Szakiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyainak helyi tanterve

Átírás

1 Ikt.sz: 3/b. számú melléklet Békés Megyei Harruckern János Gimnázium, Szakképző Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium /Gyula Szent István út 38./ Szakiskolai képzés szakmai alapozó tantárgyainak helyi tanterve Hatályos: év május hó 02. napjától június hó 30-ig Kovács Zsuzsanna intézményvezető

2 Tartalom A PÁLYAORIENTÁCIÓ HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA...4 PÁLYAORIENTÁCIÓS GYAKORLATI FOGLALKOZÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA...8

3 Szakképzés A szakképzésről szóló évi LXXVI. Tv ban meghatározott iskolai rendszerű szakmai elméleti és gyakorlati képzés. A szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési követelmények alapján szakmai vizsgára való felkészítés folyik a középiskolai képzéseknél szereplő szakmacsoportokhoz tartozó, és az iskola szervezeti és működési szabályzatában részletezett szakképesítések megszerzésére. A közoktatási törvény 67. (1) A szakképzésre vonatkozó jogszabály határozza meg a szakképzésben való részvétel iskolai, szakmai előképzettség szerinti feltételeit. A munkába álláshoz, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátításában részt vehet az is, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, attól a tanévtől kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti évfolyam: az érettségi vizsgára való felkészítés, az alapműveltség megszerzése a szakmacsoportos alapozó oktatással; évfolyam: szakképző évfolyam, ahol a munkahelyen hasznosítható szakmai tudás megalapozása és kifejlesztése a cél, amelynek birtokában a tanulók képesek megfelelni szakterületükön a változó, növekvő szakmai követelményeknek. Korábbi tanulmányok beszámítása A tanuló kérheti egyéb, bizonyítvánnyal igazolt előtanulmányainak beszámítását. Mentesül a szakiskola 9. évfolyam elvégzése alól, aki más szakiskolában szerzett 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik, a szakközépiskola, gimnázium 9. évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik. Mentesül a szakközépiskola 9, 10. évfolyam elvégzése alól, az aki szakiskolában szerzett 9, 10. évfolyamának elvégzését igazoló bizonyítvánnyal és a évfolyamon magyar, matematika, történelem tantárgyból legalább közepes osztályzattal rendelkezik; Szakközépiskola, gimnázium évf. elvégzését igazoló bizonyítvánnyal rendelkezik.

4 Különbözeti vizsgát kell tennie a jelentkezőnek abból a tantárgyból - a kerettanterv követelménye alapján -, amelyet nem tanult a beszámított képzési szakaszban. A szakiskola tanulója a szakmai vizsga letételét követően a kilencedik-tízedik évfolyamon folytatott tanulmányainak beszámításával folytathatja tanulmányait az érettségi vizsgára történő felkészülés céljából. Egyes modulok értékelése és minősítése A szakmai előkészítő/alapozó tantárgy bizonyítványba, ill. törzslapra kerülő osztályzatát a modulok érdemjegyeinek átlaga adja a kerekítés szabályainak figyelembe vételével. Ha valamelyik modul érdemjegye elégtelen, akkor az elbírált időszak osztályzata elégtelen. Tanév végén elégtelen osztályzat esetén csak abból a modulból kell javítóvizsgát tennie, amelyikből elégtelent kapott. Amennyiben harmadik elégtelen osztályzata e modul, akkor a nevelőtestület dönt javítóvizsgára, ill. osztályismétlésre utalásról. A megszerzett modulok beszámíthatósága a pedagógiai program 3.1 pontjában van szabályozva. A PÁLYAORIENTÁCIÓ HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A Pályaorientáció kiemelten fontos területe a szakiskolai munkának, amely összekapcsolja a különböző tárgyak közös elemeit, elősegíti a pályaválasztás folyamatát, és hozzájárul a tanulók eredményes szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és az agrár tevékenységformáit. Célok és feladatok A Pályaorientáció célja, hogy a tanulók saját életpályájuk megalapozásához ismereteket kapjanak mind önmagukról, mind munkaerő-piaci környezetükről, és kellően megalapozzák a pályaválasztási döntésüket. A tanulók határozzák meg saját helyzetüket és céljaikat, alakuljon ki bennük a szakmai szocializáció, a szakmatanulás igénye, fogadják el a távlatos életpálya-építés szükségességét. A tantárgy járuljon hozzá a tanulók egyénre szabott életvezetési stratégiájának kialakításához különös tekintettel a munkához való viszonyra. Az iskola-, műhely és üzemlátogatások során a gyermekeknek lehetőségük legyen arra, hogy megfigyelhessék egy-egy szakma munkafolyamatait, példaadó munkaszokásait, illetve azok megtanulásának mozzanatait. A tantervi anyag elsajátítása során különféle szervezeti formákat alkalmazhatunk. Ezek a tanulásszervezési módok a csoportmunka, a páros munka és az individuális tevékeny-ség. Személyes tapasztalataik alapján alakítsanak ki pozitív viszonyt a munka világához. A tantárgy járuljon hozzá ahhoz, hogy a tanulók pozitív magatartással, a kézügyesség kreatív felhasználásával és az emberi kapcsolatok fontosságának felismerésével válasszák ki a számukra megfelelő pályaterületet. Segítse a tanulókat individuális céljaik megfogalmazásában, tudjanak tervezni és dönteni életpályájukkal kapcsolatban.

5 Mindezek együttesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szakiskolai évek a társadalomba való indulás megalapozását szolgálják. Ehhez szükséges, hogy a munka és a pálya világáról megfelelő, igényeik szerinti ismeretekkel rendelkezzenek, jól ismerjék a pálya, a munka és a szakma emberekkel szemben támasztott követelményeit. Ismerjék meg a megszerezhető képesítések rendszerét, ezen belül el tudják magukat helyezni, és ehhez kapcsolódóan szakmai perspektívákat is lássanak maguk előtt. Fejlesztési követelmények Az életcélok között szerepeljen a pálya műveléséhez kapcsolódó önmegvalósítás, az aktív dolgozó életmód elfogadása, tudatosuljon a munka- és pályaterületek kiválasztásának fontossága, a tanulók értsék meg, hogy az életpálya-építés nem egyszeri döntés eredménye, hanem folyamatos lehetőségek felismerése, azokhoz való alkalmazkodás, azok közül való választás. Kezdjék megtervezni életpályájukat, legyenek képesek a terveket és a célokat a valódi lehetőségekkel összevetni. Éljenek személyes szabadságukkal, lehetőségeikkel, és emellett fogadják el a társadalmi normákat is. Számoljanak az életpályaterveikben, karrierterveikben a családtámogatási lehetőségeivel, a taníttatás költségeivel, a családi hagyományok folytatásával, mint az egyéni pályatervet befolyásoló tényezőkkel. Ellenőrzés, értékelés, minősítés Az ellenőrzés értékelés tárgya nem elsősorban az ismeretek megléte vagy hiánya, hanem a készségek, képességek, kompetenciák változása, fejlődése. Értékelésnél az önmagához viszonyított fejlődést vesszük figyelembe. Értékelési szempontok: - milyen a munkához való viszonya; - önmagához képest mennyire szorgalmas; pontos; kitartó; - szociális készsége fejlődik-e - tájékozott-e a munkahelyi feladatokról, elvárásokról; - mennyire képes önmagát reálisan megítélni; Belépő tevékenységformák A tanulók megismerkednek a pálya, a munka világát meghatározó főbb szereplőkkel (munkáltatók, szervezetek, munkavállalók). Élőszóban célra irányuló információkat szereznek szakemberektől. Hétköznapi eseményeket, jelenségeket, sajtóhíreket beszélnek meg, elemeznek tanári irányítással, részben önállóan. Ábrákat, képeket, filmeket elemeznek tanári segédlettel. Gyűjtő munkát végeznek mind az önismeretre utaló, mind a pályákra vonatkozó irodalomból. Csoportmunkát végeznek az érdeklődés és a pályák kapcsolatának tudatosítására. Szerepjátékokat, szituációs játékokat végeznek az önismereti elemek és a pályakövetelmények összehangolására. Megismernek és meghatároznak olyanfogalmakat, amelyek az életpálya tervezéséhez szükségesek. Érdeklődés, hajlamok, képességek, munkamód pályakövetelmények, pályafa családfa Érdeklődés definíciója, érdeklődésirányok, érdeklődés és képesség viszonya, tantárgyi érdeklődés és pályaérdeklődés, családi hagyományok felismerése a pályaválasztásban. Életpálya-szemlélet, a pályatalálás folyamata Pályakívánság és realitások, élet- és pályatervek, lakóhelyválasztás, munkahelyválasztás jelentősége, összefüggései, ellentmondások a lehetőségek és a kívánságok között, elakadás és tanácsadás. A munka és tudás szerepe a társadalmi előrejutásban, jelentősége a munkaerőpiacon

6 A foglalkozások világa, a pályák világa, a szakmák világa, változó lehetőségek a munkaerőpiacon, a munkavállaló szerepe és lehetőségei, az önálló vállalkozó szerepe és lehetőségei. A magyar gazdaság főbb ágazatai, a húzóágazatok, a négy fő szakterület Egy-egy szakterület jellemzése, a kapcsolódó szakmai képzések, foglalkozások, pályák. Karriertervezés, a szakmai képzettség megszerzésének időigénye. A szakterület és a környezetvédelem kapcsolata, a szakterület és az egészség megőrzésének szükségessége, szakmai ártalmak. A szakmai képzésekben szereplő jogok és kötelezettségek, az iskolai képzés jellemzői, a munkaerő-piaci képzés jellemzői. Szakmai követelmények, tanulási követelmények, tanulási módszerek, az OKJ-s szakmák sajátosságai, elérhetősége, támogatási formák (ösztöndíj, képzési támogatás stb.). 1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői a) Az érdeklődés és az alkalmasság szerepe a pályaválasztásban. b) Ismerkedés a pályamódosítás okaival. c) Saját pályaválasztási elképzeléseinek összevetése a realitással, lehetőségeivel. 2. Pályaismeret a) Az egyes pályák jellemzőinek összehasonlítása (különbség, azonosság). Legyenek elemi ismeretei az egymást helyettesítő pályákról, pályacsoportokról. 3. Tájékozódás a munkaerőpiacon a) A munkahelyi feladatok, elvárások megismerése. b) Az álláskeresés módjainak megismerése (megtanulása). c) Legyenek elemi ismeretei arról, hogy az ember munkalehetőségei a foglalkoztatási viszonyoktól (társadalmi-gazdasági viszonyoktól) függenek.. ÓRATERV ÉVFOLYAM 9. HETI ÓRASZÁM 3 1.Az eredményes 16 pályaválasztás pszichés összetevői 2. Érdeklődési és 16 munkaterületek 3. Pályaismeret Az álláskeresés 16 folyamata és technikái Szabadon felhasználható 10 órakeret Éves óraszám 108 Témakör Tartalom Tanulói tevékenység Fejlesztendő készségek, képességek

7 1. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevői érzékelés figyelem emlékezet képzelet gondolkodás érzelem akarat szociális összetevők Készségek, képességek, pszichikus funkciók: önismeret a munkavégzés fizikális összetevői 2. Érdeklődési és Munkaterületek: munkaterületek- szabadban dolgozni, emberek között dolgozni, embereknek segíteni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni, fémekkel dolgozni, tiszta Érdeklődés, motiváció környezetben dolgozni Beszámoló számára fontos foglalkozásokról 3. Pályaismeret- Pályaválasztási alapfogalmak Pályák megismerése A személyiség főbb jellemzőinek megismerése felismerő szociális megfigyelő elemző értékelő rendszerező ítélő tervező szervező kommunikációs reális önértékelés önellenőrzés önbizalom konkretizálás általánosítás absztrakció Tréningek az érzékelés tudatossá tételére, megbeszélés munkavégzés során tapasztalatok gyűjtése, megbeszélése Memória tréningek, tréningszerű gyakorlatok, szituációs játékok Tréningszerű gyakorlatok, szituációs játékok Elemzés, értékelés, aktivizálás Az érzelmek pozitív aktivizálása, az érzelmek megélése Akaratfejlesztő gyakorlatok Kooperatív technikák gyakorlása Önismereti tréningek Modellálás a gyakorlatban Tevékenységek gyűjtése, amelyeket szívesen végez, megbeszélés, összehasonlítás, indoklás Alapfogalmak megismerte-tése. Tréningszerű gyakorlatok (munkakör, beosztás) foglalkozások gyűjtése Pályaismertetések, foglal-kozás leírások a tanulók adottsá-gainak, érdeklődésének és a kör-nyezet lehetőségeinek függvényé-ben felismerő, információgyűjtés - feldolgozás, elemző, értékelő, döntő, analízis, szintézis, következtetés, megkülönböztetés felismerő, rendszerező, megfigyelő, értékelő, elemző, döntő, szóbeli kifejező, általánosítás, összehasonlítás Felismerő, információgyűjtés - feldolgozás, együttműködési, kommunikációs, összehasonlítás, megkülönböztetés, válogatás, rendezés, konkretizálás, általánosítás felismerő, megfigyelő, elemző értékelő, döntő, össze-hasonlítás, válogatás, rendezés, analízis, szintézis Pályaalkalmasság Pályaalkalmassági vizsgá-latokon való részvétel felismerő, együttműkö-dési, konkretizálás

8 Továbbtanulási és szakmatanulási lehetőségek 4. Az álláskeresés folyamata és techni-kái Viselkedés álláskeresés alkalmával Látogatás a speciális szakiskolában, üzemekben, műhelyekben Álláskínáló szervek és információhordozók Szituációs játék Gyűjtőmunka, tájékozódás felismerő, megfigyelő, elemző értékelő, össze-hasonlítás, megkülön-böztetés, válogatás, rendezés, konkretizálás, általánosítás ráismerő, információgyűjtés - feldolgozás, konkretizá-lás, általánosítás, következtetés utánzó, kommunikációs, alkalmazkodás, önbiza-lom, konkretizálás, álta-lánosítás, analízis, szinté-zis, analógia Érdekvédelmi szerveze-tek Gyűjtőmunka, tréningek elismerő, szociális, információgyűjtés - feldolgozás, együttmű-ködési, kommunikációs, gondol-kodási fázisok gyakorlása A munkavállaláshoz szükséges személyiségjegyek Pályaváltás, pályamódo-sítás Megismerésük, tréningek Gyűjtőmunka, tréningek, megbeszélés utánzó, szociális, reális önismeret önbizalom, együttműkö-dési, konkretizálás, álta-lánosítás, analízis, szinté-zis, analógia felismerő információ-gyűjtés - feldolgozás, gondolko-dási fázisok gyakorlása Minimális teljesítmény Tudják felsorolni az eredményes munkavégzés pszichés és fizikális összetevőit. Tudják, hogy az érdeklődésnek szerepe van a pályaválasztásban. Ismerjék a továbbtanulási, szakmatanulási lehetőségeket. Ismerjék a tanult pályaválasztási alapfogalmakat. Ismerjenek legalább tíz-tizenöt foglalkozást, illetve szakmát. Legyenek tájékozottak az álláskínáló szervek és információhordozók felől. Álláskeresés alkalmával tudjanak bemutatkozni, kérelmet szóban előadni. Ismerjék az érdekvédelmi szervezeteket. Tudják hová fordulhatnak munkanélküliség esetén. Legyenek ismereteik arról, hogy milyen társadalmi és egyéni okai lehetnek a pályamódosításnak. PÁLYAORIENTÁCIÓS GYAKORLATI FOGLALKOZÁS HELYI TANTERVE A SZAKISKOLÁK SZÁMÁRA A szakiskola kilencedik évfolyamán általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás folyik, amelyek során biztosítani kell a tanulók

9 képességeinek kibontakoztatásával a sikeres életpályára való felkészülést, a megalapozott szakmaválasztást. A tanterv modulrendszerű, tevékenységközpontú, a közismereti modulokat, amelyek a szakmacsoportba tartozó szakképesítések révén erősítik a fejlesztési feladatok és a szakmai alapozás sikerességét. A szakiskola 9. évfolyamán folyó képzés elsődleges célja az általános műveltség megszilárdítása, az alapismeretek hiánypótlása, alap- és kulcskompetenciák, valamint a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges ismeretek, készségek, képességek fejlesztése és az élethosszig tartó tanulás igényének, képességének kialakítása. Tekintettel arra, hogy iskolánk több szakmacsoportban végez szakmai alapozó képzést a 10. évfolyamon, így az ezt megelőző 9. évfolyamon több modul feldolgozását tesszük lehetővé a képzési szerkezete, struktúra szerint. A választás lehetőségét megteremtve a helyi tanterv több lehetőséget biztosít, melyből a pedagógus tanmenetét összeállítja. A modulok kiválasztásakor törekedni kell arra, hogy az iskola pedagógiai törekvéseivel összhangban, a közismereti és a gyakorlati oktatás szoros együttműködését megteremtsük, és lehetőséget biztosítsunk a gyerekek felzárkóztatására. A 9. évfolyamon folyó képzésnek fel kell vállalnia tanulóink fejlesztését és felzárkóztatását, sokirányú tevékenységgel biztosítva a szakmai képzéshez szükséges kompetenciák kialakulását. A tanterv modulválasztéka alkalmas arra, hogy a szükségleteknek leginkább megfelelő modulokat válasszuk ki mind a tanulók, mind a munkaerő-piaci igények vonatkozásában. Legfontosabb feladatunk, hogy értelmes célokhoz, értelmes feladatokat, tevékenységeket rendeljünk már a kilencedik évfolyam tanulói számára is. Az iskola szolgáltat. Ahhoz, hogy magas szinten legyen képes ezt a feladatát ellátni. Figyelembe véve a tanulási és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokat, sokkal több energiát követel a ma tanárától a mindennapos pedagógiai munka, mint a megszokott rutin. Módszereinkben is lényeges változtatás szükséges, melyekhez elsőként a kooperatív technikák, együttműködési, konfliktuskezelési, differenciálási, mérési és értékelési módszerek elsajátítását kell célul kitűznie a nevelőtestületeknek, hogy ezeket minél változatosabban, minél eredményesebben alkalmazzák a tanulási-tanítási folyamatban, valamint a hétköznapok pedagógiai problémáinak megoldásában. A 9. évfolyamon a modulok feldolgozása gyakorlati oktatás keretében történik. A gyakorlati oktatás kompetenciaalapú, tevékenységközpontú feldolgozása indokolja valamennyi modulja esetén a csoportbontás alkalmazását a tanítási folyamat megszervezésekor. A gyakorlati oktatás tanításának célja A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos, hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük. Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatniuk, amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik tapasztalataikat. A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az együttműködés alapoz meg.

10 A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztés hatására a tanuló hatékonyabbnak, integráltabbnak és funkcionál óbbnak érzi önmagát, reálisan tudja meghatározni énképét és jövőképét. A gyakorlatok segítik a tanulót abban, hogy jobban legyen képes önmagát irányítani, nagyobb önbizalommal rendelkezzen és hatékonyabb önkifejezési technikákat tudjon alkalmazni. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya. A pszichomotoros készségfejlesztést segítő manuális gyakorlatok a rajzkészséget, a tárgykultúrát, az esztétikai érzéket gyarapítják és a kreativitás kibontakoztatását szolgálják. A produktum sikerélményhez juttatja a tanulót, és a végtermék egyben az aktuális érzelmek megjelenítésére, kivetítésére is szolgál. A gyakorlatok lehetőséget biztosítanak a mindennapi életben is szükséges, hasznosítható, praktikus anyag- és eszközhasználatra. A kulturális értékek megőrzése modul során megismerkedhetnek a tanulók az egyes történelmi korok, az eltérő kultúrák jellemzőivel. A feltáró, elemző munka segíti a sajátjuktól eltérő kultúrák megértését, elfogadását és erősíti a tolerancia képességét. Hazánk kulturális sokszínűségének, sajátosságainak megismerése nyitottabbá teszi a tanulókat és fejleszti az empátiás készségüket. A mindennapi teendők modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési szabályok terén. Az egyén egészségvédelme, megőrzése, a mai kor kiemelt fontosságú, fejlesztésre váró feladata. A modul során a tanulók ismereteket szereznek az egészségről mint dinamikus, változó egyensúlyi állapotról, az ember legfőbb értékéről és az ezt veszélyeztető ártalmakról. A tanulók ismeretszerzése és tapasztalatainak bővítése képezi az alapját az egészséges életmód megvalósításának. Az élvezeti szerek, káros szenvedélyek egészség- és személyiségromboló hatásainak felismerése és használatuk elutasítása elengedhetetlen a harmonikus életvitel megvalósításhoz. A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és előző iskolatípusában szerzett tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek, technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség és problémamegoldó-képesség fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg. A sajátos nevelési igényű tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek alkalmazandók: a feladatok megvalósításához hosszabb idősávok, keretek megjelölése ott, ahol erre szükség van;

11 szükség esetén sajátos, a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kiválasztása, az ehhez alkalmazkodó követelmények kialakítása és teljesítése; az iskolák segítő megkülönböztetéssel, differenciáltan, egyénileg is segítsék ezeket a tanulókat, elsősorban az önmagukhoz viszonyított fejlődésüket értékelve. Kialakítandó célunk a képzés során Áttekintő képesség (alapszint) Elemzőkészség (kiegészítő szint) Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok Legyen képes rendszerek, folyamatok és kapcsolatok egészben történő felismerésére és leírására. részekre bontására, a részek közötti összefüggések feltárására és leírására. Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés Legyen képes a gondolkodás, valamint a cselekvés elemeit rendszerezni. elemi egységeit folyamat jellegű egésszé szervezni. Legyen képes a logikai összefüggések felismerésére. Legyen képes a logikus gondolkodással összefüggő műveletek megvalósítására. Legyen képes konkrét probléma esetén annak Legyen képes a problémaelemző képesség birtokában azonosítására. ok-okozati relációk meghatározására. Legyen képes egy problémán belül saját rendszer Legyen képes a saját logikai rendszerének felállítására. kommunikációjára. Legyen képes új ismeretek befogadására. Legyen képes a megtanult ismeretek alkalmazására. Legyen képes önmaga ellenőrzésére. Legyen képes a feladatkörébe tartozó tevékenységek ellenőrzésére. Legyen képes egyszerű célok elérése érdekében a Legyen képes az elérendő célok érdekében a szükséges teendők meghatározására. munkafolyamatok meghatározására. Legyen képes önálló cselekvés kezdeményezésére. Legyen képes másokat is önálló kezdeményezésre késztetni. Állóképesség Rendelkezzen általános fizikai kondícióval és teljesítőképességgel. Kiegyensúlyozottság Legyen magatartása mások számára átlátható; érzelmi megnyilvánulásai álljanak arányban az élethelyzetekkel, történésekkel. Stressztűrés Alaposság Elővigyázatosság Figyelem Legyen képes a munkával és a mindennapos együttéléssel járó konfliktusok kezelésére. Legyen képes a feladat igényelte részletességig hozzávetőlegesen lebontani vagy felépíteni tevékenységét. Legyen képes huzamosabb időn keresztül összpontosítani akaratát valamely feladat elvégzésére. Legyen képes a feladat igényelte határok, a feladatvégzésből adódó következmények reális felismerésére. A termelőeszközök használatának Legyen képes a tevékenység igényelte ismereteket és készségeket képessége magabiztosan gyakorolni. Az előírások ismerete és a hozzájuk Tudásának részét képezze a munkára vonatkozó törvények, való igazodás rendeletek, szabályok felsorolása és figyelembevétele.

12 Érvelési képesség Idegennyelv-ismeret Információgyűjtés, információfeldolgozás képessége Önfejlesztő képesség Legyen közléseinek jól érthető logikája. Legyen képes az elvárt ismereti szinten alapvető és érthető kommunikációra; helyes írásbeli és szóbeli közlésformákra. Legyen képes a környezetből érkező hatások korábbi ismeretein nyugvó, általános értelmezésére és az információk sok helyen való fellelésére, valamint megadott szempont szerinti rendezésére. Legyen képes felismeri hiányosságait és próbálja azokat javítani. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Énkép, önismeret: A tanulók a j ól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív részesévé a normaalkotásnak, mely kapaszkodót ad az önmaguk és környezetük, valamint társaik működésének megismerésében, világszemléletük formálásában. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt. Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Információs és kommunikációs kultúra: A fiatalokat fel kell készíteni a tanulási folyamat során a technológiai robbanás következtében megváltozott kommunikációs lehetőségekre, mely nemcsak elősegíti az egész életen át tartó tanulás teljesítését, hanem megkívánja és feltételezi az alapkészségek, -képességek meglétét is. Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása alapvető jelentőségű az alapkészségek és az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulásában. Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi, valamint a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, az öntudatos munkavállalói, fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata életünknek, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók reális képet kapjanak önmagukról és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz fenntartható, ha a szülői ház és az iskola egyaránt el tudja látni feladatát. A 9. évfolyam óraterve A kilencedik évfolyamon a gyakorlati oktatásra rendelkezésre álló időkeret 216 óra/tanév A modulok egy része a személyiség fejlesztését szolgálja (önismeret, társismeret, együttműködés), míg a manuális készségeket fejlesztő, a pályaválasztást segítő modulok fejlesztési céljai között - az előzőek mellett - szerepelnek az alap- és kulcskompetenciák fejlesztésének feladatai is.

13 A szakiskolai tanulók tanulási képességének hiánya, a motiválatlanság, az alapképességek hiányosságai (számolás, olvasás, írás, szövegértés) sokszor terheltek a magatartási, beilleszkedési zavarokkal, a társadalmilag elfogadott értékék tagadásával. A 9. évfolyam gyakorlati kerettantervi kötelező ( minden szakmacsoport számára) tartalmai: Személyes kompetenciákat fejlesztő modulok Egészségfejlesztés 18 óra Az egészségkultúrával Az egészségkultúra Információgyűjtés, kapcsolatos észlelés, fogalma, tartalma, elemzés. tapasztalás, kapcsolata a kultúra többi információgyűjtés és -elemével. értelmezés lehetőségének megteremtése önállóan, kis- és nagycsoportban. 3 óra Beszélgetés és vita egyegy témáról. - értelmezni az egészségkultúrát az általános kultúra részeként. Ismeretek nyújtása az Az egészség mint érték. Az Összefüggések 3 egészségről mint egészség fogalmának felismertetése a személyi, dinamikus, változó értelmezése. lelki és környezeti higiéné 3 óra meghatározni az egészség egyensúlyi állapotról. között. A higiéné fogalma és fogalmát, Az egészséges környezet területei. Beszélgetés és vita. tágan értelmezni az tervezési képességének A személyi és környezeti egészséget, fejlesztése. higiéné kapcsolata. megfogalmazni a személyi Az egészségkultúra Lelki egészségvédelem. fejlesztése. és környezeti higiéné Munka, pihenés, kapcsolatát, 3 óra szórakozás. beszélni a lelki egészségvédelemről, jellemezni a munka, a pihenés és a szórakozás helyes arányát.

14 Az egészséget befolyásoló Az egészséget befolyásoló Információgyűjtés. környezeti ártalmak tényezők. Könyvtárfelismertetése. Az A környezeti ártalmak rendszerezni a környezeti egészséges táplálkozással és internethasználat. hatásai az egészségre. ártalmakat, kapcsolatos ismeretek Program-összeállítás. fejlesztése. A betegség hatása a megnevezni az egészséges szervezetre. A tűrő- és állóképesség fejlesztése. A harmonikus Életmód, Előadástartás egészséges kortárscsoportnak. táplálkozás ismérveit, segítséggel összeállítani élet értékeinek tisztelete. életmód. Heti étrendkészítés. a kortársaknak szóló 3 óra Az életmód szerkezete, összetevői, azok egymásra Az egészséges táplálkozás egészségnevelő hatása. Egészséges anyagainak bemutatása. előadást. Háziverseny készítése. táplálkozás. Az élvezeti szerek, káros Szenvedélybetegségek. Információgyűjtés. szenvedélyek egészség- és Öröm, szenvedély, Könyvtárszemélyiségromboló függőség. hatásainak felismertetése. és internethasználat. Alkoholfogyasztás, drog, Ismeretek nyújtása a káros, Adatgyűjtés. függőséghez vezető dohányzás, szokások kialakulásának Drogtáska gyógyszerfogyasztás. megelőzésére. tanulmányozása. A szenvedélybetegségek 3 óra megelőzése és a gyógyítás Következmények lehetőségei. elemzése. Tablókészítés. felsorolni a szenvedélybetegsé gek kialakulásának okait, megmagyarázni a szenvedélybetegsé gek következményeit, elmondani a veszélyeit, beszélni drogfogyasztás a szenvedélybetegsé gek megelőzéséről. A felelős szexuális A fiúk-lányok barátsága. A Információgyűjtés. magatartásról szerzett felelős szexuális Könyvtár- és ismeretek bővítése. magatartás. internethasználat. a felelősségteljes nemi élet Adatgyűjtés. A szexuális úton terjedő A nemi úton terjedő jellemzőit felsorolni, betegségek. Kiselőadás. betegségek elmondani a nemi úton Az eddigi életút, a jövőbeli terjedő betegségek megismertetése. elképzelések és a jelenlegi megelőzésének 6 óra élethelyzet értékelése. lehetőségeit. Védőeszközök használata. Viselkedés és kommunikáció 18 óra

15 A gyakorlatok során az Ismerkedés egymással. A csoportszabályok együttműködési készség Jégtörő gyakorlatok. megalkotása. fejlesztése a csoport A csoportmunka szabályai. tagjaival. Csoportmunka. A csoportszabályok betartatása. csoportszabályokat alkotni, alkalmazni a csoportmunka szabályait. 3 óra Reális ön- és társismeret A serdülőkor jellemzői. Ki Önismereti gyakorlatok. kialakítása. vagyok én, milyen vagyok Fejlesztőgyakorlatok. Nyitottság és én. Képességek rendszere. Páros gyakorlatok. megérteni felsorolni vágyó magatartás Ki milyen képességekkel Teszt kitöltése, elemzése. a serdülőkor jellemzőit, kialakítása rendelkezik. Én bemutatás. 6 óra felismerni önmaguk Az értelmi képességek IQ-teszt. képességeit. sajátossága. A saját személyiség és a Érzelem és akarat Érzelmek, személyközi kapcsolatok megjelenési formái. gondolatok, kontrolljának és Érzelmek, reakciók, fejlesztésére befolyásolásának fejlesztése. gondolatok, jellemzői. tettek gyakorlatok. 3 óra reakciók, tettek irányuló kifejezni érzelmeiket, akaratukat a gyakorlatok során, kontrollálni reakcióikat, felmérni következményeit. tetteik A kapcsolati kultúra Az érintkezés kultúrája. A Gyakorlatok a verbális és a pozitív irányú fejlesztése. kommunikáció fogalma, nem verbális fajtái. kommunikáció 3 óra felsorolni kifejezésére. a kommunikáció alapfogalmait, alkalmazni az érintkezés szabályait. A konfliktuskezelés és Konfliktusok a Konfliktusok megoldására konszenzuskeresés kapcsolatokban. szolgáló gyakorlatok. fejlesztése, elsajátíttatása. Kommunikációs zavarok. Szituációs gyakorlatok - a szituációs Konfliktus megoldási 3 óra módok. gyakorlatok során alkalmazni a konfliktus megoldási módokat. Mindennapi teendőink Mindennapi teendőink 18 óra

16 Azon készségek, tevékenységek, képességek fejlesztése, amelyek a mindennapi életvitel során a tanulók, családtagjaik és a közvetlen környezetükben élők számára hasznosíthatók. A tanulók környezettudatos magatartásának formálása. Az információk megtalálási, elemzési és felhasználási képességének fejlesztése. A rendszerezési és a lényegkiemelési képességek fejlesztése. Az erkölcsi, etikai normák felismerési, betartási képességének fejlesztése. 9 óra A mindennapi ismeretek gyakorlatának célja, feladata. A témakörök ismertetése: hasznos ismeretek a mindennapi életvitel során, ügyintézés. Az önéletrajz típusai, szerkezete. Formai és tartalmi követelmények. Kísérőlevél. A magán- és a hivatalos levél írásának tartalmi és formai követelményei. Személyazonosító igazolvány és útlevél igénylése. A nyomtatványok kitöltésének szabályai. Mit hordjunk mindig magunkkal. Tennivalók elveszett személyi okiratok 9 óra Segélykérés pótlására. telefonon. Mentők, Tudakozók. rendőrség, tűzoltók hívásának A telefonálás szabályai. (hívás és vétel) szabályai. Teendők katasztrófahelyzet esetén. Postai ügyintézés. A menetrend használata. Álláskeresés. Munkáltatók megkeresése. Kapcsolatfelvétel. Külső megjelenés. Viselkedési szabályok. Családi, nemzeti és egyéb ünnepek, jelentőségük. Környezettudatos magatartás, életmód a mindennapokban. Környezetvédelem. Kommunikáció és önismeret 36 óra Írási, helyesírási gyakorlatok, fogalmazások, beadványok készítése. Kommunikációs eszközök használata. Önéletrajz írása. Magán- és hivatalos levél írása. Nyomtatványok kitöltése. Erkölcsi bizonyítvány igénylése. Kérdőívek kitöltése. Válaszadás megkeresésekre, felkérésekre. Használati utasítások értelmezése. Telefonkönyvek használata. Telefonregiszter Az ünnepekre való előkészület és annak megszervezése. Családi költségvetés készítése. Heti étrend összeállítása. Előkészület a bevásárláshoz. Bevásárlás. Szelektív hulladékgyűjtés. Kulturális programok szervezése. Megjelenés a programokon. az elvárásoknak megfelelő önéletrajzot készíteni, magán- és hivatalos levelet írni a tartalmi és formai elvárásoknak megfelelően, formanyomtatványokat értelemszerűen kitölteni, használati utasítást értelmezni, a telefonkönyvet rendeltetésszerűen használni, felsorolni a segélyhívó számokat, telefonhívást indítani és fogadni, postai nyomtatványokat felhasználható módon kitölteni, bemutatni egy interjúszituációt, készítése. Utalvány kitöltése. A legfontosabb Távirat- és csomagküldés. telefonszámok listája. Ajánlott és elsőbbségi Segélykérés telefonon. családi költségvetést küldemény feladása. Mentők, rendőrség, készíteni, Menetjegyvásárlás és - tűzoltók hívása. rendelés. Internethasználat. heti étrendet összeállítani, Fax és fénymásoló Az álláskeresési interjú használata. a szelektív hulladékgyűjtés szituációs gyakorlása. lényegét, követelményeit ismertetni, kidolgozni egy családi ünnep forgatókönyvét.

17 A konfliktus helyzetek felismerése, és megoldási technikák alkalmazása. 6 óra A meghallgatás, megfigyelés, odafordulás képességének fejlesztése. Az empátiás készség fokozása. Az érzelmek kimutatásának elősegítése. 6 óra Hatékony kommunikáció kialakítása. 3 óra A kommunikációs képességek gyarapítása. Az üzenetek jelentőségének felismerése a kommunikációban. A tömegkommunikáció hatásának helyes értelmezése. 3 óra A személyiségi jogok védelme, a titoktartás szabályainak betartása. 6 óra A csoportos döntéshozatal alapelvei. Csoportjelenségek. Konfliktuskezelés. A meghallgatás Gyakorlat. alapelvei. Meghallgatás, megfigyelés. Odafordulás, értelmezés. Az aktív hallgatás. Az empátia jelentősége. Az aktív hallgatás jelei, zavarai. Az érzelmek A kommunikációs reprodukálása. technikák formai követelményei. Gyakorlat. Dialógusra való képesség. Megfelelő időzítés, türelem és várakozás. A kommunikációs technika fejlesztése. Az eredményes közlés kritériumai. Tájékoztatás. Gyakorlat. Az információ joga. A jó kommunikáció kritériumai. Üzenetek a kommunikációban. A tömegkommunikáció jelentősége, A hallgatáshoz hatékonysága, való jog. Titoktartási kötelezettség. felhasználása. A személyiségjogok Gyakorlat. védelme. Gyakorlat. Egyéni és csoportos tevékenység. Egyéni és csoportos tevékenység. Egyéni és csoportos tevékenység. Egyéni és csoportos tevékenység. - konfliktuskezelési technikák alkalmazására. a hangok tudatosítására, koncentrálni a másik személy meghallgatására, értelmezni az üzenetek jelentéseit, érzelmeiket hitelesen kimutatni. hatékony és eredményes kommunikációt folytatni, kommunikációs technikákat alkalmazni. a kommunikációs készségük fejlesztésére, a kommunikációs üzenetek valós értelmezésére, a tömegkommunikáció hatásainak célszerű alkalmazására. elfogadni az egyén hallgatáshoz való jogát, gyakorolni a titoktartási kötelezettséget.

18 A képességek fontosságának felismerése a pályaválasztásban. A tanulás és önismeret összefüggéseinek feltárása. 3 óra ismertetni a változás és változtatás, valamint a személyiség fejlődésének összefüggéseit. bemutatni a tanulás és az önismeret kapcsolatát a saját tanulási szokásaik tükrében. A testképnek, énképnek mint az önismeret tényezőinek valós megismerése. Az önismeret fejlesztése. Saját énideál meghatározásával elősegíteni az önismeret fejlődését, jövőkép kialakítását. Interperszonális készségek gyarapítása. A személyiségtulajdonságok erősítése, pozitív irányú változtatása. 3 óra Tanulásmódszertan 36 óra Szerep, norma, indulatáttétel, interakció. A csoportfejlődés fázisai. Testkép, énkép, énideál. Az interperszonális készségek és személyiségtulajdonságok. Önismereti strukturált gyakorlatok. saját személyiségjegyeiket felsorolni, önmagukat bemutatni testképüket, énképüket jellemezni, énideáljukat megfogalmazni, interperszonális készségeiket eltérő élethelyzetekben alkalmazni, a személyiségtulajdonságaik tudatosítására és pozitív irányú változtatására. A szóbeli és az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése. 6 óra Visszatekintés a tanulási előéletemre. Felmérés, probléma feltárása. Az írásbeli kifejezőképesség felmérése után egyéni tanulástechnikai eljárások megtervezése, gyakoroltatása. Tudja felismerni saját tanulási stílusát.

19 A tanuló tanulási stílusának fejlesztése. 6 óra Tanulás, tudás. Tanulási stílus. A tanulás technikája, tanulási stratégiák. Tanulási orientáció. Megtanulni tanulni. Gyenge pontok a tanulásban. Gondolkodási kultúra fejlesztése, önművelés. Elméleti alapok. Kérdve kifejtés. Megbeszélés. Vita. Tudja megválasztani saját tanulási stílusát, tudja ezt alkalmazni. A tanuló olvasási szokásainak és szókincsének fejlesztése. 6 óra A tanuló logikai képességének a fejlesztése. 6 óra A magyar nyelv és irodalom tanulásának technikája. Az olvasás technikája. Olvasási szokások, Olvasási készségek. Olvasási gyakorlatok. Szókincsfejlesztési gyakorlatok. Jegyzetelési gyakorlatok. Lexikonhasználat. Lényeg kiemelési gyakorlatok. A matematika tanulásának módszertana. Logikai játékok. Koncentrációs gyakorlatok. Számolás fejben. Feladatmegoldások. Feladatmegoldások ellenőrzése. A tanuló emlékezési Az idegennyelv-tanulás A házi feladat módszertana. és felidézési képességeinek elkészítésének módszerei. Az emlékezés technikája. fejlesztése. A felidézés és a felismerés 6 óra különbsége. A tanuló a tanulásban is használatos számítógépes ismereteinek fejlesztése. 6 óra Memoriterek. Szótanulási gyakorlatok. Számítógépes, Szótárhasználati egyéni tanulást gyakorlatok. segítő programok. Gyakorlás, egyéni és csoportmunka. Gyakorlás, egyéni és csoportmunka. Gyakorlás, egyéni és csoportmunka. Egyéni munka, tanári segítségadás. Tudja kialakítani olvasási szokásait. Tudja szókincsét fejleszteni. Tudja használni az értelmező szótárt. Szerezzen gyakorlatot a lényegkiemelésben és a jegyzetelésben. A logikai képesség fejlesztése. Hiányzó képességek pótlása. Tudja fejleszteni koncentrációs képességét. Tudja fejleszteni az emlékezés és a felidézés képességét, tudja használni az idegen nyelvi szótárt, rendelkezzen az idegen nyelv tanulásának módszereivel, technikájával. Tudja alkalmazni a számítógépes, egyéni tanulást segítő programokat ' Mérések egyszerű mérőeszközökkel A 9. évfolyam kötelező moduljai szakmacsoportonként

20 Gépészet szakmacsoport( központifűtés és gázhálózatszerelő, növénytermesztési gépüzemeltető) A mérés fogalma, szabványosítás, az SImértékegység- rendszer. A tanulók hosszúságbecslési képességének fejlesztése, a mérési ismeretek erősítése, hosszúságmérő eszközök biztonságos használatának gyakorlása. A tanulók területbecslési képességének fejlesztése, a területmérés és számítás begyakorlása. Témák, tartalmak Ajánlott tevékenységek Elérhető eredmények Mérési alapfogalmak, mérési hibalehetőségek, hibák. SI-mértékegységrendszer. Hosszúságmérés. Szögmérés. SI-mértékegységek. Mérőeszközök: mérőszalag, tolómérő, mikrométer. Területmérés. SI-mértékegységek. Területszámítás. Mérések egyszerű mérőeszközökkel ( 15 óra) Csoportos, páros tevékenységek. Projektfeladat készítése. Páros és csoportos tevékenységek. A tanulók otthonában és környezetében különböző méretek meghatározása. Kiadott munkadarabok mérése, ellenőrzése. Mért értékek összehasonlítása. Megfelelő mérési pontosságú mérőeszköz kiválasztása. Várható értékek becsléssel történő megállapítása, annak gyakorlása. Projektfeladat készítése. Páros és csoportos tevékenységek. Kiadott munkadarabok mérése, ellenőrzése. Mért értékek összehasonlítása. Számítási feladatok csoportos megoldása. Alapterületek (tanműhely, iskolaudvar, lakásméretek, tárolószekrények, polcok stb.) mérése, számítása. ismertetni a szabványosítás jelentőségét, a mérési alapismereteket, az SI-mértékegységrendszert A és tanulók alapegységeit, legyenek meghatározni a hibát. a várható reális értéket megbecsülni, a hosszúság SIalapegységét, annak törtrészeit és többszöröseit alkalmazni, átváltani, a mérési feladathoz szükséges, megfelelő mérési pontosságú eszközöket kiválasztani, a hosszúság- A tanulók és legyenek szögmérő eszközöket használni, a várható méréseket reális elvégezni. értéket megbecsülni, a terület SI- alapegységét, annak törtrészeit és többszöröseit alkalmazni, átváltani, a hosszúságmérő eszközöket használni,