Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben"

Átírás

1 Két ország, egy cél, közös siker! Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben KERESKEDELMI TERV Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS ÖSSZEFOGLALÓ ÁLTALÁNOS HELYZET LEÍRÁSA MEZŐGAZDASÁG TURIZMUS LEZÁRT ÉS FOLYAMATBAN LÉVŐ FEJLESZTÉSEK AZ EURÓPAI UNIÓ FEJLESZTÉSI FORRÁSAI MARKETING TERV IPARÁGI KÖRNYEZET - MEZŐGAZDASÁG Az Európai Unió agrárpolitikája Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése SWOT - ELEMZÉS MEZŐGAZDASÁG IPARÁGI KÖRNYEZET - TURIZMUS Idegenforgalom az EU-ban Magyarország és Románia turizmusa SWOT - ELEMZÉS TURIZMUS VERSENYTÁRS-ELEMZÉS MEGLÉVŐ POTENCIÁLOK A KÉT TÉRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSÉHEZ JAVASOLT MARKETING TEVÉKENYSÉGEK Célcsoportok Javasolt marketing csatornák Javasolt marketing tevékenységek OPERATÍV TERV SZERVEZETI FELÉPÍTÉS PÉNZÜGYI TERV Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

3 1 BEVEZETÉS A kereskedelmi terv a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program pályázati felhívás keretében beadott pályázati anyag része. A projekt elnevezése: Azonosítószám: Projektgazda: Projekt tagok: Határon átnyúló gazdasági, kereskedelmi együttműködések erősítése és harmonizálása a szatmári térségben HURO/1001/222/2.1.2 Szatmár Vidék Fejlesztése Nonprofit Kft Ura, Tisza tanya Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország 1, Negresti Oas város Önkormányzata Negresti-Oas, Victoriei u Szatmár megye, Románia 2, Csengersima Község Önkormányzata 4743 Csengersima, Kossuth u. 62. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Magyarország A kereskedelmi terv a projekt során elkészített közös helyzetfeltáró tanulmányban, szintézisben meghatározott javaslatok részletes kidolgozása. 2 Összefoglaló A projekt során korábban elkészített közös helyzetfeltárás eredményei alapján javaslatokat dolgoztunk ki, amelyeket a helyzetfeltáró tanulmányok szintézisében foglaltunk össze. A kereskedelmi terv a szintézisében meghatározott javaslatokat mutatja be részletesen kidolgozva. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése: Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

4 - egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása. - másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. A helyzetet tovább nehezíti, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A turizmusban ugyancsak hiányzik egy átfogó és összehangolt stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár. A projekt céljai mind a két térségben közösek: A vállalkozások számára működési piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása a két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva. A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül A vállalkozások összefogásával hitelképességük javítása, ezáltal a tevékenységeik finanszírozásának könnyebbé és olcsóbbá tétele, valamint külső működő tőke bevonzása. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

5 Az együttműködés helyenként már létező formái megtalálhatók, de ezek az elenyészőek. Inkább jellemző, hogy megvannak a gazdasági potenciálok termékek, szolgáltatások, vállalkozások de nincs egy közös platform, egy közös hálózat, amely a piaci verseny ésszerű méreteinek fenntartása mellett, az adott gazdasági területen működők tevékenységét összehangolná és menedzselné, hogy ennek eredményeként egy erőteljesebb piaci megjelenést tegyen lehetővé mind a helyi, mind a térségeken kívüli kereslet irányába. A hatékony együttműködés egyik fő alappillére az információ. Alapvető lenne, hogy a vállalkozások, gazdasági társaságok számára elérhető legyen egy olyan információs adatbázis, amely a helyi gazdasági élet főbb szereplőit és azok tevékenységi köreit mutatja be: információ a helyi vállalkozásokról, szolgáltatásokról, termékekről. Az adatbázis tartalmazza azt, hogy melyik vállalkozás mivel van jelen a piacon, illetve másik oldalról: a tevékenységének rentábilisabbá tételéhez milyen helyi kínálat, termék, szolgáltatás járulna hozzá. A rentabilitást éppen az jelentené, hogy a helyben beszerezhető termékeket vagy szolgáltatásokat veszik igénybe egymástól, jelentősen csökkentve így a szállítási költségeket. Nem utolsó sorban ugyancsak a költséghatékonyságot növelné a barter lehetőségek kidolgozása helyi szinten, amely a vállalkozásoknak egyrészt a költségeik csökkentésében, míg tágabb szempontból nézve, a vállalkozások fellendülésén keresztül a foglalkoztatottság növekedésében jelentkezne. A helyzetfeltáró tanulmányok elkészítése során megkérdezett vállalkozások körében nagyfokú érdeklődés és nyitottság volt tapasztalható a térségek közötti együttműködések irányába, így várhatóan a közös platformok és a kapcsolatépítésnek teret adó rendezvények, események kedvező fogadtatásra találnak majd. Célcsoportok A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését célzó tervezéskor figyelembe vett célcsoportok: Elsődleges célcsoport: Másodlagos célcsoport: a térségek mezőgazdaságában és turizmusában, vagy ezekhez kapcsolódó szolgáltatási ágakban aktívan tevékenykedő gazdasági társaságok, vállalkozások, gazdálkodók és vállalkozók az ágazatok potenciális befektetői az ágazatokban működő vállalkozások tevékenységeinek potenciális fogyasztói Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

6 Javasolt tevékenységek, eszközök Az előzőekben részletezett célok megvalósításának eszközeit és az együttműködés erősítésére, harmonizálására javasolt tevékenységeket a következőkben foglaljuk össze. Az operatív terv részeként a Csenger és a Negresti-Oas mint testvérvárosok közötti kapcsolatok erősítésére koncentrálunk a javasolt konkrét együttműködési tevékenységek bemutatásakor. Javaslatok a mezőgazdaságban rejlő kapcsolatok erősítésére: Közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Azon túl, hogy tartalmazza a két térségre vonatkozó aktuális mezőgazdasági információkat, lényeges eleme a vállalkozói adatbázis kialakítása és működtetése, amely a kereskedelmi kapcsolatok kialakításának egy gyors, hatékony és egyszerű módja. A vállalkozói adatbázis egy élő, interaktív és folyamatosan aktualizálható adatbázis, amelyben lehetősége van a tagoknak, hogy megosszák egymás között a tapasztalataikat, valamint a konkrét termék/szolgáltatás igényeiket-kínálatukat. Szakmai napok szervezése mezőgazdasági vállalkozók részére A szakmai napok egy-egy kiválasztott téma szerint rendezve, 4 alkalommal kerülnének megrendezésre a témában érdekelt vállalkozók részvételével. Az előadásokat a témában szakértő 1-2 meghívott előadó tartja meg. A rendezvények keretében ugyanakkor arra is lehetőség van, hogy közvetlen beszélgetéseken, gyakorlatias témakörökben cseréljenek véleményt a résztvevők, valamint partneri, üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki. Lehetőség van a szakmai napok, rendezvények és az előző pontban bemutatott közös honlap és online adatbázis összekapcsolására, így ezek egymást kiegészítve, erősítve fejthetik ki a hatásukat. Szakmai cserelátogatások szervezése (2 alkalomx20fő) A szakmai látogatások arra adnak lehetőséget, hogy a két település mezőgazdaságban érdekelt vállalkozói a gyakorlatban is betekintést nyerjenek egymás gazdálkodási kultúrájába egy egy helyi példán keresztül. A látogatások alkalmával egy, az adott település gazdálkodására jellemző sikeres vállalkozást, gazdaságot ismerhetnek meg a résztvevők, miközben kicserélhetik és megoszthatják saját tapasztalataikat egymás között. Szakmai kisokos, avagy mezőgazdasági arany oldalak megjelentetése Egy olyan nyomtatott kiadvány megjelentetése, amely a mezőgazdaságban működő és az ahhoz kapcsolódó vállalkozások adatait és az általuk kínált termékeket, szolgáltatásokat tartalmazzák. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

7 A kiadványban az érdekelt vállalkozások, vállalkozók megjelenésére térítésmentesen van lehetőség. Gazdaklub (5 alkalom) Kéthavonta megrendezésre kerülő esemény, amely személyes találkozóra, tapasztalatcserére és partnerség kialakítására ad teret. Javaslatok a turizmusban rejlő kapcsolatok erősítésére: A két település és környéke közös, turisztikai célpontjainak és vonzerőinek összegyűjtése és programcsomagok kialakítása, kommunikálása (prospektus, honlap) Programcsomagok kínálata: A két térséget összefogó turista útvonalak, aktív és passzív kikapcsolódásra lehetőséget adó programok, kulturális, építészeti vagy éppen gasztronómiai értékek megismerésére felfűzött programok kialakítása és bemutatása (például: lazuljon el a Szamos-partján és töltődjön fel az Avas-Országában, vagy a csengersimai templomok és az avasi skanzen látogatása) 1-1 megjelenési lehetőség a települések nagyobb rendezvényein Mind a két településen vannak a lakosság nagyrészét megmozgató rendezvények, falunapok (pl. Csengeri Almanapok vagy kirakodóvásár falunapon, Negresti környékén a Sambra Oilor Fesztivál). A rendezvények meghívott vendég-testvérvárosaként a két település főbb specialitásait képviselő vállalkozások, szolgáltatók bemutatkozhatnak egymásnak. Javasolt marketing eszközök A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok erősítésére és harmonizálására a következő marketing elemek használatát látjuk a leghatékonyabbnak a fenti célcsoportok és a kitűzött célok elérésében: Online média Internet, közös tematikus honlap és online adatbázis létrehozása Public Relations - Rendezvények, szakmai napok és cserelátogatások szervezése, amely a partneri kapcsolatok kialakításának egyik legfontosabb eszköze. Nyomtatott média - Szakmai kisokos megjelentetése, közös szórólapok és brossúrák Egyéb hirdetési és megjelenési lehetőségek - helyi nyomtatott és online sajtó, helyi kábeltévék. Szervezeti felépítés A projekt lebonyolítására javasolt egy Projekt Koordinációs Központ felállítása, mindkét településen ügyfélszolgálati iroda működtetésével. Az 1 éves időszak alatt 2 fő irányítja és szervezi a projekt főbb lépéseit, valamint 2 operatív munkatárs elvégzi a projekt egyes lépéseihez tartozó tevékenységeket. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

8 Költségek A javasolt projekt összköltsége: EUR. A végleges összeg attól függően módosulhat, hogy mely tervezett tevékenységek kerülnek konkrét megvalósításra. A megvalósítások ütemtervét és a részletes költségtervezést a csatolt mellékletek tartalmazzák. Várható eredmények, hatások A tematikus honlap és az online adatbázis felállításának és működtetésének eredményeként az interaktív felületet kihasználva legalább 50 vállalkozás lépjen be és rögzítse adatait az adatbázisba. Az online adatbázis, a szakmai napok, cserelátogatások, gazdaklubok által nyújtott lehetőségeket kihasználva az ezeken résztvevők legalább 10%-ka hozzon létre egymással partneri, kereskedelmi kapcsolatot. A turizmus támogatására javasolt tevékenységek hatására legalább 15-20%-kal emelkedjen a régió turisztikai szolgáltatásait igénybe vevők száma, az egymás térségeibe látogató turisták száma. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

9 3 Általános helyzet leírása A Csengeri Kistérség és Szatmár megye a magyar-román közös határ északi részén helyezkednek el, egymás szomszédságában. Szomszédságuk szoros köteléket alakított ki a történelem során, amelyek napjainkra egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi fejlődést támogató Európai Uniós irányelvekkel összhangban. A térségekben elvégzett helyzetfeltáró tanulmányokból elkészült szintézis egyértelműen feltárja, hogy a két szomszédos térség sok közös kulturális vonással, hasonló természeti adottságokkal rendelkezik, amelyek gazdasági szempontból egyelőre még alig kihasználtak. Emellett számottevő a közöttük lévő gazdasági-, társadalmi-, szociális- és demográfiai helyzetekből adódó különbség is. A hasonlóságok és eltérések összehangolása és az ezekből adódó lehetőségek kiaknázása a gazdaság és kereskedelem területén a jelen projekt fő célja. A két térség elemzésében arra helyeztük a hangsúlyt, hogy hol vannak azok a pontok, ahol az egyes térség vagy adott esetben mindkét térség erősségei a fennálló lehetőségek kihasználására és gazdasági fejlődéssé alakítására fordíthatók, illetve hol tudják egymást támogatni vagy kiegészíteni a térségekben felmerülő gyengeségek és veszélyek kiküszöbölésében vagy csökkentésében. A szintézisben elvégzett elemzés eredményeként megállapítható, hogy a két térség legtöbb közös pontja és erőssége a turizmusban és a mezőgazdasági ágazatban található, ugyanakkor ezen a két területen van számos olyan hiányosság, gyengeség is, amelyek ledolgozása a térségekben működő vállalkozások és gazdasági erők egyre szorosabb együttműködésével elkezdődhet. Ugyanakkor az anyagi-, szellemi- és humán erőforrások koncentrálása erre a két területre tovább növeli a projekt hatékonyságát a célok elérése érdekében. Összességében levonható az a következtetés, hogy a két térség gazdasági együttműködése még nagyon sok területen kiaknázatlan, így a térségek határon átnyúló közös gazdasági és kereskedelmi tevékenységeinek összehangolása és fejlesztése kedvező eredményeket ígér. Két szempontból közelíthető meg ennek stratégiai tervezése: - egyrészt azokat a gazdasági és kereskedelmi területeket, termékeket és/vagy szolgáltatásokat javasolt feltérképezni, amelyek a két térség egymás közötti piacait lefedik, vagyis az egymás közötti kereslet-kínálat helyi megoldása. - másrészt ki kell dolgozni és mind a két országban pozícionálni kell a térségekre együttesen jellemző helyi sajátosságokat, terméket vagy szolgáltatást, így kialakítva a helyi specifikus együttes kínálatot. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

10 A kereskedelmi terv célja, hogy a turizmus és mezőgazdaság területén működő vállalkozások tevékenységeinek összehangolására átfogó képet adjon, megfogalmazza az erre vonatkozó célokat és iránymutatást, konkrét lépéseket adjon a megvalósításhoz. 3.1 Mezőgazdaság A Mezőgazdasági szektor mind a Csengeri Kistérség, mind Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi fejlődésében nagymértékű lehetőségeket rejt magában. A mezőgazdasági tevékenység az itt élő emberek életében és ellátásában meghatározó szerepet tölt be. A szektorban való foglalkoztatottságot ugyanakkor a szezonális/alkalmi jelleggel végzett munka jellemzi, valamint az is, hogy magas a be nem jelentett foglalkoztatottak száma ezen a területen. A Csengeri Kistérségben az ágazat alacsony foglalkoztatási mutatói ellenére a mezőgazdaság szerepe kiemelt, mivel a jellemzően alacsony képzettségű lakosok számára hosszabb távon ez a legkézenfekvőbb megélhetési forrás. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben a vállalkozások beindulásának egyik legnagyobb akadálya a tőkehiány, valamint az összefogásban és az együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználásának hiánya az egyes ágazatokban. A mezőgazdaságban meglévő termelésre nincs megfelelő mennyiségű és színvonalú feldolgozói háttér kiépítve, így a termelők ki vannak szolgáltatva a felvásárlóknak. Ez tovább nehezíti azt a helyzetet, hogy elavult gépekkel, eszközökkel, és mára már korszerűtlen technológiát használva dolgoznak. Bár vannak erre irányuló kezdeményezések és elmozdulások, de jelenleg még hiányzik a szövetkezetekbe, társulásokba való tömörülés, ami megkönnyítené a közös érdekek minél hatékonyabb érvényesítését. Az értékesítési csatornák bővítése szintén sikeresebb lenne egy átfogó, átgondolt és összehangolt tervezés alapján. Ugyanakkor nincsenek kihasználva a térségek helyi keresletei, amely első lépésben azt kívánná, hogy feltérképezzék mind Szatmár megyében, mind a Csengeri régióban a meglévő kínálatot és keresletet és ezeket egymással összehangolják. A Csengeri Kistérségben termelt jellegzetes gyümölcsök az alma és a meggy. Az ipari növények közül a napraforgó, burgonya és kukorica termesztése a legelterjedtebb. Szatmár megyében a kukorica, a búza, a napraforgó, valamint a gyümölcsök közül az eper és a szőlő termesztése jelentős. Eper termesztésében első helyen áll országos szinten. Mind Szatmár megyében, mind a Csengeri Kistérségben jók az adottságok és az érdeklődés is megvan a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő, illetve mezőgazdasági alternatív tevékenységek felé. Ez a Csengeri Kistérségben a méhészetek fejlesztését és a méz értékesítését, a gyógynövények termesztését, az erdőgazdálkodásra építő vadászat kialakítását, míg Szatmár megyében az üvegházas termesztés bővítését, mintagazdaságok kialakítását jelenti. Mind a két térség közös elképzelése a biotermékek arányának növelése a termesztett növények között, a mezőgazdasági termékeket felhasználó energia előállítása felé történő nyitás, a népi hagyománnyal rendelkező, kézműves helyi specialitások kialakítása a Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

11 helyi termékeket feldolgozva. Ezen elképzelések összehangolása és összefogása a forrásokra való pályázatokban sokat ígérő lépés lehet. 3.2 Turizmus Az idegenforgalomba rejlő lehetőségek alacsony kihasználtsága jellemzi mind Szatmár megyét, mind a Csengeri Kistérséget. Ez elsősorban Szatmár megyét érinti érzékenyebben, mivel a turisztikai vonzerők gazdagabb kínálata jellemzi, míg a Csengeri Kistérségben elsősorban a természeti adottságokon (pl. Szamos és partja) alapuló turisztikai vonzerőre lehet építeni. Szatmár megye szálláshely-kínálata jónak mondható, míg a Csengeri Kistérségben a turisztikai lehetőségekhez képest igen alacsony a szállások száma. Csengerben van egy szálloda (34 férőhely) és egy panzió. Üdülőházak és magánszállás-adás nincsenek regisztrálva a kistérségben. A kistérség turisztikai lehetőségeinek minél eredményesebb kiaknázása ennek a gyenge pontnak a mielőbbi megoldását követeli meg, hiszen nem tartható a térségben a fizetőképes kereslet, ha nincsenek meg hozzá a feltételek. A turisztikai adottságok kiaknázásának legnagyobb akadályát jelentik a kapcsolódó szolgáltatások főleg minőségi hiányosságai, valamint a térségi összefogás hiánya. Mindkét térségben, de főleg a Csengeri térségben, szükség lenne a szálláshelyek, vendéglátó-ipari kapacitások kialakítására, bővítésére és a promóciós tevékenységek támogatására. Hiányzik egy átfogó és összehangolt idegenforgalmi stratégiaalkotás, amely térségi szinten megfogalmazná és irányítaná a szükséges tevékenységeket. Nincs a térségek közös helyi specifikumait megfogalmazó és azokat a külső piacok felé pozicionáló marketing stratégia. Szatmár megye idegenforgalmi szolgáltatásai, szálláshelykínálata jóval magasabb szintű a Csengeri Kistérségben rendelkezésre állónál, de mind a két térségben további fejlesztésre szorulnak, illetve a csengeri részen nagyon sok szolgáltatás még kialakításra vár. 3.3 Lezárt és folyamatban lévő fejlesztések A határon átnyúló együttműködések idegenforgalmi szektorra irányuló támogatásaira való pályázatoknál a két térség összefogása és együttműködése a források megszerzésének egyik legkézenfekvőbb módja lehet. Ez irányú tevékenységek elkezdődtek már mind a két térségben külön-külön és közös összefogásban is. Ezek jó alapot képeznek a területen működő vállalkozások gazdasági és kereskedelmi tevékenységének összehangolására. A legfontosabb, jelen tervezésre is kiható ilyen irányú projektek a következők: - Tavak, ligetek a határmentén - A Magyar- Román határon átnyúló program keretében nagybani piac és hűtőház létrehozása a 49-es főút mellett - Barangolás a középkori templomok útvonalán Szatmár megyében és Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

12 A két térségben számos olyan projekt is megvalósult, illetve most van folyamatban, amelyek kiegészítik, támogatják a turizmus és a mezőgazdasági ágazatok fellendítését. Az infrastrukturális háttér fejlesztését megcélzó, nemzeti és Európai Uniós támogatáson alapuló projektek, gondolunk itt elsősorban a közúthálózat felújítására és fejlesztésére, nagyban hozzájárulnak az idegenforgalmi ágazat fellendítéséhez. Szatmár megyében a felnőtt- és szakképzési rendszerek átalakítása zajlik annak érdekében, hogy egyre inkább megfeleljenek az Európai Unió által támasztott követelményeknek, ami a gazdaság elvárásain alapuló képzések fejlesztését irányozza elő. - Az Ömböly (HU) és Szaniszló (RO) közötti határon átnyúló közlekedési kapcsolat visszaállítása - Megoldások keresése a Csengersima-Petea határátkelőhely infrastruktúrájának kiaknázására Románia schengeni csatlakozását követően Fontos megemlíteni még azokat a projekteket, amelyek az egyes régiókban nemzeti szinten zajlanak, de eredményeikkel megalapozzák a határon átnyúló projektek tervezését: - Az Ecsedi-láp rekonstrukciója közös természetvédelmi és idegenforgalmi látványosság kiépítése - Szatmárnémetiben az Aqvastar gyógyfürdő és üdülőközpont megnyitása - Negresti-Oas (Avasfelsőfalu) mellett a Luna-Ses üdülő- és rekreációs központ megnyitása - Szatmárnémeti déli elkerülő útjának felújítása, korszerűsítése - Szatmárnémeti Avasfelsőfalu (Negresti Oas) Turt települések közötti megyei út felújítása, korszerűsítése Összefoglalva a helyzetfeltárások eredményeit és a jelen helyzetet, a két térség gazdasági együttműködésének erősítését szolgáló lépések a következők: A vállalkozások számára piacok megteremtése, elsősorban a helyi, egymás közötti keresletek, fogyasztói igények felfedezésére és kielégítésére alapozva, másrészt a térségeken kívüli piacokra közös kínálat kialakítása az két térség vállalkozásainak az együttműködésére alapozva. A munkanélküliség csökkentése a vállalkozások fellendítésén keresztül. A vállalkozások összefogásával hitelképességük javítása, ezáltal a tevékenységeik finanszírozásának könnyebbé és olcsóbbá tétele, valamint külső működő tőke bevonzása. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

13 3.4 Az Európai Unió fejlesztési forrásai A következőkben azokat a fontosabb jogszabályokat és Európai Uniós irányelveket, valamint forrásszerzési lehetőségeket mutatjuk be, amelyek a kereskedelmi tervben meghatározott célok elérésében meghatározó szerepet tölthetnek be. Az Európai Unió minden tagállam számára előírja a nemzeti vidékfejlesztési terv megalkotását az Európai Unió stratégiai iránymutatásai alapján. Magyarország esetében az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) tartalmazza a fejlesztések elsődleges területeit, összehangolja azokat az uniós célkitűzésekkel és más szakpolitikákkal, illetve segít a közös agrárpolitika végrehajtásában. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv ( ) négy fő tengelyre épül 1 : I. tengely: A mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása Elsősorban a humán tőke fejlesztése és a tudás támogatása, illetve a fizikai erőforrások szerkezetváltását és fejlesztését célzó intézkedések és az innováció elősegítése sorolandó a tengely által támogatott programok körébe intézkedés Tanácsadó szolgáltatás igénybevétele Az intézkedés keretében a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára támogatás adható olyan szaktanácsadói szolgáltatások igénybevételéből származó költségek viseléséhez, amelyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásával összefüggő előírások, valamint a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott üzemvezetési követelmények és a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi előírások megismerésére irányulnak intézkedés A mezőgazdasági üzemek korszerűsítése Az intézkedés célja a mezőgazdasági termelés modernizációja, az alkalmazott technológiai szint korszerűsítése. Az intézkedés keretében támogatást lehet igénybe venni építési beruházások megvalósításához, hogy fejlődjön a mezőgazdasági alaptevékenység hatékonysága. Másrészt, az energia-megtakarítás, a környezetvédelem és a hatékonyság növelése céljából magába foglalja az alkalmazott gépek és technológiai berendezések modernizációját, a régi gépek jobb környezeti teljesítményű gépekre való cseréjét, valamint az agrotechnikai és technológiai szint emelését célzó fejlesztéseket. Ezenkívül az intézkedés támogatja az új technológiák, valamint a termelést és az értékesítést elősegítő információs rendszerek bevezetését. 1 Forrás: euvonal.hu Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

14 II. tengely: A környezet és a vidék állapotának javítása A tengely a következő területeket, illetve fő intézkedéseket foglalja magába: Az agrár-környezetgazdálkodási és erdő-környezetgazdálkodási támogatás A kedvezőtlen adottságú területek és a hagyományos mezőgazdasági táj megőrzése Beruházási támogatás a környezetvédelmi előírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében Az erdőtelepítés támogatása A jó minőségű víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása A talajvédelem erősítése III. tengely: Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése Fő célkitűzés a vidéki területeken az életminőség javítása és a gazdasági tevékenységek diverzifikálásának az ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése döntő súlyt képvisel a III. tengely intézkedéscsoportjainak keretein belül, a legjelentősebb fejlesztendő területnek minősül. Három fő területet határoz meg: A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus természeti és kulturális örökségre épülő támogatása Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás A helyi kapacitásépítés támogatása 312. intézkedés Mikro vállalkozások létrehozásának és működtetésének támogatása Új mikro vállalkozások létrehozása a vidéki térségekben, illetve működő mikro vállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása és ezáltal a vállalkozói aktivitás, a versenyképesség ösztönzése, új munkahelyek létrehozása, valamint a gazdasági szerkezet fejlesztése intézkedés Turisztikai tevékenységek ösztönzése A vidéki turizmus formái közül a fenntartható falusi, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása 321. intézkedés A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások IV. tengely: LEADER Program A helyi akciócsoportok által elkészített helyi vidékfejlesztési stratégia végrehajtása. A LEADER program a helyi szereplők együttműködését, és tapasztalatcseréjét segíti elő. A IV. Intézkedéscsoport célterületei a következők: Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

15 1. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása; 2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések; 3. Helyi akciócsoportok működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése ERFA Európai Regionális Fejlesztési Alap, Az Európai Regionális Fejlesztési Alap keretében a fejlettebb és az átmeneti régiókban a nemzeti szinten hozzáférhető forrásainak legalább 80%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. A kevésbé fejlett régiók szélesebb körű fejlesztési szükségleteiknek megfelelően több beruházási prioritás közül választhatnak. Ugyanakkor ezekben a régiókban is legalább az ERFA forrásainak 50%-át kell energiahatékonyságra és megújuló energiaforrásokra, valamint innovációra és a KKV-k támogatására fordítani. Az Európai területi együttműködés a kohéziós politika egyik célterülete, amely keretet biztosít a különböző tagállamok nemzeti, regionális és helyi szintű szereplői közötti tapasztalatcseréhez, valamint a közös problémák megoldását célzó közös cselekvéshez is. A javaslat előirányozza az egyes feladatcsoportokhoz elérhető pénzügyi forrásokat, és meghatározza a tagállamoknak való kiosztás feltételeit. A tervezett felosztás a következő: 73,24% határokon átnyúló együttműködésre; 20,78% transznacionális együttműködésre; és 5,98% interregionális együttműködésre. Az Európai Unió fejlesztési stratégiáiban a turizmus nem jelenik meg különálló fejlesztési területként, viszont számos ponton keresztül kapcsolódik a különböző területekhez és intézményrendszerekhez. A turizmus 2010-ben, a lisszaboni szerződés keretében, ún. harmadik szintű kompetenciaként került be jogilag az EU Bizottság hatáskörébe, olyan tevékenységként, amelyek esetében a bizottságnak a szubszidiaritás és arányosság elveit figyelembe véve bizonyos hatásköre van. A szerződés a turizmust olyan területként ismeri el, ahol a Bizottság a tagállamok tevékenységét támogató, kiegészítő, koordináló tevékenységet láthat el. Általános célként a tagországok vonzóbbá tételét fogalmazták meg, mind az Európai Unió, mind a harmadik országok számára, az alábbi fejlesztési irányok mentén 2 : 1) a turisztikai szolgáltatások fejlesztése (pl. a tömegturizmussal szembeni alternatív formák, infrastrukturális beruházások); 2 Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

16 2) a turisztikai szolgáltatások iránti kereslet ösztönzése (pl. támogatások, határátlépés formalitásainak megszüntetése Schengeni-övezet révén); 3) a turisztikai vállalkozások üzleti-működési környezetének szabályozása (pl. fogyasztó védelem, állami támogatás, hálózati szerveződés); 4) a környezet és a turizmus összehangolt fejlesztése (pl. falusi turizmus, környezetvédelmi támogatások). Magyarországon a turizmus fejlesztésére az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül különítettek el forrásokat, a Regionális Operatív Programok részeként. Az ÚMFT általános gazdaságfejlesztési irányelvei az alábbiak szerint egyeztethetők össze a turizmus szektor jellemzőivel 3 : Az innovatív gazdasági környezet megteremtése fontos a turizmus szempontjából is, mivel újszerű, a térségben egyedi attrakciók megjelenésével növelhető a kereslet. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az ország munkavállalóinak közel háromnegyedét. Azáltal, hogy ezen vállalkozástípus nagy arányban képviselteti magát a turisztikai ágazatban, jelentős szerepet vállal a munkahelyteremtés növelésében. A turisztikai kínálat bővítése, a különböző infrastrukturális ellátottságok és szolgáltatások összekapcsolása multiplikátor hatásai révén segítik a stabil gazdasági fejlődést. A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé. A falusi turizmus támogatása kiemelt helyen szerepel az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programjában is: a III. tengely egyik intézkedéseként, amely a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek és marketingjének támogatását teszi lehetővé. 3 Forrás: Turizmusfejlesztés a Regionális Operatív Programokban, EU kiadvány Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

17 4 Marketing terv Jelen kereskedelmi terv a Csengeri Kistérség és Szatmár megye gazdasági és kereskedelmi kapcsolatainak a mezőgazdasági és idegenforgalmi ágazaton belüli erősítésére és harmonizálására kínál megoldási javaslatokat. A marketing tervezés részeként áttekintjük ennek a két iparágnak a jelenlegi helyzetét elsősorban az Európai Unió által megadott irányvonalakat feltérképezve, ezt követően elemezzük a két térség és a versenytársainak tekinthető környezet kínálatát ezekben az iparágakban, majd meghatározzuk a marketing elemeket, amelyek a célok elérését eredményezik. 4.1 Iparági környezet - Mezőgazdaság Az Európai Unió agrárpolitikája Az Európai Unió tagállamaiban mintegy 14 millió gazda termel. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt az összes munkahely 7 %-át és az európai GDP 6 %-át adja 4. Az EU egyik alapirányvonala a fenntarthatóság szemmel tartása minden fejlesztési területen. A fenntarthatóság a mezőgazdaság területén úgy valósítható meg, hogy a termelés korszerűsítésével a lakosság élelmiszerszükségletének egyre jobb színvonalon történő ellátása összekapcsolódik a környezet megóvásával, a termelés okozta károk helyreállításával. Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája a 2050-ig tartó időszakban a következő főbb kihívásoknak való megfelelést állítja célul: - az élelmiszertermelésnek globális szinten meg kell duplázódnia, hogy elegendő élelem álljon rendelkezésre a Föld népességének - a természeti erőforrások és az éghajlatváltozás fenntartható kezelése - az európai vidékről való gondoskodás és a vidéki gazdaság vitalitásának megőrzése Egyre nagyobb hangsúlyt kap a természeti erőforrásokat körültekintően használó, a környezetvédelmet is előtérbe helyező mezőgazdasági termelés. Mára már a mezőgazdaságban az egyik meghatározó irányvonal a fenntarthatóság. Vagyis a mezőgazdasági termelésnek, miközben a termelés korszerűsítése és versenyképes termékek előállítása a fő célja, biztosítania kell a fenntartható fejlődés lehetőségét. A fenntarthatóság másik megnyilvánulása a mezőgazdaság olyan módon történő fejlesztése, hogy biztosítsa a vidéken élő népesség megtartását, munkahelyek teremtésével a falusi lakosság megélhetését, életminőségének javítását segítve, s egyben ezzel biztosítva a természettel való együttélés harmonizálását, illetve a vidéki kulturális örökség védelmét. Kiemelt figyelmet fordítanak a fiatal gazdák részvételének erősítésére a mezőgazdasági ágazatban, valamint a nehéz gazdasági helyzetben vagy hátrányosabb természeti adottsággal 4 Forrás: A közös agrárpolitika Partnerség Európa és a gazdálkodók között, Európai Bizottság kiadványa Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

18 rendelkező vidékek mezőgazdasági termelőinek a megsegítésére. Támogatják továbbá a helyi vagy regionális termékek fogyasztását, miközben fogyasztói oldalon egyre nő a kereslet a hagyományosan előállított specialitások iránt. Ez maga után vonja a kereslet-kínálat átalakulását is a helyi piacokon, vagyis egyre többen értékesítik termesztett zöldségeiketnövényeiket a helyi termelői piacokon. A helyi érték hozzáadását növeli, hogy egyre nagyobb arányban dolgozzák fel a termelők a maguk által megtermelt javakat, vagy helyi szinten létrehozott feldolgozó egységeket alakítanak ki. A mezőgazdasági termelés és a falusi turizmus összefonódása egy új irány, amely a vidéki gazdaság diverzifikációját erősíti és ezáltal egy magasabb életszínvonalat tesz lehetővé. Az Európai Unió közös agrárpolitikájának fő irányvonalai: a gazdasági épületek és a gépállomány modernizálása, korszerű technológiák alkalmazása, környezetbarát gazdálkodási módszereket alkalmazzanak, megfeleljenek a közegészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírásoknak, gazdálkodásukkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, régiójuk ételkülönlegességeit állítsák elő és forgalmazzák, jobban hasznosítsák az erdőket és az erdős területeket, valamint hogy új felhasználási módot találjanak a termékeiknek például a kozmetikai és gyógyászati ágazatokban vagy az iparművészetben. Ökológiai gazdálkodás A jövő mezőgazdasági tendenciája az ökológiai gazdálkodás minél szélesebb körben való alkalmazása, bevezetése. Az ökológiai gazdálkodás arra az alapelvre épül, hogy az élelmiszereket a természetes körfolyamatok tiszteletben tartásával állítják elő. Hogy ezt a célkitűzés megvalósuljon, az ökológiai gazdálkodás olyan alapelveken nyugszik, amelyek minimalizálják a környezetre gyakorolt hatását a termelésnek, miközben biztosítják a mezőgazdasági rendszerek lehető legtermészetesebb működését. Az Európai Unió irányelveinek megfelelően, az ökológiai mezőgazdasági ágazat egyre nagyobb teret kap a tagállamok többségében. Ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre erőteljesebb a fogyasztó kereslet is az ökológiai termelésben előállított termékek iránt. A biotermékek előállítása már a termesztés során elkezdődik, de ugyanolyan fontos a feldolgozás és az értékesítés folyamán figyelembe venni az ökológiai előírásokat, szabványokat. A mezőgazdaságot érintő másik változás, amely jelenleg is folyamatosan zajlik, az iparági koncentráció általános tendencia a fejlett világban. Ugyanakkor ennek mértéke, üteme és hatása tekintetében jelentős különbségek alakultak ki az egyes gazdasági szektorok között, ez pedig felszínre hozta és megerősítette a konfliktusokat a nagyobb és kisebb méretű gazdasági Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

19 egységek közötti kapcsolatban. Különösen igaz ez a zöldség-gyümölcstermelés és az élelmiszer-kiskereskedelem kapcsolatára, mert miközben az élelmiszer-kiskereskedelemben jelentős koncentrációs folyamat zajlott le, a zöldség-gyümölcstermelésben továbbra is domináns szerepük van a kis- és közepes méretű gazdasági egységeknek, illetve kisárutermelőknek Magyarország és Románia mezőgazdasági termelése Az Európai Unió által kibocsátott előzetes adatok szerint 2012-ben az EU tagállamainak mezőgazdasági termelése megközelítette a 406 milliárd Eurót. Az elmúlt 10 éves időszakot tekintve megállapítható, hogy a tagállamok közül mind Magyarország, mind Románia mezőgazdasági kibocsátása növekvő tendenciát mutat. A mezőgazdasági kibocsátás alakulása (alapáron 5, ), millió EUR Ország Magyarország Románia Forrás: A magyar Központi Statisztikai Hivatal, Eurostat adatbázis A mezőgazdasági termelés kibocsátása Magyarországon 24%-kal, míg Romániában 44%-kal magasabb 2012-ben a 10 évvel korábbi termeléshez képest. A rendelkezésre álló adatok szerint a mezőgazdasági termelés Magyarországon 2012-ben a vártnál valamelyest jobban alakult, és a bruttó hazai termék termeléséhez 3,2%-os aránnyal járult hozzá. A tagállamok között Magyarországnak és Romániának is az EU átlaga feletti a növénytermesztés értéke, sőt Románia szinte a legmagasabb kibocsátott értéket tudhatja a magáénak a növénytermesztés terén. A román mezőgazdasági termelést elemezve látható, hogy a romániai mezőgazdasági termelés több mint 16%-os növekedést könyvelt el 2011-ben 2008-as évhez viszonyítva. Ezen belül is a legnagyobb növekedést a növénytermesztés képviseli, ami 2011-ben az összes mezőgazdasági termelés 71%-kát adta. 5 Az alapár a termelő által kapott ár, a termékadók levonása után, amely tartalmazza a termékszubvenciók összegét is. Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

20 A román mezőgazdasági termelés alakulása ágazatonként (millió EUR 6 ) Mezőgazdasági ágazat Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági szolgáltatások Összesen Forrás: Román Statisztikai Hivatal, Románia számokban A két ország és benne a két térség adatai alapján megállapítható, hogy a növénytermesztés az egyik sokat ígérő potenciális terület, ahol a határon átnyúló együttműködések erősítése további előnyöket ígér. 4.2 SWOT - elemzés Mezőgazdaság Szatmár megye és a Csengeri kistérség mezőgazdasági ágazatának kockázatelemzését az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Erősségek A magyar nyelv használata nem okoz problémát a romániai oldalon Barna és zöldmezős beruházásokra alkalmas ingatlanok mindkét térségben Mezőgazdasági hagyomány és tapasztalat Gyengeségek Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítési csatornáinak hiánya Mezőgazdaság versenyképessége alacsony, elaprózott birtokszerkezet, korszerűtlen technikai felszereltség Magas a magánkézben lévő, jelenleg nem művelt, de potenciálisan jól művelhető termőföldek aránya Szatmár megye vezető szerepe az epertermelésben Nyitottság és érdeklődés az alternatív mezőgazdasági termelés (méhészet, gyógynövénytermesztés, biotermékek, Magas az elvándorlási ráta a fiatalabb és magasabban képzett népesség körében A térségek mezőgazdasági keresletekínálata nincs összehangolva Hiányzik a termelők közötti összefogás, 6 Az alkalmazott átváltási árfolyam: 1 EUR=4,35 RON Kereskedelmi Terv Csengeri Kistérség és Szatmár megye,

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Fejlesztéspolitikai Fórum Vajdahunyadvár dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2014.12.10. A V4 részesedése az EU

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete

Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete Üdvözöljük Önöket LEADER tervezési műhelynapunkon! Pannónia Kincse LEADER Egyesület munkaszervezete A Vidékfejlesztési Program 2014-2020 között A magyarországi vidékfejlesztési program, amelyet az Európai

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre

VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020. 2014. december 09. Terra Madre VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2014-2020 2014. december 09. Terra Madre FEJLESZTÉSPOLITIKA AGRÁR ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS CÉLOK, FŐ IRÁNYOK: 1) EURÓPAI UNIÓS SZINT: EU 2020, KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA 2) TAGÁLLAMI/NEMZETI

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési eszközök

Gazdaságfejlesztési eszközök Gazdaságfejlesztési eszközök A 2014-20 tervezési időszakban Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye, Nyírbátor, 2013. 12. 11. Előadó: Szuhóczky Gábor, közgazdász TOP vállalkozói partnerségi munkacsoport vezetője

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben