Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ Hálózat) Hírlevél I. évf. 3. szám - II. évf. 1. szám/

Átírás

1 Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ Hálózat) Hírlevél I. évf. 3. szám - II. évf. 1. szám/ Köszöntő Kedves Olvasó! Képernyőjén a DDRIÜ Hálózat harmadik-negyedik összevont hírlevelét olvashatja. Reméljük hamarosan a DDRIÜ Hálózat tevékenysége eredményeképpen Ön is sikeres projektek részese lehet. Ezúton is sok sikert kívánunk innovációs projektjeik fejlesztéséhez! Tájékoztatjuk, hogy a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ Hálózat) honlapja megtekinthető a címen. Kérem, amennyiben a régió innovációs hálózata számára érdekes eseményről, rendezvényről van tudomása, jelezze nekünk en az ajanko@ddrft.hu címen. Amennyiben nem kívánja a későbbiekben a DDRIÜ Hírlevelet megkapni, úgy küldjön egy t a fenti címre. Eredményekben gazdag, sikeres új évet kívánunk! Jó böngészést kívánunk! Tisztelettel: a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség munkatársai Tartalomjegyzék Köszöntő 1. oldal Tartalomjegyzék 1. oldal Dél-dunántúli hírek...1. oldal Országos hírek oldal Konferenciák, rendezvények 8. oldal Pályázatok...8. oldal Partnerkeresés..12. oldal Európai uniós rovat..13. oldal Bemutatkozunk - A DDRIÜ Hálózat transzferszervezete: Kapos ITK oldal DDRIÜ Hálózat..19. oldal Regionális Innovációs Ügynökségek..20. oldal Impresszum.21. oldal Dél-dunántúli hírek Megszületett a DDRFT döntési javaslata a DDKKV05 pályázatokról A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács december 22-i ülésén meghozta támogatási javaslatra vonatkozó döntését a Baross Gábor program keretében meghirdetett Kis- és középvállalkozások innovációs fejlesztéseinek támogatása a Dél-Dunántúli Régióban pályázati felhívásra benyújtott pályázatokról. A támogatási javaslat alapján a végleges döntést a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnöke hozza meg várhatóan januárban. A pályázati felhívásra a rövid pályázati idő ellenére nagy számú pályázat érkezett be a forráskeret

2 majd kétszeresét kitevő forrásigénnyel. Összesen 56 pályázat érkezett be, ezek teljes támogatás igénye ezer forint. A szakmai bírálat során a támogatáshoz szükséges 70 pontot 39 pályázat érte el, a támogatható pályázatok teljes támogatás igénye ezer Ft volt. A pályázatokat két független szakmai bíráló értékelte a pályázati felhívásban meghatározott pontozási szempontok szerint. A DDRFT által jóváhagyott évi regionális innovációs pályázati stratégia szerint a évi KKV program forráskerete 535 millió Forint, mely a DDRIGB javaslata és a DDRFT jóváhagyása szerint 32 pályázat támogatását teszi lehetővé. További információ található a és a honlapokon. Dél-Dunántúl az egyik legaktívabb Innocsekk-pályázó Régiónk kiemelkedően szerepelt az Innocsekk pályázatok készítése, benyújtása tekintetében. A Közép-magyarországi régió után régiónban adták be a legtöbb Innocsekk pályázatot, ami a Déldunántúli régió gazdasági helyzetét tekintve különösen jó eredmény január 10-ig 59 pályázat érkezett be a Regionális Innovációs Ügynökségre. A központi régió adatait nem számítva a 6 magyarországi régióban az eddigi pályázati időszak alatt átlagosan 35 a beadott pályzatok száma, a Dél-Dunátúl tehát jóval az átlag fölötti a pályázati igény. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap évi regionális keretéből finanszírozott Innocsekk pályázati programot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) június 23-án hirdette meg. Az önerő nélküli, vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázat közvetlen célja a mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A 2005-től 2007-ig terjedő időszakra a projekt országosan 5 milliárd forint forráskerettel rendelkezik. A keret 50 százalékát felosztották a régiók között, ebből a Dél-dunántúli régió rendelkezésére álló keret december 31-ig 250 millió Ft. A fennmaradó összeg, illetve a ki nem használt keretek országosan pályázhatóak. A Dél-Dunántúli Regionális ejlesztési tanács (DDRFT) és az NKTH döntése alapján eddig közel 82 millió Ft-ot kötött le Dél-Dunántúl a rendelkezésére álló keretből. A jelenleg elbírálás alatt álló pályázatok forrásigénye meghaladja az 500 millió forintot, így biztos, hogy régiónkban a rendelkezésre álló 250 millió forinton túl az országos keretből is további forrásra van igény. További információ található a még nyitott pályázati lehetőségről Hírlevelünk Pályázatok rovatában, illetve a és a honlapokon. Innocsekk pályázat dél-dunántúli nyertesei Meghozta támogatási döntését a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnöke az Innocsekk pályázati program keretében a Dél-dunántúli régióban a novemberéig benyújtott pályázatokra vonatkozóan a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács javaslata alapján. A meghirdetés óta 5 pályázatot támogatott az NKTH a dél-dunántúli régióban hozzávetőlegesen 82 millió Ft értékben. A nyertes pályázatok témái között szerepelt két komponensű tartály és tű nélküli oltókészülék, illetve szelektív hulladékgyűjtés vidéki modelljének kifejlesztése, PCR technológia kifejlesztése rutinvizsgálatokra,speciális földtani kísérleti laboratórium megtervezése, csúszásmentesítő eljárás kifejlesztése járólapokra. További információ található a és a honlapokon. NOVAREGIO - Nemzetközi együttműködés az innováció területén Dél-Dunántúl részvételével Az Európai Bizottság december 22-én aláírta az Európai Unió 6. Kutatás-fejlesztési Keretprogramjában (FP6) a KNOW-REG-2 pályázati kiírásra beadott NOVAREGIO nemzetközi innovációs projektre vonatkozó támogatási szerződést. A pályázatot a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.(DDRFÜ) szervezeti egységeként működő Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) közreműködésével készített el az olasz koordinátor, a Consorzio per l'area di Ricera Scientifica e Technologica di Trieste. A projekt megvalósításában is részt vesz az Ügynökség, melynek átfogó célja hét partnerrégió - a spanyol Kanári-szigetek, a görög Kréta, a svéd Smaland med öarna, az osztrák Stájerország,

3 Szlovénia, az olasz Friuli Venezia Giulia és a magyar Dél-Dunántúl - együttműködésével regionális innovációs politikák fejlesztése, forrásmegkötő képesség javítása, tudástranszfer biztosítása benchmarking, ill. a legjobb gyakorlatok átadása révén az innováció, a kutatás- és technológiafejlesztés területén. A két éves projekt tervezett költségvetése hozzávetőlegesen 130 millió Ft, ebből a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség közel 11 millió Ft támogatásban részesül. Az projektindító megbeszélésre január 27-én Triesztben kerül sor. További információ található a és a honlapokon. Görög és olasz innovációs szakértők Pécsett Európai Unió 6. Kutatás-fejlesztési Keretprogram (FP6) keretében meghirdetett Transzeurópai innovációs kooperáció támogatása, az innovációs politika oktatásának és fejlesztésének támogatása (FP INNOV-9-Strand 1-5.) felhívás Strand 3-as projekt (Support actions to RIS-NAC processes) keretében az Innovating Regions of Europe (IRE) hálózat tagszervezetei képviseletében két görög és egy olasz innovációs szakértő érkezik án Pécsre, hogy megbeszélést folytasson a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség és a DDRIÜ Hálózat munkatársaival. Támogatott tevékenység a 3. irányvonal esetében az innovációs tanulási és együttműködési platform és az eredmények disszeminációja. Az IRE az Európai Unióban a regionális innovációs stratégiával rendelkező régiókat fogja egybe. Célja közös, EU-s innovációs politikák kialakítása, így pl. regionális innovációs stratégiák (RIS) kidolgozásának, illetve a létező innovációs stratégiák megvalósításának támogatása. A Dél-Dunántúlt érintő RIS programban (RIS-NAC) kizárólag a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott, illetve 2007-ben csatlakozó országok nyertek támogatást RIS-ek kialakítására. Az elkészült stratégiák megvalósítását támogatja 4, az EU által finanszírozott tanácsadói program, melyek keretében nemzetközi konzorciumok szakértői mennek a RIS-NAC régiókba. A Dél-dunántúli régió az alábbi 2 tanácsadói projekt célterülete: - Innovation Coach, melynek célja a regionális innovációs politikák és a RIS megvalósításának támogatása - IMIS, melynek fókuszterülete az innováció finanszírozás modelljeinek kialakítása az egyes régiókban A mostani indító pécsi megbeszélésre egy olasz és két görög szakértő érkezik, akik a két program koordinátor szervezetét (az olasz META Group, a görög Logotech) képviselik. Az uniós szakértők bemutatják a tanácsadói programokat, a DDRIÜ munkatársai pedig a RIS prioritásokat és kulcsterületeket, a regionális innováció helyzetét a Dél-Dunántúlon, majd a közös együttműködésről folytatnak megbeszélést. A projektindító megbeszélésre október 11-én Brüsszelben került sor. Megalakult a Mura-Dráva Eurégió Tudományos és Innovációs Munkacsoportja Megalakult a Mura Dráva Eurorégió Tudományos és Innovációs Munkacsoportja néhány hete, melynek koordinálását a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány (SMVKK), a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat tagja, látja el. A munkacsoport elnöke Kocsis Tamás, a SMVKK ügyvezető igazgatója, titkára Frányó Tamás, a DDRIÜ Hálózat Kaposvári irodájának menedzsere. A munkacsoport alakuló ülésén elfogadta a évi munkatervét, mely szerint legfontosabb feladatát a közti EU költségvetési időszakra való felkészülés, valamint egy határon átnyúló fejlesztési stratégia kidolgozása jelenti. A Brüsszellel való kapcsolatépítés is szerepel a munkacsoport évi munkatervébe. A Mura Dráva Eurorégió elnevezésű határon átnyúló együttműködést Zala, Somogy és Muraköz megyék hozták létre október 2-án, Csáktornyán. Az Eurorégió munkájának segítése céljából kilenc állandó Munkacsoportot hoztak létre; Somogy megye vezetésével Idegenforgalmi-, illetve Kulturális, Oktatási és Sport-, illetve Tudományos és Innovációs Munkacsoportot, Muraköz megye vezetésével Gazdasági, Infrastrukturális és Agrár-, illetve Kisebbségi és Esélyegyenlőségi-, illetve Regionális Politika Munkacsoportot, Zala megye vezetésével Környezetvédelmi és Ökológiai-, illetve Közigazgatási és Informatikai- illetve Egészségügyi és Szociális Munkacsoportot.

4 Az ITFK taggyűlésén összegezte második félévi tapasztalatait Többek között a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által is alapított Innovációs és Technológia Fejlesztési Központ Kht december 16-án, Pécsett, az Ipari Parkban tartotta taggyűlését. Az ülésen dr. Antos László és Higi Gyula vettek a MISZ részéről részt. Dr. Sárkány Béla, ügyvezető igazgató a 2005 I-III. negyedévi tevékenységgel kapcsolatban többek között elmondta, hogy az egyik fő tevékenységük a pályázatokon való részvétel, egyrészt gesztorként projektgenerálás, másrészt partnerként és feladatuk pályázati, műszaki, gazdasági segítségnyújtás volt. A társaság anyagi helyzete stabil, de napi likviditási gondokkal küzd, ami egyrészt egy megvásárolt ingatlannal kapcsolatos kölcsön törlesztése, másrészt a még mindig fennálló az épület felépítésekor megjelenő árfolyam veszteség következménye. A társasház alapítási feladatokkal kapcsolatban több probléma merült fel, melyek megoldása még nem körvonalazódott. A taggyűlést követően dr. Antos László és Higi Gyula ellátogatott a Dombóvári Ipari Parkban található Innovációs Transzferközpontba is, amelyet Hőnyi Pál, a központ ügyvezetője, valamint Balogh István, a Kaposvári Vállalkozói Központ innovációs szakértője mutatott be röviden. A több mint két éve működő Innovációs Központ eredeti innovációs célkitűzéseinek megfelelően, magas színvonalon látja el faladatát. Antos László és Higi Gyula Dombóvár polgármesterével, Szabó Loránddal is találkozott, aki egyúttal a Regionális Innovációs és Bizottság elnöke is. Végezetül a kaposvári Vállalkozói Központban folytattak tárgyalást a MISZ képviselői Balogh Istvánnal. Forrás: Innovációs menedzserképzés - konzultációs nap A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) konzultációs és vita napot szervezett néhány hete az innovációs menedzserképzés a régiókban címmel. A konzultáción a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) vezetői és koordinátorai, 7 egyetem képviselői: BME, Corvinus Egyetem, Szeged, Győr, Pécs, Debrecen, Miskolc), Innostart NÜIK, Magyar Innovációs Szövetség, OM, GKM képviselői vettek részt. Dél-Dunántúlról a Regionális Innovációs Ügynökség két munkatársa vett részt a konzultáción. A konzultációs napon a résztvevők áttekintették a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) oktatási programjait és az innovációs menedzserképzéssel kapcsolatos terveiket.(ez utóbbival kapcsolatban az NKTH egy igényfelmérő kérdőívet küldött ki a régióknak. A kérdések a képzés céljaira, lehetséges formáira, célközönségére, az eddigi tapasztalatokra és a jövőbeli tervekre vonatkoztak). A felmerült problémák megoldása érdekében a résztvevők a döntéshozók részére ajánlásokat fogalmaztak meg. A konzultációs nap zárásaként az NKTH képviselői bejelentették, hogy az NKTH a RIÜ vezetők és koordinátorok részére egy mesterkurzust fog megszervezni jövőre. Az előadók személyének, a további témák meghatározása, valamint az előadókkal a részletek tisztázása később fog megtörténni. Az egyes előadókat minden alkalommal más-más RIÜ hívná meg és állná a járulékos költségeiket. A mesterkurzus várható eredményeként a RIÜ vezetők az elsajátított korszerű, egységes ismeretek alapján a saját régiójukban hatékonyabban tudják koordinálni a RIÜ-k munkatervében szereplő képzések megvalósítását. Az NKTH egy fórum megnyitásával lehetőséget biztosít a konzultációs napon megkezdett véleménycsere és vita folytatására. Az egyetemek regionális gazdaságfejlesztési szerepe nemzetközi workshop a PTE KTK-án A PTE KTK Gazdaságpolitikai Kutatások Központja néhány hete nemzetközi (USA, Európa, Ázsia) workshopot rendezett az egyetemek regionális gazdasági szerepéről. Néhány kiemelkedően sikeres ipari régió tapasztalata azt sugallja, hogy - bizonyos feltételek megléte esetén az egyetemek a gazdasági növekedés meghatározó tényezőjévé válhatnak. A Szilicium Völgyben, a Boston vagy akár a Cambridge környéki technológiai agglomerációkban tapasztaltaktól eltérően az Egyesült Államokban, Európában, vagy Ázsiában az utóbbi húsz év során kialakult, vagy éppen formálódó csúcstechnológiai központok döntő többsége határozott és céltudatos regionális gazdaságpolitikai beavatkozások eredménye. Az előbb említett sikertörténetek által motivált regionális politikák eszköztárában az egyetemi tudástranszfer ösztönzése meghatározó szerepre tett szert. Nemcsak az egyetemek közvetlen támogatása növekedett meg szignifikáns mértékben, de a regionális kormányzatok technológiai fejlődést célzó kiadásai között is a legnagyobb tétel a különböző formájú egyetemi részvételt igénylő programok támogatása.

5 Annak ellenére, hogy az egyetemek és az ipar közötti tudásáramlást is támogató programok pozitív regionális gazdasági hatásaival kapcsolatos elvárások igencsak magasak, e programok szisztematikus értékelésének irodalma még mindig meglehetősen erőtlennek mondható. Így tehát még mindig alapkérdésnek tekinthető az, hogy vajon az egyetem által elindított regionális gazdasági növekedés, melyre kiváló példákkal szolgálnak a világ fent is említett legismertebb csúcstechnológiai régiói, járható útnak bizonyul-e más régiók számára is. Másként fogalmazva: az egyetem által elindított és fenntartott gazdasági növekedés szabálynak, vagy éppen kivételnek tekinthető? Felhívás innovációs pályázati bírálói névjegyzékbe való felvételre A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. és a Regionális Innovációs Ügynökség a régió innovációs fejlesztéseihez kapcsolódó pályázati rendszer működtetése érdekében pályázatot hirdet a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból (2003. évi XC. törvény) finanszírozásra kerülő pályázatok szakmai értékelése céljából, szakértői névjegyzékbe való kerülésre. A szakértők várható feladata a beadott pályázatok szakmaipénzügyi értékelésében való, felkérés szerinti részvétel, a bíráló bizottság feladatainak előkészítése. A pályázatok benyújtása - a szakértői névjegyzék feltöltése - folyamatos. A pályázati feltételekről bővebb információ a honlapon található. Országos hírek Átadták a Gábor Dénes-díjakat, többek között Dr. Lustyik Györgynek és Somosi Lászlónak december 22-én a Parlament Főrendiházi Termében adták át ünnepélyes keretek között a tizenhetedik alkalommal meghirdetett Gábor Dénes-díjat a NOVOFER Alapítvány kuratóriuma által kiválasztott szakembereknek. Az ünnepségen Mandur László, az Országgyűlés alelnöke, John Nichols, brit nagykövet és Kóka János gazdasági miniszter köszöntötte a résztvevőket. Gábor Dénes-díjban részesült a Magyar Innovációs Szövetség felterjesztése alapján Kovács F. László vegyészmérnök, mérnök- közgazdász, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója, valamint: - Dr. Lustyik György fizikus, a biológiai tudományok kandidátusa, egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Biofizikai Intézet Sejtanalitikai laborvezetője, a Soft Flow Hungary Kft. igazgatója, - dr. Pap László villamosmérnök, az MTA levelező tagja, a BME Híradástechnikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára, - Dr. Nyiredy Szabolcs gyógyszerész, az MTA levelező tagja, a Gyógynövény Kutató Intézet Rt. elnökigazgatója, - Somosi László gépészmérnök, energiagazdálkodási gazdasági mérnök, a Pannonpower Holding Rt. elnök- vezérigazgatója, - Dr. Tóth László gépészmérnök, a műszaki tudomány doktora, a Bay Zoltán Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet igazgatója, - Dr. Kocsor András programtervező matematikus, az MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A díjakat Garay Tóth János kuratóriumi elnökkel együtt Kóka János, Gráf József, Persányi Miklós miniszterek, Csepeli György, Boda Miklós, Bendzsel Miklós államtitkárok adták át a kitüntetetteknek. In memoriam Gábor Dénes elismerésben részesült dr. Horvai György, az Iparfejlesztési Közalapítvány kuratóriumi elnöke. Az oklevelet a kuratórium elnöke és John Nichols brit nagykövet nyújtotta át. Forrás: Megváltozott a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló törvény A évi költségvetésről szóló, T/ számú törvényjavaslatot december 19- én elfogadta az Országgyűlés. A költségvetési törvény tárgyalása során megváltoztatták a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. Törvény 13. (3)-t is. Ennek értelmében az Alapról szóló törvényben előírt központi költségvetési támogatás mértékét (innovációs járulék megfizetésére kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évre elszámolt befizetéseinek összege) először a évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni. A módosítás lehetővé tette, hogy a gazdasági társaságok által 2004-ben befizetett innovációs járulék összegénél (15,9 Mrd Ft) kevesebb legyen a évi költségvetési hozzájárulás (12,3 Mrd). A Költségvetési Törvényben az Innovációs Alapról szóló törvényt módosították még az alábbiak szerint:

6 - Az Alap pénzeszközei felhasználhatók társadalomtudományi kutatások támogatására is. - Az Alapból biztosítani kell a TéT attaséi hálózat, a Tudomány-, Technológiapolitikai és Versenyképességi Tanácsadó Testület, a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, valamint a Tudomány és Technológiapolitikai Titkárság működésének költségeit. - Az Alap kezelése során felmerülő így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, továbbá a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnál az Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3,3 %-át. - A regionális innovációs célokra szolgáló előirányzat költségvetési törvényben régiónként meghatározott keretei felhasználásáról a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács állásfoglalásával összhangban a regionális fejlesztési tanácsok decentralizált pályázati rendszerben döntenek. Forrás: Változott az Áfa törvény A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Irányító Hatóságának tájékoztatója szerint az Áfa változásai az alábbiak szerint érintik a pályázókat. Az Országgyűlés november 7-én elfogadta az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló évi CXIX. törvényt (továbbiakban Törvény), melynek részeként az Áfa törvény egyebek mellett az alábbiak szerint módosul: - a Törvény 39. -a értelmében a december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében megszűnik az állami támogatások utáni Áfa arányosítási kötelezettség. - az adófizetésre kötelezett Áfa alany kedvezményezettek beszerzéseik során az általános szabályok szerint az előzetes Áfa teljes összegét levonhatják. Az Európai Bizottság 448/2004/EK rendelete értelmében az Áfa uniós forrásból akkor támogatható, ha végérvényesen a kedvezményezettet terheli. Mindezek értelmében a december 31-ét követő teljesítésű beszerzések tekintetében Áfa levonásra jogosult adóalanyoknál az Áfa nem elszámolható költség, ezért arra támogatás nem adható. A fentiek következtében azon pályázók körében, akik december 31. után fölmerülő költségeiknél Áfa ellentételezésre támogatást kértek, a támogatási szerződésekben foglalt támogatások szerkezete és egyes eseteket kivéve összege is megváltozik, ezért a támogatási szerződések ennek megfelelően módosításra kerülnek. A módosítás pontos eljárásáról és az ezzel kapcsolatos teendőkről a pályázatok kezelését és az ügyfélszolgálati tevékenységet végző közreműködő szervezet írásban értesíti a pályázókat Forrás: Magvető Tőke Alapok és Inkubátorok támogatása a második Nemzeti Fejlesztési Tervben Minisztérium és a Magyar Innovációs Szövetség által aláírt Együttműködési megállapodás értelmében Szövetségünk részt vesz a Nemzetközi Fejlesztési Terv kidolgozásában. Ennek keretében a Koós Attila, alelnök és Frischmann Gábor, elnökségi tag által irányított munkacsoport kidolgozta a Helyzetelemzés és célok részt az Információs Társadalom Kiteljesítése című Operatív Program Iparági tudásközpont(ok) termelési hálózatok és fejlesztésük című alprogramjához. Ezenkívül bekerült az ITOP- Szövetségünk által kidolgozott Inkubátor és Magvető Tőke program, úgymint: ba az ugyancsak Beavatkozás1 Befektetés inkubátorok fejlesztésébe a/ Inkubátor infrastruktúra befektetések rész- b/ Inkubátor szolgáltatás-fejlesztés támogatása finanszírozása, Beavatkozás 2 Magvető Tőke Alapok létrehozása. A Magyar Innovációs Szövetség elküldte a GKM megbízásából elkészített Nemzeti Technológiai Inkubátor és Magvető Tőke Programot a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnak is. Forrás: Átláthatóbb innovációs jogi keretek

7 A "kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról" szóló kormányrendelet koncepciójának tárgyában az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal vezetésével, a Magyar Innovációs Szövetség, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Pénzügyminisztérium, az Oktatási Minisztérium és az FVM részvételével novemberében második fordulós egyeztetésre került sor. A kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatásának elosztási, felhasználási szabályozása kaotikus: a pályázatok lebonyolítását 18 jogszabály határozza meg, egymástól jelentősen eltérő pályáztatási gyakorlatot teremtve. A bonyolult szabályozási rendszerek újragondolását, egyszerűsítését írja elő a szeptemberében meghirdetett kormányprogram. A kormányprogrammal összhangban a kutatásfejlesztésről és a technológiai innovációról szóló évi CXXXIV. Törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 5. j) pontja, valamint a törvény 9. -a feladatként írja elő a programok és projektek közfinanszírozású támogatási forrásainak összehangolását, számbavételét, átláthatóságát teljes körűen és egységes rendben biztosító, a nyilvánosság tájékoztatásához és az ország nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges tervezési, felhasználási és elszámolási szabályok kialakítását és alkalmazását. A javaslat kormányrendelettel kíván előrelépni az egységesítés irányába annak érdekében, hogy a kutatásfejlesztés és technológiai innováció területén összehangolt és egységes pályáztatási gyakorlat alakuljon ki. A legfőbb szabályozási célok a következők: 1. A kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére szolgáló központi források tervezési és felhasználási szabályainak összehangolása, az ország középtávú innovációs stratégiájának megfelelő támogatások biztosítása. 2. A pályázatok benyújtásának, a pályázatkezelés egyszerűsítési kereteinek meghatározása, az összeférhetetlenségi szabályok rögzítése. 3. A támogatás folyósításának a kutatás-fejlesztési tevékenység sajátosságaihoz igazítása, s ez által a lehető legegyszerűbb, legésszerűbb, átlátható eljárások alkalmazása. 4. A kutatás-fejlesztés és a tágabb értelemben vett innováció széles körű társadalmi megismertetése, elfogadottságának, elismertségének, támogatottságának növelése, a tájékozott társadalmi véleménynyilvánítás feltételeinek javítása. 5. A költségvetésből finanszírozott kutatás-fejlesztés és innovációs tevékenység egyértelmű elkülönítése. A Magyar Innovációs Szövetség, a évi CXXXIV. törvény által biztosított lehetőséggel élve, kezdeményezi, hogy a készülő kormányrendelet térjen ki az innovációs képzés, továbbképzés pályázati úton történő támogatására is. Ennek kapcsán figyelemmel kell lenni az FVM és az OM hatáskörében lévő hasonló szabályokra (felnőttképzési alap stb.) Forrás: Innováció Brüsszelben A Brüsszel Export, a Brüsszeli Vállalkozási Ügynökség és a Brüsszeli Innovációs Közvetítő Centrum Innováció Brüsszelben címmel tartott műhelyvitát Belgium fennállásának 175. évfordulója alkalmából rendezett belga hét keretében. H. E. Marc Trestenau, belgiumi nagykövet megnyitóját követően Mr. Alexandre Bonnyns, a Brüsszeli Vállalkozási Ügynökség képviselője tartott előadása Kutatás és Innováció Brüsszelben, Technológiai Ajánlatok és Kereslet a Brüsszeli régióban címmel, melynek sorá n részletes áttekintést adott a közvetítő centrumok, kiemelten a brüsszeli központ tevékenységéről. A Brüsszeli Innovációs Közvetítő Centrum egy kiadványt is készített a Centrum fennállásának 10. évfordulója alkalmából Innováció Brüsszelben, technológiák katalógusa címmel, mely megtalálható a címen. A kötet technológiai keres/kínál ajánlatokat tartalmaz Forrás: Bolygót neveztek el egy fiatal magyar tehetségről Rátai Dániel, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem jelenleg első éves hallgatója, aki a Magyar Innovációs Szövetség által szervezett Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny évi egyik győztese volt, az egyesült államokbeli Phoenixben rendezett Intel ISEF 2005 nemzetközi tudományos, innovációs olimpián egyedülálló teljesítményt ért el, 6 darab I. díjat nyert.

8 A fiatal magyar kutatót és Szövetségünket a napokban levélben értesítette az INTEL ISEF verseny egyik támogatója, a Massachusetts Technológiai Intézet Lincoln Laboratóriuma, hogy mint híres emberről, egy bolygót neveztek el róla! A Rátai nevű kisbolygónak 3-6 kilométer az átmérője, 5,7 fokos a dőlésszöge, 0,126 az excentricitása és 3,55 év alatt kerüli meg a Napot. Az Intel ISEF-et, a fiatal tudósok olimpiáját május 8. és 15. között rendezték meg, amelyen hazánkat minden évben az Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny egyik gy őztese képviselheti. Az 56. alkalommal megrendezett versenyen Phoenixben - amelyet a 20 éven aluli fiatalok részére írtak ki - negyvenöt ország ezernégyszáz diákja vett részt, és több mint 3 millió dollár értékben osztottak ki ösztöndíjakat. Az Egyesült Államokbeli versenyen részt vett fiatalokat háromszázezer 14 és 20 év közötti fiatal közül választhatták ki. A fiatal magyar kutatót, Rátai Dánielt 20 évesen olyan híres emberek társaságába választották be, amelynek csak néhány magyar tagja van, többek között Petőfi Sándor, a XIX. század egyik legnagyobb költője, Bolyai János, matematikus, vagy Detre László, Gothard Jenő csillagászok, ill. Konkoly-Thege Miklós, csillagász-meteorológus. Forrás: Konferenciák, rendezvények Innovációs Vásár Olaszországban február 9. és 11. között kerül megrendezésre az INNOVACTION innovációs vásár vállalkozások számára az olasz Udinei Vásárközpontban a trieszti AREA Science Park, Friuli Venezia Giulia tartomány Tudomány és Technológia Parkja, a regionális önkormányzat, az Udinei Egyetem, és az Udinei Vásárközpont szervezésében. A vásár átfogó célja a vállalkozások nemzetközi versenyképességének növelése. A rendezvény célja innovatív ötletek, projektek, termékek, szolgáltatások bemutatása (az alább felsorolt ágazatokban: biotechnológia, nanotechnológia, mikroelektronika, ICT, automatizálás, szállítmányozás és logisztika, agrárium, környezetipari gépészet és új nyersanyagok), illetve a nemzetközi szakmai hálózatba való kapcsolódás elősegítése. 3 szekció(tudástranszfer, ötletbörze, innovációs börze) ülései zajlanak majd párhuzamosan. Az ötletbörzén 2 speciális területen nemzetközi együttműködésre nyílik lehetőség - agrárium számára alkalmazható biotechnológia területén (INNOV-AGRO-Partnerkeresés február 9.), amelynek célja K+F projektek előkészítése az Európai Unió által finanszírozott pályázati programokra. A másik terület az INNO-Transport-transznacionális logisztikai és szállítmányozási technikai technológiatranszfer(ttt DAY február 10.). Cél, hogy az európai vállalatok, egyetemek, kutató központok együttműködése eredményeképpen új termékek, licencek kerüljenek kifejlesztésre, gyártási kooperációk alakítsanak ki, logisztikai és szállítmányozási közös vállalatokat alapítsanak. A vásáron kiállítóként is részt vehetnek a vállalkozások. További információ a honlapon, illetve AREA Science Park/IRC IRENE Marketing & International Relations Marcello Guaiana / Lara Dipace Padriciano 99 - I Trieste Ph /67; Fax marcello.guaiana@area.trieste.it; lara.dipace@area.trieste.it Pályázatok EUREKA programot támogató Déri Miksa Pályázat Az NKTH a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda együttműködésével novemberében meghirdette a Déri Miksa Pályázatot, amely közvetlenül az EUREKA Programban való magyar részvétel támogatását célozza. A támogatás finanszírozása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére történik. A pályázat 2006-ban is kiírásra kerül. A pályázat célja - az EUREKA (tradicionális és stratégiai) projektekben részt vevők nemzetközi innovációs kooperációba való bekapcsolódásának elősegítése, ösztönzése - a hazai EUREKA aktivitás növelésével a magyar szerep erősítése az Európai Kutatási Térségben - a kutatói és vállalkozói szféra K+F együttműködésének támogatása innovatív piac-közeli projektek támogatásával - európai K+F projektekben való részvétel hazai hasznosulásának erősítése.

9 A magyar EUREKA aktivitás fellendítésével a hazai kutatási eredmények nagyobb mértékű hasznosulását, az innovatív vállalkozások nemzetközi lehetőségeinek növelését, a piac bővülését támogatja az NKTH. Az EUREKA program Az EUREKA 1985-ben jött létre, európai, piacorientált K+F-re szakosodott együttműködési program. Jelenleg 33 ország és az Európai Bizottság a tagja. Magyarország 1992-ben a térségből elsőként csatlakozott a programhoz. Az együttműködés célja Európa versenyképességének erősítése a vállalati és az akadémiai szféra együttműködésében megvalósuló K+F projektek révén. A projektek a piac-közeli K+F szakaszra irányulnak, kiemelt szerepet kap a kis- és középvállalatok (KKV) bevonása az együttműködésekbe. A megvalósulás közeli projektek alulról építkező kezdeményezéssel születnek. Az EUREKA programnak nincs központi pénzügyi forrása, a projektek végrehajtásához szükséges költségeket minden résztvevő maga fedezi (részben saját forrásból, részben pedig - többnyire - nemzeti közfinanszírozású programokból). A tagországok többsége segíti valamilyen formában a projektek hazai résztvevőit. Magyarország korábban csak más pályázatok keretében támogatta az EUREKA projektek magyar részvevőit. Az EUREKA-ról bővebben a < és a < honlapon lehet bővebb információhoz jutni. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt (NKTH) felügyelő miniszter utasítására az NKTH nevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) Az Influenza A vírus okozta pandémia elleni védekezés K+F feladatai témakörben én hivatalosan meghirdetett pályázat beadási határidejét :00 óráig meghosszabbítja. A megadott eredeti határidő rövidsége ugyanis felveti annak a lehetőségét, hogy a pályázati felhívás nem juthatott el megfelelő időben valamennyi érintetthez. Meghirdetés dátuma: Új beadási határidő: (12:00 óra) További információ a honlapon. A GVOP Vállalati innováció támogatása pályázati felhívás határidejének módosítása A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) GVOP számú, Vállalati innováció támogatása című pályázat beadási határideje április 10-re módosul. A pályáztatás két szakaszban valósul meg, az első szakasz a korábban meghirdetett lejáratig, január 9-ig tart, a második szakasz január 10-től április 10-ig tart. Az első szakasz eredetileg meghirdetett 610 millió forintos keretösszege a GVOP Irányító Hatóság vezetőjének döntése alapján 900 millió forinttal növekszik, így az első szakasz teljes kerete 1,51 milliárd forint. A második szakaszban a rendelkezésre álló, pályázható keretösszeg 3 milliárd forint, a támogatott pályázatok száma várhatóan 50. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a vonatkozó jogszabályváltozások miatt a támogatásra jutó ÁFA január 1-től nem támogatható. Az ÁFA törvény változásáról és ennek következményeiről részletes közlemény olvasható a GKM ( a Lendület ( és a KPI ( honlapján. A fenti változás mellett a dokumentációkban az alábbi változások történnek, melyek a GVOP jelű Pályázati Útmutatóba beépítve hamarosan a GKM, a Lendület és a KPI portálokon megtalálhatók lesznek: a vállalkozások alapításának a pályázat benyújtása előtt legalább két évvel meg kellett töténnie, a projektek befejezési határideje re módosul,

10 a költségeket közöttre lehet tervezni, de a befejezési határidő nem lépheti túl a fenti időpontot. A kiírás szakaszossága miatt a január 9-ig beadott pályázatokra vonatkozó döntéshozatal egy szakaszban, várhatóan márciusáig történik meg, a január 9-e után, a második szakaszban benyújtott pályázatokra vonatkozó döntéshozatal júliusára várható. A pályázatról további információ letölthető a Kutatás-fejlesztési Pályázat és Kutatáshasznosítási Iroda weboldaláról ( További támogatási lehetőség a GVOP K+F pályázatok nyerteseinek A GVOP K+F pályázatok nyertesei rendelkezésére további támogatási lehetőség áll a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, HEFOP/2005/3.4.1 pályázat keretében A vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztését célzó képzések támogatása című programról részletes tájékoztató olvasható, illetve a pályázati kiírás és dokumentáció elérhető az ESZA ( közreműködő szervezet honlapján. További információ az ESZA közreműködő szervezet ügyfélszolgálatán kérhető: Digitális szakkönyv (DIGIT2005) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvénnyel összhangban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) nevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) Digitális szakkönyv pályázatot hirdet. Széles körben használható digitális tartalmak, többek között nyomtatásban utoljára 1995-ben vagy később kiadott kézikönyvek, szakkönyvek digitális hipertextes, mozgóképes változatának egységes formai előírások szerinti első előállításának és ingyenes közreadásának - 8 éven át, korlátozás nélkül az interneten - támogatása.a támogatás forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, melyből az NKTH 100 millió Ft-ot biztosít a nyertes pályaművek támogatására. A pályázati útmutató szerint összeállított pályaművet magyar nyelven 1 eredeti és 3 másolati példányban zárt csomagolásban, postai úton, személyesen vagy futárszolgálattal lehet benyújtani. A pályaművet személyesen vagy futárszolgálattal a következő címre kell eljuttatni: Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda, 1117 Budapest Neumann János u. 1/C, recepció. A pályaművet postai úton az alábbi címre kell elküldeni: Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda,1519 Budapest, Pf A benyújtandó csomagra rá kell írni a pályázat betűjeles azonosítóját: DIGIT2005 Beadási határidő: január óra A pályázatról további információ letölthető a Kutatás-fejlesztési Pályázat és Kutatáshasznosítási Iroda weboldaláról ( Innocsekk pályázati program mikro- és kisvállalkozások részére

11 A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) június 23-án meghirdette a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap évi regionális keretéből finanszírozott INNOCSEKK pályázati programot. Az önerő nélküli, vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázat közvetlen célja a mikroés kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A 2005-től 2007-ig terjedő időszakra a projekt országosan 5 milliárd forint forrásösszeget tudhat magáénak. Az igényelhető támogatás minimális összege 2 millió-, maximális összege 25 millió forint projektenként. A támogatásra jogosult minden, az adott régióban telephellyel rendelkező belföldi székhelyű jogi személyiségű vagy jogi személyiséggel nem rendelkező mikro- és kisvállalkozás, amely vállalja, hogy a projektet az adott régióban valósítja meg. A támogatás az innovációs projektek megvalósításához kapcsolódó meghatározott típusú beszerzések és szolgáltatások költségeinek fedezésére szolgál. A támogatás az alábbi tevékenységekhez használható fel: az innovációs ötlet megvalósulásához szükséges szellemi termék beszerzése K+F szolgáltatás igénybevétele inkubációs szolgáltatás igénybevétele prototípus elkészítéséhez, vizsgálatához, minősítéséhez szükséges technológiai háttérszolgáltatás igénybevétele projektmenedzselési szolgáltatás igénybevétele innovációs marketingszolgáltatás igénybevétele megvalósíthatósági tanulmány elkészítése piackutatás marketingtanulmány készítése technológiai -, ipar- és szerzői jogvédelmi tanácsadás igénybevétele vállalkozási menedzsment tanácsadás igénybevétele termelékenységi tanácsadás igénybevétele újdonságvizsgálat és szabadalomkutatás hazai szabadalmi, védjegy, használati és formatervezési mintaoltalmi bejelentés A pályázatok benyújtása folyamatos a DDRFÜ Kht. irodáiban. Az INNOCSEKK pályázatról bővebb információt a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség elkülönült szervezeti egységeként működő Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség munkatársai a 72/ , 72/ telefonon, valamint az innovacio@ddrft.hu címen, illetve a Pécs, Tímár u. 23. címen személyesen adnak. További információ található a és a honlapokon. Transzeurópai innovációs kooperáció támogatása, az innovációs politika oktatásának és fejlesztésének támogatása, FP INNOV-9- Strand 1-5. Az EU 6. K+F Keretprogram keretében októberében meghirdetett FP INNOV-9 felhívás az innovációban érintett szervezetek együttműködésének erősítését, valamint az innovációs politika oktatásának és fejlesztésének támogatását tűzte ki célul. A kezdeményezés támogatja a transzeurópai kooperációt nemzeti és/vagy szubnemzetközi innovációs programok vagy akciók között. A lehetséges kedvezményezettek köre: Kutatási központok, kis- és középvállalkozások, egyetemek az EU tagállamaiból, a tagjelölt országokból valamint a társult országokból (Liechtenstein, Norvégia, Izland, Svájc) és Izrael. A támogatott tevékenységi körök, támogatási arány: 1. irányvonal: INNO-Nets: Innovációs hálózatok fejlesztése A közösségi társfinanszírozás fedezheti az elszámolható költségek 100 %-át. 2. irányvonal: INNO-Actions: közös innovációs tevékenységek végzése A közösségi tárfinanszírozás aránya legfeljebb az elszámolható költségek 50% -a lehet. 3. irányvonal: PRO INNO: INNO-tanulási platform: tanulási és együttműködési platform (eredmények disszeminációja A közösségi társfinanszírozás fedezheti az elszámolható költségek 100 %-át. 4. irányvonal: Innovációs klaszterek feltérképezése és elemzése: A közösségi társfinanszírozás fedezheti az elszámolható költségek 100 %-át.

12 5. irányvonal: GRIPS: Innovációs információk és -tudáshalmaz vizsgálata, szakpolitikai tanulmányok készítése A közösségi társfinanszírozás fedezheti az elszámolható költségek 100 %-át. Bővebb információ: PÁLYÁZATI MÓDSZERTAN Az FP INNOV-9 felhíváshoz kapcsolódóan a Bizottság információs napot szervezett október 24-én. A tájékoztatón a Bizottság képviselője felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a kiíró szervezet december 14-ig lehetőséget biztosított a pályázó konzorciumok számára a potenciális partnerek jogosultságának ellenőrzésére. A rendezvényen ugyancsak bemutatásra került a jelenlegi pályázatnál működtetett online pályázat beadási rendszer is. Az elektronikus pályázatbeadási rendszerben (Electronic Proposal Submission System) az alábbi menetrendben lehet benyújtani a pályázatokat: 1. Kezdeti jelszó megadása pályázat előzetes regisztrációja Az előzetes regisztrációnál meg kell adni egy felhasználónevet és egy jelszót. Ezt követően meg kell adni a koordinátor jelszavát, valamint a partnerek jelszavát. Ezeknek a jelszavaknak a megadása a legelsőként megadott jelszó, mint régi jelszó megváltoztatásával érhető el. 2. Konzorcium azonosítása Ki kell tölteni a koordinátor és a partnerek azonosító adatait. 3. A formanyomtatvány kitöltése A formanyomtatvány lapjait egyesével kell letölteni, majd elmenteni a rendzserbe. A pályázat számát a rendszer a benyújtáskor automatikusan rögzíti. Az előadó kiemelten hangsúlyozta a mentési parancs szerepét (save form), amely nélkül nem rögzíti a rendszer az adatlapot. A mentés előtt a formanyomtatvány adatainak érvényességét ellenőrizhetik a pályázók (validate). 4. B formanyomtatvány kitöltése A pályázók az előre elkészített adatlapot pdf formátumban tölthetik fel a rendszerbe (upload propsal file). 5. A regisztráció történelme (History log) Itt lehet megtekinteni, hogy a pályázati adatlapot ki, mikor módosította. 6. Pályázat benyújtása Az elektronikus rendszer a benyújtás előtt ellenőrzi a pályázat teljességét. A pályázónak azonban van lehetősége arra, hogy a hibajelzés ellenére is benyújtsa a pályázatát. 7. Kilépés A pályázat benyújtása után ki kell lépni az EPSS rendszeréből, hogy ne foglalják feleslegesen a rendszert az inaktív felhasználók. Forrás: Tóth Róbert projektmenedzser, Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Makra Tímea munkatárs, Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete, Brüsszel Partnerkeresés FASTER és DETECT-IT közlekedési szektor, környezetvédelem és energia Brussels Enterprise Agency küldött számunkra parnerkeresést FASTER (közlekedési szektor) és DETECT-IT (környezetvédelem és energia) témakörben (FP-6). As National Contact Point (NCP) for SME and Innovation in Brussels, one of the missions of the Brussels Enterprise Agency (BEA), is indeed to increase SMEs participation in European Research & Technological Development projects. To successfully fulfill that mission, BEA is active in several European networks dedicated to that purpose, covering FP6 7 thematic priorities. The FASTER network specifically focuses on the Transport sector and related business areas such as logistics, new technologies of information and communication (NTIC), etc. FASTER groups 9 partners, experts in European R&D projects and in the transport sector. The DETECT IT network targets among others the environment and energy sectors, and gathers 42 partners around Europe.

13 If as a coordinator you are looking for additional SMEs partners to join your project, FASTER and DETECT-IT networks can help you to identify the suitable partner in Europe. Conversely, if you are interested in joining a project under construction, FASTER and DETECT-IT networks can help you to identify and get in touch with project coordinators looking for your expertise. As FASTER and DETECT IT networks are initiatives supported by the European Commission, all their services are entirely free of charge. For further information about FASTER and DETECT IT, please visit their websites and Should you have specific questions or requests, feel free to contact me at your best convenience. További információ: Alexandre Bonnyns European R&D Programmes Advisor Tel: +32/ (0) Fax : +32/ (0) abo@abe.irisnet.be The Brussels Enterprise Agency (BEA) International Relations Department Tour & Taxis Avenue du Port 86 C b 211 B Brussels EU 6. Keretprogram (FP6)- rövid ismertető Az EU a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenység támogatását ún. keretprogramokon keresztül valósítja meg. A 2002-ben kezdődött 6. Keretprogram (FP6) 2006-ig terjedő időszakra 19,235 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A 6. keretprogram az Európai Kutatási Térség megalapításának fontos eszköze is egyben. Az európai kutatás integrálásának és koncentrálásának célját szolgálja, ám az összeurópai innovációs rendszer fejlesztését is, technológiatranszfer és jobb hálózati együttműködés révén. A 6. Keretprogram szerkezete nem tudományterületek szerint tagolódik, hanem néhány innovatív, jövőbe mutató kutatási területet és társadalmi-gazdasági célt nevez meg. Európai uniós rovat Hírek Brüsszelből A Régiók Bizottsága novemberben tartotta jelen hivatali idejének utolsó plenáris ülését. A nemzeti kormányok által összeállított jelölési listát az Európai Tanács december 12-i ülésen hagyta jóvá. Az újonnan jelölt képviselők mandátuma január 26-án kezdődik. A testület új hivatali idejének első plenáris ülésére február én kerül sor. Az Európai Bizottság 2006-os munkatervét ismertette Barroso José Manuel BARROSO, az Európai Bizottság elnöke az Európai Bizottság évi munkatervének főbb elemeit ismertette. A Bizottság évi munkatervét a tavaly meghatározott hármas prioritás köré csoportosítja. 1. Prosperitás (Prosperity) Az Európai Bizottság az eddiginél nagyobb hangsúlyt kíván fektetni gazdaságfejlesztésre, kutatásfejlesztésre, új infrastruktúrák kiépítésére, illetve a munkaerő mobilitásra. A Bizottság elkötelezett a kis-és középvállalkozások

14 támogatásában. Ugyancsak fontos, összeurópai kérdés az energiapolitika. A jövőben a tagállamoknak koherens energiapolitikát kell folytatniuk, hiszen fogynak az energiakészletek, az energiaárak növekednek 2. Szolidaritás (Solidarity) A szolidaritási célkitűzést a Bizottság mindenképpen érvényre kívánja juttatni a 2007-től induló kohéziós politika programjaiban. Az idősödő társadalom- probléma kezelésére a Bizottság a generációk közötti szolidaritás keretében keresi a megoldást. 3. Biztonság (Security). A terrorizmus fenyegető jelenléte, az illegális bevándorlók egyre növekvő számban történő érkezése, természeti katasztrófák átfogó, megerősített intézkedéseket igényelnek ban a Közösség, mint globális partner tovább igyekszik erősíteni pozícióját a világpolitikában. Az EU részt vesz az afganisztáni, iraki és palesztin újjáépítésben. Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága Együttműködési Jegyzőkönyvet írt alá, amely megerősíti és megújítja az intézmények között szeptemberében aláírt megállapodást. Magyar javaslat BIHARY Gábor, a Régiók Bizottsága magyar delegációjának alelnöke, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Fővárosi Közgyűlés Európai Integrációs és Külügyi Bizottságának elnöke ismertette Állami támogatási cselekvési terv Kevesebb és célzottabb állami támogatás: ütemterv az állami támogatás közötti reformjához című előterjesztését, melyben két olyan problémakört tárgyal, amely komolyan érinti a magyar önkormányzatok érdekeit. Az előterjesztő javaslata szerint fenn kell tartani a támogatás intenzitásának magasabb szintjeit azon régiók számára, amelyek a gazdasági átalakulás miatt elmaradtak a közösségi vívmányok követelményeinek teljesítésében a környezetvédelem terén. Az állami támogatások szerepe fontos azokban az időszakokban, amikor nagyon gyorsan változik a gazdasági környezet, esetleg visszaesik a gazdasági növekedés, ezért a véleménytervezet javasolja olyan rugalmas szabályok mérlegelését, melyek ezt képesek figyelembe venni. A véleménytervezetet a plenáris ülés egy módosító indítvány elvetésével a plenáris ülésen megszavazta. Az alábbi két javaslat lényeges a magyar régiók számára. Szinte valamennyi regionális fejlesztési ügynökség szerzett már tapasztalatot korábbi keretprogramok (5. vagy a 6. keretprogramban) által meghirdetett pályázatok megvalósításában. Érdemes nyomon követni az Európai Parlamenti szakaszban is a javaslatokat. 1., Javaslat Versenyképesség és innovációs keretprogramra ( ) Ez a keretprogram javaslat teljesen új eszköz, mely tartalmilag illeszkedik a 7. K+F programhoz, illetve a strukturális alapokhoz. Az Európai Bizottság időszakra szóló versenyképességi és innovációs keretprogram (továbbiakban:vik) javaslata az Unió különböző szektorális politikái közötti jobb koordinációt hivatott elősegíteni. Több, jelenleg még önálló programot egyesít egyetlen keretprogrammá. Az Európai Bizottság ezzel koherens jogi alapot kíván teremteni a verseny- és innovációs képesség növelését célzó közösségi cselekvések számára. Ennek során fokozott figyelmet fordít a kis- és középvállalkozásokra. A VIK horizontális program az Unió egész területén, különböző célokra és célcsoportokra érvényes. A program javasolt partneri köre: EGT-tagállamok, tagjelölt országok és a nyugat-balkáni országok. A programban legalább három országból szükséges partnerek részvétele. A VIK kilenc létező uniós programot egyesít három részprogramba csoportosítva: A keretprogram teljes előirányzott pénzügyi kerete: 4,2 milliárd euró ( ) I. A vállalkozási és innovációs program millió euró II. Az Információs és Kommunikációs Technológia támogatásának programja - 801,6 millió euró Az Információs és Kommunikációs Technológia (továbbiakban: IKT) fontos eszköz a KKV-k versenyképességének növelésére. A program a jövőben kifejezett figyelmet fordít a szélessávú alkalmazások és az adatforgalmi infrastruktúrákkal kapcsolatos bevált gyakorlatokról szóló tapasztalatcserére. III. Az Intelligens energia Európa program millió euró Jelenleg is futó program, amelyet a Bizottság tovább erősít a 2008-ig meghirdetett Sustainable Energy Campaign (Fenntartható Energia Kampány) elnevezésű kampányával. VIK kapcsolata más programokkal

15 A 7. kutatási és fejlesztési keretprogram és a VIK is az innovációs fejlesztéseket célozza meg. A VIK főként a KKV-kre összpontosít. A CoR szerint fontos lenne tényleges kapcsolatot teremteni a két program között, hogy mindkettőben ösztönözzék a részvételt, valamint a kutatási eredmények piacra jutását, ebben a KKV-k szerepét. A VIK nagy hangsúlyt helyez az országhatárokon átnyúló együttműködésre., a gyakorlati megvalósítás majd csak a munkaprogramokból fog kiderülni, amelyeket mindhárom részprogram számára külön ki kell dolgozni. 2., Javaslat az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjára ( ) A jelenlegi (hatodik) kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogram ( ) és a következő (hetedik) keretprogram között nagymértékű folyamatosság figyelhető meg, de a javaslat új feladatköröket is tartalmaz. Ilyenek például az Európai Kutatási Tanács létrehozása és a közös technológiai kezdeményezések. A 7. keretprogram előirányzott költségvetése: millió euró. A hetedik keretprogram négy egyedi az európai kutatási politika négy fő célkitűzésének megfelelő programra fog oszlani: I. Együttműködés program: Összefogja a határokon átnyúló együttműködés keretében végzett tevékenységeket. Kutatási projektektől és hálózatoktól a kutatási programok összehangolásáig az alábbi kilenc témában: Egészségügy Élelmiszerek, mezőgazdaság és biotechnológia Információs és kommunikációs technológiák Nanotudományok, nanotechnológiák, anyagtudomány és új gyártástechnológiák Energia Környezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást is) Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) Társadalom-gazdaságtan és humán tudományok Biztonság és űrkutatás II. Ötletek program keretein belül önálló Európai Kutatási Tanács jön létre a kutatók által javasolt és a tudomány minden szakterületén egymással versenyben álló, különálló kutatócsoportok által végzett élvonalbeli kutatás támogatására. III. Emberi erőforrás program keretében megerősödik a kutatók képzését és pályafutásuk elősegítését támogató tevékenység, melynél a hangsúly a képesség- és pályafutás-fejlesztésre, valamint a nemzeti rendszerekkel való szorosabb kapcsolatra kerül. IV. Kapacitások programmal kapcsolatban hangsúlyos a keretprogram és a strukturális alapok összehangolásának szükségessége az európai kutatási, képzési és innovációs kapacitások megnövelése céljából, különös tekintettel a kutatási infrastruktúrákra, a kis- és középvállalkozások javára folytatott kutatásra, a kutatásorientált regionális csoportosulásokra és a kutatási potenciál felszabadítására az EU konvergencia-célkitűzés által érintett régióiban, valamint a Tudomány a társadalomban témáját érintő kérdésekre és az átfogó nemzetközi együttműködésre. A CoR kedvezően értékeli az Európai Bizottság javaslatát, mivel az nagy mértékű folyamatosságot biztosít az új és a jelenlegi keretprogram között. A helyi és regionális önkormányzatok, valamint a kisés középvállalkozások (KKV-k) nagyobb lehetőséget kapnak a programban való részvételre. A Régiók Bizottsága üdvözli az adminisztratív, pénzügyi és jogi eljárások egyszerűsítését. A CoR nagy megelégedésére szolgált, hogy a fontos energia-alprogram újra felvételt nyert a Hetedik Keretprogramba. A Régiók Bizottsága véleménye szerint fontos, hogy a fenntartható fejlődés társadalmi és ökológiai dimenziója az egész 7. Keretprogram valódi vezérfonalává váljon. Az előbbi pontban ismertetett Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (VIK) és a 7. K+F között szoros szinergiákat kell

16 kialakítani, hogy szerte Európában új vállalkozások és a tudásalapú vállalkozásokban új munkahelyek jöhessenek létre. Forrás: dr. Baranyi Magdolna, Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete, Brüsszel Javaslat a 2007 és 2019 közötti időszakban megvalósítandó Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat kapcsán A Régiók Bizottsága támogatja az Európai Bizottság javaslatát az ECOC (European Capital of Culture-Európa Kulturális Fővárosa) kiválasztási folyamatának átalakítására. A javaslatnak az a célja, hogy az Európa Kulturális Fővárosa (ECOC) kiválasztási folyamatának átláthatóságát javítsa az alábbi változtatások alapján: 1. Városok közötti verseny Az Európai Bizottság a városok közötti, nemzeti szintű verseny megszervezésére tesz javaslatot. Egy európai ellenőrző bizottság veszi át a szerepet, amely már a kezdetektől fogva beavatkozik a kiválasztási folyamatba, az esemény európai dimenzióinak biztosítása céljából. 2. A pályázati zsűri szerepe Az Európai Bizottság vegyes összetételű zsűri felállítását a következőképpen javasolja: 7 szakértő az európai intézményekből: (2) Európai Parlament, (2) Európai Tanács, (2) Európai Bizottság, (1) Régiók Bizottsága (a jelenlegi pályázati zsűri felépítése is ugyanez) 6 szakértő kinevezését az érintett tagállamból A tagoknak kulturális területen, a városok kulturális fejlesztése, valamint az Európa Kulturális Fővárosa című esemény szervezése terén kell szakértelemmel rendelkezniük. Az érintett tagállam 6 évvel az esemény megrendezése előtt tegyen közzé pályázati kiírást. A pályázati zsűrinek 5 évvel az esemény előtt össze kell ülnie, hogy kiválassza a legjobb jelentkezőket, majd ajánlásokat tegyen számukra. A pályázati zsűri 9 hónappal az első kiválasztási ülést követően ismét összeül és egy város jelölését ajánlja az ECOC-kezdeményezésben való részvételre. A tagállamnak 4 évvel az esemény megrendezése előtt kell kijelölnie egy várost. 3. Az európai ellenőrző bizottság Az Európai Bizottság az Európa Kulturális Fővárosa kijelölési időszakától az esemény kezdetéig európai ellenőrző bizottság felállítását javasolja. Az lesz a feladata, hogy az európai dimenzió figyelembe vételét biztosítsa a program során. Az ellenőrző bizottság az európai intézményekből választott 7 tagból áll majd. Két évvel az esemény kezdete előtt az ellenőrző bizottság megtartja a két város programjának félidős ellenőrzését, mely során azt vizsgálja, hogy milyen stádiumban vannak az előkészületek. Legalább 6 hónappal az esemény kezdete előtt az ellenőrző bizottság kiadja a végleges ellenőrzési jelentést a hátralévő tennivalókról. Ennek alapján akkor tűzhet ki díjat a kijelölt város számára, amennyiben a város figyelembe vette a bizottság javaslatait és ajánlásait. 4. Európai dimenzió kiválasztási kritériumok Az ECOC tartalmazzon olyan eseményeket/tevékenységeket, amelyek hangsúlyozzák az európai dimenziót és európai hozzáadott értéket képviselnek. 5. Időzítés Az Európai Bizottság a felmerülő igényekre reagálva meghosszabbítja a tervezési időszakot. A kiválasztási folyamatnak hat évvel az esemény előtt meg kell kezdődnie. A Tanács kezdje meg az ECOC-kezdeményezés kidolgozását négy évvel az esemény megrendezése előtt 6. Harmadik országok bevonása A kulturális hónap kezdeményezés lehetőséget biztosít az EU-n kívüli városok részvételére. A CoR üdvözli a Kultúra 2007 program javaslatát, amely biztosítja, hogy a közösségi hozzájárulás összegét a jelenlegi programban meghatározott összeg háromszorosára emeljék minden egyes Kulturális Főváros esetében. Forrás: dr. Baranyi Magdolna, Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete, Brüsszel

17 Az európai kutatás vezetőjeként Németország az összes közösségi támogatás 20 %-át használja fel A Hatodik Keretprogram 1800 kutatással kapcsolatos projektet finanszírozott, résztvevővel, összesen 7. 2 milliárd euró értékben a június 30-áig hozzáférhető adatok alapján. Ennek az összegnek hatvan százaléka öt országhoz került: Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Hollandia volt az öt legnagyobb haszonélvező. Németország már korábban is a legnagyobb arányban részesült a forrásokból (17, 5 % az Ötödik Keretprogramból), de most tovább javított teljesítményén %-os részesedéssel, abszolút vezetőjévé válva az Európai Kutatási Térségnek. Az összehasonlító elemzés azt is kimutatta, hogy Németország vezet hat tematikus területen (mint például az élettudományok, információs társadalom, nanotechnológia és fenntartható energia), míg Franciaország és az Egyesült Királyság egyenként két-két területen (aeronautika és űrkutatás, illetve élelmiszerbiztonság és minőség, illetve civil kormányzatok) vezetik a mezőnyt. Arra is fény derült, hogy míg az eredeti célkitűzésekben az szerepelt, hogy a rendelkezésre álló összeg 15 % -át a kis- és középvállalkozásoknak kell megkapniuk, addig a megvalósítás során ez szinte lehetetlennek bizonyult. A keretprogramból részesülő 33 ország közül mindössze 12 érte el ezt a célt, többek között Magyarország is. Forrás: Bulletin Quotidien Europe, no Készítette: dr. Süveges András, Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete, Brüsszel Bemutatkozunk A DDRIÜ Hálózat transzferszervezete: Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. A Kapos Innovációs Transzfer Központot 1999-ben hozták létre. A szervezet jelenlegi tulajdonosai Kaposszekcső Község Önkormányzata, Dombóvár Város Önkormányzata, a Pécsi Tudományegyetem, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kaposszekcső Mezőgazdasági Rt. és magánszemélyek. A Kht. tulajdonosainak célja olyan innovációs transzfer- és oktatási központ létrehozása és működési feltételeinek megteremtése volt, amelynek feladata az innovatív jellegű fejlesztések, elképzelések felkarolása, kapcsolódó tanácsadói tevékenységek ellátása, oktatási bázis megteremtése a dombóvári kistérség tágabb környezetében. A Kapos ITK ISO 9000/2001 tanúsítvánnyal rendelkezik rendezvényszervezésre, projektmenedzsmentre, oktatásszervezésre vonatkozóan. A Kapos ITK széleskörű regionális, országos és nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Együttműködés keretében a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet vállalja a Kht. által koordinált, elnyert támogatású projektek megvalósításához szükséges előfinanszírozását. Mindezek mellett a Kapos ITK a Dombóvár és Vidéke című helyi újság kiadója. A Kht. jelenleg 13 alkalmazottat foglalkoztat, további 50 fő bérmunkát végez. A szervezet szoros kapcsolatban áll a Hozam 2001 Kft-vel, amely vidékfejlesztési és általános gazdasági tanácsadással foglalkozik. PROFIL: oktatásszervezés A Kapos ITK évente tanfolyamot szervez, a szakma nélküli fiatalok termelőiskolájától, a kiegészítő képesítések megszerzésén keresztül a felsőfokú végzettséggel rendelkező pályakezdő állás nélküli fiatalok átképzéséig. Kapcsolatok: MIOK, PRMKK, Tolna Megyei Munkaügyi Központ. Egyetemi hallgatóknak és PhD hallgatóknak gyakorlati helyet biztosítunk innovatív projektek kidolgozására. szociális szféra A Kht. 30%-os tulajdont szerzett a mikrotérség legnagyobb szociális koordinátoraként jegyzett Jóléti Szolgálat Kht.-ben. Rendszeresen vállal projektmenedzsment feladatokat, a szektort érintő fejlesztési feladatok végrehajtásánál a tervezéstől a megvalósításig. További célunk a munkahelyteremtés, oktatás és a szociális szolgáltatások rendszerét szervesen kapcsoló mikrotérségi szociális munkacsoport létrehozása, mely az új módszerekre fogékony,

18 azokat a rendszerbe adaptálni képes, hatékony hálót alakít ki, később kiterjesztve nagyobb térségekre is. innovációs inkubátorház Jelenleg az egészségügyi műszerfejlesztésben, a nanotechnológiában és mikrobiológiában, illetve elsőkörös autóipari beszállítói gyártmány és gyártástechnológia fejlesztésben érdekelt cégeknek adunk inkubátorház jellegű támogatást. Az inkubációs szolgáltatást igénybevevők szabadalmaztatott fejlesztéseinek piaci bevezetését, egyéb tevékenységeit segítjük őket október 20-án átadásra került az első 2500 m2-es csarnok, amely mellett további 5000 m2 terület hasznosításának előkészítése zajlik. Élelmiszerdiagnosztikai labor került kialakításra az épületben, oktatásra, illetve piaci alapokon működő élelmiszervizsgálatok elvégzésére vonatkozó akkreditálása folyamatban van. Ezek mindegyike a terület innovációs fejlődését szolgálja. A DDRIÜ Tolna megyei képviselőjeként a szervezet célja, hogy minél több innovatív projektet generáljon a megye, a régió területén. rendezvényszervezés A Kht. 300 fő befogadására alkalmas konferenciaközponttal,150 fős VIP fogadóteremmel, 2 db 120 fős szekcióteremmel rendelkezik. A konferenciaközpont közeljövőben wireless internet és videokonferencia szolgáltatásokra is alkalmas lesz. általános gazdaságfejlesztés A fentiekben felsorolt tevékenységeket támogatja a szervezet az alábbiakkal: gazdasági együttműködési formák megismertetése, kialakítása a vállalkozók körében, minőségorientált fejlesztési tanácsadás, minőségirányítási rendszerek elterjedésének elősegítése, pályázatírás, projektmenedzsment, projektgenerálás. Dombóvár és Vidéke Újság Kéthetente megjelenő közéleti újság, mely a gondozásunkban lévő kilenc helyi és regionális érdekeltségű honlappal kiegészítve szolgálja a Kht. céljainak és eredményeinek megismertetését a helyi közösséggel, illetve a partnereinkkel. A RIÜ képviseletét a Kht. részéről Csiba Zsuzsanna innovációs menedzser látja el, aki mellett további 3 menedzser építi ki és tartja a kapcsolatot az innovatív vállalkozásokkal. A menedzser feladatai: - Innovációs tanácsadás, ehhez az innovációra képes, és hajlandó KKV-k felkeresése, a korábbi ügyfelek tájékoztatása az új szervezetről - Pályázatkeresés, pályázatfigyelés, pályázatírás elkezdése a jelentkező KKV-k számára - Projektgenerálás segítése a RIÜ számára Tolna-megye területén - Tájékoztatás a KKV-k, valamint a RIÜ irányába, folyamatos kapcsolattartással egybekötve - KKV-k igényeinek lemérése (pl. külföldi partnerek, stb. igénye szerint) - Helyi viszonylatok megismertetése a RIÜ-vel - Kapcsolattartás pénzintézetekkel a projektfinanszírozás érdekében - Partnerek között megállapodási lehetőségének feltérképezése - Vállalkozók általános segítése (pl., ha kell árajánlatok fellelhetősége terén stb. - Partnerek összehozása hasonló, vagy egymást kiegészítő tevékenységekben - Kapcsolatfelvétel a terület ipari parkjaival - Kapcsolatfelvétel a területfejlesztési társulásokkal, nagyobb polgármesteri hivatalokkal, Kereskedelmi és iparkamarával - Civil fórumok, stb. megkeresése arra való tekintettel, hogy innovációt nem csak már meglévő vállalkozás generálhat, hanem olyan magánszemélyek is, akik innovációjukra alapozva kezdenek új vállalkozásba - Lobbytevékenység - Kapcsolattartás a szakértők és a KKV-k között - Fórumok szervezése a KKV-k egymás iránti megismerése miatt - Tudásközpontok közelítése a helyi vállalkozókhoz pl. PhD-sek útján KAPOS Innovációs Transzfer Központ Kht. (Kapos ITK Kht.) Csiba Zsuzsanna innovációs menedszer

19 Mobil: +36 (20) Tel/Fax: +36 (74) Kaposszekcső, Liget ltp. 10. DD RIÜ Hálózat Egy éve működik a Dél-Dunántúli Regionális Ügynökség Hálózat január 1.-től megkezdte működését a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat (DDRIÜ Hálózat), melynek célja a regionális innovációs stratégia (RIS) megvalósítása, a regionális innovációs politikák továbbfejlesztése, hatékony, interaktív információáramlás biztosítása az ágazati szereplők hálózata és a tudásbázisok között, valamint az innováció sikeres alkalmazásához szükséges tanácsadási, támogatási rendszer kialakítása, illetve a régió forrásabszorpciós képességének javítása az innovációt támogató források megszerzése tekintetében. A konzorcium koordinátora a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. szervezeti egységeként működő Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ), tagjai a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, az Innovációs és Technológia-fejlesztési Központ Kht., a Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány, a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht., a Pécsi Tudományegyetem, továbbá a Kaposvári Egyetem. A hálózat kialakításakor a már működő szervezetek bevonására, e szervezetek közötti hatékony együttműködés előmozdítására, a földrajzi és szakterületi lefedettség együttes biztosítására törekedtünk, annak érdekében, hogy a dél-dunántúli kis- és középvállalkozások könnyen és gyorsan hozzáférhessenek az innovációs szolgáltatásokhoz. A DDRIÜ Hálózat projekt keretében megalapított konzorcium a RIS szervezeti koncepciójának megfelelően került kialakításra: a régió tudásbázisai (egyetemek, kutatás-fejlesztési (K+F) egységek) és transzferszervezetei (innovációs és technológia transzfer szervezetek, kereskedelmi kamarák, vállalkozásfejlesztési szervezetek) egyaránt képviseltetik magukat. A hálózat működésének célja a kkv-k innovációs fejlesztéseit támogató komplex, garantált minőségű, könnyen elérhető szolgáltatói rendszer működtetése, a tudásbázisok technológiatranszfer hatékonyságának növelése és az innovációs szolgáltatások fejlesztése a Regionális Innovációs Stratégiának megfelelően.

20 A DDRIÜ Hálózat szolgáltatásai: - Tanácsadás: fejlesztési igények azonosítása, projektötletek kidolgozása, a megvalósításhoz szükséges komplex szolgáltatások (forrásbevonás, innovációs tanácsadás, pályázatírás és projektmenedzsment, vállalkozásfejlesztési és iparjog védelemi tanácsadás, termelésmenedzsment, marketingszolgáltatás) biztosítása kis-és középvállalkozások számára; - Regionális Innovációs Adatbázis fejlesztése és működtetése: kutatás-fejlesztési eredmények adatbázisba gyűjtése, kezelése a tudásbázisok támogatásával, innovációs keresleti - kínálati oldal kialakítása, további magyar és külföldi adatbázisokhoz való hozzáférés biztosítása, tematikus alcsoportok képzése az adatok között, tájékoztatás; - Vállalkozásfejlesztés: vállalkozásalapítás, akvizíció, fúzió támogatása, hitelképesség vizsgálat, partnerkeresés magyar és európai uniós adatbázis alapján; - Hálózatfejlesztés: szervezetfejlesztések elősegítése a régió kutatás-fejlesztési potenciáljának felhasználásával, a tudásbázisok és az üzleti szféra közötti kapcsolat erősítése (új szervezetek, rendezvények, programok, stb.), információcsere, az innovációt támogató szervezetek hatékonyságának növelése céljából belső tréningek, új együttműködési formák kidolgozása, vállalkozások közötti innovatív együttműködés támogatása, az együttműködések koordinálásával foglalkozó szakmai szervezet létrehozása, és működtetése; - Tréningek: innovációs és általános képességfejlesztő tréningek (pl. innováció menedzsment, technológia- és minőségmenedzsment, iparjogvédelem, szerzői jogok védelme), illetve egy-egy speciális ipari szektorral, technológiával kapcsolatos tréningek szervezése és lebonyolítása kis-és középvállalkozások számára; A Konzorcium tagjai Irodákat működtetnek, melyek biztosítják a Dél-dunántúli régió teljes területi lefedését, a különböző megyei gazdaságfejlesztési és innovációs partnerszervezetek közti koordinációt és információáramlást, valamit a tudásbázisok képviseletét. A partnerek kapcsolatot tartanak fenn megyéjük további innovációs és gazdaságfejlesztési szervezeteivel, vállalják a helyi szintű egyeztetéseket és az információnyújtást. Biztosítják megyei szinten a vállalkozások széles körének bevonását az innovációs fejlesztésekbe. Bővebb információt található a és a honlapokon. Regionális Innovációs Ügynökségek Dél-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség INNOREG Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség INNOVA Észak-Alföldi Regionális Innovációs Ügynökség www. innova.eszakalfold.hu Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség NORDA Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Pannon Novum Nyugat-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség