmerült. Tartalék Az előre nem látható, nem tervezhető, de elszámolható költséget jelentő kiadások fedezetére szolgál. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

10 2/6. A projekt megvalósításának számszerűsíthető eredményei Az indikátor (mutató) feladata, hogy a projekt cél megvalósulását számszerűsítve szemléltesse. Milyen a jó indikátor? a szükséges adat ténylegesen hozzáférhető megbízható (a valós állapotot tükrözze) érvényes (valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk) időszerű (egy adott időponthoz kötött indikátor valóban az arra az adott időpontra vonatkozó információt mutassa) releváns (a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából) egyértelmű, világos (a mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen bárki számára, aki használja azt, a projektmenedzsmenttől a döntéshozókon át a nyilvánosságig) Milyen típusai vannak az indikátoroknak? forrás(input)mutatók: Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, jellemzően pénzeszközöket, a projekt költségvetésére vonatkoznak (pl. képzésben résztvevő oktatók száma, bére). kimenet(output)mutatók: A tevékenységekre vonatkoznak, számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket (pl. képzések óraszáma). A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

11 eredménymutatók: A projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak, a közvetlen résztvevőket, illetve igénybevevőket érintő változásokról nyújtanak információt (pl. képesítést szerzett személyek száma). hatásmutatók: A projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek, bekövetkezésük általában a projekten kívül álló tényezőktől is függ (pl. a képzést elvégzők közül azok aránya, akik bizonyos időn belül állást találnak. 2/7. Az esélyegyenlőség szempontjainak érvényesülése Mit jelent az esélyegyenlőség, mint horizontális elvárás? A Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás értelmében az esélyegyenlőség horizontális elvárás: minden támogatott projektnek hozzá kell járulnia a nők, a romák és a fogyatékkal élők (továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától (e három célcsoport kiemelése nem jelenti azt, hogy a projekt ne törekedhetne más célcsoport esélyegyenlőségének javítására). Az esélyegyenlőségi politika több mint az egyenlő bánásmód biztosítása (diszkrimináció tilalma): mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet különböző területein oktatás, munkaerőpiac, egészségügy, szociális biztonság, stb. -, de legalábbis csökkenjenek az érintett csoportokat érő hátrányok. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

12 Fentiekből következik, hogy a pályázó azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőségi elvárásnak, ha nem alkalmaz diszkriminációt: ez nem érdem, hanem alapvető követelmény. Az esélyegyenlőség biztosítása terén léteznek általános követelmények, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus követelmények. Az esélyegyenlőség javításának követelménye kiterjed a pályázó saját szervezetére is, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában. Melyek az esélyegyenlőség általános követelményei? 1 jogszabályi kötelezettségek: o Közhasználatú épületek akadálymentesítési kötelezettsége (1998. évi XXVI. tv.) o Esélyegyenlőségi terv készítése az 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek és többségi állami tulajdonban álló jogi személyek esetében (2003. évi CXXV. tv.) o Az akadálymentesítés megvalósítása és az esélyegyenlőségi terv elkészítése hiányában a pályázat nem támogatható. Az esélyegyenlőség javításának lehetséges területei a pályázó szervezetében: o munkahely és gyermeknevelés összehangolásának segítése o a munkatársak esélyegyenlőséggel kapcsolatos képzésen, felkészítésen való részvétele o esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó munkatárs alkalmazása o rugalmas foglalkoztatás elősegítése o diszkrimináció elleni védekezés (állás betöltésekor és a munkavégzés folyamán is) formalizált mechanizmusai o hátrányos helyzetű munkavállalók (pályakezdő, 50 év feletti, gyesről visszatérő) foglalkoztatása 1 A specifikus követelményekhez, illetve bővebben lásd: Esélyegyenlőségi Útmutató. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

13 o az érintett célcsoportok aránya a szervezet munkavállalói, illetve vezetői között o stb. Az esélyegyenlőség javításának lehetséges területei a projekt megvalósítása során: o a célcsoport képviselőinek bevonása a pályázat elkészítésébe o információk hozzátétele a fogyatékkal élők számára is elérhető, érthető módon o az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) és szervezeteik elérésének, tájékoztatásának mikéntje o annak kinyilvánítása, hogy a szolgáltatás az érintett célcsoportok (nők, romák, fogyatékkal élők) előtt is nyitva áll o a projekt megvalósítása során az esélyegyenlőséggel kapcsolatban szerzett tapasztalatok elemzése, közzététele o a projekt negatív és pozitív hatásainak elemzése az érintett célcsoportokra nézve o annak elősegítése, hogy az érintett célcsoportok tagjai minél nagyobb arányban vegyék igénybe a szolgáltatást o az akadálymentesítésen túl speciális szolgáltatások létrehozása - a hozzáférés megkönnyítése érdekében fogyatékkal élők számára o gyermekgondozási szolgáltatások nyújtása a kisgyermekesek részvételének elősegítése érdekében o az érintett célcsoportok alkalmazása, előnyben részesítésük o a projekt eredménye legyen pozitív hatással az érintett célcsoportokra o utazási, lakhatási kedvezmények nyújtása annak érdekében, hogy a környéken élő érintett célcsoportok munkavállalói élni tudjanak az esetleges álláslehetőséggel o stb. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

14 2/8. A környezeti fenntarthatóság szempontjai Mit jelent a környezeti fenntarthatóság, mint horizontális elvárás? A Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás értelmében a környezeti fenntarthatóság érvényesítése horizontális elvárás: a támogatott projekteknek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit. A környezeti fenntarthatóság a fenntartható fejlődés követelményét elégíti ki. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket. A környezeti fenntarthatóság azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg meg nem sértjük annak eltartó-képességét. Az környezeti fenntarthatóság biztosítása terén léteznek általános szempontok, melyeket témájától függetlenül minden pályázatnak figyelembe kell vennie (ezek között meghatározott jogszabályi kötelezettségek), továbbá léteznek témafüggő, specifikus szempontok. Az környezeti fenntarthatóság követelménye kiterjed a pályázó saját szervezetére is, továbbá a támogatott projektre, annak minden szakaszában. Melyek a környezeti fenntarthatóság általános követelményei? 2 jogszabályi kötelezettségek: o a tervezett tevékenységhez lehetséges, hogy környezetvédelmi engedély, környezeti hatásvizsgálat elvégzése vagy környezeti használati engedély megszerzése szükséges. Az érintett tevékenységek esetében a pályázat befogadásához, illetve a szerződéskötéshez szükséges az engedélyek megszerzéséhez vezető eljárások elindítása. környezetvédelmi szempontok a menedzsmentben: 2 A specifikus követelményekhez, illetve bővebben lásd: Környezeti Fenntarthatósági Útmutató. A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

15 o a szabályok, vonatkozó programok ismerete és betartása o a tevékenység helye környezeti állapotának ismerete, a tevékenység környezeti hatásának becslése, a már meglévő környezeti hatótényezők ismerete o a környezeti hatások figyelembe vétele a projekt teljes életciklusa alatt o a nyilvánosság tájékoztatása, véleményének kikérése, az érdemi észrevételek figyelembevétele o környezettudatos irányítási terv, környezetvédelmi felelős kinevezése, amennyiben szükséges o a környezeti célkitűzések teljesülésének nyomon követése o a jelentős környezeti hatások csökkentésére tervezett intézkedések végrehajtása o a fejlesztés átláthatóságának biztosítása a nyilvánosság számára o a környezeti kockázatok feltárása, megismertetése az érintettekkel, kárelhárítási terv készítése o a munkavállalók környezeti oktatása környezeti szemléletük alakítása o a munkavállalók környezet egészségügyi jó körülményeinek biztosítása o környezetvédelmi jelentések készítése, adat- és információszolgáltatás, amennyiben szükséges környezetvédelmi szempontok a projekt megvalósítása során: o a természeti erőforrások fenntartható használata - a legjobb elérhető technika, gyakorlat követése - az anyag és energia igény minimalizálása, az ökohatékonyság biztosítása - a hulladékkezelés megelőzése és minimalizálása, gondoskodás az újrahasznosításról - megújuló, megújítható erőforrások használatának elsőbbsége - a jó minőségű termőföldek használatának kerülése o a jó környezeti állapot megőrzése, biztosítása - a szennyezőanyag környezetbe történő kibocsátásának minimalizálása - kibocsátási határértékek betartása A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

16 - toxikus anyagok környezetbe való kibocsátásának elkerülése o A természetes térszerkezet megőrzése - a tevékenység helyigényének, hatásterületének minimalizálása - természeti területek használatának elkerülése - védett természeti értékek megsértésének elkerülése o A tevékenység külső társadalmi költségeinek minimalizálása - a negatív és pozitív külső költségek figyelembe vétele a tevékenység során - az emberi egészségre veszélyes tevékenységek mérlegelése - környezeti kockázatok mérlegelése o A természeti erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása - annak vizsgálata, hogy a tevékenység akadályozza-e mások hozzáférését azonos vagy más erőforrásokhoz o A kulturális identitás figyelembe vétele - mennyire épít a tevékenység a helyi természeti és emberi adottságokra - hozzájárul-e a tevékenység a helyi kultúra megőrzéséhez, tárgyi, szellemi megnyilvánulásainak fejlesztéséhez 2/9. Hosszú távú fenntarthatóság Mi biztosítja a fenntarthatóságot szakmailag? Mi biztosítja a fenntarthatóságot szervezetileg? Mi biztosítja a fenntarthatóságot pénzügyileg? Melyek azok a tevékenységek, amelyeket a támogatás folyósítása után is folytatni kell? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

17 3. Partnerek Pályázó: Az a szervezet, amely benyújtja a pályázatot. A konzorciumi együttműködés kereteiben benyújtott pályázatok esetében is csak a partnerségben irányító, koordinációs szerepet betöltő szervezet nyújtja be a pályázatot, és ő vállal teljes körű felelősséget a projekt megvalósításáért, amikor nyertes pályázóként szerződéskötésre kerül sor. Minden konzorciumi együttműködésben csak egy pályázó van, amely koordinálja a partnereket, összehangolja a partnerség munkáját, még akkor is, ha az egyes tevékenységek fő felelőse esetleg valamely másik partner. A pályázó szervezet feladata a projektmenedzsment biztosítása, a projekt megvalósításának koordinálása, a partneri együttműködés szervezése és fenntartása. Főkedvezményezett: A nyertes pályázót a szerződéskötéstől számítva főkedvezményezettnek nevezik. Amennyiben a támogatást nem csak a pályázó kapja, úgy a támogatásból közvetlenül részesülő minden további konzorciumi partner kedvezményezett, és mint olyan szerepel a szerződésben, és annak aláírásával részfelelősséget vállal a projekt megvalósításáért. Konzorciumi partner: A konzorciumi együttműködésben részt vevő szervezeteknek tevékenységükkel hozzá kell járulniuk a célok eléréséhez, és ezt a felelősségüket konzorciumi megállapodás aláírásával is meg kell erősíteniük. A konzorciumi együttműködésben részt vevő partnerek számát a pályázó a pályázati programmal összhangban önmaga határozhatja meg, de a projekt megvalósíthatósága és a hatékony végrehajtása érdekében célszerű, ha a konzorciumban résztvevő partnerek száma nem haladja meg az ötöt. A konzorciumi megállapodás alapján egyes partnerek részesülhetnek támogatásból (támogatásból részesülő konzorciumi partner, a támogatási szerződést aláírja, ezt követően kedvezményezettnek minősül), vagy támogatásból való részesedés nélkül vehetnek részt a projekt végrehajtásában (támogatásból nem részesülő konzorciumi partner). A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

18 Egyéb partner: A projekt megvalósítását kívülről támogató szervezet vagy egyén, amely sem közvetett, sem közvetlen módon nem részesül a támogatásból. A konzorciumi szerződést sem írja alá, támogatásáról ugyanakkor nyilatkozatot kell kitöltenie. Nem tartoznak a partnerszervezetek közé azok a szervezetek/cégek, amelyek a megvalósítás szakaszában kivitelezőként, szállítóként fognak közreműködni. Akiket meg kíván jelölni, ténylegesen partnerszervezetek? Milyen munkamegosztást terveztek el? Működtek-e már korábban együtt, milyen tapasztalataik vannak erről? Bevonták-e partnereiket a pályázat érdemi előkészítésébe is? Eltervezték-e a későbbi együttműködés kereteit? (döntéshozás, kommunikáció, konfliktusok kezelése, stb.) A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

19 A pályázatok értékelésének szempontjai 3 Szabályossági szempontok - A pályázat postai úton érkezett. - A pályázat lezárt borítékban érkezett. - A pályázó neve, címe, a pályázati felhívás kódszáma a borítékon feltüntetve. - A pályázat egy eredeti és 3 másolati példányban érkezett. - A pályázat a szabványos projekt adatlap használatával készült. - A pályázat egyes példányai elkülönítetten fűzve/kötve érkeztek. A pályázat bármely követelmény be nem tartása esetén elutasításra kerül. Formai szempontok - A projekt adatlap hiánytalanul ki van töltve.* - A projekt adatlap dátummal és aláírással el van látva.* - A pályázat gépelve, magyar nyelven lett kitöltve.* - Az ellenőrzési listát csatolta. - Valamennyi oldal szignált.* - Valamennyi oldal számozott. - A pályázat elektronikus adathordozón, olvasható formátumban is be lett adva. - A projekt összesített költségvetése a megfelelő formában és bontásban szerepel.* 3 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével HEFOP /1 Pályázati Útmutatója alapján A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

20 A pályázat a csillaggal jelölt követelmények be nem tartása esetén elutasításra kerül. A mellékletek formai megfelelésének szempontjai - Megvalósítási ütemterv benyújtásra került.* - Logikai keretmátrix benyújtásra került.* - Önéletrajzok benyújtásra kerültek. - Konzorciumi szerződés benyújtásra került.* - Egyéb partner támogató nyilatkozata (amennyiben van ilyen) benyújtásra került. - Költségvetés a megfelelő bontásban benyújtásra került (partnerek által is).* - Felelősségi nyilatkozat benyújtásra került (partnerek által is). - Banki igazolás benyújtásra került. - Országos Támogatás Monitoring Rendszer adatlap benyújtásra került. A pályázat a csillaggal jelölt követelmények be nem tartása esetén elutasításra kerül. Jogosultsági szempontok - A kért támogatás összege a megítélhető minimum és maximum értéken belül van. - A projekt időtartama nem haladja meg maximálisan előírt időtartamot. - A pályázó magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik, a projekt megvalósulásának földrajzi helyszíne Magyarország - A pályázó a kiírásban meghatározott intézményi körbe tartozik. - A pályázó és partnerszervezet megalapításáról szóló jogerős bírósági bejegyzés a pályázat benyújtásának időpontjában minimum egy éves. - A konzorciumi partnerek a kiírásban meghatározott intézményi körbe tartoznak. - A konzorciumi partnerek magyarországi székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkeznek A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga

21 - A projekt támogatható összköltségvetésének arányai megfelelnek az előírásoknak. A pályázat bármely követelmény be nem tartása esetén elutasításra kerül. Tartalmi és pénzügyi szempontok A programhoz és annak célkitűzéseihez való kapcsolódás Mennyire hitelesen és komplexen mutatja be a pályázat a helyi problémákat és a fejlesztési igényeket? A pályázat mennyire konkrétan definiálja, jellemzi és választja ki a célcsoportokat, azok megfelelnek e a pályázati kiírásának? (Segíti e a célcsoport integrációját, aktív szerepvállalását?) Illeszkedik-e a projekt a pályázati program célkitűzéseihez? A projekt megfelel-e teljes mértékben a pályázati program célkitűzéseinek? Milyen mértékben tartalmaz a pályázat minőségi vagy mennyiségi értéktöbbletet hordozó elemeket, mint pl. újszerű megközelítések, módszerek, illetve modellértékű gyakorlati megoldások alkalmazása? Mennyire koherensek, megfelelőek, illetve megvalósíthatóak a pályázatban leírt tevékenységek? Módszertan/minőségi elemek Mennyire egységes a projekt szerkezete? Mennyire intenzív a partnereknek a projektben való részvétele és tevékenysége, mennyire világos és ésszerű a munkamegosztás? A projektciklus mely szakaszaiban vesz(nek) részt a partnerek? Milyen módon történik a partnereknek a projektbe történő bevonása, mennyire konkrét az együttműködés? Mennyire meggyőzőek a résztvevők toborzására, motiválására, kiválasztására vonatkozó módszerek és eljárások? A Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány oktatási segédanyaga