1. BEVEZETŐ 2. A KONCEPCIÓ MEGALAPOZÁSA ÉS LEÍRÁSA. A helykiválasztás előkészítése

Átírás

1 MŰSZAKI LEÍRÁS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ HŐSEINEK KÖZPONTI EMLÉKHELYE ötletpályázatához 1. BEVEZETŐ Az I. Világháborús Emlékhely kialakítására irányuló ötletpályázati felhívás közzétételét meglepetéssel és örömmel fogadtuk, hiszen ilyen jellegű feladat ritkán adódik a szakma és az ember életében. Minden családban jelent valamit az as időszakra emlékezés, jelen sorok írója azon szerencsésebbek közé tartozik, akiknek hozzátartozója hazatért a frontról. Az 1898-ban született nagyapa mintegy 3 évi orosz, román, olasz frontszolgálat és hadifogság után tért vissza és alapított családot. A frontról hazahozott emlékeket néhány fogságban készült emléktárgy, a családtagok emlékezete és egy magnószalag őrzi. Aztán kell még némi történelem iránti érdeklődés, érzékenység is ahhoz, hogy egy építész ebben a témában alkotni kezdjen, inspirációt érezzen és katalizátora legyen egy elkötelezett alkotó teamnek. A fenti előzmények, valamint mértékadó környezet- és közterület tervezési tapasztalat kellett ahhoz, hogy ez a pályamű megszülessen. Valamennyi alkotó nevében reméljük, hogy a téma iránti tisztelet, lelkesedés, a befektetett energia nem volt hiábavaló. 2. A KONCEPCIÓ MEGALAPOZÁSA ÉS LEÍRÁSA A helykiválasztás előkészítése A pályázati kiírás meglepetést okozott abból a szempontból, hogy az ötletpályázat nem pusztán az emlékhely megformálásában, hanem a helyszín kiválasztásában is szabad kezet adott a pályázóknak. Ez a mértékű tervezői szabadság a szokásostól nagyobb terhet, ugyanakkor nagyobb lehetőséget is nyújtott a kötetlen gondolkodáshoz, a szükséges alkotási, gondolkodási módszertan azonban felülvizsgáltra és módosításra szorult. A feladat léptékének, jellegének megértéséhez első teendőként tanulmányoztuk a mértékadó nemzetközi példákat, hazai térépítészeti alkotásokat, ami segített a feladat sajátosságait, fizikai helyszükségletét, összefüggéseit megérteni és meghatározni. A feladat mértékadó jellemzőinek azonosítását követően vált lehetővé a pályázati felhívásban meghatározott, Budapest területén fellelhető, szóba jövő helyszínek azonosítása és vizsgálata.

2 A fizikailag elvileg alkalmas helyszínek körét szűkítendő, ismételten tanulmányoztuk a pályázati kiírás szempontrendszerét és olyan kiindulási pontokat kívántunk azonosítani, melyek segítenek a leghitelesebb, legalkalmasabb helyszín megtalálásában. Ehhez ismét történelmi kapaszkodókat, szempontokat kerestünk és találtunk meg. Előbbieken túl fontos tényezőként kezeltük a kiválasztott helyszín közlekedési, megközelíthetőségi adottságait, valamint a célterület beavatkozási igényét, állapotát, a rehabilitáció indokoltságát és időszerűségét. A javasolt helyszín kiválasztására az előbbi előzmények alapján került sor. A helyszín és a környezet leírása A történelmi kontextus, valamint további közlekedési, tájépítészeti és egyéb szempontok alapján Az I. Világháború Hőseinek Központi Emlékhelye céljára alkalmas területet a VIII. és X. kerület határán, a X. kerületben lévő Népliget területén találtuk meg. A Központi Emlékhely elhelyezésére javasolt terület közvetlen környezeteként a Népliget déli része, tágabb értelemben azonban az érintett VIII. és X. kerület távolabbi területei is értelmezhetők. A közvetlen környezet meghatározó elemei közül kiemelt tényező a Könyves Kálmán körút és annak túloldalán található építészetileg is figyelemre méltó történeti épületben található Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, a Hunguest Platánus szálloda épülete, valamint a modern építészetet megtestesítő, üveghomlokzatokkal a Népliget felé forduló irodaházak együttese. A terület déli részét az Üllői út határolja összetett közlekedési rendszerrel és feltételekkel, a további lehatárolásait a Vajda Péter út, valamint egyéb belső szerviz utak jelentik. A meglévő park meghatározó létesítménye a Planetárium épülete, a történeti stílusban megvalósított, eredetileg a Tisztviselőtelep kiszolgálására épített Víztorony, a Liget rendezvény központ továbbá az Építők SC tenisz telepe. A történeti nevet viselő, ma már alapvetően zöldfelületet jelentő Mutatványos tér szélén helyezkedik el a Népliget fenntartását ellátó vállalkozás telephelye. Mértékadó, a Központi Emlékhely funkcióját erősítő elemként értelmezhető a Buda és Pest egyesítésének 100. évfordulójára létesített Centenáriumi Park (Ország Park), valamint a Lengyel Légiók tiszteletére létesített emlékpark közelsége, melyek szintén a Népliget területén találhatók. A Népliget további, tágabban értelmezett szomszédságait egyéb sportpályák, sportcélú területek és létesítmények képezik, a területre átfogóan jellemző a jelentős mértékű fásítottság, a tisztásokkal, sétányokkal tagolt ligetes karakter. A tágabban értelmezett környezet része továbbá a Benyovszki Móric utcán keresztül elérhető Orczy-kert, a korábbi Ludovika Akadémia épületegyüttese, de ennek tekinthetjük a gyalogosan is elérhető közelségben lévő, tematikus rokonságot jelentő Fiumei úti temető sírkertjét is.

3 Az I. Világháború Hőseinek Központi Emlékhelye a koncepció részletes leírása Az Emlékhely kialakítására a volt Ludovika Akadémia, az Orczy-kert és az Elnök, Benyovszky Móric, Reguly Antal utcák által kijelölt északnyugat-délkeleti tengely folytatásaként, a Könyves Kálmán körutat keresztezve, a Népliget déli részének közepéig húzódó területen teszünk javaslatot (lásd 1.sz. melléklet) Az emlékhely alapvetően a Népliget megújulásra váró, jelentős mértékben degradálódott növényzettel fedett, tisztázatlan jövőjű rom műemléket is magában foglaló részén helyezkedik el. A helykiválasztás és környezetrendezés során figyelembe vettük a korábbi történeti kerti előzmények máig élő lényegi struktúráját, ugyanakkor a megvalósítandó funkcionális zónák által elvárt alapvető beavatkozásokat irányoztunk elő. Az Emlékhely lényegi elemei a következők: 1. Figyelem felhívó jelek és elemek 2. Fogadó-információs tér 3. Romkert - public art zóna 4. A Tisztelet és Emlékezés tere 5. A szomszédságok terei és elemei Az egyes elemek részletes leírása a következő: 1. Figyelem felhívó jelek és elemek A pályázati dokumentáció szellemisége alapján olyan mértékadó Emlékhely, komplex funkciót betöltő turisztikailag is mértékadó fővárosi objektum létrehozását tűztük ki célul, mely a meglévő hasonló nevezetességekhez (Hősök tere, Citadella, Vár környezete, stb.) mérhető. Az előbbi szellemiség jegyében a fő megközelítési pontnak minősülő Nagykörút felől olyan jelentős távolságból is érvényesülő szimbólumok, jelzések elhelyezését irányoztuk elő, melyek mindkét fő megközelítési irányból jól láthatók, azonosíthatók. Az előbbiek elérése érdekében függőleges pilonok felállítását, a teljes útszélesség felett átívelő, két irányból értelmezhető vízszintes jelzés elhelyezését, vagy a kettő kombinációját irányoztuk elő. Az előbbi szimbólumok értelemszerűen jelzések, feliratok hordozására is hivatottak. 2. Fogadó-információs tér A Könyves Kálmán körút, illetve Üllői út felől gyalogosan, gépjárművel, tömegközlekedéssel érkezők fogadására, gyülekezésére hivatott terület, melynek kisebb előterét és védettebb belső terét egyedileg formált, vizuális és zajvédelmi szerepet is betöltő, védősánc jellegű terepalakzat választja el a körúti forgalomtól.

4 A körút és a fogadótér közötti kapcsolatot viszonylag behatárolt, szándékosan speciális felvezetést jelentő átjáró folyosó biztosítja, mely egyben történelmi emlékfal funkciót is betölthet. A belső tér jelentős mérete lehetővé teszi napi szinten is hasznosuló mértékadó zöldfelületek, továbbá burkolt felületek kialakítását, szobrászati elemek, információs táblák, korszerű, interaktív eszközök, utcabútorok elhelyezését. A Fogadó-információs zóna, illetve annak környezete kifejezetten lehetőséget ad az I. világháború mértékadó történelmi szereplőinek, alapvetően az Osztrák-Magyar Monarchia fontos történelmi alakjainak arcképcsarnokát megformáló mellszobrok, teljes alakos szobrok, domborművek elhelyezésére az ezek fogadására alkalmas épített környezet kialakításával. A koncepcionálás során vizsgáltuk az ünnepi megemlékezés, koszorúzás, stb. céljára történő hasznosíthatóságot is. A terület a körúti kapcsolat védettséget jelentő megformálásával erre a célra is alkalmas, bizonyos tematikájú, behatárolt látogatói létszámú rendezvények, megemlékezések lebonyolítási helyeként is használható. Az előbbi funkcióhoz köthetően egy mértékadó, katonai témát, korabeli katonák csoportját idéző szoborcsoport telepítésére is javaslatot tettünk, emellett a fogadótér ünnepélyessége és a rendezvények lehetősége értelemszerűen megköveteli zászlórúd-csoport elhelyezését is. A szomszédos nagykörút állandó, intenzív forgalma és zajhatása miatt az ennek kiszűrését célzó, viszonylagos védettséget nyújtó koncepció ellenére jelentősebb események, megemlékezések lebonyolítása céljára elsődlegesen a Központi Emlékhely mélyebben fekvő, védettebb, bensőségesebb részét szántuk. 3. Romkert - public art zóna Kezdetben alapvető problémaként, később inspiratív lehetőségként éltük meg a területen található épületrom meglétét. A tájékozatlan látogató által akár tudatos, angolkertes, romantikus elemként értelmezhető épületről némi kutatás és tájékozódás után megtudható, hogy építésére a XIX. század utolsó éveiben került sor. Népligeti Nagyvendéglőként fénykorában történelmi időknek így többek között az I. Világháborús és az azt követő éveknek is szemtanúja volt, 1945 után azonban fénykora a Népliget korábbi szerepével és felszámolt, megszűnő létesítményeivel együtt leáldozott. Utolsó hasznos funkciójában vendéglátóipari vállalathoz kötődően raktárként hasznosították. Mai, romos állapotában évtizedek óta használaton kívül van, lakói hajléktalanok, drogosok, egyes internetes források szerint jelen állapotában a X. kerület és ezzel együtt Budapest főváros legnagyobb szégyene. A tervezett Központi Emlékhely vonatkozásában történeti előzményeket megismerve a romos, műemléki védettségű épületet hasznosítható, integrálható elemként azonosítottuk. A hasznosítást konzervált rom-műemlékként javasoljuk, mely public art elemek hátteréül szolgálva, azokkal gazdagodva az I. Világháború számos korabeli fotón dokumentált pusztításainak asszociációjaként jelenhet meg és egyfajta felvezetést adhat az Emlékhely lényegi része, a Tisztelet és emlékezés tere felé haladóknak.

5 Az előbbi vizuális szerep és integráció mellett a későbbiekben vizsgálandó az épület részleges, azaz egyes részeire (pld. pince, egyes földszinti épületrészek) kiterjedő helyreállítása és bemutató, illetve információs térként történő hasznosítása 4. A Tisztelet és Emlékezés tere Az Emlékhely-komplexum meghatározó részét jelentő, számos asszociatív elemet hordozó Tisztelet és Emlékezés tere a Népliget érintett déli részének központi, ligetekkel körülvett, környezeti zajoktól leginkább védett részén került kialakításra. A tér elhelyezését a korábbiakban már részletesen ismertetett történeti tengelyhez történő illeszkedés, azaz egy meglévő fősétány nyomvonala és az azt kísérő fák, fasorok követése határozta meg. A mintegy 75x190 méter területigényű objektum központi részét katonai díszszemlék, állami megemlékezések megtartására és az eseményekkel összefüggésben megjelenő nagyszámú látogató fogadására alkalmas, meghatározóan burkolt felületű térrész alkotja. A központi sétány terület két oldalán katonás rendben sorakoznak a korabeli Magyarország 64 vármegyéjére utaló kiemelt emlékoszlopok, melyek mögött további emlékoszlopok találhatók, vármegyénként 3 oszlopban, egyenként 10 elemmel. Az előbbi rendben oldalanként összesen 960 emlékoszlop kerül elhelyezésre, változó, 2-15 méter közötti magassággal, a két oldal vonatkozásában 1920 teljes darabszámmal. Az emlékoszlopok 50x100 cm alaprajzi méretűek, kétoldali feliratozással oszloponként mintegy 3,0-4,0 m, 2 olvasható magasságig készített megemlékező feliratokkal. Az előbbiek m 2 felirati mező kialakítására adnak lehetőséget, ami biztonsággal elég az előirányzott hősi halott nevének méltó megjelenítésére. A feliratozást üveg, kő, vagy bronz felirathordozóval, külön előtétként javasoljuk megvalósítani. A kétoldali emlékhely komplexum közötti tér végének vizuális lezárását füvesített, illetve talajtakaró zöld növényzettel beültetett, ezáltal domináns zöld hátteret nyújtó, megformált mesterséges domb kialakításával kívántuk elérni. A domb előterében a burkolt középső tér tengelyében kijelöltük egy kiemelt szobrászatiképzőművészeti alkotás helyét, mely valamennyi egyéb oszlop és elem fölé magasodva uralja a területet. A kiemelt szobrászati-képzőművészeti alkotás szoborként, szobor csoportként, illetve az Emlékhely által megörökített katonák, hősök iránti tiszteletet kifejező örökmécsesként is megformálható. A Tisztelet és az Emlékezés tere szellemisége megkívánja, hogy a Népliget érintett területén meglévő faállomány részletes felmérése és állapotfelvétele megtörténjen és az értékesebb faegyedek, fasorok megtarthatósága a további tervezés során mérlegelésre kerüljön. A faegyedek egy részének megtartása, a létrejövő térkompozíció részeként értelmezése vizsgálandó és a további tervezés során lehetőség szerint kezelendő.

6 5. A szomszédságok terei és elemei A Központi Emlékhely funkciójának maradéktalan betöltése, optimális használhatóságának biztosítása érdekében vizsgálandó a közvetlen környezet állapota és az esetleg szükséges további beavatkozások szükségessége is. A szomszédos Centenáriumi Park, valamint a Lengyel Légiók emlékparkja egyaránt avult állagú, az épített elemek, járdák, sétányok és a növényzet megújítása szükséges. A területen található sétányok általában aszfalt burkolatú, szintén avult állagú elemei a parknak, az utcabútorok, padok, szemetes edények száma korlátozott, elemei formai szempontból és fizikailag egyaránt avultak és megújulásra, cserére szorulnak. A tervezési terület növényállományát elsősorban a ligetesen, esetenként sorolva telepített faállomány, füvesített területek és kis mértékben talajtakarók képezik, melyek alapvető fenntartása, gondozása megoldott. A szomszédságban lévő növényállomány és az egyéb kültéri elemek felülvizsgálata és megújítása szintén elengedhetetlen részét kell képezze a Központi Emlékhely megvalósítási programjának annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az emlékhely centruma és környezete, azaz a megközelítést lehetővé tevő területek közötti kontraszt és disszonancia. 3. ALKALMAZOTT ANYAGOK, NÖVÉNYEK, ZÖLDFELÜLETEK Az anyaghasználatot a tervezés általános, meghatározóan kortárs építészetitájépítészeti tervezési koncepciójának részeként értelmeztük és a szükséges döntéseket ennek megfelelően hoztuk meg. Előbbiek alapján a körúti jelzések és a fogadótér meghatározó anyaga a látszóbeton felülettel alkalmazott beton, vasbeton. A fogadótér területén térplasztika, térfal, ülőkövek, ülőkockák, információs elemek kereteként alkalmazzuk. Ebben a zónában térburkolatként kiselemes térkövet is elégségesnek tartunk szürke színben, amit az un. romkert területéhez közeledve természetes kő felületi betétekkel átvezetünk a lényegi emlékhely terület, a Tisztelet és Emlékezés tere meghatározóan természetes kőburkolattal ellátott térburkolatai irányában. Az épített, illetve művi elemek mellett meghatározó szerepe van a füvesített zöldfelületeknek, valamint az egyedi vizsgálat alapján megtartott, illetve tervezetten ültetett fáknak, facsoportoknak, kő, bronz, esetleg Corten acél anyagú public art elemeknek. A Romkert zóna meghatározó eleme a konzervált, jellemzően nyerstégla felülettel megjelenő korabeli műemlék épület, a füvesített közvetlen környezet, valamint a public art kategóriában értelmezett, I. világháborús katonákat idéző alakok megkomponált elhelyezése.

7 A Tisztelet és Emlékezés tere szintén a kortárs tájépítészeti gondolkodás jegyében, ugyanakkor időtálló, minimális fenntartási igényű anyagokat alkalmazva került megformálásra. A térburkolatok meghatározóan természetes kőburkolatok, de nem zárjuk ki mesterséges, beton anyagú burkolatok részleges alkalmazását sem. A 64 vármegyének emléket állító, címereket is hordó oszlopok üveg, esetleg transzparens (üveg) beton anyagúak, melyek alkalmasak kell legyenek hosszirányú, lehetőleg belső megvilágításra és ezáltal speciális éjszakai vizuális megjelenés, egyfajta fény oszlopsor megjelenítésére. A változó magasságú emlékoszlopok látszóbeton felülettel, előregyártott vasbeton elemként készülnek, összességében egy monumentális térplasztika elemeit képezik. A tér tengelyében lévő, mintegy 20 méter magas egyedi szobrászati alkotás hatalmas látszóbeton felületű, vagy kőburkolatú posztamensen elhelyezett, vagy azzal együtt formált monumentális szobrászati alkotás, melynek anyaghasználata teljes mértékben a végleges szobrászati koncepció függvénye. A Központi Emlékhely éjszakai arcának mértékadó összetevői lesznek a tér- és díszvilágítás elemei, melyek jellemzően térburkolatba süllyesztett un. taposó lámpák, rejtetten telepített, illetve oszlopon elhelyezett fényvetők. Egyes területeken, elsősorban a fogadó és romkert zónában, valamint a zónákat összekötő sétányok mentén egyszerű formavilágú, helyszínhez megválasztott fénypontmagasságú lámpaoszlopok és világítótestek is alkalmazásra kerülhetnek. A világítási megoldások vonatkozásában energiatakarékos, LED világítású, illetve lehetőleg megújuló energiát hasznosító megoldás alkalmazását kell célnak tekinteni. Az általunk képviselt építészeti-tájépítészeti koncepció kiemelt figyelmet fordít a meglévő Népliget mai karakteréhez történő megfelelő illeszkedésre. Előbbiek zálogaként az Emlékhely-komplexumot jelentős zöldfelületek kialakításával terveztük, a meglévő faállomány lehetőség szerinti megtartását szintén kiemelt célnak tekintjük. A kivágásra kerülő faegyedek visszapótlása szintén alapvető követelmény. A beavatkozások során jellemzően nagyobb összefüggő zöld-, illetve füvesített felületek kialakítását javasoljuk, több helyen lombhullató és örökzöld fákkal, elfekvő örökzöldekkel, lombhullató cserjecsoportokkal, esetenként évelő, illetve egynyári virágfelületekkel. Az intenzív igénybevétel következtében a telepítésre kerülő növényzet és gyepfelület is rendszeres fenntartást igényel, melynek biztosítása érdekében legalább a kiemelt jelentőségű objektumok területén, de akár a teljes tervezési terület szomszédságaira is kiterjedően öntözési célú vízvételi helyek, indokolt helyeken automatikus öntözés kiépítését is javasoljuk. Ennek teljes, vagy részleges ellátására, az ivóvízhálózatról történő ellátás lehetőség szerinti mellőzése érdekében javasoljuk a jelentős burkolt felületek felszíni csapadékvízének összegyűjtését és újrahasznosítását szolgáló föld alá telepített ciszterna rendszer kialakítását.

8 4. KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK, MEGKÖZELÍTÉS, PARKOLÁS A tervezési helyszín kiválasztásánál a történelmi kontextus vizsgálata mellett meghatározó szerepe volt a kedvező közlekedési, megközelítési lehetőségeknek. A koncepció kialakítása során részletesen elemeztük a tömegközlekedés adottságait, a gépjárműforgalom, a gyalogos forgalom, az esetleges kerékpáros forgalom követelményeinek kielégíthetőségét, beleértve az állandó, illetve eseti forgalmi terhelési szempontjait egyaránt. A kiválasztott helyszín fekvése, azaz a Könyves Kálmán körút, az Üllői út, valamint a Vajda Péter út szomszédságának köszönhetően a tömegközlekedés Budapesten jellemző valamennyi eszközével (helyi és helyközi autóbusz járatok, metró, villamos, stb.) kedvezően megközelíthető. Az előbbi közlekedési kapcsolatok jóvoltából az egyéni közlekedési eszközök számára is jók az adottságok, amit a tágabb környezetben tovább javít az egyéb nagy tömegrendezvényeket lebonyolító létesítmények (FTC stadion, egyéb sporttelepek, stb.) közelsége. A Népliget közvetlen környezetének parkolási területtel ellátottsága a jelenlegi igényeket kielégíti, struktúrája a terület mentén több kisebb zónára koncentrálódik. A tervezett Központi Emlékhely megvalósulása szükségessé fogja tenni a terület parkolási viszonyainak átgondolását és a közvetlen környezetben, elsősorban a Népliget déli zónájának belső szerviz útja mentén további parkoló állások, parkoló zónák kialakítását. A további részletes információkat a környezeti, közlekedési viszonyokat bemutató 2. sz. melléklet tartalmazza. 5. ÖSSZEGZÉS A pályázatban szereplő javaslatokkal remélhetőleg a további gondolatokat és döntéseket hatékonyan támogató anyagot sikerült a döntéshozók rendelkezésére bocsájtani és az általunk javasolt helyszín adottságai, a lehetőségek és az időszerű beavatkozások igénye alapján a Népligetet és környezetét alkalmasnak ítélik a tervezett program, egy fővárosi, de minden bizonnyal nemzetközi léptékűnek is mondható Központi Emlékhely megvalósítására. Reményünk szerint az elkészített anyaggal hozzájárultunk ahhoz, hogy a továbbiakban részletesen kidolgozásra kerülő tervekhez, szobrászati, művészeti alkotásokhoz megfelelő kiindulási alap álljon rendelkezésre és a későbbi tervezés minél szélesebb körű elemzésekre és ötletekre támaszkodhasson. Amennyiben megmérettetésünk eredményesnek minősül, a továbbtervezésben, a további együttgondolkodásban és a megvalósításban a jelen pályázati anyag készítői is örömmel vállalnának szerepet, azonban a koncepció befogadását és továbbfejlesztését kívülállóként is nagy örömmel és szakmai sikerként élnénk meg.

9 Melléklet TÖRTÉNELMI KONTEXTUS ÉS SZIMBOLIKA A Ludovika Akadémia és az Orczy-kert, a korábbi Tisztviselőtelep és a Népliget, mint a történelmi kontextus meghatározó elemei A Ludovika története és környezete az 1848-as szabadságharc előtti időszakra, egészen 1808-ig nyúlik vissza, 1872-től a magyar katonai felsőoktatás legmagasabb képzési szintjét nyújtó fellegvára 1945-ig. A fizikailag alkalmasnak minősülő potenciális helyszínek közül ezt találtuk a legalkalmasabbnak arra, hogy az I. Világháborúhoz, a magyar katonai múlthoz kapcsolódóan megfelelő, hiteles szellemi kapcsolódást, szimbolikus kötődést nyújtson. A környezet alkalmassága, további vizsgálata céljából az együttgondolkodásba kiemelkedő tapasztalatokkal bíró urbanista szakértőt is bevontunk és a ma a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint Magyar Természettudományi Múzeum funkcióját betöltő létesítmény környezetében számos olyan további elemet azonosítottunk, melyek a térség, a hely megfelelőségét, a genius loci, a hely szelleme hitelességét igazolták. Az előbbiek részeként azonosítottuk be a közeli Rezső téren található Tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya Plébánia-templomot, melynek megvalósítása a századfordulóra nyúlik vissza, alapkövét azonban csak a vesztes Nagy háborút követően, Trianon után 1924-ben rakták le és ünnepélyes felszentelésére 1931-ben került sor. Szintén hiteles háttérnek minősül a környékbeli, 1887-től kiépülő ún. Tisztviselőtelep - mely eredetileg a X. kerület része volt - jellemzően korabeli épületállománya, valamint a környékbeli, I. Világháborúhoz köthető kórházi, korábbi katonai létesítmények hajdani ispotályokhoz is köthető jelenléte. Az I. Világháborús Központi Emlékhely céljára megvizsgáltuk az Orczy-kert látszólag alkalmas, alulhasznosított területeit is, azonban a már elkészült, megkezdett illetve induló jelentős egyetemi (SOTE) építkezések miatt ezt a lehetőséget elvetettük. A környezet strukturális vizsgálata és a kerületi határok korlátainak mellőzése után viszont olyan felismerésig jutottunk, ami lényegesen befolyásolta döntéseinket: az eredetileg eszmeiség szempontjából meghatározó Ludovika Akadémia közelében, potenciális célterületként, a tervezett I. Világháborús Központi Emlékhely céljára kifejezetten alkalmas területként azonosítottuk a Népliget jó ideje alulhasznosított, megújulásra váró részét, mely kedvező adottságokkal és jól beazonosítható strukturális kapcsolatokkal bír a Könyves Kálmán körút másik oldalán, a VIII. kerület határán elhelyezkedő Tisztviselőtelep, és azon keresztül a történelmi Ludovika Akadémia és az Orczy-kert irányában. A fellelhető szakirodalomban áttekintettük a Népliget történetét, felkutattuk a több megvalósulási ütemben létrejött parkrészek eredetét, korabeli jellemzőit és terveit, valamint utána néztünk a területen lévő patinás rom épület, a Népligeti Nagyvendéglő eredetének és a mai, immár évtizedek óta fennálló rom állapot, az egyes sajtóorgánumok szerint a főváros szégyene státusz kialakulásának.

10 Megvizsgáltuk a Népliget adottságait, működő és tetszhalott építményeit, a szomszédságok sajátosságait. Az elvégzett vizsgálatok, helyszíni szemlék, bejárások alapján arra az elhatározásra jutottunk, hogy a tervezett elképzelések megvalósításához a Népliget déli részében optimális feltételek állnak rendelkezésre. A Népligettől a Tisztviselőtelepen, az Orczy-kerten keresztül a volt Ludovika Akadémiáig és térig olyan hitelesen kapcsolódó, egymásra szinergikus hatást gyakorló területek helyezkednek el, melyek együttesen alkalmasak a pályázat kiírója által megfogalmazott magas szintű elvárások kielégítésére. A Népliget, mint az I. Világháború Hőseinek Központi Emlékhelye meghatározó helyszíne A Népliget teljes terjedelmében természetesen lényegesen meghaladja a tervezett emlékhely által igényelt méreteket és kereteket. A valaha a Tisztviselőtelep kertjeként is aposztrofált Népliget adottságai, jelenlegi struktúrája, beépítettsége alapján a helyszín részletes vizsgálatát követően a Népliget Üllői út és Vajda Péter út közötti részét azonosítottuk a tervezett emlékhely számára alkalmas területként. A hasznosítandó terület meghatározását a meglévő, örökölt struktúrák alapvetően befolyásolták, determinálták. A korábbi Tisztviselőtelep érintett három utcája az Elnök, a Benyovszky Móric és a Reguly Antal utca, melyek közül az utóbbi kettő korlátozott forgalmú csendes lakóutca. A Könyves Kálmán körút ellenkező, Népliget felőli oldalán az előbbi utca struktúra, fogadó-csatlakozó része a korábbiakban már kialakult és hasznosítható. Az íves útszakasszal bezárt, félkör alakú parkrész centrumában Tinódi Lantos Sebestyén, korábban a lebontott Blaha Lujza téri Nemzeti Színház előtt álló, helyét még kereső szobra árválkodik. A már kirajzolódó tengelyen a korábbi Népligeti Nagyvendéglő rom épülete helyezkedik el, mely mögött változó állagú és korú fák által kísért sétány folytatódik a Népliget belseje, a korábbi Mutatványos tér felé. A történeti alapokon nyugvó, lényegében determinált tengelyen húzódó elemek sora megtartva, megújítva és újra értelmezve koncepcionálisan alkalmasnak bizonyult arra, hogy a tervezett I. Világháborús Központi Emlékhely megformálásakor megfelelő kiindulási alapot és inspirációt adjon. Az Emlékhely szimbolikája Az Emlékhely szimbolikájának már a helyszín kiválasztása is részét képezi. A történelmi kontextus alapján keresett és azonosított helyszín hitelesnek minősül és számos kapcsolódó történeti elemet hordozó környezetével a Ludovika tértől a Népligetig húzódó történeti tengely mentén számottevő szinergiával is bír. Az előbbi történeti tengelyre illeszkedve, annak folytatásaként születik meg a tervezett Emlékhely-komplexum, melynek területén több, jól beazonosítható zóna megformálására került sor.

11 A Könyves Kálmán körút felőli arculat anyaghasználatával és formavilágával egyaránt az I. Világháború harctereinek, védősáncainak, lövészárkainak asszociációja. A fogadó-információs tér a létesítmény látogatóinak szánt, a hely szellemiségének átvételére, megértésére hivatott terület, mely egyben információ átadó centrum, ahol múltidéző dokumentumok, fényképek, információk kerülnek átadásra részben hiteles képzőművészeti, szobrászati alkotások formájában, részben a legkorszerűbb technikai eszközök alkalmazásával. A szimbolika szempontjából következő mértékadó elem az un. Romkert zóna, melynek szerepe az I. Világháború pusztításainak asszociációjaként felidézni a katonák hősiességét egy katonai roham szobrászati igényességű térkompozíciójával. A konzervált rom műemlék és az annak környezetében elhelyezett katona alakok együttese lehetőséget ad a public art eszközeinek és gondolkodásmódjának alkalmazására. A Központ Emlékhely lényegi, kifejezetten a nemzet hőseire, áldozataira való méltó emlékezésnek szánt területe a Tisztelet és Emlékezés tere. Az emlékoszlopok geometrikus rendje, tömege a katonai alakuló tereken felsorakozó katonai egységekre, katonákra és a méltó emlékezésnek helyet adó sírkertek hangulatára, síremlékeire irányuló asszociációkra egyaránt lehetőséget és inspirációt ad. Az emlékoszlopokat a feliratozást hordozó szerepükön túl változó magasságok alkalmazásával a teljes emlékhely-komplexum területére kiterjedő, üzenetet is hordozó monumentális térplasztika megformálására is alkalmasnak ítéltük, amivel szintén további, az ég felé mutató, a keresztény értékrend szerinti asszociációk ébresztése volt a célunk. A terület tengelyében kijelölt szobrászati alkotásnak kiemelt szerepet szántunk, azonban konkrét megformálására nem éreztük hivatottnak magunkat és az anyagban jelképesen ábrázoltuk. Az Emlékhely szellemisége, jellege, környezeti szinergiái alapján a Magyarok Nagyasszonya, (Patrona Hungariae), avagy Szűz Mária, mint a magyarság védőszentje megfontolandó témája lehet a szobrászati alkotásnak, mely ellenpontját képezheti a történeti tengely másik részén elhelyezkedő Magyarok Nagyasszonya Plébánia templomnak. Hasonlóképpen megfontolandó szobrászati témának tartjuk a magyar államiság jelképének minősülő szobrászati megfogalmazását önálló elemként, vagy szoborcsoport részeként. A Tisztelet és Emlékezés tere nappali megjelenése mellett annak éjszakai üzenetét, szimbolikáját is vizsgáltuk és megformálandónak, átgondolandónak tartottuk. Az éjszakai megjelenés meghatározó elemét a 64 vármegyét szimbolizáló kiemelt emlékoszlopok jelentik, melyek üveg anyaga lehetővé teszi különleges megvilágítás és fényviszonyok kialakítását. Szándékunk szerint a kiemelt üvegoszlopok éjszaka fényoszlop sorként jelennek meg és a kegyelet, a tisztelet, az emlékezés gyertyasoraként világítanak.

12 TARTALOMJEGYZÉK Látványterv Látványterv Látványterv Helyszínrajz a környező beépítések bemutatásával... 4 Környezetalakítási térrajz, fogadó-információs tér Az emlékhely tervei, alaprajzok, metszetek, nézetek műszakilag értelmezhető módon - Alaprajz... 6 Az emlékhely tervei, alaprajzok, metszetek, nézetek műszakilag értelmezhető módon - Metszetek... 7 Az emlékhely tervei, alaprajzok, metszetek, nézetek műszakilag értelmezhető módon - Nézetek... 8 MŰSZAKI LEÍRÁS BEVEZETŐ A KONCEPCIÓ MEGALAPOZÁSA ÉS LEÍRÁSA... 9 A helykiválasztás előkészítése... 9 A helyszín és a környezet leírása... 9 Az I. Világháború Hőseinek Központi Emlékhelye a koncepció részletes leírása Figyelem felhívó jelek és elemek Fogadó-információs tér Romkert - public art zóna A Tisztelet és Emlékezés tere A szomszédságok terei és elemei ALKALMAZOTT ANYAGOK, NÖVÉNYEK, ZÖLDFELÜLETEK KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATOK, MEGKÖZELÍTÉS, PARKOLÁS ÖSSZEGZÉS Műszaki leírás szöveges melléklete - Történelmi kontextus, szimbolika Tartalomjegyzék Műszaki leírás rajzi melléklete 1. Átnézeti térkép Műszaki leírás rajzi melléklete 2. Közlekedési kapcsolatok... 16