Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/2.2.3.

Átírás

1 Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region CROSSRESEARCH HURO/1001/289/ JÖVŐKUTATÁS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS -KUTATÁSI TERV- A kutatási tervet a projekt keretében készítette az: Innoratio Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Kft. és a Szórvány Alapítvány Szeged Temesvár, 2012 Jelen kutatási terv tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker!

2 Tartalom Szakirodalmi háttér... 3 A kutatás célja... 7 A kutatás akcióterülete... 8 Módszertani leírás... 8 Adatfelvétel... 8 Mintavétel... 9 Kutatási módszer... 9 Időbeni ütemezés A fókuszpontok A minta megtervezése A reprezentatív minta meghatározása A technika Az adatfelvétel ellenőrzése Az adatfeldolgozás módszerei Várt összefüggések A kutatás outputjai Irodalomjegyzék, bibliográfia Felhasznált irodalom A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe. 16 2

3 Szakirodalmi háttér Az idő egyetlen tudatvalósága a jelen. Múlt és jövő: a mi fikciónk. A múlt: absztrakció, a jövő duplán az. 1 A XX. század gazdasági, társadalmi, hatalmi tapasztalataiban újra és újra szembesülnie kellett az emberiségnek azzal a gondolattal, hogy a rendszer, a Földünk, amelyen élünk, aminek a részei vagyunk, korántsem végtelen, és mi nem vagyunk attól függetlenek. Az erőforrások megszerzésére tett kísérletek és azok felhasználásának módjai a környezetrombolás nagymértékű növekedését vonták maguk után. Bár már sokkal korábban és sokan felhívták a figyelmet a mértéktelen emberi tevékenységek káros hatásaira, mégsem sikerült eddig hatékonyan kezelnünk ezt a problémát. 2 A szerző véleménye szerint ez részben a probléma jövőbeniségének tudható be, vagyis annak, hogy fejlett előrelátási képesség szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk hosszú távon tervezni. Nováky Erzsébet tanulmánya 3 ezért a fenntarthatóságot úgy tárgyalja, mint a jövőhöz erősen kötődő egyik problémát. Ehhez azonban ismernünk kell a fenntartható fejlődés fogalmát, kialakulásának körülményeit. A nyolcvanas évek elején jelent meg a "fenntarthatóság" vagy a "fenntartható fejlődés" kifejezés a nemzetközi szakirodalomban. Általános ismertségét Lester R. Brown a fenntartható társadalom kialakításával foglalkozó műve váltotta ki, amely 1981-ben jelent meg. A szerző összekapcsolta a népesség növekedését a természeti erőforrások hasznosításával és mindezt úgy kívánta megoldani, hogy a lehető legkisebb legyen a természeti környezet mennyiségi és minőségi romlása. 4 1 Az idézet Határ Győzőtől származik. 2 Nováky A fenntarthatóság, mint a jövő problémakezelése 4 A fenntartható fejlődés honlapja: 3

4 Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága 1987-ben,,,Közös jövőnk'' címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is. A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: "a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket". 5 Látható, hogy a definíció két alappilléren nyugszik: a jelen igények kielégítése olyan módon, hogy ne kerüljön minden erőforrás kihasználásra annak érdekében, hogy az elkövetkezendő generációk számára is rendelkezésre álljon. A fenntarthatóság eszméje újabb és újabb dimenziókkal gazdagodott az idők során. A környezeti dimenzió jelent meg elsőként, erősen kapcsolódva a környezetvédelem gondolatvilágához. A természet, az állatok, a folyók, az erdők stb. védelme ma is szorosan hozzátartozik a fenntarthatóság hétköznapi és tudományos fogalmához. A gazdasági dimenzió szinte azonnal követte a természetit, hiszen a természet védelme újfajta termelési módszereket kíván (gondoljunk például az energiagazdaságosság követelményére). A szociális dimenzió jelent meg a legkésőbb, részben a gazdasági megoldásokra és igényekre adott válaszként: a fenntartható módszerek, a zéró gazdasági növekedés gondolata a fejlődő országok számára luxust jelent és veszélyezteti a jelen generációk igényeinek kielégítését. 6 A szerző itt felhívja a figyelmet arra tényezőre is, amely az ember változásának fontosságában érhető tetten. E szerint pedig az értékrend, a kultúra, és a gondolatvilág alakítása is jelentős szerepet játszik. 5 A fenntartható fejlődés honlapja: 6 Nováky

5 Ami egy gyakorló társadalomkutató számára kérdésként felmerülhet jelen helyzetben a következő: hogyan lehet mindezt mérhetővé tenni? A választ különböző mutatószámokban találjuk, melyről Nováky Erzsébet is egy jól áttekinthető összefoglalást ad: Környezeti mutatókkal mérjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az energia-felhasználást/műtrágya felhasználást a mezőgazdaságban, a hulladékkezelési kiadások mértékét, az erdők területének változását vagy a veszélyeztetett fajok egyedszámait. A gazdasági mutatók közül az egy főre jutó GDP a legismertebb. Mérjük még az egy főre jutó évi energiafogyasztás, a megújuló energiaforrások arányát a fogyasztásban, a környezetvédelmi kiadásokat a GDP százalékában vagy akár az adott vagy kapott fejlesztési segély összegeket a GDP százalékában. A szociális dimenzióhoz a társadalmi mutatók köthetők: a népességnövekedési ráta, a népsűrűség, a migrációs ráta, a születéskor várható élettartam, a munkanélküliségi ráta és a városi lakosság növekedésének aránya. 7 Mint már említésre került Nováky a fenntarthatóságot a jövőhöz köthető problémaként tárgyalja, ehhez azonban meg kell ismerkedni egy teljesen új tudományterülettel, a jövőkutatással. A jövőkutatás a társadalomtudományok közé tartozik, gyökereit a szociálpszichológiában találjuk. Mára már kialakult az a módszertan, amely a jövőkutatást önálló társadalomtudományi diszciplínaként határozza meg. Magyarországon az 1970-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia is elismeri tudományként, a Budapesti Corvinus Egyetem pedig Jövőkutatási Tanszéket is alapított. Nemzetközi szinten is számos szervezet rendeződik a téma köré: World Futures Studies Federation, Association of Professional Futurists, World Futures Society. Globális szinten a technikai haladásnak, a környezeti változásoknak, és a humán tényezőnek tulajdonított egyre nagyobb jelentőség, a megoldatlannak tűnő társadalmi problémák egyaránt 7 Nováky

6 életre hívták a jövővel való foglalkozás interdiszciplináris megközelítését, amely tudatában van annak, hogy az egész mindig több mint a részek puszta összege. A jövőkutatás a mai napig megfelelően egzakt, ugyanakkor csodálatos módon nyitott tudományterület maradt: művelőinek kifejezett törekvése, hogy más diszciplínák képviselőivel együttgondolkodva kutasson. Álljon itt néhány fő kritérium Nováky Erzsébettől a jövőkutatással kapcsolatban: A jövőkutatás célja a bizonytalanság kezelése, mérséklése és a felelősségteljes döntéshozatal támogatása. A jövőkutatás tárgya a változás, azaz a változás természetének feltérképezése és döntéseink következményeinek feltárása. A jövőkutatás módszere a jövőbeni alternatívák képzésének módja, azaz a változás jövőbeni irányainak feltérképezés e és a stabil tényezők megkeresése. A jövő nem megjósolható! A jövőről alternatívákban kell gondolkodni. 8 8 Nováky

7 A jövőkutatás számos módszert tud magáénak, közülük néhányat ezen kutatási terv keretei között is felvázoltunk: Matematikai statisztikai módszerek Itt két különböző eljárás ismeretes: a trendillesztés és a sztochasztikus kapcsolatok vizsgálata. - Modellalkotás - Szakértői megkérdezés Szcenárióalkotás, jövőalternatívák megfogalmazása Fenntartható fejlődés és jövőkutatás témakörben számos kutatás készült már el, ám egyik sem olyan speciális és komplex, mint ahogyan az alább következő, a fenntarthatóságot Novákyhoz hasonlóan a jövőhöz köthető problémaként tárgyaló kutatási tervben olvasható. A kutatás célja A kutatás elsődleges célja, hogy szakértők bevonásának segítségével feltárjuk azokat a főbb fókuszpontokat és tendenciákat, amelyek meghatározóak a jövőbeli szocio-ökonómiai struktúrák kialakulásának szempontjából Csongrád és Temes megyékben. Továbbá azt vizsgáljuk, hogy az aktuálisan zajló, a fenntartható fejlődés tudatosításáért felelős programok, hogyan hatnak a hétköznapi ember informáltságára, gondolkodására és véleményére. 7

8 A kutatás akcióterülete Csongrád megye, Magyarország Temes megye, Románia Módszertani leírás Adatfelvétel Az adatfelvétel négy lépcsőben, négy módszer segítségével történik, ezáltal a kvalitatív és a kvantitatív módszerek ötvözésre kerülnek. Az adatfelvételben kérdezőbiztosként és kutatóként részt vesznek kutatási asszisztensként és kérdezőbiztosként is a Temesvári Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Szociológia Tanszékének hallgatói, amely számukra egyben a tanterv részét képező kutatási gyakorlatot is jelenti. Ennek során egy valós kutatási projekt aktív résztvevőiként szerezhetnek szakmai gyakorlatot. 1. lépcső A tegnap tesztelése a mára. A kutatás első szakaszában egy másodelemzésre kerül sor. Ennek célja, hogy a múltban lévő összevont mutatók (GDP, energiagazdaságossági mutatók, népességnövekedési ráta, HDI Emberi fejlettség index, ISEW Fenntartható gazdasági jóléti mutató, stb.) segítségével egy hipotetikusan elképzelt modellt teszteljünk a mára vonatkozólag. 2. lépcső: A cél, hogy szakértők (társadalom- és természettudósok, civil szervezetek vezetői, stb.) bevonásának segítségével felderítsük a fókuszpontokat, problémákat. Ez a vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a későbbi adatfelvételhez szükséges, legfontosabb blokkokat, kérdéseket összeállíthassuk. 8

9 3. lépcső: A cél a jelenleg a két megyében zajló, a fenntartható fejlődés fontosságának tudatosítását célzó programok monitorjának megalkotása. 4. lépcső: A kapott eredmények alapján, matematikai statisztikai módszerekkel történő modellalkotás. Mintavétel A második lépcsőben szakértői mintavétel történik. A témában jártas, Csongrád és Temes megyékben alkotó, neves kutatók, szervezeti vezetők felsorolása után kerül kiválasztásra véletlen-szám táblázat segítségével minden második szakértő, így egy minimum 8, legfeljebb 12 fős csoporthoz jutva megyénként. A harmadik lépcsőben központi adatbázisokból (Magyarország esetén: Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal) vett 1000 fős (megyénként) csökkenőmintás módszerre tervezett reprezentatív minta, ahol a mintába került személyek közel 55%-os válaszadási arányával számítunk, mely végére minimum 500 esettel tudunk majd elemezni megyénként. Az 1000 fő megyénként a települések lakosságszámának megfelelő arányokban kerül kiválasztásra. Kutatási módszer Keresztmetszeti vizsgálat. Keresztmetszeti vizsgálat során egy jelenségről egy adott időben nyert metszetet elemezzük. A felderítő kutatások jelentős része keresztmetszeti vizsgálat. Ok-okozati folyamat megértésére törekszünk, melyek az időben zajlanak, ám a következtetésekhez alapul csupán egyetlen időpillanatban végzett megfigyelések szolgálnak. 9

10 Időbeni ütemezés hónap hónap hónap hónap hónap hónap Adatgyűjtés és másodelemzés X A fókuszcsoport megszervezése X A fókuszcsoport lebonyolítása és tartalomelemzés X Kérdőívszerkesztés és mintavételezés X Kérdőív lekérdezése és az adatok elsődleges elemzése X A nyert adatok alapján oksági elemzés X 10

11 A fókuszpontok A tegnap adataiból megjósolható-e a ma? Szakértői vélemények a holnapra vonatkozólag. A fogyasztók környezeti (környezetvédelem), gazdasági (energiagazdaságosság) és szociális (jövő generációra irányuló) attitűdjeinek vizsgálata. Az értékrend, a gondolkodásmód feltérképezése. A Csongrád és Temes megyékben zajló, tudatosságot erősítő programok ismertsége, azok hatékonysága. A fogyasztók neme, korcsoportja, iskolai végzettsége, jövedelme felőli érdeklődés, ami a későbbi elemzés viszonyítási alapjául fog szolgálni. Modellalkotás holnap. A minta megtervezése A reprezentatív minta meghatározása A reprezentatív minta meghatározását Magyarország esetén a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal adatbázisából vett szisztematikus véletlen mintavétel alapján végezzük el. 11

12 A technika 1. lépcső: Másodelemzés összevont mutatók segítségével A másodelemzés az adott kutatás témájához kapcsolódó, korábbi időpontban, más célból gyűjtött adatoknak az aktuális kutatási céloknak megfelelő rendszerezését, újraelemzését jelenti. A kutatások másodelemzéssel kezdődnek, mely a legfőbb kiindulási alapja lehet a vizsgálatoknak. Előnye, hogy a már meglévő információk többnyire olcsón, gyorsan megszerezhetőek és általában könnyen hozzáférhetőek. 2. lépcső: Szakértői fókuszcsoportos brainstorming A fókuszcsoportos kutatás célja a feltárás, a megértés és a megismerés. Kreatív fejlesztéskor segít a kreatív stratégia meghatározásában. Gyakran a fókuszcsoport segítségével lehet kideríteni, hogy milyen okok állnak érthetetlen folyamatok hátterében. Emellett olyan csoportok esetében hatékony a fókuszcsoportos kutatás, akiket egyébként nehezen vagy sok energia befektetéssel lehetne külön-külön megkérdezni. A vizsgálatról kép- és hangfelvétel készül egy erre alkalmas, speciális teremben. 3. lépcső: 1000 fős reprezentatív mintás személyes megkeresésre épülő kérdőíves adatfelvétel CAPI (számítógéppel támogatott személyes lekérdezés) segítségével Személyes kérdezéseknél laptop segítségével akár országosan végezhetőek el a kutatások. Megoldásunk alkalmas az önálló számítógépeken történő felmérés elvégzésére is. Szinkronizációs programunk alkalmazásával akár minden nap végén, interneten keresztül küldhetőek az adatok a központi szerverre, illetve frissíthetőek a kérdőív változásai. A kutatás előnye, hogy az adatfelvételi idő viszonylag gyorsabb, mivel nem kell a kérdőíveket kinyomtatni, ami miatt olcsóbb is. A számítógépes rögzítés miatt lehetőség van a folyamatos ellenőrzésre, a hibák kijavítására. 4. lépcső: Sztochasztikus kapcsolatok vizsgálata A cél a jelenségek közötti kapcsolatok keresése, jellemzése. Független változók hatását keressük az előrejelzésünk tárgyát képező jelenségre korreláció és regressziószámítás alapján, környezeti, gazdasági és társadalmi mutatók bevonásának segítségével. Jól kezelhető, jól strukturált információt ad. 12

13 Az adatfelvétel ellenőrzése Az ellenőrzés módszere a kérdőíves adatfelvétel esetén: személyes kontroll. Az ellenőrzést a már rendelkezésre álló és nyilvános, a mintába került személyek címeinek felhasználásával, újra felkeresésével végezzük el, a mintába került személyek 10%-ának random kiválasztásával. A szúrópróbaszerű ellenőrzéshez a kitöltő valamelyik telefonos elérhetősége rendelkezésre áll! Az adatfeldolgozás módszerei ATLAS.ti-vel Online Survey Editor 1.0 -val SPSS Statisztikai elemzőprogrammal ATLAS.ti-vel A fókuszcsoportos vizsgálat hangfelvételét az ATLAS.ti tartalomelemző program segítségével értelmezzük. Ennek segítségével egy olyan ábrához jutunk el, mely segít bennünket a kérdőív egyes blokkjainak, főbb témáinak és azok kapcsolódási pontjainak megalkotásában. Online Survey Editor 1.0 -val A CAPI módszerrel végzett survey típusú adatfelvételt az Online Survey Editor kérdőívszerkesztő és adatrögzítő programmal végezzük, amely a kérdőív adatait automatikusan egy SPSS-kompatibilis excell adatbázisba menti. A kérdőív véglegesítése után azonnal elkészítjük azt a scriptet, amely az SPSS Syntax parancsait tartalmazza és ennek lefuttatása során az adatbázis elemzéséhez szükséges címkézés és értékelnevezések azonnal elkészülnek, így lehetővé válik az adatbázis tisztítása, amely után elemzésre kész az adatbázis. 13

14 SPSS Statisztikai elemzőprogrammal A mérőeszköz készítésekor fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a megfogalmazott kérdésekből nyerhető változók mérési szintje minél magasabb legyen. Az elemzéskor így lehetőségünk nyílik arra, hogy a kvantitatív módszerrel felvett 500 esetet tartalmazó adatbázison többváltozós paraméteres statisztikai elemzéseket végezhessünk. Ezen felül regressziós eljárások segítéségével próbálunk egy jövőbeli lehetséges modellt felvázolni. Várt összefüggések Az informáltság, a tájékoztatás nem elég széleskörű és/vagy hatékony. A tudatosításra irányuló programok valószínűsíthetően a fiatalabb korcsoportok, illetve a magasabb jövedelműek körében érnek célba. Az alacsonyabb társadalmi csoportokhoz tartozóknál a létbiztonság lesz központi jelentőségű. 14

15 A kutatás outputjai A kutatás során lekérdezett kérdőív adatait tartalmazó, tisztított, elemzésre alkalmas (1 db) adatbázis A kapott survey adatok gyorsjelentés jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban A kapott survey adatok mélyebb, ok-okozati jellegű elemzését tartalmazó dokumentum szerkeszthető (Microsoft Word) formátumban. 15

16 Irodalomjegyzék, bibliográfia Felhasznált irodalom A fenntartható fejlődés honlapja: (Letöltve: ) Nováky 2006: Nováky Erzsébet: Jövőkutatási tanulmányok (Letöltve: ) A kutatás sikeres megvalósításához az alábbi irodalmakat ajánljuk a kutatók figyelmébe Nováky Korompai 1971: Nováky E., Korompai A.: Futurológia - Olvasókönyv I - IV. Válogatott tanulmányok. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Nováky Kovács Korompai Matoricz 1973: Nováky E., Kovács G., Korompai A., Matoricz A. (szerk.): Nagytávlatú jövőkutatás Szemelvények, tanulmányok. Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Hideg Kovács 1979: Hideg Éva - Kovács Géza: Jövőkutatás és társadalmi tervezés. KJK, Budapest, Brundtland 1987: Brundtland, G. H. et al.: Our Common Future. Oxford University Press, Oxford - New York, Korompai 1995: Korompai Attila: Regionális stratégiák jövőkutatási megalapozása. ELTE Regionális Földrajzi Tanszék, Budapest, Nováky 1995: Nováky Erzsébet: Jövőkutatás és bioetika. MAGYAR BIOETIKAI SZEMLE Nováky 1995: Nováky Erzsébet: Jövő és értékváltás. GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM 3-4, Nováky 1996: Nováky Erzsébet: A hazai gazdaság és környezet fejlesztésének stratégiai összekapcsolása. Jövőtanulmányok 7. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Jövőkutatás Tanszék, Budapest, Gyulai 1999: Gyulai I.: A fenntartható fejlődés. Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány, Miskolc,

17 Nováky 2001: Nováky Erzsébet: Hazánk társadalmi-gazdasági jövőalternatívái. In: Nováky E (szerk.): Magyarország holnap után. Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Jövőkutatási Kutatóközpont, Budapest, Nováky 2002: Nováky E., Rabár F.: Egy hazai hosszú távlatú környezetvédelmi modell. In: Rabár F. (szerk.): A kötéltáncos magányossága. Válogatott írások. Osiris Kiadó, Budapest, Nováky 2002: Nováky Erzsébet: Elfogadható jövőlternatívák Magyarország számára a jövő Európájának összefüggésében. In: Besenyei L, Tóth Ané, Tóth L Magyar jövőképek a jövő Európájában. MTA Jövőkutatási Bizottság - Arisztotelész Stúdium Bt, Budapest Nováky 2002: Nováky Erzsébet: Permanent development of futures research methodology. In: Dator JA (szerk.): Advancing Futures: Futures Studies in Higher Education: (Praeger Studies on the 21st Century). Praeger Publishing House, London, Korompai 2003: Korompai Attila: A fenntarható fejlődés és a természeti erőforrások. In: Bora Gyula, Korompai Attila (szerk.): Természeti erőforrások gazdaságtana és földrajza. Aula Kiadó, Budapest, Nováky 2003: Nováky Erzsébet: Társadalmi és gazdasági modernizációnk megvalósíthatóságának feltételei. In: Anon (szerk.): Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának IV. Nemzetközi (Jubileumi) Konferenciája. II. kötet: Tudásalapú társadalom, Tudásteremtés - Tudástranszfer, Értékrendváltás, Miskolc - Lillafüred, május Miskolci Egyetem, Miskolc, Nováky 2005: Nováky Erzsébet: Az emberi tényező szerepe a jövő alakításában. In: Nyers J, Belyó P (szerk.): Kihívások és jövőképek a XXI. században. Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Budapest, Nováky Várnagy 2005: Nováky Erzsébet, Várnagy Réka: A fenntarthatóság mint a jövő problémakezelése. In: Tóthné SK (szerk.): A fenntarthatóság aktuális kérdései. Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet, Miskolc Nováky 2006: Nováky Erzsébet: Jövőkutatás és felelősség. MAGYAR TUDOMÁNY Nováky 2006: Nováky Erzsébet: Jövőkutatási tanulmányok (Letöltve: ) 17

18 Bulla - Tamás 2006: Bulla Miklós, Tamás Pál (szerk.): Fenntartható fejlődés Magyarországon: jövőképek és forgatókönyvek. Új Mandátum, Budapest, Nováky 2007: Nováky Erzsébet: A fenntartható jövő feltételei. TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK - HELLER FARKAS GAZDASÁGI ÉS TURISZTIKAI SZOLGÁLTATÁSOK FŐISKOLÁJA 1, Budapest, Mészáros 2008: Mészáros Andrea (szerk.): A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon. KSH, Budapest, Gyulai 2008: Gyulai István: Kérdések és válaszok a fenntartható fejlődésről. MTVSZ, Budapest, (Letöltve: ) Nováky 2008: Nováky Erzsébet: Adalékok a fenntartható környezeti jövőnkhöz. Tudatos jelen, fenntartható jövő c. Konferencia, Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest, november 26. Nováky 2010: Nováky Erzsébet: Negyvenéves a magyar jövőkutatás. KÖZ- GAZDASÁG 2, Nováky 2010: Nováky Erzsébet: Mi vár ránk a jövőben? Grzegorz W. Kołodko: Megatrendek: Grzegorz W. Kołodko: Megatrendek. KÖZ-GAZDASÁG Nováky 2010: Nováky Erzsébet: Magyarország jövője szakértői előrejelzésekre és nem szakértői véleményekre építve. KÖZGAZDÁSZ FÓRUM Nováky 2010: Nováky Erzsébet: Alternative scenarios for Hungary for the year SOCIETY AND ECONOMY Nováky 2010: Nováky E (szerk.): Magyarország 2025: Tanulmánykötet a Magyarország 2025 című akadémiai kutatás alapján. Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, Ligeti 2010: Cserháti Ilona, Keresztély Tibor, Ligeti István (szerk.), Nováky Erzsébet, Takács Tibor, Tóthné Szita Klára, Veigl Helga: Jövőképek és gazdasági stratégiák. Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet, Budapest,

19 A kutatási terv a HURO/1001/289/ kódszámú, CROSSRESEARCH projekt keretében készült. Szerkesztette: Rácz Attila Közreműködő szakértők: Bodó Barna Dr. Imreh Szabolcs Kicsiny László Kovács Katalin Rácz Attila Dr. Szabó Éva Zsuzsanna Szász Alpár Zoltán Székely Tünde Jelen kutatási terv tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker!