SHOP.BUILDER WEBÁRUHÁZ

Átírás

1 SHOP.BUILDER WEBÁRUHÁZ 1

2 AMIT A ZSÍRÉGETÉSRŐL TUDNOD KELL Tartalom Bevezető 3 A zsírégetés alapfeltételei 5 Hormonok, melyekre figyelnünk kell 7 Inzulin, glukagon, és társaik 9 Inzulin bácsi kalandjai a gyárban 9 Az inzulin szerepe 11 A glukagon 15 Étkezési zsírok és testzsír 17 Rossz zsírok és hatásaik 18 Az inzulinrezisztencia 19 Inzulinérzékenység és napszakok 21 Összegzés 23 Az étrend 24 Tiltott ételek 26 Javasolt ételek 27 Szénhidrátforrások 27 Fehérjeforrások 27 Zsírforrások 28 Diétásnak hitt, vagy megtűrt ételek, 29 melyeket NE fogyassz 29 Saláták 30 Tej 30 A mágikus méz 30 Zabos kekszek és müzlik 31 Sok gyümölcs, vagy gyümölcslé 31 Diabetikus 32 A diétás étrend összeállítása 33 Mitől fogsz zsírt veszíteni, és hogyan őrzöd meg 34 az izmaidat? 34 Mennyi fehérjét fogyassz diétában? 36 Mennyi szénhidrátot fogyassz, ha zsírégetés a célod? 36 Mennyi zsírt engedhetsz meg magadnak? 36 1

3 Étrendkiegészítők 40 Zsírégetők 42 Termogenikus zsírégetők 42 Fat Burners 42 HCA (vagy borostyánkősav) 43 Chitosan, vagy ismertebb nevén zsírmágnes 43 A króm-pikolinát 44 CLA (konjugált linolsav) 44 Vízhajtók 45 Egyéb, a zsírégetéskor hasznos 46 (vagy sokak által annak tartott) kiegészítők 46 Vitaminok 46 Esszenciális zsírok 46 Fehérjeporok 46 Aminosavak 47 Diétás porok 48 Ha belefér a keretbe, hasznos lehet 49 A mozgás szerepe a diétában 50 Súlyzós edzés 52 Három ok, amiért a súlyzós edzés hatásos a zsírégetésre 52 A szálkásító edzés dilemmája 54 Mit kell tehát tenned? 55 Mikor és mennyit? 56 Az aerob/kardió edzés 57 Az aerob edzés szerepe 57 Aerob vs. kardió edzés 57 A HIT edzés 59 Hogyan szoktasd magad a HIIT-hez? 60 Mikor érdemes aerob/kardió edzéseket végezni? 61 Rajtad a sor! 63 2

4 BEVEZETŐ 3

5 A különféle diétáknak manapság se szeri, se száma. Gyakorlatilag ömlik ránk a tutibbnál tutibb fogyókúrás módszerek özöne, csak aztán győzze kiválogatni az ember, melyik hasznos, és melyik az, ami szemre élből kukába való, vagy esetenként veszélyes elmebeteg agyszülemény. Vannak tudományosan megalapozott módszerek, vannak bevált sztárdiéták, vannak olyanok, melyekben sokan hisznek (de igazából senki nem fogyott le tőlük tartósan), és vannak, melyek csakugyan működő modellek. Hiszed, vagy sem, mindegyik diétában, ami a testsúly csökkentését célozza, akad egyetlen közös tényező. Igen, talán nem hinnéd, de a káposztaleves diétában, a norbi ápdétben és egy testépítő versenydiétában van egy közös momentum: mindegyikben kevesebb energiát kell bevinni a szervezetbe, mint amennyit az elhasznál. Ez az első, és egyik legfontosabb ismérve egy működő diétának. Önmagában ugyan nem elegendő - hiszen akkor elég lenne picit kevesebbet enni és rögtön menne minden, mint a karikacsapás -, de enélkül bajosan fogsz zsírt égetni. Még egy fontos dolog van itt, amit tisztázni érdemes. Nem csak az akar fogyni, zsírt égetni, akinek adott esetben úszógumija, vagy komoly túlsúlya van. Aki szálkásodni akar, az nem akar mást valójában, mint zsírt leadni, zsírt, ami eltakarja az izomrostokat a kíváncsi szemek elől. Tehát akár a hagyományos értelemben vett fogyás, akár a szálkásítás a célod, mindenképpen olvass tovább, mert olyan alapvető fontosságú infókat találsz az alábbiakban, melyek ismerete nélkül a fogyás, a szálkás kinézet csak álom marad csupán számodra, és soha nem fogsz igazán tartós eredményt elérni. 4

6 A ZSÍRÉGETÉS ALAPFELTÉTELEI A bevezetőben már érintettük az első, és egyik legfontosabb tényezőt: nevezetesen, a kalóriadeficit szükségességét. Amennyiben a szervezet megkapja a működéséhez szükséges energiát a táplálékokon keresztül, bolond lesz felhasználni a nehezebb időkre tartogatott zsírkészleteit. Tekintsd a szervezeted egy bonyolult, emellett rendkívül hatákonyan működő túlélő gépezetnek. Mindig fel van készülve az ínséges szituációkra, és nem mellékesen, soha nem azt fogja tenni a túlélése érdekében, amit te várnál tőle. Ahhoz, hogy a zsírraktárakhoz hozzányúljon a szervezet, az kell, hogy rákényszerítsd erre. Magyarul, kevesebb energiát vigyél be, mint amennyire szükséged van, és kész, meg van oldva. Óh, ha ilyen egyszerű lenne! Figyelemre méltó, milyen sokan hiszik azt, hogy a kalóriadeficit elérése az egyetlen feltétele annak, hogy hatékonyan zsírt tudj égetni. Ha ez így lenne, sokkal kevesebb elhízott ember szaladgálna kerek e világon. Sajnos a valóság ennél picit bonyolultabb. A szervezet ugyanis bolond lesz a zsírraktárakhoz nyúlni, amikor te kalóriadeficitet teremtesz. Mondhatni, esze ágában sincs ezt tenni, amíg nem muszáj. Van ugyanis olyan energiaforrás, melyet sokkal de sokkal szívesebben beáldoz, ez pedig a tápanyagokkal bevitt gyorsan felhasználható energia, melyet a szénhidrátok fogysztásából nyerünk. Ha tehát kalóriadeficitet teremtünk - magyarul, kevesebbet eszünk - de ezt sok szénhidrát, és mondjuk kevés fehérje fogyasztásán keresztül érjük el, akkor erős a valószínűsége annak, hogy bár a testsúly csökkenni fog, azonban ezt sem a zsírraktárakból fogjuk elvesztegetni, hanem mondjuk izomszövetből. Izomszövetből sokkal egyszerűbb kinyerni az energiát a szervezet számára, mint zsírból. A zsír a nehéz időkre való - ez evolúciós kódolás, nem tudsz tenni ellene. 5

7 Mit lehet tenni? Semmi különöset, csak a mennyiség mellett a minőségre is figyelmet kell fordítanunk. Le kell szorítanunk a szénhidrát mennyiségét, hogy szervezetünk kénytelen legyen a nehezebben elérhető energiaforrások után nézni. Ki kell iktatnunk a cukrot és a finomított, gyors felszívódású szénhidrátokat az életünkből, hogy azok kedvezőtlen hormonális hatásai ne hátráltassanak minket céljaink elérésében. Meg kell emelnünk a fehérjék és aminosavak mennyiségét, hogy megvédjük az izmainkat attól, hogy azokat a szervezetünk energiaként használja fel. És végül, nem árt, ha megemeljük az aktivitásunk szintjét, azaz mozgunk is valamit, hiszen ekkor a szervezet több energiát használ fel, minek köszönhetően könnyebben kerülhetünk kalóriadeficites állapotba, azaz könnyebben érhetjük el, hogy több energiát használjunk el, mint amennyit beviszünk. Hangsúlyozzuk, hogy amit itt elolvashatsz, az az egyik, de nem az egyetlen út ahhoz, hogy ledobd a zsírt. Nem vagyunk egyformák, mindenkinek más válik be. Ez a módszer már ezreknél bizonyított, így nyugodt lelkiismerettel tárjuk eléd. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne megoldás a problémádra mondjuk a ketogén diéta, vagy akár a manapság oly divatos időszakos böjtölés (bár ez utóbbival kapcsolatosan azért vannak fenntartásaink). Nem célunk rangsorolni a diétákat. A célunk csupán annyi, hogy egy működő, sokaknak bevált módszert mutassunk meg, amit bárki sikerrel alkalmazhat, legyen kezdő, vagy haladó. Mindazonáltal akkor is érdemes elolvasnod ezt a kis anyagot, ha te történetesen más utat választasz, mert a testünk alapvető működésében azért nincsenek olyan hatalmas különbségek - itt pedig erről is lesz szó! 6

8 HORMONOK, MELYEKRE FIGYELNÜNK KELL 7

9 FIGYELMEZTETÉS: Ha Téged kizárólag a gyakorlati alkalmazás, gyakorlatias tanácsok érdekelnek, és nem igazán vagy kíváncsi a miértekre, akkor a saját érdekedben ugord át ezt a fejezetet, és olvass tovább! Ha azonban meg akarod érteni, mi miért történik a testedben, és miért mondjuk egyes tápanyagokra, hogy tiltólistásak diétában, akkor semmiképpen se hagyd ki ezt a fejezetet. Szerintünk ez fontos, de elfogadjuk, ha van, akit ez nem hoz lázba. Vigyázat, nehéz fejezet, kösd fel a gatyót! Tehát, emlékezzünk, hogy is voltak azok a feltételek? Kell egyszer a kalóriadeficit, ami az egyik legfontosabb tényezője a zsírvesztésnek. Aztán írtunk pár szót ilyenekről, hogy figyelni kell a bevitt fehérjék, szénhidrátok és zsírok arányát, mert az sem mindegy. Na de mi ennek az oka? Nos, az egyes tápanyagoknak eltérő hatásuk van szervezetünk hormonháztartására. Aki ezt figyelmen kívül hagyja, az soha nem fog tartós eredményt elérni, sosem fog tartósan lefogyni. Persze, akinek a jojó effektus elég, annak ez mindegy. 8

10 INZULIN, GLUKAGON, ÉS TÁRSAIK Alapvetően hormonok és enzimek egyensúlya fogja meghatározni a diétánk sikerességét. Ezek az inzulin, a glukagon, valamint a hormonszenzitiv lipáz enzim és a lipoprotein lipáz enzim. Bár a nevek néhol ijesztőek, ígérjük, nem lesz (teljesen) kínai ez a fejezet. Olvasd el kezdetnek, lazításként, vagy inkább ráhangolódásként ezt a kis történetet, később megérted, miért lesz ez fontos! INZULIN BÁCSI KALANDJAI A GYÁRBAN Hol volt hol nem volt, volt egyszer egy jómunkásembör. Úgy hívták, inzulin bácsi. Egyszerű melós volt, egyszerű feladattal: nem szabadott hagynia, hogy túl sok szén halmozódjon fel a kazánban. Mindig csak annyi, amennyi szükséges. Ha megszólalt a vészharang, minden energiáját arra kellett fordítania, hogy a szenet ellapátolja a raktárakba. Erre meg is volt a munkaköri leírása. Első körben meg kellett töltenie az elsőszámú raktárakat. Alapesetben ez sima ügy volt: jött egy kis szén, inzulin bácsi összekapta magát, eltakarította, mindenki boldog volt. Ha sok szén jött, és ezek a raktárak megteltek, akkor még mindig ott volt neki lehetőségként a pótraktár, de ehhez már többedmagával kellett dolgoznia, és a vezetés nem is nagyon szerette, ha ezekbe pakol. De inzulin bácsi kötelességtudó volt, így ha kellett, igénybe vette a pótraktárakat is. Ha tehát túl sok szén érkezett be, mindig kellett pakolni a pótraktárba is, miután az elsőszámú raktárak megteltek 9

11 Az sem volt jobb, mikor nem jött annyira sok szén, de ami jött, az hirtelen, egy adagban érkezett. Ehhez is többen kellettek, és hatékonyan kellett végezni a munkát. Így az ilyen esetek hatékony megoldása végett egy csapóajtó került a pótraktárra, hogy könnyebb legyen bele pakolni, ne kelljen nyitogatni folyton az ajtót. De nem akármilyen ajtó volt ám: csak befelé nyílt, hogy egy szem szén se essen ki a raktárból! Néha, nagy ritkán, jöttek más munkások is a gyárba. Glukagon bácsinak és társainak akkor szólt a vészharang, ha a kazánban túl kevés volt a szén. Időről időre, amikor már rég nem érkezett szén a gyárba, vagy amikor jött, csak lassan, akkor fel-feltörték az elsőszámú és a pótraktárak ajtajait, hogy a kazánba pakoljanak egy kis szenet. Csakis nekik volt ehhez szerszámuk. Ilyenkor inzulin bácsinak nem volt dolga. Ő csak bepakol, ő ugyan nem fog maga ellen dolgozni Néha együtt melóztak. Egyik kipakolt, a másik bepakolt - a lényeg az volt hogy a kazánban pont megfelelő mennyiségű szén legyen. A legrosszabb az volt, amikor a sok szénnel együtt tüzelőolaj is érkezett, ami gyakorlatilag beterítette az elsőszámú raktárakat, így oda már nem is tudott szenet pakolni inzulin bácsi, még a társaival sem, hiába hívott erősítést többször is - ment tehát minden a pótraktárba. Még hatékonyabbá kellett tenni a dolgot, mert túl sokan voltak már a melóra, aztán ment a tülekedés: fotocella is került az ajtóra, ne kelljen már nyitogatni. Az le volt automatizálva, oda egyszerű volt szenet tenni Egy idő után inzulin bácsi, társaival már gyakorlatilag csak a pótraktárakba pakolt, az egyszerűség kedvéért. Az elsőszámú raktárak már úgyis használhatatlanok voltak. A raktárak pedig csak dagadtak és dagadtak 10

12 AZ INZULIN SZEREPE Az inzulin egy raktározó hormon A túlzott, és/vagy rossz minőségű szénhidrát fogyasztás magas inzulinszintet eredményez A magas inzulinszint kedvez a zsírraktározásnak A magas inzulinszint lehetetlenné teszi a jelentősebb zsírvesztést Az inzulinnak egyaránt vannak pozitív és negatív hatásai is testünkre. A testsúly kordában tartása szempontjából az összes kalória bevitel mellett talán ennek a hormonnak van a legnagyobb szerepe. Csak címszavakban, mit is csinál az inzulin? Elszállítja a vérből a vércukrot, mely zömében az étkezés során fogyasztott szénhidrátokból származik. Minél több szénhidrátot eszel egyszerre, egy adagban, annál magasabb lesz a vércukorszint. Emellett minél inkább a cukrok és a finomított élelmiszerek felé billen a mérleg nyelve az étrendedben, annál nagyobb, és gyorsabb lesz az inzulinszint emelkedése. Az, hogy az elszállított vércukor hova kerül - no ezt fejtegetjük a továbbiakban! Egy dolgot nagyon jegyezzen meg mindenki, már így az elején: a folyamatosan magas inzulinszint gyakorlatilag lehetetlenné teszi a zsírvesztést. Mitől alakulhat is ez ki? A túlzott szénhidrátfogyasztástól, legyen szó akár egyszerű, akár összetett szénhidrátokról. A túlzott szénhidrátfogyasztásra hirtelen nagy mennyiségű inzulin kibocsátásával válaszol a szervezet, hogy a vércukorszintet visszabillentse a megfelelő tartományba. Emlékezz a mesére: sok munkás pakol a raktárakba. 11

13 Azonban a szép az, hogy akkor is lehetséges az inzulinszint ilyen jellegű megnövekedése, ha a kalóriák mennyiségén nem, hanem a minőségén változtatunk. Mikor is történik ez meg? Ha olyan étrendet követsz, mely csak minimális rostot tartalmaz, tehát túlnyomórészt könnyen és gyorsan emészthető, egyszerű vagy finomított szénhidrátokat eszel. Ilyenek az üdítők, dzsemek, fehér kenyér, sütemények, pogácsák, kekszek, sósperecek és ropik, csipszek, valamint különféle gyümölcslevek. Ismerős? Ezek az ételek könnyen lebomlanak glükózzá (ebben a formában található meg vérünkben a cukor), ezért gyorsan emelik a vércukor szintet 110 mg/ml fölé. Ez az az érték, ami alá az inzulin le akarja szabályozni a vércukorszintet. Itt szólal meg a példában említett vészharang. Ez az amikor nem érkezik annyi szén, de ami jön, az hirtelen érkezik. Megint sok munkás kell. Mi tehát az eredmény? Inzulinkibocsátás. Hirtelen, óriási inzulinkibocsátás. A kalóriadeficit dacára. Kevesebb szén jött de hirtelen, inzulin bácsinak így is segítség kell. Na EZT hagyják figyelmen kívül azok, akik csak kalóriát számolnak, pedig ezt nagyon fontos megérteni! Na de miért is jelent ez problémát? Oké, magas lesz az inzulinszint, ez elszállítja a vérből a vércukrot, hol itt a gond? Működik a rendszer, nem igaz? Nos, mikor az inzuliszint megnő, a vérből eltávolítja a túlzott mennyiségű glükózt, elsődlegesen az izmokba és a májba. Ameddig ezek a raktárak nem telítődnek, addig a glükóztöbblet mindig bennük tárolódik el. De ezek hamar megtelnek, főleg ha az illető nem mozog. Amint ezek a raktárak megteltek, találd ki, hol tárolódik el a többlet? Bingó, a zsírsejtekben! Tudod, a mesében ez a pótraktár. 12

14 Ne feledd: az inzulin bármi áron el akarja szállítani a vérből a vércukrot, hiszen az ő feladata az, hogy a kritikus szint alatt tartsa a vércukorszintet. A mozgás, és különösen a súlyzós edzés segít abban, hogy a glikogénraktárakból glikogént ürítsünk, így több szénhidrátot tudunk glikogénként tárolni. Ez logikus, ha belegondolsz: több mozgással több energiát tudsz felhasználni anélkül, hogy tartanod kellene a zsírosodástól. Mindazonáltal sajnos amennyiben gyorsan felszívódó szénhidrátok alkotják étrendünk jelentős részét, az inzulin elősegítheti a zsír felhalmozódását akkor is, ha ezek a raktárak még nem telítettek. Hoppá, erről eddig nem volt szó, nem igaz? Pótraktárba pakolni akkor, amikor még nincs tele az elsőszámú raktár? Na de inzulin bácsi, hogy is van ez? De ne aggódj, inzulin bácsi egyelőre tartja a sorrendet, másról van szó - most jön a csapóajtó! Hányszor hallhatjuk, hogy valaki még akkor is évről évre hízik, ha nem eszik túl sok kalóriát? A fő bűnösök: finomított szénhidrátok, a rostmentes étrend és az egyszerű szénhidrátok. Ez a típusú táplálkozás folyamatosan nagymértékű inzulinkibocsátást okoz, mely zsírfelhalmozódáshoz vezet, valamint ahogyan azt később látni fogjuk megakadályozza a zsírraktárak lebomlását. A magas inzulinszint ráadásul az étvágyat is megnöveli (Hányszor volt olyan érzésünk, hogy egy nagy adag süti után még kívánósak voltunk?). A magas inzulinszintnek ugyanis további érdekes hatásai is vannak. Ekkor szervezetünk több lipoprotein lipáz (LPL) enzimet termel, mely védi a zsírsejteket attól, hogy lebontásukon keresztül testünk energiát nyerjen belőlük. Nem valami jó hír, ugye? Tehát nem elég, hogy az inzulin a zsírraktárakat fogja gazdagítani, közvetve még azt is megakadályozza, hogy valami kis zsírt eltüntessünk a zsírraktárainkból. Ez a fránya inzulin bácsi, nem elég, hogy azokba a ratárakba is pakol, melyekbe nem akarjuk, hogy pakoljon, de még az ajtót is megbütyköli utána, nehogy megszabadulj a felesleges cucctól. 13

15 Tudni kell ugyanis, hogy testünk mindig többféle üzemanyagot használ működéséhez. Ha intenzív mozgást végzel, akkor az izmokban és a májban eltárolt glikogént fogod felhasználni. Nyugalmi állapotban, vagy kevésbé intenzív mozgás esetén tudsz zsírt használni. Ennek egy részét az étkezéssel elfogyasztott zsírok fedezik, másik részét a zsírsejtekből nyeri. Azonban ha az inzulinszint magas legyen ez a túl sok elfogyasztott szénhidráttól, vagy a kevesebb, de rossz minőségű szénhidráttól a zsírsejtek tökéletes védelmet élveznek, és nem használhatók fel energiaforrásként. Ezért aki ilyen módon táplálkozik, az még a kemény aerob munka mellett sem tapasztalhat számottevő súlycsökkenést. TEHÁT: Sok szénhidrát (összetett, vagy egyszerű cukor, mindegy) = sok inzulin zsírfelhalmozás, és a zsírvesztés akadályozása. Akár kevesebb, de egyszerű, vagy finomított szénhidrát (cukrok, finomlisztek) = sok inzulin zsírfelhalmozás, és a zsírvesztés akadályozása. Nagyon nem mindegy tehát, hogy milyen forrrásból visszük be a szénhidrátokat, még ha kalóriadeficitben is vagyunk! 14

16 A GLUKAGON A glukagon egy felszabadító hormon, az inzulinnal kvázi ellentétes hatással A fehérjék fogyasztása glukagon kibocsátást eredményez A glukagon segít felszabadítani a zsírraktárakat A glukagon és inzulin mennyisége mindig egyensúlyban van Szerencsére van egy hormon, mely az inzulinnal ellentétes hatást vált ki, ez pedig a glukagon. Amennyiben a vércukorszint koncentrációja 70 mg/ml alá csökken, a glukagon az izmokból és a májból felszabadítja a glükózt, hogy visszaállítsa az ideális állapotot. Tudod, szól a vészharang, fogy a szén a kazánból. Gyakorlatilag az inzulinnal mely ugye egy raktározó hormon ellentétes hatást vált ki. A glukagon tehát egy felszabadító hormon. Ráadásul, míg az inzulin elősegíti a lipoprotein lipáz enzim termelődését is mely, mint olvashattad, a zsírraktárakat zárja le a glukagonnak pont ezzel ellentétes hatása van. Elősegíti egy másik enzim, a hormonszenzitiv lipáz termelődését, mely felszabadítja a zsírsavakat a zsírsejtekből, hogy azokat aztán szervezetünk energiaként hasznosíthassa. Ez az az enzim, mely a megbütykölt csapóajtókat felfeszítve szabaddá teszi az utat a zsírsejtekből, hogy végre megszabaduljunk a feleslegtől. Testünkben mindig jelen van mindkét hormon, arányuk a bevitt táplálékok arányától függ. Egyensúlyban vannak, ha az egyikből sok van, akkor a másikból szükségszerűen kevesebb. 15

17 Nézzünk három esetet: Ha a szénhidrátokat magukban fogyasztjuk, nagyobb lesz az inzulinkibocsátás. Ha szénhidrátot fehérjével együtt fogyasztunk, akkor még mindig nagyobb lesz az inzulin mennyisége, ám a fehérjék hatására termelődő glukagon miatt nem lesz olyan magas az inzulinszint, mint az első esetben. Ha zöldségeket és fehérjét is adunk étrendünkhöz, lassabban fognak felszívódni a szénhidrátok, a fehérjék pedig a glukagontermelődés kiváltásán keresztül segítenek kordában tartani az inzulinszintet. TEHÁT: szénhidrát fehérje nélkül, magában = sok inzulin zsírfelhalmozás, és a zsírvesztés akadályozása. Szénhidrát fehérje (húsok, halak, stb) és rostok (zöldségek) társaságában = kevesebb inzulin, glukagonnal a zsírvesztés lehetségessé válik. Kezd tehát kirajzolódni mindenki számára, milyen ételeket érdemes fogyasztani, és hogy miért De ne szaladjunk előre, lássuk, mi van még! 16

18 ÉTKEZÉSI ZSÍROK ÉS TESTZSÍR A zsírokkal jelentős mennyiségű kalóriát viszünk be A magas inzulinszint kedvez az elfogyasztott zsírok elraktározásának A szobahőmérsékleten szilárd állati zsírok fogyasztását korlátozni érdemes - de nem megszüntetni! A zsíroktól általában óvakodni szoktak a fogyni vágyók, ami nem csoda: grammonként 9 kalóriát tartalmaznak, szemben a fehérjék és szénhidrátok grammonkénti 4 kalóriájával. Ez még azoknak is feltűnik, akik csak a kalóriákat számolják. Ráadásul szervezetünk kevésbé hatékonyan is hasznosítja ezeket a kalóriákat, magyarul, könnyebben tárolódnak. A zsírok fogyasztás után nem kerülhetnek rögtön a véráramba, mint a cukrok, hanem testünk előbb lebontja azokat zsírsavakra és glicerolra. A zsírsavak szolgáltatják az energiát a nyugalmi állapotban lévő izmoknak, míg a glicerol egy sor kémiai folyamaton keresztül glükózzá alakul. Testünk zsírraktározó képessége a kalóriabevitel és a szénhidrátok okozta inzulinszint függvényében változik. Gyakorlati szempontok szerint magyarítva: a szénhidrátfogyasztásod mennyisége és minősége befolyásolja, hogyan és mennyi zsírt tárolsz el. Az inzulin raktározó hormonként a glükózt eltárolja az izmokban és a májban, valamint a zsírsejtekben, és ezzel együtt akadályozza a zsírok lebomlását. Ezt már kiveséztük. Leginkább azonban azzal segíti elő az inzulin a zsír felhalmozódását, hogy a zsírsejtek által felvett zsírsavak mennyiségét növeli. 17

19 Amit önmagában a zsír fogyasztása folytán nem vett volna fel az a szerencsétlen zsírsejt, most az inzulin hatására mégis megteszi. Tehát amellett, hogy a kimenő forgalmat akadályozza a zsírsejtekből, a bemenő forgalmat viszont elősegíti. Lehet, hogy a bedeszkázás helyett helyénvalóbb hasonlat egy egyirányú csapóajtó, ami csak befelé engedi a cuccot! ROSSZ ZSÍROK ÉS HATÁSAIK Különféle zsírok léteznek, melyeknek más más hatásuk van az emberi szervezetre. A telített zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, míg a telítetlen zsírok szobahőmérsékleten folyékonyak. Minden állati eredetű zsír pl. vörös húsok, csirkebőr, tojás és tejtermékek telített zsírsavakat tartalmaz. Stimmel ugye, ezek a zsírok szobahőmérsékleten szilárdak, hiszen így tudunk pl zsíroskenyeret kenni. Ezek nagymenynyiségben fogyasztva károsítják egészségünket, krónikusan nagy mennyiségben pedig kifejezetten káros hatással lehet a keringési rendszerre és az artériákra, ráadásul a vért is besűríthetik. A szűkebb artériák és a sűrűbb vér nagy stresszt jelent a szív számára. Mintha csak egy szűk szívószálon keresztül szeretnénk tejbegrízt enni. Ez nem azt jelenti, hogy a telített zsírokat ki kell zárni az étrendünkből. Hiba is lenne, mert hogy más ne mondjunk a tesztoszteron termeléshez is szükség van rájuk. Azonban mértéktelen fogyasztásuktól óvakodni kellene mindenkinek. TEHÁT: Sok/rossz minőségű szénhidrát+zsír = magas inzulinszint zsírfelhalmozás, amit tetéz a bevitt extra zsírmennyiség, és a zsírvesztés akadályozása, plusz olvasd el a következő bekezdést! 18

20 AZ INZULINREZISZTENCIA A telített zsírsavak (állati zsírok) inzulinrezisztenciát okozhatnak Az inzulinrezisztencia tartósan magas inzulinszintet eredményez Az inzulinrezisztencia velejáróla, hogy a zsírsejtek érzékenyebbek lesznek az inzulinra Már egy csokitól is gurulok effektus, azaz az elfogyasztott kalóriák jelentős része zsírban fog tárolódni A telített zsírsavaknak van egy másik hatásuk, mely szintén a zsírok felhalmozódását segíti elő. Ezek a zsírok ugyanis mikroszkopikus lyukakat ütnek az izomsejtek legkülső felületén. A gond ezzel mindössze annyi, hogy ugyanezen a területen helyezkednek el az inzulinreceptorok. Egy egészséges ember esetében a mérsékelt szénhidrátfogyasztás mérsékelt inzulinkibocsátást eredményez, az inzulin pedig az izomsejtekhez irányítja a glükózt, ahol aztán rácsatlakozik ezekre a receptorokra, hogy a glükóz ezután bejuthasson az izomsejtekbe. Természetesen ha ezek a raktárak már megteltek, akkor a glükóz a zsírsejtekben kerül elraktározásra. Ezt már tudjuk. A telített zsírsavak azonban roncsolják ezeket a receptorokat, így a glükóz nem tűnik el a véráramból az elsőre kibocsájtott inzulinmennyiség hatására. Erre mi is a szervezetünk válasza? Jól gondolod: újabb löket inzulin. (Inzulin bácsinak kell a segítség!) Ami mit eredményez az eddigiek tükrében? További zsírraktározást. A magas inzulinszint mindig kedvez a zsírraktározásnak. Tudod, a raktáras példa: Inzulin bácsi mindenáron tárol, de ha az első körben megtöltendő raktárakat tönkrevágja az olaj, neki sem lesz választása, oda pakol, ahová tud: a pótraktárakba, azaz a zsírsejtekbe. És, mivel az inzulinszint magas, a hatékonyság érdekében felkerül a korábban már megénekelt egyirányú csapóajtó is, biztos ami biztos. 19

21 Fordítsuk le gyakorlatiasabb nyelvezetre a dolgot. Ha zsírosan eszel, akkor a szervezeted esélyes, hogy egy idő után azt a szénhidrátmennyiséget is zsírban fogja eltárolni, amit alapból még el tudna pakolni az izmokba. Mi több, ebben az állapotban nem csak rendkívül könnyű lesz a zsírraktárrozás, de egyre nehezebb lesz megszabadulni a zsírtól. A fent vázolt folyamatot inzulinrezisztenciának hívják. A magas telített zsírtartalmú étrend következtében az izmok ellenállnak az inzulin raktározó tulajdonságainak. Vannak más faktorok is, melyek csökkentik az izmok glükózfelvevő képességét. Íme néhány: Stressz, a mozgás hiánya, alkohol, alacsony rosttartalmú étrend, magas cukortartalmú étrend, dohányzás, jóléti drogok, túl sok testzsír. Ezek mind rontják az izmok glükózfelvevő képességét. Mi is az inzulin szerepe? Emlékezzünk, az inzulin egy raktározó hormon. A glükózt mindenáron el fogja távolítani a vérből. Ha nem sikerül elsőre az inzulinrezisztencia miatt, még több inzulint termelünk, ez pedig elkerülhetetlenül a zsírsejtek felé fogja irányítani a vérben található glükózt. Eredmény: zsírfelhalmozódás. Ha még mindez nem lenne elég, akkor eláruljuk: a zsírsejteken is vannak inzulinreceptorok. Ha az izmokon a receptorok inzulinreszisztensekké válnak, a zsírsejtekéi inzulinérzékenyek lesznek. Ejj, nem elég hogy egyirányú csapóajtót szereltünk a zsírsejtekre, még automata is, hogy a bemenő forgalom tutira ne legyen akadályoztatva, mi? Mindez akkor, amikor az elsőszámú raktárak tönkremennek. Frankó. Ezért aztán az éveken át tartó rossz táplálkozási szokások, a mozgás hiánya és a túl sok testzsír következtében kialakuló inzulinrezisztencia esetében a zsírsejtek inzulinreceptorai igen érzékenyek lesznek. Magyarra fordítva: nagyon hatékonyan fog felvenni a zsírsejt mindenfajta tápanyagot, amit az inzulin szállít. Na, szuper, automata, ráadásul fotocellás! Aki ilyen állapotban akár csak 40 gramm szénhidrátot elfogyaszt, mondjuk dzsem formájában, jó eséllyel testzsírként fogja azt elraktározni, mivel a zsírsejtek tárt karokkal várják, ellentétben az izomsejtekkel, ahol az inzulinkikötők már nem léteznek többé Már egy szelet sütitől is hízok szindróma. Ismerős? Láthatjuk a későbbiekben, hogy egy helyesen megtervezett diétás étrend szerencsére gyakorlatilag nullára redukálja az inzulinrezisztencia kiváltó tényezőit az étrendben. 20

22 INZULINÉRZÉKENYSÉG ÉS NAPSZAKOK Egy napon belül váltakozik az inzulinérzékenységünk Reggel rosszabb az inzulinérzékenység, ezért nem tanácsos teletömni magunkat szénhidráttal ilyenkor A súlyzós edzés rendkívüli mértékben növeli az inzulinérzékenységet Fontos tudni egy diétás étrend összeállítása során, hogy a szervezet inzulinérzékenysége korántsem ugyanolyan a nap folyamán. A fentebb olvasottakból logikusan következik, hogy ha egy adott napszakban rosszabb az inzulinérzékenység, akkor nem tanácsos nagy mennyiségű szénhidráttal bombázni testünket. Amikor azonban jó az inzulinérzékenység, akkor nagyobb mennyiségű szénhidrátot tudunk bevinni kvázi büntetlenül. Általában a kora reggeli órákban, valamint a késő délutáni órákban rosszabb az inzulinérzékenységünk. A királyként reggelizés elmélete tehát itt meg is dől, pontosabban, semmiképpen sem szabad a reggeli étkezésnek nagyobb mennyiségű, vagy magas GI-vel rendelkező szénhidrátot tartalmaznia, különösen diétában óra, valamint óra között van az inzulinérzékeny szakasz. Tehát óra között a szervezet jobban tolerálja az esetleges nagyobb szénhidrátbevitelt. Magyarul: ebédre, a céljaid szem előtt tartásával persze, de mehet picit több, vagy magasabb GI-jű szénhidrát. 21

23 Tehát ha egy tipikus napi rutint nézünk, akkor az inzulinérzékenység reggel rossz, majd fokozatosan javul, ebédidőben kiváló, majd fokozatosan romlik ahogy haladunk az este felé, míg végül éjszaka ismét jó lesz, ám számunkra ez mindenképpen irreleváns, hiszen este 11-kor úgysem állunk neki nagyobb mennyiségű vagy magas GI-jű szénhidrátot enni. Az edzés rendkívüli mértékben növeli az inzulinérzékenységet, így az edzés utáni étkezésed, napszaktól gyakorlatilag függetlenül, ugyancsak tartalmazhat magasabb GI-jű szénhidrátokat. Edzés után közvetlenül még diétában is javasolt némi egyszerű szénhidrát (leginkább Vitargo) fogyasztása, de az ezt követő étkezésed is tartalmazzon megfelelő mennyiségű szénhidrátot, akár még esti edzés esetén is. Érdemes ezek figyelembe vételével megtervezni a szénhidrátok fogyasztásának napi rutinját. 22

24 ÖSSZEGZÉS Mit tanultunk tehát? A sok szénhidrát, vagy akár a kevesebb, de finomított vagy egyszerű szénhidrát olyan mértékű inzulinreakciót okoz, ami szinte bizonyosan zsírosodást okoz. Ha ezt a szénhidrátmennyiséget zsírok társaságában visszük be pl. egy jó süti tipikus példa erre akkor a helyzet még rosszabb. Aki huzamosabb ideig táplálkozik így, annak egy idő után borítékolható valamilyen szintű inzulinrezisztencia, ami még nehezebbé teszi majd a zsír leadását. Fehérje és rostok társaságában fogyasztva azonban a szénhidrátok nem okoznak olyan nagy inzulinreakciót, ráadásul a fehérjék hormonális hatásának köszönhetően a zsírraktárak felszabadítása is könnyebbé válik. Ha pedig mindez nem lenne elég, arra is figyelni kell, hogy a szénhidrátokat milyen napszakban visszük be, mert szervezetünk nem reagál minden napszakban egyformán a szénhidrátokra. 23

25 AZ ÉTREND 24

26 A fent írtak tükrében némiképp felháborítónak tartjuk, hogy önjelölt szakértők szerint a kalóriák számolgatása önmagában elegendő a fogyáshoz. Testünk sokkal bonyolultabb gépezet annál, minthogy egy egyszerű kalóriamegvonással elintézhessünk adott esetben sok év tétlenségéből és rossz étrendjéből fakadó problémákat. Na de ez legyen az ő problémájuk, reméljük kevés emberhez jutnak el. Az előző fejezet alapján lassan kirajzolódik előttünk, hogy melyek azok az ételek, melyek kerülendők diétában, és melyek azok, melyeket problémamentesen fogyaszthatunk. Lássuk! 25

27 TILTOTT ÉTELEK Minden tiltott, ami cukor, tehát asztali cukor, és sajnos ide tartozik a barna cukor is, amit tévesen hisznek kvázi diétásnak. A méztől is óvakodjunk a magas cukortartalom miatt. A gyümölcsök fogyasztását amennyire lehet, időzítsük délelőttre, de ekkor is mértékkel tegyük ezt, mivel a bennük lévő gyümölcscukor sem segíti céljaink elérését. Ebből következik, hogy a sima cukrot nem lehet kiváltani - ismét a hiedelemmel ellentétben - fruktózzal sem, ha a fogyás a cél. Bár a fruktóz nem dobálja az inzulinszintet, ami akár jó is lehetne, azonban az izmok nem veszik fel, nem tárolják glikogénként, mint a többi szénhidrátot. A májban tárolódik belőle egy korlátozott mennyiség, aztán a felesleg, amit ez után viszel be, megy egyenesen a jó öreg zsírraktárakba. Ezt pedig nem akarjuk. Az előbbi fejezetből következik, hogy a finomított, ennélfogva gyors felszívódású szénhidrátok fogyasztását is érdemes mellőzni. A finomlisztek, és az ebből készült ételek fogják jelenteni a legnagyobb kihívást azoknak, akik gyakran fogyasztottak ilyesmit. Minden olyan étel kerülendő, amiben fehér liszt, és/vagy cukor található. Nagyon oda kell figyelni, mert el sem hinnéd, mennyi ételbe tesznek cukrot, az egyszerű felvágottól kezdve a ketchupon át az elméletileg diétás müzliig. Igen, ez talán rossz hír, de rá kell szoknod vásárláskor arra, hogy ha bizonytalan vagy, elolvasod az összetételt. De hidd el, nem olyan vészes, és egészen felszabadító érzés, amikor az ember végre tudja, mit eszik, amikor megvesz valamit. 26