Könnyebb lesz a frakcióalakítás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Könnyebb lesz a frakcióalakítás"

Átírás

1 Könnyebb lesz a frakcióalakítás Az új Házszabály alapján főszabály szerint könnyebb lesz országgyűlési frakciót alakítani, azonban erre továbbra is csak a választásokon induló pártoknak lesz lehetősége, így például a ciklus közben alakultaknak nem. Az Alapjogokért Központ a hatályos és a most elfogadott új Házszabály összevetése során arra a megállapításra jutott, hogy míg az Országgyűlés létszáma majdnem megfeleződik, addig ennél nagyobb mértékben csökken a frakcióalakításhoz szükséges minimumlétszám. Ugyanis az eddigi 386 képviselőhöz képest 199 fog helyet kapni az új Országgyűlésben, azonban képviselőcsoportot a korábbi legalább 12 helyett már 5 képviselő is létrehozhat. Az új szabályozás ezen változtatás mellett azonban a választásokon önállóan induló pártok esetében megtartotta a 3 fős frakciókra vonatkozó kisegítőszabályt. Szintén megmaradt az a legitimációs célokat szolgáló, 2012-től már hatályos előírás is, mely alapján csak a választásokon magát megmérettető párt alakíthat képviselőcsoportot. A közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, de legalább 5 fős önálló képviselőcsoportokat is. Az Országgyűlés megalakulásakor ezen 5 főbe nem csak a szigorúan az adott párt színeiben induló jelölt, hanem bármely közös jelölt tartozhat, amennyiben csatlakozik az adott frakcióhoz. Emellett a közös listán induló, azonban önálló frakcióalakításhoz az Országgyűlés megalakulásakor még nem elég képviselővel rendelkező párt természetesen a továbbiakban is megkísérelhet képviselőcsoportot alakítani. A szükséges létszám ilyen esetben bármikor elérhető a korábban más frakcióhoz nem csatlakozó, de közös jelöltként bejutott képviselőkkel. A joggyakorlatnak kell azonban választ adnia arra a kérdésre, hogy ha az ilyen képviselő kilép a közös lista egyik pártja által alakított frakcióból, akkor részt vehet-e a lista egy másik pártjának frakcióalakításában, vagy függetlenné vált képviselőként egy, csak már létező képviselőcsoporthoz csatlakozhat. A korábbi alkotmányos szabályozáshoz képest előremutató változás, hogy az Alaptörvény immár egyértelműen rendelkezik az országgyűlési képviselőcsoportok működésének alapjairól: így rögzítésre került, hogy a képviselők joga de nem kötelessége országgyűlési képviselőcsoport alakítása. 1 A képviselőcsoport jelentőségét az alkotmányszöveg a képviselők tevékenységének összehangolásában jelöli meg, a frakcióalakítás feltételeinek meghatározását azonban a házszabályi rendelkezések körébe utalja. 2 A minap elfogadott új Házszabály a április 6-ai parlamenti választást követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján, azaz a választást követő harminc napon belüli, ma még ismeretlen időpontban lép hatályba. 3 Az új szabályozás reagál a legfontosabb változásra, a parlamenti létszám 386 főről 199 főre csökkenésére is. A jogalkotó a frakcióalakítási minimumlétszám szintjét a parlamenti, közel 48 százalékos létszámcsökkentés arányánál jóval nagyobb mértékben, 58 százalékkal csökkentette, azaz megkönnyítette a frakcióalakítást. Az önálló pártlistákon bejutó képviselőkre vonatkozó szabályok változatlan küszöbe mellett ez elsősorban a közös pártlistát állító pártok számára jelent könnyebbséget. Országgyűlési képviselőcsoportot a jövőben is a parlamenti választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők alakíthatnak. Főszabályként a jelenlegi 12 helyett már 5 képviselő is jogosult lesz frakcióalakításra, miközben megmarad a jelenleg hatályos kisegítő szabály, mely szerint 3 fő is alakíthat frakciót, ha az adott képviselők mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. A legalább 5 képviselő általi frakcióalakítás így a jövőben a közös listán induló pártok számára lesz fontos korlát. 1

2 Frakcióalakítás az Országgyűlés alakuló ülésén és azt követően A közös listán induló pártok tehát több forgatókönyv alapján alakíthatnak frakciót. Az új Házszabály feltételül mindössze annyit szab meg, hogy ilyen képviselőcsoport alakítására a közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők jogosultak. További vonatkozó szabály, hogy az adott frakció legalább 5, a párthoz tartozó képviselőből álljon. Ezek alapján a közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, de önálló frakciókat is. Utóbbi esetben természetesen nem feltétel, hogy a legalább 5 fős frakcióhoz valamennyi, az adott jelölő szervezet színeiben mandátumot szerzett képviselő csatlakozzon, azonban az igen, hogy az 5 fő az adott párthoz tartozzon. Az adott párthoz tartozónak a korábbi és az új Házszabály is azt a képviselőt tekinti, aki az adott párt tagja, vagy aki az adott párt akár közös jelöltjeként indult a választáson. Emellett az a független vagy függetlenné vált képviselő is párthoz tartozónak minősül, akinek csatlakozását egy már létező képviselőcsoport elfogadta esetükben tehát nem beszélhetünk arról, egy teljesen új frakció megalakításához részvételükkel hozzájáruljanak. 4 Így az Országgyűlés alakuló ülésén az a közös listán indult, de szó szoros értelemben csak 4 képviselővel rendelkező párt, mely önálló frakció alakítására törekszik, az ehhez szükséges hiányzó képviselőt csak a közös jelöltként mandátumot szerző képviselők közül hívhatja le. Függetlenként vagy más pártlistáról az Országgyűlésbe jutó képviselő tehát nem segítheti ki a frakcióalakítás kapcsán létszámhiánnyal küzdő pártot, tekintettel arra, hogy nem minősül az adott párthoz tartozónak kivéve azt az esetet, ha az illető az alakuló ülés napjáig belép az érintett pártba. Bár a képviselőcsoportokat a működéshez kapcsolódó előnyök miatt célszerű a ciklus elején megalakítani, a közös listán indult, azonban önálló frakció alakítására törekvő párt ha az alakuló ülésen a fentiek szerint nem járt sikerrel természetesen a továbbiakban is próbálkozhat frakcióalakítással. Ehhez továbbra is igénybe veheti a közös jelöltként mandátumot szerző képviselő segítségét, amennyiben az az alakuló ülésen nem csatlakozott más képviselőcsoporthoz. 5 Emellett adott esetben az is elképzelhető, hogy a közös listán induló és mandátumokhoz jutó két (vagy több) párt az alakuló ülésen még nem tud vagy akar közös frakciót alakítani, azonban önálló frakció alakításához sincs meg a szükséges létszám. Így az alakuló ülést követően ha semelyik más frakcióba sem léptek be képviselőik fuzionálhatnak és új, közös frakciót hozhatnak létre, hiszen azonos közös listáról jutottak be. Az viszont ilyen esetben az új szabályzás alapján nem egyértelmű, hogy egy, adott esetben 4 képviselős pártot kisegíthetnek-e úgy a közös listán szereplő, de egyéb képviselőcsoporthoz már csatlakozott másik párt képviselői, hogy eredeti frakciójukból kilépnek, és ezek után vesznek részt új frakció megalakításában. Azt a joggyakorlatnak kell majd eldöntenie, hogy az ilyen képviselőkre elsősorban a függetlenné váltakra vonatkozó frakcióalakítási tilalmat, vagy azt a szabályt kell vonatkoztatni, miszerint közös jelöltként az új frakciót megalakítani szándékozó párthoz tartoznak, így a frakcióalakításban részt vehetnek. A Központ álláspontja és egy utóbb benyújtott módosító javaslat szerint a kilépett képviselő tekintet nélkül а tagság megszűnésének módjára függetlennek minősül, és csak a 6 hónapos belépési tilalmat követően csatlakozhat egy már létező képviselőcsoporthoz. 6 A frakcióalakítás mellett lényeges kérdés a megszűnés esete is, melynek rendezőelve az új Házszabályban igazodik a frakcióalakításhoz. Így alapesetben megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 5, illetve 3 fő alá csökken, és akkor is, ha az adott frakció maga mondja ki megszűnését ilyen esetre vonatkozóan kodifikálásra került, hogy 2

3 a bejelentés tekintetében a frakcióvezető szava a döntő. Új megszűnési eset, amikor a frakció mögött álló párt szűnik meg: ez automatikusan magával vonja az adott képviselőcsoport megszűnését. A megszűnés bejelentésére a képviselőcsoport vezetőjének a korábbiakkal megegyezően három napja van: ezen türelmi időszakra vonatkozó előírást azonban az új Házszabályra vonatkozó határozati javaslat eredetileg csak az 5 fős szabály alapján megalakult frakciókra vonatkoztatta. Egy utóbb benyújtott módosító azonban időben korrigálta a kodifikációs hibát, kimondva, hogy a 3 fős frakció sem szűnik meg abban az esetben, ha a vonatkozó bejelentésre nyitva álló három nap alatt egy új képviselő csatlakozik a képviselőcsoporthoz. Fentiekhez kapcsolódóan egy példával érzékeltetve: ha egy frakció létszáma ideiglenesen 5 (vagy adott esetben 3) fő alá esik, akkor egy független vagy függetlenné vált képviselő 3 napon belüli csatlakozásával a frakció nem szűnik meg, az említett képviselő nem új frakció létrehozásához, hanem egy már létező frakció életben tartásához járul hozzá. A rendelkezés kapcsán fontos kiemelni, hogy az új Házszabály egyértelművé teszi: ha már megtörtént frakció megszűnésére vonatkozó hivatalos bejelentés, akkor azt követően nincs lehetőség új képviselő csatlakozására, akkor sem, ha arra amúgy a vonatkozó 3 nap alatt kerülne sor. A korábbi házszabályok frakcióalakításra vonatkozó rendelkezései A frakciók működésének szabályai a rendszerváltás, a pluralizmus létrejötte óta számos alkalommal változtak. Különösen gyakran módosultak a frakcióalakítás szabályai, minimumkövetelményei, amelyeket nemcsak a Házszabályt megalkotó Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság határozatai is alakítottak. Az Alkotmánybíróság megállapításai mentén a közjogtudományban kikristályosodott néhány olyan alapelv, amely máig hatóan befolyásolja a frakcióalakítás szabályozását. Miközben a frakcióalakítás alapvetően a szabad mandátum elve gyakorlati érvényesülésének egyik fontos garanciája, addig a jogalkotónak az Országgyűlés hatékony működésére is tekintettel kell lennie a képviselőcsoport-alakítás létszámfeltételének megalkotásánál. Ebből fakadóan az Alaptörvény is országgyűlési képviselők, azaz több képviselő képviselőcsoport-alakítási jogáról ír. 7 Emellett érdemes megemlíteni, hogy a képviselőkből álló képviselőcsoport megalakítását nagymértékben befolyásoló választási küszöb meglétét, előírását az Alkotmánybíróság több esetben vizsgálta, és azt nem találta alkotmányellenesnek. 8 A frakcióalakítás szabályait 1994-ig az akkori Házszabálynak az utolsó pártállami parlament által elfogadott, a demokratikusan választott Országgyűlés összeülésével hatályba lépő módosítása határozta meg. 9 Az egypártrendszer addigi területi elven szervező, megyei és fővárosi alapon kötelezően megalakítandó képviselőcsoportjait a pluralizmus jegyében a pártok képviselőinek és a párthoz nem tartozó (független) képviselőknek a szabad frakcióalapítási joga váltotta. Az állandó képviselőcsoportok alakításához a Házszabály legalább 10 képviselő csatlakozását írta elő, ugyanakkor a szabályozás lehetővé tette törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra egyéb csoportok létrehozását mely jogosultság amúgy mindmáig adott ben került sor egy, a megfelelő demokratikus legitimációval rendelkező parlament által alkotott új Házszabály elfogadására. 11 Az új szabályozás értelmében a frakcióalakítás csengőszáma, azaz a szükséges minimumlétszám 10 főről 15 főre nőtt. Egy 1992-es, alkotmányügyi és ügyrendi bizottsági állásfoglalás szellemében a jogalkotó azt is egyértelművé tette, hogy egy pártnak csak egy országgyűlési képviselőcsoportja 3

4 lehet től már elviekben sem volt lehetséges egy, csak függetlenekből álló országgyűlési képviselőcsoport megalakítására. Mindemellett pontosabban szabályozták a képviselők kilépését és kizárását, valamint a képviselőcsoport megszűnését. 13 A képviselők kilépése esetére egy átmeneti, kötelező hat hónapos független időszakot írtak elő az új képviselőcsoporthoz csatlakozás feltételeként, csökkenteni igyekezve a frakcióváltások kiemelkedően magas számát. 14 Az 1998-as választásokon a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) az érvényes, országosan összesített területi listás szavazatok 5,55 százalékát megszerezve bejutott a parlamentbe, de csak 14 mandátumot szerzett. Így a Házszabály 15 fős minimumlétszámát figyelembe véve, nem alakulhatott frakciójuk. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, és indítványában a vonatkozó házszabályi rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítését, azaz de facto frakcióalakítási jogának elismerését kérte. Az Alkotmánybíróság határozatában azt állapította meg, hogy az akkori választási rendszernek megfelelően az olyan párthoz tartozó országgyűlési képviselőket, amely az országosan összesített érvényes listás szavazatok több mint öt százalékát megkapta, megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Abban az esetben, ha ez a létszám nem éri el a frakcióalakítás általános minimumlétszámát, a párt képviselőcsoportjának létrehozásához és működéséhez szükséges létszám a párt képviselőinek az Országgyűlés alakuló ülésekor meglévő száma. 15 Az AB határozata visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Házszabály 15 fős minimumlétszámot előíró szabályát. 16 Az Alkotmánybíróság ezen túl általános alapelveket is lefektetett a frakcióalakítás minimumlétszámának jövőbeli szabályozáshoz. Eszerint az Országgyűlés a Házszabályban akár a legkisebb, listán bejutott párt mandátumainak számát alapul véve egységesen is meghatározhatja a küszöböt, de a parlamenti működés követelményeiből kiindulva általános szabályként akár számszerűen, vagy az összes képviselő létszámának százalékával meghatározott létszámot is előírhat, utóbbi esetben az ezt a küszöböt el nem érő, listán azonban mandátumot szerzett párt frakcióalakítási jogát külön szabállyal kell biztosítania. Ezt követően azonban az Országgyűlés két cikluson keresztül nem szabályozta az országgyűlési képviselőcsoport megalakításához szükséges, az Alkotmánybíróság által is tárgyalt minimális létszám kérdését. Erre csak 2007 végén került sor: az akkori módosítás értelmében a frakcióalakítás minimumszáma újra 10 képviselő lett, kiegészítve azzal a kisegítő szabállyal, hogy a listán parlamentbe került párt ez alatti létszámmal is megalakulhat, feltéve, hogy minden, a listáról mandátumot szerzett képviselő ehhez a frakcióhoz csatlakozik. Ennek megfelelően a képviselőcsoport alapesetben 10 fő alá, a kisegítő szabály esetében pedig az alakuláskori létszám alá történő csökkenéssel szűnt meg április 16-án az Országgyűlés újra módosította a Házszabályt. A frakcióalakítás minimumlétszámát 10-ről 12 főre emelték, továbbá a frakcióalakítás feltételéül szabták, hogy az kizárólag az előző parlamenti választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők joga. 18 Az Alkotmánybíróság vonatkozó, a módosítást tárgyaló határozata ugyanakkor leszögezte, hogy annak a pártnak a képviselőit, melynek listája a területi pártlistákra leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megszerezte, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Ennek kimondása arra kötelezte az Országgyűlést, hogy a Házszabályt ennek megfelelően megint csak módosítsa. Így az addig hatályos kisegítőszabályt úgy írták át, hogy képviselőcsoport alakítására jogosult az ugyanazon párthoz tartozó 3 képviselő is abban az esetben, ha mandátumukat egyazon párt önálló országos listájáról szerezték. 19 4

5 A képviselőcsoport megalakításának szabályozása az egyes házszabályok alapján A szabályozás időbeli hatálya A szükséges minimumlétszám Egyéb tartalmi feltétel képviselő Nem volt képviselő Független frakció nem lehet / /05. Nincs minimumlétszám, AB határozat alapján a listán 5%-ot elért pártot megilleti a frakcióalakítás joga 10 képviselő vagy az 5%-os küszöb átlépése 12 képviselő vagy az 5%-os küszöb átlépése 12 képviselő vagy 5%-os küszöb átlépésével 3 képviselő 5 képviselő vagy 5%-os küszöb átlépésével 3 képviselő Közös párthoz tartozás A kisegítő szabály esetében a listán mandátumot szerzett összes képviselő csatlakozása Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében a listán mandátumot szerzett összes képviselő csatlakozása Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében, ha ugyanazon listáról szereztek mandátumot Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében, ha ugyanazon listáról szereztek mandátumot 5

6 1 Magyarország Alaptörvénye, 5. cikk (4) 2 Az közötti parlamenti ciklus sikertelen alkotmányozási folyamatának legfontosabb dokumentuma, a Magyar Köztársaság Alkotmányának szabályozási elveiről szóló 119/1996. (XII.21.) OGY határozat is indokoltnak látta a képviselőcsoportok rövid szabályozását (Negyedik Rész, II. fejezet, 2. pont (4) bekezdés). Hasonlóan, a vonatkozó szakirodalom is általában ezt az álláspontot képviselte, lásd részletesen Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó Budapest 2006, oldal 3 Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló H/13253/49. sz. egységes javaslat. A frakcióalakításra és -megszűnésre ld. 1-3., Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló H/13253/49. sz. egységes javaslat 1. (3) 5 Értelmezésünk szerint bár az alakuló ülésen képviselőcsoporthoz nem csatlakozó, de azonos közös listáról mandátumot szerző képviselő valóban függetlennek minősül, ő mivel más frakció megalakításában nem vett részt a párthoz tartozónak tekinthető, és részt vehet új frakció megalakulásában. Vele szemben az a függetlenné vált képviselő, aki egyszer már csatlakozott frakcióhoz, de abból ki is lépett, nem párthoz tartozónak fog minősülni, hiába szerepelt ugyanazon a közös listán, hanem olyan függetlennek, aki már csak csatlakozhat létező képviselőcsoporthoz. 6 H/13253/50. sz. módosító javaslat, 2. pont 7 Lásd a nemzetközi példákra is tekintettel, az Alaptörvény előtti szabályozási helyzetről Orbán Balázs András: A frakciók helye az alkotmányban, különös figyelemmel a frakciók lehetséges szerepére annak stabilizálásában. Közjogi Szemle 2011/1. szám oldal 8 3/1991. (II. 7.) AB határozat 1040/B/1999. AB határozat 9 Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI.8.) OGY határozat módosításáról szóló 31/1990. (III.25.) OGY határozat 10 Állandó 1990-ben a parlamenti választásokat követően a négyszázalékos küszöb feletti eredményt elérő hat párt, a ciklus közben pedig újabb két formáció (az ún. kisgazda harminchatok és 14 fővel a MIÉP) hozott létre képviselőcsoportot /1994. (IX.30.) OGY határozat 12 Az 1992 februári vita oka a kisgazda képviselőcsoport kettészakadása volt, lásd részletesen: Számháború. HVG 1998/22. szám ( ) 13 Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a ciklus során az MDF frakciója az akkori bizottsági állásfoglalás szerint kettészakadt, így a frakcióalakításhoz szükséges létszámminimumnak megfelelve, 15 képviselő részvételével megalakulhatott a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) képviselőcsoportja. Ld. Szente Zoltán: im o. 14 Az átülések számának csökkentése, a frakciók személyi állománya stabilitásának növelése csak a harmadik parlamenti ciklusra sikerült és 1994, illetve 1994 és 1998 között ugyanúgy 50 képviselő hagyta el frakcióját, 1998 és 2002 között ez a szám 25 képviselőre csökkent. Lásd: Szente Zoltán: Az Országgyűlés húsz éve. in Sándor Péter Stumpf Anna Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve: kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, /1998. (VI.16.) AB határozat 16 Az AB a 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 15. (1) bekezdésének első mondatát ra visszamenő hatállyal megsemmisítette októberében az MDF frakció 10 fő alá csökkenés miatt előbb közel került a megszűnéshez, de az erről szóló frakcióvezetői bejelentésre biztosított háromnapos határidőre vonatkozó alapján egy képviselő gyors csatlakozásával mégis tovább működhetett, egészen 2009 márciusáig, amikor egy újabb kilépés miatt a frakciólétszám végleg 10 fő alá esett. ld.smuk Péter: A frakcióvezető különleges hatásköréről. In: Közjogi Szemle 2009/2. szám, o. és Petrétei József: A frakciók szabályozásának kérdőjelei. In: Közjogi Szemle 2009/3. szám, o. 18 Ennek megfelelően a Demokratikus Koalíció tíz politikusa akik 2010-ben még az MSZP listáján kerültek az Országgyűlésbe nem tudott frakciót alakítani, később pedig a házszabály új rendelkezéseinek megsemmisítését kérő indítványukat az Alkotmánybíróság elutasította. Ld. 10/2013. (IV.25.) AB határozat 19 E módosítás tette lehetővé a Lehet Más a Politika (LMP) számára, hogy az időközben kilépések miatt megszűnt képviselőcsoportját hét képviselője újraalakítsa. 6

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 2. n a p i r e n d i p o n t E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

H á z s z a b á l y a,

H á z s z a b á l y a, A Magyar Köztársaság Országgyűlésének H á z s z a b á l y a, állásfoglalásokkal kiegészítve Lezárva: 2012. január 1. 16 Az Országgyűlés Házszabálya, állásfoglalásokkal kiegészítve Az Országgyűlés 46/1994.

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 6-án 10 45 órai állapot szerint MÁJUS 6. (KEDD) üléskezdés: 10 00 óra ülés befejezése: kb. 14 00 óra, illetve a napirendi

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök 47. szám Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat A Magyar Köztársaság

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek 1 Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a) Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. 193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

Előterjesztés. a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására

Előterjesztés. a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására Előterjesztés a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására Előterjesztő: Lázár János Budapest, 2010. június 7. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési

Részletesebben

Kongresszusi szabályzat

Kongresszusi szabályzat 1. melléklet a Magyar Szocialista Párt Alapszabályához Kongresszusi szabályzat (elfogadta az MSZP Választmánya 2011. november 26-án) A kongresszus a párt legfelső képviseleti és döntéshozó szerve, amelyet

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

alkotmanybirosag.hu 2

alkotmanybirosag.hu 2 Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

2012. november 29-i rendes ülésére

2012. november 29-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 29-i rendes ülésére Tárgy: Közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló kezdeményezés

Részletesebben

Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket

Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, az indítványozók

Részletesebben

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 Dr. Fazekas Judit Dr. Gyenge Anikó BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1 I. BEVEZETŐ NEMZETKÖZI ÉS KÖZÖSSÉGI JOGTÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK I.1. A NEMZETKÖZI

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ a kisebbségi szervezetek részére a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

Részletesebben

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tárgy: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak

Részletesebben

Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben

Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az Országgyűlés új, márciustól hatályba lépő munkarendjére vonatkozó szabályokat. Az elemzés során a Központ

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének március 26-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének március 26-ai ülésére Szám: 02/99-2/2009. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével. XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog

Részletesebben

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia

A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos jogalkalmazás gyakorlati tapasztalatai A közeljövő kihívásai dr. Lódi Petra Szilvia A civil szervezetekkel kapcsolatos főbb jogszabályok Alaptörvény Ptk. Az egyesülési

Részletesebben

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

ÉrketQ t: 2013SNT D3. 2013. évi... törvény

ÉrketQ t: 2013SNT D3. 2013. évi... törvény Országgyűlési képvisel ő ÉrketQ t: 2013SNT D3. Képviselői önálló indítvány 2013. évi... törvény a közszolgálati tisztvisel őkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény é s a munka törvénykönyvér ől szóló 2012.

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Dr. Szél Bernadett LMP

Dr. Szél Bernadett LMP otn ;»z 14 1ZgU Az Országgy űlés Ér!-;ez.«'.: 20 1.4 NOV 2 C..../2014 (...) OGY határozata a családbarát parlamenti m űködéshez szükséges intézkedésekr ől 1. Az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik

Részletesebben

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus

Részletesebben

Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított szociális étkezés szolgáltatási önköltségének megállapítására és térítési díjának felülvizsgálatára.

Tárgy: Javaslat az önkormányzat által biztosított szociális étkezés szolgáltatási önköltségének megállapítására és térítési díjának felülvizsgálatára. ELŐTERJESZTÉS SZUHAKÁLLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 2016. MÁRCIUS 24-EI MUNKATERV SZERINTI NYÍLT ÜLÉSÉRE. IKT. SZ: 780-5/2016. Sz. MELLÉKLETEK SZÁMA: 2 DB IV. NAPIREND Tárgy: Javaslat

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Magyar Gőzmozdonyokért és Vasútért Egyesület A L A P S Z A B Á L Y A 1 I. PREAMBULUM Magyarországon - részben a Közlekedési Múzeum, részben a MÁV tulajdonában/állagában, mintegy 150 megőrzött gőzmozdony

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.

Részletesebben

Soltész István A AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE. Lezárva: február

Soltész István A AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE. Lezárva: február Soltész István A 2014-18-AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE Lezárva: 2016. február Tartalom AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE, FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE... 3 Az országgyűlési képviselők megválasztása... 3 Az Országgyűlés szervezete...

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Politikai részvételi jogok

Politikai részvételi jogok Politikai részvételi jogok Csoportjaik, a választások és a választójog alapelvei, közhivatal viseléséhez való jog, petíciós jog Alkotmányjog 3. előadás 2014. április 10. Széchenyi István Egyetem Dr. Erdős

Részletesebben

Belügyi Rendészeti Ismeretek

Belügyi Rendészeti Ismeretek Belügyi Rendészeti Ismeretek Tansegédlet Társadalomismeret Tereptan Szabálysértések Büntetőjog Kriminalisztika Készült a TÁMOP 2.2.3-9/1-2009-0003. számú program keretében, az Országos Rendészeti TISZK

Részletesebben

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget.

jogalkotási kötelezettségének az 1. pontban meghatározottak szerint tegyen eleget. 32/2004. (IX. 14.) AB határozat 689/E/2004 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása, valamint jogszabály alkotmányellenességének megállapítása

Részletesebben

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak. Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2015. JÚLIUS 6-I (HÉTFŐI) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2015. július 6-án 10 15 órai állapot szerint JÚLIUS 6. HÉTFŐ üléskezdés: 9 00 óra határozathozatalok: legkorábban: 9 50 órától (napirend

Részletesebben

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK VÁLASZTÁSI FÜZETEK 175. HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK VÁLASZTÁSA 2010. október 3. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása

Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Bal- és jobboldali megújulás Mit mutatnak a számok? A Fidesz KDNP és az ellenzéki összefogás egyéni jelöltjeinek összehasonlítása Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) elemzése a jobboldal, illetve

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Közös Önkormányzati Hivatal létrehozása

ELŐ TERJESZTÉS Közös Önkormányzati Hivatal létrehozása 5. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Közös Önkormányzati Hivatal létrehozása Tisztelt Képviselő-testület! Az Országgyűlés megalkotta Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, (továbbiakban:

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.9. COM(2012) 99 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az állampolgárságuktól eltérő tagállamban lakóhellyel rendelkező uniós polgárok aktív

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. január 31-i ülésére Tárgy: A helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló

Részletesebben

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr.

KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás HVI vezetők oktatása Előadó: dr. KOMÁROM ESZTERGOM MEGYEI TERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA Tatabánya, Fő tér 4. sz. EP választás 2014. HVI vezetők oktatása Előadó: dr. Péntek Péter KEM TVI vezető 1 Még meg sem született az OGY választás eredménye,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ, VALAMINT EGYES KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRA

ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ, VALAMINT EGYES KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRA ELŐTERJESZTÉS A SZENÁTUS ÖSSZETÉTELÉRE VONATKOZÓ, VALAMINT EGYES KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK MÓDOSÍTÁSÁRA A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 12. (7) bekezdés a)-e)

Részletesebben

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme.

Külföldön élő (magyarországi lakcím nélküli) magyar állampolgár szavazhat-e az önkormányzati választáson? Nem, mivel nincs magyarországi lakcíme. 1 Forrás: www.valasztas.hu Gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013

Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club Alapszabálya 2013 1/5 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) Az Esztergomi Vitézek Rögbi, Atlétikai és Football Club (a továbbiakban: sportegyesület) az

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések

Gyakran ismételt kérdések Gyakran ismételt kérdések az európai parlamenti képviselőkről és az Európai Parlamentről A 2014. évi európai parlamenti választás: mikor és hogyan zajlik le? 2014-es választások: hogyan nevezik ki az EP

Részletesebben

VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t:

VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról. h a t á r o z a t o t: VI/2248/2012. AB határozata az Országos Választási Bizottság 11/2012. (I. 16.) OVB határozatáról Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazás kezdeményezésére irányuló

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

T/3812. számú. törvényjavaslat

T/3812. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember

Részletesebben

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények

A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A demokratikus közvéleményt támogató jogintézmények A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az

Részletesebben

Ilyen az új politikai elit. A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről

Ilyen az új politikai elit. A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről Ilyen az új politikai elit A Policy Solutions elemzése a Magyar Orsz{ggyűlés képviselői összetételéről Bevezető A 2010 tavaszán felállt új magyar parlament nem csak a kormánypárt Fidesz soha nem látott

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás

45/2008. (IV. 17.) AB határozat. Indokolás 45/2008. (IV. 17.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI ŐSZI ÜLÉSSZAKA SZEPTEMBER 15-16-I, (HÉTFŐ-KEDDI) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2014. szeptember 12-én 12 45 órai állapot szerint SZEPTEMBER 15. HÉTFŐ

Részletesebben

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV.

Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL. Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. Kérdőív ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS: MŰKÖDÉS ÉS KAPCSOLAT MÁS KÖZJOGI SZERVEZETEKKEL Európai Alkotmánybíróságok Kongresszusának XV. konferenciája A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának válaszai I. Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! Tisztelt Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság! A Társaság a Szabadságjogokért, a Tranparency International Magyarország és a K- Monitor Közhasznú Egyesület álláspontja a Polgári Törvénykönyv

Részletesebben

II. fejezet A választók nyilvántartása

II. fejezet A választók nyilvántartása 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról I. fejezet A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát szabad elhatározása alapján gyakorolja. (2) A választópolgár

Részletesebben

GYÖMRŐ 2000 KÖR KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

GYÖMRŐ 2000 KÖR KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA GYÖMRŐ 2000 KÖR KULTURÁLIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA melyet a Gyömrő 2000 Kör tagjai a 2010. május 14. napján megtartott közgyűlésen az alábbiak szerint fogadtak el. 1. AZ EGYESÜLET ELNEVEZÉSE: Gyömrő 2000

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA II. kötet BELÜGYMINISZTÉRUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA VÁLASZTÁSI FÜZETEK 109. AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JOGGYAKORLATA 2002.

Részletesebben

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata

Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Fejér Megyei Területi Választási Bizottság 35/2014. (IX.15.) számú határozata A Fejér Megyei Területi Választási Bizottság

Részletesebben

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása

I. Országos népszavazási kezdeményezés elbírálása NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. DECEMBER 12-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről

Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről Női képviselők az Országgyűlés következő ciklusában A Policy Solutions belpolitikai elemzése a 2014-2018-as Parlament várható összetételéről 2014. február Vezetői összefoglaló A 2014-es országgyűlési választások

Részletesebben