77-4/2014/H. Iktatószám: Jogerő/határozathozatal dátuma:

Átírás

1 Iktatószám: Jogerő/határozathozatal dátuma: Közzététel jogcíme: 77-4/2014/H A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 80/A. (1) bekezdés i) pont szerint A hatóság közzéteszi azt a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet, továbbá az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenységének hatósági ellenőrzésével kapcsolatban hozott. Közzététel dátuma: Eljáró hatóság neve: Tárgy: Ügyfél megnevezése, székhelye: Publikált dokumentum fájl neve: Bíróságon megtámadva: Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt HELIOGAS Kft Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/ H. bírság határozat.pdf nem

2 Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság H-7100 Szekszárd, Mikes u : 7102 Szekszárd, Pf.: 501 Tel: (36-74) Fax: (36-74) tolna.titkarsag@katved.gov.hu 77-4/2014/H. Tértivevénnyel! Tárgy: Ügyintéző: Telefon: HELIOGAS Kft. (1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.) terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt HATÁROZAT 1. sz. példány A HELIOGAS Kft.-t (székhely: 1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.; adószám: ; cégjegyzékszám: ), mint ügyfél terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt ,- Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál (a továbbiakban: Hatóság) benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett ,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb ,- Ft jelen esetben 8.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5000,- Ft. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség. INDOKOLÁS A HELIOGAS Kft.-t (székhely: 1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.; adószám: ; cégjegyzékszám: ), mint ügyfelet ,- Ft, azaz kétszázezer forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló évi CX. törvényben, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: ADR) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint:

3 3 A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Paksi Katasztrófavédelmi Kirendeltség a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 24. -a, a közúti közlekedésről szóló évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. (11) bekezdés e) pontja, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 88. -a, továbbá a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése érdekében március 12-én a 6-os főút 112 km szelvénynél Paksnál hatósági ellenőrzést hajtott végre, melynek során az ellenőrök ellenőrzés alá vonták a Kft. tulajdonát képező forgalmi rendszámú küldeménydarabos szállítási móddal veszélyes árut szállító gépjárművet és rakományát, továbbá.. gépjárművezetőt (lakcíme:, született:, anyja neve:, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója:, lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma:). Az ellenőrzés alá vont forgalmi rendszámú gépjármű (gépjárművezető: ; az számú szállítólevél szerinti szállító: HELIOGAS Kft., székhely: 1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.; adószám: ; cégjegyzékszám: ) vizsgálata során megállapításra került, hogy a szállítás nem felelt meg az ADR-ben foglaltaknak. A HELIOGAS Kft.-t (székhely: 1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.; adószám: ; cégjegyzékszám: ) március 26-án postára adott 77-2/2014/H. számú végzésemmel kiértesítettem az eljárás megindításáról, határidejéről, illetve a betekintési lehetőségekről. Az eljárás során a feltárt szabálytalanság felelősének tisztázása, a veszélyes áru szállítójának megállapítása érdekében a 77-3/2014/H. számú végzésben, 8 napos határidővel nyilatkozattételre hívtam fel a HELIOGAS Kft.-t (székhely: 1143 Budapest, Cserei utca 4. A. ép. III/3.; adószám: ; cégjegyzékszám: ; a továbbiakban: Ügyfél), annak tisztázása érdekében, hogy az Ügyfél a nevezett veszélyes áru szállítási folyamatban milyen, az ADR 1.4. fejezete szerinti szerepet töltött be, valamint az forgalmi rendszámú gépjármű tulajdonosával, a Kft.-vel milyen jogviszonyban áll, továbbá a gépjármű vezetője (lakcíme:, született:, anyja neve:, személyazonosító igazolvány okmányazonosítója:, lakcímet igazoló hatósági igazolvány száma:) az Ügyféllel munkaviszonyban állt-e. A 77-3/2014/H. számú végzést a tértivevény tanúsága szerint április 10-én X.Y. átvette. Az Ügyfél a nyilatkozattételre nyitva álló határidőn belül nyilatkozatot nem tett, a határidő meghosszabbítását nem kérte, jelen határozatom kiadásáig irat betekintési és nyilatkozattételi jogával nem élt, így a rendelkezésre álló adatok alapján hoztam meg döntésem. Az eljárás során a 86/63-76/Paks/2014 (sorszám: TO ) számú ellenőrzési jegyzéket, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt 86/63-79/Paks/2014 számú fényképmellékletet, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (DSCF0103; DSCF0106-DSCF0113; DSCF0115-DSCF0150), az számú szállítólevelet megvizsgálva megállapítottam, hogy az ADR hatálya alá tartozó veszélyes áruk szállítója a jelen határozatban megnevezett fuvarozóeszköz által a fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzéskor az Ügyfél volt. Az ADR szakaszában foglaltak értelmében szállító az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül. Az ellenőrzés és a hatósági vizsgálat alkalmával megállapításra került, hogy a fent nevezett gépjárművel 33 db 11,5 kg-os és 1 db 23 kg-os acélpalackban küldeménydarabos szállítási móddal UN 1965 Szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított m.n.n. (A1 keverék) 2.1 összesen 402,5 kg mennyiségben veszélyes áru szállítását végezték. A 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt 86/63-79/Paks/2014 számú fényképmelléklet alapján megállapítottam, hogy az ellenőrök a szabálytalanságról összesen 44 darab digitális fényképfelvételt (DSCF0103; DSCF0106-DSCF0113; DSCF0115-DSCF0150) készítettek. A Ket. 71. (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a rendelkezésemre álló adatoknak megfelelően az alábbiakban foglaltak szerint hoztam meg döntésemet.

4 4 A vizsgálat alapján az Ügyfelet a veszélyes áru szállítása során az ADR 1.4 ( ; g), és a 8.1 ( ) fejezete szerinti kötelezettségek terhelték. Az ellenőrzés alkalmával megállapításra került, hogy a gépjárművön a gépjármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű egy darab kerék kitámasztó ék, továbbá két, önmagában megálló figyelmeztető jelző nem került elhelyezésre, a gépjárművön az ellenőrzéskor kizárólag egy darab elakadásjelző háromszög állt rendelkezésre, más figyelmeztető jelzővel nem rendelkezett. A veszélyes áru szállítása során a szállító ezzel megsértette: Az ADR pontjában foglaltakat, mely szerint Az ADR előírásait azonban mindenképpen be kell tartani. Az ADR g) pontjában foglaltakat, mely szerint A szállítóra (fuvarozóra) az szakasz figyelembevételével különösen a következő kötelezettségek hárulnak: meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. Az előzőeket értelemszerűen a fuvarokmány, ill. a kísérő okmányok alapján, a jármű vagy a konténer, vagy adott esetben a rakomány szemrevételezésével kell végrehajtani. Az ADR ( ) pontját, mely szerint A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: - minden járműre egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó éket; - két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt;. A fentiek alapján a rendelkezés megsértője az R1. 5. (1) bekezdés és a 2. számú melléklet II./4. kockázati kategóriába tartozó A járművön nincs meg az ADR-ben, illetve az írásbeli utasítás(ok)ban előírt felszerelés mulasztást követett el, amellyel egy esetleges személyi sérülés, vagy környezetkárosodás okozásának kockázata állt fenn, ezért a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 6. -hoz kapcsolódó 5. számú mellékletben lévő 2. táblázat 4. pontja szerint felszerelésenként ,- Ft, azaz százezer forint bírságot köteles fizetni. Az eljárás és a részletes vizsgálat alkalmával, az ellenőrzéskor készült 86/63-76/Paks/2014 (sorszám: TO ) számú ellenőrzési jegyzéket, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvet, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt 86/63-79/Paks/2014 számú fényképmellékletet, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételeket (DSCF0103; DSCF0106-DSCF0113; DSCF0115-DSCF0150), és az számú szállítólevelet vettem figyelembe bizonyítékként. Az eljárás során mellőzött bizonyíték nem volt. A Kkt. 20. (4) bekezdése alapján Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg.. A Kkt. 20. (4) és (5) bekezdése alapján, amennyiben a veszélyes árut szállító közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára és fogadójára, illetőleg továbbítására vonatkozó rendelkezések megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a meghatározott bírság összegét a felelősök között felelősségük arányában meg kell osztani. Ha a felelősségük aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség Őket egyenlő arányban terheli. A feltárt hiányosságokkal kapcsolatban a szállító, valamint a gépjárművezető felelőssége került vizsgálatra. A felelősségi köröket az ADR 1.4 fejezetében foglaltak alapján állapítottam meg. A résztvevői felelősségi körök vizsgálata során megállapítottam, hogy a szállító az Ügyfél, valamint a gépjárművezető, a 86/63-78/PAKS/2014 számú jegyzőkönyvben rögzítettek szerint, mint az Ügyfél alkalmazásában álló volt. A gépjárművezető felelősségének vizsgálata során azt a megállapítást tettem, hogy mivel az ADR és szakasza nem nevesíti a gépjárművezetőt bármely tevékenységi körben felelősként, csak akkor lehet felelősségre vonni bizonyos előírások megszegéséért, ha az ADR vonatkozó pontja külön is megemlíti. Mivel az ADR szakasza nem nevesíti a gépjárművezetőt a feltárt mulasztás

5 5 tekintetében, valamint az ADR 8.3 fejezete mely a gépjármű személyzetére vonatkozó követelményeket tartalmazza sem teszi felelőssé a gépjárművezetőt a feltárt hiányosságért, így ő ezért nem vonható felelősségre. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a gépjárművezetőt felelősség nem terheli, miután a gépjárművezető a szállító alkalmazottja és, mint ilyen a szállító nevében hajtja végre a szállítási feladatot. Ebből következik tehát, hogy a gépjárművezető által a szállítási tevékenység végzése során elvégzett illetve elvégezni elmulasztott tevékenységért egyaránt a szállítót terheli a felelősség. Alapvetően a szállító felelősségi körébe tartozik az, hogy a vállalkozásnál olyan eljárásrendet alakítson ki, vagy munkautasítást adjon ki, mely biztosítja, hogy a veszélyes áru szállítása során az ADR előírásai maradéktalanul betartásra kerüljenek. Az ADR 1.3 fejezetében foglaltak szerint a munkáltató kötelessége az alkalmazottai részére a veszélyes áruk szállítására vonatkozó általános és a szállított veszélyes áru kezelésére, veszélyeire vonatkozó előírásokról, oktatásról gondoskodni. Mivel a szállító a munkáltató, így a saját felelőssége lett volna az alkalmazottja, illetve munkavállalója (gépjárművezető) megfelelő oktatásáról, valamint részére az előírt felszerelések biztosításáról gondoskodni. Az ADR g) alpontjában foglaltak szerint a szállítónak meg kell győződnie arról, hogy a járművezető számára az írásbeli utasításban előírt eszközök (egy kerék kitámasztó ék, valamint két, önmagában megálló figyelmeztető jelző) a járművön vannak. A szállító e kötelességének nem tett eleget, mert megállapítottam, hogy a szállítóeszközön kerék kitámasztó ék, és két, önmagában megálló figyelmeztető jelző nem volt. Ha a szállító a szállítás megkezdése előtt szemrevételezéssel meggyőződött volna a kerék kitámasztó ék, és két, önmagában megálló figyelmeztető jelző meglétéről, akkor észlelnie kellett volna, hogy azok a szállítóegységen nem kerültek elhelyezésre. A fentiek alapján megállapítottam, hogy a kerék kitámasztó ék és a két, önmagában megálló figyelmeztető jelző tekintetében az ADR bekezdésében foglaltak alapján a felelősség teljes egészében a szállítót terheli. A részletes vizsgálat során megállapításra került, hogy a szállított veszélyes áruk szállítója az Ügyfél (HELIOGAS Kft.), valamint gépjárművezetője volt. A fentieknek megfelelően a szállításban résztvevők felelőssége egyaránt vizsgálatra került. Az ADR Megállapodás 5. cikke a következőket rögzíti: A Megállapodás hatálya alá tartozó szállításokra a közúti közlekedést, a nemzetközi közúti szállítást, illetőleg a nemzetközi kereskedelmet általában érintő belföldi és nemzetközi előírások továbbra is érvényesek Ez alapján a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM BM együttes rendelet, a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981 (I. 31.) MT rendelet és a polgári törvénykönyvről szóló évi IV. törvény rendelkezési is betartandóak a szállítások során. A fentiek alapján az Ügyfél a felelősségi körének megfelelően a R1.-ben, és R2.-ben foglaltak alapján a feltárt hiányosság egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó ék, valamint két, önmagában megálló figyelmeztető jelző miatt, felszerelésenként ,- Ft, azaz mindösszesen ,- Ft, azaz kétszázezer forint megfizetésére kötelezem az Ügyfelet. A jelen határozatomban megnevezett fuvarozóeszköz által végzett veszélyes áruk szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzést követően felvett 86/63-76/Paks/2014 (sorszám: TO ) számú ellenőrzési jegyzék, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyv, a 86/63-78/PAKS/2014 számú ellenőrzési jegyzőkönyvhöz csatolt 86/63-79/Paks/2014 számú fényképmelléklet, valamint a helyszínen készült digitális fényképfelvételek (DSCF0103; DSCF0106- DSCF0113; DSCF0115-DSCF0150), az számú szállítólevél alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét az Ügyfél, mint a veszélyes áru szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján, határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivezetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg.

6 6 A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a Ket án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket a rögzíti. Hatóságom a Ket. 33. (1) bekezdése alapján megállapított ügyintézési határidőt április 25-ig nyitva álló ügyintézési határidőt nem lépte túl. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. (2) bekezdése szerint: a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A kérelem elbírálása az illetékekről szóló évi XCIII. törvény értelmében általános tételű illetékköteles. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdésében meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóságot az NFM rendelet 2. bf) pontja alapján állapítottam meg. Hatóságom megvizsgálta a Ket. 94. (1) bekezdés a) pontja szerinti eljárás alkalmazásának lehetőségét és megállapította, hogy az jogszabályilag kizárt, a Ket. 94. (2) bekezdés b) pontjában és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20. (1), (2) és (4) bekezdésében, a R1. 3. (1) bekezdésében, a R2.-ben, valamint az NFM rendeletben, és a Ket.-ben foglalt rendelkezéseken alapul. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá az NFM rendelet 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékességét a Kat. 22. és 24. (1) bekezdése, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 3. (1) és (3) bekezdése és az 1. sz. melléklet a) 17. pontja határozza meg. Szekszárd, április 25. igazgató nevében és megbízásából katasztrófavédelmi hatósági osztályvezető Melléklet: Postai készpénz átutalási megbízás 1 db (1. számú példányhoz) Készült: 2 példányban Terjedelme: 5 oldal Kapja: 1. HELIOGAS Kft. (7090 Tamási, Szabadság utca /1.) 2. Irattár