II. EMLÉKEZETŐ. A Magyar Vívó Szövetség én megtartott elnökségi üléséről.

Átírás

1 II. EMLÉKEZETŐ A Magyar Vívó Szövetség én megtartott elnökségi üléséről. Jelen vannak (elnökség) Szalay-Berzeviczy Attila, Dr. Kulcsár Krisztián, dr. Mincza-Nébald Ildikó, dr. Bakonyi Péter, Lotz Péter; dr. Kamuti Jenő, Nyúl Sándor Hiányoztak: dr. Bodnár Zoltán, Nagy Tímea, Boross Attila; dr. Csobó Zsolt, Tringer Zoltán Meghívottak: Füleky András ügyvezető igazgató, Jánosi Zsuzsa sportágfejlesztési igazgató, Fodor Attila kommunikációs igazgató, dr. Molnár Mária, MVSZ jogi tanácsadó, Pásztor Attila Ellenőrző Testület elnöke Jelen vannak még: Szekeres Pál, tőr szövetségi kapitány A napirendi pontok megállapítása előtt az elnökség meghallgatta Szekeres Pál tőr szövetségi kapitány beszámolóját. Szekeres Pál, tőr szövetségi kapitány A tőr szövetségi kapitány elmondta, megválasztása óta folyamatosan dolgozik. Szép eredmények születtek az utóbbi időben. Bíró Fanni Jénában I. helyezést, Szabó Dóra Franciaországban I. helyezést ért el. Németh Gábor megnyerte a kadet tőr körversenyt, mely 500 Euró jutalommal is járt. Ez komoly eredmény. Gátai Róbert Junior VK-n Mödlingben szintén I. helyen végzett. Felnőtt versenyzőink közül Varga Gabi a második Világkupán lett bronzérmes. A struktúrát tekintve elmondta, hogy a kadet-junior rendszer megmaradt. A felnőtteknél Solti Antal lett a női és férfi válogatott edzője, a junior női tőré Kreiss Gábor, a junior férfi tőré Tóth Ferenc, kadet női tőré Kun Csaba, míg a kadet férfi tőr edzője Puskás Gábor lett. Tőr szakágon belüli jelenlegi konfliktus még továbbra is Ujlaky Virgine. Ezután tájékoztatta az elnökséget, hogy két kadet versenyen fegyelmezetlenség történt, a versenyzők dohányoztak, s ezért 8 versenyző ki lett zárva a válogatottból a Kadet EB végéig. Szalay-Berzeviczy Attila általános alelnök javaslatot tett a napirendi pontokra: Napirendi pontok I. Alapszabály módosító javaslat Előterjesztő: dr. Molnár Mária II. Elnökségi beszámoló az Elnökség évi munkájáról előterjesztő: Füleky András, ügyvezető igazgató III. Jelölő Bizottság tájékoztatója Előterjesztő: Füleky András, ügyvezető igazgató IV. Egyebek Az elnökség egyhangúlag elfogadta a napirendi pontokat. 1

2 I. Alapszabály módosító javaslat Dr. Molnár Mária, MVSZ jogi tanácsadó Alapszabály módosító javaslatot nyújtott be az elnökség, valamint az MVSZ tagszervezetei részéről három módosító indítvány érkezett. Javaslatok: a) Elnökségi előterjesztésben az elnökség javasolja az általános alelnöki pozíció megváltoztatását társelnöki pozícióra kibővített feladatkörrel. b) Régiós elnökségi tagok számának növelése az elnökségen belül (BSE-Polgár Pál), Budapest 2, Nyugat-Magyarország 1, és Kelet-Magyarország 1 elnökségi tagok delegálhasson az Elnökségbe. c) Régiós képviselőket (BVSZ), ne a közgyűlés válassza meg, hanem fogadja el automatikusan a szervezet delegáltját. d) Borosné Eintner Kinga javasolta a Balaton Isover Vívó Klub nevében, hogy a szakmai alelnöki pozíció ne kerüljön bevezetésre. Indoklása: a szövetségi kapitányok ellátják a szakmai irányítás feladatát. Az Elnökség megtárgyalta az előterjesztéseket és az alábbi határozatokat hozta: 7/2009/2.számú HATÁROZAT Az elnökség egy tartózkodással elfogadta az általános alelnöki pozíció helyett a társelnöki pozíció létrehozását. 8/2009/2.számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúlag elvetette azt a javaslatot, hogy ne kerüljön bevezetésre a szakmai alelnöki pozíció 9/2009/2.számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúlag elvetette azt a javaslatot, hogy a régiós képviselőket ne a közgyűlés válassza meg, hanem fogadja el automatikusan a régió delegáltját. 10/2009/2.számú HATÁROZAT Az elnökség egy tartózkodással elfogadta azt javaslatot, hogy az 11/2009/2. számú HATÁROZAT Az elnökség 2 tartózkodással elfogadta az Elnökség azon javaslatát, hogy az Alapszabály 25 -ahol az összeférhetetlenség került szabályzásra- egészüljön ki azzal, hogy nem lehet az Elnökség tagja, aki szövetségi kapitány vagy válogatott keretedző. 1/2009/2. számú melléklet: Előterjesztés Alapszabály módosításra 2

3 II. Elnökségi beszámoló az Elnökség évi munkájáról Füleky András, ügyvezető igazgató Az írásos beszámoló kiküldésre került, az elnökség megtárgyalta. 2/2009/2. számú melléklet 12/2009/2. számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúan elfogadta az Elnökség évi munkájáról szóló beszámolót. III. Jelölő Bizottság tájékoztatója Füleky András tájékoztatta az Elnökséget a Jelölő Bizottság munkájáról. A tisztújításra az alábbi jelölések érkeztek: Elnök: dr. Erős János, dr. Kamuti Jenő Társelnök: Szakmai alelnök: Bernát Zoltán, dr. Fenyvesi Csaba, Tringer Zoltán Gazdasági alelnök: Nyúl Sándor Elnökségi tag: Márton Péter, Bódy István, Galli Zsolt, Gémesi Csaba, Serra Bendegúz, dr. Kulcsár Krisztián, Tringer Zoltán, dr. Bodnár Zoltán, Gömöri Zsolt, dr. Fenyvesi Csaba, Stefanek Gertrúd, Pákey Béla, dr. Csobó Zsolt, dr. Móna István, dr. Bakonyi Péter, Nyúl Sándor, Boros Attila, Szalay-Berzeviczy Attila, dr. Mincza-Nébald Ildikó, dr. Kamuti Jenő, Szlovenszky Lajos, Tóth Ferenc, Borosné Eitner Kinga, Ellenörző Testület elnöke, Tuschák Katalin IV. Egyebek IV/1) Gerevich ösztöndíj javaslat Az elnökség megtárgyalta a évi Gerevich ösztöndíj elosztására vonatkozó javaslatot. 13/2009/2. számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúan elfogadta a Füleky András ügyvezető igazgató évi Gerevich ösztöndíjak elosztására vonatkozó előterjesztését. 3

4 IV/2) Kadet Európa-bajnokság-Bourges Jánosi Zsuzsa, sportágfejlesztési igazgató Az elnökség tagjai megkapták írásban az előterjesztést a kadet EB-re utazó válogatott csapatról. 13/2009/2. számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúan elfogadta a szövetség előterjesztését a Bourges-i kadet Európa Bajnokságra az alábbiak szerint: FÉRFI PÁRBAJTŐR: Böjte Szabolcs BVSC Nagy Csegő BHSE Kiss Gergő ZVE Lovász Ádám OSC NŐI TŐR: Bíró Fanni UTE Lupkovics Dóra ZVE Gólya Fruzsina UTE Szalai Szonja Törekvés NŐI PÁRBAJTŐR: Budai Dorina BHSE Kosztyu Andrea Vasas Kolczonay Anna Fless Buzgó Réka MTK FÉRFI KARD: Szatmári András Vasas Szabó Bence Kárpáti VE Valkai Ferenc GEAC Ravasz Etele Vasas NŐI KARD: Várhelyi Kata BVSC Mátyás Szabina NTE 1866 Magyar Zsanett NTE 1866 Juhász Anna UTE FÉRFI TŐR: Háry Máté ZVE Németh Gábor Törekvés IV/3) Év Díjazottjai /2009/2. számú HATÁROZAT Az elnökség egyhangúan elfogadta a szövetség előterjesztését a 2009 év díjazottjaira az alábbiak szerint. 1.Az év legjobb női versenyzője: 2.Az év legjobb férfi versenyzője: 3.Az év legjobb junior versenyzője: 4.Az év legjobb kadet versenyzője: 5.Az év legjobb csapata: Dr.Mincza Nébald Ildikó Boczkó Gábor Iliasz Nikolasz Puy Sebestyén Mohamed Aida,Knapek Edina, Varga Gabriella,Újlaky Virgine 4

5 6.Az év legjobb kerekes székes vívója: Szekeres Pál 7.Az év legjobb felnőtt edzője: Szőcs Bertalan 8.Az év legjobb junior edzője: posthumus Gerevich György 9.Az év legjobb kadet edzője: Gulácsi Ferenc 10.Az év legeredményesebb szövetségi kapitánya: Kulcsár Győző 11.Az év legjobb versenybírója: Kaposvári Zsolt 12.Az év legeredményesebb szakosztálya: Budapesti Honvéd Sport Egyesület A vívósportban tett kiemelkedő munkájának elismeréséül Lugosi Lajos 2.Kovács Imre 3.Dr.Torday Kálmán 4.László Dezső 5.Meszéna Gábor 6.Wurm Pál Népstadion és Intézményei nyugalmazott PBT tulajdonos ügyvezetője Fegyelmi Etikai Bizottság elnöke Bírák Bizottsága Elnöke Informatikus főbíró Technikai Bizottság elnöke 5

6 1/2009/2. számú melléklet: ELŐTERJESZTÉS a Magyar Vívó Szövetség Közgyűlése részére az Alapszabály módosítására Az elnökség a évi közgyűlésen végrehajtott alapszabály-módosítást megfelelőnek tartja arra, hogy az olimpiai ciklus lezárásával a tisztújítás elvégezhető legyen. Az ismert előzmények dr. Gémesi György elnök lemondása kapcsán azonban felmerült annak lehetősége, hogy bevezetésre kerüljön a társelnöki tisztség, az eddigi általános alelnöki tisztséghez viszonyítottan egy kiemeltebb, egyes kérdésekben az elnökkel azonos szintű jogosultságokkal rendelkező funkció létrehozásával. A fentiek alapján az elnökség az alábbi módosítási javaslatot terjeszti a közgyűlés elé: 15. (2) A Szakszövetség tisztségviselői: a) az elnök, b) a társelnök, c) szakmai alelnök, d) gazdasági alelnök, e) az elnökség tagjai, f) az ellenőrző testület elnöke és tagjai, g) ügyvezető igazgató, h) a sportágfejlesztési igazgató, i) a fegyvernemi szakági bizottságok vezetői, j) a szövetségi kapitányok. A közgyűlés hatásköre 20. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: g) a szakszövetség elnökének, társelnökének, alelnökeinek, az elnökség többi tagjának, az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetőleg visszahívása, 6

7 A tisztségviselők megválasztása 22. (1) A Szakszövetség elnökét, a társelnököt, az alelnököket és az elnökség további tagjait, valamint az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait a közgyűlés a nyári olimpiai játékokhoz igazodva, az olimpia évét követő rendes közgyűlésen négy évre választja meg. A közgyűlés a Szakszövetség elnökévé, társelnökévé, alelnökévé és elnökségi tagjává, illetve az Ellenőrző Testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki nem a Szakszövetség tagjának képviselője. (2). (3) A választás tisztségenként külön-külön történik úgy, hogy először a Szakszövetség elnökét, ezt követően társelnökét, majd alelnökeit, ezt követően az elnökség további tagjait; majd az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait kell megválasztani. Az Elnökség tagjai 25. (3) Az elnökség tagjai: a) az elnök, b) a társelnök, c) a szakmai alelnök, d) a gazdasági alelnök, e) a budapesti székhellyel rendelkező sportszervezetek képviseletét ellátó, a közgyűlés által választott egy tag, f) a vidéki székhellyel rendelkező sportszervezetek képviseletét ellátó, a közgyűlés által választott egy tag, g) további 9 elnökségi tag. Az elnökség működése 26. (1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és - a Szakszövetség szervezeti és működési szabályzatában - az ügyrendjét. Az elnökség üléseit az ügyrendjében meghatározott időszakonként, de legalább kéthavonta tartja. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha azt az elnök, a társelnök,, az ügyvezető igazgató vagy 6 elnökségi tag az ok és cél megjelölésével indítványozza. IX. TISZTSÉGVISELŐK A Szakszövetség elnöke, társelnöke, alelnökei 7

8 29. (3) Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a társelnök helyettesíti. (5) A társelnök feladatai és hatásköre: a) az elnököt helyettesíti akadályoztatása esetén, b) az elnök vagy az elnökség felkérése alapján konkrét ügyekben eljár, képviseli a Szakszövetséget, érvényesíti a sportág és a Szakszövetség érdekeit, c) önállóan, illetőleg az elnökkel együttműködve elősegíti a Szakszövetség marketing tevékenységét, részt vesz és az elnökkel együttműködik a működési feltételek megteremtéséhez szükségestevékenységben, d) a kialakított munkamegosztás szerint ellátja a jogi, igazgatási és etikai szakterület munkájának felügyeletét, e) részt vesz a döntés előkészítő folyamatban, f) az elnöki tanácsadó munkáját ellátja, g) aláírási és utalványozási jogköre van, a bankszámla feletti rendelkezésre két személy együttesen jogosult a Szakszövetség gazdálkodási szabályzatában meghatározott rend szerint. Az elnökség összetétele tekintetében a korábbi Alapszabály-módosítás során is törekvés volt, hogy a döntéshozó elnökség és a döntések végrehajtásáért felelős vezetők köre elváljon egymástól. A módosítás során az összeférhetetlenségi szabályok pontosítása nem történt meg, ezért az elnökség javasolja az Alapszabály 25. (2) bekezdését az alábbiak szerint: 25. (2) Nem lehet a Szakszövetség vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Nem lehet az elnökség tagja az ügyvezető igazgató, a szövetségi kapitányok és a válogatott keretedzők, valamint a Szakszövetséggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban lévő személy, aki felett a munkáltatói jogokat, illetőleg az utasításadás jogát az ügyvezető igazgató gyakorolja. 8

9 2/2009/2 számú melléklet B E S Z Á M O L Ó A M A G Y A R V Í V Ó S Z Ö V E T S É G E L N Ö K S É G É N E K É V I T E V É K E N Y S É G É R Ő L I.) BEVEZETŐ GONDOLATOK a) MVSZ Alapszabályának megfelelően az olimpiász ideje alatt években megtartotta rendes közgyűlését, ahol megtárgyalta a kötelező napirendi pontokat, úgy, mint Elnökség beszámolója az előző évi tevékenységéről Közhasznúsági jelentés, mérlegbeszámoló, költségvetési beszámoló Ellenőrző Testület jelentése Következő év pénzügyi terve A Közgyűlés az elmúlt 3 év alatt a fenti napirendeket minden alkalommal elfogadta b) Sajátos helyzetben és hangulatban kerül sor a mostani rendkívüli közgyűlésre, mert a szövetség elnöke és alelnöke az elmúlt hónapok során lemondott, ebből adódóan az Alapszabály szerint kötelező a rendkívüli közgyűlés összehívása többszöri tagszervezeti kezdeményezésnek eleget téve a rendkívüli közgyűlés napirendjére került-előre hozva az esedékes rendes közgyűlés időpontjáról-az elnökségi beszámoló Pekingi olimpia sikertelen szereplése óta jelentős belső feszültségek törtek a felszínre a sportágban. A szövetségi kapitányi választás megosztottá tette az amúgy is békétlenkedő sportágat 2009.évi várható gazdasági helyzete, a válság negatív hatásai elbizonytalanították a sportág szereplőinek jelentős részét. c) a lemondott elnök helyett, őt helyettesítve számolok most be az Alapszabály szerint általános alelnökként az Elnökség elmúlt 4éves tevékenységéről. Annak kiemelésével, hogy: az Elnökség az olimpia ideje alatt minden évben közgyűlés keretében beszámolt a végzett munkáról, és ezeket a beszámolókat a tagszervezetek képviselői minden alkalommal elfogadták az elmúlt 4 év alatt ez az első alkalom, amikor az elnökség beszámolója térben és időben is elválik az egyéb beszámolókat tárgyaló rendes közgyűléstől a évek közötti időszak számos a szövetség belső életével összefüggő szervezeti, személyi és strukturális változást hozott. Történt mind ez továbbá a külső körülmények gyakori változásai mellett, úgy mint: állami sportirányítás strukturális és személyi, felügyeletet gyakorló szervezet és miniszter személye, a sportot kiszolgáló háttér intézményi rendszer, sportfinanszírozási rendszer módosulása stb,-amelyekhez alkalmazkodnia kellett a Magyar Vívó Szövetségnek 9

10 II) PEKINGI OLIMPIAI SZEREPLÉSRŐL a) a szövetség Elnöksége szeptember 15-i ülésén megtárgyalta a sportágvezető és a szövetségi kapitányok a MOB szakmai szempontjai szerint elkészített jelentését. b) ezt megelőzően kibővített bizottsági ülések keretében értékelte az olimpiai szereplést a tőr és a párbajtőr fegyvernem. c) Az olimpia számszerű eredményei ismertek d) 4 éves célkitűzések megvalósulása 17 fő tervezett létszám helyett 15 fő (elmaradás: 1 női kard, 1 férfi tőr) 3 érem közte 1 arany helyett 1 bronzérem született olimpiai pont helyett 14 olimpiai pontot szerzett csapatunk. e) Elnökség a Pekingi olimpia szereplést gyengének minősítette, és megállapította, hogy csapat teljesítménye mind a megszerzett érmek száma, mind pedig a pontok tekintetében elmaradt a várakozástól megállapította, hogy tőr szakágban szerzett 5 olimpia pont, és a párbajtőr szakágban szerzett 9 olimpiai pont is elmarad az előzetes várakozástól különösen fájó a kard szakág nulla pontos teljesítménye f) Az Elnökség a célkitűzések alulteljesítésének közvetlen okai közt, mint megvizsgálandó szakmai kérdést a következőket vetette fel: kvalifikáció lezárása utáni időszak túlversenyeztetése a kijevi EB túl közeli időpontja az olimpiához viszonyítva a bevált 5-6 hetes közvetlen felkészítés helyett alig 2 hetes olimpiai felkészülés nem volt hatékony a Pekingben kötelezően a versenyek kezdete előtt eltöltött hét hatékonysága erősen megkérdőjelezhető erős hazai rivalizáció hiánya leszűkítette a válogatás lehetőségét csapat mentális felkészítésének gyengeségei a magyar vívósport nemzetközi összehasonlítása a szakmai felkészítés és menedzselés tekintetében a riválisainktól szemben elmaradást mutat. g) Az Elnökség megállapította, hogy a válogatási elvek betartása mellett a rendelkezésre álló erőkből a lehető legjobb és legerősebb összetételű csapat utazott ki az olimpiára h) Az olimpián résztvevő versenyzők egy részének lelki állapotát jelentős negatív tényezők befolyásolták (Gerevich György elvesztése, csapaton belüli fegyelmi probléma, előzetesen elért kiemelkedő eredmények utáni túlzott elvárások, a hosszú élsportolói pályafutásból adódó rutin túlértékelése, stb) amely tényezők okozta hatásokon versenyzőink nem tudtak úrrá lenni Összességében a Pekingi olimpián részt vett csapat szereplése gyenge volt. Az olimpia óta eltelt hónapok eredményei is azt támasztják alá, hogy a közvetlen szakmai és pszichikai felkészülés sikertelen volt. Az az ellentmondás egyre erősebbnek látszik alátámasztottnak, hogy az olimpia előtt és azután is eredményeik alapján változatlanul ott vannak versenyzőink a világ élvonalában, de Pekingben messze elmaradtak a reálisan elvárható teljesítményüktől. 10

11 Ugyanakkor a MOB megállapította, hogy az egész magyar olimpiai csapat teljesítménye elmaradt a várakozástól. A magyar csapat öt sportágban szerzett érmet és kilenc sportágban olimpiai pontot. Az érmeket és a pontokat szerzett sportágak közül a vívás, birkózás, atlétika, ökölvívás és sportlövészet sem tudta beváltani az előzetesen megfogalmazott vállalásai - áll a MOB összesítő jelentésben. A vívás 14 olimpia ponttal a kajak-kenu és úszás mögött a magyar csapat III. legeredményesebb sportága volt. Az Olimpián Újlaky Virgine az első fokon eljáró MVSZ Fegyelmi és Etikai Bizottsága, valamint az Elnökség tagjaiból alakult másodfokon eljáró Fellebbviteli Bizottság véleménye szerint is súlyos fegyelmi vétséget követett el, és ennek megfelelő súlyú büntetéssel (1év válogatottságtól való eltiltás, 1évre felfüggesztve) sújtották. III. SPORTÁG NEMZETKÖZI EREDMÉNYESSÉGE A sportág nemzetközi eredményessége a olimpiász ideje alatt a kadet-junior-u23- felnőtt világversenyek (EB, VB, Olimpia) a következő: a) az érmek számát tekintve: világverseny 4 ezüst 5 bronz Összesen 9 érem Világverseny 6 arany 5 ezüst 3 bronz Összesen 14 érem Világverseny 8 arany 10 ezüst 10 bronz Összesen 28 érem világverseny 8 arany 12 ezüst 13 bronz összesen 33 érem Az olimpiász ideje alatt mindösszesen 22 arany, 27 ezüst, 31 bronz érmet, azaz 80 érmet szereztek versenyzőink! b) fegyvernemek megoszlását tekintve, hozzájárulásuk a sportág eredményességéhez: Év Tőr Párbajtőr Kard pont 22,92 % 417 pont 41,20 % 363 pont 35,86 % pont 16,38 % 600 pont 53,14 % 344 pont 30,46 % pont 24,29 % 664 pont 47,02 % 405 pont 28,68 % pont 29,33 % 1234 pont 48,41 % 552 pont 21,65 % Össz 1523 pont 24,95 % 2915 pont 47,77 % 1664 pont 27,26 % c)kerekesszékes vívók évi EB-ken, a évi VB és a 2008-as Paralimpián össesen 20 EB arany 3 ezüst 4 bronz érmet, továbbá 1 VB ezüst és 9 bronz érmet szereztek. IV. SZÖVETSÉG SZERVEZETI ÉLETE a)tagszervezeteink számának alakulása: 2005: : 67 A szövetség tagszervezeteinek száma 4 év távlatában 8 %-os fejlődést mutat. Ez a szám azonban nem tükrözi a valós fejlődési tendenciákat. 11

12 Ugyanis kétségtelenül voltak ez időszak alatt megszűnő, elhaló vívó szakosztályok, de a közgyűlést megelőző 10 hónapban 8 új tagszervezettel bővült az MVSZ keretében működő vívó egyesületek, sportszervezetek száma. A vívósport bázisainak növekedését jól szemlélteti az a tény, miszerint ma már csak összesen Tolna és Somogy megyében nem található vívószakosztályt működtető egyesület. b) a szövetség versenyrendszerében résztvevők száma a következőképpen alakult fő fő fő fő A versenyrendszerben résztvevők számának mobilitása 5 %-os határon belül van a négy év távlatában. A foglalkoztatottsági létszám állandósága már önmagában is pozitív tény, hiszen az egyesületek működési feltételei egyre rosszabbak. A vívás egy drága sport, a szülők és az egyesületek egyre nehezebben tudják felvállalni a források biztosítását. Bár nem az Elnökség közgyűlési beszámolójának témakörébe tartozik a mélyebb összefüggések elemzése, de meg kill állapítanunk, hogy a versenyrendszerben foglalkoztatott vívók számának fegyvernemi megoszlása sajátos képet mutat kard 333 fő kard 321 fő Párbajtőr 766 fő párbajtőr 658 fő Tőr 467 fő tőr 360 fő Jól látható, hogy a párbajtőr fegyvernemben foglalkoztatott vívók száma közel annyi, mint a másik két fegyvernemé összesen. Ennek oka többek között, hogy egykori tőrözőink fegyvernemet váltottak, hogy a legnépszerűbb fegyvernem, hogy ebben a fegyvernemben dolgozik a legtöbb edző és, hogy az Olimpici versenyrendszer kitűnően működik. Ma már ez a kitűnő kezdeményezés jelentősen érezteti hatását azzal a gyerekkel, akiknek a legalsó korcsoportokban versenyzési lehetőséget biztosít a program. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy tőr és kard szakágakban a korosztályos bajnokságon résztvevő versenyzők létszáma egyre csökken. A létszámcsökkenésnek nem csak az utánpótlás korúak alacsony? aggasztó hatása, hanem az a tény is, hogy? egyre kevesebb rangos hazai versenyeket rendezni, felértékelődnek a külföldi versenyek, amelyek tovább növelik a szülők és az egyesületek terheit. c) szövetség irányítási rendszere A 2005-ben megkezdett megújulási folyamat végig kísérte a szövetség elmúlt négy évet. Ennek keretében decentralizálódtak a döntési folyamatok, jól elkülönülté váltak a döntési és a végrehajtási funkciók. A megújulási folyamat részeként Új típusú, összetételű elnökség került megválasztásra 7 olyan tag került az Elnökségbe, akik elsősorban a gazdaság szereplői, közülük négyen sportmúltjuk révén kötődnek a víváshoz ben a szövetség az egy kapitány tevékenysége által megvalósult szakmai irányításról áttért a három fegyvernemi szövetségi kapitányi rendszerre. Megszűnt az önálló utánpótlás kapitányi feladatkör, a fegyvernemi kapitányok tevékenysége a felnőtt, a junior, és a kadet válogatott keret szakmai irányítására is kiterjed. 12

13 Kicserélődött a válogatott munkáját segítő egészségügyi stáb, új keretorvos, és új gyúró került a csapatok mellé. Az apparátuson belül a szövetség létrehozta a kommunikációs igazgatói pozíciót végén 26 MVSZ-ben eltöltött év után távozott technikai igazgatói székéből Kovács Tamás Az Elnökség döntése alapján január 01-től a szövetség ügyvezető igazgatója Füleky András lett, aki nem a vívósportból érkezett, de nagy tapasztalatú sportvezetőként azonnal át tudta venni a szövetség operatív irányítási feladatait. Tartalmilag megváltozott a szövetségi apparátust irányító ügyvezető igazgató munkája. Feladatai nem azonosak a technikai igazgatóéval A megújult összetételű és vezetésű bizottságok (11 állandó bizottsága van a szövetségnek) aktív tevékenységet folytattak a korszerűbb sportági működés megteremtése érdekében. d) Elnökség munkájáról Az Elnökség tevékenységének legjelentősebb fóruma, a döntéshozatalok színtere az elnökségi ülés években a megválasztástól az elnökség összesen 30 ülést tartott. Az elnökségi tagok részvételi aránya a következő képen alakult ülésen átlag jelenlét 9,6 fő/ülés ülésen átlag jelenlét 8,4 fő/ülés ülésen átlag jelenlét 6,6 fő/ülés ülésen átlag jelenlét 7,8 fő/ülés A fenti adatokból közel négy éve vetített átlag 8,1 fő/ülés, ami a határozathozatalokhoz szükséges minimumot jelenti. A mellékelt táblázatból kitűnik, hogy a 30 megtartott ülésből összesen 13 olyan volt, ahol a testület nem volt határozatképes. A 2005.évi új összetételű elnökséggel szemben megfogalmazott sportági elvárások homlokterében a magyar vívósport gazdasági helyzetének javítása, a szövetség saját bevételének jelentős megnövelése, a vívósport kapcsolati tőkéjének megerősítése állt. A mellékelt kimutatás szerint a közötti időszakban a szövetségbe összesen 109,1 mft szponzorációs bevétel mellett további 54 mft ellenszolgáltatás nélküli támogatás, 30,2 mft értékű barter és 28,9 mft értékű természetbeni támogatás érkezett. Ez mindösszesen 222,2 mft az állami támogatáson túl megjelenő forrásbevonást jelent. Különösen jól érzékelteti a támogatások dinamikus fejlődését az a tény, miszerint a évi 18,5 mft-os bevételi szintről 2008-ra ugyanez a mutató 83,9 mft-ra emelkedett. Ez a tendencia 453 %-os fejlődést mutat. Tagszervezeti kérésének eleget téve számol be az elnökség arról is, hogy az elnökség tagjai, milyen mértékben járultak hozzá személyesen vagy kapcsolataik révén a forrásaink bővüléséhez (pénzbeli támogatás, szolgáltatás nyújtása, közcélú adomány biztosítása formájában) Szalay-Berzeviczy Attila összesen: 50,3 mft Nyúl Sándor összesen: 33,4 mft Dr. Bodnár Zoltán összesen: 28,0 mft Tringer Zoltán összesen: 23,4 mft 13

14 Nagy György összesen: 20,0 mft Boros Attila összesen: 3,0 mft Lotz Péter összesen: 2,4 mft A fenti számok alapján megállapítható, hogy a vívó szövetség saját bevételeinek 72,2 %-át az elnökség azon tagjai generálták, akik a gazdaság világából kerültek a sportág vezető testületébe. Ugyanitt kell köszönetet mondani azoknak a nem elnökségi tag sportbarátainknak, akik szintén jelentős forrásokhoz, vagy szolgáltatások juttatták hozzá sportágunkat. Külön kiemelkedő dr. Erős János (MFB), dr Móna István (Szerencsejáték Zrt+GM) valamint Kassai István (Bliz Art Kft) tevékenysége. 14