Comenius Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM. Érvényes: jétıl visszavonásig

Átírás

1 Comenius Szakközépiskola és Szakiskola PEDAGÓGIAI PROGRAM Érvényes: jétıl visszavonásig

2 PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Comenius Szakközépiskola és Szakiskola Címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4. Az iskola fenntartója: Didactica Magna Alapítvány Címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4. Az iskola alapításának éve: A Comenius Szakközépiskola és Szakiskola alapítványi fenntartású közoktatási intézmény. Az intézmény nappali, esti és levelezı tagozaton folytat szakképzı évfolyamokon képzést. (2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésrıl, 22. (7) pont) Beiskolázási körzete az egész ország. Túljelentkezés esetén a megyei és regionális érdekek érvényesülnek. Az intézménybe járó tanulók a NAT követelményeit elızı iskolájukban teljesítették. Így a köznevelési és szakképzési törvényben, valamint egyéb jogszabályokban megfogalmazottak teljesítése, a pedagógiai programba való beépítése a fentiek figyelembevételével történik. Az iskola székhelyének posta és címe: 7621 Pécs, Váradi A. u. 4., comenius@comeniuspecs.hu 2

3 NEVELÉSI PROGRAM 3

4 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai értékeinek, céljainak, feladatainak a meghatározása 1.1. Értékek célok feladatok rendszere az intézményben Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül pedig az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai értékeit. Értékek rendszere Célok Feladatok Értékek rendszere Az iskola is vallja, hogy a köznevelés közszolgálat, melynek szerves része a szakképzés. Munkánkat a felnövekvı nemzedék érdekében, valamint a magyar társadalom hosszú távú fejlıdése feltételeinek megteremtése érdekében végezzük. Értékrendszerünk az alábbi elemekre épül: - tudás, szakmai ismeret - igazságosság - rend - szabadság - hazaszeretet - méltányosság - humanizmus - szolidaritás - egyenlı bánásmód - fenntartható fejlıdés - egészséges életmód A köznevelést, a közjó szolgálatán keresztül az egyéni célok megvalósítási lehetıségeként tekintjük. Munkánkat, pedagógiai kultúránkat az egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, a bizalom, a tisztelet, a szeretek az empátia, az életkornak megfelelı követelménytámasztás, az elvégzett feladatok ellenırzése, valamint a tanuló fejlıdését segítı, a szakmai követelményekhez igazodó, reális értékelés jellemzi Célok és feladatok rendszere Az iskola célja, hogy biztos szakmai tudással rendelkezı, új ismeretek elsajátítására, befogadására kész és képes fiatalok kibocsátása a munkaerıpiacra. Szlogenünk: Szakmai tudás biztos jövı! 4

5 Célunk továbbá a Pécs városában és Baranya megyében folyó nappali, esti, levelezı tagozatos szakmai képzés választékának bıvítése. Olyan, elsısorban érettségire épülı szakképzések megvalósítása, melyek aktuális igényt elégítenek ki vagy hiányt pótolnak és önálló iskolatípusként mőködtetésük gazdaságtalan, folyamatos képzés esetén pedig túlképzést eredményezne. Az iskola - értékrendjében emberközpontú (tanulóközpontú), humanista elveket valló - arra törekszik, hogy tanárai, tanulói elsısorban az ember tiszteletén, megértésén és szükség szerinti segítségén alapuló elveket vallják - értékként preferálja az aktivitást, a kezdeményezı készséget, a döntési képességet - az innovativitást olyan tulajdonságnak tekinti, amelynek birtokában a tanulók irányítani képesek majd késıbbi életüket. Az intézmény oktató-nevelı munkájának végsı célja a biztos tudásra épülı széles körő szakmai mőveltség kialakítása. A személyiség fejlesztésében meghatározó szerepet töltenek be a példaképek, eszményképek és meggyızıdések. Az iskolának mint szervezetnek elsırendő célja, hogy szervezete, mérete, szervezettsége és rugalmas alkalmazkodása révén képes legyen a nem állami fenntartású intézmények együttmőködésén alapuló integrált fejlesztések szakmai és szervezési területén a vezetı szerep betöltésére. Az állami fenntartású szakképzı intézményekkel pedig egy dinamikus munkamegosztás révén részt vegyen a szakképzés feladatainak városi és megyei szintő megvalósításában. Az iskola szakképzı évfolyamokkal mőködı középiskola. Ennek tükrében és tanulóink nagykorúsága mellett is fontosnak tartjuk nevelımunkánkban az alábbi területek nevelési, fejlesztési célkitőzéseit: - erkölcsi nevelés - nemzeti öntudat és hazafias nevelés - önismeret és társas kultúra fejlesztése - családi életre nevelés - a testi és lelki egészségre nevelés - felelısségvállalás másokért, a segítı életmódra nevelés - fenntarthatóság, környezettudatosság - pályaorientáció - médiatudatosságra nevelés. A fentiek beépülhetnek az egyes modulok, tananyagelemek (tantárgyak) fejlesztési és tartalmi követelményeibe is a szakmai tartalmakon túl illetve mellett. Valójában a felsorolt fejlesztési feladatok és nevelési célok implementációja az oktatás-nevelés folyamatában a szakmai kerettanterveken keresztül is megvalósulhat. Mivel a NAT spirálisan bıvülı elemeket tartalmaz az egyes fejlesztési területeken, így ez a spirál a szakképzési évfolyamokon is bıvülhet. 5

6 A nevelı-oktató munkát szakmai szempontból segítı munkaközösségek: - osztályfınöki munkaközösség - egészségügyi szakmacsoport munkaközössége - szociális szakmacsoport munkaközössége - informatikai szakmacsoport munkaközössége - ügyviteli-közgazdasági szakmacsoport munkaközössége Munkaközösségek feladatai - területükhöz tartozó szakmai követelményeinek figyelemmel kísérése, a feltételrendszerek biztosítása - más szakmacsoportban, interdiszciplinárisan megjelenı szakmai tartalmak, tantárgyak segítése - javaslattétel szakmai-pedagógiai módszerekre, eszközökre - döntés tankönyvekrıl, szemléltetı eszközök beszerzésérıl - éves munkaterv alapján dolgozunk, mely hozzájárul az egységes oktatási, nevelési és értékelési szint kialakításához. 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés valójában értékközvetítés folyamata, amely során és eredményeként a tanulók motívumai, szokásai, életmódja az értékekkel való azonosulás révén belsı hajtóerıvé, szükségletté válik. Tanulóink hozott értékrenddel és kultúrával iratkoznak be intézményünkbe. Az iskola célja, hogy ezt az értékrendet fejlessze, ha kell korrigálja. Fontos cél a szakmai szocializáció biztosítása és eredményes megvalósítása. Nevelési szempontból fontosnak tartjuk, hogy tanulóink bıvítsék ismereteiket a kulturált viselkedés, a társadalmi normák és magatartásformák terén. Sikeresen és eredményesen kezeljék konfliktusaikat, szerezzenek jártasságok a szakmájukhoz tartozó ügyek intézésében. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: - Erkölcsi nevelés: az alapvetı erkölcsi értékek megerısítése, meggyızıdéssé alakítása. - Értelmi nevelés: az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének fejlesztése. - A közösségi (társas kapcsolatok) nevelés fejlesztése, az együttmőködési készség fejlesztése, a kulturált magatartás és kommunikáció igényének kialakítása. - Az érzelmi nevelés fejlesztése. - Valljuk, hogy a személyiség fejlıdése egész életen át tartó folyamat, ezért bár tanítványaink nagykorúak az osztályfınöki rendszert megtartjuk. A hagyományos osztályfınöki feladatok mellett a hangsúlyt az önismereti, önfejlesztési tréningek, technikák elsajátítására, hasznosítására helyezzük. Az intézményünk értékrendjének megfelelı magatartási, együttmőködési, szociális érzékenységet fejlesztı tevékenységi formákat kínálunk és követelünk meg. 6

7 A szakképzés folyamatában iskolánk, a szakmai ismeretek közvetítése mellett, fontosnak tartja az alábbi területek fejlesztését: - Erkölcsi-etikai értékek közvetítése - a pedagógus pozitív erkölcsi tulajdonságai és mőveltsége az alapja, hogy a tanulók követendı modellként tartsák számon, a legfıbb nevelı erı a személyes példamutatás - a nemzeti ünnepek osztálykeretben történı méltó megünneplése a hazafiság további elmélyítését segítik elı - ide tartozik a fiatalok érdeklıdésének felkeltése az ország társadalmi kérdései iránt - a helyes kommunikáció és beszéd minden pedagógustól elvárt és feladatuk a tanulóknál észlelt hibák tapintatos javítása, korrigálása - Intellektuális és mővelıdési értékek közvetítése - az ismeretanyagon keresztül a széles szakmai mőveltség és tudás megalapozása - a képzés folyamatában és ebben az életkorban is tanárainknak állandóan keresni kell az ösztönzés, a motiváció életkornak megfelelı lehetıségeit - a szakképzésben is fontos a színvonalas, érdekes órák megtartása - fontos a sikerélményhez juttatás, a tanulók aktivitására való építés, az aktivizálás - a folyamatos ellenırzés a sikeres tanulói felkészülést segíti elı - tanáraink ismertessék meg tanulóinkat a szakmai ismeretek hatékony tanulási módszerével - Esztétikai értékek és átadásuk - törekszünk tantermeink, az iskola ízléses berendezésére, mővészi reprodukciókat teszünk a tantermekbe és a folyosóra - a pedagógusok beszéde, megjelenése, viselkedése is ennek a szintnek a fejlesztését segíti elı - A humánum, mint érték - fontos eleme a tolerancia, a tisztelet mások iránt, a bizalom és a becsület A személyiségfejlesztés folyamatában célként fogalmazzuk meg: Biztos szakmai tudással rendelkezı, új ismeretek elsajátítására, befogadására kész és képes fiatalok kibocsátása. Olyan fiatalok nevelése, akik kellı önismerettel és önbizalommal képesek és készek az együttmőködésre pozitív célok érdekében, az egyéni és csoport érdekeit felismerik, közöttük összhangot teremtı magatartás formálására képesek. Nyitottak más kultúrák befogadására, toleránsak, konfliktusaikat képesek kulturáltan, az általánosan elfogadott normák keretein belül rendezni. Rendelkeznek a konstruktív életvezetés igényével, s azt megvalósítani képesek. Rendelkeznek a kiegyensúlyozott életvitel, az egészséges életmód normáinak ismeretével, készek az alkalmazására. Szükségletnek tartják az intellektuális-mővelıdést, képesek az esztétikai élmény befogadására. 7

8 Az énkép az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe. A személyiség belsı diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemzı egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, minısége is nagymértékben függ az önmagáról, képességeirıl, igényeirıl alkotott képtıl és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Az értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók énképébe és válnak magatartást irányító tényezıkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik és megismerik az elsajátított tudás, készségek mőködését, felhasználhatóságát. Az önismeret és az önfejlesztés feladatát folyamatosnak tekintjük a képzés minden szakaszában. Az osztályfınök irányításával az azonos osztályban dolgozó nevelık oldják meg a feladatok. A kulcskompetenciák fejlesztése, feltérképezése és az egyéni fejlıdések méréseértékelése, nyomon követése, szükség szerinti korrekciója a mai magyar közoktatás, s így a szakképzésnek is legfontosabb feladata. Összességében megfogalmazhatjuk, hogy a személyiségfejlesztés fontos eleme a kulcskompetenciák erısítése: az értelem, az érzelmi élet, a szövegértés, a szövegalkotás, a logikus gondolkodás, az információs- és kommunikációs technikák és technológiák, az idegen nyelv, az életpálya-építés, közösségfejlesztés (segítı életmódra nevelés) és a szakmai képzés megvalósítása. 3. A teljes körő egészségfejlesztéssel kapcsolatos iskolai feladatok Az iskola pedagógiai programja összefoglalja az intézmény nevelési programját. Ennek a szerves része a teljes körő egészségfejlesztéssel összefüggı feladatok is. Az intézmény sajátos helyzetébıl adódóan (szakképzı évfolyamok mőködtetése) a megfogalmazott feladatok rendszere az alábbiak szerint épül fel: - a testi, lelki, mentális egészség fejlesztése - a viselkedési függıségek, a szenvedélybetegségekhez vezetı szerek fogyasztásának megelızése - az iskolai pszichés erıszak megelızése - a személyi higiéné. A teljes körő egészségfejlesztést folyamatnak tekintjük, amely a szakképzés elméleti és gyakorlati oktatásának folyamatában, mind az iskolában, mind a gyakorlóhelyen, a maga sajátosságában jelen van. A folyamat történései, a pedagógusok és szakoktatók oktató-nevelı munkája a tanulók egészségi állapotának kedvezı irányú változását segítik elı. Az iskola, sajátos helyzetébıl adódóan, a Nkt ban foglaltakat nem alkalmazhatja. Elfogadjuk, hogy az iskolai egészségfejlesztés akkor hatékony, ha teljes körő. Ennek érdekében arra törekszünk, hogy az intézmény mindennapi életében folyamatosan jelen legyen. 8

9 A megvalósítás alapvetı irányait az intézmény sajátos helyzete miatt az alábbiakban látja: - Egészségfejlesztı-szemléletformáló iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód és a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülése érdekében. - Szabadidıs közösségi mozgásprogramok és kapcsolódó egészségfejlesztési alapprogramok megvalósítása az iskolán kívüli szereplık bevonásával. Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei, melyek az osztályfınöki órákon kerülnek feldolgozásra: - Az egészség fogalma, a környezet egészsége. - A táplálkozás és az egészség és betegség kapcsolata. - A testmozgás és az egészség és betegség kapcsolata. - A lelki egészség. - A két agyfélteke harmonikus fejlıdése. - Az érett, autonóm személyiség jellemzıi. - A társas kapcsolatok. - A családi élet. - A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs. - A szenvedélybetegségek és megelızésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés). - Mővészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlıdést és tanulási eredményességet elısegítı hatásai. - Tartós egészségkárosodással élı társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése. Az intézménybe a NAT követelményeit már teljesített tanulók iratkoznak be. Így a Nkt. 7. (1) ak. pontjában a pedagógiai program részeként szereplı elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával az iskola nem foglalkozik. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatok (A szakma szocializáció elısegítése) A közösségnek mind az egyén, mind a társadalom életében, rendszerében nagyon fontos szerepe van. Az egyénnek azért, mert egyrészt nagyobb biztonságot, másrészt nagyobb cselekvési, kibontakozási teret biztosít személyiségének. A társadalom pedig életképes, mőködı közösségek, azok rendszere nélkül könnyen atomizálódik. Közösségnek az olyan emberi együttélést tekintjük, amelyet az alábbi tényezık tartanak össze: - közösségi érdek, - közös cél, - közös értékrend, - a mi tudat. Természetesen ez a négy tényezı nincs minden közösségben mindig azonos erıvel jelen. Egy adott emberi együttélés csoportja akkor tekinthetı igazán közösségnek, ha a felsorolt tényezık közül minél több és azok minél nagyobb intenzitással vannak jelen az emberek életében. Mindez erısíti a közösség belsı, összetartó erejét, kohézióját, hatékonyságát és a közösség tagjainak védettségét. 9

10 Azt a közösséget tekintjük a nevelés tényezıjének, keretének, mely autonóm egyének szervezıdésébıl jön létre. Nem egalizálja és elnyomja, hanem kibontakoztatja az egyéniséget. A fejlıdés keretét biztosítja, miközben tagjai önfejlıdésével a közösség is fejlıdik, több lesz, mint tagjai egyszerő együttese. Az emberi élet alapja a társas valóság. Mindenkit emberek, csoportok vesznek körül, életünk folyton társas mezıben zajlik. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik. A társas viselkedés egyéni tanulási színtere a csoport, a közösség (a család, az iskola, az egyház, a baráti kör, a különbözı egyesületek, gyakorlóhelyek, stb.). Az az igazi nevelıközösség, amely a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítıje. Természetesen ez a célkitőzés messzemenıen figyelembe veszi a tanuló egyéni sajátosságait. Az egyéniség az egyént megkülönböztetı belsı tulajdonságok összessége. Mindig bizonyos különleges, a másiktól eltérı tulajdonságot jelent, illetve annak hordozója. Már korábbi évszázadok gondolkodói is vallották, hogy az egyéniségben mindig érték rejtızik. A nevelésnek nem az uniformizálásra kell törekednie. Ne a tömegszínvonal, a standardizált ember nevelése legyen a cél. Az egyéni differenciáció elve a különlegesben, a sajátosban, a nem-uniformizáltságban értéket, különleges képességeket keres és annak kifejlesztésére törekszik. A differenciálás elvében az egyén sajátosságának, egyéniségének, erejének kifejtése a lényeg. Ez a nevelési elv nemcsak azt jelenti, hogy ezáltal a nevelt sajátosságait figyelembe vevı, egyénisége szerinti nevelést valósítjuk meg, hanem azt is, hogy ezáltal elismerjük az egyéniséget, annak különleges értékét. Meg kell keresni minden emberben az alapvetı, egyéni tulajdonságait és azt fejleszteni, kimővelni kell. Ez az egyén és a társadalom érdeke is egyszerre. A végsı cél elérése az, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlıdését, képességeinek, készségeinek kibontását úgy, hogy azok egyéni lehetıségeinek maximumára jussanak el. A közösségi nevelés alapja a mindenkori együttmőködés megteremtése, gyakorlása és eredményessé tétele. Az együttmőködés az alábbi magatartásformákat és képességeket igényli a pedagógustól: - érdeklıdés a fiatalok iránt - partneri érintkezés a tanulókkal - türelem és bizalom - esetleges lemondás a domináns szereprıl - a tanulók támogatása a tanulás folyamatában. 10

11 A szakközépiskolai évfolyamokon az osztályszerkezet a szükséges csoportbontások mellett megmarad, ami jó alapot ad az elızı középiskolában kialakult osztályközösségben történı munka számára. Az osztályokat a közösségi nevelés alapegységének tekintjük. Különös figyelemmel arra, hogy az egyes szakmák speciális ismeretanyaga, a szakmai képzés típusa más-más készségek, képességek kiemelt fejlesztését teszi szükségessé. Célunk, hogy az önmagukért felelısséget vállaló, társaikért felelısséget érzı, határozott célért együttdolgozó közösségek alakuljanak ki. A tanítás-tanulás szervezésében ezért határozott az intézményvezetés a tekintetben, hogy az egyéni feladatok mellett kellı mértékben szerepeljenek közösen megoldható feladatok. Az értékelésnél az együttmőködési készségnek meghatározó szerepet kell tulajdonítani, amiatt is, mert a szakma gyakorlásakor erre a képességre fokozott igény mutatkozik. A közösségi nevelés az intézményhez kötıdést érzelmileg is segíti. Az intézményi élet szereplıi TANULÓ PEDAGÓGUSOK SZAKOKTATÓK GYAKORLÓHELY SZAKOKTATÓK A tanuló választott szakmája iránti elkötelezettsége egyrészt közvetett módon az elméleti órákon, a pedagógus és az óraadó szakember oktató-nevelı munkája révén, másrészt közvetlenül a szakmai gyakorlat helyszínén, a gyakorlati oktató munkát végzı szakoktató személyén keresztül valósul meg. A szakmára történı eredményes felkészítés elengedhetetlen eleme az iskola és a gyakorlóhely intenzív, paritáson alapuló, hatékony együttmőködése. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, az osztályfınöki munka tartalmi Az iskola pedagógiai programja meghatározza az iskola nevelési programját, ennek keretén belül pedig a pedagógusok helyi, sajátos feladatait, az osztályfınöki munka speciális tartalmát A pedagógusok helyi intézményi feladatai a nevelés-oktatás folyamatában A pedagógus, az oktató és óraadó tanár, szakember: - szükség esetén egyeztet a szakmai tárgyat tanító oktatókkal, óraadókkal a modulon belüli követelményekkel, haladással kapcsolatban - az elméleti tárgyakat oktató pedagógus rendszeresen konzultál a szakmai gyakorlatot vezetı szakoktatókkal, szakemberekkel - az óráira rendszeresen felkészül, nagy gondot fordít a módszertani innovációra, a rendelkezésre álló idı optimális kihasználására - tanórai munkáját a tanulók adottságainak, elıképzettségének, haladási ütemének megfelelıen, szükség szerint differenciáltan szervezi - az önhibájukon kívül lemaradt tanulóknak segít a felzárkózásban, így segíti továbbhaladásukat - szükség esetén óráján a megfelelı szemléltetı és technikai eszközöket aktívan használja - a tanulók életkori sajátosságának megfelelı, motiváló hatású ellenırzı-értékelı módszert alkalmaz 11

12 - törekszik az írásbeli és szóbeli számonkérés egyensúlyára - írásbeli számonkérésének anyagait legkésıbb 10 munkanapon belül köteles kijavítani és az érdemjegyet a tanuló tudomására hozni - a sajátosságok figyelembevételével törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére - az iskolai élet normáit, szabályait betartatja, megköveteli a kulturált emberi viselkedés szabályait - biztosítja az órán a nyugodt, elfogadó légkört - feladata az elméleti anyagon keresztül a szakmaszocializáció elısegítése - a kötelezı utolsó dolgozatokat a modul, illetve félévi és év végi zárás elıtt legalább egy héttel megíratja - megismeri a tanulókról szakmai gyakorlaton készített véleményeket, osztályzatokat - állandó jelleggel gyarapítja szakmai, pedagógiai tudását, a szaktárgya körébe tartozó új, tudományos eredmények megismerésére törekszik és a módszertani fejlesztések körében rendszeresen tájékozódik - az elméleti ismeretek gyakorlatban való megvalósításának, kapcsolatának lehetıségét bemutatja - a tanulók rendszeres értékelésére törekszik - a megtartott órák dokumentálását elvégzi - különféle vizsgák lebonyolításában való részvétel (felügyelet, kérdezı, javító tevékenység, szervezés, jegyzıi tevékenység) - részvétel nevelıtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken - részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken - tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés - iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés - szaktantermek és szakleltárok rendben tartása. A tudás érték, a szakmai tudás létbiztonság és a pedagógus a megismerı tevékenység fejlesztésének legfıbb feltétele. A szakmai felkészültség, a pedagógiai szakismeret, a módszertani kulturáltság biztosítják azt a hitelességet, amely a tanuló figyelmét a megszerzett tudás fontosságára irányíthatja Az osztályfınöki munka nevelési tartalmai Az osztályfınök céltudatosan, a sajátosságoknak megfelelıen, irányítja az osztályban folyó oktató-nevelı munkát. Munkájának szerves része a közvetlen nevelımunka is. Az osztályfınöki óra egyben a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen gyakorlóterepe. - Az osztályfınöki óra egyszerre szolgálja az általános mőveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészíti a tanulókat a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához. Fejlessze a tanuló szociális érzékenységét, toleranciáját, valamint empatikus képességét az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránt. Segítse elı a tanulók szakmaszocializációs folyamatát. 12

13 Az osztályfınök: - A pedagógiai program szellemében végez nevelı-oktató tevékenységet, személyiségfejlesztést, közösségalakítást. - - Segíti, koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. - Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi munkáját, az osztály fegyelmi helyzetét. - Minısíti a tanulók magatartását és szorgalmát. - Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket (napló, digitális napló vezetése, ellenırzése, félévi és év végi statisztikák szolgáltatása, bizonyítványok kitöltése, hiányzások igazolása). - Szakmai gyakorlatok figyelemmel kísérése. - Tanulók tájékoztatása az ıket érintı kérdésekrıl, az iskola életérıl, egyéb feladatokról. - Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában. - Rendkívüli esetben órát látogat az osztályában Az Élet- és pályatervezés (osztályfınöki) óra javasolt témakörei - A felnıttkor pszichológiája - Az önismeret szükségessége - A társadalomismeret - Az empátia - Státus és szerep - A csoport - Az ember és a munka - Az önmenedzselés - A szakmai karrier tervezése - Felkészülés a munka világára való helytállásra - Beilleszkedés a munkahelyi közegbe - Saját szakmai kompetencia gyakorlati elemeinek elsajátítása - A munkaköri szerepbıl adódó helyzetekre való felkészülés - Az önálló életvezetés tervezése 5.3. Feladatok a szakmai vizsgára való felkészítésben A szaktanár a tanév elején részletesen ismerteti mind az írásbeli, mind a gyakorlati valamint a szóbeli vizsga menetét és tisztázza a követelményeket. A tanárnak úgy kell terveznie a tanévet, hogy a szakmai vizsga elıtt egyre több lehetıséget biztosítson a szóbeli vizsgaszituáció gyakorlására. Az írásbeli feladatok között szerepelhetnek az elmúlt évek központi írásbeli vizsgatételei is. A gyakorlatok során pedig hasonló szituációkat kell teremteni az egyes feladatok kiadása során, mint valós vizsgakörülmények esetén történne. A fenti módszerek alkalmazása révén a tanulók reálisabb önképre és önismeretre tehetnek szert. Megismerhetik erısségeiket, esetleges gyengeségeiket és kipróbálhatják magukat az egyes vizsgaszituációkban. 13

14 6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 6.1. A kiemelt figyelmet igénylı tanuló meghatározása a nemzeti köznevelésrıl szóló törvényben az alábbiak szerint került megfogalmazásra. Kiemelt figyelmet igénylı tanuló: - különleges bánásmódot igénylı tanuló - sajátos nevelési igényő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minısül sajátos nevelési igényőnek - kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség - gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdı tanulókról csak ritkán és többnyire véletlenül tudunk felvételkor. Ezért fontos követelménynek tartjuk, hogy az osztályfınökök egyéni, spontán vagy irányított beszélgetéseket folytassanak a tanulókkal az elsı hónapokban. Ez megalapozza egyrészt a szükséges egyéni törıdést, másrészt nagy valószínőséggel segítséget jelent abban, hogy megtaláljuk a megfelelı pedagógiai és más eszközöket a megsegítés érdekében. A beilleszkedési nehézséggel küzdı tanulók esetében az osztályfınök irányításával a nevelıtestületre hárul a feladat, hogy az okok feltárása alapján megfelelı segítséget nyújtson. A magatartási nehézséggel küzdı tanulók magatartás korrekcióját a pedagógiai szakszolgálatok segítségével kívánjuk megoldani. 14

15 6.1.2.A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenységek A tehetség, képesség kibontakoztató tevékenységek elsıdlegesen az aktuális ismeretanyaghoz kötıdnek. Tapasztalataink alapján, tanulóink többsége azért választja a szakma tanulását, mert nem érzi elég tehetségesnek magát a felsıfokon való továbbtanuláshoz, vagy tanárai nem javasolták számára, illetve szociális körülményei nem engedik. Az elızıkön kívül sok a bizonytalan tanulónk is, akinek szakmaválasztása esetleges. İk általában nem rendelkeznek kellı önismerettel, motiváltságuk nem megfelelı, jövıképük kialakulatlan. Csak kisebb hányaduk bír határozott célkitőzéssel, pályaképpel. Az elızıek miatt tartjuk fontosnak a képességek felfedeztetését és fejlesztését, a tanulásra irányuló motivációs bázis felépítését. A szociális tanulás legalább olya fontos, mint a kommunikációs képesség fejlesztése. A tehetség, képesség kibontakoztatása a legtöbb esetben az énkép javítására, stabilizálására, a szakmával összefüggı pályakép, jövıkép kialakítására, erısítésére irányul. Az e körön kívül esı képességek fejlesztése esetleges lehet. Az iskola feladatának tekinti a szakmai versenyekre való felkészítést és az azokon való részvételt. A kutatások egyetértenek abban, hogy az öröklött adottságok mellett a szerzett képességek, valamint a környezet nagymértékben járul hozzá a tehetség kialakulásához. A környezet elemei között megkülönböztethetı a család, az iskola, a kortárs csoport hatásai, de egy szakképzı intézmény esetében ide sorolható a gyakorlóhely is. A feladat iránti elkötelezettség, a kreativitás, a divergens gondolkodás, a meglevı specifikus képességek mind a tehetség irányába hatnak. Azonban a tehetséggondozás legfontosabb elıfeltétele a tehetségígéretek megtalálása. A tehetség jellemzıi között többféle csoportosítás lehetséges. A tehetséges gyermek kognitív jellemzıi közül a szakmatanulás során a legfontosabbak: a szimbólumhasználat, a koncentráció képessége, a memória terjedelme és gyorsasága, a kíváncsiság és tanulásvágy, igény és képesség az önálló tanulásra, gyakorlásra, a sokrétő érdeklıdés, a kreativitás és a szinergia hatás érvényesülése az adott szakterületet illetıen. Az affektív jellemzık sorában megtalálható a fejlett igazságérzet és jó humorérzék, az érzelmi intenzitás, a maximalizmus, mely sor energiával párosul és a kötıdés munkájukhoz, preferált tevékenységükhöz. Pedagógiai szempontú megközelítés során intézményünk az alábbi tehetség meghatározást követi az oktató-nevelı munka során: A tehetség velünk született adottságokra épülı, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képesség, amely egy vagy több területen az átlagosat messze meghaladó teljesítményt tud létrehozni. Az iskolai években a tehetség megléte lehetıvé teszi a kiemelkedı ismeretelsajátítást és teljesítményt, alkotást. Azonban, hogy ez megvalósuljon, elengedhetetlen a tanul önmaga és a pedagógus hatására megvalósuló motiváltsága és kitartása. 15

16 Az érettségi utáni szakképzı évfolyamok esetében, szerintünk a tehetség összetevıiben az alábbi fontos elemek jelennek meg: - átlagon felüli képesség - kreativitás - feladat iránti elkötelezettség. Mivel az intézmény tanulói tanulmányi eredményeiket tekintve nem a kimagasló tanulók közé tartoznak, így az átlagon felüli képesség döntıen az adott szakma ismereteire korlátozódó intellektuális képesség meglétét jelenti. Ami az ı esetükben, ez megfelelı kapacitású elméletben és a jó absztrakciós képességben. Fontos elem, még a pszihomotoros képességek körében manifesztálódó testi ügyesség, a kézügyesség. A szociális képességek köre szintén fontos eleme a tehetség összetevıinek. Ez azt is jelenti, hogy a tanuló a társas viszonylatok rendszerében jól kiismeri magát, cselekedete hatékony és meggyızı, képes másokat irányítani, kapcsolatokat kialakítani. Kommunikációs, empátiás készsége, vezetıi, szervezıi tulajdonságai kiválóak. A kreativitás a szakmai munkában is elengedhetetlen tulajdonság. Valójában nem más, mint az intelligenciát kiegészítı kognitív képesség. Mérei szerint a kreatív tanulók nem alkalmazkodnak, hanem létrehoznak, nem megtanulnak, hanem rátalálnak vagy kitalálnak. A feladat iránti elkötelezettség vezethet csak a magas szintő szakmai tudás megszerzéséhez. Ennek összetevıi a kíváncsiság, mint fontos motivációs tényezı, a szolgalom és kitartás, valamint a becsvágy és a teljesítménymotiváció. Az elıbbiek, mint belsı hajtóerık, eredményeznek magas belsı motivációval, vezethet és ösztönözhet tartós, eredményes tevékenységre. Ehhez az iskola, a gyakorlóhely a kibontakozás feltételrendszerét teremti meg. Pedagógiai és pszichológiai alapelvek a tehetséggondozás folyamatában, amelyek intézményünk oktató-nevelı munkájában is megjelennek: - megtalálni a kapcsolatot a tanuló szakmai érdeklıdése, iskolai munkája és a benne már mőködı vágyak, törekvések között, - a tanulói öntevékenység, tevékenykedtetés középpontba állítása, - sikerélmények biztosítása, pozitív motívumok dominanciája, - rendszeres visszajelzés, személyre szóló értékelés a tanuló felé, - egyéni differenciálás a tevékenykedtetés folyamatában, - a tanulók igényszintjének (tanulás, munka) növelése, - csoportos feladatmegoldások szervezése, az összedolgozás képességének kialakítása, a munka- és feladatmegosztás gyakorlása, - kölcsönös elfogadáson alapuló pedagógus-tanuló kapcsolat kialakítása, - reális tanulói énkép és önértékelés kialakítása a tevékenykedtetés folyamatában. A motiváció tehát olyan személyiségtényezıket jelent, melyek képesek biztosítani az energiát az átlagosnál magasabb szintő teljesítmény eléréséhez: kitartás, érdeklıdés, versenyszellem, emocionális stabilitás. Az elıbbiek pedig hatékony tehetséggondozás alapjait jelentik. 16

17 6.1.3.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanuló arány nagyon alacsony az iskolánkban. Nem fordult még elı, hogy a más fogyatékosság miatt (dyslexia, disgrafia stb.) teljes vagy részleges felmentést kért volna egy-egy tantárgy érdemjeggyel értékelése alól. A sajátos feltételeket biztosítani tudjuk és fogjuk, ha tanulási kudarcnak kitett tanulónk lesz. Hátránykompenzáló foglalkozások egyéni lehetıséggel térítésmentesen rendelkezésre állnak igény szerint A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenységek A tanulók szociális helyzetének feltérképezése az osztályfınökök feladata. Az iskola igazgatója belátása szerint élhet azzal a lehetıséggel, hogy osztályonként egy tanuló számára lehetıvé teszi a térítésköteles foglalkozáson a térítésmentes részvételt. A jogosult tanulók számára a tankönyveket és lehetıség szerint a taneszközök egy részét az iskola térítésmentesen biztosítja. Az iskolai könyvtárból egy-egy tanévre is kölcsönözhetı a tankönyv. Az iskola számítógépparkjának használata segítı felügyelet mellett a házirendben meghatározottak szerint a tanulók rendelkezésére áll. 7. A tanulónak az intézményi döntési folyamatban való részvétele Az iskola a tanulók számára az intézményi döntési folyamatban való részvételre minden olyan bekapcsolódási lehetıséget biztosít, amit a jogszabályok elıírnak. 8. A szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának szabályai 8.1. Az intézmény pedagógiai programjában szabályozza a szülı, a tanuló, a pedagógus és az intézmény illetve a gyakorlóhely partneri kapcsolattartásának formáit. A tanulók életkoránál fogva, a szülıi kapcsolattartásnak a mi intézményünk esetében sajátos szerepe van. A vonatkozó törvények értelmében a nappali, esti és levelezı tagozaton minden kérdésben közvetlenül a tanulóval állunk kapcsolatban. A hiányzásokkal, érdemjegyekkel kapcsolatos kötelezettségeinket levélben közvetlen nekik küldjük. Nappali tagozaton a harmadik felszólító levél esetén már a szülıt is megkeressük telefonon vagy levélben. Tesszük azért, mert a tanulók ugyan nagykorúak, de valójában eltartottak. A nappali tagozaton egyértelmően. Azt a tényt, hogy probléma esetén a szülıt is megkeresi az iskola, a tanévnyitó alkalmával az igazgató közli a tanulókkal. Ebbıl még semmilyen probléma nem adódott. Az iskola ezután is alkalmazza ezt a rendszert. Az iskola a nevelés és oktatás eredményessége érdekében az alábbi elveket kívánja megvalósítani. 17

18 Tanulóink - az iskolától kapjanak értékálló szakmai tudást - ismerjék meg lehetıségeiket, jogaikat - értékeljék megszerzett tudásukat, a tudást tekintsék értéknek, a tanulásnak legyen tekintélye - sajátítsanak el olyan humán értékeket, mint a becsület, tisztesség, egymás tisztelete, hazaszeretet, magyarságtudat - kapjanak személyiségfejlıdésüknek és képességeiknek megfelelı egyéni bánásmódot. 18

19 Célkitőzések Feladatok Kritériumok Az osztályközösség az iskola és a diákönkormányzat legkisebb mőködı egysége, amelynek alapértékei: - tanulói joggyakorlás, - célok demokratikus meghatározása, - közösségen belüli vita, kritika, - választott tisztségviselık tevékenysége, Alakuljanak ki a személyiség olyan értékes tulajdonságai, mint a szervezıkészség, aktivitás, önállóság, kitartás, érdeklıdés, kollektivitás. Az osztályközösség választja meg az osztály tisztségviselıit, s delegál képviselıket az iskola diákönkormányzatába. Az osztályközösség élén, mint pedagógus vezetı, az osztályfınök áll. Feladata sokrétő. A tanulók tudjanak: - együttmőködni társaikkal, - mások szempontjait is figyelembe véve cselekedni, - felmerülı akadályok esetén dönteni az életkoruknak megfelelı szinten, - tetteikért felelısséget vállalni. A tanulók megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit, jogaikat és kötelességeiket. A tanuló egyéni (akár magánjellegő) problémáival keresse meg tanárát. Az ezzel kapcsolatos legfıbb elvárások: - szabad véleménynyilvánítás lehetıségének és a demokratikus döntés létrejöttének biztosítása. - Az osztályfınök vagy bármelyik pedagógus keressen megoldást a felmerülı problémára. - Kívánság-láda. A tanulók: - tudják érdekeiket felmérni, megfogalmazni, képviselni, - tudjanak érvelni, vitázni mások nézeteinek tiszteletben tartásával, - legyenek képesek kompromisszumra jutni, - az elfogadott döntéseket hajtsák végre, tartsák be, - tudjanak és merjenek véleményt mondani. A tanuló teljes biztonsággal és bizalommal fordulhasson segítségért a pedagógushoz. 19

20 Az iskola pedagógusa rendelkezzen színvonalas, korszerő szaktudással, pedagógiai ismeretrendszerrel, befogadási és önmővelıdési készséggel; készüljön fel a tanítási óráira szaktárgyilag, didaktikailag, és módszertanilag; ismerje és alkalmazza a differenciált képességfejlesztés formáit, módszereit; legyen képes kollégáival, a tanulóval a mindennapos kapcsolattartásra, vegye észre gondjaikat, hallgassa meg véleményüket, javaslataikat; értékvállaló magatartással hitelesen érvényesítse az iskola által közvetített nevelési elveket; rendelkezzen kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzıkészséggel; nevelıtestületünk tagjaként egységesen képviselje a munka tiszteletét, megbecsülését, valamint a mőveltségnek és igazságosságnak, mint feltétlen értékeknek a fontosságát Tanulóink a szakképzés sajátosságaiból adódóan, a képzési idı átlag 40 %-át külsı gyakorlóhelyen töltik. A nappali tagozatos tanulók mintegy 20 %-a tanulószerzıdés keretében tölti gyakorlati idejét. Ezért is nagyon fontos, hogy az iskola megfelelı partneri kapcsolatot alakítson ki az egyes gyakorlóhelyekkel. A kapcsolat tartalmát az érvényes szakképzési törvény szabályozza. Ezt az intézmény be is tartja. Az iskola minden gyakorlóhellyel keretszerzıdést köt a gyakorlat lebonyolítására. Osztályonként a gyakorlatot szaktanár koordinálja. Az iskola az SZVK és az SZKT alapján minden szakmai követelményt a gyakorlóhely számára átad. A követelményeket az elméletet oktató tanárok is ismerik. Ez is biztosítja a szakmai követelmények megvalósulását a gyakorlati képzésben. A szakmai gyakorlatok szervezését, lebonyolítását, a szakmai gyakorlati vizsga követelményeit és menetét jogszabály tartalmazza, mely betartása az intézménynek is kötelezı. 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai 9.1. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák rendjét, idıbeosztását a mindenkor érvényes jogszabályok alapján, az iskola Házirendje részletesen taglalja és szabályozza. A vizsgák lebonyolítását az intézmény az aktuális vonatkozó jogszabályok alapján szervezi meg Az alkalmassági vizsga Az iskola szakképzı évfolyammal mőködı középiskola. A beiskolázáskor, az egyes szakképesítések esetén, az intézmény az alkalmassági vizsga tekintetében az érvényes szakmai és vizsgakövetelményekben elıírtak szerint jár el. Az iskola ezeket a követelményeket tájékoztató anyagaiban is részletesen feltünteti. 20