Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben KERESKEDELMI TERV Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÁLTALÁNOS HELYZET LEÍRÁSA MEZŐGAZDASÁG TURIZMUS LEZÁRT ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI FORRÁSAI MARKETING TERV IPARÁGI KÖRNYEZET - MEZŐGAZDASÁG Az Európai Unió agrárpolitikája Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése SWOT - ELEMZÉS MEZŐGAZDASÁG IPARÁGI KÖRNYEZET - TURIZMUS Idegenforgalom az EU-ban Magyarország és Románia turizmusa SWOT - ELEMZÉS TURIZMUS VERSENYTÁRS-ELEMZÉS MEGLÉVŐ POTENCIÁLOK A KÉT TÉRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉHEZ JAVASOLT MARKETING TEVÉKENYSÉGEK Célcsoportok Javasolt marketing csatornák Javasolt marketing tevékenységek OPERATÍV TERV SZERVEZETI FELÉPÍTÉS PÉNZÜGYI TERV Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

3 1 BEVEZETÉS A kereskedelmi terv a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívás keretében beadott pályázati anyag része. A projekt elnevezése: Azonosítószám: Projektgazda: Projekt tagok: Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben HURO/1001/222/2.1.2 Szatmár Vidék Fejlesztése Nonprofit Kft Ura, Tisza tanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország 1, Negresti Oas város Önkormányzata Negresti-Oas, Victoriei u Szatmár megye, Románia 2, Csengersima Község Önkormányzata 4743 Csengersima, Kossuth u. 62. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország A kereskedelmi terv a projekt során elkészített közös helyzetfeltáró tanulmányban, szintézisben meghatározott javaslatok részletes kidolgozása. 2 Összefoglaló A projekt során korábban elkészített közös helyzetfeltárás eredményei alapján javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket a helyzetfeltáró tanulmányok szintézisében foglaltunk össze. A kereskedelmi terv a szintézisében meghatározott javaslatokat mutatja be részletesen kidolgozva. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése: Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

4 - egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása. - másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A turizmusban ugyancsak hiányzik egy átfogó és összehangolt stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár. A projekt céljai mind a két térségben közösek: A vállalkozások számára működési piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása a két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva. A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül A vállalkozások összefogásával hitelképességük javítása, ezáltal a tevékenységeik finanszírozásának könnyebbé és olcsóbbá tétele, valamint külső működő tőke bevonzása. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

5 Az együttműködés helyenként már létező formái megtalálhatók, de ezek az elenyészőek. Inkább jellemző, hogy megvannak a gazdasági potenciálok termékek, szolgáltatások, vállalkozások de nincs egy közös platform, egy közös hálózat, amely a piaci verseny ésszerű méreteinek fenntartása mellett, az adott gazdasági területen működők tevékenységét összehangolná és menedzselné, hogy ennek eredményeként egy erőteljesebb piaci megjelenést tegyen lehetővé mind a helyi, mind a térségeken kívüli kereslet irányába. A hatékony együttműködés egyik fő alappillére az információ. Alapvető lenne, hogy a vállalkozások, gazdasági társaságok számára elérhető legyen egy olyan információs adatbázis, amely a helyi gazdasági élet főbb szereplőit és azok tevékenységi köreit mutatja be: információ a helyi vállalkozásokról, szolgáltatásokról, termékekről. Az adatbázis tartalmazza azt, hogy melyik vállalkozás mivel van jelen a piacon, illetve másik oldalról: a tevékenységének rentábilisabbá tételéhez milyen helyi kínálat, termék, szolgáltatás járulna hozzá. A rentabilitást éppen az jelentené, hogy a helyben beszerezhető termékeket vagy szolgáltatásokat veszik igénybe egymástól, jelentősen csökkentve így a szállítási költségeket. Nem utolsó sorban ugyancsak a költséghatékonyságot növelné a barter lehetőségek kidolgozása helyi szinten, amely a vállalkozásoknak egyrészt a költségeik csökkentésében, míg tágabb szempontból nézve, a vállalkozások fellendülésén keresztül a foglalkoztatottság növekedésében jelentkezne. A helyzetfeltáró tanulmányok elkészítése során megkérdezett vállalkozások körében nagyfokú érdeklődés és nyitottság volt tapasztalható a térségek közötti együttműködések irányába, így várhatóan a közös platformok és a kapcsolatépítésnek teret adó rendezvények, események kedvező fogadtatásra találnak majd. Célcsoportok A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tervezéskor figyelembe vett célcsoportok: Elsődleges célcsoport: Másodlagos célcsoport: a térségek mezőgazdaságában és turizmusában, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltatási ágakban aktívan tevékenykedő gazdasági társaságok, vállalkozások, gazdálkodók és vállalkozók az ágazatok potenciális befektetői az ágazatokban működő vállalkozások tevékenységeinek potenciális fogyasztói Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

6 Javasolt tevékenységek, eszközök Az előzőekben részletezett célok megvalósításának eszközeit és az együttműködés erősítésére, harmonizálására javasolt tevékenységeket a következőkben foglaljuk össze. Az operatív terv részeként a Csenger és a Negresti-Oas mint testvérvárosok közötti kapcsolatok erősítésére koncentrálunk a javasolt konkrét együttműködési tevékenységek bemutatásakor. Javaslatok a mezőgazdaságban rejlő kapcsolatok erősítésére: Közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Azon túl, hogy tartalmazza a két térségre vonatkozó aktuális mezőgazdasági információkat, lényeges eleme a vállalkozói adatbázis kialakítása és működtetése, amely a kereskedelmi kapcsolatok kialakításának egy gyors, hatékony és egyszerű módja. A vállalkozói adatbázis egy élő, interaktív és folyamatosan aktualizálható adatbázis, amelyben lehetősége van a tagoknak, hogy megosszák egymás között a tapasztalataikat, valamint a konkrét termék/szolgáltatás igényeiket-kínálatukat. Szakmai napok szervezése mezőgazdasági vállalkozók részére A szakmai napok egy-egy kiválasztott téma szerint rendezve, 4 alkalommal kerülnének megrendezésre a témában érdekelt vállalkozók részvételével. Az előadásokat a témában szakértő 1-2 meghívott előadó tartja meg. A rendezvények keretében ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy közvetlen beszélgetéseken, gyakorlatias témakörökben cseréljenek véleményt a résztvevők, valamint partneri, üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. Lehetőség van a szakmai napok, rendezvények és az előző pontban bemutatott közös honlap és online adatbázis összekapcsolására, így ezek egymást kiegészítve, erősítve fejthetik ki a hatásukat. Szakmai cserelátogatások szervezése (2 alkalomx20fő) A szakmai látogatások arra adnak lehetőséget, hogy a két település mezőgazdaságban érdekelt vállalkozói a gyakorlatban is betekintést nyerjenek egymás gazdálkodási kultúrájába egy egy helyi példán keresztül. A látogatások alkalmával egy, az adott település gazdálkodására jellemző sikeres vállalkozást, gazdaságot ismerhetnek meg a résztvevők, miközben kicserélhetik és megoszthatják saját tapasztalataikat egymás között. Szakmai kisokos, avagy mezőgazdasági arany oldalak megjelentetése Egy olyan nyomtatott kiadvány megjelentetése, amely a mezőgazdaságban működő és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások adatait és az általuk kínált termékeket, szolgáltatásokat tartalmazzák. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

7 A kiadványban az érdekelt vállalkozások, vállalkozók megjelenésére térítésmentesen van lehetőség. Gazdaklub (5 alkalom) Kéthavonta megrendezésre kerülő esemény, amely személyes találkozóra, tapasztalatcserére és partnerség kialakítására ad teret. Javaslatok a turizmusban rejlő kapcsolatok erősítésére: A két település és környéke közös, turisztikai célpontjainak és vonzerőinek összegyűjtése és programcsomagok kialakítása, kommunikálása (prospektus, honlap) Programcsomagok kínálata: A két térséget összefogó turista útvonalak, aktív és passzív kikapcsolódásra lehetőséget adó programok, kulturális, építészeti vagy éppen gasztronómiai értékek megismerésére felfűzött programok kialakítása és bemutatása (például: lazuljon el a Szamos-partján és töltődjön fel az Avas-Országában, vagy a csengersimai templomok és az avasi skanzen látogatása) 1-1 megjelenési lehetőség a települések nagyobb rendezvényein Mind a két településen vannak a lakosság nagyrészét megmozgató rendezvények, falunapok (pl. Csengeri Almanapok vagy kirakodóvásár falunapon, Negresti környékén a Sambra Oilor Fesztivál). A rendezvények meghívott vendég-testvérvárosaként a két település főbb specialitásait képviselő vállalkozások, szolgáltatók bemutatkozhatnak egymásnak. Javasolt marketing eszközök A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítésére és harmonizálására a következő marketing elemek használatát látjuk a leghatékonyabbnak a fenti célcsoportok és a kitűzött célok elérésében: Online média Internet, közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Public Relations - Rendezvények, szakmai napok és cserelátogatások szervezése, amely a partneri kapcsolatok kialakításának egyik legfontosabb eszköze. Nyomtatott média - Szakmai kisokos megjelentetése, közös szórólapok és brossúrák Egyéb hirdetési és megjelenési lehetőségek - helyi nyomtatott és online sajtó, helyi kábeltévék. Szervezeti felépítés A projekt lebonyolítására javasolt egy Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálati iroda működtetésével. Az 1 éves időszak alatt 2 fő irányítja és szervezi a projekt főbb lépéseit, valamint 2 operatív munkatárs elvégzi a projekt egyes lépéseihez tartozó tevékenységeket. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

8 Költségek A javasolt projekt összköltsége: EUR. A végleges összeg attól függően módosulhat, hogy mely tervezett tevékenységek kerülnek konkrét megvalósításra. A megvalósítások ütemtervét és a részletes költségtervezést a csatolt mellékletek tartalmazzák. Várható eredmények, hatások A tematikus honlap és az online adatbázis felállításának és működtetésének eredményeként az interaktív felületet kihasználva legalább 50 vállalkozás lépjen be és rögzítse adatait az adatbázisba. Az online adatbázis, a szakmai napok, cserelátogatások, gazdaklubok által nyújtott lehetőségeket kihasználva az ezeken résztvevők legalább 10%-ka hozzon létre egymással partneri, kereskedelmi kapcsolatot. A turizmus támogatására javasolt tevékenységek hatására legalább 15-20%-kal emelkedjen a régió turisztikai szolgáltatásait igénybe vevők száma, az egymás térségeibe látogató turisták száma. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

9 3 Általános helyzet leírása A Csengeri Kistérség és Szatmár megye a magyar-román közös határ északi részén helyezkednek el, egymás szomszédságában. Szomszédságuk szoros köteléket alakított ki a történelem során, amelyek napjainkra egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi fejlődést támogató Európai Uniós irányelvekkel összhangban. A térségekben elvégzett helyzetfeltáró tanulmányokból elkészült szintézis egyértelműen feltárja, hogy a két szomszédos térség sok közös kulturális vonással, hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek gazdasági szempontból egyelőre még alig kihasználtak. Emellett számottevő a közöttük lévő gazdasági-, társadalmi-, szociális- és demográfiai helyzetekből adódó különbség is. A hasonlóságok és eltérések összehangolása és az ezekből adódó lehetőségek kiaknázása a gazdaság és kereskedelem területén a jelen projekt fő célja. A két térség elemzésében arra helyeztük a hangsúlyt, hogy hol vannak azok a pontok, ahol az egyes térség vagy adott esetben mindkét térség erősségei a fennálló lehetőségek kihasználására és gazdasági fejlődéssé alakítására fordíthatók, illetve hol tudják egymást támogatni vagy kiegészíteni a térségekben felmerülő gyengeségek és veszélyek kiküszöbölésében vagy csökkentésében. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Összességében levonható az a következtetés, hogy a két térség gazdasági együttműködése még nagyon sok területen kiaknázatlan, így a térségek határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi tevékenységeinek összehangolása és fejlesztése kedvező eredményeket ígér. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése: - egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása. - másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

10 A kereskedelmi terv célja, hogy a turizmus és mezőgazdaság területén működő vállalkozások tevékenységeinek összehangolására átfogó képet adjon, megfogalmazza az erre vonatkozó célokat és iránymutatást, konkrét lépéseket adjon a megvalósításhoz. 3.1 Mezőgazdaság A Mezőgazdasági szektor mind a Csengeri Kistérség, mind Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi fejlődésében nagymértékű lehetőségeket rejt magában. A mezőgazdasági tevékenység az itt élő emberek életében és ellátásában meghatározó szerepet tölt be. A szektorban való foglalkoztatottságot ugyanakkor a szezonális/alkalmi jelleggel végzett munka jellemzi, valamint az is, hogy magas a be nem jelentett foglalkoztatottak száma ezen a területen. A Csengeri Kistérségben az ágazat alacsony foglalkoztatási mutatói ellenére a mezőgazdaság szerepe kiemelt, mivel a jellemzően alacsony képzettségű lakosok számára hosszabb távon ez a legkézenfekvőbb megélhetési forrás. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. Ez tovább nehezíti azt a helyzetet, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A Csengeri Kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy. Az ipari növények közül a napraforgó, burgonya és kukorica termesztése a legelterjedtebb. Szatmár megyében a kukorica, a búza, a napraforgó, valamint a gyümölcsök közül az eper és a szőlő termesztése jelentős. Eper termesztésében első helyen áll országos szinten. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben jók az adottságok és az érdeklődés is megvan a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő, illetve mezőgazdasági alternatív tevékenységek felé. Ez a Csengeri Kistérségben a méhészetek fejlesztését és a méz értékesítését, a gyógynövények termesztését, az erdőgazdálkodásra építő vadászat kialakítását, míg Szatmár megyében az üvegházas termesztés bővítését, mintagazdaságok kialakítását jelenti. Mind a két térség közös elképzelése a biotermékek arányának növelése a termesztett növények között, a mezőgazdasági termékeket felhasználó energia előállítása felé történő nyitás, a népi hagyománnyal rendelkező, kézműves helyi specialitások kialakítása a Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

11 helyi termékeket feldolgozva. Ezen elképzelések összehangolása és összefogása a forrásokra való pályázatokban sokat ígérő lépés lehet. 3.2 Turizmus Az idegenforgalomba rejlő lehetőségek alacsony kihasználtsága jellemzi mind Szatmár megyét, mind a Csengeri Kistérséget. Ez elsősorban Szatmár megyét érinti érzékenyebben, mivel a turisztikai vonzerők gazdagabb kínálata jellemzi, míg a Csengeri Kistérségben elsősorban a természeti adottságokon (pl. Szamos és partja) alapuló turisztikai vonzerőre lehet építeni. Szatmár megye szálláshely-kínálata jónak mondható, míg a Csengeri Kistérségben a turisztikai lehetőségekhez képest igen alacsony a szállások száma. Csengerben van egy szálloda (34 férőhely) és egy panzió. Üdülőházak és magánszállás-adás nincsenek regisztrálva a kistérségben. A kistérség turisztikai lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása ennek a gyenge pontnak a mielőbbi megoldását követeli meg, hiszen nem tartható a térségben a fizetőképes kereslet, ha nincsenek meg hozzá a feltételek. A turisztikai adottságok kiaknázásának legnagyobb akadályát jelentik a kapcsolódó szolgáltatások főleg minőségi hiányosságai, valamint a térségi összefogás hiánya. Mindkét térségben, de főleg a Csengeri térségben, szükség lenne a szálláshelyek, vendéglátó-ipari kapacitások kialakítására, bővítésére és a promóciós tevékenységek támogatására. Hiányzik egy átfogó és összehangolt idegenforgalmi stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár. 3.3 Lezárt és folyamatban lévő fejlesztések A határon átnyúló együttműködések idegenforgalmi szektorra irányuló támogatásaira való pályázatoknál a két térség összefogása és együttműködése a források megszerzésének egyik legkézenfekvőbb módja lehet. Ez irányú tevékenységek elkezdődtek már mind a két térségben külön-külön és közös összefogásban is. Ezek jó alapot képeznek a területen működő vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységének összehangolására. A legfontosabb, jelen tervezésre is kiható ilyen irányú projektek a következők: - Tavak, ligetek a határmentén - A Magyar- Román határon átnyúló program keretében nagybani piac és hűtőház létrehozása a 49-es főút mellett - Barangolás a középkori templomok útvonalán Szatmár megyében és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

12 A két térségben számos olyan projekt is megvalósult, illetve most van folyamatban, amelyek kiegészítik, támogatják a turizmus és a mezőgazdasági ágazatok fellendítését. Az infrastrukturális háttér fejlesztését megcélzó, nemzeti és Európai Uniós támogatáson alapuló projektek, gondolunk itt elsősorban a közúthálózat felújítására és fejlesztésére, nagyban hozzájárulnak az idegenforgalmi ágazat fellendítéséhez. Szatmár megyében a felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakítása zajlik annak érdekében, hogy egyre inkább megfeleljenek az Európai Unió által támasztott követelményeknek, ami a gazdaság elvárásain alapuló képzések fejlesztését irányozza elő. - Az Ömböly (HU) és Szaniszló (RO) közötti határon átnyúló közlekedési kapcsolat visszaállítása - Megoldások keresése a Csengersima-Petea határátkelőhely infrastruktúrájának kiaknázására Románia schengeni csatlakozását követően Fontos megemlíteni még azokat a projekteket, amelyek az egyes régiókban nemzeti szinten zajlanak, de eredményeikkel megalapozzák a határon átnyúló projektek tervezését: - Az Ecsedi-láp rekonstrukciója közös természetvédelmi és idegenforgalmi látványosság kiépítése - Szatmárnémetiben az Aqvastar gyógyfürdő és üdülőközpont megnyitása - Negresti-Oas (Avasfelsőfalu) mellett a Luna-Ses üdülő- és rekreációs központ megnyitása - Szatmárnémeti déli elkerülő útjának felújítása, korszerűsítése - Szatmárnémeti Avasfelsőfalu (Negresti Oas) Turt települések közötti megyei út felújítása, korszerűsítése Összefoglalva a helyzetfeltárások eredményeit és a jelen helyzetet, a két térség gazdasági együttműködésének erősítését szolgáló lépések a következők: A vállalkozások számára piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása az két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva. A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül. A vállalkozások összefogásával hitelképességük javítása, ezáltal a tevékenységeik finanszírozásának könnyebbé és olcsóbbá tétele, valamint külső működő tőke bevonzása. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

13 3.4 Az Európai Unió fejlesztési forrásai A következőkben azokat a fontosabb jogszabályokat és Európai Uniós irányelveket, valamint forrásszerzési lehetőségeket mutatjuk be, amelyek a kereskedelmi tervben meghatározott célok elérésében meghatározó szerepet tölthetnek be. Az Európai Unió minden tagállam számára előírja a nemzeti vidékfejlesztési terv megalkotását az Európai Unió stratégiai iránymutatásai alapján. Magyarország esetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) tartalmazza a fejlesztések elsődleges területeit, összehangolja azokat az uniós célkitűzésekkel és más szakpolitikákkal, illetve segít a közös agrárpolitika végrehajtásában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) négy fő tengelyre épül 1 : I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása Elsősorban a humán tőke fejlesztése és a tudás támogatása, illetve a fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése sorolandó a tengely által támogatott programok körébe intézkedés Tanácsadó szolgáltatás igénybevétele Az intézkedés keretében a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára támogatás adható olyan szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételéből származó költségek viseléséhez, amelyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásával összefüggő előírások, valamint a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott üzemvezetési követelmények és a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírások megismerésére irányulnak intézkedés A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az intézkedés célja a mezőgazdasági termelés modernizációja, az alkalmazott technológiai szint korszerűsítése. Az intézkedés keretében támogatást lehet igénybe venni építési beruházások megvalósításához, hogy fejlődjön a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonysága. Másrészt, az energia-megtakarítás, a környezetvédelem és a hatékonyság növelése céljából magába foglalja az alkalmazott gépek és technológiai berendezések modernizációját, a régi gépek jobb környezeti teljesítményű gépekre való cseréjét, valamint az agrotechnikai és technológiai szint emelését célzó fejlesztéseket. Ezenkívül az intézkedés támogatja az új technológiák, valamint a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését. 1 Forrás: euvonal.hu Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

14 II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása A tengely a következő területeket, illetve fő intézkedéseket foglalja magába: Az agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási támogatás A kedvezőtlen adottságú területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése Beruházási támogatás a környezetvédelmi előírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében Az erdőtelepítés támogatása A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása A talajvédelem erősítése III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése Fő célkitűzés a vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának az ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése döntő súlyt képvisel a III. tengely intézkedéscsoportjainak keretein belül, a legjelentősebb fejlesztendő területnek minősül. Három fő területet határoz meg: A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás A helyi kapacitásépítés támogatása 312. intézkedés Mikro vállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása Új mikro vállalkozások létrehozása a vidéki térségekben, illetve működő mikro vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása és ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki turizmus formái közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása 321. intézkedés A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások IV. tengely: LEADER Program A helyi akciócsoportok által elkészített helyi vidékfejlesztési stratégia végrehajtása. A LEADER program a helyi szereplők együttműködését, és tapasztalatcseréjét segíti elő. A IV. Intézkedéscsoport célterületei a következők: Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

15 1. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása; 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések; 3. Helyi akciócsoportok működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap, Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a fejlettebb és az átmeneti régiókban a nemzeti szinten hozzáférhető forrásainak legalább 80%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükségleteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül választhatnak. Ugyanakkor ezekben a régiókban is legalább az ERFA forrásainak 50%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. Az Európai területi együttműködés a kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez is. A javaslat előirányozza az egyes feladatcsoportokhoz elérhető pénzügyi forrásokat, és meghatározza a tagállamoknak való kiosztás feltételeit. A tervezett felosztás a következő: 73,24% határokon átnyúló együttműködésre; 20,78% transznacionális együttműködésre; és 5,98% interregionális együttműködésre. Az Európai Unió fejlesztési stratégiáiban a turizmus nem jelenik meg különálló fejlesztési területként, viszont számos ponton keresztül kapcsolódik a különböző területekhez és intézményrendszerekhez. A turizmus 2010-ben, a lisszaboni szerződés keretében, ún. harmadik szintű kompetenciaként került be jogilag az EU Bizottság hatáskörébe, olyan tevékenységként, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. Általános célként a tagországok vonzóbbá tételét fogalmazták meg, mind az Európai Unió, mind a harmadik országok számára, az alábbi fejlesztési irányok mentén 2 : 1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2 Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

16 2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások). Magyarországon a turizmus fejlesztésére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül különítettek el forrásokat, a Regionális Operatív Programok részeként. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel 3 : Az innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében. A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést. A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé. A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé. 3 Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

17 4 Marketing terv Jelen kereskedelmi terv a Csengeri Kistérség és Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazaton belüli erősítésére és harmonizálására kínál megoldási javaslatokat. A marketing tervezés részeként áttekintjük ennek a két iparágnak a jelenlegi helyzetét elsősorban az Európai Unió által megadott irányvonalakat feltérképezve, ezt követően elemezzük a két térség és a versenytársainak tekinthető környezet kínálatát ezekben az iparágakban, majd meghatározzuk a marketing elemeket, amelyek a célok elérését eredményezik. 4.1 Iparági környezet - Mezőgazdaság Az Európai Unió agrárpolitikája Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 14 millió gazda termel. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt az összes munkahely 7 %-át és az európai GDP 6 %-át adja 4. Az EU egyik alapirányvonala a fenntarthatóság szemmel tartása minden fejlesztési területen. A fenntarthatóság a mezőgazdaság területén úgy valósítható meg, hogy a termelés korszerűsítésével a lakosság élelmiszerszükségletének egyre jobb színvonalon történő ellátása összekapcsolódik a környezet megóvásával, a termelés okozta károk helyreállításával. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2050-ig tartó időszakban a következő főbb kihívásoknak való megfelelést állítja célul: - az élelmiszertermelésnek globális szinten meg kell duplázódnia, hogy elegendő élelem álljon rendelkezésre a Föld népességének - a természeti erőforrások és az éghajlatváltozás fenntartható kezelése - az európai vidékről való gondoskodás és a vidéki gazdaság vitalitásának megőrzése Egyre nagyobb hangsúlyt kap a természeti erőforrásokat körültekintően használó, a környezetvédelmet is előtérbe helyező mezőgazdasági termelés. Mára már a mezőgazdaságban az egyik meghatározó irányvonal a fenntarthatóság. Vagyis a mezőgazdasági termelésnek, miközben a termelés korszerűsítése és versenyképes termékek előállítása a fő célja, biztosítania kell a fenntartható fejlődés lehetőségét. A fenntarthatóság másik megnyilvánulása a mezőgazdaság olyan módon történő fejlesztése, hogy biztosítsa a vidéken élő népesség megtartását, munkahelyek teremtésével a falusi lakosság megélhetését, életminőségének javítását segítve, s egyben ezzel biztosítva a természettel való együttélés harmonizálását, illetve a vidéki kulturális örökség védelmét. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal gazdák részvételének erősítésére a mezőgazdasági ágazatban, valamint a nehéz gazdasági helyzetben vagy hátrányosabb természeti adottsággal 4 Forrás: A közös agrárpolitika Partnerség Európa és a gazdálkodók között, Európai Bizottság kiadványa Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

18 rendelkező vidékek mezőgazdasági termelőinek a megsegítésére. Támogatják továbbá a helyi vagy regionális termékek fogyasztását, miközben fogyasztói oldalon egyre nő a kereslet a hagyományosan előállított specialitások iránt. Ez maga után vonja a kereslet-kínálat átalakulását is a helyi piacokon, vagyis egyre többen értékesítik termesztett zöldségeiketnövényeiket a helyi termelői piacokon. A helyi érték hozzáadását növeli, hogy egyre nagyobb arányban dolgozzák fel a termelők a maguk által megtermelt javakat, vagy helyi szinten létrehozott feldolgozó egységeket alakítanak ki. A mezőgazdasági termelés és a falusi turizmus összefonódása egy új irány, amely a vidéki gazdaság diverzifikációját erősíti és ezáltal egy magasabb életszínvonalat tesz lehetővé. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának fő irányvonalai: a gazdasági épületek és a gépállomány modernizálása, korszerű technológiák alkalmazása, környezetbarát gazdálkodási módszereket alkalmazzanak, megfeleljenek a közegészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak, gazdálkodásukkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, régiójuk ételkülönlegességeit állítsák elő és forgalmazzák, jobban hasznosítsák az erdőket és az erdős területeket, valamint hogy új felhasználási módot találjanak a termékeiknek például a kozmetikai és gyógyászati ágazatokban vagy az iparművészetben. Ökológiai gazdálkodás A jövő mezőgazdasági tendenciája az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körben való alkalmazása, bevezetése. Az ökológiai gazdálkodás arra az alapelvre épül, hogy az élelmiszereket a természetes körfolyamatok tiszteletben tartásával állítják elő. Hogy ezt a célkitűzés megvalósuljon, az ökológiai gazdálkodás olyan alapelveken nyugszik, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt hatását a termelésnek, miközben biztosítják a mezőgazdasági rendszerek lehető legtermészetesebb működését. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően, az ökológiai mezőgazdasági ágazat egyre nagyobb teret kap a tagállamok többségében. Ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre erőteljesebb a fogyasztó kereslet is az ökológiai termelésben előállított termékek iránt. A biotermékek előállítása már a termesztés során elkezdődik, de ugyanolyan fontos a feldolgozás és az értékesítés folyamán figyelembe venni az ökológiai előírásokat, szabványokat. A mezőgazdaságot érintő másik változás, amely jelenleg is folyamatosan zajlik, az iparági koncentráció általános tendencia a fejlett világban. Ugyanakkor ennek mértéke, üteme és hatása tekintetében jelentős különbségek alakultak ki az egyes gazdasági szektorok között, ez pedig felszínre hozta és megerősítette a konfliktusokat a nagyobb és kisebb méretű gazdasági Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

19 egységek közötti kapcsolatban. Különösen igaz ez a zöldség-gyümölcstermelés és az élelmiszer-kiskereskedelem kapcsolatára, mert miközben az élelmiszer-kiskereskedelemben jelentős koncentrációs folyamat zajlott le, a zöldség-gyümölcstermelésben továbbra is domináns szerepük van a kis- és közepes méretű gazdasági egységeknek, illetve kisárutermelőknek Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése Az Európai Unió által kibocsátott előzetes adatok szerint 2012-ben az EU tagállamainak mezőgazdasági termelése megközelítette a 406 milliárd Eurót. Az elmúlt 10 éves időszakot tekintve megállapítható, hogy a tagállamok közül mind Magyarország, mind Románia mezőgazdasági kibocsátása növekvő tendenciát mutat. A mezőgazdasági kibocsátás alakulása (alapáron 5, ), millió EUR Ország Magyarország Románia Forrás: A magyar Központi Statisztikai Hivatal, Eurostat adatbázis A mezőgazdasági termelés kibocsátása Magyarországon 24%-kal, míg Romániában 44%-kal magasabb 2012-ben a 10 évvel korábbi termeléshez képest. A rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági termelés Magyarországon 2012-ben a vártnál valamelyest jobban alakult, és a bruttó hazai termék termeléséhez 3,2%-os aránnyal járult hozzá. A tagállamok között Magyarországnak és Romániának is az EU átlaga feletti a növénytermesztés értéke, sőt Románia szinte a legmagasabb kibocsátott értéket tudhatja a magáénak a növénytermesztés terén. A román mezőgazdasági termelést elemezve látható, hogy a romániai mezőgazdasági termelés több mint 16%-os növekedést könyvelt el 2011-ben 2008-as évhez viszonyítva. Ezen belül is a legnagyobb növekedést a növénytermesztés képviseli, ami 2011-ben az összes mezőgazdasági termelés 71%-kát adta. 5 Az alapár a termelő által kapott ár, a termékadók levonása után, amely tartalmazza a termékszubvenciók összegét is. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

20 A román mezőgazdasági termelés alakulása ágazatonként (millió EUR 6 ) Mezőgazdasági ágazat Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági szolgáltatások Összesen Forrás: Román Statisztikai Hivatal, Románia számokban A két ország és benne a két térség adatai alapján megállapítható, hogy a növénytermesztés az egyik sokat ígérő potenciális terület, ahol a határon átnyúló együttműködések erősítése további előnyöket ígér. 4.2 SWOT - elemzés Mezőgazdaság Szatmár megye és a Csengeri kistérség mezőgazdasági ágazatának kockázatelemzését az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Erősségek A magyar nyelv használata nem okoz problémát a romániai oldalon Barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok mindkét térségben Mezőgazdasági hagyomány és tapasztalat Gyengeségek Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítési csatornáinak hiánya Mezőgazdaság versenyképessége alacsony, elaprózott birtokszerkezet, korszerűtlen technikai felszereltség Magas a magánkézben lévő, jelenleg nem művelt, de potenciálisan jól művelhető termőföldek aránya Szatmár megye vezető szerepe az epertermelésben Nyitottság és érdeklődés az alternatív mezőgazdasági termelés (méhészet, gyógynövénytermesztés, biotermékek, Magas az elvándorlási ráta a fiatalabb és magasabban képzett népesség körében A térségek mezőgazdasági keresletekínálata nincs összehangolva Hiányzik a termelők közötti összefogás, 6 Az alkalmazott átváltási árfolyam: 1 EUR=4,35 RON Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,