Logisztikai hálózatok Vízi hálózatok Szabó László Április 26.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Logisztikai hálózatok Vízi hálózatok Szabó László Április 26."

Tibor Dudás
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Logisztikai hálózatokh Vízi hálózatokh Szabó László Április 26.

2 Bevezetés 01

3 Áruforgalom a világban Nemzetközi zi áruforgalom kontinensenként

4 A világ g top20 kikötője

5 A világ g top20 kikötője

6 Európa top 20 kikötője

7 Európa top 20 kikötője

8 Konténeres neres áruforgalom a világban

9 Konténeres neres áruforgalom Európában

10 Európai száll llítási teljesítm tmények

11 Vízi közlekedk zlekedés s Európában 02

12 Európa főf folyói -Folyók k szerepe a fejlődésben -Bizottságok szerepe: Duna Bizottság Központi Rajna Bizottság Mosel, Maas, Schelde Száva -Európa határai ( EU( EU)

13 Duna Bizottság Általános rendelkezések Szabad hajózás s minden állam állampolgárai, hajói és s kereskedelmi árui számára. Különbségtétel tel a díjszabd jszabásokban sokban nincs. Érvényes a Duna és s csatornái i hajózhat zható részén. Az országok vállaljv llalják k a Duna szakaszait hajózhat zható állapotban tartják k (karbantartás, felújítás), konzultálnak lnak a DB-gal és s nem akadályozz lyozzák k a hajózást. Létrehozzák k a DB-t.. (SzMSz( SzMSz)

Érvényes a Duna és s csatornái i hajózhat zható részén.

14 Duna Bizottság g főf tevékenys kenységi körek Egyezmény betartásának felügyelete. Karbantartási munkák k előkész szítése se és s végrehajtatv grehajtatása (végrehajt grehajtása). Konzultáci ciók k tart, ajánl nlásokat tesz a Folyami Igazgatóságoknak goknak és s Informáci ciót t cserél l velük. Egységes ges előírásokat fogalmazz meg a dunai hajózás feltételeir teleiről. l. A dunai vizsgálatokat vám, egészs szségügyi gyi és s rendészeti előírásokat egységes gesíti. Koordinálja a hidro-meterol meterológiai szolgáltat ltatásokat és közzéteszi őket. Statisztikát t vezet a dunai hajózásr sról. Közzé teszi a navigáci ciós s térkt rképeket, atlaszokat. Előkész szíti és s jóváhagyja j a költsk ltségvetését. t.

Egységes ges előírásokat fogalmazz meg a dunai hajózás feltételeir teleiről. l. A dunai vizsgálatokat vám, egészs szségügyi gyi és s rendészeti előírásokat egységes gesíti.

15 Duna Bizottság g anyagi háttereh Karbantartási és s felújítási munkálatokr latokról l az adott ország gondoskodik. Kivétel, ha DB pénzeli. p Hajók k után n hajózási díjat d szednek az országok. A Folyami Igazgatóságok gok által végzett v munkálatokra külön n illetéket állapítanak meg. (Zsilip) A külön k n illetékek, a hajózási díjak d és s a különleges k díjak d megállap llapítása a hajók űrtartalma alapján n törtt rténik és ezek a díjak d nem szolgálnak lnak nyereségk gként. Országhat ghatár r folyónál l közös k s megállapod llapodás s van. A kikötői i díjakat d az országok szedik be. Mindezeket mindennemű megkülönb nböztetés s nélkn lkül. l.

(Zsilip) A külön k n illetékek, a hajózási díjak d és s a különleges k díjak d megállap llapítása a hajók űrtartalma alapján n törtt rténik és ezek a díjak d nem

16 Duna Bizottság g országai Jelenlegi tagállamok: Ausztria, Bulgária, Magyarország, g, NémetorszN metország, Moldávia, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és s Horvátorsz tország. Megfigyelő államok: Belgium, GörögorszG gország, g, Ciprus, Hollandia, TörökorszT kország, Franciaország, Montenegró,, Csehország

Szlovákia, Ukrajna és s Horvátorsz tország.

17 Fontosabb belvízi és partmenti utak Fontosabb -partmenti hajózás -belvízi hajózás Kiemelkedik a NémetN met- alföld ld és s a Duna

18 Európa fontosabb vízrendszereiv - Rajna és mellékfolyói - Elba és a Weser - Duna

19 Hajózhat zható folyók k képek

20 A vízi v száll llítás s jellemzői 03

21 Erőss sségei Megbízhat zható Biztonságos Környezetbarát Nagy teljesítőképess pesség Kis energia igény Raktároz rozási/tárolási funkció 24 órás s szolgáltat ltatás

22 Gyengeségei gei Áruforgalom vízállv llásfüggő, és s a vízállv llás s nehezen tervezhető Időben nehezen tervezhető Alacsony száll llítási sebesség g km/h Alacsony a vízi v hálózat h sűrűséges Kevés s a kapcsolódás s a többi t alágazattal Nincs házth ztól l házig h fuvarozás, szüks kséges a fel és az elfuvarozás Aszály esetén n nem használhat lható gazdaságosan gosan

23 Esélyei Szabad kapacitások vannak a vízi v utakon Növekszik az áruforgalom Nagy a lehetőség g van a vízi v közlekedk zlekedés racionalizálásra Új j szektorok a RoRo és s a konténer ner forgalom Jó együttm ttműködés s a közúttal k és s a vasúttal A nemzeti és s a nemzetközi zi hajózási szolgáltat ltatások harmonizálnak egymással

24 Akadályok A folyóvizek helyenként nt nem garantálj lják k a szüks kséges merülést Lassú az átállás s a nagytömeg megű száll llításról l a kiváló minőségű logisztikai szolgáltat ltatásra Legtöbbsz bbször r nincs alternatív útvonal vész v esetére (pl. délszld lszláv v háborh ború)

25 Összehasonlítás s a többi t alágazattal Ugyanakkora száll llított anyagmennyiség g mellett 1 db 3000t teherbírású hajó = 75 db 40t teherbírású vasúti kocsi = 120 db 25 t teherbírású teherautóval. 1 db 1600t teherbírású hajó = 40 db 40t teherbírású vasúti kocsi = 64 db 25 t teherbírású teherautóval. 1 db 60 TEU-s hajó = (60) db vasúti kocsival = db teherautóval. 1 db 200 TEU-s hajó = (200) db vasúti kocsival = db teherautóval.

26 Összehasonlítás s a többi t alágazattal Arány Belvízi Vasúti Közúti Száll llítási teljesítm tmény azonos energia felhasználás s mellett Beruházási költsk ltség tkm-ként Száll llítási díjbevd jbevétel , ,8 Népgazdasági gi szinten számított költségek Munkaerőig igény

27 Összehasonlítás s a többi t alágazattal Társadalmi költsk ltségek: légszennyezl gszennyezés, s, baleset, zaj, CO2 kibocsátás. s.

28 Összehasonlítás s a többi t alágazattal Szállítási távolság Dieselolaj fogyasztás Éves üzemidő kihasználtság Fajlagos vonóerő

29 Összehasonlítás s a többi t alágazattal

30 Hajózás s alkalmazhatósága Nagy távolst volság g (300km) feletti, nagymennyiségű főleg ömlesztett, darab, illetve folyékony áruszállításban Kisebb távolst volságok esetén n csak akkor, ha a feladó és s a fogadó hely a be és s a kirakodó kikötőkh khöz z közel k esnek Speciális túlméretes áruknál l (tömeg és vagy méret) m

31 Vízi száll llítási rendszer 04

32 Vízi száll llítási rendszer működésem

33 Vízi közlekedk zlekedési alapismeretek 05

34 Legfontosabb vízi v paraméterek (Korlátoz tozó paraméterek is egyben) Hajóú óút t méretem Vízszint Műtárgyak méretei m (hidak, kábelek) k Műtárgyak méretei m (zsilipek, gátak) g Mederviszonyok (kanyarulat)

35 Hajóú óút t paraméterek Vízmélység max.. merülés biztonsági távolst volság terhelés Széless lesség kétirányú forgalom forgalomkorlátoz tozás, szűkület

36 Vízállás Merülés teherbírás Merülés hajtás s veszteségek

37 Vízállás Rakodási kapacitás

38 Vízállás Veszteségek T merülés 2.5m h vízmélység Frachtraten fajlagos költsk ltség

39 Merülés

40 Vízszint Hajózási nagyvízszint (HNV) Elmúlt lt 30 év, jégmentes j időszak szakában 1%-os vízszintje. v Hajózási kisvízszint (HKV) Az év v 240 napján, n, vagy a hajózási szezon 60%-ban fennáll lló vízszint. Gázló Azok a helyek, ahol ideiglenesen nincs meg a HKV. Szűkület Ahol a hajóú óút t csak egyirány nyú forgalmat tesz lehetővé.

41 Vízszint

42 Hidak HF híd d szabad magasság F hajó fixpont magasság S biztonsági távolság HNV hajózási nagyvízszint

43 Hidak Ballaszttolás Orrárbóc lehajtva Kormányállás lehúzva

44 Villamos nagyfeszülts ltségű kábelek Biztonsági távolst volság g (törv rvény) Mindig betartható,, betartják

45 Zsilipek, vízlv zlépcsők Feladata: áthidalni a mesterségesen kialakított vízszint v különbsk nbséget. Fő paraméterei: hosszúság, széless lesség, mélysm lység. Előírj rják! Hajók, hajókarav karavánok maximális méretm retét t befolyásolja.

46 Zsilipek

47 Vízlépcsők

48 Kanyarulatok A kanyarulatban a hajókra a vízfolyv zfolyás által kifejtett erők k is hatnak. (Fordulási sugár)

49 Szűkület

50 Hajózási alapfogalmak Hajótípusok Hajókötel telékek

51 Önjáró hajó Önálló helyváltoztat ltoztatás, áruszállító,, kötelk teléket tovább bbíthat.

52 Tolóhaj hajó + bárkab Önálló helyváltoztat ltoztatás Nem áruszállító Köteléket tovább bbíthat Önálló helyváltoztat ltoztatása nincs Áruszállító Kötelékként közlekedikk

53 Vontatóhaj hajó +uszály Ha nem muszáj j nem alkalmazzák! k!

54 Vontatóhaj hajó + uszály Önálló helyváltoztat ltoztatás Nem áruszállító Köteléket tovább bbíthat Önálló helyváltoztat ltoztatása nincs Áruszállító Kötelékként közlekedikk Hajtóművel modernizálhat lható.

55 Uszály

56 Hajókötel telékek Önjáró hajó+b +bárkák Tolóhaj hajók+bárkák

57 Hajókötel telékek

58 Hajókötel telékek

59 Hajókötel telékek - vontatás

Hasonló dokumentumok

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez:

A stratégia kapcsolódása a SWOT elemzéshez: A FIZIKAI ELÉRHETŐSÉG ÉS VIRTUÁLIS HOZZÁFÉRÉS JAVÍTÁSA A fizikai elérhetőség javítása A stratégiai cél indoklása, leírása A települések, létesítmények fizikai elérhetőségét a közlekedési infrastruktúra