A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 A

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 A"

Átírás

1 A sejtek felépítése és működése 5 2 V Bi 10 Szk /12 A sejtek felépítése és működése 5 1 A sejt anyagai 5 1 A sejt szerkezete és működése 13 2 A sejtosztódás 16 2 Az enzimműködés 19 2 Az öröklődés anyagi hordozói 26 2 A domináns-recesszív öröklésmenet 30 30/25, 31/26 2 A köztes (intermedier) öröklésmenet 31 3 Kodomináns öröklésmenet 32 3 Nemhez (ivarhoz) kötött öröklés 33 A kromoszomális nem kialakulása 34 3 A genetikai tanácsadás 35 3 A mutáció 36 3 A mennyiségi jellegek öröklődése 38 3 Az ember szervezete és egészsége 41 3 A bőr 52 3 A mozgás 4 A táplálkozás szervrendszere 75 5 A kiválasztás szervrendszere 92 5 A légzés szervrendszere 97 5 A keringési rendszer A vér Az immunrendszer Szaporodás 6 Az endokrin rendszer Az idegrendszer Az érzékszervek rendszere A szenvedélybetegségek A betegápolás alapjai AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE 9 Út a sejtes szerveződésig 13 9 A prokarióta élőlények 9 Egysejtű eukarióta élőlények 17 9 Soksejtű eukarióta élőlények 9 A növények 9 A HAJTÁSOS NÖVÉNYEK 9 A növényi szövetek 9 A növényi szervek 9 A harasztok törzse A nyitvatermők törzse A zárvatermők törzse TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK 10 ÚJSZÁJÚ ÁLLATOK 10 A tüskésbőrűek törzse A gerincesek törzse AZ ÁLLATOK ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 10 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 11 ÖKOLÓGIA Egyed feletti szerveződési szintek Az élőlények alkalmazkodóképessége Abiotikus környezeti tényezők 11 Biotikus környezeti tényezők 11 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 12 A KÖRNYEZET SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME 12 A SEJTEK FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 5 A sejt anyagai 5 Biogén elemek: az élőlényeket felépítő és az anyagcserében résztvevő elemek. Az élő szervezetek fő tömegét adják: H, O, a C, a N és a P (a víz és a szerves vegyületek építőkövei). A víz 6 Tulajdonságai: dipólusos molekula, hidrogénkötések kialakítása, nagy a felületi feszültsége, a párolgáshője, a hőmegtartó képessége, kémiai reakciókban vesz részt. 7/2 Valódi oldatok, kolloid oldatok (1-500 nanométer), durva diszperz rendszerek. Diffúzió, ozmózis. Szénhidrátok 8 Egyszerű: egyetlen cukormolekulából állnak. Szőlőcukor (glükóz) összegképlete: C 6 H 12 O 6 6 szénatomos. 8/3 A ribóz és dez oxi ribóz 5 szénatomos. Összetett: kettő vagy több egyszerű cukormolekula összekapcsolódásával keletkeznek víz kilépése közben (diszacharidok, poliszacharidok). 8/4,5

2 A sejtek felépítése és működése 5 2 V Bi 10 Szk 0708 Zsírok 9 Oldékonyságuk, kémiai felépítésük, főbb csoportjai, szerepük. 10/6 Fehérjék 10 Aminosavakból felépülő óriásmolekulájú vegyületek. 11/7 Nukleinsavak12 Nukleotid-egységekből felépülő óriásmolekulák. 12/8 Egy nukleotid felépítése. DNS szerkezete. 2/12 A sejt szerkezete és működése 13 A sejt fogalma, különbség a prokarióta és eukarióta sejt között. 13/9 Részei: sejtplazma, sejtmembrán (féligáteresztő) sejthártya, belső membránok (endoplazmatikus hálózat, Golgi készülék), sejtszervecskék mitokondriumok, sejtközpont, lizoszómák, (színtestek, zárványok), 16/14 sejtmag (DNS, RNS; kromatinállomány, kromoszóma) A sejtosztódás 16 Diploid sejt (2n), haploid sejt (n) jelentése, előfordulása. 17/15, 18/16,17 Mitózis Meiózis számtartó osztódás számfelező osztódás Végeredménye 2 egyforma, a kiindulási sejttel megegyező kromoszómaszámú utódsejt Előfordulása testi sejtek képződése ivarsejtek képződése 4 különböző egyszeres kromoszómakészletű, utódsejt Az enzimműködés 19 Enzimek: Olyan fehérjék, amelyek a sejtek kémiai folyamatait felgyorsítják az aktiválási energia csökkentésével. Biológiai katalizátorok. 19/18 Az öröklődés anyagi hordozói 26 Eukarióta sejtmagban a DNS kettős spirálja fehérjékre tekeredve kromatinállományt (kromatinfonál) hoz létre, ami még hozzáférhető az enzimek számára (ilyen formában történik a DNS megkettőződése). 27/24 A sejtosztódás során a megkettőződő DNS-állomány a kromoszómában két egymással tartalmilag is egyenértékű részletet alkot. Ezek a kromatidák, amelyek mindegyike egy-egy kettős hélixből és fehérjékből áll. Egy kromoszómán belül a két kromatida DNS-e azonos bázissorrendű, mivel egyetlen kiindulási DNS-molekula megkettőződésével alakult ki. A két kromatida többnyire csak egyetlen ponton kapcsolódik egymáshoz. Sejtosztódáskor a DNS-láncok még jobban feltekerednek fehérjék segítségével, így mikroszkóppal látható tömör kromatidák jönnek létre. 26/23 Gén: A DNS egy szakasza, amely meghatározza egy fehérje aminosav-sorrendjét. Genotípus: a működő gének összessége. Fenotípus: a megjelenő látható tulajdonságok együttese. Kromoszóma: fehérjékkel összekapcsolódó DNS-molekula a sejtmagban. Sejtenkénti számuk a fajra jellemző. Homológ kromoszómapár: az apai és az anyai eredetű kromoszóma homológ kromoszómapárt alkot. A homológ kromoszómapár tagjai alakra és nagyságra külsőleg teljesen azonosak, azonos helyen azonos gének vannak, de génváltozataik különbözők is lehetnek. Allélok: egy adott tulajdonságot meghatározó gének különböző változatai. Az ivaros szaporodásból következően minden tulajdonság génje kétszeresen van meg a genotípusban (anyai gén + apai gén). Az egy bizonyos tulajdonságot örökítő két gén allélpárt alkot. Homozigóta valamely génre nézve az az egyed, amely diploid sejtjeiben két azonos allélt (génváltozatot) tartalmaz (pl. AA vagy aa). Heterozigóta valamely génre nézve az az egyed, amely diploid sejtjeiben eltérő allélokat tartalmaz (pl. Aa). Domináns az allélpár tagjai közül az, amelyik elnyomja a másik, a recesszív (lappangó) allél hatását. Recesszív az allélpár tagjai közül az, amelyiknek a hatását elnyomja a domináns (uralkodó) allél. A domináns-recesszív öröklésmenet 30 30/25, 31/26 F 1 AA X aa a a A Aa Aa A Aa Aa genotípus: 4 Aa fenotípus: 4 sárga F 2 Aa X Aa A a A AA Aa a Aa aa genotípus: 1AA: 2 Aa : 1aa fenotípus: 3 sárga: 1 zöld Genotípus A genotípus elnevezése Fenotípus AA domináns homozigóta sárga Aa heterozigóta sárga aa recesszív homozigóta zöld

3 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Mendel törvények: Uniformitás törvénye: az eltérő tulajdonságváltozatú, homozigóta szülők első hibridnemzedékének (F1) valamennyi egyede egyforma. Hasadás (szegregáció) törvénye: a szülői tulajdonságok az F2 nemzedékben szétválnak. A köztes (intermedier) öröklésmenet 31 A gén egyik allélja sem dominál a másik felett. Egyforma hatékonyságúak. 32/27 Kodomináns öröklésmenet 32 Kodominancia: az a jelenség, amikor az allélok heterozigóta állapotban egymás mellett, egymástól függetlenül megnyilvánulnak. Ilyen az AB0 vércsoportrendszer és a sarlósejtes vérszegénység is. (kodomináns = együtt domináns) 33/28 Az Rh-faktor öröklődése domináns-recesszív módon valósul meg. 33/28 Nemhez (ivarhoz) kötött öröklés 33 A kromoszomális nem kialakulása 34 Az élőlények ivari jellegét nem egy vagy néhány gén, hanem egy egész kromoszóma (embernél a 23. kromoszómapár) határozza meg. Ivari kromoszómák: az ivari jelleget kialakító kromoszómák vagy szexkromoszómák (a többi kromoszómát testi kromoszómának nevezzük). Az ember ivarának öröklődése mindkét ivar keletkezésének valószínűsége 50%. 34/30, 34/31 A vérzékenység öröklődése (színtévesztés öröklődése) A véralvadást és a színlátást befolyásoló gének az X kromoszómán helyezkednek el. A hibás gént tartalmazó kromoszóma jelölése:. Y normális nő X X (hordozó nő) XY (egészséges férfi) X X (hordozó nő) XY (egészséges férfi) vérzékeny férfi A genetikai tanácsadás 35 A családfán a nőket körrel, a férfiakat négyzettel jelölik, az egymást követő generációk külön sorokban szerepelnek. A házaspárokat egy vonallal kötik össze, gyermekeiket a következő sorban születésük sorrendjében balról jobbra ábrázolják. A vizsgált fenotípust mutató egyedeket rendszerint sötét (fekete) színnel jelzik. A mutáció 36 Mutáció: valamely tulajdonság egyetlen nemzedéken belüli ugrásszerű, öröklődő megváltozása. 37/34 1. Génmutáció vagy pontmutáció: egyetlen gén szerkezete, azaz bázishármasainak sorrendje változik meg. 2. Kromoszómamutáció: a meiózis során valamely kromoszóma szerkezete megváltozik. 3. A fajra jellemző kromoszómaszám megváltozása (Down-kór). A mennyiségi jellegek öröklődése 38 A mennyiségi tulajdonságok túlnyomó többségének a kialakulásakor sok gén allélpárjainak a hatása összegződik. A menynyiségi jellegek kialakulása jelentős mértékben függ a környezettől. A mennyiségi jellegek megoszlása egy populációban Fokozatosan változó jellegek (pl.: magasság) egyedek száma haranggörbe Modifikáció: a fenotípusnak az életkörülmények hatására létrejött, nem öröklődő módosulata. Pl.: a gyermekláncfű (pitypang) az alföldi tájakon magasra nő, a hegyekben élők kistermetűek. AZ EMBER SZERVEZETE ÉS EGÉSZSÉGE 41 A bőr 52 Az ember egyik legnagyobb szerve. Függelékeivel (pl.: szőr, mirigyek) együtt kültakarónak is nevezzük. Szerepe: A testfelszínt kívülről borítja (elhatárolás, kapcsolatteremtés). Vízvesztés megakadályozása. Hőszabályozás, kiválasztás, érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hő.

4 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Szervezetünk első védelmi rendszere. Véd a mechanikai hatásoktól, a Nap káros UV-sugaraitól, a mikroorganizmusoktól. Felépítése 53/42: Hámréteg: többrétegű elszarusodó laphám. Véd a kiszáradástól, a mechanikai hatásoktól, a kórokozóktól, az ultraibolya sugárzástól. Legalsó rétegében festéksejtek találhatók. Az irharéteg táplálja. Irha: kötőszövet, erekben gazdag hámréteg táplálása, hőszabályozás; idegvégződések érzékszerv; véd az ultraibolya sugárzástól. Bőralja: zsírszövet raktározott tápanyag, mechanikai védelem, hőszigetelés. A bőr egészségtana 54 A bőr tisztántartása, kozmetikázása, a bőrápolás, hajápolás. A bőr festéksejtjeinek működése, a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásai. Elváltozások: anyajegy, szemölcs, mitesszer, pattanás, vízhólyag, vérhólyag. A mozgás A csontvázrendszer 58 Felépítése: csont (passzív): 58/45 kemény, de rugalmas szervetlen és szerves anyag; nagy terhelés, de kicsi tömeg üreges, csontgerendák; kemény, de élő anyag csonthártya, erek, rossz anyagcsere. a csontok összeköttetései: izület: összetartás izületi szalagok; sima felszín porcborítás; olajozás izületi nedv, izületi tok 59/46; porcos: szegycsont, bordák illeszkedése; 61/51 varratok: koponya 47/48 összenövés: keresztcsont 61/50 Részei: fej váza: 60/47 agykoponya nyakszirtcsont ( öreglyuk ), falcsont, homlokcsont, ékcsont, halántékcsont; arckoponya felső állcsont, járomcsont, szájpadláscsont, orrüreg csontjai, állkapocs, nyelvcsont, hallócsontok; törzs váza 61/50, 61/51 gerincoszlop csigolyákból áll: nyaki, háti, ágyéki, keresztcsonti, farokcsonti; bordák; szegycsont; végtagváz 62/52 A, 63/52/B felső végtag alsó végtag függesztőövek vállöv (kulcscsont, lapockacsont) medenceöv (csípő-, szemérem-, ülőcsont) szabad végtagok felkarcsont, az alkar, a kéz csontjai combcsont, lábszárcsontok, a láb csontjai. A csontrendszer egészségtana 65 Rándulás, ficam, csonttörés, lúdtalp, porckorongsérv, sokízületi gyulladás, csontritkulás, angolkór. A csípőficam szűrésének fontossága és korrigálásának lehetőségei. Az izomrendszer 68 Izomszövet 69/55 Harántcsíkolt: gyors összehúzódás, nagy erővel, rövid ideig, akaratunktól függően. Simaizom: lassú összehúzódás, kis erővel, hosszú ideig, akaratunktól függetlenül. Szívizom: gyors összehúzódás, nagy erővel, hosszú ideig, akaratunktól függetlenül. Az ember izmai 69/56 A harántcsíkolt vázizmok a mozgás aktív szervét képezik orsó alak, a testhez közelebbi csonton fekszik, ínnal tapad. Fej: lapos és körkörös izmok. A mimikai izmok bőrön erednek és bőrön tapadnak. 70/57 Törzs: csuklyásizom, széles hátizom, nagy és kis mellizom, bordaközi izmok, rekeszizom, fejbiccentőizom. Végtagok izmai. Az izomrendszer egészségtana 71 A testépítés során alkalmazott táplálékkiegészítők káros hatásai. A testedzés jelentősége, típusai (erőnléti, ügyességi, állóképességet fokozó). A mozgás szerepe a testsúly szabályozásában.

5 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk 0708 A táplálkozás szervrendszere 75 A tápcsatorna szakaszai 79/59 1. Szájüreg: fogak részei: korona, nyak, gyökér; fajtái: metsző- (8), szem- (4), kisőrlő- (8) nagyőrlőfog (12), 88/68 nyálmirigyek fültőmirigy (2), állkapocs alatti mirigy (2), nyelv alatti mirigy (2), nyelv táplálék keverése és az ízérzékelés. 2. Garat a légutak és a táplálék útja itt keresztezi egymást. 3. Nyelőcső táplálék továbbítása. 4. Gyomor gyomornedv, perisztaltikus (féregszerű) mozgás. 81/62, 81/63 5. Vékonybél: 81/64 Patkóbél (nyombél) hasnyál (tripszin, lipáz, amiláz), epe (zsírok emulgeálása), 82/65, 82/66 éhbél, csípőbél. 6. Vastagbél emésztőnedvek nincsenek, visszaszívódik a víz és az ásványi sók egy része, kialakul a bélsár. 7. Végbél. Az emésztőrendszer egészségtana 88 Gyomor- és bélhurut, gyomor- és nyombélfekély, hasmenés, székrekedés, ételmérgezések, bélférgesség, epekőbetegség. Cukorbetegség, köszvény. A kiválasztás szervrendszere 92 A kiválasztás szervrendszerének feladata: a bomlástermékek, a felesleges mennyiségű víz és só eltávolítása. 92/70 1. Vesék (a hasüreg hátsó részében a hashártyán kívül) kiválasztás 93/71 a) vesekéreg (alapvető működési egysége a nefron vagy vesetestecske) b) velőállomány (vesepiramisok) c) vesemedence. 2. Húgyvezetékek elvezetés. 3. Húgyhólyag tárolás. 4. Húgycső kivezetés. A kiválasztás lépései: szűrlet képzése, visszaszívás, kiválasztás. A kiválasztó szervrendszer egészségtana 95 Vesemedence-gyulladás, veseműködés elégtelensége, vesekőbetegség, hólyaghurut, veseátültetés. A légzés szervrendszere 97 A légzési szervrendszer szerveinek elhelyezkedése. 97/73 A levegő útja: orrüreg - szűr, párásít, melegít, garat légzés szájon át, légcső, főhörgők, hörgők merevítés, 98/74, 99/75 hörgőcskék, léghólyagocskák. A légzés részfolyamatai: légcsere a légkör és a légzőszerv között, gázcsere a vér közvetítésével a léghólyagocskákban, sejtlégzés a sejten belül. A légcsere módja 100/76: a mellüreg térfogatnövelése: rekeszizom lefelé, bordák felfelé, a tüdőben lévő gáz nyomása csökken, a légköri nyomás benyomja a levegőt belégzés, a légzőizmok elernyednek kilégzés. A légzési szervrendszer egyéb működése: szaglás, hangadás. A légzőrendszer egészségtana 101 Nátha, tüszős mandulagyulladás, gégegyulladás, hörghurut, szénanátha, tüdőasztma, tüdőgyulladás, tüdőrák, légmell, TBC. A keringési rendszer 104 A keringési szervrendszer (vérkeringés + nyirokkeringés) feladata: a többsejtű szervezetekben biztosítja a sejtek közötti kapcsolatot. Értípusok: verőerek (artériák), gyűjtőerek (vénák), hajszálerek (kapillárisok). 104/78 Szív 105/79, 105/80 kívülről a szívburok, belülről a szívbelhártya borítja, falát szívizomszövet alkotja, a szívsövény osztja jobb és bal szívfélre, szívbillentyűk: zsebes aorta és a tüdőartéria kezdetén 3-3 db; vitorlás a pitvar-kamra határán 106/82, táplálását az aortából eredő két koszorús artéria látja el. 5/12

6 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 A kis és a nagy vérkör: kisvérkör (tüdővérkör): jobb kamra tüdőartéria (CO 2 -dús) tüdőkapillárisok (gázcsere) tüdővénák (O 2 -dús) bal pitvar, nagyvérkör (testvérkör): O 2 -dús vért szállít a szövetekhez; bal kamra aorta artériák kapillárisok (gázcsere) vénák (CO 2 -dús) alsó- és felső üres véna jobb pitvar. Vérnyomás: a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása (120/80 Hgmm). 107/83 A vér 107 Vér: folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. 107/84 Vérplazma: a vér sejtközötti állománya. A vér térfogatának átlagosan 55%-a vérplazma. Ennek 90%-a víz. Alakos vagy sejtes elemek: vörösvérsejt vérlemezk fehérvérsejtek e szerepe légzési gázok (elsősorban oxigén) szállítása véralvadás belső védekezés képződési helye vörös csontvelő vörös csontvelő vörös csontvelő, nyirokrendszer betegségek vérszegénység vérzékenység fehérvérűség (leukémia). Véralvadás Vércsoportok 109/táblázat A keringési rendszer egészségtana 111 Angina pectoris, infarktus, perifériás keringési rendellenességek, ájulás, érelmeszesedés, agyvérzés, magas vérnyomás. Vashiányos vérszegénység, vészes vérszegénység, fehérvérűség (leukémia), hemofília (vérzékenység, többnyire öröklött). Az immunrendszer 114 Fogalmak: antigén, antitest, immunitás. 115/85 Az immunrendszer jellemző sejtjei: falósejtek, nyiroksejtek. A memóriasejtek szerepe a másodlagos immunválasz kialakításában. A gyulladás tünetei, kialakulásuk oka. A falósejtek szerepe, a genny eredete. Az immunizálás különböző típusai: aktív, passzív, természetes, mesterséges. A vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének oka. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az immunrendszer kóros működése 117 A láz védekezésben betöltött szerepe, a lázcsillapítás módjai. Az allergia (pl. asztma) kialakulása, allergén anyagok, az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A nyirokrendszer betegségei 119: Féregnyúlvány gyulladása, mandulagyulladás. Szaporodás A szaporodás szervrendszere 124 Szerepe: az élet egyeden túli folyamatosságának fenntartása. Általános szempontok: ivaros szaporodás, ivarszerv, váltivarúság, ivari kétalakúság; belső megtermékenyítés; az utód kezdeti fejlődése az anya testében; általános felépítés: ivarmirigy, kivezetőcső, járulékos mirigy, párzószerv. A szaporodás szervrendszere férfiak: 124/90 here (hímivarsejt-termelés, tesztoszteron-termelés); 125/91 129/94 A ondóvezeték (perisztaltikus mozgás); ondóhólyag (cukor, dülmirigy v. prosztata, aktiváló anyag); hímvessző (barlangos test). A szaporodás szervrendszere nők: 127/92, 135/96 petefészek: petesejttermelés, ösztrogén- és progeszterontermelés; 128/93, 129/94 B petevezető: csillók és perisztaltikus mozgás; méh: ciklusos működés, mentstruáció, terhesség és szülés; hüvely: szűzhártya, tejsavtermelő baktériumok. A szaporító szervrendszer egészségtana 131 A szexuális úton terjedő betegségek 131 A nemi úton terjedő betegségek megelőzése (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálat jelentősége. Az anyaság biológiája 135 Az ember magzati fejlődésének és születésének fő szakaszai.

7 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 A terhesség, a szülés, a szoptatás biológiai folyamatai, a méhlepény és a magzatvíz szerepe. 139/97, 139/98 A terhességi tesztek lényege, a terhesség-megszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások lényege, valamint a kapcsolódó etikai problémák (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). A várandóság jelei, a terhesgondozás jelentősége, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmód, a szoptatás előnyei a csecsemőre és az anyára nézve. A fogamzásgátlás 141 Az egyedfejlődés 147 Embrionális szakasz Embrió: a fejlődő utód neve az embrionális fejlődés 12. hetéig. A szakasz végére már a test és a belső szervek végleges formája jellemző. Magzat: az utód neve a 12. héttől a születésig. Erre az időszakra elsősorban a növekedés jellemző. 40. hét (280. nap) születés Posztembrionális szakasz 10. napig újszülöttkor. 1 éves korig csecsemőkor. 1-6 év kisgyermekkor (3-6 év: óvodáskor) éves korig növő-gyermekkor vagy kölyökkor év serdülőkor vagy pubertás: intenzív növekedés, a nemi működések beindulása év ifjúkor: intenzív testi és szellemi fejlődés. Kb. a 20 évtől felnőttkor: a teljes testi kifejlődéstől kezdődő életkor. Kései hanyatló szakaszai: öregkor (kb. 60. évtől), aggkor (kb. 75. évtől). Az endokrin rendszer 152 Az irányítás két alapformája a vezérlés és a szabályozás. Vezérlés: egyirányú kapcsolat a központ és az irányított rendszer között. Az irányított rendszer nem befolyásolja a központ működését. Szabályozás: akkor valósul meg, ha az irányított rendszer működési jellemzőit bizonyos határok között kell tartani, és ehhez állandó visszajelentésre van szükség az irányított rendszer működéséről. A szabályozás kétirányú kapcsolatot jelent a központ és az irányított rendszer között. A kétirányú kapcsolat szabályozókört hoz létre. Az élőlényekben a szabályozás kétféleképpen valósulhat meg: vegyi (hormonális) szabályozással és idegi szabályozással. A hormonrendszer szerepe: a többi szervrendszer működésének szabályozása. A hormonrendszer és az idegrendszer szerepének összehasonlítása: Hormonrendszer Hogyan szabályoz? folyamatosan, lassan, sebességet változtat. Mit szabályoz? belső környezet állandóságát, növekedést, szaporodást. Idegrendszer gyorsan, elindít, megállít. érzékelést, mozgást, a hormonrendszert. Milyen módon működik a hormonrendszer? valamilyen inger hatására a belső elválasztású mirigy hormont ürít, a hormonmolekulát a megfelelő felszíni fehérjével rendelkező sejtek megkötik, ezeknek a sejteknek a működése megváltozik. Mi szabályozza a hormon termelését? A belső környezet egyik tényezője, egy másik hormon közvetítésével az idegrendszer, közvetlenül az idegrendszer. Néhány hormon termelődésének helye, hatása Hormon inzulin adrenalin tiroxin tesztoszteron oxitocin Termelődik hasnyálmirigy mellékvesevelő pajzsmirigy herék hipofízis hátsó lebeny Hatás: serkenti a sejtek cukorfelvételét, a cukor oxidációját vércukorszint csökkentő. serkenti a máj és izom glikogénlebontását vércukorszint növelése, növeli a vérnyomást, mozgósítja a szimpatikus idegrendszert. fokozza a sejtoxidációt, fokozza hőtermelést, befolyásolja a növekedést, a fejlődést. Az endokrin rendszer egészségtana 157 Törpenövés, óriásnövés, golyva (struma), Basedow-kór, cukorbetegség, Addison-kór. fenntartja a hímivarsejtek folyamatos termelődését, kialakítja a másodlagos nemi jelleget. méhizomzat összehúzódása, tejmirigyek ürítése.

8 Az ember szervezete és egészsége 41 2 V Bi 10 Szk /12 Az idegrendszer 160 Az idegszövet (neuron, szinapszis, gliasejt) 162/109, 162/110 alapfogalmak: központi és környéki idegrendszer, idegek, dúcok, pályák, magok, kéreg, fehérállomány, szürkeállomány; szomatikus, vegetatív, szimpatikus, paraszimpatikus. Az idegrendszer védelme: csontos tok, agyfolyadék, agyhártya; speciális vérellátás, tápanyagellátás, gliasejtek. A központi idegrendszer működése: emeletszerű felépítés, egy működés több helyen szabályozott, a felsőbb központ felülszabályozza az alsóbbat; gerincvelő: 163/111, 164/112 kapcsolatteremtés: gerincvelői idegek, fel- és leszállópályák, reflexek: szomatikus térdreflex, vegetatív bélreflex; 161/108 B agytörzs és köztiagy: kapcsolatteremtés (agyidegek, átkapcsoló vagy áthaladó pályák); főleg a vegetatív működések szabályozása: 165/114, 166/115 nyúltvelő egy szerv vagy szervrendszer szabályozása, híd a szervrendszerek működésének összehangolása, középagy leszálló, mozgatópályák átkapcsolódása; hipotalamusz az egész szervezet vegetatív állapota, talamusz felszálló- és leszállópályák átkapcsolódása; nagyagy: 165/113 tudatosuló érzőműködés, elsődleges, másodlagos központ, tudatos mozgatóműködés, elsődleges, másodlagos központ, a két félteke működési aszimmetriája, átkereszteződés, kérgestest; kisagy: egyensúlyozás, mozgáskoordináció. Az idegrendszer szerepe: legfelsőbb szabályozó. Az idegrendszer működésének általános alapelvei: az információfeldolgozás lépései: információfelvétel: receptor, információbevitel: érzőidegsejt, információfeldolgzás: asszociációs sejt, információkijuttatás: mozgatóidegsejt, információ-végrehajtás: izmok, mirigyek; Az idegrendszer egészségtana 170 Az idegrendszer néhány betegsége: agyrázkódás, migrén, epilepszia, szélütés, agyvérzés. A fizikai, mentális és szociális jólét fogalma. Az életmód szerepe az idegrendszeri betegségek kialakulásának megelőzésében. A stresszbetegségek kialakulásának feltételei. A fájdalomcsillapítás néhány módja, ezek esetleges veszélyei. Az érzékszervek rendszere 176 Szaglás, ízlelés, tapintás, fájdalomérzés, hőérzékélés 176 A szem és a látás 180 A szem és a látás egészségtana 182 A hallás és a helyzetérzékelés 185 A fül egészségtana 187 A szenvedélybetegségek 189 Az alkohol 189 A drogok 192 A dohányzás 194 Az AIDS 197 A betegápolás alapjai 199 Elsősegélynyújtás 205

9 AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE 2 V Bi 10 Szk /12 AZ ÉLŐLÉNYEK RENDSZEREZÉSE Főbb rendszertani kategóriák 10 Út a sejtes szerveződésig 13 A vírusok 13 A vírusok biológiai, egészségügyi jelentősége. A vírusok felépítése és a vírusfertőzés folyamata. Vírus által okozott emberi megbetegedések. Járványtani fogalmak: fertőzés, járvány, higiénia. A prokarióta élőlények Baktériumok törzse 15 A baktérium és az eukarióta sejt szerveződésének összehasonlítása. Változatos anyagcsere környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségük. A felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez? Baktérium által okozott emberi megbetegedések megelőzés, a védekezés. Fertőtlenítési, sterilizálási eljárások. Kékmoszatok törzse 16 Egysejtű eukarióta élőlények 17 Változatos testszerveződés és felépítő anyagcsere: amőba, a papucsállatka, a zöld szemes ostoros és élesztőgomba. Felismerésük fénymikroszkóppal, mozgásuk. Soksejtű eukarióta élőlények A gombák 19 Miért alkotnak a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok? A sejtek működésbeli különbsége miért jár differenciálódással? A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Különböztesse meg a legismertebb ehető, és mérgező kalapos gombákat. Ismertesse a gombafogyasztás szabályait, Tudja, hogy a gyilkos galóca halálosan mérgező. Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, a farontó gombák, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő gyakorlati jelentőségét! Vizsgáljon fénymikroszkóppal penészgombát és fonalas zöldmoszatokat rajz, jellemezés. A zuzmók 22 A zuzmók a levegőszennyezés indikátorai. Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, Ismertesse a megfigyeltek alapján testfelépítésüket. A növények A növényvilág fejlődését befolyásolta a fényért, vízért való verseny, a szárazabb élőhelyeken való szaporodás lehetősége szervek megjelenése, felépítése. A növényi test szerveződési irányai 23 A teleptestes szerveződés jellemző a vörös- és barnamoszatok többségére, a zöldmoszatok egy részére (pl. csillárkamoszat), a kalapos gombákra és a mohákra. A moszatok 23 A zöldmoszatok példáján az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). A mohák 24 A HAJTÁSOS NÖVÉNYEK A növényi szövetek 29 Milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet. Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövet preparátumot, készítsen bőrszövet nyúzatot (pl. hagyma allevél) Vizsgáljon sejtüreget és kristáyzárványt. Értelmezze a látottakat. A növényi szervek A gyökér 31, A szár 32, Növényi mozgások 34, A levél 34, A virág 37 A termés és a mag 39 A gyökér, a szár és a levél alapfunkciói! Ismerje fel és értelmezze egyszerű, sematikus rajzon a gyökér hossz- és keresztmetszetét, a kétszikű és egyszikű lágyszár keresztmetszetét, a fás szár keresztmetszetét, a kétszikű levél keresztmetszetét! Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését. Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és Értelmezze a látottakat. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen. A virág biológiai szerepe, részei.

10 TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK 2 V Bi 10 Szk /12 Az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalma. A virágos növények fajfenntartó működései (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányai. A növények főbb ivartalan szaporítási módjai (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás). A csírázás külső és belső feltételei (egy csírázási kísérlet kapcsán). Hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködések (gyümölcsérés). A harasztok törzse 41 A harasztoknál megjelenő evolúciós újítások : szövetek, szervek a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodás. A nyitvatermők törzse 43 A nyitvatermőknél megjelenő evolúciós újítások : virág, mag, víztől független szaporodás a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás. A zárvatermők törzse 44 A zárvatermőknél megjelenő evolúciós újítások : takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodás. A termés biológiai szerepe és a magterjesztés stratégiái. Tudja használni a növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. TÖBBSEJTŰ EUKARIÓTA ÁLLATOK Ismerje fel és fogalmazza meg a testfelépítés, az életmód (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján: - szivacsok - laposférgek - gyűrűsférgek - rovarok - fejlábúak (lábasfejűek) - a gerincesek nagy csoportjai (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat. A szivacsok törzse 51 Ismertesse a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit. A csalánozók törzse 52 A férgek 53 A puhatestűek törzse 56 Az ízeltlábúak törzse 57 A tüskésbőrűek törzse 64 A gerincesek törzse 65 A halak osztálya 65 A kétéltűek osztálya 66 A hüllők osztálya 67 A madarak osztálya 68 Az emlősök osztálya 70 ÚJSZÁJÚ ÁLLATOK AZ ÁLLATOK ÖNFENNTARTÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI Szövetek milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint is), izomszövet, kötőszövet és idegszövet, és ez hogyan tükröződik a felépítésükben? Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér. A kültakaró 75 A váz és mozgásrendszer 77 A táplálkozás szervrendszere 79 A kiválasztás szervrendszere 81 A légzés szervrendszere 82 Az anyagszállítás szervrendszere 84

11 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI 2 V Bi 10 Szk /12 AZ ÁLLATOK FAJFENNTARTÓ ÉS SZABÁLYOZÓ ÉLETMŰKÖDÉSEI A szaporodás 88 Fogalmak: petesejt, hímivarsejt, zigóta, hímnősség, váltivarúság, ivari kétalakúság, embrionális és posztembrionális fejlődés. Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, szaporodási rendszerek, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése)! Tudjon példát az ivartalan szaporodásra és a regenerációra. Szabályozás az állatvilágban 91 Az állatok öröklött és tanult magatartásformái 94 Önfenntartással kapcsolatos viselkedések: tájékozódás, komfortmozgás, táplálkozási magatartás, menekülés. fajfenntartással kapcsolatos viselkedések: a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió. Jellemezze az alábbi magatartásformákat: reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból Ismerje fel ezeket. ÖKOLÓGIA 100 Egyed feletti szerveződési szintek 101 A populáció ökológiai és genetikai értelmezése. A populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljei, a környezet eltartó képessége. Mondjon példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Ismertesse ezek mezőgazdasági szerepét (pl. Sáskajárás), a védekezés módjait, a biológiai védekezés előnyeit. Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket. Értelmezze a bioszférát ökoszisztémaként (gaia). Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai.) Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. Az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. Vásárlási szokások). Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, globális felmelegedést, hulladékproblémát, a savasodást, a tengerek-óceánok, édesvizek problémáit, az ózonpajzs csökkenését. Ismertesse, miért lehetnek ezek ökológiai válság tényezői. Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Az élőlények alkalmazkodóképessége 104 Ismertesse a környezet fogalmát (élettelen és élő), a környezet időbeli (periodikus és előrehaladó) és térbeli (horizontális, vertikális) változását. Értelmezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Hozza összefüggésbe az indikátor szervezetekkel. Esettanulmány alapján Ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között. Abiotikus környezeti tényezők A fény és a hőmérséklet A levegő, a víz, a talaj Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban. Példákkal igazolja, hogy az élettelen környezet legfontosabb tényezői a fény, a hő, a víz, a levegő és a talaj hogyan szabják meg az élőlények elterjedését. Ismertesse a talaj kialakulásának feltételeit. Ismertesse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit. Mutassa be példán, hogy egy faj elterjedését több környezeti tényező is befolyásolja. Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban Biotikus környezeti tényezők Fajon belüli kapcsolatok 112 Ismertesse a territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalmát, a társas kapcsolatok, párosodási rendszerek (csoportszerveződés) szaporodási viselkedés típusait Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból Ismerje fel ezeket.

12 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 2 V Bi 10 Szk /12 Populációk közötti kapcsolatok 114 Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalmát, állati és növényi példákkal. Anyagforgalom az ökológiai rendszerekben 115 Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és hálózat különbségét. Értelmezze a szén és az oxigén körforgásának útját: az autotróf és heterotróf lények szerepét, a humuszképződés lényegét, a szénhidrogén- és kőszénképződés okát, a karbonát-kőzetek keletkezését. Értelmezze az élőlények szerepét e folyamatokban. Energiaáramlás az ökológiai rendszerekben 118 A táplálkozási láncok 119 A TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Mi a természetvédelem? 139 Ismertesse a természetvédelem fogalmát, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket. Ismertesse a biológiai sokféleség megőrzésének etikai, jogi és gyakorlati szükségességét, a természetvédelem lehetőségeit. Tudja, hogyan csoportosítjuk a védett területeket példákkal (természetvédelmi terület tájvédelmi körzet, nemzeti park). Térképen Ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit. A természetvédelem tudományos alapelvei 140 Mi a környezetvédelem? 145 A környezetvédelem legfontosabb alapelvei 146 A növények védelme 147 Az állatok védelme 148 A természetvédelem alatt álló területek besorolása 151 A KÖRNYEZET SZENNYEZÉSE ÉS VÉDELME A víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait. - Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat. - Ismertesse az ivóvíz nyerésének módjait, az ezeket a forrásokat fenyegető veszélyeket. - Értelmezze a közműolló fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. - Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről. A levegő Tudja a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO 2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének). - Ismertesse a savas esők okát és következményeit. - Ismertesse az üvegházhatást, a hőszennyezést, a lehetséges következményeket. - Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén. A talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit. Értelmezze a talaj romlásának, illetve javításának folyamatát. A települési környezet néhány problémája Ismertesse a hagyományos és az alternatív energiaforrásokat, a megújuló és a nem megújuló energia különbségét. - Értelmezze az atomenergia felhasználásának lehetőségét és veszélyeit. - Tudjon az energiatakarékosság lehetőségeiről. - Fejtse ki álláspontját a hazai energiagazdálkodás lehetőségeiről. - Ismertesse a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. - Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással. ****

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből.

Felkészülés: Berger Józsefné Az ember című tankönyvből és Dr. Lénárd Gábor Biologia II tankönyvből. Minimum követelmények biológiából Szakkközépiskola és a rendes esti gimnázium számára 10. Évfolyam I. félév Mendel I, II törvényei Domináns-recesszív öröklődés Kodomináns öröklődés Intermedier öröklődés

Részletesebben

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan

3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz kapcsolódóan 11. évfolyam BIOLÓGIA 1. Az emberi test szabályozása Idegi szabályozás Hormonális szabályozás 2. Az érzékelés Szaglás, tapintás, látás, íz érzéklés, 3. Általános egészségügyi ismeretek az egyes témákhoz

Részletesebben

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM

MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM MINIMUM KÖVETELMÉNYEK BIOLÓGIÁBÓL Felnőtt oktatás nappali rendszerű képzése 10. ÉVFOLYAM I. félév Az élőlények rendszerezése A vírusok Az egysejtűek Baktériumok Az eukariota egysejtűek A gombák A zuzmók

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam

BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam BIOLÓGIA osztályozó vizsga követelményei 10.-12. évfolyam 10. évfolyam TÉMAKÖRÖK TARTALMAK Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága A vírusok, a prokarióták és az eukarióta egysejtűek

Részletesebben

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium

Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium Témakörök Biológia Osztályozó vizsgákhoz 2012/2013 9. Természettudományos Osztálya-kémia tagozat A növények életműködései Légzés és kiválasztás Gázcserenylások működése Növényi párologtatás vizsgálata

Részletesebben

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó

I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése

BIOLÓGIA. A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! I. A sejt felépítése és működése BIOLÓGIA Kedves felvételizők! A sikeres írásbeli vizsga elérése érdekében ajánljuk az alábbi témakörökben való jártasságot! Jó tanulást és eredményes vizsgát kívánunk: a BI biológia tanárai Témakörök I.

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 9-10 osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Heti 1

Részletesebben

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához

Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és

Részletesebben

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei:

7. évfolyam. Továbbhaladás feltételei: 7. évfolyam I. Az élőlények változatossága Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz, a mérsékelt övezet és a magashegységek környezeti jellemzői és élővilága.

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 12. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Az élet kódja.

Részletesebben

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás:

fogalmak: szerves és szervetlen tápanyagok, vitaminok, esszencialitás, oldódás, felszívódás egészséges táplálkozás: Biológia 11., 12., 13. évfolyam 1. Sejtjeinkben élünk: - tápanyagok jellemzése, felépítése, szerepe - szénhidrátok: egyszerű, kettős és összetett cukrok - lipidek: zsírok, olajok, foszfatidok, karotinoidok,

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2390-06 Masszázs alapozás követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Ön azt a feladatot kapta a munkahelyén, hogy készítsen kiselőadást a sejtek működésének anatómiájáról - élettanáról! Előadása legyen szakmailag alátámasztva, de a hallgatók számára érthető!

Részletesebben

Az ember szaporodása

Az ember szaporodása Az ember szaporodása Az ember szaporodásának általános jellemzése Ivaros szaporodás Ivarsejtekkel történik Ivarszervek (genitáliák) elsődleges nemi jellegek Belső ivarszervek Külső ivarszervek Váltivarúság

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 BIOLÓGIA 7-8. ÉVFOLYAM Célok Tanulói teljesítmények növelése Tanulási motiváció kialakítása tevékenység, megfigyelés,

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához

I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához I. Útmutató a tankönyvcsalád használatához A gimnáziumi biológia tankönyvek átdolgozott kiadása, felépítésében a kerettanterv előírásait követi. Ennek megfelelően: a 10. osztályos tankönyvben Az élővilág

Részletesebben

A biológia emelt szintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

A biológia emelt szintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A biológia emelt szintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A 2004-től 2011. májusáig kiadott 21 feladatsor minden feladata szerepel ebben az összeállításban. (A dőlttel szedett feladatok két témakörnél

Részletesebben

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001

BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció 1001 BIOLÓGIA 12. évfolyam érettségi fakultáció Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 66 Célok és feladatok Szakközépiskolában a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10.

Tanmenet. Csoport életkor (év): 14 Nagyné Horváth Emília: Biológia 13-14 éveseknek Kitöltés dátuma (év.hó.nap): 2004. 09. 10. Tanmenet Iskola neve: IV. Béla Általános Iskola Iskola címe: 3664 Járdánháza IV: Béla út 131. Tantárgy: Biológia Tanár neve: Tóth László Csoport életkor (év): 14 Tankönyv Nagyné Horváth Emília: Biológia

Részletesebben

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr.

Rendszertan. biol_7_rendszertan.notebook. April 23, 2013. Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28. ápr. 23 12:51. ápr. Rendszertan Osztályzat: «grade» Tárgy: Biológia Dátum:«date» ápr. 23 12:28 1 A rendszerezés alapegysége: A csoport B halmaz C faj D törzs E osztály F ország ápr. 23 12:51 2 A faj jellemzői: A A faj egyedei

Részletesebben

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai:

Szaporodás formák. Szaporodás és fejlődés az élővilágban... 12/4/2014. Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Szaporodás és fejlődés az élővilágban... Szaporodás formák Ivartalan Genetikailag azonos utód Módozatai: Osztódással Bimbózással (hidra) Vegetatív szaporodás Partenogenézis (parthenosszűz, genézis-nemzés)

Részletesebben

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ 1. A csontok fölépítése (10 pont) 1. A csont össztömege csökkent. C 2. A csont szervetlen sótartalma csökkent. A 3. A csont

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra A biogén elemek 3. óra A víz néhány tulajdonsága 4. óra A lipidek

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XI. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XI. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból OSZTÁLYOZÓ VIZSGA TÉMAKÖREI Biológia tantárgyból Vizsga feltétele: - írásbeli, - szóbeli Tankönyv: Biológia 7 (Mozaik kiadó) Segédanyag: Biológia 7 munkafüzet (Mozaik kiadó) 7. évfolyamon: - Forró éghajlati

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt!

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ. Kérjük, olvassa el a bevezetőt! B I O L Ó G I A PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Kérjük, olvassa el a bevezetőt! A javítási útmutatóhoz rendelkezésre áll a feladatsor. Egyes feladatoknál

Részletesebben

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius

Az emésztő szervrendszer. Apparatus digestorius Az emésztő szervrendszer Apparatus digestorius Táplálkozás A táplálék felvétele. A táplálék tartalmaz: Ballasztanyagokat: nem vagy kis mértékben emészthetők, a bélcsatorna mozgásában van szerepük Tápanyagokat:

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. XII. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET XII. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013

TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM TANMENET BIOLÓGIA X. ÉVFOLYAM 2012/2013 Készítette: ZÁRDAI-CSINTALAN ANITA 1. óra Év eleji ismétlés 2. óra Az élőlények rendszerezése 3. óra A vírusok A prokarióta és eukarióta

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Szabadon választható tantárgy: biológia 11-12. évfolyam 2 Tantárgyi struktúra és óraszámok A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 11. évfolyam

Részletesebben

Témazáró dolgozat. A növények országa.

Témazáró dolgozat. A növények országa. Témazáró dolgozat. A növények országa. 1.feladat. Mit jelentenek az alábbi fogalmak? fotoszintézis, telepes növények kétivarú virág egylaki növény egyszikű növény 2.feladat. Jellemezze a vörösmoszatok

Részletesebben

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek

1. B) FELADAT: A LÁTÁS 1. A mellékelt rajz felhasználásával ismertesse az emberi szem felépítését, és az egyes részek 1. MINTATÉTEL 1. A) FELADAT: KEMÉNYÍTŐ KIMUTATÁSA 1. Vizsgálja burgonyagumó keményítőtartalmát kaparék készítésével! Színezze meg a keményítőt! Rajzolja le a tapasztaltakat! Hányszoros nagyítást választott?

Részletesebben

10. II. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK

10. II. EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK I. IDEGSZÖVET (10 pont) Ábránk a kéz egyik izmának figyelmes, kifinomult mozgatásáért felelős két sejtet mutat. Az ábra alsó sejtjének aktivitása közvetlenül az izom összehúzódását idézi elő. 1. A rajz

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014

BIOLÓGIA TANMENET. X. évfolyam 2013/2014 MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM BIOLÓGIA TANMENET X. évfolyam 2013/2014 A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet és az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján készítette Zárdai-Csintalan Anita 1. óra Év eleji

Részletesebben

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2423-06 Anatómiai, élettani, metszetanatómiai ismeretek alkalmazása követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Munkahelyi vezetője megbízásából anatómiai kiscsoportos gyakorlatot tart. Az ön feladata az anatómiai bevezető rész ismertetése. Az előadásában térjen ki a következőkre: - az emberi test fő

Részletesebben

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály

Biológia tantárgy vizsgaszabályai 7-12 osztály Biológia tantárgy követelményei osztályozó- és javító vizsgához 7. évfolyam TÉMAKÖR TARTALOM Tájak és életközösségek A földi élővilág általános jellemzése A forró övezet élővilága A mérsékelt övezet élővilága

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Szakközépiskola Tesztlapok Biológia - egészségtan tantárgy 11. évfolyam Készítette: Perinecz Anasztázia Név: Osztály: 1. témakör: Sejtjeinkben élünk.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0613 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 28. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok értékeléséhez

Részletesebben

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1999) MEGOLDÁSOK

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1999) MEGOLDÁSOK BIOLÓI ÍRÁSBELI ÉRETTSÉI FELVÉTELI FELDT (1999) MEOLDÁSOK I. LÉZÉS Állapítsa meg, hogy az alábbi állatcsoportok közül melyikre (melyekre) vonatkoznak a sorszámozott állítások. Megoldólapjára a feladatok

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. november 5. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik.

MUTÁCIÓK. A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. MUTÁCIÓK A mutáció az örökítő anyag spontán, maradandó megváltozása, amelynek során új genetikai tulajdonság keletkezik. Pontmutáció: A kromoszóma egy génjében pár nukleotidnál következik be változás.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0801 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2009. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Anatómia vizsgakérdések

Anatómia vizsgakérdések Anatómia vizsgakérdések 1. Rajzolja le az ember egyedfejlődésének főbb lépcsőit! 2. Rajzoljon egy állati sejtet, és nevezze meg a sejtalkotókat! 3. Sorolja fel a sejtalkotókat, és írja melléjük a fő feladatukat!

Részletesebben

Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport. Több szerző: Gondozástan

Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport. Több szerző: Gondozástan 12. évfolyam Különbözeti és osztályozó vizsga tételei Egészségügyi szakmacsoport Gondozástan Több szerző: Gondozástan 1. Ismertesse a gondozás fogalmát, formáit, a gondozó jellemző tulajdonságait és az

Részletesebben

általánosan kapó: AB vörösvérsejt tulajdonságai: RH+, RH- (RH- anya, kilöki az RH+ magzatot.)

általánosan kapó: AB vörösvérsejt tulajdonságai: RH+, RH- (RH- anya, kilöki az RH+ magzatot.) Immunrendszer Immunitás: (menteség, védettség) a szervezetbe bekerülő idegen anyagok által kiválasztott védettség. Ezek az immunokén anyagok a védettséget kiváltják. Nyírok szövetnedv sejtek közötti térből

Részletesebben

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör

Természettudomány. 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Természettudomány 8-9. témakör: Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör Az ember immunrendszere Immunrendszer: kórokozók, veszélyes anyagok elleni

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2013. április 26. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő: 60 perc Kódszám: Türr István Gimnázium és Kollégium 1. feladat: A vérkeringés

Részletesebben

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20.

Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Biológia verseny 9. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A közös funkciót ellátó szervek szervrendszert alkotnak. II. Egyszerű választás (10 pont) 1.

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 10. évfolyam Az osztályozóvizsga követelményei: Az osztályozóvizsga írásbeli feladatlap. Az osztályozó vizsgán az osztályzás a munkaközösség által elfogadott egységes követelményrendszer

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA

A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A 10. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN TANMENET SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA Biológia tanmenet-javaslatunk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült.

Részletesebben

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA 9 11. ÉVFOLYAM A biológia tanterv felépítése A biológia tantárgy óraterve 9. évf. 10. évf. 11. évf. Heti óraszám 1,5 1,5 2 Évfolyamok óraszáma 56 56 74 A táblázatból látható, hogy az Oktatási

Részletesebben

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A biológia érettségi vizsga célja A biológia érettségi vizsga célja

Részletesebben

BIOLÓGIA. 11 12. évfolyam Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények

BIOLÓGIA. 11 12. évfolyam Célok és feladatok. Fejlesztési követelmények BIOLÓGIA 11 12. évfolyam Célok és feladatok biológiai tények és elvek felidézésének képessége, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége, a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10 12. évfolyam. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse az élő

Részletesebben

BIOLÓGIA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ

BIOLÓGIA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ BIOLÓGIA Országos Közoktatási Intézet Követelmény- és Vizsgafejlesztési Központ I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok

Részletesebben

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás

2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás Négyféle asszociáció A. zsírszövet B. laza rostos kötőszövet C. mindkettő D. egyik sem 2010-2011 Szövettan, kültakaró és mozgás 1. Kötő- és támasztószövet 2. Változatos alakú és működésű sejtekből áll.

Részletesebben

2006 biológia verseny feladatsor FPI

2006 biológia verseny feladatsor FPI 2006 biológia verseny feladatsor FPI 1. feladat Karikázza be a helyes válasz betűjelét, csak egy jó válasz van! 1. Mi az eredménye az életfolyamatok szabályozásának? A, a belső környezet viszonylagos állandósága,

Részletesebben

1. Bevezetés a biológiába

1. Bevezetés a biológiába 09+11-12 évfolyam emelt szint (Fakultatív biológia), azok számára, akik emelt szinten kívánnak érettségizni. 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek

Részletesebben

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. Bevezetés a biológiába

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. Bevezetés a biológiába BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK VIZSGASZINTEK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek Középszint Tudja, hogy a rendszerezés

Részletesebben

A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként

A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A biológia középszintű írásbeli érettségik feladatai témakörönként A 2004-től 2014. októberéig kiadott 31 feladatsor minden feladata szerepel ebben az összeállításban. Vastag szám jelöli a feladatsor sorszámát

Részletesebben

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9 12.

HELYI TANTERV / GIMNÁZIUM / BIOLÓGIA 9 12. BIOLÓGIA A gimnázium emelt óraszámú és normál tantervű évfolyamai számára normál tantervű évfolyamok emelt óraszámú évfolyamok érettségi felkészítés az alap óraszámon kívül 10./11. 11./12. 9./10. 10./11.

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota

BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota 7. ÉVFOLYAM Témakörök Tartalom Követelmények / Fogalmak: minimum- dőlt betű (optimum- kerek betű) Távoli tájak élővilága

Részletesebben

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához.

2013/2014.tanév TANMENET. a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. 2013/2014.tanév TANMENET a 11. osztály esti gimnázium biológia tantárgyának tanításához. Összeállította: Ellenőrizte: Jóváhagyta:..... munkaközösség vezető igazgató Sopron, 2013. szeptember 01. Összeállította:

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Nemzeti Erőforrás Minisztérium. Korlátozott terjesztésű! Nemzeti Erőforrás Minisztérium Érvényességi idő: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes M E G O L D Ó L A P szakmai

Részletesebben

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint)

Hámszövetek (ízelítő ) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Hámszövetek (felépítés szerint) Szövettan I. Hámszövetek (ízelítő ) Állati szövetek típusai Hám- és mirigyszövet Kötő- és támasztószövet Izomszövet Idegszövet Sejtközötti állomány nincs Sejtközötti állomány van Hámszövetek (felépítés

Részletesebben

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. PÓTÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. június 6. de. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ I O L Ó G I PÓTÍRÁSELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELDTOK 2003. június 6. de. ÚTMUTTÓ FELDTOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. z írásbeli felvételi dolgozat egyúttal érettségi

Részletesebben

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM

BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM BIOLÓGIA TANMENET 8. ÉVFOLYAM IKT eszközökkel támogatott órák Használt taneszközök: BIOLÓGIA 8. (MOZAIK KIADÓ) tankönyv, munkafüzet; filmek, szemléltető eszközök, számítógépek, kivetítő, SDT, Realika,

Részletesebben

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 13. EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS

Részletesebben

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. Bevezetés a biológiába

BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY. 1. Bevezetés a biológiába BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1. Bevezetés a biológiába TÉMÁK 1.1. A biológia tudománya Vizsgálati szempontok Vizsgáló módszerek 1.2. Az élet jellemzői 1.2.1. Az élő rendszerek 1.2.2.

Részletesebben

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI

BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI ASZTALOS GYULÁNÉ DR. FRANYÓ ISTVÁN BIOTÉKA AZ EMBER TESTE ÉS EGÉSZSÉGE BIOLÓGIA MUNKAFÜZET MEGOLDÁSAI 8. évfolyam (Raktári száma: RE01033/M/1) TESTÜNK FELÉPÍTÉSE M.F.: 3. old. 1. szervrendszer < szervezet

Részletesebben

A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA. Biológia I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA. Biológia I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Biológia I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY II. A VIZSGA LEÍRÁSA OM azonosító: 031202 BIOLÓGIA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGIVIZSGA-KÖVETELMÉNY 1.

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1012 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. október 27. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK

AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK biologia 14 eveseknek:layout 1 4/1/11 10: AM Page 1 SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT BIOLÓGIA AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére a ta nu ló ne ve 1 biologia

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 16. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő A gimnáziumban az alap óraszámban megszerzett ismeretek kiegészítése, az elsajátított ismeretek gyakorlati vonatkozásainak kiemelése, valamint a sikeres

Részletesebben

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam

BIOLÓGIA GIMNÁZIUM. 10 12. évfolyam BIOLÓGIA GIMNÁZIUM 10 12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal megismertesse

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia középszint 1512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. május 13. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató a középszintű dolgozatok

Részletesebben

Sejtek közötti kommunikáció:

Sejtek közötti kommunikáció: Sejtek közötti kommunikáció: Mi a sejtek közötti kommunikáció célja? Mi jellemző az endokrin kommunikációra? Mi jellemző a neurokrin kommunikációra? Melyek a közvetlen kommunikáció lépései és mi az egyes

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő A gimnáziumban az alap óraszámban megszerzett ismeretek kiegészítése, az elsajátított ismeretek gyakorlati vonatkozásainak kiemelése, valamint a sikeres

Részletesebben

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból

Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET. Természetismeret. tantárgyból Herceg Esterházy Miklós Szakképző Iskola Speciális Szakiskola és Kollégium TANMENET a Természetismeret tantárgyból a TÁMOP-2.2.5.A-12/1-2012-0038 Leleményesen, élményekkel, Társakkal rendhagyót alkotni

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN középszintű érettségi előkészítő A gimnáziumban az alap óraszámban megszerzett ismeretek kiegészítése, az elsajátított ismeretek gyakorlati vonatkozásainak kiemelése, valamint a sikeres

Részletesebben

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály

Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály Az ember szervezete és egészsége biológia verseny 8. osztály 2012. április 27. 13.00 feladatok megoldására rendelkezésre álló idő : 60 perc Kód: Türr István Gimnázium és Kollégium 1 1. Feladat: Szövetek

Részletesebben

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.)

ETI EÜ-TESZT (2001. február 22.) EÜvizsga 1 ETI EÜTESZT (2001. február 22.) 1. Sorolja fel a szív rétegeit magyarul! maximálisan adható pontszám 100/ (Helyes válaszonként 11 pont adható!) 2. Határozza meg a lép elhelyezkedését az emberi

Részletesebben

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű!

M E G O L D Ó L A P. Emberi Erőforrások Minisztériuma. Korlátozott terjesztésű! Emberi Erőforrások Minisztériuma Érvényességi idő: az írásbeli vizsga befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. elnökhelyettes M E G O L D Ó L A P szakmai írásbeli

Részletesebben

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam.

KÖRNYEZETEM ÉLÔ. AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. 14 éves tanulók részére. Évfolyam. biologia:layout 1 4/10/11 7:7 PM Page 1 KÖRNYEZETEM SZOMBATINÉ KO VÁCS MAR GIT ÉLÔ AZ EM BER SZER VE ZE TE ÉS EGÉSZ SÉ GE Biológia TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 14 éves tanulók részére Évfolyam 1 4 6 7 8 9 10

Részletesebben

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak

Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana. Mozgás szervrendszer Fogak Vadmadarak és emlősök anatómiája és élettana Mozgás szervrendszer Fogak Mozgás szervrendszer A helyváltoztatás az állatok jellemző képessége. A mozgásmód faji sajátosság eltérés rendellenesség Izmok aktív

Részletesebben

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033

Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Debreceni Szakképzési Centrum Baross Gábor Középiskolája, Szakiskolája és Kollégiuma 4030 Debrecen, Budai Ézsaiás u. 8/A. OM azonosító: 203033 Pedagógiai program Biológia, egészségtan A nevelőtestület

Részletesebben