Letenye a Mura Városa városmarketing koncepciója

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Letenye a Mura Városa városmarketing koncepciója"

Átírás

1 Letenye a Mura Városa városmarketing koncepciója Készítette: Dömők József Farkas Szilárd Halmi Béla Kajdócsi Tünde Tóth Zsolt április 5.

2 Tartalomjegyzék 1. Jövőkép felvázolása A város hosszú távú jövőképe A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása Fejlesztési célok a városrészekre Helyzetelemzések A település földrajzi fekvése Közlekedési és szolgáltatási infrastruktúra A város gazdasága, vállalkozások A város demográfiája Attrakciók, vonzerők, kultúra Arculat, kommunikáció és PR Menedzsment-háttér és szabályozók Civil szervezetek a városban Helyzetértékelés, SWOT analízis Célcsoportok azonosítása Fejlesztési területek meghatározása Marketingkommunikációs terv Összefoglaló gondolatok

3 1. Jövőkép felvázolása 1.1. A város hosszú távú jövőképe A jövõkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett - hosszú távon (15-20 év alatt) elérendő céljait határozza meg. Ez egyrészt demográfiai jellegű, másrészt a város vonzáskörzetébe tartozó települések feladatmegosztására vonatkozik (különös tekintettel a kistérségi feladatok ellátásának koordinációjára, mekkora gazdasági potenciál bővülésre számítanak a városban, milyen szektorban, és mely városi területeken, mely városi térségüket neveznék válságtérségnek, és miért, hogyan kívánják átalakítani a közszolgáltatási rendszerüket, városi környezet, életminõség, kultúra stb.). Településünk ma egyre inkább igyekszik kihasználni a helyi és helyzeti energiájukban rejlõ, a természeti, települési és építészeti értékekbõl is fakadó lehetõségeket. Letenye politikai és közlekedés-földrajzi helyzete szerencsésnek mondható. Értékeink közül kiemelendõ a volt Szapáry- Andrássy kastély és környezete, a Béci patak menti zöldterületek, az õsközség szerkezete, utcarendszere, a lakóházak építészeti értékei. Letenye településszerkezetében az elmúlt közel tíz évben történt fejlesztések alapvetõ módosulást nem eredményeztek. A jelenleg hatályos településrendezési terv már tartalmazta a város életére ma már jelentõs befolyással bíró 2008-ban megvalósult autópálya fejlesztéseket, a nyomvonalak, csomóponti kialakítások kis mértékben módosultak, pontosítódtak. Az autópályában, a határátkelõben, a városon áthaladó 7-es út megváltozott szerepkörében ma már a város vezetõi, a befektetõk és a város polgárai új városfejlesztési forrásokat fedeztek fel, ezen új lehetõségek feltárása jelenti a településfejlesztés és településrendezés célját, feladatát. Jövõképként a város fejlesztési koncepciója Letenye évszázados települési hagyományainak megõrzését alapul véve elsõdlegesen a települési minõség javítására, a városi polgárok komfortérzetét biztosító fejlesztésekre, a város - 3 -

4 népességmegtartó képességének, a térségi központi és az idegenforgalmi szerepkör növelésére helyezte a hangsúlyt A jövõbeni fejlesztési irányok meghatározása A város közigazgatási területének meghatározó elemei a Mura és a folyó menti síkság, a Zalai dombság és erdõterületek, az átmeneti övezet/települési környezet, kertövezet. A közigazgatási terület külterületén tervezett fejlesztések, változások: Közúthálózat fejlesztése a térség arculatát jelentõsen megváltoztató M7 és M70-es számú gyorsforgalmi utak megvalósultak. A településszerkezeti terv ábrázolja a kialakult nyomvonalakat, csomópontokat, a fõutak szabályozási szélességét és védõsávját. Jelöltük a meglévõ és tervezett utak kapcsolatrendszerét (alul- és felüljárók). A Mura menti tájvédelmi körzet, mely az országhatár és a Mura töltés között valósult meg. Jelen terv ezen erdõ- és gyepfelületekkel, szántóföldekkel és külszíni fejtésekkel (kavicsbányákkal) átszõtt térségben fejlesztéseket nem irányoz elõ. E területegységben a tájvédelem szempontjainak kell prioritással rendelkezniük. A mezõgazdasági területek rendezése: A térség mezõgazdaságának fejlesztési lehetõségeit a koncepciók elemezték, értékelték. A termõterületek mezõgazdasági célú hasznosítása a jövõben is alapvetõ szempont lesz, azonban a mûvelési ágak kérdésében, azok jelenlegi arányának megváltoztatásában a földtulajdonosoknak, a mindenkori piaci viszonyoknak, a termelést segítõ, vagy gátló pénzügyi szabályozási rendszereknek meghatározó szerepük lehet. A város tájszerkezetében a mezõgazdasági területek távlatban is meghatározóak maradnak. A táj karakterének megõrzése, fejlesztése érdekében a településrendezési terv a kialakult területfelhasználások változtatására, közjóléti és védõerdõk, - 4 -

5 valamint újabb erdõfelületek kialakításra, a dűlõutakat kísérõ fasorok létesítésére, a tájértékek (pl. keresztek) megõrzésére, a tájjelleg szempontjából elsõdlegesen védendõ területek kijelölésére tesz javaslatot. Letenye északi részén a Béci-patak mentén tervezett tó elsõdlegesen a város turisztikai, rekreációs kínálatát bõvíteni hivatott. A város jövõjét meghatározó fejlesztési irányok: A közelmúltban több jelentõs, a város jövõje számára is meghatározó regionális, megyei és kistérségi fejlesztési koncepció és program készült. 1. A település lakóinak komfortérzetét biztosító infrastrukturális hálózatok, valamint ellátó rendszerek további fejlesztése, bõvítése, új munkahelyek létesítése, ez utóbbi elsõsorban kis- és középvállalkozásokra alapozva. 2. A meglévõ intézményi rendszer szükség szerinti bõvítése, a jelenleg hiányos feltételek felszámolása érdekében fejlesztések, beruházások indítása, azok segítése. 3. A település-identitás erõsödése érdekében a táji és település környezet szebbé alakítása, közösségformáló programok rendszeres indítása. 4. A Dél-Zala Murahíd kistérségben már eddig is betöltött szerepkör erõsítése, kiteljesítése. 5. Az idegenforgalom, termál- és borturizmus, vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatás fejlesztése. 6. A kistérség közlekedésföldrajzi adottságainak javítása, fejlesztése különös tekintettel az M7-es M70-esszámú fõút új nyomvonalára, és azok kapcsolataira. Közép- és hosszútávon várható, illetve szükséges fejlesztések: ipari park fejlesztése, további iparterületek kijelölése az M7 és M70 es csomópont és a határátkelõ közelében - 5 -

6 logisztikai bázis létrehozása az autópálya csomópontnál téglagyár és lefojtott termálkút hasznosítása munkahelyteremtéssel járó beruházások elõsegítése mellett a munkahelymegtartó képesség növelése az élelmiszeripar, feldolgozás fejlesztése (gyümölcsfeldolgozás, szárítás, aszalás, léalma feldolgozás, borpalackozás), a mezõgazdaságban az újszerû együttmûködési formák (integráció, termékpályás szövetkezések) eredményeként a termelés hatékonysága és a megtermelt termékek piacképessége jelentõsen javulhat, megújuló energiaforrások kialakítása (biomassza, energiaerdõk) a mezõgazdasági termelés szempontjából gyengén hasznosítható területeken, illetve a termálenergia hasznosítása kihasználatlan Önkormányzati vagyon értékesítése, illetve funkcióval történõ megtöltéssel kihasználtság növelése Önkormányzati vagyoni helyzet stabilitásának megteremtése, intézményi rendszer racionalizálása, vállalkozó szellemû önkormányzat létrehozása Önkormányzati Kft. rentábilis gazdálkodásának feltételeinek megteremtése erdõtelepítés, erdõ és vadgazdálkodás a Zalaerdõ ZRT. fejlesztési programja alapján folyamatos idegenforgalom növelésének lehetõsége érdekében o új termálkút fúrása, városi strand és termálfürdõ, illetve a kemping fejlesztése o aktív turisztikai ágazatok fejlesztése o a kereskedelem és szolgáltatás mennyiségi és minõségi fejlesztése Fejlesztési célok a városrészekre A városrészekre vonatkozó célok a városrészek kijelölése, helyzetértékelése után határozhatók meg. A fejlesztési célok a helyzetértékelés során azonosított problémák (gyengeségek) megoldására vagy az azonosított lehetõségek kihasználására vonatkoznak, az adott városrész erõsségeire, mint erõforrásokra építkezve. A városrészekre vonatkozó célrendszert a stratégiához történõ egyszerûbb kapcsolása érdekében, a stratégiai célrendszerhez hasonlóan átfogó és - 6 -

7 tematikus célokra bontottuk. Így az egyes célmeghatározások már nem csak az adott városrészhez tartozó fejlõdési irányt mutatják, hanem azt is, hogy az adott városrész fejlõdése hogyan integrálódik a város kívánatos fejlõdésbe. Az átfogó célból levezethetõ tematikus célok három nagyobb csoportba sorolhatók, amely csoportokat tematikus célkitûzéseknek nevezünk, és amelyeken belül lesznek értelmezhetõek az egyes konkrét tematikus részcélok. A három csoport jól lehatárolható célrendszert alkot, ugyanakkor a kölcsönhatások révén lehetnek bizonyos átfedések a csoportok között, de ezek döntõ többsége inkább a várható szinergiahatásokat jelzi elõre. A hosszú távon értelmezett átfogó cél, hogy élhető és versenyképes várost kapjunk. Ennek alapját képezi: o Gazdaságfejlesztés, innovációs rendszer, humán erõforrás fejlesztés o Városi funkciók, élhetõség, szolgáltatások, kultúra, turisztika o Egészséges életmód, természetes és épített környezet Városközpont 2. számú terület fejlesztése: Letenye város központjának rehabilitációja, arculatának mediterránná tétele, óvoda, iskola külső felújítása, iskolai sportpálya felújítása, Termálfürdő és kemping fejlesztése, fedetté tétele, sétány kialakítása, a Templom homlokzatának felújítása, rendezvénytér kialakítása, kulturális-és művelődési központ kialakítása kiállító termekkel, múzeum létrehozása, a Szapáry kastély helyreállítása és hasznosítása üzleti befektetők számára, kerékpár utak fejlesztése, lakóövezetek fejlesztése, parkosítás, belvárosi kereskedelmi egységek felújítása, közösségi terek, játszóterek, parkok fejlesztése, a középületek akadálymentesítése, urbanizációs fejlesztések, közbiztonság erősítése. Északi városrész (Béc 2. számú terület fejlesztése: Sportpályák létesítése, Sportcsarnok építése, további parkolók kialakítása, szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása, a lakóövezet fejlesztése, Nyugati városrész (Bóbica) 3. számú terület fejlesztése: Lakóövezetek fejlesztése, új köztemető kialakítása, parkolási lehetőségek kialakítása, téglagyár rekultivációja, zöldterületek, park kialakítása

8 Déli városrész 4. számú terület fejlesztése: a korábban már említett lakóövezetek fejlesztése, parkosítás, közösségi terek létrehozása mellett a közbiztonság megerősítése fontos feladat. Keleti városrész (Egyeduta) 5. számú terület fejlesztése: Lakóövezet fejlesztése, zöld növényzet telepítése, parkosítás, kisvállalkozások betelepítése, kisebb városközponti jelleg kialakítása, mezőgazdasági vállalkozók segítése Ipari övezet 6. számú terület fejlesztése: új logisztikai központ kialakítása, Városkapu projekt bevásárlő és szolgáltató központ kialakítása Külterület - 7. számú terület fejlesztése: K+F központ létrehozása, Mura-park létrehozása, turisztikai fejlesztések, közúthálózat kiépítése, urbanizációs fejlesztésekkörnyezetkímélő technikákkal, közbiztonság növelése. Ez egy olyan hosszú távon fenntartható városfejlesztési stratégia, amely elõtérbe helyezi a gazdasági fejlõdés mellett a környezetvédelem, a táj- és természetvédelem, az örökségvédelem, a társadalmi integráció, az etnikai és kulturális kohézió szempontjait. Letenye stratégiája szerint az átfogó cél kiindulópontja a város lakossága jólétének biztonságának biztosítása és életminõségének növelése, a térség népesség megtartó és vonzó képességének erõsítése, a magyarországi és európai városhálózatban betöltött szerepének meghatározása és megfelelõ funkciók magas színvonalú ellátása, Letenye turisztikai, történelmi, és természeti adottságainak kiaknázása. A jólét fogalmába beletartozik a stabil és fejlõdõképes gazdasági alapok megteremtése és megõrzése, a minõségi és jövedelmezõ munkahelyekhez való hozzáférés elõsegítése, valamint az élhetõ természetes és épített környezet létrehozása, a környezet tudományosan prognosztizált változásaira való felkészülés, társadalmi felkészítés, a városra jellemzõ egyedi történelmi értékek és kulturális javak megõrzése, illetve modern közösségi terek kialakítása. A stratégiai átfogó célból levezethetõ tematikus célkitûzések és részcélok olyan reális és középtávon megvalósítható prioritásokat jelentenek, amelyek összetett, - 8 -

9 ugyanakkor konzisztens rendszert alkotnak, a közöttük lévõ szinergia kapcsolatok révén egymás hatásait erõsítik. Ennek megfelelõen az átfogó cél az elkövetkezendõ év vonatkozásában: Az élhetõ és versenyképes turisztikai város feltételeinek megteremtése. Az élhetõség szó alatt értjük az igazi városi funkciók kialakítását, a meglévõ funkciók megerõsítésével, illetve a hiányzó funkciók pótlásával. Letenye esetében probléma, hogy a városközpont relatíve gyengén funkcionál, nincs igazi városmag. A városhálózatban betöltött szerep maradéktalan érvényesülése érdekében ki kell alakítani az európai mércével is színvonalas, modern, zöld belvárost, továbbá az újonnan lehatárolt városrészi alközpontokat is. Átfogó cél: Az élhetõ és versenyképes turisztikai város feltételeinek megteremtése. 1. A városi funkciók megerõsítése, az élhetõség, a fogyasztói- és közszolgáltatások színvonalának tovább javítása, a helyi kulturális, történelmi és természeti, táji adottságok kihasználásával a turizmus fejlesztése. Élhetõ és szolgáltató városkép megteremtése. Ezen belül a már említett település fejlesztési és városrendezési célokon túlmenően Letenye történelmi örökségén alapuló, helyi igényeket és a turizmus követelményeit kiszolgáló városközpont kialakítása, a városközpont funkcióinak megteremtése, a hiányzó funkciók pótlásával és a meglévõk megerõsítésével, a nem oda valók kitelepítésével. Egy sétány kialakítása és terek felújítása és bõvítése, a városközpont kulturális, kereskedelmi és szolgáltató jellegének megerõsítése. 2. Letenye nevelési-oktatási intézményeinek funkció erõsítése. E tevékenység hozzájárulhat a regionális, illetve országos vonzerején keresztül a tudás alapú tõke gyarapodásához. 3. A lakókörnyezet minõségi szintjének emelése. A családi házas jellegû lakóövezetek bõvítése a szabad területek szûkössége miatt nemcsak a városon belül, hanem a környezõ településekkel együttmûködve

10 4. A környezõ településekkel a harmonikus együttélést a kölcsönös elõnyökön alapuló funkciómegosztás elve alapján kell biztosítani. A kistérségi együttmûködést erõsíteni, a társulási formában ellátandó feladatok körét bõvíteni szükséges. 5. A városrészek hálózatának és hierarchiájának megfelelõen a funkcióbõvítést és a funkciótisztítást együttesen kell elvégezni, amely a belváros szerepének újradefiniálásán túlmenõen további alközpontok fejlesztését is jelenti. A városrészek esetében minõségi fejlesztéseket kell végrehajtani különösen a lakófunkciók, a kereskedelem és szolgáltatások, a kulturális- és közjavak hozzáférhetõsége vonatkozásában. 6. Olyan helyi innovációs rendszert kell létrehozni és erõsíteni, amely szorosan kapcsolódik a regionális és nemzeti innovációs rendszerekhez, és elõsegíti a tudásés technológiatranszferek létrejöttét. A. Régiós jelentõségû kutatási-fejlesztési központ kialakítása fõként a természeti értékekre-védelemre építve, késöbbi MURA nemzeti Park létrehozása, esetleg logisztikai területen (raktározási-pakolási, szállítási, anyagmozgatási technológiai fejlesztések (HTC). 7. A helyi érdekeltségû mikro- és kisvállalkozásokat segíteni kell annak érdekében, hogy közepes méretû vállalattá fejlõdhessenek, és bekapcsolódhassanak a szervezõdõ klaszterekbe a beszállítói kapcsolataik és a magas szintû szolgáltatások révén, ezáltal jobban integrálva a nagyvállalatainkat a helyi gazdaságba. Szolgáltatóház, inkubátorház kialakítása (KTC), Belvárosi kereskedelmi egységek felújítása (RTC), Mezõgazdasági tevékenységgel rendelkezõ vállalkozások segítése (KTC), Helyi termékek további feldolgozása, csomagolása (pl. Vágóhíd, gyümölcsaszaló, hûtõház foglalkoztatás). 8. Új, illetve tematikus, környezetkímélõ, megújuló energiákra támaszkodó ipari parkok létrehozásával, a meglévõk fejlesztésével kedvezõ feltételeket kell teremteni újabb vállalatok betelepüléséhez, a már itt lévõk helyben maradásához. Ösztönözni kell õket a helyi K+F kapacitásaik növelésére, innovációs potenciáljuk emelésére. Ipari park lehatárolása (KTC), Új logisztikai központ kialakítása (városon kívûl, ez a

11 legvalószínûbb fejlõdési irány) (KTC), Geotermikus energia kihasználása: (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fûtésére, az egész központra) 9. A humán erõforrás fejlesztésnek elsõsorban az aktuális vállalatiigényekhez kell igazodnia, ugyanakkor különös tekintettel kell lenni azinnovációs rendszer fejlõdése alapján prognosztizálható, várhatójövõbeni igényekre is. 10. Az egészséges életmód feltételeinek, a vonzó természetes és épített környezetnek a kialakítása a szabadidõ helyben történõ tartalmas eltölthetõsége érdekében. 11. A város rendelkezzen a helyi adottságokra épülõ, innovatív, vonzó sport, rekreációs és szórakozási lehetõségekkel. bõvítése. 12. A mûemlékvédett környezet megóvása, rehabilitációja, lehetõség szerint 13. A turizmus alapvetõ feltételeinek javítása, hogy a turizmus, ezen belül is kulturális,- fesztivál,-, konferencia-, és szabadidõ- (fõként aktív- és természet-) turizmus a város gazdaságában mérhetõ tényezõvé válhasson. 14. A város egészségügyi intézményei az alapellátásokon túl bizonyos specializációkban érjenek el eredményeket. Egészségügyi központ fejlesztése (RTC) Balneologia fejlesztése az egészségügyi központra és a termálfürdõre építve) (R-KTC). 15. Az esélyegyenlõséget biztosítani kell minden Letenyei lakos számára, különös tekintettel az akadálymentesítésre, a lakóközösségen belüli kohézió és társadalmi aktvitás erõsítésére. 16. Letenye urbanizációs fejlesztésénél alapvetõ cél a korszerû, megújuló energiákat felhasználó új, környzetkímélõ technológiák alkalmazása, a közbiztonság és közlekedésbiztonság feltételeinek megteremtése. A település csapadék-, és ivóvíz-gazdálkodásának modernizálása, az elöregedett vízvezetékek és

12 csatornarendszerek felújítása, víztartalékok képzése az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás érdekében, az ivóvízhez való tartós hozzájutás biztosítása, lehetõleg külsõ függõségek nélkül, korszerû szennyvíztisztítás és visszanyerés tervezése (KTC). Az energiahatékonyság növelése (az új beruházásoknál és a már meglévõ épületeknél is (szigetelés, megújuló energiák hasznosítása, zöldtetõk, passzív/aktív nap-, szél-, víz- energia-hasznosítás, alacsony energia-felvételű házak stb.), felhasználási arányuk folyamatos növelése. Szeretnénk csatlakozni a klímabarát városok sorába. A közvilágítás fejlesztésénél szolártechnika alkalmazása. (RTC). A közúthálózat felújítása, a közlekedés biztonságos feltételeinek megteremtése a veszélyes útszakaszokon (RTC). Közbiztonság feltételeinek megteremtése, térfigyelõkamera rendszer kiépítése (RTC)

13 2. Helyzetelemzések Letenye városa meglévő adottságainál fogva a délnyugat-zalai térség egyik legperspektivikusabb települése. A település közösségének elsődleges érdeke, hogy a közigazgatási határon túlnyúló fejlesztési elképzelések megvalósulásával a város népességmegtartó ereje növekedjen. A városban megtalálható helyi értékek fennmaradása érdekében azonban erőteljesen munkálkodni kell, hogy a globálisan terjedő életmódok idomuljanak a helyi kulturális miliőhöz A település földrajzi fekvése Letenye Mura-menti kisváros, a térség természetes központja. Északon Zajk és Kistolmács határával, szőlőhegyeivel, erdőkkel borított tájaival, keletről és nyugatról a közeli települések Becsehely és Murarátka közigazgatási határaival, délről a Mura völgyével, annak sík vidékével határos. Néprajzilag a Mura-menti térség szomszédos településeivel mutat közös vonásokat. A hagyományos építkezés emlékeit főleg Egyeduta és Bécz városrészek utcaképe, a szőlőhegyi hajlékok őrzik még. Letenye Zala megye legdélibb kisvárosa, térségének szervező központja, Magyarország délnyugati térségének egyik kapuja. A határvárosi szerepkör a településen belül sok speciális funkcióval, és egyben gonddal is jár. A településen ma áthaladó 7-es út környezeti terhelése még mindig jelentős, bár az autópálya megépültével csökkent Közlekedési és szolgáltatási infrastruktúra A primer, szekunder szektor mellett a tercier szektorba soroljuk a közlekedést, amely nagy jövő előtt álló ágazat. A Letenyei statisztikai kistérség közlekedésföldrajzi helyzete az elmúlt években jelentős mértékben felértékelődött ben befejeződött a Tornyiszentmiklósig M70-es gyorsforgalmi út és az M7-es autópálya Becsehelyig tartó, majd 2007-ben a Nagykanizsáig tartó szakaszának építése. E fejlesztések révén Letenye hazánk legfontosabb déli kapujává vált, mely összekötő kapcsot jelent Horvátország, Olaszország és Szlovénia felé. Az M7-es autópálya teljes elkészülte után, illetve a folyamatban lévő új Murahíd megépültével és a Horvátország Unióhoz való csatlakozásával e pozíció még tovább fog erősödni. Ez a

14 rendkívül jó közlekedés-földrajzi helyzet hosszútávon szinte biztosan lendületet ad majd a helyi gazdaságnak, amennyiben Nagykanizsa versenye ezt nem gátolja meg. Ugyanakkor az autópályák bizonyos veszélyt is rejtenek, mégpedig azt, hogy a településeket elkerülő új utakon az átmenő forgalom bármilyen nagy is az egyszerűen csak átvonul, annak gazdasági haszna alig csapódik le. Ennek jelei az elmúlt években már megfigyelhető. A kistérség közlekedési adottságaiból fakad ma elsősorban Letenye központi szerepköre, hiszen: a városon halad át a 7 főközlekedési út, melynek csomópontja van az m7 és M71 autópályával, Letenye továbbra is a Horvátország felé irányuló forgalom egyik legfontosabb határvárosa, a városközpontból indul a 7538-as út Tornyiszentmiklós és Lenti irányába, a 7540-es út Bázakerettye felé, a város délkeleti részéből indul a 6835-ös út Murakeresztúr irányába felfűzve ezzel a Mura menti településeket. a városközponttól kb. 7 km-re Becsehelyről indul a 7536-os út, mely a kistérség keleti felének településeit fűzi fel. A város megközelítése kerékpárral Becsehely irányából a 7. sz. főút mellett, valamint Murarátka irányából a 7538 j. összekötőút mellett önálló kerékpárúton is lehetséges. Nyaranta a turisták gyakran igénybe veszik ezen lehetőségeket. Turizmus terén a városi Önkormányzat 2004-ben megépítette termálfürdőjét, felújította kempingjét, mely jelentős vonzerővel bír ban új medencével, a kemping részen szálláshelybővítéssel emelte a színvonalat. Jelenleg a fürdőn úszó-, gyermek-, tan- és ülőmedence (élményelemekkel) található. Egyre nagyobb teret kap a térségben a természetbarát és aktív turisztika, melynek szinte csak az alapfeltételei, a környezete van jelen. Mivel az adottságok jók, ugyanakkor az ágazat egyre divatosabb, ki kell használni a benne rejlő lehetőségeket

15 Ugyancsak kedvező turisztikai adottságnak tekinthető az épített környezet, melyről az attrakciók, vonzerők és kultúra részben teszünk említést A város gazdasága, vállalkozások A térség gazdasági struktúrája kedvezőtlen, sok tekintetben elmaradott. A területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 91/2001. (VI. 15.) számú Kormányrendelet a Letenyei statisztikai kistérséget a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, valamint a vidékfejlesztés tekintetében kedvezményezett térségek közé sorolta. A helyi gazdaságon belül a primer szektor komoly és hosszantartó válsággal küzd, a szekunder szektor fejletlen, gyenge, a tercier szektor pedig strukturális átalakuláson megy át, jövője több tekintetben bizonytalan. A térségben jelentősebb ipar továbbra sem települt, nagyobb számú munkavállalót foglalkoztató vállalkozások: OWI Zala Bt., MOL Rt., ZALAERDŐ Rt., ÉKKÖV, Antal Kft., néhány építőipari vállalkozás, Dél-Zalai Víz-, és Csatornamű Zrt., Határrendészeti szervek (határátkelõ). Fentieken kívül a legtöbb munkavállalót a kereskedelem, a közintézmények (óvoda, iskola, stb., mintegy fõ) és a helyi közigazgatás (földhivatal, foglalkoztatási hivatal, polgármesteri hivatal, kistérségi társulás munkaszervezete, - mintegy 50 fõ) foglalkoztatja. Az Ipari Parkot 1999-ben alapították, Letenye határában, a 7-es főút mellett helyezkedik el. Működtetője Letenye Város Önkormányzata. Hasznos területe 11 ha 8273 m 2, ami teljes mértékben vállalkozások tulajdonában van. Jelenleg 3 működő vállalkozás van 80 fő dolgozóval. A vállalkozások évi árbevétele 1210 millió Ft, az exportarány 82 %. A vállalkozások fő tevékenysége: fémforgácsolás és alkatrészgyártás, terménytárolás és szárítás, valamint szintén fémforgácsolás. A városmarketing céljai eléréséhez a marketing eszköztárának a települések gyakorlatára adaptált elemeit használja, úgymint: termék, termékpolitika - város, mint termék, ár, árpolitika, ami jelen esetben egyik oldalról a város, mint termék, előállításának költségeire, másik oldalról ennek a terméknek az eladásából

16 származó bevételre, harmadrészt ezekből származó profitra (a város gazdagodása, fejlődése) vonatkozik. disztribúciós (elosztási) csatornák, amik a települések esetében sokkal inkább kapcsolati rendszerként értelmezhetők, mint például a város érdekeinek érvényesítése; marketing kommunikáció, aminek egyrészt a város arculatának kialakítása, illetve támogatása a feladata, másrészt pedig a település által nyújtott előnyök, szolgáltatások népszerűsítése, továbbá a célcsoportok befolyásolása, meggyőzése az adott előnyök kihasználására és szolgáltatások igénybevételére 2.4. A város demográfiája Letenye városának lakossága jelenlegi lakosainak a száma fő. A népsűrűsége 109,06 fő/km 2. A legnagyobb népessége a településnek az 1950-es évek elején volt, amikor a lakosság meghaladta a et. A tízévenkénti népszámlálások arról tanúskodnak, hogy a népességcsökkenés mértéke a 70-es, 80-as években volt a legnagyobb, mára kissé mérséklődött. Ez azért következett be, mert a mobil, vállalkozó szellemű társadalmi rétegek száma ekkora már jelentősen lecsökkent, s elsősorban az elöregedésből adódó népességfogyás az, ami miatt folyamatosan csökken a települések lélekszáma. A demográfiai viszonyok kedvezőtlen alakulásának igen komoly társadalmi, gazdasági kihatásai vannak. A település elvesztette népességének aktív rétegét, mivel az elvándorlás elsősorban a vállalkozó szellemű, gazdaságilag aktív, fiatal réteget csábította el. Nem csupán egy egyszerű elvándorlási folyamatról van szó, hanem annak kontraszelektív jellegű változatáról. Letenye népessége majdnem minden szempontból életkor, családösszetétel, iskolázottsági szint, szakképzettség torzult, csonka. A kritikus demográfiai helyzet olyan negatív, egymást erősítő társadalmi folyamatokat indukál, mint például a lakásállomány leromlása, a társadalmilag leszakadó néprétegek fokozódó térnyerése és ezzel együtt a szociális problémák eszkalálódása, az etnikai arányok átrendeződése, a kultúrtáj leromlása. Ennek jelei határozottan felismerhetők. A város népességének demográfiai szerkezete országos átlagban is igen rossznak nevezhető. Erősen matulus népességről van szó, melyet alátámaszt többek között az, hogy 2004-ben a

17 Letenyén a 60 éves vagy ennél idősebb lakosság aránya 20,6%, ami országos szinten a tizedik legkedvezőtlenebb érték a városok között 2.5. Attrakciók, vonzerők, kultúra A településen jelenleg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik a természetvédelem területén. A Mura hullámtere, valamint pár ingatlan a gátakon kívûl is megkapta 2007-ben az európai ökológiai hálózat elemei, az úgynevezett NATURA besorolást, azon belül is a legmagasabb védettséget, mivel a megjelölés közösségi jelentõségû. Kisebb védettségûek az országos jelentõségû, valamint a helyi védettségû területek. A természetvédõknek régi álma, hogy ezen területek további védelembe részesüljenek, valamint létrehozzák a Mura- Dráva Nemzeti Parkot. Több tanulmány készült, lakossági, hatósági fórumok is megtartásra kerültek. Amennyiben megalakul a Nemzeti Park, abban az esetben új természetvédelmi igazgatóság fog alakulni. A helyi politikának azon kell igyekezni, hogy ennek az új szervezetnek a központja Letenyén legyen. A településen találhatók további országos védettségû területek is, melyeket jogszabály alapján automatikusan védettek, így például a Csitári forrás, vagy a mocsarak. Helyi védettséget élvez a kastélykertben található 400 éves platánfa, mely a legnagyobb és legidõsebb az országban. További védelembe részesült a kastélypark maga, valamint a kemping, termálfürdõ területén lévõ 150 éves tölgyfák. Természetesen meg kell említeni a rengeteg védett állat (pld. feketególya, parlagi sas, nyuszt), hal (pl. kerti csík, selymes durbincs, német búcó) és növényfajtát is (pl. tõzike, kikerics, hóvirág) melyeknek a jogszabályi háttér szerint az élõhelye is védett Így a virágzás, ívás, párzási idõben mindennemû gazdasági tevékenység automatikusan letiltásra kerül. Így többek között a sóder kitermelés, vagy a favágás az adott területeken. Fontos megemlíteni a város közvetlen közelében található védett területeket, melyek már most is jelentõs számú természetbarátot vonzanak, így a Vétyemi Õsbükkõs, valamint a Budafai Alborétum. Letenye természetföldrajzi adottságai rendkívül jók, ez talán az egyik legmeghatározóbb adottsága. A vidék nagy részén érintetlen (vagy annak tûnõ) a környezet, a táj változatos, tagolt, természeti értékekben gazdag. A klíma kedvezõ, nem szélsõséges. A település bõvelkedik védett természeti értékekben, s ezek közül jó néhány a közeljövõben országos védelem alá kerül. A

18 természeti értékek ilyen koncentráltsága és sokfélesége a turizmus szempontjából pozitív jelentõséggel bír. Ugyancsak kedvező turisztikai adottságnak tekinthető az épített környezet, ezért célszerű egy rövid összefoglalás a az épített környezet, építészeti és természeti örökség védelméről is. A város országosan védett épületei a volt Andrássy kastély, a volt fogadó, a római katolikus templom. A város régebbi utcáiban több értékes, az egykori életmódra, építészeti és beépítési formára utaló épület található. Ugyancsak értékes présházak találhatók a letenyei szőlőhegy területén. Természeti értékek közül belterületen a Kastélypark az elsődlegesen védendő érték, külterületen védett a forrás, valamint a gáton belüli hullámtér, mely NATURA 2000 védettség alá tartoznak. Letenyén a Szapáry-kastélyban egy helytörténeti kiállítás látogatható állandó jelleggel, de az év folyamán több időszaki kiállításnak is otthont ad a kastély és a könyvtár. Az autópálya építkezések kapcsán az M70-es és az M7-es nyomvonalán leletmentő munkák folytak az elmúlt öt évben. Innen igen jelentős régészeti értékek kerültek elő. A lelet anyag alapja lehetne egy nagy volumenű múzeumi gyűjteménynek. Megőrzendő értékek tehát vannak, lehet mire építkezni. A különböző kulturális rendezvények az idegenforgalom szempontjából jelentős vonzerőt jelentenek. A Letenyén bizonyos tekintetben szegény, bizonyos tekintetben gazdag a kulturális értékek tekintetében. Megőrződött néhány tradicionális kézműves szakma (pl. kádár, gerencsér, fazekas, kosárfonó) és népszokás (pld. maszkázás), de ezek önmagukban nem jelentenek markáns vonzerőt, programcsomagba kapcsolva azonban már igen. A településen számos ilyen jellegű rendezvény valósul meg, például Muramenti Napok, városnap, majális, búcsúk, különféle ünnepek. Igazán azok lehetnek turisztikai szempontból érdekesek, amelyek túlmutatnak az adott település határain, nagyobb számú érdeklődőt képesek megmozgatni. Ilyen rendezvény nincs jelenleg a településen: még a Mura-menti Napok - mely már évtizedes hagyománnyal bír- sem képes ilyen hatást indukálni. A település lakossága tradicionálisan római katolikus. Régebben, még a XIX. század első felében a vallási hagyományok jóval erősebben éltek mint ma. Az

19 egyház tanítása szerinti vallási ünnepeket mind megtartották a helyiek, ma viszont csak a legjelentősebbeket, s azok is jelentősen elvilágiasodtak. Letenye körzetében nem alakult ki olyan búcsújáró központ, amely túlélve a szocializmus négy évszázadát a vallási turizmus célpontja lehetne. A vallási turizmusnak ilyen értelemben hagyományai nincsenek. Letenye város a Mura vízgyûjtõterületéhez tartozik. A teljes Zalai-dombság vízfeleslegének 60%-a a Mura felé talál lefolyást. Mivel a térség a Zalai-dombság egyik legmagasabbra kiemelt része, ezért, illetve a bõséges csapadék miatt igen sûrû völgyhálózat alakult ki. Letenye térségének és egyben Zala megyének a legjelentõsebb folyója a Mura. Hazánkban a folyó már középszakasz jellegû, de még így is a legnagyobb esésû hazai élõvizek közé tartozik. A természetes állóvizek egyedüli képviselõi a Mura mellett sorakozó morotvatavak (pl. a Hosszú-víz). A település közigazgatási területén található tavak nagy része mûködõ, vagy már felhagyott mûvelésû bányatavak. A felszínalatti vizek csoportjába a földrajztudomány a rétegvizet, a talajvizet és a termálvizet sorolja. A rétegvizek elõfordulása domborzati és geológiai tényezõk függvénye. A Letenyei térségének vízadó képességük nem nagy, mert a felszínt a sûrû völgyhálózat szabdalja, s ez nem kedvez a nagykiterjedésû felszín alatti vízgyûjtõk kialakulásának. Hasonló a helyzet a talajvizek esetében is, melyek elsõsorban a völgytalpakban, illetve a Mura árterén érhetõk nyomon. A térség területén, így a város közigazgatási területén is a felszín alatt jelentõs termálvagyon található, mely a szénhidrogén-bányászat által jól feltérképezett. Kiaknázása azonban ma még gyerekcipõben jár, hiszen a termálvizet csak a letenyei Termálfürdõ hasznosítja.. A termálvíz csak fürdõzést szolgál, komplex hasznosítása mely ma már elengedhetetlen követelmény új beruházások esetében eddig még nem valósult meg Arculat, kommunikáció és PR A város marketing kommunikációs eszközöket alkalmaz Letenye Város hivatalos honlapján (www.letenye.hu) - programajánlók, beszámolók, képes ajánlók. A honlap ingyenes reklámozási felületet biztosít cégek számára, bemutatkozási lehetőséget nyújt a helyi civil szervezeteknek, azonban ez a honlap szegényes megjelenést ad a városról, fejlesztése azonnal szükséges

20 Céljaink, amelyeknek szervesen kell kapcsolódni a marketingstratégia kialakításában: A helyi gazdaság fejlesztése, a versenyképesség javítása, ipari park lehatárolása (KTC), új logisztikai központ kialakítása (KTC) városon kívül, ez a legvalószínûbb fejlõdési irány, nem az ipar, geotermikus energia kihasználása (termálvíz a strandon) az intézményrendszer fűtésére, az egész központra) Letenye gazdasági háttérintézményeinek a város vonzáskörzetére gyakorolt hatásai a városfunkciókon keresztül o Gazdasági funkció: Az ipari park további, a kistérségben mûködõ vállalatokat vonzhat Letenyéhez, élénkítve annak gazdaságát. o Foglalkoztatási funkció: Az ipari park már most is alkalmaz környékbeli lakosokat. Újabb cégek beköltözésével a foglalkoztatási funkció tovább erősödhet. Letenyének szüksége van egy korszerű városarculatra. Ezen belül a városnak szüksége van egy logóra, mellyel könnyen beazonosíthatóvá válik. Mivel Letenye a Mura partján fekszik, ezért a település a Mura Városa szlogent választotta magának, amivel azonosulni szeretne, illetve a Mura köré szerveződő kulturális- és egyéb rendezvények miatt is. Ezért a város logóját is erre építenénk, amit természetesen szakemberek terveznének meg. Ennek a logónak egy olyan nyitott rendszernek is kell lennie, amely a későbbiekben tovább fejleszthető, különböző szinteken. Mindenképpen olyannak kell lennie, amely megkülönböztet másoktól és inspiratív. Az új arculattól, illetve annak kommunikációjától azt várjuk el, hogy a kifele történő kommunikációnk jelentősen javuljon, ne (esetlegesen) csak negatív hírek jelenjenek meg, hanem ezen változtassunk és fordítsuk meg, építsük le ezeket és törekedjünk a pozitív média megjelenésre. Ennek következtében több üzleti

21 befektetőt, illetve megkeresést is várunk, illetve több idelátogató turistát és elégedettebb lakosokat. Átfogó brandet kell építenünk, melynek segítségével kifelé és befelé egyaránt tudunk üzenni. A márkajelzésünknek meg kell jelennie prospektusokban, weben, szponzori.és egyéb partneri felületeken.stb. El kell készíteni egy arculati kézikönyvet, melyben meghatározzuk a logót, illetve annak rendszerét, színeit, tipográfiát stb. Létre kell hoznunk szintén szakemberek segítségével egy olyan városi weblapot, amely korszerű, használja a logót, illetve annak rendszerét, tipográfiailag, fotó- és illusztrációs anyagát illetően is helytálló, illetve mai design-nal párosul és SEO-val ellátott. Hisz az internet elterjedésével szinte az első olyan felület, ahol városunkról képet kaphat bárki. Persze ezen belül egy olyan szerkezetet kell létrehoznunk, amely könnyen kezelhető, és tud belőle informálódni az is aki befektető, és az is aki turista, s mindezt anélkül, hogy a turistának pl. át kellene rágnia magát olyan önkormányzati anyagokon, ami őt egyáltalán nem érdekli és persze fordítva. Továbbá létre kell hozni a városnak egy közösségi oldalt, ahol bemutatkozhatunk röviden, elláthatjuk fotókkal, kommenteket írhat bárki, s feltenni közösségi oldalakra, hogy így is népszerűsítsük a városunkat. A kommunikáció nem más, mint az információk cseréje, illetve az a tevékenység, amellyel üzeneteket juttatunk el egyik féltől a másikig. S nekünk az a feladatunk, hogy ez a kommunikáció minél sikeresebb legyen. S ahogy ezt már írtuk, a nyomtatott és az on-line médiában egyaránt erre kell törekednünk. A PR feladata pedig az az irányítási funkció, melynek célja esetünkben a város és a környezete, a lakosság, a civil szervezetek közötti kommunikációs kapcsolatok elemzése, kommunikációs programok szervezése, illetve ezek megtervezése, kivitelezése és kiértékelése. Szükség van egy alapos információ gyűjtésre, és elemző tevékenységre, mely feltárja a szervezet, adott esetben a város belső és külső viszonyainak megismerését. A város vezetőinek és munkatársainak egymás közötti szervezett információ cseréje

22 A személyes kapcsolatok építése, az egyének közötti kapcsolatok erősítése. De ide tartozik a civil szervezetekkel ápolt kapcsolatok erősítése is. A város arculatának gondozása, marketing, A partnerekkel illetve versenytársakkal történő kommunikációs kapcsolatok szervezése. Szakmai kapcsolatok erősítése. A befektetők, támogatók, hatóságok közötti kapcsolatok szervezése illetve kapcsolattartás. Médiakapcsolatok összefogása, kapcsolattartás, a város iránti érdeklődés fenntartásával Menedzsment-háttér és szabályozók Úgy gondoljuk, hogy a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához, a turisztikai- és városfejlesztő iroda felállításához, városfejlesztő társaságot, team-et kell létrehozni, amelyben különböző szakterületekről delegálunk szakembereket, legyen kultúra, informatika, marketing, művelődés. A városfejlesztési feladatokat nem önkormányzati bizottságoknak kell ellátniuk, a bizottságok a városfejlesztés, rehabilitáció irányait, priorizálását. határozzák meg, a további szakmai munkát arra szakosodott társaságnak, a városfejlesztő társaságnak kell elvégeznie. Elvárások a városfejlesztő társasággal szemben: Átlátható legyen képviselő testület minden számára felügyelő bizottságban képviselők vegyenek részt vállalnia kell, hogy a városrehabilitációs akció megvalósítása során az akció eredményeként keletkező bevételeket nem vonja el más önkormányzati célok finanszírozására, hanem visszaforgatja az akcióterület következő lépéseinek finanszírozásába. Megfelelő speciális szakembereket alkalmaz, akik le tudnak vezényelni ilyen komplex városrehabilitációs műveleteket (általában 2-3 fő műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi, közgazdasági ismeretek). Társaság vezetője a városfejlesztési profilt képviselje (nem lehet vagyongazdálkodási vagy üzemeltetési feladatokban érintett, alkalmazott, műszaki, területfejlesztési, pénzügyi, építészi vagy közgazdasági ismeretekkel rendelkezik.)

23 Vagyonkezelővel együttműködés szükséges (a nevesített akcióterületi ingatlanok értékesítését, bérbeadását megelőzően konzultál az önkormányzat vagyongazdálkodásért felelős vezetőjével) Amennyiben befektető bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részéről minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztő cég vesz ebben részt Civil szervezetek a városban A városban egyesületek és alapítványok formájában több civil szervezet is mûködik. A Muravidék Jövőjéért Alapítvány 2000-ben alakult, azóta mûködtetik az önkormányzat által biztosított helyiségben a Teleházat is, heti 5-6 napos nyitva tartással. Fõ tevékenységük elsõsorban a Teleház szolgáltatásainak biztosítása, a technikai-informatikai eszközök rendben tartása. Legnépszerûbb szolgáltatásuk az internethasználat és a számítógépes játékok, de lehet eszközöket biztosítanak nyomtatáshoz, szkenneléshez, szövegszerkesztéshez is. Lehetõséget biztosítanak az óvódások és iskolások részére is, hogy csoportosan látogassanak a Teleházba. Ismerkedjenek a számítógépekkel, a számítógépes játékokkal, az internetezéssel, illetve kötetlenebb keretek közötti számítástechnikai foglalkozásokra is sor kerülhessen. A világháló népszerûsítésére különösen az elsõ években kellett nagyobb hangsúlyt fektetniük. Egy idõben több alapfokú számítástechnikai tanfolyamot tartottak iskolásoknak és felnõtteknek is. A helyi kábel-televízió információs csatornáján megjelenõ a lakossági, vállalkozói és közérdekû hirdetések felvételét, szerkesztését is õk végzik. A Letenyéért Közéleti Egyesület 2002-ben alakult, a 17 alapító tag akkor a közéleti klubformát választotta. Szándékuk szerint az összejöveteleken, rendezvényeken megbeszélik a környezetükben, településükön tapasztalt problémákat, próbálnak az elõrelépésre javaslatokat tenni, s az összegzett véleményüket továbbítják azokhoz az érintettekhez, akiktõl a megoldást várják. A Letenyéért Közéleti Klub három éves eredményes közéleti tevékenység után 2005 februárjában egyesületté alakult. Ma 52 tagjuk van. Az egyesület kulturális és

24 mûvelõdési feladatokat ellátó, ismeretterjesztõ tevékenységet végzõ szervezet. Céljai közt szerepel hátrányos helyzetû csoportok, közösségek segítése, társadalomba való beilleszkedésének elõsegítése. Az ifjúság nevelése, tájékoztatása, közösséggé való formálása. Ifjúsági önszervezõdés segítése, koordináció. A Szõlõ- és Gyümölcstermesztõk Egyesülete - az 1970-es évektõl mûködõ Kertbarát Kör jogutódjaként ban alakult. Célkitûzésük az volt, hogy szakmai elõadások, tapasztalatcserék szervezésével minõségi javulást érjenek el a térségben a szõlõ és borkezelés területén. Az egyesület eredményes munkája is hozzájárult, hogy a térség 1998-ban borvidéki besorolást kapott. A közösséghez ma 640 termelõ tartozik, 62 hektáron termelnek szõlõt. A Kézilabda Sportegyesület 1995-ben jött létre, ma 25 tagot számlál. Színe a piros-fehér: Ez lobog zászlóján is: piros-fehér sávozású, pajzs alakú selyemzászló Letenye KSE beírással. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás, a versenyzés, testedzés, felüdülés biztosítása. A Letenye Sportegyesület 1926-ban alakult, hivatalos színe azóta a piros-fehér. Célja a rendszeres sportolás és versenyzés, a testedzés, a felüdülés biztosítása, a sportolás iránti igény felkeltése, valamint az egyesület tagjainak nevelése az egészséges életmódra. Tagságuk mára csaknem eléri a 100 fõt. 70 igazolt labdarúgójuk van, és közel 30 fõs a pártoló, támogató tagság létszáma is. A Hivatásos Önkormányzati Tûzoltó Parancsnokság megalakulása óta jelentõsen fejlõdött a Körzeti Tűzoltó Egyesület, hiszen a mindenkori parancsnok gondot fordított az újjáalakulására. A felnõtt és ifjúsági csapatok elõkelõ helyezéseket értek el a megyei, városi versenyeken évben az ausztriai Prinzesdorf testvérvárostól egy STEYR típusú tûzoltóautót kapott az egyesület. Az egyesület alapszabályának megfelelõen gyermek és ifjúsági kört mûködtet. A Letenyei Sporthorgász Egyesület 1956-ban alakult 27 fõvel. Jelenlegi taglétszámuk 200 fõ körül van. A vizeik: Hosszúviz: 15 hektár, Fényesi-kavicsbánya: kb. 30 hektár, Kóti: 3 hektár, Szigecske: 2 hektár

25 A fent említett civil szervezetek, egyesületek hozzájárulnak az aktív turizmus megteremtéséhez, esetleges fejlesztéséhez Helyzetértékelés, SWOT analízis A helyzetfeltárás eredményeiből világosan kitűnik, hogy vannak olyan problémák, amelyek kisebb-nagyobb mértékben a települést érintik, így ezek általánosnak nevezhetők. Természetesen léteznek lokális, csak helyi dimenzióban érzékelhető gondok is, amelyek kezelése legalább ilyen fontos. Mégis azt

Városfejlesztési Stratégia, célhierarchia konkrét projektjavaslatokkal

Városfejlesztési Stratégia, célhierarchia konkrét projektjavaslatokkal Városfejlesztési Stratégia, célhierarchia konkrét projektjavaslatokkal A város hosszú távú jövőképe A jövőkép a város - funkcionális kapcsolatban lévő környezetével együtt értelmezett - hosszú távon (15-20

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA LETENYE VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR LETENYE Letenye Város Önkormányzata oldal 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 2. LETENYE SZEREPE A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN. 5 2.1. Letenye funkciója

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata

2014-2019. Kapolcs község Önkormányzata 2014-2019 Kapolcs község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

1.Fórum: Levél, 2014.06.23.

1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Emlékeztető Projektötlet gyűjtő fórumokról 1.Fórum: Levél, 2014.06.23. Életminőség fejlesztése: Civil szervezetek rendezvény, eszköz, kiadvány Nem elaprózott pontszerű fejlesztések Átfogó térségi gazdaságfejlesztés,

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása

A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása A Homoród-Rika-Küküllő LEADER térség stratégiájának bemutatása Jövőkép A megerősödött helyi közösségekben a családok meghatározó aránya, tudatos életvitelével őrzi és fenntarthatóan működteti a hagyományokat

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs

Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata. Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadó: Perkáta Nagyközség Önkormányzata Felelős kiadó: Somogyi Balázs Kiadási év, 2014 A perkátai Győry-kastély parkja fenntartható hasznosítása Győry kastély és Perkáta Perkáta település Fejér megyében

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata

2014-2019. Hegyesd község Önkormányzata 2014-2019 Hegyesd község Önkormányzata 2 BEVEZETŐ Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. -a kimondja, hogy a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS

JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2015-2030. VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG 2016. MÁRCIUS JÁSZKISÉR VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 TARTALOM TARTALOM... 2 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 A föld

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24.

Miskolc 4.0 az OKOS város. Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc 4.0 az OKOS város Kiss Gábor alpolgármester Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata 2015. november 24. Miskolc a fenntartható fejlődés útján Greennovációs Nagydíj: Környezetbarát energia a JÖVŐÉRT!

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Pannon Helyi Termék Klaszter:

Pannon Helyi Termék Klaszter: Pannon Helyi Termék Klaszter: örökségvédelem és vidéki gazdaságfejlesztés a Nyugat-Dunántúlon Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Magyar Vidékakadémia: Konferencia a helyi termékekről Hévíz, 2011. február 10.

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök

Írottk. rparkért. Előadó: Bakos György elnök Írottk rottkő Natúrpark rparkért rt Egyesület Előadó: Bakos György elnök Fogalom A natúrpark egy különösen értékes, jellegzetes tájegységet takar, általában védett természeti területet, amely üdülési célokra

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben