INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA"

Átírás

1 SZEGED MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA VI. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA június Aktualizálva: szeptember

2 A FEJEZET TARTALMA 6.1. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MEHANIZMUSAI A településközi együttműködés fórumai Településközi együttműködések Feladatmegosztás; együttműködés a vonzáskörzet, a kistérség településeivel Útiterv Agglomerációs fejlesztési terv elkészítéséhez NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet Befektetés ösztönzés Hatékony és következetes városmarketing tevékenység INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK MONITORINGJA A VÁROSFEJLESZTÉS SZERVEZETI HÁTTERE A városfejlesztés jelenlegi szervezeti rendszere Az Integrált Fejlesztési Stratégia megvalósítását biztosító szervezet

3 6.1. TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MEHANIZMUSAI A településközi együttműködés fórumai A településközi koordináció a térségben már intézményesült formákkal rendelkezik: 1. A kistérségi koordináló szerepkört 2004 közepe óta a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása látja el. A kistérség 2 városának és 10 községének egyeztető fórumaként feladatai: szervezeti keretet biztosítani a települési önkormányzatok kapcsolat- és együttműködési rendszerének, a társult települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamint önkormányzati feladatok közös ellátása, az önkormányzati feladat- és közszolgáltatási rendszer közös, ill. térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, (térségi feladatellátás), a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése, térségfejlesztés (területfejlesztés és településfejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység) A többcélú társuláson belül a jogszabályi felhatalmazás alapján november 10. napján megalakult a Kistérségi Fejlesztési Tanács, melynek tagjai a munkaadók-, a munkavállalók képviselői és a civil szervezetek delegált tagjai szeptember 1-el a kistérség minden településének egyenlő mértékű részvételével megalakult a Szegedi Kistérség- és Gazdaságfejlesztési Kht., mely a fenti szervezeteknek ellátja a munkaszervezeti feladatait. A helyi gazdaságok fejlesztésében, a munkahelyteremtésben, a lakosság életkörülményeinek javításában segédkezik, ellátja a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása munkaszervezeti feladatait. 3

4 A Szegedi Többcélú Társulás szervezeti felépítése A társulási megállapodás szerint az önkormányzatok együttműködése az alábbi feladatok ellátására irányul: - Közoktatás - Szociális alapszolgáltatás - Gyermekjóléti szak- és alapellátás - Egészségügyi feladatok - Belső ellenőrzési tevékenység - Környezet- és természetvédelem - Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás - Szennyvíztisztítás és elhelyezés - Turisztika - Foglalkoztatás - Területfejlesztés 4

5 A jogszabály által adott lehetőség mellett, a többcélú társulás létrehozásának célja: - közszolgáltatások magasabb színvonalon történő, hatékonyabb ellátása - kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése, - normatív, kiegészítő normatív támogatások igénybe vételének lehetősége megteremtése, - továbbá pályázatokon való kistérségi szintű részvétel koordinálása. A Szegedi Kistérség Többcélú Társulása feladatainak ellátása érdekében folyamatos és rendszeres kapcsolatot tart fenn a Többcélú Társulásban, valamint a Területfejlesztési Társulásban résztvevő helyi önkormányzatokkal, az érdekelt társadalmi szervezetekkel, a régióban működő szakmai szervezetekkel. Feladatellátásának jellemzői: A Társulás feladatainak ellátását önállóan gazdálkodó intézményein keresztül biztosítja a csatlakozó településeken, az intézmények által ellátott feladatok a következők: - Közoktatási feladatellátás, mely az általános iskolák, óvodák, középiskolák működési feladatainak ellátását jelenti. - Közoktatási szakszolgálati feladatellátás, amely a logopédia, gyógytestnevelés, nevelési tanácsadás, gyógypedagógiai tanácsadó, fejlesztő felkészítés feladatainak ellátását foglalja magába. - Szociális intézményi feladatok ellátása, a hajléktalanok átmeneti szállásának működtetését jelenti. - Szociális alapszolgáltatási feladatok ellátása, a szociális étkeztetés, családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, fogyatékos és demens személyek nappali intézményének és nappali melegedő működtetését jelenti. - Gyermekjóléti alapellátási feladatok a gyermekjóléti szolgálat működtetését biztosítja. - Belső ellenőrzési feladatok ellátása. A Társulás alapvető feladatai közé tartoznak a következők: - szervezeti keretet biztosítson a települési önkormányzatok kapcsolat és együttműködési rendszerében - a társult településeken összehangolt fejlesztés közös területfejlesztési programok kialakítása és a fejlesztések megvalósítása, valamin az önkormányzati feladatok közös ellátása - az önkormányzati feladat és közszolgáltatási rendszer közös illetve térségi rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése, térségi feladatellátása - egyes ágazati feladatok közös szervezése ellátása ágazati feladatellátás - a feladatellátás feltétel és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése - térségfejlesztés, területfejlesztés és település fejlesztés összehangolása, programozási és tervezési tevékenység. A évben bekövetkezett feladat változások: A Társulás január 1-től a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Humán Szolgáltató Központ és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központ önállóan gazdálkodó intézményein keresztül biztosítja szociális feladatellátását. A szakszolgálati feladatellátása munkaszervezetében történt, majd július 1-től a gyógytestnevelés kivételével átkerült a Közoktatási Intézményhez. A Társulás feladatellátása évközben jelentősen bővült a Közoktatási Intézmény megalakulásával, amely közoktatási és szakszolgálati feladatok ellátását július 1-től biztosítja. 5

6 2. Szeged és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagjai a Szegedi kistérség települései, továbbá Bordány, Forráskút és Üllés. A társulás székhelye Szeged, elnöke Dr. Botka László Szeged város polgármestere. Minden település több szolgáltatást vesz igénybe Szeged városától és a közvetlen szomszédság is több fejlesztési cél összehangolását teszi szükségessé. 3. A kistérség települései között ágazati, szakmai feladatok gazdaságosabb ellátása érdekében megállapodások és társulási formák is kialakulnak. A Tisza-Maros Szög Területfejlesztési Önkormányzati Társulás 1999 októberében alakult Tiszasziget, Újszentiván, Kübekháza és Deszk községek tagságával, újszentiváni székhellyel. A társulásnak együttműködő tagja még a szőregi városrész, amely a Szegedi Önkormányzathoz tartozik. Rövidesen közösen működtetik az ivóvíz- és szennyvízhálózati rendszerüket, valamint további együttműködési formák kialakítását tervezik az oktatási ágazatban, az egészségügyben, a szociális ágazatban, valamint az informatikai rendszer kiépítésében. Mindegyik szervezetben jelentős projektmenedzsment tudás halmozódott fel ahhoz, hogy nemcsak az érintett települések, hanem az egész agglomerálódó térség fejlesztési elképzeléseit koordinálni tudják Településközi együttműködések Érdekegyezőség esetén megvalósuló együttműködések során mutatkozik meg a közös fellépésekben rejlő többleterő, segítségével mind Szeged, mind a környező települések a közös érdekek és értékek mentén történő fejlődés mozgatóivá válnak. Ezt jól igazolják az alább felsorolt, példaértékű akciók. Az INTERREG 3A program keretében Szeged-Szabadka együttműködése (Vadaspark Palicsi Állatkert), illetve magyar szerb együttműködés a Gyálai Holt- Tisza rehabilátációjának tervezésében (Szeged - Magyarkanizsa Zenta). A közelmúltban öltött alakot Szeged együttműködése Makóval az M43-as és az újszegedi vasútvonal megmaradásáért. Utóbbiban Makó és Szeged mellett a vonal menti települések is hallatták hangjukat. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata november hónapban döntött arról, hogy január 1-től a szociális alapellátást az összes működő formáit feladatellátási szerződéssel a Szegedi Kistérség Többcélú Társulásának adja át. Hasonló döntést hozott Zsombó, Dóc majd Domaszék és Szatymaz önkormányzata is. Ezzel a döntéssel a szociális alapellátás összehangoltabban és magasabb szakmai színvonalon tud megvalósulni a Szegeden működő szakmai, módszertani szervek közreműködésével. Mindezeken túl a feladatellátás költséghatékonyabb lett a magasabb összegű állami támogatás mellett. Szeged város és a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása között 2007-től kezdődően hatékony és eredményes együttműködés jött létre a közoktatás területén is, ezzel is segítve a környező települések kisiskoláinak életben maradását, az ellátás szakmai színvonalának garantálását. Együttműködési megállapodás keretében kerül ellátásra a szakszolgálati ellátás és a szakmai szolgáltatás, továbbá egységes, kistérségi fenntartású iskola jött létre szegedi általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény és gimnázium fenntartói jogának átadásával. Szeged város az 1000 mester Integrált Szakképzési Központ (TISZK) létrehozására pályázatot nyújtott be, amelynek célja a szakképzés struktúrájának korszerűsítése, a piac igényeinek megfelelő, korszerű oktatási rendszerű szakmák oktatása a Dél-alföldön. Ezen cél elérése négy másik önkormányzattal 6

7 együttműködve, sőt az önkormányzatok közötti koordinációval valósítható meg. Együttműködő partnereink: Hódmezővásárhely, Orosháza, Mórahalom és a Csongrád Megyei Önkormányzat. A pályázat jelenleg elbírálás alatt van. Kulturális területen a Pécs Európa Kulturális fővárosa 2010 programsorozat keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt partnerként szerepel. A Szegedi Önkormányzat Városüzemeltetési Iroda által koordinált együttműködés a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás. A társulásban résztvevő Szeged Önkormányzata és a régióhoz tartozó további Önkormányzatok a márciusában létrejött Konzorciumi szerződésben foglaltak szerint megállapodtak az EU által támogatott regionális hulladékgazdálkodási együttműködésben. A 33 tag-önkormányzat a Szegedi, Kisteleki, Mórahalmi kistérségek összes, a Makói néhány és Bács megye 2 települése közül kerülnek ki. A Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Iroda Egészségügyi és Intézményi Osztályának szárnyai alatt fut 2002 óta a Szegedi Szociális Igazgatási Mintahely program. Szeged feladata, hogy évente meghatározott rendszerességgel, vagy szükség szerint szakmai napot szervez a Csongrád megyei települések polgármesteri hivatalaiban dolgozó szociális, gyermekvédelmi szakemberek, ügyintézők számára, ahol sor kerül a jogszabályváltozások megtárgyalására, tapasztalatcserére, egymás szociális intézményeinek megismerésére, az egyes települések sikereinek, gondjainak bemutatására. Ezek a találkozók a kisebb települések számára különösen nagy jelentőséggel bíró szakmai fórumok, többször hangot adtak annak, hogy a napi munkájuk során felmerült kérdésekre rendszeresen itt kapnak választ január 01. napjától - az 571/2006. (XII. 08.) Kgy. sz. határozat alapján - a Humán Szolgáltató Központ valamennyi ellátási formával (szociális alapszolgáltatások, valamint a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátások és a gyermekjóléti alapellátások) a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása fenntartásába kerül át. A Társulás illetékessége Szegedre és a környező 11 településre terjed ki. A továbbiakban ezen ellátásokat a Társulás biztosítja Szeged város területén július 10-én Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Csongrád Megyei Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött egyrészt a speciális gyermekotthoni, másrészt a fogyatékos személyek bentlakásos intézményi ellátására. A speciális gyermekotthoni megállapodás tagjai a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága szervezeti keretein belül működő Hódmezővásárhely, Béla cigány u. 17. szám alatti Leány Speciális Otthon és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata fenntartásában lévő Dr. Waltner Károly Otthon Fiú Speciális Gyermekotthon. A fogyatékos személyek bentlakásos intézményi ellátására kötött megállapodás tagjai a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő Aranysziget Otthon Kisréti Otthon és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat fenntartásában lévő Dr. Waltner Károly Otthon. A Szeged, mint regionális, megyei központ és megyei jogú város által ellátott feladatok és szerepek rendszere, a környező települések közötti együttműködés az ott élő polgárok valós igényeire épülve a közös érdekek és értékek mentén fejlődik. A városok közti együttműködés problémáinak gyökere az, hogy az intézményrendszer a régióközpontban koncentrálódik, és ez valós foglalkoztatási, fejlesztési és presztízsgondokat okozhat más városok, megyeszékhelyek számára. Figyelembe véve 7

8 a modern közlekedési viszonyok és az információs társadalom által biztosított lehetőségeket, ez nem lehet valós probléma. Reális elképzelés, hogy egy-egy régió városai (és nem kizárólag megyeszékhelyei), jól kihasználva adottságaikat, sajátosságaikat és lehetőségeiket, osztozzanak a régióban ellátandó funkciókon, illetve az ezeket teljesítő intézményrendszeren. Fejlesztési igények Az agglomeráció egységes fejlődése érdekében elengedhetetlen a közös fellépés, problémakezelés, közös projektek, programok kialakítása, amely feladatokban Szeged vezető szerepet tölthet és tölt is be. Komoly lehetőségek rejlenek Szeged és a környező települések fejlesztési igényeinek összehangolásában, ezért törekedni kell e területen az együttműködésben rejlő lehetőségek kiaknázására. Csongrád megye kistérségeinek pályázati forrásai % 100% 80% 60% 40% 20% 5,3 1,4 7,7 2,3 10,7 72,5 1,1 7,0 8,8 5,5 11,9 65,7 27,9 10,4 0,0 61,7 6,7 2,5 16,7 21,4 10,7 42,0 9,7 10,4 16,5 25,9 23,4 Szentesi Mórahalomi Kisteleki Makói Hódmezővásárhelyi Szegedi 14,1 0% HEFOP GVOP KIOP ROP AVOP Operatív programok Forrás: adatai alapján A Dél-alföldi ROP konstrukciói közül főként a Turisztikai vonzerők fejlesztése, illetve a fogadóképesség javítása volt a legnépszerűbb. Városi területek rehabilitációjára Szeged mellett Szentes nyert jelentősebb forrásokat. A GVOP nagyobb érdeklődést kiváltó KKV-kat érintő támogatási konstrukciói mellett jelen témában fontosabb a K+F és innováció témákban nyertes pályázatok közt elsöprő a szegedi elsőség. Hódmezővásárhely emelkedett ki, Csongrád és Mórahalom pedig 1-1 projekttel szerepelt. A HEFOP-os konstrukciókban csak Szeged városa 2,3-szor annyi forráshoz jutott, mint a megye összes többi települése együttesen. Ennek 30%-át a munkanélküliség megelőzése és kezelése, 55%-át pedig a oktatás és képzés tartalmi, szerkezeti és infrastrukturális fejlesztése tett ki. Az összes OP alapján, kistérségi székhelyek nélkül összesített pályázati források egy főre vetített összege szerint a makói (1,62M), a mórahalmi (0,57M) és a szentesi (0,56M) kistérségek is megelőzik a szegedit (0,39M), vagyis a szegedi kistérségi fejlesztések egyértelműen Szegeden összpontosulnak. Fontos megjegyezni azonban, hogy Szeged regionális központként vonzáskörzetével együtt életképes, a központ és vonzáskörzete közti együttműködés a közös érdekek és értékek mentén fejlődik. A két 8

9 kategória egymás nélkül nem értelmezhető, a megyei jogú város önmagában nem illeszthető be a területi rendszerbe. A tervezett fejlesztési elképzelések megvalósulása Szeged vonzáskörzetére is kedvező hatást gyakorol. A foglalkoztatás növekedésével a környező települések munkanélküli lakosai is kedvezőbb helyzetbe kerülnek, az önkormányzatok a betelepülők és foglalkoztatottak számának növekedésével többletbevételekre tesznek szert. Egyes közlekedési fejlesztések (pl. NYILT) megnövekedett forgalmat eredményeznek, de pozitív változásokat is hoznak gazdasági téren. Kijelenthető tehát, hogy jelen dokumentumban és Szeged Hosszútávú Fejlesztési Koncepciójában felsorolt fejlesztési elképzelések területi kölcsönhatása pozitív mérlegű, a hatások kiegészítik, felerősítik egymást, felesleges, párhuzamos kapacitásokat létrehozó, egymást kioltó fejlesztések nem valósulnak meg. A város területén tervezett, illetve megvalósuló, nem az önkormányzat által kivitelezett beruházások: állam által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések: o gyorsforgalmi útépítések M43, M47, nyugati elkerülő É-i szakasza o Rektori hivatal felújítása magánszereplők által tervezett, vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések o KÉSZ irodaház a Gutenberg utcában o Interspar o Haffner fatelep területén irodaház és lakóépületek épülnek. o Buszport kiköltözése Kálvária sgt. és a Móravárosi krt. sarkára o Újszegedi fürdőkomplexum fejlesztés élményparkká bővítése a város közös beruházása a Hungest Hotellel, közös üzemeltetéssel. o Árkád üzletház az Első Magyar Kendergyár Zrt. területén o Volt kábelgyár területén lakóparkot terveznek o Városkapu projektek A város környékén tervezett beruházások állam által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztés o M43-as Szeged-Makó közt és a hozzá tartozó Tisza-híd o 4302 j. összekötõ út Kübekháza és Klárafalva ( kmsz.) közötti szakszának felújítása o 4415 j. összekötõ út Hódmezõvásárhely és Földeák ( kmsz.) közötti szakaszának felújítása o 4521 j. összekötõ út km szelvények (Szentes és Szegvár) közötti szakaszának felújítása o Hódmezővásárhelyen a Tornyai János kulturális városrehabilitációs program magán szereplők által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztések o Újszentiván termálhotel más önkormányzat által tervezett vagy jelenleg megvalósuló fejlesztés o Mórahalom-Domaszék közös, komplex vízvisszatartási akcióprogramja a Nagyszéksós-tó vízrendszerében o Makó városa a Brunnen Hőtechnika Kft-vel közös céget alapított az egymilliárdos termálkút-beruházás megvalósítására 9

10 Feladatmegosztás; együttműködés a vonzáskörzet, a kistérség településeivel Szeged város vonzáskörzete természetes módon a szerepkörök különböző fajtáiban más és más, így az egyértelműen nem határolható le. Kijelölhető azonban a legintenzívebb kapcsolatok összessége alapján az a vonzáskörzet, ahol az egymásra utaltság és a feladatmegosztás kézenfekvő. Ennek alapján a vonzáskörzet: a Kistérség települései, valamint Hódmezővásárhely megyei jogú város, Makó és Mórahalom. A Kistérségi társulási megállapodás szerint az önkormányzatok együttműködése az alábbi feladatok ellátására irányul: közoktatás, szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti szak- és alapellátás, egészségügyi feladatok, belső ellenőrzési tevékenység, környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás és elhelyezés, turisztika, foglalkoztatás, területfejlesztés. Hosszú távon a Három Város (Szeged, Hódmezővásárhely, Makó) szoros együttműködését a közelség ( km) és az együttesen közel negyedmilliós lakosságszám is indokolja. Hódmezővásárhelyen és Makón a hagyományos ipar jelentős, alacsonyabb szinten képzett munkaerőt foglalkoztat. A szegedi munkaerő kínálat felvevőhelye lehet mind a magasan, mind az alacsonyabb szinten képzett munkavállalók körének. A szegedi kereskedelem és szolgáltatóipar pedig a két város és a Kistérség munkavállalóit fogadja. Az egészségügy és a középfokú oktatás területén a feladatmegosztásnak a Három Város között ugyancsak van perspektívája. Az együttműködés kiemelt területe lehet az idegenforgalom összehangolása, egymás nevezetességeinek programba iktatása, a Kistérség településein lassan alakuló falusi turizmus városi támogatása. Szeged és Makó között a Maros folyón rendszeresen közlekedő kishajó forgalom megszervezése egyedülálló természeti látványosságot, eladható idegenforgalmi értéket teremthet. Szeged és Hódmezővásárhely között a képzőművészet területén is adottak az egymást segítő kiegészítő lehetőségek. (Alföldi Galéria, Kortárs Művészetek Háza). A Három Város közúti kapcsolata várhatóan már középtávon megfelelő színvonalú lesz: megvalósul a 47-es út még hiányzó szakaszainak 2x2 sávos kiépítése, az M43-as autópálya átadását követően felújításra kerül a 43-as út Szeged Makó közötti szakasza és a Makó Hódmezővásárhely közötti út. Kedvezően alakuló gazdasági fejlődés esetén a Három Város közötti elővárosi gyorsvasúti kapcsolatnak is adott az alépítménye. A vasút tiszai átvezetése Szegeden a vasúti körforgalmat is megteremtheti Útiterv Agglomerációs fejlesztési terv elkészítéséhez - Szeged koordinálásában az agglomerációs körzet pontos lehatárolása adatgyűjtés és helyzetelemzés alapján, figyelembe véve az elfogadás előtt álló OTrTben együttervezendő térség -ként megjelölt településegyüttes összetételét. - Kapcsolatfelvétel, rendelkezésre álló ágazati és településfejlesztési dokumentumok összegyűjtése - Munkacsoport létrehozása, működési modell kidolgozása, feladatok és felelősségi körök leosztása területi és ágazati szinten, partnerségi kör és kommunikáció kidolgozása és működtetése 10

11 - SWOT - Koncepció készítés a főbb fejlesztési irányok meghatározásával - Stratégiai terv készítése ágazati és területi szinten meghatározva a prioritásokat - SWOT, koncepció és stratégia társadalmasítása településenként, visszacsatolás a dokumentumokba. - Agglomerációs fejlesztési terv testületi elfogadása településenként. - Utánkövetés, időszakos felülvizsgálatok 11

12 6.2 NEM FEJLESZTÉSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Kiszámítható és transzparens szabályozási környezet A fejlesztési célok elérését alapjaiban befolyásolja a helyi önkormányzat fejlesztői tudatossága és a fejlesztéseket támogató szabályozási gyakorlata. A megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, meghiúsíthatja a jelentősebb fejlesztéseket nem csak az állami/uniós források lehívása hanem (és legfőképpen) a magántőke befektetései kapcsán. Jelen stratégia sikeres megvalósításához ezért elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát. Kölcsönös előnyök esetén célszerű lehet a PPP konstrukciók alkalmazása, ami biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát Befektetés ösztönzés Szeged olyan vonzó befektetői környezetet képes felmutatni, amely alapján nem csak Budapesttel, hanem más fővárosokkal és vidéki településekkel is állja a versenyt. A siker kulcsa az infrastruktúra korszerűsítésén felül a nyelvi és a szakmai képzés fejlesztése. A város egyablakos ügyintézéssel várja a befektetőket. A közeljövőben irodaházak kialakítására alkalmas ingatlanok létesülnek, mely ingatlanok helyet adhatnak "shared service" centereknek, amelyek 1000-es nagyságrendű foglalkoztatás alapjait teremtik meg. A városban a már jelenleg is működő szolgáltató központok bővítik kapacitásukat, és mindamellett új callcenterek letelepedése várható Szegeden. A város helyi iparűzési adóról szóló - többször módosított - rendelete igen széleskörű adókedvezményi rendszert fogalmaz meg ben 299 millió forint adókedvezményt állapítottak meg, ennyi maradhatott a vállalkozásoknál. A foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség januárjától él, lényege, hogy a vállalkozó, aki az előző évhez képest növeli létszámát, minden egyes új foglalkoztatott után egymillió forinttal csökkentheti adóalapját. Számítások szerint e mentesség mintegy 66 millió forint tehercsökkenést eredményez a Szegeden adót fizetőknek. A helyi adótörvény lehetőséget biztosít az önkormányzatok számára adómentes adóalap összegének meghatározására. Szegeden az egymillió forint adóalapot meg nem haladó vállalkozóknak nem kell helyi iparűzési adót fizetni. 12

13 Szegeden a barnamezős és egyéb beruházások megvalósítását elősegíti az Önkormányzat a szabályozási tervek szükséges korrekciójával, amennyiben a tervezett beruházás a város szándékaival összhangban van. Amennyiben a Fejlesztési koncepcióhoz illeszkedő tervek kerülnek bemutatásra, a SZÉSZ szükség szerint alakítható. Eszerint például az 5-ös főút mellett régi gazdasági területek élednek újjá, ahol a város közlekedési, infrastrukturális átalakításokkal, felújításokkal nyújt segítséget. Típusai az aktív és a proaktív befektetés ösztönzés, melyek fontosabb, részben hiányzó szegedi feladatai a következők: Aktív befektetés-ösztönzés A már említett szolgáltatási egyablak működtetése leegyszerűsíti és megkönnyíti a külföldi befektetők tájékozódását a befektetési lehetőségeket, befektetési hátteret illetően, befektetői kérdésekre választ adó, többnyelvű interaktív honlap elkészítése, folyamatos töltése, frissítése: a Szeged Pólus Kht. és az ITD Hungary Zrt. által üzemeltetett több nyelvű honlapok ezt megfelelően ellátják. Befektetés-ösztönzést támogató adattárak létrehozása: a szolgáltató központok adattárai elláthatják ezt a feladatot, amelyhez a hatékony együttműködés ugyancsak nélkülözhetetlen. A világban már működő, hasonló együttműködés feltérképezése, tapasztalatcsere, partnerkapcsolatok kiépítése a tudástranszfer megvalósulása érdekében, valamint az ott gyűjtött tapasztalatok hasznosítása. Proaktív befektetés-ösztönzés eszköztárát a város az IVS és az akcióterületi tervekben szereplő fejlesztések kapcsán átdolgozva erősíteni fogja a következő gondolatok mentén A befektetés-ösztönzési projekt célja a Szeged Biopolisz Pólus befektetés-ösztönzési eszköz-, információ- és humánerőforrás rendszerének koncentrálása, optimalizálása és az intézményi/önkormányzati/vállalkozói együttműködések hatékonyságának növelése. Kiindulási alap a meglévő adottságok, tárolt információk, adatok felhasználása, a közreműködő intézmények és azok hálózatának megléte, tapasztalata és folyamatos működése. Angol-magyar nyelvű elektronikus projekt-adatbázis készítése, folyamatos fenntartása, bővítése és aktualizálása, mely egyik alapja a kiajánlásnak. A termékek piacképességének vizsgálata, felkészítés a piacra-jutásban, piackutatások (termék marketing). Befektetés-szempontú marketing eszközök létrehozása, marketing csatornák és kapcsolatrendszerek aktivizálása. A termék és régiómarketing eszközeinek nemzetközi hálózatba való bekapcsolása (ITDH külpiaci hálózata, kamarák partnerszervezetei, DKMT, megyék és városok külügyi kapcsolatai, kül- és belföldi tanácsadó és ingatlanfejlesztő cégek), promóciós eszközök használata. szegedi vállalkozások újrabefektetési igényeinek feltérképezése, majd bekapcsolása a proaktív és aktív tevékenységi rendszerekbe. Főbb helyi vonatkozású befektetői szempontok szerinti értékelés: A város politikai és gazdasági szempontból stabil, a polgármester kiterjedt politikai és intézményi kapcsolatrendszereivel nagyban segíti befektetések és a város fejlődését. Célirányos fejlesztések valósulnak meg a város koncepcióinak megfelelően. Szeged rendelkezik Gazdaságfejlesztési Programmal. 13

14 A helyi piacnak a versenytársak és a piacra jutás szempontjából van jelentősége. A szegedi vásárlóerő a bevásárlóközpontok befektetői megítélése szerint elég erős további egységek fenntartásához is, a piac tehát bízik a vásárlóerő fejlődésében. Fontos kérdés, milyen keretfeltételeket teremt az üzleti vállalkozások működéséhez egy település. A város által biztosított üzleti környezetet a helyi adók és az Építési Szabályzat rugalmassága kapcsán részben bemutattuk, emellett azonban jelentős számú banki és pénzügyi szolgáltató, szolgáltató központ, ipari park, logisztikai és innovációs központ nyújt támogatást a vállalkozások számára. A város 100 %-os tulajdonában álló Szegedi Pólus Kht. látja el a befektetés ösztönzési feladatokat 2005 vége óta. A város infrastrukturális ellátottsága korábban bemutatásra került. Kiemelendő azonban a közművesített ipari parkok nagy száma. A Csongrád megyei ipari parkok közül 5 Szegeden található, a megyében pedig további 9. Munkaerő-ellátottság szempontjából Szeged a környező települések munkavállalóinak vonzási központjaként előnyös helyzetben van. A megye alkalmazottainak majd fele itt dolgozik, az ingázás igen magas. A legmagasabban kvalifikált munkaerő mellett az alacsonyan képzett betanított munkások is jelen vannak, azonban a műszaki vonalon szakemberhiány van. Szeged alsó-, közép- és felsőfokú oktatási-képzési tevékenysége révén kiemelkedő oktatási központ, továbbá a munkaerő képzése is alátámasztott. A letelepedés költsége is fontos tényező a befektetőknek, amelyet a város adókedvezményekkel és az előző fejezetben kifejtettekkel támogat. A Pólus Kht. akár irodakereséssel is segíti a betelepülni szándékozó cégeket. Végül a befektetők szubjektív tényezőket is számításba vesznek. Ilyenek a kulturális, élhetőségi jellemzői egy városnak, melyeket Szeged humán, közösségi és közlekedési, távközlési funkcióellátottságának köszönhetően, számos szolgáltatásával maximálisan kielégít Hatékony és következetes városmarketing tevékenység A település fejlesztési céljainak elérését nagyban segítheti olyan tudatos, következetes és hatékony marketing-kommunikációs tevékenység, amely akár magát a várost, akár az egyes fejlesztési elképzeléseket képes a tervezett célközönség felé eladni. Szeged városmarketinget ellátó szervezetei a város tulajdonában álló Pólus Kht, illetve a turisztikai marketinget folytató Tourinform iroda. A városról kialakult, kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó emocionális tényezők hatással vannak a befektetői döntéseiket meghozó üzletemberekre, a városba látogató turistákra, de magára a város lakóira is. A tudatos, célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a Fejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. Az elmondottak fényében Szeged erős kulturális programkínálata és kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszere segítségével ígéretes marketingtevékenységet folytat. A városi honlap folyamatosan frissülő marketingjellegű tevékenységét kiadványok és egyéb direkt reklámok formájában erősíteni szükséges. 14

15 A város által összegyűjtött információk jelentősége mindig a döntés-előkészítésnél jelentkezik, s az információknak a marketing kérdések megválaszolását is kell szolgálniuk. A városi gyakorlat tovább erősítendő, a települési információk három fő terület elemzését kell, hogy segítsék: a település versenyképességi tényezőinek elemzése, megítélése (érték audit) a célcsoportok jellemzőinek, elvárásainak meghatározása, a releváns piacszegmentációs alapok meghatározása (imázs audit) a versenytárs területek meghatározása, összehasonlító elemzése (tevékenység audit) Különösképpen az alábbi célcsoportokra kell intenzív városmarketing-akciókat irányozni: Célcsoport Belső lakossági célcsoport (a településen élők) Külső lakossági célcsoport (a településen kívül élők) Belső gazdasági célcsoport Külső gazdasági célcsoport Célok, feladatok, ellátó szerv elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: bevonás, meggyőzés Szerv: Szeged M.J. Város Önkormányzata turisztikai látogatások ösztönzése, szimpátia megszerzése Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Tourinform elégedettség fokozása, támogatottság szerzése Fő feladat: megnyerés Szerv: Szeged Pólus Kht. betelepülés ösztönzése, befektetések vonzása Fő feladat: tájékoztatás, meggyőzés Szerv: Szeged Pólus Kht. A települési kommunikáció és a termék értékesítés nem választható külön, minthogy a termék sem egyértelműen definiált. A város, illetve a városban zajló bizonyos tevékenységek, környezeti és/vagy társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Szeged (el)ismertségét. Következésképp ezen információkat minél szélesebb társadalmi és szakmai kör számára kommunikálni kell. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában Szeged vonatkozásában a tervezhető jövő és a megbízható partner fogalmát. Piacbefolyásoló eszközök elektronikus reklámozás: internetes oldalak naprakész, strukturált információkkal, televíziós műsorok (4 helyi televízió társaság), közvetítések (Városi TV Szeged: Közgyűlés közvetítések és tematikus programok,...), rádiók (5 helyi rádió társaság) közterületi reklámozás: programok-, műsorok hirdetései, középületek felületei, közterületek, fejlesztési területek információs táblái 15

16 direkt reklámozás: levél, telefon útján történő megkeresések (pl.: 2008 Az építkezések éve kiadvány, éves turisztikai kiadványok a Tourinformmal együttműködve, 2008-ban 9 nyelven, példányban) újságok: 2 db napilap, 9 db hetilap, 9 db kéthetilap, 12 db periodika Ezen eszközök által a kapcsolat a piaccal biztosított, mégis ezek használata segíthet a megszólítás, együttműködés javításában. A várost a közérdekű adatok közzétételére az alábbi jogszabályok is kötelezik: évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 305/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a közérdekű adatok elektronikus közzétételére, az egységes közadatkereső rendszerre, valamint a központi jegyzék adattartalmára, az adatintegrációra vonatkozó részletes szabályokról 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit szakmai fórumokon, befektetői körökben bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a célszerű. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Szeged arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti lojalitás kialakulását ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. Nem pénzügyi Kiadások: támogatás együttműködési készség önkéntes feladatvállalás Bevételek elégedettség érdekeltség támogatottság A marketing alapvető a turizmus területén is. Természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. A rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a sok résztvevő potenciális terepe lehet az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. Továbbá a lakók számára is növekszik az elérhető szolgáltatások köre. A látogatók másutt megtermelt pénzeszközöket költenek el a területen, és ezáltal hasznot jelentenek a település magángazdálkodóinak és részben ezek által részben pedig közvetlenül a településnek. Mindezeken túl az elégedetten távozó látogatók más területekre, pl. a befektetőkre is pozitív hatással vannak. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi 16

17 büszkeségük fejlesztéséhez egyúttal a város környezetének, értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állíthatja őket. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Az IVS-hez kötődő marketing akciók jellemzője a stratégia filozófiájának megfelelően az ágazat- és területspecifikus szemléletmód párhuzamos alkalmazása, valamint a rendszerszemlélet és a mérhetőség. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város képéhez és fejlődési elképzeléseihez illő szlogen és jelkép-rendszer kialakítása, továbbá az egységes arculat alkalmazása. Az IVS célja, hogy adott területek fizikai megújítása mellett megvalósuljon az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztése és adott területeken működő vállalkozások bevonása is. Ezért törekedni kell a fejlesztésekhez kapcsolódó helyi partnerségek kialakítására, a közösségek és gazdasági szereplők bevonására. Ezt fórumok, információs és tájékoztatási intézkedések, marketing akciók segítik elő. Az akcióterületeken végrehajtott funkcióbővítő vagy szociális városrehabilitáció során alkalmazni kell a Kedvezményezettek tájékoztatási kötelezettségei és az Arculati kézikönyv - ben foglalt követelményeket. 17

18 6.3. INGATLANGAZDÁLKODÁSI TERV Az önkormányzati ingatlanvagyon Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a december 31-i ingatlankataszter alapján db rendezett tulajdonú ingatlant tulajdonol, a rendezetlen tulajdonú ingatlanok száma 9. Az önkormányzati ingatlanvagyon könyv szerinti értéke 254 milliárd, becsült értéke 304 milliárd forint ingatlan belterületen helyezkedik el, a belterületi ingatlanállomány becsült értéke 287 milliárd forint. Az 1099 külterületi ingatlan becsült értéke 17 milliárd forint. Az önkormányzat vagyonával így az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás általános kereteit a 25/2003 (VI. 27.) Kgy. rendelet Szeged Megyei Jogú Város vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól 1 (továbbiakban Vagyonrendelet ) határozza meg. A Vagyonrendelet definiálja a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképes vagyontárgyakat: 3. /1/ Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó vagyonból áll. 4. /1/ A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon, vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. /2/ Forgalomképtelen vagyon: a) helyi közutak és műtárgyaik, b) terek és parkok, c) vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, d) levéltári anyagok, tervtári terv- és iratanyagok, továbbá e) mindaz a vagyon, melyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít. /3/ Korlátozottan forgalomképes vagyon: f) műemléki védettségű ingatlanok, g) a muzeális értékek és gyűjtemények, h) a közművek, közművek védőterületei vízművek és hozzájuk tartozó védőterületek, szennyvíztisztító telepek és a hozzájuk tartozó védőterületek -, i) a védett természeti területek és emlékek, j) a köztemetők, k) a Felső-Tiszapart 35. Sporttelep (hrsz.: 10005) és a Temesvári körúti Sporttelep (hrsz.: 1661 és 1662) kivételével a sportpályák és sportcélú építmények, l) helyi közforgalmú pályák és vasúti tartozékai, m) a Szeged Belterület 2 és a Szeged Belterület 23 helyrajzi számú ingatlanok kivételével a strandok és egyéb üdülési célú építmények (ideértve az állat-, és növénykerteket), n) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények (hulladéklerakók, -válogatók), o) az önkormányzati intézményekre rábízott ingó- és ingatlan vagyon, p) a közfeladatot ellátó kizárólagos és többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági, illetve nonprofit gazdasági társaságokban lévő önkormányzati részesedések továbbá a vagyonkezelési szerződéssel a vagyonkezelő részére vagyonkezelésbe átadott vagyon, a hasznosítás céljából részükre átadott, illetve a használatukban, üzemeltetésükben lévő önkormányzati vagyon, kivéve a rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott vagyontárgyakat, q) az önkormányzati közfeladat ellátása érdekében a közfeladatot ellátó szervezet részére üzemeltetésbe, illetve használatba átadott önkormányzati ingó- és ingatlan vagyon r) önkormányzati tulajdonú középületek, s) önkormányzati alapítású közalapítványok használatába adott vagyon, t) az erdők, u) a repülőtér, továbbá v) mindazon vagyon, amelyet törvény, vagy közgyűlési rendelet annak nyilvánít. 5. Forgalomképes vagyon mindaz, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. 1 Ez a rendelet nem terjed ki a lakásokra és lakáscélú ingatlanokra, azok értékesítését és bérbeadását külön rendeletek szabályozzák. 18

19 Az önkormányzati ingatlanok több, mint fele (4689 ingatlan, 139 milliárd forint becsült értékben) forgalomképtelen, további 3954 ingatlan (160 milliárd forint értékben) korlátozottan forgalomképes minősítésű. A fennmaradó 115 forgalomképes ingatlan becsült értéke 4,6 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen hektárnyi területen helyezkednek el, ennek több, mint fele (1.393 hektár) beépítetlen terület december 31-én az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői Ingatlan típus Ingatlan száma (db) Földrészletek területe (Ha) Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft) Ingatlan becsült értéke (millió Ft) Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes 115 0, Beépítetlen terület Beépített terület Műemléki védettségű Természetvédelmi terület Településen kívül fekvő Forrás: Ingatlankataszter, december 31. Az önkormányzat 416 hektár zöldterületet tulajdonol (védett természeti területek nélkül), ebből 284 hektár gondozott. A beépítetlen területek közül 20 hektár termőföld besorolású, lakóépülettel 52 hektár építhető be, 71 hektár egyéb építési telkek besorolású. A beépítetlen területek főbb adatai Ingatlan típus Ingatlan száma (db) Földrészletek területe (Ha) Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (millió Ft) Ingatlan becsült értéke (millió Ft) Termőföld

20 Lakóépülettel beépíthető Egyéb építési telek Művelés alól kivett Összesen Forrás: Ingatlankataszter, december 31. Az önkormányzati vagyongazdálkodás jogszabályi keretei és elvei: Az önkormányzat vagyonnal így az ingatlanvagyonnal való gazdálkodásának legfontosabb szempontjait a Vagyonrendelet 11. -a határozza meg: 11. /1/ A vagyongazdálkodás célja és alapvető feladata az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai eredményes ellátásának elősegítése. /2/ A vagyongazdálkodás során a vagyontárgyak hasznosítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező feladatainak ellátását. /3/ Vagyontárgy, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére, illetve vállalkozásból való kivonására csak gazdasági-műszaki elemzés alapján kerülhet sor. /4/ Nem önkormányzati feladatellátást célzó vállalkozásban, vagy más tevékenységben csak olyan önkormányzati vagyontárgyakkal lehet részt venni, melyek hiánya az önkormányzati feladatok ellátását nem veszélyezteti. Ezzel összhangban az önkormányzat az ingatlanvagyonnal való gazdálkodására vonatkozóan az alábbi elveket fogalmazza meg: Az önkormányzat: - gondoskodik a tulajdonában lévő ingatlanok állagának megóvásáról, az ingatlanvagyon értékének megőrzéséről és növeléséről; - ingatlanjait költséghatékony módon működteti, üzemelteti és használja; - ingatlanvagyonát tudatosan hasznosítja közigazgatási, városi és más funkciók minőségi és mennyiségi fejlesztésére; - az ingatlanok által generált egyszeri, időszaki vagy folyamatos bevételeket tudatosan és tervszerűen hasznosítja az integrált Fejlesztési stratégiában megfogalmazott célok elérésének elősegítésére. Az ingatlanvagyonnal való gazdálkodás, az ingatlanok hasznosítása és elidegenítése tekintetében a tulajdonosi jogok gyakorlója rendelkezik. A Vagyonrendelet értelmében: 14. /1/ A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítás a közgyűlés hatásköre. A forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, vagyonkezelésbe nem adható, vállalkozásba nem apportálható, nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete. /2/ A forgalomképtelen vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítása, és megterhelése tárgyában az /1/ bekezdésben foglaltaktól eltérő módon, a 17/A. -a szerinti tulajdonosi jogok gyakorlója dönt: 20

21 16. /1/ A vagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlóját a vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlása esetén a vagyontárgy piaci értéke határozza meg ( ) 17/A. Korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonnal való rendelkezésről ( ) /1/ 10 millió Ft értékhatárig a polgármester /2/ millió Ft vagyonértékig a Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság (VTLB) és a Pénzügyi Bizottság (PB) előzetes véleményének kikérését követően a polgármester /3/ 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás céljai: Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok esetében: az ingatlanállomány költséghatékony és funkcionális működtetése, üzemeltetése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony módon történő felhasználása a városi közszolgáltatási funkciók és kötelezettségek ellátásához o az épületállomány fenntartása és fejlesztése a jogszabályi előírásoknak megfelelő működés és a mindenkori felhasználói igények kielégítése érdekében; o a közművagyon fenntartása és fejlesztése annak érdekében, hogy az elvárt minőségben és a jogszabályi előírásokban foglaltaknak megfelelően legyen képes működni; o kulturális, rekreációs, sport és egyéb célú létesítmények, valamint közterületek fejlesztése, hogy azok funkcióikat az elvárások szerint, javuló minőségben legyenek képesek ellátni; o köztéri műalkotások és műemlékek állagának megőrzése; Forgalomképes ingatlanok esetében: a forgalomképes ingatlanok értékének megőrzése, növelése; az ingatlanállomány tudatos és költséghatékony felhasználása a városi funkciók ellátásához, bővítéséhez; Az önkormányzati ingatlanvagyon hasznosításának, fejlesztésének módja: Forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes ingatlanok A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes épületállományt az önkormányzat feladatainak ellátásához kapcsolódóan hasznosítja. E feladatok ellátásra való alkalmasság biztosításához szükséges fejlesztési feladatok beruházási értéktől függően - a tulajdonosi jogkör gyakorlói és az ingatlanokat hasznosító, üzemeltető szervezetek együttműködésében kerülnek megvalósításra, forrásukat az önkormányzat költségvetése és/vagy külső források biztosítják. Az állagmegóvási, pótlási munkálatok költségeinek fedezetét a város éves költségvetése, illetve szerződésben szabályozott kötelezettségvállalás mellett a hasznosítást végző szervezetek költségvetése biztosítja. 21

22 Az önkormányzati közművagyon, továbbá a közterületek és létesítmények kezelése, állagmegóvása és fejlesztése az azokat kezelő szervezetek feladata, amelyet a tulajdonosi jogok gyakorlójával egyeztetett módon végeznek. Az önkormányzati ingatlangazdálkodás elveivel összhangban a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes ingatlanállomány hasznosítására és fejlesztésére vonatkozó döntések előtt meg kell vizsgálni azok hasznosításának alternatív lehetőségeit, a hasznosításra, fejlesztésre vonatkozó döntések meghozatalakor a költséghatékonyságot érvényre kell juttatni. Forgalomképes ingatlanok A önkormányzati bevételek jelentős részben forgalomképes ingatlanok hasznosításából származnak, ezen ingatlanok egyszeri (pl: eladás), eseti (pl: rendezvény szervezése), vagy folyamatos (pl: bérleti díj) bevételeket generálnak. A forgalomképes ingatlanok hasznosítására vonatkozó döntéseket megelőzően meg kell vizsgálni hasznosítási lehetőségeit és az egyes hasznosítási formákhoz kapcsolódó bevételtermelő képességet és kiadásokat. A hasznosításra vonatkozó döntéseket ezen alternatívák ismeretében kell meghozni. Az akcióterületeken megvalósuló fejlesztések és azok hatásai az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokra Mars téri akcióterület Az akcióterület a Belvárosban található, a fejlesztések a Mars tér, a Gutenberg és a Kölcsey utcákra koncentrálódnak, az akcióterület ezért a Mars teret, a Gutenberg és Kölcsey utcákat, valamint ezen területeket határoló utcákat foglalja magában. Határai: Mars teret körülvevő Mérey, Boros József és Bakay Nándor utcák, majd a Londoni körúton áthaladva a Gutenberg utcától északra a Hajnóczy utca, délre a Gogol utca, majd a Tisza Lajos körúton átnyúlva a Tisza Lajos körút, a Kígyó utca, a Kárász utca és a Somogyi utca által körülhatárolt Kölcsey utca tömbjei csatlakoznak hozzá. Az akcióterületen az önkormányzat funkcióbővítő városrehabilitációt kíván megvalósítani, a Mars téri akcióterület megújításának célja a belváros funkcióellátottságának javítása, illetve a városi környezet minőségének és élhetőségének javítása. Az akcióterületi fejlesztések keretében: megújul a Mars téri piac (az őstermelők számára asztalokon történő árusítási lehetőségeket biztosító új, modern és egységes fedett csarnok épül, a korábban asztalos árusításnak helyet adó területeken pedig parkoló kerül kialakításra), illetve megvalósul a környező utcák forgalomszabályozása és 3 modern, jelzőlámpás forgalmi csomópont kerül kialakításra; a barnamezős kendergyári területen bevásárló központ kerül kialakításra, a lebontandó csarnoképületek védett homlokzati elemeinek visszaidézésével, megújításra kerülnek a Kölcsey utca közterei (díszburkolat, zöldfelületek, kialakításával, utcabútorok kihelyezésével, az autós forgalom megszűntetésével) hogy azok a Kárász utca és Klauzál tér nemrégiben megújított környezetéhez illeszkedő arculatot kapjanak, biztosítva a turisztikai 22

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Gazdasági Program 2014-2020 2015. április 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A GAZDASÁGI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ALAPJÁT KÉPEZŐ TERVEZÉSI FOLYAMAT...5 II.1.

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

Előzetes Akcióterületi Terve

Előzetes Akcióterületi Terve Szeged Megyei Jogú Város ELI ipari-innovációs akcióterületének Előzetes Akcióterületi Terve Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 RÁCALMÁS VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A településfejlesztési koncepciót Rácalmás Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2016. (01.26.) KT. sz. határozatával elfogadta. 2016. január 2 Tartalomjegyzék

Részletesebben

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002

JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Projekt azonosító: DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁNOSHALMA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából Projekt azonosító:

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. NYILVÁNOS ÜLÉS napirendje BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERÉTÖL Békéscsaba, Szent István tér 7. lkt. sz.: IV.378/2015. Előadó: Vass Csaba Mell.: gazdasági program Hiv. sz.:- Postacím: 5601 Pf 112. Telefon: (66) 523-801

Részletesebben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben

Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben TDM 7. Termék- és szolgáltatástervezés a TDM-ben Stratégiai működés megalapozása Dr. Piskóti István Intézetigazgató, ME Marketing Intézet A tervezés terepe Milyen turisztikai termékfejlesztés célszerű

Részletesebben

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája

Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája Devecser város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI

A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI A REGIONÁLIS A OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI 2007 2011 TARTALOMJEGYZÉK REGIONÁLIS TÁMOGATÁSPOLITIKA 5 Kohéziós politika7 A regionális operatív programok

Részletesebben

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis

B. KONCEPCIÓ. VIII. SWOT analízis Vitaanyag! Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció megújítása B. KONCEPCIÓ VIII - IX - X. fejezetei módosítva 1. változat 2010. február 1. 1 B. KONCEPCIÓ VIII. SWOT analízis A megye társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan

Szeged Megyei Jogú Város. Akcióterületi Terv. A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan Szeged Megyei Jogú Város Akcióterületi Terv A Kölcsey utcában, a Gutenberg utcában és a Mars téri piacon megvalósuló fejlesztésekhez kapcsolódóan 2009. május 1 Tartalomjegyzék 0. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 4

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV

BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FUNKCIÓBŐVÍTŐ REHABILITÁCIÓJA VÉGLEGES AKCIÓTERÜLETI TERV KULTÚRA UTCÁJA רחוב התרבות STREET OF CULTURE 2009. JÚLIUS 1 Tartalomjegyzék 1. A FEJLESZTÉS ILLESZKEDÉSE AZ

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ GYŐR MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2014-2030 Munkaközi példány (1. változat) GYŐR 2014. JANUÁR KÉSZÍTETTÉK Megbízó: Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 9021 Győr, Városház tér 1. Megbízott:

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Algyő TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Koncepció és Stratégiai Program 2004. április Terra Studio Kft. 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel: 456 50 90; fax: 456 50 99; E-mail: terra95@hu.inter.net; www.terra-studio.hu

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Hevesi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ

VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA II. STRATÉGIA MUNKARÉSZ VÉSZTŐ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2016. 2 Aláírólap Ezen az oldalon kell felsorolni az ITS szakhatósági

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA

Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA Szeged Megyei Jogú Város GAZDASÁGI AZDASÁGI PROGRAMJA ROGRAMJA 2015 2019 Tartalomjegyzék I. BEVEZETŐ...4 II. SZEGED HELYZETE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓHOZ VISZONYÍTVA...5 II.1. Múlt...5 II.2. Jelen...5 II.2.1.

Részletesebben

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója

A Füzesabonyi Kistérség Komplex Terület- és Településfejlesztési Koncepciója Tarnaszentmária Verpelét Feldebrő Aldebrő Tófalu Szihalom Kápolna Füzesabony Mezőszemere Kompolt Kál Dormánd Egerfarmos Nagyút Mezőtárkány Besenyőtelek Poroszló Sarud Újlőrincfalva A Füzesabonyi Kistérség

Részletesebben

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó

Tartalom: I. A regionális fejlesztést célzó Tartalom: oldal: I. A regionális fejlesztést célzó Európai Uniós támogatásokról...1 II. 2004-2006-os programok...2 III. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Magyarországon 2004-2006...14 IV. A 2007 és 2013

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA NAGYKÁTA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Készült akmop-6.2.1/k-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM

KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére. IV. kötet OPERATÍV PROGRAM KISKŐRÖSI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS részére Fejlesztési Program IV. kötet OPERATÍV PROGRAM A Társulás önkormányzataival együttműködve készítette: HAZAI TÉRSÉGFEJLESZTŐ RT. DUNA-TISZA RF. RT. 2005. IV.

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) 1. sz. módosítással egységes szerkezetben (TERVEZET) 2015 2015. november A vélemények elektronikus benyújtásának helye: szeged_its1mod_velemenyek@szeged.eu

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált városfejlesztési

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Balatonalmádi Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK TISZAÚJVÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2007-2010 1. oldal TARTALOMJEGYZÉK I. POLGÁRMESTERI ÖSSZEGZÉS... 3 II. FORRÁSOK, GAZDÁLKODÁS, FEJLESZTÉSI CÉLOK 2007-2010... 13 1./

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMOK EREDMÉNYEI ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ROP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG Jelmagyarázat gazdaságfejlesztés városrehabilitáció humán infrastruktúra fejlesztés környezetfejlesztés közlekedésfejlesztés

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020)

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája (2014-2020) Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata /2014. (II. 21.) Kgy sz. határozat 2. sz. melléklete Szeged Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Városfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a DAOP-5.1.1/B-13

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május

Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020. 2016. május 1 Bihar Sárrét Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2014-2020 2016. május Tartalom Vezetői összefoglaló... 3 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia hozzájárulása az EU2020 és a Vidékfejlesztési

Részletesebben

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették

Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása. Megrendelő Káli Sándor elnök. Készítették Miskolci Kistérség Többcélú Társulása Stratégiai és Operatív Program (2007-2013) Megbízó Miskolc Kistérség Többcélú Társulása Megrendelő Káli Sándor elnök Készítették Dr. Hitesy Ágnes projektvezető HBH

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bács-Kiskun 2020 BÁCS-KISKUN MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA II. JAVASLATTEVŐ FÁZIS Kecskemét 2013 Tartalom 1. A MEGYE JÖVŐKÉPE... 3 2. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ALAPELVEI... 6 3. A MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK

Részletesebben

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020

Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 1 Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2014-2020 A Lenti és Térsége Vidékfejlesztési Egyesület közgyűlése a 19 /2016. (V. 27.) számú határozattal egyhangúlag

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv.

Tartalomjegyzék. Vezetői összefoglaló. Módszertani feltáró tanulmány. Környezet- és szituációelemzés. Koncepció. Operatív terv. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló Módszertani feltáró tanulmány Környezet- és szituációelemzés Koncepció Operatív terv Mellékletek Dunaújváros Városmarketing Terve Vezetői összefoglaló Készítette:

Részletesebben

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

WEKERLE TERV. A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája WEKERLE TERV A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája Tartalom 1. A Wekerle Terv háttere... 2 2. Célrendszer... 6 2.1. Infrastruktúra összehangolása a Kárpát-medencében... 9 2.2.

Részletesebben

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja

Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat ) I. Helyzetelemzés II. Koncepció Kidolgozó: Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300.

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A BARANYA MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE Készült a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről,

Részletesebben

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS

BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS BUDAPEST XV. KERÜLET RÁKOSPALOTA PESTÚJHELY ÚJPALOTA ITS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 2016. február Urban-Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19-21. Tel: +36

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten

Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten Veszprém Megyei Területfejlesztési koncepció és stratégia EFOP-GINOP-TOP ágazati lehatárolása, a 2014-2020-as időszak ágazati elemzése megyei szinten TÁMOP-7.2.1-11/K Technikai segítségnyújtás 1085 Budapest,

Részletesebben

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció

RÁCKEVE VÁROS Településfejlesztési koncepció RÁCKEVE VÁROS Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁGOCS HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: /2008.(..) önkormányzati határozat MÁGOCS 2008. április Készült: A ROC*Mágocs Kft megbízásából TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 3 1.1 JOGSZABÁLYI

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére 1 ELŐTERJESZTÉS Kakucs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. március 24-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Döntés az Önkormányzat 2015-2019. közötti évekre vonatkozó Gazdasági Programjáról, Fejlesztési

Részletesebben

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához

Turisztikai attrakciók és szolgáltatások fejlesztése c. konstrukciójához PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Dél-Alföldi Operatív Program Dél-Dunántúli Operatív Program Észak-Alföldi Operatív Program Észak-Magyarországi Operatív Program Közép-Dunántúli Operatív Program Nyugat-Dunántúli Operatív

Részletesebben

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Celldömölki kistérség területfejlesztési koncepciója 2012-2017 STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM Aktualizálta 2011-ben: Finta Krisztián kistérségi menedzser 1 BEVEZETÉS A területfejlesztési politikát érvényesítő

Részletesebben

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BÁCSALMÁS VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Bácsalmás Város megbízásából: Innovatív Kft. Vezető tervező: Seregélyné Király Adrienn Operatív felelős: Simon Csaba 2009. április Készítették Bácsalmás

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KINCSESBÁNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK TELJES FELÜLVIZSGÁLATA TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGBÍZÓ: Kincsesbánya Község Önkormányzata 8044 Kincsesbánya, Kincsesi út 39. FELELŐS TERVEZŐ: Fehér Vártervező

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana...

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5. 1. A helyzetfeltárás célja...5. 2. A tervezés módszertana... TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...4 II. CÉLRENDSZER ÉS TERVEZÉSI MÓDSZERTAN...5 1. A helyzetfeltárás célja...5 2. A tervezés módszertana...6 III. TERVELŐZMÉNYEK...7 3. Az Átfogó Fejlesztési Terv...7

Részletesebben

Szentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302

Szentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302 Szentes Város Polgármesterétől 660 Szentes, Kossuth tér 6. Pf. 58. 63/510 302 Ikt.sz.: U-27325/2011 Tárgy: A 2011-2014. ciklusprogram megalkotása, és Szentes Városstratégiája (Előzmény: a 2011. 02.25.

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2010. szeptember 16-i ülése 10. számú napirendi pontja Javaslat Tengelic Község szociális szolgáltatástervezési koncepciójának jóváhagyására Előadó:

Részletesebben

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007.

CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Helyzetértékelés 2007. CSONGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Helyzetértékelés 2007. Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója I.kötet Helyzetértékelés Csongrád Megyei Területfejlesztési Tanács megbízásából készítette

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója

ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója ENYING város Integrált Településfejlesztési Stratégiája és Településfejlesztési koncepciója TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 KISVÁRDA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium megbízásából

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE ESZ: 326.183/2007. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése Tájékoztató Miskolc Megyei Jogú Város szociális, fogyatékosügyi és gyermekvédelmi intézményeinek, társadalmi

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Komló Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. február 14-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció véleményezése Iktatószám:

Részletesebben

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések

1. Vezetői összefoglaló Terjedelme: legfeljebb 2 oldal. 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe 1.2 Főbb célkitűzések 1. Vezetői összefoglaló A Vezetői összefoglaló a HVS felülvizsgálati folyamatának és tartalmának rövid összegzése. Felidézi a HVS hez megfogalmazott Jövőképet, majd röviden indokolja a felülvizsgálat szükségességét,

Részletesebben

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart.

A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. október 22-én (kedd) 14.00 órai kezdettel rendkívüli ülést tart. Az ülés helye: Veszprém, Megyeház tér 1. (Megyeháza földszint 1, Képviselői Iroda) Javasolt

Részletesebben

Gazdaság. Infrastruktúra

Gazdaság. Infrastruktúra Gazdaság A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás DRV Rt., Dráva-Tej Kft., Drávacoop Zrt., Averman- Horvát Kft., B és Z Beton Kft., Barcs Metál Kft., Magyarplán Kft., QUATRO Kft. A.L.M Kft.,

Részletesebben

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH

A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből. Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A ROP 3.1.2. és 3.4.2. program tapasztalatai az IH szemszögéből Mosonyi Balázs főigazgató, ROP IH A I. NFT - ROP célrendszere Átfogó cél A régiók belsőerőforrásainak fenntartható hasznosítása és hozzájárulás

Részletesebben

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28.

Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010. Budapest, 2009. október 28. Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv 2010 Budapest, 2009. október 28. Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló. 4 1 Bevezető 14 2 Helyzetelemzés 16 2.1 Nemzetközi trendek... 16 2.2 Magyarország turizmusának

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Képviselő testületi jóváhagyásra 2016. február 01. Urban Lis Stúdió Kft. Cím: 1031 Budapest, Kadosa utca 19 21. Tel: +36 1 242 2257 Fax: +36 1 242 2257 E mail: urbanlis@urbanlis.hu

Részletesebben

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ

202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA II. KÖTET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 202/2013. (VI.27.) VMJV KGY. HATÁROZATÁVAL JÓVÁHAGYOTT DOKUMENTÁCIÓ 2013. JÚNIUS

Részletesebben

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg:

Mindezek alapján Szigetszentmiklós hosszú távú jövőképe a következőképpen fogalmazható meg: 180 III. STRATÉGIA 1. Szigetszentmiklós jövőképe (15-20 év múlva) Az IVS jövőképének kialakítását a meglévő dokumentumok és a helyzetelemzés során kialakult kép alapján kell szakmai szempontok szerint

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSI ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA 2006. JÚNIUS 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 1515/2006. MELLÉKLETEK: DB TÁRGY: Tájékoztató a Dél-Dunántúli Regionális

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BUDAPEST FŐVÁROS IX. KERÜLET FERENCVÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája

Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája Zirc város integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési

Részletesebben

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre.

VITNYÉD település Önkormányzat. Képviselő-testületének. Gazdasági programja. 2015-2019. évre. VITNYÉD település Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2015-2019. évre. 1 Bevezetés A gazdasági program elkészítésére a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 91. -ában

Részletesebben

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja

Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének. Gazdasági programja Mágocs Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Gazdasági programja 2007-2010. évre 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 1. Mágocs Nagyközség gazdasági helyzetét alapvetően befolyásoló körülmények 1.1. A

Részletesebben

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Szombathely város Információs Gazdaság Stratégiája és a stratégia megvalósítását támogató eszközrendszer Az Információs Gazdaság Stratégia készítési projekt

Részletesebben

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT

AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT SZÉCHENYI LAKÓVÁROS REHABILITÁCIÓJA FUNKCIÓBŐVÍTÉSSEL AKCIÓTERÜLETI TERV FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT Pályázó: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzat Konzorciumi partner: PRIVÁT TRANS BEFEKTETŐ

Részletesebben

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv

Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Nemzeti dunai vízi közlekedési akcióterv Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A stratégiai terv fő következtetései... 3 3 Fejlesztési elképzelések, a beavatkozás területei... 5 3.1 A vízi út fejlesztése a hajózás

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a

1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a 1 1. A MAGYAR TÁNCMŰVÉSZETI FŐISKOLA KÜLDETÉSE ÉS JÖVŐKÉPE... 4 2. A FŐISKOLA MINŐSÉGÜGYI KONCEPCIÓJÁNAK BEMUTATÁSA... 5 2.1. Minőségbiztosítás a Magyar Táncművészeti Főiskolán... 5 2.2. A Minőségfejlesztési

Részletesebben

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12.

BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. BALATONFÜRED VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2008. JÚNIUS 12. I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...I-4 II. BEVEZETÉS... II-17 II.1. AZ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA FOGALMA ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN...

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek

8.3.4 Minőségi agrártermékek előállítása, feldolgozás feltételeinek javítása operatív program... 34 8.3.5 Rossz minőségű termőföldek Tartalom Tartalom... 1 1. Bevezetés... 4 1.1 A koncepció előnyei... 4 1.2 Miért van szüksége Fényeslitkének településfejlesztési koncepcióra, és programozásra?... 4 1.3 Kihívások... 4 2. Munkamódszerek....

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben