BEVEZETÉS...7 A MODELLEZÉS...18 TOPOGRÁFIA, DOMBORZAT A TEREPMODELL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TOVÁBBI MÓDSZEREI... 24

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS...7 A MODELLEZÉS...18 TOPOGRÁFIA, DOMBORZAT... 18 A TEREPMODELL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TOVÁBBI MÓDSZEREI... 24"

Átírás

1 Tartalom A TÉMA INDOKLÁSA, CÉLKITŰZÉS...5 BEVEZETÉS...7 ELŐZMÉNYEK...9 EXTRÉM HELYZETEK... 9 GAZDASÁG, IDEGENFORGALOM REKREÁCIÓ ÖKOLÓGIAI KÉRDÉSEK, KIS-BALATON A MODELLEZÉS...18 TOPOGRÁFIA, DOMBORZAT A TEREPMODELL ELŐÁLLÍTÁSÁNAK TOVÁBBI MÓDSZEREI A DOMBORZATMODELL KITERJEDÉSE, FELHASZNÁLHATÓSÁGA...33 A VÍZÁLLÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK SZERKESZTÉSE ÉV VÍZÁLLÁSAI A BALATON KRITIKUSAN ALACSONY MOSTANI VÍZSZINTJÉRŐL PARTVONAL-VÁNDORLÁSOK...55 ÖSSZEFOGLALÁS...68 MELLÉKLETEK CD-ROM A BALATON ÉS KÖRNYÉKE DOMBORZATMODELL VÍZÁLLÁS-GRAFIKONSZALAGOK EXTRÉM HELYZETEK TÉRKÉPEN IRODALOMJEGYZÉK...73 ÁBRAJEGYZÉK...74 ADATFORRÁSOK...76 FELHASZNÁLT SZOFTVERESZKÖZÖK...77

2 A téma indoklása, célkitűzés A dolgozat témaválasztását elsősorban személyes okokkal tudnám indokolni. Idestova 27 nyarat töltöttem el Fonyódon, valamint három teljes évet Balatonbogláron. Azon felül, hogy finom volt fürdeni a vízben és jókat lehetett vitorlázni, mindig is érdekelt, hogy egy ilyen hatalmas állóvíz hogyan működik. Mitől vannak a hullámok, miért változik olyan gyakran a vízszint, mitől van valahol szélcsend, száz méterrel odébb meg mitől szalad a másik hajó, stb. Később pedig: hogyan kerültek a déli partra a partvédő vörös homokkő sziklák, miért kellett betonteknőbe zárni a tavat, miért buknak át a hullámok a déli part előtti sávban, stb. A személyes érdeklődés 2000-re olyan szintre jutott, hogy elkészítettem a Balaton medrének domborzatmodelljét (DEM) ESRI Arc/INFO segítségével, majd pedig a Kis-Balaton környékét is feldolgoztam. Már akkor is hiányzott a környék domborzata, mert szerettem volna olyan animációkat, virtuális sétákat készíteni, amelyek segítségével pl. bejárhattuk volna a Keszthelyi-hg legszebb helyeit, vagy körülnézhettünk volna a Fonyódi-hegy kilátójáról. Az előbbiről megpróbáltam VRML formátumú interaktív felületetek létrehozni, de csak elég nehézkesen sikerült. Egyre több adatot és információforrást kerestem és találtam a tóról, végül pedig elhatároztam, hogy diplomamunkámban alaposan körüljárom a témát. Ehhez még egy lökést adott a Balaton vízszintjének az utóbbi 3-5 évben tapasztalható folyamatos csökkenése, ami arra indított, hogy a múltban vájkálva hasonló eseteket keressek. E keresés során jutottam el a VITUKI HydroInfo archívumhoz, ahol a siófoki vízmérce adatait le is töltöttem, táblázatos formára hoztam és grafikonokat szerkesztettem belőlük. Az utóbbi 130 év vízállásai közt több extrém eseményt találtam, amelyek domborzatmodellen való megjelenítése tanulságos lehet. A feldolgozott adatok pedig egyértelműen bizonyítják, hogy pánikra semmi ok, voltak már a mainál sokkal alacsonyabb (1921, 35. ábra) és magasabb vízszintek is. Valószínűleg az sem véletlen, hogy a nagy szegedi árvízzel majdnem egy időben, 1879-ben a Balaton is kiöntött ( 27. ábra), három évig rendkívül magas vízállást produkálva. Tudom, hogy ezer és egy kutatás foglalkozott már a tóval, a legnagyobb magyar földrajztudósok (LÓCZY Lajos, CHOLNOKY Jenő, BULLA Béla, BENDEFY László, CSERNY Tibor, stb.) köteteket írtak össze róla, minden porcikáját megvizsgálták már. A Lóczy Lajos által vezetett Balaton-kutatási program, amelynek az eredménye az 1920-tól kiadott 32 kötetes, 5

3 7000 oldal terjedelmű, meghatározó jelentőségű Balaton monográfia sok tekintetben máig is alapvetőnek számít (Nemerkényi, 2000). A munka fő célja egy olyan digitális domborzatmodell (DEM) létrehozása a Balatonról és környékéről, amely (a manuális módszerhez képest) pontosságában, kiterjedésében, felhasználhatóságában egyedülálló az országban (ld. A domborzatmodell kiterjedése, felhasználhatósága, 33. oldal). A személyes érdeklődés miatt is igyekeztem a lehető legnagyobb gondossággal és pontossággal dolgozni, emellett azonban úgy gondolom, hogy a DEM még sok kutatásban is szerepelhet alapadatként. A dolgozatban a tó elmúlt 130 évének vízállásaiból próbálok következtetéseket levonni, összefüggéseket feltárni (ld. 130 év vízállásai, 37.oldal). Ezeken felül a statisztikai adatok alapján GIS módszerek segítségével modellezem az extrém események, történeti leírásokból ismert vízszintek hatását a meder alakjára. A dolgozatot igyekeztem színessé és olvasmányossá tenni fényképek és idézetek beszúrásával, a mellékelt CD-ROM pedig olyan anyagokat tartalmaz, amelyek újszerű megoldásokkal, vizualizációkkal egészítik ki a száraz adatokat, szövegeket. 6

4 Bevezetés A tavak a földfelszín rövid élettartamú alakzatai, főként, ha figyelembe vesszük mélység/terület arányukat. A Balatonhoz hasonló sekély, nagy kiterjedésű tavak sokkal érzékenyebben reagálnak a környezeti hatásokra, mivel víztömegükhöz képest nagy felületükről sokkal intenzívebb a párolgás mint a mélyebb, viszonylag kisebb területű tavak esetében. CHOLNOKY Jenő A Balaton c., ban megjelent munkájában az 1. ábrán látható összehasonlítást mutatja be. Balatonunk kiterjedése (2002-ben) 595 km 2, legmélyebb pontja a Tihanyi-kútban mért 10,7 méter, CHOLNOKY ábráján alig látható a Föld más, híres tavaihoz képest. Ez a kút egyébként valóban kút, egy kb méteres hosszanti 1. ábra A Balaton a Föld nagyobb tavaihoz képest (tszf, mélység méterben), a kép közepén, a kis pont a Balaton szó alatt. (Cholnoky, 1936 nyomán) mélyedés a Tihanyi-félsziget déli előterében. Ezen kívül a legnagyobb mélység a keleti medence déli-középső részén van, de itt már csak 4,5 méter mély a víz. El sem lehet rendesen süllyedni benne. Tény, hogy nagy gazdasági veszteség lenne, ha eltűnne. Azonban csak abban az esetben tudjuk megtartani, ha a rövid távú haszonszerzéstől egy időre eltekintünk. Az angol exploitation szóval tudnám legjobban kifejezni azt a fajta hozzáállást, amit általában tapasztaltam a Balatonnal szemben. Magyarul nehéz pontosan visszaadni, talán kihasználás, vagy inkább kiszipolyozás. Szinte elenyésző azon személyek, szervezetek száma és tevékenységük hatása, akik felelősséggel gondolkodnak a tó állapotáról. Elképzelhető, hogy még csak nem telt el elég idő ahhoz, hogy e szervezetek valóban akcióba lendüljenek, és csak ezért érzem így. Most még el vagyunk telve magunktól, hogy haj, de kiváló a víz- 7

5 minőség, ilyen meg olyan tiszta a víz, stb. Csak nehogy addig tömjénezzük magunkat, amíg nem lesz mit vizsgálni nyara betett a balatoni idegenforgalomnak: a régóta tartó szárazság nyomán alaposan megcsappant a vízszint. Nyaranta általában cm-t csökken a vízszint, amit legtöbbször ősszel és télen visszakap (ld. 130 év vízállásai 37. oldal). Az utóbbi négy-öt évben viszont rendszerint cm-rel lett alacsonyabb a vízszint szeptember elejére, mint amilyen április végén volt (VITUKI, 2002). Ennyit az átlagos teleken sem kap vissza, és ezen időszakban a tél sem volt az igazi ben be sem fagyott a tó, alig volt hó. Ezért is szükség lenne a tóval szembeni gondolkodásmódunk és viselkedésünk megváltoztatására. A tó, mint a legtöbb természeti jelenség, élőlényként működik. Most olyan a helyzete, mint egy egészséges szervezetű, de lesoványodott emberé. A soványság egyik következménye, hogy kevésbé hatékonyan tudja felvenni a harcot a kórokozókkal szemben, ami Balatonunk szempontjából azt jelenti, hogy még az eddiginél is érzékenyebben reagál a legkisebb behatásokra is. A vizsgálatokat domborzatmodell és a belőle származtatott egyéb információk segítségével hajtom végre. A felhasznált adatok igen sok forrásból származnak: 1971-es katonai 1 : es méretarányú térképek a térképek alapján készült 20 méteres felbontású domborzatmodell (DEM) SPOT műholdképek ( közti időszakból; NIMA 1 ) a VITUKI Hydroinfo archívumból a siófoki vízmérce adatai saját GPS mérések, fényképek A fenti adatforrások sokszínűsége mellett mindent megtettem azért, hogy ezeket egységes rendszerbe tudjam foglalni és hogy e rendszerben vizsgálatokat végezhessek. Az adatok sokfélesége ugyanakkor elősegítette a vizsgált kérdések több szempontból való megközelítését és a vizsgálat körültekintőségének erősítését is. A dolgozatban e vizsgálat szakaszait és eredményeit mutatom be. 1 National Imagery and Mapping Agency: az USA Nemzeti Légifelvételezési és Térképezési Hivatala, 8

6 Előzmények 2. ábra A Balaton 1916-os árvize Balatonbogláron és Fonyódon (Cholnoky Jenő felvételei) Lent: az árvízi év vízállásgrafikonja VITUKI HydroInfo adatok alapján szerkesztve Extrém helyzetek A Balaton a történelmi idők folyamán többször is produkált extrém vízállásokat, pozitív (2. ábra, lent) és negatív irányban egyaránt. Legutóbb 1916-ban volt rendkívül magas a víz, ekkor az alacsonyabb partokon ki is öntött. A bal oldali fénykép (2. ábra, fent) Balatonbogláron, a Határárok sándortelepi torkolatához közel készült. Látható rajta a Boglári-hegy és a kikötő mólója is. A jobb oldalon (2. ábra, fent) a Fonyódi-hegy északi oldala alatt megbúvó horgászkunyhók láthatók és a hullámok partromboló tevékenysége is meg- 9

7 figyelhető rajta. Ez az abráziós munka felelős többek között a Fonyódi-hegy északi falának kialakulásáért is (Lóczy, 1920). CHOLNOKY is beszámol olyan fúrásokról (Cholnoky, 1936), amelyekben a meder alatt 20 méterrel tőzeg volt eltemetve, ami egyértelműen bizonyítja, hogy valaha a jelenleginél ennyivel alacsonyabban sekély vizes elöntés lehetett. Bizonyítja, mert tőzeg csak mocsári körülmények közt képződhet. Ez természetesen még akkor történhetett, amikor még a mainál kevesebb hordalék volt a medencében 2, tehát az azóta eltelt idő alatt az egész meder feljebb tolódott a mederbe kerülő hordalékok feltöltő tevékenysége által (Cholnoky, 1936). A tó legnagyobb kiterjedését a pleisztocénban érte el (3. ábra), amikor a mai berkek víz alatt voltak, Fonyód, Boglár, Badacsony és a többiek szigetként emelkedtek ki, a somogyi dombhátak meredek északi lejtőin dolgozott az abrázió (Fonyód, Boglár, Földvár, Berény magaspartjai). Ekkor sem a csapadék nőtt meg, hanem a párolgás csökkent le erősen a hideg klímában (Lóczy, 1920). 3. ábra A tó kezdeti, pleisztocénkori állapota (Lóczy, 1920) 2 Régészeti kutatás a Balatonnál: A kutatás kiterjed továbbá a Tihanyi-félsziget nyugati oldalán elterült, a középkori írásos forrásokban is említett Losta helység mára víz alá került területének lokalizálására és a megfigyelhető régészeti jelenségek dokumentálására. (Magyar Nemzet Online, szeptember 18.) 10

8 Az első katonai felmérés idejében készült 1784-es térképen (4. ábra) jól látható, hogy a Kis-Balaton keleti medencéje széles (kb. 1-1,2 km) csatornával kapcsolódik a Balatonhoz, tehát akkoriban 105,5-106 méter tszf. magasságon lehetett a vízszint. Nagyjából az 1879-es árvíznek megfelelő magasság ez, a mai nullponthoz képest kb cm. 4. ábra A Balaton az első katonai felmérés térképén (1784; A közelebbi múltba tekintve, az 50-es évek végén volt még egy időszak, amikor nagyon lecsökkent a vízszint, ezt még mesterséges vízpótlással sikerült orvosolni. Azóta többékevésbe állandó vízállással találkozhatunk (ld. 130 év vízállásai 37. oldal). Beállították a siófoki vízmérce nullapontjához (103,4 mbf) viszonyított 100 cm-es üzemvízszintet 3, és ehhez képest nyitották meg, vagy zárták le a Sió csatorna zsilipjét. Ma is így működik ez, annyi különbséggel, hogy most már több, mint három éve (2000 áprilisa óta) áll lezárva a zsilip. (VITUKI, 2002). A vízpótlás szükségességét elsősorban az üzemvízszinthez viszonyított vízállás alapján vizsgálják. Egy 2002 októberében Siófokon rendezett fórumon (Magyar Nemzet Online, október 4.), ahol a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium (KVM), és a VITUKI szakemberei (többek között Mayer István igazgató) mellett más gazdálkodó szervezetek is jelen voltak, elhangzott az a javaslat, hogy az üzemvízszintet 110 cm-re kellene emelni (ezt később el is fogadták). A Balaton vízszintjének megemelését a halállományra és a halaknak életlehetőséget nyújtó nádasokra, hínáros részekre nézve veszélyesnek mi- 3 Az üzemvízszint egy önkényesen megválasztott, optimálisnak mondott vízszint, aminek megtartását (a nyugati fürdőtavakhoz hasonlóan) a szabályozás megcélozza. Kicsit ironikus egy természetes tó esetében üzemvízszintről beszélni, de mivel az ember mindent szabályozni akar, ezt is el kellett nevezni valaminek. 11

9 nősítette Herodek Sándor, a tihanyi tókutató intézet igazgatója. Vízgazdálkodási, ökológiai, környezetvédelmi és egyéb szempontokból mindez nem rendkívüli, a Balaton mesterséges vízpótlása a jóléti szolgáltatók és a társadalom nyomására került napirendre szögezte le Mayer István. (Magyar Nemzet Online, október 4.) Gazdaság, idegenforgalom 2000-től kezdve a politikai vezetés is egyre jobban felismeri az alacsony vízszint jelentette kockázatokat és próbálják megoldani a helyzetet. A miniszteri sajtónyilatkozatok és más tudományos kutatások azt hangsúlyozzák, hogy a Balaton egészségére nincs káros hatással az alacsony vízszint, azaz nem árt a tó ökológiájának, élővilágának. A másik oldal az idegenforgalom, amelynek képviselői rendkívül hatásos érveket tudnak felsorakoztatni a vízpótlás szükségessége mellett: 1. csökken a vendégforgalom; 2. csökkennek a bevételek; 3. kevesebb pénzt lehet kiszipolyozni a tóból; 4. csökken a Balaton népszerűsége; 5. rossz lesz a szezon. A rásegítés másik nagy támogatója a Balatoni Halászati Rt., pedig a Tihanyi Limnológiai Kutatóintézet szerint (akik azért mégiscsak érthetnek valamicskét a tóhoz) a nádasokra, halállományra nincs negatív hatással a lecsökkent vízállás. A strand-üzemeltetők, kempingvezetők arra hivatkoznak, hogy nem használhatók biztonságosan a nagy csúszdák, hiszen nincs alattuk elegendő víz, ez pedig tarthatatlan. Az önkormányzatok részéről olyan indoklás is elhangzott párszor (Magyar Nemzet Online, október 4.), hogy ha nem pótolják a hiányzó vizet, és tovább csökken a vízszint akkor a déli part homokja beterítené a településeket és nagyon költséges lenne a takarítása. Mellesleg: Régibb leírásokból tudjuk, hogy a déli part mentén néha az egész sekély rész szárazra került, valóságos homoksivatag keletkezett s a szél a homokot nagy tömegekben hordta rá a déli partvidék művelt földjeire (Cholnoky, 1936). A vitorlázók, yacht-kikötők szempontjából is előnyös lenne a rásegítés, hiszen sok kikötőbe már 2001 nyarán is elég nehéz volt bejutni, hiába kotorják a medret. 12

10 Rekreáció A következő probléma 2002-ben jelentkezett, igen látványos módon. A déli parti strandok mindig is ismertek voltak selymes homokjukról és kellemesen meleg vizükről nyarán öt strandot látogattam meg (hármat a déli parton, kettőt az északin) és elkeserítő látványban volt részem. Vegyük például a balatonföldvári szabadstrandot a kikötő mellett. Kellemes park, szépen karbantartott fű, árnyat adó fák, tiszta környezet, gyönyörű kilátás a szemközti partra. Kb méternyi séta után úszni is lehetett, de ez megszokott a déli parton augusztusában jártam utoljára ezen a strandon, egy északról érkező vihar elől menekülve. A szél már igen erős volt, hajtotta a vizet dél felé. Emiatt a strand feltöltődött kb cm-nyi vízzel, illetve tócsákkal. Mielőtt a szél elérte teljes erejét, a strand 85%-a száraz volt. A vihar hatására ez az arány 20-30%-ra csökkent, a madarak viszont még mindig élvezték a helyzetet: kacsák és sirályok gyülekeztek a könnyen elérhető táplálékra (5. ábra). A víztől megszabadult terület kb méteres volt. A fényképen jól látszik, hogy a szél a sekély víz felszínét még fodrozni sem volt képes, ahol sikerült, ott már cm-es víz volt, abban már ki tudtak alakulni a kis hullámfodrok. 5. ábra Fénykép a földvári strandról, augusztus (szerző felvétele) 13

11 telén a korábbi évekhez képest szokatlanul sok hó hullott, a tavat hosszú ideig 4 jégpáncél borította, így a vízügyi szakemberek bizakodva tekintettek az idei nyár elé. A jég és a hó kb. 50 %-a azonban a napsütés hatására szublimálódott, a maradék nagyobb része a talajban maradt, a tóba csak kevés jutott májusára azonban 69 cm-re került a vízszint ami 8 cm-rel alacsonyabb az előző év azonos időszakában mértnél. A Vízügy és az idegenforgalom szempontjából az optimális az lenne, ha májusban 110 cm lenne [ ] s ez szeptemberre sem csökkenne 95 cm alá. Sokak szerint az alacsony vízszintnek emberi beavatkozás is az oka, mondván, hogy az alacsony vízszinthez igazítja az új partvonalat a Vízügyi Igazgatóság. A 2000-ben elfogadott, ún. Balaton törvény szerint ugyanis (amelyben a jogi partvonal meghatározására múlt év vége volt a határidő) a szárazföld a vízfelület rovására e vonalon túl Fenyvesi nyaralók (HVG, ) nem növelhető. A hangadók szerint a befektetői érdekeknek engedve mesterségesen lecsapolták a Balatont, most pedig sétányokat terveznek a nádasokban [ ] és beépítik majd a parti sávot. Valószínűleg elkerülte a figyelmüket, hogy a törvény a 100 cm-es vízállást veszi figyelembe, függetlenül a tó aktuális szintjétől. (HVG, május 10.). Ha a as nyár az eddigieknél valamivel csapadékosabban alakul, kevésbé lesz kánikulai jó idő, akkor van remény, hogy megkezdődik a Balaton gyógyulása. A májusi nagy melegből kiindulva azonban nehezen képzelhető el a hűvösebb, csapadékosabb nyár. Ökológiai kérdések, Kis-Balaton A fenti esztétikai és gyakorlati gondok mellett sokkal fontosabb ökológiai és természeti kérdéseket is felvet a probléma. A tó legnagyobb vízbevételi forrásának számító Zala folyó nagy mennyiségű foszfort és egyéb szerves anyagokat szállított a tóba, a vízgyűjtőjén az elmúlt évtizedekben megnövekedett mezőgazdasági termelés és műtrágyahasználat miatt. A Kis-Balaton rehabilitációját megelőzően ez a szerves anyag mennyiség a szabályozott, 4 Majdnem megdőlt a 30 éves rekord, 93 napig volt befagyva a tó, 3 nap hiányzott volna még (Vízrajzi Évkönyvek). 14

12 gátak közé fogott Zalán közvetlenül a Balatonba került, miáltal a Keszthelyi-öböl ökológiai egyensúlya erősen felborult. Szerencsére ezt még időben sikerült elkapni, mivel a Keszthelyi-öböl folyamatos kotrása mellett 1983-ban megkezdték a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) kiépítését. Ez nagy vonalakban a Kis-Balaton eredeti szerepének és állapotának visszaállítását jelenti (6. ábra, NYUDUVIZIG). A Zala két párhuzamos dombhát között éri el a Balaton-medencét. A Kis-Balaton területén a folyó lelassult, hordalékát lerakta, és kialakította a lápos, mocsaras Kis-Balatont. Ez a megoldás megszűri a Zalából érkező vizet mielőtt bejutna a Balatonba. Egy idő elteltével két kisebb tó alakult ki, amelyek eredetileg hozzákapcsolódtak a Balatonhoz. Amikor azonban a tavon megépítették a Sió zsilipjét (1863. október 25), a tó vízszintje kb. 3 méterrel csökkent. Emiatt megszakadt az összeköttetés a Balaton felé, és a Kis-Balaton vízfelülete fokozatosan összezsugorodott. A Zalát töltések közt vezették a Balatonba, így megakadályozták vizének a lápvidék szűrőfunkciója általi megtisztulását. 6. ábra A Kis-Balaton 1890 előtt (NYUDUVIZIG, 1993-as térkép illusztráció) 15

13 2002-re a KBVR már a befejezéséhez közeledett. A terv szerint 2005-re helyreállítanák a két tavat ( 7. ábra), létrehozva az XIX. századhoz hasonló állapotokat. Egyes szakértők azonban vitatják e megoldás helyességét, szerintük a mesterséges beavatkozás túl nagy megterhelést jelent a természet számára és kérdéses, hogy elérhető-e a végeredmény. Mindemellett a beruházás hatásai már néhány év elteltével, 1989-ben jelentkeztek (Kis-Balaton honlap, a Keszthelyi-öböl vizének minősége látványos javuláson ment keresztül, mely javulás ma is tart. 7. ábra A Kis-Balaton rendszer állapota SPOT műholdképen; vörössel a jelenlegi, rózsaszínnel a tervezett vízfelületek (NYUDUVIZIG, 1993; CNES/SPOT Image ; ESRI ArcView) A terv tehát működik, legalábbis egyelőre. A Keszthelyi-öbölben már 1987 óta folyamatosan mederkotrást végeznek, egy kör alakú szivattyúrendszer gyűjti az iszapot a fenékről. Ezzel megakadályozhatják a meder túlzott feltöltődését, a sekélyesedésből következő esetleges algainváziót és az eutrofizáció megindulását. A Zala most már nagyrészt megszűrt vizet hoz a tóba, sokkal kisebb foszfor és más szerves anyag terheléssel, mint korábban. Mivel azonban a természeti folyamatok jóslása még igen pontatlan, történhetnek meglepetések. 16

14 Ezek után tehát, mint már annyiszor a történelemben, egy problémát leküzdöttünk, és máris egy másikkal kell farkasszemet nézni. Hogy a helyzet még kacifántosabb legyen, ellentmondásba is keveredünk. Mert ugye, ha a Kis-Balatont töltjük fel a Zalából érkező vízzel, akkor szükségszerűen kevesebb jut a Balatonba és mivel a tavat megfosztjuk fő bevételi forrásának nagy részétől, a vízszint értelemszerűen lejjebb fog kerülni. Ha pedig a Balaton vízszintjét szeretnénk növelni, akkor a Kis-Balaton nem jut elég vízhez, nem lesz képes erőre kapni. És még nem is szóltunk az utóbbi évek rendkívül száraz nyarairól. A nagy meleg miatt pedig megnövekedik a párolgás is Szép kis helyzet. Az ehhez hasonló összetett problémákra általában nem adhatunk egyszerű megoldást, főleg nem egyetlen jó megoldást. Gyakoribb, amikor több megoldási javaslat születik, és ezek kombinációjából alakítható ki egy legkevésbé rossz megoldás, mert igazi JÓ megoldás nincs. A helyzet megoldásához egyebek mellett a következő információkat kell figyelembe venni: vízforgalom a tó vízgyűjtőjén; változások a csapadék mennyiségében és ennek hatásai a vízszintre; környezetvédelmi megfontolások (vízkémia, élővilág, stb.) hőmérséklet és párolgás; történelmi adatok a vízszintről, amilyen régről csak lehet (vízmérce: 1876-tól); emberi hatások, mint a tóból való közvetlen vízkivétel. Jelenleg a vízpótlási elképzelések csak elméleti szinten mozognak, megvalósításukra még várni kell. A legvalószínűbb javaslat (VITUKI, 2002) teljes kivitelezési költsége kb. 3 mrd. forint lenne, éves üzemben tartása további millióba kerülne. Az elképzelés szerint a Rábából egy nyílt csatornán és egy 5-6 km hosszú alagúton vezetnének át vizet a Zala vízgyűjtőjébe. A Rába vize a Zaláéval a 72 kilométeres út alatt teljesen átkeveredne, ökológiai károkat nem okozna. A lehetőségeket azonban korlátozza, hogy a Rába is gyakran igen kevés vizet szállít, ironikusan szólva nehéz összehangolni a Balaton és a folyó vízmenynyiségét. Az is kérdéses, hogy mit lehetne kezdeni a kiépített rendszerrel, ha mégsem lesz rá szükség. Egyelőre még arra sincs válasz, hogy megtérülne-e a beruházás, ki állná a költségeket és hogy valóban meghozná-e a kívánt (számított) eredményeket. 17

15 A modellezés Ebben a fejezetben a modellezéshez szükséges adatok előállítását, összegyűjtését és felhasználási módjait mutatom be. Bemutatom a domborzatmodell létrehozásának lépéseit, kiterjedését és jövőbeni felhasználási lehetőségeit. Ezek mellett ismertetek még néhány olyan terepmodellezési eljárást is, amely a teljes DEM-en nem jelent meg, de kisebb területeken sikerült jól alkalmazni őket. Topográfia, domborzat A dolgozat témája térben meglehetősen nagy területet ölel fel és megpróbálja minél több szempont szerint megközelíteni a kérdéseket. Ehhez azonban megbízható alapadatok szükségesek. Az adatok megszerzésére több lehetőség is kínálkozott: Lehetett volna a MH-TÉHI Kht-tól kész domborzatmodellt vásárolni, ami a kívánt területről bármilyen felbontással elérhető. A gond csak annyi volt, hogy ők alapadatként az 50 méteres felbontású domborzatmodellt használják, s abból vezetik le interpolációval a finomabb felosztású DEM-eket, emiatt ezek pontossága a vizsgálathoz nem felel meg. A másik módszer, ha magamnak állítom elő a kívánt terület domborzatmodelljét. Ez értelemszerűen olcsóbb, teljesen az igényeimnek megfelelő eredményt ad, viszont rengeteg munkával jár (ld. 1. táblázat, 20. oldal), hiszen 2500 km 2 területről kellett digitalizálni szintvonalakat, magassági pontokat és vízrajzot. A fenti két módszer közül inkább az utóbbit választottam, mivel így biztosítva volt, hogy valóban azt kapom, amit elvárok az eredménytől. Az 1971-es katonai felmérés térképeire esett a választásom, mivel a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék térképtárában rendelkezésre állt a teljes balaton-környéki sorozat. Korábban már dolgoztam velük, amikor a meder domborzatát állítottam elő, és tudtam, hogy a transzformáció 5 nem lesz könnyű. Ennek az volt az oka, hogy a térképlapokon semmilyen utalás nincs a használt vetületi rendszerre, koordinátákra. Ezért az 1: es méretarányú, Gauss-Krüger soro- 5 transzformáció: olyan geometriai eljárás, amely lehetővé teszi, hogy egy szkennelt térképet megfeleltessünk valós földrajzi helyzetének, miáltal a geoinformatikai rendszerben valós földrajzi koordinátákkal és távolságokkal lehet dolgozni 18

16 zat megfelelő lapjainak transzformálása után kép-a-képhez illesztéssel végeztem el a 71-es térképek beforgatását Erdas Imagine szoftver segítségével. 8. ábra A felhasznált térképlapok elrendezése (ESRI ArcView) A lapok 1: es méretarányúak, 9,5 9,5 km területet ábrázolnak, széleiken kb. 300 méteres átfedéssel (8. ábra). A vizsgálandó területet 27 térképlappal tudtam lefedni, ami kb km 2 kiterjedést eredményez. A fenti ábrán pirossal bekeretezett rész jelöli a vizsgált területet, erről készült domborzatmodell. A levágásra egyrészt kényelmi szempontok miatt volt szükség, mivel így szabályos, derékszögekkel határolt területet lehet ábrázolni. Másrészt, mivel a térkép szélein az interpoláció 6 nem mindig ad megbízható eredményt, szintén érdemes korlátozni a vizsgálandó területet. A Keszthelyi-hg szintvonalai egy másik, saját készítésű térképrendszerből már rendelkezésemre álltak, ezeket csak a most digitalizáltakhoz kellett illeszteni. A teljes területen mintegy km szintvonal (9. ábra) és 3442 magassági pont van. A munkát már 2000-ben elkezdtem, akkor csak a medret digitalizáltam be, a szárazföldön található szintvonalak mennyisége még elijesztett a folytatástól ben a Kis-Balaton domborzatmodelljét készítettem el csoporttársaim segítségével, amelynek egy része (a 6 interpoláció: matematikai módszer adott értékű pontok közti ismeretlen magasságú területek becslésére 19

17 Keszthelyi-hg) a most vizsgált DEM-be is bekerült. A digitalizálás folyamatában segítségemre voltak a IV. évfolyam geográfus-geoinformatikus hallgatói is. Munka közben alkalmam nyílt kiszámolni, hogy digitalizálási sebességem 60 km/h, a leghosszabb, egybefüggő szintvonal pedig 58 km hosszú. A vizsgálathoz szükséges alapadatok előállítási időigénye a következő (1.) táblázatban látható. Feladat Térképlapok transzformációja Szintvonalak digitalizálása Térképszelvények összeillesztése, ellenőrzése Numerikus adatok ellenőrzése Domborzatmodell optimalizálása Összesen Időigény 80 óra 450 óra 200 óra 40 óra 150 óra 920 óra (115 munkanap) 1. táblázat Az alapadatok előállításához szükséges idő 9. ábra A teljes térkép szintvonalai (ESRI ArcView) A transzformációs hibákból eredő pontatlanságok kijavítására, és a térképlapok összeillesztésére sok időt kellett fordítani. E hibák mértéke eléggé változó volt, attól függően, hogy 20

18 milyen illesztőpontokat 7 lehetett találni az adott lapokon. Szerencsés esetben az átfedő széleken voltak közös illesztőpontok, ilyenkor minimális hibával lehetett transzformálni, pl.: a keleti végek (Kenese, Akarattya, Világos, Aliga, Enying) illesztése 99,6%-os pontosságú. Más helyeken azonban sajnos nagyobb eltérések is előfordultak (kb %-os pontosság), de sehol sem haladták meg a métert. Ezeket nem sikerült teljesen kiküszöbölni, mert amikor a térképlap egyik szélét sikerült jól illeszteni a szomszédjához, akkor a másik széle vándorolt el jobban. A térképlapok összeillesztése után még a SPOT műholdképekhez is hozzáigazítottam a teljes térképet, mivel származásuk miatt azok vetületi rendszere volt a legmegbízhatóbb. A felvételek a NIMA szerveréről WGS-84 vetületi rendszerben tölthetők le, s ezt az Erdas Imagine pontosan tudja EOV 8 -be transzformálni. Ezzel a pót-transzformációval lehetővé vált az is, hogy a képeket a domborzatra húzva pontosabb perspektivikus képeket, ill. animációkat készíthessek. A domborzatmodell előállítása A domborzatmodellt az ESRI 9 ArcGIS 8.2 részeként szállított ArcInfo szoftver TopoGrid (ESRI, 1993) moduljával készítettem el. Eredetileg 10 méteres cellaméretű domborzatmodell készült volna, de végül csak 20 méteres felbontású modellt sikerült létrehozni. Ez egyrészt adatfeldolgozási megfontolások miatt történt, másrészt pedig az alapadatok minősége nem tette lehetővé a 10 méteres felbontást. Az első kísérleteknél még próbáltam további szintvonalak és pontok bevitelével kiküszöbölni az interpolációs hibákat, de nem jártam sikerrel. A hibák elsősorban abban nyilvánultak meg, hogy a szintvonalak mentén egy-egy keskeny (10-20 méter széles) vízszintes, a szintvonal magassági értékével rendelkező sáv keletkezett, amiktől a domborzat nagyon lépcsősnek látszott. Ez elvileg további szintvonalak megadásával javítható lenne, ez esetben azonban csak még több lépcső alakult ki a túl finom felbontás miatt. A cellaméret növelésével (durvább felbontásnál), és az interpolációs 7 illesztőpont: ismert földrajzi koordinátájú pont, amihez a térképet illeszteni lehet 8 EOV: Egységes Országos Vetület, 1967-ben létrehozott, csak Magyarországon érvényes vetületi rendszer 9 ESRI: Environmental Sciences Research Institute, Környezettudományi Kutatóintézet, a világ vezető geoinformatikai szoftvergyártója (Arc/INFO, ArcView, ArcGIS, stb.) 21

19 paraméterek kikísérletezett értékeit használva viszont e jelenség minimálisra csökkent. Az alábbi ábrán (10. ábra) a Veszprémi-fennsík déli pereme látható, Felsőörstől keletre. 10. ábra Példa a szintvonalak mentén kialakult lépcsős felszínre (árnyékolt domborzati kép, megvilágítás bal-fentről; ESRI ArcView) Általánosságban elmondható, hogy ha a térkép méretarányszámának ezredrészét adjuk meg felbontásnak, akkor jó minőségű modellt állíthatunk elő. Természetesen figyelembe kell még venni a függőleges felbontást (milyen sűrűn vannak a szintvonalak, 1,25 m, 1 m, 2,5 m, 5 m, stb.). A dolgozatban felhasznált térképek méretaránya 1:25 000, tehát 25 méteres felbontású domborzatmodell lett volna kívánatos. Próbálkozásaim során azonban kiderült, hogy a 20 és a 25 méteres felbontás között elhanyagolható a különbség, tehát inkább a finomabb felbontást választottam. Így ugyan nem sikerült a 10 métereshez képest szépen leképezni a meredek hegyoldalakat (pl. a Badacsony, Szent György-hegy bazaltsapkájának meredek peremeit), de minden fontos forma megjelent. Érdekes tapasztalat volt, hogy míg a vízállási adatok a Balti-tenger szintjét vették alapul, addig az 1971-es térképek magassági adatai az Adriai-tengerhez vannak viszonyítva. Ezért a domborzatmodell magassági értékeiből 69 cm-t ki kellett vonni, így sikerült összehangolni a kétféle vonatkozási rendszert. A szintvonalak magassági értékei helyett egyszerűbbnek bizonyult a kész domborzatmodellekből kivonni a különbséget, mivel így nem kellett minden kivonási művelet után újra-generálni a DEM-et. Szükség volt még néhány korrekcióra, amit a meder és a környék domborzatának nagy eltérése okozott. Emiatt ugyanis a TopoGrid a partvonal közvetlen környékére (kb m széles sávban) egy árkot interpolált, mivel míg a szárazföldön 100 méterenként 5-2,5 22

20 méteres szintkülönbségek voltak, a meder már sokkal kisebbeket tartalmaz (5-10 cm 100 méteren) és nem tudta kellő empátiával kezelni e különbséget. Ezt kiküszöbölendő a meder és a szárazföld domborzatát külön-külön generáltam, majd a térképen megadott partvonal mentén összeolvasztottam a két felületet, s így a valós partmagasság is kialakítható lett (11. ábra). Ehhez annyi kellett, hogy a parti sávnak meg tudjak adni egy bizonyos magassági értéket (104,8 m), amely a legtöbb helyen megállja a helyét. Erre azért is szükség volt, mert a Balaton partvonala 95%-ban mesterségesen kiépített, tehát a domborzatmodellből számított partmagasság felett kb cm-rel található. Alig van néhány kilométer olyan partszakasz, amely természetes állapotú, csak a nádasokban. A Tihanyifélsziget partja mentén sem volt szükség ilyen beavatkozásra, tekintve, hogy ott a meder szinte törés nélkül folytatja a hegyoldalak meredek lejtését. + = 11. ábra A meder és a szárazföld DEM-jének összeolvasztása (vázlat) A húszméteres felbontás miatt sajnos nem volt megoldható, hogy a kisebb mesterséges formák (bányaudvarok, töltések, útbevágások) és a magaspartok pontosan megjelenjenek, pedig ezeknek a vízmozgásokra is jelentős hatásuk van. Kisebb területekre sikerült 10 méteres felbontású modellt készíteni, ezekben szépen meg is jelennek a fenti formák, eléggé megbízható pontossággal. A húszméteresben csak a nagyobb bányaudvarokat sikerült szépen megjeleníteni, mivel a gátak, töltések vízszintes kiterjedése (10-15 méter) kisebb, mint a cellaméret és nem jelennének meg folyamatos vonalként. Bányagödrök A bányaudvarok, bányagödrök problémáját az alábbi módszerrel sikerült orvosolni. Feltételezve, hogy a gödör alja kb. vízszintes (ami általában megfelel a valóságnak), a legalacsonyabb pontjához (optimális esetben a bejárathoz) tartozó magassági értékkel kitöltött poligont rendeltem hozzá, amelyet egyszerű raszter-aritmetikával hozzáadtam a domborzathoz (12. ábra). E módszer lehetővé teszi többszintes bányaudvarok modellezését is, hiszen csak a szintek magasságának megfelelő értékekkel ellátott poligonokat kell megraj- 23

Lego-GIS Raszteres terepmodellek építése

Lego-GIS Raszteres terepmodellek építése Lego-GIS Raszteres terepmodellek építése Barton Gábor Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 6725 Szeged Egyetem u. 2-6. Abstract Ahhoz, hogy terepmodellről beszélhessünk

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.

Részletesebben

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet

Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar

Részletesebben

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató

Szakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése

A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Numerikus modellezési feladatok a Dunántúlon 2015. február 10. A Balaton szél keltette vízmozgásainak modellezése Torma Péter Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S

Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat

Részletesebben

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely

Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Prediktív modellezés a Zsámbéki-medencében Padányi-Gulyás Gergely Térinformatikai szoftverismeret I-II. BME Építőmérnöki Kar Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Térinformatikus szakmérnök 2009/2010. tavaszi

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása

A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása A Balaton vízforgalmának a klímaváltozás hatására becsült változása Varga György varga.gyorgy@ovf.hu VITUKI Hungary Kft. Országos Meteorológiai Szolgálat Az előadás tartalma adatok és információk a Balaton

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.

AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)

Részletesebben

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés

1. Magyarországi INCA-CE továbbképzés 1. Magyarországi INCA rendszer kimenetei. A meteorológiai paraméterek gyakorlati felhasználása, sa, értelmezése Simon André Országos Meteorológiai Szolgálat lat Siófok, 2011. szeptember 26. INCA kimenetek

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN

Confederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése

Részletesebben

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014.

A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. A BALATON HAVI VÍZHÁZTARTÁSI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA 2014. Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Balatoni u. 6. 2015. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K Oldal I. BEVEZETÉS 2. II. VÍZHÁZTARTÁSI

Részletesebben

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése

2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése 2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai

A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor

Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Topográfia 7. : Topográfiai felmérési technológiák I. Mélykúti, Gábor Lektor : Alabér, László Ez a modul a TÁMOP - 4.1.2-08/1/A-2009-0027

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság

3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság 1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,

Részletesebben

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN

AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN AZ ERDŐSÜLTSÉG ÉS AZ ÁRHULLÁMOK KAPCSOLATA A FELSŐ-TISZA- VIDÉKEN Lóki J. 1 Szabó J. 1 Konecsny K. 2 Szabó G. 1 Szabó Sz. 3 Előzmények, célkitűzés Az elmúlt években az árhullámok magassága a Felső-Tisza

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 5 2012.10.03. 9:41 2010/76.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2010. május 19. A hidrometeorológiai helyzet és várható alakulása Tegnap az éjszakai órákban, majd ma hajnalban

Részletesebben

Monitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési

Részletesebben

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs Ph.D. adjunktus Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék MÁSODLAGOS ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK Meglévő (analóg) térképek manuális digitalizálása 1 A meglévő

Részletesebben

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek

Andó Mátyás Felületi érdesség matyi.misi.eu. Felületi érdesség. 1. ábra. Felületi érdességi jelek 1. Felületi érdesség használata Felületi érdesség A műszaki rajzokon a geometria méretek tűrése mellett a felületeket is jellemzik. A felületek jellemzésére leginkább a felületi érdességet használják.

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A 2015/2016-ÖS HIDROLÓGIAI ÉVRŐL A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék 3. előadás MAGYARORSZÁGON ALKALMAZOTT MODERN TÉRKÉPRENDSZEREK Magyarország I. katonai felmérése

Részletesebben

HÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai)

HÁZI DOLGOZAT. Érmefeldobások eredményei és statisztikája. ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) ELTE-TTK Kémia BSc Tantárgy: Kémia felzárkóztató (A kémia alapjai) HÁZI DOLGOZAT Érmefeldobások eredményei és statisztikája Készítette: Babinszki Bence EHA-kód: BABSAET.ELTE E-mail cím: Törölve A jelentés

Részletesebben

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója

Térinformatikai elemzések. A Klimatológusok csoport beszámolója Térinformatikai elemzések A Klimatológusok csoport beszámolója A klimatológusok: Fatér Gábor Péntek Tamás Szűcs Eszter Ultmann Zita Júlia Zumkó Tamás Sávos ütemterv tevékenység hét 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Részletesebben

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag

FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI. oktatási anyag FELSZÍNI ÉS FÖLDALATTI LÉTESÍTMÉNYEK (RÉGÉSZETI OBJEKTUMOK) FELDERÍTÉSE oktatási anyag (RÉGÉSZETI) É OBJEKTUM-FELDERÍTÉS (ALAPOK) TERMÉSZETES MESTERSÉGES ELLENTÉTBŐL KIINDULVA felismerés alakzat és struktúra

Részletesebben

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel

Navigáci. stervezés. Algoritmusok és alkalmazásaik. Osváth Róbert Sorbán Sámuel Navigáci ció és s mozgástervez stervezés Algoritmusok és alkalmazásaik Osváth Róbert Sorbán Sámuel Feladat Adottak: pálya (C), játékos, játékos ismerethalmaza, kezdőpont, célpont. Pálya szerkezete: akadályokkal

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ)

Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) Elveszett m²-ek? (Az akaratlanul elveszett információ) A mérés és a térkép I. A földrészletek elméleti határvonalait definiáló geodéziai/geometriai pontok (mint térképi objektumok) 0[null] dimenziósak,

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila

VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON. Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila VIHARJELZÉS A TISZA-TAVON Rázsi András, Erdődiné Molnár Zsófia, Kovács Attila Országos Meteorológiai Szolgálat Észak-magyarországi Regionális Központ 3529 Miskolc, Pattantyús-Ábrahám Géza u. 4. e-mail:

Részletesebben

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés

Átiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/232 J/10520. számú Jelentés az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló 61/2003. (V. 28.) OGY határozat végrehajtásáról

Részletesebben

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése

A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL. Utasi Zoltán 1. A terület elhelyezkedése Földrajz Konferencia, Szeged 2001. A HEVES-BORSODI-DOMBSÁG MORFOMETRIAI ELEMZÉSE TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREKKEL Utasi Zoltán 1 A terület elhelyezkedése A Heves-Borsodi-dombság a Mátra és a Bükk vonulatától

Részletesebben

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület?

5. Egy 21 méter magas épület emelkedési szögben látszik. A teodolit magassága 1,6 m. Milyen messze van tőlünk az épület? Gyakorlás 1. Az út emelkedésének nevezzük annak a szögnek a tangensét, amelyet az út a vízszintessel bezár. Ezt általában %-ban adják meg. (100 %-os emelkedésű a vízszintessel 1 tangensű szöget bezáró

Részletesebben

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK

A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK A DIGITÁLIS TÉRKÉP ADATAINAK ELŐÁLLÍTÁSA, ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK - két féle adatra van szükségünk: térbeli és leíró adatra - a térbeli adat előállítása a bonyolultabb. - a költségek nagyjából 80%-a - munkaigényes,

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

Nagyméretarányú térképezés 7.

Nagyméretarányú térképezés 7. Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Vincze László Nagyméretarányú térképezés 7. NMT7 modul Digitális fotogrammetriai módszerek és dokumentálása DAT készítéséhez SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen

Részletesebben

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete

Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

Részletesebben

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk

Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk Haladó mozgások A hely és a mozgás viszonylagos. A testek helyét, mozgását valamilyen vonatkoztatási ponthoz, vonatkoztatási rendszerhez képest adjuk meg, ahhoz viszonyítjuk. pl. A vonatban utazó ember

Részletesebben

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:10 2007/29.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. október 26. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt napokban - a Kárpát-medence közelében

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága III. rész Herczeg Ferenc Székesfehérvár, 2016. szeptember 16. HATÁLYON KÍVÜLI UTASÍTÁSOK száma típusa

Részletesebben

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek

1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek 1 Energetikai számítások bemutatása, anyag- és energiamérlegek Előzőleg a következőkkel foglalkozunk: Fizikai paraméterek o a bemutatott rendszer és modell alapján számítást készítünk az éves energiatermelésre

Részletesebben

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén

Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

3D-S TEREPI MODELL ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA

3D-S TEREPI MODELL ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA 3D-S TEREPI MODELL ÉPÍTÉSE KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOKRA Versegi László Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthely still@citromail.hu Absztrakt: Előadásomban szeretném bemutatni a térinformatika

Részletesebben

Kéregmozgás-vizsgálatok a karon: múlt és jelen

Kéregmozgás-vizsgálatok a karon: múlt és jelen Kéregmozgás-vizsgálatok a karon: múlt és jelen Busics György Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar Geomatikai Intézet, Geodézia Tanszék MTA GTB ülés, Székesfehérvár, 2009. november27. Tartalom

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv

KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben

Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Izotóphidrológiai módszerek alkalmazása a Kútfő projektben Deák József 1, Szűcs Péter 2, Lénárt László 2, Székely Ferenc 3, Kompár László 2, Palcsu László 4, Fejes Zoltán 2 1 GWIS Kft., 8200. Veszprém,

Részletesebben

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA JANUÁR 1 A 2015. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 2015 JANUÁR... 2 MELLÉKLETEK... 5 JANUÁR 2 JANUÁR Meteorológiai helyzet

Részletesebben

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve

A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések

Részletesebben

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése

A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.

Részletesebben

Havi hidrometeorológiai tájékoztató

Havi hidrometeorológiai tájékoztató Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga

Részletesebben

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI

IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI FREKVENCIAGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÓSÁG IGÉNYLŐ ÁLTAL VÉGEZHETŐ TERVKÉSZÍTÉS KÖVETELMÉNYEI URH FM RÁDIÓADÓ Budapest 2008 március I. A frekvenciaterv követelményei és kötelező tartalma 1. Tervezési feladat A

Részletesebben

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata

A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata A regisztrált álláskeresők számára vonatkozó becslések előrejelző képességének vizsgálata Az elemzésben a GoogleTrends (GT, korábban Google Insights for Search) modellek mintán kívüli illeszkedésének vizsgálatával

Részletesebben

5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János.

5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János. 5 TOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK Bengt Rystedt, Svédország Fordította: Györffy János. 5.1 Bevezetés A topográfiai térkép egy helyet ábrázol (hely görögül: topos). Hosszú ideig csak katonai célokra használták, de

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell

A mérés. A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell A mérés A mérés célja a mérendő mennyiség valódi értékének meghatározása. Ez a valóságban azt jelenti, hogy erre kell törekedni, minél közelebb kerülni a mérés során a valós mennyiség megismeréséhez. Mérési

Részletesebben

Balatoni albedó(?)mérések

Balatoni albedó(?)mérések Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Budapest, 2012. augusztus 30-31 PE Georgikon Kar menyhart-l@georgikon.hu Eredeti célkitűzés Balaton albedójának napi és éves menete Albedó paraméterezése

Részletesebben

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése

A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

7. osztály 5. gyakorló feladatsor, kompetencia feladatok Nem a végeredményt várom, válaszaid indokold!

7. osztály 5. gyakorló feladatsor, kompetencia feladatok Nem a végeredményt várom, válaszaid indokold! 7. osztály 5. gyakorló feladatsor, kompetencia feladatok Nem a végeredményt várom, válaszaid indokold! 1. Az alábbi táblázatban az látható, hogy Gábor a legutóbbi hat kosárlabda-mérkőzésén hány büntetődobást

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: Ecsegfalvi halastavak 1.2. A víztest VOR kódja: AIG946 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt

Részletesebben

Országos kompetenciamérés 2007 Feladatok és jellemzőik. matematika 10. évfolyam

Országos kompetenciamérés 2007 Feladatok és jellemzőik. matematika 10. évfolyam 2007 Országos kompetenciamérés 2007 Feladatok és jellemzőik matematika 10. évfolyam Oktatási Hivatal Budapest, 2008 10. ÉVFOLYAM A KOMPETENCIAMÉRÉSEKRŐL 2007 májusában immár ötödik alkalommal került

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN

LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN LOKÁLIS IONOSZFÉRA MODELLEZÉS ÉS ALKALMAZÁSA A GNSS HELYMEGHATÁROZÁSBAN Juni Ildikó Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem BSc IV. évfolyam Konzulens: Dr. Rózsa Szabolcs MFTT 29. Vándorgyűlés,

Részletesebben

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről

1.2 Általában a települési csapadékvíz elvezetési programokról, és alapelveiről 1. ELŐZMÉNYEK, A TERVEZÉS TÁRGYA 1.1 A tervezés tárgya, a feladat ismertetése: Budaörs Város Önkormányzata Budaörs Frankhegy Közműtervezés KÉ-23143 (KÉ-23802)számú egyszerűsített közbeszerzési eljárás

Részletesebben