Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiája"

Átírás

1 2007

2 Tartalomjegyzék Bevezetés 4 Vezetoi összefoglaló 5 1. Helyzetelemzés, a piaci mikro - és makrokörnyezet analízise GYOR TURIZMUSÁNAK HELYZETE... 8 ÁLTALÁNOS JELLEMZOK... 8 A TURISZTIKAI KÍNÁLAT ELEMEI... 9 A VENDÉGFOGADÁS FELTÉTELEI A TURISZTIKAI KERESLET GYOR TURIZMUSÁNAK SWOT ANALÍZISE GYOR TÉRSÉGÉNEK TURIZMUSA ÁLTALÁNOS JELLEMZOK FOBB TURISZTIKAI TERMÉKEK VENDÉGFORGALMI ADATOK A TÉRSÉGI VONZEROK KOMPLEX TERMÉKKÉ ALAKÍTÁSA A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURIZMUSA ÁLTALÁNOS JELLEMZOK FOBB TURISZTIKAI TERMÉKEK VENDÉGFORGALMI ADATOK TERVEZETT FEJLESZTÉSEK, FEJLESZTÉSI PRIORIT ÁSOK A MAGYARORSZÁGI ÉS NEMZETKÖZI TURISZTIKAI TRENDEK EURÓPAI TURISZTIKAI TRENDEK A város turizmusának fejlesztési lehetoségei TURISZTIKAI VONZEROK FEJLESZTÉSE KULTURÁLIS TURIZMUS, RENDEZVÉNYEK, FESZTIVÁLOK VALLÁSI TURIZMUS ÖKOTURIZMUS EGÉSZSÉGTURIZMUS ÜZLETI TURIZMUS AKTÍV TURIZMUS A TÉRSÉGBEN: IFJÚSÁGI, FALUSI ÉS LOVAS TURIZMUS FEJLESZTÉSE A TURISZTIKAI INFRAST RUKTÚRA FEJLESZTÉSE SZÁLLÁSHELY-FEJLESZTÉS FOLYÓK SZABÁLYOZÁSA, ALKALMASSÁ TÉTELE A TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSRA GYOR-PÉR REPÜLOTÉR FEJLESZTÉS TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS RENDSZER FEJLESZT ÉSE ÚJ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA TEMATIKUS RENDEZVÉNYEK TÖRTÉNELMI HAGYOMÁNYOK ÚJJÁÉLESZTÉSE ÁLLANDÓ, GARANTÁLT PROGRAMOK HOSSZÚ TÁVÚ TEMATIKUS TERVEZÉS HUMÁN EROFORRÁS FEJLESZTÉSE EGYÜTTMUKÖDÉS AZ EGYETEMMEL TURISZTIKAI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA AKTÍV RÉSZVÉTEL A PANNON TERMÁL KLASZTER, ILLETVE EGYÉB KLASZTEREK MUNKÁJÁBAN KÜLFÖLDI PÉLDA BEMUTATÁSA EGY HASONLÓ ADOTTSÁGÚ TELEPÜLÉSEN Szervezeti és muködési optimalizáció A VÁROS TURISZTIKAI SZERVEZETE VÁROSI TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÓK EGYÜTTMUKÖDÉSE ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK LEHETSÉGES EGYÜTTMUKÖDO PARTNEREK INTÉZMÉNYEK SZOLGÁLTATÓK TURISZTIKAI MARKETING SZERVEZETEK

3 NAGYVÁLLALATOK KÜLFÖLDI PARTNEREK PIACI AKTIVITÁS JAVÍT ÁSA MARKETING TEVÉKENYSÉG MEGÚJÍTÁSA TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ MENEDZSMENT SZERVEZET LÉTREHOZÁSA A turisztikai fejlesztések forrástérképe BELSO FORRÁSOK A HELYI ÖNKORMÁNYZAT ADÓBEVÉTELEI EGYÉB BELSO FORRÁSOK KÜLSO FORRÁSOK EURÓPAI UNIÓS TÁRSFINANSZÍROZÁSÚ PÁLYÁZATOK NEMZETKÖZI EGYÜTTMUKÖDÉS HAZAI TURISZTIKAI PÁLYÁZATOK BEFEKTETOK EGYÜTTMUKÖDO PARTNEREK FORRÁSTÉRKÉP

4 Bevezetés Gyor és térsége földrajzi elhelyezkedése, épített és természeti értékei, kulturális és szakrális öröksége révén kiváló adottságokkal rendelkezik a turizmus területén. Problémát jelent azonban, hogy ezek az adottságok nem szervezodtek turisztikai attrakcióvá, valamint a turisztikai infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Mindezek a tényezok nagymértékben hozzájárultak a térség vendégforgalmának stagnálásához. Gyor új városvezetése felismerte a turizmusfejlesztésben rejlo lehetoségeket, amit gazdaságfejlesztési programjában célként is meghatározott, és megbízást adott Gyor és térsége turizmusfejlesztési stratégiájának elkészítésére. A stratégia elengedhetetlenül szükséges a 2013-ig tartó idoszakban rendelkezésre álló elsosorban európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználásához. Az elkészült dokumentum illeszkedik az országos és regionális fejlesztési programokhoz: az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez, a Nyugat-dunántúli Regionális operatív programhoz, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiához, valamint a Nyugat-dunántúli turizmusfejlesztési stratégiához. A turizmusfejlesztési stratégia célja a térség fenntartható fejlesztésével a turisztikai vonzero növelése: a meglévo értékek turisztikai attrakcióvá alakítása és piacra vitele; a versenyképesség javítása; a vendégforgalom növelése; a városkép formálása; és nem utolsósorban a közötti idoszak országos és regionális fejlesztéseibe való sikeres bekapcsolódás. A stratégia elkészítése során igyekeztünk széles köruen megvizsgálni az adottságokat és lehetoségeket, ezért az aktuális fejlesztési dokumentumok mellett a rendelkezésre álló statisztikai adatokat, hazai és nemzetközi tanulmányokat, szakcikkeket is tanulmányoztuk, továbbá a május 9-én Gyorben megrendezett Turisztikai fórum résztvevoi körében végzett kérdoíves felmérést és személyes interjúkat készítettünk. Mindezek az adatok és ismeretek a dokumentumba beépítésre kerültek. Jelezzük azonban, hogy az elore meghatározott terjedelem miatt az egyes kérdések bovebb kifejtésére nem nyílt lehetoség, illetve több felmerült probléma további, mélyebb vizsgálatokat igényel. 4

5 Vezetoi összefoglaló Gyor vezetése a város és térsége turisztikai fejlesztését tuzte ki célul, amihez a térség rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Gyor városának turisztikai fejlesztése ugyanakkor elképzelhetetlen a térség által kínált vonzerok és szolgáltatások egységben kezelése nélkül. A térség számos olyan attrakciót kínál, ami komplex turisztikai termékké alakítva jelentosen megnövelheti a vendégforgalmat, és ezáltal a turizmusból származó bevételeket. Problémaként jelentkezik ugyanakkor, hogy:? A város attrakciói nem szervezodnek komplex turisztikai termékké, országos, nemzetközi ismertségük nem kello mértéku, noha az adottságok kiemelkedo jelentoséguek.? Magas kategóriájú szállodák tekintetében jelenleg hiány mutatkozik Gyorben.? A város nem rendelkezik nagy befogadóképességu rendezvény- és vásárközponttal.? A kulturális örökség nem jelenik meg kello hangsúllyal a turisztikai kínálatban.? Az egészségturizmus vonatkozásában a fürdo és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése elengedhetetlen a turisztikai potenciál jobb kihasználása érdekében.? A kerékpáros turizmus infrastruktúrája a Duna szlovák oldalán jobban kiépített és több érdeklodot vonz.? A vízi turizmus fejlesztésének feltétele a folyók szabályozása.? A hagyományos, jól bevezetett rendezvények nem képesek a régión kívüli területekrol látogatókat ide csábítani, jelenlegi formájukban nem alkalmasak jelentos vendégforgalom generálására.? A turisztikai információs rendszer kiépítettsége nem kello színvonalú.? A köztudatban Gyor iparvárosként szerepel, turisztikai imázsa erosítésre szorul.? A város nem rendelkezik marketing és kommunikációs tervvel.? A térségi kínálat nem szervezodik komplex turisztikai termékké, az érintett szereplok között egyelore nem elég hatékony az együttmuködés. Megvizsgálva az adottságokat, a lehetoségeket, a hazai és nemzetközi tendenciákat, valamint egy hasonló külföldi város (Graz) koncepcióját, Gyor és térségének turizmusfejlesztési feladatai a következokben határozhatóak meg. 5

6 ? A turisztikai termékfejlesztés fo iránya a kulturális örökség, a hagyományos nagyrendezvények, a szakrális emlékek turisztikai vonzerejének erosítése kell, hogy legyen. Ennek érdekében a rendelkezésre álló attrakciók egységes, koncentrált bemutatását szükséges megvalósítani. A kulturális turizmus kínálata komplex termékké alakítása a további vonzerok egészségturizmus, üzleti turizmus, aktív- és ökoturizmus fejlesztésével érheto el.? A vendégforgalom növelése érdekében a turisztikai infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. Elsosorban négycsillagos szálloda létesítése szükséges, tekintve, hogy a magas kategóriájú szállodafejlesztéssel az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek forgalma is nagymértékben növelheto. Az üzleti turizmus növelése érdekében szükséges egy nagy befogadóképességu vásár- és konferenciaközpont létesítése. Indokolt továbbá a repülotér fejlesztése nagyobb gépek fogadásának érdekében. A folyók szabályozásával állandó vízszint biztosítását kell elérni, mert ez a vízi turizmus megfelelo infrastruktúrája kiépítésének elofeltétele.? Mindazok a fejlesztések, amelyek a városlakók életminoségének javítását célozzák, a turisták számára is vonzóak. A barokk belváros rekonstrukciója és az Újváros rehabilitációja ezért az európai uniós források felhasználásának fo prioritásaiként jelenjenek meg. Az élheto, kellemes város és környezet megvalósítása érdekében az Ökocity program következetes végrehajtása szintén szükséges.? A városi programkínálat színesítése érdekében a nagyrendezvények megújításra szorulnak, illetve új, tematikus rendezvények és garantált programok kialakítására van szükség.? A barokk jelleg kiemelésével a Gyorrol kialakult iparváros kép hatásosan formálható. Az új arculat kialakítását marketingterv készítésével szükséges kijelölni. A vendégforgalom növekedése a szakszeru marketingtervben meghatározott marketingstratégia megvalósításával érheto el. Tekintettel arra, hogy a kulturális turizmus szerepel elso helyen a prioritások között, a város kulturális stratégiájának elkészítése is célszeru.? A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele érdekében szükséges a turisztikai desztinációs menedzsment szervezet felállítása; a térségi és a határ menti kapcsolatok erosítése; egy beutaztató utazási iroda létesítése; valamint egységes turisztikai információs rendszer kialakítása. 6

7 A fenti fejlesztések megvalósításához szükséges forrásokat a Nyugat-dunántúli regionális operatív program és az Új Magyarország Fejlesztési Terv további operatív programjai, az Európai Területi Együttmuködés és a Norvég Alap, valamint a hazai finanszírozású turisztikai pályázatok, az önkormányzat adó- és egyéb bevételei, illetve a befektetok biztosítják. A fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbi stratégiai döntések meghozatalát javasoljuk:? A város önkormányzata támogassa magas színvonalú szállodák létesítését, a repülotér fejlesztését, a folyók szabályozását, illetve a további nagy befektetési igényu beruházásokat.? A város készítsen marketingtervet és kulturális stratégiát.? Az önkormányzat álljon élére a térségi együttmuködésnek, hozzon létre turisztikai desztinációs menedzsment szervezetet, adott esetben beutaztató utazási irodát.? A város hajtsa végre az Ökocity programot.? Az új döntoen a kultúrára és a barokk jellegre épülo városképformálásban a városvezetés vállaljon aktív szerepet.? A fejlesztések megvalósításához és a programok végrehajtásához Gyor használja minél szélesebb köruen a Turisztikai fejlesztések forrástérképe c. fejezetben felsorolt belso és külso forráslehetoségeket. 7

8 1. Helyzetelemzés, a piaci mikro- és makrokörnyezet analízise 1.1 Gyor turizmusának helyzete Általános jellemzok Gyor városa rendkívül szerencsés földrajzi adottságokkal rendelkezik: három Közép-európai fováros Budapest, Bécs, Pozsony metszéspontjában fekszik, körülbelül félúton a magyar és az osztrák fováros között. A mintegy 130 ezer lakosú város közlekedési infrastruktúra szempontjából is elonyös fekvésu, az M1 autópálya, illetve a Budapest-Bécs vasútvonal egyaránt keresztülhalad rajta, továbbá repülotérrel is rendelkezik. Gyor-Moson-Sopron megye székhelye a közelmúltban régióközponttá vált, a Pólus Program egyik kiemelt városává választották. A fenti adottságok mind kedvezoen befolyásolják a város gazdasági életét. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Nemzetközi Ipari Parkban letelepedett közel 70 vállalat. Közülük a legjelentosebb a mintegy 5000 embernek munkát adó Audi Hungaria Motor Kft. A tíz országból érkezo cégek között autó-, gép-, textil-, elektronikai ipari, szállítmányozási, nagykereskedelemi profilúak szerepelnek. A vállalatok munkaeroigényének kielégítéséhez a helyi Széchenyi István Egyetem is hozzájárul. Az intézmény 2002-ben kapott egyetemi rangot, ma három karán, két intézetében és kutatóközpontjában folyik az oktatás. 1. számú térkép: Fovárosok Gyortol való távolsága Forrás: Saját szerkesztés 8

9 Gyor egyaránt gazdag természeti és épített örökségben. Gyakran a folyók városaként aposztrofálják, hiszen a Rába, a Rábca és a Mosoni-Duna találkozásánál fekszik és a Duna is csupán néhány kilométerre folyik. A vízpart számos természeti szépséget kínál, sajátos hangulatúvá teszi a várost. A kedvezo földrajzi adottságok miatt már a kelták megtelepedtek ezen a területen, akiket a rómaiak, a gótok, majd az avarok követtek. Késobb, a honfoglalás korában is stratégiai jelentoségu település volt, melynek magja a Káptalandombon alakult ki. Szent István uralkodásának elso éveiben püspökséget alapított a városban. A székesegyház és a Püspökvár ose szintén a Káptalandombon épült fel. A történelem viharai azonban nem kímélték a várost, tuzvész is többször pusztított, majd 1763-ban földrengés sújtotta. Gyor ennek ellenére mindig gazdag város volt, ami elsosorban a kereskedelemnek köszönheto, s ez az ipar megtelepedését is magával hozta. Az 1840-es években már több gyár muködött a városban, ugyanebben az idoben pedig már magyar nyelvu színjátszásról is beszélhetünk. A város jó nevu iskoláiból olyan híres diákok kerültek ki, mint Batthyány Lajos, Kisfaludy Károly és Sándor, valamint Xantus János. A kereszténység ezer éves emlékei, a Káptalandomb múzeumai, a számos szakrális emlék, a gazdag történelmi hagyományok, a belváros barokk épületei vonzóak a látogatók számára. A belváros rekonstrukciójáért Európa-díjjal tüntették ki. A kulturális élet igen pezsgo Gyorben, elég csupán a világhíru Gyori Balettre, a Nemzeti Színházra, illetve a méltán népszeru fesztiválokra, rendezvényekre gondolni. A barokk város képéhez kapcsolódó események országosan ismertek. Gyor neve a sporttal is szorosan összekapcsolódik, hiszen a jelentos múlttal bíró sportegyesület számos sikert könyvelhetett már el a különbözo sportágakban, köztük a labdarúgásban, a kézilabdában vagy a vízi sportok területén. A 2004-ben átadott, felújított Rába Quelle Gyógyfürdo évente közel 400 ezer vendéget fogad. A tervezett fejlesztések eredményeképpen pedig további forgalomnövekedésre lehet számítani. A turisztikai kínálat elemei A város legfontosabb turisztikai terméke a kulturális turizmus. Ezen belül is talán legkiemelkedobb a szakrális emlékek köre. A Szent István által alapított bazilika több értékes relikviával rendelkezik: itt találjuk a Szent László-hermát, az Írországból származó Könnyezo Szuzanya-képet, valamint Apor Vilmos püspök síremlékét. A fenti emlékek, illetve a 9

10 hozzájuk kapcsolódó események zarándokok ezreit vonzzák évrol-évre a városba, ugyanakkor az o itt-tartózkodásukat egyelore nem sikerül meghosszabbítani. A Püspökvár és a Püspöki palota, az Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kotár gyujteménye, a Loyolai Szent Ignáctemplom, a Karmelita templom, a Rác templom, az Evangélikus Öregtemplom, a Református Templom, a felújított Zsinagóga szintén vonzzák a látogatókat. Gyorrol azonban talán legeloször a barokk emlékek juthatnak eszünkbe: a XVIII. századi Mária-oszlop, a Frigyszekrény-szobor, a Kálvária és a számos középület, lakóház a barokk kor szépségeit idézik. A város több értékes múzeummal rendelkezik, köztük kiemelendoek a Városi Muvészeti Múzeumhoz tartozó Esterházy-palota és Magyar Ispita kiállításai, valamint a Borsos Miklós és a Kovács Margit Állandó Kiállítás. Ezek mellett a Xantus János Múzeum, az L Fehér Szalon (a locsei fehér asszony egykori börtöne), a Patikamúzeum, a Patkó Imre Gyujtemény, az Apor Kiállítás, a Baba kiállítás, a Várkazamata és további galériák, gyujtemények várják a látogatókat. Fontos ugyanakkor megemlíteni, hogy a gazdag, európai viszonylatban is kiemelkedo modern muvészeti gyujtemény méltó elhelyezése jelenleg nem megoldott. A város kulturális attrakciói különös tekintettel a Káptalandomb értékeire nem szervezodnek komplex turisztikai termékké 1, országos, nemzetközi ismertségük nem kello mértéku, noha az adottságok kiemelkedo jelentoséguek. A városban a kultúra iránt érdeklodok a Gyori Balett és a Nemzeti Színház színvonalas eloadásai mellett a számos fesztivál és városi rendezvény közül válogathatnak. A nemzetközi érdeklodésre is számot tartó Mediawave 1990-es indulása óta egyre népszerubb. A Gyori Tavaszi Fesztivál a budapesti eseményhez kapcsolódva szintén évek óta megrendezésre kerül. A rendezvényre mintegy 20 ezer látogató érkezik: 30%-uk a régióból, 70% pedig városlakó. A Gyori Nyár egy hónapig tartó rendezvénysorozata (amit 2007-ben kéthetesre terveznek) harminc éves múltra tekint vissza és összesen mintegy 100 ezer látogatót vonz. A barokk hagyományokhoz több rendezvény is kapcsolódik: a februári idoszakban a Barokk Bál, augusztusban a Barokk Esküvo Történelmi Ünnepi Játékok, szeptember végén a Muvészeti Fesztivál. A Gyori Balett közremuködik a Magyar Táncfesztivál szervezésében, a Gyori Nemzeti Színház pedig a 2005-ben elindított Gyori Musical Fesztiválnak ad otthont. A fenti, jól bevezetett rendezvények azonban nem képesek a régión kívüli területekrol látogatókat ide csábítani, jelenlegi formájukban nem alkalmasak jelentos vendégforgalom generálására. 1 Komplex turisztikai termék: az attrakciókra épülo, a turista által igénybe veheto szolgáltatások összessége. 10

11 Gyor turisztikai kínálatában fontos szerepet játszik az egészségturizmus. A nagy múltú városi fürdo felújításával és bovítésével európai színvonalú komplexum jött létre. A Rába Quelle Gyógy- Termál- és Élményfürdo mintegy 400 ezer vendéget fogad évente, közülük 65% belföldi vendég, a külföldiek döntoen Szlovákiából, Csehországból és Ausztriából érkeznek. A tavalyi év folyamán a gyógyászati részleg 150 millió forintos felújításon esett át ben várhatóan megvalósul a 1100 négyzetméteres balneoterápiára épülo sport-rehabilitációs intézet kialakítása. A jövo évben kezdodhet meg a strand felújítása, ben pedig gyógyszállodai beruházás szerepel a tervek között. A Nyugat-dunántúli régió jelentos fürdovárosait vizsgálva megállapítható, hogy a fürdok nagyságrendekkel erosebb vendégforgalmat generálnak ezekben a városokban, amit nem kifejezetten a fürdo adottságai, sokkal inkább a rendelkezésre álló szálláshely-kapacitás befolyásol. A fent vázolt fejlesztések elengedhetetlenek a turisztikai potenciál jobb kihasználása érdekében. A város földrajzi elhelyezkedésébol adódóan a konferencia turizmus is kiemelt turisztikai termék. A kereskedelmi szálláshelyeket jelenleg legnagyobb arányban üzletemberek veszik igénybe. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a MICE 2 területhez szükséges infrastruktúra nem a megfelelo mértékben kiépített a városban. Csupán néhány szálloda rendelkezik rendezvénytermekkel és Gyorben egyelore nincs nagy befogadóképességu rendezvényközpont. Az aktív kikapcsolódást kereso vendégek számára is nyújt lehetoségeket a város. Gyort érinti az európai kerékpárút-hálózat egyik fo útvonala, az EuroVelo 6. A kiépített útvonal mellett szálláshelyek és speciális szolgáltatások is várják a kerékpáros turizmus résztvevoit. Ugyanakkor megállapítható, hogy a Duna szlovák oldalán az infrastruktúra jobban kiépített és több érdeklodot vonz. A vízi turizmusban is számos további lehetoség rejlik. Jelenleg a horgászat és a vízi túrák csábítják a legtöbb vendéget, de a városi folyószakasz is jobban kihasználható lenne, amennyiben a szükséges szabályozás megvalósul, és biztosítottá válik az állandó vízszint. Gyor hagyományosan a sport fellegvára, évtizedek óta muködo sikeres klubcsapatokkal. A városi stadion rekonstrukciójával, mintegy 20 milliárd forintos beruházással néhány éven belül megvalósul az Eto Sport és Szabadido Park. A létesítmény területére a modern 2 MICE= Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions, hivatásturizmus, a munkával összefüggo utazások gyujtoneve. 11

12 sportpályák mellett új klubépületet, sport- és szabadidoközpontot, rendezvénycsarnokot és négycsillagos szállodát terveznek. A felújított stadionban megrendezendo mérkozésekre több ezer szurkoló érkezik, akik potenciális turisták: további programok kiajánlásával a tartózkodási idejük növelheto. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a komplexum nem kizárólag sportesemények, hanem egyéb (kulturális rendezvények, konferenciák) megrendezésére is alkalmas lesz. A város turisztikai kínálatában említheto továbbá az állatkert, ami elsosorban a gyermekes családok számára nyújt kikapcsolódási lehetoséget. A Xantus János Állatkert 1997 óta folyamatos átalakításon, modernizáción megy keresztül. Az intézmény vezetése törekszik a korábbi zsúfoltság megszüntetésére, tágas kifutók és élohelyek létesítésére. A közelmúltban felújításra került a Terrárium-ház és átadták a Dél-Amerika házat is. Az állatkert mintegy 145 ezer látogatót fogad évente, országos ismertsége azonban alacsony fokú. 2. számú térkép: Vidéki állatkertek ismertsége Forrás: Saját kutatás alapján saját szerkesztés 3 A vendégfogadás feltételei Turisztikai infrastruktúra tekintetében eloször a kereskedelmi szálláshelyekkel való ellátottságot vizsgáljuk. A városban jelenleg 22, zömében háromcsillagos szálloda várja a 3 A Fovárosi Állat- és Növénykert látogatói körében 2006 decemberében végzett kutatás eredménye. 12

13 vendégeket, összesen 647 szobával. A panziók száma 24, melyekben összesen 750 férohely áll rendelkezésre. A kereskedelmi szálláshelyek összesen 3775 férohellyel rendelkeznek, a szállodai férohelyek száma Magas kategóriájú szállodák tekintetében jelenleg hiány mutatkozik Gyorben. Férohelyek számának összehasonlítása Nyugat-dunántúli régió Gyor-Moson- Sopron megye Gyor Kereskedelmi szálláshelyek Szállodák 1. számú ábra: Férohelyek számának összehasonlítása Forrás: KSH Fontos ugyanakkor azt is kiemelni, hogy az ifjúsági turizmus szempontjából is hiányos a szálláshely-kínálat. A nyári hónapokban a közép- és felsofokú oktatási intézmények kollégiumai fogadnak ifjúsági csoportokat, de a tanévben érkezo diákok rendelkezésére jelenleg nem áll szálláshely. A városba látogató turistákat számos színvonalas vendéglátóhely várja, többtucatnyi étterem, kávézó, köztük a 2005-ben a Kávéházak versenyében második helyen végzett Nem Szingli Café. Szintén tíznél több a klubok, zenés szórakozóhelyek száma. A városi közbiztonság jónak mondható, az önkormányzat a köztisztaságra is nagy hangsúlyt fektet. Az Arccal a köztisztaság felé elnevezésu program keretében új tisztítógépek beszerzésére kerül sor folyamatosan, az úttisztítás, porterhelés csökkentése mindennapos feladat. Gyor 2001-ben az Európai Virágos Városok Versenyében ezüstérmet szerzett, illetve a Virágos Magyarország verseny díjkiosztó ünnepségének adott otthont 2005-ben. 13

14 A turisztikai tájékoztatás kiadványokon, a város megújult honlapján és a szintén saját honlappal rendelkezo Tourinform irodán keresztül történik. Az utóbbi a közeljövoben új, központi helyre költözik. A városi tájékoztató táblák, térképek ugyanakkor megújításra, egységesítésre szorulnak. Ezek közül is kiemelendo a leglátogatottabb attrakciók (pl. a bazilika) többnyelvu, modern tájékoztató táblákkal történo felszerelése. A város turizmusának humán eroforrását vizsgálva megállapítható, hogy az önkormányzat már felismerte a turizmusban rejlo lehetoségeket és idegenforgalmi referenst alkalmaz évtol az önkormányzat az idegenforgalmi adóbevétel és a hozzárendelt állami forrás teljes összegét turisztikai célra kívánja fordítani. A turisztikai kereslet A városban eltöltött vendégéjszakák száma évrol-évre csökkeno tendenciát mutat ben a kereskedelmi szálláshelyeken 228 ezer vendégéjszakát regisztráltak, ennek közel ötöde volt külföldi. A Gyorbe érkezo vendégek több mint háromnegyede szállodában szállt meg. Az átlagos tartózkodási ido az országos átlag alatti: 2,4 nap ban a mintegy 100 ezer vendég összesen 214 ezer vendégéjszakát töltött Gyorben. A vendégek 54%-a külföldi, 46%-uk belföldi volt. Kereskedelmi szálláshelyek vendégszámának alakulása Gyorben Év Vendégek száma (fo) Külföldi Belföldi 2. számú ábra: Kereskedelmi szálláshelyek vendégszáma Forrás: KSH 14

15 Az elozo évhez képest a külföldi vendégek száma minimálisan emelkedett, ugyanakkor az általuk eltöltött vendégéjszakák száma azonban 5%-kal csökkent. A belföldi turisták esetében éppen fordított a helyzet: a vendégek száma 38 ezerrol 46 ezerre nott, viszont a belföldi vendégéjszakák száma szintén 8%-kal csökkent. Megállapítható, hogy a kulturális és szakrális programokra érkezo vendégek csak rövid idot töltenek a városban, a szálláshelyeket elsosorban üzletemberek veszik igénybe. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákák számának alakulása Gyorben Év Vendégéjszakák száma Külföldi Belföldi 3. számú ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák Forrás: KSH A Gyor városát felkereso turisták jelenleg az alábbi célcsoportokból kerülnek ki: üzleti utazók, városlátogatók, kulturális turizmus iránt érdeklodok, illetve diákcsoportok. A városba látogatók, de szálláshelyet és egyéb turisztikai szolgáltatásokat kevésbé veszik igénybe a fürdovendégek és a zarándokok. A fentiek mellett potenciális vendégek lehetnek a gyermekes családok, az aktív turisták és a senior korosztály. Gyor rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyekkel ezek a célcsoportok a városba csábíthatóak, ugyanakkor a megfelelo szálláshelykapacitás és az adott piaci szegmens 4 igényeit kiszolgáló egyéb szolgáltatás (pl. speciális csomagajánlatok, kerékpár-tárolók, információs csatornák) területén jelentos fejlesztésekre van szükség. 4 Piaci szegmens: a fogyasztók különféle igényekkel rendelkezo, egymástól megkülönböztetheto csoportjai. 15

16 Gyor turizmusának SWOT 5 analízise Erosségek Elonyös földrajzi adottságok (három országhatár) Elérhetoség (M1, vasút, reptér) Eros gazdaság Gazdag termálvízkészlet, új fürdo Értékes, természetvédelmi oltalom alatt álló területek Épített örökség Folyók adottságai Kulturális központ Egyedülálló szakrális értékek Rendezvények, fesztiválok Vendégszereto lakosság Kedvezo törekvések a turizmus szereploinek együttmuködésére Jelentos pályázati aktivitás Lehetoségek Gyengeségek Külföldi vendégek alacsony száma A vendégforgalom hosszan tartó stagnálása Kevés magas kategóriájú szálláshely Egységes arculat hiánya, iparváros kép Komplex turisztikai termékek hiánya Vonzerok kihasználatlansága Kulturális és szakrális értékek alacsony országos ismertsége Határon átnyúló kapcsolatok kihasználatlansága Szervezett beutaztatás hiánya Városi turisztikai szervezet hiánya Turisztikai információs központ hiánya Nem megfelelo marketing tevékenység Kevés befekteto Veszélyek Rendezvények színvonalának emelése A város imázsának javítása A város kulturális turizmusának erosödése Gyógy- és wellness szolgáltatások bovítése Kistérségi együttmuködés növelése Határ menti kapcsolatok erosítése Pályázati aktivitás és hatékonyság növelése Szorosabb együttmuködés kialakítása az egyetemmel és a gazdasági szereplokkel Helyi termékek bekapcsolása a turizmusba Szakképzési rendszer továbbfejlesztése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése Turisztikai fejlesztések munkahelyteremto képessége Romló gazdasági környezet Turisztikai forgalom stagnálása Konkurens turisztikai desztinációk versenyképességének erosödése Forráshiány a turisztikai szervezeteknél Tokehiány állandósulása Környezetvédelmi szempontok elhanyagolása Együttmuködés nem erosödik a turizmus szereploi között Turisztikai vállalkozások terheinek növekedése Kistérségi és szomszédos városokkal történo együttmuködés sikertelensége 5 A helyzetfeltáró munka során felgyülemlett nagytömegu információ rendezését és értékelését szolgáló módszer a SWOT-analízis. A mozaikszó elso két betuje (SW) a területrendszer belso diagnózisát foglalja össze, az erosségekre (Strengths) és a gyengeségekre (Weaknesses) csoportosítva a feltáró munka eredményeit; a másik két tag (OT) a külso környezetbol következo lehetoségeket (Opportunities) valamint a veszélyeket (Threats) rendszerezi. 16

17 1.2.Gyor térségének turizmusa Általános jellemzok Gyor-Moson-Sopron megye területe 4208 km², lakosainak száma 440 ezer. A megye területén 182 település található, ebbol kilenc város. Turisztikai szempontból a Gyor város közvetlen térségét, azon belül is Gyor-Moson-Sopron megye keleti részét, illetve a Szigetközt vizsgáljuk. A kistérség falvai jellemzoen a közepes- és nagyfalvak kategóriájába esnek, kisebb településeket az északi, észak-nyugati területeken, a Mosoni- és a Nagy-Duna térségében találunk. Mind a kisebb, mind a nagyobb településekre jellemzo az alvótelepülés jelleg. A Gyori kistérség a foglalkoztatottság szempontjából igen kedvezo helyzetu, a munkanélküliek aránya országos és regionális viszonylatban is a legalacsonyabbak között van; néhány területen szakemberhiány jelentkezik. A kistérség településein a helyi foglalkoztatás néhány kivételtol eltekintve alacsony szintunek mondható, az aktív népesség fele-kétharmada Gyorben, illetve más környezo városokban (pl. Csorna) talál megélhetést. A városból való kiköltözés elsosorban a Gyor környéki településeken jellemzo, az agglomerálódás azonban egyre inkább érinti a központtól távolabb eso településeket is. Míg Gyor lakossága a természetes fogyás és bevándorlás eredményeképpen az elmúlt másfél évtizedben állandónak mondható, a kistérségben a lakosság ha kis mértékben is folyamatosan növekszik. A kistérség többi települése elsosorban az aktív- és falusi turizmus területein mutat eredményeket. A Mosoni-Duna és a Rába kedvelt vízi turisztikai célpontok, a Duna-menti kerékpárút a nemzetközi kerékpárturizmus fontos útvonala. A Nagy- és Mosoni-Duna térsége bár az ismert okok miatt egyre égetobb rehabilitáció még várat magára a Ferto-Hanság Nemzeti Park, Szigetközi Tájvédelmi Körzet keretében védelem alatt áll, természeti kincsei az ökoturizmusnak teremtenek lehetoségeket. A vizekben gazdag térségben a horgászturizmus és a vadászturizmus is kedvezo feltételekkel bír. 17

18 Fobb turisztikai termékek A Gyor környéki települések a turizmus több ágában kínálnak vonzeroket. A legtöbb látogatót vonzó térségi attrakció a Világörökségek listájára felkerült Pannonhalmi Foapátság. Magyarország egyetlen muködo bencés kolostorában 40 szerzetes él, az apátságban több egyházi intézmény is helyet kap. A Foapátsági Levéltár orzi a legrégibb magyar és finnugor írott nyelvemléket, a tihanyi apátság alapító okiratát, XIX. századi klasszicista könyvtára mintegy 350 ezer kötetével Európa egyik leggazdagabb kolostori könyvtára. A 996-ban alapított monostor évszázados történelmét és az itt élo bencés rend tagjait ismerheti meg az ide látogató. Az apátság az intézmény turisztikai hasznosításában élen jár: az utóbbi évek során pályázati támogatás segítségével az épületek megújultak, megszépültek, alkalmassá váltak a vendégfogadásra. A turisztikai fejlesztések a tervek szerint több szakaszban tovább folytatódnak. A bencések a középkorban templomuk és monostoruk felépítésével egy idoben újjáélesztették a rómaiak által létrehozott szolo- és borkultúrát. Pannonhalmának egészen az 1945 utáni államosításokig saját borászata volt, ezt a hagyományt folytatták a szerzetesek, amikor új, mintegy 2000 m² alapterületu pincét és borházat építettek, ahol 2003 oszétol folyik a szolo feldolgozása. Az Apátság foépületein kívül a környezetében található látnivalók is vonzzák a látogatókat: az Arborétum (természetvédelmi terület), az 1896-os Millenniumi emlékmu, a Boldogasszony-kápolna, a muemlék jellegu Pannonhalmi Kálvária, és a Kilátótorony. A településen egy kemping, egy hotel, egy panzió és 4 falusi szállásadó áll a vendégek rendelkezésére és Tourinform iroda is muködik. A Foapátság éves látogatószáma 100 ezer fo körül alakul. Pannonhalma 18 kilométerre fekszik Gyortol, így a két város turisztikai kínálata összekötheto. A kulturális (vallási) turizmus mellett a másik fo vonzero a térségben a természet. A vízi és kerékpáros turizmus mellett a természetjárást kedvelok is számos lehetoség közül válogathatnak Gyor környékén. Több bemutató útvonal és tanösvény (a Holt-Rába mentén, Gyorújbarát mellett) került kialakításra. Az ökoturizmus területén kiemelendo a Pannontáj- Sokoró Natúrpark, amely 2006 áprilisában jött létre 29 Gyor környéki település mintegy 60 hektáros területén. A natúrpark kialakításában és gondozásában nagy szerepet vállal a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány. Az 1993 óta muködo szervezet jelentos turisztikai fejlesztéseket hajtott végre az utóbbi években, döntoen pályázati támogatások felhasználásával. A natúrpark területén lovarda, tanösvény és erdei iskola muködik. 18

19 4. számú ábra: A Pannontáj-Sokoró Natúrpark települései Forrás: Sokoró Alapítvány A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetet 2 km hosszú tanösvényen is fel lehet fedezni. Az 1992-ben, összesen 7042 hektáron létrehozott Tájvédelmi Körzet fobb részei: az Erebeszigetek és a Dunával határos egyéb, kiemelkedo természeti értékkel bíró területek (Gönyu és Komárom között); a Kisalföldi meszes homokpuszták (Gyor-Komárom-Kisbér háromszögben); a Pannonhalmi-dombság Pannonhalmi-, Csanaki-, és Szemerei vonulatai. A körzeten belül, családos, csoportos és szükség esetén egyéni érdeklodok számára szakvezetovel ellátott túrák lebonyolítására is lehetoség van. Három kiépített és kijelölt kerékpárút vezet a térségben, aminek a kitáblázása is megtörtént. A Pannonhalma-Sokoró kerékpárútvonal hálózat az ország több pontján szervezodo Happy Bike Kerékpáros Turisztikai Szolgáltató Rendszer egyik eleme. Három túraútvonal került kialakításra a térségben. A pirossal jelzett túra, a Pannonhalmi barátok útja gerincútvonal, 45 km. Ebbol ágazik el Pannonhalmáról a sárgával jelzett körtúra Gyorság, Pázmándfalu, Nyalka, Pannonhalma. A kékkel jelzett túra a Vándorút az Apátság földjén át a Bakonyig 56 km a térség legdélibb a Bakonyba benyúló településig vezeti a kerékpárosokat. A zölddel jelzett kerékpár útvonal a löszvidék gyümölcseinek útja 46 km-en. 19

20 A Gyortol nyugatra fekvo települések közül leginkább Abda, Öttevény és Lébény rendelkezik potenciális turisztikai vonzerovel. Ezen települések életét alapvetoen meghatározza földrajzi elhelyezkedésük és a közeli folyók. Közülük a legtöbb már a XI-XII. században lakott település volt. Régészeti leletek bizonyítják ezt Lébényben is, ahol a XIII. századi templom szintén az Árpád-kori stílusjegyeket viseli magán. Öttevényben az egykori Földváry-kastély szintén szállodaként üzemel. A jelentos Rábca-átkelo, Abda évszázadokon át az egyik legforgalmasabb foútvonal mellett feküdt, így számos történelmi esemény tanúja, többek között Radnóti Miklós halálának is, melynek a település határában felállított emlékmu állít emléket. A környezo tavak leginkább a horgászat szerelmeseinek biztosítanak jó lehetoséget. A Szigetköz elsosorban a vízi, aktív és ökoturizmus célpontja, települései közül kiemelendo a 700 lakosú Lipót, amely az utóbbi évek fürdo- és szállodafejlesztésnek köszönhetoen évi 2200 vendégéjszakát mondhat magáénak. A termálfürdo mellett üzemelo négycsillagos szálloda mind a wellness, mind a konferenciavendégek igényeit kielégíti, emellett 150 férohelyes kemping is a turisták rendelkezésére áll. A közeli Hédervár szintén négycsillagos szállodával, a reneszánsz kastélyból kialakított Hédervári Kastélyszállóval várja a vendégeket. Vendégforgalmi adatok Tekintettel arra, hogy a KSH adatgyujtései nem terjednek ki a kistérségekre, a vendégforgalmi adatokat megyei vonatkozásban vizsgáljuk. Típus Külföldi Belföldi Összes Külföldi Belföldi Összes vendég vendégéjszaka Szálloda összesen ***** **** *** ** * Szállodából gyógyszálló Szállodából wellness-szálló Panzió Szálloda tip.össz Egyéb összesen Mindösszesen számú táblázat: Gyor-Moson-Sopron megye vendégforgalmi adatai 2005 Forrás: KSH 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon.

Itthon Végleges adatokkal. Turizmus. otthon van. Magyarországon. Itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal www.itthon.hu Turizmus Összefoglaló adatok 1 A magyarországi turizmus főbb mutatói *Zárójelben a szállodák vendégforgalmi adatai. 2006

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Sokáig voltam távol?

Sokáig voltam távol? Sokáig voltam távol? Az olasz lakosság utazási szokásai Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Zrt. Európa hatodik legnépesebb országa Olaszország területe: 301 230 km 2 Lakosainak száma: 58,1

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci

2005. szeptember Spanyolország. A prezentáci A hónap h küldk ldo országa 25. szeptember Spanyolország Kiss Kornélia kutatási igazgató Magyar Turizmus Rt. A prezentáci ció készítéséhez felhasznált lt adatok Másodlagos adatok (199625)? World Tourism

Részletesebben

A terület- és településmarketing (place marketing)

A terület- és településmarketing (place marketing) A terület- és településmarketing (place marketing) A., Bevezető gondolatok I. A fogalom jelentkezése II. A tudományos élet érdeklődése 1990 1993 1998 2007 III. A place marketing jelentése 1. területi egység

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13.

Turisztikai Konferencia Veszprém. Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. Turisztikai Konferencia Veszprém Újvári Ágnes, hálózati igazgató Magyar Turizmus Zrt. 2007. április 13. VILÁGTURIZMUS 2006-ban NEMZETKÖZI TURISTAÉRKEZÉS: 842 millió + 4,5%, 36 milliós növekedés, elsősorban

Részletesebben

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség

Natúrparkok és turizmus. Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Natúrparkok és turizmus Mártonné Máthé Kinga Aktív és kulturális turizmusért felelős igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség A MAGYARORSZÁGI NATÚRPARKOK FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030 A TURIZMUS SZEREPE

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet

Részletesebben

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra

Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra Az aktív turisztika helye és szerepe a magyarországi turisztikai márkák kialakításában, különös tekintettel a vízi turizmusra 1 2 Turizmus, stratégiai keretek Desztináció alapú megközelítés 3 Aktív turizmus

Részletesebben

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1 2013. január június 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal elızetes adatai szerint 2013 júniusában a kereskedelmi

Részletesebben

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT.

CSEHORSZÁG A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDO ORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT CSEHORSZÁG ÉS SZLOVÁKIA PREZENTÁCIÓJA CSEHORSZÁG KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ MAGYAR TURIZMUS ZRT. CSEHORSZÁG Területe: 78 866 km 2 Lakosainak száma: 1,2 millió

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu

Dél-Alföld. Marketingterv. www.pusztaregion.hu Dél-Alföld Marketingterv 2009 Dél-Alföld Marketingterv 2009 A régióban Gyula, Szeged, Kecskemét, Kiskunmajsa, Orosháza és Békéscsaba a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ TURIZMUSÁRÓL Katona Ilona marketing igazgató Magyar Turizmus Rt. Észak-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság Veszprém, 2005. április 08. Az Észak-alföldi régió kiemelt turisztikai

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. aktív helyzetjelentés Mártonné Máthé Kinga Aktív- és Kulturális Turizmusért Felelős Igazgató Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 Feladata és célja: turisztikai

Részletesebben

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában

A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A TDM Szervezetek szerepe a Közép- dunántúli Régió turizmusában A Magyar Regionális Tudományi Társaság XII. Vándorgyűlése Veszprém, 2014. 11. 27-28. A turizmus, mint helyi fejlesztés eszköze szekció Vargáné

Részletesebben

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK

A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK Vas Megyei Turizmus Szövetség A VAS MEGYEI TURIZMUS SZÖVETSÉG TEVÉKENYSÉGE, TERVEI ÉS LEHETŐSÉGEI DR. KONDORA BÁLINT - ELNÖK VAS MEGYE TURIZMUSA Előrejelzés 2017 I-IV. negyedév összesen: 1 627 002 vendégéjszaka

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január augusztus. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január augusztus 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai

Részletesebben

LENTI ITS WORKSHOP TOP FORRÁSALLOKÁCIÓ TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére 2. Vállalkozásbarát, népességmegtart ó településfejleszté s 3. Alacsony

Részletesebben

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről

Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft évi szakmai tevékenységéről Ikt. sz.: 14-2/2017/203 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tájékoztató a Mátra Térségi TDM Turisztikai Nonprofit Kft. 2016. évi szakmai tevékenységéről Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére

Részletesebben

A Sopron-Fertő táj kiemelt turisztikai térség fejlődési irányai, lehetőségei

A Sopron-Fertő táj kiemelt turisztikai térség fejlődési irányai, lehetőségei Alpokalja - Fertő Táj Vidékfejlesztési Egyesület A Sopron-Fertő táj kiemelt turisztikai térség fejlődési irányai, lehetőségei Barcza Attila Tanácsnok Ifjúsági, turisztikai, és sportbizottság elnöke Hegykő,

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Franciaország. Marketingterv

Franciaország. Marketingterv Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország Marketingterv 2009 Franciaország a harmadik legfontosabb európai küldőpiac. A franciák külföldi utazásainak száma 2007-ben 6%-kal növekedett, a szabadidős

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE VENDÉGFORGALMA 2017-BEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A kereskedelmi szálláshelyek forgalma Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014-BEN 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal végleges

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA január február. 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. január február 1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint 2014 februárjában a kereskedelmi

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe

A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe A turisztikai szervezetek és vállalkozások gazdaságfejlesztő szerepe 2013. március 1., Budapest Dr. Horváth Viktória Turisztikáért felelős helyettes államtitkár A turizmus fejlődése = a gazdaság fejlődése

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A MAGYARORSZÁGI SZÁLLODAIPAR FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA ORSZÁGOSAN 2008 2010 2012 2013 2017 2018 2018/2008 2018/2012 2018/2013 2018/2017 Szobaszám (db) 50 669 54

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Új Magyarország Fejlesztési Terv 9 XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK Fejezeti kezelésű előirányzatok 4 Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztés Operatív Program 0 90,0 0 938,7 0 938,7 Működési költségvetés

Részletesebben

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BALATONI RÉGIÓBAN A SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA A BALATONI RÉGIÓBAN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 12 550 12 311 12 760 12 810 13 463 12 646 100,8%

Részletesebben

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007.

ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. ZÖLDTURIZMUS ÉVE 2007. Kiss Kornélia kutatási csoportvezető Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. március m 13. A kampányévet megalapozó kutatások A magyar lakosság utazási szokásai, 2000-től évente A KVVM

Részletesebben

A kezdeményezések régiója

A kezdeményezések régiója A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink

Részletesebben

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban

Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturizmus és zöld partnerség Magyarországon és a közép-dunántúli régióban Ökoturisztikai és természetvédelmi konferencia Magyar Nemzeti Parkok Hete, Tata, 2014. június 13. Ökoturizmus a Magyar Turizmus

Részletesebben

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében

A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében A magyar turisztikai régiók a statisztikák tükrében Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a 1. Bevezetés A 4/2000. (II.2.) GM rendeletben foglaltak szerint Magyarországon 2000. február 2. óta hivatalosan

Részletesebben

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Turizmus Magyarországon 2012

Turizmus Magyarországon 2012 MInden élménnyel több leszel itthon.hu Turizmus előzetes adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2011) Európa (534,8; +3,3%) Afrika (52,3; 6,2%) Amerika (162,1;

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei

Dráva-medence fejlődésének lehetőségei EGYÜTTMŰKÖDÉSI LEHETŐSÉGEK A MAGYAR-HORVÁT TERÜLETFEJLESZTÉSBEN című konferencia 2018. február 5-6., Eszék Dráva-medence fejlődésének lehetőségei Előadó: Szászfalvi László országgyűlési képviselő És a

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma

Részletesebben

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon

A turizmus aktuális kérdései Magyarországon A turizmus aktuális kérdései Magyarországon Dr. Niklai Ákos alelnök, KEP elnök, Magyar Turizmus Zrt. II. Társadalmi Párbeszéd Fórum Közép-Európai Club Pannonia Közhasznú Egyesület Budapest, 2009. október

Részletesebben

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban

Támogatási lehetőségek között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Támogatási lehetőségek 2014-2020 között a turisztikai piaci szereplőknek az Operatív Programokban Az alábbi összeállítás a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó azon támogatási lehetőségeket tartalmazza,

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

BudapestKözép-Dunavidék

BudapestKözép-Dunavidék BudapestKözép-Dunavidék Marketingterv 2009 Budapest- Közép-Dunavidék Marketingterv 2009 A régióban Budapest, Visegrád, Esztergom és Göd a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI

A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TURISZTIKAI HELYZETKÉPE ÉS FEJLESZTÉSI FELADATAI VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ (első munkaváltozat) Készült a Magyar Tudományos Akadémia RKK felkérésére Győr, 2004. Dr. Fekete Mátyás egyetemi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT

A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE KÖZÖTT A BUDAPESTI SZÁLLODAPIAC FEJLŐDÉSE 2008 2018 KÖZÖTT I. SZÁLLODAI KERESLET-KÍNÁLAT VÁLTOZÁSA BUDAPESTEN 2008 2012 2013 2017 Szobaszám (db) 16 122 18 005 18 816 19 101 19 594 19 823 123,0% 105,4% 103,8%

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben