Európai mobilitás. Az Ön szociális biztonsággal kapcsolatos jogosultságai Svájcban. Európai Bizottság

Átírás

1 9 Európai mobilitás Az Ön szociális biztonsággal kapcsolatos jogosultságai Svájcban Európai Bizottság

2

3 Európai mobilitás (az Európai Unióban, az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban) Az Ön szociális biztonsággal kapcsolatos jogosultságai Svájcban április 13-i helyzet Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság E.3 egység

4 Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel. Figyelmeztetés: Ez a tájékoztató a Svájc által április 13-án szolgáltatott adatok alapján készült. Kérjük, ellenőrizze, hogy módosultak-e azóta a nemzeti jogszabályok, illetve ma is érvényesek-e az itt felsorolt információk! Ennek érdekében forduljon azokhoz az illetékes szervezetekhez és intézményekhez, amelyek kapcsolattartási adatai a 3. Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok című pontban szerepelnek! A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentős mennyiségű további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következő címen állnak rendelkezésre: Európai Közösségek, 2008 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN

5 Tartalomjegyzék 1. Általános tudnivalók Ellátások Belépés Járulékok A szociális biztonság szervei Jogviták A szociális biztonsági ágak Betegségbiztosítási és anyasági ellátások Biztosítási kötelezettség Illetékes szervezetek Betegség és anyaság esetén követendő eljárás Nem munkahelyi és munkahelyi balesetek esetén követendő eljárás balesetbiztosításra nem kötelezett személyek tekintetében Pénzbeli ellátások betegség és anyaság esetére Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások Biztosított személyek Illetékes szervezetek Természetbeni ellátások Pénzbeli ellátások Haláleseti juttatások Rokkantsági ellátások Rokkantsági biztosítás (AI, 1. pillér) Szakmai rokkantsági előtakarékosság (PP, 2. pillér) Egyéni rokkantsági előtakarékosság (3. pillér) Öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások Öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítás (AVS, 1. pillér) Haláleseti ellátások Munkanélküli-ellátások Biztosítottak Az ellátási jogosultság feltételei Az ellátások mértéke és a folyósítás időtartama Részletes szabályok Egyéb ellátások

6 2.7. Előnyugdíjak Családi ellátások Családi ellátások a szövetségi jogszabályok szerint Családi ellátások a kantonok jogszabályai szerint Ellátások szolgálatot teljesítők részére Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások Kivételes AVS/AI nyugdíjak (1. pillér) Kiegészítő ellátások Szociális segély Az intézmények kapcsolattartási adatai és hasznos honlapok

7 1 Általános tudnivalók 1.1. Ellátások A svájci szociális biztonsági rendszer a következő ellátásokat tartalmazza: betegbiztosítási és anyasági ellátás, ellátás munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetére, rokkantsági, öregségi és haláleseti ellátások. A rendszer három pillére: 1. pillér : állami előtakarékossági rendszer minden Svájcban lakóhellyel rendelkező és/vagy dolgozó személy számára, 2. pillér : kötelező szakmai előtakarékossági rendszer a munkavállalók számára, és szabadon választható szakmai előtakarékossági rendszer az önálló vállalkozók számára, 3. pillér egyéni előtakarékossági rendszer: munkanélküli-ellátás, családi ellátások, ellátások szolgálatot teljesítők részére, nem járulékalapú különleges ellátások Belépés A munkavállalók szociális biztonsági rendszerbe való belépéséhez szükséges alaki követelményeket a betegbiztosítás kivételével munkáltatójuk teljesíti. A betegbiztosítás esetében a belépést a biztosításra kötelezett intézi. Az önálló vállalkozóknak és az inaktívaknak valamennyi társadalombiztosítási rendszerbe maguknak kell belépniük. Azoknak, akik rendes keresőtevékenységüket külföldön végzik, ezt a tevékenységet Svájcban az illetékes kompenzációs öregségi-túlélő hozzátartozói biztosítási (AVS) pénztárnál kell bejelenteniük. A szociális biztonsági szervezetek és a kapcsolattartó irodák címe a 3. pontban található Járulékok A társadalombiztosítás különböző ágait általában elsősorban a biztosítottak és munkáltatóik járulékaiból, másodsorban az adóbevételekből finanszírozzák. A társadalombiztosítás finanszírozásának áttekintését lásd a 6., 7. és 8. oldalon lévő táblázatokban! 1.4. A szociális biztonság szervei A szociális biztonsági szervezetek az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség tagállamaival való kapcsolattartásért felelős kapcsolattartó irodákat hoztak létre. Ezek a biztosítók a svájci szociális biztonsági rendszerrel kapcsolatos kérdések esetén készséggel állnak rendelkezésre. A kapcsolattartó irodák a különböző társadalombiztosítási ágak nemzetközi koordinálására vonatkozó tájékoztatást nyújtanak. Címük a 3. pontban található Jogviták A szociális biztonsági szervek intézkedéseik során általában határozatokat hoznak. Ezek az egyes meghatározott esetre alkalmazandó jogokat és kötelező érvényű kötelezettségeket határozzák meg. A határozatok tartalmazzák a jogvédelmi eszközök megjelölését. A fellebbezési határidő letelte után a határozatok végrehajthatóvá válnak. A biztosított a határozat ellen meghatározott határidőn belül léphet fel. Az ellenvetést követően hozott határozat ellen bírósághoz lehet fordulni. A szakmai előtakarékosság területén elfogadott intézkedéseket nem határozatokban hozzák meg, hanem írásban közlik, mivel a szakmai ellátórendszer intézményei nem jogosultak ilyen határozatok meghozatalára. 5

8 A társadalombiztosítás finanszírozásának áttekintése A társadalombiztosítás ágai Betegség és anyaság: Természetbeni ellátások A társadalombiztosítás finanszírozása A biztosító által meghatározott és a felügyeleti hatóság által jóváhagyott egyedi díj Az ugyanabban a régióban lakóhellyel rendelkező biztosítottak ugyanannál a biztosítónál egyforma díjat fizetnek A biztosítók díjfizetési fokozatokat állapíthatnak meg, ha a költségek kantononként és régiónként eltérőek. 18. életév betöltéséig a biztosítottak (gyermekek) csökkentett díjat fizetnek. 25. életév betöltéséig a biztosítottak (fiatal felnőttek) csökkentett díjat fizethetnek. A Svájcban alkalmazott átlagos díj egy felnőttre (a nem munkahelyi balesetek biztosítási fedezetét is beleértve) 2007-ben: havonta 313 CHF. A jelenleg érvényes díjak áttekintése hozzáférhető a következő internetcímen: Szokásos franchise felnőttek esetén: naptári évenként 300 CHF (lásd a pontot). Önrész: A franchise-t meghaladó költségek 10%-a, de legfeljebb 700 CHF a felnőttek, és 350 CHF a gyermekek esetében (ugyanakkor ugyanazon biztosító által biztosított család több gyermeke összesen legfeljebb svájci frankot fizet) és a franchise 20%, ha eredeti készítményt használ annak ellenére, hogy a generikus készítmény a térített gyógyszerek listáján található (lásd a pontot). Kórházi ápolás esetén hozzájárulás a tartózkodási költségekhez: naponta 10 CHF, időben korlátlanul (lásd a pontot). A hatóságok a szerény anyagi körülmények között élők számára díjcsökkentést nyújtanak. Munkáltatói járulékfizetés a bér %-os arányában nincs ilyen Munkavállalói járulékfizetés a bér %-os arányában nincs ilyen; egyedi díj Betegség és anyaság: pénzbeli ellátásokn Az állami, illetve a hatóságok által támogatott kórházak árai legfeljebb a működési költségek 50%-át fedezik. A működési költségek fennmaradó részét, valamint a beruházási költségeket a hatóságok viselik. Betegség: A biztosító által meghatározott díj. Egyenlő biztosítási ellátásért egyenlő díj, de a biztosítási időszak kezdete és régiók szerint díjfizetési fokozatokat lehet megállapítani. Szolgálatteljesítés és anyaság miatti keresőképességcsökkenés esetén járó juttatás (APG): a bruttó munkabér 0,3%-a. a bruttó szakmai jövedelem 0,3%-a az önálló vállalkozók tekintetében. A járulék mértékének csökkentése degresszív kulccsal, egy jövedelemküszöbből kiindulva. A foglalkoztatottak tekintetében nincs alsó vagy felső járulékfizetési határ. A foglalkoztatásban nem álló személyek szociális helyzetüktől függően évente 13 CHF és 300 CHF közötti hozzájárulást fizetnek. Az inaktívak szociális helyzetüktől függően évente 13 CHF és 300 CHF közötti járulékot fizetnek. 6 0,15 % 0,15 %

9 A társadalombiztosítás ágai Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések A társadalombiztosítás finanszírozása A díjakat a biztosítással fedezett kereset ezrelékében ( ) határozzák meg és azok a munkáltatót terhelik. A kockázatnak megfelelő nettó díjból és az igazgatási költségekre vonatkozó pótlékból állnak. (lásd az 1.3. pontot) A vállalkozásokat jellegüktől és helyzetüktől függően osztályokba és díjfokozatokba sorolják. A besorolás többek között a baleseti kockázattól és a megelőzési intézkedésektől függ. Munkáltatói járulékfizetés a bér %-os arányában 0,35 és 220% között Munkavállalói járulékfizetés a bér %-os arányában nincs ilyen Nem munkahelyi balesetek A biztosításköteles kereset felső határa: évente CHF. A díjakat a biztosítással fedezett kereset ezrelékében ( ) határozzák meg és azok a munkavállalót terhelik. A munkavállalók javára ezzel ellentétes megállapodások köthetők. A biztosítottakat kockázati osztályokba sorolják (az őket foglalkoztató vállalkozások szerint). nincs ilyen 7 és 34% között Rokkantság Rokkantság és haláleset A biztosítással fedezett kereset felső határa: évente CHF. Rokkantsági biztosítás (1. pillér, alaprendszer) a bruttó munkabér 1,4%-a. a keresőtevékenységből származó bruttó jövedelem 1,4%-a az önálló vállalkozók tekintetében. A járulék mértékének csökkentése degresszív kulccsal, egy jövedelemküszöbből kiindulva. A foglalkoztatottak tekintetében nincs járulékfizetési alsó vagy felső határ. A foglalkoztatásban nem állók szociális helyzetüktől függően évente 62 CHF és CHF közötti járulékot fizetnek. Szakmai előtakarékossági rendszer (2. pillér, kötelező minimum): A járulékfizetés a rokkantsági és haláleseti kockázatokra, valamint 25 éves kortól az öregségi kockázatra is vonatkozik. Öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítás (1. pillér, alaprendszer): a bruttó bér 8,4%-a a keresőtevékenységből származó bruttó jövedelem 7,8%-a az önálló vállalkozók tekintetében. A járulék mértékének csökkentése degresszív kulccsal, egy jövedelemküszöbből kiindulva. A foglalkoztatottak tekintetében nincs járulékfizetési alsó vagy felső határ. Az inaktívak szociális helyzetüktől függően évente 370 CHF és CHF közötti járulékot fizetnek. Szakmai előtakarékossági rendszer (2. pillér, kötelező minimum): A járulék a biztosított korától függően a biztosítással fedezett bér 7-18%-a közötti (öregségi kedvezmények). Azok esetében, akiknek ugyanattól a munkáltatótól az öregségi-túlélő hozzátartozói biztosítási (AVS) ellátás tekintetében figyelembe veendő évi bére több mint CHF, a kötelező szakmai előtakarékossági rendszerben a biztosítással fedezett kereset legalább CHF. Az éves bér és CHF közötti része biztosítással fedezett. A bérnek ezt a részét összehangolt bérnek hívják. A munkáltatói járulékok összegének el kell érnie legalább a munkavállalók járulékainak összegét (lásd a 2.4. pontot). 0,7 % 0,7 % 4,2 % 4,2 % 7

10 A társadalombiztosítás ágai Munkanélküliség a meghatározó bér 2%-a A társadalombiztosítás finanszírozása Munkáltatói járulékfizetés a bér %-os arányában Munkavállalói járulékfizetés a bér %-os arányában 1 % 1 % Az önálló vállalkozók és az inaktívak nem biztosítottak. Felső határérték: évente CHF Családi ellátások Szövetségi rendszer: Mezőgazdasági munkavállalók: A kisebb mezőgazdasági termelők családi ellátásait a hatóságok finanszírozzák. 2 % 0,1% és 5% között Nincs ilyen Nincs ilyen (kivéve Valais kanton: 0,3%) A kantonok rendszerei Egyéb munkavállalók (ez néhány kantonban magában foglalja az önálló vállalkozókat is): a mezőgazdaságban a családi ellátások tekintetében alkalmazott, a kantonok jogszabályai és a szövetségi jogszabályok szerinti különböző megközelítések megtalálhatók A családi támogatások fajtái és összege című tájékoztatóban (honlap: a Családdal és fiatalokkal kapcsolatos kérdések, Tanácsok ). Egyéb különleges hozzájárulások Rokkantság, öregség, haláleset (1. pillér, alaprendszer) és pénzbeli ellátások szolgálatot teljesítők részére és anyaság esetén (APG): A munkáltatók, az önálló vállalkozók, az inaktívak és a szabadon választható biztosítással rendelkező személyek az AVS Kompenzációs Pénztáraknak legfeljebb a járulékok 3%-át kitevő igazgatási költséghozzájárulást fizetnek. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések: Díjpótlékok az igazgatási költségekre, a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésének költségeire és a megélhetési költségek emelkedésére vonatkozó juttatásokra, amelyeket nem a kamattöbbletből finanszíroznak. 8

11 2 A szociális biztonsági ágak 2.1. Betegségbiztosítási és anyasági ellátások A svájci betegbiztosítás tartalmazza a kötelező egészségügyi ellátásokat (a betegség, anyaság vagy helyettesítő fedezetként a nem munkahelyi baleset esetén járó egészségügyi ellátások költségeinek átvállalása), valamint a táppénzre vonatkozó szabadon választható biztosítást Biztosítási kötelezettség Az egészségügyi ellátások biztosítási rendszerébe való belépés minden Svájcban lakóhellyel rendelkező és/ vagy dolgozó személy számára kötelező, hacsak nem az Európai Unió egyik tagállamában, Norvégiában vagy Izlandon érvényben lévő törvényes szociális biztonsági rendszer alá tartozik. Ami a Svájc és Liechtenstein közötti kapcsolatokat illeti, a lakóhely határozza meg, hogy ki melyik állam betegbiztosításához tartozik. A biztosítás egyéni, ami azt jelenti, hogy a biztosított jövedelemszerző tevékenység nélküli családtagjai számára ez a biztosítás nem feltétlenül nyújt fedezetet. Minden Svájcban letelepedő személy három hónapon belül köteles biztosítást kötni. Az egészségügyi ellátásokra vonatkozó biztosítási rendszerbe való belépés nem a munkáltató feladata. Amennyiben a biztosítást időben megkötik, az a tartózkodás bejelentésétől érvényben van. Ha a biztosítást később kötik meg, az a belépés időpontjától érvényes. A betegbiztosításra vonatkozó kötelező fedezetet fenntartás nélkül biztosítják, egy már meglévő betegségtől vagy terhességtől függetlenül Illetékes szervezetek A betegbiztosítást több állami és magánbiztosító működteti. Minden biztosításra kötelezett szabadon választhat a lakóhelye szerinti elfogadott biztosítók közül Betegség és anyaság esetén követendő eljárás Az egészségügyi ellátásokra vonatkozó biztosítás betegség, anyaság vagy (helyettesítő fedezetként, balesetbiztosítási fedezet hiányában) nem munkahelyi baleset esetén természetbeni ellátásokat biztosít. Az egészségügyi ellátásokra vonatkozó kötelező biztosítás a betegségek és szövődményeik, illetve a terhesség diagnosztizálására és kezelésére vonatkozó ellátások költségeit fedezi. Ezen ellátásoknak hatékonynak, megfelelőnek és gazdaságosnak kell lenniük. Az egészségügyi ellátások biztosításával foglalkozó valamennyi biztosítónak ugyanazokat a jogszabályok által előírt ellátásokat kell fedeznie: a) a beteg otthonában, kórházban vagy részben kórházi körülmények között, illetve egészségügyi-szociális intézményben nyújtott vizsgálatok, kezelések és ápolás, amelyet a következők végeznek: 1. orvosok, 2. csontkovácsok, 3. orvosi előírás vagy megbízás alapján ellátást nyújtó személyek b) orvos, vagy a Szövetségi Tanács által meghatározott korlátozásokkal csontkovács által előírt vizsgálatok, gyógyszerek, diagnosztikai vagy terápiás eszközök és készülékek; c) orvos által előírt gyógyfürdőkúrák költségeiben való részvétel; d) orvos által végzett vagy előírt rehabilitációs programok; e) kórházi közös részlegen való tartózkodás; f) részben kórházi ellátást nyújtó intézményben való tartózkodás; g) orvosilag szükséges közlekedési költségekhez és életmentési költségekhez való hozzájárulás; h) a b) pontnak megfelelően előírt gyógyszerek rendelkezésre bocsátása során gyógyszerészek által nyújtott ellátások; i) a terhesség alatt és után orvos vagy szülésznő által végzett vagy előírt ellenőrző vizsgálatok; 9

12 j) otthon, kórházban vagy részben kórházi ápolási intézményben történő szülés, valamint orvos vagy szülésznő segítségnyújtása; k) szoptatás esetén szükséges tanácsadás; l) az anyával a kórházban való tartózkodás idejére az egészséges újszülöttnek nyújtott ellátás és elhelyezés; m) a rágórendszer súlyos betegsége által okozott, vagy általános fertőzéshez kapcsolódó és orvosi kezeléshez szükséges, vagy balesetből adódó, más biztosítás által nem fedezett fogászati ellátás. A biztosítottak az igénybevett ellátások költségeit részben maguk viselik. Ez a felnőttekre (azaz 18. betöltött életkortól) vonatkozó kötelező költségviselés egy évente meghatározott összeg (franchise) és a franchise-t meghaladó költségek egy bizonyos százalékának (önrész) átvállalását jelenti. A gyermekek esetében csak az önrészt kell megfizetni. Az önrészt maximalizálták (lásd az 1.3. pontot). A biztosított felnőttek magasabb franchise-t is választhatnak, amely alacsonyabb díjat jelent, vagy a gyermekek esetében is dönthetnek franchise mellett. Kórházi ápolás esetén azok a biztosítottak, akik nem élnek közös háztartásban családtagjaikkal, a tartózkodási költségekre napi hozzájárulást fizetnek (lásd az 1.3. pontot). Anyasági ellátások esetén nem kell a költségekhez hozzájárulni. Az egészségügyi ellátásokra vonatkozó kötelező biztosítás által nem fedezett ellátásokra magánjogi kiegészítő biztosítás köthető. A biztosítók szabadon dönthetnek arról, hogy kiegészítő biztosítás címén biztosítják-e az ezt kérelmezőket. Korhatárt szabhatnak és meglévő egészségügyi problémák esetén a biztosításkötésre vonatkozó fenntartással élhetnek Nem munkahelyi és munkahelyi balesetek esetén követendő eljárás balesetbiztosításra nem kötelezett személyek tekintetében A munkavállalókra vonatkozó kötelező balesetbiztosítás kiterjed a nem munkahelyi balesetekre, feltéve, hogy a munkavállaló legalább nyolc órában ugyanannál a munkáltatónál keresőtevékenységet folytat. A természetbeni ellátásokon felül a keresetkiesést a biztosító pénzbeli ellátása fedezi. Ezek az ellátások megegyeznek a munkahelyi baleset és a foglalkozási megbetegedés esetében meghatározott ellátásokkal (lásd a 2.2. pontot). Az önálló vállalkozók és a foglalkoztatásban nem állók balesetbiztosításra nem kötelezettek, de a balesetbiztosításra nem kötelezett személyek esetében a nem munkahelyi balesetek és a munkahelyi balesetekből adódó kezelésekhez kapcsolódó költségeket az egészségügyi ellátásokra vonatkozó biztosítás fedezi Pénzbeli ellátások betegség és anyaság esetére A betegség miatt bekövetkező keresőképtelenség ellen nincs kötelező biztosítás. Pénzbeli ellátást igényelhet anyaság esetén minden, a szülést megelőző 9 hónapban keresőtevékenységet folytató és a svájci kötelező öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási rendszerbe (AVS) vagy az Európai Unió, illetve az Európai Szabadkereskedelmi Társulás valamely tagállamának kötelező nyugdíjbiztosítási rendszerébe tartozó nő, aki ezen időszak alatt legalább 5 hónapig keresőtevékenységet folytatott, és a szüléskor munkavállaló vagy önálló vállalkozó, vagy pedig nem áll foglalkoztatásban. Az ellátási jogosultság a szülés napjától kezdődik és legfeljebb a 98. napig tart. E határidő előtt megszűnik, ha az anya teljes vagy részmunkaidőben ismét keresőtevékenységet folytat, vagy ha elhalálozik. Az anyasági ellátás az ellátási jogosultság kezdete előtt a keresőtevékenységből szerzett átlagos jövedelem 80%- a, de legfeljebb napi 172 CHF. Betegség vagy anyaság esetén a munkajogi rendelkezések (kötelezettségek törvénykönyve) értelmében a munkáltató a munkavállaló munkaképtelenségének meghatározott idejére a munkavállaló bérének további kifizetésére kötelezett. A társadalombiztosítási jogszabályok betegség és anyaság esetére táppénzbiztosítást határoznak meg. A biztosítók szabadon választható táppénzbiztosítás megkötésére kötelesek, még a kérelmező betegsége esetén is. Legalább öt éve fennálló betegség esetében azonban fenntartással élhetnek. Ezt a szabadon választható biztosítást a keresőtevékenységet végzők és a foglalkoztatásban nem állók is megköthetik. Ha a munkajog alapján betegség vagy anyaság esetén a munkavállalók fizetésének fenntartására vonatkozó kötelezettséget táppénz váltja fel, a munkáltatónak legalább a díjak felét kell viselnie. Ez a biztosítási kötelezettség egyéni munkaszerződésen vagy kollektív megállapodáson alapulhat. Ebben az esetben a táppénzbiztosítás kollektív szerződés formájában megköthető. A munkaviszony megszűnésével táppénzbiztosításra van lehetőség, anélkül, hogy a biztosító fennálló betegségre hivatkozva fenntartással élhessen. Az előzőek nem vonatkoznak a társadalombiztosítási jogon kívüli, a magánbiztosítási jog szerint megkötött táppénzbiztosításokra. 10

13 2.2. Munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések esetében nyújtott ellátások A balesetbiztosítás kiterjed a munkahelyi balesetekre, a foglalkozási megbetegedésekre és a nem munkahelyi balesetekre, ez utóbbi esetben akkor, ha a munkavállaló legalább nyolc órában ugyanannál a munkáltatónál keresőtevékenységet folytat Biztosított személyek A munkavállalók biztosításra kötelezettek, míg az önálló vállalkozók esetében a balesetbiztosítás szabadon választható Illetékes szervezetek A balesetbiztosítást munkavállalói kategóriák szerint a Svájci Nemzeti Balesetbiztosítási Pénztár (CNA) vagy egy másik elismert biztosító működteti Természetbeni ellátások Baleset minden olyan, az emberi testen egy külső kivételes ok miatt károsodást okozó, hirtelen és véletlen esemény, amely a testi, szellemi vagy pszichikai egészséget érinti vagy halált okoz. Foglalkozási megbetegedés minden, a keresőtevékenység kifejtése során kizárólag vagy meghatározó arányban használt káros anyagok vagy bizonyos munkák miatt kialakuló betegség (az anyagok és a munkák felsorolása), valamint más betegségek, amelyekről bizonyított, hogy azokat kizárólag vagy meghatározó arányban a keresőtevékenység okozta. A balesetbiztosítás keretében a munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések esetén történő ellátásokat térítik. A nem munkahelyi balesetek tekintetében ezek az ellátások akkor biztosítottak, ha a munkavállaló legalább nyolc órában ugyanannál a munkáltatónál keresőtevékenységet folytat. A biztosított az orvost, a fogorvost, a csontkovácsot, a gyógyszerészt vagy a kórházi intézményt szabadon megválaszthatja. A következő ellátásokat nyújtják: megfelelő orvosi kezelés: 1. orvos vagy fogorvos által nyújtott ambuláns kezelés, 2. orvos vagy fogorvos által előírt gyógyszerek vagy vizsgálatok, 3. ármegállapodást kötött kórház közös helységeiben biztosított kezelés, étkezés és szállás, 4. orvos által előírt kiegészítő kúrák vagy fürdőkúrák, 5. a gyógyulást szolgáló eszközök és készülékek; kölcsönzött vagy tulajdonba adott egyszerű kivitelű és megfelelő segédeszközök; dologi károk: a biztosított azokban a tárgyakban okozott baleseti kár megtérítésére jogosult, amelyek morfológiailag vagy funkcionálisan valamely testrészt helyettesítik (szemüveg, hallókészülés és fogprotézisek helyettesítésének költségeit csak abban az esetben térítik,ha a testi sérülés kezelést igényel); az életmentési költségek, valamint az orvosilag szükséges utazási és szállítási költségek. A külföldön felmerülő költségek visszatérítése korlátozott; holttest szállítása és temetési költségek Pénzbeli ellátások Táppénz Teljes munkaképtelenség esetén a biztosított a balesetet követő harmadik naptól a keresetkiesés miatt a biztosítással fedezett kereset 80%-ának megfelelő juttatást kap. Amennyiben a munkaképtelenség csak részleges, ennek megfelelően csökkentik a juttatást. A keresetkiesés esetén járó juttatásra való jogosultság megszűnik, ha a biztosított visszanyeri teljes munkaképességét, ha nyugdíjat folyósítanak számára, vagy ha a biztosított elhalálozik. A biztosítással fedezett kereset a biztosított által a balesetet megelőzően kapott utolsó bér, de csak egy meghatározott éves maximumig (az 1.3. pontnak megfelelően). Az ellátási költségekben való részesedés címén levonásokat hajthatnak végre kórházi ápolás esetén, kivéve a kiskorú, illetve tanulmányokat folytató vagy szakmai képzésben részt vevő gyermekeket eltartó biztosítottak tekintetében. A balesetbiztosítás által nem fedezett keresetkiesésre magánjogi kiegészítő biztosítás köthető. Rokkantsági nyugdíj Ha az orvosi kezelés folytatásától, valamint az esetleges rehabilitációs programok lefolytatása után már nem várható a biztosított állapotának érzékelhető javulása, nyugdíjjogosultság keletkezik. A jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjat teljes egészében tőkejuttatás váltja fel, ha megváltják vagy ha a biztosított elhalálozik. Amennyiben a biztosított rokkantságának mértéke legalább 10%-os, rokkantsági nyugdíjra jogosult. A rokkantság mértékének megállapításához összehasonlítják azt a jövedelmet, amelyet a biztosított akkor keresne, ha nem lenne rokkant azzal a jövedelemmel, amelyet a kezeléseket és a rehabilitációt követően egy kiegyensúlyozott munkaerőpiacon tőle ésszerűen elvárható tevékenységéért kapna. 11

14 Tartós munkaképtelenség esetén a biztosított nyugdíjra jogosult. Teljes rokkantság esetén a rokkantsági nyugdíj a biztosítással fedezett kereset 80%-a; ha a rokkantság csak részleges, ennek megfelelően csökkentik a nyugdíjat. A biztosítással fedezett kereset a biztosított által a balesetet megelőzően kapott utolsó bér, de csak egy meghatározott éves maximumig (lásd az 1.3. pontot). Ha a baleset jellegéből és a biztosított viselkedéséből megállapítható, hogy ez utóbbi visszanyeri keresőképességét, ha egyszeri juttatásban részesül, akkor az ellátások biztosítását megszüntetik és a biztosított egyszeri tőkejuttatásban részesül, amelynek maximális összege a biztosítással fedezett kereset háromszorosa. Az egészségi állapot károsodása esetén járó juttatás Egészségi állapot károsodása esetén járó juttatás a testi vagy szellemi egészségi állapotot ért tartós, súlyos károsodás esetén a nem anyagi károk ellentételezéseként biztosított egyszeri tőkejuttatás. Ezt a tőkejuttatást az egészségi állapot károsodásának súlyosságától függően állapítják meg. A baleset időszakára vonatkozó maximális éves biztosítással fedezett kereset százalékában számítják ki (lásd az 1.3. pontot), és nem haladhatja meg ezt az összeget. Önellátásra képtelenek juttatása Önellátásra képtelen minden olyan személy, aki egészségi állapota miatt a mindennapi élet alapvető tevékenységeinek ellátásához folyamatosan mások segítségére vagy személyes felügyeletre szorul. Az önellátásra képtelenek juttatását az önellátásra való képtelenség mértékétől függően határozzák meg. Özvegyek és árvák túlélő hozzátartozói nyugdíja Haláleset bekövetkezésekor a biztosított túlélő hozzátartozói elvileg túlélő hozzátartozói nyugdíjra jogosultak. A jogosultsággal rendelkező túlélő házastársak a következők: azok az özvegyek, akiknek egy vagy több, járadékra jogosult gyermekük van, vagy legalább 2/3-ados mértékben rokkantak; azok az özvegy nők, akiknek egy vagy több, járadékra már nem jogosult gyermeke van, vagy akik betöltötték 45. életévüket; az özvegy nők tőkejuttatásra jogosultak, ha nem felelnek meg a nyugdíjjogosultsággal szemben támasztott feltételeknek; az elvált házastárs ugyanolyan jogosultságokkal rendelkezik, mint az özvegy, ha a baleset áldozatául esett biztosított az elvált házastársnak járó tartásdíj fizetésére kötelezett volt. A túlélő hozzátartozói nyugdíj az özvegyek esetében a biztosítással fedezett kereset 40%-a, az elvált házastárs esetében a biztosítással fedezett kereset 20%-a, de legfeljebb az eltartási járadéknak megfelelő összeg. Az árvasági nyugdíj a biztosítással fedezett kereset 15%-a az apátlan vagy anyátlan árvák esetében és a biztosítással fedezett kereset 25%-a az apátlan-anyátlan árvák esetében. Több túlélő hozzátartozó esetén a túlélő hozzátartozói nyugdíjak legfeljebb és összesen a biztosítással fedezett kereset 70%-át teszik ki (90% abban az esetben, ha elvált házastárs részére járó nyugdíj is van). A túlélő házastárs nyugdíjjogosultsága újraházasodás esetén vagy a jogosult halála esetén, illetve a nyugdíj megváltása esetén megszűnik. Az árvasági nyugdíjjogosultság a 18. életév betöltésével, vagy szakmai képzésben való részvétel, illetve tanulmányok folytatása esetén a 25. életév betöltésével, házasságkötéssel vagy az árva halálával, illetve a nyugdíj megváltásával megszűnik. Amíg a bejegyzett élettársi kapcsolat fennáll, házassággal egyenértékűnek tekintendő. A túlélő bejegyzett élettárs az özveggyel egyenértékűnek tekintendő. A bejegyzett élettársi viszony jogilag történő megszüntetése válásnak felel meg Haláleseti juttatások A haláleseti ellátásokra szabadon választható magánjogi kiegészítő biztosítás köthető Rokkantsági ellátások Három pilléren alapuló rendszer A rokkantsági, öregségi és túlélő hozzátartozói előtakarékossági rendszer három pilléren nyugszik. Első pillér Az első pillér az állami előtakarékossági rendszer, amely az öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítást (AVS) és a rokkantsági biztosítást (AI) tartalmazza. E két biztosítás által nyújtott ellátások célja az alapvető igények lefedése. Bizonyos esetekben az alapvető megélhetés finanszírozására nem járulékalapú kiegészítő ellátások (PC) is igénybe vehetők. Az első pillér minden olyan, Svájcban lakóhellyel rendelkező és/vagy dolgozó személy számára kötelező, akikre a szociális biztonság terén a svájci jogszabályi rendelkezések vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók, az önálló vállalkozók és a foglalkoztatásban nem állók számára a biztosítás kötelező. Kötelezően biztosított mindenki, akinek lakóhelye Svájcban van és/vagy keresőtevékenységet folytat, hacsak 12

15 egy szociális biztonsági megállapodás alapján nem egy másik állam jogszabályi rendelkezései vonatkoznak rá. A keresőtevékenységet folytatók 17. életévük betöltését követő január 1-jétől járulékfizetésre kötelezettek. A foglalkoztatásban nem állók 20. életévük betöltését követő január 1-jétől szintén járulékfizetésre kötelezettek. A számítás alapja az összjövedelem. Nincs felső jövedelemhatár. A jövedelemszerző tevékenységet nem folytató házastárs tekintetében járulékfizetésnek tekintik, ha foglalkozatott házastársuk az AVS keretében legalább a minimális járulék kétszeresét befizette. Ez a feltétel vonatkozik a bejegyzett élettársi kapcsolatra is. A foglalkoztatásban nem állók tekintetében a helyettesítő jövedelem és a vagyon a számítás alapja. Azok a svájci állampolgárok és az Európai Gazdasági Térség tagállamainak azon állampolgárai, akik egy harmadik országban élnek, szabadon választható biztosítás tagjai lehetnek, feltéve, hogy közvetlenül ezt megelőzően öt egymást követő éven át a kötelező AVS/AI biztosítás tagjai voltak. Második pillér A második pillér, vagyis az öregségi, túlélő hozzátartozói és rokkantsági szakmai előtakarékossági rendszer (PP) kiegészíti az első pillért. Ennek a két pillérnek együttesen a korábbi életszínvonal megőrzését kell szolgálnia. A kötelező szakmai előtakarékossági rendszer keretében biztosítottak az AVS-rendszerben kötelezően biztosítottak, akik egy bizonyos alsó küszöb és egy bizonyos éves felső bérhatár erejéig munkavállalói tevékenységből származó jövedelem utáni járulékfizetésre kötelezettek (lásd az 1.3. pontot). Az előtakarékossági intézmények (nyugdíjpénztárak) saját szabályzatukban a kötelező minimumon felüli ellátásokat biztosíthatnak. Többek között az alsó küszöb alatti és a felső határérték feletti bérre (egy bizonyos felső bérhatárig) is biztosítási fedezetet nyújthatnak. A munkavállalók 17. életévük betöltését követő január 1-je után kötelező rokkantsági és haláleseti biztosítással rendelkeznek, feltéve, hogy ugyanattól a munkáltatótól egy bizonyos éves bért kapnak (lásd az 1.3. pontot). 24 éves kor után a rokkantsági és haláleseti kockázatokon felül az öregségi kockázatra is kötelezően biztosítottak. A munkanélküliek a rokkantsági és haláleseti kockázatok ellen korlátozó feltételekkel szintén biztosítottak. A biztosítási kötelezettség alá tartozó munkavállalókat foglalkoztató munkáltatónak a szakmai előtakarékossági nyilvántartásba bejegyzett előtakarékossági intézmény tagjának kell lennie. Elvben az ellátási jogosultság a vonatkozó előtakarékossági esemény bekövetkeztekor keletkezik. Bizonyos különleges esetekben, például, ha a biztosított önálló vállalkozásba kezd, vagy ha lakástulajdonjogot szerez, előrehozott (részleges) folyósítás lehetséges. A szabadon választható biztosítás a kötelező biztosítási rendszeren kívüli munkavállalók és az önálló vállalkozók rendelkezésére áll. Harmadik pillér A harmadik pillér a szabadon választható egyéni előtakarékosságot tartalmazza, amelynek célja az egyéb egyéni igények lefedése. Biztosítótársaságokkal, banki alapítványokkal vagy életbiztosítókkal kötött előtakarékossági szerződések megkötésével rokkantsági, öregségi vagy haláleseti ellátások igénybevétele céljából egyéni biztosításra vagy takarékosságra van lehetőség. A megkötött egyéni előtakarékosság címén a munkavállalók és az önálló vállalkozók egy bizonyos összegig adókedvezményt vehetnek igénybe. Ezt az összeget egy banki alapítvány zárolt számlájára vagy egy zárolt biztosítási kötvényre utalják. Az ellátások összege a választott előtakarékossági terméktől függ. Elvben az egyéni előtakarékossági ellátásokat csak a kockázat bekövetkezése esetén folyósítják. Bizonyos feltételekkel előrehozott folyósítás lehetséges. Rokkantság esetén az állami rokkantsági alapbiztosítás (1. pillér), a szakmai előtakarékosság (2. pillér) és adott esetben az egyéni előtakarékosság (3. pillér) által meghatározott ellátásokon felül balesetbiztosítás címén is lehet ellátást igénybe venni (lásd a 2.2. pontot) Rokkantsági biztosítás (AI, 1. pillér) Rokkantság a teljes vagy részleges munkaképtelenség, amely előreláthatóan tartósan vagy hosszú időn át fennmarad. A kiegyensúlyozott munkaerőpiacon a biztosított teljes vagy részleges munkaképesség-csökkenése keresőképtelenséget jelent, ha ez a csökkenés testi, szellemi vagy pszichikai egészségének károsodásából ered, és ha ez az elérhető kezeléseket és rehabilitációs programokat követően is fennáll. A rokkantság vele született fogyatékosságból, betegségből vagy balesetből adódhat. Az AI-rendszer által meghatározott ellátások célja megfelelő, egyszerű és alkalmas intézkedésekkel a rokkantság megelőzése, csökkentése vagy megszüntetése, az alapvető igények megfelelő mértékű kielégítésével a rokkantság tartós pénzügyi hatásainak ellentételezése és az érintett biztosítottak számára segítségnyújtás az önálló és felelős életvitelhez. Az AVS-rendszerben kötelezően vagy szabadon választhatóan biztosítottak az AI-rendszernek megfelelően biztosítottak. Rehabilitációs intézkedések A rokkant vagy rokkantsággal fenyegetett biztosítottak rehabilitációs programokban való részvételre jogosultak, 13

16 amennyiben ez a keresőképesség vagy a szokásos munkavégzési képesség (például a háztartási feladatok) helyreállításához, fenntartásához vagy javításához szükséges és arra alkalmas. Ezek lehetnek egészségügyi programok, szakmai jellegű programok, a 20 év alatti biztosítottak esetében iskolai képzési programok, valamint segédeszközök. Ezenfelül a rehabilitáció idejére bizonyos feltételekkel esetlegesen táppénz is biztosítható. A nyugdíj előtti rehabilitációs elvet kell alkalmazni. Szokásos rokkantsági nyugdíj Minden biztosított, akinek tartós munkaképtelensége legalább 40%-os, vagy akinek munkaképtelensége egy éven át átlagosan eléri legalább a 40%-ot, szokásos rokkantsági nyugdíjat vehet igénybe, feltéve, hogy legalább egy teljes éven át járulékfizetést teljesített az AVS/ AI-rendszerbe. 70%-os rokkantság teljes nyugdíjra, 60%-os háromnegyed nyugdíjra, 50%-os fél nyugdíjra és 40%-os negyed nyugdíjra jogosít fel. Az AI nyugdíj számítására az AVS nyugdíjszámításra vonatkozó elvek vonatkoznak (lásd a 2.5. pontot). A teljes nyugdíj összege, alsó küszöbértéke és felső határértéke az AVS-rendszerével megegyező. Amennyiben a rokkantság mértékében számottevő változás következik be, a nyugdíj ennek megfelelően változik. A rokkantsági nyugdíjjogosultság megszűnik, ha a biztosított már nem rokkant, vagy ha öregségi nyugdíjat igényelhet, vagy ha a biztosított elhalálozik. A rokkantság mértékének megállapításához összehasonlítják azt a jövedelmet, amelyet a biztosított akkor keresne, ha nem lenne rokkant azzal a jövedelemmel, amelyet a kezeléseket és a rehabilitációt követően egy egyensúlyban lévő munkaerőpiacon tőle ésszerűen elvárható tevékenységéért kapna. A jövedelemszerző tevékenységet nem folytató biztosítottak és azon biztosítottak tekintetében, akiktől ésszerűen nem várható el, hogy ilyen tevékenységet folytassanak, a rokkantságot a szokásos munkák (például a háztartási feladatok) ellátására való képesség függvényében állapítják meg. A gyermekes rokkantak gyermekek után járó nyugdíjat igényelhetnek. Önellátásra képtelenek juttatása Ezt a juttatást minden olyan biztosított igényelheti, aki egészségi állapota miatt a mindennapi élet alapvető tevékenységeinek ellátásához folyamatosan mások segítségére vagy személyes felügyeletre van ráutalva. Az önellátásra képtelenség lehet súlyos, közepes vagy enyhe Szakmai rokkantsági előtakarékosság (PP, 2. pillér) A rokkantsági biztosítás (1. pillér) alapján legalább 40%- os rokkantak, akik a munkaképtelenség bekövetkeztekor szakmai előtakarékosság (2. pillér) címén biztosítottak voltak, e címen rokkantsági nyugdíjat igényelhetnek. Ha a rokkantság mértéke: legalább 40%-os, akkor a biztosított negyed nyugdíjra jogosult; legalább 50%-os, akkor a biztosított fél nyugdíjra jogosult; legalább 60%-os, akkor a biztosított háromnegyed nyugdíjra jogosult; és ha legalább 70%-os, akkor a biztosított teljes nyugdíjra jogosult. A rokkantsági nyugdíjat ugyanolyan átváltási kulccsal számítják ki, mint a szakmai előtakarékosság keretében meghatározott öregségi nyugdíjat (lásd a pontot), de a biztosítottnak a rokkantsági nyugdíjjogosultság keletkezéséig szerzett öregségi előtakarékossági követelése és az előtakarékossági intézménynél az utolsó évben a biztosított összehangolt bérén (biztosítással fedezett keresetén) alapuló, az elkövetkezendő évekre vonatkozó (kamatok nélküli) öregségi térítések összege alapján. A rokkantsági nyugdíj helyébe tőkejuttatás lép, ha a nyugdíj az AVS-rendszer minimális öregségi nyugdíjának 10%-ánál kisebb, vagy ha az előtakarékossági intézmény szabályozása ezt meghatározza. A rokkantsági nyugdíjra jogosult biztosítottak minden olyan gyermek után kiegészítő nyugdíjat igényelhetnek, akik a biztosított halála esetén árvasági nyugdíjra lennének jogosultak. Összege az árvasági nyugdíj összegével megegyező Egyéni rokkantsági előtakarékosság (3. pillér) A szabadon választható előtakarékosság keretében meghatározott ellátások biztosításának feltételei rokkantság esetében az egyéni biztosítási szerződésben meghatározott rendelkezésektől és az érintett előtakarékossági terméktől függnek Öregségi és túlélő hozzátartozói ellátások Az öregségi ellátásokat az állami öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítási alaprendszer (AVS, 1. pillér), a szakmai előtakarékosság (2. pillér) és adott esetben az egyéni előtakarékosság (3. pillér) címén biztosítják (lásd a fenti 2.4. pontot) Öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítás (AVS, 1. pillér) A 65 éves kort elért férfiak és a 64 éves kort elért nők AVS nyugdíjat igényelhetnek, feltéve, hogy legalább egy tel- 14

17 jes éven át járulékfizetést teljesítettek az AVS/ AI-rendszerbe. A nyugdíjat az éves átlagjövedelem és a járulékfizetési évek alapján számítják ki. Ez a jövedelem a jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelmeket, valamint a nevelési és a segítségnyújtási feladatokért járó térítéseket tartalmazza. A szülők nevelési feladatok címén térítést igényelhetnek azokra az évekre, amelyek alatt 16 év alatti, egy vagy több gyermek felett szülői jogukat gyakorolják. Azok, akik legalább közepes mértékű önellátásra való képtelenség miatt AVS vagy AI juttatás igénybevételével velük közös háztartásban élő felmenő vagy leszármazott rokont vagy testvért tartanak el, segítségnyújtási feladatok után járó térítést igényelhetnek. Ezt a jogosultságot minden évben írásban kell érvényesíttetni. A házastársak által, a házasságuk alatt szerzett jövedelem a házastársak között fele-fele arányban oszlik meg. A biztosított teljes nyugdíjat kap, ha a járulékfizetési időtartam teljes, azaz a korosztálya számára előírt járulékfizetési éveket teljesített. Csak részleges nyugdíjra jogosult, ha a járulékfizetés időtartama nem teljes. Lehetséges egy vagy két évvel korábbi nyugdíjfolyósítás, de az előrehozott évek számától függően csökkentést alkalmaznak. A nyugdíjfolyósítás kezdete egytől öt évig terjedően el is halasztható. Ebben az esetben a nyugdíjat a halasztástól kezdve bizonyos százalékban megemelik. Azok, akik öregségi nyugdíjat kapnak, minden olyan gyermek után, akik haláluk esetén árvasági nyugdíjra lennének jogosultak, nyugdíjra jogosultak (lásd a pontot). Az AVS-rendszer önellátásra képtelenek után járó juttatást nyújt minden olyan személynek, aki egészségi állapota miatt a mindennapi élet alapvető tevékenységeinek ellátásához folyamatosan mások segítségére vagy személyes felügyeletre van ráutalva. Szükség esetén a internetcímen található listán szereplő segédeszközöket biztosítják. Szakmai öregségi előtakarékosság (PP, 2. pillér) A szakmai előtakarékossági intézményben biztosítottak férfiak esetében 65 éves korban, nők esetében 64 éves korban megfelelő öregségi ellátást igényelhetnek. A szakmai előtakarékosság címén járó öregségi nyugdíjakat a biztosított öregségi előtakarékossági követelése százalékában számítják ki. Ez a követelés a járulékokat és a kamatokat tartalmazza. Előrehozott öregségi nyugdíjra akkor van lehetőség, ha az előtakarékossági intézmény szabályzata ezt előírja. A biztosított kérheti, hogy az öregségi ellátás kiszámítását meghatározó öregségi előtakarékossági követelésének negyedét tőkejuttatás formájában fizessék ki számára. Nyugdíjellátás helyett a biztosított kérelmére tőkejuttatás folyósítására van lehetőség, ha a nyugdíjpénztár szabályozása ezt megengedi. Ezenkívül a nyugdíjasok bizonyos feltételekkel gyermekek után járó nyugdíjat igényelhetnek. Egyéni öregségi előtakarékosság (3. pillér) Az öregségi és haláleseti előtakarékossági ellátások biztosításának feltételei az egyéni biztosítási szerződésben meghatározott rendelkezésektől és az érintett előtakarékossági terméktől függnek Haláleseti ellátások Az állami öregségi és túlélő hozzátartozói alapbiztosítás (1. pillér), a szakmai előtakarékosság (2. pillér) és adott esetben az egyéni előtakarékosság (3. pillér) által meghatározott ellátásokon felül a túlélő hozzátartozóknak balesetbiztosítás címén is biztosítanak ellátást (lásd a 2.2. pontot). Öregségi és túlélő hozzátartozói biztosítás (AVS, 1. pillér) Az egy vagy több gyermekes özvegyek házastársuk halála esetén az AVS-rendszer alapján özvegyi nyugdíjat igényelhetnek. Az özvegy férfi vagy a túlélő bejegyzett élettárs csak addig jogosult özvegyi nyugdíjra, amíg 18 év alatti gyermekei vannak. A gyermektelen özvegy nők, ha betöltötték 45. életévüket és legalább 5 éven át házasok voltak, özvegyi nyugdíjra jogosultak. Bizonyos feltételekkel az elváltak és a bejegyzett élettársi kapcsolatot felbontott személyek is jogosultak nyugdíjra. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik új házasságkötés vagy halál esetén. Azok a gyermekek, akiknek anyjuk vagy apjuk halálozott el, az AVS alapján árvasági nyugdíjra jogosultak. Mindkét szülő halála esetén kétszeres árvasági nyugdíjra jogosultak. Ez a jogosultság a 18. életév betöltésével, illetve szakmai képzés vagy tanulmányok folytatása esetén a 25. életév betöltésével, vagy az árva halálával megszűnik. Az özvegyi nyugdíj az elhunyt öregségi nyugdíjának 80%-a, az árvasági nyugdíj annak 40%-a. A kiszámításra az AVS nyugdíjszámításra vonatkozó elvek vonatkoznak (lásd a pontot). Létezik egy minimális és egy maximális nyugdíj. Szakmai túlélő hozzátartozói előtakarékosság (PP, 2. pillér) A szakmai előtakarékosság keretében a biztosított munkavállaló vagy szakmai előtakarékosság címén az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj kedvezményezettje halála esetén túlélő hozzátartozó ellátást is biztosítanak. Özve- 15

18 gyi nyugdíj igényelhető, ha a túlélő házastárs vagy törvényes élettárs egy vagy több gyermeket tart el, vagy ha legalább 45 éves és házassága vagy élettársi kapcsolata legalább 5 évig tartott. Az elhunyt gyermekei és nevelt gyermekei árvasági nyugdíjat kapnak. Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik új házasságkötés vagy halál esetén. Az árvasági nyugdíjat a 18. életév betöltéséig, szakmai képzés vagy tanulmányok folytatása esetén, vagy ha az árva legalább 70%-os rokkant és jövedelemszerző tevékenységre képtelen, akkor a 25. életév betöltéséig folyósítják. Elhalálozás esetén az árvasági nyugdíj is megszűnik. Az özvegyi nyugdíj az elhunyt teljes rokkantsági nyugdíjának 60%-a, az árvasági nyugdíj gyermekenként annak 20%-a. Amennyiben a nyugdíj nagyon alacsony, tőkejuttatás folyósításáról is dönthetnek. Ez a lehetőség az előtakarékossági intézmény által meghatározott szabályozásnak megfelelően más esetekben is fennáll. Egyéni túlélő hozzátartozói előtakarékosság (3. pillér) A szabadon választható előtakarékosság keretében meghatározott ellátások biztosításának feltételei rokkantság esetében az egyéni biztosítási szerződésben meghatározott rendelkezésektől és az érintett előtakarékossági terméktől függnek. Az előtakarékoskodó halála esetén a kedvezményezettek a közvetlen örökösök vagy ennek hiányában az általa megjelölt személyek Munkanélküli-ellátások A munkanélküli-biztosítás célja biztosítottak számára a munkanélküliség miatt kieső kereset megfelelő ellentételezésének biztosítása. A biztosítottak javára hozott munkaerőpiaci intézkedések célja a biztosítottak munkanélküliség elleni védelme, a meglévő munkanélküliség leküzdése, valamint gyors és fenntartható munkaerőpiaci integrációjuk elősegítése Biztosítottak Munkanélküli biztosításban részesülnek a kötelező AVSrendszer tagjai és munkavállalói tevékenység címén járulékfizetésre kötelezettek, akik még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt Az ellátási jogosultság feltételei A biztosított munkanélküli-ellátásra jogosult, ha a következő feltételek mindegyikének megfelel: munkanélküli vagy részben munkanélküli; figyelembeveendő munkavesztést szenvedett; Svájcban lakóhellyel rendelkezik; iskolakötelezettségének eleget tett, még nem érte el valamely AVS nyugdíjra való jogosultsági korhatárt és nem részesül AVS öregségi nyugdíjban; a munkanélküliségének kezdetét és a munkaügyi hivatalban való nyilvántartását közvetlenül megelőző két évben legalább tizenkét hónapig jövedelemszerző tevékenységet folytatott. (Azok, akiknek képzés, betegség, baleset, fogva tartás stb. miatt nem lehetett munkaszerződésük, mentesülnek a járulékfizetési időszakra vonatkozó feltétel alól. Ez a kétéves határidő általában két évvel meghosszabbodik azon biztosított esetében, aki munkanélküli-biztosítási segély nélkül önálló tevékenységbe kezdett, vagy aki gyermeke nevelésével foglalkozott, vagy aki az AVS nyugdíjra való jogosultságot megelőző négy évben lett munkanélküli és akinek az elhelyezése nagyon nehéz.) munka elfogadására kész és képes; a munkahelyi elhelyezéshez a munkaügyi szolgálat rendelkezésére áll, megfelel az ellenőrzési követelményeknek és saját maga is munkát keres. A munkanélküli-ellátási jogosultság egy bizonyos időre felfüggeszthető, ha a biztosított érvényes indok nélkül felmond, ha nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy saját maga is munkát keressen, vagy ha a Munkaügyi Hivatal által számára kijelölt munkát visszautasítja Az ellátások mértéke és a folyósítás időtartama Általában a munkanélküli-ellátás az utolsó hat hónap járulékköteles átlagbérének 70%-a, de csak egy meghatározott felső határértékig (lásd az 1.3. pontot). Azok a biztosítottak, akik gyermekeket tartanak el, vagy akiknek a munkanélküli-ellátása nem ér el egy meghatározott minimális összeget, a legutóbbi járulékköteles bérük 80%-át kapják. Az eltartott családtaggal rendelkező biztosítottak ezenfelül gyermekek után járó juttatásra is jogosultak. A munkanélküli-ellátást napidíjként, heti öt napidíjat figyelembe véve folyósítják. Általában az ellátási jogosultság az ellenőrzött munkanélküliség kezdete után öt napos várakozási idő elteltével keletkezik. Különleges körülmények esetén ez a várakozási idő lerövidülhet vagy meghosszabbodhat. Például 120 napos várakozási időt határoztak meg a járulékfizetési időszakra vonatkozó feltételek alól mentesülők tekintetében, akik 25 év alattiak, akiket nem köt gyermekekkel szembeni eltartási kötelezettség, és akiknek nincs szakmai képesítésük. A munkanélküli-ellátás biztosítására vonatkozó valamennyi feltétel teljesülésétől számított két éven át a biztosítottak a következőkben részesülnek: 400 napidíj; 16

19 55 éves kortól 520 napidíj, ha a biztosított legalább 18 havi járulékfizetési időszakot igazol; 520 napidíj, ha a biztosított az AI-rendszer nyugdíjában vagy balesetbiztosítási nyugdíjban részesül, és ha legalább 18 havi járulékfizetési időszakot igazol; 260 napidíj a járulékfizetési időszakra vonatkozó feltétel alól mentesülők számára. további 120 napidíj azoknak a biztosítottaknak, akik a nyugdíjjogosultságra meghatározott korhatár elérését megelőző négy évben váltak munkanélkülivé és akiknek az elhelyezése nagyon nehéz. A munkanélküli-ellátás folyósítására vonatkozó kétéves határidő az egyes munkanélküli esetek vonatkozásában azon a napon kezdődik, amikor az ellátásra való jogosultság valamennyi feltétele teljesül. Bizonyos esetekben a kétéves határidő meghosszabbítható. Ha a biztosított a munkaerőpiaccal összefüggő okok miatt a nehezen elhelyezhető munkanélküliek kategóriájához tartozik, a Munkaügyi Hivatal jóváhagyásával továbbképzési vagy újrabeilleszkedési programokban vehet részt, miközben a napidíjat továbbra is folyósítják számára Részletes szabályok Az ellátási jogosultság gyakorlásához a biztosított köteles személyesen és időben, azaz azon a napon, amikortól érvényesíteni kívánja munkanélküli-ellátási jogosultságát, nyilvántartásba vetetni magát a lakóhelye szerinti önkormányzatnál vagy az illetékes Munkaközvetítő Hivatalnál, a kanton rendelkezéseinek megfelelően. A munkanélküli köteles betartani az ellenőrzési előírásokat és részt venni az illetékes Regionális Munkaközvetítő Hivatalok (ORP) tanácsadási megbeszélésein. A munkanélküli-ellátást a Munkaügyi Hivatalban történő nyilvántartásba vétel során szabadon megválasztott munkanélküli pénztár folyósítja. A munkanélküliek minden nekik felajánlott megfelelő munkát kötelesek elfogadni Egyéb ellátások A munkanélküli-ellátáson kívül munkanélküli-biztosítás címén részleges munkanélküliség, a munkáltató nehézségei vagy fizetésképtelensége esetén ellátás, valamint a munkaerőpiacra vonatkozó intézkedések címén pénzügyi ellátás biztosítható Előnyugdíjak Tárgytalan. A svájci szociális biztonsági rendszer nem rendelkezik törvényes korkedvezményes nyugdíjellátásokról Családi ellátások A családi támogatások szövetségi szinten csak a mezőgazdaságban szabályozottak és Genf kanton kivételével Svájc teljes területére vonatkoznak. A többi ágazat tekintetében a családi támogatásokat 26 kantoni szintű törvény szabályozza. A családi ellátások szövetségi szakmai határozatok vagy kollektív megállapodások alapján is igénybe vehetők. A szövetségi jogszabályok és a kantonok jogszabályai alapján alkalmazott családi ellátások összege megtalálható A családi támogatások fajtái és összege című tájékoztatóban (honlap: a Thèmes (Témák), Famille/allocations familiales (Család/családi támogatások) címszó alatt) Családi ellátások a szövetségi jogszabályok szerint A családi támogatások szövetségi szinten csak a mezőgazdaságban szabályozottak. A mezőgazdasági munkavállalók és a kisebb mezőgazdasági termelők családi támogatásokat vehetnek igénybe, ha éves nettó jövedelmük nem halad meg egy meghatározott felső határértéket. A mezőgazdasági munkavállalók háztartási támogatásra jogosultak, ha házastársukkal vagy gyermekeikkel közös háztartásban élnek. A gyermekek után járó támogatások a síkvidéki régiókban kissé alacsonyabbak a hegyvidéki régiókban biztosított támogatásoknál. Annak a hónapnak az első napjától biztosítják, amikor a gyermek megszületett, és a folyósítás a 16. életév betöltéséig, illetve, ha a gyermek iskolába jár, tanulmányokat folytat vagy szakmai képzésben vesz részt, akkor 25 éves korig tart Családi ellátások a kantonok jogszabályai szerint Miközben a kantonok jogszabályai széles körben egybeesnek, az elvek tekintetében egyes pontokon, például a családi támogatások alkalmazási köre, fajtája és összege, valamint a szervezet tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. A kantonok jogszabályainak nagy része csak a munkavállalók tekintetében határoz meg támogatásfolyósítást (a mezőgazdaságon kívül). Bizonyos kantonokban a nem mezőgazdasági szakmákhoz tartozó önálló vállalkozók családi támogatásokra jogosultak. Néhány kanton bizonyos feltételekkel a jövedelemszerző tevékenységet nem folytató személyeknek is biztosít családi támogatást. Bizonyos kantonok a szövetségi rendszer által meghatározott családi támogatásokon felül a mezőgazdasági önálló vállalkozók vagy munkavállalók számára a kantonok rendszerei által biztosított családi támogatásokat is nyújtanak. 17

20 A gyermekenkénti támogatás kantonok szerint változó. A kantonok nagy részében elvben a gyermek 16. életévének betöltéséig, illetve, ha a gyermek szakmai képzésben vesz részt vagy tanulmányokat folytat, akkor 25 éves koráig folyósítják. A gyermekek után járó támogatásokon kívül más ellátások, például képzési támogatás, születési támogatás, örökbefogadási támogatás és háztartási támogatás is igénybe vehető Ellátások szolgálatot teljesítők részére A hadseregben szolgálatot teljesítők, a polgári szolgálatot teljesítők és a polgári védelemben szolgálatot teljesítők keresetkiesésének részleges ellentételezésére keresetkiesési támogatás (PG) igényelhető, amely adott esetben gyermek utáni támogatás, gyermekgondozási támogatás és vállalkozási támogatás formájában folyósítható. A jövedelemszerző tevékenységet folytatók a szolgálatteljesítés megkezdését megelőzően szerzett átlagjövedelem 80%-ára jogosultak, de csak egy meghatározott éves felső jövedelemhatárig. A finanszírozás a munkáltatók, a munkavállalók és az önálló vállalkozók által befizetett járulékokból történik Különleges, nem járulékalapú pénzbeli ellátások Kivételes AVS/AI nyugdíjak (1. pillér) Akik nem jogosultak szokásos (járulékalapú) rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói nyugdíjra, bizonyos feltételekkel kivételes (nem járulékalapú) nyugdíjat igényelhetnek Kiegészítő ellátások A (rokkantsági, öregségi vagy túlélő hozzátartozói) nyugdíjra vagy a nyugdíjbiztosítás címén más ellátásokra jogosultak kiegészítő ellátásokat igényelhetnek. Az Európai Unió vagy az Európai Szabadkereskedelmi Társulás egy másik tagállamának nyugdíjáról is szó lehet. Ezek az ellátások a tartózkodási helytől, a jövedelemtől és a vagyontól függőek. Finanszírozásuk az állami bevételekből történik Szociális segély A szövetségi alkotmány a segélyre való jogosultságot szükséghelyzetekben biztosítja: Bárki, aki szükséghelyzetben van és önfenntartásra képtelen, segítségre és támogatásra, valamint az emberi méltóságnak megfelelő megélhetéshez szükséges források biztosítására jogosult. Svájcban a szociális segély néhány kivételtől eltekintve a kantonok hatáskörébe tartozik, és a végrehajtás általában az önkormányzatok feladata. A szociális segély tehát 26 különböző, kanton szintű rendszeren alapul. Ugyanakkor a Szociálisügyi Intézmények Svájci Konferenciája (CSIAS), a kantonok és az önkormányzatok szociális szolgálatainak szakértőiből és képviselőiből álló szervezet meghatározza a kantonok, az önkormányzatok és a szociális magánintézmények számára a szociális segélyre vonatkozó irányvonalakat. A kantonok többsége alkalmazza ezeket a normákat. A CSIAS normái szerint az alapvető szükségletek fedezete tartalmazza a fenntartás költségeit, a lakhatási költségeket és az alapvető gyógyszerek költségeit. 18