Letenye a Mura Városa városmarketing koncepciója

Átírás

1 Letenye a Mura Városa városmarketing koncepciója Készítette: Dömők József Farkas Szilárd Halmi Béla Kajdócsi Tünde Tóth Zsolt április 5.

2 Tartalomjegyzék 1. Jövőkép felvázolása A város hosszú távú jövőképe A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása Fejlesztési célok a városrészekre Helyzetelemzések A település földrajzi fekvése Közlekedési és szolgáltatási infrastruktúra A város gazdasága, vállalkozások A város demográfiája Attrakciók, vonzerők, kultúra Arculat, kommunikáció és PR Menedzsment-háttér és szabályozók Civil szervezetek a városban Helyzetértékelés, SWOT analízis Célcsoportok azonosítása Fejlesztési területek meghatározása Marketingkommunikációs terv Összefoglaló gondolatok

3 1. Jövőkép felvázolása 1.1. A város hosszú távú jövőképe A jövõkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett - hosszú távon (15-20 év alatt) elérendő céljait határozza meg. Ez egyrészt demográfiai jellegű, másrészt a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására vonatkozik (különös tekintettel a kistérségi feladatok ellátásának koordinációjára, mekkora gazdasági potenciál bővülésre számítanak a városban, milyen szektorban, és mely városi területeken, mely városi térségüket neveznék válságtérségnek, és miért, hogyan kívánják átalakítani a közszolgáltatási rendszerüket, városi környezet, életminõség, kultúra stb.). Településünk ma egyre inkább igyekszik kihasználni a helyi és helyzeti energiájukban rejlõ, a természeti, települési és építészeti értékekbõl is fakadó lehetõségeket. Letenye politikai és közlekedés-földrajzi helyzete szerencsésnek mondható. Értékeink közül kiemelendõ a volt Szapáry- Andrássy kastély és környezete, a Béci patak menti zöldterületek, az õsközség szerkezete, utcarendszere, a lakóházak építészeti értékei. Letenye településszerkezetében az elmúlt közel tíz évben történt fejlesztések alapvetõ módosulást nem eredményeztek. A jelenleg hatályos településrendezési terv már tartalmazta a város életére ma már jelentõs befolyással bíró 2008-ban megvalósult autópálya fejlesztéseket, a nyomvonalak, csomóponti kialakítások kis mértékben módosultak, pontosítódtak. Az autópályában, a határátkelõben, a városon áthaladó 7-es út megváltozott szerepkörében ma már a város vezetõi, a befektetõk és a város polgárai új városfejlesztési forrásokat fedeztek fel, ezen új lehetõségek feltárása jelenti a településfejlesztés és településrendezés célját, feladatát. Jövõképként a város fejlesztési koncepciója Letenye évszázados települési hagyományainak megõrzését alapul véve elsõdlegesen a települési minõség javítására, a városi polgárok komfortérzetét biztosító fejlesztésekre, a város - 3 -

4 népességmegtartó képességének, a térségi központi és az idegenforgalmi szerepkör növelésére helyezte a hangsúlyt A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása A város közigazgatási területének meghatározó elemei a Mura és a folyó menti síkság, a Zalai dombság és erdõterületek, az átmeneti övezet/települési környezet, kertövezet. A közigazgatási terület külterületén tervezett fejlesztések, változások: Közúthálózat fejlesztése a térség arculatát jelentõsen megváltoztató M7 és M70-es számú gyorsforgalmi utak megvalósultak. A településszerkezeti terv ábrázolja a kialakult nyomvonalakat, csomópontokat, a fõutak szabályozási szélességét és védõsávját. Jelöltük a meglévõ és tervezett utak kapcsolatrendszerét (alul- és felüljárók). A Mura menti tájvédelmi körzet, mely az országhatár és a Mura töltés között valósult meg. Jelen terv ezen erdõ- és gyepfelületekkel, szántóföldekkel és külszíni fejtésekkel (kavicsbányákkal) átszõtt térségben fejlesztéseket nem irányoz elõ. E területegységben a tájvédelem szempontjainak kell prioritással rendelkezniük. A mezõgazdasági területek rendezése: A térség mezõgazdaságának fejlesztési lehetõségeit a koncepciók elemezték, értékelték. A termõterületek mezõgazdasági célú hasznosítása a jövõben is alapvetõ szempont lesz, azonban a mûvelési ágak kérdésében, azok jelenlegi arányának megváltoztatásában a földtulajdonosoknak, a mindenkori piaci viszonyoknak, a termelést segítõ, vagy gátló pénzügyi szabályozási rendszereknek meghatározó szerepük lehet. A város tájszerkezetében a mezõgazdasági területek távlatban is meghatározóak maradnak. A táj karakterének megõrzése, fejlesztése érdekében a településrendezési terv a kialakult területfelhasználások változtatására, közjóléti és védõerdõk, - 4 -

5 valamint újabb erdõfelületek kialakításra, a dűlõutakat kísérõ fasorok létesítésére, a tájértékek (pl. keresztek) megõrzésére, a tájjelleg szempontjából elsõdlegesen védendõ területek kijelölésére tesz javaslatot. Letenye északi részén a Béci-patak mentén tervezett tó elsõdlegesen a város turisztikai, rekreációs kínálatát bõvíteni hivatott. A város jövõjét meghatározó fejlesztési irányok: A közelmúltban több jelentõs, a város jövõje számára is meghatározó regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepció és program készült. 1. A település lakóinak komfortérzetét biztosító infrastrukturális hálózatok, valamint ellátó rendszerek további fejlesztése, bõvítése, új munkahelyek létesítése, ez utóbbi elsõsorban kis- és középvállalkozásokra alapozva. 2. A meglévõ intézményi rendszer szükség szerinti bõvítése, a jelenleg hiányos feltételek felszámolása érdekében fejlesztések, beruházások indítása, azok segítése. 3. A település-identitás erõsödése érdekében a táji és település környezet szebbé alakítása, közösségformáló programok rendszeres indítása. 4. A Dél-Zala Murahíd kistérségben már eddig is betöltött szerepkör erõsítése, kiteljesítése. 5. Az idegenforgalom, termál- és borturizmus, vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése. 6. A kistérség közlekedésföldrajzi adottságainak javítása, fejlesztése különös tekintettel az M7-es M70-esszámú fõút új nyomvonalára, és azok kapcsolataira. Közép- és hosszútávon várható, illetve szükséges fejlesztések: ipari park fejlesztése, további iparterületek kijelölése az M7 és M70 es csomópont és a határátkelõ közelében - 5 -

6 logisztikai bázis létrehozása az autópálya csomópontnál téglagyár és lefojtott termálkút hasznosítása munkahelyteremtéssel járó beruházások elõsegítése mellett a munkahelymegtartó képesség növelése az élelmiszeripar, feldolgozás fejlesztése (gyümölcsfeldolgozás, szárítás, aszalás, léalma feldolgozás, borpalackozás), a mezõgazdaságban az újszerû együttmûködési formák (integráció, termékpályás szövetkezések) eredményeként a termelés hatékonysága és a megtermelt termékek piacképessége jelentõsen javulhat, megújuló energiaforrások kialakítása (biomassza, energiaerdõk) a mezõgazdasági termelés szempontjából gyengén hasznosítható területeken, illetve a termálenergia hasznosítása kihasználatlan Önkormányzati vagyon értékesítése, illetve funkcióval történõ megtöltéssel kihasználtság növelése Önkormányzati vagyoni helyzet stabilitásának megteremtése, intézményi rendszer racionalizálása, vállalkozó szellemû önkormányzat létrehozása Önkormányzati Kft. rentábilis gazdálkodásának feltételeinek megteremtése erdõtelepítés, erdõ és vadgazdálkodás a Zalaerdõ ZRT. fejlesztési programja alapján folyamatos idegenforgalom növelésének lehetõsége érdekében o új termálkút fúrása, városi strand és termálfürdõ, illetve a kemping fejlesztése o aktív turisztikai ágazatok fejlesztése o a kereskedelem és szolgáltatás mennyiségi és minõségi fejlesztése Fejlesztési célok a városrészekre A városrészekre vonatkozó célok a városrészek kijelölése, helyzetértékelése után határozhatók meg. A fejlesztési célok a helyzetértékelés során azonosított problémák (gyengeségek) megoldására vagy az azonosított lehetõségek kihasználására vonatkoznak, az adott városrész erõsségeire, mint erõforrásokra építkezve. A városrészekre vonatkozó célrendszert a stratégiához történõ egyszerûbb kapcsolása érdekében, a stratégiai célrendszerhez hasonlóan átfogó és - 6 -

7 tematikus célokra bontottuk. Így az egyes célmeghatározások már nem csak az adott városrészhez tartozó fejlõdési irányt mutatják, hanem azt is, hogy az adott városrész fejlõdése hogyan integrálódik a város kívánatos fejlõdésbe. Az átfogó célból levezethetõ tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat tematikus célkitûzéseknek nevezünk, és amelyeken belül lesznek értelmezhetõek az egyes konkrét tematikus részcélok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntõ többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi elõre. A hosszú távon értelmezett átfogó cél, hogy élhető és versenyképes várost kapjunk. Ennek alapját képezi: o Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erõforrás fejlesztés o Városi funkciók, élhetõség, szolgáltatások, kultúra, turisztika o Egészséges életmód, természetes és épített környezet Városközpont 2. számú terület fejlesztése: Letenye város központjának rehabilitációja, arculatának mediterránná tétele, óvoda, iskola külső felújítása, iskolai sportpálya felújítása, Termálfürdő és kemping fejlesztése, fedetté tétele, sétány kialakítása, a Templom homlokzatának felújítása, rendezvénytér kialakítása, kulturális-és művelődési központ kialakítása kiállító termekkel, múzeum létrehozása, a Szapáry kastély helyreállítása és hasznosítása üzleti befektetők számára, kerékpár utak fejlesztése, lakóövezetek fejlesztése, parkosítás, belvárosi kereskedelmi egységek felújítása, közösségi terek, játszóterek, parkok fejlesztése, a középületek akadálymentesítése, urbanizációs fejlesztések, közbiztonság erősítése. Északi városrész (Béc 2. számú terület fejlesztése: Sportpályák létesítése, Sportcsarnok építése, további parkolók kialakítása, szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása, a lakóövezet fejlesztése, Nyugati városrész (Bóbica) 3. számú terület fejlesztése: Lakóövezetek fejlesztése, új köztemető kialakítása, parkolási lehetőségek kialakítása, téglagyár rekultivációja, zöldterületek, park kialakítása

8 Déli városrész 4. számú terület fejlesztése: a korábban már említett lakóövezetek fejlesztése, parkosítás, közösségi terek létrehozása mellett a közbiztonság megerősítése fontos feladat. Keleti városrész (Egyeduta) 5. számú terület fejlesztése: Lakóövezet fejlesztése, zöld növényzet telepítése, parkosítás, kisvállalkozások betelepítése, kisebb városközponti jelleg kialakítása, mezőgazdasági vállalkozók segítése Ipari övezet 6. számú terület fejlesztése: új logisztikai központ kialakítása, Városkapu projekt bevásárlő és szolgáltató központ kialakítása Külterület - 7. számú terület fejlesztése: K+F központ létrehozása, Mura-park létrehozása, turisztikai fejlesztések, közúthálózat kiépítése, urbanizációs fejlesztésekkörnyezetkímélő technikákkal, közbiztonság növelése. Ez egy olyan hosszú távon fenntartható városfejlesztési stratégia, amely elõtérbe helyezi a gazdasági fejlõdés mellett a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem, az örökségvédelem, a társadalmi integráció, az etnikai és kulturális kohézió szempontjait. Letenye stratégiája szerint az átfogó cél kiindulópontja a város lakossága jólétének biztonságának biztosítása és életminõségének növelése, a térség népesség megtartó és vonzó képességének erõsítése, a magyarországi és európai városhálózatban betöltött szerepének meghatározása és megfelelõ funkciók magas színvonalú ellátása, Letenye turisztikai, történelmi, és természeti adottságainak kiaknázása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlõdõképes gazdasági alapok megteremtése és megõrzése, a minõségi és jövedelmezõ munkahelyekhez való hozzáférés elõsegítése, valamint az élhetõ természetes és épített környezet létrehozása, a környezet tudományosan prognosztizált változásaira való felkészülés, társadalmi felkészítés, a városra jellemzõ egyedi történelmi értékek és kulturális javak megõrzése, illetve modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethetõ tematikus célkitûzések és részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, - 8 -

9 ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévõ szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erõsítik. Ennek megfelelõen az átfogó cél az elkövetkezendõ év vonatkozásában: Az élhetõ és versenyképes turisztikai város feltételeinek megteremtése. Az élhetõség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévõ funkciók megerõsítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Letenye esetében probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. A városhálózatban betöltött szerep maradéktalan érvényesülése érdekében ki kell alakítani az európai mércével is színvonalas, modern, zöld belvárost, továbbá az újonnan lehatárolt városrészi alközpontokat is. Átfogó cél: Az élhetõ és versenyképes turisztikai város feltételeinek megteremtése. 1. A városi funkciók megerõsítése, az élhetõség, a fogyasztói- és közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Élhetõ és szolgáltató városkép megteremtése. Ezen belül a már említett település fejlesztési és városrendezési célokon túlmenően Letenye történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont kialakítása, a városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévõk megerõsítésével, a nem oda valók kitelepítésével. Egy sétány kialakítása és terek felújítása és bõvítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerõsítése. 2. Letenye nevelési-oktatási intézményeinek funkció erõsítése. E tevékenység hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tõke gyarapodásához. 3. A lakókörnyezet minõségi szintjének emelése. A családi házas jellegû lakóövezetek bõvítése a szabad területek szûkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környezõ településekkel együttmûködve

10 4. A környezõ településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös elõnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttmûködést erõsíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bõvíteni szükséges. 5. A városrészek hálózatának és hierarchiájának megfelelõen a funkcióbõvítést és a funkciótisztítást együttesen kell elvégezni, amely a belváros szerepének újradefiniálásán túlmenõen további alközpontok fejlesztését is jelenti. A városrészek esetében minõségi fejlesztéseket kell végrehajtani különösen a lakófunkciók, a kereskedelem és szolgáltatások, a kulturális- és közjavak hozzáférhetõsége vonatkozásában. 6. Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erõsíteni, amely szorosan kapcsolódik a regionális és nemzeti innovációs rendszerekhez, és elõsegíti a tudásés technológiatranszferek létrejöttét. A. Régiós jelentõségû kutatási-fejlesztési központ kialakítása fõként a természeti értékekre-védelemre építve, késöbbi MURA nemzeti Park létrehozása, esetleg logisztikai területen (raktározási-pakolási, szállítási, anyagmozgatási technológiai fejlesztések (HTC). 7. A helyi érdekeltségû mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében, hogy közepes méretû vállalattá fejlõdhessenek, és bekapcsolódhassanak a szervezõdõ klaszterekbe a beszállítói kapcsolataik és a magas szintû szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC), Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC), Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC), Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház foglalkoztatás). 8. Új, illetve tematikus, környezetkímélõ, megújuló energiákra támaszkodó ipari parkok létrehozásával, a meglévõk fejlesztésével kedvezõ feltételeket kell teremteni újabb vállalatok betelepüléséhez, a már itt lévõk helyben maradásához. Ösztönözni kell õket a helyi K+F kapacitásaik növelésére, innovációs potenciáljuk emelésére. Ipari park lehatárolása (KTC), Új logisztikai központ kialakítása (városon kívûl, ez a

11 legvalószínûbb fejlõdési irány) (KTC), Geotermikus energia kihasználása: (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) 9. A humán erõforrás fejlesztésnek elsõsorban az aktuális vállalatiigényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni azinnovációs rendszer fejlõdése alapján prognosztizálható, várhatójövõbeni igényekre is. 10. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. 11. A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülõ, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetõségekkel. bõvítése. 12. A mûemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetõség szerint 13. A turizmus alapvetõ feltételeinek javítása, hogy a turizmus, ezen belül is kulturális,- fesztivál,-, konferencia-, és szabadidõ- (fõként aktív- és természet-) turizmus a város gazdaságában mérhetõ tényezõvé válhasson. 14. A város egészségügyi intézményei az alapellátásokon túl bizonyos specializációkban érjenek el eredményeket. Egészségügyi központ fejlesztése (RTC) Balneologia fejlesztése az egészségügyi központra és a termálfürdõre építve) (R-KTC). 15. Az esélyegyenlõséget biztosítani kell minden Letenyei lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erõsítésére. 16. Letenye urbanizációs fejlesztésénél alapvetõ cél a korszerû, megújuló energiákat felhasználó új, környzetkímélõ technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és

12 csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetõleg külsõ függõségek nélkül, korszerû szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC). Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévõ épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetõk, passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételű házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. Szeretnénk csatlakozni a klímabarát városok sorába. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC). A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC). Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelõkamera rendszer kiépítése (RTC)

13 2. Helyzetelemzések Letenye városa meglévő adottságainál fogva a délnyugat-zalai térség egyik legperspektivikusabb települése. A település közösségének elsődleges érdeke, hogy a közigazgatási határon túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erőteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedő életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliőhöz A település földrajzi fekvése Letenye Mura-menti kisváros, a térség természetes központja. Északon Zajk és Kistolmács határával, szőlőhegyeivel, erdőkkel borított tájaival, keletről és nyugatról a közeli települések Becsehely és Murarátka közigazgatási határaival, délről a Mura völgyével, annak sík vidékével határos. Néprajzilag a Mura-menti térség szomszédos településeivel mutat közös vonásokat. A hagyományos építkezés emlékeit főleg Egyeduta és Bécz városrészek utcaképe, a szőlőhegyi hajlékok őrzik még. Letenye Zala megye legdélibb kisvárosa, térségének szervező központja, Magyarország délnyugati térségének egyik kapuja. A határvárosi szerepkör a településen belül sok speciális funkcióval, és egyben gonddal is jár. A településen ma áthaladó 7-es út környezeti terhelése még mindig jelentős, bár az autópálya megépültével csökkent Közlekedési és szolgáltatási infrastruktúra A primer, szekunder szektor mellett a tercier szektorba soroljuk a közlekedést, amely nagy jövő előtt álló ágazat. A Letenyei statisztikai kistérség közlekedésföldrajzi helyzete az elmúlt években jelentős mértékben felértékelődött ben befejeződött a Tornyiszentmiklósig M70-es gyorsforgalmi út és az M7-es autópálya Becsehelyig tartó, majd 2007-ben a Nagykanizsáig tartó szakaszának építése. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötő kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. Az M7-es autópálya teljes elkészülte után, illetve a folyamatban lévő új Murahíd megépültével és a Horvátország Unióhoz való csatlakozásával e pozíció még tovább fog erősödni. Ez a

14 rendkívül jó közlekedés-földrajzi helyzet hosszútávon szinte biztosan lendületet ad majd a helyi gazdaságnak, amennyiben Nagykanizsa versenye ezt nem gátolja meg. Ugyanakkor az autópályák bizonyos veszélyt is rejtenek, mégpedig azt, hogy a településeket elkerülő új utakon az átmenő forgalom bármilyen nagy is az egyszerűen csak átvonul, annak gazdasági haszna alig csapódik le. Ennek jelei az elmúlt években már megfigyelhető. A kistérség közlekedési adottságaiból fakad ma elsősorban Letenye központi szerepköre, hiszen: a városon halad át a 7 főközlekedési út, melynek csomópontja van az m7 és M71 autópályával, Letenye továbbra is a Horvátország felé irányuló forgalom egyik legfontosabb határvárosa, a városközpontból indul a 7538-as út Tornyiszentmiklós és Lenti irányába, a 7540-es út Bázakerettye felé, a város délkeleti részéből indul a 6835-ös út Murakeresztúr irányába felfűzve ezzel a Mura menti településeket. a városközponttól kb. 7 km-re Becsehelyről indul a 7536-os út, mely a kistérség keleti felének településeit fűzi fel. A város megközelítése kerékpárral Becsehely irányából a 7. sz. főút mellett, valamint Murarátka irányából a 7538 j. összekötőút mellett önálló kerékpárúton is lehetséges. Nyaranta a turisták gyakran igénybe veszik ezen lehetőségeket. Turizmus terén a városi Önkormányzat 2004-ben megépítette termálfürdőjét, felújította kempingjét, mely jelentős vonzerővel bír ban új medencével, a kemping részen szálláshelybővítéssel emelte a színvonalat. Jelenleg a fürdőn úszó-, gyermek-, tan- és ülőmedence (élményelemekkel) található. Egyre nagyobb teret kap a térségben a természetbarát és aktív turisztika, melynek szinte csak az alapfeltételei, a környezete van jelen. Mivel az adottságok jók, ugyanakkor az ágazat egyre divatosabb, ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket

15 Ugyancsak kedvező turisztikai adottságnak tekinthető az épített környezet, melyről az attrakciók, vonzerők és kultúra részben teszünk említést A város gazdasága, vállalkozások A térség gazdasági struktúrája kedvezőtlen, sok tekintetben elmaradott. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI. 15.) számú Kormányrendelet a Letenyei statisztikai kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint a vidékfejlesztés tekintetében kedvezményezett térségek közé sorolta. A helyi gazdaságon belül a primer szektor komoly és hosszantartó válsággal küzd, a szekunder szektor fejletlen, gyenge, a tercier szektor pedig strukturális átalakuláson megy át, jövője több tekintetben bizonytalan. A térségben jelentősebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDŐ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építőipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamű Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelõ). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy fõ) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fõ) foglalkoztatja. Az Ipari Parkot 1999-ben alapították, Letenye határában, a 7-es főút mellett helyezkedik el. Működtetője Letenye Város Önkormányzata. Hasznos területe 11 ha 8273 m 2, ami teljes mértékben vállalkozások tulajdonában van. Jelenleg 3 működő vállalkozás van 80 fő dolgozóval. A vállalkozások évi árbevétele 1210 millió Ft, az exportarány 82 %. A vállalkozások fő tevékenysége: fémforgácsolás és alkatrészgyártás, terménytárolás és szárítás, valamint szintén fémforgácsolás. A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: termék, termékpolitika - város, mint termék, ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, előállításának költségeire, másik oldalról ennek a terméknek az eladásából

16 származó bevételre, harmadrészt ezekből származó profitra (a város gazdagodása, fejlődése) vonatkozik. disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetők, mint például a város érdekeinek érvényesítése; marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése, továbbá a célcsoportok befolyásolása, meggyőzése az adott előnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére 2.4. A város demográfiája Letenye városának lakossága jelenlegi lakosainak a száma fő. A népsűrűsége 109,06 fő/km 2. A legnagyobb népessége a településnek az 1950-es évek elején volt, amikor a lakosság meghaladta a et. A tízévenkénti népszámlálások arról tanúskodnak, hogy a népességcsökkenés mértéke a 70-es, 80-as években volt a legnagyobb, mára kissé mérséklődött. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemű társadalmi rétegek száma ekkora már jelentősen lecsökkent, s elsősorban az elöregedésből adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. A demográfiai viszonyok kedvezőtlen alakulásának igen komoly társadalmi, gazdasági kihatásai vannak. A település elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsősorban a vállalkozó szellemű, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. Nem csupán egy egyszerű elvándorlási folyamatról van szó, hanem annak kontraszelektív jellegű változatáról. Letenye népessége majdnem minden szempontból életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség torzult, csonka. A kritikus demográfiai helyzet olyan negatív, egymást erősítő társadalmi folyamatokat indukál, mint például a lakásállomány leromlása, a társadalmilag leszakadó néprétegek fokozódó térnyerése és ezzel együtt a szociális problémák eszkalálódása, az etnikai arányok átrendeződése, a kultúrtáj leromlása. Ennek jelei határozottan felismerhetők. A város népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhető. Erősen matulus népességről van szó, melyet alátámaszt többek között az, hogy 2004-ben a

17 Letenyén a 60 éves vagy ennél idősebb lakosság aránya 20,6%, ami országos szinten a tizedik legkedvezőtlenebb érték a városok között 2.5. Attrakciók, vonzerők, kultúra A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívûl is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett NATURA besorolást, azon belül is a legmagasabb védettséget, mivel a megjelölés közösségi jelentõségû. Kisebb védettségûek az országos jelentõségû, valamint a helyi védettségû területek. A természetvédõknek régi álma, hogy ezen területek további védelembe részesüljenek, valamint létrehozzák a Mura- Dráva Nemzeti Parkot. Több tanulmány készült, lakossági, hatósági fórumok is megtartásra kerültek. Amennyiben megalakul a Nemzeti Park, abban az esetben új természetvédelmi igazgatóság fog alakulni. A helyi politikának azon kell igyekezni, hogy ennek az új szervezetnek a központja Letenyén legyen. A településen találhatók további országos védettségû területek is, melyeket jogszabály alapján automatikusan védettek, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. Helyi védettséget élvez a kastélykertben található 400 éves platánfa, mely a legnagyobb és legidõsebb az országban. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Természetesen meg kell említeni a rengeteg védett állat (pld. feketególya, parlagi sas, nyuszt), hal (pl. kerti csík, selymes durbincs, német búcó) és növényfajtát is (pl. tõzike, kikerics, hóvirág) melyeknek a jogszabályi háttér szerint az élõhelye is védett Így a virágzás, ívás, párzási idõben mindennemû gazdasági tevékenység automatikusan letiltásra kerül. Így többek között a sóder kitermelés, vagy a favágás az adott területeken. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelében található védett területeket, melyek már most is jelentõs számú természetbarátot vonzanak, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. Letenye természetföldrajzi adottságai rendkívül jók, ez talán az egyik legmeghatározóbb adottsága. A vidék nagy részén érintetlen (vagy annak tûnõ) a környezet, a táj változatos, tagolt, természeti értékekben gazdag. A klíma kedvezõ, nem szélsõséges. A település bõvelkedik védett természeti értékekben, s ezek közül jó néhány a közeljövõben országos védelem alá kerül. A

18 természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Ugyancsak kedvező turisztikai adottságnak tekinthető az épített környezet, ezért célszerű egy rövid összefoglalás a az épített környezet, építészeti és természeti örökség védelméről is. A város országosan védett épületei a volt Andrássy kastély, a volt fogadó, a római katolikus templom. A város régebbi utcáiban több értékes, az egykori életmódra, építészeti és beépítési formára utaló épület található. Ugyancsak értékes présházak találhatók a letenyei szőlőhegy területén. Természeti értékek közül belterületen a Kastélypark az elsődlegesen védendő érték, külterületen védett a forrás, valamint a gáton belüli hullámtér, mely NATURA 2000 védettség alá tartoznak. Letenyén a Szapáry-kastélyban egy helytörténeti kiállítás látogatható állandó jelleggel, de az év folyamán több időszaki kiállításnak is otthont ad a kastély és a könyvtár. Az autópálya építkezések kapcsán az M70-es és az M7-es nyomvonalán leletmentő munkák folytak az elmúlt öt évben. Innen igen jelentős régészeti értékek kerültek elő. A lelet anyag alapja lehetne egy nagy volumenű múzeumi gyűjteménynek. Megőrzendő értékek tehát vannak, lehet mire építkezni. A különböző kulturális rendezvények az idegenforgalom szempontjából jelentős vonzerőt jelentenek. A Letenyén bizonyos tekintetben szegény, bizonyos tekintetben gazdag a kulturális értékek tekintetében. Megőrződött néhány tradicionális kézműves szakma (pl. kádár, gerencsér, fazekas, kosárfonó) és népszokás (pld. maszkázás), de ezek önmagukban nem jelentenek markáns vonzerőt, programcsomagba kapcsolva azonban már igen. A településen számos ilyen jellegű rendezvény valósul meg, például Muramenti Napok, városnap, majális, búcsúk, különféle ünnepek. Igazán azok lehetnek turisztikai szempontból érdekesek, amelyek túlmutatnak az adott település határain, nagyobb számú érdeklődőt képesek megmozgatni. Ilyen rendezvény nincs jelenleg a településen: még a Mura-menti Napok - mely már évtizedes hagyománnyal bír- sem képes ilyen hatást indukálni. A település lakossága tradicionálisan római katolikus. Régebben, még a XIX. század első felében a vallási hagyományok jóval erősebben éltek mint ma. Az

19 egyház tanítása szerinti vallási ünnepeket mind megtartották a helyiek, ma viszont csak a legjelentősebbeket, s azok is jelentősen elvilágiasodtak. Letenye körzetében nem alakult ki olyan búcsújáró központ, amely túlélve a szocializmus négy évszázadát a vallási turizmus célpontja lehetne. A vallási turizmusnak ilyen értelemben hagyományai nincsenek. Letenye város a Mura vízgyûjtõterületéhez tartozik. A teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel a térség a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bõséges csapadék miatt igen sûrû völgyhálózat alakult ki. Letenye térségének és egyben Zala megyének a legjelentõsebb folyója a Mura. Hazánkban a folyó már középszakasz jellegû, de még így is a legnagyobb esésû hazai élõvizek közé tartozik. A természetes állóvizek egyedüli képviselõi a Mura mellett sorakozó morotvatavak (pl. a Hosszú-víz). A település közigazgatási területén található tavak nagy része mûködõ, vagy már felhagyott mûvelésû bányatavak. A felszínalatti vizek csoportjába a földrajztudomány a rétegvizet, a talajvizet és a termálvizet sorolja. A rétegvizek elõfordulása domborzati és geológiai tényezõk függvénye. A Letenyei térségének vízadó képességük nem nagy, mert a felszínt a sûrû völgyhálózat szabdalja, s ez nem kedvez a nagykiterjedésû felszín alatti vízgyûjtõk kialakulásának. Hasonló a helyzet a talajvizek esetében is, melyek elsõsorban a völgytalpakban, illetve a Mura árterén érhetõk nyomon. A térség területén, így a város közigazgatási területén is a felszín alatt jelentõs termálvagyon található, mely a szénhidrogén-bányászat által jól feltérképezett. Kiaknázása azonban ma még gyerekcipõben jár, hiszen a termálvizet csak a letenyei Termálfürdõ hasznosítja.. A termálvíz csak fürdõzést szolgál, komplex hasznosítása mely ma már elengedhetetlen követelmény új beruházások esetében eddig még nem valósult meg Arculat, kommunikáció és PR A város marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Letenye Város hivatalos honlapján ( - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók. A honlap ingyenes reklámozási felületet biztosít cégek számára, bemutatkozási lehetőséget nyújt a helyi civil szervezeteknek, azonban ez a honlap szegényes megjelenést ad a városról, fejlesztése azonnal szükséges

20 Céljaink, amelyeknek szervesen kell kapcsolódni a marketingstratégia kialakításában: A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása, ipari park lehatárolása (KTC), új logisztikai központ kialakítása (KTC) városon kívül, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány, nem az ipar, geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fűtésére, az egész központra) Letenye gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül o Gazdasági funkció: Az ipari park további, a kistérségben mûködõ vállalatokat vonzhat Letenyéhez, élénkítve annak gazdaságát. o Foglalkoztatási funkció: Az ipari park már most is alkalmaz környékbeli lakosokat. Újabb cégek beköltözésével a foglalkoztatási funkció tovább erősödhet. Letenyének szüksége van egy korszerű városarculatra. Ezen belül a városnak szüksége van egy logóra, mellyel könnyen beazonosíthatóvá válik. Mivel Letenye a Mura partján fekszik, ezért a település a Mura Városa szlogent választotta magának, amivel azonosulni szeretne, illetve a Mura köré szerveződő kulturális- és egyéb rendezvények miatt is. Ezért a város logóját is erre építenénk, amit természetesen szakemberek terveznének meg. Ennek a logónak egy olyan nyitott rendszernek is kell lennie, amely a későbbiekben tovább fejleszthető, különböző szinteken. Mindenképpen olyannak kell lennie, amely megkülönböztet másoktól és inspiratív. Az új arculattól, illetve annak kommunikációjától azt várjuk el, hogy a kifele történő kommunikációnk jelentősen javuljon, ne (esetlegesen) csak negatív hírek jelenjenek meg, hanem ezen változtassunk és fordítsuk meg, építsük le ezeket és törekedjünk a pozitív média megjelenésre. Ennek következtében több üzleti

21 befektetőt, illetve megkeresést is várunk, illetve több idelátogató turistát és elégedettebb lakosokat. Átfogó brandet kell építenünk, melynek segítségével kifelé és befelé egyaránt tudunk üzenni. A márkajelzésünknek meg kell jelennie prospektusokban, weben, szponzori.és egyéb partneri felületeken.stb. El kell készíteni egy arculati kézikönyvet, melyben meghatározzuk a logót, illetve annak rendszerét, színeit, tipográfiát stb. Létre kell hoznunk szintén szakemberek segítségével egy olyan városi weblapot, amely korszerű, használja a logót, illetve annak rendszerét, tipográfiailag, fotó- és illusztrációs anyagát illetően is helytálló, illetve mai design-nal párosul és SEO-val ellátott. Hisz az internet elterjedésével szinte az első olyan felület, ahol városunkról képet kaphat bárki. Persze ezen belül egy olyan szerkezetet kell létrehoznunk, amely könnyen kezelhető, és tud belőle informálódni az is aki befektető, és az is aki turista, s mindezt anélkül, hogy a turistának pl. át kellene rágnia magát olyan önkormányzati anyagokon, ami őt egyáltalán nem érdekli és persze fordítva. Továbbá létre kell hozni a városnak egy közösségi oldalt, ahol bemutatkozhatunk röviden, elláthatjuk fotókkal, kommenteket írhat bárki, s feltenni közösségi oldalakra, hogy így is népszerűsítsük a városunkat. A kommunikáció nem más, mint az információk cseréje, illetve az a tevékenység, amellyel üzeneteket juttatunk el egyik féltől a másikig. S nekünk az a feladatunk, hogy ez a kommunikáció minél sikeresebb legyen. S ahogy ezt már írtuk, a nyomtatott és az on-line médiában egyaránt erre kell törekednünk. A PR feladata pedig az az irányítási funkció, melynek célja esetünkben a város és a környezete, a lakosság, a civil szervezetek közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, illetve ezek megtervezése, kivitelezése és kiértékelése. Szükség van egy alapos információ gyűjtésre, és elemző tevékenységre, mely feltárja a szervezet, adott esetben a város belső és külső viszonyainak megismerését. A város vezetőinek és munkatársainak egymás közötti szervezett információ cseréje

22 A személyes kapcsolatok építése, az egyének közötti kapcsolatok erősítése. De ide tartozik a civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok erősítése is. A város arculatának gondozása, marketing, A partnerekkel illetve versenytársakkal történő kommunikációs kapcsolatok szervezése. Szakmai kapcsolatok erősítése. A befektetők, támogatók, hatóságok közötti kapcsolatok szervezése illetve kapcsolattartás. Médiakapcsolatok összefogása, kapcsolattartás, a város iránti érdeklődés fenntartásával Menedzsment-háttér és szabályozók Úgy gondoljuk, hogy a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához, a turisztikai- és városfejlesztő iroda felállításához, városfejlesztő társaságot, team-et kell létrehozni, amelyben különböző szakterületekről delegálunk szakembereket, legyen kultúra, informatika, marketing, művelődés. A városfejlesztési feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását. határozzák meg, a további szakmai munkát arra szakosodott társaságnak, a városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie. Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: Átlátható legyen képviselő testület minden számára felügyelő bizottságban képviselők vegyenek részt vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek). Társaság vezetője a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott, műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel rendelkezik.)

23 Vagyonkezelővel együttműködés szükséges (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével) Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt Civil szervezetek a városban A városban egyesületek és alapítványok formájában több civil szervezet is mûködik. A Muravidék Jövőjéért Alapítvány 2000-ben alakult, azóta mûködtetik az önkormányzat által biztosított helyiségben a Teleházat is, heti 5-6 napos nyitva tartással. Fõ tevékenységük elsõsorban a Teleház szolgáltatásainak biztosítása, a technikai-informatikai eszközök rendben tartása. Legnépszerûbb szolgáltatásuk az internethasználat és a számítógépes játékok, de lehet eszközöket biztosítanak nyomtatáshoz, szkenneléshez, szövegszerkesztéshez is. Lehetõséget biztosítanak az óvódások és iskolások részére is, hogy csoportosan látogassanak a Teleházba. Ismerkedjenek a számítógépekkel, a számítógépes játékokkal, az internetezéssel, illetve kötetlenebb keretek közötti számítástechnikai foglalkozásokra is sor kerülhessen. A világháló népszerûsítésére különösen az elsõ években kellett nagyobb hangsúlyt fektetniük. Egy idõben több alapfokú számítástechnikai tanfolyamot tartottak iskolásoknak és felnõtteknek is. A helyi kábel-televízió információs csatornáján megjelenõ a lakossági, vállalkozói és közérdekû hirdetések felvételét, szerkesztését is õk végzik. A Letenyéért Közéleti Egyesület 2002-ben alakult, a 17 alapító tag akkor a közéleti klubformát választotta. Szándékuk szerint az összejöveteleken, rendezvényeken megbeszélik a környezetükben, településükön tapasztalt problémákat, próbálnak az elõrelépésre javaslatokat tenni, s az összegzett véleményüket továbbítják azokhoz az érintettekhez, akiktõl a megoldást várják. A Letenyéért Közéleti Klub három éves eredményes közéleti tevékenység után 2005 februárjában egyesületté alakult. Ma 52 tagjuk van. Az egyesület kulturális és

24 mûvelõdési feladatokat ellátó, ismeretterjesztõ tevékenységet végzõ szervezet. Céljai közt szerepel hátrányos helyzetû csoportok, közösségek segítése, társadalomba való beilleszkedésének elõsegítése. Az ifjúság nevelése, tájékoztatása, közösséggé való formálása. Ifjúsági önszervezõdés segítése, koordináció. A Szõlõ- és Gyümölcstermesztõk Egyesülete - az 1970-es évektõl mûködõ Kertbarát Kör jogutódjaként ban alakult. Célkitûzésük az volt, hogy szakmai elõadások, tapasztalatcserék szervezésével minõségi javulást érjenek el a térségben a szõlõ és borkezelés területén. Az egyesület eredményes munkája is hozzájárult, hogy a térség 1998-ban borvidéki besorolást kapott. A közösséghez ma 640 termelõ tartozik, 62 hektáron termelnek szõlõt. A Kézilabda Sportegyesület 1995-ben jött létre, ma 25 tagot számlál. Színe a piros-fehér: Ez lobog zászlóján is: piros-fehér sávozású, pajzs alakú selyemzászló Letenye KSE beírással. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, a versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása. A Letenye Sportegyesület 1926-ban alakult, hivatalos színe azóta a piros-fehér. Célja a rendszeres sportolás és versenyzés, a testedzés, a felüdülés biztosítása, a sportolás iránti igény felkeltése, valamint az egyesület tagjainak nevelése az egészséges életmódra. Tagságuk mára csaknem eléri a 100 fõt. 70 igazolt labdarúgójuk van, és közel 30 fõs a pártoló, támogató tagság létszáma is. A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltó Parancsnokság megalakulása óta jelentõsen fejlõdött a Körzeti Tűzoltó Egyesület, hiszen a mindenkori parancsnok gondot fordított az újjáalakulására. A felnõtt és ifjúsági csapatok elõkelõ helyezéseket értek el a megyei, városi versenyeken évben az ausztriai Prinzesdorf testvérvárostól egy STEYR típusú tûzoltóautót kapott az egyesület. Az egyesület alapszabályának megfelelõen gyermek és ifjúsági kört mûködtet. A Letenyei Sporthorgász Egyesület 1956-ban alakult 27 fõvel. Jelenlegi taglétszámuk 200 fõ körül van. A vizeik: Hosszúviz: 15 hektár, Fényesi-kavicsbánya: kb. 30 hektár, Kóti: 3 hektár, Szigecske: 2 hektár

25 A fent említett civil szervezetek, egyesületek hozzájárulnak az aktív turizmus megteremtéséhez, esetleges fejlesztéséhez Helyzetértékelés, SWOT analízis A helyzetfeltárás eredményeiből világosan kitűnik, hogy vannak olyan problémák, amelyek kisebb-nagyobb mértékben a települést érintik, így ezek általánosnak nevezhetők. Természetesen léteznek lokális, csak helyi dimenzióban érzékelhető gondok is, amelyek kezelése legalább ilyen fontos. Mégis azt