EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG"

Átírás

1 EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/306/ /2013. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (továbbiakban: hatóság) a kiskorú kérelmező törvényes képviselőinek (továbbiakban: kérelmezők) kérelmére a Kistarcsa Városi Óvoda (székhelye: 2143 Kistarcsa, Kápolna út 1.; továbbiakban: óvoda) és Kistarcsa Város Önkormányzata (2143 Kistarcsa, Szabadság utca 48., továbbiakban: önkormányzat) ellen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásban az alábbi hozta: H A T Á R O Z A T O T Az Egyenlő Bánásmód Hatóság megállapítja, hogy Az eljárás alá vont Kistarcsa Városi Óvoda és Kistarcsa Város Önkormányzata megsértették az egyenlő bánásmód követelményét az óvoda által a kiskorú kérelmezőnek biztosított ebédje vonatkozásában azzal, hogy a kiskorú kérelmező számára egészségi állapota miatt, kérelmező törvényes képviselőinek kifejezett és többször előterjesztett igénye ellenére nem biztosították az óvodai ebédet, ezzel közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak. Az eljárás alá vont Kistarcsa Városi Óvoda megsértette az egyenlő bánásmód követelményét a kiskorú kérelmező napközbeni óvodai felügyelete és tartózkodása vonatkozásában azzal, hogy kérelmező napközbeni óvodai felügyeletét és tartózkodását korlátozta és túlzó feltételekhez kötötte azáltal, hogy a gyermeknek egészségi állapotára hivatkozással a betegség diagnosztizálása után több, mint négy hónappal engedélyezte csak a gyermek ismételt óvodába járását, nem biztosította az óvodai ebédet, és ezért a gyermeknek ebéd előtt el kellett hagynia az oktatási intézményt, valamint a gyermek csak a szülő folyamatos jelenléte mellett tartózkodhatott az intézményben. Az eljárás alá vont magatartásával megvalósította a közvetlen hátrányos megkülönböztetést. Az eljárás alá vont Kistarcsa Város Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét kiskorú kérelmező gondozása vonatkozásában azzal, hogy elmulasztotta megtenni a jogszabályokban előírt kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy lépéseket tegyen kérelmező napközbeni óvodai gondozása (vércukormérés és inzulinbeadás) megszervezése és koordinálása érdekében, ezzel megvalósította a gyermek egészségi állapotával összefüggésben a közvetlen hátrányos megkülönböztetést. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követő 90 napon belül kötelezi az eljárás alá vont Önkormányzatot és Óvodát a jogsértő állapot megszüntetésére, és ennek a hatóság részére történő igazolására, egyúttal megtiltja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, továbbá elrendeli a jogsértést megállapító jogerős határozatának 90 napra történő nyilvánosságra hozatalát az eljárás alá vont azonosításához szükséges adatok kivételével anonimizált módon - a honlapon.

2 2 Az eljárás során 5.030,- Forint, azaz Ötezer-harminc forint eljárási költség merült fel, amely eljárási költséget 50-50%-ban Kistarcsa Városi Óvoda és Kistarcsa Város Önkormányzata a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a hatóság Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára. Amennyiben a kötelezettek a pénzfizetési kötelezettségüknek határidőben nem tesznek eleget, késedelmi pótlékot kell fizetni, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd része. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát a kézbesítéstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, de az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál 3 példányban, írásban benyújtott keresettel lehet kérni. A keresetlevélben kérhető, hogy három bíróból álló tanács bírálja el az abban foglaltakat, illetve a bíróság tárgyalás tartásával bírálja el az ügyet. I N D O K O L Á S A kiskorú kérelmező törvényes képviselői (hatóság előtt: kérelmezők), március 06. napján kérelemmel fordultak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt a Kistarcsa Városi Óvodával (székhelye: 2143 Kistarcsa, Kápolna út 1.; továbbiakban: óvoda) és Kistarcsa Város Önkormányzatával (2143 Kistarcsa, Szabadság utca 48., továbbiakban: önkormányzat) szemben. Kérelmezők álláspontja szerint az eljárás alá vontak gyermekükkel szemben megsértették az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. tv. (Ebktv.) 4. g) pontjában foglalt egyenlő bánásmód követelményét az Ebktv. 27. (1) bekezdés alapján kérelmezőnek az Ebktv. 8. h) pontjával egészségi állapotával összefüggésben. Kérelmezők eredeti panaszukban sérelmezték, hogy kislányukat diszkrimináció éri az óvodai felügyelet és ellátás terén, és megítélésük alapján a hátrányos megkülönböztetés oka a gyermek egészségi állapota. Kérelmükben előadták, hogy kislányuk 2011 őszétől rendszeresen járt egész napos óvodásként a T. Óvodába április 1. napján Diabetes mellitus-t diagnosztizáltak nála. A S. Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika által március 19. napján kelt szakorvosi igazolás alapján a gyermek közösségbe mehet, és a diagnózist követő 1-2 hónapon belül gyermekközösségbe (óvoda, családi napközi, stb.) mehetett volna. A kórházi kezelést követően kérelmezők gyermekük óvodába való mielőbbi visszatérése érdekében két alkalommal megbeszélést kezdeményeztek az óvoda vezetésével és dolgozóival. Ezután levélváltás történt az óvoda vezetőjével, majd megbeszélésre is sor került a polgármesteri hivatal oktatási referensével és az óvoda vezetésével, és végül telefonos megbeszélés történt az óvoda vezetőjével. A megbeszéléseken a szülők az alábbi kéréseket fogalmazták meg: Biztosítsa az óvoda cukorbeteg gyermekük számára az óvodai felügyeletet és ellátást az eddigi óvodájában, saját csoportjában (T. Tagóvoda 5. csoport), eleinte az ebéd elfogyasztásáig, oly módon, hogy otthon reggelizik, a tízórait a szülők biztosítják és az ebédet az óvoda készítse el. Az eljárás alá vontak biztosítsák a gyermek vércukorméréseinek és az időközben szükségessé váló - inzulin beadásainak elvégzését.

3 3 A későbbiekben, ha minden rendben lesz, kérték, hogy a gyermek az óvodában aludhasson és uzsonnázzon a hazamenetel előtt. Az édesanya szeretett volna visszamenni dolgozni a munkáltatója által meghatározott időpontban, azonban a szülők mindvégig felajánlották és felajánlják segítségüket, minden rendelkezésükre álló eszközt és információt, hogy az óvodai ellátás minél zökkenő-mentesebb legyen mindkét fél számára. Az eredeti kérelem részletesen tartalmazta a kérelmezők és az eljárás alá vontak közötti egyeztetések elemeit: A április 12. napján lezajlott megbeszélésen a szülők leírása szerint a gyermek T. Óvodai pedagógusai vállalták a vércukorméréssel és étkezésekkel kapcsolatos teendőket. Ezen a megbeszélésen a szülők még nem tudták megmondani, hogy a gyermek mikor tud ismét óvodába járni, azonban ennek orvosi akadálya már nem volt. Kérelmezők értesítették az intézményt arról, hogy mivel az édesanya vissza kíván menni dolgozni, így a gyermek ismételt beszoktatása után megfelelő pótnagymama segítségét szerették volna igénybe venni a gyermek óvodából történő hazavitelére. Az ebéd kapcsán az óvodai élelmezésvezető, aki jelen volt ezen a megbeszélésen és rendelkezik dietetikusi végzettséggel, elmondta, hogy a személyre szabott diabéteszes ebéd biztosítása megoldható, azonban aggályosnak tartotta az ebédnek legkésőbb 11 óra 30 percre történő leszállítását a G. Óvoda mellett lévő főzőkonyhából a T. Óvodába. A megbeszélés végén a gyermek ismételt óvodába járása kapcsán az óvodavezető őszét nevezte meg, mint az óvoda részéről legkorábban szóba jöhető dátumot. A június 19. napján zajló megbeszélésen a szülők leírása szerint az édesanya ismertette, hogy a gyermek állapota stabilizálódott, vércukor értékei kiválóak, a gyermek a napirendjét és az étkezéssel kapcsolatos szabályokat betartja, együttműködő. Ezen túl a szülő minden fontos információt megosztott az intézménnyel és jelezte, hogy a beszoktatás idején az édesanya a munkába állásáig minden nap a teljes óvodai tartózkodás alatt bent tud maradni személyesen a gyermekkel és meg tudja mutatni a betegséggel kapcsolatos teendőket. Azért, hogy ez a beszokási időszak minél hosszabb lehessen, kérte a szülő, hogy minél hamarabb megkezdhesse a gyermek az ismételt óvodába járást. Ezen felül a szülőknek sikerült megtalálni a megfelelő pótnagymamát, aki az édesanya munkába állása után segítséget tud nyújtani az ebédnél és azután hazaviszi a gyermeket. Ezen a megbeszélésen az óvoda, a szülők kérelme szerint, az ismételt óvodába járás kezdő napjaként augusztus 23. napját jelölte meg, hivatkozva a júliusi és augusztusi időszak összevont csoportjaira és a nyári szünetre. A vezető óvónő új feltételeket is meghatározott: 1. Egyrészt, hogy a gyermeknek el kell hagynia az intézményt ebéd előtt, valamint, hogy nem biztosítanak a számára ebédet, és nem engedélyezik számára a szülő által készített ebéd elfogyasztását sem. Ennek az volt az indoka, hogy nem garantált az ebédnek legkésőbb 11 óra 30 percre történő leszállítása a T. Óvodába, valamint az, hogy az intézmény nem tudja garantálni, hogy a gyermek elfogyasztja az előírt adag étel teljes mennyiségét. Az élelmezésvezető csak abban az esetben tudja vállalni a diétás ételek elkészítését, ha annak elfogyasztását személyesen tudja felügyelni minden alkalommal. Az óvodavezető az ebéd biztosítását egy bizonytalan távoli jövőben esetleg elképzelhetőnek tartotta, de ennek a feltételeit nem határozta meg. 2. Új feltételként hangzott el, hogy a gyermek nem vehet részt a hét fél nyolc óra előtti gyűjtőcsoportos időszakban, június közepétől az összevont csoportok esetén, nevelés nélküli napokon az összevont csoportokban és csak szülői felügyelettel mehet el óvodás csoportjával az óvoda épületén kívüli programokra. Ezen túl a vezető óvónő kérte, hogy a szülők az óvoda telefonos jelzésére azonnal jelenjenek meg az óvodában. A szülők ezt úgy tudták vállalni, hogy telefonon bármikor elérhetőek lesznek és a pótnagymama meg tud személyesen jelenni helyettük. Az óvoda kérésének az indoka a gyermek betegségével kapcsolatos esetleges eszméletvesztés, az óvodai csoportok magas létszáma, és a dolgozói létszámgondok voltak. Ezzel összefüggésben az óvoda részéről felmerült megoldásként a gyermek másik, G. Óvodába történő áthelyezése, mert a

4 4 főzőkonyha és a megyei kórház ott közelebb lenne. A szülők azonban kihangsúlyozták, hogy bármely komolyabb probléma esetén a mentőszolgálatot kell hívni és a gyermeket a S. Egyetem I. számú Gyermekklinikájára kell beszállítani, hiszen a kistarcsai megyei kórházban nincsen gyermek-diabétesz osztály. Ezen túl a szülők fontosnak tartották megemlíteni, hogy az eszméletvesztés nagyon ritka, nem fordul elő, ha a gyermek megkapja az előírt időpontban az ételadagját, nem következik be egyik pillanatról a másikra, valamint a gyermek jelzi, ha gond van. A szülők jelezték, hogy az új feltételek anyagilag ellehetetlenítik a családot, mert lehetetlenné teszik az anya ismételt munkába állását. Az óvoda azonban nem változtatott álláspontján. A szülők kérelmükhöz csatolták 2. számú mellékletként, a július 11. napján kelt levelük másolatát, amelyet azért írtak az óvoda vezetőjének, mert úgy érezték, hogy az óvoda döntése nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, így - hivatkozással az alapvető jogok biztosának AJB 1147/2012. számú ügyben tett megállapításaira - arra kérték az óvodát, hogy biztosítsa gyermekük számára az óvodai ellátást (ebéddel együtt) és felügyeletet. Az óvoda augusztus 6. napján kelt válaszlevelének másolata szintén becsatolásra került 3. számú mellékletként. Ezen válaszlevélben az óvoda két lehetőséget vázolt fel: 1. A G. Óvodában tudja biztosítani a gyermek ellátását ebéddel és ebéd utáni hazamenetellel, de az ebéden felüli étkezéseket abban az esetben vállalta az intézmény, ha a szülő felcímkézve biztosítja azokat. Szükségesnek tartotta az intézmény, hogy a gyermek beszoktatása a szülővel együtt történjen meg, hogy ebben az időszakban az óvónők megismerjék a gyermek ellátásával kapcsolatos speciális teendőket. Ekkor még nem állt rendelkezésre a G. Óvoda pedagógusainak nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy milyen speciális feladatokat vállalnak a gyermek ellátásával kapcsolatosan, azonban az már teljes bizonyossággal leírásra került, hogy az óvoda nem tudja vállalni az inzulin, vagy egyéb szer beadását. Abban az esetben, ha a pedagógusok nem vállalják a speciális feladatok ellátását, úgy a G. Óvoda csak abban az esetben biztosítaná a gyermek napközbeni felügyeletét, ha a szülő, vagy esetleg a megbízottja folyamatosan a gyermekkel lenne az óvodai tartózkodás alatt. A nyári időszakban, a nevelés nélküli munkanapokon és az összevont csoportokban a gyermek ellátását munkaszervezés miatt - más-más pedagógusnak kell végeznie, így ezen esetek külön egyeztetést igényelnek. 2. Másodsorban a T. Óvodában nem biztosítják a gyermek étkezését (ebédet), így ebéd előtt a gyermeknek el kell hagynia az óvodát, a gyermek napközbeni felügyeletét pedig ugyanolyan feltételekkel biztosítják, mint a G. Óvodában. Az ebéden felüli étkezéseket abban az esetben vállalta az intézmény, ha a szülő felcímkézve biztosítja azokat. Szükségesnek tartotta az intézmény, hogy a gyermek beszoktatása megtörténjen a szülővel, hogy ebben az időszakban az óvónők megismerjék a gyermek ellátásával kapcsolatos speciális teendőket. Ekkor még nem állt rendelkezésre a pedagógusok nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy milyen speciális feladatokat vállalnak a gyermek ellátásával kapcsolatosan, azonban az már teljes bizonyossággal leírásra került, hogy az óvoda nem tudja vállalni az inzulin beadását. Abban az esetben, ha a pedagógusok nem vállalják a speciális feladatok ellátását, úgy a T. Óvoda csak abban az esetben biztosítaná a gyermek napközbeni felügyeletét, ha a szülő, vagy esetleg a megbízottja folyamatosan a gyermekkel lenne az óvodai tartózkodás alatt. A nyári időszakban, a nevelés nélküli munkanapokon és az összevont csoportokban a gyermek ellátását munkaszervezés miatt - más-más pedagógusnak kell végeznie, így ezen esetek külön egyeztetést igényelnek. Szintén becsatolásra került a kérelemhez az óvodavezető által a polgármesterhez írt, de a szülők részére is elküldött, augusztus 8. napján kelt tájékoztató levelének másolata. Ebben az óvoda rövid jellemzést ad a gyermekről, amely szerint a gyermek beszokatása az átlagostól hosszabb időt igényelt, valamint az étkezés vonatkozásában a rossz evő jellemzés illik rá (hiszen csipeget és válogat). A szülő és az intézmény között jó partneri kapcsolat alakult ki és a gyermek szívesen járt óvodájába. A szülő az óvoda jelzésére vitte orvoshoz a gyermeket, és az orvosi vizsgálatok eredményeként derült fény a gyermek cukorbetegségére.

5 5 Az óvodavezető ebben a levelében tájékoztatta a polgármestert a április 12. napján és a június 19. napján történt megbeszélésekről. Az első találkozón a szülő tájékoztatta az intézményt a gyermek állapotáról, valamint arról, hogy a család akkor igyekezett kialakítani a gyermek napirendjét és étrendjét, ezért még nem tervezték az óvodába járást. Az óvoda számára a gyermek későbbi óvodai ellátásával kapcsolatban két megoldandó feladat merült fel: egyrészt a speciális étkezés és étkezési időpontok, másrészt a gyermek betegségére speciálisan felkészült pedagógus folyamatos biztosítása. A speciális étkezés és étrend biztosításával kapcsolatban az élelmezésvezető abban az esetben tud felelősséget vállalni, ha a gyermeket a főzőkonyhával rendelkező G. Óvodában helyezik el, így nem kerül sor az étel szállítására és nem válik bizonytalanná az étkezés időpontja, tehát az élelmezésvezető folyamatosan ellenőrizheti a gyermek étkezését. A második felmerülő problémára az óvodavezető a szeptemberi óvodakezdést javasolta, mert a nyári időszakban az óvoda nem tudja vállalni speciális tudással rendelkező pedagógus állandó jelenlétét. A levélben az óvodavezető tájékoztatta a polgármestert arról is, hogy a második találkozón az édesanya írásos formában átadta a gyermek ellátásához szükséges összes információt és jelezte, hogy augusztus 23. napjától szeretnék az óvodát igénybe venni ebéd utánig. Ebéd után az édesanya, majd munkába állását követően a megbízott személy menne a gyermekért és vinné haza. Az óvodavezető a gyermek speciális ellátásával kapcsolatban az alábbiakat fogalmazta meg: - A speciális étkezések biztonságos lebonyolítása érdekében a gyermek ellátását a G. Óvodában tudja az intézmény megoldani. (Ezt az édesanya nem fogadta el, mert a gyermek korábbi csoportjához ragaszkodott.) - Az óvodavezető érdeklődött arról, hogy a gyermek állapotában bekövetkező aggasztó, extrém helyzet esetén kit tud az óvoda értesíteni, és mennyi idő alatt ér oda? (Az édesanya elmondta, hogy bármikor elérhető lesz az a személy, aki a gyermekért megy majd, és extrém helyzetekben a kezelőorvost, vagy a mentőszolgálatot kell értesíteni.) - Az óvodavezető azt is felvetette, hogy a szülő munkahelyéhez közel eső óvodába vigyék a kérelmezők gyermeküket, (erre az édesanya azt válaszolta, hogy nem szeretné, ha a gyermeknek ebben az állapotban új környezetet kellene megszoknia). - A pedagógusoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy vállalják-e, és ha igen, mely feladatokat a gyermek speciális ellátásával kapcsolatban. A pedagógusoknak, akik vállalják a gyermek napközbeni ellátását, fel kell készülniük a betegséggel kapcsolatos speciális ismeretekre. Az óvodapedagógus kompetenciája, felelőssége nem terjed ki a cukorbetegséggel összefüggő speciális feladatok ellátására (vércukormérés, inzulinbeadás, speciális étkezés ellenőrzése, gyermek állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, az extrém helyzetek kezelése). - Szükséges a személyi feltételek állandó felügyelet révén óvónő és dajka biztosítása az adott óvodai csoportban, valamint az általánostól eltérő nyitva tartás esetén a gyermek óvodában való ellátása csak a szülő jelenlétével biztosított. A tájékoztató levél tartalma szerint az óvodavezető - a fentiek figyelembevétele mellett - az alábbi javaslatot tette ezen a találkozón: - Az édesanya kérését (amely szerint nem szeretné a megszokott csoportból kivenni gyermekét) figyelembe véve, augusztus 23. napján megkezdődhet a gyermek fokozatos beszoktatása az édesanyával együtt a saját csoportjába, a T. Óvoda 5. csoportjába. A csoport pedagógusai vállalták a gyermek napközbeni ellátását 11 óra 15 percig, vállalták a két vércukormérést, a tízórai elfogyasztásának ellenőrzését és a gyermek állapotának folyamatos figyelemmel kísérését. - Szeptember 15. napjától a megbízott személy menjen a gyermekért ebéd előtt, 11 óra 15 perckor. - A gyermek óvodai ebédelését, illetve az óvoda által biztosított étkezést egy távolabbi, meg nem jelölt időpontra javasolta a szülőknek. A tájékoztatató levél kitér a további történésekre is: A szülők a második megbeszélést követően, július 11. napján levélben fordultak az óvodához, hogy írásban nyilatkozzon az intézmény arról, hogy a gyermek részére augusztus 23. napjától ebéddel együtt biztosítja-e az óvodai felügyeletet. Ezzel kapcsolatban az óvodavezető megjegyzi a polgármesterhez írott tájékoztatójában, hogy amennyiben a

6 6 család óvodai étkezést igényel, ezt az élelmezésvezető folyamatos jelenléte miatt csak a G. Óvodában tudja biztosítani. Az óvodavezető ezen felül kiemeli a tájékoztató levélben, hogy a szülő nem adott számára megnyugtató választ arra vonatkozóan, hogy meg tud-e jelenni az óvodában rövid időn belül azonnali intézkedést igénylő rosszullét esetén. A pedagógusoknak nincsen kompetenciája a vércukormérésre és inzulin beadásra, valamint egészségügyi személyzet sincs az óvodában. Az óvodapedagógus egyéni döntése szerint vállalható a gyermek speciális ellátása. Ennek értelmében a T. Óvoda 5. csoportjának két óvónője vállalta a speciális feladatokat a délelőtti időszakra, ebédig. Az intézményi feltételek és a pedagógusi kompetenciák nem teszik lehetővé a cukorbeteg gyermek egész napos speciális ellátását. Az egész napos speciális óvodai ellátáshoz a pedagógusok egyéni felelősségvállalására, és folyamatos szülői jelenlétre lenne szükség. A levélváltás után, a szülők kérésére augusztus 14. napján sor került egy egyeztető tárgyalásra a polgármesteri hivatalban. Itt a szülők arról érdeklődtek, hogy a G. Óvodában kapna-e a gyermek ebédet augusztus 23. napján, az első óvodai napon; melyik óvodai csoportba kellene mennie a gyermeknek; valamint, hogy van-e olyan pedagógus páros, akik vállalnák a vércukormérést. A vezető óvónő arról tájékoztatta a szülőket, hogy ezekre csak augusztus 22-én, a délutáni nevelőtestületi ülés után tud majd telefonon válaszolni. Annak ellenére, hogy a szülők javaslatot tettek az ételszállítás esetleges csúszásának megoldására (vállalták, hogy minden nap bevisznek az ebéd szénhidrátértékének megfelelő mennyiségű kenyeret kimérve, valamint ha a gyermek nem enné meg a teljes ebédet, a szülők megbeszélik telefonon az óvónővel a pótlás módját és mennyiségét), a vezető óvónő továbbra sem vállalta az ebéd biztosítását a T. Óvodában. Ezen túl a szülők jelezték, hogy az élelmezésvezető felelőssége csak az étel szénhidráttartalmának és a megfelelő alapanyagok használatának a biztosítása, nem pedig az étel elfogyasztásának ellenőrzése. A szülők kikérték a vezető óvónő szakmai véleményét, hogy ebben a helyzetben mit tenne, akinek az volt a válasza, hogy a régi óvodai csoportjába vinné a gyermeket. A szülők az önkormányzat oktatási referensét felkérték arra, hogy mivel más cukorbeteg gyermek is jár az óvodába és mivel a pedagógusok nem kötelezhetőek vércukormérésre és inzulinbeadásra terjesszen a képviselő-testület elé egy olyan javaslatot, amelynek értelmében az óvoda alkalmazhasson akár csak 4 órás munkarendben egészségügyi végzettségű dolgozót. Az oktatási referens ezt a javaslatot elutasította és az édesanya munkába állása helyett GYES igénybevételét javasolta. Ezen a találkozón is elhangzott, hogy a szülő által készített ebéd óvodai elfogyasztásának esetleges engedélyezése ügyében újabb megbeszélést az óvoda legkorábban az óvodakezdés után három hónappal tartotta aktuálisnak. A fentiek alapján ez a tárgyalás is eredmény és egyezség nélkül zárult. Mivel a megbeszélésről nem készült jegyzőkönyv, vagy emlékeztető, így a szülők ezt nem tudták a kérelmükhöz becsatolni. A szülők álláspontja szerint ennek hiányában nem állt rendelkezésükre az önkormányzat döntése ellen jogorvoslati lehetőség. Az önkormányzati megbeszélés értelmében a szülők augusztus 22. napján felvették telefonon a kapcsolatot a vezető óvónővel, aki tudatta velük, hogy a G. Óvodában egyetlen pedagógus sem vállalta a vércukormérést és most már a gyermek korábbi pedagógusai a T. Óvodában sem vállalták, így a szülő csak úgy viheti gyermekét bármelyik óvodába, ha ebédig folyamatosan vele van az intézményben. A megbeszélések eredményeként a gyermek végül augusztus 23. napja óta jár ismét a T. Óvoda 5. csoportjába, kisebb-nagyobb megszakításokkal (betegség vagy elintézni valók okán). A szülők álláspontja szerint az óvodába járásnak a meghatározott feltételek szerinti módja nem óvodai ellátás és felügyelet, a feltételek diszkriminatívak és ellentétesek a hatályos jogszabályokkal, az önkormányzat közoktatási esélyegyenlőségi programjával és az óvoda nevelési programjával. A szülők sérelmesnek tartják, hogy a megbeszélések során az eljárás alá vontak folyamatosan módosították a feltételeiket, és végül az óvoda korlátozta és folyamatos szülői jelenléthez kötötte a gyermek óvodai felügyeletét, valamint nem oldotta meg a vércukorméréseit és inzulin beadását, és

7 7 ennek érdekében a fenntartó önkormányzathoz sem fordult. A meghatározott feltételek nem tették lehetővé az anya számára az ismételt munkába állást. A szülők diszkriminatívnak tartják azt is, hogy a bepanaszoltak nem biztosítottak ebédet gyermeküknek saját óvodájában, holott egyéb anyagcsere-zavarokkal (liszt-, tejérzékenységgel stb.) küszködő gyermekek étkezése megoldott és az ebéd biztosításának személyi és tárgyi feltételei adottak az intézményben. Fontos megjegyezni, hogy Kistarcsán két óvoda működik. Az egyik a G. Óvoda, december végig itt működött az óvodai főzőkonyha. A másik óvoda a T. Óvoda, amelynek közvetlen szomszédságába költözött az óvodai főzőkonyha az önkormányzat őszi döntése értelmében. Ezen túl a T. Óvoda európai uniós támogatásból bővítésre kerül 2013 őszére. A szülők sérelmesnek tartják, hogy az óvoda vezetője nem értesítette őket a kedvező változásokról és a kialakult pozitív feltételek ellenére sem biztosítja gyermekük számára az ebédet, hiszen 2013 januárjában elhárultak az akadályok (az ebédszállítás esetleges csúszása, az élelmezésvezető fizikai közelsége az ebéd elfogyasztásának ellenőrzése céljából) az ebéd T. Óvodában történő biztosítása elől. Így megfosztották a gyermeket a csak természetben igénybe vehető kedvezményes étkezés lehetőségétől. Kérelmezők ezen túl kifogásolták, hogy az eljárás alá vontak nem tájékoztatták őket a számukra sérelmes döntés elleni jogorvoslati lehetőségről, nem készült a tárgyalásokról jegyzőkönyv vagy emlékeztető, valamint, hogy figyelmen kívül hagyták döntésük során az alapvető jogok biztosának AJB 1147/2012. számú jelentésében tett megállapításait. A szülők eredeti kérelmük zárásaként előadták, hogy a megegyezésre, változtatásra irányuló próbálkozásaikat az eljárás alá vontak elutasították és ezért kérik az Egyenlő Bánásmód Hatóság intézkedését. A hatóság hiánypótlási végzésére kérelmezők igazolták a gyermek védett tulajdonságát, egészségi állapotát, így a hatóság március 25. napján EBH/306/2013. számon eljárást indított a kérelemben foglaltak szerint Kistarcsa Városi Óvodával és Kistarcsa Város Önkormányzatával szemben. A hatóság tárgyi ügyben a benyújtott kérelem, az ügyfelek nyilatkozatai, a tárgyaláson elhangzottak, a becsatolt iratok, valamint a vonatkozó jogszabályi rendelkezések minden részletre kiterjedő és teljeskörű figyelembevételével az alábbiak szerint állapította meg, hogy a kérelem Kistarcsa Városi Óvodával és Kistarcsa Város Önkormányzatával szemben alapos. A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban november 20-án kelt Egyezmény - melyet a Magyar Köztársaság az évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki - 3. Cikk 1. pontjában foglaltak szerint a szociális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (Ebktv.) alapján a hatóság a kérelem beérkezését követően hatáskörét vizsgálva megállapította, hogy az Ebktv. személyi hatálya a Kistarcsa Városi Óvodára és fenntartójára, Kistarcsa Város Önkormányzatára, a törvény 4. b) és g) pontjai értelmében kiterjed. Az egyenlő bánásmód követelményét a helyi és nemzetiségi önkormányzatoknak, ezek szerveinek, valamint a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (továbbiakban együtt: oktatási intézmény) jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani. Az Ebktv. 7. (1) bekezdés alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a III. fejezetben meghatározottak szerint a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Az Ebktv. 7. (2) bekezdése szerint, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az olyan magatartás, intézkedés, feltétel, mulasztás, utasítás vagy gyakorlat nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét,

8 8 a) amely a hátrányt szenvedő fél alapvető jogát más alapvető jog érvényesülésének érdekében, elkerülhetetlen esetekben korlátozza, feltéve, hogy a korlátozás a cél elérésére alkalmas és azzal arányos, b) amelynek az a) pont hatálya alá nem tartozó esetekben tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, ésszerű indoka van. Az Ebktv. 8. h) pontja értelmében közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt egészségi állapota miatt részesül kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben lévő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. Az Ebktv. 27. (1) bekezdés a) pontja alapján az egyenlő bánásmód követelményét kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, a (2) bekezdés pedig kiemeli, hogy az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen többek között - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele során. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (Nkt.) (amely szeptember 1. napján lépett hatályba) 1. -a kimondja, hogy e törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat. A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi. Az Nkt. 3. (6) bekezdése kimondja, hogy a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Az Nkt. 8. (1) bekezdése értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az Nkt. 25. (5) bekezdése kimondja, hogy a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. Az Nkt. 46. (3) bekezdése értelmében a gyermeknek, a tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve - továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében, b) a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,

9 9 g) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, Az Nkt. 49. (4) bekezdése értelmében az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. Az Nkt. 74. (2) bekezdésének január 1. napjától érvényes szövege értelmében a köznevelési feladatokat az állam intézmény alapításával és fenntartásával, továbbá egyházi vagy magánintézmény fenntartójával kötött köznevelési szerződés útján látja el. Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat intézmény alapítása és fenntartása, vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik. Az Nkt. 83. (2) bekezdése értelmében a fenntartó a) e törvényben foglalt keretek között dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, c) meghatározza a köznevelési intézmény költségvetését, továbbá a kérhető térítési díj és tandíj megállapításának szabályait, a szociális alapon adható kedvezmények feltételeit, e) ellenőrizheti a köznevelési intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem települési önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak, h) értékeli a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai-szakmai munka eredményességét, i) ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint a SZMSZ-t. Az Nkt. 84. (1) bekezdése értelmében a fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. Az Nkt. 85. (4) bekezdése értelmében a fenntartó kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása nem sértheti a nevelési-oktatási intézmény szakmai önállóságát, az intézmény szakmai döntési hatásköreit, a köznevelési intézmény vezetőjének munkáltatói jogait, döntési jogosítványait, beleértve a gazdasági vezető feletti munkáltatói jogokat. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) (amely január 1. napján lépett hatályba) 13. (1) bekezdés 4., 6. és 8. pontjai értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; az óvodai ellátás; valamint a szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (Kt.) 24. -ának még hatályban lévő (2), (3) és (4) bekezdései értelmében az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel. A Kt. 16. (8) bekezdése értelmében a munkaerő-gazdálkodási rendszerbe bevonhatók a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények. A munkaerő-gazdálkodás rendszerét a helyi önkormányzatok megállapodás alapján közösen is működtethetik. A Kt. 1. számú melléklete meghatározza a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak kötelező és ajánlott létszámát, amelynek értelmében az óvodában alkalmazni kell pedagógusokat, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakat (dajka vagy helyette gondozónő és takarító együtt, valamint gyermek- és ifjúsági felügyelő vagy gyógypedagógiai

10 10 asszisztens fogyatékos gyermekeket nevelő óvodai csoportban). Ezen túl a melléklet meghatároz további foglalkoztatási lehetőségeket a nevelési-oktatási intézményekben. Ezek között a melléklet 2. és 3. pontként az alábbiakat határozza meg: 2. A nevelési-oktatási intézményekben - a feladatoktól függően - az 1. részben ajánlott foglalkoztatásokon túl b) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak létszáma megnövelhető, c) speciális végzettségű szakemberek [például orvos, pszichológus, szociális munkás, szociálpedagógus, könyvtártechnikus, könyvtáros asszisztens, iskolatitkár (óvodatitkár), szabadidő-szervező, pedagógiai asszisztens, oktatástechnikus, számítógép-kezelő, számítógép rendszerprogramozó, laboráns, ügyviteli-gépkezelő, munkaügyi, személyzeti és oktatási előadó] foglalkoztathatók. 3. A fenntartó biztosítja az 1. és a 2/c) pontban felsorolt munkakörök betöltéséhez, szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot (a továbbiakban: technikai létszám). A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (Gyvt.) 41. (1) bekezdése alapján a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik. A Gyvt (1) bekezdés b) pontja alapján a gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni az óvodában nyújtott étkeztetésre. A Gyvt (2) bekezdésének december 23. napjáig érvényes szövege alapján, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. A Gyvt (2) bekezdésének január 1. napjától érvényes szövege alapján, ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a nem állami fenntartó az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben, a fenntartó az egyéb állami fenntartású intézményben a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést.. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. A Gyvt (2a) bekezdésének január 1. napjától érvényes szövege alapján az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg, míg a Gyvt (4) bekezdésének július 26. napjától érvényes szövege alapján a gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető állapítja meg. Az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eütv.) 42. (2) bekezdés a) pontja értelmében az ifjúság-egészségügyi gondozás speciális feladata a veleszületett rendellenességgel élők, krónikus megbetegedésben vagy testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban szenvedők - a háziorvossal történő együttműködésen alapuló - fokozott ellenőrzése, lelki gondozása és az egészséges közösségekbe történő beilleszkedés elősegítése. Az Eütv. 42. (3) bekezdés a) pont ab) és ad) alpontok alapján az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a bölcsődében, a nevelési-oktatási intézményben folyó étkeztetést, valamint az elsősegélynyújtás feltételeinek meglétét. Az Eütv. 50. (3) bekezdése kimondja, hogy a közétkeztetésben - különös tekintettel az egészségügyi, szociális és gyermekintézményekben nyújtott közétkeztetésre - az élettani szükségletnek megfelelő minőségű és tápértékű étkezést kell biztosítani.

11 11 Az Eütv (1) bekezdés a), d) és e) pontjai értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Az Eütv (3) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat gondoskodik a tulajdonában és fenntartásában lévő, szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató működtetéséről, illetve a tulajdonában lévő, szakellátási feladat ellátására szolgáló vagyonhoz kapcsolódó - külön törvényben meghatározott - egészségügyi szakellátási feladatok ellátásáról. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (amely szeptember 1. napjától hatályos) 128. (3) bekezdése értelmében a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek, a tanuló egészséghez, biztonsághoz való jogai alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra, amelyek különösen a) az egészséges táplálkozás, c) a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, e) a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, f) a személyi higiéné területére terjednek ki. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129. (1), (2) és (3) bekezdései ételmében az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása az intézményben mindenki számára kötelező. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, megkeresi a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálatot vagy más, az ifjúságvédelem területen működő szervezetet, hatóságot, amely javaslatot tesz további intézkedésekre. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete meghatározza a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszerelését, amelyek között szerepel az orvosi szoba, elkülönítő szoba amelynek berendezését és felszerelését a 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet határozza meg valamint az egészségvédelmi eszközök között szerepel az elsősegélyláda és gyógyszerszekrény is. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 1. (1) és (2), valamint a 2. (1) bekezdései az alábbiakról rendelkeznek: 1. (1) A 3-18 éves korosztály, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban (a továbbiakban: iskola-egészségügyi ellátás) való rendszeres részvételéről [a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 10. (1) bekezdés b)-c) pont] az óvodák és iskolák (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmények) e rendeletben foglaltak szerint gondoskodnak. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás iskolaorvos és védőnő együttes szolgáltatásából áll, amelyet fogorvos és fogászati asszisztens közreműködésével látnak el. 2. (1) Az iskola-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményre kiterjesztve kell intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával megszervezni. Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes vagy részmunkaidőben, illetve a területi védőnő körzetéhez tartozó feladatként végezheti. Az iskola-egészségügyi ellátást végző iskolaorvos és védőnő tevékenységét a gyermek, a tanuló háziorvosával (házi gyermekorvosával), illetőleg területi védőnőjével egyeztetve és vele együttműködve végzi.

12 12 A 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 5. (2) bekezdése alapján a gyermekek, tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. A 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 3. számú melléklet 7. pontja megállapítja, hogy a nevelési-oktatási intézmény védőnője által önállóan ellátandó feladatok között szerepel a krónikus betegek életvitelének segítése. Az Ebktv a szerint az eljárás során a sérelmet szenvedett félnek kell valószínűsítenie, hogy hátrány érte, és hogy annak elszenvedésekor rendelkezett az Ebktv-ben felsorolt védett tulajdonságok valamelyikével. A másik felet terheli annak bizonyítása, hogy a jogsérelmet szenvedett fél által valószínűsített körülmények nem álltak fenn, vagy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, illetve az adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani. Kérelmezők eleget tettek az Ebktv. 19. (1) bekezdésében foglalt valószínűsítési kötelezettségüknek: csatolták gyermekük egészségi állapotát alátámasztó orvosi igazolást, valamint valószínűsítették, hogy a gyermeket egészségi állapotára tekintettel hátrány érte, amikor az óvoda nem biztosította számára a speciális ebédet, valamint túlzó és korlátozó feltételekhez kötötték óvodai tartózkodását, felügyeletét és gondozását. A hatóság vizsgálata jelen ügyben arra irányult, hogy kérelmezők gyermekét cukorbetegsége miatt érte-e hátrányos megkülönböztetés az eljárás alá vontak részéről, amikor a területileg kötelezett, bepanaszolt óvodában, ahová a gyermek be van íratva, nem biztosítják számára a speciális ebédet, túlzó és korlátozó feltételekhez kötik óvodai tartózkodását, felügyeletét és gondozását. A hatóság a kérelmet három részre (óvoda által biztosított ebéd, óvodai tartózkodás és felügyelet, valamint gondozás) bontva vizsgálta, és az eljárás alá vontak védekezését a jogszabályokban foglaltak és az alábbiak alapján nem fogadta el kimentésként. 1. A hatóság döntésének meghozatala során két alapvető tényből indult ki: egyrészt, hogy kérelmezők gyermekének orvosi igazolás alapján - nincs olyan betegsége, amely miatt nem mehetne közösségbe, azonban cukorbetegsége olyan egészségügyi problémát jelent, amely miatt ugyanazt az ételt, amelyet egészséges társaik részére biztosít az intézmény, nem tudja elfogyasztani. Másrészt az eljárás alá vontak nyilatkozatai alapján a speciális étkezés biztosítása nem jelent gondot a bepanaszolt intézmény számára. Az óvoda nyilatkozata alapján az intézményben megoldható a speciális étkezést igénylő gyermekek ellátása szakorvosi igazolás alapján, egyéni megbeszélés szerint. Az önkormányzat nyilatkozatában is kijelentette, hogy azon gyermekek számára, akiknek - álláspontjuk szerint - egészségi állapota egészségügyi szakszemélyzetet igényel, csak az étkezését tudják biztosítani, ellátásukat nem. A hatóság nem fogadta el kimentésként az önkormányzatnak azon nyilatkozatát, amely szerint kérelmezők gyermekének azért nem köteles biztosítani az ebédet, mert nincs a speciális étkezés biztosítására vonatkozó külön ágazati jogszabály. Az Ebktv. alapján azonban - amennyiben az óvoda biztosítja minden gyermek számára az étkezést - az egészségi állapotra hivatkozással nem tagadhatja meg azt, különös tekintettel arra, hogy a jogszabály előírja az élettani szükségletnek megfelelő, egészséges táplálkozást, valamint azt, hogy a nevelési-oktatási intézmény mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek egészséghez való joga alapján az egészséges táplálkozásra. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a gyermeknek joga van állapotának megfelelő megkülönböztetett ellátáshoz, és e jogának tiszteletben tartása és védelme nem merülhet ki abban, hogy eljárás alá vontak tartózkodnak a törvény megsértésétől, hanem gondoskodniuk kell az érvényesüléséhez szükséges feltételekről is. Mindebből következik, hogy a gyermek egészségi állapotának megfelelő étkezés biztosításának megszervezése, amennyiben azt szülője igényli, az intézmény feladata. Különösen nem megalapozott ez a kimentés annak a tükrében, hogy a felek nyilatkozatai alapján az óvoda élelmezésvezetője rendelkezik dietetikusi végzettséggel, vagyis a speciális étkezés személyi és tárgyi feltételei adottak az intézményben.

13 13 A december 31. napjáig terjedő időszak vonatkozásában a hatóság a következőket állapította meg: Az óvoda azt nyilatkozata, hogy figyelembe véve a szülők igényét, a pedagógusok cukorbetegséggel kapcsolatos feladatok vállalása kapcsán tett nyilatkozatait, valamint azokat a tényeket, hogy a T. Óvoda a lakóhely szerinti ellátásra kötelezett intézmény és a kérelmezőknek könnyebben megközelíthető -, engedélyezte, hogy a gyermek továbbra is eredeti csoportjába járhasson tovább. Ennek következtében nem vállalhatta felelősséggel a gyermek egészségi állapotának megfelelő speciális étkezési időpont biztosítását, tekintettel az óvodai főzőkonyha távolságára, amely a G. Óvodában volt. Az óvodai állásponttal szemben a hatóság kérelmezők nyilatkozatát fogadta el, melyben leírják, hogy a gyermek ebédjének ideális időpontja nem 11 óra 30 perc, hanem 11 óra 45 perc, valamint a gyermek elvisel bizonyos mértékű (30-45 perces) csúszást az ebédelésben. Az ebéd esetleges csúszása miatti aggodalom azért sem megalapozott, mert annak esetleges időnkénti bekövetkezése áthidalható (a szülő által gondosan előkészített) otthonról biztosított hideg étellel. Ezeken felül az óvoda által megkövetelt szülői jelenlét megoldotta az étel elfogyasztásának ellenőrzésére vonatkozó feltételt is, tehát emiatt sem kellett aggódnia az intézménynek. Tekintettel arra, hogy a szülő teljesítette az étkezés ellenőrzését, így a hatóság azt sem tudta elfogadni kimentésként, hogy a gyermekre a rossz evő jellemzés illik. Az önkormányzat nyilatkozataiban többször hivatkozik arra, hogy az intézmény több lehetőséget ajánlott fel 2012 nyarán kérelmezőknek: egyrészt a gyermek óvodai nevelését intézményi étkezés biztosításával, ebéd utáni hazamenetellel a G. Óvodában, másrészt a gyermek óvodai nevelését intézményi étkezés biztosítása nélkül, ebéd előtti hazamenetellel a T. Óvodában, harmadrészt felvetődött annak a lehetősége is, hogy a szülő által készített ebédet fogyassza el a gyermek a T. Óvodában. Ezek alapján álláspontja szerint kérelmezők saját felróható magatartása következtében alakult ki a sérelmes helyzet. A bizonyítási eljárás során beszerzett nyilatkozatokból azonban egyértelműen megállapítható volt, hogy a gyermek ismételt óvodába járásának kezdő időpontjaként augusztus 23. napját határozták meg, és csak pár órával előtte, augusztus 22. napján, a nevelői értekezleten derült ki, hogy a gyermek napközbeni ellátását a G. Óvodában egyetlen pedagógus sem vállalta. Ezért az óvoda vezetője csak úgy dönthetett, hogy a gyermeket a T. Óvodába, eredeti csoportjába javasolja. A nevelői értekezlet után az óvodavezető tájékoztatta a szülőket, hogy augusztus 23. napján a T. Óvodában várják a gyermeket és a betegségével kapcsolatos speciális feladatok ellátásához kérték a szülők folyamatos jelenlétét. Ez azonban az óvoda által becsatolt, augusztus 27. napján kelt tájékoztató levél alapján megkérdőjelezhetetlenül azt jelentette, hogy a gyermek számára az intézmény nem biztosította az ebédet a szülő igénye és az óvoda által megkívánt szülői jelenlét ellenére. A szülői jelenlét pedig a korábban kifejtettek alapján megalapozatlanná tették az ebéd csúszására és ellenőrzésének hiányára alapuló kimentést. Az ebéd intézményi biztosítása kapcsán még azt is fontos kiemelni, hogy az óvoda által becsatolt iratokban szerepel az, hogy, ha a gyermek a T. Óvodába fog járni, akkor a felek három hónap múlva leülnek és megbeszélik a tapasztalatokat. Ez a megbeszélés azonban elmaradt. A január 1. napjától terjedő időszak vonatkozásában a hatóság az alábbiakat állapította meg: A közigazgatási eljárás során az eljárás alá vontak írásban, valamint a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy a gyermek számára az ebéd biztosítása (szülői ellenőrzés és inzulinbeadás mellett) intézményi átszervezés következtében megoldható lett volna a T. Óvodában január 1. napjától. Erről a tényről azonban nem tájékoztatták a kérelmezőket, annak ellenére, hogy a 2012 nyári megbeszélések során ígéretet tett az óvodavezető arra, hogy az óvoda ismételt megkezdése után három hónappal újra átbeszélik az ebéd kérdését, valamint a gyermek T. Óvodai ebédelését egy távolabbi, meg nem jelölt időpontra javasolták. Ezáltal kizárták kérelmezők gyermekét a csak természetben igénybe vehető kedvezményes étkezés lehetőségéből. A hatóság nem tartja elfogadható kimentésnek az óvoda azon kijelentését, hogy a gyermek 2012 decemberétől csak néhány napot járt az óvodába, így nem merült fel a számára, hogy januártól igény lenne a gyermek ebédjére. Az óvodának kötelessége lett volna az ebéd igényléséről megkérdezni a szülők véleményét, nem dönthettek volna önállóan a kérdésben. Előbbiek alapján a hatóság megállapítja, hogy kérelmezők kifejezett és többször előterjesztett igénye ellenére az eljárás alá vontak a gyermek egészségi állapotára hivatkozással nem biztosították számára az ebédet, ezáltal vele szemben megsértették az egyenlő bánásmód követelményét.

14 14 2. A napközbeni felügyelet és óvodai tartózkodás vonatkozásában a jogszabályok világos kereteket határoznak meg: A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés. Az óvoda három éves kortól ellátja a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat, ennek során az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni ezen feladatainak, különös tekintettel arra, ha a szülők munkavégzésük miatt nem tudnak gondoskodni gyermekük napközbeni ellátásáról. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartamának lehetőleg igazodnia kell a szülő munkarendjéhez. Ezen törvényi szabálynak tárgyi ügyben kiemelt szerepe van, hiszen a kérelmező édesanya többek között azért is kérte, hogy gyermeke járhasson ismételten óvodába, mert őt a munkahelyén várják vissza és a gyermek orvosi igazolás alapján mehetett közösségbe. A hatóság nem fogadta el az önkormányzat azon állítását, hogy a gyermek óvodai jogviszonyának fenntartása miatt a gyermek gyakorlatilag nem került kizárásra az óvodai ellátásból. Az a kijelentés sem helytálló, hogy a gyermek számára ugyanaz az ellátás volt biztosított, mint a többi gyermek számára, hiszen kérelmező gyermekének óvodai ellátása időben korlátozva volt - az intézményi ebéd nem volt számára biztosított és ezért el kellett hagynia az óvodát, valamint túlzó és korlátozó feltételhez, folyamatos szülői jelenléthez volt kötve. Ezen tényeket alátámasztják az eljárás alá vontak tárgyaláson tett nyilatkozatai. Az időbeli korlátozás meglétét támasztja alá az óvoda képviselőjének azon kijelentése, hogy Eddig azért kellett korlátozni az óvodai tartózkodást, mert az ebéd nem volt biztosítható. Ez most megváltozott, ezért a gyermek most már teljes időtartamban ott lehet. Ez azt jelenti, hogy azért volt szükséges korlátozni a gyermek óvodai tartózkodását, mert nem volt biztosítva az óvoda által a gyermek ebédeltetése a T. Óvodában, tehát ha az óvodai ebédelés biztosított, akkor ez a korlátozás szükségtelen és diszkriminatív. Mivel kérelmezők gyermeke kizárásra került az ebédelésből, megállapítható, hogy a gyermek óvodai tartózkodásának időbeli korlátozása megvalósult. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a nevelési-oktatási intézménynek - többek között - gondoskodnia kell a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről. A gyermek jogainak tiszteletben tartása és védelme nem merülhet ki abban, hogy tartózkodni kell a törvény megsértésétől, hanem gondoskodni kell az érvényesüléséhez szükséges feltételekről is. Mindebből következik, hogy a gyermek egészségi állapotának megfelelő felügyelet biztosításának megszervezése - amennyiben szülője igényli - az intézmény feladata. A gyermek felügyeletére vonatkozó túlzó feltételek meglétét támasztja alá az önkormányzat képviselőjének azon kijelentése, hogy nem kell a szülőnek teljes időtartamban ott lenni, csak az a fő, hogy gondoskodjon róla, hogy megoldott legyen a gyerek számára a vércukorszint-mérés és az inzulinbeadás., valamint az óvoda képviselőjének kijelentése, elegendő, ha a szülő ott tartózkodik a vércukor-mérés, az inzulinbeadás, és a déli étkezés időszakában, mert fontos ellenőrizni, hogy a gyermek megfelelően elfogyasztotta-e az ebédet. Ezekhez mindenképpen a szülő segítsége kell, a többi időszakot az óvoda megoldja. A hatóság a fenti kijelentésekből azt a következtetést vonta le, hogy az eljárás alá vontak elismerték, hogy nem szükséges a gyermek cukorbetegségével kapcsolatos feladatok ellátásához a szülő folyamatos közreműködése. A szülő jelenléte csak a speciális feladatok elvégzésének idején szükséges, tehát az óvoda ésszerű indokkal alá nem támasztható, túlzó feltételként határozta meg a szülő folyamatos jelenlétét az óvodai nevelési időszak tekintetében. Ezen túl a tárgyaláson elhangzott az óvoda képviselője részéről, hogy számukra az is elfogadható, ha szükség esetén nem az anyuka, hanem más, a szülők által írásban megbízott és minden kapcsolódó szülői jogkörrel felruházott személy jelenik meg rövid időn belül az óvodában és a szülők bármikor elérhetőek telefonon. Fentiek értelmében a hatóság nem fogadta el az óvoda álláspontját arra vonatkozóan, hogy a gyermek alacsony életkora miatt a betegség okozta trauma feldolgozásához és az ellátandó feladatok elvégzéséhez elengedhetetlenül szükséges a szülő folyamatos jelenléte. A hatóság véleménye szerint ennek a kérdésnek az eldöntése nem eshet kizárólagosan az óvoda feladatkörébe, ezt a szülőnek kell eldöntenie a pedagógussal és a gyermek kezelőorvosával együttműködve.

15 15 A hatóság nem tartotta helytállónak az önkormányzat azon kijelentését sem, hogy a G. Óvodában megoldható lett volna a napközbeni teljes óvodai nyitvatartási időben megvalósuló felügyelet és étkeztetés, hiszen az óvodavezető által augusztus 6. valamint 27. napjain írt tájékoztató levelek értelmében a gyermek ellátását a G. Óvodában ebéd biztosításával és ebéd utáni hazamenetellel vállalta az intézmény, utóbb azonban kiderült, hogy az óvoda pedagógusai egy nappal a gyermek engedélyezett óvodakezdése előtt, augusztus 22. napján arról nyilatkoztak, hogy nem vállalják mégsem a gyermek felügyeletét. Így az óvodavezető a szülőket arról tájékoztatta, hogy ismételten a T. Óvodában kezdheti meg a gyermek az óvodát, ahol viszont az ebédet nem tudták számára biztosítani. A 2012 tavaszi-nyári időszak tekintetében a hatóság döntése meghozatalában figyelembe vette Dr. B. L-nek, az X. Társaság közös elnökének kérelmezők által becsatolt nyilatkozatát, amelyben kérelmezők kérésére kifejti, hogy a gyermek közösségbe történő visszakerülése attól függ, hogy az anyagcsere egyensúlya mennyi idő alatt válik stabillá. Ez általában három hetet szokott igénybe venni, tehát ez után a gyermek mehet közösségbe. A hatóság ezen túl elfogadta kérelmezők azon nyilatkozatát, hogy az egyeztető tárgyalásokon nem hangzott el, hogy a szülővel együtt mehetne a gyermek az óvodába a nyári összevont csoportok idején. Ezen állításukat kérelmezők alá is támasztották azzal, hogy a gyermek csoportja szétbontásra került, így meg kellett volna határozni, hogy melyik csoportba került volna, de ez elmaradt. Az óvoda képviselője ezzel kapcsolatban megjegyezte ugyan, hogy nem zárkózott el attól, hogy a gyermek mehessen óvodába a nyári időszakban, azonban ezen állítását nem bizonyította semmivel, valamint nyilatkozatában egyértelműen leírja, hogy csak augusztus 22. napján délután közölte a szülőkkel, hogy az intézmény augusztus 23. napjától fogadja a gyermeket a régi csoportjában, ebéd nélkül, folyamatos szülői jelenlét mellett. A hatóság az óvoda által meghatározott feltételt túlzónak találta, így nem fogadta el azon kimentést, hogy a nyári összevont csoportok és szabadságolások miatt határozták meg az őszi óvodakezdést. A hatóság álláspontja szerint - tekintettel az összevonásokra és szabadságolásokra - csak a nyári időszakra vonatkozóan lehetett volna esetlegesen elfogadható, hogy a szülő jelen legyen a cukorbetegséggel összefüggő feladatok ellátása érdekében az óvodában, így nem lett volna szükség olyan pedagógusra, aki ezeket a feladatokat vállalja. Előbbiek alapján a hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont óvoda korlátozta és túlzó feltételekhez kötötte kérelmezők gyermekének egészségi állapotára hivatkozással a gyermek napközbeni óvodai tartózkodását és felügyeletét és ezáltal megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. 3. A gyermek gondozása (cukorbetegségével kapcsolatos speciális feladatok ellátása) vonatkozásában a hatóság az alábbiakat állapította meg: A jogszabályok értelmében a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, valamint a gyermeknek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban részesüljön. A hatóság véleményének megformálásában továbbá szerepet játszott az a tény, hogy a statisztikai kimutatások értelmében drasztikusan emelkedik a hat év alatti cukorbeteg gyermekek száma, így a jövőben számolni kell újabb óvodáskorú gyermekek megbetegedésével. Emellett a nemzeti köznevelésről szóló törvény 2014 szeptemberében életbe lépő rendelkezései értelmében kötelező lesz óvodába járni minden három évnél idősebb gyermeknek. Ezen gyermekek óvodai felügyeletét mindenképpen szükséges megoldani, hiszen az Alaptörvényben lefektetett joguk van a neveléshez és oktatáshoz, és nem lehet megfelelő megoldás az, hogy a szüleik folyamatosan velük tartózkodnak az oktatási intézményben. A hatóság döntésének meghozatalában a szülők azon nyilatkozatát is figyelembe vette, hogy a gyermek óvodai tartózkodása során a vércukormérésekkel kapcsolatosan nem merült fel probléma, nincs szükség soron kívüli vércukormérésre alacsony vércukorérték miatt, és a gyermek a tízóraijait is jó étvággyal fogyasztja el. Ezt a tényt a tárgyaláson az óvoda képviselője is megerősítette, bár jelezte, hogy az elmúlt hét hónapban kevés időt töltött kérelmező és gyermeke az óvodában, így a pedagógusok nem tudtak mindenre kiterjedő tapasztalatot szerezni ezzel kapcsolatban. Ezen túl kérelmezők kijelentették, hogy a gyermek egészségi állapota nem kívánja meg a folyamatos szülői jelenlétet, sőt ez akadályozza szociális képességei fejlesztésében, önbizalma és önállósága megerősödésében. Ezen képességek pedig egyre inkább felértékelődnek azon tények tükrében, hogy a

16 16 gyermek nyarán betölti az 5. életévét és hamarosan iskolaéretté kellene válnia. A szülők álláspontja szerint a szülői jelenlét hospitalizálta a gyermeket és erősítette benne a többiektől való különbözőségét. Kérelmezők állításukat alá is támasztották egy óvodából történő hazamenetel megtörtént esetével, amikor is a gyermek megkérdezte édesanyját, hogy mikor lesz már ő is rendes óvodás, akinek nem kell hamarabb elhagynia az intézményt betegsége miatt. Kérelmezők álláspontja szerint gyermekük testi-leki gyógyulását az segítette volna, ha a gondos szülői háttér mellett legalább fél napot szülői ellenőrzés nélkül tölthetett volna az általa szeretett és ismert közösségben, így megtanulhatta volna, hogyan kell szükség esetén segítséget kérnie pedagógusaitól. Kérelmezők nyilatkozatukban kifejtették, hogy a diabeteses gyermek ellátásához egészségügyi szakértelem csak a beteg állapotának stabilizálásához szükséges, és az állapot stabilizálásáig a gyermek nem is mehet vissza a közösségbe. Az állapot stabilizálása után a további teendőket a szülők látják el, akik többségében nem rendelkeznek egészségügyi végzettséggel, mégis alkalmasak a feladatok elvégzésére. Megfelelő anyagcsere-állapot esetén a szakorvos engedélyezi a gyermek közösségi részvételét, a szükséges kezelések biztosítása mellett. Abban az esetben, ha a gyermek gondozásához anyagcsereproblémái miatt egészségügyi szakszemélyzetre lenne szükség, a gyermeknek folyamatosan kórházba kellene tartózkodnia. Kérelmezők képviselője nyilatkozatában hozzátette, hogy az oktatási intézmények dolgozóinak a cukorbeteg kisgyermekkel kapcsolatos feladatai jóval szűkebbek a szülői gondozásnál, így nem igényelnek mély ismereteket az állapottal kapcsolatban. Ennek oka, hogy a döntéseket nem nekik kell meghozniuk, mert ezt a szülő vagy előre közli (például beírja a kezelési naplóba a beadandó inzulin mennyiséget), vagy a folyamatos telefonkapcsolat révén a szükséges döntést meghozza. A feladatokkal kapcsolatos felelősség pedig nem száll át a pedagógusra, hiszen az minden esetben a szülőt terheli. A pedagógusnak az a feladata, hogy felismerje a kórosan alacsony vércukorszintet a tünetek vagy a gyermek jelzése alapján. Majd ezt vércukorméréssel ellenőriznie kell és szükség esetén cselekednie kell a további vércukorszint-csökkenés megelőzése érdekében. A vércukormérés egy egyszerű, rövid művelet, melyet a legtöbb kisgyermek is elvégezhet felnőtt felügyelete mellett. A rendkívül ritkán előforduló, túl alacsony vércukorszint miatti eszméletvesztés (hipoglikémiás roham) esetén a mentőszolgálatot kell értesíteni, mint bármely más gyermekbaleset esetén. Kérelmezők állítása - amely szerint a cukorbeteg gyermekek óvodai, iskolai ellátása nem igényel speciális egészségügyi jellegű szaktudást - alátámasztása érdekében becsatolták Dr. B. L-nek, az X. Társaság közös elnökének nyilatkozatát, amelyben kérelmezők kérésére kifejti, hogy ezen gyermekek gondozásához olyan szakmai ismeretekre van szükség, amit akkor kell alkalmazni, ha gond merül fel. Ezek azonban nem komplex és megoldhatatlan kérdések, a teljesen laikus is igen hamar el tudja sajátítatni. Mindenki, aki hajlandó az említett szakmai gyakorlati tevékenység elsajátítására, az el tudja látni a diabeteses gyermekekkel kapcsolatos feladatokat, akár felsőfokú végzettség hiányában is. Ehhez nincs szükség egészségügyi végzettségre, csak bizonyos jártasságra. A pedagógus számára a vonatkozó rendelkezések megkövetelik az elsősegély-nyújtási kötelezettséget, ennek alapján a cukorbeteg gyermek egészségével kapcsolatban felmerülő akut probléma is elsősegély-nyújtási kérdés, tehát ezt is el kellene látniuk. Ezen túl az elnök azt is kihangsúlyozta, hogy szakmailag nincs arra szükség, hogy akár a szülő, akár dietetikus szakember fizikailag ellenőrizze a gyermek ebédjének elfogyasztását, hiszen az nem okoz gondot, ha a gyermek nem eszi meg a teljes kimért adagot, csak valószínűleg 2 óra múlva meg kell mérni a vércukrát és az értéknek megfelelően kell eljárni. Végezetül a szakorvos kihangsúlyozta, hogy az óvoda szerepe felértékelődik a cukorbeteg gyermek empátiával történő fogadásakor, hiszen a gyermek nem érzi magát kirekesztve, valamint segíti a szülőket is, akik számára gyermekük ellátása 24 órás szolgálatot jelent. A szakorvos valamint a gyermek kezelőorvosa is - megjegyezte, hogy készséggel áll kérelmezők segítségére az ügy kapcsán, tehát az óvoda és az önkormányzat is bármikor kérhettek volna segítséget tőlük az ügy rendezése érdekében, de erre nem került sor a gyermek betegségének diagnosztizálása utáni közel egy év során. Kérelmezők ezek mellett nyilatkozataikban megkérdőjelezhetetlenül igazolták, hogy minden tőlük telhetőt megtettek és továbbra is készek megtenni annak érdekében, hogy segítsék az intézményt felkészülni cukorbeteg gyerekük visszafogadására. A találkozókra az édesanya rendszerezte tudását és azokat minden részletre kiterjedően át is adta az óvoda képviselői számára. Ezek mellett az eljárás során kérelmezők becsatolták más cukorbeteg gyermekek szüleinek nyilatkozatait arról, hogy az ő gyermekeik esetében hogyan sikerült megoldani az óvodai ellátást.

17 17 A hatóság nem fogadta el kimentésként az önkormányzat azon érvelését, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény taxatíve felsorolja az óvoda által ellátandó feladatokat (nappali felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés) és ezek között nem szerepel a vércukormérés és inzulinbeadás, így ezen többletfeladatok ellátására sem az óvodának, sem az önkormányzatnak nincs lehetősége és módja. A jogszabályi felsorolás nem minden részletre kiterjedő, hanem átfogó gyűjtőfogalmakat tartalmaz, és a hatóság álláspontja szerint ebbe beletartozik az is, hogy a gyermek egészségének megőrzésével kapcsolatos teendőket el kell látnia az intézménynek. A hatóság nem fogadta el az önkormányzatnak azon kijelentését sem, hogy azért nem köteles megoldani a gyermek óvodai ellátását, mert ez számára csupán önként vállalt feladat. Az önkormányzat hivatkozott Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény 10. -ára, amelynek értelmében a helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Ezen érveléssel szemben a hatóság megállapította, hogy a törvény 13. (1) bekezdése taxatíve felsorolja az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladatokat, ezek között 6. pontként az óvodai ellátást. Tehát az önkormányzatnak a gyermek óvodai ellátásának megszervezése nem önként vállalt, hanem kötelezően ellátandó feladata. A hatóság elfogadta az önkormányzatnak azon álláspontját, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzete abban az esetben eltér a cukorbeteg gyermekek helyzetétől, amikor ők nem egészségügyi, hanem pedagógiai szempontból igényelnek eltérő ellátást. A hatóság véleménye mégis az, hogy a jogszabály a cukorbeteg gyermekek eltérő ellátása kapcsán is rendelkezik az alábbiak szerint: a gyermeknek joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban - különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön. A hatóság elfogadta azt az érvelést, hogy a pedagógusok jogszabályilag nem kötelezhetőek a vércukormérésre és inzulinbeadásra, valamint ezen feladatok ellátására nincs szakértelmük sem, tehát a pedagógusok egyéni döntése alapján vállalható a gyermek speciális ellátása, azonban a korábban kifejtettek szerint kiemeli, hogy a szakorvos által elmondottak alapján könnyen elsajátítható szakmai feladatokról van szó, amit felsőfokú végzettség nélkül is képes az arra vállalkozó ellátni. Mivel mind a kérelmezők, mind a szakorvosok úgy nyilatkoztak, hogy készséggel segítenek a kérdés megoldásában, a hatóság nem tudta elfogadni, hogy az eljárás alá vontak közel egy éven keresztül nem tettek a helyzet rendezése érdekében semmilyen lépést, annak ellenére, hogy a jogszabályi változások a három éves kortól kötelező óvodai ellátás biztosítása irányában mutatnak, valamint a gyermek életkorára tekintettel el kell kezdenie felkészülni az iskolára. A hatóság azt figyelembe vette, hogy a gyermek állapotából adódó feladatok megoldásához az óvoda 2012 tavasza-nyara során nem rendelkezett megfelelő létszámmal, azonban ennek megoldása érdekében intézkedésekre lett volna szükség az intézmény és a kérelmezők jelzése alapján, a fenntartó részéről. A hatóság több okból nem fogadta el az önkormányzat nyilatkozatát arról, hogy az óvoda nem alkalmaz egészségügyi dolgozót, az önkormányzat nem rendelkezik más olyan intézménnyel, ahonnan egészségügyi dolgozót igénybe vehetne, valamint a fenntartó részéről az egészségügyi személyzet biztosítása indokolatlan többletráfordítással lenne megvalósítható (nyolc órában foglalkoztatott egészségügyi szakszemélyzet egy gyermekre). Mindezeknek ugyanis ellentmond az, hogy a gyermek rendelkezik orvosi igazolással arról, hogy egészségi állapota alapján nincs kizárva az óvodai ellátásból és mehet közösségbe, tehát az óvoda köteles számára az ellátást biztosítani. A jogszabályok értelmében a gyermek napközbeni ellátása nemcsak a nevelését és foglalkoztatását jelenti, de az étkeztetését, felügyeletét és gondozását is. Amennyiben az óvoda megköveteli azt, hogy a szülő ott tartózkodjon a gyermekkel, akkor ez a törvényi előírás nem teljesül. Másrészt azért nem volt elfogadható az önkormányzat álláspontja, mert az egészségügyről szóló törvény értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról. Kérelmezők is jelezték nyilatkozatukban, hogy a T. Óvodát rendszeresen, illetve az óvoda eseti kérésére alkalmanként is felkeresik a Védőnői Szolgálat dolgozói. Az önkormányzat ugyan tett utalást arra, hogy a védőnők feladatainak elvégzése teljes munkaidejüket kitölti és többletfeladatok vállalására nem képes az állomány, azonban sem a fenti, sem ezen

18 18 kijelentéseit nem támasztotta alá semmilyen konkrét adattal (pl. költségvetési adatok, területi védőnő által ellátott feladatok és óraszámok, iskola-egészségügyi feladatokat ellátó teljes vagy részmunkaidős védőnők száma, általuk ellátott feladatok és munkaidő), ezért ezt az érvelését is megalapozatlannak tartotta a hatóság. Mindezeken túl a hatóság figyelembe vette, hogy a tárgyaláson elhangzottak értelmében Kistarcsán nem csak egy óvodás korú cukorbeteg gyermek volt, hanem 2012 januárjáig 3 fő, akik közül 2012 januárjától 2 fő óvodába jár. Emellett a körülményekből nem megállapítható, hogy teljes munkaidőben kellene foglalkoztatni egy óvodapedagógust, vagy védőnőt ezen feladatok elvégzésére. Ezt támasztja alá kérelmezők nyilatkozata, amelynek értelmében a augusztus 14. napján lezajlott egyeztető tárgyaláson felvetették az önkormányzat képviselőjének, hogy vigye a képviselőtestület elé azon javaslatukat, hogy négyórás munkarendben foglalkoztasson az óvoda egy gondozót ezekre a feladatokra. Nem fogadta el a hatóság az önkormányzat azon kijelentését sem, hogy a évi költségvetés tárgyalásakor nem érkezett igény arra vonatkozóan, hogy az óvodában plusz álláshely lenne szükséges. A augusztus 14. napján lezajlott egyeztető tárgyaláson az önkormányzat képviselője kérelmezők kérésére azt válaszolta, hogy a képviselő-testület nem támogatja ezt az igényt, valamint azt is elmondta, hogy korábban nem került sor ezen ügyben a képviselő-testület ülésén ilyen előterjesztés megtárgyalására, és döntés sem született. A kérelmezők által nyilatkozottakat az önkormányzat az eljárás során nem cáfolta. Az előzőekben ismertetett jogszabályok lehetővé teszik a nevelő és oktató munkához kapcsolódó nem közoktatási feladatot ellátó intézmények bevonását a munkaerő-gazdálkodás rendszerébe, amelyet a helyi önkormányzat működtet. A közoktatási törvény 1. számú melléklete valóban csak a pedagógust és a dajkát, vagy helyette gondozónőt és takarítót nevesít kötelező létszámként, de a melléklet felsorol a feladatoktól függően további foglalkoztatási lehetőségeket is (például speciális végzettségű szakemberek, stb). A közoktatási törvény 1. számú melléklete azt is meghatározza, hogy a fenntartó biztosítja ezen szakemberek foglalkoztatásához szükséges létszámot. A köznevelési törvény pedig előírja, hogy a fenntartó a köznevelési intézmény részére új feladatot az ellátásához szükséges feltételek biztosításával állapíthat meg. Az iskola-egészségügyi ellátásban való rendszeres részvétel kapcsán pedig a jogszabály meghatározza, hogy az óvodának kell gondoskodnia valamennyi intézményre kiterjesztve intézményenként vagy több intézmény ellátásának közös biztosításával. A gyermek egészségvédelme érdekében az érintett szakmai szervek és intézmények együttműködnek és a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzik ezen feladatukat. Előbbiek alapján a hatóság nem fogadja el megalapozott kimentésként az önkormányzat azon érvelését, amelynek értelmében a nevelési-oktatási intézmény eleget tesz azon jogszabályi kötelezettségének, amelynek értelmében gondoskodnia kell a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, azáltal, hogy biztosítja a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 1. számú melléklete, illetve a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2. számú melléklete által meghatározott kötelező, minimális személyi és tárgyi feltételeket, hiszen a jogszabályi részben és az előbbiekben kifejtettek alapján, a jogalkotó meghatározott további foglalkoztatási lehetőségeket is a nevelési-oktatási intézményekben. A 26/1997. (IX.3.) NM rendelet meghatározza, hogy az iskola-egészségügyi ellátás keretében a védőnőnek előírt feladata a krónikus betegek életvitelének segítése. Az önkormányzat azon érvelését, hogy az óvodás cukorbeteg gyermek napi szintű egészségügyi ellátása veszélyeztette volna a védőnő kötelezően ellátandó többi feladatát, és az munkaidejükben nem lenne megoldható, semmivel nem támasztotta alá. A hatóság álláspontja szerint a jogszabályokban lefektetettek értelmében a feladat más szervezés keretében (pl. egészségügyi végzettséggel rendelkező óvónő, dajka vagy gondozónő alkalmazása) is megoldható lett volna az önkormányzat részéről. Az önkormányzat azonban egyetlen lépést sem tett a kérdés rendezésére, tehát mulasztásával valósította meg a jogsértést. Előbbiek értelmében a hatóság nem ért egyet az önkormányzat azon kijelentésével sem, hogy a cukorbeteg gyermekek napi szintű feladatainak védőnői ellátása miatt a többi gyermek lenne hátrányosan megkülönböztetve. A hatóság az önkormányzat azon véleményével sem ért egyet, amelynek értelmében a probléma azzal van megoldva, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a tartósan beteg gyermek után a 10. életévének betöltéséig a szülő gyermekgondozási segélyt jogosult igénybe venni. A hatóság álláspontja szerint ez az érvelés több okból nem fogadható el: Egyrészt azért nem, mert ezzel nincsen biztosítva a gyermeknek az Alaptörvényben

19 19 lefektetett művelődéshez és ingyenes neveléshez és oktatáshoz való alapvető joga, ami már az óvodában elkezdődik. Továbbá azért nem, mert így nem valósul meg a szeptember 1. napján hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az a kitétel, hogy a köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés. Végezetül azért nem, mert az önkormányzat figyelmen kívül hagyta azt, hogy a jogszabály nem tiltja meg a szülőnek, hogy dolgozzon abban az esetben, ha a gyermek állapota ezt lehetővé teszi. Jelen esetben nem lehetett megállapítani, hogy kérelmezők gyereke olyan betegségben szenved, amely indokolná azt, hogy a szülő hosszabb ideig otthon maradjon vele, és ezért ne folytasson kereső tevékenységet. A hatóság döntésének meghozatala során figyelembe vette a felek arra vonatkozó kijelentését, hogy az óvoda rendelkezik arra alkalmas helyiséggel, ahol megoldható az inzulin beadása. Ezen túl tárgyi ügyben az is fontos a jövőre nézve, hogy a T. Óvoda felújításra és bővítésre kerül 2013 őszére, így a jogszabályi előírásoknak megfelelően orvosi szoba is lesz, ahol az inzulin beadása problémamentesen megoldható. A bővítésnek abból a szempontból is szerepe van, hogy szükség lesz pedagógusok és kisegítő személyzet felvételére is, amelynek során figyelemmel lehet az intézmény a jelen ügy kapcsán tárgyalt kérdésekre is. A hatóság egyetért az önkormányzat azon kijelentésével, hogy a kérelmezők által benyújtott magánvéleményeknek és állásfoglalásoknak (Dr. B. L-nek, az X. Társaság közös elnöke, minisztérium, ÁNTSZ) nincs kötelező ereje, azonban ezeket a véleményeket - tekintettel arra, hogy a kérdésben szakmailag kompetens forrásoknak tekinthetőek - a hatóság döntésének meghozatalakor, a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vette. Ebben a körben értékelte a hatóság az önkormányzat álláspontjának alátámasztása érdekében becsatolt, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak, OTH /2011. iktatószámú, diabeteses gyermek bölcsődei, óvodai ellátásával kapcsolatos szakmai véleményt, amely szerint a nagycsoportos óvodás korú, diabeteses gyermek óvodai ellátását nagyon fontos támogatni a gyermek iskolai felkészülése érdekében is. Emellett lehetőséget kell biztosítani 5 éves kor előtt is a cukorbeteg gyermekeknek arra, hogy szülővel, gondozójával együtt részt vehessen kortárs közösségi alkalmakon. Az intézményekben egyedi döntések alapján kerülhet sor a gyermek ellátására. Biztonságban akkor vállalható a diabeteses gyermek intézményi ellátása, ha megvannak az alábbi alapvető feltételek: α) A gyermek állapota ezt lehetővé teszi (Adott ügyben ezt kérelmezők igazolni tudták a becsatolt vércukorértékekkel, és az óvodai tartózkodás során a pedagógusok is meggyőződhettek a gyermek állapotáról.); β) Orvosi vélemény támogatja az intézményi ellátást (Adott ügyben ezt a támogatást a gyermek kezelőorvosa egyértelműen megadta. Az eljárás alá vontak ismerve az ÁNTSZ szakvéleményét bekérhették volna a szülőktől ezen orvosi igazolást az ismételt óvodába járás megkezdése előtt.); χ) A szülők, az oktatási intézmény és a diabeteses gyermek egészségügyi ellátásában közreműködők jól együtt tudnak működni (Adott ügyben kérelmezők a kezdetektől fogva felajánlották a segítségüket minden cukorbetegséggel kapcsolatos információ és tudás tekintetében. Ezt igazolják, mind a kérelmezők, mind az óvoda által becsatolt iratok, amelyek kifejtik, hogy a második találkozó alkalmával az édesanya elmondott minden cukorbetegséggel kapcsolatos információt. A gyermek kezelőorvosa is felajánlotta, hogy szívesen rendelkezésére áll a pedagógusoknak, minden kérdésükre válaszol ezt csak kérnie kellett volna az óvodának. Ezen túl a hatóság álláspontja szerint az önkormányzatnak lépéseket kellet volna tennie a megoldás érdekében, fel kellett volna venni a kapcsolatot egészségügyi személyzettel, vagy olyan személyekkel, akik vállalják a cukorbetegséggel kapcsolatos feladatok ellátását. Azonban az önkormányzat nem bizonyította az eljárás során, hogy próbálkozott volna hatékony megoldást keresni, és a képviselő-testület nem vitatta meg a kérdést, a szülők kérése ellenére sem.); δ) A diabeteses gyermek gondozásának személyi és tárgyi feltételei az intézményben adottak: a gyermeket gondozók képzése, veszélyes hulladék kezelése, infekciókontroll megvalósulása, a

20 20 gyermek diétás étkezésének biztosítása (Adott ügyben az étkezés gond nélkül megoldható lett volna a dietetikus végzettségű élelmezésvezető révén, ahogyan a gondozók képzése is.) Az ÁNTSZ véleménye tehát a hatóság értelmezésében azt jelenti, hogy 5 éves kortól az óvodának biztosítania kell a cukorbeteg gyermekek számára is az ellátást az iskolai felkészítésük érdekében. 5 éves kor előtt - amennyiben a gyermek állapota megengedi és ezt orvosi igazolás alátámasztja - a szülő, a pedagógus és a diabeteses gyermek egészségügyi ellátásában közreműködő személyek együttműködése alapján, a fentebb felsorolt feltételek fennállása esetén a gyermek óvodai ellátására lehetőséget kell biztosítani. Jelen ügyben a c) és d) feltételek megvalósulása az önkormányzat mulasztása miatt vált lehetetlenné, ezért sérült a gyermeknek az egészségi állapotával összefüggésben az egyenlő bánásmódhoz való joga. Ezen túlmenően a nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásai alapján sérült azon joga is, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban, különleges gondozásban részesüljön. Jelen ügyben az önkormányzat nem támasztotta alá, hogy kérelmezők gyermeke számára ugyanaz az ellátás volt biztosítva (napközbeni felügyelet, étkezés), mint a többi, vele összehasonlítható helyzetben lévő gyermek számára. A gyermeket mind az étkeztetés, mind az óvodai felügyelet és tartózkodás, valamint a gondozás tekintetében hátrány érte, amely a hatóság álláspontja szerint nem a szülők felróható magatartásának volt a következménye. A hatóság nem értett egyet az önkormányzat azon véleményével sem, hogy az ügyben nem volt hatásköre eljárni, azt ugyanis az Ebktv. értelmében a gyermek védett tulajdonsága (egészségi állapota) és a valószínűsített hátrány megalapozta. Összességében megállapítható, hogy a cukorbetegségben szenvedő gyermekek, tanulók óvodai illetve iskolai ellátására nincs külön jogszabály, azonban Magyarország Alaptörvénye alapvető jogként fogalmazza meg az oktatáshoz való jogot, és ez magába foglalja az ingyenes nevelésben-oktatásban való részesülés jogát, a még egyes rendelkezéseiben hatályos közoktatási és a fokozatosan hatályba lépő köznevelési törvényben foglaltak szerint. A nevelésben-oktatásban való részvételi jogosultság, illetve kötelezettség életkorhoz és nem állapothoz kötött. Tehát az óvoda nem zárhat ki az óvodai ellátásból cukorbeteg gyermeket. A pedagógus részére nem írható elő kötelezettségként és felelősségként a gyermek inzulinbeadásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladat, hiszen végzettsége szakképzettsége erre nem jogosítja fel. A hatóság megállapítja, hogy a hatályos jogszabályok és az önkormányzat által becsatolt, ÁNTSZ által készített szakvélemény alapján a cukorbeteg gyermek, tanuló ellátását a települési önkormányzat koordinációs és ellenőrző tevékenységével, a feltételek biztosításával, a közoktatási szakágazat és az egészségügyi szakágazat együttműködésével lehet és kell biztosítani, írásban rögzítve a cukorbeteg gyermekek, tanulók ellátására irányuló, azt segítő egészségügyi vonatkozású feladatokat és felelősséget. A megszervezés felelőssége az önkormányzatot terheli a kötelező alapfeladattal, az egészségügyi illetve óvodai ellátásokkal összefüggésben. Ezzel kapcsolatban a hatóság kiemeli, hogy kérelmező hivatkozott arra, hogy a feladat ésszerű, elfogadható határidőn belül történő megoldásáig vállalja a cukorbetegséggel kapcsolatos feladatok elvégzését, ezzel is jelezve azt, hogy mindenben segíteni szeretnék az intézményt a gyermekkel kapcsolatos feladatok ellátása során. Fentiek alapján a hatóság megállapítja, hogy az eljárás alá vont Kistarcsa Város Önkormányzata megsértette az egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy elmulasztotta megtenni a jogszabályokban előírt kötelezettségét arra vonatkozóan, hogy lépéseket tegyen kérelmezők gyermekének napközbeni óvodai gondozása (vércukormérés és inzulinbeadás) megszervezése és koordinálása érdekében. Ezáltal egészségi állapotával összefüggésben sérült a gyermeknek az egyenlő bánásmódhoz való joga. Kistarcsa Város Önkormányzata és a Kistarcsa Városi Óvoda kiskorú kérelmezővel szemben egészségi állapotával összefüggésben - az óvoda által biztosított ebéd, a napközbeni óvodai felügyelet és tartózkodás, valamint a gyermek gondozása vonatkozásában - közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg intézkedései, feltételei és mulasztása révén, amelyek miatt a kiskorú kedvezőtlenebb bánásmódban részesült, mint a vele összehasonlítható helyzetben lévő más, ugyanabba az óvodába járó gyermekek.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu

Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Tata Város Polgármesterétől H-2890 Tata, Kossuth tér 1. : (36) (34) 588-611 Fax: (36) (34) 586-480 E-mail: polgarmester@tata.hu Szám: I-1- /2012. ELŐTERJESZTÉS Tata Város Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET

Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének. 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET Tárnok Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (II.11.) számú ÖNKORMÁNYZATI RENDELET A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról 1 1 Módosította: 5/2012.(II.14.) számú

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA. Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015.

NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA. Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYI KÖZZÉTÉTELI LISTA Rumi Rajki István Általános Művelődési Központ Játékvár Óvodája 2014/2015. NEVELÉSI ÉV A 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére

ELŐTERJESZTÉS. 2013. április 25-i rendes ülésére 6. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 25-i rendes ülésére Tárgy: Az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben

Részletesebben

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete

Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete Sárpilis Község Képviselő-testületének 21/2013 (XII.30) önkormányzati rendelete A gyermekvédelmi támogatásról és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról Sárpilis Község Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

I. A RENDELET HATÁLYA

I. A RENDELET HATÁLYA Kunpeszér Községi Önkormányzat 15/2005. (IV. 15.) sz. rendelete a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ellátásokért fizetendő térítési díjakról (Módosításokkal

Részletesebben

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

II. rész. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról II. rész A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. szeptember 1-jén érvényes és kihirdetett állapotának és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2012. augusztus 1-jén hatályos

Részletesebben

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról

Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának 10/2006. (V. 31.) r e n d e l e t e a helyi gyermekvédelmi ellátásokról Vanyola Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására

Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Öttevény Község Polgármesterétől Öttevény, Fő u. 100. 5. napirend Javaslat az Öttevényi Mackó-kuckó Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde alapító okiratának módosítására Tisztelt Képviselő-testület! Az Öttevényi

Részletesebben

A magántanulói jogviszony

A magántanulói jogviszony Magántanulói jogviszony jellemzői: A magántanulói jogviszony Beiratkozási kötelezettség. Félévkor és év végén osztályozóvizsga. A magántanuló az iskolával tanulói jogviszonyban áll. Megilletik ugyanazok

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

Intézmény bemutatása

Intézmény bemutatása Intézmény bemutatása A Szivárvány Bölcsőde és Védőnői Szolgálat jelenleg egy székhelyen és két telephelyen működik. Az intézmény élén egy vezető áll, akinek a munkáját egy gazdasági vezető, egy élelmezésvezető,

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/437/ /2014. Ügyintéző: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság () kiskorú gyermeke törvényes képviselőjeként kérelmező kérelmére a Beszélj Velem Óvoda (1225 Budapest,

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2015. (IV. 28.) önkormányzati rendelete a Zuglói gyermektáborok igénybevételének módjáról, feltételeiről, a fizetendő térítési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 8. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Alcsútdoboz Település Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 20-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: A védőnői körzetek megállapításáról Tárgykört

Részletesebben

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete

Jászladány Nagyközségi Önkormányzat. 10 /2001. (V. 25.) rendelete Jászladány Nagyközségi Önkormányzat 10 /2001. (V. 25.) rendelete A személyes gondoskodást nyújtó helyi gyermekvédelmi ellátások formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról.

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének. 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (XII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Csömör Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. A Humán Erőforrás Bizottság 2015. március 23-i ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. A Humán Erőforrás Bizottság 2015. március 23-i ülésére Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének Humán Erőforrás Bizottsága 8100 Várpalota, Gárdonyi Géza u. 39. Tel: 592 660. Pf.: 76. fax: 592 676 e-mail: varpalota@varpalota.hu E l ő t e r j e s

Részletesebben

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről

Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E. A gyermekek védelméről Kincsesbánya Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2004. (IV. 29.) önkormányzati R E N D E L ET E A gyermekek védelméről (Egységes szerkezetben a 8/2005. (VI. 28.) Kt. rendelet*, a 4/2010. (II.

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről 3. egységes Pusztaszabolcs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről (Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg)

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 -

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. - 1 - - 1 - Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7402. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: törvényjavaslat) tartalmazza a gyermekek

Részletesebben

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.

Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04. Rákóczifalva Nagyközség Képviselő-testületének 19/2007.(VII. 25.) a 23/2007.(XI.28.) a 11/2008.(VI.27.) a 3/2009.(II. 13.) a 15/2009.(IX.04.) a 17/2009.(XI.27.) a 4/2010.(II. 12.) a 5/2011. (IV. 1.) a

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján

Megállapodás. 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján 7.számú melléklet Megállapodás 1997.XXXI.tv. 32. (7) alapján mely létrejött egyrészről: Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete fenntartásában működő Lenvirág Bölcsőde és Védőnői Szolgálat,

Részletesebben

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL

TÉRÍTÉSI DÍJ ÉS TANDÍJ FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGRŐL Kolping Katolikus Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium 8105 Pétfürdő, Hősök tere 10., Telefon: 88/476-211, fax: 88/476-042 Adószám: 18926631-1-19 OM 100522 E-mail: kolping@kolpingpet.hu TÉRÍTÉSI

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni.

1. A rendelet hatálya. 2. E rendeletben alkalmazott fogalmakat az Sztv. 4. -a szerint kell értelmezni. Albertirsa Város Önkormányzata 8/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete a Humánszolgáltató Társulás által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint az ellátások

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések 1 Makó Város Önkormányzati Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról, valamint az ehhez kapcsolódó térítési díjakról szóló 3/1998. (II. 02.) Makó ör. rendelete

Részletesebben

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com. a Képviselő-testülethez 1 FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) 531 000 ; 531 001 E-mail: foldes.ph@gmail.com Iktatószám: 2328-3/2015. 10. E LŐTERJESZTÉS a Képviselő-testülethez a Földes

Részletesebben

A tankötelezettség teljesítéséről újra

A tankötelezettség teljesítéséről újra A tankötelezettség teljesítéséről újra 2012. március 22. dr. Rácz Julianna DMJV PH Családvédelmi Osztály vezetője Az iskola teendői igazolatlan mulasztás esetén a) első mulasztás: szülő értesítése b) ismételt

Részletesebben

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Inárcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2006. (VIII. 10.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól (Egységes szerkezetben a 3/2008. (III. 28.) és a 9/2011. (VIII. 11.),

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S TÁRGY: Szálka Község Önkormányzata képviselő-testületének /2014. ( ) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetés intézményi térítési díjáról (t e r v e z e t) E L Ő T E R J E S Z T É S SZÁLKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)- 507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2014. augusztus 27-i ülésére

Részletesebben

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés

Az óvoda. Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Az óvoda Csernátoni Katalin 2009. május 22. Biztos Kezdet-mentorképzés Magyarországon.. a közoktatásnak három szintje van: - Az (I) iskola előtti nevelés az óvodában folyik. Az óvodai ellátás a gyermek

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRATOT MÓDOSÍTÓ OKIRAT amellyel Dombóvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Dombóvári Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 2013. június 21. napján kelt, 2013. július 1-től hatályos alapító

Részletesebben

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete

Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Kadarkút Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012.(III.29.) önkormányzati rendelete Hatályos: 2015. április 1. Egységesítve: 2015. március 1. az önkormányzat fenntartásában lévő nevelési-oktatási

Részletesebben

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat

Lőrinci Város Önkormányzata Képviselőtestületének. 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE. A gyermekek védelméről. Rendelet-módosítási javaslat Jelenlegi szabályozás Lőrinci Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006. (V. 25.) önkormányzati RENDELETE A gyermekek védelméről Lőrinci Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban:

Részletesebben

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT

EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG HATÁROZAT EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Ügyiratszám: EBH/446/2012. HATÁROZAT Az Egyenlő Bánásmód Hatóság kérelmezőnek a Gyermekrák Alapítvány (1084. Budapest, Rákóczi tér 10.) eljárás alá vonttal szemben az egyenlő bánásmód

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete

C S A N Á D P A L O T A VÁROS 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete C S A N Á D P A L O T A VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2012. (VI. 28.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelmét biztosító pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti

Részletesebben

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások A pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások - Óvodáztatási támogatás - Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás - Intézményi étkezési térítési díj Óvodáztatási támogatás Visszatekintés

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység MEGÁLLAPODÁS

Józsefvárosi Egyesített Bölcsődék Központi Szervezeti Egység MEGÁLLAPODÁS A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt) 32. (5) bekezdés a) pontja értelmében a gyermekjóléti alapellátások igénybevételének a megkezdése előtt, állami fenntartású

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat

ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ HATÁROZAT. A Zala Megyei Kormányhivatal által Z0/9/2011. számon nyilvántartásba vett Szociális Missziótársulat ZALAMEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓ Ügyiratszám: ZAB/090/173-5/2014. Tárgy: működési engedély módosítása Ügyintéző: Baloghné Erdei Margit Telefon: (92) 507-788 HATÁROZAT A Zala Megyei Kormányhivatal által

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

2012.03.05. Humán Erőforrás Bizottság nyilvános ulés 3/ Napirendi pont

2012.03.05. Humán Erőforrás Bizottság nyilvános ulés 3/ Napirendi pont 2012.03.05. Humán Erőforrás Bizottság nyilvános ulés 3/ Napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Sárvár város Önkormányzata által fenntartott oktatási, nevelési intézményekben alkalmazandó térítési díjak és élelmezési

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról. I.FEJEZET Általános rendelkezések Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2005.(XI.01.) rendelete a gyermekek támogatásáról Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A L A P Í T Ó O K I R A T A

A L A P Í T Ó O K I R A T A A Jó Pásztor Református Óvoda módosítással egységes szerkezetbe foglalt A L A P Í T Ó O K I R A T A Az óvodai nevelésünkben a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel)

(Egységes szerkezetben a 15/2014. (VI. 30.), a 23/2014. (VIII. 27.) a 4/2015.(III. 27.) a 16/2015.(VI. 29.) önkormányzati rendelettel) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 10/2014. (IV. 30.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról és a gyermekétkeztetés térítési díjairól (Egységes

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

E l ő t e r j e s z t é s. Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Lengyeltóti Város Önkormányzatának Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi utca 2. Ügyiratszám: 200-4/2014 E l ő t e r j e s z t é s Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 29-én

Részletesebben

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete

Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete Pacsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1 6/2011. (IV.18.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról 6/2012.(II.29.), 6/2013 (IV.15.) 3/2014. (II.26.)

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya

I. A rendelet célja. II. A rendelet hatálya Takácsi Község Önkormányzat Képviselő-testülete 5/2013. (II. 19.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról

Részletesebben

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről

Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Tájékoztatás a művészetoktatásban igénybe vehető díjkedvezményről Kedves Szülők! Kedves Diákok! Az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket arról, hogy az alapfokú művészetoktatásban a hatályos jogszabályok

Részletesebben

KÉRELEM. az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához NYILATKOZAT

KÉRELEM. az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához NYILATKOZAT KÉRELEM az óvodáztatási támogatásra való jogosultság megállapításához Alulírott szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő kérem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeke(i)m óvodáztatási

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezés. 1. A rendelet célja

I. fejezet Általános rendelkezés. 1. A rendelet célja Nyárlőrinc Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, fizetendő

Részletesebben

ME 01 Minőségirányítási Eljárás ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ME 01 Minőségirányítási Eljárás ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minőségirányítási Eljárás 1. melléklet ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. május 28-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat az Üllői

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! Előterjesztés Hajdúhadház Város Önkormányzata Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Bizottsága Elnökétől a Képviselő-testület 2015. október 1-jén tartandó ülésére Tárgy: - A gyermekvédelem helyi szabályairól

Részletesebben

I. cím A rendelet célja

I. cím A rendelet célja Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igényléséről és a fizetendő térítési díjakról Kiszombor

Részletesebben

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör

Esélyegyenlőségi Terv. Mátyás Király Általános Iskola Csömör Esélyegyenlőségi Terv Mátyás Király Általános Iskola Csömör 2 Amit az esélyegyenlőségről tudni kell Az Országgyűlés 2003-ban elfogadta az Európai Unió és a hazai társadalom elvárásait tükröző 2003. évi

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Jászalsószentgyörgy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2010. (II. 1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A gyermekek részére nyújtandó pénzbeli és természetbeni ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Részletesebben

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből.

KIVONAT. Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. KIVONAT Kemecse Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. február 10-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből. A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi

Részletesebben

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2

A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya 1.. 2 A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 9/2003.(IV.29.)Kt. számú rendelet Balotaszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.tv. 16..(1) bekezdésében

Részletesebben

3. számú melléklet Felvételi szabályzat

3. számú melléklet Felvételi szabályzat 3. számú melléklet Felvételi szabályzat 1. AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK KÖRE 1.1. A Lenvirág Bölcsőde Nagykovácsi Nagyközség közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezőknek 20 hetestől

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 26/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. január 26-i ülésére Tárgy: Módosító indítvány a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2011.(VII.01.) Önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről I. FEJEZET Általános rendelkezések A rendelet célja 1. E rendelet célja, hogy meghatározza

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT

ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT ALAPÍTÓ OKIRAT MÓDOSÍTÓ OKIRAT Téglás Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a Bárczay Anna Városi Óvoda 2012. július 13. napján kiadott, 86/2012.(VII.13.) számú önkormányzati határozattal elfogadott

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2012. (II. 17.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését!

ALPOLGÁRMESTERE. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést tárgyalja meg és hozza meg döntését! BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KER. ALPOLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZATÁNAK Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális szolgáltatásokról,

Részletesebben

A felvétel és az átvétel közös szabályai

A felvétel és az átvétel közös szabályai Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának 11/2010. (III. 22.) rendelete az az önkormányzati fenntartású óvodákba történő jelentkezés módjáról Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 64. MELLÉKLET: 4 db TÁRGY: Javaslat az óvodák 205/206. nevelési évi csoportjaira E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 205. július

Részletesebben

FELKÉSZÜLÉS A 3 ÉVES KORTÓL KÖTELEZŐ ÓVODAI NEVELÉSRE (TÁMOP 3.1.1 II. SZAKASZ)

FELKÉSZÜLÉS A 3 ÉVES KORTÓL KÖTELEZŐ ÓVODAI NEVELÉSRE (TÁMOP 3.1.1 II. SZAKASZ) FELKÉSZÜLÉS A 3 ÉVES KORTÓL KÖTELEZŐ ÓVODAI NEVELÉSRE (TÁMOP 3.1.1 II. SZAKASZ) A szabályozás előzményei A Magyar Kormány Nemzeti Reform Programja (EU- Oktatás és képzés, 2020) kisgyermekkori nevelésben

Részletesebben

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak

A rendelet hatálya. Intézményi térítési díjak Egységes szerkezetbe foglalta: Pádár Gabriella Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2015. június 29. Hatályos 2015. július 1-től Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma

Alapító okirat szerinti férőhely. Új beiratkozók száma Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: P-152/2012 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szentes Tárgy: A 2012/2013. nevelési, ill.

Részletesebben

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT.../2009. (XI. 26.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL 2 AZ ATKÁRI ÖNKORMÁNYZAT 18/2009. (XI. 26.) _R E N D E L E T E_ A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYOZÁSÁRÓL

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetési és egyéb étkezési térítési díjak megállapításáról

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetési és egyéb étkezési térítési díjak megállapításáról Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a gyermekétkeztetési és egyéb étkezési térítési díjak megállapításáról Ózd, 2014. július 17. Előterjesztő: Előkészítő: Alpolgármester

Részletesebben

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról Óvodakötelezettség, óvodai nevelésre való jogosultság 22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.)

Részletesebben

AKTUÁLIS FELADATAINK. Vezetői, pedagógusi feladatok A 2014-2015-ös nevelési év tükrében

AKTUÁLIS FELADATAINK. Vezetői, pedagógusi feladatok A 2014-2015-ös nevelési év tükrében AKTUÁLIS FELADATAINK Vezetői, pedagógusi feladatok A 2014-2015-ös nevelési év tükrében "Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már

Részletesebben