A Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Pedagógiai programja

Átírás

1 A Gyulai Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium Gyula 2013

2 Tartalomjegyzék Az intézmény önmeghatározása, küldetésnyilatkozata... 6 A pedagógiai program törvényi háttere... 8 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 9 I.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 9 Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei... 9 Az intézményi nevelő-oktató munka célja Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célkitűzése Feladatai I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Célja Feladatai I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógusok helyi intézményi feladatai Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre I. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetségnevelés folyamata A tehetséggondozás személyi feltételei A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában: Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Konkrét tevékenységi formák: A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők segítésével összefüggő pedagógiai tevékenység A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló segítése I.7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

3 I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái. 23 Kapcsolattartás a szülőkkel Kapcsolattartás formái a tanulókkal Kapcsolattartás az iskola partnereivel I. 9. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményei Az értékelés rendje Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Pótló vizsga Javítóvizsga Szintmérővizsga A vizsgatárgyak részei és követelményei I.10. A felvétel és az átvétel Nkt. keretei közötti helyi szabályai Az első osztályosok beiskolázása A középiskolások beiskolázása I.11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv II. ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM Bevezetés II.1. Az óvoda helyi nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Nevelésünk alapelvei: Nevelési értékeink: Nevelési céljaink: II.2. Katolikus gyermekkép, katolikus óvodakép Katolikus gyermekkép Katolikus óvodakép II.3. A katolikus óvodai nevelés feladatai A hitre nevelés erősítése: Az egészségnevelési elvek Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés biztosítása Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása II.4. A katolikus óvodai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvodai élet megszervezése A szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formái

4 4.5. Az óvoda kapcsolatai II.5. A katolikus óvoda tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai Hitre nevelés Játék Vers, mese Ének, zene, énekes játék, tánc Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka Mozgás Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése-prevenciója A külső világ tevékeny megismerése, környezeti nevelési elvek Munka jellegű tevékenységek A tevékenységekben megvalósuló tanulás II.6. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére II.7. Gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek II.8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése esetén fejlesztendő tevékenységek A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések III. Szent Anna Szent Gellért Kollégium nevelési programja III.1.A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései Nevelési céljaink: A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A nemzetiséghez tartozók kulturális és anyanyelvi nevelésének feladatai (Németvárossal kapcsolatot tartani) A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység elvei III.2.A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek III.3. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve III.4. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái III.5.Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek IV. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE IV.1. A választott kerettanterv megnevezése IV.2. Óratervek a katolikus helyi tantervekhez évfolyam Választható emelt szintű oktatás:

5 Reál program Humán program Természettudományi program Testnevelés program IV.3. A választott kerettanterv feletti óraszámok IV.4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei 71 IV.5. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 72 IV.6. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja IV.7. A könnyített és a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített vagy gyógytestnevelési órára történő beosztásának rendje IV.8. A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai IV.9. Választható érettségi tárgyak IV.10. Középszintű érettségi vizsga témakörei IV.11. Tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése IV.12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elve IV.13. Településen élő nemzetiségek kultúrájának megismerése IV.14. Tanulók fizikai állapotának mérése Bevezetés Általános ajánlások A vizsgálatok megszervezése A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek IV.15. Egészségnevelési és környezeti nevelés elvei Egészségnevelés Környezeti nevelés IV.16. Gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések IV.17. Tanulók jutalmazásával összefüggő, a tanulók magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó alapelvek IV.18. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek IV.19. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. (A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.) IV.20. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje IV.21. Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

6 "A nevelő munkája olyan, mint a kertészé. A palántát a szülők hozzák. Az iskola másra nem vállalkozhat, csak arra, hogy felnöveszti a palántát. Megmunkálja a földet körülötte. Öntözi, hogy gyökerei táplálékot kapjanak. Félretolja, lenyesi a környezetéből mindazt, ami meggátolná, hogy a növekedéshez elengedhetetlenül szükséges fény elérjen hozzá. Olykor meg, ha erős a szél, a felnövekvő hajtást karóhoz köti, hogy derékba ne roppanjon. S egy idő után elveszi mellőle a karót - s ettől kezdve aggódva figyeli, most már távolabbról: vajon olyanná nőtt-e fel, amilyennek szerették volna. A hajtásból más felnőni nem fog, csak az, amit a szülők ültettek. De hogy majd önállóan is megkapaszkodjék, hogy egyenes törzzsel álljon, hogy megnyugtató, életet sugárzó legyen: felelős érte, aki öntöz, aki kertészkedik, aki a csenevésznek látszó hajtásra esetleg tápsót is tesz. Igen nagy a felelőssége az iskolának." /Korzenszky Richárd/ Az intézmény önmeghatározása, küldetésnyilatkozata Gyula története írott forrásokból csak a 14. századtól követhető nyomon. S bár a városban iskolát először csak 1508-ban keltezett oklevél említ, minden bizonnyal ezt megelőzően is működött iskola az Árpád-kori Benedek rendi monostorban. A feljegyzések szerint tanították ebben az iskolában a "hét szabad művészetet". Leghíresebb növendéke Szerémi György, a Magyarország romlásáról írt emlékirat szerzője. A 16. század közepe táján a Ferenc rendiek főiskola idetelepítését határozzák el, amely a protestánsok iskolájával egyetemben áldozatul esik a török terjeszkedésnek. A török időkben katolikus iskola nem volt Gyulán. A 129 évig tartó török uralom után Gyula Békés vármegye székhelye lett, s a jómódú iparos, kereskedő lakosság mellett a megyei tisztviselők szaporodó sokasága arra törekedett, hogy helyben biztosíthatók legyenek a magasabb iskoláztatás feltételei. Az iskola egy időben jött létre a lelkészség megalakulásával. Mind a Magyar-, mind a Németvárosnak megvolt a maga tanodája, amelyet a kántorok láttak el, akik egyszersmind templomszolgák, mi több, a Németvárosban jegyzők is voltak ben épült a török utáni első iskolaépület, amely ma is iskolai célokat szolgál (Erkel tér 2.). Az újkori Gyula első tudós pedagógusa Petik Ambrus 1745-től négy évtizeden át felsőbb iskolákra is felkészítette növendékeit iskolájában táján a kántor vezetésével egy második osztályt is nyitottak, melyet Petik deákoskolának nevez Békés vármegye leírása című művében. Azoknak kiből feljebbvaló tudományokból való tanulására nagyobb iskolára kelvén sokak mind papi méltóságra, mind pedig világi tisztségekre jutottak ben mindkét város elhatározta, hogy a Németvárosban egy, a Magyarvárosban pedig két iskolát rendeznek be, mely utóbbinak második klasszisában az ifjúság a deák nyelvnek eleiben annyira, amennyire a literátum szisztéma kíván elkészíttetvén onnan a deákiskolákban mindenütt bevezetődhessen. Az első németgyulai iskola 1795-ben épült, a mai Erkel Múzeum helyén. A 19. század elején jeles kísérlet játszódik le egy gimnázium felállítására, melynek pénzügyi alapját az un. Vida alapítvány teremtette meg. A napóleoni háborúk kedvezőtlen gazdasági következményei vetnek véget e tiszteletre méltó szándéknak ben készült el mai formájában a mostani katolikus kollégium épülete abban a városrészben ben a katolikus leányok tanítását a Paulai Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek vették át ben egy női kézimunka szakiskola felállításáról határoztak ban a józsefvárosi (németvárosi) iskola új épülettel bővült - a Jókai utca - Apor tér sarkán - Gróh Ferenc prelatus-kanonok jóvoltából (Gróh-iskola) ben történt meg a józsefvárosi iskola (ma katolikus kollégium) átépítése mai formájába. Az 1930-as években Apor Vilmos apátplébános kezdeményezésére épült két katolikus óvoda. Egy a Temesvári úton, egy pedig Máriafalván, a város akkor két legszegényebb negyedében. 6

7 A Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium jogelődjében a Gyulai Római Katolikus Főgimnáziumban 1903-ban kezdődött meg a tanítás. A gimnázium alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett Wenckheim Krisztina grófnő: 1892-ben a koronázás 25. éves évfordulóján 50 ezer Ft-os alapítványt tett a Gyulán létesítendő Római Katolikus Főgimnázium javára. Alapítványát Schlauch Lőrinc, Nagyvárad bíboros püspökének kezébe tette le. A gimnázium építéséhez alkalmas telket szintén a Wenckheim grófok ajánlották föl. (A békési református gimnázium létesítése is a katolikus Wenckheim grófoktól indul el) Az első tanév megkezdéséig alapos előkészítő munkák folytak, melynek nagyon fontos állomása volt az 1899-es esztendő. A közoktatásügyi kormányzat ebben az évben módosította addigi álláspontját, hogy a megye már meglévő három gimnáziuma mellett fontos, hogy a vármegye székhelyén is létesüljön főgimnázium. Krisztina grófnő, miután a felkért szerzetesrendek elhárították az iskola vezetésére szóló meghívást, hozzájárulását adta, hogy a gimnázium a katolikus jelleg fenntartása mellett szerzetesek nélkül működjék. A gimnázium épülete Alpár Ignác főépítész tervei alapján valósult meg 1905-re, addig a Göndöcs Benedek építette katolikus bérházban (a mai posta épületben) folyt a tanítás. Az es első tanévre 54 tanuló iratkozott be, s folyamatosan felmenő rendszerben bővült 8 évfolyamos gimnáziummá ben vette föl a város szülöttének, a kiváló történettudós dr. Karácsonyi János választott püspöknek a nevét, s viselte az államosításig, ig. Az utolsó tanévben már Állami Karácsonyi János Gimnázium, majd 1950-től Erkel Ferenc Gimnázium néven működött ben Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök támogatásával, Réthy István akkori gyulai plébános, illetve az intézmény később kinevezett igazgatójának, Petróczki Zoltánnak vezetésével történt meg a katolikus oktatás újjászervezése. Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola és Gimnázium néven egy intézményi keretben szerveződött az iskola. Az általános iskolai tagozat az első tanévet a helyi református egyházközség által szervezett református osztályokkal kezdte, mivel a reformátusoknak nem állt rendelkezésére megfelelő iskolaépület, majd 1993-ban a református rész önálló intézménnyé szerveződött. Az első tanévben négy elemi iskolai évfolyammal, valamint az első két gimnáziumi évfolyammal indult meg a tanítás. Két év alatt vált teljessé a 12 évfolyamos szerkezet. A gimnázium a történelmi hagyományoknak megfelelően felekezeti szempontból vegyes összetételű, a diákok kétharmada katolikus, egyharmada protestáns ben érettségizhetett - fél század elteltével - ismét diák katolikus gimnáziumban Gyulán. Az itt érettségizett diákok jelentős része tett ezt követően sikeres felvételi vizsgát egyetemre, főiskolára. Ez idáig négyen választották a papi hivatást. Az óvodától a gimnáziumig, a kisgyermekkortól a felnőttkorig tartó nevelési-oktatási rendszer 1996-ban vált teljessé azáltal, hogy a Boldog Apor Vilmos Óvoda, valamint a Szent Anna és a Szent Gellért Kollégium is megkezdhette működését től két újabb elemmel bővült intézményünk, Nagykamarás község kérésére Dr. Kiss- Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök a település óvodáját és általános iskoláját is fenntartása alá fogadta, s intézményünk telephelyeként hozzánk csatolta. Az iskola pedagógiai értékrendjének és célkitűzésének tudatosítása feltétele egy koherens és megvalósítható tantervi program kialakításának. Az iskola önmeghatározása arra keres választ, hogy a helyi lehetőségek és igények, valamint az iskola katolikus keresztény szellemiségének megfelelően hová kívánjuk diákjainkat eljuttatni. Az ebből adódó következő kérdés, hogy ehhez milyen ismeretekre, készségekre, képességekre és magatartásformákra van szükség. Az intézmény a katolikus nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki az óvodai nevelésre, valamint a tizenkét osztályos iskolára vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a 7

8 korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai munkaterv tehát katolikus jellegénél fogva figyel a katolikus nevelés irányelveire, illetve a "Katolikus iskola" útmutatásaira. A katolikus közoktatás tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi. 1 Korunk nélkülözi a stabil értékrendet. Az egyházi intézmény a krisztusi tanítás fényében felismerve az ember alapvető küldetését, az egészséges személyiség és a hit alapjait egyszerre kívánja megvetni. A családokkal való kapcsolattartás folyamán a remélhetőleg egyre több embert segíthet az igaz értékek megtalálására. Éppen ezért a katolikus intézmény nyitott mindazon családok számára, akik elfogadják katolikus szellemiségét, s a más felekezetből érkező családoknál tiszteletben tartja saját vallási szokásaikat. Karácsonyi János kedvelt mondása: "Ha Isten úgy akarja, feltámad minden, ami elbukni látszik." Ezt választottuk jelmondatunknak, mely a mindennapi problémák megoldása közepette megerősít feladatvállalásunkban, amelynek alapvető célja a régió keresztény értelmiségének képzése és a keresztény értékekre nyitott oktatási és nevelési intézmények pedagógiai támogatása. A pedagógiai program törvényi háttere évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012. évi kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról A 100/1997. kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló EMMI rendelet 51/2012. EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) 1 Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal 8

9 I. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA I.1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és értékei A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az Egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC kánon). A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak. 2 A katolikus óvoda, iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az Egyház a katolikus óvoda, iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel. (CIC 803. kánon) Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében: A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik. 3 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. 2 II. Vatikáni Zsinat Gravissimum Educationis Momentum (G.E.3.) 3 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal 9

10 Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, belső békéjét az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy: A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában érvényes ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és készségeket fejlesszen, megalapozott értékrendet alakítson ki. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat), hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.), s a kulturált szórakozás igényét kialakítsa. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll. 4 Ezért intézményünk feladata: Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: napközi, tanulószoba, szakkörök, kirándulás, erdei iskola, iskolaújság, stb. Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. 4 A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal 10

11 Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást, stb. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelő-oktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.). I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célkitűzése A személyiségfejlesztés alapja a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magamat. Akiben ezek a tulajdonságok megerősödnek, fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő szenteket és a ma körülöttünk élő szent életű embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a nyolc boldogság, a szeretet himnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé, hogyan szólhatnak az ő nyelvükön is. 11

12 Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. Feladatai Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: A helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: A gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: A hitre nevelés szője át az intézmény mindennapi életét, legyen személyre szabott, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Pozitív szociális szokások kialakítása. A tanulókban a magyarságtudat kialakítása, erősítése Elsősorban magyar vagyok, és csak azután európai. - A hazaszeretet, a nép szeretete, a magyar nyelv ápolása, művelése, a kulturált beszéd, a hagyományok ápolása, a magyar termékek becsülése. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: A színes, sokoldalú iskolai élet, amely lehetőségek teremt, hogy a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Kialakítandó személyiségjegyek: Hűség Istenhez és embertársainkhoz Felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt A helyes önértékelés Az értékek felismerése, megbecsülése Józan, megfontolt ítélőképesség 12

13 A mások felé való nyitottság, befogadóképesség A szelídség, az alázat, a türelem Alaposság kialakítása A mértékletesség A bűnbánatra való készség A belső csendre, elmélyülésre való igény Elvárásaink tanítványainktól a következők: Részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban. Tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt. Mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása. Alapos, rendszeres és pontos munka. A rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése. A házi rend felelős betartása. I.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket és készségeket bővíti az egészségmegőrzés érdekében. Az iskola és az óvoda az a színtér, melyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Célja Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. Fejlessze az életvezetési képességeket. Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Neveljen az egészséges és biztonságos környezet kialakítására Valósítsa meg a mentálhigiénés nevelést Valósítsa meg a mindennapi testedzést. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Feladatai Minden tanulót egyformán érintő elemek Egészségmegőrzés a helyes életmód kialakításával: Mozgás, rendszeres testedzés, játéklehetőség, Táplálkozási szokások kialakítása egészségünk érdekében, Öltözködés, Higiénia, tisztálkodás Krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete Egészségkárosító szenvedélyek (drog, alkohol, dohányzás) elkerülése 13

14 A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás, a harmonikus családi élet szerepe az egészségmegőrzésben Az egészséges környezet jelentősége Ésszerű napirend kialakítása és az idő beosztása A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat Önismeret és az egészségi állapot ismerete Szűrővizsgálatokon való részvétel: Általános szűrővizsgálatok az Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat szervezésében minden tanév elején és végén: pl: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, stb. Az iskolai környezet nevelő hatása: A tantermekben és a folyosókon növények elhelyezése, tiszta környezet, megfelelő világítás, friss levegő biztosítása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése (papírgyűjtő kihelyezése) A tantermek padjai megfelelő magasságúak legyenek az egészséges testtartás kialakításához Az udvar balesetmentességének és tisztaságának biztosítása Megfelelő környezet a szünetekben történő levegőzéshez, pihenéshez, tanórák udvari megtartásához A pedagógusok és dolgozók példamutató magatartása öltözködésben, káros szenvedélyek kerülésében Ösztönzés szóval és példával az egészséges életmód napi kialakítására (otthoni torna, évszaknak megfelelő, kényelmes öltözködés, otthoni reggelizés) Az iskolai büfében egészséges élelmiszerek árusítása (bővebben ld. Környezeti nevelési program ide vonatkozó része) Az iskolarádió aktuális híradása a különböző sportversenyekről, sportfoglalkozásokról, egészségmegőrzéssel kapcsolatos programokról, hírekről Kötelező tanórai keretben végzett egészségnevelés tantárgyakba építve: Osztályfőnöki Ajánlott témák: egészséges táplálkozás, egészséges környezet, megfelelő öltözködés, önismereti foglalkozások, barátság, szerelem, családi életre nevelés, káros szenvedélyek elkerülése Biológia, környezetismeret, egészségtan A tananyaghoz kapcsoltan. Testnevelés (A testnevelés szerepe az egészségnevelésben) Testi nevelés nélkül egészségnevelés nem létezik: A tanulók a testnevelés órákon olyan mozgásformákat ismernek meg, amelyek által egészségesebbé, edzettebbé válhatnak. Amennyiben megtetszik neki egy mozgásanyag, a későbbiekben akár versenyszinten is űzheti és beépül az életébe. Az a tanuló, aki eljut arra a szintre, hogy érdemes a sporttal foglalkozni, könnyebben fog nemet mondani a káros szenvedélyekre és a szabadidejét is hasznosabban tudja eltölteni. Megismerkednek az órákon a sportági szabályokkal, ezáltal alkalmassá válnak arra, hogy szabadidejükben is hatékonyan tudják űzni az adott sportágat. A foglalkozásokon megtanulják a helyes testtartást, helyes végrehajtást, megtanulják összerendezni, koordinálni mozgásukat. A testnevelés órákon állandóan szükség van hibajavításra, mert így elkerülhető a rossz mozgásformák beidegződése. 14

15 A bemelegítés fontos része az óráknak, hisz ráhangolja a szervezetet az óra fő részére és megakadályozza sérülések kialakulását. Ha a tanuló ezt megszokja, bármikor alkalmazni fogja, mielőtt mozogni kezd. A testnevelés órák anyagába beépül a gyógytestnevelés gyakorlatanyaga (gerinctorna, lábboltozat-javító gyakorlatok, stb ). Megismerkedik azokkal a gyakorlatokkal is, amelyek ellenjavalltak, végzésük sérüléshez, balesethez, mozgáskárosodáshoz vezethet. A várossal közös szervezésben az szakorvosi javaslattal rendelkező tanulók gyógytestnevelésen vehetnek részt az iskolai testnevelésórák helyett. A testnevelés órán, amikor levetkőzve látjuk a gyermekeket, lehet észrevenni esetleges mozgásszervi zavarokat, deformitásokat is. Ebben az esetben a megfelelő szakemberhez irányítjuk a tanulókat, aki kiválasztja számára a legmegfelelőbb mozgásformát (gyógy úszás, gyógytestnevelés, stb.). A tanulókat különböző mértékben érintő, tanórán kívüli elemek Versenyek A munkaközösségek javaslatára az éves munkatervben meghatározott versenyeken vesznek részt a diákjaink. Az iskolánk által szervezett versenyek az éves munkarendben rögzített időben és módon kerülnek megrendezésre. Egészségnevelési akciók Az iskolai szűrővizsgálatok napján az Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat évfolyamonként ismerteti az egészségnevelés különböző témaköreit. Előadások Szakértő előadók, szaktanárok bevonásával például az egészség- és családi napokon Egészséges környezetben végzett túrák, kirándulások Osztálykirándulásokon az adott tájegység természeti értékeinek megtekintése túra formájában. Az egészségnevelést segítő módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret átadása iskolai felvilágosító előadások, videofilmek, tájékoztató füzetek segítségével Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat fokozó foglalkozások Csoportos közösségépítés, játékok, viták Kortárshatásra építő módszerek Kiképzett kortárssegítők közvetítésével juttatni el az egészségfejlesztés üzenetét a középiskolás tanulókhoz Az egészségnevelés megvalósításában részt vevő személyek Belső résztvevők: pedagógusok, hitoktatók, osztályfőnökök, biológia tanárok, iskolaorvos Külső partnerek: Ifjúsági Egészségügyi Szolgálat, szakrendelők, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt helyi szervezete, Országos Mentőszolgálat. 15

16 I.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy bár más-más fokon az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá. (Kat.Isk. 34.) A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: napközi, tanulószoba, szakkörök, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, erdei iskolák Diák önkormányzati munka Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével), Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Hon- és népismereti tudás közvetítése: o A tanulók ismerjék meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúrán nagy múltú értékeit. (kiemelkedő magyar és szülőföldi államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők tevékenységét Karácsonyi János, Apor Vilmos, Erkel Ferenc, Munkácsy Mihály, Simonyi Imre). o Legyenek jól tájékozottak a haza (és szűkebb hazájuk) földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. o Ismerjék a legfontosabb városi, falusi hagyományokat (kántálás, passió, böjt, locsolkodás). o A tanulók legyenek nyitottak a más népek, népcsoportok értékeinek, eredményeinek megismerésére, megbecsülésére. o A hon-és népismeret segítse elő harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet; - késztessen a fentiekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre. 16

17 Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit közösségi megélését. Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. Átgondolt játéktervvel és a tevékenység pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. A séták, a kirándulások, erdei iskolák mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. Hagyományőrző tevékenységek az éves munkatervben rögzítettek alapján valósulnak meg. A tanórán kívüli közösségfejlesztő feladatokat, kiemelkedő tanulmányi és sport teljesítményt elérő diákok a házi rendben rögzített jutalmazásban részesülhetnek. Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése az iskolában diákönkormányzat működik. A DÖK munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló vezetőség irányítja; a DÖK tevékenységét az iskola igazgatója által a DÖK javaslatának figyelembevételével megbízott nevelő segíti. Jelöljön ki olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket. Fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: Építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel. Fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést. Segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére. I. 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok egyéni feladatait részletes munkaköri leírásuk tartalmazza. Legfontosabb helyi feladataik: a tanítási órákra, foglalkozásokra való felkészülés a tanulók munkájának rendszeres értékelése érdemjeggyel vagy szövegesen 17

18 a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításában való részvétel tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, felügyelet tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákközösségeket segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, pontos és aktív részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák adminisztrálása, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása hivatali titok megőrzése az etikai kódex megtartása Osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnöki munka helyi sajátosságait a személyre szabott munkaköri leírás tartalmazza. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti az osztályközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet, fogadóórát tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskolai programokról, azokon való részvételre mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, alapítványi segélyezésére. 18

19 Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Órát látogat az osztályában. Szükség szerint családot látogat. I. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. Ezért kiemelt fontosságú a tehetségek felismerése és fejlesztése minden oktatási intézményben. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az óvodai, iskolai és kollégiumi nevelésre, a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetség-fejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Intézményegységünk pedagógusai működjenek együtt azokkal az iskolán kívüli szervezetekkel, amelyek a tehetségek kibontakozását és gondozását segíthetik. A tehetségnevelés folyamata A tehetséges tanulók felismerése kiválasztása fejlesztése versenyeken megmérettetése Ennek érdekében szabályozzuk a tehetséggondozás módját, az iskolai és iskolán kívüli tehetséggondozás lehetőségeit kialakítjuk a tehetséggondozás tartalmát, feltételeit az iskola megteremti a szervezeti formákat (szakkörök, fakultációk, blokkok), tehetséges gyermekeink közül a legjobbaknak bizonyítási lehetőséget adunk az egyházi, helyi, területi és országos tanulmányi- és sport versenyeken történő indulással az iskola együttműködési megállapodást köt iskolán kívüli szervezetekkel (sportcsarnok, labdarúgó akadémia, színház stb.) a fenntartó biztosítja a feltételeket (óraszám, pénzügyi háttér) A tehetséggondozás személyi feltételei A tehetségnevelési programok megvalósíthatóságához elengedhetetlenül szükséges az elkötelezett és a témában jól képzett megfelelő számú pedagógusok megléte, akik személyiségükben alkalmasak és képesek a tehetséges tanítványaikkal való foglalkozások vezetésére, önálló programok megvalósítására. 19

20 A fejlesztés lehetőségei tanórán, a tanórán kívüli és az önálló munkában: kiscsoportos és egyéni foglalkozások, differenciálás, csoportbontás, emelt szintű tantárgyak tanítása kooperatív és projektmódszer, versenyek, pályázatokon való részvétel iskolai könyvtár és az iskola egyéb lehetőségeinek, eszközeinek önálló, csoportos használata IKT eszközök használatának támogatása motiválás, személyes beszélgetés, ösztönzés, jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik megfelelő fejlesztésükről Sajátos nevelési igényű gyermek segítését célzó program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, készségek terén mutatkoznak jelentős a lemaradók számára speciális segítség nélkül leküzdhetetlen hátrányt jelentő különbségek, hanem a szocializáció fokában, viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásainak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében. Az esélyegyenlőtlenség csökkentése fontos feladatunk, amely speciális felzárkóztató programokkal, személyes törődéssel, beszélgetésekkel történhet. Kiváltképpen megkülönböztetett törődésben kell részesítenünk az érzelemszegény gyermekeket, akiket csak önmagunk, szeretetünk folyamatos ajándékozásával zárkóztathatunk fel. A felzárkóztatás egy komplex, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is meghozza a kívánt eredményt. E feladatnak fontos részét képezi minden iskolai szinten a korrepetálás, illetve a kezdő gimnáziumi osztályoknál a szintre hozás. A pszichésen iskolaérett gyermekre mindenekelőtt az akaratlagos folyamatok dominanciája jellemző. Az ismeretlen tananyag elsajátítása is akaratlagos figyelmet és emlékezetet igényel. A szándékos emlékezet az egész személyiségfejlődést alapjaiban befolyásolja. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrálásának feltétele, hogy erre módszertanilag felkészített pedagógusok végezzék a felzárkóztatást mind a tanórákon, mind a napköziben, sőt a korrepetálások is megfelelő módszerekkel történjenek. A felzárkóztató programok elsődleges feladata az érdeklődés, a gondolkodás, a beszéd megfelelő fejlesztése. Első feladat: feltárni, hogy kik azok a tanulók, akik felzárkózásra szorulnak. 20