Sectio Juridica et Politika, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Sectio Juridica et Politika, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 281-279"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politika, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp A FAKTORING JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS TÖRVÉNYI KEZESSÉG ELÉVÜLÉSÉNEK PROBLEMATIKÁJA NAGY ZOLTÁN* A magyar bírói gyakorlat az elmúlt években szembesült a mellékkötelezettségek elévülésének problémájával, amelynek szabályozatlansága, a polgári jogi szabályozás hiányossága miatt több peres eljárás indult. Jelen tanulmány a probléma felvetésén túl a megoldási javaslatokat is taglalja, amely a bírói gyakorlat során 2005-re kicsiszolódott a hazai jogban. Ahhoz azonban, hogy a problémát körbe járjuk a faktoring szabályozást kell elemeznünk a közjog és magánjog területén egyaránt, eljutva az engedményezés szabályrendszerén keresztül a kezesi felelősség kérdésköréig. 1. A faktoring közjogi és magánjogi szabályai A faktoring definíciója a közjog területén található, míg a mögöttes szabályozást a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi szabályai között találjuk meg. Fontos kiemelni, hogy a közjogi és a magánjogi besorolása a faktoring ügyletnek eltér, ezért mindkét szabályozást elemezni kell. A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény a pénzkölcsön fogalmán belül különíti el a faktoringot, mint a kölcsön egyik speciális típusát. 1 A közjogi szabályozás tehát a faktoringot pénzkölcsönnyújtásnak tekinti, amely követelésnek a megvásárlása, megelőlegezése, valamint leszámítolása útján valósul meg (az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül), függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. A közjogi szabályozást az indokolja, hogy a faktoring tevékenység üzletszerű végzése engedélyköteles tevékenység és csak kizárólag a pénzügyi szolgáltatásokra szakosodott pénzügyi intézmények (hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások) végezhetik, továbbá a tevékenység végzése is szigorú folyamatos ellenőrzés alatt áll a Felügyelet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) által. ' DR. NAGY ZOLTÁN egyetemi adjunktus Miskolci Egyetem ÁJK, Pénzügyi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros ' évi CXII. törvény a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról (rövidítése: Hpt.), 2. sz. melléklet 10.2.b. pontja

2 282 Nagy Zoltán Ezzel szemben a magánjog területén a Polgári Törvényben nem találjuk a faktoring szerződést a nevesített szerződéstípusok között, azaz magánjogi szabályozás értelmében a faktoring szerződést atipikus szerződésnek kell tekintenünk. 2 Nem sorolható tehát a faktoring szerződés, mint atipikus szerződés a bank- és hitelviszonyok szabályai körébe, nem tekinthető sem bankhitelszerződésnek, sem kölcsönszerződésnek. A polgári jogi szabályozás a bankhitelszerződést olyan szerződésnek tekinti, amelynek során a pénzügyi intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a hitelszerződésben meghatározott keretben kölcsönszerződéseket fog kötni, vagy egyéb hitelműveletet fog végezni. 3 Ez még nem jelenti a közjogi és magánjogi szabályozás konfliktusát, de ha megnézzük a kölcsönszerződés fogalmát látjuk, hogy magánjogi értelemben a faktoring nem bankkölcsönügylet. A bankkölcsönszerződés alapján a pénzügyi intézmény vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. 4 A faktoring szerződés más jogviszonyt takar, ugyanis a jogviszony a faktor (engedményes) és a jogosult (engedményező) ügyfél között létrejött hárompólusú jogviszony, amelynek lényege a követelés átruházása. 5 Kereskedelmi ügyletekből, szállítási szerződésekből eredő követelések átruházásaként illetve engedményezésként fogja fel az UNIDROIT a nemzetközi követelés-vételről szóló egyezmény is a faktoring ügyletet, amely alapján a faktornak el kell látnia a szállító finanszírozását, előleg folyósítását, a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat illetve az adósok fizetési késedelme elleni védelmet". 6 2 Földes Gábor: Pénzügyi jog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 326. o. 3 Gellért György: A Polgári Törvénykönyv magyarázat. 2. rész. KJK-Kerszöv, Budapest, 2002, o. 4 Gellért György: A Polgári Törvénykönyv magyarázat o 5 Barta - Fazeskas - Harsányi - Miskolczi - Osváth - Újváriné: Egyes kereskedelmi szerződések. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2000, 248. o. 6 Barta - Fazeskas - Harsányi - Miskolczi - Osváth - Újváriné: Egyes kereskedelmi szerződések o. Az évi LXXXV. törvény a nemzetközi követelés - vételről szóló, Ottavában, május 28-án kelt UNIDROIT Egyezmény kihirdetéséről. A törvény 1. cikkének 2. pontja pontosan meghatározza a faktoring, a követelés-vételi szerződés" feltételeit: 2. Az Egyezmény alkalmazásában követelés-vételi szerződés" az a szerződés, amelyet egyik fél (a szállító) a másik szerződő féllel (faktor) köt, és amelynek alapján a) a szállító a faktorra engedményezi vagy engedményezni fogja az olyan adásvételi szerződésből keletkezett kinnlévőségeit, amelyek a szállító és vevői (adósai) által kötött szerződésekből erednek, ha ezek nem olyan szerződések, amelyeknek tárgyát az adós személyes, családi vagy háztartási használat céljából szerezte meg, b) a faktornak az alábbiak közül két tevékenységet el kell látnia: - a szállító megelőlegezése, ideértve kölcsönöket és előleg folyósítását, kinnlévősegekkel kapcsolatos számlavezetés (könyvelés),

3 A faktoring jogviszonnyal kapcsolatos törvényi kezesség Megállapíthatjuk tehát, hogy magánjogi értelemben az engedményezés szabályai irányadóak a faktoring szerződésre. Ki kell emelnünk, azonban, hogy az engedményezés mögöttes szabálya a faktoringnak, de a faktoring szerződés ettől lényegesen szélesebb, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat foglal magában. A szabályozás anomáliáit az új Polgári Törvénykönyv kodifikációjánál is érzékelték a szerkesztésben résztvevő szakemberek. Az üzleti élet változása új igényeket támasztott, és egyben kialakított a hatályos polgári jogi szabályozásban új szerződéstípusokat, mint például a lízing, a faktoring, franchaise. 7 Ezek nevesített szerződéstípusként való szabályozása a kereskedelmi magánjogba, a Polgári Törvénykönyvbe való illesztése sajnos a kodifikáció során elmarad. A szerződés megszűnésének egyes esetei között kerül szabályozásra a Polgári Törvénykönyvben az engedményezés, mint a követelésnek az átruházása szerződés útján, (Korábbi jogunk az 1930-as években hitelezők közötti követelés átruházásáról beszél, azaz az engedményezés a követelés átruházása eddigi hitelezőről az új hitelezőre.) 8 A jelenlegi jogi szabályozás az engedményezést az engedményező (az eredeti jogosult) és az engedményes (az új jogosult) szerződéseként szabályozza, amely szerződés keretében az eredeti jogosult követelését másra, az új jogosultra ruházza. 9 Az új jogi Polgári Törvénykönyv koncepciója az engedményezés fogalmi kereteit alkalmassá kívánja tenni a gazdasági élet új jelenségeinek a kezelésére, így az engedményezés szabályozását kiegészíti illetve alkalmassá teszi ezen funkciók kielégítésére. 10 Három területen kíván változtatni a jogalkotó. A faktoring szerződés feltételeit az engedményezés szabályrendszerébe kívánja illeszteni, továbbá új jogi megoldásokat dolgoz ki a szerződésengedményezésre és a biztosítéki (fiduciárius) engedményezésre vonatkozóan. A koncepció sajnos nem részletezi, hogy ezen a területen milyen új szabályokat kíván életbe léptetni. kinnlévőségek beszedése, védelem az adós fizetési késedelme vagy mulasztása esetére... A kinnlévőségek engedményezéséről az adósokat értesíteni kell." Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései. HVG-ORAC Kft, Budapest, 2001, 56. o. Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata. Grill Károly Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1933, 122. o. ^Petrik Ferenc: A szerződések joga. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1993, 324. o. 1003/2003. (I. 25) Korm. hat. az új Polgári Törvénykönyv koncepciójáról és tematikájáról (rövidítése: Ptk. koncepciója), Magyar Közlöny, évi 8. szám, o.

4 284 Nagy Zoltán 2. Az engedményező felelőssége az engedményezett követelésért A Polgári Törvénykönyv szabályozása alapján az engedményezőt felelősség terheli az engedményezett követeléséért, mégpedig kezesi felelősség főszabály, ként." Kivételes eset a felelősség kizárása, illetve a bizonytalan követelés esete amikor nem terheli felelősség az engedményezőt. így a faktoring esetén is megkülönböztetünk visszkeresetes" és visszkereset nélküli" faktoringot. A banki gyakorlat az előbbit részesíti előnyben az ügylet kockázatának mérséklése miatt, hiszen egyéb biztosíték - az ügylet jellegéből adódóan, külön kikötés hiányában -, nem áll rendelkezésre a faktor cég számára. A visszkeresetes faktoring esetében viszont a felelősség nem csak az adóst, hanem az engedményezőt is terheli. A második világháború előtti jogunk is ismerte az engedményező felelősségét, szavatosságát", amely azonban nem kezesi felelősséget jelentett, tehát a jelenlegi szabályozás szigorúbb a felelősség kérdésében. 12 Korábbi jogunk is különbséget tett aszerint, hogy ellenérték fejében vagy ingyenesen történt az engedményezés. Az ellenérték fejében történő engedményezés esetén a felelősség addig az ellenértékig terjedt, amit a követelésért kapott az engedményező, ez pedig a követelés fennállásáért és behajthatóságáért való felelősséget jelentette. Ingyenes engedményezés esetén kártérítési felelősség terhelte az engedményezőt. Jelenlegi jogi szabályozásunk az ingyenes engedményezést hasonló felelősségi alakzatként kezeli, míg az ellenérték fejében történő engedményezésre már szigorúbb, kezesi felelősséget határoz meg. Ki kell emelnünk, hogy egyre több probléma merül fel az alapjogviszonnyal kapcsolatban a faktoring szerződések területén, így véleményem szerint a faktoring széleskörű elterjedését segítené elő ha többek között a jelenlegi szabályozásban rögzített egyszerű kezességet készfizető kezességre szigorítaná a jogalkotó. A faktoring tevékenység a ös években elsősorban az építőiparban teijedt el, illetve a nagy áruházak beszállítóinak forgóeszköz finanszírozására szolgál. Ezekben az esetekben az alapjogviszonynak illetve az alapjogviszonyban résztvevő engedményező szerződésszerű magatartásának különösen nagy jelentősége van. A felmerülő, alapjogviszonnyal kapcsolatos polgári jogi igények, jogviták, zavarólag" hatnak a faktoráló társaság és az adós viszonyában. Az egyszerű kezességnél ugyan nem kizárt az együttes perelési jog, azaz a jelenlegi szabályozás lehetővé teszi, hogy a kezes és az adós együttes perlésre kerüljön, de a behajtási elsőbbség az adósnál érvényesül. Az egyszerű kezes felelőssége csak mögöttes" felelősség. Ezt a problémát feloldaná a készfizető kezesség intézménye, amely felgyorsítaná a faktor " évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.), 330 (1) bek. 12 Szladits Károly: A magyar magánjog vázlata o.

5 A faktoring jogviszonnyal kapcsolatos törvényi kezesség cég (engedményes) igényérvényesítését, visszakövetelhetné a követelés ellenértékét az engedményezőtől, aki az alapjogviszonyból eredő jogait az adóssal szemben közvetlenül érvényesíthetné. A készfizető kezesség előnyösebb lenne a faktor cég számára. Először is nem kellene az alapjogviszonnyal kapcsolatos jogvitában részt vennie, ahol az adós érvényesítheti azokat az igényeket, amelyeket az engedményezővel szemben érvényesíthetne, így a faktoráló cég olyan jogvitában kényszerül részt venni, ahol nem áll számára rendelkezésre sem elég bizonyíték, sem elég szakmai felkészültség a jogvita megvívására". Másodsorban az engedményező nem biztos, hogy érdekelt az alapjogviszonnyal kapcsolatos jogvita mielőbbi lezárásában, hiszen ha beáll az alapjogviszonnyal kapcsolatos felelőssége, akkor a törvényi kezesség alapján a követelésért kapott ellenértéket vissza kell fizetnie. 3. Az idő múlása, az elévülés problematikája a törvényi kezességnél Az elévülés intézményének a szabályozásánál nem találunk rendelkezéseket a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel (zálogjog, bankgarancia, kezesség stb.) kapcsolatban, a hatályos Polgári Törvénykönyv csak a mellékkövetelések (kamat, bánatpénz stb.) elévüléséről ejt szót. Ezt tekinthetjük úgy is, hogy a jogalkotó egyértelműnek tekinti a mellékkötelezettségek elévülését és nem kívánta ezt külön szabályozni, azonban az ezzel kapcsolatos peres ügyek fejtörést" okoztak a bíróságok számára olyannyira, hogy az ítélőtáblai döntések mellett a Legfelsőbb Bírósági Polgári Kollégiumának Tanácselnöki Ertekezlete is foglalkozott a problémával, illetve egyedi ügy kapcsán is hozott döntést a Legfelsőbb Bíróság, elvi bírósági határozat formájában. 13 A hatályos polgári jogi szabályozásban csak egyetlen utalást találunk a mellékkötelezettségekkel kapcsolatban, mégpedig a kézizálogból való kielégítés elévülésére vonatkozó szabályozást. 14 A Polgári Törvénykönyv magyarázata tér ki a mellékkövetelések elévülésének szabályainál a mellékkötelezettségek elévülésére, mintegy analóg módon alkalmazva a mellékkövetelések elévülési 13 A bírói gyakorlatban a konszernjogi felelősséggel kapcsolatban merült fel a mögöttes felelőssel szembeni igény elévülése, de a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának október 12. napján megtartott Tanácselnöki Értekezlete a mögöttes felelősség más eseteire kiterjedően alakította ki az álláspontját. (Bírósági Határozatok. 2006/1. szám, HVG-ORAC Kft., Budapest o.) Az ügyben egyedi döntés is született a Fővárosi ítélőtáblán 16. G.f /2005./7. szám alatt az ÁPV Rt-nek az évi VII. törvény 12 (2) bek. és az évi LIV. Törvény 53 (1) bek. alapján fennálló törvényi kezességének elévülésére. Továbbá a Legfelsőbb Bíróság elvi bírósági határozatot is hozott az ügyben EBH szám alatt évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári törvényéről (Ptk.) 324 (3) bek. A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza."

6 286 Nagy Zoltán szabályait a mellékkötelezettségekre. 15 A mellékkövetelések elévülésénél a törvényi szabályok és a magyarázat kettős felfogást taglal. Részben kimondják, hogy a mellékkövetelések a főkövetelésekkel szoros gazdasági egységet alkotnak, azaz elévülésük a főkövetelés elévüléstől függ, így önálló elévülésről nem beszélhetünk. 16 Ha azonban a mellékkövetelés a főkötelezettségtől külön válik (pl. óvadék) abban az esetben az elévülése is önálló lesz, azaz a főkövetelés elévülésétől függetlenedik, így a főkövetelés elévülése esetén is kielégítést kereshet a jogosult az óvadékból. A Ptk. utal rá, hogy a járulékos jelleg megszűnése azt is eredményezheti, hogy a mellékkövetelés önállóan elévül, de a főkövetelés nem. A mellékkötelezettségeknél azonban sem a Ptk. sem a magyarázat nem ad számunkra megnyugtató választ, mégpedig azért, mert vélhetően nem ismeri el a mellékkötelezettségek önálló elévülését. A járulékos jelleget erősíti a magyarázat visszautalva az eseti döntésekre, amikor kimondja, hogy a követelés elévülése megszünteti az azt biztosító jelzálogjogot, illetve az elévült követelés bírósági úton nem érvényesíthető a kezessel szemben sem. 17 Kivételes szabályként kell értelmeznünk a Ptk. kézizálogra vonatkozó szabályát, amelyből nem vezethető le a mellékkötelezettségek önálló elévülése, a Ptk. csak a kielégítési jogra vonatkozó speciális szabályt ad. A jogalkalmazás, az eseti bírói döntések ellentmondó álláspontra helyezkedtek. A Fővárosi ítélőtábla álláspontja, hogy nem elfogadható a mellékkötelezettségek önálló elévülése, így kezesség esetén sem beszélhetünk erről. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság álláspontja, hogy feltételhez kötötten de el kell ismernie a mögöttes felelősök, így a kezesi felelősség önálló elévülésének a lehetőségét. Mindenesetre érdemes megvizsgálni az eseti döntésekben is a pro és kontra érveket, mivel ezek segíthetik a jogalkotást abban, hogy jogszabályi szinten is tisztázza a kérdést. Tekintsük tehát át a törvényi kezességvállalás önálló elévülése mellett szóló érvéket az eseti döntések alapján. 18 A mellékkötelezettségek önálló elévülése mellett érvelők a járulékosság eltérő értelmezéséből vezetik le logikailag álláspontjukat. A járulékosság értelmezésére a Polgári Törvénykönyv határozott iránymutatást ad a kezességről szóló részében. 19 A járulékosságot a kezesség tekintetében szélesebb jogosít- 15 Gellért György: A Polgári Törvénykönyv magyarázat o. 16 Uo o. 17 Uo. 18 Fővárosi ítélőtábla 16. G.f /2005/7. számú eseti döntése és az ezzel kapcsolatos beadványok tartalmazzák többek között a pro és kontra érveket egyaránt. Továbbá eseti döntés a Fővárosi Bíróság 32. G /2004,/10. számú nem jogerős ítélete 19 Ptk. 273 (l)-(3) bek. A járulékosság négy eleme ragadható meg a törvény alapján: - a kezes kötelezettsége az eredeti adós kötelezettségéhez igazodik, - érvényesítheti a kezes az eredeti adós kifogásait, - a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé mint amilyen elvállalásakor volt,

7 A faktoring jogviszonnyal kapcsolatos törvényi kezesség ványként fogják fel az ellentábor képviselői, mégpedig a kifogásolási többletjogok" oldaláról közelítve. Véleményük szerint a kezes hivatkozhat arra, hogy a követelés a kötelezettel szemben elévült, illetve előadhatja saját elévülési kifogását. A felfogás alapján a kezest az alábbi kifogások illetik meg: 20 _ hivatkozhat elévülési kifogásra saját jogán, mint bármely más egyidejű kötelezett; _ hivatkozhat elévülési kifogásra a főkötelezett jogán; _ hivatkozhat a sortartásra is. A kifogásolási jogból levezethetőnek tekinti ez a felfogás a kezessel szembeni jogosulti követelés önálló elévülést, azaz lehetségesnek tekinti azt az esetet, amikor a követelés a kezessel szemben elévült, de főkötelezettel szemben nem. Ez a felfogás azonban véleményem szerint több jogi problémát is felvet. A egyik az igényérvényesítéssel kapcsolatos. Ha elfogadjuk a kezessel szembeni igény önálló elévülésének a lehetőségét, akkor azzal kell számolnunk, hogy a kötelezettel szembeni igényérvényesítés automatikusan nem szakítja meg a kezesi kötelezettség elévülését, azaz külön kezeshez intézett jognyilatkozat nélkül elévülhetne a kezessel szembeni igény. Ez az elképzelés a jogosulti igényérvényesítést, mint kötelezettséget és nem mint jogot fogja fel elsősorban, másrészt nem számol azzal az esettel, hogy a jogosult és kötelezett közötti jogviszonyban módosulás következhet be, mint például a fizetési halasztás, amely haladék a jogosult oldalán az igényérvényesítésre is, azaz nem kerül sor az elévülés intézményére. Ebben az esetben ha nem intéztek jognyilatkozatot a kezeshez, a jogosult az elévülés problémájával nézne szembe, és szűkülne a szerződésbiztosító mellékkötelezettségek köre. Az érvelés elfogadása esetén nem csak a kezességnél szembesülnénk az elévüléssel, hanem a zálogjognál illetve a többi mellékkötelezettségnél egyaránt, ami véleményem szerint ellentmond polgári jogi jogintézmény céljának. További probléma, hogy a jogosultnak választási, döntési jogát korlátozná az önálló elévülés szabálya, illetve esetlegesen a mellékkötelezetteket is nehezebb helyzetbe hozhatná. Előfordulhat ugyanis, hogy a jogosult csak elsődlegesen a kötelezettel szemben kíván igényt érvényesíteni és csak ennek sikertelensége esetén fordulna igénnyel a kezes ellen. Ez a joga fennáll, de ha elfogadjuk a fenti érvelést egy elhúzódó jogvitával és a kezessel szembeni igény nem érvényesítésével a kezesség elévülését kockáztatná. A jogosulti jog így jogérvényesítési kötelezettséggé" válna. bírósági úton nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni ' Köteles Ügyvédi Iroda 32.G /2004. sz. ügyben benyújtott fellebbezési ellenkérelemben közölt álláspont május o.

8 288 Nagy Zoltán A problémával összefüggésben már eseti döntések születtek, amelyek a probléma feloldására adnak iránymutatást. Volt olyan eseti, nem jogerős bírósági döntés, amely részlegesen elismerte a kezesség önálló elévülésének a lehetőségét, akként, hogy ha a törvényi kezesi felelősség beáll a kezessel szemben és megnyílik az igényérvényesítési jog. 21 A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. 22 Ez az esedékesség, az álláspont szerint megnyitja az igényérvényesítési jogot a kezessel szemben is, azaz az elévülés intézménye önállóan érvényesülhet a jogosult és a kezes viszonyában egyaránt. A Fővárosi ítélőtábla eseti döntésében ezzel a felfogással szemben foglalt állást és kimondta, hogy a kezesi kötelezettség önálló elévüléséről nem lehet szó. 23 Az ítélőtáblai döntés a jogi érvelést a kezesség járulékos jellegéből vezeti le, azaz kimondja, hogy a járulékos jelleg folytán a kezessel szemben a kötelezettség érvényesíthetőségét a főkötelezettség érvényesíthetősége, határozza meg. Kifejti az eseti döntés, hogy a követelés esedékességének időpontjában a jogosultnak nemcsak a kötelezettel, hanem a kezessel szemben is megnyílik az igényérvényesítési joga, de az együttes igényérvényesítés jogosultság és nem kötelezettség. 24 Mindebből következik, hogy a főkövetelés elévülésének megszakadása kihat a kezes kötelezettségére is, még abban az esetben is ha, a megszakadást kiváltó jogcselekmények a kezessel szemben nem kerültek alkalmazásra. A kezessel szembeni követelés mindaddig nem évülhet el, amíg a főkötelezettel szembeni követelés elévülése nem következett be, így a kezes kötelezettsége osztozik járulékos jellegénél fogva a főkötelezettség jogi sorsában. Véleményem szerint a fentebb kifejtettek miatt ez a legpontosabb és leghelyesebb álláspont az ügyben, mivel ettől eltérő álláspont a korábban leírt érvelés miatt gyengíthetné a mellékkötelezettség jogintézményét és a jogintézmény célját. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja kevésbé szigorú az ítélőtáblai állásponthoz kepest. 25 A Legfelsőbb Bíróság kimondja, hogy a jogosultnak a főadóssal szemben és a mögöttes felelőssel szemben fennálló követelése azonos, ezért a jogosult és a mögöttes felelős viszonylatában is akkor kezdődik az elévülés, amikor a főadósnak a jogosult felé teljesítenie kell. A kezességnek nem a járulékos jellegéből indul ki ez a felfogás, hanem a követelés jogcímének és magának a követelésnek az azonosságából. Kifejti a Legfelsőbb Bíróság, hogy a jogosult a fó- 21 A Fővárosi Bíróság 32.G /2004/10.SZ. ítélete (2004. december 02.) 4. o. 22 Ptk (1) bek. 23 Fővárosi ítélőtábla 16. G.f /2005/7.szám alatti jogerős eseti döntése 24 Ptk (1) bek-e lehetővé teszi a kötelezett és a kezes együttes perlését. 25 A Legfelsőbb Bíróság a korábban említett Tanácselnöki Értekezlet mellett az EBH számú döntésében fejti ki még álláspontját

9 A faktoring jogviszonnyal kapcsolatos törvényi kezesség adóstól és a mögöttes felelőstől ugyanazt a szolgáltatást ugyanazon jogcímen követeli, tehát annak ellenére, hogy a főkötelezett és a kezes személye eltér, a két követelés azonos. A követelés azonosságából következik, hogy a teljesítés időpontjának, és esedékességének is azonosnak kell lennie. Ezzel az állásponttal gyakorlatilag elismeri a kezesség, illetve a mögöttes felelősök, mellékkötelezettck viszonyában az önálló elévülés lehetőségét, azonban egy kiegészítő szabálylyal feltételhez köti a jogintézmény érvényesülését. Kimondja tehát az elvi bírósági határozat, hogy a mögöttes felelőssel szemben a követelés elévülése mindaddig nyugszik, amíg fennáll a reális lehetősége annak, hogy a követelés a főkötelezettől behajtható. 26 Tehát a követelés elévülése nem azonos módon folyik le, fejeződik be a mögöttes felelős és a főadós vonatkozásában. Az álláspont a kérdést a jogosulti oldalról vizsgálja, és kimondja, hogy a jogosulttól nem várható el, hogy a mögöttes felelős személlyel szemben addig igényt érvényesítsen, míg az a teljesítést megtagadhatja, hiszen a behajthatatlanság esetére a mögöttes felelős általi teljesítés elmaradását nem lehet vélelmezni, ennek hiányában pedig felesleges a perlés. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja, véleményem szerint helytelen és több kérdést nyitva hagy, generálva újabb jogvitákat és továbbra is bizonytalanságban hagyva a polgári jogviszony alanyait. Az egyik kérdés a a behajthatatlanság reális lehetőségének" értelmezése. 27 Erre vonatkozóan nem ad határozott iránymutatást az állásfoglalás, sőt az elvi bírósági határozatban maga a Legfelsőbb Bíróság is elismeri, hogy nem lehet elvi éllel, egységesen megállapítani, hogy egy hitelező mikor van abban a helyzetben, hogy egyértelműen megállapíthatja, az eredeti adós vagyona követelését nem fedezi. Különösen igaz ez a felszámolási eljárás esetén, ahol lehet, hogy a felszámolási eljárás során készített közbenső mérleg, de lehet hogy a felszámolást lezáró mérleg lesz erre irányadó. Az állásfoglalás ezt mérlegelés tárgyává teszi. Ugyanakkor ennek ellentmondó bírósági gyakorlat is van, amely már a kezességgel összefüggésben megállapította, hogy a felszámolási eljárás megindulása, az adós felszámolási eljárás alá kerülése önmagában véve igazolja a behajthatatlanság tényét. Tehát mit is tekintünk a behajthatatlanság reális lehetőségének? Mikortól tekinthető a követelés behajthatatlannak? A követelés behajthatatlanságára, illetve a kezesi felelősségre vonatkozóan születtek eseti döntések, így a Legfelsőbb Bíróság korábban rámutatott 26 Az elévülés nyugvásáról a Ptk (2) bek. rendelkezik. Amennyiben a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni követelését, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy egy évnél, illetve három hónaptól kevesebb van hátra. " 7 EBH sz. Legfelsőbb Bírósági határozat.

10 290 Nagy Zoltán arra, hogy a tartozás behajthatatlanságát nemcsak a végrehajtási eljárás sikertelenségével, hanem oly módon is bizonyítani lehet, hogy az adós ellen indult felszámolási eljárásban a követelés behajtására nem áll rendelkezésre kellő fedezet. 28 Ugyanezen jogeset rámutat arra, hogy az állandósult bírói gyakorlat szerint a követelést akkor is behajthatatlannak kell tekinteni, ha a körülmények ismeretében annak behajtása időben aránytalanul elhúzódik. (Az idézett jogesetben 7 évig nem jutott hozzá a követeléshez a jogosult, amely körülményt úgy értékelte a bíróság, hogy a követelés behajthatatlan.) Tehát a fizetésképtelenség mellett az időmúlás is megalapozza a követelés behajthatatlanságát. Erre az esetre kitér a Ptk. magyarázata is, amely kimondja, hogy a behajthatatlanság abban az esetben is megállapítható, ha a tényleges behajtás üteme mellett a jogosult az érdekei súlyos sérelmével juthatna kielégítéshez. 29 A másik probléma, hogy a Legfelsőbb Bíróság álláspontja nem ad választ teljes mértékben a mellékkötelezettségek elévülésére. A készfizető kezességvállalás esetére sem vonatkoztatható az indoklás, hiszen a jogosult közvetlenül fordulhat a készfizető kezes ellen, nem szükséges a behajthatatlanság bizonyítása az egyenes adósnál. Mindez mutatja, hogy ez az álláspont nem zárja le megnyugtatóan a vitát, hanem újabb jogvitákat gerjeszt. 4. Összegzés: javaslat a Polgári Törvénykönyv módosítására Világhy Miklós foglalja össze az elévülés lényjegét rámutatva arra, hogy az állam a jog kikényszeríthetőségét közérdekből csak meghatározott időre adja meg. 30 Az elévülés jellemzésére négy tényezőt határoz meg: 31 - az idő múlásával a jogosultnak az igényhez fűződő érdeke is múlik, - a jog nem érvényesítése arra mutat, hogy a jogosított maga sem fektet nagy súlyt annak érvényesítésére, - elenyésznek a bizonyítékok, - az időmúlásból a kötelezett is arra következtet, hogy a jogosult nem kíván fellépni, azaz a követelést elengedte. Kérdés, hogy ezeket a tényezőket külön kell értelmeznünk a kötelezettel és a kezessel szemben, vagy elegendő az elévülés szabályait a jogosult és a főkötelezett viszonyában alkalmazni és ez automatikusan kihat a jogosult és kezes viszonyára is. Beszélhetünk-e a kezessel szembeni igény önálló elévüléséről? Jelen tanulmányban rámutatok arra, hogy a Polgári Törvénykönyvben a mellékkötelezettségek elévülése illetve egyéb mögöttes felelősökkel szembeni követelés el- 28 BH /547. sz. Legfelsőbb Bírósági határozat 29 Gellért György: A Polgári Törvénykönyv magyarázat o. 30 RudolfLóránt: Az elévülés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961, 10. o. 31 Uo.

11 A faktoring jogviszonnyal kapcsolatos törvényi kezesség évülésére rendelkezést nem találunk, ezért szükséges lenne a Polgári Törvénykönyv elévülésre vonatkozó szabályainak módosítása. Pontosan meg kellene határozni a mellékkövetelések elévülési szabályai mellett a mellékkötelezettségek, így a törvényi kezesség elévülésének szabályait. Hogy mi legyen ez a szabály arra vonatkozóan a jogalkotónak a bírósági gyakorlatból kellene merítenie. Három álláspontot elemezve ismerhetünk meg a bírósági gyakorlatból: a) Az első álláspont szerint teljes mértékben el kell ismerni mellékkötelezettekkel szembeni igény önálló elévülését. Az elévülés a követelés esedékességével elkezdődik mind az egyenes adóssal, mind a kezessel szemben. b) A második álláspont szerint részlegesen feltételhez kötve érvényesülhet a mellékkötelezettekkel szembeni igény önálló elévülése. A feltétel, hogy a mögöttes felelőssel szembeni követelés elévülése mindaddig nyugszik, amíg fennáll a reális lehetősége annak, hogy a követelés a főkötelezettől behajtható. c) A harmadik álláspont cáfolja, hogy lehetőség lenne a mellékkötelezettségek önálló elévülésére, amelyet a mellékkötelezettségek, illetve a kezesség járulékos jellegével indokol. Véleményem szerint a harmadik álláspont képezheti a Polgári Törvénykönyv módosítását, hiszen ez teremt tiszta jogi helyzetet, illeszkedik a törvényi szabályozásba. Megerősíti egyrészt a mellékkötelezettség, mint jogi intézmény célját, szerepét, másrészt a mellékkövetelések szabályozása is hasonló a Polgári Törvénykönyvben. Mindenképpen fontos, hogy a probléma jogi rendezése törvénymódosítási szinten megvalósuljon mivel a bírósági gyakorlat többféle álláspontot képvisel és többféle eltérő álláspontú jogerős ítélet született már e tárgyban, amely elbizonyíthatja a jogalkalmazókat és a polgári jogviszony alanyait egyaránt. Summary The essay deals with the problem of the lapse of the legal surety ship regarding the factoring in the Hungarian Law. The problem came up in connection with the factoring contracts too, but in the judicial practice, in the case law of the courts only opinions can be found with regard to the liability of the surety in the concern law. There is a lack of the clarification regarding the abovementioned question, that is why it is important to make some issues clear on this topic. The essay deals with the question, whether it is enough to apply the provisions of the laps in the relationship of the obligee and the principal obligor, and whether it effects the relation of the obligee and the surety. Shall we treat this issue as the independent laps of claim against the surety? The essay points out that provisions can not be

12 292 Nagy Zoltán found regarding the laps of the collateral claims in the Civil Code, and also other laps of claims against the liable obligors of a behind nature. That is why it would be crucial to amend the provisions of the Civil Code with regard to the provisions of the laps. Beside the laps of the collateral claims the provisions of the collateral obligations should be defined precisely, i.e. the provisions of the laps of the legal surety. What these provisions shall be, the legislator should get the answer from the courts' practice. Three opinions could be mentioned according to the courts 'practice: - The laps of the claims against the collateral obligors should be recognized entirely. The period of limitation commences upon the due date of the claim against the debtor and the surety too. - The independent laps of the claims against the collateral obligors could be realized partially in the event of conditions. The condition is that the laps of the claims against the collateral obligors shall remain enforceable, until there is a hope for the enforcement of the claim against the principal obligor. - The third opinion denies the possibility of the independent laps of the claims against the collateral obligors, which comes from the collateral nature of the collateral obligations and the surety. According to the opinion of the text's author the third opinion could be a possible amendment of the Civil Code's mentioned provisions, because it points out clearly the legal situation. Firstly, it reassures the aim of the collateral obligation as a legal institution, secondly, the provisions of the collateral claims are similar in the Code Civil. The amendment is crucial to solve the legal problem, because the courts' practice varies and it has many disadvantages relating the legal security.

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor

A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM *

Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Barzó Tímea A FEDEZETELVONÓ HÁZASSÁGI VAGYONJOGI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBENI VÉDELEM * Csűri Éva rendszerezését elfogadva a házastársak által egymással kötött ügyletek többfélék lehetnek: házassági vagyonjogi

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27.

Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. Szerződésszeg sszegés, s, előrel reláthatóság, kártérítési felelőss sség g az új Ptk.-ban II.. részr Magyar Jogász Egylet, Eger, 2014. november 27. dr. Verebics János, PhD egyetemi docens, BME GTK Üzleti

Részletesebben

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL

VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL VÁLOGATÁS AZ IPARJOGVÉDELMI SZAKÉRTŐI TESTÜLET SZAKVÉLEMÉNYEIBŐL SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY KNOW-HOW ÉS ÜZLETI TITOK MEGSÉRTÉSE, ILLETVE VÉDELME KÉRDÉSÉBEN ISZT- 8/2008 I. Megbízás és előzmények Az M. Zrt. a közte,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 681-692 A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉNEK MUNKAJOGOT ÉRINTŐ KÉRDÉSEI* RÁCZ ZOLTÁN* I. A polgári jog és a munkajogi szabályozás összefüggései

Részletesebben

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE

A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Dr. Gárdos István ügyvéd (Budapest) 1. ELŐZMÉNYEK A METRÓ-PER ÉS AZ ÁLLAM JOGI SZEMÉLYISÉGE Egy időben jelent meg Kovács László Milyen jogi személy is az állam? című cikke és a Legfelsőbb Bíróságnak az

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant

NOTE Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts concerning the European Arrest Warrant COUNCIL OF THE EUROPEAN UNION Brussels, 25 August 2005 11519/05 COPEN 117 EJN 39 EUROJUST 43 NOTE from : to : Subject : Hungarian delegation Delegations Decisions of Supreme Courts and Constitutional Courts

Részletesebben

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet

Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet 95/2015. számú igazgatósági szabályzat A Takarékszövetkezet Üzletszabályzatáról Hatályos: 2015. augusztus 15. 1/63 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK...

Részletesebben

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Biztosítási szerződés garancia vállalására fémkereskedők pénzügyi biztosítékának teljesítésére Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17686 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. A

Részletesebben

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17.

A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA. 2010.El.II.C.17. 2010.El.II.C.17. A P ÉCSI Í TÉLŐ TÁBLA P OLGÁRI K OLLÉGIUMA A FIZETÉSKÉPTELENSÉGI ELJÁRÁSOK EGYES VITÁS KÉRDÉSEI I. A CSŐDELJÁRÁS BEVEZETÉS A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi

Részletesebben

A követelés bírósági eljárásban való

A követelés bírósági eljárásban való A követelés bírósági eljárásban való érvényesítése egy elévülést megszakító ok margójára Pusztahelyi Réka * magyar magánjogi elévülési rendszer az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével alapvető átalakuláson

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai

A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai 51255-2/2015 A biztosításközvetítés, illetve biztosítottak csoportos biztosításhoz történő csatlakoztatása elhatárolásának szempontjai I. TÉNYÁLLÁS Az MNB állásfoglalását kérő ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda)

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság

AEGON Magyarország Hitel Zártkörűen Működő Részvénytársaság AEGON MAGYARORSZÁG HITEL ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2016. január 01. naptól Üzletszabályzat Hatályos 2016.01.01. 1/50 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 I.1.

Részletesebben

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.

TELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége

Vezető tisztségviselő felelőssége Vezető tisztségviselő felelőssége az új Polgári Törvénykönyv alapján 2013. évi V. törvény Hatálybalépés: 2014. március 15. Szabályozási igény (1.) 1. Korlátlan felelősség: Aki egy vállalkozásban korlátlan

Részletesebben

Kereskedelmi szerződések joga

Kereskedelmi szerződések joga BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézet Verebics János Kereskedelmi szerződések joga oktatási segédanyag Budapest, 2014 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1

2014. Kereskedelmi szerződések joga 1. Bevezetés A legfontosabb változások áttekintése 1 Kereskedelmi szerződések sek joga 1. MSC 2014 Az új Polgári Törvénykönyv a szerződések jogát érintő legfontosabb változásai. Kötelmi jogi alapok dr. Verebics János, PhD egyetemi 1 Bevezetés A legfontosabb

Részletesebben

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A

S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M KOLLÉGIUMVEZETŐ: DR. KEMENES ISTVÁN 6721 Szeged, Sóhordó u. 5. Telefon: 62/568-512 6701 Szeged Pf. 1192 Fax: 62/568-513 Szegedi Ítélőtábla

Részletesebben

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5.

EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT. HATÁLYOS 2014. május 5. H-1132 Budapest, Váci út 30. Üzletszabályzat EOS FAKTOR MAGYARORSZÁG ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ÜZLETSZABÁLYZAT HATÁLYOS 2014. május 5. With head and heart in finance Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...

Részletesebben

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján)

Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) Juhász László Két jogterület találkozása (A vezetői felelősség egyes kérdései a Ptk. és a Cstv. szabályai alapján) 1. Bevezetés A Szegedi Ítélőtábla 2014 november 20-i ülésén foglalkozott a vezetői felelősség

Részletesebben

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék

POLGÁRI JOGI KODIFIKÁCIÓ. Tartalomjegyzék V. ÉVFOLYAM 5. SZÁM Tartalomjegyzék Tanulmányok Az engedményezésre vonatkozó szabályok újragondolása a nemzetközi gyakorlat tükrében Gárdos Péter / 3 Az állam kártérítési felelõssége a közösségi jog megsértése

Részletesebben

Hatályos: 2015.02.01

Hatályos: 2015.02.01 Tiszántúli Első Hitelszövetkezet 16/2015(III.18.) számú igazgatósági határozat alapján Általános Üzletszabályzat Hatályos: 2015.02.01 2 TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS ÜZLETI FELTÉTELEK... 4 BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói. Hatályos: 2014. július 8.

KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói. Hatályos: 2014. július 8. KELER KSZF Zrt. bankgarancia-befogadási kondíciói Hatályos: 2014. július 8. A KELER KSZF a nem-pénzügyi klíringtagjaitól, és az energiapiaci alklíringtagjaitól a KELER KSZF Általános Üzletszabályzata szerinti

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN

ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Csécsy - Fézer Hajnal - Károlyi Petkó Törő Zoványi ÜGYLETEK A KERESKEDELMI JOGBAN Debrecen, 2015. Szerzők DR. CSÉCSY GYÖRGY, CSC DR. FÉZER TAMÁS, PHD DR. HAJNAL ZSOLT, PHD DR. KÁROLYI GÉZA, PHD DR. PETKÓ

Részletesebben

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket

Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket Ennyi idő alatt érvényesíthetjük a munkajogi igényeket A munka világában is előfordul, hogy akár munkaadói, akár munkavállalói oldalon felmerült igényt kell érvényesítenünk. Mivel az erre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen

Részletesebben

Rózsa Dániel Hatékony-e a csőd- és felszámolási eljárás Magyarországon?

Rózsa Dániel Hatékony-e a csőd- és felszámolási eljárás Magyarországon? Pázmány Law Working Papers 2012/32 Rózsa Dániel Hatékony-e a csőd- és felszámolási eljárás Magyarországon? Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/

Részletesebben

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT

A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT A P É C S I Í T É L Ő T Á B L A P O L G Á R I K O L L É G I U M A A SZERZŐDÉS HATÁLYTALANSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE A FELSZÁMOLÁS ALÁ KERÜLT ADÓS ÁLTAL KÖTÖTT SZERZŐDÉS ESETÉN A Pécsi Ítélőtábla

Részletesebben

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T

A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Civilisztika Tudományok Intézete Polgári Jogi Tanszék A KÖZÖS TULAJDON MEGSZÜNTETÉSE A POLGÁRI JOGBAN ÉS A KERESKEDELMI JOGBAN S Z A K D O L G O Z A T Konzulens:

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:

Részletesebben

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás

Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás Juhász László A felszámolási eljárások egyes gyakorlati kérdései Tartalom 1. A gyakorlat és a felszámolási szabályozás 1.1. Igazolási kérelem a bejelentkezési határidő elmulasztása miatt 1.2. A hitelezői

Részletesebben

A garancia új törvényi szabályozása

A garancia új törvényi szabályozása 2007. HATODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 221 GULYÁSNÉ CSEKÕ KATALIN A garancia új törvényi szabályozása Ez a vitaindító cikk azzal a határozott szándékkal született, hogy a garancia új szabályozására tágabb kitekintésben

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről 1 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 1 A törvény hatálya Törvénykönyvét (a továbbiakban: Mt.) érintő módosításokat tartalmaz. A törvény előkészítésére az Országos

Részletesebben

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra

A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra Trenyisán Máté A kármegosztás és a munkáltató kárfelelősség alóli mentesülésének szabályai az új Munka Törvénykönyvében tekintettel a bírói gyakorlatra BEVEZETŐ GONDOLATOK Ahhoz, hogy Magyarországon a

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.

Részletesebben

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT.

KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK BUDAPEST DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A KÖVETELÉSKEZELÉSI TEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos: 2015. július 1. TARTALOM BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései

A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai. 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései 1 A gazdasági élet szerződései A szerződések általános szabályai 1. A kötelem és a szerződés fogalmi kérdései Az áruk, szolgáltatások iránti igényt a gazdaság szereplői érdekeiknek megfelelően, azok által

Részletesebben

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK

DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezető rendelkezések: Pénzügyi vállalkozás neve: DEBT-INVEST

Részletesebben

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank.

Majd 2010. augusztus 1-én önkényesen, minden indoklás nélkül felbontotta a kölcsönszerződést az OTP Bank. Alábbi keresetlevelemet elsősorban sorban azoknak a devizaalapu kölcsönszerződést megkötő adósoknak ajánlom, akik már elveszítették az otthonukat. Természetesen alkalmazható azoknál is, akiknek kára nem

Részletesebben

Kölcsönszerződés Felhasználási célhoz nem kötött éven belüli fogyasztási kölcsönről

Kölcsönszerződés Felhasználási célhoz nem kötött éven belüli fogyasztási kölcsönről Kirendeltség:.. Ügyintéző:. Szerződés szám:. Kölcsönszerződés Felhasználási célhoz nem kötött éven belüli fogyasztási kölcsönről Amely létrejött egyrészt a Gádoros és Vidéke Takarékszövetkezet (székhely:

Részletesebben

ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt.

ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. Postacím: 3525 Miskolc, Dózsa György út 12. Tel.: +36 48 510 000, +36 48 512 530 Fax: +36 48 510 001 web: www.erbbank.hu e-mail: info@erbbank.hu TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

ONLINE ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a www.funyiroaruhaz.hu weboldal használatához 2016. február

ONLINE ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a www.funyiroaruhaz.hu weboldal használatához 2016. február ONLINE ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a www.funyiroaruhaz.hu weboldal használatához 2016. február 1. Preambulum Köszöntjük Önt honlapunkon! Köszönjük, hogy vásárlása során cégünket tiszteli meg

Részletesebben

Szerződések. Az anyagi folyamatok, külső kapcsolatok jogi kereteit a szerződések biztosítják.

Szerződések. Az anyagi folyamatok, külső kapcsolatok jogi kereteit a szerződések biztosítják. Szerződések Termelési tényezők beszerzése input folyamatok Előállított termékek értékesítése output folyamatok Az anyagi folyamatok, külső kapcsolatok jogi kereteit a szerződések biztosítják. A szerződés:

Részletesebben

Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás

Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás szerződési feltételei Tartalom Jövőidő kötött időre szóló életbiztosítás szerződési feltételei (G0431)... 5 Fogalmak, meghatározások... 5 1. A biztosítási szerződés

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.307/2007/8.szám A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Kispál Sándor ügyvéd által képviselt (I.rendő felperes neve, címe) alatti székhelyű

Részletesebben

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt)

Hatálytalan a szerződés, ha érvényesen létrejött, mégsem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő vagy bontó feltétel miatt) Nincs szerződés, ha hiányzik fogalmának alapja: az akaratnyilatkozat. Nem létezik a szerződés, ha a felek nem állapodtak meg a lényeges kellékekben vagy ha a szerződés tartalma nem állapítható meg, a felek

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010. január) Magyar Mérnöki Kamara 1094 Budapest, Angyal u. 1-3. II. em. 1 ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK (2010) Tartalomjegyzék I. Jogi alapismeretek I/A Bevezető és általános jogi

Részletesebben

A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2015. április 28.

A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA. Budapest, 2015. április 28. A FRUITVEB MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS SZAKMAKÖZI SZERVEZET ÉS TERMÉKTANÁCS ALAPSZABÁLYA Budapest, 2015. április 28. 2 BEVEZETŐ RÉSZ Alkalmazva az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályait, amelyek

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

Szerviz szolgáltatások Columbusnál jótállási kötelezettség alapján és azon kívül (tájékoztatás szerződött Partnereink részére)

Szerviz szolgáltatások Columbusnál jótállási kötelezettség alapján és azon kívül (tájékoztatás szerződött Partnereink részére) Szerviz szolgáltatások Columbusnál jótállási kötelezettség alapján és azon kívül (tájékoztatás szerződött Partnereink részére) A gyakran változó jogszabályok és az új garanciális intézmények mint például

Részletesebben

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig.

Utazási szerződés Érvényes 2016. január 1. napjátol visszavonásig. EUPOLISZ UTAZÁSSZERVEZŐ KFT. Székhely: 8200 Veszprém, Szeglethy u. 1. II/15. Tel: (+36) 88 871728, (+36) 88 871729 Cégjegyzékszám: 01-09-694366 Adószám: 12600229-2-19 Engedélyszám: U-000463 Vagyoni biztosíték:

Részletesebben

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től

K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től K&H vállalkozói felelősségbiztosítás szerződési feltételei érvényes 2008.01.15-től A K&H felelősségbiztosítás különös és kiegészítő feltételei, valamint záradékai vonatkoznak a jelen feltételek alapján

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 27/2003. (V. 29.) számú. r e n d e l e t e. a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 27/2003. (V. 29.) számú r e n d e l e t e a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés)

Részletesebben

Porsche részleges körű casco szabályzat

Porsche részleges körű casco szabályzat Porsche részleges körű casco szabályzat 1 PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZABÁLYZAT PORSCHE RÉSZLEGES KÖRŰ CASCO SZERZŐDÉS ELEMEI: Töréskárból eredő totálkár-biztosítás Elemi- és tűzkár-biztosítás Teljes

Részletesebben

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS

CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS CIVILISZTIKA IV. FOGYASZTÓVÉDELEM 3. ELŐADÁS A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁS KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEK SAJÁTOS SZABÁLYAI (SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, ÁSZF ) A FOGYASZTÓVÉDELMI SZEMPONTBÓL RELEVÁNS POLGÁRI JOGI

Részletesebben

bernuskaa.hu WEBSHOP DESSZERT DEKOR

bernuskaa.hu WEBSHOP DESSZERT DEKOR Általános Szerződési Feltételek Információk Jelen általános szerződési feltételek a bernuskaa.hu honlapon (továbbiakban Webshop ) elérhető és megvásárolható árucikkek mindegyikére érvényesek. A Webshop

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT Érvénybe helyezve: 1992. szeptember 17-én az Igazgatóság által Utolsó módosítás: 2016.január 1. PILISVÖRÖSVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET 1 I. ÁLTALÁNOS ADATOK 1. A hitelintézet

Részletesebben

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita

A gyermektartásdíj hazai megjelenése és. szabályozása napjainkig. Szerző: dr. Miju Anita A gyermektartásdíj hazai megjelenése és szabályozása napjainkig Szerző: dr. Miju Anita Nyíregyháza, 2016. január 19. Bevezetés Tanulmányomban azt szeretném bemutatni, hogy a gyermektartásdíj magyarországi

Részletesebben

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) A L A P S Z A B Á L Y A a AC Milan Szurkolói Egyesületnek (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva) Egyesület tagjai jelen egyesületi alapszabályt a 2009. május 29. napján megtartott közgyűlésen

Részletesebben

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára

Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára Takarék Személyi Kölcsönszerződés Fogyasztó Ügyfél számára A szerződő felek, egyrészről: Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet székhelye: 8380 Hévíz, Széchenyi u. 66. cégjegyzék száma: 20-02-050059 Cégbíróság:

Részletesebben

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról *

Serák István. A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * JeMa 2015/1 MAGÁNJOG ÉS MUNKAJOG Serák István A Kúria ítélete a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránti perben történő keresetváltoztatásról * A beavatkozó perbeli jogainak határai Hivatalos

Részletesebben

III.FEJEZET MELLÉKLETEK

III.FEJEZET MELLÉKLETEK 1.sz. melléklet III.FEJEZET MELLÉKLETEK FELOLVASÓLAP 1. Az Ajánlattevő neve (közös részvételi jelentkezés esetén a közös Ajánlattevők nevei): 2. Az Ajánlattevő(k) címe(i), telefon és fax száma(i): 3. Az

Részletesebben

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek)

Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási feltétele (biztosítási feltételek) Hatályos: 2009. május hó 1. 2009. március hó 30-i küldöttközgyőlési módosítások..számú biztosítási feltétel Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyezı Egyesületének módosított ügyvédi felelısségbiztosítási

Részletesebben

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN

TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN TÉTELVÁZLATOK A MÉRLEGKÉPES KÖNYVELÕK SZÓBELI VIZSGÁIHOZ JOGI ISMERETEK DR. JUHÁSZ JÓZSEF DR. NÉMETH ISTVÁN DR. TÉTÉNYI ZOLTÁN 6. a. A polgári jogi jogviszony alanyai. A jogképesség és a cselekvõképesség

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

Eszközök és források értékelési szabályzata

Eszközök és források értékelési szabályzata ORSZÁGOS POLGÁRŐR SZÖVETSÉG Levélcím: Telefon: Fax: BM-tel: BM-fax: E-mail: 1077 Budapest, Király u. 71. 441-1827 441-1794 441-1821 21-248 21-232 kozpontiiroda@opsz.hu J ó v á h a g y o m: Budapest, 2015.

Részletesebben

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet

17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet 17/2005. (IV.20.) Budapest Józsefváros Önkormányzati rendelet az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről * A lakások és helyiségek bérletére, valamint

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN

SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN Lukács Manuéla Linda Polgári Jogi Tanszék Témavezető: Darázs Lénárd SZOLGÁLATI ÉS ALKALMAZOTTI SZELLEMI ALKOTÁSOK A MAGYAR JOGBAN A szellemi alkotások a gazdasági fejlődésnek és a jólét megteremtésének

Részletesebben

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

T/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október

Részletesebben

ÜZLETSZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST. Érvényes: 2014. február 25.

ÜZLETSZABÁLYZATA ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST. Érvényes: 2014. február 25. DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. BUDAPEST A DÍJBESZEDŐ FAKTORHÁZ ZRT. ÜZLETSZABÁLYZATA ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Érvényes: 2014. február 25. TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 1.1. Alkalmazási

Részletesebben

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz.

Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei. Hatályos: 2014. március 15-étől. Nysz. Autóbuszos személyszállítás vagyoni biztosíték biztosításának általános szerződési feltételei Hatályos: 2014. március 15-étől Nysz.: 17682 Tartalomjegyzék I. A biztosítási szerződés alanyai....3 II. Biztosítási

Részletesebben

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai

III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai III. Rész Az egyes társasági formák az új Ptk.-ban - A konszernjog alapjai 1 Áttekintés: I. A KÖZKERESETI ÉS A BETÉTI TÁRSASÁG I.1 A közkereseti társaság A.) Lényege B.) A társasági forma sajátosságai

Részletesebben

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei

A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei 0. Alapvetés A Duna-Dráva Cement Kft. Beton Üzletág Általános Szerződési Feltételei Beton eladását az eladó kizárólag az alábbi feltételekkel vállalja. A feltételek az első és az utána következő valamennyi

Részletesebben

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL)

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) KÖLCSÖNSZERZŐDÉS (SZEMÉLYI KÖLCSÖN NYÚJTÁSÁRÓL) Hitelszám: Iktatószám: amelyet egyrészről az Örkényi Takarékszövetkezet (Székhely: 2377 Örkény, Kossuth L. u. 34/A, Statisztikai számjel: Cégjegyzékszám:

Részletesebben

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT

HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT HITELEZÉSI ÜZLETSZABÁLYZAT Hatályos: 2015. június 15. Tartalomjegyzék 1. Bevezető rendelkezések... 2 2. Alapfogalmak... 2 1. Az Üzletszabályzat hatálya, a Hitelintézet és az Ügyfél jogviszonyát rendező

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

OBER PÉNZÜGYI LÍZING PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT OBER PÉNZÜGYI LÍZING ZRT. PANASZKEZELÉSI SZABÁLYZAT Szabályzat kódja: Hatálybaléptetés dátuma: 2014.11.24. Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ... 3 1 A szabályzat hatálya... 3 2 Fogalmak... 3 3 Kapcsolódó jogszabályok...

Részletesebben

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása

Kishajók felelsségbiztosítása 1. Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 1 Szabályzat Kishajók felelsségbiztosítása Kishajók felelsségbiztosítása 2 Tartalomjegyzék 1. A biztosítás tárgya...3 2. Szerzd, biztosított...3 3. Együttbiztosított személyek...3

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben

Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM - ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK Harmadik személyek védelme a házassági vagyonjogi szerződésben Szakdolgozat Konzulens: Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Szerző: Fekete Zsanett

Részletesebben

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA

A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara ALAPSZABÁLYA A Nógrád Megyei Mérnöki Kamara 1996. november 22. napján elfogadott, 2000. november 23-án, 2004. november 19-én, 2008. május 22-én, 2009.május 21-én és 2012

Részletesebben

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében

Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok és a jogalkalmazási gyakorlat a kodifikáció tükrében Az Országgyűlés előtt T/5949 számon részletes vitára bocsátásra vár az új Polgári Törvényköny javaslata 1.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK (ÁSZF) a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. TERC-PRESS Nyomdai és Kereskedelmi Ágazat tevékenységére vonatkozóan TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: székhely: 1149

Részletesebben