Könnyebb lesz a frakcióalakítás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Könnyebb lesz a frakcióalakítás"

Átírás

1 Könnyebb lesz a frakcióalakítás Az új Házszabály alapján főszabály szerint könnyebb lesz országgyűlési frakciót alakítani, azonban erre továbbra is csak a választásokon induló pártoknak lesz lehetősége, így például a ciklus közben alakultaknak nem. Az Alapjogokért Központ a hatályos és a most elfogadott új Házszabály összevetése során arra a megállapításra jutott, hogy míg az Országgyűlés létszáma majdnem megfeleződik, addig ennél nagyobb mértékben csökken a frakcióalakításhoz szükséges minimumlétszám. Ugyanis az eddigi 386 képviselőhöz képest 199 fog helyet kapni az új Országgyűlésben, azonban képviselőcsoportot a korábbi legalább 12 helyett már 5 képviselő is létrehozhat. Az új szabályozás ezen változtatás mellett azonban a választásokon önállóan induló pártok esetében megtartotta a 3 fős frakciókra vonatkozó kisegítőszabályt. Szintén megmaradt az a legitimációs célokat szolgáló, 2012-től már hatályos előírás is, mely alapján csak a választásokon magát megmérettető párt alakíthat képviselőcsoportot. A közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, de legalább 5 fős önálló képviselőcsoportokat is. Az Országgyűlés megalakulásakor ezen 5 főbe nem csak a szigorúan az adott párt színeiben induló jelölt, hanem bármely közös jelölt tartozhat, amennyiben csatlakozik az adott frakcióhoz. Emellett a közös listán induló, azonban önálló frakcióalakításhoz az Országgyűlés megalakulásakor még nem elég képviselővel rendelkező párt természetesen a továbbiakban is megkísérelhet képviselőcsoportot alakítani. A szükséges létszám ilyen esetben bármikor elérhető a korábban más frakcióhoz nem csatlakozó, de közös jelöltként bejutott képviselőkkel. A joggyakorlatnak kell azonban választ adnia arra a kérdésre, hogy ha az ilyen képviselő kilép a közös lista egyik pártja által alakított frakcióból, akkor részt vehet-e a lista egy másik pártjának frakcióalakításában, vagy függetlenné vált képviselőként egy, csak már létező képviselőcsoporthoz csatlakozhat. A korábbi alkotmányos szabályozáshoz képest előremutató változás, hogy az Alaptörvény immár egyértelműen rendelkezik az országgyűlési képviselőcsoportok működésének alapjairól: így rögzítésre került, hogy a képviselők joga de nem kötelessége országgyűlési képviselőcsoport alakítása. 1 A képviselőcsoport jelentőségét az alkotmányszöveg a képviselők tevékenységének összehangolásában jelöli meg, a frakcióalakítás feltételeinek meghatározását azonban a házszabályi rendelkezések körébe utalja. 2 A minap elfogadott új Házszabály a április 6-ai parlamenti választást követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján, azaz a választást követő harminc napon belüli, ma még ismeretlen időpontban lép hatályba. 3 Az új szabályozás reagál a legfontosabb változásra, a parlamenti létszám 386 főről 199 főre csökkenésére is. A jogalkotó a frakcióalakítási minimumlétszám szintjét a parlamenti, közel 48 százalékos létszámcsökkentés arányánál jóval nagyobb mértékben, 58 százalékkal csökkentette, azaz megkönnyítette a frakcióalakítást. Az önálló pártlistákon bejutó képviselőkre vonatkozó szabályok változatlan küszöbe mellett ez elsősorban a közös pártlistát állító pártok számára jelent könnyebbséget. Országgyűlési képviselőcsoportot a jövőben is a parlamenti választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők alakíthatnak. Főszabályként a jelenlegi 12 helyett már 5 képviselő is jogosult lesz frakcióalakításra, miközben megmarad a jelenleg hatályos kisegítő szabály, mely szerint 3 fő is alakíthat frakciót, ha az adott képviselők mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. A legalább 5 képviselő általi frakcióalakítás így a jövőben a közös listán induló pártok számára lesz fontos korlát. 1

2 Frakcióalakítás az Országgyűlés alakuló ülésén és azt követően A közös listán induló pártok tehát több forgatókönyv alapján alakíthatnak frakciót. Az új Házszabály feltételül mindössze annyit szab meg, hogy ilyen képviselőcsoport alakítására a közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők jogosultak. További vonatkozó szabály, hogy az adott frakció legalább 5, a párthoz tartozó képviselőből álljon. Ezek alapján a közös listán induló pártok alakíthatnak közös frakciót, de önálló frakciókat is. Utóbbi esetben természetesen nem feltétel, hogy a legalább 5 fős frakcióhoz valamennyi, az adott jelölő szervezet színeiben mandátumot szerzett képviselő csatlakozzon, azonban az igen, hogy az 5 fő az adott párthoz tartozzon. Az adott párthoz tartozónak a korábbi és az új Házszabály is azt a képviselőt tekinti, aki az adott párt tagja, vagy aki az adott párt akár közös jelöltjeként indult a választáson. Emellett az a független vagy függetlenné vált képviselő is párthoz tartozónak minősül, akinek csatlakozását egy már létező képviselőcsoport elfogadta esetükben tehát nem beszélhetünk arról, egy teljesen új frakció megalakításához részvételükkel hozzájáruljanak. 4 Így az Országgyűlés alakuló ülésén az a közös listán indult, de szó szoros értelemben csak 4 képviselővel rendelkező párt, mely önálló frakció alakítására törekszik, az ehhez szükséges hiányzó képviselőt csak a közös jelöltként mandátumot szerző képviselők közül hívhatja le. Függetlenként vagy más pártlistáról az Országgyűlésbe jutó képviselő tehát nem segítheti ki a frakcióalakítás kapcsán létszámhiánnyal küzdő pártot, tekintettel arra, hogy nem minősül az adott párthoz tartozónak kivéve azt az esetet, ha az illető az alakuló ülés napjáig belép az érintett pártba. Bár a képviselőcsoportokat a működéshez kapcsolódó előnyök miatt célszerű a ciklus elején megalakítani, a közös listán indult, azonban önálló frakció alakítására törekvő párt ha az alakuló ülésen a fentiek szerint nem járt sikerrel természetesen a továbbiakban is próbálkozhat frakcióalakítással. Ehhez továbbra is igénybe veheti a közös jelöltként mandátumot szerző képviselő segítségét, amennyiben az az alakuló ülésen nem csatlakozott más képviselőcsoporthoz. 5 Emellett adott esetben az is elképzelhető, hogy a közös listán induló és mandátumokhoz jutó két (vagy több) párt az alakuló ülésen még nem tud vagy akar közös frakciót alakítani, azonban önálló frakció alakításához sincs meg a szükséges létszám. Így az alakuló ülést követően ha semelyik más frakcióba sem léptek be képviselőik fuzionálhatnak és új, közös frakciót hozhatnak létre, hiszen azonos közös listáról jutottak be. Az viszont ilyen esetben az új szabályzás alapján nem egyértelmű, hogy egy, adott esetben 4 képviselős pártot kisegíthetnek-e úgy a közös listán szereplő, de egyéb képviselőcsoporthoz már csatlakozott másik párt képviselői, hogy eredeti frakciójukból kilépnek, és ezek után vesznek részt új frakció megalakításában. Azt a joggyakorlatnak kell majd eldöntenie, hogy az ilyen képviselőkre elsősorban a függetlenné váltakra vonatkozó frakcióalakítási tilalmat, vagy azt a szabályt kell vonatkoztatni, miszerint közös jelöltként az új frakciót megalakítani szándékozó párthoz tartoznak, így a frakcióalakításban részt vehetnek. A Központ álláspontja és egy utóbb benyújtott módosító javaslat szerint a kilépett képviselő tekintet nélkül а tagság megszűnésének módjára függetlennek minősül, és csak a 6 hónapos belépési tilalmat követően csatlakozhat egy már létező képviselőcsoporthoz. 6 A frakcióalakítás mellett lényeges kérdés a megszűnés esete is, melynek rendezőelve az új Házszabályban igazodik a frakcióalakításhoz. Így alapesetben megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma 5, illetve 3 fő alá csökken, és akkor is, ha az adott frakció maga mondja ki megszűnését ilyen esetre vonatkozóan kodifikálásra került, hogy 2

3 a bejelentés tekintetében a frakcióvezető szava a döntő. Új megszűnési eset, amikor a frakció mögött álló párt szűnik meg: ez automatikusan magával vonja az adott képviselőcsoport megszűnését. A megszűnés bejelentésére a képviselőcsoport vezetőjének a korábbiakkal megegyezően három napja van: ezen türelmi időszakra vonatkozó előírást azonban az új Házszabályra vonatkozó határozati javaslat eredetileg csak az 5 fős szabály alapján megalakult frakciókra vonatkoztatta. Egy utóbb benyújtott módosító azonban időben korrigálta a kodifikációs hibát, kimondva, hogy a 3 fős frakció sem szűnik meg abban az esetben, ha a vonatkozó bejelentésre nyitva álló három nap alatt egy új képviselő csatlakozik a képviselőcsoporthoz. Fentiekhez kapcsolódóan egy példával érzékeltetve: ha egy frakció létszáma ideiglenesen 5 (vagy adott esetben 3) fő alá esik, akkor egy független vagy függetlenné vált képviselő 3 napon belüli csatlakozásával a frakció nem szűnik meg, az említett képviselő nem új frakció létrehozásához, hanem egy már létező frakció életben tartásához járul hozzá. A rendelkezés kapcsán fontos kiemelni, hogy az új Házszabály egyértelművé teszi: ha már megtörtént frakció megszűnésére vonatkozó hivatalos bejelentés, akkor azt követően nincs lehetőség új képviselő csatlakozására, akkor sem, ha arra amúgy a vonatkozó 3 nap alatt kerülne sor. A korábbi házszabályok frakcióalakításra vonatkozó rendelkezései A frakciók működésének szabályai a rendszerváltás, a pluralizmus létrejötte óta számos alkalommal változtak. Különösen gyakran módosultak a frakcióalakítás szabályai, minimumkövetelményei, amelyeket nemcsak a Házszabályt megalkotó Országgyűlés, hanem az Alkotmánybíróság határozatai is alakítottak. Az Alkotmánybíróság megállapításai mentén a közjogtudományban kikristályosodott néhány olyan alapelv, amely máig hatóan befolyásolja a frakcióalakítás szabályozását. Miközben a frakcióalakítás alapvetően a szabad mandátum elve gyakorlati érvényesülésének egyik fontos garanciája, addig a jogalkotónak az Országgyűlés hatékony működésére is tekintettel kell lennie a képviselőcsoport-alakítás létszámfeltételének megalkotásánál. Ebből fakadóan az Alaptörvény is országgyűlési képviselők, azaz több képviselő képviselőcsoport-alakítási jogáról ír. 7 Emellett érdemes megemlíteni, hogy a képviselőkből álló képviselőcsoport megalakítását nagymértékben befolyásoló választási küszöb meglétét, előírását az Alkotmánybíróság több esetben vizsgálta, és azt nem találta alkotmányellenesnek. 8 A frakcióalakítás szabályait 1994-ig az akkori Házszabálynak az utolsó pártállami parlament által elfogadott, a demokratikusan választott Országgyűlés összeülésével hatályba lépő módosítása határozta meg. 9 Az egypártrendszer addigi területi elven szervező, megyei és fővárosi alapon kötelezően megalakítandó képviselőcsoportjait a pluralizmus jegyében a pártok képviselőinek és a párthoz nem tartozó (független) képviselőknek a szabad frakcióalapítási joga váltotta. Az állandó képviselőcsoportok alakításához a Házszabály legalább 10 képviselő csatlakozását írta elő, ugyanakkor a szabályozás lehetővé tette törvényjavaslatok kezdeményezésére és más, a képviselői tevékenységgel összefüggő célra egyéb csoportok létrehozását mely jogosultság amúgy mindmáig adott ben került sor egy, a megfelelő demokratikus legitimációval rendelkező parlament által alkotott új Házszabály elfogadására. 11 Az új szabályozás értelmében a frakcióalakítás csengőszáma, azaz a szükséges minimumlétszám 10 főről 15 főre nőtt. Egy 1992-es, alkotmányügyi és ügyrendi bizottsági állásfoglalás szellemében a jogalkotó azt is egyértelművé tette, hogy egy pártnak csak egy országgyűlési képviselőcsoportja 3

4 lehet től már elviekben sem volt lehetséges egy, csak függetlenekből álló országgyűlési képviselőcsoport megalakítására. Mindemellett pontosabban szabályozták a képviselők kilépését és kizárását, valamint a képviselőcsoport megszűnését. 13 A képviselők kilépése esetére egy átmeneti, kötelező hat hónapos független időszakot írtak elő az új képviselőcsoporthoz csatlakozás feltételeként, csökkenteni igyekezve a frakcióváltások kiemelkedően magas számát. 14 Az 1998-as választásokon a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) az érvényes, országosan összesített területi listás szavazatok 5,55 százalékát megszerezve bejutott a parlamentbe, de csak 14 mandátumot szerzett. Így a Házszabály 15 fős minimumlétszámát figyelembe véve, nem alakulhatott frakciójuk. A párt ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, és indítványában a vonatkozó házszabályi rendelkezés visszamenőleges hatályú megsemmisítését, azaz de facto frakcióalakítási jogának elismerését kérte. Az Alkotmánybíróság határozatában azt állapította meg, hogy az akkori választási rendszernek megfelelően az olyan párthoz tartozó országgyűlési képviselőket, amely az országosan összesített érvényes listás szavazatok több mint öt százalékát megkapta, megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Abban az esetben, ha ez a létszám nem éri el a frakcióalakítás általános minimumlétszámát, a párt képviselőcsoportjának létrehozásához és működéséhez szükséges létszám a párt képviselőinek az Országgyűlés alakuló ülésekor meglévő száma. 15 Az AB határozata visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a Házszabály 15 fős minimumlétszámot előíró szabályát. 16 Az Alkotmánybíróság ezen túl általános alapelveket is lefektetett a frakcióalakítás minimumlétszámának jövőbeli szabályozáshoz. Eszerint az Országgyűlés a Házszabályban akár a legkisebb, listán bejutott párt mandátumainak számát alapul véve egységesen is meghatározhatja a küszöböt, de a parlamenti működés követelményeiből kiindulva általános szabályként akár számszerűen, vagy az összes képviselő létszámának százalékával meghatározott létszámot is előírhat, utóbbi esetben az ezt a küszöböt el nem érő, listán azonban mandátumot szerzett párt frakcióalakítási jogát külön szabállyal kell biztosítania. Ezt követően azonban az Országgyűlés két cikluson keresztül nem szabályozta az országgyűlési képviselőcsoport megalakításához szükséges, az Alkotmánybíróság által is tárgyalt minimális létszám kérdését. Erre csak 2007 végén került sor: az akkori módosítás értelmében a frakcióalakítás minimumszáma újra 10 képviselő lett, kiegészítve azzal a kisegítő szabállyal, hogy a listán parlamentbe került párt ez alatti létszámmal is megalakulhat, feltéve, hogy minden, a listáról mandátumot szerzett képviselő ehhez a frakcióhoz csatlakozik. Ennek megfelelően a képviselőcsoport alapesetben 10 fő alá, a kisegítő szabály esetében pedig az alakuláskori létszám alá történő csökkenéssel szűnt meg április 16-án az Országgyűlés újra módosította a Házszabályt. A frakcióalakítás minimumlétszámát 10-ről 12 főre emelték, továbbá a frakcióalakítás feltételéül szabták, hogy az kizárólag az előző parlamenti választáson országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó képviselők joga. 18 Az Alkotmánybíróság vonatkozó, a módosítást tárgyaló határozata ugyanakkor leszögezte, hogy annak a pártnak a képviselőit, melynek listája a területi pártlistákra leadott, országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megszerezte, mindenképpen megilleti a képviselőcsoport létrehozásának joga. Ennek kimondása arra kötelezte az Országgyűlést, hogy a Házszabályt ennek megfelelően megint csak módosítsa. Így az addig hatályos kisegítőszabályt úgy írták át, hogy képviselőcsoport alakítására jogosult az ugyanazon párthoz tartozó 3 képviselő is abban az esetben, ha mandátumukat egyazon párt önálló országos listájáról szerezték. 19 4

5 A képviselőcsoport megalakításának szabályozása az egyes házszabályok alapján A szabályozás időbeli hatálya A szükséges minimumlétszám Egyéb tartalmi feltétel képviselő Nem volt képviselő Független frakció nem lehet / /05. Nincs minimumlétszám, AB határozat alapján a listán 5%-ot elért pártot megilleti a frakcióalakítás joga 10 képviselő vagy az 5%-os küszöb átlépése 12 képviselő vagy az 5%-os küszöb átlépése 12 képviselő vagy 5%-os küszöb átlépésével 3 képviselő 5 képviselő vagy 5%-os küszöb átlépésével 3 képviselő Közös párthoz tartozás A kisegítő szabály esetében a listán mandátumot szerzett összes képviselő csatlakozása Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében a listán mandátumot szerzett összes képviselő csatlakozása Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében, ha ugyanazon listáról szereztek mandátumot Előző választáson országos listaállítás és mandátumszerzés. A kisegítő szabály esetében, ha ugyanazon listáról szereztek mandátumot 5

6 1 Magyarország Alaptörvénye, 5. cikk (4) 2 Az közötti parlamenti ciklus sikertelen alkotmányozási folyamatának legfontosabb dokumentuma, a Magyar Köztársaság Alkotmányának szabályozási elveiről szóló 119/1996. (XII.21.) OGY határozat is indokoltnak látta a képviselőcsoportok rövid szabályozását (Negyedik Rész, II. fejezet, 2. pont (4) bekezdés). Hasonlóan, a vonatkozó szakirodalom is általában ezt az álláspontot képviselte, lásd részletesen Kukorelli István: Tradíció és modernizáció a magyar alkotmányjogban. Századvég Kiadó Budapest 2006, oldal 3 Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló H/13253/49. sz. egységes javaslat. A frakcióalakításra és -megszűnésre ld. 1-3., Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló H/13253/49. sz. egységes javaslat 1. (3) 5 Értelmezésünk szerint bár az alakuló ülésen képviselőcsoporthoz nem csatlakozó, de azonos közös listáról mandátumot szerző képviselő valóban függetlennek minősül, ő mivel más frakció megalakításában nem vett részt a párthoz tartozónak tekinthető, és részt vehet új frakció megalakulásában. Vele szemben az a függetlenné vált képviselő, aki egyszer már csatlakozott frakcióhoz, de abból ki is lépett, nem párthoz tartozónak fog minősülni, hiába szerepelt ugyanazon a közös listán, hanem olyan függetlennek, aki már csak csatlakozhat létező képviselőcsoporthoz. 6 H/13253/50. sz. módosító javaslat, 2. pont 7 Lásd a nemzetközi példákra is tekintettel, az Alaptörvény előtti szabályozási helyzetről Orbán Balázs András: A frakciók helye az alkotmányban, különös figyelemmel a frakciók lehetséges szerepére annak stabilizálásában. Közjogi Szemle 2011/1. szám oldal 8 3/1991. (II. 7.) AB határozat 1040/B/1999. AB határozat 9 Az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI.8.) OGY határozat módosításáról szóló 31/1990. (III.25.) OGY határozat 10 Állandó 1990-ben a parlamenti választásokat követően a négyszázalékos küszöb feletti eredményt elérő hat párt, a ciklus közben pedig újabb két formáció (az ún. kisgazda harminchatok és 14 fővel a MIÉP) hozott létre képviselőcsoportot /1994. (IX.30.) OGY határozat 12 Az 1992 februári vita oka a kisgazda képviselőcsoport kettészakadása volt, lásd részletesen: Számháború. HVG 1998/22. szám ( ) 13 Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy a ciklus során az MDF frakciója az akkori bizottsági állásfoglalás szerint kettészakadt, így a frakcióalakításhoz szükséges létszámminimumnak megfelelve, 15 képviselő részvételével megalakulhatott a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) képviselőcsoportja. Ld. Szente Zoltán: im o. 14 Az átülések számának csökkentése, a frakciók személyi állománya stabilitásának növelése csak a harmadik parlamenti ciklusra sikerült és 1994, illetve 1994 és 1998 között ugyanúgy 50 képviselő hagyta el frakcióját, 1998 és 2002 között ez a szám 25 képviselőre csökkent. Lásd: Szente Zoltán: Az Országgyűlés húsz éve. in Sándor Péter Stumpf Anna Vass László (szerk.): Magyarország politikai évkönyve: kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában. Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, /1998. (VI.16.) AB határozat 16 Az AB a 46/1994. (IX.30.) OGY határozat 15. (1) bekezdésének első mondatát ra visszamenő hatállyal megsemmisítette októberében az MDF frakció 10 fő alá csökkenés miatt előbb közel került a megszűnéshez, de az erről szóló frakcióvezetői bejelentésre biztosított háromnapos határidőre vonatkozó alapján egy képviselő gyors csatlakozásával mégis tovább működhetett, egészen 2009 márciusáig, amikor egy újabb kilépés miatt a frakciólétszám végleg 10 fő alá esett. ld.smuk Péter: A frakcióvezető különleges hatásköréről. In: Közjogi Szemle 2009/2. szám, o. és Petrétei József: A frakciók szabályozásának kérdőjelei. In: Közjogi Szemle 2009/3. szám, o. 18 Ennek megfelelően a Demokratikus Koalíció tíz politikusa akik 2010-ben még az MSZP listáján kerültek az Országgyűlésbe nem tudott frakciót alakítani, később pedig a házszabály új rendelkezéseinek megsemmisítését kérő indítványukat az Alkotmánybíróság elutasította. Ld. 10/2013. (IV.25.) AB határozat 19 E módosítás tette lehetővé a Lehet Más a Politika (LMP) számára, hogy az időközben kilépések miatt megszűnt képviselőcsoportját hét képviselője újraalakítsa. 6

A választási rendszer és választások

A választási rendszer és választások A választási rendszer és választások 1 1. Parlamenti választási rendszer - 1989-2010 - Megszületésének körülményei - A rendszer működése - Választási eredmények - Politikai földrajz - 2011 - Megszületésének

Részletesebben

Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol

Magyar joganyagok évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 2. oldal b)1 az Európai Unió más tagállamainak minden választópol Magyar joganyagok - 2003. évi CXIII. törvény - az Európai Parlament tagjainak válasz 1. oldal 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 1 Magyarország csatlakozása az Európai

Részletesebben

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai

A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai A 2014-es magyarországi parlamenti választás adatai 1. Pártlistákra leadott ok arányai v. kiosztott parlamenti mandátumok arányai 1.1 Pártlistákra leadott ok száma ELLENZÉK: KORMÁNYPÁRT: BALOLDAL: 1.290.806

Részletesebben

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról

2003. évi CXIII. törvény. az Európai Parlament tagjainak választásáról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz megköveteli, hogy az Országgyűlés megalkossa az Európai Parlamentben Magyarország képviselői

Részletesebben

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján

A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján A választási bizottságra vonatkozó általános szabályok a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény alapján II. FEJEZET A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGOK 10. A választási bizottság 14. (1) A választási

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről

Összehasonlító adatok 2006., 2010., évekről AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 215. január 26. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. évekről Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály Tartalomjegyzék oldal Az országgyűlési ülésszakok, ülések és ülésnapok

Részletesebben

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról

T/236. számú törvényjavaslat. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló évi LXIV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/236. számú törvényjavaslat a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi

Részletesebben

Az új magyar választási rendszer

Az új magyar választási rendszer Az új magyar választási rendszer Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Széchenyi István Egyetem, Győr a demokratikus rendszer "a politikai döntéshozatal céljával létrehozott olyan intézményes berendezkedés,

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország

Részletesebben

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége

Szakács Tamás. 22.A kormány parlamenti felelőssége 22.A kormány parlamenti felelőssége - a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok választásához,

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ2 nappali tagozat 2017.09.25 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai

Részletesebben

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény

Hatályos választójogi törvény évi XXXIV. törvény Hatályos választójogi törvény 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról ELSŐ RÉSZ A VÁLASZTÓJOG 1. A választójog általános és egyenlő, a szavazás közvetlen és titkos. 2. (1) A

Részletesebben

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó

NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS. készítette: Bánlaki Ildikó NÉPSZUVERENITÁS 2. VÁLASZTÓJOG VÁLASZTÁS készítette: Bánlaki Ildikó DEMOKRÁCIA a hatalomgyakorlás formája MODERNITÁS modern állam demos választójoggal rendelkezők csoportja (nagy) a közügyek intézésére

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter

Választójog, választási rendszerek. Alkotmányjog 2. - előadás szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog, választási rendszerek Alkotmányjog 2. - előadás 2016. szeptember 29. Bodnár Eszter Választójog A demokratikus hatalomgyakorlás népszuverenitás vagy népfelség elve demokratikus legitimáció

Részletesebben

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek

Összehasonlító adatok 2006., 2010., I. félévek AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGE 214. július 4. Összehasonlító adatok 26., 21., 214. I. ek Készítette: Tájékoztatási és Módszertani Osztály A 214. július 4-ei ülés számított adataival. Tartalomjegyzék oldal

Részletesebben

Választásra jogosultak száma (fő)

Választásra jogosultak száma (fő) Tisztelt Választópolgárok! Kedves Zsombóiak! 2018. április 8-án településünkön is Országgyűlési Képviselő választást tartottak. A választási törvény alapján az országgyűlési választás egy fordulós volt.

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.01 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com Választásokkal foglalkozó alkalmak - Mai alkalom

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 2. n a p i r e n d i p o n t E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. november 27-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége

Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK

Részletesebben

Magyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú

Magyar joganyagok évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 2. oldal d) lakosig 8 fő. 5. (1) A nél több lakosú Magyar joganyagok - 2010. évi L. törvény - a helyi önkormányzati képviselők és polgá 1. oldal 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes -

Európai parlamenti választás június 7-én - Amit tudni érdemes - Európai parlamenti választás 2009. június 7-én - Amit tudni érdemes - Az Európai Unió országaiban 2009. június 4. és 7. között - Magyarországon minden bizonnyal június 7-én - választják meg az Európai

Részletesebben

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK

II. A VIZSGA ELSŐ RÉSZÉHEZ KIJELÖLT TANKÖNYVI RÉSZEK ÉS JOGI DOKUMENTUMOK VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2016/2017. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

H á z s z a b á l y a,

H á z s z a b á l y a, A Magyar Köztársaság Országgyűlésének H á z s z a b á l y a, állásfoglalásokkal kiegészítve Lezárva: 2012. január 1. 16 Az Országgyűlés Házszabálya, állásfoglalásokkal kiegészítve Az Országgyűlés 46/1994.

Részletesebben

2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.

2010. évi L. törvény. a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. Hatály: 2014.XI.26. - 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A választójog 1. (1) A választópolgár a választójogát

Részletesebben

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése

Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapest 2019 A Republikon Intézet elemzése Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármesterválasztást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ,,; 5 tiiva~ata ysr~rri.-~ ~~l g 9 2011 MM 13. ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képvisel ői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. MÁJUS 6-I (KEDDI) ALAKULÓ ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 6-án 10 45 órai állapot szerint MÁJUS 6. (KEDD) üléskezdés: 10 00 óra ülés befejezése: kb. 14 00 óra, illetve a napirendi

Részletesebben

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani.

Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján a Lex CEU eltörléséről címmel a mellékelt törvényjavaslatot kívánom benyújtani. Iromány száma: T/17873. Benyújtás dátuma: 2017-10-16 15:03 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 10AKAGBR0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT

PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT A történelem nyomai az új térszerkezetben ELTE-MTA Konferencia, 2007. november 17. PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK TOLNA MEGYÉBEN 1939 ÉS 2006 KÖZÖTT Készítette: Tallián Imre - Amennyiben napjainkból visszanézve

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

2011. évi... törvény

2011. évi... törvény ;5 illvf aia7 1 1 9 2011 MÁJ 13. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISEL Ő Képviselői önálló indítvány 2011. évi... törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefügg

Részletesebben

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái Bárány V. Fanny joghallgató (PTE ÁJK), az ÓNSZ közjogi tagozatának tagja Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái I. Bevezetés 2014. július

Részletesebben

Mi várható a megyei közgyűlésekben?

Mi várható a megyei közgyűlésekben? Mi várható a megyei közgyűlésekben? A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Az önkormányzati választásokon a településeket vezető polgármester és képviselő-testület mellett minden megye választ magának megyei közgyűlést

Részletesebben

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény

Országgyűlési képviselők választása évi CCIII. törvény Egyéb Megüresedett sorsa Eredmény megállapítása Szavazás Jelölt- és listaállítás Mandátumok száma Országgyűlési k választása 2011. évi CCIII. törvény összesen 199 106 egyéni választókerületben (EVK) Indulni

Részletesebben

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet Közjogi berendezkedés Államforma: köztársaság Kormányforma: parlamentáris köztársaság Végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány A törvényhozó hatalom letéteményese

Részletesebben

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOG 2. Jogász szak, nappali tagozat 2017/2018. tanév I. félév I. A VIZSGA RENDSZERE ÉS A VIZSGÁZTATÁS RENDJE A vizsga írásbeli. Szóbeli vizsga csak utó- és javítóvizsgáztatás

Részletesebben

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.

Alkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16. Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/

Részletesebben

A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány

A magyar politikai rendszer 10/8/12. A kormány A kormány 1 A kormányokról általában az egész politikai intézményrendszer és az állami döntéshozatal központi szereplője több mint végrehajtás nehéz lenne az állami tevékenységnek olyan területét kiragadni,

Részletesebben

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról

törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Új változat a T/57 helyett 4n1v.3? 3Y T ~ G4 2006 MAJ 3 0. T/.... számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról Budapest, 2006. május 2006. évi... törvény a Magyar Köztársaság

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364

MAGYAR KÖZLÖNY. 47. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök. Tartalomjegyzék. 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. április 19., csütörtök 47. szám Tartalomjegyzék 2012. évi XXXVI. törvény Az Országgyûlésrõl 8364 36/2012. (IV. 19.) OGY határozat A Magyar Köztársaság

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG JEGYZŐKÖNYV A NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2014. MÁRCIUS 03-I ÜLÉSÉRŐL Az ülés helyszíne: Nemzeti Választási Iroda székháza (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) Az ülés ideje:

Részletesebben

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE Választás 2018 Budapest A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE REZÜMÉ A rendszerváltás óta jellemző a magyar politikára, hogy a fővárosi lakosok pártválasztása némileg más képet mutat, mint az ország többi részén

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2011., 2015., I. félévek

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2011., 2015., I. félévek ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 211., 215., 219. I. félévek ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, 219 Készült a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda Tájékoztatási és Módszertani Osztályán,

Részletesebben

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001

Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: :08. Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Iromány száma: T/1606. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:08 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: R2QQKCOX0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:

Részletesebben

Kongresszusi szabályzat

Kongresszusi szabályzat 1. melléklet a Magyar Szocialista Párt Alapszabályához Kongresszusi szabályzat (elfogadta az MSZP Választmánya 2011. november 26-án) A kongresszus a párt legfelső képviseleti és döntéshozó szerve, amelyet

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA MAGYARORSZÁG KORM ÁN YA ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA Érkezett: 2018 OKT 1 9. T/2933. számú törvényjavaslat az 1976. szeptember 20-i 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz csatolt, az Európai Parlament

Részletesebben

2012. november 29-i rendes ülésére

2012. november 29-i rendes ülésére 9. számú előterjesztés Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 29-i rendes ülésére Tárgy: Közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló kezdeményezés

Részletesebben

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól

ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól ADATLAP a szavazatszámláló bizottság választott tagjainak, póttagjainak adatairól Név:.... Lakcím : Debrecen,.. utca szám em. ajtó Levelezési cím: Debrecen,. utca szám em. ajtó (Amennyiben a levelezési

Részletesebben

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi .th /z ;W 200 7 APR 16. ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ KÉPVISELŐI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY 2007. évi... törvény a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról 1. A választási eljárásról szóló 1997.

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI ff r AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI SUB Göttingen 7 215 853 075 2003 A 4374 2002 3 TARTALOM ELŐSZÓ 13 AZ ORSZÁGGYŰLÉS, A TISZTSÉGVISELŐK, A BIZOTTSÁGOK, A KÉPVISELŐCSOPORTOK, A KÉPVISELŐK FELADATAI Az Országgyűlés

Részletesebben

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., I. félév

ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., I. félév ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK AZ ORSZÁGGYŰLÉS TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2009., 2013., ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA, 2017 Készült a Tájékoztatási és Iromány-nyilvántartó Iroda Tájékoztatási és Módszertani Osztályán, az Informatikai

Részletesebben

A HÁZBIZOTTSÁG JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA JÚNIUS 4-5. (HÉTFŐ-KEDD) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

A HÁZBIZOTTSÁG JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA JÚNIUS 4-5. (HÉTFŐ-KEDD) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE A HÁZBIZOTTSÁG JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA JÚNIUS 4-5. (HÉTFŐ-KEDD) ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 1-jén 10 45 órai állapot szerint JÚNIUS 4. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:

Részletesebben

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására

Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak megválasztására Előterjesztő: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Készítette: Dr. Szuromi Krisztina jegyző Tárgy: Javaslat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 04. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság tagjainak

Részletesebben

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1

2013. évi LXXXVII. törvény. az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről 1 2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek 1 Az Országgyűlés a kampányköltségek átláthatóvá tétele, és ezzel az országgyűlési képviselők választásán induló jelöltek

Részletesebben

Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat

Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat Iromány száma: T/3353/24. Benyújtás dátuma: 2018-11-21 10:13 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 7WGTUASH0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő. 3104 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

Alkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat október 20.

Alkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat október 20. Alkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat 2017. október 20. Jogállamiság Demokratikus legitimáció Hatalommegosztás EU jog ALAPTÖRVÉNY JJOGSZABÁLYOK Törvények Rendeletek Nemzetközi jog EGYÉB LÉTEZŐ ÉS KÖTELEZŐ

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKÉNEK JAVASLATA AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2018. JÚLIUS 2-3. (HÉTFŐ-KEDD) RENDKÍVÜLI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJÉRE 2018. június 29-én 11 00 órai állapot szerint JÚLIUS 2. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra határozathozatalok:

Részletesebben

alkotmanybirosag.hu 2

alkotmanybirosag.hu 2 Az Alkotmánybíróság döntésének tájékoztató jelleggel közzétett, nem hivatalos szövege. A hivatalos közzétételre a Magyar Közlönyben, illetve az Alkotmánybíróság Határozatai című hivatalos lapban kerül

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI 2014. január 24. 2014. 2. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1/2014. (I. 21.) AB határozat a Kúria Kvk.III.37.230/2012/2. számú végzése és az Országos Választási

Részletesebben

Előterjesztés. a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására

Előterjesztés. a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására Előterjesztés a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportja Alapszabályának módosítására Előterjesztő: Lázár János Budapest, 2010. június 7. A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben

Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben Új munkarend: minden héten lesz ülésnap az Országgyűlésben Az Alapjogokért Központ megvizsgálta az Országgyűlés új, márciustól hatályba lépő munkarendjére vonatkozó szabályokat. Az elemzés során a Központ

Részletesebben

Statisztikák az elbírált népszavazási kezdeményezésekről. frissítve: április 29.

Statisztikák az elbírált népszavazási kezdeményezésekről. frissítve: április 29. Statisztikák az elbírált népszavazási kezdeményezésekről frissítve: 2019. április 29. 2014. 01. 18 2014. 01. 18-tól 1 benyújtott népszavazási kezdeményezések elbírálása Benyújtott és elbírált kezdeményezések

Részletesebben

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a)

Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai. (A hónap actio popularis-a) Alkotmányellenesek a törvényalkotás új szabályai (A hónap actio popularis-a) Az év eleje óta nincs jogunk ahhoz, hogy az Alkotmánybíróságtól személyes érintettségünk nélkül kérjük jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER

SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 2. kurzushoz VÁLASZTÓJOG, VÁLASZTÁSI RENDSZER ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2013/14. tanév őszi félév I. ALKOTMÁNYELMÉLETI

Részletesebben

T/235. számú törvényjavaslat. az országgyűlési képviselők választásáról

T/235. számú törvényjavaslat. az országgyűlési képviselők választásáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/235. számú törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról előadó: dr. Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2006. június 2006. évi törvény

Részletesebben

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ VÁLASZTÁSI FÜZETEK 176. TÁJÉKOZTATÓ a kisebbségi szervezetek részére a területi és az országos kisebbségi önkormányzati választásokról KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Az Országgyűlés évi május június havi ülésterve

Az Országgyűlés évi május június havi ülésterve ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA TÖRVÉNYHOZÁSI IGAZGATÓSÁG SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Lezárva: 2019. 24. 11 00 Az Országgyűlés 2019. évi havi ülésterve 27-28. 27-28. 1. 2. A Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumának és a

Részletesebben

Frakcióvezetők a Parlamentben

Frakcióvezetők a Parlamentben Frakcióvezetők a Parlamentben A Képviselőfigyelő elemzése alapján az LMP-s Schiffer András számít messze a legaktívabb frakcióvezetőnek az Országgyűlésben. Mind a hozzászólások, mind a nem önálló kategóriájában

Részletesebben

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6. AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék

Részletesebben

Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket

Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Az indítványozók rosszabb helyzetbe hozták a veszteseket Azzal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új fővárosi választási rendszer kompenzációs mechanizmusra vonatkozó egyes előírásait, az indítványozók

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének március 26-ai ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének március 26-ai ülésére Szám: 02/99-2/2009. VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat

Részletesebben

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003 Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

3.2. A év statisztikai adatai

3.2. A év statisztikai adatai A 2 0 0 9. é v s t a t i s z t i k a i a d a t a i 229 3.2. A 2009. év statisztikai adatai A tevékenységünk részletes statisztikai adatait a CD-melléklet tartalmazza, itt csupán annak főbb elemeiről számolunk

Részletesebben

Magyarországi választási rendszerek

Magyarországi választási rendszerek Magyarországi választási rendszerek AJ1 levelező tagozat 2017.12.15 Mécs János Doktorandusz Alkotmányjogi tanszék, ELTE ÁJK mecsjanosalkotmanyjog@gmail.com 1. Választás és képviselet, választások típusai

Részletesebben

Magyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT

Magyarországi Választási Rendszerek szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT Magyarországi Választási Rendszerek 2017. szeptember 25. ELŐADÁSVÁZLAT 1. Választás és hatalomgyakorlás - Választások alatt a választójoggal rendelkező választópolgárok azon, meghatározott időközönként

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

Iromány száma: T/3354/13. Benyújtás dátuma: :46. Parlex azonosító: 1J96BYUB0005

Iromány száma: T/3354/13. Benyújtás dátuma: :46. Parlex azonosító: 1J96BYUB0005 Iromány száma: T/3354/13. Benyújtás dátuma: 2018-12-06 18:46 Az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága Parlex azonosító: 1J96BYUB0005 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Bajkai

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2018 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Petrétei József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2009 VAGY Kocsis Miklós Petrétei József

Részletesebben

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l

Az országgyűlési képvisel ők választásáró l Fidesz Magyar Polgári Szövetsé g Képviselőcsoportj a Kereszténydemokrata Néppárt Képviselőcsoportj a HHtv2;tal a --T./ A 8 Frk+ et#; 2010 MÁJ 1 : 1 Ti... szám ú törvényjavasla t Az országgyűlési képvisel

Részletesebben

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti. 193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA

AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA I. AZ ORSZÁGGYŐLÉSI KÉPVISELİK MEGVÁLASZTÁSA Az Országgyőlési képviselık megválasztása 11 Minden országban a választási rendszer határozza meg azt, hogy a választók szavazatai hogyan válthatók át képviselıi

Részletesebben

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések

Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Önkormányzati választás gyakran ismételt kérdések Hány évre választjuk a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket? A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket az idei évtől kezdve

Részletesebben

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság el őadója,

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság el őadója, Q yy űlcs Hivatala t 2a13 MÁJ L ÚJ VÁLTOZAT a T/11267. számú törvényjavaslat helyett ORSZÁGGY Ű LÉSI KÉPVISELŐ Képviselői önálló indítvány 2013. évi.... törvény az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI.

Részletesebben

ÉrketQ t: 2013SNT D3. 2013. évi... törvény

ÉrketQ t: 2013SNT D3. 2013. évi... törvény Országgyűlési képvisel ő ÉrketQ t: 2013SNT D3. Képviselői önálló indítvány 2013. évi... törvény a közszolgálati tisztvisel őkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény é s a munka törvénykönyvér ől szóló 2012.

Részletesebben

Így dolgoztak a független parlamenti képviselők

Így dolgoztak a független parlamenti képviselők Így dolgoztak a független parlamenti képviselők A független képviselők átlagosan a szavazások valamivel kevesebb, mint háromnegyedén vettek részt, ami az Országgyűlés egészét tekintve mérsékelt aktivitásnak

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Soltész István A AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE. Lezárva: február

Soltész István A AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE. Lezárva: február Soltész István A 2014-18-AS CIKLUS ORSZÁGGYŰLÉSE Lezárva: 2016. február Tartalom AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE, FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE... 3 Az országgyűlési képviselők megválasztása... 3 Az Országgyűlés szervezete...

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő. 1360 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság

Részletesebben

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak.

1992. november A párt közgyűlésén két évre Pető Ivánt választották elnökké, majd 1994-ben és 1996-ban is újraválasztottak. Az SZDSZ története Április 27-én rendkívüli küldöttgyűlést tart a Szabad Demokraták Szövetsége Budaörsön, döntenek a koalícióból való kilépésről, az SZDSZ alapszabályának módosításáról és a második rendkívüli

Részletesebben

Dr. Szél Bernadett LMP

Dr. Szél Bernadett LMP otn ;»z 14 1ZgU Az Országgy űlés Ér!-;ez.«'.: 20 1.4 NOV 2 C..../2014 (...) OGY határozata a családbarát parlamenti m űködéshez szükséges intézkedésekr ől 1. Az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE AZ ORSZÁGGYŰLÉS 2014. ÉVI TAVASZI ÜLÉSSZAKA MÁJUS 12-13-I, HÉTFŐ-KEDDI ÜLÉSÉNEK NAPIRENDJE 2014. május 12. 14 30 órai állapot szerint MÁJUS 12. HÉTFŐ üléskezdés: 13 00 óra ülés befejezése: kb. 21 00 óra,

Részletesebben