Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül?"

Átírás

1 Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül? K U L T U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H I V A T A L 2010

2 Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül? I. A vitairat egészének, céljainak, teljességének kritikája a. A vitairat céljaihoz, eszközeihez fűzött észrevételek b. A vitairat elemzése örökségvédelmi szempontból II. Javaslatok az örökségvédelem stratégiai szintű beépítésére a Széchenyi Tervbe a. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV c. bevezető munkarészben b. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI szöveges munkarészben III. Egyéb javaslatok a. Javaslat a Navigációs térképhez b. Javaslat a Széchenyi terv monitorizálásához IV. Összegzés V. Mellékletek: 1. Válság és örökségvédelem (NAGYÍTÁS, 2010/06. szám) 2. Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja I. A vitairat egészének, céljainak, teljességének kritikája a. A vitairat céljaihoz, eszközeihez fűzött észrevételek Jóllehet az Új Széchenyi Terv vitairatának problémafelvetése, irányultsága érthető, világos, hogy az egészséges gazdasági alapok megteremtését célozza, a megvalósítás koncepcióját sajnos mégis kritikával kell illetnünk. A kulturális terület számára ugyanis legalábbis ebben a fázisban csalódás a tervezet. A csalódás oka, hogy az ország felemelését célzó és fejlődésének irányát húsz évre meghatározó fejlesztési terv nem veszi figyelembe a kultúrát sem mint gazdasági erőforrást, sem mint az életminőség releváns tényezőjét, és a kulturált társadalmat sem tekinti elérendő célnak. Erre utal legalábbis, hogy lényegében hiányzik az anyagból a kulturális terület. Az még esetleg érthető volna, ha a kultúrát nem az elsődleges gazdasági húzóágazatnak tekintené, és ennek megfelelően pozícionálná, de a szöveg megfogalmazásai több ponton is egyértelművé teszik, hogy egyáltalán nem számol ezzel a területtel. Különösen nehéz értelmezni ezt a hozzáállást annak tükrében, hogy az első és valóban sikeres Széchenyi Terv az épített örökségben és a kultúrában rejlő lehetőségeket beépítette koncepciójába és végrehajtási gyakorlatába. Mindez abból adódhat, hogy a jelenlegi szövegtervezet megmarad a vállalkozói-gazdasági horizonton, és a gyakorlati teendőket a vizionált eredmény tekintetében nem emeli nemzetstratégiai szintre. Fentiek bizonyítására elég, ha a bevezető részben tetten érhető egyoldalúság néhány esetét idézzük. A szöveg szól arról, hogy az állam a közösségért és a közjóért felel, valamint, hogy e céljai biztosítása érdekében köt szövetséget a gazdasággal (18.l.) Ebben az összefüggésben az volna a jó szövetség, amely biztosítaná, hogy azok a területek, amelyek ugyancsak az állam feladatkörébe tartoznak ilyen a kultúra is, a kölcsönös érdek elve alapján kedvezményezetté váljanak. A kizárólag gazdasági szempontú megfogalmazásból olyan jövőkép születik, amelyben a jobbra törő ember kizárólagos jellemzője a siker és

3 érvényesülés (19.l.) A szellemi gyarapodás (úgy is, mint hozzáadott érték) és ennek jelentősége az egyén és a közösség életében szóba sem jön. Végül a lezáró szakasz felütésének példája: Az Új Széchenyi Terv - Együttműködés a magyar gazdaság talpra állításáért és felemelkedéséért. (31.l.) A gazdaságot valóban talpra kell állítani, hogy a nemzet felemelkedjék, a nemzet felemelkedésének azonban nyilvánvalóan nem a gazdasági jólét az egyetlen záloga. Őszintén reméljük, hogy a kulturális ágazat szempontjainak az Új Széchenyi Tervben történő érvényesítésére a vitairat 29. oldala utolsó bekezdésének szellemében ( Nyitott arra is, hogy más, a kitörési pontok között nem nevesített, de magas hozzáadott értéket teremtő, hálózatba szerveződő ágazatok fejlesztési elképzeléseit integrálja. ) a szöveg véglegesítése során lehetőség lesz. b. A vitairat elemzése örökségvédelmi szempontból Rendkívül fontos lenne tehát a kultúra, ezen belül az örökségvédelem gazdaságerősítő hatásainak erőteljesebb felmutatása és érvényesítése. Természetesen nem arról van szó, hogy az örökségvédelem problémáira az Új Széchenyi Tervnek kell megoldást találnia, ám arról egyértelműen szót kellene ejteni, hogy ez a terület a kézenfekvő identitásnövelő és turisztikai vonatkozások mellett milyen stratégiai célokat segít, és milyen fejlesztési irányokat igényel. És arra is emlékeztetni kell, hogy ha az ilyen szintű stratégiai program a meglévő kulturális értékekkel nem számol, akkor nemcsak egy meglévő erőforrást hagy figyelmen kívül, de az is előfordulhat, hogy a megvalósítás során az, ami előnyt jelenthetett volna, akadályozó tényezővé válik. Az örökségvédelem területét tekintve már most látható, hogy a Terv ebben a formában nemcsak hogy nem hozza helyzetbe a területet, hanem egyenesen káros, és konfliktust generál. Teszi ezt azzal, hogy az új érték teremtésének sürgető igénye mellé egyáltalán nem rendeli oda a régit, mint értéket. A dokumentum örökségvédelmi szempontú hiányosságait jól reprezentálja a kulcsszavas keresés eredménye. A szöveges dokumentum sem az örökség, sem a védelem szóra nem ad releváns, az örökségvédelem témakörét érintő találatot. Az örökségvédelem témájában értelmezhető szavak közül az alábbiakat vizsgálatuk: kultúra 8 db, kulturális 3 db, érték 5 db, környezet 7 db, település 3 db, város 15 db, rehabilitáció 6 db, rekonstrukció 4 db releváns találatot kaptunk. E számok is arra engednek következtetni, hogy az örökségvédelem témaköre nem került beépítésre. Az örökségvédelem pedig számos ponton természetes módon csatlakozhatna a Tervhez. A vitairatban felsorolt kiemelt programok egy része ugyanis jelentős részben növelni lenne képes az örökségvédelem, visszahatva pedig az adott program versenyképességi esélyeit (Gyógyító Magyarország, Egészségipar, Megújuló Magyarország, Vállalkozásfejlesztés, Tudomány, Innováció és növekedés). Az Otthonteremtés és Lakásprogram céljainak eléréséhez az örökségvédelem szempontjai látszólagos akadályt jelenthetnek, jóllehet a legszervesebb együtthatás éppen itt lenne lehetséges. Az örökségvédelmi gondolat, azaz a történeti értékhez hű bánásmód a kulturális örökséget értékálló, mindig megújulni képes és számos szempontból jövedelmező gazdasági forrássá és közösségépítő erővé emeli. Aranytojást tojó tyúkká amelyet nem érdemes levágni.

4 A kulturális örökség elemei ugyanis fejlesztési potenciál hordozói, azaz lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltból hozott tőkét a jövőre fordítsuk. Amennyiben a fejlesztési szándékok figyelembe veszik az örökségi értékeket, mi több: azokat alapul véve építkeznek, az örökség alapú és az egyéb jellegű fejlesztések között szinergetikus, egymást erősítő hatások érvényesülhetnek. S hogy ez nem csupán elvi lehetőség, álljon itt a számtalan ígéretes, de egyelőre kihasználatlan lehetőség közül szinte találomra kiemelt Zala megyei Kehidakustány példája, itt éppen a gyógyturizmus és a kulturális turizmus lehetséges együtthatásának igazolására. Nincs kimutatás arról, hogy az igen népszerű termálfürdő vendégei közül hányan keresik fel a faluban álló templomot, a benne található Deák Ferenc-sírboltot, a Deák-kúriában berendezett múzeumot, a kehidai településrész jelenleg temetőkápolnaként működő, 13. századi templomát, a kustányi erdőrészben álló koragótikus romtemplomot vagy éppen az ún. Deákforrást. S még e valószínűleg kisszámú fürdővendég számára sem jelzi sem emlékmű, sem más, hogy a nemesi vármegyék kialakulása felé mutató első, a Zala megyei szerviensek szolgabíró-választási jogát rögzítő középkori oklevél (1232) megszületésének helyén, Ketűd hídjánál, azaz a magyar államszervezés történetének egyik kiemelt helyszínén járnak. És vice versa: azok a turisták, akik a magyar középkor vagy éppen Deák Ferenc tisztelőjeként látogatják meg a települést, vajon megmártóznak-e a gyógyító vízben? A két különböző típusú célpont integrált fejlesztési koncepcióval szervesen összekapcsolható lehetne, egymást bizonyosan erősítené. Ennek előfeltétele természetesen a még elhanyagolt állapotban lévő épített örökségi értékek helyreállítása mellett az összehangolt turisztikai termékfejlesztés és marketing. A 2009 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság különösen aktuálissá teszi az kulturális örökségben rejlő fejlesztési lehetőségek tárgyalását. Az örökségvédelem azért különösen alkalmas válságkezelésre, mert a műemlék-helyreállítások 3-4-szer több ember foglalkoztatását teszik lehetővé, mint az új építkezések; a gazdasági tevékenységek többségénél erősebb a munkahely-sokszorozó hatásuk is, azaz egy létrehozott munkahely itt generálja a legtöbb közvetett foglalkoztatást; és mivel nagyobb infrastrukturális beruházásokat nem igényelnek, a befektetett tőke jelentős része bérezésre fordítható. A kérdésnek ma már tetemes nemzetközi elméleti szakirodalma van, a gyakorlatban pedig Franciaország és Norvégia kínál követendő példákat. Hangsúlyozzuk, hogy mindkét ország esetében kormányzati döntésekről és állami költségvetési források felhasználásáról volt-van szó! Úgy tűnik, hogy számos európai gazdasági és politikai szereplő ismerte már fel, hogy a válság kulturális fejlesztés nélkül nem küzdhető le, sőt a kulturális fejlesztések a válságkezelés egyik alappillérévé válnak. Ennek részeként pedig az örökségvédelem a fenntartható környezet és a minőségi, egyúttal tartós foglalkoztatás-növelés harmonikus és megkerülhetetlen eszköze. Az épített örökség megőrzésében rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek átfogó, európai, sőt globális szintű elemzését adta a NAGYÍTÁS folyóirat 2010/06. számának Gyújtópont rovatában VÁLSÁG ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELEM címmel megjelent cikk. (1. sz. melléklet) Az alábbiakban ebből idézünk az európai gondolkodás megváltozását tükröző megállapításokat. A cikk leszögezi, hogy Európában és a világ örökségtudatos térségeiben jó ideje komoly erőfeszítések történnek a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek feltárására és számszerűsítésére, s ezek révén az érintettek meggyőzésére. Ennek a folyamatnak egyik kézzelfogható eredménye a október 13-án elfogadott, A kulturális örökség gazdasági értékéről szóló Európa Tanács-keretegyezmény, közismert nevén a Faro egyezmény,

5 amely felvázolja azokat az előnyöket, amelyek a kulturális örökség kulturális tőkeként való hasznosításából erednek. A tanulmány sajnálattal állapítja meg, hogy a jelenlegi európai uniós támogatási rendszerek keretében van ugyan lehetőség a kulturális örökségi értékek megőrzésének pályázati támogatására, ám annak aránya messze elmarad más, prioritást élvező területek támogatási lehetőségétől. Már... teljesen más szemléletmódon alapult a 2009 áprilisában zárult EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, amely...elsősorban a frissen csatlakozott országok részére biztosított 1,3 milliárd eurós pályázati támogatás prioritásai között kiemelt helyet adott az európai kulturális örökség megőrzésének....a fenti időszakban a Finanszírozási Mechanizmus legnagyobb, 257,6 millió eurós támogatási összegében az európai kulturális örökség megőrzése részesült (összesen 225 projekt). Az összeg több mint kétharmada (190 millió euró) az ingatlan kulturális örökség megőrzésére és városmegújításra jutott Sajátos módon a földrészünket megrázó, és várhatóan fel is rázó pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségekre. Úgy tűnik, egyes országokban a baj közepette, az eddig üdvözítőnek tartott sémák összeomlását követően tanácstalanná vált gazdasági vezetők végre figyelemre méltatták azokat az eddig egy mozdulattal lesöpört javaslatokat, amelyek alapos kutatást követően, beszédes mutatókkal, táblázatokkal és diagramokkal illusztrálva mutatnak rá a kulturális örökségre fordított állami források gyors és tartós megtérülésére. Új fejlemény az is, hogy a Heritage Strategies International nevű szervezet elnöke tíz pontból álló kritériumrendszert (hatékonyság, gazdaságosság, hosszú távú tőke, munkahelyek és jövedelem, széles körben jelentkező pozitív hatások, ösztönző motiváció, befektetett közpénzek értéknövekedése, hozammegtérülés, közösségi stratégia előmozdítása, fenntartható fejlődés) javasol a válságkezelő, kontra ciklikus kormányzati intézkedések hatékonyságának megítélésére. A gazdaságélénkítő kormányzati beavatkozások célterületeinek az általa javasolt szempontrendszer szerint történő összevetése során egyértelműen kiderül, hogy a kulturális örökségre fordított összegek produkálják a legjobb mutatókat, jelentősen meghaladva az eddig prioritást élvező területekre a városi infrastruktúra vagy a tömegközlekedési hálózatok fejlesztésére szánt források megtérülési adatait. A kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése vezette a francia kormányzatot is arra, hogy a második világháború óta legsúlyosabb válságát megélő francia gazdaság élénkítésére szánt 26 milliárd eurós csomag 1,5 százalékát műemlékek helyreállítására különítsék el Hasonló módon a norvég kormány is fontos szerepet szánt a kulturális örökség megőrzésének válságkezelő intézkedései során A kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult úgy örökségvédelmi, mint társadalmi szempontból, hiszen eredményeként nemcsak a műemlékállomány állapotában következett be látványos javulás, hanem számottevően javultak a hosszú távú foglalkoztatás mutatói is Nem csoda, hogy a évi válság idején, amely az olajárak zuhanása miatt Norvégiát is érzékenyen érintette, a norvég kormány figyelme ismét az örökségvédelem felé fordult. A kormányzat olyan válságélénkítő intézkedésekben gondolkodott, amelyek gyors és látványos eredményeket hoznak, jól körülhatárolható célkitűzéseket szolgálnak, illetve időben behatárolhatók, és eredményesen szolgálják a kormány környezeti és jövedelemelosztási

6 politikáját. Az örökségvédelem ezeknek az elvárásoknak több szempontból is tökéletesen megfelel. A fenti pozitív példák nyomán, az Európai Unió politikusainak tájékoztatására egy spanyol képviselő európai parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amelyre A kulturális örökség szerepe a pénzügyi válság idején címmel 2009 májusában került sor. A meghallgatáson előadást tartott többek közt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakértője..., aki számos ponton megerősítette azokat a kutatási eredményeket, amelyek a norvég kormány döntését is befolyásolták. Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az örökségi értéket képviselő épített környezetben található épületeknek, utaknak és más javaknak a felújítása munkaerő-igényes tevékenység, ezért jelentős foglalkoztatást tesz lehetővé. Kiemelte, hogy az ILO tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerőn alapuló technológiákat alkalmazó helyi építkezések ugyanakkora befektetés mellett kétszer, sőt akár négyszer több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A munkaerő-igényes módszerek a kis- és középvállalatokat erősítik,... ugyanakkor kímélik a környezetet. Továbbá növelik a helyi források, a helyben fellelhető anyagok, eszközök, berendezések, készségek és szakmai tudás, valamint pénzforrások iránti igényt. Ezáltal növekszik a befektetéseknek a belföldön, ideális esetben helyben maradó része, csökken az importból származó eszközöktől való függőség, és serkentőleg hat a helyi gazdaságra is..sajnálatos módon hazánkban nincsenek olyan példák, amelyekkel a fentieket szemléltetni lehetne, hiszen a hazai örökségvédelem szakembereinek ez idáig nem sikerült meggyőzni a politikusokat a kulturális örökség megőrzésének gazdasági hasznáról. * A vitairat a fenti alapvető észrevételeken túl is erősen inkoherens, amely a mellékelt demonstrációs ábrák és táblázatok rövid elemzésével is jellemezhető. Ezeket is elsősorban örökségvédelmi szempontból vizsgáltuk. A hálózati térképet önmagában vizsgálva is lehet kritikai megjegyzéseket tenni. Szempontunkból a legfontosabb, hogy ahogy pl. a Tranzitgazdaságnak gyakorlatilag az összes többi területtel van találkozási pontja, ugyanígy a Kulturális Gazdaságfejlesztés is érdekelt lehetne az összes területen. Persze ehhez a kultúra szélesebb értelmezését kellene használni, miszerint a Kultúra életet vezérlő elv (Németh László). Jelen hálózati térképen sajnos a Kulturális területek meglehetősen perifériális helyen szerepelnek. Fontos megjegyezni, hogy ennek korrigálása nem több pénzt jelentene, hanem nagyobb hatást. A részletekre figyelve örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hálózati térképen a kulturális gazdaság fejlesztése megállóhelyként hangsúlyosan jelenik meg, beleértve a kulturális örökségvédelmet, a kulturális turizmust és a kulturális városrehabilitációt (kreatív városok). Ismételten leszögezzük ugyanakkor, hogy a vitairat szöveges részében önállóan sehol, de még hivatkozásként is alig találkozunk vele. A 35. o. alsó részén található, a magyar gazdaság navigációs térképén a Kreatív ipar és a Piacteremtés címszavak metszetében a fenti kifejezések közül a Kulturális gazdaság, a Turizmus, a Kreatív városok és régiók kifejezések szerepelnek, nem kerültek elhelyezésre azonban a térképen a kulturális örökségvédelem, a kulturális turizmus és a kulturális városrehabilitáció kifejezések. Nem indokolt a filmiparnak a kultúra egészéből való

7 kiemelése sem. Az örökségvédelemnek az ingatlanfejlesztés és lakásprogrammal való összefüggései itt sem kerültek megvilágításra. II. A vitairat jelenlegi szövegtervezetének örökségszempontú kritikája, valamint néhány korrekciós javaslat a. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV c. bevezető részében: 3. Tíz év múlva Az Új Széchenyi Terv jövőképe Egymillió új és adózó munkahely, 9. o. Fontosnak tartunk már itt beépíteni a hosszú távú (tartós) munkaerő-keresletet szolgáló örökségi elemek megőrzésére való utalást. Javaslat + mondatként történő beillesztésre: E deklarált cél elérése érdekében az Új Széchenyi Terv önnön munkahelyteremtő potenciálját növelő erőforrásként tekint a kulturális örökségre. Növekedéspárti fordulat, 11. o. Javaslat + mondatként történő beillesztésre: Az állam a közösséget szolgáló értékőrző gazdasági szereplőket és ingatlantulajdonosokat adókedvezményben részesíti, ami tovább erősíti a növekedés hosszú távú stabilitását. Jólétet csak szabad vállalkozók képesek teremteni, 13. o. >A hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése ponthoz beszúrás: többek között a szükséges hatósági engedélyek előzetes beszerzésének kötelezettsége révén. 4. Iránytű a következő tíz év fejlesztéspolitikájához A magyar gazdaság kitörési pontjai és az Új Széchenyi Terv 7 pontja, 19. o. Javasoljuk beépíteni, hogy a hét kitörési pontot kovászként átható kultúra és értékőrző attitűd, azokat a magyar társadalom közegébe tartósan integrálja, magasabb szintre emeli. Ezért az értékőrző és értékteremtő kultúra tulajdonképpen a hét kitörési pontba integráltan beépülő, rejtett 8. programpont. Integráció, 21. o. Az első bekezdés végén + mondatként történő beillesztés: Cél az olyan fejlesztési piacok megnyitása és mozgósítása is, ahol a magas hazai hozzáadott értékben a materiális tartalom mellett jelentős arányban van jelen az értékteremtő és értékmegőrző szellemi tartalom. Magas hozzáadott érték, 25. o. + mondatként történő beillesztés: A hazai hozzáadott érték nagyságának tartós fenntartását a befektetett magas szaktudás biztosítja. Ennek előfeltétele a humánerőforrás szakmai tudásának és kulturális szintjének emelése, a kulturális javak széles körű társadalmasításával, a természeti és épített környezet értékeinek megőrzésével és felmutatásával.

8 b. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI szöveges munkarészben: I. Gyógyító Magyarország, egészség Egészségipar Egészségturizmus, 52. o. Kiemelt üdülőkörzetek attrakció-, és települési fejlesztése, gyógy- és termálfürdők rekonstrukciója, bővítése és korszerűsítése, attrakciókat befogadó térségek turisztikai fogadóképességének javítását célzó fejlesztések Javaslat szövegmódosításra: Kiemelt üdülőkörzetek attrakció- és települési fejlesztése, gyógy- és termálfürdők rekonstrukciója, értékmegőrző, a meglévő értékekre alapuló bővítése, minőségi korszerűsítése, az attrakciókat befogadó térségek kapacitásbeli, valamint kulturális-, és örökségalapú turisztikai fogadóképességének javítását célzó fejlesztések. 1. Egészségturizmus Az egészségturizmus két ága: 45. o mondatként történő beillesztés: A gyógyturizmus klasszikus ágainak terápiás értékű kiegészítője a hozzá kapcsolható kulturális-, illetve örökségi turizmus. A kettőt mindenütt együtt kellene emlegetni. A gyógy- és a kulturális turizmus következetes összekapcsolásának hasznossága könnyen belátható. Éppen ezért azok közös tárgyalását javasoljuk az 50. és 51. oldalak Gógytérségek gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, Gyógyturizmus orvosi szolgáltatásokra alapozva, a minőség garantálása, Természeti adottságok védelme, a minőség garantálása, Nemzetközi jelentőségű gyógyhelyek fejlesztése, Kiemelt üdülőkörzetek attrakció-,.javítását célzó fejlesztések, végül Budapest a fürdők városa c. pontokhoz. Fenti javaslathoz számtalan példát lehetne felsorolni. A bevezetőben példaként felhozott Kehidakustány mellett lényegében az összes magyarországi gyógyfürdő mellett vagy azok közvetlen közelében a legkülönbözőbb típusú, de jól és haszonnal látogatható örökségi látványosság található. Itt tartjuk szükségesnek megjegyezni azt is, hogy a Gyógyító Magyarország Egészségipar fejezet 29. oldalán található, az egészségipar legfontosabb hozadékait felsoroló lista szinte maradéktalanul érvényes az örökségvédelmi, értékmegőrző fejlesztésekre is. III. Otthonteremtés és lakásprogram - Legfontosabb javaslatok, 100. o. Programot kell készíteni az értékes (főleg városi) lakások korszerűsítéséhez és felújításához. Javaslat szövegmódosításra: Programot kell készíteni a műemlék épületekben és/vagy értékes, történeti környezetben található (főleg városi) lakások korszerűsítéséhez és felújításához, kiemelt figyelemmel a korszerűsítés örökségvédelmi és városképi vonatkozásaira is. Az örökségvédelmi szempontoknak már kezdettől be kell épülniük a program megvalósítását szolgáló pályázati rendszerbe. Javaslat + mondat beiktatására: Az otthonteremtés sajátos szegmense a műemléki értékű épületek lakáscélú rehabilitációja, figyelemmel arra is, hogy a történeti épület felújítása az j

9 építésnél kevésbé környezetszennyező, ámde nagyobb munkahely-teremtő potenciállal rendelkezik. Ezen felül a műemlékek és egyéb történeti épületek esetében a minőségi környezet, a többletérték magas színvonalú megőrzése és felmutatása a tágabb környezetre is pozitívan ható, kisugárzó innovációs faktor. 4. Megvalósítandó kiemelt állami projektek - Bérlakás építési program, 108. o. Javaslat + bekezdésként: A bérlakás-építési program kialakítása során a meglévő, felhagyott, funkciót vesztett épületek (pl. remíz, ipari csarnokok, laktanyák) ilyen célú hasznosítása is cél. Ezek az épületek a legtöbb esetben kulturális és épített örökségi elemként is jelentős értéket képviselnek, hasznosításukkal a helyi identitás és a társadalmi kohézió is erősödik. - Városrész-rehabilitációk, 109. o. Javaslat + bekezdésként: A település-rehabiltációs célú fejlesztéseknél követni kell a fenntartható településfejlesztés gazdasági vonatkozásait is figyelembe vevő ún. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) módszerét. Az IVS dokumentum a magánszféra bevonásával és az ún. városfejlesztő társaságok működtetésével piaci alapokra helyezi a településen folyó fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor hangsúlyt helyez arra is, hogy a fejlesztés a történeti és kulturális örökség figyelembevételével történjen, az értékes építészeti örökségek megőrzésével, új funkciókkal történő megtöltésével. Javaslat + bekezdésként: A város- és település-rehabilitációkkal párhuzamosan meg kell születnie az országos szintű értékleltárnak, amely a későbbi fejlesztések szakmai alapanyagául szolgálhat. - Telepből Zöldvárost Lakótelepek megújítása program, Városszerkezeti helyzet 110 o.: a városközponthoz közel eső épületek kedveltebbek, tartják értéküket. Javaslat + bekezdésként: Ezeken a településrészeken indokolt az értékes, általában építészeti örökséget hordozó épületállomány örökségvédelmi szempontú kezelése. Ugyanakkor számos esetben találhatunk a városközpontban elszlömösödött területeket is, ahol éppen az épületállomány felújításával szükséges a terület értékét újra megteremteni. - Kihívások, legfontosabb változtatások Városszerkezeti, 110.o.: A városszerkezetileg jó helyen levő épületegyüttesek újraélesztése. Kisebb szerkezeti egységekre bontás. Új arculat, új alközpontok, új közfunkciók. Autonómiát segítő megoldások Javaslat szövegmódosításra: A városszerkezetileg jó helyen levő épületegyüttesek újraélesztése. Kisebb szerkezeti egységekre bontás. Új arculat, új alközpontok, új közfunkciók. Az új arculat, alközpontok és közfunkciók kialakítása a meglevő értékek messzemenő figyelembevételével és felhasználásával történhet. Autonómiát segítő megoldások. - Programok és alprogramok Városszerkezeti program, 111. o.: közterületek és zöldfelületek átértékelése, középület program, zöld város kritériumrendszer Javaslat + bekezdésként: A közterületek és zöldterületek átértékelésének a tradicionálisan értéket képviselő területek figyelembe vételével kell megtörténnie. A történeti kertek és parkok védelme és rehabilitációja nagyobb hangsúlyt érdemel.

10 IV. Vállalkozásfejlesztés üzleti környezet fejlesztése 1. Mit kívánnak a hazai KKV-k? Stabilitás és kiszámíthatóság, 113. o. Az üzleti élet elvárja, hogy év közben egyetlen, a gazdasági döntéseket befolyásoló jogszabály se változhasson meg. Határozott igénye, hogy szűnjön meg az a gyakorlat, amely év közben magyarázza ráadásul eltérőn a korábban megjelent jogszabályokat. Javaslat + mondat beiktatására: Egy stabil, kiszámítható és koherens jogszabályi környezetben a közérdek védelmében (természetvédelem, örökségvédelem stb.) elengedhetetlen korlátozások is könnyebben vállalhatók. Zöld közbeszerzés szükséges, 124. o. A zöld közbeszerzés fogalmán a beszerzést végzők által a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszer szükséges, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozat, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat a nemzeti fejlesztéspolitikába integrálja. Javaslat szövegmódosításra: Környezetbarát közbeszerzés szükséges, A környezetbarát közbeszerzés fogalmán a beszerzést végzők által a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük, s e környezetvédelmi szempontokat egyaránt vonatkoztatjuk a környezet természeti és művi (épített, kulturális örökségi) elemeire. Olyan környezetbarát közbeszerzési rendszer szükséges, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozat, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a természeti környezet és a kulturális örökség védelmének szempontjait a nemzeti fejlesztéspolitikába integrálja. 2. Szövetségben a vállalkozókkal Intézményi garanciák a szabályok egyszerűségének megőrzésére, 129. o. Az adminisztráció csökkentése mellett a kormány kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat. A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát. Javaslat + mondat beillesztésére: A gyorsítás az elmúlt években egyoldalún megfogalmazott, ezért félreértelmezésekre és visszaélésekre is lehetőséget teremtő követelménye mellett a szakszerűség és a jogszerűség követelményét is érvényre kívánja juttatni.

11 3. Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program Globális, európai és Kárpát-medencei vízió, 136. o. Mindezeken túl fontos, hogy Magyarország a Kárpát-medencei gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává, centrumává váljon, meglevő pozícióit erősítse.. regionális szintű klaszterek kialakításához. Javaslat + bekezdésként: A gazdasági és kulturális integrációt elősegítő fontos elem lehet a szomszédos országok magyar identitású épített és tárgyi öröksége megújítását célzó vállalkozások fejlesztése, valamint a határ menti (általában elmaradott) térségek örökségi értékeinek számbavétele, a szomszédos országokban található értékek összekapcsolása és az ezekhez kapcsolódó fejlesztések elvégzése. Stratégiai célok, 138. o. Javaslat + bekezdésként: Mivel a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökségi értékek a magyarság őshonos voltának időtálló bizonyítékai, megóvásuk és felújításuk révén számos gazdaság-, társadalomés nemzetpolitikai cél is elérhető és elérendő, a helyreállításukban résztvevő határon túli magyar szakértelmiség erősítésétől kezdve egészen a magyar népesség szülőföldjén való megmaradásáig és gyarapodásáig. V. Tudomány innováció növekedés 2. Kreatív iparágak, Kreatív gazdaság, o. Javaslat + bekezdésként: Az új típusú társadalmi márkák kialakításánál fontos szempont a meglévő helyi arculat örökségi értékeinek (épített, környezeti) megóvása és helyzetbe hozása. Amennyiben a jelenlegi struktúra marad az Új Széchenyi Terv végleges változatában is, úgy ebben a fejezetben javasoljuk a hálózati térképen megállóhelyként szereplő Kulturális gazdaságfejlesztése c. fejezet megfogalmazását, beépítését, beleértve a kapcsolódó Kulturális turizmus, Örökségvédelem, Kulturális város-rehabilitáció + Kreatív városok c. alfejezeteknek a Filmipar c. fejezethez hasonló mélységű kidolgozását. VI. Foglalkoztatás A foglalkoztatás növelése, 156. o. Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglakoztatás növelése Egyszerre több területen kell nagymértékű, átfogó változtatásokat eszközölni, szükség szerint megváltoztatva a gazdaság, a társadalom szereplőinek elvárásait, viselkedését. Javaslat + mondat beillesztésére: E változások élére állva, a foglalkoztatás növelése és az értékőrzés szempontjait egyaránt figyelembe véve a magyar kormány olyan fejlesztési területeket is fel kíván tárni és ki kíván aknázni, amelyek hagyományosan nem tartoztak a nemzeti fejlesztéspolitikák látókörébe, így mindenekelőtt a nagy munkahelyteremtő potenciállal rendelkező kulturális örökségalapú fejlesztéseket.

12 * Az Új Széchenyi Tervbe külön modulként javasoljuk beépíteni az örökségalapú fejlesztéseket az alább részletezendő módon: Javasoljuk annak a részlegesen már között is érvényesülő kormányzati filozófiának a gyakorlatba ültetését, amely szerint a múlt a jövő erőforrása lehet. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos kormányzati politika fókuszába az örökségre alapozott fejlesztéseket kell helyezni. Az integrált védelem jegyében a kulturális örökségi értékek keretei közt kell teret adni a kiemelt nemzetpolitikai, gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulásának. A kulturális örökségi értékek fogadják be a fejlesztéseket, adjanak otthont nekik. Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja N. B.: A rendszerint a hatósági engedélyezési fázisban jelentkező konfliktusok elkerülése érdekében minden örökségalapú fejlesztésnél elengedhetetlen, hogy a fejlesztő rendelkezzen az örökségvédelmi hatóság jogerős engedélyével! 1. Technikai örökség integrált védelme alprogram: 1.1. Ipari műemlékek rehabilitációja 1.2. Örökségi értékeket őrző ipari parkok 1.3. Hagyományos (szocialista) iparvárosok településléptékű rehabilitációja 2. Történeti települések településrendezési és településrehabilitációs alprogramja: 2.1. Lakásprogram 2.2. Településrendezési (tervkészítési) alprogram 2.3. A hidegháború korszakának városépítészeti emlékei alprogram 2.4. Kertvárosok, munkáskolóniák, tisztviselőtelepek alprogram 2.5. Közepes és kisvárosok történeti városközpontjainak helyreállítása 2.6. Budapesti belvárosi lakótömb- és településrész rehabilitáció 3. Humán-erőforrás alprogram: 3.1. Műemléképületek akadálymentesítése, esélyteremtési alprogram 3.2. Kórházprogram 3.3. Fürdőprogram 3.4. Iskolaprogram 4. Turizmus alprogram: 4.1. Várprogram 4.2. Kastélyprogram 4.3. Várkastély-program 4.4. Vallási turizmus 4.5. Régészeti parkok, örökségi témaparkok alprogram 4.6. Kisvasutak alprogram 4.7 Világörökségi helyszínek 4.8. Kulturális örökségi helyszínek információs tábláinak rendszere 4.9. Turisztikai útvonalak a szellemi örökség tárgyi emlékei mentén

13 5. Vidékfejlesztési alprogram: 5.1. Falusi templomok alprogram 5.2. Kiskastélyok, kúriák mint közösségi intézmények otthonai 5.3. A falu építészeti hagyományai alprogram 5.4. Örökségi értékek környezetében keletkezett károk elhárítása 6. Területfejlesztési alprogram: 6.1. Örökségalapú kistérségi gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és működtetése 6.2. Örökségközpontú területfejlesztési tervek kidolgozása 6.3. Balatoni fejlesztési program 7. Harmóniában a természettel alprogram: 7.1. Lélegző örökség 7.2. Tájképi értékek 7.3. Kultúrtájak alprogram 8. Kárpát-medencei magyarság alprogram: 8.1. Örökségi értékek tulajdonjogának rendezése alprogram 8.2. Anyaországi befektetések támogatása örökségi helyszíneken 8.3. Magyar-magyar örökségi turizmus fejlesztése 8.4. Kulturális turizmus alprogram 8.5. Településrehabilitációs alprogram A Örökségalapú Fejlesztési Program programpontjainak részleteit lásd a 2. sz. mellékletben. III. Egyéb javaslatok a. Javaslat a Navigációs térképhez - Pénzforrás sora kiegészítés: a szöveges dokumentum III. Otthonteremtés és lakásprogram 4. Megvalósítandó kiemelt állami projektek Városrész-rehabilitációk c. fejezetben felsorolt, jelenleg a ROP programok keretén belül támogatott funkcióbővítő és integrált szociális városrehabilitációs, valamint kisléptékű településfejlesztési pályázatok biztosítanak pénzforrást a rehabilitációhoz. - Intézményrendszer szabályozás sora kiegészítés: Továbbra is javasolt az Integrált Településfejlesztési Stratégia alkalmazása, mely középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált településfejlesztési dokumentum és amely készítése a városok számára az évi LXXVIII. törvényben előírtaknak megfelelően kötelező. b. Javaslat az Új Széchenyi Terv monitorizálásához A nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztériumok, végső soron a kormány folyamatkísérő munkájához segítség lehet a folyamatos elemzés megszervezése a kulturális terület, ezen belül pedig az örökségvédelem részéről is a fent megjelölt célterületeken. Ennek jelentősége abban áll, hogy végre felmérhetnénk, hány más ágazat profitál a kulturális örökségből, a más területeken indított fejlesztési programok közül mennyi épül erre az

14 örökségre. Magyarországon ugyanis még soha nem folyt arra irányuló vizsgálat, hogy a kulturális örökségi alapú fejlesztéseknek, befektetéseknek mekkora a megtérülési rátája, milyen hatással vannak a munkaerőpiacra, húzóágazatnak számítanak-e vagy sem. Nem tudjuk, hogy a kulturális örökség milyen mértékben járul hozzá a nemzeti össztermék előállításához, a nemzeti vagyon gyarapodásához, nem végzetünk számításokat arról, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk örökségvédelemre, mint ahogy arról sem, hogy a kulturális örökség a GDP mekkora hányadát termeli meg közvetlenül vagy közvetve. Az Új Széchenyi Terv ilyen szempontú monitorizálása és annak kiértékelése további örökségalapú vagy örökségi vonatkozású fejlesztési elképzelések koncipiálásához is alapul szolgálhat. V. Összegzés Meggyőződéssel állítjuk és állításunk bizonyítására többek között az első Széchenyi Tervet hozzuk fel példaként, hogy fejlesztés és örökségvédelem nem antagonisztikus fogalmak. Integrált védelemnek nevezik azt a már nem is kimondottan újkeletű szemléletet és módszert, amelynek jegyében történeti érték keresi új funkcióját, és új funkció keresi helyét a történeti környezetben. Ilyen megközelítésben érdemes kialakítani a kulturális örökségvédelem kapcsolatát az uniós lehetőségekkel összhangban a terület- és vidékfejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással, a turizmussal stb., azaz megteremteni annak lehetőségét, hogy az örökségvédelem beépüljön a különböző ágazati politikákba. Az örökségvédelmi szempontok integrálása során azonban mindvégig alapelvként kezelendő, hogy az örökségi érték fejlesztési potenciálja épp annak fizikai valóságában, a történeti anyagban rejlik; a fejlesztésnek tehát nem lehet következménye ennek károsítása, de lehet és legyen célja értékének növelése. Ezen integrált szemlélet jegyében, fent részletezett észrevételeinknek megfelelően javasoljuk kijelölni az örökségvédelem helyét a Magyar Köztársaság fejlesztéspolitikájának egészében. Budapest, A javaslatot összeállította: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

15 1. számú melléklet G Y Ú J T Ó P O N T / 0 6. S Z Á M ( ) VÁLSÁG ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELEM Deák Ildikó cikke Két olyan állítás, amelyekkel kapcsolatban teljes az egyetértés az örökségvédelmi szakemberek között, de a kormányok és a gazdasági élet szereplői általában nem igazán mutatnak hajlandóságot arra, hogy ezt elfogadják, és a költségvetés készítése vagy a támogatási rendszerek kidolgozása során erre tekintettel legyenek. Kimondva vagy kimondatlanul az az általános vélekedés, hogy az örökségvédelem luxus, amelynek állami finanszírozására csak az elsőbbséget élvező területek kielégítését követően, a megmaradt keretek mértékében lehet forrást előirányozni. Ezt az elterjedt szemléletet és támogatási filozófiát az örökségvédelmi szakterület gazdaságossági szempontokra hivatkozva igyekszik megváltoztatni. Jó ideje komoly erőfeszítések történnek a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek feltárására és számszerűsítésére, s ezek révén az érintettek meggyőzésére. Ennek a folyamatnak egyik kézzelfogható eredménye a október 13-án elfogadott, A kulturális örökség gazdasági értékéről szóló Európa Tanács-keretegyezmény, közismert nevén a Faro egyezmény, amely jogokat és kötelezettségeket fogalmaz meg a kulturális örökség használatával kapcsolatban, illetve felvázolja azokat az előnyöket, amelyek a kulturális örökség kulturális tőkeként való hasznosításából erednek. Az európai uniós támogatási rendszerek keretében ha nem is mindig önálló kategóriaként, és nem feltétlenül gazdaságossági megfontolásból, hanem elsősorban az értékek megőrzésének nemes szándékától vezérelve, illetve az identitástudat erősítése okán ugyan van lehetőség a kulturális örökségi értékek megőrzésére indított kezdeményezések pályázati támogatására, de az erre elkülönített összegek nagysága arányában messze elmarad más, prioritást élvező területek támogatási lehetőségétől. Üdvözítő módon azonban teljesen más szemléletmódon alapult a 2009 áprilisában zárult EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, amely a közti időszakban az Európai Gazdasági Közösség (Norvégia, Liechtenstein és Izland) által az EU tizenöt tagállama, elsősorban a frissen csatlakozott országok részére biztosított 1,3 milliárd eurós pályázati támogatás prioritásai között kiemelt helyet adott az európai kulturális örökség megőrzésének. Ez nem kis mértékben a norvég örökségvédelmi szakemberek erőteljes érdekérvényesítő erejének köszönhető, akiknek sikerült saját politikusaikkal elfogadtatni a kulturális örökségről való gondoskodás fontosságát, amely terület a szűkös állami források és a magánbefektetői szándék hiánya miatt az érintett kelet-európai országokban komoly finanszírozási gondokkal küszködik. Norvégia jóvoltából a fenti időszakban a Finanszírozási Mechanizmus legnagyobb, 257,6 millió eurós támogatási összegében az európai kulturális örökség megőrzése részesült (összesen 225 projekt). Az összeg több mint kétharmada (190 millió euró) az ingatlan kulturális örökség megőrzésére és városmegújításra jutott. Az egységes pályázati rendszerben meghirdetett, de két önálló részből álló EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretéből hazánk 135 millió eurót (34,4 milliárd forint) kapott. Ebből az összegből a kulturális örökségemlékek megőrzésére sikeresen pályázó szervezetek 33,3 millió euró támogatásban részesültek. Érdemes megjegyezni, hogy az EGK és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus teljes, 1,3 milliárd eurós keretének 97 százalékát Norvégia

16 biztosította, a kulturális örökség megőrzésére pedig kizárólag a Norvégia által önállóan finanszírozott Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében lehetett pályázni. Sajátos módon a földrészünket megrázó, és várhatóan fel is rázó pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségekre. Bár ez távolról sem jelenti azt, hogy a válság sújtotta országok kormányai a bankok csatornáin még el nem folyt kevéske pénzüket hanyatt-homlok rohanva fordítanák a műemlékek megőrzésére. De vannak már biztató jelek. Úgy tűnik, egyes országokban a baj közepette, az eddig üdvözítőnek tartott sémák összeomlását követően tanácstalanná vált gazdasági vezetők végre figyelemre méltatták azokat az eddig egy mozdulattal lesöpört javaslatokat, amelyek alapos kutatást követően, beszédes mutatókkal, táblázatokkal és diagramokkal illusztrálva mutatnak rá a kulturális örökségre fordított állami források gyors és tartós megtérülésére. Donovan Rypkema, a washingtoni székhelyű Heritage Strategies International nevű szervezet elnöke, a kulturális örökség gazdasági potenciáljának egyik legelkötelezettebb kutatója és szószólója, aki számos munkájában foglalkozik a kulturális örökség gazdasági értékének kérdésével, tíz pontból álló kritériumrendszert (hatékonyság, gazdaságosság, hosszú távú tőke, munkahelyek és jövedelem, széles körben jelentkező pozitív hatások, ösztönző motiváció, befektetett közpénzek értéknövekedése, hozammegtérülés, közösségi stratégia előmozdítása, fenntartható fejlődés) javasol a válságkezelő kontra ciklikus kormányzati intézkedések hatékonyságának megítélésére. A gazdaságélénkítő kormányzati beavatkozások célterületeinek az általa javasolt szempontrendszer szerint történő összevetése során egyértelműen kiderül, hogy a kulturális örökségre fordított összegek produkálják a legjobb mutatókat, jelentősen meghaladva az eddig prioritást élvező területekre a városi infrastruktúra (vízvezeték-hálózat, szennyvízhálózat, mellékutak, parkok, parkolóházak) vagy a tömegközlekedési hálózatok fejlesztésére szánt források megtérülési adatait. A kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése vezette a francia kormányzatot is arra, hogy a második világháború óta legsúlyosabb válságát megélő francia gazdaság élénkítésére szánt 26 milliárd eurós csomag 1,5 százalékát műemlékek helyreállítására különítsék el, amely az elkövetkező négy év során évi 100 millió euróval növeli a felújításokra fordítható keretet. Az összegből az ország 252 műemléke részesül támogatásban, többek közt a strasbourgi székesegyház, a bretagne-i Château du Taureau, és sok más olyan műemlék, amelynek helyreállítására még évekig nem került volna sor. Természetesen nem maradt ki a támogatottak köréből a párizsi Notre Dame székesegyház sem, felújítására így 2 millió euróval többet fordíthatnak. A 18 hónapra tervezett munka ideje alatt mesteremberek és kézművesek, köztük tetőfedők, állványozók, kőművesek, kőfaragók, díszítőfestők stb. egész sora juthat munkához. A kulturális örökségért felelős, júniusáig hivatalban lévő francia kulturális miniszter asszony, Christine Albanel a tárca éves, 305 millió eurós műemléki keretét kiegészítő 100 milliós válságkezelő támogatás bejelentését mennyei áldásként fogadta. Nyilatkozatában elmondta: az összeg lehetővé teszi, hogy még évekig munkához jussanak a francia kulturális szektor által foglalkoztatott 400 ezer fő mintegy tíz százalékát kitevő kézművesmesterek, akik olyan speciális, nehezen pótolható szakmai tudással rendelkeznek, amelynek megőrzéséről még a legnehezebb gazdasági helyzetekben is különös odafigyeléssel kell gondoskodni.

17 Hasonló módon a norvég kormány is fontos szerepet szánt a kulturális örökség megőrzésének válságkezelő intézkedései során. Az effajta gondolkodás nem teljesen új keletű az északi országban. A nyolcvanas évek gazdasági visszaesése során drasztikusan csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, aminek ellensúlyozására a kulturális örökség szektorban 112 munkahelyteremtő projektet indítottak útjára. A 3,75 millió euró ráfordítással megvalósult program számos, egyébként előre be nem tervezett munka elvégzését és mintegy hatszáz főnyi munka-erő foglalkoztatását tette lehetővé. A kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult úgy örökségvédelmi, mint társadalmi szempontból, hiszen eredményeként nemcsak a műemlékállomány állapotában következett be látványos javulás, hanem számottevően javultak a hosszú távú foglalkoztatás mutatói is, ugyanis a felújítási munkában foglalkoztatottak olyan mesterségbeli és szakmai tudásra tettek szert, amely révén lehetővé vált későbbi foglalkoztatásuk a szakmában. Nem csoda, hogy a évi válság idején, amely az olajárak zuhanása miatt Norvégiát is érzékenyen érintette, a norvég kormány figyelme ismét az örökségvédelem felé fordult. A kormányzat olyan válságélénkítő intézkedésekben gondolkodott, amelyek gyors és látványos eredményeket hoznak, jól körülhatárolható célkitűzéseket szolgálnak, illetve időben behatárolhatók, és eredményesen szolgálják a kormány környezeti és jövedelemelosztási politikáját. Az örökségvédelem ezeknek az elvárásoknak több szempontból is tökéletesen megfelel. A kutatási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a műemlék-felújítások több munka-erő foglalkoztatását teszik lehetővé, mint az új építkezések, a legtöbb más gazdasági tevékenységnél erősebb munkahely-sokszorozó hatásuk van, vagyis egy létrehozott munkahely itt generálja a legtöbb közvetett foglalkoztatást, és mivel a felújítások nem igényelnek jelentős infrastrukturális beruházást, a befektetett tőke jelentős része bérekre fordítható. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felújítások elsősorban helyben fellelhető és feldolgozható anyagokat használnak, így a befektetések a helyi gazdaságot erősítik. A felújítások rövid idő alatt megtervezhetők és elindíthatók, szakmai fejlődési és gyakorlási lehetőséget teremtenek a kézműves szakmák számára, ezáltal biztosítják az ágazat hosszú távú munkaerő-utánpótlását és a hagyományos kézműves szakmák továbbélését, a gazdaság talpra állását követően pedig bizonyítottan széles jövedelemszerzési lehetőséget jelentenek a kis- és középvállalkozók részére. Ilyen megfontolások alapján a norvég kormány 527 millió eurós válságélénkítő csomagjának 8 százalékát, 42 millió eurót különített el a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos feladatokra. Ebből az összegből 8,9 milliót a magántulajdonban lévő védett emlékek, 5,3 milliót az ipari emlékek, 2,9 milliót a régészeti és sziklaművészeti emlékek, 8,2 milliót a történelmi erődítmények, 7,6 milliót az állami tulajdonban lévő műemlékek védelmére, 9 milliót pedig a védett emlékek tűzvédelmére fordítanak. A fenti pozitív példák nyomán, az Európai Unió politikusainak tájékoztatására dr. Cristina Gutiérrez-Cortines spanyol képviselő asszony európai parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amelyre A kulturális örökség szerepe a pénzügyi válság idején címmel március 5-én került sor. A meghallgatáson neves szakemberek vettek részt. Előadást tartott többek közt a fentiekben már említett Donovan Rypkema, a washingtoni Heritage Strategies International elnöke, dr. Edmundo Werna, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakértője, dr. Terje Nypan, a Norvég Örökségvédelmi Igazgatóság szakértője, dr. Hubert Starost, a berlini szenátus városfejlesztési főosztályának képviselője, Joaquín Segado Martínez városfejlesztési és fenntartható fejlesztési szakember Spanyolországból, dr. Carlos Carvalho, a Zöld-foki-szigeteki Kulturális Örökségvédelmi Kutatóintézet elnöke. De jelen volt Xavier Greffe, a párizsi Sorbonne Egyetem neves közgazdászprofesszora, valamint az

18 Örökségjáték: gazdaságtan, stratégia és gyakorlat című, a közelmúltban az Oxford University Press gondozásában megjelent irányadó kézikönyv társszerzője, dr. Romilda Rizzo is, a Cataniai Egyetem professzora. Az ILO szakértője előadásában számos ponton megerősítette azokat a kutatási eredményeket, amelyek a norvég kormány döntését is befolyásolták. Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az örökségi értéket képviselő épített környezetben található épületeknek, utaknak és más javaknak a felújítása munkaerő-igényes tevékenység, ezért jelentős foglalkoztatást tesz lehetővé. Kiemelte, hogy az ILO tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerőn alapuló technológiákat alkalmazó helyi építkezések ugyanakkora befektetés mellett kétszer, sőt akár négyszer több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A munkaerő-igényes módszerek a kis- és középvállalatokat erősítik, a külföldi valutaigényt mintegy százalékkal, a teljes bekerülési költségeket pedig százalékkal csökkentik, ugyanakkor kímélik a környezetet. Továbbá növelik a helyi források, a helyben fellelhető anyagok, eszközök, berendezések, készségek és szakmai tudás, valamint pénzforrások iránti igényt. Ezáltal növekszik a befektetéseknek a belföldön, ideális esetben helyben maradó része, csökken az importból származó eszközöktől való függőség, és serkentőleg hat a helyi gazdaságra is. A meghallgatáson három, Németországban, a Zöld-foki-szigeteken és Spanyolországban megvalósult példán keresztül mutatták be a szakemberek, hogy az épített környezet fejlesztésére fordított összegek miként szolgálják a gazdaság élénkítését. A fenti országok mellett Ausztrália, Szlovákia, Hongkong, Kanada, Hollandia és Luxemburg is fontos szerepet szánt gazdaságélénkítő csomagjában a kulturális örökség megőrzésének. Sajnálatos módon hazánkban nincsenek olyan példák, amelyekkel a fentieket szemléltetni lehetne, hiszen a hazai örökségvédelem szakembereinek ez idáig nem sikerült meggyőzni a pénzügyi politikusokat a kulturális örökség megőrzésének gazdasági hasznáról. Az egyre szaporodó és egyre meggyőzőbb külföldi példák nyomán talán hamarosan itthon is bekövetkezik a szemléletváltás, amely a kulturális örökséget mint gazdasági tényezőt veszi számításba.

19 Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja 2. számú melléklet Ismét egy Széchenyi, de most egy másik: az édesapa, gróf Széchényi Ferenc. Azon túl, hogy egy István nevű fiút nevelt a magyarságnak, az intézményes magyar örökségvédelem megalapítójának is tekinthető ben saját könyvtárát és régiséggyűjteményét felajánlva alapította meg a Magyar Nemzeti Múzeumot. A program elkeresztelésekor azonban nemcsak ezért maradtunk a Széchényi-névnél: azt kívántuk jelezni vele, hogy ez a kulturális örökségre alapozott Széchenyi-terv is éppen olyan kitörési pontokat kíván meghatározni, mint az ezredfordulón útnak indított első. Valamennyi alprogramnál (értelemszerűen) ismertetni, ill. elemezni fogjuk A: az örökségszakmai tartalmat, ill. hozadékot B: a gazdasági következményeket C: a társadalmi hatásokat D: a nemzetpolitikai célok szolgálatának eredményességét N. B.: Minden örökségalapú fejlesztésnél elengedhetetlen, hogy a fejlesztő rendelkezzen az örökségvédelmi hatóság jogerős engedélyével! 1. Technikai örökség integrált védelme alprogram: 2.1. Ipari műemlékek rehabilitációja: A: ipari és közlekedési (mű)emlékek, technikatörténeti értékek felújítása és eredeti vagy új funkcióban történő hasznosítása példák: Budapest XXI. Kvassay-zsilip a csatlakozó épületek, létesítmények együttesével (hajózsilip, zsilipkezelő, erőmű, hajózócsatorna, erőművíz-csatorna, vízmesteri ház, vízmesteri iskola, révkapitányság, a csepeli gyorsvasút egykori lovász- és kocsislakásai) a Duna Gőzhajózási társaság Pécs melletti szénbányáinak műszaki létesítményei (Széchenyi-akna, István-akna, pécsújhelyi erőmű) a hozzájuk tartozó munkáskolóniákkal együtt B: jelenleg többnyire funkció nélküli, pusztulófélben lévő nemzeti vagyonelemek végleges pusztulásának megakadályozása újrahasznosítás révén C: élhető, kulturált környezet biztosítása zömében egykori nehézipari területek, bányásztelepülések munkás és alkalmazotti rétegeinek 2.2. Települési belterületeken található megszűnt, történeti értékeket őrző iparterületek rehabilitációja: A: pl. közösségi funkciók betelepítése, közéleti központokká, pihenőhelyekké, játszóterekké stb. alakítás sikeres példa: Budapest-Millenáris Park B: hasznosítatlan nemzeti vagyonelemek közösségi célú újrahasznosítása + az érintett települések idegenforgalmi vonzerejének, beruházókat vonzó potenciáljának növelése a rendezett környezet révén C: állami és önkormányzati együttműködés, összefogás kialakítása + élhető, rendezett környezet kialakítása a település lakói számára 19

20 2.3. Örökségi értékeket őrző ipari parkok: A: barnamezős beruházásként létesülő, működő ipari parkokban az örökségi értékek rehabilitációja a termelési folyamatba történő integráció vagy új, járulékos funkció megtalálása révén B: beruházásélénkítés (Olyan konstrukciót kell találni, hogy a beruházó számára ez a megoldás előnyt jelentsen a zöldmezős beruházásokkal szemben.) C: munkahelyteremtési lehetőség 2.4. Hagyományos (szocialista) iparvárosok településléptékű rehabilitációja: A: Ózd mintaprogram 2005-ben elkészített örökségalapú komplex településrehabilitációs terv (nemcsak az ipari emlékekre, hanem a velük együtt élő, lélegző település egészére vonatkozóan) B: a nemzeti vagyon ipari üzemekben, lakásállományban és közösségi épületekben megtestesülő elemeinek újrahasznosítása C: kiútteremtés csődben lévő volt szocialista iparvárosokban, jövőkép felrajzolása, munkanélküliség csökkentése, élhető környezet biztosítása D: népegészségügyi mutatók javítása, életkilátások növelése a leszakadó társadalmi rétegek (egykori munkások) körében + a genius loci, a település szellemi örökségének (munkáskultúra, munkáshagyományok) átmentése (intangible heritage) 3. Történeti települések településrendezési és településrehabilitációs alprogramja: 2.1. Lakásprogram: A: Elsősorban műemlék társasházakban lévő lakások felújítására szolgál. A támogatás az örökségvédelmi többletköltséget teljes egészében fedezné. A támogatott lakás önkormányzati bérlakás és magánlakás egyaránt lehet. B: már meglévő nemzeti vagyonelemek hasznosítása, az egykori önkormányzati, ma már többnyire lakóiknak eladott bérlakások felújítása A lakáspiacon jelentkező igények nemcsak új lakások építésének támogatásával, hanem a már meglévő lakásállomány ezen belül a műemlék épületekben lévő lakások felújításával is kielégíthetők. C: élhető környezet biztosítása a lakóknak, életminőség javítása + lakáshoz jutás elősegítése. Budapest nagymértékben érintett! 2.2. Településrendezési (tervkészítési) alprogram: A: Elsősorban a kis települések gondja, hogy önkormányzataik nem rendelkeznek olyan pénzügyi forrásokkal és szaktudással, hogy a település örökségi értékeit megfelelően védő rendezési terveket tudjanak készíttetni. A hagyományos magyarországi településkép eltűnőben van. Hiába őrzünk meg egy-egy kiemelkedő értékű műemléket, ha annak eredeti környezete olyan módon átalakul, hogy már csak díszletként hat mögötte. B: falusi épületállomány (elsősorban lakóházak) megőrzése C: kulturált környezet megteremtése falun, életminőség javítása 2.4. A hidegháború korszakának városépítészeti emlékei alprogram: A: az es évek városépítészete, közismertebb nevén szocreál -nak nevezett lakótelepek, lakótömbök, városrészek, városközpontok rehabilitációja Dunaújváros, Kazincbarcika, Salgótarján, Oroszlány, Szekszárd városközpontjai, lakóés közösségi épületekkel (orvosi rendelő, mozi stb.), építészeti egységként való fennmaradásuk biztosítása 20

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma

A hamarosan megjelenő GINOP pályázat prioritásai, keretösszegei és várható pályázatok száma A hamarosan megjelenő GINOP pályázat ai, keretösszegei és várható pályázatok száma 2014-2020 Uniós források kb. 133 pályázat kb. 2733 milliárd Ft 2015 GINOP kb. 70 pályázat kb. 830 milliárd Ft Várható

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései 2014. november 20. dr. Ruszinkó Ádám helyettes államtitkár A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A 2009. évi adatokon alapuló turizmus szatellit számla szerint:

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. Zöldenergia Konferencia Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012. június 14 A zöldenergia szerepe a hazai energiatermelés és felhasználás

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek

1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek 1.1. Társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű térségek A területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségtípusok közül a legnagyobb területet a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft.

Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások. Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Aktuális hazai és közvetlen brüsszeli források, középpontban a kis- és középvállalkozások Előadó: Szuhóczky Gábor, ügyvezető EuroAdvance Kft. Egymásra épülő üzletágaink Finanszírozási tanácsadás Projektmenedzsment

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. Miskolc, 2015. február 18. Soproni Gyula főtanácsos

A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései. Miskolc, 2015. február 18. Soproni Gyula főtanácsos A turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Miskolc, 2015. február 18. Soproni Gyula főtanácsos A turizmus nemzetgazdasági jelentősége A turizmusra jellemző ágazatok kibocsátásának aránya a nemzetgazdaságon

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k?

Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? Az uniós pályázati rendszer megújítása Milyen pályázati lehetőségek közül válogathatnak a kkv-k? dr. Kabai Anikó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság Új Széchenyi

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése

6. melléklet. A Sárbogárd városközponti akcióterület. költség haszon elemzése 6. melléklet A Sárbogárd városközponti akcióterület költség haszon elemzése Városháza (polgármesteri hivatal) Ügyfélszolgálat Információs központ kialakítása, akadálymentesítéssel Pénzügyi bevételek 0

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP)

TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TÁJÉKOZTATÓ TERÜLETI- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMRÓL (TOP) TOP STRATÉGIAI CÉLJAI 2014-2020 EU források 60 %-a gazdaságfejlesztést céloz. A TOP elsődleges célja: Térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe

A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe A mura menti térség gazdasági fejlődésének jellemzői, lehetséges jövőképe Dr. Belyó Pál Közös ipari park II. Gazdaságfejlesztési workshop Tótszerdahely, 2012. június 12. 1 OLY KORSZAK VIRRADT RÁNK, MELYET

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése

A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése A megyei tervezés aktualitásai megyei gazdaságfejlesztés, járások fejlesztése Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési feladatai Megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumok elkészítése - OK Megyei

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június

Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása. 2009 június Elan SBI Capital Partners és az SBI European Fund Bemutatása 2009 június Tartalom Elan SBI Capital Partners Tőkealapkezelő Zrt.- Bemutatása SBI European Tőkealap (Alap) - Bemutatása SBI European Tőkealap

Részletesebben

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek

Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Intézményrendszernek végzett munkák

Intézményrendszernek végzett munkák Boza Pál HDI Consulting Kft. 2013. október 29. Budapest HDI Consulting Kft. Intézményrendszernek végzett munkák KEOP IH számára pályázati konstrukciók előkészítése pl. KEOP 4.3.1 Norvég Alap energiahatékonysági

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon

A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A területi politika főbb összefüggései Magyarországon Előadó: Némediné Dr. Kollár Kitti adjunktus

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA NAGYVÁZSONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA H - 8291 Nagyvázsony, Kinizsi Pál u. 96. Telefon/fax: 88/264-011; E-mail: info@nagyvazsony.hu Szám:... / 2015. ELŐTERJESZTÉS Nagyvázsony község Önkormányzat képviselő -

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások

Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Hogyan tovább? a kis- és középvállalkozások fejlődése érdekében, fókuszban a női vállalkozások Lakatosné Lukács Zsuzsanna Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály MENTOR-NET találkozó

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre

Válaszok a leggyakrabban feltett kérdéseikre Strukturális alapok 2014-2020 Gyakorlati útmutató Hogyan tervezzünk egy több alapból finanszírozott működési programot az épületállomány energiahatékony felújítására Ön tervezi azokat a működési programokat,

Részletesebben

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás

A befektetőbarát önkormányzat. 2011 szeptember 23. Lunk Tamás A befektetőbarát önkormányzat 2011 szeptember 23. Lunk Tamás Témakörök A befektetésösztönzési stratégia A stratégiakészítés folyamata és tartalma Beavatkozások, kulcsprojektek Gyakorlati teendők a befektetők

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a területi operatív programokban Czene Zsolt főosztályvezető-helyettes NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Területfejlesztési Tervezési Főosztály Önfenntartó falu Fenntartható

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA TERMÉSZETVÉDELEM ÉS BIRTOKPOLITIKA Dr. Kovács Mátyás 2 1. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK KEZELÉSÉNEK EDDIGI GYAKORLATA. Általában igaz Európa minden országára az, hogy a természetvédelmi oltalom alá került

Részletesebben