Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül?

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül?"

Átírás

1 Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül? K U L T U R Á L I S Ö R Ö K S É G V É D E L M I H I V A T A L 2010

2 Örökségvédelmi szempontú vélemény és javaslat az Új Széchenyi Terv vitairatához avagy Felemelkedés kultúra nélkül? I. A vitairat egészének, céljainak, teljességének kritikája a. A vitairat céljaihoz, eszközeihez fűzött észrevételek b. A vitairat elemzése örökségvédelmi szempontból II. Javaslatok az örökségvédelem stratégiai szintű beépítésére a Széchenyi Tervbe a. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV c. bevezető munkarészben b. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI szöveges munkarészben III. Egyéb javaslatok a. Javaslat a Navigációs térképhez b. Javaslat a Széchenyi terv monitorizálásához IV. Összegzés V. Mellékletek: 1. Válság és örökségvédelem (NAGYÍTÁS, 2010/06. szám) 2. Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja I. A vitairat egészének, céljainak, teljességének kritikája a. A vitairat céljaihoz, eszközeihez fűzött észrevételek Jóllehet az Új Széchenyi Terv vitairatának problémafelvetése, irányultsága érthető, világos, hogy az egészséges gazdasági alapok megteremtését célozza, a megvalósítás koncepcióját sajnos mégis kritikával kell illetnünk. A kulturális terület számára ugyanis legalábbis ebben a fázisban csalódás a tervezet. A csalódás oka, hogy az ország felemelését célzó és fejlődésének irányát húsz évre meghatározó fejlesztési terv nem veszi figyelembe a kultúrát sem mint gazdasági erőforrást, sem mint az életminőség releváns tényezőjét, és a kulturált társadalmat sem tekinti elérendő célnak. Erre utal legalábbis, hogy lényegében hiányzik az anyagból a kulturális terület. Az még esetleg érthető volna, ha a kultúrát nem az elsődleges gazdasági húzóágazatnak tekintené, és ennek megfelelően pozícionálná, de a szöveg megfogalmazásai több ponton is egyértelművé teszik, hogy egyáltalán nem számol ezzel a területtel. Különösen nehéz értelmezni ezt a hozzáállást annak tükrében, hogy az első és valóban sikeres Széchenyi Terv az épített örökségben és a kultúrában rejlő lehetőségeket beépítette koncepciójába és végrehajtási gyakorlatába. Mindez abból adódhat, hogy a jelenlegi szövegtervezet megmarad a vállalkozói-gazdasági horizonton, és a gyakorlati teendőket a vizionált eredmény tekintetében nem emeli nemzetstratégiai szintre. Fentiek bizonyítására elég, ha a bevezető részben tetten érhető egyoldalúság néhány esetét idézzük. A szöveg szól arról, hogy az állam a közösségért és a közjóért felel, valamint, hogy e céljai biztosítása érdekében köt szövetséget a gazdasággal (18.l.) Ebben az összefüggésben az volna a jó szövetség, amely biztosítaná, hogy azok a területek, amelyek ugyancsak az állam feladatkörébe tartoznak ilyen a kultúra is, a kölcsönös érdek elve alapján kedvezményezetté váljanak. A kizárólag gazdasági szempontú megfogalmazásból olyan jövőkép születik, amelyben a jobbra törő ember kizárólagos jellemzője a siker és

3 érvényesülés (19.l.) A szellemi gyarapodás (úgy is, mint hozzáadott érték) és ennek jelentősége az egyén és a közösség életében szóba sem jön. Végül a lezáró szakasz felütésének példája: Az Új Széchenyi Terv - Együttműködés a magyar gazdaság talpra állításáért és felemelkedéséért. (31.l.) A gazdaságot valóban talpra kell állítani, hogy a nemzet felemelkedjék, a nemzet felemelkedésének azonban nyilvánvalóan nem a gazdasági jólét az egyetlen záloga. Őszintén reméljük, hogy a kulturális ágazat szempontjainak az Új Széchenyi Tervben történő érvényesítésére a vitairat 29. oldala utolsó bekezdésének szellemében ( Nyitott arra is, hogy más, a kitörési pontok között nem nevesített, de magas hozzáadott értéket teremtő, hálózatba szerveződő ágazatok fejlesztési elképzeléseit integrálja. ) a szöveg véglegesítése során lehetőség lesz. b. A vitairat elemzése örökségvédelmi szempontból Rendkívül fontos lenne tehát a kultúra, ezen belül az örökségvédelem gazdaságerősítő hatásainak erőteljesebb felmutatása és érvényesítése. Természetesen nem arról van szó, hogy az örökségvédelem problémáira az Új Széchenyi Tervnek kell megoldást találnia, ám arról egyértelműen szót kellene ejteni, hogy ez a terület a kézenfekvő identitásnövelő és turisztikai vonatkozások mellett milyen stratégiai célokat segít, és milyen fejlesztési irányokat igényel. És arra is emlékeztetni kell, hogy ha az ilyen szintű stratégiai program a meglévő kulturális értékekkel nem számol, akkor nemcsak egy meglévő erőforrást hagy figyelmen kívül, de az is előfordulhat, hogy a megvalósítás során az, ami előnyt jelenthetett volna, akadályozó tényezővé válik. Az örökségvédelem területét tekintve már most látható, hogy a Terv ebben a formában nemcsak hogy nem hozza helyzetbe a területet, hanem egyenesen káros, és konfliktust generál. Teszi ezt azzal, hogy az új érték teremtésének sürgető igénye mellé egyáltalán nem rendeli oda a régit, mint értéket. A dokumentum örökségvédelmi szempontú hiányosságait jól reprezentálja a kulcsszavas keresés eredménye. A szöveges dokumentum sem az örökség, sem a védelem szóra nem ad releváns, az örökségvédelem témakörét érintő találatot. Az örökségvédelem témájában értelmezhető szavak közül az alábbiakat vizsgálatuk: kultúra 8 db, kulturális 3 db, érték 5 db, környezet 7 db, település 3 db, város 15 db, rehabilitáció 6 db, rekonstrukció 4 db releváns találatot kaptunk. E számok is arra engednek következtetni, hogy az örökségvédelem témaköre nem került beépítésre. Az örökségvédelem pedig számos ponton természetes módon csatlakozhatna a Tervhez. A vitairatban felsorolt kiemelt programok egy része ugyanis jelentős részben növelni lenne képes az örökségvédelem, visszahatva pedig az adott program versenyképességi esélyeit (Gyógyító Magyarország, Egészségipar, Megújuló Magyarország, Vállalkozásfejlesztés, Tudomány, Innováció és növekedés). Az Otthonteremtés és Lakásprogram céljainak eléréséhez az örökségvédelem szempontjai látszólagos akadályt jelenthetnek, jóllehet a legszervesebb együtthatás éppen itt lenne lehetséges. Az örökségvédelmi gondolat, azaz a történeti értékhez hű bánásmód a kulturális örökséget értékálló, mindig megújulni képes és számos szempontból jövedelmező gazdasági forrássá és közösségépítő erővé emeli. Aranytojást tojó tyúkká amelyet nem érdemes levágni.

4 A kulturális örökség elemei ugyanis fejlesztési potenciál hordozói, azaz lehetőséget kínálnak arra, hogy a múltból hozott tőkét a jövőre fordítsuk. Amennyiben a fejlesztési szándékok figyelembe veszik az örökségi értékeket, mi több: azokat alapul véve építkeznek, az örökség alapú és az egyéb jellegű fejlesztések között szinergetikus, egymást erősítő hatások érvényesülhetnek. S hogy ez nem csupán elvi lehetőség, álljon itt a számtalan ígéretes, de egyelőre kihasználatlan lehetőség közül szinte találomra kiemelt Zala megyei Kehidakustány példája, itt éppen a gyógyturizmus és a kulturális turizmus lehetséges együtthatásának igazolására. Nincs kimutatás arról, hogy az igen népszerű termálfürdő vendégei közül hányan keresik fel a faluban álló templomot, a benne található Deák Ferenc-sírboltot, a Deák-kúriában berendezett múzeumot, a kehidai településrész jelenleg temetőkápolnaként működő, 13. századi templomát, a kustányi erdőrészben álló koragótikus romtemplomot vagy éppen az ún. Deákforrást. S még e valószínűleg kisszámú fürdővendég számára sem jelzi sem emlékmű, sem más, hogy a nemesi vármegyék kialakulása felé mutató első, a Zala megyei szerviensek szolgabíró-választási jogát rögzítő középkori oklevél (1232) megszületésének helyén, Ketűd hídjánál, azaz a magyar államszervezés történetének egyik kiemelt helyszínén járnak. És vice versa: azok a turisták, akik a magyar középkor vagy éppen Deák Ferenc tisztelőjeként látogatják meg a települést, vajon megmártóznak-e a gyógyító vízben? A két különböző típusú célpont integrált fejlesztési koncepcióval szervesen összekapcsolható lehetne, egymást bizonyosan erősítené. Ennek előfeltétele természetesen a még elhanyagolt állapotban lévő épített örökségi értékek helyreállítása mellett az összehangolt turisztikai termékfejlesztés és marketing. A 2009 óta tartó pénzügyi és gazdasági válság különösen aktuálissá teszi az kulturális örökségben rejlő fejlesztési lehetőségek tárgyalását. Az örökségvédelem azért különösen alkalmas válságkezelésre, mert a műemlék-helyreállítások 3-4-szer több ember foglalkoztatását teszik lehetővé, mint az új építkezések; a gazdasági tevékenységek többségénél erősebb a munkahely-sokszorozó hatásuk is, azaz egy létrehozott munkahely itt generálja a legtöbb közvetett foglalkoztatást; és mivel nagyobb infrastrukturális beruházásokat nem igényelnek, a befektetett tőke jelentős része bérezésre fordítható. A kérdésnek ma már tetemes nemzetközi elméleti szakirodalma van, a gyakorlatban pedig Franciaország és Norvégia kínál követendő példákat. Hangsúlyozzuk, hogy mindkét ország esetében kormányzati döntésekről és állami költségvetési források felhasználásáról volt-van szó! Úgy tűnik, hogy számos európai gazdasági és politikai szereplő ismerte már fel, hogy a válság kulturális fejlesztés nélkül nem küzdhető le, sőt a kulturális fejlesztések a válságkezelés egyik alappillérévé válnak. Ennek részeként pedig az örökségvédelem a fenntartható környezet és a minőségi, egyúttal tartós foglalkoztatás-növelés harmonikus és megkerülhetetlen eszköze. Az épített örökség megőrzésében rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek átfogó, európai, sőt globális szintű elemzését adta a NAGYÍTÁS folyóirat 2010/06. számának Gyújtópont rovatában VÁLSÁG ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELEM címmel megjelent cikk. (1. sz. melléklet) Az alábbiakban ebből idézünk az európai gondolkodás megváltozását tükröző megállapításokat. A cikk leszögezi, hogy Európában és a világ örökségtudatos térségeiben jó ideje komoly erőfeszítések történnek a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek feltárására és számszerűsítésére, s ezek révén az érintettek meggyőzésére. Ennek a folyamatnak egyik kézzelfogható eredménye a október 13-án elfogadott, A kulturális örökség gazdasági értékéről szóló Európa Tanács-keretegyezmény, közismert nevén a Faro egyezmény,

5 amely felvázolja azokat az előnyöket, amelyek a kulturális örökség kulturális tőkeként való hasznosításából erednek. A tanulmány sajnálattal állapítja meg, hogy a jelenlegi európai uniós támogatási rendszerek keretében van ugyan lehetőség a kulturális örökségi értékek megőrzésének pályázati támogatására, ám annak aránya messze elmarad más, prioritást élvező területek támogatási lehetőségétől. Már... teljesen más szemléletmódon alapult a 2009 áprilisában zárult EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, amely...elsősorban a frissen csatlakozott országok részére biztosított 1,3 milliárd eurós pályázati támogatás prioritásai között kiemelt helyet adott az európai kulturális örökség megőrzésének....a fenti időszakban a Finanszírozási Mechanizmus legnagyobb, 257,6 millió eurós támogatási összegében az európai kulturális örökség megőrzése részesült (összesen 225 projekt). Az összeg több mint kétharmada (190 millió euró) az ingatlan kulturális örökség megőrzésére és városmegújításra jutott Sajátos módon a földrészünket megrázó, és várhatóan fel is rázó pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségekre. Úgy tűnik, egyes országokban a baj közepette, az eddig üdvözítőnek tartott sémák összeomlását követően tanácstalanná vált gazdasági vezetők végre figyelemre méltatták azokat az eddig egy mozdulattal lesöpört javaslatokat, amelyek alapos kutatást követően, beszédes mutatókkal, táblázatokkal és diagramokkal illusztrálva mutatnak rá a kulturális örökségre fordított állami források gyors és tartós megtérülésére. Új fejlemény az is, hogy a Heritage Strategies International nevű szervezet elnöke tíz pontból álló kritériumrendszert (hatékonyság, gazdaságosság, hosszú távú tőke, munkahelyek és jövedelem, széles körben jelentkező pozitív hatások, ösztönző motiváció, befektetett közpénzek értéknövekedése, hozammegtérülés, közösségi stratégia előmozdítása, fenntartható fejlődés) javasol a válságkezelő, kontra ciklikus kormányzati intézkedések hatékonyságának megítélésére. A gazdaságélénkítő kormányzati beavatkozások célterületeinek az általa javasolt szempontrendszer szerint történő összevetése során egyértelműen kiderül, hogy a kulturális örökségre fordított összegek produkálják a legjobb mutatókat, jelentősen meghaladva az eddig prioritást élvező területekre a városi infrastruktúra vagy a tömegközlekedési hálózatok fejlesztésére szánt források megtérülési adatait. A kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése vezette a francia kormányzatot is arra, hogy a második világháború óta legsúlyosabb válságát megélő francia gazdaság élénkítésére szánt 26 milliárd eurós csomag 1,5 százalékát műemlékek helyreállítására különítsék el Hasonló módon a norvég kormány is fontos szerepet szánt a kulturális örökség megőrzésének válságkezelő intézkedései során A kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult úgy örökségvédelmi, mint társadalmi szempontból, hiszen eredményeként nemcsak a műemlékállomány állapotában következett be látványos javulás, hanem számottevően javultak a hosszú távú foglalkoztatás mutatói is Nem csoda, hogy a évi válság idején, amely az olajárak zuhanása miatt Norvégiát is érzékenyen érintette, a norvég kormány figyelme ismét az örökségvédelem felé fordult. A kormányzat olyan válságélénkítő intézkedésekben gondolkodott, amelyek gyors és látványos eredményeket hoznak, jól körülhatárolható célkitűzéseket szolgálnak, illetve időben behatárolhatók, és eredményesen szolgálják a kormány környezeti és jövedelemelosztási

6 politikáját. Az örökségvédelem ezeknek az elvárásoknak több szempontból is tökéletesen megfelel. A fenti pozitív példák nyomán, az Európai Unió politikusainak tájékoztatására egy spanyol képviselő európai parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amelyre A kulturális örökség szerepe a pénzügyi válság idején címmel 2009 májusában került sor. A meghallgatáson előadást tartott többek közt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakértője..., aki számos ponton megerősítette azokat a kutatási eredményeket, amelyek a norvég kormány döntését is befolyásolták. Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az örökségi értéket képviselő épített környezetben található épületeknek, utaknak és más javaknak a felújítása munkaerő-igényes tevékenység, ezért jelentős foglalkoztatást tesz lehetővé. Kiemelte, hogy az ILO tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerőn alapuló technológiákat alkalmazó helyi építkezések ugyanakkora befektetés mellett kétszer, sőt akár négyszer több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A munkaerő-igényes módszerek a kis- és középvállalatokat erősítik,... ugyanakkor kímélik a környezetet. Továbbá növelik a helyi források, a helyben fellelhető anyagok, eszközök, berendezések, készségek és szakmai tudás, valamint pénzforrások iránti igényt. Ezáltal növekszik a befektetéseknek a belföldön, ideális esetben helyben maradó része, csökken az importból származó eszközöktől való függőség, és serkentőleg hat a helyi gazdaságra is..sajnálatos módon hazánkban nincsenek olyan példák, amelyekkel a fentieket szemléltetni lehetne, hiszen a hazai örökségvédelem szakembereinek ez idáig nem sikerült meggyőzni a politikusokat a kulturális örökség megőrzésének gazdasági hasznáról. * A vitairat a fenti alapvető észrevételeken túl is erősen inkoherens, amely a mellékelt demonstrációs ábrák és táblázatok rövid elemzésével is jellemezhető. Ezeket is elsősorban örökségvédelmi szempontból vizsgáltuk. A hálózati térképet önmagában vizsgálva is lehet kritikai megjegyzéseket tenni. Szempontunkból a legfontosabb, hogy ahogy pl. a Tranzitgazdaságnak gyakorlatilag az összes többi területtel van találkozási pontja, ugyanígy a Kulturális Gazdaságfejlesztés is érdekelt lehetne az összes területen. Persze ehhez a kultúra szélesebb értelmezését kellene használni, miszerint a Kultúra életet vezérlő elv (Németh László). Jelen hálózati térképen sajnos a Kulturális területek meglehetősen perifériális helyen szerepelnek. Fontos megjegyezni, hogy ennek korrigálása nem több pénzt jelentene, hanem nagyobb hatást. A részletekre figyelve örömmel állapíthatjuk meg, hogy a hálózati térképen a kulturális gazdaság fejlesztése megállóhelyként hangsúlyosan jelenik meg, beleértve a kulturális örökségvédelmet, a kulturális turizmust és a kulturális városrehabilitációt (kreatív városok). Ismételten leszögezzük ugyanakkor, hogy a vitairat szöveges részében önállóan sehol, de még hivatkozásként is alig találkozunk vele. A 35. o. alsó részén található, a magyar gazdaság navigációs térképén a Kreatív ipar és a Piacteremtés címszavak metszetében a fenti kifejezések közül a Kulturális gazdaság, a Turizmus, a Kreatív városok és régiók kifejezések szerepelnek, nem kerültek elhelyezésre azonban a térképen a kulturális örökségvédelem, a kulturális turizmus és a kulturális városrehabilitáció kifejezések. Nem indokolt a filmiparnak a kultúra egészéből való

7 kiemelése sem. Az örökségvédelemnek az ingatlanfejlesztés és lakásprogrammal való összefüggései itt sem kerültek megvilágításra. II. A vitairat jelenlegi szövegtervezetének örökségszempontú kritikája, valamint néhány korrekciós javaslat a. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV c. bevezető részében: 3. Tíz év múlva Az Új Széchenyi Terv jövőképe Egymillió új és adózó munkahely, 9. o. Fontosnak tartunk már itt beépíteni a hosszú távú (tartós) munkaerő-keresletet szolgáló örökségi elemek megőrzésére való utalást. Javaslat + mondatként történő beillesztésre: E deklarált cél elérése érdekében az Új Széchenyi Terv önnön munkahelyteremtő potenciálját növelő erőforrásként tekint a kulturális örökségre. Növekedéspárti fordulat, 11. o. Javaslat + mondatként történő beillesztésre: Az állam a közösséget szolgáló értékőrző gazdasági szereplőket és ingatlantulajdonosokat adókedvezményben részesíti, ami tovább erősíti a növekedés hosszú távú stabilitását. Jólétet csak szabad vállalkozók képesek teremteni, 13. o. >A hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése ponthoz beszúrás: többek között a szükséges hatósági engedélyek előzetes beszerzésének kötelezettsége révén. 4. Iránytű a következő tíz év fejlesztéspolitikájához A magyar gazdaság kitörési pontjai és az Új Széchenyi Terv 7 pontja, 19. o. Javasoljuk beépíteni, hogy a hét kitörési pontot kovászként átható kultúra és értékőrző attitűd, azokat a magyar társadalom közegébe tartósan integrálja, magasabb szintre emeli. Ezért az értékőrző és értékteremtő kultúra tulajdonképpen a hét kitörési pontba integráltan beépülő, rejtett 8. programpont. Integráció, 21. o. Az első bekezdés végén + mondatként történő beillesztés: Cél az olyan fejlesztési piacok megnyitása és mozgósítása is, ahol a magas hazai hozzáadott értékben a materiális tartalom mellett jelentős arányban van jelen az értékteremtő és értékmegőrző szellemi tartalom. Magas hozzáadott érték, 25. o. + mondatként történő beillesztés: A hazai hozzáadott érték nagyságának tartós fenntartását a befektetett magas szaktudás biztosítja. Ennek előfeltétele a humánerőforrás szakmai tudásának és kulturális szintjének emelése, a kulturális javak széles körű társadalmasításával, a természeti és épített környezet értékeinek megőrzésével és felmutatásával.

8 b. Örökségvédelmi vonatkozású kritikai észrevételek és javaslatok az ÚJ SZÉCHENYI TERV PROGRAMJAI szöveges munkarészben: I. Gyógyító Magyarország, egészség Egészségipar Egészségturizmus, 52. o. Kiemelt üdülőkörzetek attrakció-, és települési fejlesztése, gyógy- és termálfürdők rekonstrukciója, bővítése és korszerűsítése, attrakciókat befogadó térségek turisztikai fogadóképességének javítását célzó fejlesztések Javaslat szövegmódosításra: Kiemelt üdülőkörzetek attrakció- és települési fejlesztése, gyógy- és termálfürdők rekonstrukciója, értékmegőrző, a meglévő értékekre alapuló bővítése, minőségi korszerűsítése, az attrakciókat befogadó térségek kapacitásbeli, valamint kulturális-, és örökségalapú turisztikai fogadóképességének javítását célzó fejlesztések. 1. Egészségturizmus Az egészségturizmus két ága: 45. o mondatként történő beillesztés: A gyógyturizmus klasszikus ágainak terápiás értékű kiegészítője a hozzá kapcsolható kulturális-, illetve örökségi turizmus. A kettőt mindenütt együtt kellene emlegetni. A gyógy- és a kulturális turizmus következetes összekapcsolásának hasznossága könnyen belátható. Éppen ezért azok közös tárgyalását javasoljuk az 50. és 51. oldalak Gógytérségek gyógyászati szolgáltatások minőségbiztosítása, Gyógyturizmus orvosi szolgáltatásokra alapozva, a minőség garantálása, Természeti adottságok védelme, a minőség garantálása, Nemzetközi jelentőségű gyógyhelyek fejlesztése, Kiemelt üdülőkörzetek attrakció-,.javítását célzó fejlesztések, végül Budapest a fürdők városa c. pontokhoz. Fenti javaslathoz számtalan példát lehetne felsorolni. A bevezetőben példaként felhozott Kehidakustány mellett lényegében az összes magyarországi gyógyfürdő mellett vagy azok közvetlen közelében a legkülönbözőbb típusú, de jól és haszonnal látogatható örökségi látványosság található. Itt tartjuk szükségesnek megjegyezni azt is, hogy a Gyógyító Magyarország Egészségipar fejezet 29. oldalán található, az egészségipar legfontosabb hozadékait felsoroló lista szinte maradéktalanul érvényes az örökségvédelmi, értékmegőrző fejlesztésekre is. III. Otthonteremtés és lakásprogram - Legfontosabb javaslatok, 100. o. Programot kell készíteni az értékes (főleg városi) lakások korszerűsítéséhez és felújításához. Javaslat szövegmódosításra: Programot kell készíteni a műemlék épületekben és/vagy értékes, történeti környezetben található (főleg városi) lakások korszerűsítéséhez és felújításához, kiemelt figyelemmel a korszerűsítés örökségvédelmi és városképi vonatkozásaira is. Az örökségvédelmi szempontoknak már kezdettől be kell épülniük a program megvalósítását szolgáló pályázati rendszerbe. Javaslat + mondat beiktatására: Az otthonteremtés sajátos szegmense a műemléki értékű épületek lakáscélú rehabilitációja, figyelemmel arra is, hogy a történeti épület felújítása az j

9 építésnél kevésbé környezetszennyező, ámde nagyobb munkahely-teremtő potenciállal rendelkezik. Ezen felül a műemlékek és egyéb történeti épületek esetében a minőségi környezet, a többletérték magas színvonalú megőrzése és felmutatása a tágabb környezetre is pozitívan ható, kisugárzó innovációs faktor. 4. Megvalósítandó kiemelt állami projektek - Bérlakás építési program, 108. o. Javaslat + bekezdésként: A bérlakás-építési program kialakítása során a meglévő, felhagyott, funkciót vesztett épületek (pl. remíz, ipari csarnokok, laktanyák) ilyen célú hasznosítása is cél. Ezek az épületek a legtöbb esetben kulturális és épített örökségi elemként is jelentős értéket képviselnek, hasznosításukkal a helyi identitás és a társadalmi kohézió is erősödik. - Városrész-rehabilitációk, 109. o. Javaslat + bekezdésként: A település-rehabiltációs célú fejlesztéseknél követni kell a fenntartható településfejlesztés gazdasági vonatkozásait is figyelembe vevő ún. Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) módszerét. Az IVS dokumentum a magánszféra bevonásával és az ún. városfejlesztő társaságok működtetésével piaci alapokra helyezi a településen folyó fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor hangsúlyt helyez arra is, hogy a fejlesztés a történeti és kulturális örökség figyelembevételével történjen, az értékes építészeti örökségek megőrzésével, új funkciókkal történő megtöltésével. Javaslat + bekezdésként: A város- és település-rehabilitációkkal párhuzamosan meg kell születnie az országos szintű értékleltárnak, amely a későbbi fejlesztések szakmai alapanyagául szolgálhat. - Telepből Zöldvárost Lakótelepek megújítása program, Városszerkezeti helyzet 110 o.: a városközponthoz közel eső épületek kedveltebbek, tartják értéküket. Javaslat + bekezdésként: Ezeken a településrészeken indokolt az értékes, általában építészeti örökséget hordozó épületállomány örökségvédelmi szempontú kezelése. Ugyanakkor számos esetben találhatunk a városközpontban elszlömösödött területeket is, ahol éppen az épületállomány felújításával szükséges a terület értékét újra megteremteni. - Kihívások, legfontosabb változtatások Városszerkezeti, 110.o.: A városszerkezetileg jó helyen levő épületegyüttesek újraélesztése. Kisebb szerkezeti egységekre bontás. Új arculat, új alközpontok, új közfunkciók. Autonómiát segítő megoldások Javaslat szövegmódosításra: A városszerkezetileg jó helyen levő épületegyüttesek újraélesztése. Kisebb szerkezeti egységekre bontás. Új arculat, új alközpontok, új közfunkciók. Az új arculat, alközpontok és közfunkciók kialakítása a meglevő értékek messzemenő figyelembevételével és felhasználásával történhet. Autonómiát segítő megoldások. - Programok és alprogramok Városszerkezeti program, 111. o.: közterületek és zöldfelületek átértékelése, középület program, zöld város kritériumrendszer Javaslat + bekezdésként: A közterületek és zöldterületek átértékelésének a tradicionálisan értéket képviselő területek figyelembe vételével kell megtörténnie. A történeti kertek és parkok védelme és rehabilitációja nagyobb hangsúlyt érdemel.

10 IV. Vállalkozásfejlesztés üzleti környezet fejlesztése 1. Mit kívánnak a hazai KKV-k? Stabilitás és kiszámíthatóság, 113. o. Az üzleti élet elvárja, hogy év közben egyetlen, a gazdasági döntéseket befolyásoló jogszabály se változhasson meg. Határozott igénye, hogy szűnjön meg az a gyakorlat, amely év közben magyarázza ráadásul eltérőn a korábban megjelent jogszabályokat. Javaslat + mondat beiktatására: Egy stabil, kiszámítható és koherens jogszabályi környezetben a közérdek védelmében (természetvédelem, örökségvédelem stb.) elengedhetetlen korlátozások is könnyebben vállalhatók. Zöld közbeszerzés szükséges, 124. o. A zöld közbeszerzés fogalmán a beszerzést végzők által a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük. Olyan zöld közbeszerzési rendszer szükséges, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozat, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a környezeti szempontokat a nemzeti fejlesztéspolitikába integrálja. Javaslat szövegmódosításra: Környezetbarát közbeszerzés szükséges, A környezetbarát közbeszerzés fogalmán a beszerzést végzők által a termékek, szolgáltatások és építési beruházások beszerzése során figyelembe vett környezetvédelmi szempontokat értjük, s e környezetvédelmi szempontokat egyaránt vonatkoztatjuk a környezet természeti és művi (épített, kulturális örökségi) elemeire. Olyan környezetbarát közbeszerzési rendszer szükséges, amely a hazai vállalkozásokat részesíti előnyben, és olyan állami, közösségi intézkedéssorozat, amely a társadalmat és a gazdaságot fenntartható fejlesztési pályára állítja, valamint a természeti környezet és a kulturális örökség védelmének szempontjait a nemzeti fejlesztéspolitikába integrálja. 2. Szövetségben a vállalkozókkal Intézményi garanciák a szabályok egyszerűségének megőrzésére, 129. o. Az adminisztráció csökkentése mellett a kormány kialakítja a szabályozás újbóli túlburjánzását megakadályozó intézményi garanciákat. A jogalkotás átláthatóságának, előkészítettségének növelésével és az előzetes hatásvizsgálatok általánossá tételével javítja a gazdasági szabályozás minőségét, felszámolja a szabályok gyakori módosításának gyakorlatát. Javaslat + mondat beillesztésére: A gyorsítás az elmúlt években egyoldalún megfogalmazott, ezért félreértelmezésekre és visszaélésekre is lehetőséget teremtő követelménye mellett a szakszerűség és a jogszerűség követelményét is érvényre kívánja juttatni.

11 3. Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program Globális, európai és Kárpát-medencei vízió, 136. o. Mindezeken túl fontos, hogy Magyarország a Kárpát-medencei gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává, centrumává váljon, meglevő pozícióit erősítse.. regionális szintű klaszterek kialakításához. Javaslat + bekezdésként: A gazdasági és kulturális integrációt elősegítő fontos elem lehet a szomszédos országok magyar identitású épített és tárgyi öröksége megújítását célzó vállalkozások fejlesztése, valamint a határ menti (általában elmaradott) térségek örökségi értékeinek számbavétele, a szomszédos országokban található értékek összekapcsolása és az ezekhez kapcsolódó fejlesztések elvégzése. Stratégiai célok, 138. o. Javaslat + bekezdésként: Mivel a határokon túli magyar vonatkozású kulturális örökségi értékek a magyarság őshonos voltának időtálló bizonyítékai, megóvásuk és felújításuk révén számos gazdaság-, társadalomés nemzetpolitikai cél is elérhető és elérendő, a helyreállításukban résztvevő határon túli magyar szakértelmiség erősítésétől kezdve egészen a magyar népesség szülőföldjén való megmaradásáig és gyarapodásáig. V. Tudomány innováció növekedés 2. Kreatív iparágak, Kreatív gazdaság, o. Javaslat + bekezdésként: Az új típusú társadalmi márkák kialakításánál fontos szempont a meglévő helyi arculat örökségi értékeinek (épített, környezeti) megóvása és helyzetbe hozása. Amennyiben a jelenlegi struktúra marad az Új Széchenyi Terv végleges változatában is, úgy ebben a fejezetben javasoljuk a hálózati térképen megállóhelyként szereplő Kulturális gazdaságfejlesztése c. fejezet megfogalmazását, beépítését, beleértve a kapcsolódó Kulturális turizmus, Örökségvédelem, Kulturális város-rehabilitáció + Kreatív városok c. alfejezeteknek a Filmipar c. fejezethez hasonló mélységű kidolgozását. VI. Foglalkoztatás A foglalkoztatás növelése, 156. o. Az új magyar kormány legfontosabb célja a foglakoztatás növelése Egyszerre több területen kell nagymértékű, átfogó változtatásokat eszközölni, szükség szerint megváltoztatva a gazdaság, a társadalom szereplőinek elvárásait, viselkedését. Javaslat + mondat beillesztésére: E változások élére állva, a foglalkoztatás növelése és az értékőrzés szempontjait egyaránt figyelembe véve a magyar kormány olyan fejlesztési területeket is fel kíván tárni és ki kíván aknázni, amelyek hagyományosan nem tartoztak a nemzeti fejlesztéspolitikák látókörébe, így mindenekelőtt a nagy munkahelyteremtő potenciállal rendelkező kulturális örökségalapú fejlesztéseket.

12 * Az Új Széchenyi Tervbe külön modulként javasoljuk beépíteni az örökségalapú fejlesztéseket az alább részletezendő módon: Javasoljuk annak a részlegesen már között is érvényesülő kormányzati filozófiának a gyakorlatba ültetését, amely szerint a múlt a jövő erőforrása lehet. A kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos kormányzati politika fókuszába az örökségre alapozott fejlesztéseket kell helyezni. Az integrált védelem jegyében a kulturális örökségi értékek keretei közt kell teret adni a kiemelt nemzetpolitikai, gazdaság- és társadalompolitikai célok megvalósulásának. A kulturális örökségi értékek fogadják be a fejlesztéseket, adjanak otthont nekik. Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja N. B.: A rendszerint a hatósági engedélyezési fázisban jelentkező konfliktusok elkerülése érdekében minden örökségalapú fejlesztésnél elengedhetetlen, hogy a fejlesztő rendelkezzen az örökségvédelmi hatóság jogerős engedélyével! 1. Technikai örökség integrált védelme alprogram: 1.1. Ipari műemlékek rehabilitációja 1.2. Örökségi értékeket őrző ipari parkok 1.3. Hagyományos (szocialista) iparvárosok településléptékű rehabilitációja 2. Történeti települések településrendezési és településrehabilitációs alprogramja: 2.1. Lakásprogram 2.2. Településrendezési (tervkészítési) alprogram 2.3. A hidegháború korszakának városépítészeti emlékei alprogram 2.4. Kertvárosok, munkáskolóniák, tisztviselőtelepek alprogram 2.5. Közepes és kisvárosok történeti városközpontjainak helyreállítása 2.6. Budapesti belvárosi lakótömb- és településrész rehabilitáció 3. Humán-erőforrás alprogram: 3.1. Műemléképületek akadálymentesítése, esélyteremtési alprogram 3.2. Kórházprogram 3.3. Fürdőprogram 3.4. Iskolaprogram 4. Turizmus alprogram: 4.1. Várprogram 4.2. Kastélyprogram 4.3. Várkastély-program 4.4. Vallási turizmus 4.5. Régészeti parkok, örökségi témaparkok alprogram 4.6. Kisvasutak alprogram 4.7 Világörökségi helyszínek 4.8. Kulturális örökségi helyszínek információs tábláinak rendszere 4.9. Turisztikai útvonalak a szellemi örökség tárgyi emlékei mentén

13 5. Vidékfejlesztési alprogram: 5.1. Falusi templomok alprogram 5.2. Kiskastélyok, kúriák mint közösségi intézmények otthonai 5.3. A falu építészeti hagyományai alprogram 5.4. Örökségi értékek környezetében keletkezett károk elhárítása 6. Területfejlesztési alprogram: 6.1. Örökségalapú kistérségi gazdaságfejlesztési programok kidolgozása és működtetése 6.2. Örökségközpontú területfejlesztési tervek kidolgozása 6.3. Balatoni fejlesztési program 7. Harmóniában a természettel alprogram: 7.1. Lélegző örökség 7.2. Tájképi értékek 7.3. Kultúrtájak alprogram 8. Kárpát-medencei magyarság alprogram: 8.1. Örökségi értékek tulajdonjogának rendezése alprogram 8.2. Anyaországi befektetések támogatása örökségi helyszíneken 8.3. Magyar-magyar örökségi turizmus fejlesztése 8.4. Kulturális turizmus alprogram 8.5. Településrehabilitációs alprogram A Örökségalapú Fejlesztési Program programpontjainak részleteit lásd a 2. sz. mellékletben. III. Egyéb javaslatok a. Javaslat a Navigációs térképhez - Pénzforrás sora kiegészítés: a szöveges dokumentum III. Otthonteremtés és lakásprogram 4. Megvalósítandó kiemelt állami projektek Városrész-rehabilitációk c. fejezetben felsorolt, jelenleg a ROP programok keretén belül támogatott funkcióbővítő és integrált szociális városrehabilitációs, valamint kisléptékű településfejlesztési pályázatok biztosítanak pénzforrást a rehabilitációhoz. - Intézményrendszer szabályozás sora kiegészítés: Továbbra is javasolt az Integrált Településfejlesztési Stratégia alkalmazása, mely középtávú, stratégiai szemléletű, megvalósítás-orientált településfejlesztési dokumentum és amely készítése a városok számára az évi LXXVIII. törvényben előírtaknak megfelelően kötelező. b. Javaslat az Új Széchenyi Terv monitorizálásához A nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési minisztériumok, végső soron a kormány folyamatkísérő munkájához segítség lehet a folyamatos elemzés megszervezése a kulturális terület, ezen belül pedig az örökségvédelem részéről is a fent megjelölt célterületeken. Ennek jelentősége abban áll, hogy végre felmérhetnénk, hány más ágazat profitál a kulturális örökségből, a más területeken indított fejlesztési programok közül mennyi épül erre az

14 örökségre. Magyarországon ugyanis még soha nem folyt arra irányuló vizsgálat, hogy a kulturális örökségi alapú fejlesztéseknek, befektetéseknek mekkora a megtérülési rátája, milyen hatással vannak a munkaerőpiacra, húzóágazatnak számítanak-e vagy sem. Nem tudjuk, hogy a kulturális örökség milyen mértékben járul hozzá a nemzeti össztermék előállításához, a nemzeti vagyon gyarapodásához, nem végzetünk számításokat arról, hogy a GDP hány százalékát fordítjuk örökségvédelemre, mint ahogy arról sem, hogy a kulturális örökség a GDP mekkora hányadát termeli meg közvetlenül vagy közvetve. Az Új Széchenyi Terv ilyen szempontú monitorizálása és annak kiértékelése további örökségalapú vagy örökségi vonatkozású fejlesztési elképzelések koncipiálásához is alapul szolgálhat. V. Összegzés Meggyőződéssel állítjuk és állításunk bizonyítására többek között az első Széchenyi Tervet hozzuk fel példaként, hogy fejlesztés és örökségvédelem nem antagonisztikus fogalmak. Integrált védelemnek nevezik azt a már nem is kimondottan újkeletű szemléletet és módszert, amelynek jegyében történeti érték keresi új funkcióját, és új funkció keresi helyét a történeti környezetben. Ilyen megközelítésben érdemes kialakítani a kulturális örökségvédelem kapcsolatát az uniós lehetőségekkel összhangban a terület- és vidékfejlesztéssel, a munkaerő-gazdálkodással, a turizmussal stb., azaz megteremteni annak lehetőségét, hogy az örökségvédelem beépüljön a különböző ágazati politikákba. Az örökségvédelmi szempontok integrálása során azonban mindvégig alapelvként kezelendő, hogy az örökségi érték fejlesztési potenciálja épp annak fizikai valóságában, a történeti anyagban rejlik; a fejlesztésnek tehát nem lehet következménye ennek károsítása, de lehet és legyen célja értékének növelése. Ezen integrált szemlélet jegyében, fent részletezett észrevételeinknek megfelelően javasoljuk kijelölni az örökségvédelem helyét a Magyar Köztársaság fejlesztéspolitikájának egészében. Budapest, A javaslatot összeállította: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal.

15 1. számú melléklet G Y Ú J T Ó P O N T / 0 6. S Z Á M ( ) VÁLSÁG ÉS ÖRÖKSÉGVÉDELEM Deák Ildikó cikke Két olyan állítás, amelyekkel kapcsolatban teljes az egyetértés az örökségvédelmi szakemberek között, de a kormányok és a gazdasági élet szereplői általában nem igazán mutatnak hajlandóságot arra, hogy ezt elfogadják, és a költségvetés készítése vagy a támogatási rendszerek kidolgozása során erre tekintettel legyenek. Kimondva vagy kimondatlanul az az általános vélekedés, hogy az örökségvédelem luxus, amelynek állami finanszírozására csak az elsőbbséget élvező területek kielégítését követően, a megmaradt keretek mértékében lehet forrást előirányozni. Ezt az elterjedt szemléletet és támogatási filozófiát az örökségvédelmi szakterület gazdaságossági szempontokra hivatkozva igyekszik megváltoztatni. Jó ideje komoly erőfeszítések történnek a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek feltárására és számszerűsítésére, s ezek révén az érintettek meggyőzésére. Ennek a folyamatnak egyik kézzelfogható eredménye a október 13-án elfogadott, A kulturális örökség gazdasági értékéről szóló Európa Tanács-keretegyezmény, közismert nevén a Faro egyezmény, amely jogokat és kötelezettségeket fogalmaz meg a kulturális örökség használatával kapcsolatban, illetve felvázolja azokat az előnyöket, amelyek a kulturális örökség kulturális tőkeként való hasznosításából erednek. Az európai uniós támogatási rendszerek keretében ha nem is mindig önálló kategóriaként, és nem feltétlenül gazdaságossági megfontolásból, hanem elsősorban az értékek megőrzésének nemes szándékától vezérelve, illetve az identitástudat erősítése okán ugyan van lehetőség a kulturális örökségi értékek megőrzésére indított kezdeményezések pályázati támogatására, de az erre elkülönített összegek nagysága arányában messze elmarad más, prioritást élvező területek támogatási lehetőségétől. Üdvözítő módon azonban teljesen más szemléletmódon alapult a 2009 áprilisában zárult EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, amely a közti időszakban az Európai Gazdasági Közösség (Norvégia, Liechtenstein és Izland) által az EU tizenöt tagállama, elsősorban a frissen csatlakozott országok részére biztosított 1,3 milliárd eurós pályázati támogatás prioritásai között kiemelt helyet adott az európai kulturális örökség megőrzésének. Ez nem kis mértékben a norvég örökségvédelmi szakemberek erőteljes érdekérvényesítő erejének köszönhető, akiknek sikerült saját politikusaikkal elfogadtatni a kulturális örökségről való gondoskodás fontosságát, amely terület a szűkös állami források és a magánbefektetői szándék hiánya miatt az érintett kelet-európai országokban komoly finanszírozási gondokkal küszködik. Norvégia jóvoltából a fenti időszakban a Finanszírozási Mechanizmus legnagyobb, 257,6 millió eurós támogatási összegében az európai kulturális örökség megőrzése részesült (összesen 225 projekt). Az összeg több mint kétharmada (190 millió euró) az ingatlan kulturális örökség megőrzésére és városmegújításra jutott. Az egységes pályázati rendszerben meghirdetett, de két önálló részből álló EGK és Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretéből hazánk 135 millió eurót (34,4 milliárd forint) kapott. Ebből az összegből a kulturális örökségemlékek megőrzésére sikeresen pályázó szervezetek 33,3 millió euró támogatásban részesültek. Érdemes megjegyezni, hogy az EGK és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus teljes, 1,3 milliárd eurós keretének 97 százalékát Norvégia

16 biztosította, a kulturális örökség megőrzésére pedig kizárólag a Norvégia által önállóan finanszírozott Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében lehetett pályázni. Sajátos módon a földrészünket megrázó, és várhatóan fel is rázó pénzügyi válság ráirányította a figyelmet a kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségekre. Bár ez távolról sem jelenti azt, hogy a válság sújtotta országok kormányai a bankok csatornáin még el nem folyt kevéske pénzüket hanyatt-homlok rohanva fordítanák a műemlékek megőrzésére. De vannak már biztató jelek. Úgy tűnik, egyes országokban a baj közepette, az eddig üdvözítőnek tartott sémák összeomlását követően tanácstalanná vált gazdasági vezetők végre figyelemre méltatták azokat az eddig egy mozdulattal lesöpört javaslatokat, amelyek alapos kutatást követően, beszédes mutatókkal, táblázatokkal és diagramokkal illusztrálva mutatnak rá a kulturális örökségre fordított állami források gyors és tartós megtérülésére. Donovan Rypkema, a washingtoni székhelyű Heritage Strategies International nevű szervezet elnöke, a kulturális örökség gazdasági potenciáljának egyik legelkötelezettebb kutatója és szószólója, aki számos munkájában foglalkozik a kulturális örökség gazdasági értékének kérdésével, tíz pontból álló kritériumrendszert (hatékonyság, gazdaságosság, hosszú távú tőke, munkahelyek és jövedelem, széles körben jelentkező pozitív hatások, ösztönző motiváció, befektetett közpénzek értéknövekedése, hozammegtérülés, közösségi stratégia előmozdítása, fenntartható fejlődés) javasol a válságkezelő kontra ciklikus kormányzati intézkedések hatékonyságának megítélésére. A gazdaságélénkítő kormányzati beavatkozások célterületeinek az általa javasolt szempontrendszer szerint történő összevetése során egyértelműen kiderül, hogy a kulturális örökségre fordított összegek produkálják a legjobb mutatókat, jelentősen meghaladva az eddig prioritást élvező területekre a városi infrastruktúra (vízvezeték-hálózat, szennyvízhálózat, mellékutak, parkok, parkolóházak) vagy a tömegközlekedési hálózatok fejlesztésére szánt források megtérülési adatait. A kulturális örökségben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése vezette a francia kormányzatot is arra, hogy a második világháború óta legsúlyosabb válságát megélő francia gazdaság élénkítésére szánt 26 milliárd eurós csomag 1,5 százalékát műemlékek helyreállítására különítsék el, amely az elkövetkező négy év során évi 100 millió euróval növeli a felújításokra fordítható keretet. Az összegből az ország 252 műemléke részesül támogatásban, többek közt a strasbourgi székesegyház, a bretagne-i Château du Taureau, és sok más olyan műemlék, amelynek helyreállítására még évekig nem került volna sor. Természetesen nem maradt ki a támogatottak köréből a párizsi Notre Dame székesegyház sem, felújítására így 2 millió euróval többet fordíthatnak. A 18 hónapra tervezett munka ideje alatt mesteremberek és kézművesek, köztük tetőfedők, állványozók, kőművesek, kőfaragók, díszítőfestők stb. egész sora juthat munkához. A kulturális örökségért felelős, júniusáig hivatalban lévő francia kulturális miniszter asszony, Christine Albanel a tárca éves, 305 millió eurós műemléki keretét kiegészítő 100 milliós válságkezelő támogatás bejelentését mennyei áldásként fogadta. Nyilatkozatában elmondta: az összeg lehetővé teszi, hogy még évekig munkához jussanak a francia kulturális szektor által foglalkoztatott 400 ezer fő mintegy tíz százalékát kitevő kézművesmesterek, akik olyan speciális, nehezen pótolható szakmai tudással rendelkeznek, amelynek megőrzéséről még a legnehezebb gazdasági helyzetekben is különös odafigyeléssel kell gondoskodni.

17 Hasonló módon a norvég kormány is fontos szerepet szánt a kulturális örökség megőrzésének válságkezelő intézkedései során. Az effajta gondolkodás nem teljesen új keletű az északi országban. A nyolcvanas évek gazdasági visszaesése során drasztikusan csökkent az építőiparban foglalkoztatottak száma, aminek ellensúlyozására a kulturális örökség szektorban 112 munkahelyteremtő projektet indítottak útjára. A 3,75 millió euró ráfordítással megvalósult program számos, egyébként előre be nem tervezett munka elvégzését és mintegy hatszáz főnyi munka-erő foglalkoztatását tette lehetővé. A kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult úgy örökségvédelmi, mint társadalmi szempontból, hiszen eredményeként nemcsak a műemlékállomány állapotában következett be látványos javulás, hanem számottevően javultak a hosszú távú foglalkoztatás mutatói is, ugyanis a felújítási munkában foglalkoztatottak olyan mesterségbeli és szakmai tudásra tettek szert, amely révén lehetővé vált későbbi foglalkoztatásuk a szakmában. Nem csoda, hogy a évi válság idején, amely az olajárak zuhanása miatt Norvégiát is érzékenyen érintette, a norvég kormány figyelme ismét az örökségvédelem felé fordult. A kormányzat olyan válságélénkítő intézkedésekben gondolkodott, amelyek gyors és látványos eredményeket hoznak, jól körülhatárolható célkitűzéseket szolgálnak, illetve időben behatárolhatók, és eredményesen szolgálják a kormány környezeti és jövedelemelosztási politikáját. Az örökségvédelem ezeknek az elvárásoknak több szempontból is tökéletesen megfelel. A kutatási adatok egyértelműen azt mutatják, hogy a műemlék-felújítások több munka-erő foglalkoztatását teszik lehetővé, mint az új építkezések, a legtöbb más gazdasági tevékenységnél erősebb munkahely-sokszorozó hatásuk van, vagyis egy létrehozott munkahely itt generálja a legtöbb közvetett foglalkoztatást, és mivel a felújítások nem igényelnek jelentős infrastrukturális beruházást, a befektetett tőke jelentős része bérekre fordítható. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a felújítások elsősorban helyben fellelhető és feldolgozható anyagokat használnak, így a befektetések a helyi gazdaságot erősítik. A felújítások rövid idő alatt megtervezhetők és elindíthatók, szakmai fejlődési és gyakorlási lehetőséget teremtenek a kézműves szakmák számára, ezáltal biztosítják az ágazat hosszú távú munkaerő-utánpótlását és a hagyományos kézműves szakmák továbbélését, a gazdaság talpra állását követően pedig bizonyítottan széles jövedelemszerzési lehetőséget jelentenek a kis- és középvállalkozók részére. Ilyen megfontolások alapján a norvég kormány 527 millió eurós válságélénkítő csomagjának 8 százalékát, 42 millió eurót különített el a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos feladatokra. Ebből az összegből 8,9 milliót a magántulajdonban lévő védett emlékek, 5,3 milliót az ipari emlékek, 2,9 milliót a régészeti és sziklaművészeti emlékek, 8,2 milliót a történelmi erődítmények, 7,6 milliót az állami tulajdonban lévő műemlékek védelmére, 9 milliót pedig a védett emlékek tűzvédelmére fordítanak. A fenti pozitív példák nyomán, az Európai Unió politikusainak tájékoztatására dr. Cristina Gutiérrez-Cortines spanyol képviselő asszony európai parlamenti meghallgatást kezdeményezett, amelyre A kulturális örökség szerepe a pénzügyi válság idején címmel március 5-én került sor. A meghallgatáson neves szakemberek vettek részt. Előadást tartott többek közt a fentiekben már említett Donovan Rypkema, a washingtoni Heritage Strategies International elnöke, dr. Edmundo Werna, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO szakértője, dr. Terje Nypan, a Norvég Örökségvédelmi Igazgatóság szakértője, dr. Hubert Starost, a berlini szenátus városfejlesztési főosztályának képviselője, Joaquín Segado Martínez városfejlesztési és fenntartható fejlesztési szakember Spanyolországból, dr. Carlos Carvalho, a Zöld-foki-szigeteki Kulturális Örökségvédelmi Kutatóintézet elnöke. De jelen volt Xavier Greffe, a párizsi Sorbonne Egyetem neves közgazdászprofesszora, valamint az

18 Örökségjáték: gazdaságtan, stratégia és gyakorlat című, a közelmúltban az Oxford University Press gondozásában megjelent irányadó kézikönyv társszerzője, dr. Romilda Rizzo is, a Cataniai Egyetem professzora. Az ILO szakértője előadásában számos ponton megerősítette azokat a kutatási eredményeket, amelyek a norvég kormány döntését is befolyásolták. Ő is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az örökségi értéket képviselő épített környezetben található épületeknek, utaknak és más javaknak a felújítása munkaerő-igényes tevékenység, ezért jelentős foglalkoztatást tesz lehetővé. Kiemelte, hogy az ILO tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkaerőn alapuló technológiákat alkalmazó helyi építkezések ugyanakkora befektetés mellett kétszer, sőt akár négyszer több munkaerőt tudnak foglalkoztatni. A munkaerő-igényes módszerek a kis- és középvállalatokat erősítik, a külföldi valutaigényt mintegy százalékkal, a teljes bekerülési költségeket pedig százalékkal csökkentik, ugyanakkor kímélik a környezetet. Továbbá növelik a helyi források, a helyben fellelhető anyagok, eszközök, berendezések, készségek és szakmai tudás, valamint pénzforrások iránti igényt. Ezáltal növekszik a befektetéseknek a belföldön, ideális esetben helyben maradó része, csökken az importból származó eszközöktől való függőség, és serkentőleg hat a helyi gazdaságra is. A meghallgatáson három, Németországban, a Zöld-foki-szigeteken és Spanyolországban megvalósult példán keresztül mutatták be a szakemberek, hogy az épített környezet fejlesztésére fordított összegek miként szolgálják a gazdaság élénkítését. A fenti országok mellett Ausztrália, Szlovákia, Hongkong, Kanada, Hollandia és Luxemburg is fontos szerepet szánt gazdaságélénkítő csomagjában a kulturális örökség megőrzésének. Sajnálatos módon hazánkban nincsenek olyan példák, amelyekkel a fentieket szemléltetni lehetne, hiszen a hazai örökségvédelem szakembereinek ez idáig nem sikerült meggyőzni a pénzügyi politikusokat a kulturális örökség megőrzésének gazdasági hasznáról. Az egyre szaporodó és egyre meggyőzőbb külföldi példák nyomán talán hamarosan itthon is bekövetkezik a szemléletváltás, amely a kulturális örökséget mint gazdasági tényezőt veszi számításba.

19 Széchényi Ferenc Program A Magyar Köztársaság Örökségalapú Fejlesztési Programja 2. számú melléklet Ismét egy Széchenyi, de most egy másik: az édesapa, gróf Széchényi Ferenc. Azon túl, hogy egy István nevű fiút nevelt a magyarságnak, az intézményes magyar örökségvédelem megalapítójának is tekinthető ben saját könyvtárát és régiséggyűjteményét felajánlva alapította meg a Magyar Nemzeti Múzeumot. A program elkeresztelésekor azonban nemcsak ezért maradtunk a Széchényi-névnél: azt kívántuk jelezni vele, hogy ez a kulturális örökségre alapozott Széchenyi-terv is éppen olyan kitörési pontokat kíván meghatározni, mint az ezredfordulón útnak indított első. Valamennyi alprogramnál (értelemszerűen) ismertetni, ill. elemezni fogjuk A: az örökségszakmai tartalmat, ill. hozadékot B: a gazdasági következményeket C: a társadalmi hatásokat D: a nemzetpolitikai célok szolgálatának eredményességét N. B.: Minden örökségalapú fejlesztésnél elengedhetetlen, hogy a fejlesztő rendelkezzen az örökségvédelmi hatóság jogerős engedélyével! 1. Technikai örökség integrált védelme alprogram: 2.1. Ipari műemlékek rehabilitációja: A: ipari és közlekedési (mű)emlékek, technikatörténeti értékek felújítása és eredeti vagy új funkcióban történő hasznosítása példák: Budapest XXI. Kvassay-zsilip a csatlakozó épületek, létesítmények együttesével (hajózsilip, zsilipkezelő, erőmű, hajózócsatorna, erőművíz-csatorna, vízmesteri ház, vízmesteri iskola, révkapitányság, a csepeli gyorsvasút egykori lovász- és kocsislakásai) a Duna Gőzhajózási társaság Pécs melletti szénbányáinak műszaki létesítményei (Széchenyi-akna, István-akna, pécsújhelyi erőmű) a hozzájuk tartozó munkáskolóniákkal együtt B: jelenleg többnyire funkció nélküli, pusztulófélben lévő nemzeti vagyonelemek végleges pusztulásának megakadályozása újrahasznosítás révén C: élhető, kulturált környezet biztosítása zömében egykori nehézipari területek, bányásztelepülések munkás és alkalmazotti rétegeinek 2.2. Települési belterületeken található megszűnt, történeti értékeket őrző iparterületek rehabilitációja: A: pl. közösségi funkciók betelepítése, közéleti központokká, pihenőhelyekké, játszóterekké stb. alakítás sikeres példa: Budapest-Millenáris Park B: hasznosítatlan nemzeti vagyonelemek közösségi célú újrahasznosítása + az érintett települések idegenforgalmi vonzerejének, beruházókat vonzó potenciáljának növelése a rendezett környezet révén C: állami és önkormányzati együttműködés, összefogás kialakítása + élhető, rendezett környezet kialakítása a település lakói számára 19

20 2.3. Örökségi értékeket őrző ipari parkok: A: barnamezős beruházásként létesülő, működő ipari parkokban az örökségi értékek rehabilitációja a termelési folyamatba történő integráció vagy új, járulékos funkció megtalálása révén B: beruházásélénkítés (Olyan konstrukciót kell találni, hogy a beruházó számára ez a megoldás előnyt jelentsen a zöldmezős beruházásokkal szemben.) C: munkahelyteremtési lehetőség 2.4. Hagyományos (szocialista) iparvárosok településléptékű rehabilitációja: A: Ózd mintaprogram 2005-ben elkészített örökségalapú komplex településrehabilitációs terv (nemcsak az ipari emlékekre, hanem a velük együtt élő, lélegző település egészére vonatkozóan) B: a nemzeti vagyon ipari üzemekben, lakásállományban és közösségi épületekben megtestesülő elemeinek újrahasznosítása C: kiútteremtés csődben lévő volt szocialista iparvárosokban, jövőkép felrajzolása, munkanélküliség csökkentése, élhető környezet biztosítása D: népegészségügyi mutatók javítása, életkilátások növelése a leszakadó társadalmi rétegek (egykori munkások) körében + a genius loci, a település szellemi örökségének (munkáskultúra, munkáshagyományok) átmentése (intangible heritage) 3. Történeti települések településrendezési és településrehabilitációs alprogramja: 2.1. Lakásprogram: A: Elsősorban műemlék társasházakban lévő lakások felújítására szolgál. A támogatás az örökségvédelmi többletköltséget teljes egészében fedezné. A támogatott lakás önkormányzati bérlakás és magánlakás egyaránt lehet. B: már meglévő nemzeti vagyonelemek hasznosítása, az egykori önkormányzati, ma már többnyire lakóiknak eladott bérlakások felújítása A lakáspiacon jelentkező igények nemcsak új lakások építésének támogatásával, hanem a már meglévő lakásállomány ezen belül a műemlék épületekben lévő lakások felújításával is kielégíthetők. C: élhető környezet biztosítása a lakóknak, életminőség javítása + lakáshoz jutás elősegítése. Budapest nagymértékben érintett! 2.2. Településrendezési (tervkészítési) alprogram: A: Elsősorban a kis települések gondja, hogy önkormányzataik nem rendelkeznek olyan pénzügyi forrásokkal és szaktudással, hogy a település örökségi értékeit megfelelően védő rendezési terveket tudjanak készíttetni. A hagyományos magyarországi településkép eltűnőben van. Hiába őrzünk meg egy-egy kiemelkedő értékű műemléket, ha annak eredeti környezete olyan módon átalakul, hogy már csak díszletként hat mögötte. B: falusi épületállomány (elsősorban lakóházak) megőrzése C: kulturált környezet megteremtése falun, életminőség javítása 2.4. A hidegháború korszakának városépítészeti emlékei alprogram: A: az es évek városépítészete, közismertebb nevén szocreál -nak nevezett lakótelepek, lakótömbök, városrészek, városközpontok rehabilitációja Dunaújváros, Kazincbarcika, Salgótarján, Oroszlány, Szekszárd városközpontjai, lakóés közösségi épületekkel (orvosi rendelő, mozi stb.), építészeti egységként való fennmaradásuk biztosítása 20

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FELNŐTTKÉPZÉSBEN

A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI A HATÁRON ÁTNYÚLÓ FELNŐTTKÉPZÉSBEN A TÜRR ISTVÁN KÉPZŐ ÉS KUTATÓ INTÉZET TÖREKVÉSEI MOLNÁR GYÖRGY igazgató TKKI Békéscsabai Igazgatóság Kecskemét, 2011. augusztus 24. ELŐZMÉNYEK: A HATÁROKON ÁTÍVELŐ TUDÁSEGYESÍTÉS KÉPESSÉGÉNEK KIALAKULÁSA

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok

A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A ZALA ZÖLD SZÍVE LEADER HACS által meghatározott LEADER kritériumok A Zala Zöld Szíve HACS által meghatározott LEADER célterületek: A1 Helyi vállalkozások eszköz- és infrastrukturális fejlesztése A2 Helyi

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok EU: Kohéziós és regionális politika 2014-2020 Alapelvek: cél a munkahely-teremtés, a versenyképesség, a gazdasági növekedés, az életminőség javítása és

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések

Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések Magyar Fejlesztési Bank MFB Tőkebefektetések MFB Csoport: integrált pénzügyi szolgáltatások Szoros és hatékony együttműködés az MFB Csoport hitelezési, befektetési, garancia vállalási és támogatási tevékenységet

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM

MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTM PÁLYÁZATI FELHÍVÁS MAGYARORSZÁG- SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM 2007-2013 Közzététel dátuma: 2008. október 15. A pályázati felhívás hivatkozási száma: 2008/01 1 Pályázati felhívás hivatkozási

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Pályázati figyelő 2010. augusztus

Pályázati figyelő 2010. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok A) Magyar pályázatok kapcsolódó 1 ot (célok) Támogatási keret Támogatás összege Nemzeti Kulturális Alapprogram Múzeumi Szakmai Kollégium Érvényes működési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Duna Összeköt Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A LEADER-szerűség vizsgálatának kritérium rendszere a projekt javaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI 2005-ben került létrehozásra Fókuszában a városok integrált fejlesztése áll, amely az elmúlt évtizedben kiemelt prioritásává vált az Uniónak és amelyet

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! MEGJELENT A 2015. ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE! 1. prioritás: Kis- és versenyképességének javítása 1 GINOP-1.1.1 2 GINOP-1.1.2 3 GINOP-1.2.1 4 GINOP-1.2.2

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben