A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN"

Átírás

1 Társadalomkutatás 32 (2014) 3, DOI: /Tarskut A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA KÍNA FELEMELKEDÉSE ÉS A KÍNAI AMERIKAI VERSENGÉS TÜKRÉBEN HORVÁTH CSABA Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszék Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskola Európa Újragondolása Doktori Műhely 1093 Budapest, Fővám tér 8. Tel.: 06 (1) A tanulmány azt vizsgálja, hogyan módosul Oroszország helye a megváltozott és ma is folyamatos változásban lévő amerikai kínai orosz viszonyrendszerben. Bár a Szovjetunió szétesése és a 90-es évek gazdasági válsága után Oroszország ma már mind népesség, mind GDP, mind pedig a védelmi kiadások terén harmadik helyre esett vissza a három nagyhatalom között, ennek ellenére továbbra is kiemelkedően fontos nagyhatalmi szereplő. A tanulmány kísérletet tesz annak áttekintésére, hogy az elmúlt évet tekintve milyen vonalvezetés rajzolódik ki Oroszország szerepét illetően az USA és Kína egyre erősödő globális vetélkedésében. Kulcsszavak: erőegyensúly, nevető harmadik, háromoldalú diplomácia, multipoláris rendszer BEVEZETÉS Kína felemelkedésének térségünkre gyakorolt hatása napjainkban gyakorta tárgyalt téma. A felemelkedő Kína külpolitikai aktivizálódásának fő színtere Kelet- és Délkelet-Ázsia Csendes-óceánnal szomszédos térsége, fő stratégiai játszmái pedig az Egyesült Államokkal ebben a térségben folytatott versengéséhez kapcsolódnak. Kevesebb szó esik Kínának a saját hátsó udvarában, Közép-Ázsiában folytatott tevékenységéről, és a vele ebben a térségben szomszédos nagyhatalommal, Oroszországgal való ellentmondásos viszonyáról. A kérdés aktualitását jelzi a kínai orosz földgázszállítási egyezmény megkötése az ukrán válság kapcsán. A kínai orosz viszony változatos múltra tekint vissza. A két ország az elmúlt évszázadban hol egymás szövetségese volt az Egyesült Államok által vezetett szövetségi rendszerekkel vagy éppen Japánnal szemben, hol pedig már-már démonizált fenyegetésként tekintettek egymásra. A két nagyhatalom kapcsolatát ma is az ellentmondásosság jellemzi, amit leginkább talán bizalmatlan együttműködésként nevezhetnénk. Kína és Oroszország viszonya több okból is igen fontos tényező. Egyrészt Oroszország sok szempontból a mérleg nyelve lehet az Egyesült Államok és Kína szembenállásában. Másrészt pedig a kínai orosz viszonynak áttételesen a térségünkre, Európa keleti felére is hatása lehet, hiszen az amerikai kínai orosz viszony befolyásolhatja Oroszország európai mozgásterét is , Akadémiai Kiadó, Budapest

2 248 HORVÁTH CSABA A tanulmány első része arra próbál választ keresni, hogy mi az oka a kínai orosz viszony napjainkban tapasztalható ellentmondásos voltának, vagyis hogy a két ország olykor az Egyesült Államokkal szemben együttműködő szövetségeseknek, olykor pedig egymással is szembenálló riválisoknak tűnik. A tanulmány első része ennek megfelelően azt vizsgálja, hogy a mai kínai orosz viszony jellegét hogyan határozza meg az amerikai kínai orosz viszonyrendszer alakulása. Ahogyan azt látni fogjuk, Oroszországnak egyrészt mind Kínával, mind az Egyesült Államokkal vannak geostratégiai érdekellentétei, másrészt pedig ma már nem elég erős ahhoz, hogy akár egy amerikai orosz, akár egy kínai orosz szövetségben vezető szerepet kaphasson, e két okból kifolyólag pedig nem volna érdeke elköteleznie magát sem Washington, sem pedig Peking oldalán. A sajtóban és az elemzésekben egyaránt gyakran találkozhatunk olyan találgatásokkal, amelyek egy, az Egyesült Államok szövetségi rendszereinek potenciális ellenpólusát jelentő kínai orosz stratégiai tömb kialakulását feltételezik, ugyanakkor olyan elképzelésekkel is, amelyek a kínai orosz érdekellentétekre rámutatva és a szovjet kínai határkonfliktusokra visszatekintve egy Kínával szembeni amerikai orosz szövetséget is lehetségesnek tartanak. A valóságban e két szélsőséges forgatókönyv egyikét sem látjuk megvalósulni. Oroszország bár gyakorta működik együtt Kínával az Egyesült Államok ellenében tartózkodik a kínai orosz együttműködés elmélyítésétől, és akár vitákat is kész felvállalni Kínával. Ahogyan azt látni fogjuk, ez az orosz politika egyenesen következik az ország globális súlyának alakulásából, valamint a kínai orosz és kínai amerikai geostratégiai érdekellentétek komplexitásából. A tanulmány második része azzal foglalkozik, hogy ebben a tágabb keretrendszerben hogyan alakult a kínai orosz viszony, különös tekintettel a regionális együttműködési kezdeményezésekre. Ahogyan azt látni fogjuk, itt Kína a középázsiai államokkal kötött kétoldalú megállapodások mellett az egész Sanghaji Együttműködési Szervezetre (Shanghai Cooperation Organization SCO) kiterjedő, azaz Kínát, Oroszországot, illetve a közép-ázsiai országokat is magában foglaló integrációs kezdeményezésekkel próbálja kiterjeszteni befolyását, amit Oroszország a volt Szovjetunió területét lefedő gazdasági tömörülés kialakításával próbál elhárítani. A tanulmány végén rövid kitérőt teszünk a folyamatok lehetséges európai hatásait illetően is. A tanulmány alapvetően realista-geopolitikai megközelítésből vizsgálja a kínai orosz kapcsolatok alakulását a globális folyamatok tükrében. A közép-ázsiai országokat (noha önálló aktorok) itt most elsősorban mint a nagyhatalmi játszmák objektumait elemzi. A WASHINGTON PEKING MOSZKVA HÁROMSZÖG A kínai orosz kapcsolatok alakulásában Kína felemelkedése mellett az egyre intenzívebbé váló amerikai kínai versengés játszik meghatározó szerepet, ami pedig a Washington Peking Moszkva háromszög sajátos viszonyrendszerét helyezi előtérbe. Ezt illetően három fontos tényezőre alapozva próbálhatjuk meg meghatározni Moszkvának Washington és Peking versengésében betöltött pozícióját: Az amerikai kínai orosz kapcsolatok képlékenysége. Az utóbbi hetven évben a Washingon Peking Moszkva háromszögben a kapcsolatok összes, matematikailag lehetséges kombinációjára láthattunk példát (szovjet kínai amerikai közös fellépés Japánnal szemben a második világháború utolsó évében; kí-

3 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 249 nai amerikai együttműködés a Szovjetunióval szemben az es kínai polgárháború alatt; szovjet kínai együttműködés az Egyesült Államokkal szemben a hidegháború kezdeti időszakában; amerikai kínai együttműködés a Szovjetunióval szemben a 80-as években; amerikai orosz együttműködés Kína mellőzésével a 90-es évek elején; kínai orosz együttműködés az Egyesült Államokkal szemben századunk első évtizedében). És természetesen láthatunk példát számos olyan időszakra is, amikor mindhárom nagyhatalom hűvös távolságot tartott egymástól (erre talán a 60-as évek és a 90- es évek második fele jelenthetnek példát). Mindebből azt állapíthatjuk meg, hogy az amerikai orosz kínai viszonyban nem nagyon vannak megkötések, e három ország között szövetségi kombinációk tekintetében mindenre és mindennek az ellenkezőjére is láthattunk már példát az elmúlt hatvan, de akár az elmúlt harminc év során is. Különösen erős nagyhatalmi tudat. Oroszország önmagát, a Szovjetunió szétesése ellenére, továbbra is nagyhatalomként látja. Moszkva az elmúlt 200 év során soha nem ment bele tartósan olyan szövetségi struktúrákba, ahol számára a vezető szerepnél kevesebb jutott volna. Oroszország nagyhatalmi pozíciójának hanyatló demográfiai és gazdasági fundamentumai. E három kérdéskört megvizsgálva további az alábbiakban részletezendő következtetésekre juthatunk. KÉTOLDALÚ NYITOTTSÁG Oroszországnak mind Kínával, mind pedig az Egyesült Államokkal vannak vitás kérdései. Ezen a téren földrajzilag tulajdonképpen egy szabályos beosztást láthatunk, a szovjet utódállamok között Washingtonnal Kelet-Európában és a Kaukázus térségében, Pekinggel pedig Közép-Ázsiában ütköznek Moszkva érdekei. Európa keleti felén elsősorban a Baltikum, Ukrajna, valamint a Kaszpi-tenger felé folyosóként hozzáférést biztosító három kaukázusontúli volt szovjet köztársaság (Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán) területén ütköznek az amerikai és orosz érdekek. A kínai orosz viszony sajátos jellegét alapjaiban határozza meg Oroszország globális szerepének alakulása és a Washington Peking Moszkva háromszög viszonyrendszerének formálódása. Kínával ugyanakkor a hagyományos kínai terminológiában Külső-Mandzsúriának nevezett, Oroszországban pedig orosz Távol- Keletként ismert terület, valamint Mongólia és a közép-ázsiai kőolaj- és földgázlelőhelyek feletti ellenőrzés jelenti az érdekek ütközőzónáját. Mivel a Mongóliával és az orosz Távol-Kelettel kapcsolatos kínai orosz ellentétek történelmi háttere Európában kevésbé ismert, szükséges egy rövid kitérőt tennünk ezeket illetően. A kínaiak által gyakran Külső-Mandzsúriának nevezett terület a mai Oroszország keleti régióiból lényegében az Amur és az Usszuri folyók medencéjét, valamint a Japán-tenger ehhez kapcsolódó partvidékét foglalja magába. A terület 1858 előtt Kína részét képezte. Az 1689-ben rögzített régi országhatár a mai Kína legészakibb csücskét kötötte össze az Ohotszki-tenger délnyugati kiszögellésével, és az oroszok által Sztanovoj-hegység, a kínaiak által pedig Külső-Hingan néven ismert hegylánc gerince mentén húzódott. A terület átadására az európai hatalmak által Kínára kényszerített egyenlőtlen szerződések sorába tartozó orosz kínai

4 250 HORVÁTH CSABA 1858-as Ajguni Szerződés, és az 1860-as Pekingi Szerződés értelmében került sor (Gernet 2001: ). Mongólia ugyanakkor 1911 előtt éppúgy Kína fennhatósága de legalábbis vazallusi felügyelete alatt állt, miként Tibet is. Ahogyan a XX. század elején Tibet Brit-India, úgy Mongólia a cári Oroszország beavatkozásának köszönhetően nyerte el önállóságát. A Mongólia függetlenségét garantáló politikát azután a Szovjetunió is folytatta. Külső-Mandzsúria Oroszországhoz csatolásának és Mongólia függetlenségének története tehát lényegében ugyanúgy következett be, ahogyan Kína túlsó oldalán Tibet függetlenné válása és az Indiának kedvező himalájai határvonal, a MacMahon-vonal rögzítése. A kínai közvélemény és politikai elit ennek megfelelően a két világháború között éppúgy illegitimnek tekintette a szibériai határán történt területveszteségeket, ahogyan a himalájai határán történt veszteségeket is. A kommunista hatalomátvétel után a Mao Ce-tung vezette Kína, míg a Jawaharlal Nehru vezette Indiával szemben kész volt konfrontálódni Tibettel és a himalájai területekkel kapcsolatban, addig a Szovjetunióval szemben már nem merte megkérdőjelezni sem az ban meghúzott határvonal érvényességét, sem pedig Mongólia függetlenségét. Az 1969-es szovjet kínai határvillongásokra már a kérdéses határvonal mentén került sor, de kínai részről (hivatalosan legalábbis) még ekkor sem ennek legitimitását vitatták, csupán azt, hogy az pontosan hol húzódik az as szerződések szerint. Az indiai kínai határtól eltérően Peking azóta sem kérdőjelezte meg nyíltan ennek a határvonalnak a legitimitását, viszont az elmúlt két évtizedben éppen erre a területre indult meg jelentős bevándorlás Kínából, ami igencsak nyugtalanítja az orosz közvéleményt (Minakir 1996: 85 97). Oroszország külpolitikai orientációját tehát nem kötik egyértelműen földrajzi adottságok, elvben mind Kínával, mind pedig az Egyesült Államokkal lenne alapja a rivalizálásra is és a harmadik féllel szembeni együttműködésre is. A három ország kapcsolatait tekintve az elmúlt évtizedekben a következő fordulatokat láthattuk: Az 1950-es években a Szovjetunió és Kína szövetségesek voltak a hidegháborúban az Egyesült Államokkal szemben. A 60-as években azután bekövetkezett a szovjet kínai szakítás, a feszültség pedig 1969-re egy kisebb határháború megvívásáig éleződött, a 60-as, 70-es évek fordulóján pedig már egy komoly háború kirobbanása is lehetségesnek tűnt a két ország között. A 70-es, 80-as években az ideológiai különbségeket félretéve hallgatólagos együttműködés jött létre Kína és az Egyesült Államok között a Szovjetunióval szemben (Ross 1993). A 90-es évek első felében a szovjet rendszer bukásának és az 1989-es Tienanmen téri események kombinációjának köszönhetően átmenetileg ma már naivnak tűnő és tiszavirág életű euforikus összeborulásnak lehettünk tanúi az orosz amerikai kapcsolatokban, míg Kínával mindkét ország viszonya hűvös volt. Ez az amerikai orosz partnerségi kezdeményezés azért futott zátonyra, mert Oroszország egy speciális, egyenrangú partnerségként, a világ ügyeit két egyenrangú résztvevőként irányító amerikai orosz G2 -ként tudta volna csak azt elképzelni, és nem tartott elfogadhatónak kevesebbet az Egyesült Államokkal azonos beleszólásnál, az egyenrangú szerepnél. Ezzel szemben az Egyesült Államok a megváltozott erőviszonyokból kiindulva a partnerséget úgy képzelte el, hogy Oroszország lényegében integrálódik a nyugati szövetségi rendszerbe, ahol is Moszkvának csak a kisebb testvér szerepe jutott volna (Brzezinski 1997: ).

5 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 251 A SANGHAJI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERVEZET Az elmúlt egy évtizedet a Sanghaji Együttműködési Szervezetben intézményesülő, az Egyesült Államok globális hegemóniájával szembeni kínai orosz együttműködés jellemezte. A Sanghaji Együttműködési Szervezet június 25-én jött létre. Tagjai: Kína, Oroszország, valamint négy közép-ázsiai volt szovjet köztársaság (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisztán). A szervezet elődje az 1996-ban létrejött Sanghaji Ötök mechanizmus volt. Ennek ekkor még Üzbegisztán nem volt tagja, és ez az együttműködés még csak a szovjet kínai szembenállás évtizedeiben veszélyes zónának számító határ menti területek viszonyainak normalizálására, illetve határ menti biztonságpolitikai együttműködésre irányult. Ez a kezdeményezés vált aztán egy komolyabb kormányközi szervezetté 2001-ben (Bailes et al. 2007). De hogyan is jutottunk el idáig? A 90-es évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehetséges a különleges partneri viszony az Egyesült Államok és Oroszország között abban a formában, ahogyan azt az évtized elején sokan elképzelték. Egyrészt az Egyesült Államok nem vonta be Oroszországot olyan mértékben a világ irányításába, amennyire azt Moszkvában ideálisnak látták volna, másrészt pedig Oroszország sem volt hajlandó olyan mértékben alárendelni magát az amerikaiak világpolitikai elképzeléseinek, ahogyan azt Washingtonban várták volna. Az között megfogalmazódott idealisztikus remények kudarca a 90-es évek közepére vált nyilvánvalóvá, az ezt tudomásul vevő, és ennek tudatában a külpolitikát újrafogalmazó orosz fordulatot Jevgenyij Primakov külügyminisztersége jelezte 1996-tól (Brzezinski 1997: ). Talán nem véletlen, hogy három évtizednyi ellenségeskedés után éppen ekkoriban indult meg újra a közeledés Oroszország és Kína között. Hogy miért volt Kína részéről is fogadókészség az Oroszországgal való viszony rendezésére, az sem meglepő. A 80-as évek végére nemcsak a Szovjetunió omlott össze, de az évtized amerikai kínai együttműködése is. A kelet-európai rendszerváltások, a Szovjetunió összeomlása és az 1989-es Tienanmen téri események együttesen vezettek oda, hogy a Washington Peking Moszkva háromszög szereplőinek egymáshoz való viszonya 1992 elején már szinte a fordítottja volt annak, mint ami akár még három évvel korábban (1988 végén) is fennállt. A Szovjetunió szétesésével, a gazdasági összeomlással, valamint azzal, hogy rövid időn belül kétszer maga Oroszország is a polgárháború szélére sodródott, 1 Moszkva megszűnt első számú fenyegetés lenni Washington számára. Sőt, a 90-es évek elején Washington egyenesen a Jelcin-kormányzat megszilárdulását igyekezett támogatni, attól félve, hogy Oroszország polgárháborúba és/vagy anarchiába süllyedése és/vagy szétesése veszélyesen kiszámíthatatlan következményekkel, a térség destabilizálódásával járna. Ilyen körülmények között már pusztán az erőviszonyokat tekintve is megszűnt Pekingnek az a Moszkva ellensúlyaként szolgáló szerepe, amit a 80-as években az amerikai világpolitikában játszott. Így Washington számára Kína immár nem a veszélyesebb Szovjetunió ellensúlya volt az eurázsiai kontinensen, hanem az adott pillanatban az Egyesült Államok szövetségi rendszerén kívüli legjelentősebb nagyhatalom. A helyzet tehát pusztán az erőviszonyok átrendeződése alapján, bármiféle ideológiai megfontolás nélkül is olyan irányba változott, ami az Egyesült Államok részéről Oroszországhoz való közeledést, Kínával szemben pedig fokozó-

6 252 HORVÁTH CSABA dó gyanakvást valószínűsített volna. Ezt a váltást azonban még ideológiai tényezők is megkönnyítették, hiszen Oroszországban Jelcin vezetésével nyugati berendezkedésű államrend állt fel (legalábbis papíron), míg Kína nemcsak hogy a kommunista párt vezetése alatt maradt, de az június 4-i Tienanmen téri események nagy felzúdulást váltottak ki a nyugati világban. Ugyanazok a körülmények tehát, amelyek a 90-es évek elején a különleges partneri kapcsolat lehetőségével kecsegtették Oroszországot, Kína számára a Nyugattal való kapcsolatok évtizedes mélypontját jelentették. Később pedig, mikor az évtized közepére bekövetkezett az orosz amerikai viszony elhidegülése, a kínai amerikai viszony még mindig meglehetősen hűvös volt, még mindig messze volt a 80-as évekbeli állapottól, és Washington még mindig veszélyesebb vetélytársként tekintett Kínára, mint a Jelcin-féle Oroszországra. Így tehát a 90-es évek közepére az orosz amerikai viszony eleget romlott ahhoz, hogy Moszkva érdekeltté váljon a Pekinghez való közeledésben, a kínai amerikai viszony pedig nem javult eleget ahhoz, hogy Pekinget az ilyesmi hidegen hagyja. Ezt a tendenciát azután csak még tovább erősítette a Bush-adminisztráció Kínával és Oroszországgal szemben egyaránt konfrontatív politikát folytató doktrínája, amely az ukrajnai és grúziai színes forradalmakkal, valamint e két ország lehetséges NATO-tagságának meglebegtetésével Oroszország kelet-európai befolyása további visszaszorulásának lehetőségét villantotta fel, sőt az Egyesült Államok közép-ázsiai gazdasági térnyerésre tett kísérletei is érdekazonosságot idéztek elő Kína és Oroszország között (Wilhelmsen Flikke 2011). Kína esetében azonban a puszta világpolitikai helyzeten kívül még egy olyan körülmény is fennállt, amely napjainkra végül rendkívül jelentős eredménnyé tette számára az Oroszországgal való együttműködést ez pedig Kína energiaéhsége. Kína gazdasági felemelkedése az elmúlt két évtized egyik meghatározó világgazdasági és világpolitikai folyamata volt. A gazdasági fejlődés azonban energiaéhséggel jár, a rendkívüli gazdasági fejlődés pedig rendkívüli energiaéhséggel. Márpedig Kína kőolaj- és földgáztartalékok terén jelentős hátrányban van Moszkvához és Washingtonhoz képest. S noha az ilyen szükségletek természetesen kielégíthetőek importból, a világpiacról is, egy nagyhatalmi aspirációkat dédelgető ország számára hosszú távon sebezhetőséget jelent az, ha a gazdasága működésének fenntartásához szükséges energiahordozó-mennyiséget vele rivális nagyhatalmak politikaikatonai befolyási övezetébe tartozó államoktól kell importálnia. Előnyös tehát, hogy ha már egy nagyhatalmi aspiráns energiaimportra szorul, akkor ezt olyan, hozzá földrajzilag közel álló, kisebb államokból oldja meg, amelyekből az energiaimportot kevéssé zavarhatják meg egy-egy nagyhatalmi rivális mesterkedései, és amelyeket adott esetben politikailag és esetleg katonailag is a befolyása alá tud vonni. Kína esetében a közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok elvben rendelkeznek az összes olyan adottsággal, amelyek hosszú távon egy ilyen szerepre alkalmassá tennék őket. Népességüket és katonai erejüket tekintve nem képeznek jelentős erőt, földrajzilag pedig hárman is közvetlenül szomszédosak Kínával. Az egyetlen probléma esetükben Oroszország jelenléte. A közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok a 90-es években egyértelműen Oroszország befolyási övezetének számítottak, és a FÁK, az Eurázsiai Gazdasági Közösség, valamint a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete révén még ma is erősebb intézményi szálak fűzik őket Oroszországhoz, mint Kínához. Oroszország valószínűleg nem nézte volna tétlenül, ha egy vele el-

7 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 253 lenséges viszonyban lévő Kína próbálja gazdasági befolyását kiterjeszteni ezekre az országokra. Így viszont, hogy az SCO révén Kína Oroszország kvázi-szövetségeseként tudott megjelenni a közép-ázsiai térségben, komolyabb orosz tiltakozás és ellenlépések nélkül tudta megvásárolni a régió legjelentősebb energiaexportőrének, Kazahsztánnak az egyik legjelentősebb olajtársaságát, 2 valamint egy, egészen a Kaszpi-tengerig és Türkmenisztánig kiterjedő kőolaj- és földgázvezeték-rendszert kiépíteni (Marketos 2009). Ezeket a folyamatokat erősíti, hogy az SCO-n belül energetikai együttműködésre irányuló törekvéseket is láthatunk. Az SCO egyik, 2007-es csúcstalálkozóján Vlagyimir Putyin orosz elnök is felvetette egy energetikai kartell létrehozását az SCO keretei között (Scheineson 2009). Az SCO formájában működő kínai orosz együttműködés igen jelentős eredményeket ért el, elsősorban az Egyesült Államok Közép-Ázsiából való kiszorítása terén, melynek legszimbolikusabb epizódja a közép-ázsiai amerikai légitámaszpontok nagy részének bezáratása volt (Wilhelmsen Flikke 2011: ). 3 A 2000-es évek második felében merészebb elemzések már mint a NATO lehetséges ellensúlyáról kezdtek beszélni az SCO-ról, azonban ekkor a kínai orosz együttműködésben is törés következett be ban, a grúz orosz háború idején Oroszország azt várta, hogy Kína kiáll mellette a NATO-val szemben, azonban Kína erre nem volt hajlandó: Peking azt nehezményezte, hogy Oroszország előzetes egyeztetés nélkül bocsátkozott (műveleteinek a Dél-Oszétia megvédését túllépő kiterjesztésével) egy ilyen vakmerő kalandba, majd utólag várt el hozzá támogatást (Scheineson 2009). Az incidens megmutatta az SCO korlátait: Oroszország nem hajlandó külpolitikáját Kína igényei szerint önkorlátozásnak alávetni, Kína pedig nem hajlandó az orosz külpolitikát feltétel nélkül támogatni. Vagyis a felek képtelenek kül- és biztonságpolitikai doktrínáikat olyan mértékben összehangolni, ami egy olajozottan működő, koherens szövetségi rendszer létrehozásához szükséges. Ahogyan pedig azt a közép-ázsiai országok tárgyalásánál látni fogjuk, a közötti időszakban komoly strukturális érdekellentétek is egyre inkább felszínre kerültek Kína és Oroszország közt az SCO-n belül (Wilhelmsen Flikke 2011). AZ OROSZ NAGYHATALOM DEMOGRÁFIAI ÉS GAZDASÁGI MUTATÓINAK RELATÍV VISSZAESÉSE AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKKAL ÉS KÍNÁVAL SZEMBEN Az elmúlt évtizedekben tehát láthattuk, hogy az amerikai kínai orosz viszonylatban bármelyik fél együttműködése lehetséges bármelyikkel szemben. De emellett figyelmesek lehetünk még egy nagyon fontos mozzanatra. A 90-es évek elejének amerikai orosz és a 2000-es évek elejének kínai orosz közeledése tulajdonképpen azonos okból torpant meg és vált képtelenné valódi stratégiai szövetséggé válni. Oroszország mindkét esetben a másik féllel legalábbis azonos beleszólást, vezető szerepet várt volna el az együttműködésben. Azonban a megváltozott erőviszonyok következtében ezt sem a 90-es évek elején az Egyesült Államok, sem pedig a 2000-es években Kína nem volt hajlandó egy szoros stratégiai szövetség keretében megadni számára. Ez egyfelől érthető, hiszen mint azt látni fogjuk összességében Oroszország már valóban nincs azonos súlycsoportban sem az Egyesült Államokkal, sem Kínával. Ugyanakkor az orosz nagyhatalmi tudat nem teszi lehetővé Moszkva számára, hogy olyan szövetségben vegyen részt, ahol csak másodlagos,

8 254 HORVÁTH CSABA alárendelt szereplő lehet. E két szempont pedig együttesen kizárni látszik, hogy Oroszország ma akár az Egyesült Államok, akár Kína oldalán elkötelezze magát a másikkal szemben. Amikor arról beszélünk, hogy Oroszország ma már nincs egy súlycsoportban Kínával vagy az Egyesült Államokkal, akkor persze felmerül a kérdés, hogy konkrétan mi alapján mondjuk ezt. Valójában mennyire esett vissza Moszkva hatalmi potenciálja, mérhető-e ez számokban? Azt gondolhatnánk, hogy a Szovjetunió összeomlása elsősorban nemzetközi befolyás és katonai erő terén jelentett visszaesést Oroszországnak. Azonban ha megnézzük az adatokat, a legdrasztikusabb visszaesést Kínával és az Egyesült Államokkal szemben éppen a nagyhatalmi státusz legfontosabb fundamentumaiban, a népesség és a gazdasági erő területén láthatjuk. Különösen Kínával szemben drasztikus napjainkban az erőviszonyok módosulása Oroszország rovására ra Kína népessége várhatóan túllépi Oroszország népességének tízszeresét. 4 A XX. században a Kína és a Szovjetunió közti népességkülönbséget Kína gazdasági elmaradottsága ellensúlyozta. Alapvetően ez tette lehetővé, hogy Kína magasabb népessége ellenére is a Szovjetunió legyen a két nagyhatalom közül az erősebb. Kína jelenlegi gyors gazdasági fejlődése viszont egy olyan forgatókönyvet vetít előre, ahol a demográfiai fölény mellé előbb-utóbb várhatóan gazdasági és technológiai fölény is társul majd. Ráadásul a demográfiai különbség a XX. században korántsem volt ekkora: az 1930-as években Kína lakossága 450 millió fő volt, míg a Szovjetunióé 166 millió, ez nem sokkal több mint két és félszeres különbséget jelentett (Csekei 1936), amit bőven ellensúlyozott az, hogy a korabeli Kínában polgárháborús viszonyok uralkodtak re Kína népessége 814 millió főre, míg a Szovjetunióé 243 millió főre növekedett, ami már közel három és félszeres különbség volt. 5 Kína ekkor ugyan már atomhatalom volt, de gazdaságilag és technológiailag is rendkívül elmaradott, még a Szovjetunióhoz képest is. A Szovjetunió teljes GDP-je 1990-es dollárban számolva vásárlóerő paritáson 1973-ban becslések szerint 1513 milliárd dollár volt, míg Kínáé ugyanekkor csak 739 milliárd dollár, vagyis a különbség több mint kétszeres volt a Szovjetunió javára (Maddison 2007: ). A reformfolyamat még nem kezdődött el, a kulturális forradalom még javában tombolt, így a szovjet gazdasági és technológiai fölény még ekkor is bőven ellensúlyozta Kína három és félszeres demográfiai fölényét ben Kína népessége viszont már 1360 millió fő volt, míg Oroszországé csak 144 millió, 6 az IMF becslése szerint pedig 2011-ben vásárlóerő paritáson Kína GDP-je milliárd dollár, míg Oroszországé csak milliárd dollár. 7 A Moszkva és Peking közti demográfiai különbség tehát negyven év alatt három és félszeresről kilenc és félszeresre nőtt, a gazdasági teljesítmény aránya pedig négy évtizeddel ezelőtt kétszeres volt Moszkva javára, ma viszont közel ötszörös Peking javára. A gazdasági és demográfiai erőviszonyok ilyen drasztikus átrendeződéséhez a történelem tapasztalatai szerint előbb-utóbb a katonai erőviszonyok alakulása is hozzáidomul. Ennek legismertebb példája az Egyesült Államok világpolitikai szerepének átalakulása az 1940-es évtized során. Az évtized elején az Egyesült Államok még gazdasági óriás, de katonai törpe volt (az 1940-es év kezdetén az amerikai fegyveres erők összlétszáma még a félmillió főt sem érte el 8 ), az évtized végére viszont már szuperhatalommá vált. Egy másik közismert példa az első világháború előtt felemelkedő császári Németország esete. A XIX. századi Németország a XX.

9 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 255 századi Egyesült Államokhoz hasonlóan úgy vált vezető katonai hatalommá, hogy előbb relatív gazdasági súlya és népessége nőtt meg jelentős mértékben riválisaiéhoz képest, majd később ezekre a fundamentumokra támaszkodva állított fel a világ élvonalába tartozó haderőt. A XIX. század elején még Franciaország volt az európai kontinens legnépesebb állama és legjelentősebb katonai hatalma (Kissinger 1998: 223). A későbbi császári Németországot alkotó német államok össznépessége csak a XIX. század közepén érte be Franciaországét, a századfordulóra viszont már annak közel másfélszeresét tette ki. 9 A német ipari termelés 1850-ben még elmaradt a francia mögött, és csak 1880-ban előzte meg azt ra viszont Franciaország széntermelése már csak a német egyhetedét tette ki (Kissinger 1998: 224). A katonai erőviszonyok alakulása némi fáziskéséssel, de hamarosan követte a gazdasági és demográfiai erőviszonyok alakulását ban Franciaország védelmi kiadásai még Németország kiadásainak másfélszeresét tették ki, 1914-re viszont már jócskán megfordult az arány: Németország védelmi költségvetése ekkorra már nagyjából a duplája volt Franciaországénak (Barraclough Stone 1992: 250). Harmadik példaként a Meidzsi-restauráción átesett Japánt említhetjük, amelyet a XIX. század közepén még térdre tudott kényszeríteni néhány amerikai hadihajó. A nagy volumenű gazdasági reformok és erőteljes gazdasági növekedés néhány évtizede után viszont 1905-re már olyan hadsereggel rendelkezett, amellyel vereséget tudott mérni Oroszországra (Reischauer 2000). Japán szénkitermelése a kérdéses időszakban ( között) meghússzorozódott, a japán kereskedőflotta hajóinak száma pedig között több mint megharmincszorozódott (Watkins é. n.). A gazdasági és demográfiai erőviszonyok alakulása, ha nem is ennyire drasztikus mértékben, de az Egyesült Államokkal szemben is visszaesést jelent Moszkva számára ben az Egyesült Államoknak csak 208 millió lakosa volt a Szovjetunió 243 millió lakosával szemben, 2010-ben viszont az Egyesült Államok 312 milliós népessége több mint kétszerese volt a Szovjetunió szétesésével erősen megkisebbedett Oroszországénak (144 millió). 10 Gazdaságilag hasonlóan módosultak az erőviszonyok. Az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye persze már 1973-ban is nagyobb volt a Szovjetunióénál, de a különbség (1990-es dollárban, vásárlóerő paritáson) ekkor még csak kevesebb mint két és félszeres volt (3537 milliárd 1513 milliárddal szemben) (Maddison 2007: ) re a különbség két és félszeresről hat és félszeresre nőtt ( milliárd dollár 2383 milliárddal szemben). Oroszország tehát mind Kínával, mind pedig az Egyesült Államokkal szemben jelentősen visszaesett az elmúlt évtizedekben, és ha az Egyesült Államokkal szemben már nem is, de Kínával szemben ez a hátrány várhatóan még tovább fog növekedni. A KÍNAI OROSZ VISZONY ÉS KÖZÉP-ÁZSIA Ha a kínai orosz kapcsolatokról és az SCO gazdasági vetületeiről beszélünk, akkor nem hagyható ki legalább egy rövid kitekintés erejéig annak vizsgálata, hogy milyen hatással van és lehet ez Oroszország, illetve a hagyományosan a befolyási övezetébe tartozó közép-ázsiai volt szovjet köztársaságok viszonyára. A fejezetben tárgyalt tendenciák az Oroszország és Kína közt fekvő középázsiai volt szovjet köztársaságok esetében sajátos egyensúlyozást látszanak elindítani. Az utóbbi évek gazdasági fejleményei legalábbis lehetővé teszik a közép-ázsiai országok számára, hogy Moszkvától függetlenül alakítsák a Kínával való

10 256 HORVÁTH CSABA energiakereskedelmüket, a Kínának szállítandó energiahordozók árát és mennyiségét. Ha pedig a lehetséges politikai következményeket is számba vesszük, akkor azt láthatjuk, hogy ilyen körülmények között egyáltalán nem biztos, hogy a kínai orosz viszonyban Moszkva továbbra is saját, feltétel nélkül rendelkezésére álló befolyási övezetének tekintheti ezeket az államokat. A korábban gazdaságilag egyoldalúan Oroszországtól függő térségben az elmúlt évtizedben jelentős kínai gazdasági befolyás és a térség országait Oroszország megkerülésével, közvetlenül Kínával összekötő kőolaj- és földgázvezeték-rendszer épült ki, amelyen át Peking Kazahsztánból értékes olajhoz és földgázhoz, Türkmenisztánból és Üzbegisztánból pedig földgázhoz jut. Ezeket az egyoldalú orosz függést lazító tendenciákat a jövőben erősítheti a közép-ázsiai térség kulcsországában, Kazahsztánban végbement etnikai átrendeződés is. Az oroszok aránya az előző évtizedek betelepítési politikájának következtében a Szovjetunió bukása idején nagyjából megegyezett a kazahokéval (az 1989-es szovjet népszámlálás szerint a népesség 39,7%-a volt kazah, és csak 37,8%-a orosz). 11 Napjainkra viszont a muzulmán kazahok magasabb természetes szaporulata és az oroszok tömeges hazatelepülése következtében a kazahok aránya 63%-ra emelkedett, az oroszoké pedig 23%-ra csökkent. 12 Ha a népesség fennmaradó részét kitevő kisebb népcsoportokat is beszámítjuk, akkor pedig azt láthatjuk, hogy míg negyedszázaddal ezelőtt a Szovjetunió európai részeiről származó, európai kultúrájú népcsoportok aránya felülmúlta a közép-ázsiai muzulmán népcsoportok összesített súlyát (az oroszok, ukránok, beloruszok, németek és lengyelek összesen Kazahsztán népességének 50,56%-át tették ki), 13 addig napjainkra az ázsiai muzulmán népcsoportok aránya a népesség 70%-a fölé emelkedett. 14 Ezek a demográfiai tendenciák pedig napjainkban is folytatódnak, így év múlva a muzulmán ázsiai népcsoportok aránya a jelenleginél is jelentős mértékben nagyobb, az egykori Szovjetunió európai területeiről származó népcsoportok aránya pedig a jelenleginél is kisebb lesz. Vagyis demográfiai szempontból Kazahsztán egy fele részben oroszos, fele részben ázsiai államból lassanként egy döntően ázsiai arculatú állammá válik. Talán nem túlzó az a feltételezés, hogy a következő évtizedekben a gazdasági tényezők mellett ez a demográfiai átrendeződés is hatással lehet Kazahsztán identitására és külpolitikai orientációjára. Természetesen ettől még jelenleg zavartalannak tűnik az együttműködés Oroszország és a közép-ázsiai államok között, de így is jelzésértékű lehet például az az eset, amikor 2008-ban a közép-ázsiai államok Kazahsztán vezetésével Kínával tartva megtagadták, hogy feltétel nélkül támogassák az orosz álláspontot az orosz grúz háborúban (Wilhelmsen Flikke 2011: ). A közép-ázsiai országok egyoldalú orosz függésének lazítására tett aktív lépés volt Kína részéről, hogy egy szabadkereskedelmi övezet létrehozására is javaslatot tett az SCO keretein belül, így Kína gyakorlatilag Oroszországgal azonos kereskedelmi kedvezményekben részesülne ezekben az országokban. A kínai orosz viszonyban rejlő strukturális érdekellentéteket viszont jelezte, hogy Oroszország elutasította ezt a javaslatot, és helyette továbbra is a közép-ázsiai országokat saját magához kötő, de Kínát kizáró Eurázsiai Gazdasági Közösséget favorizálja (Wilhelmsen Flikke 2011: ). Míg tehát az SCO alkalmas volt arra, hogy Kína és Oroszország közös erővel szorítsa vissza az Egyesült Államok közép-ázsiai befolyását, addig mintegy mellékhatásként a közép-ázsiai országok Oroszországtól való egyoldalú függését is

11 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 257 jelentősen lazította, előrevetítve számukra a Kína és Oroszország közötti lavírozás lehetőségét. TENDENCIÁK KÖZÖTT Oroszország esetében tehát azt láthatjuk, hogy a 2000-es évek első felének kezdeményezései ellenére összességében sokkal inkább tekinthető az Egyesült Államok és Kína között egyensúlyozó harmadik félnek, mintsem Kína szövetségesének. Oroszország századunk első évtizedében kétségkívül inkább Kínával működött együtt az SCO keretében. Ugyanakkor számos olyan tényezőt is láthatunk, amely már ma is megnehezíti, a jövőre nézve pedig igen kérdésessé teszi ennek működőképességét. Így könnyen lehet, hogy a 2008-as grúz orosz háborúval kapcsolatos kínai orosz vita (és ezzel egyidejűleg a kínai orosz érdekellentétek felszínre kerülése Közép-Ázsiát illetően, amikor is Kazahsztán Kínára támaszkodva ugyancsak megtagadta Oroszországtól a kért támogatást) nem csupán átmeneti működési zavar volt a kínai orosz együttműködésben, hanem olyan strukturális problémák tünete, amelyek hosszú távon megnehezíthetik azt. A 90-es évek elejének rövid életű amerikai orosz együttműködéséből (és kudarcából), valamint a 2000-es évek elejének az SCO keretében kirajzolódó kínai orosz együttműködéséből (és ennek közötti lendületvesztéséből) egy koherens orosz nagyhatalmi viselkedésminta rajzolódik ki. Az utóbbi évtizedeknek ezekből a konfliktusaiból a következő tendenciát olvashatjuk ki: Oroszország önálló nagyhatalmi tudattal rendelkezik, és egy saját egyensúly-politika formájában az éppen aktuális körülmények függvényében hajlandó akár az Egyesült Államokkal, akár Kínával konfrontálódni, a kettő közül mindig azzal helyezkedve szembe, amelyikben a nagyobb kihívást látja saját nagyhatalmi pozíciójára nézve. Ebből a szempontból alapvetően pragmatikus szempontokat követ, vagyis ilyen jellegű érdekütközések során az ideológiai rokonsággal nem sokat törődik (Szovjetunió Kína 1970 körül, Egyesült Államok Oroszország 2000 körül). Az érem másik oldala viszont, hogy Oroszország Kína és az Egyesült Államok közül bármelyikkel hajlandó együttműködni is. Mindig az éppen aktuálisan kevésbé veszélyesnek, engedékenyebbnek tűnővel a másik ellenében (amerikai orosz együttműködés az 1990-es évek elején, kínai orosz együttműködés a 2000-es években). Mivel azonban külpolitikájának középpontjában éppen a saját, önálló nagyhatalmi identitása áll, nem hajlandó olyan szövetségi rendszerek elmélyítésében részt venni, ahol másodrangú fél volna egy nagy testvér oldalán (az amerikai orosz együttműködés kudarca az 1990-es évek második felében, az SCO lendületvesztése 2008 után). Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben bekövetkezett gazdasági és demográfiai hanyatlása miatt ma már nem képvisel akkora súlyt, hogy akár Kína, akár az Egyesült Államok mellett egyoldalúan elköteleződve azonos beleszólást követelhessen magának. E logika mentén haladva Oroszország számára így nem lenne kifizetődő, hogy elkötelezze magát a két óriás valamelyike mellett, hiszen egy ilyen szövetségben csak másodhegedűs lehetne egy nagy testvér mellett. Ráadásul az erőviszonyok várhatóan a közeljövőben még inkább Moszkva rovására fognak módosulni mind-

12 258 HORVÁTH CSABA két nagyhatalommal, de különösen Pekinggel szemben. Ahogyan azt a fentiekben láthattuk, Oroszország demográfiailag Kínával és az Egyesült Államokkal szemben egyaránt hanyatlik, Kína ráadásul gazdaságilag és technológiailag is gyorsabban fejlődik nála. A közeljövőben tehát az akár a Kína, akár az Egyesült Államok oldalán történő egyértelmű és szoros elköteleződés talán még a mainál is inkább másodrangú szerepet jelentene. Ahogy láthattuk, Moszkva Peking és Washington közül mindig azzal helyezkedett szembe, amelyikben a nagyobb (potenciális) fenyegetést látta saját nagyhatalmi szerepére nézve. Ebből a szempontból logikus volt a kínai orosz együttműködés az előző évtizedben, hiszen ekkor még egyértelműen az Egyesült Álamok jelentette a nagyobb kihívást Kína számára, és George W. Bush elnöksége idején ehhez még egy meglehetősen arrogáns külpolitikai doktrína, sőt a kínai és orosz érdekeket egyszerre sértő közép-ázsiai amerikai térnyerés is járult. Az SCO keretében folytatott kínai orosz együttműködés tehát beleillik az orosz külpolitika több évtizedes trendjébe, de addig és csakis addig illik bele, amíg az Egyesült Államok nagyobb potenciális fenyegetést jelent Oroszország számára, mint Kína. Így Moszkvából nézve tulajdonképpen az elmúlt húsz év gyakorlata látszik a logikus és valószerű viselkedésnek, miszerint sem Kína, sem pedig az Egyesült Államok mellett nem kötelezi el magát, hanem a kettő között hintapolitikát folytatva mindig azzal működik inkább együtt, amelyik pillanatnyilag éppen kevésbé képvisel stratégiai kihívást. Oroszország számára a biztonságpolitikai szempontokon kívül gazdasági szempontból is az egyensúlyozás tűnik a logikus választásnak. Oroszország legfontosabb exportcikkeit ma a kőolaj és földgáz jelentik, ezek legfontosabb exportpiacait pedig egyrészt az EU-tagállamok, másrészt Kína (2012-ben az orosz kőolajexport 84%-a irányult Európába, 7%-a Kínába). 15 Amennyiben Oroszország egyenlően osztja meg energiaexportját az EU és Kína közt, úgy exportőrként megnő gazdasági mozgástere is, hiszen ha vitába kerül az egyik importőrrel, akkor a másikra támaszkodva szoríthatja rá azt álláspontja elfogadására, a két importőr között licitálást, versengést alakíthat ki exporttermékeiért. Ahogyan azt láthattuk, az SCO-t az unipoláris pillanat, a kétpólusú világrend összeomlása után átmenetileg létrejött amerikai hegemónia hívta életre (Brzezinski 1997: 199). Azonban ha a jövőben ez a hegemónia gyengülni fog, Kína ázsiai hegemóniaaspirációi pedig erősödni fognak, akkor egy ilyen folyamatban Oroszország számára éppen abból a logikából következik a Kínától való eltávolodás és az Egyesült Államokkal való viszony enyhülése, amely logika az elmúlt tíz évben a Kínával való együttműködésre ösztönözte vagyis hogy két nagy közül a kevésbé fenyegetővel fog össze a nagyobb fenyegetést jelentő ellen. E logika szerint Oroszországnak csak azért és csak addig érdeke együttműködni Kínával, mert és ameddig az Egyesült Államok nagyobb potenciális fenyegetést jelent számára, mint Kína. A jelenlegi folyamatok szerint azonban hosszú távon ez egyre kevésbé lesz egyértelmű, és Kína erősödése, valamint ázsiai hegemóniatörekvései még akár azt a pillanatot is elhozhatják, amikor Moszkva már nagyobb kihívást lát majd Pekingben, mint Washingtonban. Ugyanakkor az orosz külpolitikának ez a trendje mind Washington, mind pedig Peking érdekévé a konfliktuskerülő magatartást teszi Oroszországgal szemben, hiszen végső soron a Bush-kormányzat konfrontatív külpolitikája volt az, amely a 2000-es években (többek között a grúziai és ukrajnai színes forradalmak támogatá-

13 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 259 sával) Oroszországot Kína karjaiba lökte, miközben a 90-es évek első felének orosz amerikai együttműködését a szovjet kínai ellenségeskedés évtizedei előzték meg. Ez persze eddig a pontig csak feltételezés, a gyakorlati kérdés az, hogy láthatunk-e már a közelmúltban is példát a kínai orosz együttműködés lazulására, illetve Oroszországnak az Egyesült Államok és Kína közötti egyensúlyozó pályára való átállására. A válasz igen. A grúz orosz háborút kísérő kínai orosz összezördülés mellett között komolyabb, strukturális érdekellentétek is felszínre kerültek Moszkva és Peking között. Ezek legfontosabbika a közép-ázsiai országokat érintő kérdések, ahol is Kína egyre inkább igyekszik ezen országok Oroszországtól való egyoldalú függésén lazítani, Oroszország pedig ezt fenntartani (Wilhelmsen Flikke 2011: ). Láthatóvá váltak tehát már strukturális jellegű érdekellentétek is a két fél között, márpedig Kína erősödésével, a közép-ázsiai országokban történő további gazdasági térnyerésével és Kazahsztán további belső demográfiai átalakulásával ezek az érdekellentétek csökkenni biztosan nem, tovább fokozódni viszont annál nagyobb valószínűséggel fognak. Megállapítottuk, hogy ebben a helyzetben mind Washington, mind Peking számára a konfliktuskerülő fellépés a kifizetődő Moszkvával szemben. Kérdés, hogy ezt alátámasztó tapasztalatot láthatunk-e a mai folyamatokban. A válasz megint csak igen. Kína az SCO keretében, ha nem is mindig zavartalan, de egyelőre sokkal inkább kooperatív, mintsem konfrontatív viszonyt épített ki Oroszországgal. Az Egyesült Államok pedig között egyfelől igencsak felerősítette a Kínával szembeni stratégiai versengést, és régi szövetségeinek megerősítésére, új szövetségek kiépítésére törekszik a Kínával érdekellentétben álló ázsiai országok között. Megerősítette kapcsolatát régebbi térségbeli szövetségeseivel, Japánnal, Dél-Koreával, a Fülöp-szigetekkel, Ausztráliával, valamint olyan, korábban vele meglehetősen hűvös viszonyban lévő, de Kínával különböző okokból szembenálló államokkal is, mint India és Vietnam (Suisheng 2012). Másfelől viszont Európában éppen ennek az ellentétét tapasztalhattuk. A 2000-es évek első felének színes forradalmaihoz képest a közötti időszak hullámvölgy volt az Egyesült Államok Kelet-Európa-politikáját illetően. Ezekben az években átmenetileg lekerült a napirendről Ukrajna és Grúzia NATO-csatlakozása, az Egyesült Államok mintha kihátrált volna a GUAM-csoport 16 országai mögül. Mindeközben az ázsiai-csendesóceáni térségben növelte, Európában viszont csökkentette csapatai létszámát. Míg Ukrajna NATO-csatlakozása 2008 után lekerült a napirendről, addig Vietnammal az Egyesült Államok fokozta a katonai együttműködést, és már egy haditengerészeti támaszpont megnyitása is szóba került. Azt láthatjuk tehát, hogy az Egyesült Államok között egyre inkább más politikát folytatott Kínával és más politikát Oroszországgal szemben. Míg Kínával szemben a korábbiakhoz képest egyre konfrontatívabbá vált a fellépése, addig Oroszországgal szemben egyre inkább konfliktuskerülő; ezzel párhuzamosan pedig egyre inkább a felszínre kerültek a Közép-Ázsiával kapcsolatos kínai orosz érdekellentétek. Talán nem túlzó a feltételezés: az ukrán válság kirobbanásához az is hozzájárult, hogy Oroszország felismerte a mérleg nyelvének szerepe által nyújtott lehetőségeket, azt a közötti tendenciát, hogy az Egyesült Államok Kínára és a Csendes-óceán térségére összpontosítva kevesebb figyelmet tudott Kelet-Európára fordítani, és akár kisebb presztízsveszteségek árán is igyekezett elkerülni, hogy Kína mellett Oroszországgal is konfrontálódnia kelljen. Elképzelhető

14 260 HORVÁTH CSABA azonban, hogy Oroszország az ukrán válság kapcsán annyiban elszámította magát, hogy mivel (ahogyan azt láthattuk) nagyhatalmi státuszának demográfiai és gazdasági fundamentumai viszonylag gyengék, az Egyesült Államokkal való konfrontáció miatt a kívánatosnál szorosabb együttműködésre kényszerülhet Kínával. AZ UKRÁN VÁLSÁG HATÁSA Oroszország számára tehát egyik irányban sem érné meg elköteleznie magát az Egyesült Államok és Kína szembenállásában. A mérleg nyelve szerep viszont nem csak az Egyesült Államok és Kína számára jár azzal, hogy a másik fél és Oroszország közötti kényszerszövetség elkerülése érdekében érdekükben áll kerülni az Oroszországgal való ellenségeskedést. Oroszország számára is veszélyes lehet, ha túl messzire megy azon előnyök kiaknázásában, amelyeket ez a pozíció biztosít számára, és ezt az ukrán válság folyományaként a kínai orosz kapcsolatokban történt elmozdulás is jelzi. Oroszország viszonylagos gyengesége egyfelől azzal jár, hogy ha az Egyesült Államok és Kína közül az egyikkel ellenségessé válik a viszonya, akkor közeledni kényszerül a másikhoz, másfelől pedig azzal, hogy ha a két nagy bármelyikével is tartósan és szorosan együttműködik, az annak kockázatát rejti, hogy túlságosan is annak befolyása alá kerül. Vagyis az ukrán válságban rejlő fő kockázat Oroszország nagyhatalmi státusza szempontjából az, hogy a NATOval való konfliktusa következtében olyan szoros együttműködésre kényszerül Kínával, amely már a számára kívánatosnál nagyobb kínai befolyás kockázatával jár. Oroszország mindeddig idegenkedett is azoktól a kínai törekvésektől, amelyek azt célozták, hogy az SCO országaiból jöjjön létre egy kínai orosz közép-ázsiai gazdasági blokk tavaszán az ukrán válság hatására végül mégis beadta a derekát Kínának egy korábban sokáig halogatott gázszállítási megállapodás tekintetében. A megállapodás körüli hosszas alkudozás a sajtóhírek szerint annak jele volt, hogy a kínai fél helyesen érzékelte, Oroszország gazdaságilag mennyire kiszolgáltatott helyzetbe került a NATO-országokkal való konfliktusa következtében. Kína ezt kihasználva olyan ajánlatot tett Oroszországnak, amelyet az eleinte vonakodott elfogadni, de végül más választása nem lévén, mégis belement az alkuba. 17 Ha tehát Oroszország az elmúlt évtizedekben tapasztalt viselkedéséhez hasonlóan most is el akarja kerülni, hogy egy nála erősebb hatalommal túlzottan szoros együttműködésre kényszerüljön, akkor kénytelen lesz enyhíteni az Egyesült Államokkal való viszonyán, hogy kikerüljön a Kínával szembeni túlzott rászorultság csapdájából. ÖSSZEGZÉS A kínai orosz viszonyt meghatározó tágabb keretrendszert illetően az 1945 óta eltelt évtizedek történetét áttekintve azt láthatjuk, hogy a Washington Peking Moszkva háromszögben semmi sem lehetetlen, nincsenek megkötések. Az évtizedek során a három ország között az összes létező matematikai kombinációra láthattunk példát együttműködés és ellenségeskedés tekintetében. Ezen belül a Szovjetunió bukása óta eltelt időszakot is rugalmasság jellemezte: Oroszország a 90-es évek elején az Egyesült Államokkal, az ezredforduló körüli években pedig Kínával próbált szövetséget kiépíteni, azonban mindkét próbálkozás ugyanazon a tényezőn, az ország nemzetközi súlyának megváltozásán bukott el. Oroszország valós súlyából kifolyóan ma már az Egyesült Államok mellett és Kína mellett is csak másodrangú szerepet tölthetne be egy szövetségen belül. Moszkva viszont

15 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA 261 mindkét esetben világossá tette, hogy nem adja alább legalábbis egyenlő beleszólásnál. Ezt viszont sem Washington, sem Peking nem fogadta el. Ezekből a keretekből következően Kína és Oroszország viszonyát között az Egyesült Államokkal szembeni együttműködés határozta meg, az együttműködésben azonban hullámvölgy következett be között, amelynek első látványosabb tünetei a 2008-as grúz orosz háborúhoz kapcsolódtak. A háborúval kapcsolatos érdekellentét az együttműködés jellege körüli kínai orosz nézeteltérést hozta felszínre. Oroszország támogatást várt volna Kínától a háború Dél- Oszétia területén túlra való kiterjesztésével kapcsolatban, Kína elvárása viszont a jelek szerint az lett volna, hogy Oroszország ne tegyen ilyen lépéseket az ő álláspontjának figyelembe vétele nélkül. Kína és Oroszország között ráadásul számos olyan eleve adott geopolitikai érdekellentét áll fenn, amelyeket csak a közös ellenféllel, az Egyesült Államokkal szembeni együttműködés érdekében tudtak ideigóráig félretenni. A közép-ázsiai államok feletti befolyás terén tapasztalható érdekellentét között kétszer került felszínre látványos módon. Egyszer akkor, amikor 2008-ban a közép-ázsiai országok Kínával tartottak, és nem voltak hajlandóak kiállni Oroszország mellett a grúz orosz háborúban, egyszer pedig akkor, amikor Moszkva elutasította a Kínát, Oroszországot és Közép-Ázsiát is magában foglaló szabadkereskedelmi övezet létrehozását. Az amerikai orosz és a kínai orosz szövetségi próbálkozások kudarcából azt szűrhetjük le, hogy Oroszország akkor őrizheti meg a legtöbbet nagyhatalmi státuszából, ha sem az Egyesült Államok, sem pedig Kína oldalán nem kötelezi el magát. Erre hosszú távon lehetőséget is biztosít Washington és Peking vetélkedése, hiszen ez lehetővé teszi Moszkva számára, hogy ha egyikük oldalán sem kötelezi el magát, akkor a mérleg nyelvének, bizonyos értelemben a nevető harmadiknak a szerepét játssza el. Az ukrán válsággal kapcsolatos események azonban azt is megmutatják, hogy Oroszországnak óvatosan kell gazdálkodnia az ebben rejlő előnyökkel. A Washingtonnal való túlzott konfrontáció a jelek szerint máris olyan fokú együttműködésre kényszerítette Moszkvát Pekinggel, amely már veszélyezteti Oroszországnak azt a fajta el nem kötelezettségét, amely a nevető harmadik szerepének kiaknázásához szükséges. CSABA HORVÁTH THE SINO-RUSSIAN RELATIONSHIP IN THE MIRROR OF CHINA S RISE AND SINO- AMERICAN RIVALRY Summary The focus of the paper is how the role of Moscow has been changed by the fluid and complex triangular relationship of the USA, China and Russia. Despite its apparent decline in fundamentals of great power status such as relative economic and demographic weight, Russia is still a key great-power player. The paper attempts to identify trends in the events of the past years that can help us to understand the role of Russia in the increasing global rivalry of the USA and China. Keywords: balance of power, the third who benefits, triangular diplomacy, multipolar system

16 262 HORVÁTH CSABA HIVATKOZÁSOK Bailes, A. J. K. Dunay, P. Pan, G. Troitskiy, M. (2007): The Shanghai Cooperation Organization. SIPRI Policy Paper, No. 17, Stockholm International Peace Research Institute. Barraclough, G. Stone, N. (szerk.) (1992): The Times Atlasz Világtörténelem. Akadémiai Kiadó, Budapest. Brzezinski, Z. (1997): The Grand Chessboard. Basic Books, Harper Collins Publisher. Csekei Varjú E. (szerk.) (1936): Révai Kis Lexikona. Révai Irodalmi Intézet kiadása, Budapest. Gernet, J. (2001): A kínai civilizáció története. Osiris Kiadó, Budapest. Kissinger, H. (1998): Diplomácia. Panem-Grafo, Budapest. Maddison, A. (2007): Contours of the World Economy, AD. Essays in Macro-Economic History. Oxford University Press. Marketos, T. N. (2009): China s Energy Geopolitics The Shanghai Cooperation Organization and Central Asia. Routledge, New York. Minakir, P. A. (1996): Chinese Immigration in the Russian Far East: Regional, National, and International Dimensions. In: Azrael, J. R. Payin, E. A. (ed.): Cooperation and Conflict in the Former Soviet Union: Implications for Migration. RAND Center for Russian and Eurasian Studies, Center for Ethnopolitical and Regional Research, Santa Monica Washington, Reischauer, E. O. (2000): Japán története. Maecenas Kiadó, Budapest. Ross, R. S. (1993): China, the United States, and the Soviet Union Tripolarity and policy making in the Cold War. M. E. Sharpe Inc. Scheineson, A. (2009): The Shanghai Cooperation Organization. Council on Foreign Relations. (letöltve: 2012 július 4.). Suisheng, Z. (2012): Shaping the Regional Context of China s Rise: how the Obama administration brought back hedge in its engagement with China. Journal of Contemporary China Vol. 21, No. 75, Watkins, T. (é. n.): Meiji Restoration/Revolution. San José University Department of Economics. (letöltve: 2014 február 10.). Wilhelmsen, J. Flikke, G. (2011): Chinese-Russian Convergence and Central Asia. Geopolitics Vol. 16, No. 4, JEGYZETEK 1 Az első alkalom az augusztusi moszkvai puccs volt, amikor a puccsisták oldalán, illetve a puccsal szembeszálló Jelcin oldalán álló katonai egységek kerültek szembe egymással. A második alkalom pedig a köztudatban ma kevéssé számon tartott októberi események, amikor a Jelcinhez hű erők és a Jelcinnel szembeforduló Dumát támogató fegyveres erők vívtak több napig tartó, nem hivatalos becslések szerint több száz halálos áldozattal járó tűzharcokat Moszkva utcáin. Végül ez utóbbi is Jelcin győzelmével végződött. 2 CNPC Announces PetroKazahstan Acquisition. Oct/ htm (letöltve: február 10.); Petro Kazakhstan pages/about_company.html (letöltve: február 10.). 3 SCO: Shoring Up the Post-Soviet Status Quo. insight/articles/pp shtml (letöltve: február 10.). 4 World Population Prospects, the 2012 Revision United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (letöltve: július 4.). 5 World Population Prospects, the 2012 Revision United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (letöltve: július 4.). 6 World Population Prospects, the 2012 Revision United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (letöltve: július 4.). 7 World Economic Outlook Database, April 2012 International Monetary Fund, (letöltve: július 4.).

17 A KÍNAI OROSZ VISZONY ALAKULÁSA Active Duty Military Personnel, html (letöltve: január 22.). 9 Történelmi Világatlasz. Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1991, World Population Prospects, the 2012 Revision United Nations, Department of Economic and Social Affairs, Population Division. (letöltve: július 4.). 11 Демоскоп Weekly. (letöltve: július 4.). 12 The results of the national population census in The Agency of Statistics of the Republic of Kazakhstan (letöltve: július 4.). 13 Демоскоп Weekly. (letöltve: július 4.). 14 The results of the national population census in The Agency of Statistics of the Republic of Kazakhstan (letöltve: július 4.). 15 U.S. Energy Information Administration. (letöltve: február 10.). 16 Ukrajna, Grúzia, Moldova és Azerbajdzsán a FÁK-nak az ezredfordulón Oroszországtól függetlenedni és az Egyesült Államokhoz közeledni próbáló négy tagállama. 17

Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ

Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ A kontinentális erőegyensúly mint az amerikai kínai versengés valószínű modellje Horváth Csaba Barnabás Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ legnagyobb gazdaságává

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100

Egy főre jutó GDP (%), országos átlag = 100. Forrás: KSH. Egy főre jutó GDP (%) a Dél-Alföldön, országos átlag = 100 gh Gazdasági Havi Tájékoztató 2013. október A GVI legújabb kutatása a területi egyenlőtlenségek társadalmi és gazdasági metszeteit vizsgálja. A rendszerváltás óta zajló társadalmi és gazdasági folyamatok

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX

A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX A GLOBÁLIS MILITARIZÁCIÓS INDEX Mikor tekinthetjük egy ország társadalmát alapvetően militarizáltnak? Mely okok játszanak közre a világ egyes régióiban a militarizáció szintjének emelkedésében, csökkenésében?

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György

VMegvalósult tervek. Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014. Matolcsy György Matolcsy György Egyensúly és növekedés Konszolidáció és stabilizáció Magyarországon, 2010 2014 Kairosz Kiadó, 2015 VMegvalósult tervek Vannak a magyar történelemnek meghatározó gazdaságpolitikai fordulatai.

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV.

E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M IV. E U R Ó PA I O T T H O N T E R E M T É S I P R O G R A M Kutatási zárótanulmány IV. Budapest, 2005. január 2 A tanulmányt a Növekedéskutató Intézet munkacsoportja készítette A kutatást koordinálta: Matolcsy

Részletesebben

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005)

SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) SZ. BÍRÓ ZOLTÁN A magyar orosz politikai kapcsolatok (1991 2005) A 90-es évek első felében Budapest korrekt, ám ugyanakkor távolságtartó Oroszország-politikája teljes mértékben érthető volt. Egyrészt az

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. május 12. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2011. május 12. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN

MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések

BULGÁRIA. Oktatás és képzés, az ifjúság helyzete. Educatio 1997/3. Országjelentések Országjelentések BULGÁRIA Az információs technológia és a telekommunikáció óriási hatást gyakorol a gazdasági és társadalmi életre. Annak ellenére, hogy Bulgária fontos szerepet játszott a KGST információs

Részletesebben

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka

Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete. Vincze Hajnalka Az európai biztonság- és védelempolitika néhány elméleti-gyakorlati vetülete Vincze Hajnalka Az uniós védelempolitika tartalmi-egzisztenciális és gyakorlati-megvalósításbeli vetületei közti szoros kötelék

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi összehasonlítás 6 / 1. oldal Nemzetközi összehasonlítás Augusztusban drasztikusan csökkentek a feltörekvő piacok részvényárfolyamai A globális gazdasági gyengülés, az USA-ban és Európában kialakult recessziós félelmek,

Részletesebben

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001)

Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) Részfejezetek egy Nemzetbiztonsági Stratégia elkészítéséhez (forrásmunkák felhasználásával összeállította Várhalmi Miklós, 2001) 1. A nemzetbiztonsági tevékenység helye, szerepe, aránya a nemzeti védelmi

Részletesebben

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai.

Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. Lakatos Júlia Globális Trendek 2025 Egy multipoláris világ kihívásai. A Nemzeti Hírszerzési Tanács Globális Trendek 2025: Átalakult világ című elemzésének célja a világszintű stratégiai gondolkodás előmozdítása.

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát

Gázvezetékek övezik hamarosan Európát BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 45. k. 9. sz. 2006. p. 36 43. Az energiagazdálkodás alapjai Gázvezetékek övezik hamarosan Európát Az orosz állam tulajdonában lévő Gazprom új gázvezetékeket

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT

ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT ZMNE STRATÉGIAI VÉDELMI KUTATÓ KÖZPONT 1581 Budapest Pf: 15 Tel: 432-90-92 Fax: 432-90-58 A magyar kül- és biztonságpolitika lehetséges új hangsúlyairól Miért aktuális egy új hangsúlyú magyar külpolitika

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2)

Euro. A grár, halászat, erdőgazdaság 1,3 (2) 29,4 (2) S zolgáltatások (nem piaci szolgáltatások) 69,3 (2) Botos Katalin (szerk.) : Pénzügyek és globalizáció SZTE Gazdaságtudományi Kar Közleményei 2005. JATEPress Az Édentől keletre Botos Katalin Itt, a Lajtán innen, mindnyájan az Édentől keletre vagyunk. Hány

Részletesebben

Oroszország katonapolitikája és az orosz hadsereg reformja

Oroszország katonapolitikája és az orosz hadsereg reformja Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskola Bagi József mk. ezredes Oroszország katonapolitikája és az orosz hadsereg reformja Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Nagy László nyá.

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Európai integráció - európai kérdések

Európai integráció - európai kérdések 28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.5.29. COM(2013) 377 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2013. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2012 2016-os időszakra vonatkozó konvergenciaprogramjának

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után

A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után 66 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁJUS Tálas Péter Sz. Bíró Zoltán A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után A lengyel elnöki repülõgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján

Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-elemzések E-2012/15 péczeli anna Nukleáris kérdések a NATO chicagói csúcstalálkozóján MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról. és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.2. COM(2014) 428 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Svédország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról és Svédország 2014. évi konvergenciaprogramjának tanácsi véleményezéséről

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Magyarországon az elsõdleges energia-felhasználáson

Magyarországon az elsõdleges energia-felhasználáson NB4_bel.qxd 4/9/2008 6:26 PM Page 23 23 Sz. Bíró Zoltán A Déli Áramlat és a Nabucco Azt követõen, hogy Ausztria, Olaszország, Görögország, Bulgária és Szerbia elkötelezte magát a Déli Áramlat mellett,

Részletesebben

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia

P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia P7_TA-PROV(2010)0490 Az Afganisztánra vonatkozó új stratégia Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalása az új afganisztáni stratégiáról (2009/2217(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő

Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő Tér és Társadalom 21. évf. 2007/4. 213-220. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 4: 213-234 KÖNYVJELZ Ő JAMES WESLEY SCOTT (ED.): EU ENLARGEMENT, REGION BUILDING AND SHIFTING BORDERS OF INCLUSION AND EXCLUSION

Részletesebben

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG SAJÁTOS NEMZETKÖZI FELADATOK AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLPOLITIKÁJÁBAN MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Tóth László Ma Európában a nemzetállami logika és a közös európai fellépés vitája feszül. A kérdések úgy hangzanak, hogy

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

Javaslat A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.11.21. COM(2011) 775 végleges 2011/0355 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a Kínai Népköztársaságból származó, egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára vonatkozó

Részletesebben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben

A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-elemzések E-2013/3 matura tamás A magyar kínai termékforgalom alakulása 2012-ben MKI-ELEMZÉSEK A Magyar Külügyi Intézet időszaki kiadványa Kiadó: Magyar Külügyi Intézet Felelős szerkesztő és tördelő:

Részletesebben

Katonák, akik szovjet kézre kerültek

Katonák, akik szovjet kézre kerültek 2013 május 14. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Pályakép Nurlan Dulatbekov kazah jogtudós 1984-ben diplomázott. Ma a

Részletesebben

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció

Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Zsebők Csaba Nemzeti eszmék és globalizáció Bevezetés Térségünkben a nemzeti eszméket a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió sem volt képes kiirtani. A kommunizmus hosszú évtizedei után térségünkben vajon

Részletesebben

A fehér világ jövője a XXI. században

A fehér világ jövője a XXI. században Guillaume Faye: A fehér világ jövője a XXI. században Gazdag István forditása Megjelent, többek között: a Demokrata, 2007 január 18.-i számában Európa a Római Birodalom bukása óta sohasem volt ilyen drámai

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet)

Korszakhatár küszöbén? - A 20. és 21. századi pártokról (Kovács János vezető elemző, Iránytű Intézet) Kovács János vezető elemző Az elmúlt időszakban a politikai valóságértelmezés egy újabb pillérévé vált a 20-21. századi pártok felosztás, melynek valódi jelentőségét a centrális erőtér működése, az új

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék

Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék Kiegészítő melléklet az OTP Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztár 2008. december 31-i éves beszámolójához Tartalomjegyzék I. Általános rész...2 I. 1. Alapításra vonatkozó adatok...2 I. 2. Általános adatok...2

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 januári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 januárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet, Ausztrália

Részletesebben

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*

Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.

Részletesebben

Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt.

Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Éves Jelentés 2007 Generali-Providencia Biztosító Zrt. Biztonságban az oroszlán szárnyai alatt Számunkra minden feladat ígéret. Igéret, hogy mindíg ott leszünk, ahol szükség van ránk. Ígéret, hogy erősek

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán

Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Történelemtanítás a gyakorlatban Látványos számok: diagramok felhasználása a történelemórán Dupcsik Csaba A DIAGRAM MINT DIDAKTIKAI ESZKÖZ A diagramok adatsorokat jelenítenek meg látványos formában. Nem

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Egészségügyi monitor. 2015. február

Egészségügyi monitor. 2015. február Egészségügyi monitor 2015. február Századvég Gazdaságkutató Zrt. A tanulmányt Sipos Júlia szerkesztette. A felhasznált adatbázisok 2015. február 5-én zárultak le. Tartalom Vezetői összefoglaló... 1 Az

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK

Részletesebben

A felügyelt szektorok működése és kockázatai

A felügyelt szektorok működése és kockázatai A felügyelt szektorok működése és kockázatai 2008. október 1 Tartalom 1. Összefoglaló 3 2. Kockázati körkép, 2008 7 2.1. Makrogazdasági környezet 7 2.2. A pénzügyi szektor fő kockázatai 14 3. A pénzügyi

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Mai magyar társadalom

Mai magyar társadalom Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében. amely a következő dokumentumot kíséri EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.4.10. SWD(2013) 119 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM Részletes vizsgálat MAGYARORSZÁG tekintetében a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.18. COM(2016) 330 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Franciaország 2016. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Franciaország 2016. évi stabilitási programját

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A magyar EU-elnökségi várakozásokról

A magyar EU-elnökségi várakozásokról 3 Gazdag Ferenc A magyar EU-elnökségi várakozásokról Minden európai uniós elnökség két dologról szól: az integráció fejlõdésének közvetlen irányairól és az elnöklõ ország aspirációiról. A két elem értelemszerûen

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE

A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE A HÁZTARTÁSI KÖLTSÉGVETÉSI ADATFELVÉTELEK HÉT ÉVTIZEDE DR. BARANYAI ISTVÁN A hazai reprezentatív háztartási adatfelvételek hét évtizedes múltra tekintenek vissza. Ezek a felvételek a háztartások bevételeit,

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben