A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 A

Átírás

1 A sejtek felépítése és működése 5 2 V Bi 10 Szk /12 A sejtek felépítése és működése 5 1 A sejt anyagai 5 1 A sejt szerkezete és működése 13 2 A sejtosztódás 16 2 Az enzimműködés 19 2 Az öröklődés anyagi hordozói 26 2 A domináns-recesszív öröklésmenet 30 30/25, 31/26 2 A köztes (intermedier) öröklésmenet 31 3 Kodomináns öröklésmenet 32 3 Nemhez (ivarhoz) kötött öröklés 33 A kromoszomális nem kialakulása 34 3 A genetikai tanácsadás 35 3 A mutáció 36 3 A mennyiségi jellegek öröklődése 38 3 Az ember szervezete és egészsége 41 3 A bőr 52 3 A mozgás 4 A táplálkozás szervrendszere 75 5 A kiválasztás szervrendszere 92 5 A légzés szervrendszere 97 5 A keringési rendszer A vér Az immunrendszer Szaporodás 6 Az endokrin rendszer Az idegrendszer Az érzékszervek rendszere A szenvedélybetegségek A betegápolás alapjai AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE 9 Út a sejtes szerveződésig 13 9 A prokarióta élőlények 9 Egysejtű eukarióta élőlények 17 9 Soksejtű eukarióta élőlények 9 A növények 9 A HAJTÁSOS NÖVÉNYEK 9 A növényi szövetek 9 A növényi szervek 9 A harasztok törzse A nyitvatermők törzse A zárvatermők törzse TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK 10 ÚJSZÁJÚ ÁLLATOK 10 A tüskésbőrűek törzse A gerincesek törzse AZ ÁLLATOK ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 10 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 11 ÖKOLÓGIA Egyed feletti szerveződési szintek Az élőlények alkalmazkodóképessége Abiotikus környezeti tényezők 11 Biotikus környezeti tényezők 11 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 12 A KÖRNYEZET SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME 12 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 A sejt anyagai 5 Biogén elemek: az élőlényeket felépítő és az anyagcserében résztvevő elemek. Az élő szervezetek fő tömegét adják: H, O, a C, a N és a P (a víz és a szerves vegyületek építőkövei). A víz 6 Tulajdonságai: dipólusos molekula, hidrogénkötések kialakítása, nagy a felületi feszültsége, a párolgáshője, a hőmegtartó képessége, kémiai reakciókban vesz részt. 7/2 Valódi oldatok, kolloid oldatok (1-500 nanométer), durva diszperz rendszerek. Diffúzió, ozmózis. Szénhidrátok 8 Egyszerű: egyetlen cukormolekulából állnak. Szőlőcukor (glükóz) összegképlete: C 6 H 12 O 6 6 szénatomos. 8/3 A ribóz és dez oxi ribóz 5 szénatomos. Összetett: kettő vagy több egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával keletkeznek víz kilépése közben (diszacharidok, poliszacharidok). 8/4,5

2 A sejtek felépítése és működése 5 2 V Bi 10 Szk 0708 Zsírok 9 Oldékonyságuk, kémiai felépítésük, főbb csoportjai, szerepük. 10/6 Fehérjék 10 Aminosavakból felépülő óriásmolekulájú vegyületek. 11/7 Nukleinsavak12 Nukleotid-egységekből felépülő óriásmolekulák. 12/8 Egy nukleotid felépítése. DNS szerkezete. 2/12 A sejt szerkezete és működése 13 A sejt fogalma, különbség a prokarióta és eukarióta sejt között. 13/9 Részei: sejtplazma, sejtmembrán (féligáteresztő) sejthártya, belső membránok (endoplazmatikus hálózat, Golgi készülék), sejtszervecskék mitokondriumok, sejtközpont, lizoszómák, (színtestek, zárványok), 16/14 sejtmag (DNS, RNS; kromatinállomány, kromoszóma) A sejtosztódás 16 Diploid sejt (2n), haploid sejt (n) jelentése, előfordulása. 17/15, 18/16,17 Mitózis Meiózis számtartó osztódás számfelező osztódás Végeredménye 2 egyforma, a kiindulási sejttel megegyező kromoszómaszámú utódsejt Előfordulása testi sejtek képződése ivarsejtek képződése 4 különböző egyszeres kromoszómakészletű, utódsejt Az enzimműködés 19 Enzimek: Olyan fehérjék, amelyek a sejtek kémiai folyamatait felgyorsítják az aktiválási energia csökkentésével. Biológiai katalizátorok. 19/18 Az öröklődés anyagi hordozói 26 Eukarióta sejtmagban a DNS kettős spirálja fehérjékre tekeredve kromatinállományt (kromatinfonál) hoz létre, ami még hozzáférhető az enzimek számára (ilyen formában történik a DNS megkettőződése). 27/24 A sejtosztódás során a megkettőződő DNS-állomány a kromoszómában két egymással tartalmilag is egyenértékű részletet alkot. Ezek a kromatidák, amelyek mindegyike egy-egy kettős hélixből és fehérjékből áll. Egy kromoszómán belül a két kromatida DNS-e azonos bázissorrendű, mivel egyetlen kiindulási DNS-molekula megkettőződésével alakult ki. A két kromatida többnyire csak egyetlen ponton kapcsolódik egymáshoz. Sejtosztódáskor a DNS-láncok még jobban feltekerednek fehérjék segítségével, így mikroszkóppal látható tömör kromatidák jönnek létre. 26/23 Gén: A DNS egy szakasza, amely meghatározza egy fehérje aminosav-sorrendjét. Genotípus: a működő gének összessége. Fenotípus: a megjelenő látható tulajdonságok együttese. Kromoszóma: fehérjékkel összekapcsolódó DNS-molekula a sejtmagban. Sejtenkénti számuk a fajra jellemző. Homológ kromoszómapár: az apai és az anyai eredetű kromoszóma homológ kromoszómapárt alkot. A homológ kromoszómapár tagjai alakra és nagyságra külsőleg teljesen azonosak, azonos helyen azonos gének vannak, de génváltozataik különbözők is lehetnek. Allélok: egy adott tulajdonságot meghatározó gének különböző változatai. Az ivaros szaporodásból következően minden tulajdonság génje kétszeresen van meg a genotípusban (anyai gén + apai gén). Az egy bizonyos tulajdonságot örökítő két gén allélpárt alkot. Homozigóta valamely génre nézve az az egyed, amely diploid sejtjeiben két azonos allélt (génváltozatot) tartalmaz (pl. AA vagy aa). Heterozigóta valamely génre nézve az az egyed, amely diploid sejtjeiben eltérő allélokat tartalmaz (pl. Aa). Domináns az allélpár tagjai közül az, amelyik elnyomja a másik, a recesszív (lappangó) allél hatását. Recesszív az allélpár tagjai közül az, amelyiknek a hatását elnyomja a domináns (uralkodó) allél. A domináns-recesszív öröklésmenet 30 30/25, 31/26 F 1 AA X aa a a A Aa Aa A Aa Aa genotípus: 4 Aa fenotípus: 4 sárga F 2 Aa X Aa A a A AA Aa a Aa aa genotípus: 1AA: 2 Aa : 1aa fenotípus: 3 sárga: 1 zöld Genotípus A genotípus elnevezése Fenotípus AA domináns homozigóta sárga Aa heterozigóta sárga aa recesszív homozigóta zöld

3 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Mendel törvények: Uniformitás törvénye: az eltérő tulajdonságváltozatú, homozigóta szülők első hibridnemzedékének (F1) valamennyi egyede egyforma. Hasadás (szegregáció) törvénye: a szülői tulajdonságok az F2 nemzedékben szétválnak. A köztes (intermedier) öröklésmenet 31 A gén egyik allélja sem dominál a másik felett. Egyforma hatékonyságúak. 32/27 Kodomináns öröklésmenet 32 Kodominancia: az a jelenség, amikor az allélok heterozigóta állapotban egymás mellett, egymástól függetlenül megnyilvánulnak. Ilyen az AB0 vércsoportrendszer és a sarlósejtes vérszegénység is. (kodomináns = együtt domináns) 33/28 Az Rh-faktor öröklődése domináns-recesszív módon valósul meg. 33/28 Nemhez (ivarhoz) kötött öröklés 33 A kromoszomális nem kialakulása 34 Az élőlények ivari jellegét nem egy vagy néhány gén, hanem egy egész kromoszóma (embernél a 23. kromoszómapár) határozza meg. Ivari kromoszómák: az ivari jelleget kialakító kromoszómák vagy szexkromoszómák (a többi kromoszómát testi kromoszómának nevezzük). Az ember ivarának öröklődése mindkét ivar keletkezésének valószínűsége 50%. 34/30, 34/31 A vérzékenység öröklődése (színtévesztés öröklődése) A véralvadást és a színlátást befolyásoló gének az X kromoszómán helyezkednek el. A hibás gént tartalmazó kromoszóma jelölése:. Y normális nő X X (hordozó nő) XY (egészséges férfi) X X (hordozó nő) XY (egészséges férfi) vérzékeny férfi A genetikai tanácsadás 35 A családfán a nőket körrel, a férfiakat négyzettel jelölik, az egymást követő generációk külön sorokban szerepelnek. A házaspárokat egy vonallal kötik össze, gyermekeiket a következő sorban születésük sorrendjében balról jobbra ábrázolják. A vizsgált fenotípust mutató egyedeket rendszerint sötét (fekete) színnel jelzik. A mutáció 36 Mutáció: valamely tulajdonság egyetlen nemzedéken belüli ugrásszerű, öröklődő megváltozása. 37/34 1. Génmutáció vagy pontmutáció: egyetlen gén szerkezete, azaz bázishármasainak sorrendje változik meg. 2. Kromoszómamutáció: a meiózis során valamely kromoszóma szerkezete megváltozik. 3. A fajra jellemző kromoszómaszám megváltozása (Down-kór). A mennyiségi jellegek öröklődése 38 A mennyiségi tulajdonságok túlnyomó többségének a kialakulásakor sok gén allélpárjainak a hatása összegződik. A menynyiségi jellegek kialakulása jelentős mértékben függ a környezettől. A mennyiségi jellegek megoszlása egy populációban Fokozatosan változó jellegek (pl.: magasság) egyedek száma haranggörbe Modifikáció: a fenotípusnak az életkörülmények hatására létrejött, nem öröklődő módosulata. Pl.: a gyermekláncfű (pitypang) az alföldi tájakon magasra nő, a hegyekben élők kistermetűek. AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE 41 A bőr 52 Az ember egyik legnagyobb szerve. Függelékeivel (pl.: szőr, mirigyek) együtt kültakarónak is nevezzük. Szerepe: A testfelszínt kívülről borítja (elhatárolás, kapcsolatteremtés). Vízvesztés megakadályozása. Hőszabályozás, kiválasztás, érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő.

4 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Szervezetünk első védelmi rendszere. Véd a mechanikai hatásoktól, a Nap káros UV-sugaraitól, a mikroorganizmusoktól. Felépítése 53/42: Hámréteg: többrétegű elszarusodó laphám. Véd a kiszáradástól, a mechanikai hatásoktól, a kórokozóktól, az ultraibolya sugárzástól. Legalsó rétegében festéksejtek találhatók. Az irharéteg táplálja. Irha: kötőszövet, erekben gazdag hámréteg táplálása, hőszabályozás; idegvégződések érzékszerv; véd az ultraibolya sugárzástól. Bőralja: zsírszövet raktározott tápanyag, mechanikai védelem, hőszigetelés. A bőr egészségtana 54 A bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. A bőr festéksejtjeinek működése, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásai. Elváltozások: anyajegy, szemölcs, mitesszer, pattanás, vízhólyag, vérhólyag. A mozgás A csontvázrendszer 58 Felépítése: csont (passzív): 58/45 kemény, de rugalmas szervetlen és szerves anyag; nagy terhelés, de kicsi tömeg üreges, csontgerendák; kemény, de élő anyag csonthártya, erek, rossz anyagcsere. a csontok összeköttetései: izület: összetartás izületi szalagok; sima felszín porcborítás; olajozás izületi nedv, izületi tok 59/46; porcos: szegycsont, bordák illeszkedése; 61/51 varratok: koponya 47/48 összenövés: keresztcsont 61/50 Részei: fej váza: 60/47 agykoponya nyakszirtcsont ( öreglyuk ), falcsont, homlokcsont, ékcsont, halántékcsont; arckoponya felső állcsont, járomcsont, szájpadláscsont, orrüreg csontjai, állkapocs, nyelvcsont, hallócsontok; törzs váza 61/50, 61/51 gerincoszlop csigolyákból áll: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, farokcsonti; bordák; szegycsont; végtagváz 62/52 A, 63/52/B felső végtag alsó végtag függesztőövek vállöv (kulcscsont, lapockacsont) medenceöv (csípő-, szemérem-, ülőcsont) szabad végtagok felkarcsont, az alkar, a kéz csontjai combcsont, lábszárcsontok, a láb csontjai. A csontrendszer egészségtana 65 Rándulás, ficam, csonttörés, lúdtalp, porckorongsérv, sokízületi gyulladás, csontritkulás, angolkór. A csípőficam szűrésének fontossága és korrigálásának lehetőségei. Az izomrendszer 68 Izomszövet 69/55 Harántcsíkolt: gyors összehúzódás, nagy erővel, rövid ideig, akaratunktól függően. Simaizom: lassú összehúzódás, kis erővel, hosszú ideig, akaratunktól függetlenül. Szívizom: gyors összehúzódás, nagy erővel, hosszú ideig, akaratunktól függetlenül. Az ember izmai 69/56 A harántcsíkolt vázizmok a mozgás aktív szervét képezik orsó alak, a testhez közelebbi csonton fekszik, ínnal tapad. Fej: lapos és körkörös izmok. A mimikai izmok bőrön erednek és bőrön tapadnak. 70/57 Törzs: csuklyásizom, széles hátizom, nagy és kis mellizom, bordaközi izmok, rekeszizom, fejbiccentőizom. Végtagok izmai. Az izomrendszer egészségtana 71 A testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásai. A testedzés jelentősége, típusai (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). A mozgás szerepe a testsúly szabályozásában.

5 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk 0708 A táplálkozás szervrendszere 75 A tápcsatorna szakaszai 79/59 1. Szájüreg: fogak részei: korona, nyak, gyökér; fajtái: metsző- (8), szem- (4), kisőrlő- (8) nagyőrlőfog (12), 88/68 nyálmirigyek fültőmirigy (2), állkapocs alatti mirigy (2), nyelv alatti mirigy (2), nyelv táplálék keverése és az ízérzékelés. 2. Garat a légutak és a táplálék útja itt keresztezi egymást. 3. Nyelőcső táplálék továbbítása. 4. Gyomor gyomornedv, perisztaltikus (féregszerű) mozgás. 81/62, 81/63 5. Vékonybél: 81/64 Patkóbél (nyombél) hasnyál (tripszin, lipáz, amiláz), epe (zsírok emulgeálása), 82/65, 82/66 éhbél, csípőbél. 6. Vastagbél emésztőnedvek nincsenek, visszaszívódik a víz és az ásványi sók egy része, kialakul a bélsár. 7. Végbél. Az emésztőrendszer egészségtana 88 Gyomor- és bélhurut, gyomor- és nyombélfekély, hasmenés, székrekedés, ételmérgezések, bélférgesség, epekőbetegség. Cukorbetegség, köszvény. A kiválasztás szervrendszere 92 A kiválasztás szervrendszerének feladata: a bomlástermékek, a felesleges mennyiségű víz és só eltávolítása. 92/70 1. Vesék (a hasüreg hátsó részében a hashártyán kívül) kiválasztás 93/71 a) vesekéreg (alapvető működési egysége a nefron vagy vesetestecske) b) velőállomány (vesepiramisok) c) vesemedence. 2. Húgyvezetékek elvezetés. 3. Húgyhólyag tárolás. 4. Húgycső kivezetés. A kiválasztás lépései: szűrlet képzése, visszaszívás, kiválasztás. A kiválasztó szervrendszer egészségtana 95 Vesemedence-gyulladás, veseműködés elégtelensége, vesekőbetegség, hólyaghurut, veseátültetés. A légzés szervrendszere 97 A légzési szervrendszer szerveinek elhelyezkedése. 97/73 A levegő útja: orrüreg - szűr, párásít, melegít, garat légzés szájon át, légcső, főhörgők, hörgők merevítés, 98/74, 99/75 hörgőcskék, léghólyagocskák. A légzés részfolyamatai: légcsere a légkör és a légzőszerv között, gázcsere a vér közvetítésével a léghólyagocskákban, sejtlégzés a sejten belül. A légcsere módja 100/76: a mellüreg térfogatnövelése: rekeszizom lefelé, bordák felfelé, a tüdőben lévő gáz nyomása csökken, a légköri nyomás benyomja a levegőt belégzés, a légzőizmok elernyednek kilégzés. A légzési szervrendszer egyéb működése: szaglás, hangadás. A légzőrendszer egészségtana 101 Nátha, tüszős mandulagyulladás, gégegyulladás, hörghurut, szénanátha, tüdőasztma, tüdőgyulladás, tüdőrák, légmell, TBC. A keringési rendszer 104 A keringési szervrendszer (vérkeringés + nyirokkeringés) feladata: a többsejtű szervezetekben biztosítja a sejtek közötti kapcsolatot. Értípusok: verőerek (artériák), gyűjtőerek (vénák), hajszálerek (kapillárisok). 104/78 Szív 105/79, 105/80 kívülről a szívburok, belülről a szívbelhártya borítja, falát szívizomszövet alkotja, a szívsövény osztja jobb és bal szívfélre, szívbillentyűk: zsebes aorta és a tüdőartéria kezdetén 3-3 db; vitorlás a pitvar-kamra határán 106/82, táplálását az aortából eredő két koszorús artéria látja el. 5/12

6 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 A kis és a nagy vérkör: kisvérkör (tüdővérkör): jobb kamra tüdőartéria (CO 2 -dús) tüdőkapillárisok (gázcsere) tüdővénák (O 2 -dús) bal pitvar, nagyvérkör (testvérkör): O 2 -dús vért szállít a szövetekhez; bal kamra aorta artériák kapillárisok (gázcsere) vénák (CO 2 -dús) alsó- és felső üres véna jobb pitvar. Vérnyomás: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása (120/80 Hgmm). 107/83 A vér 107 Vér: folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. 107/84 Vérplazma: a vér sejtközötti állománya. A vér térfogatának átlagosan 55%-a vérplazma. Ennek 90%-a víz. Alakos vagy sejtes elemek: vörösvérsejt vérlemezk fehérvérsejtek e szerepe légzési gázok (elsősorban oxigén) szállítása véralvadás belső védekezés képződési helye vörös csontvelő vörös csontvelő vörös csontvelő, nyirokrendszer betegségek vérszegénység vérzékenység fehérvérűség (leukémia). Véralvadás Vércsoportok 109/táblázat A keringési rendszer egészségtana 111 Angina pectoris, infarktus, perifériás keringési rendellenességek, ájulás, érelmeszesedés, agyvérzés, magas vérnyomás. Vashiányos vérszegénység, vészes vérszegénység, fehérvérűség (leukémia), hemofília (vérzékenység, többnyire öröklött). Az immunrendszer 114 Fogalmak: antigén, antitest, immunitás. 115/85 Az immunrendszer jellemző sejtjei: falósejtek, nyiroksejtek. A memóriasejtek szerepe a másodlagos immunválasz kialakításában. A gyulladás tünetei, kialakulásuk oka. A falósejtek szerepe, a genny eredete. Az immunizálás különböző típusai: aktív, passzív, természetes, mesterséges. A vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének oka. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az immunrendszer kóros működése 117 A láz védekezésben betöltött szerepe, a lázcsillapítás módjai. Az allergia (pl. asztma) kialakulása, allergén anyagok, az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A nyirokrendszer betegségei 119: Féregnyúlvány gyulladása, mandulagyulladás. Szaporodás A szaporodás szervrendszere 124 Szerepe: az élet egyeden túli folyamatosságának fenntartása. Általános szempontok: ivaros szaporodás, ivarszerv, váltivarúság, ivari kétalakúság; belső megtermékenyítés; az utód kezdeti fejlődése az anya testében; általános felépítés: ivarmirigy, kivezetőcső, járulékos mirigy, párzószerv. A szaporodás szervrendszere férfiak: 124/90 here (hímivarsejt-termelés, tesztoszteron-termelés); 125/91 129/94 A ondóvezeték (perisztaltikus mozgás); ondóhólyag (cukor, dülmirigy v. prosztata, aktiváló anyag); hímvessző (barlangos test). A szaporodás szervrendszere nők: 127/92, 135/96 petefészek: petesejttermelés, ösztrogén- és progeszterontermelés; 128/93, 129/94 B petevezető: csillók és perisztaltikus mozgás; méh: ciklusos működés, mentstruáció, terhesség és szülés; hüvely: szűzhártya, tejsavtermelő baktériumok. A szaporító szervrendszer egészségtana 131 A szexuális úton terjedő betegségek 131 A nemi úton terjedő betegségek megelőzése (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentősége. Az anyaság biológiája 135 Az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszai.

7 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 A terhesség, a szülés, a szoptatás biológiai folyamatai, a méhlepény és a magzatvíz szerepe. 139/97, 139/98 A terhességi tesztek lényege, a terhesség-megszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényege, valamint a kapcsolódó etikai problémák (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). A várandóság jelei, a terhesgondozás jelentősége, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmód, a szoptatás előnyei a csecsemőre és az anyára nézve. A fogamzásgátlás 141 Az egyedfejlődés 147 Embrionális szakasz Embrió: a fejlődő utód neve az embrionális fejlődés 12. hetéig. A szakasz végére már a test és a belső szervek végleges formája jellemző. Magzat: az utód neve a 12. héttől a születésig. Erre az időszakra elsősorban a növekedés jellemző. 40. hét (280. nap) születés Posztembrionális szakasz 10. napig újszülöttkor. 1 éves korig csecsemőkor. 1-6 év kisgyermekkor (3-6 év: óvodáskor) éves korig növő-gyermekkor vagy kölyökkor év serdülőkor vagy pubertás: intenzív növekedés, a nemi működések beindulása év ifjúkor: intenzív testi és szellemi fejlődés. Kb. a 20 évtől felnőttkor: a teljes testi kifejlődéstől kezdődő életkor. Kései hanyatló szakaszai: öregkor (kb. 60. évtől), aggkor (kb. 75. évtől). Az endokrin rendszer 152 Az irányítás két alapformája a vezérlés és a szabályozás. Vezérlés: egyirányú kapcsolat a központ és az irányított rendszer között. Az irányított rendszer nem befolyásolja a központ működését. Szabályozás: akkor valósul meg, ha az irányított rendszer működési jellemzőit bizonyos határok között kell tartani, és ehhez állandó visszajelentésre van szükség az irányított rendszer működéséről. A szabályozás kétirányú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között. A kétirányú kapcsolat szabályozókört hoz létre. Az élőlényekben a szabályozás kétféleképpen valósulhat meg: vegyi (hormonális) szabályozással és idegi szabályozással. A hormonrendszer szerepe: a többi szervrendszer működésének szabályozása. A hormonrendszer és az idegrendszer szerepének összehasonlítása: Hormonrendszer Hogyan szabályoz? folyamatosan, lassan, sebességet változtat. Mit szabályoz? belső környezet állandóságát, növekedést, szaporodást. Idegrendszer gyorsan, elindít, megállít. érzékelést, mozgást, a hormonrendszert. Milyen módon működik a hormonrendszer? valamilyen inger hatására a belső elválasztású mirigy hormont ürít, a hormonmolekulát a megfelelő felszíni fehérjével rendelkező sejtek megkötik, ezeknek a sejteknek a működése megváltozik. Mi szabályozza a hormon termelését? A belső környezet egyik tényezője, egy másik hormon közvetítésével az idegrendszer, közvetlenül az idegrendszer. Néhány hormon termelődésének helye, hatása Hormon inzulin adrenalin tiroxin tesztoszteron oxitocin Termelődik hasnyálmirigy mellékvesevelő pajzsmirigy herék hipofízis hátsó lebeny Hatás: serkenti a sejtek cukorfelvételét, a cukor oxidációját vércukorszint csökkentő. serkenti a máj és izom glikogénlebontását vércukorszint növelése, növeli a vérnyomást, mozgósítja a szimpatikus idegrendszert. fokozza a sejtoxidációt, fokozza hőtermelést, befolyásolja a növekedést, a fejlődést. Az endokrin rendszer egészségtana 157 Törpenövés, óriásnövés, golyva (struma), Basedow-kór, cukorbetegség, Addison-kór. fenntartja a hímivarsejtek folyamatos termelődését, kialakítja a másodlagos nemi jelleget. méhizomzat összehúzódása, tejmirigyek ürítése.

8 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Az idegrendszer 160 Az idegszövet (neuron, szinapszis, gliasejt) 162/109, 162/110 alapfogalmak: központi és környéki idegrendszer, idegek, dúcok, pályák, magok, kéreg, fehérállomány, szürkeállomány; szomatikus, vegetatív, szimpatikus, paraszimpatikus. Az idegrendszer védelme: csontos tok, agyfolyadék, agyhártya; speciális vérellátás, tápanyagellátás, gliasejtek. A központi idegrendszer működése: emeletszerű felépítés, egy működés több helyen szabályozott, a felsőbb központ felülszabályozza az alsóbbat; gerincvelő: 163/111, 164/112 kapcsolatteremtés: gerincvelői idegek, fel- és leszállópályák, reflexek: szomatikus térdreflex, vegetatív bélreflex; 161/108 B agytörzs és köztiagy: kapcsolatteremtés (agyidegek, átkapcsoló vagy áthaladó pályák); főleg a vegetatív működések szabályozása: 165/114, 166/115 nyúltvelő egy szerv vagy szervrendszer szabályozása, híd a szervrendszerek működésének összehangolása, középagy leszálló, mozgatópályák átkapcsolódása; hipotalamusz az egész szervezet vegetatív állapota, talamusz felszálló- és leszállópályák átkapcsolódása; nagyagy: 165/113 tudatosuló érzőműködés, elsődleges, másodlagos központ, tudatos mozgatóműködés, elsődleges, másodlagos központ, a két félteke működési aszimmetriája, átkereszteződés, kérgestest; kisagy: egyensúlyozás, mozgáskoordináció. Az idegrendszer szerepe: legfelsőbb szabályozó. Az idegrendszer működésének általános alapelvei: az információfeldolgozás lépései: információfelvétel: receptor, információbevitel: érzőidegsejt, információfeldolgzás: asszociációs sejt, információkijuttatás: mozgatóidegsejt, információ-végrehajtás: izmok, mirigyek; Az idegrendszer egészségtana 170 Az idegrendszer néhány betegsége: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. A fizikai, mentális és szociális jólét fogalma. Az életmód szerepe az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. A stresszbetegségek kialakulásának feltételei. A fájdalomcsillapítás néhány módja, ezek esetleges veszélyei. Az érzékszervek rendszere 176 Szaglás, ízlelés, tapintás, fájdalomérzés, hőérzékélés 176 A szem és a látás 180 A szem és a látás egészségtana 182 A hallás és a helyzetérzékelés 185 A fül egészségtana 187 A szenvedélybetegségek 189 Az alkohol 189 A drogok 192 A dohányzás 194 Az AIDS 197 A betegápolás alapjai 199 Elsősegélynyújtás 205

9 AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE 2 V Bi 10 Szk /12 AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE Főbb rendszertani kategóriák 10 Út a sejtes szerveződésig 13 A vírusok 13 A vírusok biológiai, egészségügyi jelentősége. A vírusok felépítése és a vírusfertőzés folyamata. Vírus által okozott emberi megbetegedések. Járványtani fogalmak: fertőzés, járvány, higiénia. A prokarióta élőlények Baktériumok törzse 15 A baktérium és az eukarióta sejt szerveződésének összehasonlítása. Változatos anyagcsere környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségük. A felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez? Baktérium által okozott emberi megbetegedések megelőzés, a védekezés. Fertőtlenítési, sterilizálási eljárások. Kékmoszatok törzse 16 Egysejtű eukarióta élőlények 17 Változatos testszerveződés és felépítő anyagcsere: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba. Felismerésük fénymikroszkóppal, mozgásuk. Soksejtű eukarióta élőlények A gombák 19 Miért alkotnak a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok? A sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással? A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, Tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét! Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat rajz, jellemezés. A zuzmók 22 A zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, Ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. A növények A növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége szervek megjelenése, felépítése. A növényi test szerveződési irányai 23 A teleptestes szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. A moszatok 23 A zöldmoszatok példáján az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A mohák 24 A HAJTÁSOS NÖVÉNYEK A növényi szövetek 29 Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél) Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat. A növényi szervek A gyökér 31, A szár 32, Növényi mozgások 34, A levél 34, A virág 37 A termés és a mag 39 A gyökér, a szár és a levél alapfunkciói! Ismerje fel és értelmezze egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét! Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és Értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. A virág biológiai szerepe, részei.

10 TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK 2 V Bi 10 Szk /12 Az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalma. A virágos növények fajfenntartó működései (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányai. A növények főbb ivartalan szaporítási módjai (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). A csírázás külső és belső feltételei (egy csírázási kísérlet kapcsán). Hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködések (gyümölcsérés). A harasztok törzse 41 A harasztoknál megjelenő evolúciós újítások : szövetek, szervek a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodás. A nyitvatermők törzse 43 A nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újítások : virág, mag, víztől független szaporodás a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás. A zárvatermők törzse 44 A zárvatermőknél megjelenő evolúciós újítások : takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás. A termés biológiai szerepe és a magterjesztés stratégiái. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. A szivacsok törzse 51 Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. A csalánozók törzse 52 A férgek 53 A puhatestűek törzse 56 Az ízeltlábúak törzse 57 A tüskésbőrűek törzse 64 A gerincesek törzse 65 A halak osztálya 65 A kétéltűek osztálya 66 A hüllők osztálya 67 A madarak osztálya 68 Az emlősök osztálya 70 ÚJSZÁJÚ ÁLLATOK AZ ÁLLATOK ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI Szövetek milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben? Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. A kültakaró 75 A váz és mozgásrendszer 77 A táplálkozás szervrendszere 79 A kiválasztás szervrendszere 81 A légzés szervrendszere 82 Az anyagszállítás szervrendszere 84

11 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 2 V Bi 10 Szk /12 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI A szaporodás 88 Fogalmak: petesejt, hímivarsejt, zigóta, hímnősség, váltivarúság, ivari kétalakúság, embrionális és posztembrionális fejlődés. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése)! Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Szabályozás az állatvilágban 91 Az állatok öröklött és tanult magatartásformái 94 Önfenntartással kapcsolatos viselkedések: tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés. fajfenntartással kapcsolatos viselkedések: a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió. Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból Ismerje fel ezeket. ÖKOLÓGIA 100 Egyed feletti szerveződési szintek 101 A populáció ökológiai és genetikai értelmezése. A populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljei, a környezet eltartó képessége. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. Sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. Az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. Vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Az élőlények alkalmazkodóképessége 104 Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján Ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Abiotikus környezeti tényezők A fény és a hőmérséklet A levegő, a víz, a talaj Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban Biotikus környezeti tényezők Fajon belüli kapcsolatok 112 Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból Ismerje fel ezeket.

12 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2 V Bi 10 Szk /12 Populációk közötti kapcsolatok 114 Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Anyagforgalom az ökológiai rendszerekben 115 Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Energiaáramlás az ökológiai rendszerekben 118 A táplálkozási láncok 119 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Mi a természetvédelem? 139 Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park). Térképen Ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. A természetvédelem tudományos alapelvei 140 Mi a környezetvédelem? 145 A környezetvédelem legfontosabb alapelvei 146 A növények védelme 147 Az állatok védelme 148 A természetvédelem alatt álló területek besorolása 151 A KÖRNYEZET SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME A víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. - Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. - Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. - Értelmezze a közműolló fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. - Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. A levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO 2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). - Ismertesse a savas esők okát és következményeit. - Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. - Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. A talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. A települési környezet néhány problémája Ismertesse a hagyományos és az alternatív energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. - Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. - Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. - Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. - Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. - Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. ****