I. MAGYAR TURIZMUSFÖLDRAJZI SZIMPÓZIUM Budapest, szeptember 7. ÖKOTURISZTIKAI CÉLÚ VIZSGÁLATOK A MEDVES-VIDÉKEN 1
|
|
- Imre Orsós
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 I. MAGYAR TURIZMUSFÖLDRAJZI SZIMPÓZIUM Budapest, szeptember 7. ÖKOTURISZTIKAI CÉLÚ VIZSGÁLATOK A MEDVES-VIDÉKEN 1 Karancsi Zoltán 2 Horváth Gergely 3 Bevezetés Az Észak-magyarországi-középhegység egyik kistája, a Medves-vidék Salgótarján központtal a 20. század második feléig hazánk jelentős nehézipari körzete volt. A nógrádi szénmedencéhez kapcsolódó területen a bányászat és a nehézipar fejlődésével együtt a falvakban erős foglalkoztatottsági átrétegződés ment végbe, ill. új települések alakultak ki, amelyekben a bányák bezárása, az ipar felszámolása után nagyon nehéz lett munkát találni. Ezt a kedvezőtlen folyamatot még tovább erősítette a rendszerváltozás és az azzal járó gazdasági átalakulás, hiszen a korábbi piacok elvesztése újabb üzemek bezárásához vezetett (Horváth 2005), miközben a mezőgazdasági tevékenységek a tagolt domborzat és a gyenge talajadottságok miatt eleve csak az állattenyésztésre korlátozódtak, aminek ugyancsak beszűkültek a piaci lehetőségei. A Salgótarjáni kistérség és persze főként a központját jelentő város a gazdasági szerkezet megváltoztatásával szeretne új bevételi forrásokra szert tenni. A tervezett fejlesztés legfőbb iránya a tranzitszerep erősítése, logisztikai központ létrehozása (Csüllög Horváth 2007), a közlekedés feltételeinek javítása, de előtérbe került az idegenforgalom fejlesztése is. Talán az idegenforgalom fejlesztésével azonos nagyságrendű helyi szempont, hogy a Medves és környékének rendbetétele a városmarketing egyik legfontosabb része legyen. A fejlesztési elképzelések azonban nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a Medves fennsíkja és környéke része a Karancs Medves Tájvédelmi Körzetnek; olyan természeti, táji és kulturális értékekkel rendelkezik (Horváth 1998, 1999), amelyek megőrzése mindenki érdeke. Sőt a Medves-vidék idegenforgalmi jelentőségét elsősorban a megkapó természeti tájak és az évszázadok kulturális örökségének a sajátos együttese adja. Külön kiemelendők a terület tájképi (tájesztétikai) értékei (Karancsi Horváth Oláh 2005), nagy mértékben a kistáj területének jelentős részét alkotó hegyeknek köztük a Salgó, a Medves, a Szilvás-kő, a Pécs-kő és Karancs köszönhetően, amelyek a hosszabb túrák, elegendően havas telek esetén pedig a téli sportok kedvelői számára is ideálisak. A Salgótarjáni kistérség komplex területfejlesztési programjainak turisztikai fejlesztési elképzeléseit (pl. Terra Stúdió ) és a Karancs Medves Tájvédelmi Körzet kezelési tervének a turizmussal kapcsolatos fejezeteit vizsgálva megállapítható, hogy a változatos domborzati viszonyokkal rendelkező terület jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, de annak kihasználtsága (becsült adatok szerint alig fő turista/év) ma még nem megfelelő. Elsősorban a helyi lakosság veszi igénybe rekreációs céllal a tájat. Márpedig a turizmus csak akkor jelenthet kitörési pontot a jelenlegi válságos helyzetből, ha távolról is jelentősebb tömegeket vonz. Ugyanakkor a terület sérülékenysége miatt ezt a turizmust természet- és tájvédel- 1 A tanulmány az OTKA támogatásával (T és T048734) készült. 2 Szegedi Tudományegyetem, JGYPK, Alkalmazott Természettudományi Intézet, Földrajzi és Ökoturisztikai Tanszék, karancsi@jgypk.u-szeged.hu 3 Eötvös Loránd Tudományegyetem, Földrajz- és Földtudományi Intézet, Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, horvathg@ludens.elte.hu
2 mi szempontból irányítottan (helyenként támogatóan, helyenként korlátozóan) kell kezelni (Szilassi 2003). Ez a szempont határozta meg az 1990-es évek óta a területen folyó ökoturisztikai kutatásainkat, amelyeknek főbb eredményeit az alábbiakban összegezzük. Ökoturisztikai célú térképezés Terepbejárásaink során felszínalaktani, talajtani, növényföldrajzi megfigyeléseket végeztünk, légifényképeket értékeltünk ki, helyszíni megfigyelésekkel és mérésekkel aktualizáltuk a térképi adatokat. Végül feltérképeztük a térség szálláslehetőségeit is. A tematikus térképek, ábrák elkészítéséhez, valamint a légifotók kiértékeléséhez térinformatikai módszereket használtunk, MicroStation és Arc/Info programok segítségével digitalizáltuk az 1:10 000, 1:15 000, 1: méretarányú alaptérképeket és a lejtésviszonyok meghatározásához megszerkesztettük a terület digitális domborzatmodelljét. Mindezen vizsgálatok eredményeképpen elkészítettük a kistáj egy kisebb, általunk Medves-térségnek elnevezett részének attrakciótérképét (1. ábra), amelyhez a helyi viszonyokat jól ismerő biológus, természetvédő, geológus és történész szakemberek is segítséget nyújtottak. Ezen a tematikus térképen szerepeltettük még a különböző védettségi fokú természetvédelmi területeket, valamint a közutakat, a túrautakat és tanösvényeket is. Annak érdekében, hogy az egyébként kívánatos turizmus a természeti értékeket ne, vagy csak a lehető legkisebb mértékben károsítsa, megszerkesztettünk egy területhasználat-korlátozási térképet is, amelyen részben az IUCN ismert zónabeosztására alapozva, de azt a helyi sajátosságok alapján kissé átértékelve négy zónát alakítottunk ki (2. ábra). Természetesen a térképi ábrázolás során kiemelt fontosságot kaptak azok a területek, ahonnan a védett értékek megóvása miatt kizárnánk a turistákat, önálló jellel szerepelnek azok a területek, amelyeket csak természetvédő szakember vezetésével lehetne látogatni, és az irányított turizmus koncepciójának megfelelően megjelöltük az új idegenforgalmi fejlesztésekre alkalmas (kisebb és nagyobb mértékben terhelhető) területeket is. Egy harmadik térképen pedig a térség jövőben várható turisztikai fejlesztési lehetőségeit összegeztük, újabb tervezett attrakciók megjelölésével (Drexler Horváth Karancsi 2003). Mivel az irányított turizmus egyik fontos és hasznos eszközét jelentik a tanösvények, a fentieken kívül elkészítettük részben több, már korábban kialakított túraútvonalhoz, ill. tanösvényhez kapcsolódva egy tíz állomásos, számos ipartörténeti, természetföldrajzi-geológiai, biológiai és tájesztétikai értéket, köztük sok új attrakciót is felölelő új tanösvény nyomvonalát, és megterveztük a tanösvény állomásainak tájékoztató tábláit is. (Karancsi Horváth 2004). A taposáserózió szerepe, jelentősége Ökoturisztikai szempontból igen fontos egy adott tájrész úthálózatának minősítése, aminek egyik érdekes részterülete az erózióveszélyesség vizsgálata. A Medves-térség úthálózatát elsősorban ilyen szempontból végeztük el (Karancsi Horváth 2000). Jelen tanulmányunkban részletesen beszámolunk a taposáseróziót és talajtömörödést mérő vizsgálatainkról, beleértve korábbi nagy-britanniai (Karancsi 2000), illetve a kutatási területen szerzett tapasztalatainkat. A túraösvények okozta felszínpusztítás, az ún. taposáserózió csupán az 1960-as években került a figyelem középpontjába Amerikában és Nyugat-Európa több országában. Elsősorban hegyvidéki tájakon vált egyre figyelemreméltóbbá ez a jelenség, amelynek fő oka a terhelés
3 növekedése volt, pl. Nagy-Britanniában a néhány évtizeddel korábbiakhoz képest ekkorra a túraösvények száma megnégyszereződött. Az utak e folyamat eredményeként leromlott állapota környezeti problémát valójában csak azokon a felföldi területeken okozott, ahol a sérülé 1. ábra. Természeti és kultúrtörténeti értékek a Medves-térségben (szerk.: Karancsi Z.). Megjegyzés: terjedelmi okoból csak az attrakciók helye került föl a térképre. A teljes részletességű térkép a oldalon található meg. Az egyik leglátogatottabb angol természetvédelmi terület, a Lake District Nemzeti Park (Cumberlandi-tóvidék) kb. 14 millió (!) látogatót vonz évente. A turisták ilyen óriási száma jelentős terhelést jelent a környezet számára. A fő problémák egyike éppen a taposáserózió, amely hatalmas sebhelyeket képes létrehozni a felszínen, sőt lényegében az egész táj képén, olyanokat, amelyek közül a legnagyobbak még műholdképen is kivehetők (Davies Loxham 1996). A folyamat lényegét a következőképpen lehet megfogalmazni: taposáserózió alakul ki ott, ahol az ember (ill. állat) által okozott megsokszorozódott hatások (nyomóhatás) következtében a vegetáció és a talajszerkezet megsérül (eltűnik).
4 2. ábra. Területhasználat-korlátozó térkép javasolt zónabeosztással (szerk.: Karancsi Z.). keny felszín valamilyen szempontból értékes volt (pl. fellápok különleges élővilága); emiatt aztán a természetvédelmi csoportok is érdekeltté váltak a probléma megoldásában. A túrautak eróziójának kialakulására, intenzitására ható különféle tényezőket két fő típusba sorolhatjuk: természeti és társadalmi tényezők. Természeti tényezők: - lejtőszög; - lejtőmagasság és lejtőkitettség; - talajvastagság; - talajtípus; - csatornázottság; - tömörödöttség; - éghajlat; - vegetációtípus; - tenyészidőszak hossza Társadalmi tényezők: - látogatók létszáma (összeadódó nyomóhatás); - területhasznosítás típusa; - autóparkoló és más szolgáltatások közelsége; - a túraútvonal, ill. általánosságban a hagyományos gyalogturizmus népszerűsége A taposáserózió kifejlődése és intenzitása függ a használat jellegétől és az eredeti vegetáció típusától. A gyalogösvényt használók számának jelentős növekedése veszélyezteti a növényzet regenerálódásának képességét, esetleg a vegetáció eltűnését vonhatja maga után. Amenynyiben a természetes vegetáció eltűnik egy legalább 10 fokos lejtőről, akkor a talajerózió nagy valószínűséggel felgyorsul (1. táblázat).
5 Összefoglalva megadhatjuk a túraösvény-erózió képletét, a ami azt mutatja, melyek a kialakulásának, fejlődésének legfontosabb tényezői. 1. táblázat. A túraösvény igénybevételének hatásai (Footpath Erosion Factsheet, 1997) A használat szintje Gyenge igénybevétel Mérsékelt (közepes szintű) igénybevétel Erőteljes (intenzív) használat A vegetáció változása A talaj változása Az ösvényfelszín változása A magas, lágyszárú növényeket Megkezdődik a talajszer- Keskeny ösvény, válígy letapossák, elnyomják, kezet tömörödése tozatos növényekkel és a napfény egészen a talaj (leromlása). füvekkel fedve. szintjéig lejut. Más típusú, taposást tűrő fajok jelennek meg. Kifejlődnek a taposást tűrő A talaj tömörödésével Kopár foltok jelennek fajok. A taposásra érzékenyebb csökken a vastagsága. A meg. A csepperózió fajok kipusztulnak. víz nem tud beszivárogni szétveri a talajszem- Megindul az összefüggő vegetáció a kemény felszínen kecséket, gyakran a talaj felszakadása (ko- resztül, így a csapadék egy részét is elmossa. párosodás). Mind a növények (nedvesség)- A felszín mélyedéseiben magasságában, mind a biomassza befogadóképesség csöklános pocsolyák alakul- mennyiségében áltaken. A talaj kevésbé nak ki, mivel a beszi- csökkenés jellemző. megfelelő a növény fejlődéséhez. várgás a talajba erősen lecsökken. A turisták kikerülik a pocsolyákat és új területeket taposnak le, ezért az ösvény fokozatosan szélesedik. Télen a fagyemelés következtében törik A taposást tűrő fajok egyedszáma lecsökken, az összes többi növény kipusztul. A szegényes talajszerkezet és az állandó taposás kedvezőtlen éghajlattal párosulva megakadályozza a vegetáció fejlődését, újratelepülését. A talajszerkezet leromlik, többnyire homokosköves váztalajjá degradálódik, miután a talajban élő mikroorganizmusok száma is csökken. A talajt néhány gyökérmaradvány fogja össze. Heves esőzések hatására könnyedén lemosódik. darabokra a felszín. A kopár, tömörödött ösvényeken a heves eső eróziós barázdákat mélyít, amelyekből eróziós árkok (kezdődő vízmosások) alakulnak ki. Az ily módon tagolt felszíneket a túrázók kikerülik, ezért újabb és újabb területek válnak a taposás áldozatává. Ezért az ösvény vagy nagyon szélessé válik, vagy párhuzamos túrautak alakulnak ki.
6 A taposáseróziónak persze egyéb tényezői is vannak. Pl. ha a csapadék a talajba szivárgás után megfagy, akkor a kialakuló jégkristályok térfogatnövekedése tönkreteszi az eredeti talajszerkezetet, ezért a fellazuló talajszemcséket a külső erők, illetve a túrabakancsok könnyebben felszakítják, elhordják. A taposás pedig nemcsak fizikailag károsítja magát az élő növényt, hanem általában megakadályozza a magvak természetes terjedését is. Általánosságban jellemző, hogy a gyepnövényzettel fedett területeken a taposás hatására fajszegény társulások alakulnak ki. Ilyen szinte egész Európában megtalálható taposott gyeptársulás a Lolio- Plantaginetum A túraösvény-erózió (taposáserózió) hatásait a következőképpen foglalhatjuk össze: a) fizikai hatás: a tájképen sebhelyek keletkeznek. b) ökológiai hatás: a növény- és állatvilág faj- és egyedszáma csökken, tájidegen fajok jelennek meg, erős gyomosodás megy végbe. A természetvédelem szakemberei belátták, hogy a védelem és a rekreáció érdekeit egyensúlyba kell hozni és olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek csökkentik a túraösvények erózióját okozó környezeti hatásokat (Szilassi 1999). A taposáserózióért elsősorban az ember felelős, bár kisebb mértékben a folyamat kialakulásában az ösvényekre tévedő, vándorló háziállatok, ill. a vadállatok szerepet játszanak; igaz, a legtöbb vadállatot az emberek mozgásának, illetve közelségének zaja megzavarja (Green 1981). Az éghajlat és a természetes növénytakaró ismeretében a lehetséges taposáserózió megelőzésére már a gyalogösvények tervezésekor gondolni kell, a nem kívánatos folyamatok megfelelő szervező munkával megelőzhetők, illetve időben megállíthatók a következőképpen: - az emberek mozgásának szervezésével (pl. kerítések, sorompók [gátak], útjelző táblák, alternatív utak stb.); - a természeti erőforrások használatának (pl. csatornázás, vetés, ültetés stb.) megfelelő kialakításával; - az emberek és a természeti erőforrások kölcsönhatásának (pl. gyalogösvény kialakítása, javítása, lépcsők kialakítása stb.) szervezésével (Goldmith 1974). Megjegyzendő, hogy az emberek mozgásának korlátozása ellentmondásban lehet azzal a szabadsággal, amit a látogatók keresnek a természetes környezetekben. Ugyanakkor ha kijelölt ösvényekre koncentrálják az emberek mozgását, akkor ezzel bizonyos helyeket rendkívüli taposáshatásnak tesznek ki, más, jóval nagyobb területeket viszont ezáltal megmentenek. A Medves-térségben is jól megfigyelhetők az 1. táblázatban részletezett folyamatok. gyakori a taposás okozta kopárosodás, az eróziós barázdák kimélyülése, a tömörödés miatt a beszivárgás csökkenése, a pocsolyák kikerülése érdekében a párhuzamos túrautak kialakulása (1. kép) stb. Az erdőkben lévő ösvények mentén a folyamatos taposás miatt szintén állandó stressz éri a növényeket, emiatt valamint a tisztásokon jelentkező erősebb fény miatt az erdei fajok viszszaszorulnak és az erdőre nem jellemző fajok (Plantago major, Prunella vulgaris, Poa annua) törnek utat maguknak. A tömörödött talajon kialakuló tócsák részben menedéket nyújtanak még néhány mezo- és higrofil erdei fajnak, pl. Festuca gigantea, Rumex sanguineus, Carex sylvatica stb., de az itt már idegen Juncusok is tért hódítanak (Csiky 2004). Túrautak felszíni tömörödöttségi vizsgálata A vizsgálatot a Medves-térség egyes tetszőlegesen kiválasztott, eltérő talajminőségű, lejtőszögű és vegetációjú területein található, különböző intenzitással használt túraútjain végeztük, a többfunkciós túrautaktól a csak kizárólag gyalogosok által használt túraösvényekig (3. ábra).
7 A túrautak mentén rugós tömörödésmérővel vizsgáltuk a talajtömörödés mértékét. A vizsgálathoz a holland Eijkelkamp cég fémkarmos kézi talajtömörödést mérő műszerét használtuk, amellyel az egyenletesen benedvesített talaj 1 2 cm vastagságú felső részének tömörödése mérhető. A tömörödés mértékét kg/cm 2 -ben adtuk meg. A mérőpontokon az úton keresztül 1. kép. Kitaposott párhuzamos túrautak a Medves fennsíkján (fotó: Karancsi Z.). 3. ábra. Talajtömörödési vizsgálatok mérőpontjai a Medves-térség útjain (szerk. Karancsi Z.).
8 fektetett mérőszalag mentén 50 cm-es távolságban végeztünk méréseket úgy, hogy az utak melletti nem háborgatott (többnyire aljnövényzettel fedett) területekre is essen mérés, csakúgy, mint az utakon előforduló keréknyomokra. Sajátos mikroformaként egy markáns 60 cmes keréknyomot külön is felmértünk 15 cm-es szakaszokra bontva (3. mérőpont). A mérőpontokon az 50 cm-es távolságban elvégzett mérések miatt a méréssűrűség elsősorban az utak szélességétől függött. 2. táblázat. Túraösvények mentén mért tömörödöttségi értékek (a kiugró adatok vastagon szedve). Mérőpont Tömörödöttségi értékek (kg/cm 2 ) 50 cm-enként száma ,21 0,32 0,43 0,27 0, ,57 0,63 0,37 0,48 0,39 0,52 0,49 0,40 0,40 0,42 0, ,43 0,40 0,29 0,38 0,42 A 3. mérőpont keréknyomát 15 cm-ként mértük. 4. 0,43 0,40 0,65 0,54 0,51 0,43 0,40 0, ,10 0,27 0,32 0,32 0,34 0,60 0,49 0,40 0, ,26 0,31 0,34 0,73 0,90 0,78 0,26 0, ,49 0,29 0,40 0,61 0,55 0,61 0,54 0,54 0,43 0,43 0,43 0,44 0,32 0, ,30 0,40 0,61 0,40 0,43 0,44 0,61 0,43 0,31 1. mérőpont: Mese-völgyi túraösvény. Talaj: köves-murvás felszínű agyagbemosódásos-szenes barna erdőtalaj. Túraösvény leírása: a Várbereki-patak jobb partján található kb. 50 cm széles, a használat miatt kopár ösvény, amit két oldalt kb cm-es avarral borított sáv szegélyez, azon túl összefüggő gyepvegetáció jellemző. Növényzet: a területet ritkás lombhullató erdő borítja. Lejtőszög: a mérést vízszintes (0%) területen végeztük. 2. mérőpont: Közép-bánya Talaj: bazaltmurvás agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Túraút leírása: 4 m szélességű út, rendszeres gépjárműforgalommal, rajta kialakult pocsolyákkal. Az út mellett gyepvegetáció. Növényzet: az egykori bányaterületen a bányászati tevékenység felhagyása óta másodlagos vegetáció jelent meg (gyomosodás), a bányaudvarok peremén fás vegetáció (akác). Lejtőszög: a mérést vízszintes (0%) területen végeztük. A mérőpont adataiból szerkesztett diagramon jól látszik, hogy a gépkocsik az úton gyakori pocsolyákba mindig csak az egyik kerékkel hajtanak bele (4. ábra). 3. mérőpont: A Medves fennsíkjának nyugati pereme. Talaj: homokos. Túraút leírása: a Medves fennsíkjára felvezető, ritkán használt földúton található traktor keréknyom (szélessége: 60 cm, 15 cm-es mérési szakaszokkal). Növényzet: felszakadt gyepvegetáció. Lejtőszög: a mérést 10%-os lejtőn végeztük. Ennek a méréssorozatnak az érdekessége, hogy nem a keréknyom közepén a legnagyobb a tömörödés, ami abból következik, hogy a keréknyom alján eróziós barázda alakult ki, amelyben igen finom szemcsefrakciójú, iszapos üledék halmozódott fel (4. ábra).
9 4. mérőpont: Salgó várához vezető túraút. Talaj: agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Túraút leírása: a Salgó várhoz felvezető 2,4 m szélességű, összefüggő gyepvegetációval határos túraút keréknyomokkal. Növényzet: a Medves-vidék egyik legszebb erdeje (bükkös-tölgyes). Lejtőszög: A mérést 4%-os lejtőn végeztük. 5. mérőpont: Salgó várához vezető túraösvény. Talaj: murvás, köves agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Gyalogösvény leírása: közvetlenül a Salgó vára alatti meredek, a térség túraútjai közül a leglátogatottabb, intenzíven taposott, 3 m szélességű ösvény, melynek két oldalán avarral borított területeket találunk. Az ösvény egyik széléhez közel (49 cm) 6 cm mély eróziós barázda található (3. méréshely). Növényzet: A Medves-vidék egyik legszebb erdeje (bükkös-tölgyes). Lejtőszög: A mérést 26%-os lejtőn végeztük. A mérőpont különlegessége, hogy az 1. méréshelyen mértük az egész méréssorozat során a legkisebb (0,1 kg/cm 3 ) értéket. 6. mérőpont: Kis-Salgó (Boszorkány-kő) Talaj: rozsdabarna erdőtalaj. Gyalogösvény leírása: a Kis-Salgóra vezető, a térség túraútjai közül a leglátogatottabb, intenzíven taposott, 2,6 m szélességű, tűlevéllel borított ösvény, melynek két oldalán fenyőerdővel (alatta nagy vastagságban felhalmozódott tűlevelek) borított területeket találunk. Növényzet: aljnövényzet nélküli fenyőerdő. Lejtőszög: a mérést vízszintes (0%) területen végeztük. A mérőpont különlegessége, hogy a méréshelyeken mértük a legnagyobb tömörödöttségi értékeket, amelyek azt jelzik, hogy Medves-térség vizsgált túraútjai közül ez a legterheltebb (4. ábra). 7. mérőpont: A Medves fennsíkja Talaj: homokos. Túraösvény leírása: a Medves-fennsík legforgalmasabb túraútja. Az intenzív használat (rendszeres autóforgalom) miatt itt jelentkezik leginkább a taposáserózió, melynek következtében a földút folyamatosan szélesedik, illetve egymással párhuzamos utak alakulnak ki (1. kép). A K Ny-i irányú, 2,2 m széles kopár túrautat É-ról egy 60 cm-es erózió által lepusztult sáv határolja, D-ről pedig egy 3 m széles, a taposás miatt gyér vegetációjú, kevésbé intenzíven használt utat alakítottak ki. Növényzet: az út két oldalán kaszálórét található. Lejtőszög: A mérést vízszintes (0%) területen végeztük. Ez a méréssorozat azt bizonyítja, hogy a gépjárművel gyakran igénybevett földutak csak közepesen tömörödnek, szemben a népszerű, ezért rendszeresen taposott gyalogösvényekkel (l. 6. mérőpont). 8. mérőpont: A Medves fennsíkjának keleti pereme. Talaj: bazalt murvás, homokos. Túraút leírása: a Medves fennsíkjának meredek K-i oldalán az erdészet által kialakított 3 m széles út. Az utat ma is főleg erdészek használják. Növényzet: az út két oldalán gyér aljnövényzetű, kezelt erdő (bükk, tölgy) található. Az út mellett fejlettebb gyepszint jellemző, ritka cserjevegetációval. Lejtőszög: a mérést 4%-os lejtőn végeztük.
10 4. ábra. A Medves-térség túraútjainak felszíni tömörödöttségi vizsgálata (szerk. Karancsi Z.).
11 A taposáserózió kérdését vizsgálva el kell még mondani, hogy azzal külföldön már számos kutatócsoport foglalkozik, s egyre jelentősebb a téma szakirodalma is, ugyanakkor nem feledkeznek el a természetjárók megfelelő tájékoztatásáról sem. Nagy-Britanniában például minden természetvédelmi területen hozzá lehet jutni olyan tájékoztató kiadványokhoz, amiben kellő egyszerűséggel írnak a túraösvényeken kialakuló káros folyamatokról és felhívják a figyelmet azokra a tevékenységekre, ami képes felerősíteni azokat. Sajnos nálunk még nem tulajdonítanak kellő figyelmet a taposáserózió kérdésének. Ez persze nem jelenti azt, hogy hazánkban nem jelentkezne a probléma. Szálláslehetőségek a Medves-térség területén A terület idegenforgalmi fejlesztésének alapvető feltétele a megfelelő szálláslehetőségek megléte. Mint az a 3. táblázatból kitűnik, jelentős elmaradás van e téren. A 651 regisztrált szálláshely kevésnek tűnik, különösen, hogy teljesen hiányzik a magasabb kategóriájú szálláshely. Így jelenleg csak az igazi ökoturistákat, az ún. bakancsos turistákat tudják fogadni a Medves-vidék e leglátogatottabb részének szálláshelyein. Az összesítésből kimaradtak a nem regisztrált magánszállások, de azok is csak néhány százalékkal javíthatják a statisztikát. Területfejlesztési célból mindenképpen fontos lenne a magasabb kategóriájú szállodai férőhelyek számának növelése, akár új szállodák építésével. 3. táblázat. A Medves-térség szálláslehetőségei Szálláshely Osztály Szobák száma Férőhelyek száma Karancs szálló egykor II. megszűnt Strand hotel II Salgó hotel II (+20 pótágy) Medves hotel II Medves hotel faházak turista (V-IX. hónap) Dornyay turistaház - felújítás alatt Kemping-kő motel turista 5 20 Kemping faházak turista (IV.15-X.15.) Galcsik fogadó III Somoskőújfalui fogadó III Összesen: Következtetések A szálláshelyek hiánya azért is súlyos gond, mert a Medves-vidék, és azon belül különösen a Medves-térség természeti adottságai, jelentős számú bemutatható természeti, kultúrtörténeti, valamint különleges tájképi értékei miatt az idegenforgalmi, s azon belül elsősorban az ökoturisztikai fejlesztések fontos területévé válhat. Ennek első lépése azonban a megfelelő színvonalú szálláslehetőségek megteremtése kell hogy legyen. A területen kialakított ökoturizmus megfelelő irányítással összhangot teremthet a megőrzés és a fejlesztés, a jelen és a jövő igényei között. A turizmus fenntarthatóságának alapja az adott terület ökológiai teherbíró képessége, ezért nehezen egyeztethető össze a tömegturizmussal, a rövid távú profitszerzéssel. Ezért a turisztikai termékek kialakításánál fontos szempont ennek figyelembevétele. A természetvédelem legfontosabb feladata pedig a környezeti állapotban
12 bekövetkező változások nyomon követésén túl a káros folyamatok megelőzése, illetve megállítása. Jó turisztikai tervezésnek mindezen szempontokra egyaránt figyelemmel kell lennie. Irodalom Csüllög G. Horváth G. (2007): Landscape changes at a former industrial area: problems and possibilities. In: Regions, localities and landscapes in new Europe. CD-ROM, Brno, 6 p. Davies, P. Loxham, J. (1996): Repairing upland path erosion A best practice guide. Lake District National Park, Drexler Sz. Horváth G. Karancsi Z. (2003): Turizmus, természetvédelem és tájhasznosítás kapcsolata egy nógrádi kistájrészlet példáján. Földrajzi Közlemények pp Csiky J. (2004): A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra- és vegetációtéképezése. Pécs, 451 p. Footpath Erosion Factsheet (1997): Education Service, Lake District National Park, Windermere. Goldsmith, F. B. (1974): Ecological effects of visitors in the countryside. In: Warren, A. Goldsmith, F. B. (szerk.): Conservation in Practice. London, John Wiley Green, B. (1981): Countryside Conservation. Allen and Unwin, London Horváth G. (2005): Problems of the transition in the Medves Area (North Hungary). In: Ilić, Milan (szerk.): Problemi regionalnog razvoja Hrvatske i susjednih zemalja/regional development problems in Croatia and neighbouring countries. Zagreb, pp Horváth G. (1999): Táji értékek a Medves-vidéken. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Gödöllő, pp Horváth G. (1998): A Medves-vidék természeti képe. In: Frisnyák S. (szerk.): A Felvidék történeti földrajza. Nyíregyháza, pp Karancsi Z. Horváth G. Oláh F. (2005): Tájesztétikai vizsgálatok egy határ menti védett területen. In: Szónokyné Ancsin G. (szerk.): Határok és Eurorégiók. SZTE TTK Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, Szeged, pp Karancsi Z. Horváth G. (2004): Az eresztvényi tanösvény. II. Magyar Földrajzi Konferencia kiadványa, Szeged, szeptember 2-4., pp Karancsi Z. (2000): Természetvédelem kontra turizmus. "Megtaposott" brit ösvények. A Földgömb pp Karancsi Z. Horváth G. (2000): A Medves-térség úthálózatának tájökológiai szempontú értékelése. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására Gödöllő, pp Szilassi P. (2003): A rekreációs szempontú tájértékelés elmélete és módszertana a hazai és a külföldi szakirodalom alapján. Földrajzi Értesítő pp Szilassi P. (1999): Possibilities of country development from the point of wiev of tourism an investigation in the Káli-basin (West-Hungary). Geographica Pannonica No.3, Novi Sad, pp Terra Stúdió (2001): A Salgótarjáni kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja. Észak-kelet Nógrád Térségi Önkormányzatok Társulása. Kézirat.
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)
GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS
RészletesebbenA Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR)
A Fehér-, Fekete- és Kettős-Körös folyók környezetvédelmi cselekvési programja (CRISKÖR) www.huro-cbc.eu This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The content
RészletesebbenJÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002
JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:
RészletesebbenJÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS
JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld
RészletesebbenSÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC WALKING
Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon 2015 TÁMOP-4.1.2.E-15/1/KONV-2015-0003 Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Sporttudományi és Testnevelési Intézet SÍ- ÉS A MAGASHEGYI TÚRÁZÁS, NORDIC
RészletesebbenSzlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján
Lukovics Miklós Zuti Bence (szerk.) 2014: A területi fejlődés dilemmái. SZTE Gazdaságtudományi Kar, Szeged, 81-92. o. Szlovákiai régiók összehasonlítása versenyképességi tényezők alapján Karácsony Péter
RészletesebbenA technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtudományi Doktori Iskola Bajmócy Zoltán A technológiai inkubáció elmélete és alkalmazási lehetőségei hazánk elmaradott térségeiben Doktori értekezés
RészletesebbenUtasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata
Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók
RészletesebbenHarangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései
Harangodi tározó turisztikai fejlesztési elképzelései A tározó általános ismertetése A Magyar Állam tulajdonában, a FETIVIZIG kezelésében van a Nyírség legfiatalabb tározója, a Harangodi víztározó, mely
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenPeriglaciális területek geomorfológiája
Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Gyepek védelme
Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások
RészletesebbenLászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Lászi-forrási földtani alapszelvény (T-058) NP részterület természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7
Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenB. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis
Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági
RészletesebbenAlgyő Nagyközség. Integrált Településfejlesztési Stratégiája
2015-2022 Egyeztetési változat 2016. május Tartalom 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI... 3 1.1. A stratégiai fejlesztési célok meghatározása... 3 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések
RészletesebbenZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA
ZALAKAROS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STARATÉGIÁJA Készült: Zalakaros Város Önkormányzata megbízásából az MTA Regionális Kutatások Központja - Dunántúli Tudományos Intézete Pécs- által összeállított
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenBalogh András publikációs listája
Balogh András publikációs listája BALOGH A. 2001. Gazdaságfejlesztési elképzelések a Dél-alföldi Régióban. I. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged (CD-ROM kiadvány). BAJMÓCY P.- BALOGH A. 2002. Az aprófalvak
RészletesebbenVÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002
VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium
Részletesebben5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA. [négypluszegy]
5 NYOMÓS OK A BACTOFIL-OS ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁSRA [négypluszegy] AZ ŐSZI TALAJAKTIVÁLÁS DIÓHÉJBAN Az őszi talajaktiválás annyit jelent, hogy olyan talajbaktérium készítményt juttatunk a földbe, amely jelentősen
RészletesebbenTERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA
TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,
RészletesebbenSAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.
1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2
RészletesebbenBALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN)
BALATON PARTI SÁV TÁJ KEZELÉSI ELŐ-TERV (LANDSCAPE MANAGEMENT PLAN) 2012 BALATONI INTEGRÁCIÓS ÉS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Balaton Parti Sáv Táj Kezelési Elő-Terv (Landscape Management Plan) 2012 Készítette:
RészletesebbenAbaúj-Hegyközi Kistérség. Fejlesztési Stratégia 2007-2008
Abaúj-Hegyközi Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2008 2007 május Tartalomjegyzék 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A térség elhelyezése a földrajzi térben... 4 1.1.1. Összegző megállapítások... 6 1.2. Környezeti
RészletesebbenSÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV 2005 DECEMBER ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005.
SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER SÁRBOGÁRDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS STRUKTURATERV ZÁRÓ DOKUMENTÁCIÓ 2005. DECEMBER
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan
Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4
RészletesebbenA HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése
Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától
RészletesebbenA települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben
A települési környezet fejlesztésének egy aspektusa az Őriszentpéteri kistérségben Baranyai Gábor 1 Csapó Olga 2 2008. június Az Őrség népessége az évtizedes tendenciát tekintve fogy és elöregszik, bár
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 PANNÓNIA KINCSE LEADER EGYESÜLET 1 Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési Program
RészletesebbenRÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása. 1. Bevezetés
A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása Szabó Tamás okleveles környezetmérnök, vízellátás -csatornázás szakmérnök, mérnök-közgazdász Heves
RészletesebbenTATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZ
LT-PLAN BT Épület- és településtervezés Tatabánya, Tátra u. 1/A 2804 Tatabánya, Pf. 406 Munkaszám: 3/2012. TATA, REMETESÉG Wellness Hotel Gottwald SZERKEZETI- ÉS SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁS 2012 ALÁTÁMASZTÓ
RészletesebbenTermészetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása
Zárójelentés Természetközeli erdőnevelési eljárások faterméstani alapjainak kidolgozása A kutatás időtartama: 22 25. A jelen pályázat keretében végzendő kutatás célja: A természetközeli erdőnevelési eljárások
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei
Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A szarvasfélék túlszaporodásából eredő problémák áttekintő vizsgálata és a megoldás lehetőségei Buzgó József Sopron 2006 Doktori
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
RészletesebbenVI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)
MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI
RészletesebbenMAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA
MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép
RészletesebbenA KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI. Bevezetés
CSÁSZÁR ZSUZSA A KÖZOKTATÁS TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI Bevezetés Az 1990-es években a magyar földrajztudomány érdeklődésének fókuszába a cselekvő ember térbeli viselkedésének vizsgálata került. A végbemenő paradigmaváltás
RészletesebbenHIDRAULIKUS TUSKÓFÚRÓ GÉP ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI
Futómű típusa ERTI TH 16/25, tandem 40 kn terhelhetőségű, Saját tömeg Hasznos tömeg Max. össztömeg 8 000 kg 19 890 kg 11 890 kg Műszaki leírás A DRP 80 H pótkocsi felépítését tekintve speciális traktorvontatású,
RészletesebbenSzeged kerékpárforgalmi hálózati terve
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Szeged kerékpárforgalmi hálózati terve 2015. október Tervszám:
RészletesebbenTELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE. PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó
DÉLEGYHÁZA KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA A JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZEK VÉGLEGESÍTÉSI DOKUMENTÁCIÓJA PESTTERV Kft. Budapest, 2005. november hó Törzsszám: 2-03-365 Délegyháza
RészletesebbenElőzetes Megvalósíthatósági Tanulmány. Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt
Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány Tiszanánai kikötő fejlesztési projekt Tiszanána 2016. február 29. 1 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló... 3 2. A fejlesztési program kiindulási és alapadatai... 6 3.
RészletesebbenMEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó
RészletesebbenMŰANYAGOK ALKALMAZÁSA
MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Geoműanyagok A környezetszennyeződés megakadályozása érdekében a szemétlerakókat környezetüktől hosszú távra el kell szigetelni. Ebben nagy szerepük van a műanyag geomembránoknak.
RészletesebbenHídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Hídvégardói temető melletti földtani képződmény feltárása - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító
Részletesebben10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás
10.4 Területi célok a városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont [T2] - A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA
NÓGRÁD MEGYE ÖNKORMÁNYZATA 2010-2014. ÉVI MEGÚJÍTOTT GAZDASÁGI PROGRAMJA TARTALOMJEGYZÉK Oldal I. Bevezetés 1. II. Célkitűzések 2. III. Feladatok 2. III. 1. A gazdálkodás feltételrendszere 2. III. 1. a)
RészletesebbenA TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN
A TISZÁNTÚL A KÁRPÁT MEDENCE 10 17. SZÁZADI REGIONÁLIS TAGOLÓDÁSÁBAN Doktori (PhD) értekezés Csüllög Gábor Debreceni Egyetem Debrecen, 2006 TARTALOM BEVEZETÉS... 4 IRODALMI ÁTTEKINTÉS... 7 I. A TERÜLETI
RészletesebbenA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben
RészletesebbenLEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA
LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia
RészletesebbenElőzetes Akcióterületi Terve
Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott
RészletesebbenPécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési. Elemzés munkarész. Pécs M.J. Város Önkormányzata. (2. kötet) 2010.
Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve Elemzés 0 Pécs M.J. Város Önkormányzata Pécs Megyei Jogú Város és környéke hosszú távú térségi közlekedésfejlesztési terve
RészletesebbenÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag
ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,
RészletesebbenBALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS
BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM
RészletesebbenRÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1
RészletesebbenKULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész
KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március
RészletesebbenSTRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ
STRATÉGIAI FEJEZET KONDÓ 1 A település középtávú tematikus célkitűzései Átfogó cél: népességét megtartó, jelentős turisztikai és közösségi funkcióval rendelkező település Kondó kb. 600 fős népességgel
RészletesebbenMegalapozó vizsgálat
Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,
RészletesebbenMAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1
MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA Csüllög Gábor 1 Magyarország Európai Uniós csatlakozásával együtt járó regionális tagolásának kialakítása sok vitával jár, amelyeknek
RészletesebbenA nyárfarák elleni védekezés lehetőségei
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1945. 2. Soó Rezső: Növényföldrajz, 1953. 3. Rubner: Die pflanzengeograph. Grundlagen des Waldbaues, 1953. 4. Braun Blanquet: Pflanzensoziologie, 1951.
RészletesebbenVállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés
TÁMOP-4.2.1-08/1-2008-0002 projekt Vállalkozás alapítás és vállalkozóvá válás kutatás zárójelentés Készítette: Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós A kutatásban részt vett: Dr. Kovács Péter, Prónay Szabolcs,
Részletesebben4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK
NAGYCENK KÖZSÉG - 14 - TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA 2014 4. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 4.1 Biológiai aktivitásérték számítása Megnevezés 3/A 4 5 7 11 12 14 15 17 18 20 Területhasználat ha megszűnik
RészletesebbenVITUKI Hungary Kft. 1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42
1173 Budapest, Mendei utca 3. Levelezési cím: 1453 Budapest, Pf.: 23. Cégjegyzékszám: 01-09-976226; Adószám: 23744251-2-42 02.NMT.01 SZÁMÚ NAGYVÍZI MEDERKEZELÉSI TERV DUNA IPOLY TORKOLAT A DUNA BAL PARTON,
RészletesebbenTéglás Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Mértékegység
Cél Indikátor neve Indikátor definíciója C. Tiszta és egészséges települési környezet D. Diverzifikált helyi gazdasági szerkezet E. A helyi közszolgáltatások magas szinten történő biztosítása Arculati
RészletesebbenVéleményezési dokumentáció
TAKSONY Helyi Építési Szabályzatának módosítása (Taksony Vezér Német Nemzetiségi Általános Iskola területére vonatkozóan a 9/2016. (II.16.) KT határozatban foglaltak alapján) Véleményezési dokumentáció
RészletesebbenI. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények
I. A témaválasztás indoklása, szakirodalmi elızmények A város mint turisztikai célterület a legısibbek közé tartozik, tekintve, hogy e településforma kínálja a turisták számára legkoncentráltabban a vonzerıket.
RészletesebbenKészítette: Budapest 2009. április hó
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása Készítette: Magyar Regionális Fejlesztési
Részletesebbena Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából
készítette: RowanHill Global Befektetési Kft. (1065, Budapest, Révay u. 10) a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács megbízásából 1 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Helyzetértékelés 4 2.1. Földrajz
RészletesebbenKészítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a
A MEZİKÖVESDI KISTÉRSÉG KOMPLEX FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA Készítette a Mezıkövesdi Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából a TMB Hungary Kft. MEZİKÖVESD, 2007. JÚNIUS Tartalomjegyzék 1 VEZETİI
RészletesebbenA BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ
A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését
RészletesebbenMaradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén
Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,
RészletesebbenDevecser város integrált településfejlesztési stratégiája
Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenA VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN
A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja
RészletesebbenÖrökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz
. V IA A NTICA B T. Örökségvédelmi hatástanulmány a tervezett Kiskunmajsa Ipari Park közművesítésének engedélyeztetéséhez szükséges előzetes vizsgálati eljáráshoz KÉSZÍTETTE: SZALONTAI CSABA RÉGÉSZ, ÖRÖKSÉGVÉDELMI
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
RészletesebbenTelepülésfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0
Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA
RészletesebbenTerület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/
Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán
RészletesebbenSzeged Város Fenntarthatósági
Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi
RészletesebbenA TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA. Összeállította: Szilaj Rezső
A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2004. ÉVI BESZÁMOLÓJA Összeállította: Szilaj Rezső Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék......1 I. Keszthelyi-hegység...2 1. Csodabogyós-barlang...2 a. Patakmeder-ág...2
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
DUNASZIGET 1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DUNASZIGET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VITAANYAG 2012. május Dsziget_konc_120504.doc DUNASZIGET 2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...3
RészletesebbenDOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI
2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik
RészletesebbenVelencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA. 2011.
Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV és ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV FELÜLVIZSGÁLATA 2007 2012 2011. december Gárdony Pákozd Sukoró Zichyújfalu Vereb 2 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenVII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA
VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN
RészletesebbenA foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők
Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató
RészletesebbenÖsszefüggések a kultúra és az idegenforgalom között
DR. TAKÁCS JÓZSEF Összefüggések a kultúra és az idegenforgalom között Bevezetés Mindjárt első mondatommal szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy előadást tarthattam és szeretném átadni a székesfehérvári
RészletesebbenDöröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ. 2008. május
Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve - ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ Döröske község településszerkezeti és szabályozási terve ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ JÓVÁHAGYVA Döröske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenVESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK Áramütés A kerecsensólyom gyakran ül fel a villanyoszlopokra. A kereszttartóra történő beülés
A kerecsensólyom az egyetlen olyan ragadozómadarunk, amely fontos szerepet játszik a magyarság hitvilágában (Emese álma). Az eurázsiai sztyeppzóna karakterfaja, amelynek Kárpát-medencei populációja az
RészletesebbenBUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT
MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési
RészletesebbenA BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA
A BALATON LEGNAGYOBB VITORLÁSKIKÖTŐ LÁNCA VITORLÁSKIKÖTŐK A BALATON KÖRÜL 2016 BALATONI HAJÓZÁSI ZRT. Ha Balaton, akkor Hajózás! BAHART KIKÖTŐ LÁNCA, ILLETVE TÚRAHELYEI BAHART vitorláskikötők Balatonalmádi
RészletesebbenBékéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FİÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1.
SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS FİÉPÍTÉSZE 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. szám: 7399-8 /2008. Javaslat a településrendezési terv és a Salgótarján Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról
Részletesebben