A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében"

Átírás

1 Fejlesztési és Módszertani Intézet A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlődés a szabályozás és az ellenőrzés tapasztalatainak tükrében Tanulmány december

2

3 Szerkesztette és a kutatást irányította: Dr. Báger Gusztáv egyetemi tanár, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének főigazgatója Szerzők: Dr. Báger Gusztáv Giday Zoltán az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének kutatója Dr. Kiss Daisy tiszteletbeli egyetemi tanár, az ÁSZ Fejlesztési és Módszertani Intézetének kutatója Kiadásért felel: Dr. Báger Gusztáv főigazgató Az ÁSZ FEMI Módszertani Füzetek sorozat szerkesztője A kézirat lezárva: december 31. Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézet ISBN

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 7 I. A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN A környezetvédelmi szabályozás jogi eszközei Az egészséges környezethez való jog mint alapjog Az alapjog szubjektív és objektív oldala Az alapjog korlátozhatósága A védelmi szint csökkentésének tilalma Az egészséges környezethez való jog és más jogok A környezetvédelem és az Európai Unió joga A környezetvédelmi akcióprogramok Az uniós környezeti jog vázlata A környezetvédelem hazai szabályozása A környezet védelmének hatályos szabályozása A környezeti elemek védelme A föld védelme A víz védelme A levegő védelme Az élővilág védelme Az épített környezet védelme A veszélyes anyagok elleni védelem Az összes környezeti elem tekintetében alkalmazandó szabályok Az energiagazdálkodás környezetvédelmi kérdései A katasztrófák megelőzése és következményeik elhárítása A környezetvédelmi szabályozás gazdasági eszközei Díjak Támogatások Árak befolyásolása Környezetvédelmi alapok Felelősségi kérdések a környezetvédelem kapcsán A környezet védelmét szolgáló tevékenységek Az Országgyűlés és a környezetvédelem A Kormány és a környezetvédelem A környezetvédelmi miniszter jogköre Az Országos Környezetvédelmi Tanács Az önkormányzatok és a környezetvédelem 54 3

5 II. A KÖRNYEZETVÉDELMI ELLENŐRZÉS Az INTOSAI szerepe a környezetvédelmi ellenőrzés fejlesztésében A környezetvédelmi ellenőrzés az INTOSAI dokumentumokban Környezetvédelmi kérdések figyelembevétele a szabályszerűségi ellenőrzésben Teljesítmény-ellenőrzés és környezetvédelem A környezetvédelmi jogszabályok betartásának ellenőrzése Környezetvédelmi programok teljesítményének ellenőrzése Más kormányzati programok környezeti hatásának vizsgálata Környezetvédelmi irányítási rendszerek ellenőrzése Környezetvédelmi irányelvek és programok értékelése Ellenőrzési kritériumok meghatározása Ellenőrzési standardok alkalmazása A környezetvédelmi ellenőrzés kiemelt témái A vízellátással összefüggő kérdések, irányelvek és a számvevőszékek ellenőrzési tapasztalatai A hulladékkezelés ellenőrzése A környezetvédelmi ellenőrzés oktatása Az INTOSAI Fejlesztési Kezdeményezése (IDI) A tananyag kidolgozása Tanfolyamok További tanfolyamok A fenntartható fejlődés és ellenőrzése A kormányok szerepe a fenntartható fejlődésben A számvevőszékek szerepe a fenntartható fejlődésben A fenntartható fejlődési stratégiák nemzeti szinten A fenntartható fejlődés céljai és mutatószámai Elszámoltathatóság és beszámoltatás a fenntartható fejlődésről A fenntartható fejlődés program szinten A fenntartható fejlődés helyi szinten A számvevőszéki kapacitások fejlesztése Az INTOSAI Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoport tevékenysége a fenntartható fejlődés ellenőrzésével kapcsolatban Környezetvédelmi ellenőrzés Európában Az EUROSAI Regionális Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoportja A Regionális Munkacsoport stratégiája A Regionális Munkacsoport által szervezett szakmai találkozók Párhuzamos és közös vizsgálatok Az Európai Számvevőszék által végzett környezetvédelmi ellenőrzések Az EU vízszennyezéssel kapcsolatos irányelveinek végrehajtása A környezetvédelmi beruházások finanszírozása az egykori tagjelölt országokban A Pénzügyi Eszköz a Környezetvédelemért programjainak ellenőrzése Az erdőgazdálkodási intézkedések ellenőrzése A Közös Agrárpolitika reformjának vizsgálata 102 4

6 4. A nemzeti számvevőszékek környezetvédelmi ellenőrzései A környezetvédelmi ellenőrzések jellemzői Ellenőrzési típusok Vizsgált környezeti területek A számvevőszéki ellenőrzések adatbázisa Az Állami Számvevőszék ellenőrzése A magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzése Az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzése A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai ellátásának vizsgálata A környezetvédelmi alap célfeladatokra előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése A Fertő tó térség természetvédelmének ellenőrzése Nyugat-Dunántúli környezetvédelmi beruházások ellenőrzése A Környezetvédelmi Minisztérium fejezet működésének ellenőrzése A települési önkormányzatok szilárdhulladék-gazdálkodással összefüggő feladatai ellátásának ellenőrzése A Szigetköz környezetvédelmi céljaira fordított források felhasználásának ellenőrzése A nemzeti számvevőszékek együttműködése Hazai példák az együttműködésekre Nemzetközi konferenciák A brit nemzetközösségi országok számvevőszékeinek találkozója OLACEFS Kongresszus SPASAI Kongresszus 144 III. INFORMÁCIÓÁRAMLÁS KÖRNYEZETI ÜGYEKBEN 147 ÖSSZEFOGLALÁS 149 FELHASZNÁLT IRODALOM 153 MELLÉKLET Az INTOSAI Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoportja Az INTOSAI Munkacsoport tanulmányai A környezetvédelemért és fenntartható fejlődésért felelős biztos Kanadában Az INTOSAI WGEA IDI közös környezetvédelmi ellenőrzési tanfolyamának tematikája Fontosabb kapcsolódó jogszabályok 168 5

7 6

8 BEVEZETŐ Az emberi létnek vannak elengedhetetlen természeti feltételei. Számos példa bizonyítja, hogy az emberi beavatkozás a természetes környezetbe nem kívánt következményekhez vezethet. A társadalom és az egyén közös érdeke a természeti értékek megőrzése, különösen a termőföld, az erdő, a felszín alatti és feletti vízkészlet védelme, az ember biológiai létfeltételeinek óvása. Az egészséges környezethez való jog elválaszthatatlan az emberi léthez, az emberi élethez való jogtól. A környezetvédelmi szabályozás módszerei (jogi és gazdasági eszközök) arra szolgálnak, hogy a környezetvédelem külső motivációját kialakítsák. Ezek hatékonysága azonban nagyban függ attól, hogy a társadalom mennyire hajlandó együttműködni a hatóságokkal. A környezetvédelmi célú tevékenységek körében a belső motiváltságból fakadó cselekedetek a legelőnyösebbek. Ezért fontos szerepet kap a környezetvédelem körében a tudatformálás abból a célból, hogy a szabályozás szerinti tevékenységeket környezettudatos egyének irányítsák, végezzék. A jelen tanulmány célja, hogy kitekintést adjon a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szabályozásának, ellenőrzésének nemzetközi és nemzeti helyzetére, valamint bemutassa az Állami Számvevőszék környezetvédelemmel kapcsolatos ellenőrzéseit és nemzetközi tevékenységét. A szabályozási témakörben utalunk az Unió joganyagára, hangsúllyal elemezzük az alkotmányossági követelményeket. Az ellenőrzés témakörében nemzetközi kitekintés foglalja össze az INTOSAI (a Legfőbb Ellenőrzési Intézmények Nemzetközi Szervezete) működésének néhány, a téma szempontjából fontosabb eseményét, külön bemutatja az INTOSAI Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoportjának a tevékenységét. 7

9 A környezetvédelem és a fenntartható fejlődés ellenőrzésének nemzeti gyakorlatára a kanadai példát említjük. Külön foglalkozunk az EUROSAI-on belül működő Regionális Környezetvédelmi Ellenőrzési Munkacsoport, valamint az INTOSAI oktatási részlege, az IDI témához kapcsolódó tevékenységével. Az Állami Számvevőszék vizsgálatait, ellenőrzési tevékenységét, a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi tevékenységét az egyes témakörökhöz illesztve mutatjuk be, ami lehetőséget ad a nemzetközi és nemzeti környezetvédelmi szabályozás és ellenőrzés közvetlen összehasonlítására. Végül összegezzük a főbb tanulságokat, következtetéseket, javaslatot teszünk a lehetséges továbblépésre. A tanulmány szerény megítélésünk szerint gazdag jogi és ellenőrzési háttéranyagot, tényeket mutat be és elemez. Mindebből három fontos következtetés vonható le, amire szeretnénk már a bevezetőben felhívni a tisztelt olvasó figyelmét. 1. Már a bevezető elején szóltunk arról, hogy mennyire fontos a társadalom tudatos együttműködése, részvétele a környezet védelmében, a környezeti károk elhárításában, a lehetőleg eredeti állapot visszaállításában, illetve a fenntartható környezetgazdálkodás helyi, országos, nemzetközi méretű megszervezésében és kikényszerítésében. Ehhez képest a jelenlegi állapotot inkább az jellemzi, hogy a zöld -irányzatok képviselőin, támogatóin kívül akik amúgy is világszerte sem sokan vannak a társadalom zöme kellő módon nem foglalkozik ezzel, mert vagy nincs tisztában a kérdés fontosságával, súlyával vagy nem ismeri a szóban forgó törvényi lehetőségeket, kötelezettségeket vagy nem is tud lényegében semmit az egész kérdéskomplexumról, holott ma már nem pusztán szükséges, hanem a jogszabályi feltételek oldaláról lehet is és kell(ene) tenni a természeti környezetünk megóvásáért, fenntartásáért. Nem véletlenül nyilvánította tehát az ENSZ az közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének az egész világon, amelynek során el kell érni, hogy az oktatás minden formáját, s ezek minden szintjét áthassák a fenntarthatóság alapelvei. Ebben természetesen meghatározó szerepet kell vállalniuk a nemzeti kormányoknak, oktatási intézményeknek, ezek irányító szervezeteinek. 2. A környezetvédelem jogi szabályozásáról ugyanakkor megállapítható, hogy akár a nemzetközi, akár a magyar joganyagot vagy a kettőt együtt vesszük, rendkívül 8

10 sokoldalú, átfogó és korszerű. Ebből következően a szabályozás oldaláról nem pusztán a lehetőség adott, hanem a kötelezettség is a hatásos környezetvédelemre, mégpedig nemzeti, regionális és globális szinten egyaránt. 3. A környezet állapotából, az utóbbi évek számtalan és egyre gyakoribb katasztrofális jellegű természeti csapásából viszont az olvasható ki, hogy az érintettek nem hogy nem élnek a szabályozás adta lehetőséggel, hanem nem tesznek kielégítően eleget a nemzeti törvényekben vagy a nemzetközi megállapodásokban előírt kötelezettségüknek, illetve akadályozzák az ilyen megállapodások létrejöttét. Jól példázza ezt sajnos a Kiotói Egyezmény, amelyet éppen a szennyezésben leginkább érdekelt országok így az Egyesült Államok még mindig nem írtak alá. Mindemellett az ellenőrzési tapasztalatok arra is felhívják a figyelmet, hogy azokon a területeken is sok a javítani való, amelyeken intézkedéseket hoztak, effektív környezetvédelmi cselekvésekbe kezdtek az érdekelt szervezetek, kormányok. Mindez azt jelzi, hogy jelentős a szakadék a felismert kötelességek, az előírt kötelezettségek, a tennivalók, illetve a ténylegesen megvalósult lépések között. Az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete mindezek miatt sikernek tekinti, ha a tanulmánnyal, annak hatásával minimálisan is segít előrelépni a környezettudat kialakításában, a környezetvédelem javításában, hatásosabbá tételében Magyarországon. 9

11 10

12 I. A KÖRNYEZETVÉDELEMRŐL ÁLTALÁBAN A környezetvédelem meghatározott társadalmi tevékenységek rendszere, amelyek célja a bioszféra létét biztosítani és egészséges fejlődését megőrizni oly módon, hogy a) környezetünket (és magát az embert is) megóvjuk mindenfajta emberi tevékenység nem szándékolt szennyező és pusztító hatásaitól, b) mesterséges környezetünket úgy alakítjuk, hogy az a természeti környezettel harmóniában legyen, c) bármiféle emberi tevékenység, ezen belül kiemelten a gazdasági tevékenység végzése során tekintettel vagyunk az élő rendszerek és az egyes élőlények tűrőképességére, s a tűrési határokat tevékenységünk során nem lépjük át 1. A környezetvédelem tartalmilag azt jelenti tehát, hogy az embert és épített környezetét ért káros hatásokat megelőzzük, kivédjük, az okozott károkat megszüntetjük a termelés és fogyasztás környezetkárosító és -veszélyeztető tevékenységeinek szabályozása révén 2. A környezetvédelemtől elkülönülten kezelendő a természetvédelem, amely az élettelen és élő természeti környezetet veszélyeztető hatások kivédését és/vagy megelőzését jelenti. A természetvédelem feladata, hogy a) a különleges oltalmat igénylő, illetve az emberi környezet védelme érdekében föld-, víz-, növény- és állattani, tájképi vagy kultúrtörténeti szempontból, más közérdekből védelemre érdemes természeti tájak, területek, tárgyak, vadon élő növény- és állatfajok (a továbbiakban: természeti értékek) körét megállapítsa, b) a természeti értékeket veszélyeztető jelenségek okait feltárja, 1 Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Kiadó. Szeged, old. 2 A szakirodalom fokozatosan a környezetvédelem szűkebb értelmezését veszi át. Eszerint nem tekinti a környezetvédelem körébe tartozónak a környezetgazdálkodást. A környezetgazdálkodás a gazdasági tevékenységek olyan megtervezését, megszervezését és végrehajtását jelenti, amelynek során a gazdálkodók ésszerűen, környezetkímélő módon, távlatokban gondolkodva gazdálkodnak a természeti erőforrásokkal, ennek érdekében környezetkímélő technológiákat alkalmaznak, tevékenységük során törekednek arra, hogy ne pusztítsanak el élőlényeket, ne károsítsanak élő rendszereket és élettelen természeti értékeket, s ne károsodjon az ember egészsége sem. (Kerényi Attila: Általános környezetvédelem. Mozaik Kiadó. Szeged, old.) 11

13 c) a természeti értékek károsodását megelőzze, elhárítsa, a bekövetkezett károsodást csökkentse vagy megszüntesse, d) a természeti értékeket a jelen és jövő nemzedék számára megőrizze, azokat szükség szerint helyreállítsa, fenntartásukat biztosítsa 3. A környezetvédelem azonban más értelemben rendszerként is felfogható, amelynek egyenrangú elemei a környezetgazdálkodás, a természetvédelem, a tájvédelem 4, a települési környezet védelme, a műemlékvédelem 5 és a környezet-egészségtan 6. A környezetvédelem geoszférák szerinti szakterületei: a földvédelem 7, a vízvédelem 8, a levegővédelem 9 és az élővilág védelme 10. A környezetvédelem szakterületei az ártalom oldaláról: a sugárvédelem, a zaj- és rezgésvédelem, a szennyezésvédelem, valamint a hulladékgazdálkodás. A környezetvédelmi tevékenységek kulcsterülete a gazdaság. Nagy szerepe van azonban a környezetvédelemben a tudománynak, az oktatásnak is. Mindemellett szükség van a környezetvédelem kényszerítő eszközeire is, ezen belül elsősorban a jogszabályokra. A jog megközelítésében a környezetvédelem olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása 11. A környezetvédelem mint a különböző jogágak találkozási pontjain elhelyezkedő komplex intézmény a jogi szabályozás nézőpontjából számos jogterületet érint, beleértve a magánjogi, a közjogi, s ez utóbbin belül a közigazgatási jogi elemeket is. A komplexitás azonban nemcsak a jogrendszer szintjén, az egyes jogágak keresztmetszetében jelentkezik, 3 Vukovich György Imre János Tassi Ilona.: Élővilág és természetvédelem. KSH Kiadvány. Budapest, old. 4 A tájvédelem feladata az, hogy a kultúrtájakban fellelhető környezeti értékeket, a tájpotenciált és a táj esztétikai adottságait igyekezzen megőrizni, a degradált tájakat, tájrészleteket rehabilitálni, s ha lehetséges és szükséges, fejleszteni. 5 A műemlékvédelem csak a történelmi és művészeti értékek megóvásával foglalkozik, tartalmát tekintve tehát szűkebb, mint a települési környezet védelme. 6 A környezet-egészségtan a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásával, a szennyező anyagok egészségügyi határértékeinek kérdésével foglalkozik. (Bakács T.: Környezetvédelem. Medicina Kiadó. Budapest old.) 7 A földvédelem a talaj és a litoszféra értékeinek védelmével foglalkozik. 8 A vízvédelem a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségének megőrzését, illetve javítását tűzte ki célul. 9 A levegővédelem feladata a tiszta (egészséges) levegő biztosítása. 10 Az élővilág védelme elsősorban a veszélyeztetett fajokra terjed ki. 11 A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 4. z) pont. 12

14 hanem a jogi szabályozási kérdések és a jogon kívüli, elsősorban a gazdasági-pénzügyi jellegű intézmények összefüggésének, illetve kapcsolatrendszerének keresztmetszetében is. A környezet egyes elemeire, illetve az azokat veszélyeztető tényezőkre vonatkozó részletes szabályokat rendező jogi normák úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az egész és annak a részei. Így külön szabályozási részterületekként jelenik meg: a) a nukleáris energia és a radioaktivitás felhasználása; b) a bányászat; c) az energia; d) az erdő védelme; e) az épített környezet alakítása és védelme; f) a termőföld; g) a halászat; h) a közlekedés közlekedési alágazatonként; i) a katasztrófák megelőzése és következményeik elhárítása; j) a területfejlesztés; k) a vadgazdálkodás; l) a vízgazdálkodás; m) a hulladékok kezelése; n) a veszélyes anyagok tárolása; o) a természet és a táj védelme; p) az állatvédelem, továbbá az állategészségügy; q) a növényvédelem, továbbá a növényegészségügy; r) a műemlékek védelme. Magyarországon az Európai Unióhoz csatlakozás kapcsán gyorsult fel a környezetvédelmi jogalkotás. Ennek keretében a régebben már szabályozott területeket újraszabályozták, illetve sok olyan területre született jogszabályi rendelkezés, ami korábban a jog által érintetlen volt. 1. A környezetvédelmi szabályozás jogi eszközei A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) két helyen is utal az egészséges környezet védelmére. Első helyen az Alkotmány általános rendelkezései között jelenik meg: az Alkotmány 18. kimondja, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Az Alkotmány e rendelkezését az évi XXXI. törvénnyel történő alkotmánymódosítás állapította meg. A magyar alkotmány általában nem megy túl a nemzetközileg elfogadott és csak a követelmények minimumát meghatározó standardokon, mégis rendkívül jelentős eredménynek kell tekinteni, hogy kimondja a társadalom, az egyén jogát az egészséges környezethez. Az egészséges környezethez való jog megjelenik az alapjogi katalógusban is, kifejezetten az állami kötelezettségek oldaláról: az Alkotmány 70/D. az állam feladatává teszi az épített és természetes környezet védelmét Az egészséges környezethez való jog mint alapjog Az egészséges környezethez való jogra irányadó alkotmányi rendelkezéseket az Alkotmánybíróság már működésének első éveiben értelmezte. Eszerint az egészséges 13

15 környezethez való jog alapjog, amely egyben egy rendkívül erős védelmet jelent, nevezetesen azt, hogy az alapjog lényeges tartalma nem korlátozható, az alkotmányosan megengedett korlátozás pedig csak törvénnyel 12, kényszerítő okból és arányosan (a legkevésbé korlátozó és alkalmas eszközzel) történhet 13. Az egészséges környezethez való jog köztudottan nem sorolható a klasszikus, védelmi jellegű alapjogok közé, de nem is pusztán alkotmányban rögzített feladat vagy államcél. Éppen ezért jelentősége van annak az alkotmánybírósági értelmezésnek, amely az egészséges környezethez való jogot jog -ként kezeli. Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy az egészséges környezethez való jogot az állam alapjog minőségében ismeri el és érvényesíti, éppen úgy, mint az Alkotmány 8. (1) bekezdése szerint az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait. Ha az egészséges környezet biztosítása csupán államcél és feladat lenne, amelyet a Magyar Köztársaság az Alkotmány szóhasználata szerint csupán véd, elismer, támogat, tiszteletben tart anélkül, hogy jognak minősítené, az kevesebb garanciával járna. Az ún. alkotmányi feladatok vagy államcélok megvalósítása csak az Alkotmányban meghatározott egyes alapjogok érvényesítése, állami védelme útján történhet meg 14, az egészséges környezethez való jog államcélkénti felfogása esetén azonban ezt nem lehetne érvényesíteni. Az egészséges környezethez való jogot az Alkotmánybíróság a szociális jogoktól is elkülönítetten értelmezte. Noha a szociális jogokból elsősorban az állam kötelessége adódik a megfelelő intézkedésekre, ezen állami kötelességek és az alanyi jogok között szoros, kiterjedt kapcsolat van. A szociális jogok megvalósítása a megfelelő intézmények létrehozása mellett az igénybevételükkel kapcsolatos alanyi jogok révén történik, amelyeket a törvényhozásnak kell meghatároznia. Kivételesen maguknak az alkotmányba felvett egyes szociális jogoknak is van közvetlenül alanyi jogi oldala. Mindebből következik, hogy bár a szociális jogok mindenkit vagy legalábbis minden állampolgárt megilletnek, megvalósításuk során az érvényesítésüket szolgáló alanyi jogok konkrét jogosultjai meghatározhatók. Mind az alanyi alapjogok, mind pedig a másodlagosan megadott alanyi jogok az állam alkotmányos kötelezettsége alapján létrehozott szociális, kulturális stb. intézmények igénybevételére az adott alkotmányi feladat, illetőleg szociális jog megvalósításának szükségszerű eszközei. Ennek alapján az állami intézménygaranciák és az alanyi jogok egymás hasonló súlyú kiegészítői. 12 Alkotmány 8. (1) bek /1990. (X. 4.) AB határozat. 14 Lásd például a piacgazdaság mint államcél tartalmát számos alapjog alkotja [21/1994. (IV. 16.) AB határozat]. 14

16 Az egészséges környezethez való jog mindezekkel szemben az Alkotmánybíróság értelmezésében elsősorban önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó. E jog az állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme korlátozhatóságának feltételeit is. Az egészséges környezethez való jog sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat, amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák nyújtásával kell ellátnia Az alapjog szubjektív és objektív oldala Az alapjogoknak van egy szubjektív oldaluk, amely az egyén számára biztosítja, hogy az alapjogával éljen (ebből a szempontból az államtól tartózkodást követel meg), egy objektív oldaluk, amely előírja, hogy az államnak az alapjogok érvényesülése (érvényesítése) érdekében védelmi intézkedéseket kell foganatosítania. Az állam kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére a szubjektív alapjogokkal kapcsolatban tehát nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. Az emberek természetszerűen egyéni szabadságuk és személyes igényeik szempontjából gyakorolják alapjogaikat. Az államnak viszont arra van szüksége garanciális feladata ellátásához, hogy az egyes alanyi alapjogok biztosítása mellett az azokkal kapcsolatos értékeket és élethelyzeteket önmagukban is, azaz ne csupán az egyes egyedi igényekhez kapcsolódóan védje, s a többi alapjoggal összefüggésben kezelje. Az állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend fenntartásának és működtetésének. Ezért az állam úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig az egyéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen, ami az egyes jogoknak az egész rend szempontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, azaz az alapjogok összhangját is előmozdítja. Az alapjog jogosultja, illetve az állam különféle szempontjai és feladatai miatt az alapjog alanyi jogi, illetve objektív oldala nem feltétlenül fedi egymást. Az állam általános és objektív szempontjaiból következően a szubjektív alapjog által védett 15 28/1994. (V. 20.) AB határozat. 15

17 körön túlmenően is meghatározhatja ugyanazon alapjog objektív, intézményes védelmi körét 16. Az intézményvédelmi kötelezettség összetett követelményrendszert támaszt az állammal szemben az alapjogok érvényesülésére. Magában foglalja, hogy az államnak védenie kell az adott jog által garantált szabadságot, az alapjoghoz tartozó értékeket 17. Magában foglalja a szabályozási kötelezettséget (a szervezeti és eljárási biztosítékok megteremtését), adott esetben az anyagi támogatási kötelezettséget 18, a meglévő vagy az alapjog érvényesülése szempontjából az Alkotmány által megkívánt intézményes formák védelmét 19 (és egyben tartózkodást a működés tartalmi befolyásolásától). Része e követelménynek azon fórumok (bíróság, Alkotmánybíróság) védelme is, ahol az alapjogsérelem orvosolható 20. Az állam az objektív intézményvédelem körében köteles az egyes alapjogok megvalósításához szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket úgy kialakítani, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos, mind pedig egyéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen Az alapjog korlátozhatósága Az Alkotmány 8. (2) bekezdésének rendelkezése értelmében az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, de az alapvető jog lényeges tartalmát nem korlátozhatja 22. Ez a rendelkezés módszertani szabály, amely az alapjogkorlátozás kereteit adja meg. A kérdés az, hogy lehet-e objektíven és biztosan meghatározni, mi tartozik valamely alapjog érinthetetlen lényeges tartalmába, avagy ez a körülményektől (többek között az illető alapjoggal szemben mérlegelendő másik alapjogtól) függ 23. Az Alkotmánybíróság ebben a körben két módszert alkalmazott: részben alapjogonként külön-külön, esetről-esetre meghatározta, hogy mi tartozik az adott jog lényegi tartalmába, részben kidolgozta azokat a teszteket, amelyek alapján megítélhető az alapjogkorlátozás alkotmányossága. A tesztek közül kiemelendő a klasszikus szabadságjogok 16 64/1991. (XII. 7.) AB határozat /1991. (XII. 17.) AB határozat /1994. (III. 31.) AB határozat, 22/1997. (II. 25.) AB határozat /1995. (X. 6.) AB határozat, 37/1992. (VII. 16.) AB határozat /1995. (I. 19.) AB határozat /1991. (XII. 17.) AB határozat 22 Az október 23-tól június 25-ig hatályos szöveg tételesen meghatározta, hogy az alapjogok az állam biztonsága, a belső rend, a közbiztonság, a közegészség, a közerkölcs vagy mások alapvető jogainak és szabadságának védelme érdekében korlátozhatóak. 23 Sólyom László: Az Alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osíris Kiadó. Budapest, old. 16

18 korlátozásakor alkalmazott szükségességi/arányossági próba, illetve a diszkrimináció-tilalom érvényesítésekor alkalmazott általános racionalitási teszt 24. Elsődlegesen azt az abszolút határt határozták meg, amelynek figyelembe vétele nélkül nem lehet egy korlátozás szükségességét és arányosságát eldönteni. Az Alkotmány 8. (2) bekezdésében meghatározott korláton belül az élethez és az emberi méltósághoz való jog az a lényeges tartalom, amely az alapjogkorlátozással semmiképpen nem sérülhet. Az élethez és emberi méltósághoz való jog felett az állam nem rendelkezhet, fogalmilag korlátozhatatlan, bármilyen korlátozásuk teljes és végérvényes megszűnésükhöz vezethet. E jogok a többi alapjog forrásai és feltételei, így minden alapjog lényeges tartalmának részét ezzel azok korlátozhatóságának abszolút határát is képezik 25. Az alapjog alkotmányosan megengedhető korlátozásának alapvető kritériuma, hogy annak kényszerítő okból és arányosan kell megtörténnie. Az arányosság követelménye magában foglalja a legkevésbé korlátozó és a leginkább alkalmas eszköz használatát 26. Az állam akkor korlátozhat egy alapjogot, ha egy másik alapvető jog vagy szabadság védelme vagy érvényesülése, illetve egyéb alkotmányos érték védelme más módon nem érhető el. Az alapjog korlátozásának alkotmányosságához tehát önmagában nem elegendő, hogy másik alapjog vagy szabadság védelme vagy egyéb alkotmányos cél elérése érdekében történik, hanem az is szükséges, hogy a korlátozás megfeleljen az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A törvényhozó a korlátozás során köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Alkotmányellenes a jog tartalmának korlátozása, ha az kényszerítő ok nélkül történik, vagy ha a korlátozás súlya az elérni kívánt célhoz képest aránytalan 27. Sajátos státusa van a diszkrimináció tilalmának az alapjogok rendszerében. Ezért a fentiektől eltérő próba vonatkozik annak megítélésére, hogy az adott szabályozásban fellelhető megkülönböztetés alkotmányos-e. E módszer az általános racionalitási teszt, amelynek két eleme az összehasonlíthatósági, illetve az indokolhatósági próba. Az összehasonlíthatósági próba arra utal, hogy az Alkotmány nem minden fajta megkülönböztetést tilt, csak az azonos helyzetben lévő jogalanyok között merülhet fel a 24 Az Alkotmány magyarázata. Szerk.: Holló András. KJK-Kerszöv. Kiadó. Budapest, old /1990. (I. 31.) AB határozat, 6/1998. (III. 1.) AB határozat /1990. (X. 4. ) AB határozat /1992. (V. 25.) AB határozat. 17

19 diszkrimináció tilalmának a megsértése 28. Alkotmányellenességhez nemcsak az vezet, ha adott szabályozási koncepción belül valamely (azonos helyzetben lévő) csoportra alkotmányos indok nélkül eltérő szabályozás vonatkozik. Hátrányos megkülönböztetés az is, amikor az adott szabályozási koncepció alkotmányossági szempontból lényegesen eltérő helyzetben lévő csoportokra azonosan vonatkozik, vagyis e körülményt figyelmen kívül hagyja 29. Az Alkotmánybíróság szűken értelmezi a homogén csoport fogalmát, s mindig az adott szabályozáshoz képest dönti el, hogy a szabályozással érintett kör homogén csoportot képez-e vagy sem. Az indokolhatósági próba annak vizsgálatára terjed ki, hogy a fennálló megkülönböztetés ésszerű indokon nyugszik-e 30. Az összehasonlíthatósági/indokolhatósági próba a szükségességi/arányossági tesztnél enyhébb mérce. Az összehasonlíthatósági/indokoltsági próba főszabályként csak a nem alapjogokat érintő megkülönböztetésre vonatkozik, amikor a megkülönböztetés alapjog tekintetében áll fenn, az alapjogi teszt az irányadó 31. Ezek a kritériumok nem egyedüli mércéi az alkotmányos alapjog-korlátozásnak. Az Alkotmányban találhatunk abszolút tilalmakat (jogokat), amelyek eleve egy mérlegelés eredményét tartalmazzák, nem relativizálhatók. Ezek tekintetében nem alkalmazható a szükségességi/arányossági teszt, hanem az Alkotmány maga tartalmaz olyan kritériumokat, amelyek az alapjog korlátozásának általános mércéjét az illető jog tartalmához igazítva konkretizálják, amelyek konkrét voltukban sokkal inkább állandó és saját tartalmi ismérvekkel határozzák meg az adott alapjog lényeges tartalmát a viszonyítással dolgozó általános szabály helyett. Ez a módszer egyes esetekben a korlátozás abszolút határát vonja meg, másutt annak alkotmányosságát saját, külön ismérvek alapján teszi eldönthetővé, akár úgy is, hogy a szükségesség/arányosság mérlegelését csakis az Alkotmányban meghatározott szűkebb és konkrét követelmények tekintetében engedi meg. Következésképpen ezeknek az alapjogoknak a lényeges tartalma állandóbban és egyértelműbben határozható meg, mint azoké a jogoké, amelyekre az általános szabályt kell alkalmazni. Ilyen külön mércét tartalmaz az Alkotmány például a jogállamiság, továbbá az államcélok, különösen a piacgazdaság, a szociális jogok és a környezetvédelem területén. A legnagyobb gyakorisággal azonban a büntetőjogi garanciák tekintetében ír elő maga az Alkotmány ilyen szilárd határokat a korlátozhatóság számára. Az Alkotmánybíróság ennek 28 30/1997. (II. 29.) AB határozat. 29 6/1997. (II. 7.) AB határozat /1997. (II. 29.) AB határozat. 31 Az Alkotmány magyarázata. Szerk.: Holló András. KJK-Kerszöv. Kiadó. Budapest, old. 18

20 megfelelően meg is állapította például az ártatlanság vélelme, a nullum crimen sine lege, s ezen belül a visszaható hatályú büntető törvényhozás tilalmának abszolút voltát. Ugyanez mondható el a tisztességes eljárás elvéről is 32. Meghatározott ügycsoportokra nézve az Alkotmánybíróság azonos elbírálási mércét dolgozott ki. Az effajta mércék kérdése, hogy a látszatra hasonló ügyekben meddig terjed az alkalmazhatóságuk, azaz általános megfogalmazásuk ellenére mennyire ügyhöz és történelmi alkalomhoz kötöttek. Az alkotmányos jogvédelem határainak anyagi ismérvekkel történő meghatározására az Alkotmánybíróság minimális követelményeket fogalmazott meg. A minimális követelményekkel részben az államcélok, részben az intézményvédelem alkotmányos mércéje meghatározásának vonatkozásában élt az Alkotmánybíróság 33. Az intézményvédelem amely lényegében az alapjogvédelem egyik eszköze alkotmányos követelménye (mércéje) nem a szükségesség/arányosság, hanem az a mindenkori intézmény alkotmányos feladatai megvalósításához igazodik 34. Az Alkotmány 8. (4) bekezdése szerint rendkívüli állapot vagy szükségállapot, illetve vészhelyzet idején az alapjogok gyakorlása felfüggeszthető vagy korlátozható, kivéve a következő jogokat: az élethez és az emberi méltósághoz való jog, a szabadságra és a személyi biztonságra, valamint a jogképességre vonatkozó jogok, az ártatlanság vélelme, a védelemhez való jog, a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvek, a lelkiismereti és vallásszabadság, az egyenjogúságra, a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályok, a gyermekek jogaira, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségre vonatkozó szabályok, az állampolgársághoz való jog, a hazatéréshez való jog, a szociális biztonsághoz, az ellátáshoz való jog. Ez a katalógus bővebb, mint a nemzetközi emberi jogi dokumentumok által korlátozhatatlannak tekintett jogok köre, azaz a magyar Alkotmány rendkívüli helyzetekben is nagyobb védelmet biztosít, mint a nemzetközi minimum. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 8. (4) bekezdéséből nem vezetett le olyan követelményt, amely az alapjogi hierarchiát direkt módon formálja. 32 6/1998. (III. 11.) AB határozat. 33 Sólyom László: Az Alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osíris Kiadó. Budapest, old /1998. (XI. 23.) AB határozat. 19

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4

A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 I. évfolyam 3 4 A helyi jelentőségű védett természeti területekkel kapcsolatos helyi önkormányzati rendeletalkotás aktuális teendőiről 4 14 A bírósági keresetlevelek felterjesztése 14 Tájékoztató a falusi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén

Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Hagyomány és megújulás a környezethez való jog alkotmánybeli elismerése terén Prof. Dr. Fodor László DE ÁJK, Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi tanszék Budapest, 2011. február 15. A hatályos normaszöveg

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről

TERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Természetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr

Részletesebben

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre

Tervezet a közigazgatási egyeztetésre KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó

Részletesebben

44. A környezethez való jog

44. A környezethez való jog 44. A környezethez való jog Mi ez? 3. generációs jog az első generációs (klasszikus) és a második generációs (gazdasági, szociális, kulturális) jogoktól is nagyban különbözik: o nem az egyén, nem emberek

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos

Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében

Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Adatkezelési, Adatvédelmi ismertető az Új szabályok tükrében Az adatvédelmi szabályozás célja, fontossága - A személyes adatok gyűjtése nyilvántartása, feldolgozása a legutóbbi időszakban került az alkotmányos

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében

Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Civil szervezetek jogi eszközei, lehetőségei a környezet védelmében Reflex Környezetvédő Egyesület A programot a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta. A társadalmi részvétel előnyei több szakmai-társadalmi

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz

Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz Módosító javaslatok a Magyarország Alaptörvényéről szóló T/2627 számú törvényjavaslathoz A napokban több mint 100 környezet- és természetvédelmi civil szervezet intézett levelet a politikai döntéshozókhoz,

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok

Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Ket képzés ÁROP-2009/2.2.7. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg Az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok Az üzletszerűen végzett ingatlanközvetítői,

Részletesebben

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet

A Bíróság érvénytelennek nyilvánítja az adatok megőrzéséről szóló irányelvet Az Európai Unió Bírósága 54/14. sz. SAJTÓKÖZLEMÉNY Luxembourg, 2014. április 8. Sajtó és Tájékoztatás A C-293/12. és C-594/12. sz., Digital Rights Ireland, valamint Seitlinger és társai egyesített ügyekben

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban

Zöld közbeszerzés a gyakorlatban MAGYAR KÖZBESZERZÉSI INTÉZET - the Greenstitute WWW.KOZBESZERZESIINTEZET.HU Zöld közbeszerzés a gyakorlatban Előadó: dr. Barna Orsolya ügyvéd, közbeszerzési és fenntarthatósági tanácsadó barnao@kozbeszerzesiintezet.hu

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.30. COM(2009)194 végleges/2 2009/0060 (COD) HELYESBÍTÉS A 2009.04.21-i COM(2009)194 végleges dokumentumot törli és annak helyébe lép. A helyesbítés a

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl Budapest-Csepel onkormanyzata 911 997.(1V.22.) Kt rendelete

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE Környezeti szabályozás, környezetvédelmi stratégiák A környezeti szabályozás célja, feladatai Közvetett vagy gazdasági szabályozás A környezetvédelem térnyerése a vállalati gyakorlatban

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1

A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények

II. 15. cikk Letelepedéssel kapcsolatos követelmények Jelentéstétel Szolgáltatási irányelv 15. cikk Kérjük, hogy külön kérdőívet töltsön ki minden egyes követelmény esetében, melyről jelentésben kell beszámolnia. Akkor is így járjon el, ha ugyanaz a jogszabály

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.

A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat A TANÁCS RENDELETE AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 10.2.2005 COM(2005) 36 végleges 2005/0005 (CNS) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2792/1999/EK rendeletnek a 2004. évi cunami által sújtott országok részére történő

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések

A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések A szolgáltatási notifikációs kötelezettség teljesítése - jogszabályi háttér és gyakorlati kérdések Budapest, 2015. június 26. Dr. Kovács Ildikó Igazságügyi Minisztérium, Szolgáltatási Notifikációs Központ

Részletesebben

A mezőgazdaság és természetvédelem

A mezőgazdaság és természetvédelem KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS A mezőgazdaság és természetvédelem viszonyáról A mezőgazdaság és a természetvédelem viszonyának kulcskérdése, hogy a természetvédelem érdekében hozott intézkedések következtében

Részletesebben

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője

Számadó Tamás Gazdasági Versenyhivatal, Bírósági képviseleti Iroda vezetője Az üzleti titok védelme a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, felhasználásával és felfedésével szembeni védelemről szóló irányelv tervezete Számadó

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel

Lattmann Tamás 1. Fogyasztóvédelmi politika. Az előadás vázlata. Fogyasztói jogok érvényesítése. 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Európai Unió politikái Fogyasztóvédelmi politika 2011. ősz Lattmann Tamás Az előadás vázlata 1. Fogyasztóvédelmi pillanatfelvétel Az EU fogyasztóvédelmi politikájának eszközei A fogyasztóvédelem intézményi

Részletesebben

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

(EGT vonatkozású szöveg) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 200. május 7-i 200/26/EK IRÁNYELVE a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos ellenőrzésekre irányuló egységes eljárásokról szóló 95/50/EK tanácsi irányelv módosításáról

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia

2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG

AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG AZ EGÉSZSÉGES KÖRNYEZETHEZ VALÓ JOG 1. Az emberi jogok XX. századi fejlődése A II. világháború és az önkényuralmi rendszerek kegyetlenkedéseinek hatására vált korunk egyik globális jellemzőjévé az emberi

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83

Tartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83 Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.

Részletesebben

Környezetvédelem Természetvédelem

Környezetvédelem Természetvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek

Részletesebben

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra;

emlékeztetve az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek 1993. október 8 9-én Bécsben megtartott csúcstalálkozóján elfogadott Nyilatkozatra; A Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság 2. sz. általános ajánlása: A rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemben részt vevő szakosított nemzeti

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B

11217/10 ZSFJ/md DG G 2B AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2010. október 5. (OR. en) 11217/10 SOC 428 HR 45 JOGI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről

Részletesebben