ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Információtechnológiai Tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Információtechnológiai Tanszék"

Átírás

1 ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR Információtechnológiai Tanszék SZAKDOLGOZAT BEVEZETÉS A LIBREOFFICE BASIC HASZNÁLATÁBA TANÁRI SEGÉDLET Fölker Csaba Tanszéki konzulens: Biró Csaba 2013.

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Köszönetnyilvánítás Bevezetés Célkitűzések A LibreOffice és ami mögötte van Szabad szoftver A LibreOffice licencelése A LibreOffice története LibreOffice Basic alapok LibreOffice makró alapok Makrószerkesztő felület Változók használata Változók hatóköre Típusok alkalmazása Számok exponenciális alakja Hexadecimális értékek Oktális értékek Tömbök használata Saját típusok használata Objektumok használata Operátorok használata Alapvető utasítások a Basicben Elágazás Szelekció Ciklusok Eljárások és függvények... 27

3 Tartalomjegyzék 5 Lehetőségek a Basic programozásban Üzenetablakok használata Felhasználói értékmegadás Hasznos szövegkezelő függvények és eljárások Lehetőségek a Calc programozásában Gyakorló feladatok Feltételek használata Ciklusok használata Programozási tételek, tömbök, ciklusok Összegzés tétele Számlálás tétele Eldöntés tétele Kiválasztás tétele (kereséssel) Maximum- és minimum-keresés Kiválogatás, szétválogatás Rendezés Egy összetett feladat Globális változók meghatározása Főprogramunk tartalma SzigetUrites() és AdatLetrehozas() eljárások SzigetKeszitese() eljárás Szimulalas() eljárás VizsgalTabla() eljárás StatisztikaKeszit() eljárás DiagramKeszit() eljárás Továbbfejlesztési lehetőségek... 46

4 Tartalomjegyzék 8 Összefoglalás Irodalomjegyzék Ábra- és táblázatjegyzék Melléklet - Megoldások... 50

5 Köszönetnyilvánítás Köszönetnyilvánítás Ez a segédlet sem készült volna el sok jó ember segítsége nélkül. Ez a rövidke fejezet a Nekik kifejezett hálámat próbálja tolmácsolni. Elsőként az Eszterházy Főiskola minden általam ismert oktatójának, akik lelkiismeretesen, következetesen, olykor szigorúan, de mindezek mellett emberségesen adták át tudásuk legjavát, ezáltal is az általam oktatott diákok jövőjét alakítva. Az Ő hatásuk érezhető már most tanítási stílusomon. Konzulensemnek, Biró Csabának is köszönettel tartozom, aki az utolsó pillanatban történő felkérésemre mondott igent, és a témaválasztásban is sokat segített. Nélküle vélhetően ez a segédlet nem készült volna el időben. Köszönöm türelmét és építő jellegű észrevételeit. Neki sok sikert kívánok a továbbiakban, remélem hamarosan a Phd-k táborát erősíti majd, mert szakmai tudása véleményem szerint meg van hozzá. Munkahelyem a Békéscsabai Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola támogatása nélkül képtelenség lett volna ezt a tanári mesterszakot elvégeznem, köszönöm, hogy az órarend készítésénél, illetve a helyettesítések megoldásával elősegítették a pénteki kiruccanásaimat. Az Egerben töltött konzultációk alkalmával sok EMBER-t akik sok esetben az utazásomban is segítettek ismertem meg. Közülük kiemelném Almási Gábort, Otta Endrét és Uhljár Eriket, akik rengeteget segítettek, hol a kimaradt konzultációk anyagát jutatták el hozzám, hol pedig egyszerűen az elutazásom lehetőségét teremtették meg. Ők mindig önzetlenül segítettek, ha a pedagógus pályán ilyen emberek maradnának, akkor nem lenne probléma a jövő fiataljainak nevelésével, taníttatásával. Sajnos tudom, hogy nem mindegyikük marad tanári pályán, de remélem, hogy ezt az önzetlenségüket, emberségüket viszik magukkal bármerre is járjanak. Végül, de nem utolsó sorban szüleimet, párom szüleit és családomat illeti meg egy nagy köszönet, amely szó nem fejezheti ki pontosan hálámat. Tudom, sokszor nehezen viselték, hogy apa megint Egerbe megy, most nem társasozhatunk, mert apának tanulnia kell. Azon sem csodálkoztam volna, hogyha egy EKF-es ingben lévő woodoo-babát szurkálnak éjszakánként. Minden, amit eddig elértem legfőképpen Páromnak köszönhető. Ő a háttér, amíg távol vagyok, tudom, hogy itthon rendben mennek a dolgok. Köszönöm. 5

6 Bevezetés 1 Bevezetés Néhány évvel ezelőtt - és több helyen sajnos manapság is az informatika oktatásának egyik meghatározó problémája volt az, hogy alapvetően felhasználói szoftvert oktattunk. Ez az akkori Microsoft dominanciájának köszönhetően még nem jelentett akkora problémát, mint manapság. A diákok Microsoft szoftvereken sajátították el a szövegszerkesztés, táblázatkezelés csínját-bínját, de a későbbiekben szembesülhettek azzal a problémával, hogy a szövegszerkesztés fogalma nem egyenlő a Microsoft Word termékkel. Az utóbbi évtizedben a szabad szoftverek széleskörű megjelenésével több cég, állami szervezet tért át a fizetős kereskedelmi szoftverekről, az ingyenes szabad szoftverekre. A váltás sok esetben költségmegtakarítás is volt, de a Microsoft-termékeken felnőtt nemzedék újrataníttatása rengeteg idő- és pénzerőforrást emésztett fel augusztusában a spanyol Valencia régió 120 ezer számítógépére került fel nyílt forráskódú irodai programcsomag. Az iskolák, a bíróságok számítógépei ezentúl nyílt forráskódú szoftverekkel dolgoztak, ezzel 1,3 millió euró megtakarítást értek el, amely a kereskedelmi szoftverek licenc megvásárlásának elmaradásából tevődött össze.[1] Ehhez azonban természetesen olyan munkavállalókra volt szükség, akik képesek az újonnan kialakított környezetben is hatékonyan elvégezni mindennapi teendőiket. Szeretném hangsúlyozni, nincs kifogásom a Microsoft termékei ellen, mivel a cég is elkötelezett híve a digitális írástudás fejlesztésének a magyar közoktatásban. Erről Papp István ügyvezető igazgató nyilatkozott, a kormánnyal decemberében kötött stratégiai együttműködési megállapodás aláírása alkalmából. Az ügyvezető elmondta, hogy Elkötelezett támogatói vagyunk a magyar oktatásnak, s a Microsoft számára fontos a digitális írástudás, és a digitális üzleti kultúra terjesztése. [2] Véleményem szerint a közoktatásban azonban készségeket kell tanítanunk és elsajátíttatnunk. Emiatt a Microsoft (illetve más cégek, mint például az Adobe) termékei mellett más alternatívákat is meg kell ismertetnünk a diákokkal. Ezt a célt a LOK (Linux az Oktatásban) kezdeményezés kezdte el széleskörűen népszerűsíteni januárjától. Az ötlet egy számítástechnika tanár és rendszergazda kolléga fejéből pattant ki, és az elmúlt tíz évben számos követője akadt. Szakdolgozatom témájául is a Microsoft Office egyik lehetséges alternatívájaként megjelenő szabad szoftver kategóriájába eső programcsomag programozói felületének oktatásához használható tanári segédlet elkészítését választottam. 6

7 Célkitűzések 2 Célkitűzések A segédlet megírásával szeretnék betekintést adni a LibreOffice Basic alapvető felépítésébe, használatába. Nem célom teljeskörű leírást készíteni, elsősorban az alapokkal szeretném megismertetni a tanító kollégákat (ezáltal az érdeklődő diákokat is), valamint ötleteket adni a különböző Basic utasítások (ezáltal a programozási logika) elsajátításához szükséges feladatokra. A segédlet első részében egy kis áttekintést nyújtok a LibreOffice történetéről, licencelési módjáról, majd ismertetem a LibreOffice Basic használatához szükséges alapismereteket. A segédlet második részében példákon keresztül ismertetem a Basic alapvető lehetőségeit és használatát LibreOffice Calc táblázatkezelőn keresztül. A befejező szakaszban az egyes témakörök elsajátítását elősegítő feladatok következnek, amelyekkel mélyíthetjük diákjaink tudását, illetve ellenőrizhetjük, hogy mennyire sikerült megérteni a tananyagot. Amennyiben sikerült elsajátítani a segédletben leírt fogalmakat, módszereket, akkor lehet mélyebbre merülni a LibreOffice Basic tengerében. Remélem, a segédlet eléri célját: sikerül a kezdő lökést megadni az érdeklődőknek, mert - ahogy egy orosz-amerikai táncos és koreográfus mondta - Az élvezet az alapok elsajátítása után jön. (Mihail Nyikolajevics Barishnikov) 7

8 A LibreOffice és ami mögötte van 3 A LibreOffice és ami mögötte van Elengedhetetlenül szükséges egy rövid áttekintés a LibreOffice történetéről, licencelési módjáról, hogy átfogó képet adhassunk diákjaink számára a szoftver fejlesztéséről, helyzetéről. 3.1 Szabad szoftver A témakörnek kiterjedt irodalma és felhasználói tábora van. A szabad szoftver a felhasználó szabadságára utal. A GNU projekt szavaival élve: A fogalom megértése végett a szólásszabadságra, és ne az ingyen sörre gondoljunk [3] Az adott felhasználó, aki szabad szoftver használatát tervezi, a következő jogokat szerzi meg: Szoftver futtatása bármilyen céllal Forráskód elérése, annak működésének tanulmányozása és tökéletesítése érdekében Másolatok közzététele Egy program szabad szoftver, ha a fent felsorolt ismérvek rendelkezésre állnak. A szabad szoftver tehát nem feltétlen ingyen szoftver, kereskedelmi forgalomba is hozható, de biztosítani kell az eredeti jogokat. Ennek megvédésére létrejött a copyleft fogalom is, amely a copyright kizárólagos jogosultsági korlátozásaival szemben biztosítja a szabad szoftver fent említett alapvető jogait. A szabad szoftver támogatásának és népszerűsítésének fő zászlóvivője a Free Software Foundation (FSF szabad szoftver alapítvány), egy nonprofit szervezet, amelyet Richard Stallman 1984-ben indított útjára, azóta a világ több országában alakultak helyi képviselői. Magyarországon az FSF.hu közhasznú alapítvány tűzte ki célul a szabad szoftverek népszerűsítését, honosítását. 3.2 A LibreOffice licencelése A LibreOffice szabad szoftver, annak egyik speciális ún. LGPLv3-as licencelési változatával. A GNU Lesser General Public Licence (LGPL) harmadik változata június 29-én keletkezett. A magyar fordítás elérhető, de a fordítók kikötik, hogy az nem a hivatalos LGPLv3-as licenc, hanem a könynyebb megértés kedvéért létrejött honosítás [4]. Amennyiben valaki ezen terjesztési mód alatt szeretné szoftverét továbbadni, célszerű az eredeti szöveget áttanulmányoznia. [5] Az 8

9 A LibreOffice és ami mögötte van LGPL licenc tulajdonképpen lehetővé teszi, hogy az egyes programkönyvtárakat felhasználják kereskedelmi szoftverek is, emiatt a lesser jelölés a rövidítésben. (Alapvetően a GPL ezt nem teszi lehetővé). A korábban említett kikötések, természetesen továbbra is érvényben maradnak, tehát e licenc alá tartozó fejlesztések a moduláris szoftvereknek kedveznek. 3.3 A LibreOffice története A gyökerekhez 1985-ig kellene visszatekintenünk, amikor is Staroffice néven egy németországi cég - a StarDivision - elkezdte fejleszteni irodai programcsomagját augusztusában a Sun Microsystem vállalat felvásárolta a németországi céget, majd július 19-én a Sun Microsystem nyilvánosságra hozta a Staroffice forráskódját (akkor több mint 9 millió sorból állt) [6], annak elősegítésére, hogy a Microsoft Office alternatívájaként létrejöjjön egy StarOffice-ra épülő nyílt forráskódú irodai szoftvercsomag. Ez az új projekt OpenOffice.org néven vált ismertté, amely május 1-én meg is jelentette az 1.0 verziót. 1. ábra Staroffice és OpenOffice valamint azok fork fejlesztéseinek idővonala [7] 2010 januárjában a Sun Microsystem felvásárlása után az Oracle folytatta az OpenOffice fejlesztéseit, immáron Oracle Open Office néven, kevesebb fejlesztőt szentelve a projektnek. Az eredeti fejlesztők többsége 2010 szeptemberében - kiválva az Oracle szárnyai alól - megalakították a The Document Foundation szervezetet. Az OpenOffice fork 1 fejlesztéséből létrejött a LibreOffice, amelynek első nyilvános verziója (3.3.0) 2011 januárjában jelent meg a felhasználók számára. Népszerűségére jellemző, hogy 10 hónap alatt több mint 7,5 millió letöltést számlált a termék. Jelenleg a es változat tölthető le 1 A szoftverfejlesztés területén egy projekt elágaztatása, azaz a fejlesztők veszik egy szoftver forráskódját, majd az eredeti fejlesztéstől függetlenül új szoftverterméket hoznak létre abból. 9

10 A LibreOffice és ami mögötte van a webhelyről, ahol megtekinthetjük a jövőbeni kiadások tervezett megjelenési idejét is, egészen a 4.4-es kiadás támogatásának végéig (2015. november 18.). 10

11 LibreOffice Basic alapok 4 LibreOffice Basic alapok A Libreoffice Basic - ahogy a neve is mutatja a basic 2 programozási nyelvcsalád része. Nagyon sok mindenben hasonlít a Microsoft VBA (Visual Basic for Applications) nyelvére. Aki használta már ezt a felületet, könnyen elsajátíthatja a LibreOffie Basic programozási nyelvet is. Természetesen a Basic minden LibreOffice komponensben használható (Writer, Calc). Ebben a fejezetben megismerkedhetünk az alapokkal, a Basic-re alapuló makró használatával, valamint a segédletben használatos jelölésekkel. A fejezet feldolgozása során nagymértékben támaszkodtam az on-line LibreOffice Basic súgójára [8], valamint az OpenOffice.org által létrehozott LibreOffice Basic Programmers Guide wiki adatbázisára [12] is. A saját tapasztalataimat is beépítettem a fejezetbe, több helyen ismertetve a buktatókat, hasznos tippeket. Az egyes kisebb feladatok - diákokkal közösen - feldolgozása elősegíti az adott rész megértését. A tanári segédletben az alábbi rövidítéseket kívánom használni: Az egyes menüpontok eléréséhez, a menükben történő lépkedéshez használatos jel. Például: a Fájl menüpont Megnyitás utasítás választásához a Fájl Megnyitás rövidítést fogom használni. Billentyűkombinációk alkalmazásához használt jel. Bizonyos funkciók eléréséhez különböző kombinációkat is alkalmazhatunk, akár egérrel történő kattintással együtt is. Például: a Ctrl és az F1 billentyűkombinációhoz a Ctrl+F1 rövidítést alkalmazom. A Shift és az egér bal gombjának lenyomásához pedig a Sh+bkatt kifejezést. 2 A továbbiakban a segédletben a basic szó (kis kezdőbetűvel) a programozási nyelvcsaládot jelenti, míg a Basic kifejezés (nagy kezdőbetűvel) a LibreOffice programozási nyelvre utal 11

12 LibreOffice Basic alapok A szerkesztő felületen is használható karakter az aláhúzásjel. Amennyiben egy sorban kell szerepeltetni a megadott utasításokat, de nem fér ki egy sorban, akkor eltagolhatjuk több sorba is. Fontos, hogy a szerkesztő felületen nem szerepelhet az aláhúzásjel előtt szóköz, illetve utána sem állhat semmilyen karakter az adott sorban. A segédletben az egy sorba írandó utasításokat amennyiben az nem fért ki egy sorban ezzel a karakterrel jelölöm. Feladat meghatározása, amely elvégzésével segíthetjük a megértést. 4.1 LibreOffice makró alapok A makró egy kattintásra lefutó parancsgyűjtemény [9], amelyet a felhasználó tetszése szerint megismételtethet. A makrók segítségével a különböző feladatok automatizálhatóak, ezáltal időt takaríthatunk meg és hatékonyabban dolgozhatunk. A makró rögzítésével létrehozunk egy Basic programot anélkül, hogy bárminemű programozási ismerettel rendelkeznénk. Célszerű a LibreOffice Basic programozási nyelvezetének megismerését ezzel kezdeni. Fontos azonban megjegyezni, hogy a LibreOffice programozása a jelenlegi, illetve a későbbi változatokban is egy programozási könyvtáron (API) keresztül történik különböző nyelveken, ezért a korábbi verziókban létrehozott makrók nem támogatottak. Biztonsági okokból a makró rögzítésének lehetősége alap beállításként nem engedélyezett. Ezen azonban könnyen segíthetünk. Az Eszközök Beállítások LibreOffice Speciális menüpontokon keresztül megjelenő párbeszédablakban kiválasztjuk a Makrórögzítés engedélyezése opciót, ahogy a következő oldalon található ábra is szemlélteti. 12

13 LibreOffice Basic alapok 2. ábra Makró rögzítésének engedélyezése A makrórögzítés engedélyezése után az Eszközök Makrók Makró rögzítése menüpontban el tudjuk indítani a műveletek rögzítését egy makróba. Formázhatunk, gépelhetünk, kijelölhetünk, beszúrhatunk, e műveletek mindegyike bekerül a makróba. Ezután egy kattintással elindíthatjuk a rögzített műveleteket, és az ismétlődő feladatokat pillanatok alatt elvégezhetjük. Felmerülhet a kérdés, a makrók rögzítése során minden egér- illetve billentyűzetművelet rögzítésre kerül-e? Természetesen nem, az alábbi műveletek nem rögzülnek a felvétel során: ablak megnyitása bármely művelet, amely nem abban az ablakban történik, ahol a makró rögzítésének művelete el lett indítva ablakok közötti váltás műveletek, amelyek nem tartoznak az aktuális dokumentum tartalmához (pl.: beállítások megváltoztatása, makrók rendszerezése stb.) A makró nevének megadásakor is van néhány betartandó szabály: nem tartalmazhatnak szóközt, betűvel vagy aláhúzás jellel kell kezdődniük, illetve nem tartalmazhatnak speciális karaktereket (ilyenek például: *,/+-!% stb.), valamint foglalt szavakat sem. 13

14 LibreOffice Basic alapok A rögzített makrót megtekinthetjük, szerkeszthetjük és futtathatjuk is az Alt+F11 billentyűkombináció után előbukkanó ablakban, vagy az Eszközök Makrók Makrók rendezése LibreOffice Basic menüpontokon keresztül is. Ajánlatos beszédes makróneveket használni, illetve röviden meghatározni a makró funkcióját. Megjegyzést a REM utasítás után írhatunk, valamint az aposztróf ( ) használatával. A LibreOffice Basic programozási nyelv nem érzékeny a kis- és nagybetűk különbözőségére (non case-sensitive), erre nem kell ügyelnünk. A saját készítésű makrók tárolása XP operációs rendszer esetében a saját felhasználó ApplicationData könyvtárában lévő LibreOffice\4\user\basic mappában található, ahol a 4- es szám jelenti a feltelepített LibreOffice verziószámát. Az itt megtalálható makrók és Basic programok közül lehetőségünk van importálni is meglévő dokumentumainkba is, az ábrán látható lépések elvégzése után. 4.2 Makrószerkesztő felület 3. ábra Makró importálása meglévő dokumentumba A LibreOffice alapból létrehoz nekünk egy main makrót, amelyet természetesen átnevezhetünk a korábban ismertetett névelnevezési szabályoknak megfelelően. Egy adott ablakban több makrót is létrehozhatunk, azonban mindegyiket a Sub End Sub kódsorok közé kell írnunk. A kódszerkesztő felület egy egyszerű szövegszerkesztő, kiegészítve a kód 14

15 LibreOffice Basic alapok teszteléséhez (debuggolás) használatos eszközökkel. Ilyenek lehetnek többek között a töréspontok elhelyezése, változók értékeinek nyomon követése, utasításonkénti végrehajtás. Mindenképpen hasznos lehet a szerkesztőben a sorszámozás funkciót engedélyezni, a Nézet Sorszámozás menüponton keresztül. Sajnos a szerkesztő felület nem biztosítja a legtöbb fejlesztői felületen használatos Code Insight (utasítások automatikus kiegészítése) lehetőséget, amellyel jelentősen megkönnyítenék a Basic-et használók mindennapi életét. A 2012-es berlini LibreOffice konferencián lehetséges jövőként említették a Code Completion elérhetőségét a LibreOffice Basic szekcióban [11]. 4. ábra LibreOffice Basic kódszerkesztő 15

16 LibreOffice Basic alapok 4.3 Változók használata A változó egy névvel és értékkel ellátott memóriaterület, amit elérhetünk programunk futása közben. A Libreoffice Basic számos megszorítást alkalmaz a változókkal kapcsolatban, ezek közül már találkoztunk néhánnyal a makrók elnevezése során. A következő listából kiderül, milyen előírásoknak kell megfelelnie egy szintaktikailag helyes változónévnek: maximum 255 karakterből állhat első betű A-Z vagy a-z tartalmazhat számokat is, illetve aláhúzásjelet (_) szóközt tartalmazhat, de ekkor a nevet szögletes zárójelbe kell tenni ([ ]) nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket speciális karaktereket tartalmazhat 3, de ekkor a nevet szögletes zárójelbe kell tenni ([ ]) Az alábbi listából válasszuk ki a helyes változóneveket! A helytelen változónevek esetében indokoljuk meg döntésünket! Érvényes ErvenyES 1ervenyes Uj Valtozo [Régi Változó] uj-valtozo [1Regi Valtozo] Szam_Valtozo Ervenyes1 _Valtozo NemJo11_ AbC_DEf_GH12_IJK% Változók hatóköre Az egyes változók elérése attól függ, hogy az adott változót hol és milyen hatókörrel definiáltuk. Az egyes függvényeken, eljárásokon belül létrehozott változók lokális vagy más néven helyi változók lesznek. Az adott programrész lefutása után a változó értéke nulla lesz. Definiálásukra nincs külön kulcsszó, attól függően lesz lokális változó, hogy egy adott függvény vagy eljárás elején hoztuk-e létre. 3 Érdekes módon a LibreOffice Basic on-line súgója [10] szerint a különböző speciális karakterek nem megengedettek, és a szögletes zárójelben történő használatukról sem tesz említést 16

17 LibreOffice Basic alapok Globális változót azaz olyan változót, amely bármelyik modulból elérhető kétféleképpen hozhatunk létre. A kétféle deklarálás közti különbség a változók makró lefutása utáni viselkedésében van. A makró lefutásáig elérhető változót a Public kulcsszóval definiálhatunk, míg a makró lefutása után is elérhető változót a Global kulcsszó bevezetésével használhatjuk. Több programozási nyelvben létezik a változók elfedése, amikor egy ugyanolyan névvel létrehozott változó eltakarja a globális változó értékét. A LibreOffice Basic is hasonlóképpen oldja meg ezt a problémát. 4.4 Típusok alkalmazása A LibreOffice Basic nem erősen típusos programozási nyelv, nem kötelező a deklaráció (kivétel a tömb esetében), azonban ajánlott. Megadható az alábbi kódrészlettel egy változó, sőt különböző típusú értékek is megadhatóak értékként. a = 18 a = Próbáljuk meg Célszerű azonban az átlátható programozás miatt beszédes neveket és típusos változókat használnunk. A változók létrehozása, ekkor a következőképpen módosul: Dim valtozonev as Integer A DIM utasítással egy változót deklarálhatunk az AS kulcsszóval kiegészítve, majd vagy a változó típusmeghatározó kulcsszavát adhatjuk meg, vagy úgynevezett típusdeklarációs karaktert alkalmazunk. Ekkor csak az előre meghatározott típusnak megfelelő értékkészletből adhatunk értéket a változónak. A típusok meghatározásánál a kulcsszavak helyett használhatunk rövidebb formát megengedő típusdeklarációs karaktereket is. Ebben az esetben a fenti deklarálással egyenértékű lesz a következő utasításkód: Dim valtozonev% Nem találunk mindegyik típushoz rövidebb formát, azonban az alap típusok többségéhez létezik ez a kényelmes lehetőség. Véleményem azonban az, hogy csak gyakorlott LibreOffice Basic használók térjenek át erre a rövidebb formára. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes típusokat, a használható értékkészletet, a nekik megfelelő típusmeghatározó kulcsszavakat és a típusdeklarációs karaktereket. 17

18 LibreOffice Basic alapok Név Értékkészlet Kulcsszó Karakter Logikai true vagy false (1 vagy 0) Egész Boolean Integer % Hosszú egész Long & Egyszeres pontosságú lebegőpontos Dupla pontosságú lebegőpontos Pénznem Dátum x x Single! x x 10 Double # Csak belső formában tárolt dátum Date String Objektum Variant Maximum Unicode karakter Objektum pl. táblázat, munkalap stb. Alapértelmezett típus, értékadáskor dől el String $ Object 1. táblázat Típusok a LibreOffice-ben A pénznem formátum speciális formátum, a rendszer mindig négy tizedes helyre egészíti ki, illetve kerekíti a megadott számot. Szám típusú változók esetében különböző formátumban illetve számrendszerben is megadhatjuk a változók értékeit. Alkalmazhatunk negatív és pozitív előjelet a szám előtt. A pozitív előjel kiírása elhagyható Számok exponenciális alakja A (relatív) nagy és kicsi számok megadhatóak exponenciális alakjukkal is. Az exponenciális alakú számok a Basic szerkesztőben helytakarékossági okból használhatóak. Vegyük például a 0, számot, ennek az exponenciális alakja a 3.9e-11 kifejezés lesz, ahol az e betű utáni rész jelenti a 10 kitevőjét. Jelen példában ez a 3,9-nek és a hatványának a szorzata lesz. Mivel a Basic nem különbözteti meg a kis- és nagybetűket, ezért az exponenciális alakban írt kifejezésben használatos e betű helyett használhatunk E karaktert is. Fontos, hogy az e karaktert nem előzheti meg szóköz, valamint a kitevőben csak egész számot használhatunk. A valós számoknál tizedespontot használunk a matematikában használatos tizedesvessző helyett. 18

19 LibreOffice Basic alapok Nem kapunk hibajelzést azonban akkor, ha az e karakter után hagyunk szóközt, de a szám értéke nem az lesz, mint amit mi szerettünk volna kapni. Ilyen esetre példaként nézzük meg az 1.3E -11 értéket! Természetesen eredetileg 0, értéket szerettük volna megadni, ehelyett azonban a felesleges szóköznek köszönhetően -9,7 értéket kapjuk. Az 1.3E érték jelenti az 1,3x10 0 értéket, ebből a fordító levon 11-et. Ugye nem mindegy, hogy 0, vagy -9,7? Hexadecimális értékek A tizenhatos számrendszerben megadott számokat a LibreOffice Basic kiíratásnál tízes számrendszerben számított értékén jeleníti meg. A hexadecimális rendszerben történő szám megadásához az &H prefixet kell használni. Ilyen tizenhatos számrendszerben történő értékadásra példa a hexavaltozo = &HFF12 (Tízes számrendszerben a értéknek felel meg.) Oktális értékek Hasonlóan a hexadecimális értékekhez, a Basic fordítója kiíratásnál tízes számrendszerbeli értéket jelenít meg. A nyolcas számrendszerben történő értékmegadáshoz az &O prefixet használjuk. Oktális számrendszerbeli értékmegadásra példaként az oktavaltozo = &O11 kifejezést lehetne említeni. (Tízes számrendszerben ez a szám a 9 értéknek felel meg.) Tömbök használata Az egyszerű változók mellett létrehozhatunk összetett adatszerkezetet. Ezen adatszerkezetek az indexeiken keresztül válnak címezhetővé. Az indexek megadása a változónév utáni zárójelben történik. Az indexek számozása alapból nullától kezdődik, mint a C- alapú nyelvekben. A deklarálás során alkalmazott index emiatt nem az elemek számát jelöli, hanem a maximális indexértéket, azaz eggyel több elemünk van, mint amennyit az index mutat. Tömbök deklarálásának egyszerű lehetőségét mutatja a következő utasítássor: Dim EgeszTomb(4) as Integer A fentiek alapján létrehozunk egy öt elemből álló egészeket tartalmazó tömböt. Az indexek meghatározásánál és hivatkozásánál mindig a kerek zárójelet használjuk. Lehető- 19

20 LibreOffice Basic alapok ségünk van a kezdeti index értéket is megadni, ekkor ettől függően kiszámíthatjuk az elemek számát. Dim ValosTomb(1 to 5) as Double Az indexek megadásánál nincs különösebb megszorítás, nincs minimális vagy maximális lehetséges érték, egyetlen korlát a memória felhasználható mennyisége. Az alábbi listában található tömb deklarációk esetében mondjuk meg, hogy mennyi elemet képes tárolni a tömb: Dim Tomb(10) as Integer Dim Tomb(5 to 10) as Integer Dim Tomb(-5) as Integer Dim Tomb(-2 to -8) as Integer Dim Tomb() as Integer Dim Tomb(-5 to 5) as Integer LibreOffice Basic programozási nyelvben lehetőségünk van többdimenziós tömböt is deklarálnunk. Ehhez a deklarációs részben több indexértéket szerepeltessünk! Az alábbi deklarációs utasítás egy kétdimenziós tömböt hoz létre, dimenziónként (soronként) négy elemmel, azaz összesen 16 elem tárolására képes. Természetesen a dimenziók megadásakor több indexet is megadhatunk. Dim KetDimTomb(3,3) as Integer A tömbök használatakor mindig problémát okoznak azok az esetek, amikor nem tudjuk előre, hogy mennyi elemet fogunk a tömbben használni. Ilyenkor vagy a várható elemszámnál nagyobb indexet adunk meg, vagy dinamikus tömböt használunk. A Basicben a fejlesztők gondoltak ilyen esetekre is, emiatt lehetőségünk van a dinamikus tömbök használatára is. Kezdetben a fent említett módszerrel kell a tömböt létrehozni, amikor azonban kifogyunk a lehetséges elemszámból, akkor újradimenzionáljuk a tömböt új indexek megadásával. Sajnos ilyen esetekben a tömb elemei elvesznek, ennek kivédésére használjuk a Preserve kulcsszót. A Preserve kulcsszó használatánál azonban ügyelnünk kell arra, hogy a tömb dimenziója és a tömb elemeinek típusa nem változhat! Az alábbi példa mutatja egy tömb kezdeti létrehozását, majd kiterjesztését először a tömb elemeinek elvesztésével, majd megtartásával: Dim DinamTomb(4) as Integer ReDim DinamTomb(9) as Integer ReDim Preserve DinamTomb(9) as Integer 20

21 LibreOffice Basic alapok Egy létrehozandó tömb elemszáma függhet valamilyen korábban elvégzett művelet eredményétől is. Ilyenkor nincs akadálya annak, hogy a tömb indexét egy változón keresztül adjuk meg a Basic fordítójának, mint ahogy az alábbi példa is mutatja: Dim n as Integer n=4 Dim Tomb(n) as String Ilyen esetekben, illetve a dinamikus tömbök használatával szükségünk lehet a későbbiekben a tömb egyes szélsőindexeit megállapítanunk. Erre az LBound(Tomb) és az UBound(Tomb) utasításokat használhatjuk, amelyekkel a tömb aktuális alsó- és felső indexét kérhetjük le Saját típusok használata Lehetőségünk van saját összetett típusokat is definiálni. A strukturált típusok létrehozásához a Type End Type utasításokat kell használnunk. Mivel ezek csak típusdefiníciók, ezért létrehozásuk után deklarálhatunk új változót, a struktúra egy új példányaként. A struktúra új példánya a Dim...as New utasítással hozható létre. Az alábbi példa szemlélteti egy saját struktúra létrehozását, majd deklarálását: Type EmberStrukt stnev as String stszulido as Date stanev as String End Type Dim Ember as New EmberStrukt Ember.stNev = Fölker Csaba Megfigyelhető, hogy a struktúra definiálásakor az egyes részváltozók meghatározásánál nem használjuk a Dim kulcsszót. 4.5 Objektumok használata A LibreOffice Basic lehetővé teszi az objektumok használatát, amellyel könnyebben programozhatjuk a LibreOffice különböző irodai szoftvereit. Az objektumokat az Openoffice.org API-n keresztül érhetjük el. Segítségével dokumentumokat hozhatunk létre, formázhatunk, nyomtathatunk és gyakorlatilag minden műveletet elvégezhetünk, amit egyébként is el tudnánk végezni egy dokumentumon. Ezen objektumok eléréséhez az 21

22 LibreOffice Basic alapok Universal Network Objects (UNO) szolgáltatást kell létrehoznunk, amivel definiálhatjuk objektumainkat. Az UNO használata előtt inicializálni kell egy változót objektum típusként, majd az UNO különböző osztályai közül kell hozzárendelnünk a változóhoz. Az UNO elérhető osztályairól, névtereiről a oldalon kaphatunk információt. Rendelkezésre állnak azonban alapból is különböző LibreOffice objektumok, az alábbi példa mutatja egy táblázat munkalapjának átnevezését: Dim Doc as Object Dim MunkaLap as Object Doc = ThisComponent MunkaLap = Doc.Sheets(0) MunkaLap.Name = Átnevezve Mind a Doc, mind a MunkaLap változót objektumként inicializáltuk, majd a Doc objektumnak az éppen megnyitott táblázatot jelöltük ki. Ezután a MunkaLap objektumhoz, ezen Doc objektum legelső munkalapját rendeltük hozzá, majd átneveztük. Az éppen megnyitott dokumentumot, táblázatot, prezentációt valamint adatbázist célszerűen a ThisComponent utasítással rendelhetjük az objektumváltozóhoz. A gyakran előforduló műveleteket a segédlet későbbi fejezetében még ismertetem. 4.6 Operátorok használata A különböző műveletek elvégzéséhez operátorokat használhatunk, amelyek legtöbbjét numerikus típusú változók esetében alkalmazhatunk. Az alábbi táblázat tartalmazza a lehetséges operátorokat és azok típusát. Operátor Művelet leírása Operátor típusa + Összeadás Matematikai - Kivonás Matematikai * Szorzás Matematikai / Osztás Matematikai \ Egészosztás Matematikai ^ Hatványozás Matematikai MOD Maradékos osztás Matematikai 22

23 LibreOffice Basic alapok & Sztringek összefűzése Sztring AND És Logikai OR Vagy Logikai XOR Kizáró vagy Logikai NOT Negálás Logikai EQV Ekvivalencia Logikai IMP Implikáció Logikai = Egyenlőség Összehasonlító <> Egyenlőtlenség Összehasonlító > Nagyobb Összehasonlító < Kisebb Összehasonlító >= Nagyobb egyenlő Összehasonlító <= Kisebb egyenlő Összehasonlító 4.7 Alapvető utasítások a Basicben 2. táblázat Operátorok a LibreOffice-ben A strukturált programozás alapelemei természetesen a Basicben is megtalálható, az elkövetkezendőkben ezen alapvető utasításokat ismertetem Elágazás Az elágazás valamely feltételtől esetleg feltételektől függően hajt végre bizonyos utasítás(oka)t. Az If Then Else szerkezet írása kötött. Az IF és THEN utasításokat egy sorban kell megjelenítenünk, valamint le kell zárnunk az ENDIF (az END IF szintén használható) utasítással azt. Az elágazásnak létezik rövidebb formája is, ekkor egyetlen sorban kell szerepeltetnünk az összes érintett utasítást, ebben az esetben nem kell lezáró 23

24 LibreOffice Basic alapok Összetett feltételeknél használhatjuk az ELSEIF kifejezést is, ezt is külön sorban szerepeltetve. Az imént említett feltételes elágazásokra példaként szolgálnak a következő kódrészletek: If szam>0 Then elojel= + EndIf If szam<>0 Then ertek= nem nulla Else ertek= nulla EndIf If szam>0 Then elojel= + If szam>0 Then ertek= pozitív ElseIf szam<0 Then ertek= negatív Else ertek= nulla EndIf Szelekció A kiválasztással összetettebb If utasításokat valósíthatunk meg egy kifejezés értéke alapján. A szelekciónak megfelelő utasítás Select Case formában adható meg. A feltételeknél más programozási nyelvben (pl. pascal, c) nem megszokott kifejezéseket is megadhatunk. A feltétellistában a kifejezés első igaz előfordulása esetén megáll a fordító, így átfedések esetében csak az első előfordulásnál megadott utasítások hajtódnak végre. A feltételeknek és a végrehajtandó utasításoknak külön sorban kell szerepelniük. A szerkezetet mindig le kell zárni egy End Select utasítással. A szelekció alap esetét mutatja az alábbi példa, amely egy hónap sorszáma alapján kiírja egy üzenetablakban a tavaszi hónap nevét: Select Case honap Case 3 Print március Case 4 Print április Case 5 Print május Case Else Print nem tavaszi hónap End Select 24

25 LibreOffice Basic alapok A fenti példában látható, hogy megadható egy, a feltételekre nem illeszkedő eset is, amely a Case Else kulcsszó után adható meg. Korábban említettem, hogy összetettebb feltételek is megadhatóak, ennek különféle változatait szemlélteti a következő példa: Select Case szam Case 1 to 5 Print Egy és öt között Case 6,8,10 Print hat, nyolc vagy tíz Case >10 Print nagyobb tíz Case Else Print Vajon mennyi akkor? End Select A feltételben intervallum a TO kulcsszóval adható meg (ilyenkor a szélsőértékek is számítanak). Használhatunk vesszővel elválasztva egymástól több értéket is, valamint használhatóak még a relációs jelek is Ciklusok A ciklusok használata elkerülhetetlen a különböző programozási feladatok során, akár egy tömb elemeit kell végigjárnunk, akár egy táblázat celláit kell feldolgoznunk. Nagyon sok feladatban ciklusok nélkül szinte megoldhatatlan feladatunk lenne. A ciklusok közül a legnépszerűbb az előírt lépésszámú ciklus. amelynél ismerjük, hogy mennyiszer fog végrehajtódni a ciklusmagban foglalt utasítás. For Next A legegyszerűbb esetben meg kell adnunk egy kezdő- és egy végértéket, majd az utasítások után léptetnünk kell a ciklusváltozót a NEXT utasítással. For i = 1 To 10 print i Next i 25

26 LibreOffice Basic alapok Lehetőségünk van a ciklusváltozót nem az alapértelmezett értékkel növelni, hanem mi is megadhatjuk a változás mértékét, amely nem feltétlenül egész szám. Ez az érték lehet negatív is, ekkor visszafele számlál ciklusunk. (Természetesen ilyenkor a kezdőértéknek nagyobbnak kell lennie, mint a végértéknek.) For i = 10 To 1 Step -0.5 print i Next i Bizonyos esetekben szükség lehet a ciklus végrehajtásának idő előtti befejezésére is. Ekkor valamely feltételhez kötve lehetőségünk van a ciklus befejezésére az EXIT FOR utasítással. Do Loop For i = 1 To 10 Step 2 If I=5 Then Exit for EndIf print i Next i Az esetek többségében azonban nem tudjuk, hogy pontosan mennyiszer is kell lefutnia a ciklusmagnak. Ilyenkor alkalmazzuk - végrehajtandó feladattól függően - az elő- vagy utótesztelő ciklusokat. A Basicben alapvetően a DO LOOP szerkezet különböző formáiban találkozhatunk a feltételes ciklusokkal. Négy formában alkalmazhatjuk ciklusként. Az első két esetben a ciklusmag nem feltétlen hajtódik végre, mivel a feltételeket a ciklu s- mag végrehajtása előtt vizsgálja meg. Az első esetben először megvizsgálja - minden ciklusmag végrehajtása előtt -, hogy a feltétel igaz-e, és ennek függvényében hajtja végre az utasításokat. A = 13 Do While A > 11 print a a = a - 1 Loop 26

27 LibreOffice Basic alapok Második formájában a fordító megvizsgálja a feltételt szintén minden ciklusmag végrehajtása előtt -, és amíg az hamis, addig végrehajtódnak az utasítások. A = 11 Do Until A > 13 print a a = a + 1 Loop Harmadik lehetőségként a ciklusmagban lévő utasítások egyszer mindenképpen végrehajtódnak, csak ezután történik meg a feltételek kiértékelése. A ciklus addig hajtódik végre, amíg a feltétel hamissá nem válik. A = 12 Do print a a = a - 1 Loop While A > 10 Utolsó eshetőségként szintén egyszeri végrehajtás után történik a feltétel vizsgálata, de ebben az esetben a vizsgált feltétel igazzá válásának esetében szakítódik meg a ciklus feldolgozása. A = 8 Do print a a = a + 1 Loop Until A > 11 A feltételes ciklus szerkezetében is megszakíthatjuk a feldolgozást, ehhez az EXIT DO utasítást kell alkalmaznunk. 4.8 Eljárások és függvények A makrók rögzítése során találkozhattunk a SUB END SUB kifejezésekkel, amelyek egy eljárás kezdetét és végét jelölték. Az eljárások indítása bárhonnan történhet, annak nevének beírásával. Az eljárások és függvények használatának nagy előnye, hogy elősegíti a kód újrafelhasználhatóságát, valamint áttekinthetővé teszi a program struktúráját. Az eljárások paraméterezhetőek, így a végrehajtásuk eredménye függhet a megadott paraméterek értékétől. 27

28 LibreOffice Basic alapok A függvények ugyanúgy viselkednek, mint az eljárások, az egyetlen különbség az, hogy rendelkeznek visszatérési értékkel. A függvények létrehozásához használjuk a FUNCTION END FUNCTION kódpárokat. Függvények esetében is meghatározhatunk visszatérési érték típust csakúgy, mint a változók esetében. Amennyiben ezt nem tesszük meg, akkor a függvény visszatérési értékének a típusa Variant lesz. A következő példa azt mutatja be, hogyan működik egy függvény. Paraméterként kap egy számot, majd ennek és a második paraméterként kapott számnak a szorzatát adja vissza. Function Szorzo (A As Integer, B As Integer) As Integer Szorzo = A*B End Function A függvény meghívása történhet Eredmeny = Szorzo(Szam1,5) hívással. Ebben az esetben a paraméterek referencia (memóriacím szerinti) paraméterek, azaz a függvényen belül történt változások megmaradnak a függvény befejezésekor is. Lehetőségünk van értékszerinti paraméterátadásra is, ekkor a függvényen belüli változások nincsenek hatással a paraméterként kapott változóra. Ilyenkor jeleznünk kell a függvénynek ezt a lehetőséget a paraméterként használt változó neve elé írt ByVal kulcsszóval. A LibreOffice Basicben megadhatunk nem kötelező, úgynevezett opcionális paramétert is, az Optional kulcsszóval. Ekkor a fordító a függvény hívásának helyén nem ragaszkodik a paraméterek számának egyezőségéhez. A paraméterek átadásakor az opcionális paraméter értéke üres lesz. Ezt a függvény belsejében megvizsgálhatjuk, és a vizsgálat eredményének megfelelően hajthatunk végre különböző utasításokat. Egy paraméter hiányát az IsMissing() függvényhívással ellenőrizhetjük, ahogy az alábbi példa is mutatja: Function Hatv (A As Integer, ByVal Optional B As Integer) As_ Integer If IsMissing(B) Then B=2 EndIf Hatv = A^B End Function A függvények rekurzív meghívására is van lehetőségünk. Tipikus ilyen eset egy szám faktoriálisának meghatározása. A rekurzív híváskor ne felejtsük el függvényünkben meghatározni azt az esetet, amikor véget ér a rekurzív függvényhívások sorozata. 28

29 Lehetőségek a Basic programozásban 5 Lehetőségek a Basic programozásban A fejezet célja, hogy betekintést kapjunk a különböző feladatok során előforduló, gyakrabban használt függvényekbe, lehetőségekbe. A fejezet elsajátítása során több feladat megoldásával próbálom szemléltetni milyen egyszerű is a Basic nyelv használata. 5.1 Üzenetablakok használata Az üzenetablakokon keresztül a felhasználónak üzenetet küldhetünk. Használatának előnye, hogy a felhasználó mindenképpen tudomást szerez a programunk üzenetéről, mivel valamely gomb megnyomásával nyugtáznia kell az üzenetet. Hátránya véleményem szerint az előre definiált gombok használatából adódik, sajnos nem lehet korlátlan mennyiségű gombot felsorakoztatni párbeszédablak felületén. Az üzenetablak megjelenítésére az MsgBox utasítást használjuk. A párbeszédablakok használatakor megadhatjuk, hogy milyen típusú (OK, Mégsem, Ismét stb.) gombokat, melyik legyen az alapértelmezett, illetve milyen ikon jelenjen meg az üzenetablak felületén. Ezen paraméterek megadásához a Basic előre definiált konsta n- sokkal rendelkezik. Általánosan elfogadott programozási szokás, hogy az előre definiált konstansokat végig nagybetűvel írjuk, annak ellenére is, hogy a Basic nem érzékeny a kisés nagybetűk használatára. Az alábbi táblázat mutatja az egyes paraméterekhez rendelt konstansokat, valamint jelentésüket: Konstans alakja Paraméter jelentése MB_OK MB_OKCANCEL MB_ABORTRETRYIGNORE 29

30 Lehetőségek a Basic programozásban MB_YESNOCANCEL MB_YESNO MB_RETRYCANCEL MB_DEFBUTTON1 MB_DEFBUTTON2 MB_DEFBUTTON3 Alapértelmezett az első gomb Alapértelmezett a második gomb Alapértelmezett a harmadik gomb MB_ICONSTOP MB_ICONQUESTION MB_ICONEXCLAMATION MB_ICONINFORMATION 3. táblázat Üzenetablak paraméterezése Ezen konstansok közül értelemszerűen több együtt is használható. Abban az esetben, ha egy kérdésikonnal ellátott üzenetablakot szeretnénk megjeleníteni úgy, hogy legyen rajta Igen és Nem gomb is, valamint az alapértelmezett gomb a Nem legyen, ráadásul le- 30

31 Lehetőségek a Basic programozásban gyen címe is az üzenetablaknak, akkor a következő utasítást kell használnunk a szerkesztőben: MsgBox ("Elfogadható a válasz?",mb_yesno+ MB_ICONQUESTION+_ MB_DEFBUTTON2,"Fontos döntéshez érkeztél") Az eredmény magáért beszél: Az üzenetablakért felelős MsgBox utasítás rendelkezik visszatérési értékkel, ennek köszönhetően meg tudjuk vizsgálni, hogy a felhasználó melyik gombot nyomta meg a párbeszédablak bezárásához. A gombok visszatérési értékei egy kivétellel szintén hozzá vannak rendelve konstansokhoz, amelyek az ID taggal kezdődnek. Például az Igen gomb lekérdezéséhez használjuk az IDYES konstanst. A gombok közül az egyetlen kivétel a Mellőzés gomb (Ignore), melynek visszatérési értéke 5. Az alábbi példa az előző üzenetablak feldolgozásáért felel: Dim valasz as Integer valasz = MsgBox ("Elfogadható a válasz?",mb_yesno+_ MB_ICONQUESTION+_MB_DEFBUTTON2,"Fontos döntéshez érkeztél") If valasz = IDYES Then MsgBox "Köszönöm." Else MsgBox "Ha nem, hát nem " endif Amennyiben többsoros üzenetet szeretnénk a felhasználó számára megjeleníteni, akkor alkalmazhatjuk a 13-as ASCII kódú karaktert. Valamely ASCII kódnak megfelelő karakter megjelenítésére a CHR() függvényt használjuk. A megjelenítendő szöveg és különböző változók, függvények eredményeinek összefűzésére (konkatenálására) alkalmazzuk az & operátort! Az alábbi üzenetablak két sorba tördeli a szöveget: MsgBox ("Elfogadható a válasz?"&chr(13)&"ez már új sor.") 5.2 Felhasználói értékmegadás Bizonyos esetekben a felhasználótól valamilyen értéket várunk, ennek egyik lehetősége, amikor beviteli mezőt tartalmazó párbeszédablakot jelenítünk meg számára. A bevi- 31

32 Lehetőségek a Basic programozásban teli ablakban megadott érték mindig string típusú lesz. Erre ügyelnünk kell a feldolgozás során! A beviteli ablak meghívása az InputBox() függvénnyel történik, amelynek három paramétere van. Az első a szöveg, amely megjelenik az ablakban, a második az ablak címe, majd a harmadik egy alapértelmezett érték, amely a beviteli mezőben jelenik meg. InputBox("Adja meg a nevét:","névbekérő ablak","anonymous") A fenti utasítás az alábbi képen látható beviteli párbeszédablakot fogja eredményezni: Az InputBox visszatérési értéke ugyan string, de implicit típuskonverzió hajtódik végre, amennyiben például egy integer típusú változót rendelünk hozzá. A Basicben is megtalálhatóak egyébként a típuskonverziós függvények. Az alábbi felsorolás tartalmazza a Basicben megtalálható konverziós függvényeket: CStr(valtozo): Bármilyen típust string típusra konvertál Cint(valtozo): Bármilyen típust integer típusra konvertál CLng(valtozo): Bármilyen típust long típusra konvertál CSng(valtozo): Bármilyen típust single típusra konvertál CDbl(valtozo): Bármilyen típust double típusra konvertál CBool(valtozo): Bármilyen típust boolean típusra konvertál CDate(valtozo): Bármilyen típust date típusra konvertál 32

33 Lehetőségek a Basic programozásban 5.3 Hasznos szövegkezelő függvények és eljárások A megoldandó problémák többségében szövegekkel is találkozhatunk, amelyeket valamilyen úton-módon fel kell dolgoznunk. A LibreOffice Basic is rendelkezésünkre bocsát több szövegkezelő függvényt és eljárást. Olykor fontos lehet egy szöveg hosszát megtudnunk. Erre a legtöbb programozási nyelvben van lehetőség, a Basic is lehetőséget teremt. Szintén megtalálhatóak a szöveg egyes részeit visszaadó függvények, valamint egy szövegben történő keresésre is találunk megoldást. Ezek használatát szemlélteti az alábbi utasításrészlet: Dim Szoveg as String Dim ReszSzoveg as String Dim Hossz as Integer Dim HonnanVanMeg as Integer Szoveg = "Ez a próba szöveg" ReszSzoveg = Left(Szoveg,2) Ez ReszSzoveg = Mid(Szoveg,6,5) próba ReszSzoveg = Right(Szoveg,6) szöveg Hossz = Len(Szoveg) 17 HonnanVanMeg = InStr(Szoveg,"próba") A fenti kódrészletben a Left és Right utasítások egy megadott szöveg paraméterben megadott értékének megfelelően karaktereit másolja át a szöveg elejéről, illetve végéről. A szöveg tetszőleges részéről történő másolást a Mid függvény használatával tudjuk megoldani. A függvény eggyel több paraméterrel rendelkezik, mint korábban említett szövegkezelési társai, mivel itt azt is meg kell határoznunk, hogy melyik karaktertől szeretnénk a szövegből történő másolást elvégezni. A szöveg teljes karakterhosszát a Len függvény használatával kérdezhetjük le. A szövegben történő keresésre az InStr függvényt használjuk, amely egy megadott karaktersorozatot keres egy másik megadott szövegben. A függvény visszatérési értéke egy pozitív szám, abban az esetben, ha megtalálta a keresett karaktereket a szövegben. Amenynyiben nem találta meg, akkor a függvény visszatérési értéke nulla lesz. A függvény használatának hátránya az, hogy csak az első előfordulást keresi meg. Több előfordulás keresése esetében hozzá kell adnunk egy paramétert, amely megmondja, hogy a szövegben hányadik karaktertől kezdve keresse a megadott előfordulást. Az InStr függvény nem figyeli a kis- és nagybetűs különbségeket alapértelmezésben, de ez is állítható, méghozzá az utol- 33

34 Lehetőségek a Basic programozásban só helyen egy 0 paraméter hozzáadásával. Az InStr függvény teljes alakja a következő utasítással írható le (a szögletes zárójelek között az opcionális paraméterek szerepelnek): HolVan = InStr([HonnanKezdje],MibenKeresek,MitKeresek,[0]) Nagyon hasznos függvény a Split névre hallgató, amely egy tetszőleges szöveget szétbont bizonyos elválasztó karakter szerint. Az eredményt egy tömb típusú változónak adja át, a TombValtozo = Split("Ez-egy-szétszedhető-szöveg","-") utasítás eredménye a TombValtozo nevű tömbbe kerül, ahol az egyes elemek a szövegünk szavai lesznek külön-külön, mivel az elválasztó karakternek a - karaktert adtuk meg. Szövegeket nem csak szétosztani tudunk, hanem egy tömbben felsorolt sztringek sorozatát össze is tudjuk fűzni, ehhez a Join függvényt kell használnunk, amely tulajdonképpen a Split függvény fordítottja. 5.4 Lehetőségek a Calc programozásában A LibreOffice Basic korábban említett UNO szolgáltatások révén nagyszerűen támogatja a Calc táblázatkezelőben végzett műveletek programozását. Elsőként az egyes munkalapok beazonosítására van szükség. Ez történhet az indexek illetve a munkalapok nevei alapján is. Természetesen a név alapján történő elérés univerzálisabb programozási módot ad kezünkbe: Doc.Sheets.getByName("Munkalap1") Az egyes munkalapok nevei egyediek, így vigyáznunk kell arra is, hogy új lap létrehozása esetében vizsgáljuk meg, létezik-e már a létrehozandó munkalap. A megvizsgálást és létrehozást kiválóan szemlélteti az alábbi kódrészlet: AdatSheet = _Doc.createInstance("com.sun.star.sheet.Spreadsheet") if Doc.Sheets.hasByName("VaneMar") Then Doc.Sheets.getByName("VaneMar") Else Doc.Sheets.insertByName("VaneMar", AdatSheet) End If 34

35 Lehetőségek a Basic programozásban A munkalap beazonosítása után a cellákkal történő műveletek következhetnek. Egy cella tartalma alapvetően az alábbi három típus valamelyike lehet: a cella üres (EMPTY) a cella értéket tartalmaz (VALUE) a cella képletet, függvényt tartalmaz (FORMULA) E típusok természetesen nagymértékben meghatározzák az adott cellával végezhető műveleteket. A egyes cellák vagy cellatartomány hivatkozására használhatjuk az alábbi metódusokat: getcellbyposition(oszlop, Sor) getcellrangebyname( A2:C5 ) getcellrangebyposition(balfelsooszlop,balfelsosor,jobbalsoosz lop,jobbalsosor) Az oszlopok és sorok használatakor figyelembe kell vennünk, hogy az indexelésük 0 sorszámmal kezdődik, ennek megfelelően például az A1-es cella, a 0,0 pozícióban található. A cellák értékének megadására a hivatkozás után egyszerűen az alábbi utasítás megadásával történik: Cell.Value = 1000 Cell.String= Szöveg Lehetőségünk van a Calc függvényeit is meghívni a számoláshoz, ehhez a függvények angol nyelvi változatát kell használnunk. Az alábbi példa bemutatja egy tartomány értékeinek átlagát kiszámoló függvény meghívását: Tartomany = Sheet.getCellRangeByName("A1:D50") Eredmeny=_ Tartomany.computeFunction(com.sun.star.sheet.GeneralFunction. AVERAGE) Az adott cellában lévő függvény magyar megfelelőjének megjelenítéséhez használhatjuk a com.sun.star.sheet.sheetcell.formulalocal tulajdonságot. 35

36 Lehetőségek a Basic programozásban Az alapvető függvények neveit az alábbi felsorolás tartalmazza: SUM AVERAGE COUNT COUNTNUMS MAX MIN PRODUCT A cellák különböző tulajdonságaikon keresztül formázhatóak is Basic programból. Az alábbi példában egy cellának beállítjuk a hátterét, majd árnyékolást alkalmazunk a ShadowFormat struktúra segítségével: Cell = Sheet.getCellByPosition(1,1) Cell.CellBackColor = RGB(255, 0, 0) ShadowFormat.Location =_ com.sun.star.table.shadowlocation.bottom_right ShadowFormat.ShadowWidth = 100 ShadowFormat.Color = RGB(160, 160, 160) Cell.ShadowFormat = ShadowFormat Diagramok létrehozásával automatizálhatjuk a táblázatkezelőben létrehozott adatainak feldolgozását. A diagramoknak rengeteg tulajdonságát adhatjuk meg, amelyek beállításával teljesen átalakíthatjuk a kész szemléltető eszközünket. A beállítások ismertetése azok hatalmas száma miatt- meghaladja e segédlet kereteit, az online súgóban példákat láthatunk a különböző beállításokra. Alapvetően az alábbi utasításokat használhatjuk diagram létrehozására, amelyek tartalmazzák a terület kijelölését, a jelmagyarázat beállítását, illetve a diagram típusának megadását is: Diagram.addNewByName("DiagramNev", Hely, _ Tartomany, True,_ True) Diagram = Diagram.getByName("DiagramNev") odiagram = Diagram.getEmbeddedObject() odiagram.haslegend = True Diagram_ =odiagram.createinstance("com.sun.star.chart.bardiagram") odiagram.setdiagram(diagram) 36

37 Gyakorló feladatok 6 Gyakorló feladatok A gyakorló feladatok segítségével a segédletben említett utasítások, ötletek könynyebben megérthetőek, alkalmazhatóak. A gyakorló feladatok megoldásait a melléklet tartalmazza. A gyakorló feladatokban a tömbök feltöltése véletlenszámokkal történik, amely a LibreOffice Basicben az egyik lehetséges módját az alábbi kódrészlet szemlélteti: Int(Rnd()*(Maximum)+Minimum Természetesen a Maximum és Minimum változók értéke a feladat leírásától függ. 6.1 Feltételek használata Kérjünk be egy évszámot. Döntsük el róla, hogy szökőévről beszélünk-e! Az aktuális időponttól függően köszönjünk a napszaknak megfelelően! (06-09-ig: Jó reggelt!, 9-18-ig: Jó napot!, ig: Jó estét!, ig: Jó éjszakát!) Kérjünk be három oldalhosszúságot, majd ezen adatokból írjuk ki, hogy szerkeszthető-e a megadott adatokból háromszög! 6.2 Ciklusok használata Kérjünk be egy számot, majd írjuk ki a számjegyeinek összegét! Írassuk ki egy tetszőleges szám faktoriálisát! Határozzuk meg két pozitív egész szám legnagyobb közös osztóját! 6.3 Programozási tételek, tömbök, ciklusok A programozási tételek használatával a ciklusok és a tömbök használata igen jól elsajátítható. Az alapvető vezérlési szerkezetek is bevonhatóak a feladatok különböző változtatásával. 37

38 Gyakorló feladatok Összegzés tétele Írassuk ki a képernyőre, hogy mennyi a kétjegyű páros számok összege! Az elmúlt 30 napban minden nap vásároltunk egy háromjegyű összegért. Írassuk ki a képernyőre, hogy mennyit költöttünk az adott hónapban! Adott egy tanuló év közbeni jegyeinek listája. Az adott évben 14 jegyet szerzett. Határozzuk meg az átlagát! Számlálás tétele Írassuk ki, hogy mennyi páros szám található egy megadott intervallumban! A hét minden napján megmértük a hőmérsékletet. Mennyi olyan nap volt, amikor mínusz fokot mértünk? Kérjünk be a felhasználótól egy mondatot, majd számoljuk meg mennyi e betűt tartalmaz a megadott szöveg! Eldöntés tétele Adott 10 darab kétjegyű véletlenszám. Döntsük el, hogy a megadott számokat egymás után leírva végig szigorú monoton sorozatot alkotnak-e! Adottak egy tanuló év végi jegyei. Döntsük el, hogy kitűnő tanulóról beszélünk-e! Adott 50 darab véletlenszám. Találunk-e közöttük olyat, amely osztható kettővel és öttel is? Kiválasztás tétele (kereséssel) Lejegyezzük egy lángosos eladási statisztikáját egy hónapon keresztül. Adjunk meg egy olyan napot (ha van), amikor több mint 100 lángost adtak el! (A statisztikát szimuláljuk véletlen számokkal, amelyek közé esnek) Adott egy tanuló 10 érdemjegye. Adjunk meg egy olyan tantárgyat (ha van), amelyből bukásra áll! 38

39 Gyakorló feladatok Maximum- és minimum-keresés Adott egy számhalmaz. Keressük meg a legnagyobbat! Adott egy 30 napos hőmérsékleti mérés eredménye. Mennyi volt a legkisebb mért hőmérséklet? Kiválogatás, szétválogatás Adott egy 100 elemű számsorozat. Válogassuk ki a kétjegyűeket! Adott egy 50 elemből álló kétjegyű számhalmaz. Válogassuk szét a páros és a páratlan számokat külön tömbbe! Rendezés Adott egy számokból álló sorozat. Rendezzük csökkenő illetve növekvő sorrendbe! 39

40 Egy összetett feladat 7 Egy összetett feladat Az informatika oktatása során felhasználhatjuk a való életben történő események modellezését meglévő eszközeink segítségével. Olykor érdekes lehet a diákoknak is, különböző modelleket leprogramozni. A szimuláció az oktatásban az utóbbi években nagyobb szerepet kapott, közelebb hozva a diákokat az elvont feladatokhoz. Egy ilyen probléma, amely látványos, jól programozható a zsákmány-ragadozó modell. [13] Ebben a feladatban különböző populációk együttélését szimuláljuk. A feladatban szereplő három populáció a róka, a nyúl, valamint a káposzta. [14] Az életteret jelentse egy NxN-es táblázat a LibreOffice Calc táblázatkezelőben. Az élettér nagyságát a felhasználótól be is kérhetjük. Kiindulási adatként szükségünk van a lehetséges 4 nyulak és rókák számára is. A táblázatunk (élettér) egy cellájában a következő négy elem lehetséges: Róka (R) Nyúl (N) Káposzta (K) Üres (0) Ezután egy szimulációs lépésben megvizsgáljuk a véletlenül kiválasztott cella és a szomszéd cellák állapotát. A szabályrendszer leírja, hogy mi történjen a vizsgált cellákban. A szabályrendszer egyszerű, szemlélteti a populációk egyedeinek viszonyát: ha a pozíció üres, akkor káposzta nő rajta ha a pozíción káposzta található, és a szomszédos cellában van nyúl, akkor a pozíció nyúlra változik (visszafele is igaz, azaz a kiválasztott pozíción nyúl van, és a szomszédos cellák egyike káposztát tartalmaz, akkor a szomszédos káposzta mező nyúlra változik) ha a kiválasztott pozíción nyúl található, és a szomszédos mezők valamelyikében róka van, akkor a nyúl elpusztul, és rókává alakul 4 Lehetséges, mivel a véletlen elhelyezés során nem vizsgáljuk a táblában elhelyezett korábbi egyedeket, azaz felülírhatunk egy korábbi létrehozást. 40

41 Egy összetett feladat ha a kiválasztott pozíción nyúl található, de minden szomszédja üres, akkor a nyúl elpusztul (nincs mit enni), a mező üres lesz a rókák versengenek egymással is; két szomszédos mezőben található róka közül az egyik elpusztul, üres mezővé válik természetesen a rókák élelem hiányában is elpusztulnak, azaz ha nincs nyúl a szomszédos mezőn, a róka átalakul üres mezővé Az egyszerű szabályrendszert szemlélteti az alábbi táblázat, amely minden eshetőséget szemléltet: Szomszédos mezők A k t u á l i s m e z ő k ÜRES KÁPOSZTA NYÚL RÓKA 4. táblázat Róka-Nyúl-Káposzta szabályrendszer A táblázatkezelő szoftver segítségével szimuláljuk az élettér változásait! A látványosság kedvéért a cellák ne csak tartalmukban mutassák az aktuális egyed fajtáját, hanem formázásába is! A szimulációról készítsünk vonaldiagramot, amely tartalmazza az egyes egyedek előfordulási számát a szimulációs lépések függvényében! Az alábbi ábra szemlélteti az életteret, illetve a szimuláció eredményét ábrázoló diagramot: 5. ábra Az élettér kinézete a szimulációban 41

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása

Tömbök kezelése. Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása Tömbök kezelése Példa: Vonalkód ellenőrzőjegyének kiszámítása A számokkal jellemzett adatok, pl. személyi szám, adószám, taj-szám, vonalkód, bankszámlaszám esetében az elírásból származó hibát ún. ellenőrző

Részletesebben

1. Alapok. #!/bin/bash

1. Alapok. #!/bin/bash 1. oldal 1.1. A programfájlok szerkezete 1. Alapok A bash programok tulajnképpen egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármely szövegszerkesztő programmal megírhatunk. Alapvetően ugyanazokat a at használhatjuk

Részletesebben

A C# programozási nyelv alapjai

A C# programozási nyelv alapjai A C# programozási nyelv alapjai Tisztán objektum-orientált Kis- és nagybetűket megkülönbözteti Ötvözi a C++, Delphi, Java programozási nyelvek pozitívumait.net futtatókörnyezet Visual Studio fejlesztőkörnyezet

Részletesebben

Webprogramozás szakkör

Webprogramozás szakkör Webprogramozás szakkör Előadás 5 (2012.04.09) Programozás alapok Eddig amit láttunk: Programozás lépései o Feladat leírása (specifikáció) o Algoritmizálás, tervezés (folyamatábra, pszeudokód) o Programozás

Részletesebben

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül!

1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! 1. Jelölje meg az összes igaz állítást a következők közül! a) A while ciklusban a feltétel teljesülése esetén végrehajtódik a ciklusmag. b) A do while ciklusban a ciklusmag után egy kilépési feltétel van.

Részletesebben

munkafüzet open eseményéhez

munkafüzet open eseményéhez Makrók használata az Excelben - munkafüzet open eseményéhez VBA-eljárás létrehozása Az Auto_Open makróval kapcsolatos fenti korlátozások megkerülhetők az Open eseményhez rendelt VBA-eljárással. Példa Auto_open

Részletesebben

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről

Műveletek makrókkal. Makró futtatása párbeszédpanelről. A Színezés makró futtatása a Makró párbeszédpanelről Műveletek makrókkal A munkafüzettel együtt tárolt, minden munkalapon elérhető makrót a Fejlesztőeszközök szalag Makrók párbeszédpanelje segítségével nyithatjuk meg, innen végezhetjük el a makrókkal megoldandó

Részletesebben

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN

SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN SZÁMÍTÁSOK A TÁBLÁZATBAN Az Excelben az egyszerű adatok bevitelén kívül számításokat is végezhetünk. Ezeket a cellákba beírt képletek segítségével oldjuk meg. A képlet: olyan egyenlet, amely a munkalapon

Részletesebben

Microsoft Excel 2010

Microsoft Excel 2010 Microsoft Excel 2010 Milyen feladatok végrehajtására használatosak a táblázatkezelők? Táblázatok létrehozására, és azok formai kialakítására A táblázat adatainak kiértékelésére Diagramok készítésére Adatbázisok,

Részletesebben

Készítette: Nagy Tibor István

Készítette: Nagy Tibor István Készítette: Nagy Tibor István A változó Egy memóriában elhelyezkedő rekesz Egy értéket tárol Van azonosítója (vagyis neve) Van típusa (milyen értéket tárolhat) Az értéke értékadással módosítható Az értéke

Részletesebben

A legfontosabb DOS parancsok

A legfontosabb DOS parancsok A legfontosabb DOS parancsok A DOS parancsok általános formája: KULCSSZÓ paraméterek Az utasítások akár kis-, akár nagybetűkkel is írhatók, a DOS nem tesz köztük különbséget. A kulcsszó és az első paraméter

Részletesebben

SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon. Megjegyzés: A feladatokat MS Office Excel 2003- ban oldottuk meg.

SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon. Megjegyzés: A feladatokat MS Office Excel 2003- ban oldottuk meg. SEGÉDLET ADATKEZELÉS MS EXCEL-BEN Tekintsük az alábbi példát: Népesedési tendenciák a közép-kelet-európai fővárosokban, Nemzetközi összehasonlítások 9. KSH, Budapest 2005. Tároljuk az adatokat Excel munkalapon.

Részletesebben

Programozási segédlet

Programozási segédlet Programozási segédlet Programozási tételek Az alábbiakban leírtam néhány alap algoritmust, amit ismernie kell annak, aki programozásra adja a fejét. A lista korántsem teljes, ám ennyi elég kell legyen

Részletesebben

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Utasítások. Excel VII. Visual Basic programozás alapok. A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel VII. Visual Basic programozás alapok A Visual Basic-kel megoldható feladatok típusai Objektumok, változók Alprogramok

Részletesebben

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése

ECDL Táblázatkezelés. www.nomina3p.hu 1. 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései. 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1 Az alkalmazás 4.1.1 A táblázatkezelés első lépései 4.1.2 Beállítások elvégzése 4.1.1.1 A táblázatkezelő alkalmazás megnyitása és bezárása. 4.1.1.2 Egy és több munkafüzet (dokumentum) megnyitása. 4.1.1.3

Részletesebben

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar

Programozás I. 3. gyakorlat. Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Programozás I. 3. gyakorlat Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Antal Gábor 1 Primitív típusok Típus neve Érték Alap érték Foglalt tár Intervallum byte Előjeles egész 0 8 bit

Részletesebben

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika

C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika Dr. Schuster György 2011. június 16. C programozási nyelv Pointerek, tömbök, pointer aritmetika 2011. június 16. 1 / 15 Pointerek (mutatók) Pointerek

Részletesebben

Excel 2010 függvények

Excel 2010 függvények Molnár Mátyás Excel 2010 függvények Csak a lényeg érthetően! Tartalomjegyzék FÜGGVÉNYHASZNÁLAT ALAPJAI 1 FÜGGVÉNYEK BEVITELE 1 HIBAÉRTÉKEK KEZELÉSE 4 A VARÁZSLATOS AUTOSZUM GOMB 6 SZÁMÍTÁSOK A REJTETT

Részletesebben

VBA makrók aláírása Office 2007 esetén

VBA makrók aláírása Office 2007 esetén VBA makrók aláírása Office 2007 esetén Windows tanúsítványtárban és/vagy kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office 2007 alkalmazással 1(10) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Java programozási nyelv

Java programozási nyelv Java programozási nyelv 2. rész Vezérlő szerkezetek Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor 2005. szeptember A Java programozási nyelv Soós Sándor 1/23 Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell

Szkriptnyelvek. 1. UNIX shell Szkriptnyelvek 1. UNIX shell Szkriptek futtatása Parancsértelmez ő shell script neve paraméterek shell script neve paraméterek Ebben az esetben a szkript tartalmazza a parancsértelmezőt: #!/bin/bash Szkriptek

Részletesebben

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei

Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Java2 / 1 Java II. I A Java programozási nyelv alapelemei Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék Utolsó módosítás: 2009. 02. 09. Java II.: Alapelemek JAVA2 / 1 A Java formalizmusa A C, illetve

Részletesebben

LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK EXCEL ALAPOK

LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK EXCEL ALAPOK LOGISZTIKAI ADATBÁZIS RENDSZEREK EXCEL ALAPOK Lénárt Balázs tanársegéd TANTERV Hét Dátum Előadó Előadások Időpont: szerda 8:30-10:00, helye: LFSZÁMG Dátum Gyakvezető 1. 9. 11. Tokodi Adatbázis kezelés

Részletesebben

Cikktípusok készítése a Xarayában

Cikktípusok készítése a Xarayában Cikktípusok készítése a Xarayában A Xaraya legfontosabb tulajdonsága az egyedi cikktípusok egyszerű készítésének lehetősége. Ezzel kiküszöbölhető egyedi modulok készítése, hiszen néhány kattintással tetszőleges

Részletesebben

Szövegek C++ -ban, a string osztály

Szövegek C++ -ban, a string osztály Szövegek C++ -ban, a string osztály A string osztály a Szabványos C++ könyvtár (Standard Template Library) része és bár az objektum-orientált programozásról, az osztályokról, csak később esik szó, a string

Részletesebben

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás?

Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések. 1. Mi a programozás? Bevezetés Kinek szól a könyv? A könyv témája A könyv felépítése Mire van szükség a könyv használatához? A könyvben használt jelölések Forráskód Hibajegyzék p2p.wrox.com xiii xiii xiv xiv xvi xvii xviii

Részletesebben

8. Mezőutasítások. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu. 8. Mezőutasítások. v2013.10.24.

8. Mezőutasítások. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu. 8. Mezőutasítások. v2013.10.24. Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye szükséges! 1 Mezőutasítások (1) A Word lehetőségeit

Részletesebben

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája

Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája Az MS Excel táblázatkezelés modul részletes tematika listája A táblázatkezelés alapjai A táblázat szerkesztése A táblázat formázása A táblázat formázása Számítások a táblázatban Oldalbeállítás és nyomtatás

Részletesebben

ContractTray program Leírás

ContractTray program Leírás ContractTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés Egy-egy szerződéshez tartozó határidő elmulasztásának komoly gazdasági következménye lehet. Éppen ezért a Szerződés kezelő program főmenü ablakában a

Részletesebben

Excel III. Haladó ismeretek

Excel III. Haladó ismeretek Alkalmazott Informatikai Intézeti Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA Dr.Dudás László 0. Excel III. Haladó ismeretek Haladó szerkesztési ismeretek Az Excel számolótábla méretei Munkafüzet lap felosztása Sorok,

Részletesebben

Excel Hivatkozások, függvények használata

Excel Hivatkozások, függvények használata Excel Hivatkozások, függvények használata 1. Fejezet Adatok, képletek, függvények Adatok táblázat celláiba írjuk, egy cellába egy adat kerül lehet szám, vagy szöveg * szám esetén a tizedes jegyek elválasztásához

Részletesebben

Órarendkészítő szoftver

Órarendkészítő szoftver SchoolTime Órarendkészítő szoftver 2.0 verzió Tartalomjegyzék: 1., Belépés a programba...3 2., Órarend főtábla...3 3., Tanátok...4 3.1., Új tanár felvitele, módosítása...4 3.2., Tanár törlése...4 3.3.,

Részletesebben

DebitTray program Leírás

DebitTray program Leírás DebitTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés Egy-egy kintlévőséghez tartozó határidő elmulasztásának komoly következménye lehet. Éppen ezért a Kintlévőség kezelő program főmenü ablakában a program

Részletesebben

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter

Programozási tételek. Dr. Iványi Péter Programozási tételek Dr. Iványi Péter 1 Programozási tételek A programozási tételek olyan általános algoritmusok, melyekkel programozás során gyakran találkozunk. Az algoritmusok általában számsorozatokkal,

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK Informatikai alapismeretek középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 25. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

az Excel for Windows programban

az Excel for Windows programban az Excel for Windows táblázatkezelőblázatkezel programban Mit nevezünk nk képletnek? A táblt blázatkezelő programok nagy előnye, hogy meggyorsítj tják és könnyebbé teszik a felhasználó számára a számítási

Részletesebben

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

INFORMATIKAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2005. május 20. INFORMATIKAI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Megoldási útmutató I.

Részletesebben

ServiceTray program Leírás

ServiceTray program Leírás ServiceTray program Leírás Budapest 2015 Bevezetés szerviz munkalapok státuszai a Törölve és Lezárva státuszt leszámítva a munkalap különböző nyitott állapotát jelzik, melyek valamilyen tevékenységet jeleznek.

Részletesebben

Képek és grafikák használata

Képek és grafikák használata Kép elhelyezése a dokumentumban A mai szövegszerkesztők támogatják a képek használatát, ezért egy dokumentum nemcsak szöveget, hanem képeket is tartalmazhat. A Word szövegszerkesztő a képek és rajzok szövegen

Részletesebben

dr.xlsx A programról Szövegműveletekhez használható függvények

dr.xlsx A programról Szövegműveletekhez használható függvények dr.xlsx A programról A CD struktúrája A CD 9 munkafüzetben mutatja be a Microsoft Excel 2003, 2007 és 2010 függvényeit. Az egyes munkafüzetek a "tartalom" munkafüzetből érhetők el a munkafüzet nevére kattintással.

Részletesebben

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat.

Egyes esetekben e fejezet keretében készítjük el a Tartalomjegyzéket is, melynek technikai megvalósításáról majd az 5.6.6. fejezetben olvashat. Szövegszerkesztés 1. Bevezetés Ebben a modulban a szövegszerkesztési szabályokat kívánjuk bemutatni. Feltételezzük, az olvasó már ismer legalább egy szövegszerkesztő programot, így annak teljes körű bemutatására

Részletesebben

A Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai. 2013-as verzió használatával

A Microsoft OFFICE. EXCEL táblázatkezelő. program alapjai. 2013-as verzió használatával A Microsoft OFFICE EXCEL táblázatkezelő program alapjai 2013-as verzió használatával A Microsoft Office programcsomag táblázatkezelő alkalmazása az EXCEL! Aktív táblázatok készítésére használjuk! Képletekkel,

Részletesebben

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával

A FileZilla program beállítása az első belépés alkalmával 6. A záróvizsga-jegyzőkönyv készítése A záróvizsga-jegyzőkönyveketa Karok többsége a jegyzőkönyvkészítésre Dr. Tánczos László által kifejlesztett Access alkalmazás használatával készíti el. A záróvizsga-jegyzőkönyv

Részletesebben

VBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén

VBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén VBA makrók aláírása Office XP/2002/2003 esetén Windows tanúsítványtárban és kriptográfia eszközökön található tanúsítványok esetén Office XP/2002/2003 alkalmazással 1(11) 1. Tartalomjegyzék 1. Tartalomjegyzék...

Részletesebben

Táblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből

Táblázatok kezelése. 1. ábra Táblázat kezelése menüből Táblázat beszúrása, létrehozása A táblázatok készítésének igénye már a korai szövegszerkesztőkben felmerült, de ezekben nem sok lehetőség állt rendelkezésre. A mai szövegszerkesztőket már kiegészítették

Részletesebben

Szülői modul. Belépés a TANINFORM rendszerbe. Főoldal

Szülői modul. Belépés a TANINFORM rendszerbe. Főoldal Szülői modul Belépés a TANINFORM rendszerbe Belépni vagy a bogim.hu oldalon elhelyezett linkre való kattintással vagy a https://start.taninform.hu/application/start?intezmenyindex=032552 cím böngészőbe

Részletesebben

C programozási nyelv

C programozási nyelv C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások Dr Schuster György 2011 május 3 Dr Schuster György () C programozási nyelv Előfeldolgozó utasítások 2011 május 3 1 / 15 A fordítás menete Dr Schuster György

Részletesebben

A fizetendő összegből a 35 év fölötti tulajdonos 20 % kedvezményt kap.

A fizetendő összegből a 35 év fölötti tulajdonos 20 % kedvezményt kap. Elágazás Az elágazás, olyan vezérlési szerkezet, amely az utasítások egy adott csoportját attól függően hajtja végre, hogy egy adott logikai feltétel teljesül-e. Legegyszerűbb változata a kétirányú elágazás,

Részletesebben

VBA. Visual Basic for Applications

VBA. Visual Basic for Applications VBA Visual Basic for Applications Mi a közös a Microsoft Word, Excel, Power Point, Access alkalmazásokban? HÁT A VBA! Visual Basic for Applications Program nyelv: Menő programokat lehet benne írni English

Részletesebben

4. modul - Táblázatkezelés

4. modul - Táblázatkezelés 4. modul - Táblázatkezelés Az alábbiakban ismertetjük a 4. modul (Táblázatkezelés) syllabusát, amely a gyakorlati modulvizsga követelményrendszere. A modul célja Ez a modul a táblázatkezeléssel kapcsolatos

Részletesebben

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez

Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Segédlet az Informatika alapjai I. című tárgy számrendszerek fejezetéhez Sándor Tamás, sandor.tamas@kvk.bmf.hu Takács Gergely, takacs.gergo@kvk.bmf.hu Lektorálta: dr. Schuster György PhD, hal@k2.jozsef.kando.hu

Részletesebben

Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven

Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven Intermec EasyCoder PM4i nyomtató programozásának alapjai Intermec Fingerprint v8.00 nyelven Bevezető Basic-szerű, nyomtatóra szánt programozási nyelv, melyet az Intermec Technologies fejlesztett ki számítógép

Részletesebben

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza.

Bóra Adatcsere. A webes modul működésének részletesebb leírását a csatolt dokumentum tartalmazza. Bóra Adatcsere A Bóra Adatcsere a Bóra bérprogram webes modulja, ami a http://adatcsere.globo.hu címen érhető el. Természetesen a modult szeretnénk az Önök igényei alapján tovább fejleszteni, ezért kíváncsian

Részletesebben

Területi elemzések. Budapest, 2015. április

Területi elemzések. Budapest, 2015. április TeIR Területi elemzések Felhasználói útmutató Budapest, 2015. április Tartalomjegyzék 1. BEVEZETŐ... 3 2. AZ ELEMZÉSBEN SZEREPLŐ MUTATÓ KIVÁLASZTÁSA... 4 3. AZ ELEMZÉSI FELTÉTELEK DEFINIÁLÁSA... 5 3.1.

Részletesebben

OpenOffice.org irodai programcsomag

OpenOffice.org irodai programcsomag OpenOffice.org irodai programcsomag Daczi László Miről lesz szó? Bevezetés Történeti háttér Átfogó bemutatás Rendszerkövetelmények Writer - szövegszerkesztő Calc - táblázatkezelő Impress

Részletesebben

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >>

file./script.sh > Bourne-Again shell script text executable << tartalmat néz >> I. Alapok Interaktív shell-ben vagy shell-scriptben megadott karaktersorozat feldolgozásakor az első lépés a szavakra tördelés. A szavakra tördelés a következő metakarakterek mentén zajlik: & ; ( ) < >

Részletesebben

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba

Importálás. más típusú (pl:.imp,.xml,.xkr,.xcz) állomány beimportálása a nyomtatványkitöltő programba Importálás Külső programok által generált imp és.xml állományokat be lehet tölteni a program import funkcióival. Az ABEV2006 az xml állományok importálását nem tudta. Ez újdonság a nyomtatványkitöltő programban.

Részletesebben

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1

w w w. h a n s a g i i s k. h u 1 w w w. h a n s a g i i s k. h u Adatbázis-kezelés Adatbázisok Az adatbázisok rendezett adatok halmaza. Rendezett adatok közt sokkal gyorsabban lehet keresni! Napjainkban a relációs típusú adatbázis terjedt

Részletesebben

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása

Információk. Ismétlés II. Ismétlés. Ismétlés III. A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin. Algoritmus. Algoritmus ábrázolása 1 Információk 2 A PROGRAMOZÁS ALAPJAI 2. Készítette: Vénné Meskó Katalin Elérhetőség mesko.katalin@tfk.kefo.hu Fogadóóra: szerda 9:50-10:35 Számonkérés időpontok Április 25. 9 00 Május 17. 9 00 Június

Részletesebben

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja

Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja 2014 ECDL Alapítvány Jogi nyilatkozat A modul célja Táblázatkezelés Syllabus 5.0 A syllabus célja Az alábbiakban ismertetjük a Táblázatkezelés modul követelményeit, amely a modulvizsga alapját is képezi. 2014 ECDL Alapítvány A syllabus az ECDL Alapítvány

Részletesebben

OOP. Alapelvek Elek Tibor

OOP. Alapelvek Elek Tibor OOP Alapelvek Elek Tibor OOP szemlélet Az OOP szemlélete szerint: a valóságot objektumok halmazaként tekintjük. Ezen objektumok egymással kapcsolatban vannak és együttműködnek. Program készítés: Absztrakciós

Részletesebben

Online naptár használata

Online naptár használata Online naptár használata WEB: https://www.google.com/calendar A Google naptár egy olyan Google-fiókhoz kötött szolgáltatás, melynek használatával a felhasználók egy ingyenes, online rendszerben tárolhatják

Részletesebben

EuroOffice 2010 sajtókonferencia

EuroOffice 2010 sajtókonferencia EuroOffice 2010 sajtókonferencia Bagoly Zsolt, fejlesztésvezető MultiRáció Kft. Pályázatok: TECH_08-A2/2-2008-0089-SZOMIN08; KMOP-1.1.1-08/1-2008-0019; KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 OpenOffice.org Teljes körű,

Részletesebben

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb

1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb 1. Feladat: beolvas két számot úgy, hogy a-ba kerüljön a nagyobb #include main() { int a, b; printf( "a=" ); scanf( "%d", &a ); printf( "b=" ); scanf( "%d", &b ); if( a< b ) { inttmp = a; a =

Részletesebben

TeIR. EUROSTAT adatlekérdező. (Használati útmutató) Budapest, 2005. május 19.

TeIR. EUROSTAT adatlekérdező. (Használati útmutató) Budapest, 2005. május 19. TeIR EUROSTAT adatlekérdező (Használati útmutató) Budapest, 2005. május 19. 2005. május 19. TeIR EUROSTAT adatlekérdező Használati útmutató 2/7 Tartalomjegyzék 1. AZ ESZKÖZ SZEREPE... 3 2. AZ EUROSTAT

Részletesebben

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV

A C# PROGRAMOZÁSI NYELV A C# PROGRAMOZÁSI NYELV 2010.02.23. Bevezetés C# nyelv jellemzői 2 Kis és NAGY betű érzékeny Minden utasítást pontos vessző zár. Utasítás zárójel a:,. .NET Framework keretrendszerek 3 Microsoft.NET Framework

Részletesebben

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK

ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK ELEMI PROGRAMOZÁSI TÉTELEK 1. FELADATMEGOLDÁS PROGRAMOZÁSI TÉTELEKKEL 1.1 A programozási tétel fogalma A programozási tételek típusalgoritmusok, amelyek alkalmazásával garantáltan helyes megoldást adhatunk

Részletesebben

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II.

7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. 7. Laboratóriumi gyakorlat: Vezérlési szerkezetek II. A gyakorlat célja: 1. A shell vezérlő szerkezetei használatának gyakorlása. A használt vezérlő szerkezetek: if/else/fi, for, while while, select, case,

Részletesebben

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat.

Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. Súgó Az alábbiakban a portál felépítéséről, illetve az egyes lekérdező funkciókról kaphat részletes információkat. A lekérdező rendszer a Hírközlési Szolgáltatások és Interfész bejelentések, valamint az

Részletesebben

Az Excel táblázatkezelő

Az Excel táblázatkezelő Alkalmazott Informatikai Tanszék SZÁMÍTÁSTECHNIKA I. Dr.Dudás László 4./1. Az Excel táblázatkezelő How to Give a Presentation on the Financial Information of a Company by Dave Samuels, Demand Media http://smallbusiness.chron.com/give-presentation-financial-information-company-61420.html

Részletesebben

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció

DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció H - 1161 Budapest Rákóczi út 76. Tel./Fax.: +36-1-4010159 http://www.pageos.hu toni@pageos.hu DAT adatcserefájl AutoCAD MAP DWG mapobject konvertáló program dokumentáció A program használható a TOPOBASE

Részletesebben

Szoftvertechnolo gia gyakorlat

Szoftvertechnolo gia gyakorlat Szoftvertechnolo gia gyakorlat Dr. Johanyák Zsolt Csaba http://johanyak.hu 1. Dependency Injection (függőség befecskendezés) tervezési minta A tervezési minta alapgondolata az, hogy egy konkrét feladatot

Részletesebben

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május

PwC EKAER Tool felhasználói leírás. 2015. május www.pwc.com/hu/ekaer PwC EKAER Tool felhasználói leírás 2015. május Tartalom Bejelentések létrehozása 3 1. A forrás Excel állomány kitöltése 3 2. A forrás Excel állomány mentése 4 A szükséges mezők kitöltését

Részletesebben

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ

KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ KÖNYVTÁRI KATALÓGUS HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ Mi az OPAC? Az OPAC az Online Public Access Catalogue rövidítése. Jelentése olyan számítógépes katalógus, mely nyilvános, bárki számára közvetlenül, általában ingyen

Részletesebben

Tipp A Word makrók kimerítõ tárgyalását megtalálhatjuk az O Reilly gondozásában megjelent Writing Word Macros címû könyvben.

Tipp A Word makrók kimerítõ tárgyalását megtalálhatjuk az O Reilly gondozásában megjelent Writing Word Macros címû könyvben. 2. fogás Utazás a makrók birodalmába Gyorstalpaló tanfolyam, amelynek során meggyõzõdhetünk arról, milyen sokat segíthetnek a makrók a fárasztó és idõrabló feladatok automatizálásában. A Word 6-os és azutáni

Részletesebben

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter

Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter Programozás II. 2. Dr. Iványi Péter 1 C++ Bjarne Stroustrup, Bell Laboratórium Első implementáció, 1983 Kezdetben csak precompiler volt C++ konstrukciót C-re fordította A kiterjesztés alapján ismerte fel:.cpp.cc.c

Részletesebben

Rekurzió. Dr. Iványi Péter

Rekurzió. Dr. Iványi Péter Rekurzió Dr. Iványi Péter 1 Függvényhívás void f3(int a3) { printf( %d,a3); } void f2(int a2) { f3(a2); a2 = (a2+1); } void f1() { int a1 = 1; int b1; b1 = f2(a1); } 2 Függvényhívás void f3(int a3) { printf(

Részletesebben

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom

Operációs Rendszerek II. labor. 2. alkalom Operációs Rendszerek II. labor 2. alkalom Mai témák (e)grep Shell programozás (részletesebben, példákon keresztül) grep Alapvető működés: mintákat keres a bemeneti csatorna (STDIN vagy fájl) soraiban,

Részletesebben

A Szoftvert a Start menü Programok QGSM7 mappából lehet elindítani.

A Szoftvert a Start menü Programok QGSM7 mappából lehet elindítani. Telepítés A programot a letöltött telepítőprogrammal lehet telepíteni. A telepítést a mappában lévő setup.exe fájlra kattintva lehet elindítani. A telepítő a meglévő QGSM7 szoftver adatbázisát törli. Ezután

Részletesebben

WebAromo elindítása, bejelentkezés

WebAromo elindítása, bejelentkezés WebAromo segédlet Tartalom WebAromo elindítása, bejelentkezés... 3 Jelszó beállítása... 3 Foglalkozások kezelése... 4 Hiányzások megadása... 5 Érdemjegy bevitele... 6 Érdemjegyek megtekintése... 8 Egy

Részletesebben

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43

Felhasználói dokumentáció. a TávTagTár programhoz. Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 a TávTagTár programhoz Készítette: Nyíri Gábor, hdd@nc-studio.com GDF Abakusz regisztrációs kód: GDFAba43 Tartalomjegyzék Futási feltételek... 3 Telepítés... 3 Indítás... 3 Főablak... 4 Új személy felvétele...

Részletesebben

9. Képaláírás, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek

9. Képaláírás, kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek , kereszthivatkozás, tárgymutató és jegyzékek Schulcz Róbert schulcz@hit.bme.hu A tananyagot kizárólag a BME hallgatói használhatják fel tanulási céllal. Minden egyéb felhasználáshoz a szerző engedélye

Részletesebben

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet

Adatbáziskezelés alapjai. jegyzet Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 1 Adatbáziskezelés alapjai jegyzet Készítette: Juhász Adrienn Juhász Adrienn Adatbáziskezelés alapja 2 Fogalmak: Adatbázis: logikailag összefüggı információ vagy

Részletesebben

Már megismert fogalmak áttekintése

Már megismert fogalmak áttekintése Interfészek szenasi.sandor@nik.bmf.hu PPT 2007/2008 tavasz http://nik.bmf.hu/ppt 1 Témakörök Polimorfizmus áttekintése Interfészek Interfészek kiterjesztése Eseménykezelési módszerek 2 Már megismert fogalmak

Részletesebben

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam

ECDL képzés tematika. Operáció rendszer ECDL tanfolyam Operáció rendszer ECDL tanfolyam Alapok A Windows áttekintése Asztal Tálca Start menü Lomtár használata Súgó használata Felhasználói fiókok kezelése Kijelentkezés, felhasználóváltás Fájlok és mappák Sajátgép

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 16. INF16 modul. Az OpenOffice.org

Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara. Nagy Gábor. Informatika 16. INF16 modul. Az OpenOffice.org Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Nagy Gábor Informatika 16. INF16 modul Az OpenOffice.org SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi terméket a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény védi.

Részletesebben

KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN

KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN KARAKTERFELISMERÉS AZ EVASYS-BEN HOL HASZNÁLHATÓ, KI HASZNÁLHATJA A Miskolci Egyetem megvásárolta a kézírásfelismerés (ICR) modult az Evasys legutóbbi licencével együtt. Ezzel lehetőség nyílt a papír alapú

Részletesebben

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix

Microsoft Excel. Táblázatkezelés. Dr. Dienes Beatrix Microsoft Excel Táblázatkezelés Dr. Dienes Beatrix A táblázatkezelı feladata: Táblázatosan elrendezett adatok hatékony és látványos kezelése. Nagy adathalmazok adatbázis-kezelı Legfontosabb szolgáltatások:

Részletesebben

BATCH Programozás. Tartalomjegyzék

BATCH Programozás. Tartalomjegyzék BATCH Programozás Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Általános információk a batch file-okról 3. A legegyszerűbb batch file-ok 4. Paraméterezhető batch file-ok 5. Gyakran használatos batch parancsok 6. Elágazások

Részletesebben

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) "közönséges" felhasználók

SQL*Plus. Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP (dolgozó), DEPT (osztály) közönséges felhasználók SQL*Plus Felhasználók: SYS: rendszergazda SCOTT: demonstrációs adatbázis, táblái: EMP dolgozó), DEPT osztály) "közönséges" felhasználók Adatszótár: metaadatokat tartalmazó, csak olvasható táblák táblanév-prefixek:

Részletesebben

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet

Szövegszerkesztés Word XP-vel. Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel Tanmenet Szövegszerkesztés Word XP-vel TANMENET- Szövegszerkesztés Word XP-vel Témakörök Javasolt óraszám 1. Bevezetés a Word XP használatába 2. Szöveg bevitele és módosítása

Részletesebben

Mappák megosztása a GroupWise-ban

Mappák megosztása a GroupWise-ban - 1 - Fő me nü Mappák megosztása a GroupWise-ban Amennyiben a feladataink végzése szükségessé teszi, lehetővé tehetjük, hogy a GroupWise rendszerben tárolt személyes mappáinkat, az ott található tételeket

Részletesebben

Flex tutorial. Dévai Gergely

Flex tutorial. Dévai Gergely Flex tutorial Dévai Gergely A Flex (Fast Lexical Analyser) egy lexikáliselemz -generátor: reguláris kifejezések sorozatából egy C/C++ programot generál, ami szövegfájlokat képes lexikai elemek sorozatára

Részletesebben

SuliStat felhasználói dokumentáció

SuliStat felhasználói dokumentáció SuliStat felhasználói dokumentáció A jelen dokumentáció által tárgyalt program képes egy iskola tanulmányi adataiból statisztikákat készíteni. Osztály illetve iskola szintű statisztika készítésére van

Részletesebben

Programzás I. - 1. gyakorlat

Programzás I. - 1. gyakorlat Programzás I. - 1. gyakorlat Alapok Tar Péter 1 Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Számítástudomány Alkalmazása Tanszék Utolsó frissítés: September 15, 2007 1 tar@dcs.vein.hu Tar Péter (PE-MIK-DCS)

Részletesebben

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt

Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt Szilipet programok telepítése Hálózatos (kliens/szerver) telepítés Windows 7 operációs rendszer alatt segédlet A Szilipet programok az adatok tárolásához Firebird adatbázis szervert használnak. Hálózatos

Részletesebben

PÉNZTÁR FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV

PÉNZTÁR FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV PÉNZTÁR FELHASZNÁLÓI KÉZIKÖNYV 4S SOFTWARE KFT 3523 MISKOLC PF.: 71 4ssoftware@4ssoftware.hu Preisler Ferenc Robonyi Teréz TEL.: 46/324-643 20/360-8478 20/980-8864 1. A PROGRAM TELEPÍTÉSE ÉS INDÍTÁSA Lehetőség

Részletesebben

AZ N-WARE KFT. ÁLTAL ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT PDF DOKUMENTUMOK HITELESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE VERZIÓ SZÁM: 1.3 KELT: 2012.02.01.

AZ N-WARE KFT. ÁLTAL ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT PDF DOKUMENTUMOK HITELESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE VERZIÓ SZÁM: 1.3 KELT: 2012.02.01. AZ N-WARE KFT. ÁLTAL ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT PDF DOKUMENTUMOK HITELESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE VERZIÓ SZÁM: 1.3 KELT: 2012.02.01. Tartalom 1. A dokumentum célja... 3 2. Akiknek segítséget kívánunk nyújtani...

Részletesebben

Outlook Express használata

Outlook Express használata Outlook Express használata Az induló ablak több részre oszlik Nyitott mappa tartalma Mappák Partnerek Az induló ablak nézetét testre lehet szabni a Nézet menü/elrendezés almenüjével Az eszköztár testreszabásához

Részletesebben

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba

1. előadás. Lineáris algebra numerikus módszerei. Hibaszámítás Számábrázolás Kerekítés, levágás Klasszikus hibaanalízis Abszolút hiba Relatív hiba Hibaforrások Hiba A feladatok megoldása során különféle hibaforrásokkal találkozunk: Modellhiba, amikor a valóságnak egy közelítését használjuk a feladat matematikai alakjának felírásához. (Pl. egy fizikai

Részletesebben