A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek"

Átírás

1 Természetvédelmi alapozó ismeretek

2 Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. A természetközeli állapot, meglehetősen tág és tudományosan nehezen értelmezhető fogalom. Ezen területek jellemzői: Az emberi tevékenység és a természetes folyamatok egyensúlyban vannak Megtalálhatóak a természetes növény és állatvilág elemei Az emberi tevékenység megváltoztatása az egyensúlyi állapot felbomlását eredményezheti. Haraszt-hegy

3 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken támogatják a gazdákat a természetkímélő gazdálkodási módok kialakításában és fenntartásában, ahol a megfelelő mezőgazdasági hasznosítás folytatása különösen fontos feltétele az élővilág, a tájkép valamint az épített és történeti értékek hosszú távú megőrzésének. Ennek érdekében olyan gazdálkodási előírásokat, csomagokat fogalmaz meg, amelyek önkéntes vállalásáért és teljesítéséért területalapú, vissza nem térítendő kifizetés illeti meg a gazdálkodót. A kifizetés nagysága arányos a választott előíráscsomag összetettségével, várható környezeti, valamint a termelés gazdasági eredményét befolyásoló hatásával.

4 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A 2002-ben kísérleti jelleggel 11 modellterületen indult ÉTT program, 2004-ben - a MePAR rendszerben már szereplő - 15 mintaterületen folytatódott től - az időközben elvégzett felülvizsgálat alapján - további tíz területen, összesen 25 kijelölt helyen indult újra - MTÉT (Magas Természeti Értékű Területek) néven a program.

5 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A jelentős területi növekedés mellett a program évi meghirdetésének egyik új eleme a belső zónarendszerek kialakítása, amelynek értelmében minden egyes Magas Természeti Értékű Terület további A, B, és C zónára tagolódik. A zónarendszer szerepe kettős, mivel egyrészről meghatározza, hogy a gazdálkodó mely célprogramok igénylésére jogosult, másrészről azt is befolyásolja, hogy a támogatási kérelmek elbírálása során a gazdálkodó hány pontot szerezhet. Az igényelhető célprogramok körének zónánkénti rögzítését az indokolta, hogy az egyes célprogramok kiemelt fajainak előfordulása, jelenléte az MTÉT-eken belül a legtöbb esetben nem egyöntetű.

6 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) A zónarendszer segítségével a különböző célprogramok a védendő fajok által valóban használt területekre koncentrálhatóak. A zónák pontozási rendszerben való megjelenítésével biztosítható, hogy a természetvédelmi szempontból kiemelten fontos területek (pl.: túzok fészkelő-, és dürgőhelyek) nagyobb biztonsággal juthassanak az agár-környezetgazdálkodási kifizetésekhez. Őrség MTÉT

7 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Célprogramok Szántóföldi célprogram Gyepgazdálkodási célprogram Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Bihari-sík MTÉT

8 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Jogosultsági feltételek: Szántóföldi célprogramok a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe 0,3-75 hektár lehet Célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram

9 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 1. Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a túzok, ugartyúk, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, hamvas rétihéja és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Bihari-sík MTÉT

10 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 2. Szántóföldi növénytermesztés vadlúd- és daruvédelmi előírásokkal célprogram A támogatás célja a vonulásuk során az ország egyes jellemző tájait érintő, jelentős lúd-, réce- és daruállományok számára megfelelő őszi-téli táplálkozóhely biztosítása, az általános madárvédelmi szántóföldi előírások mellett a speciális vetésszerkezet és a betakarítás korlátozásával a táplálékbázis megteremtése, az apróvad fajok életfeltételeinek javítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Bihari-sík MTÉT

11 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 3. Szántóföldi növénytermesztés madár- és apróvad élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogram Célja a vadonélő madarakra, apróvadra káros hatások csökkentése a növényvédő szerek korlátozott alkalmazásával, növényvédő szer mentes táblaszegélyek kialakításával, megfelelő betakarítási és növényápolási technológiák alkalmazásával, kevesebb műtrágya fel-használásával. A célprogram további fontos célja a különböző ragadozó madarak, illetve a fogoly és fürj életfeltételeinek biztosítása, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT

12 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi célprogramok 4. Szántóföldi növénytermesztés kék vércse élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a regionális, ökológiai szempontú, fenntartható mezőgazdasági földhasználat, a természetvédelmi, illetve környezetvédelmi szempontok érvényesülésének elősegítése, valamint olyan gazdálkodási módok elterjesztése, amelyek segítik megőrizni a tájegységek természeti értékeit. A célprogram kiemelt célja a kék vércse, a szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom és egyéb, szántóföldi élőhelyhez kötődő védett madárfajok élőhelyeinek megfelelő kezelése, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT

13 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Jogosultsági feltételek: Gyepgazdálkodási célprogramok a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe legalább 0,3 hektár a célprogramba bevitt gyepterületre vonatkozóan legalább 0,2 állategység/ha legeltethető állatállományt kell biztosítani a legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh, kecske Célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram Hortobágy MTÉT

14 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Gyepgazdálkodási célprogramok 1. Gyepgazdálkodás túzok élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a környezetbarát gazdálkodás módszereinek alkalmazása, amely fenntartja az MTÉT egységek magas természeti élőhelyeit és értékeit, valamint a túzok, ugartyúk, szalakóta, parlagi sas, kerecsensólyom, kék vércse, hamvas rétihéja madárfajok állományainak védelme, élőhelyeinek fenntartása és kialakítása. A célprogram további célja a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Turjánvidék MTÉT

15 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Gyepgazdálkodási célprogramok 2. Gyepgazdálkodás élőhely-fejlesztési előírásokkal célprogram A támogatás célja a nedves rétek fokozottan védett, földön fészkelő madárfajainak (haris, hamvas rétihéja, réti fülesbagoly) fészkelő- és táplálkozó helyének fenntartása e rétek megőrzésével és kíméletes hasznosításával, továbbá egyéb védett fajok élőhelyeinek biztosítása, mint például rákosi vipera, különböző orhidea fajok, kockás liliom, szibériai nőszirom, kígyógyökerű keserűfű, nyári tőzike, réti iszalag, kornistárnics. A célprogram céljai közé tartozik a védőzónák kialakítása a térség sérülékeny természeti területei körül, valamint a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. Hortobágy MTÉT

16 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Jogosultsági feltételek: a legkisebb támogatható terület 1 hektár egy tábla területe legalább 0,3 hektár a célprogramba bevitt területre vonatkozóan a célprogram 2. évétől legalább 0,1 állategység/ha legeltethető állatállomány megléte a legeltethető állatfajok: szarvasmarhafélék, lófélék; juh Célprogram Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram Turjánvidék MTÉT

17 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Szántóföldi gazdálkodás gyepgazdálkodássá alakításának célprogramja Természetvédelmi célú gyeptelepítés célprogram A támogatás célja a magas biodiverzitású gyepterületek kiterjedésének növelése, a mezőgazdasági biológiai sokféleség fenntartása, növelése. A természetkímélő gyephasznosítási technológia lehetővé teszi a környező természetes és természetközeli gyepterületek karakterfajainak betelepülését az átalakítandó szántóra, és ezzel rövid időn belül a természeteshez hasonló gyeptársulás jöhet létre. Őrség MTÉT

18 Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Magas Természeti Értékű Területek Magyarországon Baranya Észak-Cserehát Mosoni-sík Zámolyi-med. Békés-Csanádi-hát Gerje-Perje-sík Őrség Marcal-med. Bihari-sík Hanság Sárvíz-völgye Turjánvidék Bodrogköz Hevesi-sík Somogy Dunavölgyi-sík Borsodi-Mezőség Homokhátság Szatmár-Bereg Kis-Sárrét Bükkalja Hortobágy Szentendrei-sziget Taktaköz Dévaványa Borsodi-Mezőség MTÉT

19

20 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Az ökológiai hálózatokról Európa természetes élőhelyeinek jelentős része az emberi hasznosítás és terhelés következtében megsemmisült, illetve feldarabolódott. A fajok az eredeti állapotokhoz viszonyítva kis foltokban megmaradt természetes és természetközeli élőhelyekre szorultak vissza, illetve egy részük mesterséges vagy degradált élőhelyekre kényszerült. (forrás: maps.google.hu)

21 Ha a védett területek és a megmaradt nem védett természetes és természetközeli élőhelyek egymástól elszigetelődnek, kis kiterjedésük miatt hosszú távon már nem biztosítják az élővilág fennmaradását. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyes területeket olyan funkcionális rendszerben, ökológiai struktúrában kell felmérni és kezelni, hogy a kisebb-nagyobb élőhelyek összekapcsolása valamilyen módon megvalósuljon. Ennek a szakmai felismerésnek az eredményeként a 90-es évek elején az "ökológiai hálózat" rendszere jelentős szakmapolitikai hangsúlyt kapott a nemzetközi természetvédelem terén. Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) (forrás: Az ökológiai hálózatokról

22 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A Páneurópai Ökológiai Hálózat területi kategóriái Magterület Természetes és féltermészetes, Európára jellemző és európai jelentőségű területek, európai jelentőségű fajok, populációk élőhelye. Ökológiai folyosó Jellemzője a kielégítően nagy méretű élőhelyek biztosítása a populációk számára. Funkciója a vándorló fajok mozgásához szükséges élőhelyösszeköttetés, a genetikai és térbeli kapcsolatok biztosítása. Pufferterület Olyan terület, amely a negatív külső hatások csökkentésére a magterület, ill. folyosó méretének növelésére, a magterület alakjának (a kerület és terület arányának) javítására alkalmas. A magterület és a folyosó körül, szükség szerint kialakítható. Rehabilitációs terület Funkciója a másik három elem rehabilitálása, minőségi javítása, növelése, a hiányzó és kapcsolódó pontok kialakítása.

23 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) Először 1993-ban, a maastrichti konferencián merült fel egy európai szintű ökológiai hálózat létrehozásának igénye Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) néven. Komolyabb, állami szintű támogatást ez a kezdeményezés akkor kapott, amikor az Európa Tanács által kezdeményezett Páneurópai Biológiai és Tájdiverzitási Stratégiát a környezetvédelmi miniszterek szófiai találkozóján a csatlakozó országok - köztük Magyarország is - aláírták (1995. Szófia). A konferencián jóváhagyták, hogy a Páneurópai Ökológiai Hálózatot (PEEN) 2005-ig kell a résztvevő országoknak kijelölniük (melyet Magyarország időben teljesített) áprilisában Genfben elfogadták a Páneurópai Ökológiai Hálózat kialakítására vonatkozó irányelveket.

24 Nemzeti Ökológiai Hálózat (NÖH) A PEEN az egyes országok ökológiai hálózatából tevődik össze. Magyarországon a Nemzeti Ökológiai Hálózat tervezése 1993-ban kezdődött meg az IUCN szervezésében. A Nemzeti Ökológiai Hálózat kijelölését a nemzetközi eszközök messzemenő figyelembe vételével végezték. A nemzetipark-igazgatóságok közreműködésével elkészültek az egyes igazgatóságok illetékességi területéhez tartozó regionális ökológiai hálózatok.

25 (forrás:

26 Natúrpark A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek, természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahely-teremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. Vértesi Natúrpark

27 Natúrpark A természet védelméről szóló évi LIII. törvényben foglalt definíció szerint a natúrpark az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés, gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés, továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósulását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe. Vértesi Natúrpark

28 Natúrpark A Natúrpark név használata A natúrpark név használata a Tvt. alapján a miniszter hozzájárulásához kötött az alábbiak szerint. Amennyiben a natúrparki kezdeményezés megfelel a Tvt-ben foglalt definíciónak, a hozzájárulás megadását a miniszternél lehet beadványban kérelmezni. A beadványhoz csatolni kell a tervezett natúrpark szakmai dokumentációját. Vértesi Natúrpark

29 A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: Natúrpark a natúrparkot képviselő szervezet és a natúrparkért felelős személy adatai az érintett (alapító) önkormányzatok, szervezetek egyetértő nyilatkozatai a natúrpark létesítéséről a natúrpark kiterjedése (hektár), pontos lehatárolása. a natúrpark létesítésének célja A Natúrpark név használata a tervezett natúrpark fenntartási, fejlesztési koncepciója, illetve szakmai koncepciója, amelynek összhangban kell lennie a vonatkozó jogszabályokkal és a területre vonatkozó tervekkel (terület- és településrendezési, -fejlesztési tervek, természetvédelmi kezelési tervek stb.) Vértesi Natúrpark

30 A dokumentációnak tartalmaznia kell az alábbiakat: Natúrpark A Natúrpark név használata védett természeti területekkel való átfedés esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal megkötött együttműködési megállapodás természetvédelmi oltalom alatt nem lévő natúrpark esetében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság véleménye Vértesi Natúrpark

31 Natúrpark Miniszteri hozzájárulással létesült Natúrparkok Magyarországon Vértesi Natúrpark (2005) Írottkő Natúrpark (2006) Sokoró-Pannontáj Natúrpark (2006) Cserhát Natúrpark (2009) Szatmár-Beregi Natúrpark (2010) Hét Patak Gyöngye Natúrpark (2011) Gerecse Natúrpark (2013)

32 Csillagoségbolt-park Az elmúlt évtizedekben rohamosan csökkent azon területek mérete, ahonnan a csillagos égbolt, a Tejút zavaró fényektől mentesen látható. Az emberi települések és létesítmények növekedésével a fölösleges fénykibocsátás is egyre növekszik. Ennek az a következménye, hogy a csillagos égbolt látványa eltűnik. A csillagos égbolt az emberiség kulturális örökségének is része, az éjszakai ég látványát is meg kell óvnunk a jövő nemzedékei számára. Mindezeken túl nagyon sok faj él a természetben - például rovarok, madarak, denevérek - amelyeket zavar az ember által telepített mesterséges fényforrások által a természetbe kibocsátott fény.

33 Csillagoségbolt-park A "nemzetközi csillagoségbolt-park" (International Dark Sky Park) címet a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség alapította. Csillagoségbolt-park lehet az a védett, közösségi tulajdonú vagy használatú terület, melyet állami, vagy helyi köztestület kezel. A parknak kiemelkedően jó minőségű és zavarásmentes éjszakai égbolttal kell rendelkeznie. Fontos kritérium, hogy legyen lehetőség az éjszakai látogatásra is. Hortobágyi Csillagoségbolt-park

34 Csillagoségbolt-park Cillagoségbolt-parkok Magyarországon Európában elsőként 2009-ben alakult meg a Zselici-Csillagoségboltpark a Zselici Tájvédelmi Körzetben. A Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség elismerését a skóciai Galloway Parkkal egyszerre, nyerte el. Hazánkban másodikként 2011-ben alakult Hortobágyi Csillagoségboltpark. Zselici Csillagoségbolt-park (forrás: zselic.csillagpark.hu)

35 Geopark Az UNESCO Földtudományi Tagozata 1997-ben hirdette meg geopark programját ben európai szakemberek létrehozták az Európai Geopark Hálózatot (European Geoparks Network), amelynek napjainkban már 52 tagja van. Egy geoparkban számos olyan földtani, felszínalaktani értéket találunk, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő (tehát a geodiverzitás szempontjából jelentős). A szelíd, fenntartható jellegű geoturizmuson keresztül egy megfelelően nagy kiterjedésű geopark képes a helyi gazdaság fejlődését is szolgálni. Egyik alapvető feladata a földtani örökség jelentőségének tudatosítása nem csupán a látogatók, de a helyben élők körében is. A komplex jelleget hangsúlyozva fontos kiemelni, hogy a geoparkok területén jelentős történelmi, kulturális és ökológiai értékek is vannak. A Geopark státusz nem jelent jogi védettséget!

36 Bakony-Balaton Geopark Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark több mint 3200 km²-es területén számos olyan földtani, felszínalaktani érték található, amely tudományos és oktatási jelentősége, ritkasága, valamint esztétikai értéke miatt egyaránt kiemelkedő. Bakony-Balaton Geopark

37 Bakony-Balaton Geopark Geopark Geoparkok Magyarországon A geopark területe a Balaton-felvidék és a Bakony térségében található. A Kis-Balaton tájegység kivételével magában foglalja a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területét, valamint a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetet, a Somló Tájvédelmi Körzetet, illetve Fonyód térségét. A geopark szervezeti hátterét a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságon belül működő Bakony Balaton Geopark Csoport adja. Bakony-Balaton Geopark (forrás:

38 Novohrad Nógrád Geopark A világ első, országhatárokon átnyúló nemzetközi geoparkja, 28 szlovák és 63 magyar oldali település örökségét ápolja. Földtani bemutatóhelyeinek jelentős része már most is látogatható. Geoturisztikai központja az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület. Geopark Geoparkok Magyarországon (forrás: Novohrad-Nógrád Geopark

39 Világörökség helyszínek Az egyiptomi kormányzat az ötvenes években döntött egy víztározó létesítéséről Asszuánnál, a Nílus alsó folyásánál. A hatalmas építkezés terve a politikai fejlemények miatt (Egyiptom eltávolodása a Nyugattól) az ország számára a nemzet nagyságának és identitásának szimbólumává is vált így az Abu Simbeli templomoknak, több évezredes egyiptomi-núbiai kultúra kiemelkedő műemlékeinek elárasztása sokadrangú kérdéssé degradálódott. A régészeti emlékek visszafordíthatatlan pusztulásának híre óriási visszhangot váltott ki világszerte és megmentésükre 1959-ben, az UNESCO kezdeményezésére nemzetközi kampány indult. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

40 Világörökség helyszínek Abu Simbel és Philae templomait hatalmas kőtömbökre darabolták és egy közeli, a későbbi víztükör fölé nyúló mesterséges dombon ismét felépítették. Az akció kereken 80 millió dollárba került, amelynek felét 50 állam teremtette elő. Ez mutatta meg az összefogás fontosságát, azaz hogy a kiemelkedő értékkel bíró kulturális javak megőrzésének felelőssége a nemzetek közösségének együttes feladata. Rávilágított továbbá arra is, hogy léteznek olyan műemlékek, amelyek az egész világ, az egész emberiség számára rendkívüli és egyetemes jelentőséggel bírnak és amelyek sorsa nem függhet egyes államok kormányzatának döntéseitől.

41 Világörökség helyszínek Szükségessé vált egy államok felett álló jogi eszköz megalkotása, amelynek segítségével az egyes államok szuverenitásába történő beavatkozás nélkül lehet biztosítani a hasonló értékek védelmét. Ezen előzmények után dolgozta ki az UNESCO az ICOMOS-szal (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tamácsa) együttműködve az egyezményt a kulturális örökség védelmére. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

42 Világörökség helyszínek Egy 1965-ös, washingtoni konferencián született meg a gondolat, hogy ezt az egyezményt kiterjesszék a természeti örökségre is, azaz hogy a kulturális emlékek megőrzését összekössék a természeti helyek védelmével. A konferenciát World Heritage Trust címmel rendezték ekkor született meg a World Heritage azaz világörökség fogalom. Hortobágyi Nemzeti Park Puszta

43 Világörökség helyszínek Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) 1968-ban fogalmazta meg az ICOMOS előterjesztéséhez hasonlóan javaslatait a természeti értékek védelmére. A közös indítványt az Egyesült Nemzetek 1972-es stockholmi konferenciáján terjesztették elő. A résztvevő államok egyhangúlag döntöttek a szövegjavaslatról, amelyet az UNESCO Közgyűlése Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről címen még ugyanebben az évben elfogadott. Az Egyezmény ratifikálása után 1978-ban vették fel az első helyszíneket a Világörökségi Listára.

44 Világörökség helyszínek A Világörökség Egyezmény azóta tagállamai számát tekintve a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb szervezetévé nőtte ki magát: óta már 187 állam csatlakozott hozzá, többen, mint az UNESCO bármely más akciójához. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

45 A Világörökség fő kategóriái: Kulturális örökség Természeti örökség Világörökség helyszínek Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

46 Kulturális örökségek lehetnek: műemlékek; épületegyüttesek; helyszínek; Természeti örökségek lehetnek: Világörökség helyszínek esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli értékű fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok; a tudomány vagy a megőrzés szempontjából rendkívüli értékű geológiai és fiziográfiai képződmények, a kihalástól fenyegetett állat- és növényfajok élőhelyei; természeti tájak

47 Kulturális kategória: Világörökség helyszínek Világörökségi helyszínek Magyarországon 1987: Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, (2002) az Andrássy út és történelmi környezete 1987: Hollókő ófalu és táji környezete 1996: Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1999: Hortobágyi Nemzeti Park Puszta 2000: Pécsi ókeresztény sírkamrák 2001: Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2002: A tokaji történelmi borvidék Természeti kategória: 1995: Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai

48 Világörökség helyszínek A Magyar Várományos Listán szereplő helyszínek Kulturális kategória: A római limes magyarországi szakasza A Ripa Pannonica Lechner Ödön független, premodern építészete Az Esztergomi középkori vár A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a Hévízi tó A Visegrádi királyi székhely és vadászterület A tájház hálózat Magyarországon A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Az északkeleti Kárpát-medence fatemplomai A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál Természeti kategória: A budai termálkarszt-rendszer barlangjai A Tarnóc ősélőhely

49 Ramsari területek Hivatalos nevén: egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá. (Ezt a napot ma a vizes élőhelyek világnapjaként ünnepeljük) Századunk második felében a vizes területek átalakításának, pusztulásának felgyorsuló üteme eredményezte azt a nemzetközi összefogást, mely e szerződés létrehozásához vezetett. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. A vizes területek erőforrásainak hasznosítását olyan módon célozza meg, melyek azok ökológiai jellegét nem befolyásolják, tehát a hosszabb távú, fenntartható hasznosítás a cél.

50 Ramsari területek Fontosabb fogalmak "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező. Világméretű megállapodás lévén az egyezmény meglehetősen tág definíciót alkalmaz a vizes területek meghatározására, mely a következő: Mocsarak, ingoványos és tőzeges területek, vagy vízi élőhelyek, melyek lehetnek természetesek, mesterségesek, ideiglenesek, és állandóak, folyó- vagy állóvizek, édesvizűek avagy félsósak (brakkvíz) és sósak ide értve azon tengeri területeket, melyek mélysége nem haladja meg a hat métert apály idején. Magukba foglalhatják a parti, tengerparti részeket közvetlenül a vizes élőhely területe mellett, valamint szigeteket is. "

51 Ramsari területek Hat nagy csoportot különítenek el osztályozásuknál: Tengeri élőhelyek (partvidéki vizes területek tengerparti lagúnákkal, továbbá sziklás partok és korallszirtek). Deltákhoz kapcsolódó élőhelyek (delták, árapály mocsarak, és mangrove mocsarak). Tavi élőhelyek (tavakhoz kapcsolódó vizes területek). Folyó menti élőhelyek (vízfolyások mentén). Főbb terület típusok Mocsári élőhelyek (mocsarak, lápok és náddal borított fertők). Az ember által létrehozott, mesterséges vizes élőhelyek (hal-, kagyló, garnélarák-nevelő tavak, (akvakultúrák), mezőgazdasági tavak, öntözött mezőgazdasági területek, sólepárlók, víztározók, bányatavak, szennyvízülepítő tavak, csatornák).

52 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, más néven a Ramsari Jegyzékre. A vizes élőhelyeik védelmét beillesztik földhasználati- és regionális tervezési folyamataikba. Rába-völgy

53 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei A vizes élőhelyeken alapuló védett természeti területek létrehozása és fenntartása a vízimadár fajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani. Minden ország köteles más aláíró országgal konzultálni az egyezmény végrehajtásáról, különös tekintettel határon túlnyúló vizes területek esetén. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő

54 Ramsari területek A vizes élőhelyek "nemzetközi jelentőségének" kritériumai 1. A terület az adott életföldrajzi övezetben található vizesélőhelytípusok jellemző, ritka vagy egyedi példáját foglalja magába. 2. Sérülékeny, veszélyeztetett vagy kritikusan veszélyeztetett fajoknak, vagy veszélyeztetett ökológiai közösségeknek nyújt élőhelyet. 3. Az adott életföldrajzi régió biológiai sokféleségének fenntartásában fontos állat- és/vagy növényfajok állományainak nyújt élőhelyet. 4. Állat- és/vagy növényfajokat azok életciklusának kritikus időszakában tart fenn. Ipoly

55 Ramsari területek A vizes élőhelyek "nemzetközi jelentőségének" kritériumai 5. Rendszeresen vagy annál több vízimadarat tart el. 6. Rendszeresen egy vízimadár faj vagy alfaj populációjának legalább 1%-át tartja el. 7. Őshonos halak taxonjainak, életciklus-szakaszainak, fajok közötti interakcióknak és/vagy állományának jelentős részét tartja fenn. 8. Halfajok számára fontos táplálékforrást, szaporodási-, halivadék nevelő területet és/vagy vándorlási útvonalat foglal magába. 9. Ha valamely vizes élőhelytől függő, (nem madár) állatfaj vagy -alfaj állománya egyedeinek legalább 1%-át tartja fenn. Kis-Balaton

56 Ramsari területek Az egyezmény részes feleinek kötelezettségei Jelenleg 157 aláíró ország és számos nemzetközi partner, illetve társadalmi szervezet (BirdLife International, WWF és az IUCN), tagja, illetve partnere az egyezménynek. Jelenleg több mint vizes élőhely szerepel a listán, melyek kiterjedése meghaladja a 161 millió hektárt. Mivel a vizes élőhelyek egyezmény általi megfogalmazása meglehetősen tág, ezért még az igen kis területű vagy speciális földrajzi adottságú országok is képesek ezt a kötelezettséget kielégíteni. Kis-Balaton

57 Ramsari területek Az egyezmény szervezeti háttere Az egyezmény legfőbb kormányzó testülete a szerződő felek konferenciája, mely háromévente tartja üléseit, és határozatokat, ajánlásokat fogad el. A konferenciák közötti időszakban az Állandó Bizottság tölti be az irányítói szerepet, megadva a legfontosabb kereteket a nemzetközi titkárság számára. A tudományos testület felelős valamennyi olyan kérdésben állást foglalni, melyek tudományos vizsgálatot igényelnek. Kis-Balaton

58 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Magyarország 1979-es csatlakozását követően jelentős számú vizes területet jelölt a Nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Többszöri jelöléseket követően jelenleg 29 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen ,6 hektár kiterjedéssel. A magyarországi Ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztárolókat. Rétszilas

59 1. Felső-Tisza 2. Nyirkai-Hany 9. Felső-kiskunsági szikes puszták 10. Felső kiskunsági szikes tavak 17. Ócsa 25. Kis-Balaton 18. Pacsmag 26. Borsodi- Mezőség 3. Balaton 11. Fertőtó 19. Pusztaszer 27. Hortobágy 4. Baradla 12. Gemenc 20. Rába-völgy 28. Montág-puszta 5. Béda 13. Ipoly 21. Rétszilas 6. Biharugra 14. Kardoskút 22. Szaporca 7. Bodrogzug 15. Kolon-tó 23. Tata 8. Csongrádbokros 16. Mártély Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon 24. Velencei madárrezervátum és a Dinnyési Fertő 29. Dél-balatoni berkek és halastavak

60 Ramsari területek Ramsari területek Magyarországon Forrás: (

61 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A fontos madárélőhelyek, avagy angol rövidítéssel az IBA-területek (Important Bird Areas) rendszere - olyan, a Föld madárvilága szem-pontjából kulcsfontosságú területek hálózata, amelyek, ha megfelelő védelmet kapnak, hosszú távon biztosíthatják a vadonélő madárfajok, rajtuk keresztül pedig az őket magába foglaló életközösség fennmaradását. A globális IBA-program célja szerte a világon a madárvilág szempontjából kulcsfontosságú területek hálózatának kijelölése, megfelelő védelme, és folyamatos monitorozása. Hanság

62 Az IBA területek közös jellemzői: Fontos Madárélőhelyek (IBA) nemzetközi jelentőségűek a vadon élő madárfajok szempontjából gyakorlatias eszközt ajánlanak a csoportosuló és a szűk elterjedésű fajok védelméhez nemzetközileg egységes kritériumrendszer szerint kerülnek kijelölésre önálló populációk számára kell élőhelyet biztosítaniuk a környezetüktől jól elhatárolhatóak egy átfogó, integrált biodiverzitás-védelmi stratégia része. Velencei-tó és Dinnyési fertő

63 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A természetvédelmi jelentőségük szerint lehetnek: Globális jelentőségű területek (GIBA): Kiválasztási kritériumaik az egész világon egységesek. (A kategória) Regionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egyegy régióban egységesek (Pl.: Európa, Közel-Kelet, stb.). (Esetünkben Európai jelentőségű madárélőhelyek) (B kategória) Szubregionális jelentőségű területek: Kiválasztási kritériumaik egy-egy földrajzi-gazdasági régióban egységesek (C kategória) Belső-Somogy

64 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a világszerte veszélyeztetett madárfajok esetén (A1 kategória): A területen rendszeresen és jelentős számban fordulnak elő világszerte veszélyeztetett fajok, vagy olyan fajok, melyeknek globális természetvédelmi jelentősége van. Ha a kritikus és veszélyeztetett helyzetű fajok állandóan előfordulnak az adott területen, akkor az állomány nagyságára való tekintet nélkül is jelölhető. Ipoly-ártér

65 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a kis elterjedési területtel rendelkező madárfajok esetén (A2 kategória) A feltétel, hogy a terület egy jelentős része tartalmazzon endemikus madárélőhelyet (EBA). (Endemikusnak tekinthető az a faj, melynek az elterjedési területe nem haladja meg az km²-t.) Hazánkban ez a kategória nem alkalmazható. Bihari-sík

66 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a biomhoz kötődő madárközösségek esetén (A3 kategória) A terület jelentős része lefedi egy olyan fajcsoport élőhelyét, mely egy adott biomhoz kötődik. Magyarországon ez a kategória nem alkalmazható. Duna menti síkság

67 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a globális jelentőségű területeken a globális jelentőségű csoportosulások esetén (A4 kategória) Az alábbi feltételek közül legalább egynek meg kell felelnie: Valamely vízimadárfaj állatföldrajzilag elkülönülő populációjának legalább 1%-a rendszeresen előfordul a területen. Valamelyik tengeri vagy szárazföldi madárfaj világállományának legalább 1%-a rendszeresen előfordul a területen. Legalább vízimadár vagy tengeri madár rendszeresen előfordul a területen Az átvonuló madarak száma rendszeresen meghaladja a szűk keresztmetszetű területeken átvonuló madarak számára megállapított határértéket. (Európában a szűk keresztmetszetű terület jelentése: az a terület, ahol gólya, ragadozó vagy daru rendszeresen átvonul ősszel vagy tavasszal.)

68 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken regionális jelentőségű csoportosulások esetén (B1 kategória) Az alábbi feltételek közül legalább egynek meg kell felelnie: Valamely vízimadárfaj egy vonulási útvonalhoz tartozó vagy más módon elkülönült populációjának legalább 1%-a rendszeresen átvonul. A tengeri madarak egy jól elkülöníthető populációjának legalább 1%- a rendszeresen előfordul. Valamely más csoportosuló madárfaj egy vonulási útvonalhoz vagy más módon elkülönült populációjához tartozó állományának legalább 1%-a rendszeresen előfordul. Olyan szűk keresztmetszetű átjáró, ahol legalább 5000 gólya vagy 3000 ragadozó, illetve daru az őszi vagy tavaszi időszakban rendszeresen átvonul.

69 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken regionálisan kedvezőtlen védelmi helyzetű madárfajok élőhelyének esetén (B2 kategória) A terület egy Európában kedvezőtlen védelmi helyzetű faj legfontosabb n élőhelye közé tartozik az adott országban, és a faj esetében a területi védelem alkalmas a faj állományának fenntartására. (Az n az adott fajokra külön-külön meg van határozva) Hortobágy

70 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai az európai jelentőségű területeken a kedvező védelmi helyzetű, de Európára korlátozódó elterjedésű madárfajok élőhelyének esetén (B3 kategória) A terület egy kedvező védelmi helyzetű, de főként európai elterjedésű faj legfontosabb n élőhelye közé tartozik az adott országban, és a területi védelem alkalmas a faj állományának fenntartására. (Az n az adott fajokra külön-külön meg van határozva) Bihari-sík

71 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A terület kijelölés kritériumai a szubregionális jelentőségű madárélőhelyek esetén (C kategória) Esetünkben a szubregionális alatt az Európai Uniót értjük. A kritériumrendszer hasonló a korábbiakhoz, de a regionális sajátosságokat is figyelembe veszi. Jelentősége abban rejlik, hogy e kritériumok alapján kijelölt területek jegyzékére támaszkodva jelölték ki a Natura 2000 területek különleges madárvédelmi területeit (SPA). Velencei-tó és Dinnyési fertő

72 Fontos Madárélőhelyek (IBA) A világon 2006-ban 178 országban mintegy 8000 fontos madárélőhelyet jelöltek ki. A teljes IBA-hálózat az előzetes számítások szerint területet foglal majd magába, a Föld szárazföldjeinek 7%-át, 10 millió km²-t fedve le. Minden országban a BirdLife nemzeti partnerszervezete felelős a program kidolgozásáért. Magyarországon ezt a feladatot a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) látja el.

73 Fontos Madárélőhelyek (IBA) Európában, 47 országban és autonóm területen mintegy 4558 IBA terület található (2005). Az unióban található fontos madárélőhelyek 50%-a Madárvédelmi Irányelv értelmében különleges madárvédelmi területként (Special Protection Area SPA) kijelölésre került, így uniós szintű védettséget élvez. Hazánkban ez az arány 80%. Számos IBA-terület tartozik a nemzetközi jelentőségű vizesélőhelyek közé, a Ramsari Egyezmény hatálya alá. Egy terület IBA hálózatba történő bevonása nem jelent jogi védelmet! Hanság

74 Fontos Madárélőhelyek (IBA) Jelenleg 54 fontos madárélőhely található hazánkban, összesen több mint hektáron (az állam területének 14%-a). Nagy részük valamilyen jogi védelmet is élvez! Az IBA területek Magyarországon (Forrás: mme-monitoring.hu)

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek Természetvédelmi alapozó ismeretek Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. A természetközeli

Részletesebben

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelem

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelem Természetvédelem Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program zonális természetvédelmi célprogramjai olyan konkrétan lehatárolt, ún. Magas Természeti Értékű Területeken

Részletesebben

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelem

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelem Természetvédelem Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. Ezen területek jellemzői: Az emberi

Részletesebben

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek

A természet védelmét szolgáló egyéb területek. Természetvédelmi alapozó ismeretek Természetvédelmi alapozó ismeretek Természeti terület A természeti terület olyan erdő-, nádas- illetve gyepterület, esetleg művelésből kivont terület, mely természetközeli állapotban van. Ezen területek

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON

NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON NATÚRPARKOK MAGYARORSZÁGON Jogi szabályozási háttér Pádárné Dr. Török Éva osztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Tájvédelmi, Barlangvédelmi és Ökoturisztikai Osztály MI A NATÚRPARK? Natúrpark (Tvt):

Részletesebben

Területtel védett természeti értékek

Területtel védett természeti értékek Természetvédelem Területtel védett természeti értékek Területtel védett természeti értékek: Nemzeti parkok I. A NEMZETI PARK FOGALMA 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről: 28. (2): Nemzeti park

Részletesebben

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei

A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei A Magas Természeti Értékű Területek támogatási lehetőségei Változatlan célok mentén a program továbbfejlesztése Továbbfejlesztés területei: o Előírások egyszerűsítése, csökkentése o Korábbi célprogramok

Részletesebben

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január

VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest, január VÖMNB_2012_1_01 Budapest, 2012. január 19. VILÁGÖRÖKSÉG MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGA BIZOTTSÁGI ÜLÉS Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 10.30 A napirend 1. pontja: A nyolc magyar világörökségi helyszínre vonatkozó

Részletesebben

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK

NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK NATURA 2000 GYEPTERÜLETEK ELŐÍRÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK Magyar Madártani Egyesület Fülöp Gyula Kék vércse LIFE - gazdálkodói fórumok - 2007 Natura 2000 területek lehetnek: Farm-alapú támogatás (SPS) területe

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

Ökoturizmus természetvédelem világörökség Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Értékek és élmények nyomában nemzeti parkjainkban Ökoturizmus természetvédelem világörökség Dr. Rácz András Környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken Az élőhelyvédelmi irányelv és a LIFE program 20. évfordulója Budapest, 2012. május 17. Balczó Bertalan, VM Nemzeti Parki és Tájvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai. Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Mezőgazdasági élőhelyek természetvédelmi kihívásai Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Országos jelentőségű védett természeti területek és Natura 2000 területek Magyarországon 2 Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

21. VILÁGÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK...

21. VILÁGÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK... Tartalomjegyzék 21. VILÁGÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ÉPÍTÉSÜGYI SZABÁLYOK... 3 21.1. Világörökségi védelem tárgya/kategóriája... 4 21.2. Világörökségi helyszín fogalma... 4 21.3. Világörökség Jegyzékbe

Részletesebben

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!

A stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása! Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai

Természetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi

Részletesebben

Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín aktuális feladatairól

Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín aktuális feladatairól Balaton-felvidéki Kultúrtáj világörökségi várományos helyszín aktuális feladatairól Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Siófok, 2015. szeptember 18. Áttekintés Előzmények Világörökségi törvény

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25.

Zöldturizmus Szekció. Natúrparkok - Zöldutak - Geoparkok. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség. Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Básthy Béla, elnök Magyar Natúrpark Szövetség Budapest, Kossuth Klub, 2014.04.25. Zöldturizmus MTZrt.: UNWTO szerint az ökoturizmus a turizmus minden olyan formája, amelyben a turista fő motivációja a

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor

A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei. Dr. Kiss Gábor A natúrparkok, mint a táji együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei Dr. Kiss Gábor Mi a natúrpark? Az ország jellegzetes természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben

Részletesebben

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken Budapest, 2015. február 11. Balczó Bertalan Földművelésügyi Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A Magas Természeti

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei

Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Balaton-felvidéki Kultúrtáj - a világörökségi cím elérésének fenntartható lehetőségei Sándor Péter A Balaton Világörökségéért Alapítvány Veszprém, 2018. november 13. Áttekintés A Világörökség fogalma,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdaság és a természetvédelem kapcsolata az ÉTT területeken. 109.lecke

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

20 éve nyilvánították a világörökség részévé az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait

20 éve nyilvánították a világörökség részévé az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait Fás-legelő TT, a Füzérradványi Kastélypark TT az ANPI működési területéhez kerül. 2007 A Kelemér-Serényfalva-Erdősrezervátum TT védetté nyilvánítása. Az abaújkéri Aranyos-völgy védetté nyilvánítása. 2009

Részletesebben

Világörökség a Duna mentén

Világörökség a Duna mentén Világörökség a Duna mentén Berzsényi Brigitta világörökségi referens Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Világörökségi és Nemzetközi Főosztály http://www.forsterkozpont.hu/

Részletesebben

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

J_ 02.. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló J_ 02.. számú előterjesztés Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Felsőrákosi-rétek helyi jelentőségű természetvédelmi területének

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Mi ez? Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről

Mi ez? Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről Világörökség Mi ez? Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről Mi hozta létre? az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Mikor? 1972-ben Milyen

Részletesebben

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről

Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Nagycenk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2007. (XI. 25.) számú rendelete A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről Egységes szerkezet! Lezárva: 2012. 06. 07. Nagycenk Község Önkormányzat

Részletesebben

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme 15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:

Részletesebben

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők!

Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Tisztelt Gazdálkodók! Kedves Érdeklődők! Immár negyedik alkalommal jelentkezünk kiadványunkkal, mely a Magas Természeti Értékű Területek - en gazdálkodók számára kíván segítséget nyújtani. Korábban Érzékeny

Részletesebben

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve A Rádi Csekei-rét Helyi Jelentőségű Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve fotó: Richard Wesley Nagy Gergő Gábor 1 Rottenhoffer István 2,3 2012. 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti

Részletesebben

fenntartási tervének bemutatása

fenntartási tervének bemutatása ABorsodi-sík sík Különleges Madárvédelmi Terület fenntartási tervének bemutatása Bodnár Mihály Tájegység vezető, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-borsodi Tájegysége Mi az a Borsodi-sík Különleges Madárvédelmi

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Természetvédelem 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Természetvédelmi értékcsoportok 1. Természetvédelmi értékcsoportok 1. Földtani értékek 2. Víztani értékek

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai

Részletesebben

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai

LIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó

Részletesebben

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból

Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról

Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról Módosítással érintett terület 1. sz. melléklet Bölcske elkerülő út - Áttekintő nézet a módosításról 1 2. sz. melléklet A módosítás alá vont terület hatályos szerkezeti és szabályozási terv kivonata Településszerkezeti

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek

A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1 A Föld Napja alkalmából Dr. Fazekas Sándor miniszter Pro Natura Díjat adományoz 5 személynek 1. Duhay Gábornak, a Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya nyugalmazott főosztályvezető-helyettesének,

Részletesebben

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. (közigazgatási egyeztetés) A KORMÁNY ÉS A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/986/2007. Tervezet a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program (NAKP) céljának ismertetése.

Részletesebben

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest

UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Világörökség Szakbizottsága. Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága Bizottsági ülések Forster Központ, Budapest 2014. január 14. 2014. március 11. 2014. április 29. 2014. június 10. DÖNTÉSEK KÖNYVE Bizottsági ülés 2014. január 14. A napirend

Részletesebben

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJA AZ ORSZÁGOS ÉS A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEKKEL Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (továbbiakban OTrT) országos ket, területfelhasználási

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei

Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei Az UNESCO Világörökségi Listája A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO

Részletesebben

Kedves Természetjárók!

Kedves Természetjárók! A túra időpontja: 2018.01.06 szombat A tervezett indulás: Kedves Természetjárók! Találkozó: 2018.01.06. 8.45 Buszpályaudvar Veszprém A menetjegy ára: 50 %-os 280 HUF oda vissza pedig 325; Összesen: 605

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN Kustár Rozália Kecskemét, 2014. február 18. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: Tájvédelmi

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A gazdálkodás szabályozása a NATURA 2000 területeken. 112.lecke Víz Keretirányelv

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában

Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Kihívások a mezőgazdasági biodiverzitás fenntartásában Az agráriumhoz kötődő környezeti, természeti erőforrásaink helyzete Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület FALUGAZDÁSZOK

Részletesebben

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén - A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság működési területe és védett területei 1. Boronka melléki

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai

Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Az új kétlépcsős pályázatbenyújtási rendszer tapasztalatai Bokor Veronika, Novák Judit Agrárminisztérium 2018. november 28. Kétlépcsős pályázatbenyújtási eljárás bevezetése 2018-tól a Környezetvédelem

Részletesebben

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről

Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e. a helyi jellegű természeti értékek védelméről Szentlőrinc Nagyközség Képviselőtestületének 11/1996.(IV.25.) számú R e n d e l e t e a helyi jellegű természeti értékek védelméről (A 11/2012.(V.31.), a 18/2009.(X.01.), a 7/2001.(V.31.) sz. Rendelettel

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,

Részletesebben

A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma

A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma A történeti táj védelme és az Európai tájegyezmény műhelykonferencia - Budapest, 2013. nov. 12. A Világörökség egyezmény (1972) kultúrtáj fogalma Soós Gábor Forster Központ Világörökség és Nemzetközi Főosztály

Részletesebben

Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján

Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján Az örökségvédelem lehetőségei és feladatai Tokaj-hegyalján, a világörökségről szóló törvény alapján A Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj Világörökség listára történt felvételének 10. évfordulója

Részletesebben

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re

A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától - Pusztavacstól - 20 km-re Dabas a Gödöllői dombvidék déli nyúlványai és az Alföld találkozási pontjain terül el. Az Alföld három kisebb tájegységének, a pesti síkság déli részének, a kiskunsági homokbuckák északi peremének, valamint

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember

Részletesebben

Magyar világörökségi helyszínek: lehetőségek és kihívások

Magyar világörökségi helyszínek: lehetőségek és kihívások Magyar világörökségi helyszínek: lehetőségek és kihívások Magyar Nemzeti Parkok Hete 2012 Örökségturizmus és örökségvédelem hazánk világörökségi helyszínein Bódvaszilas, június 15. A Világörökség Lista

Részletesebben

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI MAGYAR IGAZSÁGÜGYI AKADÉMIA BUDAPEST 2019. MÁRCIUS 28. Készítette: Dr. Kovács Attila Tvt. 60. AZ ÜGYÉSZ SZEREPE A TERMÉSZETVÉDELEMBEN

Részletesebben

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése

A évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése A 2018. évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Infonap, Dobogókő 2018. május 10. LIFE 2018-2020 meghatározó dokumentumok LIFE

Részletesebben

Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság)

Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) Baráz Csaba (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) www.lithosphera.hu; www.bnpi.hu 1 nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, 14 természetvédelmi terület, közel 128.280 hektár Ex lege védett területeink kiterjedése

Részletesebben

BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, 2014. január 14., 11:00

BIZOTTSÁGI ÜLÉS. Forster Központ Budapest, 2014. január 14., 11:00 VÖSZB_2014_1_04 Budapest, 2014. január 14. BIZOTTSÁGI ÜLÉS Forster Központ Budapest, 2014. január 14., 11:00 A napirend 4. pontja: Tájékoztatás a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII törvény végrehajtásáról

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29.

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA. URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, november 29. ...hogy élni tudjunk a természet adta lehetőségekkel ZÖLDINFRASTRUKTÚRA URBACT VÁROSTALÁLKOZÓ Budapest, 2018. november 29. Csőszi Mónika Monika.csoszi@lechnerkozpont.hu Lechner Tudásközpont Térségi Tervezési

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik

Részletesebben

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i

O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i Nyírcsaholy Község Településrendezési Tervének módosításához O r s z á go s, k i e m e l t t é r sé g i é s m e g ye i övezetek területi lehatárolása Napelemes erőműpark Tervező: A r t Vi t al T e r v

Részletesebben

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van?

Mi az a Natura 2000? Honnan lehet tudni, hogy egy ingatlan Natura 2000 területen van? Mi az a Natura 2000? A Natura 2000 egy olyan összefügg európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelent ség természetes él hely-típusok, közösségi jelent ség állatés növényfajok védelmén keresztül biztosítja

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február

Részletesebben

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

Természetvédelem. Natura 2000

Természetvédelem. Natura 2000 Természetvédelem Natura 2000 Alapfogalmak Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai területhálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok,

Részletesebben

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken

Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai

Részletesebben

Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése

Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. 2013. május 29. Milyen területekről beszélünk?

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET 1. Húzz nyilakat a megfelelő helyre és a térkép mellett számmal jelöld az európai világörökség helyszínek nevét! Minden helyszínről találsz egy állítást, párosítsd össze! Olvasd le a helyszínek földrajzi

Részletesebben