Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez

Átírás

1 Bujdosó Gyöngyi Néhány alaptanács szövegek szerkesztéséhez 1. Betûk SZÖVEG- ÉS KIADVÁNYSZERKESZTÉS I DEBRECEN 2005 OKTATÁSI SEGÉDANYAG SZÖVEGSZERKESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KURZUSOKHOZ DEBRECENI EGYETEM, INFORMATIKAI KAR

2 Előszó JELEN LEÍRÁS azon feljegyzések első füzete, amelyek remélhetőleg gyors segítségül szolgálnak majd olvasóinak a szövegek szerkesztése közben. A füzetek természetesen fogják helyettesíteni a szakkönyveket, mindössze néhány ajánlást tartalmaznak a szövegek szerkesztéséhez, a dokumentum formájának kialakításához és technikai megvalósításához, valamint ízelítőt és útmutatást ad a téma egyes elemeinek további tanulmányozásához. Ezen első füzet az esztétikus forma kialakításának legkisebb alkotóelemével, a betűvel foglalkozik, ezen belül a betűk alaki jellemzőivel és méretével, a különböző betűváltozatok fajtáival és alkalmazási helyével. Ajánlásokat tartalmaz a szövegrészletek kiemelésére a betűváltozatok felhasználásával, illetve az írásjelek (például zárójelek, idézőjelek, %, e, Ft) használati módjára. Esztétikus szöveget szerkeszteni azonban nem lehet a helyesírási szabályok ismerete nélkül. Ezért az egyes részek rövid leírásokat is tartalmaznak a vonatkozó nyelvtani szabály(ok)ról. Alkalmazásának mintáin kívül az illető szabály szabályzatbeli száma is megtalálható az adott helyen. A fentiekhez még szükséges a technika is. Így az egyes jelek dokumentumban való megjelenítéséhez szükséges LATEX-parancsok és az MS Wordben választandó menüsorozat is helyet kapott e kis leírásban. Kívánom, hogy annyi örömöt leljen a Kedves Olvasó írásos munkái formátumának megtervezésében, a terv kivitelezésében, illetve egy kézbe vett, szép kivitelű könyv esztétikai kisugárzásában, amennyit csak lehet! Kellemes időtöltést és jó munkát kíván ehhez Debrecen, október 14. A szerző 1

3 Tartalomjegyzék 1Bevezető Az eszközök Ami még szükséges a szövegszerkesztéshez Amiért beszélnünk kell ezekről A betű, az alapelem A forma Tollhegy Betűtalpak Betűtípusok A betűtípusok jelkészlete A betűtípusok csoportosítása Betűváltozatok Méretek Mértékegységek Betűfokozatok Betűválasztási tanácsok Betűtípusválasztási szempontok Illeszkedés a tartalomhoz Olvashatóság Karakterek Betűváltozatok, betűfokozatok Papírtípus Helytakarékosság A dokumentum típusa szerint Újságok (napilapok, időszaki kiadványok stb.) Könyvek, dolgozatok, levelek Elektronikus dokumentumok Betűfokozat kiválasztása

4 2.8. Kiemelés betűvátozatokkal Kiemelésre alkalmas betűváltozatok, módok Kurziválás Kiskapitális Félkövér betűvátozat Verzál szedés Idézőjeles módszer Nem ajánlott kiemelésre Aláhúzás Betűritkítás Hamis kurzív Hamis kiskapitális Írásjelek helyes használata Elválasztó- és kötőjelek, gondolatjelek, kivonás jele 25 Elválasztójel (-) Kötőjel (-) Toldalékok kapcsolása kötőjellel Nagykötőjel ( ) Gondolatjel Hosszú, angolszász gondolatjel ( ) Kivonás jele ( ) Három pont, zárójelek, idézőjelek Pénznemek jele, illetve jelölése Ábrák jegyzéke 34 4Irodalomjegyzék 35 3

5 1. FEJEZET Bevezető AMIKOR A SZÖVEGSZERKESZTÉS szót halljuk, felötlik bennünk egy szövegszerkesztő program képernyőképe, annak menüpontjai, egy műveletsor, olyan tevékenységek, amelyeket a szövegek szerkesztése közben szoktunk végezni. A számítógéppel végzett egyre több munka során a szövegszerkesztés rutinná válik, oda sem figyelünk rá, pedig az a világ, ami feltárulkozik előttünk amikor bepillantást nyerünk a szövegszerkesztési szabályok, formák rendszerébe, hatalmas, csodálatos és varázslatos. Az, hogy mit nevezünk szövegszerkesztésnek, egy igen nehezen megfogalmazható dolog. Mit nevezhetünk már valóban szövegszerkesztésnek, mi az, amit már inkább kiadványszerkesztésnek mondhatunk, milyen formaharmóniák tartoznak ebbe a témakörbe, milyen kapcsolat van a tipográfia és a szövegszerkesztés között, illetve mi is az a tipográfia, és miért van rá szükségünk? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel fog ez a rövid ismertető foglalkozni Az eszközök A személyi számítógépek elterjedése, az ezekre írt programok széles skálája teszi számunkra lehetővé, hogy egyre igényesebb munkát tudjuk elkészíteni egyre szebb kivitelben. Mivel rendelkezésünkre áll sok olyan program, amelyekkel szövegeket lehet bevinni és formázni, a munka elkezdése előtt érdemes elgondolkodni azon, hogy mikor, milyen feladathoz, melyiket válasszuk a rendelkezésre állók közül. Ezen programoknak több szintje van attól függően, hogy mire képesek és mire a legalkalmasabbak. Fussuk át most ezeket! 4

6 1. Bevezető Szövegszerkesztési szempontból a csoportosítás legalján szerepelnek a legegyszerűbb programok, amelyek alkalmasak ugyan szövegbevitelre, de a szövegek formázására már nem: nem képesek például vízszintesen lapközépre helyezni egy szövegrészletet, nincsenek saját karakterei (így nem tudunk velük például négyzetgyökjel alá írni egy hosszabb kifejezést, hogy csak egy egyszerű problémát említsek) stb. Ezen programok közismert mai képviselője például a Norton Editor vagy az Edit. Ehhez a szinthez nagy fejlődést jelentett azoknak a már szövegszerkesztőnek nevezhető programoknak a megjelenése, amelyeknek még ugyan mindig nincs saját betűkészlete, azonban már el tudnak látni bizonyos szövegformázási funkciókat, azaz például egy szövegrészletet vízszintesen lapközépre tudnak illeszteni, szóközök beszúrásával képesek ha nem is túl esztétikus módon szövegkiegyenlítést végezni, azaz a szavakat automatikusan annyira széthúzni, hogy a sorok jobb széle is egy egyenesen legyen, stb. Ilyen program például a manapság már nem annyira közismert Kedit vagy Xedit, de ebbe a csoportba sorolhatók általában a programozási nyelvek integrált környezetéhez tartozó szerkesztő felületek is. Ezek inkább programok rögzítésére, mint szövegek szerkesztésére alkalmas szoftverek. Nagy áttörést azok a programok jelentettek, amelyeknek már saját karakterkészleteik voltak, megnyitva a lehetőségét az igényes szövegformázásnak. Tulajdonképpen ezeknek a programoknak a megjelenésétől kezdve beszélhetünk számítógépes szövegszerkesztésről. Itt megemlíthetném a kezdetiek közül a ChiWriter-t, amely a matematikai képleteket gyakran írók között örvendett nagy népszerűségnek. Kicsit kényelmetlen, kicsit nehézkes, de az előzőekhez képest kiváló végeredményt produkált. Itt már nem volt gond a bekezdések automatikus formázása és különlegesebb megoldások alkalmazása. Manapság a minimális szintet azon csoport tagjai képviselik, amelyek kényelmesebb kezelhetőség mellet kínálnak sok szöveg- és karakterformázási lehetőséget. Ide tartoznak például a Word, WordPerfect, Microsoft Word különböző, egyre fejlettebb verziói. Ezek a programok már alkalmasak arra, hogy megoldják hétköznapi szövegszerkesztési problémáinkat. Saját betű- és különleges karakterkészletekkel rendelkeznek, a bekezdésformázási lehetőségek széles palettáját kínálják, képek beillesztésére, táblázatok szerkesztésére is kínálnak lehetőséget. Sok oldalas írásművek elkészítésére teszi alkalmassá őket szimpla szövegrögzítők egyszerű szövegszerkesztők valódi szövegszerkesztők 5

7 1. Bevezető azon szolgáltatásuk, hogy képesek a nyelvtani szabályoknak megfelelően szavakat automatikusan elválasztani, és még a kivételeket is megjegyezni. Ezen programok némelyikéhez tartozik vagy beszerezhető egy karakterkészítő program, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a még nem létező, ám számunkra szükséges karaktereket többkevesebb munkával megrajzoljuk. Professzionális megjelenésű kiadványokat azonban már nem biztos, hogy a fenti programokkal létre tudunk hozni. Gondolok itt például igényes kivitelű, hosszabb lélegzetű művekre, könyvekre, fontos dolgozatokra, illetve különlegesebb megjelenésű prospektusokra. Ezekhez a munkákhoz már jobb, ha valamilyen kiadványszerkesztő programot használunk, amelyek alkalmasak arra, hogy viszonylag kevesebb bajlódással valóban nyomdai minőséget érhessünk el. Ezen csoport jeles és általunk is elérhető képviselői például a PageMaker, a QuarkXPress, a Corel Ventura, InDesign vagy a TEX. Az ilyen programoknak használata ugyan bonyolultabb, több előismeretet igényel, azonban segítségükkel különlegesebb szerkesztési, elhelyezési megoldásokat is alkalmazhatunk. A hozzájuk tartozó betűkészletek gondosabban tervezettek (például a félkövér betű tervezett formáját is tartalmazzák, nem az alap betű vastagításával állítódik elő), a nyomtatási kép sokkal harmonikusabb. Hozzáértő kezekben csodákra képesek. A következő csoportot a nyomdai célspecifikus programok alkotják, amelyekkel bármilyen szerkesztési feladatot meg lehet oldani, de csak nagyon kevesek számára áll otthon rendelkezésre. kiadványszerkesztők 1.2. Ami még szükséges a szövegszerkesztéshez Amikről az előzőkben szó volt, azok csak eszközök, amelyeket ugyan tudnunk kell kezelni, azonban ez a szövegszerkesztési munkának még csak fele, vagy talán még annál is kisebb része. A probléma ott kezdődik, amikor észrevesszük, hogy hiába minden technikai tudásunk, hiába minden kiváló programkezelési képességünk, hiába ismerjük a program sok-sok beállítási lehetőségét, a kinyomtatott oldal valahogy suta, nem nyújtja azt a harmonikus, kiegyensúlyozott képet, amire számítottunk, amit létrehozni szándékoztunk. Ezen a ponton segíthetnek bennünket a kiadványszerkesztés szabályai, amelyek a kiadványokban alkalmazott, évszázadok során ki- kiadványszerkesztési szabályok 6

8 1. Bevezető alakult, állandóan fejlődő, nemzeti jelleggel is bíró nyomdai előírásoknak (például betűk, bekezdések, oldalak formázásának) az összessége. Persze nem várhatjuk el magunktól, hogy mindent tudjunk erről a területről, ez egy mesterség, s egy bizonyos szinten túl már művészet, egy élet és sok tehetség kell ahhoz, hogy az ember virtuóz művésze legyen. Minél többet ismerünk azonban belőlük, annál egyszerűbbé válhat egy-egy írásos munkánk külalakjának megtervezése, és a végeredmény is annál szebb lesz. Mindezek által ismereteink szebbé tehetik mindennapjainkat azzal, hogy örömünket leljük az elkészítendő írásos munka külalakjának megtervezésében. A mű kinyomtatása után pedig gyönyörködhetünk a szép eredményben, amely mindenki előtt büszkeséggel tölthet el bennünket formai szempontokat tekintve is. Az eddigiekben arról szóltunk, hogy milyen fontos a külalak körültekintő megtervezése, valamint a kívánt külalak létrehozásához legmegfelelőbb program kiválasztása. Meg kell azonban említenünk azokat a sokszor figyelmen kívül hagyott tényezőket is, amelyek elengedhetetlenül fontosak a harmonikus megjelenés kialakításához, egy esztétikus munka elkészítéséhez. Ezek közül az egyik legfontosabb a nyelv, az írásműben használt nyelv nyelvtani szabályainak ismerete. Minél igényesebb külalakot hozunk létre, annál szembeszökőbbek az elkövetett és nem kijavított helyesírási hibák. Figyelnünk kell arra is, hogy az írásműben használt nyelvnek és az adott funkciónak megfelelő jeleket használjunk. Ezzel kapcsolatban a legtöbb hibát a vízszintes vonalkák helytelen használata eredményezi, azaz az angolszász vagy hosszú gondolatjel ( ), a gondolat- és nagykötőjel ( ), az elválasztó- és kötőjel (-), valamint a kivonás jelének ( ) nem megfelelő használata. Megemlíthető itt még például az írásjelek és az idézőjelek helyes használatának fontossága is. A lista azonban igen hosszú, így csak a leggyakoribb hibákkal kapcsolatos szabályokat fogja tárgyalni a betűkről szóló fejezetben. Nagyon lényeges még a harmónia megteremtésében az, hogy az írói stílusnak, a tartalomnak és az írásmű céljának összhangban kell lennie, és ehhez úgy kell megtervezni a formát, hogy az mind a három előzőleg említett dologhoz illeszkedjen. Nem könnyű feladat, de a végeredmény majd kárpótol bennünket fáradozásainkért. nyelvtani szabályok mű célja, írói stílus, tartalom és forma összhangja 7

9 1. Bevezető 1.3. Amiért beszélnünk kell ezekről A szövegszerkesztéshez szükséges egyéb dolgok igen hatalmas, a nem kiadványszerkesztéssel foglalkozók által többnyire még mellőzött világot alkotnak, azonban az életünk, a munkahelyünk egyre magasabb igényeket támaszt a beadandó munkáinkat illetően. Ez a segédanyag bemutat néhány, a kiadványok szerkesztéséhez hasznos ajánlást, melyek segítenek tájékozódni az érdeklődők számára, illetve tartalmaz pár, a megszokottaktól kissé különböző, azonban viszonylag egyszerűen létrehozható formát. A technikai megvalósításokat, azaz a programok menüpont-, illetve parancslistáját itt nem ismertetjük. Bár néhol fellelhető egy-egy utalás a TEX parancsaira vagy az MS Word menüpontjaira, alapvetően ezt a feladatot e könyv nem vállalja fel. Ennek egyik kézenfekvő oka az, hogy egységesen és általánosságban lehetetlen lenne róluk írni, egy másik oka pedig az, hogy mindenki számára hozzáférhető sok, jól használható, programspecifikus kézikönyv. Azon Kedves Olvasók számára, akikben e rövid ízelítő képes volt kedvet teremteni a tipográfia mélyebb megismerése iránt, szeretném ajánlani az irodalomjegyzéket, amelyben megpróbáltam a lehető legtöbb beszerezhető, színvonalas szakkönyvet megemlíteni. Ezek közül nagy szeretettel ajánlom a nemrég elhunyt Virágvölgyi Péter könyvét ([10]). Az író a magyar tipográfusok egyik legjelesebb képviselője, aki gondolt a lelkes érdeklődőkre, és könyvének végén egy igen hosszú listában felsorolja azon könyveket, amelyeket érdemesnek tart tanulmányozásra. Másik nagyon hasznos része a könyvnek a tipográfiai értelmező szótár, ami az ide tartozó legfontosabb fogalmakat nemcsak magyarul, hanem angolul is tartalmazza. Gyurgyák János könyve ([4]) mind tartalmában, mind külalakjában figyelemre és követésre méltó. Andrzej Tomaszewski tipográfiai lexikona ([9]) a legfontosabb tipográfiai szakkifejezések magyarázatát tartalmazza példákkal gazdagon illusztrálva. Jelentős számű betűkészletet is bemutat a színvonalas tartalmú és kivitelű, a jövőben talán magyarul is olvasható könyv. A bepillantást kezdjük a betűk alakjával! 8

10 2. FEJEZET A betű, az alapelem OHH, A BETŰK! Harmóniájukkal elbűvölik, változatosságukkal elkápráztatják, komolyságukkal figyelemre késztetik, játékosságukkal felvidítják az olvasót. Egyesek robusztus erejükkel, mások sudár kecsességükkel hívják fel magukra a figyelmet. Némelyek megbújnak a tartalom mögött, mások épp ellenkezőleg, különlegességükkel a tartalmat hangsúlyozva keltik fel érdeklődésünket. Mindenhol ott vannak, kiegészítve a szavak jelentését, segítve a megértést, irányítva a figyelmet, kiemelve a hangsúlyozandót. Érdekes megfigyelni, hogy épp fő funkciójuk, az információ közvetítése az, ami elfedi előlünk saját lényük tökéletességét, formáik nagy szakértelmet kívánó megtervezettségét. A legmegfelelőbben kiválasztott betűk azok, amelyeket észre sem veszünk, de ha figyelmesen szemléljük őket, felfedezhetjük a betűk szemet gyönyörködtető formavilágát. Pillantsunk most be ide, ha még oly rövid időre is! 2.1. A forma Ha a betűegyedekre mint kis remekművekre tekintünk, észre fogjuk venni, milyen harmonikusan bonyolult formavilág az, amely kialakítja még a jól ismert betűformákat is. A 2.1. ábra betűit nézve is láthatjuk, hogy egyáltalán nem egyszerű kialakítani egy egységes képet egy betűtípus elemei között. Mindegyik különböző, mégis harmonikusan illeszkednek egymáshoz. Egy esztétikus betűtípus kialakítása amely a betűk melletttartalmaz a számokat, írásjeleket és és többféle egyéb jelet is hosszú, sok tudást és művészi érzéket igénylő munka. A jól sikerült betűtípusok 9

11 2.1. ÁBRA. Az ábra betűi mind 32 pontosak. A betűtípusok a következők: a) Garamond, b) Times New Roman, c) Palatino Linotype, d) Bernhard Modern BT, e) Bookman Old Style, f) Arial, g) Humanist521 BT, h) Futura Light BT, i) Kabel Bk BT, j) AvantGarde Bk BT, k) Poster Bodoni BT, l) Dauphin, m) Monotype Corsiva, n) Staccato222 BT, o) English111 Vivace 10

12 nagy elismerésnek örvendenek, és ismeri őket az egész világ. Sokszínűségük teszi lehetővé, hogy a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani munkáinkhoz. Nézzük meg a betűk néhány olyan jellemzőjét, amelyek egységessé és egyben egyedivé teszik a betűtípusokat! 2.2. Tollhegy Jellemző sajátsága a betűnek, hogy milyen típusú, formájú, állású eszközzel rajzolták meg. Vannak olyan betűtípusok, amelyek azonos (vagy azonosnak látszó) vastagságú vonalakat használnak, mások pedig amelyek váltakozó vastagságúakat (lásd például a 2.1. ábrán látható betűtípusokat). Az utóbbiakat elképzelhetjük úgy, mintha a tervező egy olyan képzeletbeli tollhegyet használt volna a megrajzolásukhoz, amely nem kör alakú, hanem például ellipszis. Attól függően ugyanis, hogy milyen alakú a tollhegy, és hogy azt milyen szögben tartunk, rajzolhatunk vékonyabb és vastagabb vonalakat. A 2.3. ábra O betűinek bal felső sarkánál láthatjuk a megrajzolásukhoz használt azonos méretű és formájú, de eltérő dőlésszögű tollhegyeket. A három teljesen azonos ellipszist átrajzolva a különböző állású tollhegyekkel, különböző dőlésszögű betűtengelyekkel rendelkező, eltérő karakterű betűket kaptunk. Persze a dolog valójában nem 2.2. ÁBRA Egy majdnem jól megszerkesztett A betű 2.3. ÁBRA A tollhegy szerepe 11

13 ennyire egyszerű! Ha megnézzük a 2.2. ábra A betűjét, láthatjuk, hogy a sok munkával megszerkesztgetett körök és vonalak sajnos nem csatlakoznak kellő finomsággal egymáshoz. A létrehozott betű harmóniája sajnos messze áll a mintául szolgáló ábrán ([6, borító]) láthatóétól. Egy-egy betűtípus elemeinek egyik meghatározója, fontos jellemzője tehát, hogy a betűt alkotó vonalak különböző vastagságúak-e, hogy a vonalvastagságok eltérése milyen mértékű, illetve hogy milyen szögben áll a kerekded betűk tengelye Betűtalpak Lényeges jellemzője egy betűnek az is, hogy milyen a végződése. A tipográfia sokféle betűvégződést ismer. Néhányat láthatunk ezek közül a 2.4. ábrán. Itt ugyan a betűknek csak a talpa látható, de a betűk többi végződése is ehhez igazodik, mint például a T betűnek a kis talpához hasonlít az E betű három vízszintes végződése is. Az eddig bemutatott betűk között voltak olyanok, amelyek kis talpacskákon állnak (például a 2.1. ábra a) e), k) m) betűi). Ezt a kiszélesedő betűvégződést betűtalpnak, szerifnek (eredeti írásmód szerint serif) nevezzük. A betűvégződések alakja, dőlésszöge, mérete harmonikusan illeszkedik a betűtípus fő formáihoz. Az olyan betűtípusokat, amelyek betűvégződései kiszélesedőek, betűtalpas (szerifes) betűtípusoknak, azokat pedig, amelyek nélkülözik a kiszélesedő betűtalpakat (mint például a 2.1. ábra f) j) betűi), betűtalp nélküli (sans serif, ejtsd: szanszerif) betűtípusoknak nevezzük. betűtalp szerifes szanszerif 2.4. ÁBRA Különböző betűtalpak ([9]) 12

14 2.4. Betűtípusok Használtuk már eddig is a betűtípus szót, de vajon mit is takar ez a szó valójában. Betűtípus egy meghatározása ([4]): Azonos tipográfiai elv alapján készített, azonos formajegyekkel rendelkező, általában a betűtípus alkotója nevét vagy fantázianevet viselő, grafikailag megszerkesztett betűk és írásjelek. A betűtípusok tükrözik készítésük korának divatját, művészeti irányzatait, törekvéseit és elképzeléseit is. Amint a fentiekben már ízelítőt kaptunk a formák kialakításának meglehetős bonyolultságáról, sejthetjük, hogy egy-egy esztétikus betűtípus megtervezése nem könnyű feladat, így nem is léteznek számolatlanul. A betűtörténet alig pár ezer latin betűtípust tart számon, amelyek közül mi a számítógépes programjainkkal ennél jóval kevesebbet tudunk használni. Egy-egy szerkesztőprogram általában mindössze száz-százötven betűtípussal rendelkezik alapkiépítésben. Tovább csökkenti lehetőségeinket a hosszú dupla ékezet, az ő és ű betűk szép éke, amely sajnos a közforgalomban lévő programokat tekintve nem található meg minden betűtípus elemei között. Jó, ha húsz betűtípus közül tudunk választani, ami nagyban leegyszerűsíti dolgunkat, ám egyben szűk keretek közé is szorítja szárnyaló fantáziánkat. A 10. oldalon látott 2.1. ábra ízelítőt ad tizenöt, formájában eltérő, stílusában több csoportba sorolható betűtípusból. Arról, hogy melyiket válasszuk szerkesztendő szövegünk alap- és/vagy kiegészítő betűtípusaként, a 2.7. fejezetben (18. o.) olvashatunk néhány tanácsot. betűtípus A betűtípusok jelkészlete Egy betűtípus nemcsak betűket, hanem ligatúrákat, számokat, műveleti- és írásjeleket, valamint egyéb jeleket is tartalmaz. Szakszövegek írásánál feltétlenül fontos, hogy a szükséges speciális jeleket (mint például,, ) is tartalmazza a használni kívánt betűtípus. A 2.5. táblázat a TEX Computer Modern betűtípusának felhasználásával szemlélteti a betűtípusba tartozó alap jelkészletet. Az táblázatban szereplő jelek közül egyedül a ligatúrák szorulnak némi magyarázatra. A ligatúra két-három egymás melletti betű összeépítése ([10]). Szükségességéről eltérnek a vélemények, de a legelfogadottabb álláspont az, hogy egy szépen szedett szöveg nem nélkülözheti a használatukat. A mai magyar nyelvben már csak a 2.5. táblázatban látható f-ligatúrák ligatúrák 13

15 Æ Ý Øò ÀÁÂÃÄÅÆÇÈÉ ÊËÌÍÎ Ã Øò ÐÑÒÓÔÕ Ö ØÙÚÜÝÞ Ã Ô Ø Ð Ó ÐÑÒÓÔÕ Ê ØÙÚÜÝÞ Þ Ø Ò Øò ô ò Ó Ó Óº ÓÓ î í Ä Ø Ö ËÞ ÑÓ ½¾ ¼ Ö Ð º ùú ¹ µ ßл ³ ÁÒ Ü Ø Ú a ÐÑÒÓÔÕ ÅòÚ Ð Ø Ð + = ± <> Å ÖØ ±± È ÒÞÒ Ñ Ð e û Ý Ð ²ï Ö ÌÅ ²ï 2.5. ÁBRA Betűtípus jelkészlete (Computer Modern) használatosak. Vannak olyan programok, amelyek automatikusan helyettesítik az egymás mellé kerülő fi, ff, fl, ffi, ffl betűket a ligatúrakarakterükkel, vannak olyanok, amelyekben engedélyezni kell a helyettesítést, vannak azonban olyanok is, amelyekben egyenként kell helyettesíteni őket. Vannak olyan betűtípusok, amelyek tartalmazzák a ligatúrákat, vannak olyanok, amelyekhez külön meg kell vásárolni, és vannak olyanok is, amelyekhez nem tervezték meg őket. HaaTEX-ben a TEX-hez tervezett betűtípusokkal dolgozunk, az fi, ff, fl, ffi, ffl karaktersorozatok automatikusan helyettesítődnek a megfelelő f-ligatúrával. Ha nem a TEX-hez tervezett betűtípust használunk (mint például e jegyzetben is), nem biztos, hogy az f-ligatúrák automatikusan megjelennek. Az MS Worben az fi és fl ligatúrákat beszúrhatjuk a Beszúrás Szimbólum Szimbólum (normál szöveg), Pénznemek szimbólumai választások után megjelenő karaktertáblából. Bár nem ligatúraként szokták emlegetni az & jelet, a latin et (és) szó összevonódott alakját, illetve az Æ, Œ kettőshangzókat, valójában ezek mégis ligatúrák. Az & jel e és t betűből való származása itt ugyan nem feltűnő, de kurzív formáján már jobban látszik eredete: &. 14

16 A betűtípusok csoportosítása A betűtípusok között való eligazodást csoportosításuk segíti. Létezik többféle csoportosítás is, ezek közül most csak egyet tekintünk át. Mivel itt minden betűtípust nem áll módomban bemutatni, példaként olyan betűtípusok nevét próbálom megemlíteni, amelyek esetleg megtalálhatók a használt szerkesztőkben. A csoportosításnál figyelembe vett szempontok: a tervezés kora, a betűk grafikus jellegzetességei, a rajzoló szerszám típusa és használatának módja, a betűtalpak létezése és alakja, a vonalvastagságok létrehozta ellentét. Ezek alapján a betűcsaládok: Betűk csoportosítása 1. Velencei reneszánsz antikva (pl. Centaur) Fő jellemzők: változatos Velencei reneszánsz vonalvezetés, csekély differencia a vonalvastagságok között, a betűvégződések lágyan íveltek, kissé kerekdedek, a köríves betűk tengelye antikva kissé balra döntött. 2. Francia reneszánsz antikva (pl. Garamond, Palatino) A vonalvas- Francia reneszánsz antikva tagságok különbsége jelentősebb, mint a velencei antikvánál. 3. Barokk antikva (pl. Baskerville, Plantin, Tótfalusi) A vonalvastag- Barokk antikva ságok itt még nagyobb mértékben térnek el egymástól, a betűvégződések kevésbé íveltek, a köríves betűk tengelye fokozatosan függőlegessé válik. 4. Klasszicista antikva (pl. Bodoni, Didot) A vonalvastagságok kü- Klasszicista antikva lönbsége itt már szembetűnő, a betűtalpak nem körívesek, kerekded betűinek tengelye függőleges. 5. Betűtalpas lineáris antikva (pl. Clarendon, Memphis) Vonalai azo- Betűtalpas line- áris nos vastagságúak, a betűtalp markáns, az A betűn sapka van. antikva 6. Betűtalp nélküli lineáris antikva, régebbi nevén groteszk (Helvetica, Betűtalp nélküli Univers) Főbb jellemzői: a vonalak azonos vastagságúak, betűtalp lineáris antikva nincs. 7. Egyéb antikvák (pl. Optima, Delphin, Pascal) Legtöbbjük olyan, Egyéb antikvák mintha vágott hegyű tollal lenne rajzolva, betűtalp nélküli, egyéni felépítésű betűtípusok. 8. Írott típusok (pl. Ariston, Signal) Főbb jellemzőik a lendületes Írott típusok vonalvezetés, a betűk döntött tengelye. Nagymértékben magukon viselik készítőjük egyéni elképzeléseit. 9. Kézírásos antikvák, dísz- és reklámbetűk (pl. Saphir) A díszbetűk Kézírásos antikvák, dísz- és általában az előző családok díszes képviselői, a reklámbetűk markáns, erős hatású betűk. reklámbetűk 15

17 10. Fraktúr, töröttvonalú típusok Ide tartoznak a gót, a schwabachi, Fraktúr, töröttvonalú a fraktúr jellegű betűtípusok. típusok 11. Idegen betűtípusok Ebbe a családba tartoznak például a cirill, Idegen betűtípusok a görög, a héber, az arab betűtípusok Betűváltozatok Egy-egy betűtípushoz szorosan hozzátartoznak a különböző betűváltozatok, melyek formájuk szerint lehetnek: antikva (álló), kurzív (más néven olaszos vagy dőlt) és kiskapitális vagy kapitälchen (a kisbetűk helyett kisebb méretű nagybetűket használunk). Vastagságuk szerint lehetnek: normál, félkövér (a normálnál vastagabb) és kövér (vastag). Szélességük szerint lehetnek: keskeny, normál, széles és nagyon széles. Ezek az egymáshoz harmonikusan illeszkedő, grafikus egységet alkotó betűvátozatok alkotnak meg együttesen egy betűtípust. Hogy mikor melyik betűtípust, illetve vátozatot érdemes használni, átvezet a tipográfiának arra a területére, ahol nem a betűket, hanem a betűket alkalmazva a szövegképet, illetve a tartalmat is vizsgáljuk és tervezzük (lásd 2.8. Kiemelés betűvátozatokkal, 21. o.). Megjegyzendő, hogy az antikva szót sajnos több jelentésben is használják. Mi itt a nem kurzív (dőlt), hanem antikva (álló) ([10]) jelentésében használjuk Mielőtt ezekre rátérnénk, szükséges foglalkoznunk egy kicsit a tipográfiai mértékrendszerrel, méretekkel. álló, kurzív kiskapitális normál, félkövér, kövér keskeny, normál, széles, nagyon széles antikva 2.6. Méretek Az előző részben a betűk formáját vizsgáltuk meg egy kicsit közelebbről. Mielőtt azonban elkezdenénk alkalmazni a betűket azokból szavakat, mondatokat, bekezdéseket alkotva, ejtenünk kell pár szót a mértékegységekről és a betűméretről is Mértékegységek A nálunk jelenleg használt tipográfiai mértékrendszert Didot (ejtsd: didó) francia tipográfus dolgozta ki a XIX. század elején, melyet Ber- 16

18 thold német tipográfus helyezett még ugyanazon század második felében méter-rendszeri alapokra. Ezt nevezzük Didot Berthold féle tipográfiai mértékrendszernek. Ennek alapegysége a tipográfiai pont: 1 méter = 2660 pont. Érdemes még megemlíteni a nagyobb méreteknél pont használatos cicerót is: 1 ciceró = 12 pont. ciceró Mivel leginkább amerikai eredetű szövegszerkesztő programokat használunk, említést kell tennünk az angolszász mértékrendszerről is. Ez az inch (hüvelyk) nevű mértékegységen alapul, így az ebben a inch rendszerben használt pont (point) mérete más, kisebb, mint a nálunk point használatos: 1 point = 0,94 pont. A szerkesztőprogramok többsége az angolszász pontot használja, így hasznosabb, ha ebben az írásban mi is ezt tesszük. A fentieket nevezhetjük abszolút mértékegységeknek is, hiszen méretük állandó. A tipográfia azonban használ olyan mértékegységeket is, amelyek mérete függ alkalmazási helyük környezetétől nevezhetjük ezeket relatív mértékegységeknek. Ilyen mértékegység a négyzet (vagy kvirt), amely az alkalmazási helyén használt változatú és fo- négyzet kozatú betűtípus nagy M betűjének szélességével egyenlő. (Jelen szöveg szedéséhez alkalmazott 10 (angolszász) pontos Palatino betűtípus vagy kvirt esetén az 1 = pt.) Ha ezt nem tudjuk pontosan lemérni, sok esetben jó közelítést ad, ha a betűfokozattal tekintjük egyenlőnek. Betűk méretének megadására leginkább a pontot, a bekezdések, oldalak méreteinek megadására inkább a cicerót használják Betűfokozatok A betűfokozat (amit sokszor betűméret néven látunk a programokban)az esetek többségében nem egyezik meg a betűk méretével, azaz a nagybetűk tetejétől a legmélyebbre lenyúló betű aljáig mért távolsággal. A betűfokozatot adjuk meg akkor, amikor például kiválasztjuk, hogy 10 pontos betűket fogunk alkalmazni. A 2.6. ábrán felfedezhető két nagyon fontos dolog. Az egyik az, hogy a betűk általában kisebbek, mint betűfokozatuk. A másik lényeges dolog pedig az, hogy egyes betűtípusok nemcsak nagyobbnak látszanak, hanem ténylegesen nagyobbak is, mint azonos betűfokozatú társaik. A 2.6. ábrán harmadikként szereplő Arial típus betűi nagyobbak mindkét előtte szereplő típus betűinél. betűfokozat 17

19 Az ábrán 30 pontos Times New Roman, Garamond és Arial betűk láthatók 2.6. ÁBRA Azonos fokozat, eltérő méretek A választandó betűfokozat függ a megszerkesztendő szöveg tartalmától, jellegétől, az ezekhez választott betűtípustól, a sorok hosszától, de még a papír minőségétől is. A nem megfelelően választott méret rontja a szövegképet és az olvashatóságot is Betűválasztási tanácsok Lényeges a szerkesztendő szöveghez a megfelelő betűtípus, betűvátozat és betűfokozat megválasztása. A betűkeverésnek, azaz egy dokumentumon belül többfajta betűtípus használatának nagyon sok szabálya van, ezek közül mindössze azt említjünk itt meg, hogy a választott betűtípusoknak kontrasztosaknak kell lenniük. Legegyszerűbb és legbiztosabb az, ha a teljes dokumentumban csak egyfajta betűtípust használunk. Egy teljes betűtípusban a betűknek nagyon sok mérete és többféle változata van, így bármi kiemelésére, szedésére találhatunk megfelelő betűmegjelenést az adott betűtípuson belül is. A dokumentum szedése előtt érdemes eldönteni, hogy melyik betűtípust kívánjuk alkalmazni. A választandó betűtípus sok mindentől függ, ezek közül nézünk meg néhányat. Betűtípus kiválasztása Betűtípusválasztási szempontok Néhány szempont, amelyeket érdemes figyelembe venni a betűtípus kiválasztásánál. Illeszkedés a tartalomhoz Komoly, hivatalos dokumentumok esetén lehetőleg elegáns, komoly betűtípust válasszunk, míg egy meghívó vagy baráti levél esetén választhatunk bolondos betűket is. Olvashatóság Hosszabb dokumentumok, hivatalos írások esetén érdemes jól olvasható, tiszta vonalvezetésű (klasszikus) betűtípust választani. tartalom olvashatóság 18

20 Karakterek Tartalmazzon kis- és nagybetűket, magyar szöveg esetén hosszú őésű betűket is, számokat, és írásjeleket. Tudományos, műszaki dokumentumok esetén a betűtípusnak rendelkeznie kell a szükséges jelekkel is. Betűváltozatok, betűfokozatok Legyenek meg a szükséges betűváltozatai, mint félkövér, valódi kurzív és kiskapitális, és rendelkezzen a legszükségesebb (5, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 14, 16, 18, 24, 36 pontos) betűfokozatokkal. ékezetes betűk, egyéb karakterek betűváltozatok, betűfokozatok Az előző három feltételnek megfelelő, hosszabb lélegzetű művek írására is alkalmas betűtípusokat kenyérbetűknek is hívják. Ha egy betűtípus nem rendelkezik a fenti tulajdonságok mindegyikével, nem ajánlatos hosszabb művet szedni vele. Kiválóan alkalmasak lehetnek azonban címlapok, bizonyos kiadványokban címek, illetve nem hivatalos dokumentumoknál akár az egész szöveg szedésére is. kenyérbetű Papírtípus A nyomtatáshoz használt papírtípus nagyban meghatározza a választható betűtípusok körét. Simább papírra nyomtatva finomabb rajzolatú betűket használhatunk. Vigyázni kell azonban a fényes papírokkal, mert a nagyon finom betűk eltűnhetnek a szemünk elől a csillogó papírt szemlélve. Helytakarékosság Aszűkölködünk a helyben, azaz minél kevesebb lapon kell kinyomtatnunk a dokumentumunkat, kisebb helyigényű betűtípust használjunk. Ekkor a sortávolság is lehet kisebb. Ha azonban nem kell takarékoskodnunk, választhatunk nagyob sortávolságot igénylő, széles betűtalpú, kerekded betűket. papír simasága fényessége helytakarékosság A dokumentum típusa szerint A szerkesztendő dokumentum típusa, jellege nagyban meghatározza a választható betűtípusok körét. Újságok (napilapok, időszaki kiadványok stb.) Szedésükhöz javasolt egy kevésbé kerekded, keskeny betűtalpakkal rendelkező, kissé vastagabb vonalakból, változó vonalvastagsággal rajzolt, erőteljesebb kenyérbetű választása, rövid cikkek esetén esetleg lehet betűtalp nélküli, de lehetőleg változó vonalvastagságú betűtípust választani. Ilyen betűket használva egészen kicsi betűfokozatokat is alkalmazhatunk, a újságokhoz 19

21 betűk helyfoglalása kicsi, a papírmegtakarítás nagy lesz! Ennek jellegzetes képviselője például a Times és annak különböző változatai. Könyvek, dolgozatok, levelek Ezek írásánál legjobb betűtalpas, lehetőleg kerekdedebb, változó vonalvastagságú, finomabb rajzolatú típust választani. Ennek szép példái a Garamond, Palatino, Bookman, Schoolbook, Roman különböző változatai. Szépirodalmi művekhez, levelekhez javasolhatók a reneszánsz és barokk antikva típusok, társadalomtudományos és műszaki kiadványokhoz, kiadványokhoz pedig a barokk vagy a klasszicista antikva típusok (lásd 2.4. Betűtípusok, 13. o.). Ne feldkezzünk megemlíteni itt a Tótfalusi Kis Miklós nyönyörű betűtípusát, amely egy tévedés miatt a Janson nevet viseli ([3]). A legalkalmasabb betűvátozat az álló, és tiszta vonalvezetésű, kivétel lehet ez alól például egy különleges tipográfiájú címlap, verseskötet vagy baráti levél. Elektronikus dokumentumok Ha a szerkesztett dokumentumunkat elektronikusan kívánjuk felhasználni, azaz nem nyomtatásra, hanem például a weboldalainkra szánjuk a szöveget, érdemes olyan betűtípust használni, amelyben a betűszemek viszonylag nagyok. A betűszemek nagysága pl. a kis x betű alapvonaltól mért magassága. Nyomtatott szövegeknél olyan 9 12 pontos betűket alkalmazunk, melyeknél a betűszemek nagysága a nagybetűk magasságának 40 60%-a. Ha monitoron akarjuk olvasni a szöveget, akkor jobb, ha ez az arány 60 80%. Egy másik jelentős eltérés a nyomtatott szövegekkel összevetve az, hogy a monitorra készülő szöveget érdemesebb markánsabb rajzolatú betűkkel szedni, azaz vastagabb vonalvezetésű, azonos, vagy közel azonos vonalvastagságokat alkalmazó betűket érdemes választani. Mindenképpen kerülendő a finom betűtalpakkal rendelkező, vékony vonalakat használó, kis betűszemű betűtípus! Méginkább megszívlelendők ezek a tanácsok, ha sötét háttere világos színnel írunk. könyvekhez, dolgozatokhoz, levelekhez elektronikus dokumentumok betűszemek Betűfokozat kiválasztása A választott betűfokozatnak illeszkednie kell a választott betűtípushoz és betűvátozathoz, hiszen az azonos vonalvastagságú antikva betűk robosztusabb hatásúak, egyesek ténylegesen nagyobbak is, mint ahogy azt a 2.6. ábrán láthattuk is. Lényeges, hogy a sorok hosszához is igazodjon. Hosszú sorokhoz nem célszerű apró betűt, rövidhez pe- Betűfokozat megválasztása betűtípushoz sorok hosszához 20

22 dig nagyméretű betűt választani. Egy kéthasábos szedésű műnél például ne válasszunk pontosnál nagyobb betűket. No és a betűnagyságnak persze alkalmazkodnia kell az írásmű céljához is: újságok szedésére javasolható a 7 10 pontos, könyvek esetében a pontos, dolgozatokhoz, levelekhez, beadványokhoz a pontos betűfokozat. A kicsiknek szóló mesekönyveknél persze teljesen más a helyzet! mű céljához 2.8. Kiemelés betűvátozatokkal Amikor a szöveg tartalmaz olyan elemet (egy szót, kifejezést, mondatot, szabályt, fogalmat, idézetet, nevet, címet), amelynek különös jelentősége van, alkalmazhatunk hangsúlyozásukra kiemelést, amely a betűvátozatok variálásán alapul. Erre a számítógépes programok sok lehetőséget kínálnak, amelyekkel élni is kell. Nem szabad azonban túlzásba vinni! A kiemeléseknek meg kell felelniük három célnak. Ezek: a megkülönböztetés, a hangsúlyozás és a rendszerezés. A tagolás túlzásba vitelével a szöveg zavarossá, szétesetté, áttekinthetetlenné válhat. A túlzottan kevés pedig nem adja meg azt a segítséget, amely áttekinthetőbbé, könnyebben értelmezhetővé teszi a szöveget. Egy adott írásos művön belül a kiemelések rendszerének egységesnek kell lennie. Ezt azzal érjük el, hogy az előző bekezdésben látható célok közül kiválasztjuk azokat, amelyek a mondanivaló szempontjából a legnagyobb jelentőséggel bírnak, s csak azokat emeljük ki. A kiemelés céljai Kiemelés betűvátozatokkal Kiemelésre alkalmas betűváltozatok, módok Kurziválás A szövegközi kiemelésre a legideálisabb a kurzív (másnéven olaszos vagy dőlt) forma alkalmazása. Itt a betűknek nemcsak a dőlésszöge, hanem a rajzolata is eltér az alap (antikva) betűkétől, aminek eredményeképpen a kurzivált elem jól kiemelődik környezetéből, a szem könnyen megtalálja, de nem rontja el a szövegképet. Szavak, rövidebb szövegrészletek kiemelésére ez a legelfogadottabb módszer. Jól alkalmazható még címek, élőfejek, ábraaláírások, táblázatok fejlécének szedésére is. Toldalékolás esetén használhatjuk a kiemelés toldalékos, illetve toldaléktalan formáját is, azaz a toldalékot nem feltétlenül fontos kur- kurzív 21

23 Minta Mire ajánlott Antikva Ez egy kis mintaszöveg A főszöveg alaptípusa, bármi szedésére jó Kurzív Ez egy kis mintaszöveg Szöveg közben bármi kiemelésére, címek és élőfej szedésére Kiskapitális EZ EGY KIS MINTASZÖVEG Alcímek szedésére, nevek kiemelésére, nagybetűs szavak, betű- és mozaikszavak szedésére Félkövér Ez egy kis mintaszöveg Címek szedésére, szótárszerű szedésnél a címszavak kiemelésére Verzál EZ EGY KIS MINTASZÖVEG Címek szedésére, figyelve a betűközökre Idézőjelek Ez egy»kis«mintaszöveg Szavak kiemelésére, eltérő értelemben használt kifejezések jelölésére Hamis kurzív Ez egy kis mintaszöveg Angol szövegben bármi kiemelésére Hamis kiskapitális EZ EGY KIS MINTASZÖVEG Semmire, ha ilyen csúnya Aláhúzás Ez egy kis mintaszöveg Semmire Betűritkítás E z e g y k i s m i n t a s z ö v e g Semmire 2.7. ÁBRA Kiemelés betűváltozatokkal, egyéb módszerekkel ziválni, de fontos az, hogy egy munkán belül ragaszkodjunk az egyikhez. Ha a toldalékokat nem szeretnénk kurziválni, érdemes megnézni, hogy a használt program figyel-e erre, azaz hogy nem íródik-e rá az utolsó kurzív betű az azt követő álló betűre. Kiskapitális A kurzívhoz hasonlóan jó kiemelő hatású a KISKA- PITÁLIS (más néven kapitälchen) is. Ezt szövegen belül leginkább nevek kiemelésére használjuk, a neveket ilyenkor szedhetjük akár kis kezdőbetűkkel, például DR. BUBÓ BUBÓ, akár nagy kezdőbetűkkel, például DR. BUBÓ BUBÓ. Amint a példákból látható, ez egy olyan betűvátozat, ami a nagybetűket a normál nagybetűkkel szedi, míg a kisbetűket alacsonyabb, de nagybetű formájú betűkkel jeleníti meg. Nevek kiemelésén túl jól alkalmazható például a nagybetűkkel írt betű- illetve mozaikszavak, valamint nagybetűs szavak szedésére is. Az informatikában ez egy különösen fontos felhasználási területe! Hely- kiskapitális 22

24 foglalása kisebb, mind a valódi nagybetűké, így a szövegbe is jobban illeszkedik. Néhány példa: DOS, PCI, SCI, VGA, XHTML, JPEG vagy MAPPLE, UNIX stb. Ide tartoznak mindennapi életünk nagybetűkkel írandó szavai is, mint például a PVC, FTC, KSH, DNS, DE, ELTE, MALÉV, VIP, PTK, BTK, FBI. Toldalékolás esetén itt jobb a toldalék kiemelése nélküli forma, például DR. BUBÓnak, illetve BÉZIER-vel. A mozaik- és betűszavak, valamint az idegen és magyar írásmódú közszavak toldalékolásának szabályait lásd bővebben a fejezet a 26. oldalán. Alkalmazható még címek, alcímek szedésére, fejezetek első szavának, kifejezésének vagy első sorának formázására is. Hosszabb szöveg írására nem ajánlott, mert viszonylag nehezen olvasható ([4]). Félkövér betűvátozat A félkövér betűvátozat mondaton belüli kiemelésre nem ajánlott, mert az ily módon kiemelt szó teljesen uralja az egész szöveget, ami általában káros hatású, főleg, ha sok van belőle. Ez a tulajdonsága jól használható azonban tankönyvek, illetve szótár és lexikon jellegű szövegek szedésénél a magyarázott szó kiemelésére. Ezen túl legfeljebb csak címek formázására használható, bár könynyedén elkerülhető ott is például a betűfokozatok variálásával. Verzál szedés A csupa nagybetűs, azaz VERZÁL SZEDÉS SZÖVE- GEN BELÜLI KIEMELÉSRE HASZNÁLVA SZINTÉN ROSSZ HATÁ- SÚ, és hosszabb szöveg esetén nehezen is olvasható. Ha mégis a nagybetűs kiemelési formát óhajtjuk alkalmazni, vagy nagybetűkkel írandó mozaik- vagy betűszóról van szó, használjuk helyette inkább a kiskapitálissal való kiemelést (lásd fentebb)! A nagybetűs forma főcímek szedésénél jól alkalmazható, de figyelnünk kell a betűk távolságára: néha kissé ritkítani kell a betűket. Idézőjeles módszer Használható az idézőjel például szakszavak és -kifejezések (pl. verzál szedés ) kiemelésére. Tehetünk azonban idézőjelbe olyan szavakat, kifejezéseket is, amelyeknek hangulati velejáróját, gúnyos vagy egyéb értelmét ki akarjuk emelni: Megkaptam kedves soraidat [1, 272.]. Fontos, hogy a szöveg nyelvének megfelelő idézőjeleket használjunk, tehát magyar szövegben feltétlenül a magyar idézőjeleket, azaz a fontos, a fontos, illetve a»fontos«idézőjelpárok valamelyikét alkalmazzuk! Lényeges, hogy a magyar nyelvben egyik nyitó idézőjel után, és félkövér verzál szedés idézőjeles módszer 23

25 egyik záró idézőjel előtt sincs szóköz! Egy-egy ily módon kiemelt szó toldalékolása esetén kerüljük az esztétá -t formát! Alkalmazható az esztétát és az esztétát formák valamelyike, azaz inkább a kurziválás segítségével különítsük el a ragot, ha az mindenképpen szükséges Nem ajánlott kiemelésre Az alábbi módok nem ajánlottak magyar szövegben semminek a kiemelésére. Aláhúzás Az aláhúzással történő kiemelés az írógépes munka során a szükség miatt kialakult ki. Használatát lehetőleg kerüljük, mert zavaróan hat a szövegben! Sem szövegen belül, sem címeknél nem elfogadható semmilyen típusú és semmilyen számú aláhúzás. Kivételt képez persze az a nyelvtani szöveg, ahol az állítmány, alany stb. jelölésére szolgál. Betűritkítás Az ugyancsak az írógépes munkából hagyományozódott b e t ű r i t k í t á s s a l is vigyázzunk! Egyrészt nehezen olvasható, másrészt megbontja a sorok ritmusát, az oldal harmóniáját! Mondaton belüli kiemelésre kifejezetten ellenjavallott. Főcímeknél főképp ha azt nagyon nagy méretű és vastag nagybetűkkel írtuk használható kismértékű betűritkítás. Hamis kurzív Azt a fajta dőlt betűt, amelynek rajzolata csak anynyiban különbözik az alap antikva betűkétől, hogy a betűk függőleges tengelye jobbra van döntve, hamis kurzívnak nevezzük. Ezt a magyar tipográfia egyáltalán nem használja betűtalpas betűk esetén. Angol nyelvű dokumentumokban előszeretettel használják ezt a formát szövegrészeknek (mint például tételek szövegének) a kiemelésére. Hamis kiskapitális Azt a fajta kiskapitálist nevezzük hamisnak, amelynél nem tervezik meg a betűfokozatokhoz a kisebb magasságú nagybetűket, hanem egy kisebb betűfokozatból veszik a nagybetűket. Ez azért nem valódi kiskapitális, mert a kisebb fokozatú nagybetűk vékonyabb vonalakkal vannak megrajzolva, mint az aktuális betűfokozathoz tartozó betűk, valamint a szélességük is kisebb, mint az elvárható lenne, így nem adnak harmonikus képet, használata nem ajánlott. Egy példa hamis kiskapitálisra:. aláhúzás (nem ajánlott) betűritkítás (nem ajánlott) hamis kurzív (nem ajánlott) hamis kiskapitális (nem ajánlott) 24

26 kötőjel és elválasztójel a- nagykötőjel és gondolatjel a angolszász gondolatjel a mínusz jel, kivonás jele a 2.8. ÁBRA A kötőjelek, gondolatjelek és a mínusz jel alakja és pozíciója 2.9. Írásjelek helyes használata A szövegszerkesztésnek egy kényes területe az írásjelek helyes használata. Ennek leggyakoribb oka az, hogy több írásjel nem gépelhető be közvetlenül egy billentyű lenyomásával, így sokszor is ismert létezésük. Mivel elég sokról van szó, csak röviden szólunk arról, hogy mi a megfelelő és mi a nem megfelelő használatuk, valamint azt, hogy hogyan lehet ezeket beszúrni. A legtöbb szedési/gépelési hibát a szövegekben az elválasztójelek, kötőjelekek, gondolatjelek, és a kivonás jelének helytelen használata okozza, így ezzekkel kezdjük az ismertetőt Elválasztó- és kötőjelek, gondolatjelek, kivonás jele Formáját tekintve négyféle vízszintes vonalkát használhatunk: az elválasztó- és a kötőjel (-), a gondolat- és a nagykötőjel ( ), a kivonás jele ( ), valamint a hosszú (angolszász) gondolatjel ( ). Minden esetben a megfelelő jeleket kell alkalmazni, mert esetleg mást fog jelenteni a szöveg, mint amit szándékunkban áll leírni. Vajon ugyanarra gondolunk-e például, ha azt olvassuk, hogy Szabaság szobor, vagy ha azt látjuk leírva, hogy Szabadság-szobor? Nem, nem! Van-e különbség az , illetve az között? Igen van, méghozzá igen nagy! Ebben a fejezetben az ehhes hasonló esetekre találunk magyarázatokat. Elválasztójel (-) A szövegszerkesztős és -szedő programokban az elválasztójel (-) elválasztójeleket nem szabad begépelni, ugyanis a programok azokat a sor végén automatikusan illesztik be az elválasztott szó elválasztásának helyén. Ha a program egyáltanán nem választja el a túl hosszú szót, vagy nem a kellő helyen van az elválasztás, feltételes elválasztójelet feltételes illesszünk arra a pontra, ahol a szó a nyelvtani szabályokat figyelembe elválasztójel véve elválasztható. A legjobb, ha ilyenkor a szó összes lehetséges elválasztási helyét bejelöljük. 25

27 A feltételes elválasztójel beírása: TEX-ben ezt a \- parancs végzi (pl. víz\-szin\-tes), MS Wordben a Beszúrás Szimbólum Különleges karakterek Feltételes kötőjel menüpontokat választva illeszthetjük be a megfelelő helyekre. A kötőjel (diviz, angolul hyphen) megjelenítése a TEX-ben is, az MS Wordben is a billentyűzet mínuszka jelének szúrásával történhet. Kötőjel (-) az elválasztójellel azonos formjú, de eltérő szerepű kötőjel: - kötőjelet sokféle dologra használjuk (vö. [1, 262., 62., 94., 97., 98., 100. b), 101. a), 102. a), 103., 131. d), 138., 139., , 265., 270., 275., 280., 296., 297., 299.]), ezek közül látunk néhány példát a 2.9. ábrán. Toldalékok kapcsolása kötőjellel A kötőjelnek ez az egyik olyan sze- toldalékolás repe, amely manapság legtöbb hibát okozza, így érdemes kicsit részletesebben is leírni a toldalékok kapcsolásának leggyakrabban alkalmazandó szabályait. Mind a jelekhez, mind a rövidítésekhez a toldalékok kötöjellel kapcsolódnak olyan formában, amilyenben a kiejtett alakjukkal együtt állnak, azaz figyelembe kell venni a hasonulást(!) és az illeszkedést is, valamint kiírjuk az esetleges előhangzót is (vö. [1, 280.]). Írhatjuk például azt, hogy Ma 5 -kal több volt, mint holnap lesz. 120%-ot teljesítettem a szocialista munkaversenyben. 5 -kal nagyobb szögben látszik. A fűzfa 10 cm-t nőtt az idén. 200 cm 2 -rel nagyobb képernyőt szeretnék. %-ot -kal cm-t Ne feledjük, a magyar nyelvben nem létezik sem -al, sem -el rag! A -val/-vel rag hasonult formái helyett egyre nagyobb mértékben elterjedő csúnya nyelvtani hibát ne alkalmazzuk, akkor sem, ha gyakori előfordulása miatt helyesnek tűnik! Ez nem más, mint egy nyelvtani hiba! A toldalékok helytelen és helyes használatára láthatunk néhány példát a 2.9. ábrán, illetve a továbbiakban. Ha betű- vagy mozaikszóhoz toldalékot akarunk kapcsolni, érdemes átfutni az ehhez kapcsolódó szabályokon. Ha toldalékot írunk betű- vagy mozaikszóhoz, a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk olyan formában, mint ahogy az a kiejtett formához járul, azaz alkalmazni kell a hasonulás és az illeszkedés törvényét (vö. [1, 286.]). Például ami- 26

28 kor DOS-szal XML-lel vagy TEX-hel akarunk dolgozni, ha a MALÉV-vel utaznunk, ha a DNS-sel minden rendben van, örüljünk az életnek, és kerüljük a nagyon rossz, a magyar nyelvben nem létező -al/-el ragok használatát! Alkalmazzuk inkább a -val/-vel rag hasonult formáit! A toldalékok rövidítésekhez, jelekhez való kapcsolódásáról lásd még az írásjelekről szóló fejezet kötőjel részét, illetve a hozzá tartozó 2.9. ábrát (28. oldal). Ehhez a témához szorosan kapcsolódik még a toldalékok idegen írásmóddal írt tulajdonnevekhez való kapcsolása. Mikor kell, és mikor nem szabad kötőjelet használni? ez szokott lenni sokszor a dilemma, amin azonban gyorsan átugrunk. Ennek a szabályairól világosít fel bennünket többek között a helyesírási szabályzat 217. pontja. A toldalékot kötőjellel kapcsoljuk, ha a) az illető szó ún. néma, tehát ki nem ejtett betűvel végződik. Például dolgozhatunk MAPPLE-lel, illetve hivatkozhatunk az algeb- rista M. E. MIGNOTTE-ra, vagy a görbéjéről elhíresült BÉZIER-re. b) ha az -i, -s, -ista, -izmus képzők valamelyikét két vagy több elemből álló idegen tulajdonnévhez kapcsoljuk. Például ha egy szövegben a BILL GATES-es stílusra vagy a DON KNUTH-i gondolkodásmódr kívánunk utalni. c) ha a kettőzött mássalhangzóra végződő tulajdonnévhez ugyanolyan mássalhangzóval kezdődő toldalék járul. Ilyen lehet például egy MAXWELL-lel zajlott beszélgetésre vonatkozó utalás is. Ha olyan idegen írásmódú szóhoz kapcsolunk toldalékot, amelyre a fenti esetek egyike sem vonatkozik, nem használunk kötőjelet! Így például kötőjel nélkül írandó a wordben, Linuxszal, weben, neten stb. toldalékos szavak mindegyike. Ha idegen szavakhoz (közszavakhoz, tulajdonnevekhez) kapcsolunk toldalékot, meg kell különböztetnünk azt a két esetet, hogy az idegen szót magyar vagy idegen írásmód szerint írjuk-e (vö. 26. oldal). A magyar írásmód szerint íródó szavaknál az eset egyszerű, a toldalékok kapcsolása megegyezik a magyar szavakhoz való kapcsolásukkal, azaz például dolgozhatunk több fájllal (és nem fájlal, fájl-al, DOS-szal, XML-lel, TEX-hel, MALÉV-vel -val/-vel MAPPLE-lel Bézier-re Don Knuth-i Maxwell-lel De! wordben, Linuxszal, weben, neten fájllal, interneten fájl-lal, file-al, file-lal, file-vel! gyűjtés a webről) az interneten. Nagykötőjel ( ) A nagykötőjelet különböző dolgok összekapcso- nagykötőjel: lására, illetve intervallumok jelölésére használjuk (vö. [1, 263., 179., 184.]). Ezekre mutat pár jellegzetes példát a táblázat. A nagy- 27