Általános megjegyzések

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Általános megjegyzések"

Átírás

1 Az Autonómia Alapítvány véleménye a as időszakra szóló Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program tervezetéről (a július 12-én szakmai véleményezésre megkapott dokumentumról) Általános megjegyzések Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) véleményezésre bocsátott tervezete a legfontosabb társadalompolitikai kihívásokra és humán szakpolitikai kihívásokra és fejlesztési igényekre tervez beavatkozásokat. Értelmezhetetlen és elfogadhatatlan éppen ezért, hogy eközben az EFOP részesedése a teljes 7 éves támogatási keretből mindössze 10 %. Az EFOP forráskerete a kitűzött fejlesztési célokkal, kezelendő problémákkal, fejlesztési igényekkel, és a tervezett beavatkozások jelentőségével és várt hosszú távú hatásaival nincs arányban. A tervezetben nyilvánosságra hozott számok alapján a as időszakban felére fog csökkenni a humán fejlesztésekre elérhető támogatás aránya a közötti időszakhoz képest (akkor a TÁMOP és a TIOP részesedése meghaladta a 20%-ot). Az EFOP tervezetének kiemelendő erénye, hogy a társadalmi befogadás erősítése, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a mélyszegénységben élők és leszakadó kistérségek felzárkózásának támogatása beavatkozási területeken a tervezett fejlesztések építenek a időszakban elindult fejlesztésekre és kísérleti programokra. A társadalmi befogadás erősítésére és a mélyszegénység kezelésére tervezett intézkedések több ponton továbbfejlesztették az előzményeket. A mélyszegénységben élő közösségeket és a leszakadó kistérségekben és szegregátumokban élőket közvetlenül célzó fejlesztési elképzeléseket kiemelten támogatandónak gondoljuk. Az EFOP tervezetben nevesített integrált területi beruházás (ITI) komoly lehetőséget jelenthet a leszakadó kistérségek ágazatokon átívelő, átfogó fejlesztési programjának megvalósítására. A megvalósítói kapacitások, támogató intézményrendszer kapacitásainak előzetes fejlesztése azonban elengedhetetlen feltétele a program megvalósításának. A normatív finanszírozás és a global grant típusú támogatási forma alkalmazására vonatkozó elképzelések szintén támogatandók, ugyanakkor az eszközök alkalmazására vonatkozó tervek egyelőre kidolgozatlanok. Megítélésünk szerint bármely operatív program akkor lehet hatékony és eredményes, ha olyan közpolitikai környezetbe illeszkedik, amely elősegíti megvalósulását. Az EMMI-ben év elején 37 humán erőforrást érintő stratégiai dokumentum és hatásvizsgálat kidolgozását kezdték el, amelyek az egyes ágazatok hosszú távú fejlesztésének alapjait rakják le (https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/emmi_strategia html). Ezek ismerete nélkül nehéz önmagában az EFOP-tervezetről véleményt alkotni. Lehetnek kiváló aktivizáló elemek az EFOP-ban, ha a közfoglalkoztatás rendszere változatlan marad. Nem várható a kitűzött célokban érdemi elmozdulás a köznevelés területén sem, ha az EFOP-ban a tervezett képességkibontakoztató, hátránykompenzáló intézkedések úgy valósulnak meg, hogy a köznevelés intézményrendszerében továbbra sem biztosított a szegregációmentesség, és a korszerű, differenciáló pedagógiai módszertanok mindennapi alkalmazása. Változatlan ágazati fejlesztések mellett minden közösségi ráfordítás azzal a kockázattal jár, hogy az adott projekten túl tartós fejlesztési hatása, rendszer-szintű eredménye nem lesz. Az első két tervezési ciklus tapasztalatai egyértelműen megmutatták, hogy különböző OP-k keretei között megvalósuló ágazati beavatkozások összhangja nélkül a fejlesztések helyben a projektciklust alig élik túl, eredményeik nem fenntarthatóak. Éppen ezért értelmetlen önmagában vizsgálni és véleményezni pl. az EFOP-ban tervezett foglalkoztathatóság javítását célzó fejlesztéseket, tekintve, hogy az ilyen célra allokált források sokkal nagyobb részét a Gazdaságfejlesztési és Innovációs

2 Operatív Program (GINOP) programjaira fordítja majd a kormányzat, melynek tervezete egyelőre nem érhető el nyilvánosan. Szükség lenne az összes OP beavatkozásai összefüggéseinek, összehangolásának áttekinthető ismertetésére egy-egy célterületen. Erre a dokumentumban néhol kísérletet tettek a tervezők, azonban a tervezetnek ezek a pontjai hiányosak és pontatlanok. Ennek hiányában, és mivel a többi OP tervezet egyelőre nem elérhető, előfordulhat, hogy az EFOP tervezői számára olyan kommenteket, kritikát is megfogalmazunk, melyeket lehet, hogy a többi OP beavatkozásai kezelnek. Az EFOP tervezete szerint az Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia célkitűzései meg kell jelenjenek minden szakpolitikai területen a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Ezzel szemben a dokumentum nem fejti ki a fejlesztéspolitikai eszközök, valamint a párhuzamosan formálódó szakpolitikák összehangolásának módját, ami különösen aggályos a társadalmi felzárkóztatás területén, ahol az elmúlt években számos területen a fejlesztéspolitika és a releváns közpolitikák nem szinergikus célokat követtek. Az EFOP tervezet hivatkozik számos releváns fejlesztési stratégiára (138. oldal az EFOP-ot megalapozó szakpolitikai stratégiai dokumentumok, 143. oldal - az ex-ante kondicionalitás alatt felsorolt stratégiai dokumentumok), de nem mutatja be ezen stratégiák szinergiáját az EFOP-ban tervezett fejlesztésekkel. A dokumentumban a tervezett fejlesztések cél- és eszközrendszerének kidolgozottsága fejezetenként nagyon eltérő szintű. Vannak prioritások, célok, amelyek keretében a tervezet majdhogynem konstrukció szintű beavatkozásokat, intézkedés leírásokat tartalmaz (pl. a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférést támogató eszközök és alkalmazások), míg más fejezetek kidolgozatlanok, csak általános társadalmi, fejlesztési célokat definiálnak, a beavatkozások irányának, tervezett eszközeinek meghatározása nélkül (pl a diszkrimináció elleni küzdelem, az oktatási szegregáció csökkentése, a köznevelési rendszer méltányosságának növelése) A legtöbb prioritáshoz tartozó indikátorok kidolgozatlanok, a tervezett beavatkozások eredményes megvalósulásának mérésére alkalmatlanok, a megjelölt adatforrás nem megfelelően definiált. A tervezetben az esélyegyenlőség horizontális szempontjának érvényesítésére vonatkozó szövegrészek kidolgozatlanok, a es időszakban elindult esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika feltétel- és eszközrendszerének következetes alkalmazása nem biztosított tovább, ugyan a fogalom említve van a tervezetben. A hátrányos helyzetű célcsoportok esélyegyenlőségének előmozdítását célzó települési esélyegyenlőségi programoknak általánosan, a település méretétől és fejlettségétől függetlenül meg kellene valósulni, a fejlesztéspolitikának pedig felelőssége, hogy a támogatásokat csak az esélyegyenlőségi programokkal összhangban engedje felhasználni. Ehelyett a helyi esélyegyenlőségi programok megvalósításának támogatását a leszakadó térségek területi hátrányainak csökkentésére tervezett legfontosabb eszközként írja le a tervezet, ami értelmezhetetlen. Hiányoznak a szegregáció csökkentését célzó konkrét intézkedések a köznevelési intézkedésekből, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság mind a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról alkotott véleményében, mind pedig a 2013-mas ország specifikus ajánlásaiban kiemelt feladatként jelölte meg az oktatási szegregáció elleni hatékony fellépést Magyarország számára. Részletes megjegyzések 6. odal - A roma nők kedvezőtlen foglalkoztatási helyzete összefügg az alacsony iskolázottsággal és a nem megfelelő képzettséggel, illetve a többszörös etnikai és nemi alapú diszkriminációval. (az etnikai és nemi alapú diszkrimináció kimaradt a szövegből).

3 6. oldal - Társadalmi kohézió erősítése, a társadalmi bizalom és a fiatalok társadalmi szerepének megerősítése cél alatt nem világos, hogyan kapcsolódik ehhez a problémaelemzéshez a népesedési probléma illetve a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási helyzete. Ebben az egész részben a célmeghatározás és a tervezett intézkedések csak közvetetten állnak kapcsolatban. 6. oldal A szegénységben élők számának csökkentését szolgálja továbbá a GINOP munkahelyek teremtésével, s a foglalkoztatás bővítésével.. Ezzel szemben a oldalon található táblázat, amely az EFOP és a többi OP kapcsolatát mutatja be, egyetlen kapcsolódási pontot mutat ezen a területen, a szociális gazdaság fejlesztését ERFA eszközökkel. Más foglalkoztatás bővítő intézkedés a táblázatból nem derül ki. Különösen aggályos, ha a kormányzat a foglalkoztatás fejlesztésére szánt források legnagyobb részét az eddigi sajtóhírek alapján a kis- és középvállalati szektor fejlesztésére tervezi elkölteni, ha ezek a támogatások nincsenek összehangolva a foglalkoztathatóság javítását és a társadalmi befogadás növelését elősegítő beavatkozásokkal. Az EFOP-ban tervezett fejlesztésekkel és a hazai munkaerőpiaci programokkal való összhang megteremtése bizonytalanná teszi a GINOP-ban tervezett gazdaság-fejlesztési források eredményességét a foglalkoztatási helyzet javítására. 10. oldal A Jó Állam megerősítése prioritás alatt szerepel hogy Általános jelleggel célzottabbá és eredményesebbé kell tenni a társadalmi hátrányok csökkentésére irányuló állami beavatkozásokat, s javítani a kormányzati beavatkozások nyomonkövetésére szolgáló eszközrendszert. E két megjelölt rendkívül fontos célhoz azonban a továbbiakban az EFOP tervezete nem ír le beavatkozási pontokat, nem azonosít fejlesztési eszközöket. Hatékony eszközrendszer és az állami intézmények monitorozó és ellenőrző szerepkörének összehangolt érvényesítése hiányában nem biztosítható, hogy a célzott kormányzati beavatkozások hatékonyan csökkentik a hátrányokat, illetve, hogy általában az országos, területi és helyi közpolitikai döntések és fejlesztési tervek az esélyegyenlőség előmozdítását szolgálják, és hosszú távon nem növelik az esélykülönbségeket oldal Az EFOP kapcsolódása az országspecifikus ajánlásokhoz, a pozíciós papírhoz és az EU2020-hoz: A pozíciós papír társadalmi befogadás előmozdításával és szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó tematikus céljainál bemutatott konkrét célkitűzésekből az EFOP a táblázat alapján csupán néhányra reagál. Kimaradtak az alábbi célkitűzések: A kiszolgáltatott helyzetű csoportok köztük a romák aktivitási rátájának növelése az egyéni támogatás erősítésével, tanácsadással, iránymutatással és az általános és szakképzéshez való hozzáférés biztosításával, beleértve az e-tanulás alkalmazását. Az alapvető egészségügyi, szociális és egyéb kulcsszolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása. Munkahelyteremtés, életszínvonal-emelés a vidéki területeken közösségi szinten irányított helyi fejlesztések stratégiái révén és megvalósításuk által. Annak biztosítása, hogy az aktiválási és a hatékony képzési elemek erősítése révén a közmunkaprogram mérföldkő lehessen a tartós munkanélküliség és a munkaerőpiacon való aktív jelenlét között. Az aktív befogadás területéhez tartozó célkitűzések elhagyása olyan konstrukciókhoz és projektekhez fog vezetni, amelyek illeszkednek ugyan a felzárkóztatás filozófiájához, de nem teremtenek reális alternatívát a (mély)szegénységből való kitörésre. Ezekre a célkitűzésekre az EFOPnak reagálnia kell (a GINOP-ban legfeljebb kísérő intézkedések lehetnek). - A hátrányos megkülönböztetés és kirekesztés minden formájának megakadályozása és az ellene való küzdelem, antidiszkrimináció. Az EFOP célkitűzési között szerepel a diszkrimináció elleni küzdelem és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése. Valós, ezt a célt érdemben támogató beavatkozást azonban nem terveztek (az ezen

4 cél alatt tervezett intézkedések legjobb esetben a társadalmi szemléletformálást képesek csekély mértékben befolyásolni.) - A korrupció leküzdése a korrupció csökkentése, mint cél, valamint egyes eszközök megjelennek a dokumentumban, ezek azonban nem érintik a korrupció legfontosabb okait és nem jelentenek hatékony fellépést a korrupció szerteágazó folyamatai ellen. - A verseny javítása a közbeszerzés terén a dokumentum nem tervez sem ilyen irányú célt, sem beavatkozást. - A közpénzek felhasználása során az átláthatóság, feddhetetlenség és kiszámíthatóság javítása - ez a cél megjelenik a jó állam tengelynél, azonban releváns beavatkozásokat, intézkedéseket (a közfeladatot ellátók tájékoztatásán túl) nem terveztek oldal: Az EFOP más OP-kal való összefüggését jelző táblázat hiányos, több a tervezet szövegéből kiolvasható összefüggés nincs jelölve benne (pl. a tervezett ITI összehangolt beavatkozásai) oldal A forrásallokáció indoklása elnagyolt, nincs alátámasztva adatokkal még azon a néhány területen sem, ahol utal ilyesmire (pl. a időszak tapasztalataira alapuló költségbecslés, a kiinduló és a 2020-ra elérendő indikátorok eltérése). Legfőképpen nincs indokolva, hogy az EFOP részesedése a teljes 7 éves támogatási keretből miért mindössze 10%, míg a között a TÁMOP és a TIOP részesedése meghaladta a 20%-ot. 25. oldal program specifikus eredményindikátor tábla 1 indikátort tartalmaz, nem reflektál a fentebb meghatározott számos kitűzött speciális célkitűzésre és alcélra. 29. oldal - ugyanez vonatkozik az output indikátor táblára. 30 oldal A tervezett beavatkozási irányokkal és célokkal maximálisan egyetértünk, és üdvözöljük, hogy ezek hangsúlyos beavatkozási pontjai az EFOP-nak: folyamatos szakmai jelenléten alapuló integrált programok megvalósítása a leghátrányosabb helyzetű térségekben és a nyomortól sújtott településeken, valamint a leszakadó településeken és szegregálódott településrészeken. Kiemelt jelentőségű a között megkezdett, a szegregátumok integrációját célzó komplex programok folytatása és lépcsőzetes kialakítása a személyes támogatásoktól olyan lakhatási elemek biztosításáig, amelyek lehetővé teszik a telepfelszámolást vagy a teleprehabilitációt. A kiemelt rész helyett javasolt: olyan szolgáltatások biztosításával, amelyek lehetővé teszik a szegregátumokban élők társadalmi mobilizációját, integrált lakókörnyezetbe kerülésüket, ezzel párhuzamosan a telepek felszámolását. 30 oldal 2. BERUHÁZÁSI PRIORITÁS - A rászoruló városi és falusi közösségek fizikai rehabilitációjának és gazdasági fellendülésének támogatása alatt megjelenő konkrét fejlesztési célok a részletesen meg nem határozott - felzárkóztatást támogató infrastrukturális fejlesztés, integrált területi fejlesztések, telepfelszámolás, közösségi terek kialakítása valamint az önkéntes és civil aktivitás fokozása. A dokumentum nem fejti ki, hogy ezek a fejlesztési célok hogyan, milyen fejlesztési eszközök révén járulnak hozzá a megcélzott közösségek gazdasági fellendülésének támogatásához, mint az egyik fő célhoz. Fontos lenne látni, hogy a nagyobb léptékű a fejlesztéspolitika zászlóshajóiként emlegetett - gazdaságfejlesztési programokhoz milyen módon fognak illeszkedni ezek a beavatkozások, illetve, hogy az EFOP-ban és a GINOP-ban tervezett programok együttesen milyen hatékonysággal fogják szolgálni a rászoruló városi és falusi közösségek gazdasági fellendülését.

5 31. oldal - Az eredményindikátorok tábla csak egy indikátort tartalmaz (Lakhatási programokkal érintett szegregátumok száma), ennek 2012-es bázis indikátora a táblázat szerint 0. Ezzel szemben között legalább két megvalósult telepfelszámolási program volt, amely számos szegregátumot érintett (annak ellenére, hogy ezeknek csak a szociális szolgáltatási elemeit finanszírozták EU-s források, a lakhatási rész költségvetési forrásból ment, a tapasztalatok relevánsak). A többi intézkedésnek nincs indikátora. 33. oldal A közösségi terek révén a befogadást elősegítő, társadalmi aktivitást és a társadalmi kohéziót elősegítő partnerségek alakulnak, esélyegyenlőség-elvű foglalkozások, továbbá a közösségi kreatív alkotást és egyéb önkifejezési eszközök fejlesztését elősegítő programok valósulnak meg a tervezet nem fejti ki, a közösségi terek létrehozása hogyan biztosítja a tervezett hatásokat. 34. oldal Az output indikátor táblázat egyetlen indikátort tartalmaz, annak adatai is hiányosak. 39. oldal A dokumentum mutassa be, az EFOP aktív befogadás célkitűzés beavatkozásai hogyan felelnek meg a bizottsági ajánlás aktív befogadás meghatározásának (hátrányos helyzetű csoportok foglakoztathatóságának/foglalkoztatási rátájának javítása, minimáljövedelmi rendszerek javítása, aktív munkaerő-piaci politikák és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása), valamint hogy az EFOP-ban tervezett intézkedések hogyan függnek össze a párhuzamosan ható közpolitikai intézkedésekkel (pl. a minimáljövedelmi rendszerek alakulása) oldal - Az indikátor táblázat minden indikátornál 0-t ad meg 2013-as bázis adatnak, annak ellenére, hogy a as időszakban számos fejlesztési program keretében és azon kívül is történtek olyan beavatkozások, amelyek eredményei az itt feltüntetett indikátormutatókba tartoznak. 42. oldal A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatási aránya Magyarországon rendkívül alacsony, 23%. A fogvatartottak közel fele volt munkanélküli a börtönbüntetés előtt. A fogvatartottak 75%-a rendelkezik legfeljebb 8. általános iskolai végzettséggel, nincs tanult szakmája, szakképesítése. A dokumentum egészítse ki a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett csoportok foglalkoztatottsági adatait a megváltozott munkaképességű és a fogvatartottakra vonatkozó adatokon túl a többi releváns csoporttal. 42. oldal A nyitott tanulási központok hálózatán kívül a dokumentum említse meg az egyéb működő, foglakoztathatóságot javító fejlesztő szervezeteket, intézményeket, vagy indokolja meg, miért ezt a hálózatot tekinti kiterjesztendő, kitüntetett modellnek. 42. oldal a romák munkaerőpiaci integrációjának egy lehetséges, de nem elégséges és kizárólagos eszköze a foglakoztatásba ágyazott képzés, ezen belül is a közszolgáltatásokban való foglalkoztatás, ennél sokkal szélesebb körű és változatosabb eszközrendszerre van szükség. 43 oldal - Az Aktív közösségi partnerségek fejlesztése cél alatt nem indokolt az intézkedéseket ennyire leszűkíteni: lakóközösségi programok, lakótelepi információs és szolgáltató irodák fejlesztését, további elterjesztését, közösségi kezdeményezések támogatását és szakemberek alkalmazását, illetve közösségfejlesztési módszertan kifejlesztését. Egyrészt hasonló program most van megvalósítás alatt, még nem ismert eredményekkel, hatékonysággal, másrészt sem módszertanilag, sem lakhatási forma szerint nem indokolt az intézkedés ilyen szintű limitálása. 44. oldal - Önkéntesség fejlesztése az egészségfejlesztés kulcsterületein, különösen a fizikai aktivitás terén. Az önkéntesség, az aktív polgárság egyik legjellemzőbb előfordulási színterét ez a szegmens

6 jelenti. Nem érthető a cél, és hogy ez miért önálló intézkedés az önkéntesség fejlesztése intézkedés mellett. 44. oldal - A dokumentum indokolja meg, a beavatkozások célcsoportját miért így definiálja: gyermekek, fiatalok, tartósan munkanélküliek, hátrányos helyzetű csoportok. Mind az önkéntes tevékenységbe bevonható, mind az önkéntes tevékenységek célcsoportjaként definiálható társadalmi csoportok köre ennél sokkal szélesebb. 44. oldal - A Hátrányos helyzetűek, fogyatékos személyek és romák bevonása a társadalmi folyamatokba és a befogadás elősegítése, esélyegyenlőség javítása intézkedés indoklásaként az előítélettel sújtott társadalmi csoportok felsorolásából kimaradtak a romák, miközben a célmeghatározásban az egyik kiemelt csoport. A problémaelemzés számos, előítélettel sújtott csoportot sorol fel, és számosat kihagy a felsorolásból, anélkül, hogy ezt a diszkriminációval kapcsolatos adatokkal támasztaná alá. Nem indokolt a társadalmi befogadás és az esélyegyenlőség támogatásának célja keretében a bűnelkövetés és az áldozattá válás megelőzésének kiemelt kezelése, a fogyatékos személyek egészségügyi ellátásának fejlesztése. Ezzel szemben hiányoznak a többségi társadalom befogadó attitűdjét érdemben befolyásoló tevékenységek, a hátrányos helyzetű csoportokat valóban aktív társadalmi szerepre motiváló elemek és szélesebb értelemben vett esélyegyenlőséget biztosító intézkedések. 44. oldal Mit takar a közösségi bérház fogalma? Mit ért a tervező a visszailleszkedést segítő innovatív szolgáltatásokon, melyek a stigmatizált személy családtagjainak nyújtanak hosszú távú segítséget? 45. oldal Társadalmi szemléletformálás antidiszkriminációs programokkal, romák médiumokban történő foglalkoztatása cél alatt nem indokolt a romák és a migránsok médiareprezentációját egy intézkedés alatt említeni, mind a célcsoport, mind a velük szemben megjelenő előítéletek nagyon különbözőek, valamint a romák médiamunkásként való alkalmazása a romákkal szembeni sztereotípia csökkentésére alkalmas eszköz, a migránsok megítélését nem befolyásolja. 46. oldal A kulturális befogadást erősítő, interkulturális és közösségi programok hatékony eszközei a társadalmi befogadásnak, de a diszkrimináció elleni küzdelemhez nem elégségesek. Az intézkedéscsomag elnevezésében szerepel az antidiszkrimináció, eszköztárában viszont elsősorban a szemléletformálás jelenik meg. A dokumentum vagy tegye egyértelművé, hogy ez az intézkedés csomag csak a szemléletformálást célozza, vagy kerüljenek bele a diszkrimináció elleni fellépést hatékonyan támogató eszközök, mint pl a jog- és érdekvédelem támogatása, az érintettek tudatosságának erősítése, a jogérvényesítés hatékonyságának emelése stb. Javasoljuk Az esélyegyenlőségi politikák érvényesítése, valamint az antidiszkriminációs törvény hatékony végrehajtása (HU2004/IB/SO01-TL, Átmeneti Támogatás projekt) eszközrendszerének áttekintését a diszkimináció ellenes intézkedések hatékony támogatása érdekében. A diszkrimináció valóban a roma kisebbséggel szemben a legerősebb és legkiterjedtebb, de számos más társadalmi csoportot is jelentősen érint, pl. fogyatékkal élők, migránsok, a többségtől eltérő szexuális orientációjú emberek, stb. A dokumentum tegye egyértelművé és indokolja meg, ezen belül miért kizárólag a romákkal szembeni diszkriminációt érintő problémákat említi (bár azokra sem tervez hatékony intézkedéseket). A valós diszkrimináció ellenes intézkedések hiánya azért is kiemelten fontos, mert a dokumentum az integrált területi beruházás alatt ( oldal) is hivatkozik az EFOP által biztosított diszkriminációt oldó intézkedésekre a Területi és lakhatási hátrányok felszámolása elnevezésű integrált beruházásban.

7 47. oldal Az intézkedés célcsoportja éves fiatalok, ezzel szemben az intézkedéscsomag érinti az óvodai, iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat, így a célcsoport a 3-11 éves gyermekekre is ki kell terjedjen oldal - Output indikátorok az indikátorok a tervezett beavatkozásoknak csak egy töredékére reflektálnak. Az antidiszkiminációs programok számát indikátorként jelöli, ezzel szemben nem tervez valós antidiszkriminációs programokat (részletesebben lásd feljebb) 50 oldal Az indikátortábla egyetlen mutatót tartalmaz, amely nem tükrözi a tervezett célok és alcélok rendszerét, valamint objektíven nehezen mérhető eredményre épít. (Kedvező eredmény: a résztvevők öngondoskodási készsége javul, vagy bekapcsolódnak képzési, egészségügyi, munkaerőpiaci programokba.) Javasoljuk több és objektíven mérhető indikátorok tervezését. 54. oldal A kapcsolódó as tapasztalatokba javasolt bevenni a DDOP-4.1.2/B-12, ÉAOP /C-12, ÉMOP-3.1.1/B-12 Lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása című konstrukciókat. 55. oldal - Az indikátortábla csak két mutatót tartalmaz, amely nem tükrözi a tervezett intézkedések rendszerét. 56. oldal - A születéskor várható élettartam mögötti problémaelemzés felületes és hiányos, így az erre épülő intézkedések sem érik el a megfelelő komplexitást. A dokumentum szerint: A születéskor várható átlagos élettartam elmarad az ország gazdasági teljesítménye alapján elvárható értéktől, aminek az oka a lakosság kedvezőtlen életmódjára viszavezethető rossz egészségi állapota, ennek megfelelően a beavatkozást elsősorban az egészségműveltség fejlesztésével egészség kommunikációval szemléletváltást célzó programokkal, továbbá a fizikai aktivitás növelésével kell változtatni. Javasoljuk a probléma árnyaltabb elemzését, az alacsony várható élettartam és a kedvezőtlen életmód mögötti számos tényező feltárását és ennek megfelelően sokrétűbb beavatkozás tervezését. A fenti mondat azonos megfogalmazásban szerepelt az Országos Fejlesztési Koncepcióban, amit 2013 januári véleményünkben már kifogásoltunk. A minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, mint célkitűzés sok helyen megjelenik a tervezetben. A szociálisan hátrányos helyzetű, és első sorban a mélyszegénységben élő emberek egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és az egészségi állapotának javulására tervezik az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, preventív szűrőprogramokat, illetve az egészségügyi intézményi kapacitások és a népegészségügyi hálózat fejlesztését, azonban a hozzáférést az egyén oldaláról akadályozó tényezők figyelmen kívül maradnak: Az elmúlt években tovább nőtt a mindenféle ellátásból kiesettek száma, akik az egészségügyi jogviszonyukat is elveszítették. A járóbetegellátás infrastruktúrájának fejlesztésével és a szűrésekkel sem biztosított, hogy a kistelepülésen és tanyán élő, minimál jövedelemmel rendelkező betegek rendszeresen igénybe tudják venni a szakorvosi ellátást. Az üres háziorvosi és gyerekorvosi praxisok betöltésére, az alapellátáshoz való hozzáférés biztosítására is sürgető szükség lenne oldal Az EFOP tervezete 23 specifikus célt/intézkedést jelöl meg a közszolgáltatások minőségi fejlesztése és a szolgáltatások hozzáférésének javítása célkitűzés alatt. Ezek indokoltságának alátámasztása hiányzik. Úgy tűnik, mintha minden ágazat máshonnan kimaradt fejlesztési igényei lennének itt listázva. A beavatkozás koherenciája mellett kérdéses az is, hogy a 23 féle intézkedésre jut-e majd megfelelő forrás. 61. oldal A dokumentum nem definiálja az aktív befogadást támogató intézményeket.

8 64. oldal. - Az indikátortábla csak két mutatót tartalmaz, amellyel nem mérhető a tervezett nagyszámú intézkedés eredményessége. 65 oldal A szociális gazdaság fejlesztésére szánt kísérleti programokra a programozási időszakban, leginkább annak végén jelentős forrásokat biztosított a kormányzat. A Magyarországon támogatott kísérleti programok (és a magyar szabályozási környezet is) jelentősen eltérnek a szociális gazdaságnak a tervezet 18. célja alatt hivatkozott EU-s koncepciójától. Fontos lenne az elindult programok értékelését elvégezni, gazdasági és társadalmi hatásait elemezni, mielőtt azok multiplikálása megtörténik. Javasoljuk, hogy a dokumentum indokolja, hogy a roma vállalkozásokat miért tartja a szociális gazdaság részének, ezt mivel támasztja alá. Indokolja, a roma vállalkozásfejlesztő központ kialakítása miért a szociális gazdaság fejlesztése intézkedéscsomag része. 68. oldal A 19. Területi hátrányok megelőzése, az egymást erősítő elmaradottságot konzerváló folyamatok megtörése cél alatt egyetlen intézkedésként a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtásának és továbbfejlesztésének segítését tervezték. Szükséges lenne, hogy a tervezet részletezze, milyen módon tervezi támogatni a helyi esélyegyenlőségi programok végrehajtását. A dokumentum mutassa be, a helyi esélyegyenlőségi programok hogyan felelnek meg a közösségek szintjén tervezett helyi fejlesztési stratégiáknak és ezek végrehajtása hogyan fogja tudni megtörni a területi hátrányokat, az erősödő elmaradottságot (ahogy azt a tervezetben ígérik). A Terület- és településfejlesztési OP-ban (TOP), a GINOP-ban és a Vidékfejlesztési Programban a területi hátrányok csökkentésére tervezett intézkedésekkel való összefüggések sem itt, sem a 14. oldal táblázatában nincsenek megjelenítve. Ezek hiányában értelmezhetetlen, megalapozatlan az állítás, hogy a 19. beavatkozás a területi hátrányokat csökkenti oldal Nincsenek összhangban a tervezett beavatkozások és az indikátorok. Míg a beruházási prioritás tervezett eredményeinek elemzésében ( oldal) kiemelt szerepet kap az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, a befogadó köznevelési rendszer, a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztése, az intézkedéscsomag összességében főben határozza meg a fejlesztett intézményekben tanulók és hallgatók számát, melyből mindössze 6000 a hátrányos helyzetű diákok tervezett száma, vagyis az összes érintett személy 6.3 %-a, amely arány nem tükrözi a fentebb leírt célkitűzéseket oldal A tervezet tartalmazza, hogy Az infrastrukturális fejlesztéseknél a tartalmi fejlesztésekkel összehangolt esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitikát szükséges érvényesíteni, amely révén biztosítható a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szegregáció-mentes és egyenlő esélyű oktatása. Azonban az esélyegyenlőség-elvű támogatáspolitika megvalósításának módját, eszközeit, feltételeit az új köznevelési rendszerben nem ismerteti a tervezet. Hiányoznak a szegregáció csökkentését célzó konkrét intézkedések, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság mind a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról alkotott véleményében, mind pedig a 2013-mas ország specifikus ajánlásaiban kiemelt feladatként jelölte meg az oktatási szegregáció elleni hatékony fellépést Magyarország számára. 76. oldal: Üdvözlendő, hogy a tervezetbe bekerült az indokolatlan versenyeztetés helyett a fejlesztési szükséglet alapú normatív finanszírozás alkalmazása a köznevelési intézményeket érintő fejlesztések vonatkozásában. (Bár ennek garanciális feltételeit egyelőre nem látjuk biztosítottnak a köznevelési intézmények irányítási rendszerének jelenlegi állapotában).

9 78. oldal: A dokumentum indokolja meg a Közszolgálati egyetem ingatlanfejlesztésének kiemelt támogatását. A projekt finanszírozási igénye nem ismert, de nagyprojektként való nevesítéséből eredően minimum 50 millió EUR, hozzávetőlegesen 14 milliárd forint, ami minimálisan a teljes hétéves EFOP keret 1,9 %-a oldal A 22. intézkedés alatt szerepel A köznevelési rendszer hátránykompenzációs szerepének erősítése, az egyenlő bánásmód követelményének fokozottabb érvényesítéséhez, interkulturális, tudatos életpálya-építési, életviteli és munkavállalói kompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulás, illetve hogy csökken a köznevelési rendszerben meglévő szegregáció mértéke. Ezekhez a célokhoz rendelve konkrét intézkedések (és indikátorok) nem azonosíthatók a tervezetből. Az intézkedésben felsorolt köznevelési intézményrendszerre vonatkozó ágazati és intézményirányítási és tartalmi, módszertani fejlesztések elsősorban a megváltozott szabályozási környezetben megjelent követelményeknek való megfelelést szolgálják. További kifejtést igényelne, hogy ezek hogyan fognak hozzájárulni az oktatási rendszer eredményességének és méltányosságának növekedéséhez, és a vállalt indikátor értékek teljesüléséhez (az országos kompetencia mérési eredmények javulásához). 87. oldal - A 4. alintézkedés leírásában (Korai iskolaelhagyás csökkentése..) csak a célok vannak listázva, a tervezett beavatkozások és azok feltételei teljesen hiányoznak oldal - A neveléshez és képzéshez való hozzáférés biztosítása a nem formális és informális tanulási formákon keresztül intézkedés részletesebben kidolgozott, mint a köznevelési intézményrendszert érintő fejlesztési tervek. Jelentős mértékű a hangsúlyeltolódás a köznevelési intézmények és az informális és nem formális tanulásnak teret adó programok, szolgáltatások között az esélyteremtő és hátránykompenzáló szerepükben, amivel nem értünk egyet. Ugyanakkor a tervezetben az informális tanulás fogalom értelmezése néhol eltér a nemzetközi gyakorlatban bevett jelentésétől oldal Az Adminisztratív terhek komplex csökkentése és átláthatóság növelése cél alatt a dokumentum tervezi a közpénzfelhasználás átláthatóságának növelését, ennek részeként a pénzügyi egyszerűsítést és a pályázati kiírások jobb koordinációját, azonban ilyen irányú fejlesztésekről a későbbi konkrét intézkedéseknél nem tesz említést oldal A korrupció megelőzése és az átláthatóság növelése alcél alatt elsősorban szervezeti képzéseket, az integritásitányítási rendszer kiterjesztését, etikai kódexek fejlesztését és a bejelentővédelmi rendszer fejlesztését tervezi a dokumentum. A korrupció valós csökkentése érdekében ennél hatékonyabb és szélesebb körű intézkedésekre van szükség pl. átlátható döntési mechanizmusok, valós konzultációs mechanizmusok jogszabályok, közpolitikák és tervezési dokumentumok esetén -, amelyek tervezésénél indokolt lenne a korrupció területén jártas szakemberek és civil szervezetek bevonása oldal A dokumentum említi az érdekeltek és végfelhasználók bevonását a jogszabályok kidolgozásába. Javasoljuk valódi konzultatív mechanizmusok bevezetetését nem csak a jogalkotásban, hanem közpolitikák, stratégiák és fejlesztési tervek esetében is, valamint a konzultációban részt vevő partnerséget kiterjeszteni az érdekelteken és a felhasználókon túl a civil szervezetekre és a nem államigazgatásban dolgozó szakértőkre oldal - A technikai segítségnyújtás tengely eredménymutatója a hatékonyan és eredményesen felhasznált fejlesztési források aránya. Ennek erősítése érdekében a TA tengely biztosítja az OP lebonyolításával kapcsolatos feladatok megvalósítását, azonban sem a TA tengely,

10 sem az EFOP egyéb intézkedései nem célozzák a hátrányos helyzetű csoportok illetve azokat képviselő, sokszor kapacitáshiányos szervezetek fejlesztését, a forrásokhoz való hozzáférés és a források eredményes felhasználásának erősítése érdekében. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok uniós forrásokhoz való hozzáférésének erősítése a forráselosztási rendszer adminisztratív könnyítése, kapacitásfejlesztő intézkedések valamint a fejlesztés- és projekttámogató szolgáltatások együttes működtetésével lehetséges. Javasoljuk az EFOP céljai közé bevenni a hátrányos helyzetű csoportok fejlesztési forráshoz való hozzájutásának és eredményes hasznosításának megkönnyítését és ehhez megfelelő módszertannal tervezett projekttámogató intézkedéseket tervezni oldal A Területi és lakhatási hátrányok felszámolása elnevezésű integrált területi beruházás megvalósításához a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, továbbá az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program közvetlenül, míg a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program és a Vidékfejlesztési Program közvetve, egyes intézkedéseikkel járul hozzá. Sem az említett beruházás, sem a négy OP ilyen mértékű összekapcsolódása nem jelenik meg a oldalon található Az EFOP kapcsolata más operatív programmal elnevezésű táblázatban oldal. - A dokumentum adjon számot a 2013 júniusában tartott szakmai fórumokon zajló egyeztetés eredményéről majd a későbbiekben a három ezt követő konzultációs mechanizmus eredményeiről is (amiről a 2013 júliusi verziójában múlt időben számol be a dokumentum, holott még csak tervezett folyamatok). Tegye elérhetővé a társadalmi partnerek javaslatait és kritikáit illetve ezek beépülését vagy elutasítását a dokumentumba oldal A dokumentum mutassa be a társadalmi partnerek bevonását és a konzultáció eredményét a hivatkozott az EFOP-ot megalapozó szakpolitikai stratégiai dokumentumok tervezésében oldal A dokumentum fejtse ki, hogy a global grant alkalmazása egyes egészségügyi, közoktatási, társadalmi befogadási, ifjusági és szociális fejlesztéseknél, ahol állami fenntartásban működnek a fejlesztésben érintett intézmények. hogyan felel meg az ESF szabályozás 6.1 bekezdésének, amely a partnerek bevonása cél alatt az alábbiak szerint definiálja a global grant célját A szociális partnereknek és más érdekelt feleknek különösen a nem kormányzati szervezeteknek az operatív programok végrehajtásába globális támogatások formájában történhet oldal - Az ex-ante kondicionalitás alatt a dokumentum a marginalizált roma közösségek integrációja feltételt teljesültnek tünteti fel. A dokumentum ismertesse, milyen módon teljesült ez a feltétel: az NTFS-ben tervezett célokhoz hogyan járulnak hozzá a tervezett EFOP (és más OP) fejlesztések. Az EUs fejlesztések, a közpolitikai intézkedések és hazai programok között az NTFS stratégiai keretrendszerében hogyan biztosított a szinergia oldal - A dokumentum ismertesse, hogy az ex-ante kondicionalitás alatt felsorolt hét stratégiai dokumentum elkészülése, társadalmi egyeztetése majd véglegesítése során esetleg felmerülő javaslatok hogyan fognak beépülni az EFOP-ba. Az ilyen módon megváltozó EFOP tervezet hogyan kerül újabb társadalmi egyeztetésre, tekintettel arra, hogy az EFOP társadalmi egyeztetésének utolsó tervezett időpontja 2013 októbere, míg több ex-ante stratégia elfogadását az EFOP hivatalos benyújtásáig tervezi a Kormány. A korai iskolaelhagyás stratégiájának elkészítését az EFOP Európai Bizottság általi jóváhagyásáig tervezi. A korai iskolaelhagyás stratégia szakmai és társadalmi nyilvánossága, partneri egyeztetése és az EFOP és a többi OP vonatkozó intézkedéseinek illesztése hogyan biztosítható ilyen ütemezés mellett?

11 146- oldal. A dokumentum fejtse ki, hogyan tervezi biztosítani, hogy minden beavatkozásánál kötelező érvényre juttatni az esélyegyenlőség követelményét és a megkülönböztetés mentességet. - A The guiding principles for the selection of operations (Article 87 (2) (b) (iii)cpr ) a következőket kellene hogy leírja: The types of procedures and other mechanisms envisaged to ensure the selection of uality operations contributing to the delivery of the specific objectives and achievement of the results; Ho the horizontal principles of e uality bet een men and omen, nondiscrimination, accessibility and sustainable development are taken into account in project selection. Ezzel szemben minden prioritásnál a következő egyen szöveg szerepel, amely nem ad választ a fenti kérdésekre: A beruházási prioritás keretében tervezett beruházásoknak minden esetben meg kell felelniük az általános kritériumoknak: költséghatékonynak kell lenniük, jövőbeni működtetésüknek pénzügyi és funkcionális tekintetben fenntarthatónak kell lennie, illetve biztosítaniuk kell a fejlesztés illeszkedését a szolgáltatásnyújtás komplex rendszerébe oldal A tervezet fejtse ki, hogyan fog az EFOP fellépni a nemek közötti esélyegyenlőség és a megkülönböztetés mentesség biztosítása, a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozása érdekében., mind célzott beavatkozásokkal, mind a horizontális elvek érvényesítésével. A tervezet részletezze, hogyan fogja értékelni a as időszakban a horizontális elvek érvényesülését a programokban és milyen módosításokat tervez a következő időszakra ezen elvek hatékonyabb érvényesüléséért. A tervezet szerint az EFOP szakmai célkitűzési is közvetlenül szolgálják a fenti célok teljesülését, ezzel szemben a dokumentum konkrét intézkedései között egyáltalán nem tesz említést például a vallási meggyőződésen és a szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni fellépésről, valamint az antidiszkriminációs cél alatt tervezett intézkedések nem irányulnak a megkülönböztetés elleni küzdelemre oldal A dokumentum fejtse ki, mit ért az esélyegyenlőség alatt a támogatások felhasználását elősegítő szolgáltatások teljes körű igénybevételének biztosításán oldal - A dokumentum fejtse ki, milyen eszközökkel tervezi elérni az esélyegyenlőségi célcsoportoknak a fejlesztési forrásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítását, hogyan tervezi ezen cél érvényesülésének értékelését a as időszakban, valamint az ezen cél megvalósulását gátló akadályok leküzdését oldal A dokumentum fejtse ki, mit ért konkréten az esélyegyenlőség érvényesítésének eszközei alatt szereplő esélyteremtés biztosításán oldal Az antidiszkrimináció célja alatt a dokumentum fejtse ki, hogyan tervezi érvényesíteni az egyenlő bánásmód elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint hogy a diszkrimináció elleni fellépést miért szűkíti le a roma célcsoportra. A roma célcsoporttal kapcsolatosan tervezett horizontális irányelvek ( azokra a hátrányokra célzunk, amelyekben a romák nagy számban érintezek, előnyben részesítjük a roma nemzetiségű személyeket, célzoz roma programokat indítunk, és rásegítő mechanizmusokat alkalmazunk annak érdekében, hogy a fejlesztések ténylegesen el is érjék a célcsoportot)

12 eredményt érhetnek el a fejlesztési források célzásában, de nem célozzák az egyenlő bánásmód megsértésének, a hátrányos megkülönböztetésnek a csökkentését oldal Kezdeményezések, amelyeknek célja az elvek érvényesítése a projektek kiválasztása és megvalósítása során alatt szükséges lenne az esélyegyenlőség biztosítása érdekében tervezett konkrét eszközök ismertetése. Minden esélyegyenlőségi célcsoport vonatkozásában mindössze annyi szerepel: a programszintű értékelésnek részét kell, hogy képezzék Ugyanakkor hiányoljuk a fejlesztések folyamatkövetésének megerősítését, valós szakmai monitoring biztosítását, mely során az esélyegyenlőségi vállalások követése is biztosított. Budapest,

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu

EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020. Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu EGÉSZSÉGÜGYI-SZOCIÁLIS INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Egészségügyi-szociális intézményeknek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 3 Az Operatív Programok szerkezete 4 Felsőoktatási pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27.

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége. Salgótarján 2013. Június 27. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program partnersége Salgótarján 2013. Június 27. A 2007-2013-as időszak általános tapasztalatai 2 A 2007-2013-as tapasztalatok beépítése Fenntartói szemlélet (pénzügyi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EMBERI ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSI OP ÉS RÁSZORULÓ SZEMÉLYEKET TÁMOGATÓ OP BEMUTATÁSA HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ EFOP tartalmi áttekintése Kiemelt beavatkozási irányok: a) társadalmi felzárkózás b) szociális

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2.

Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben. 2014. December 2. Hazai és európai szakpolitikai irányok a kisgyermekkori nevelésben SZEMINÁRIUM 2014. December 2. Helyzetelemzés - NTFS következtetései Oktatás Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben csökkenteni

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám

4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám 4798 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 49. szám A Kormány 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK

HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK Monitoring Bizottsági tagok felkészítése a fejlesztéspolitikai tevékenységükhöz kapcsolódóan 2015. június 3. HORIZONTÁLIS KAPCSOLÓDÁSOK GYENE GYÖNGYVÉR MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY A horizontális

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17.

2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. 2010. Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA

ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA ÖNKORMÁNYZATOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 4 Az Operatív Programok szerkezete 5 Önkormányzatoknak szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 14-i rendkívüli ülésére Tárgy: Komplex telep-program (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) című, TÁMOP-5.3.6-11/1 kódszámú felhívásra pályázat benyújtása Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Gál András osztályvezető

Részletesebben

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában

SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek. oktatásában SZOLIDARITÁS ÉS SZERKEZETVÁLTÁS: Az informális intézmények szerepe a roma gyerekek oktatásában Budapest, 2015. március 24. Stratégiai keretek - helyzetkép Oktatási rendszerünk nem képes megfelelő mértékben

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16.

TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására. MISKOLC 2010. november 16. TÁMOP 1.4.2.-007/2008-0001 projekt a fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzetének javítására MISKOLC 2010. november 16. V Á Z L A T Alapelvek A projekt célja A fogyatékosság értelmezése Projekt szolgáltatásai

Részletesebben

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában

Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Aktuális pályázati konstrukciók az oktatásfejlesztés szolgáltatában Bevezetés Uniós források a közoktatásban A támogatási rendszer Fejlesztési dokumentumok Rendelkezésre álló lehetőségek TÁMOP 3 TIOP 1

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS

ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEK 2014-2020 TÓTH TAMÁS FŐOSZTÁLYVEZETŐ SZABÁLYOZÁSI FŐOSZTÁLY 2014-2020 áltanos tervezési helyzete Tervezési folyamat OP-k első körös benyújtása az Európai Bizottságnak 2014.

Részletesebben

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B

SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B SZERVEZETI HATÉKONYSÁG FEJLESZTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERBEN TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK KIALAKÍTÁSA TÁMOP 6.2.5 B KONFERENCIA AZ EGÉSZSÉGESEBB EGÉSZSÉGÜGYÉRT 2015 06 30 TÁMOP-6.2.5-B-13/1-2014-0001

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten

Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Városrehabilitációs törekvések Pécs-Keleten Dr. Kovács Katalin Pécs MJV Polgármesteri Hivatala Természeti és Emberi Erőforrás Referatúra I. célcsoport: Mélyszegénységben élők és romák I. célcsoport: Mélyszegénységben

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001 RÉV projekt Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve:

VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program. neve: A Széchenyi 2020, az Új Széchenyi Terv és a Nemzeti Együttműködési Alap összefoglaló táblázata vállalkozások költségvetési szervek és nonprofit szervezetek részére VÁLLALKOZÁSOKNAK, NONPROFIT SZERVEZETEKNEK

Részletesebben

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium

Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei. Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Európai Uniós forrásokhoz való hozzájutás lehetőségei Farkas Attila szakmai főtanácsadó Szociális és Munkaügyi Minisztérium Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013 Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 6 Az Operatív Programok szerkezete 7 Költségvetési szerveknek szóló pályázatok az egyes

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK

KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK KÖNYVTÁRI INNOVÁCIÓ INNOVATÍV KÖNYVTÁRAK Sörény Edina vezető tanácsos Emberi Erőforrások Minisztériuma Könyvtári Osztály Budapest, 2012. július 13. TARTALOM Könyvtár és Innováció Kulturális fejlesztések

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály Budapest,

Részletesebben

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre

Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében kiírt TÁMOP- 3.1.4-12/2 Innovatív iskolák fejlesztése című pályázatban való részvételre Pásztó Városi Önkormányzat Általános Iskolája 3060 Pásztó, Nagymező út 36. 1 124/2012. A határozat elfogadása egyszerű szavazattöbbséget igényel. Javaslat Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt

TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001. A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt TÁMOP 2.2.1-12/1-2012-0001 A szakképzés és a felnőttképzés minőségének és tartalmának fejlesztése kiemelt projekt Build Up Skills Hungary projekt II. konferencia Budapest, 2013. március 8. Alapinformációk

Részletesebben

LEADER TERVEZÉSI FELKÉSZÍTŐ 2015. Loncsár Krisztina

LEADER TERVEZÉSI FELKÉSZÍTŐ 2015. Loncsár Krisztina LEADER TERVEZÉSI FELKÉSZÍTŐ 2015 Loncsár Krisztina MIT KÍNÁL A TÖBBI PROGRAM? LEGFONTOSABB KAPCSOLÓDÁSOK TOP GINOP EFOP (RSZTOP) KEHOP VP TOP Gazdaságfejlesztés leginkább a food-hub köré szerveződés és

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ

A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében. Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Beke Márton HROD Közösségi Társadalomfejlesztési Központ A közművelődési munka a fejlesztési források tükrében Fejlesztés(i)-források A társadalmi

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben