A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában"

Átírás

1 Impresszum Kiadja: Magyar Természetvédők Szövetsége 1091 Budapest, Üllői út 91/b Szerkesztette: Kiss József Közreműködött: Dönsz-Kovács Teodóra, Éger Ákos, Farkas István, F. Nagy Zsuzsanna, Gyulai Iván, Juraj Melichár, Kalas György, Magdaléna Grambličková, Németh Vera, Felelős kiadó: dr. Farkas István A kiadvány megjelenését a Magyarország- Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (www.husk-cbc.eu) támogatta, a Hálózat a fenntarthatóságért A fenntarthatóság érvényesítése a határmenti régiók programjaiban és projektjeiben c. projekt keretében Jelen dokumentum tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában KIS ADOMÁNY - NAGY SEGÍTSÉG! A as szám tárcsázása után üsse be a 69-es kódot. Most minden hívás 250 Ft-tal támogatja a Magyar Természetvédők Szövetségének munkáját, a környezet és a természet védelmét. Az Adhat Vonal az Invitel, a T-Home, a T-Mobile, valamint a Telenor és a Vodafone hálózatából is hívható. A kiadvány újrahasznosított papírra készült. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program

2 A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában Magyar Természetvédők Szövetsége 2013

3 Tartalom 1. Előszó 1 2. A fenntartható fejlődés értelmezése 1 3. A fejlesztéspolitika célja és a fenntartható fejlődés 1 4. Fejlesztéspolitika és fejlődés 3 5. Fejlesztéspolitika és környezeti fenntarthatóság 4 6. Környezeti szempontból jelentős hatással járó fejlesztési tevékenységek 5 7. A környezet utólagos védelméhez kapcsolódó fejlesztések 7 8. Környezetvédelmi projektek a programozási időszakban Kommunális szennyvizek kezelése Komplex vízvédelem Térségi vízrendezés, belvízelvezetés Rekultiváció és kármentesítés Hulladékgazdálkodás Épületek utólagos szigetelése A biomassza energetikai felhasználása A környezeti szempontok érvényesülése a projektekben A fejlesztéspolitika társadalmi beágyazottsága Javaslatok a következő programozási időszakra A környezeti szempontok valódi integrációja Strukturális válaszok a fennálló problémákra Strukturális válasz a szennyvízproblémára Strukturális válasz a csapadékvíz okozta gondokra Strukturális válasz a közlekedés és szállítás mérséklésére Fenntartható erőforrás-gazdálkodás Az emberekbe, közösségekbe történő befektetés Szükségletekre irányuló fejlesztéspolitika Egyenlő hozzáférés a fejlesztési forrásokhoz Jó döntéshozás, valódi partnerség Kevesebb adminisztrációs terhet a végrehajtó szervezeteknek Összefoglalás 29

4 Előszó 1 A tanulmány célja, hogy segítse a fejlesztéspolitikusokat, fejlesztőket, a különböző projektek ötletgazdáit, tervezőit és kivitelezőit a fenntartható fejlődés szempontjait érvényesítő fejlesztések megvalósításában. Mivel már a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elvégeztette a jelentős környezeti hatással járó fejlesztési konstrukciók várható együttes környezeti hatásának felmérését 1, továbbá a különböző operatív prog - ramokhoz előzetesen is készültek környezeti vizsgálatok, ezért ez az elemzés a fejlesztéspolitika általános fenntarthatósági kritikáját kívánja megfogalmazni. Megállapításai természetesen a fent említett dokumentumok ismeretén, illetve saját elemzéseken alapulnak, amelyet a Hálózat a fenntarthatóságért (Network for sustainability Enhance sustainability in programs and projects of the border regions - HUSK 1101/1.5.1/0192) szlovák-magyar közös projekt keretében végeztünk el, három hazai (Magyar Természetvédők Szövetsége, Reflex Környezetvédelmi Egyesület, Ökológiai Intézet Alapítvány) és egy szlovákiai (CEPA) civil környezetvédő szervezet együttműködésében. 2. A fenntartható fejlődés értelmezése A fenntartható fejlődés a jövő nemzedékek iránt viselt felelősség. Úgy kell a jelenben élnünk, hogy az utánunk jövő generációk is kielégíthessék majd alapvető szükségleteiket. Elvileg a szükségletek kielégítésének a környezet eltartóképessége szab határt: addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér. Ez a bölcsesség a mértéktartás kultúráját feltételezi, egy olyan kultúrát (viszonyrendszert) ember és környezete között, amely nem vesz el összességében többet a környezetéből, mint amennyi erőforrás képes folyamatosan megújulni. Ez a kultúra olyan tudást feltételez, amely a természeti erőforrásokat képes maximális hatékonysággal használni, illetve egy olyan erkölcsöt, amely a rövidtávú érdekek helyett értékeket követ, és megtalálja a helyes mértéket. A fenntartható fejlődéssel szembeni két legfontosabb elvárás a környezeti erőforrások fenntartható használata és a társadalmi igazságosság. A fenntartható erőforrás-használat azt jelenti, hogy a környezet erőforrásait a megújulásuk mértékén használjuk. A társadalmi igazságosság az erőforrásokhoz, és az azokból származó hasznokhoz való igazságos hozzáférést, illetve a terhek közös viselését kívánja meg. A két feltétel környezeti összekapcsoltsága abból a tényből származik, hogy Földünk erőforrásai nem képesek kielégíteni mindenki igényét, legfeljebb mindenki szükségletét. Míg méltatlan, hogy nagyon sokan az alapvető szükségletüket sem tudják kielégíteni, addig erkölcstelen velük és a jövő nemzedékekkel szemben, hogy mások indokolhatatlan igényeket támasztanak, miközben lehetőségeink ökológiailag korlátozottak. 3. A fejlesztéspolitika célja és a fenntartható fejlődés A fejlesztéspolitika általános célja a fejlődés elősegítése a társadalmi kohézió növelésének figyelembe vételével. A fejlesztéspolitika céljának általános meghatározása azonban eltűnik a fejlesztéspolitikai programozási dokumentumok, stratégiák, tervek, programok céljai és célkitűzései között, és olyan célok kerülnek meghatározásra, amelyek vélhetően az általános célt támogatják. Az innováció, a versenyképesség, a gazdaság élénkítése a gazdasági növekedés érdekében ugyanúgy megtalálható a célok között, mint a fenntarthatóságra való törekvés, a környezeti fenntarthatóság megvalósulása vagy a foglalkoztatás növelése. Ezek az egymás mellé dobált, egyébként hangzatos és kívánatos célok azonban nem illeszkednek tökéletesen egymáshoz, az általános cél érdeke szerint. Nyilván, pontosan a jól hangzó célok nem engedik 1 ÖKO ZRT. A jelentős környezeti hatású konstrukciók várható együttes hatásai a környezet állapotára és a hazai környezetvédelmi célrendszer teljesülésének alakulására, március

5 2 meg, annak alapos átgondolását, hogy még a jó célok is képesek egymást kioltani, ha nem működnek egy rendszerben. A megszokás már oly mértékben kerített bennünket hatalmába, hogy az általános célt és célok rendszerét át sem gondoljuk, pedig lehetséges, hogy a fejlesztéspolitika sikere vagy si - kertelensége éppen ezen múlik. Az Európai Unió tagországainak fejlesztéspolitikáját meghatározó EU 2020 Stratégia 2020-ra, pl. öt cél teljesítését kéri az Unió egészétől: a foglalkoztatás növelését; az innováció ösztönzését; az éghajlatváltozásra adott megfelelő intézkedéseket az energiapolitikával összefüggésben; az oktatás hatékonyságának növelését; a szegénység és a társadalmi kirekesztés mérséklését. De vajon ez az öt cél hogyan viszonyul egymáshoz? Lehetséges-e növelni a foglalkoztatottak számát párhuzamosan az innovációval, miközben az innováció a munkahatékonyság növelésén keresztül kiszorít a foglalkoztatásból? Vajon az anyag- és energiahatékonyság, vagy az alternatív energiaforrások fokozott bekapcsolása elegendő-e a környezeti terhek csökkentéséhez, miközben a célok együttesen a gazdasági növekedést kívánják szolgálni? Másként feltéve ezt a kérdést, szétválasztható-e a gazdasági növekedés abszolút értelemben a környezeti terhek növekedésétől? Vajon a tudásalapú társadalom szolgálja-e a társadalmi kohéziót, ha többen végeznek felsőfokú intézményekben, nő vagy csökken ettől a tudásbeli különbség az elit osztályok és leszakadtak között? Vajon a versenyre szocializált ember, a versengő gazdaságok alkalmasak-e arra, hogy globális célokért küzdjenek? Ma együttműködésre van szükség annak érdekében, hogy globális mértékben betartsuk a korlátokat, elosszuk az azon belüli lehetőségeket. Ma is, és a történelem során mindig, a nemzetállamok versengtek a környezeti javakért, a történelem a környezeti erőforrások durvább vagy finomabb módszerekkel történő gyarmatosításáról szólt. Egymással versenyezve, vagy versenyre kényszerítve nem lehet tartamossági célokat felállítani, a növekedés előbb-utóbb feléli saját forrásait. Az ellentmondás nemcsak a részcélok között feszül, hanem a fő cél értelmezésében is. A mai fejlődési paradigma a fejlődést a gazdasági növekedés állandóságával azonosítja, mert a növekedésből származó bevételektől várja a társadalmi és környezeti gondok megoldását, miközben paradox módon maga a növekedés termeli ki ezeket a problémákat. A fejlődés ezen értelmezése teljesen ellentmond a fejlődés evolúciós értelmének, hiszen a fejlődés azért szükséges, mert a környezet állandóan változik, és ehhez a változáshoz alkalmazkodni kell. Vagyis a fejlődés nem más, mint a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás képességének állandó javítása. A jelenlegi fejlődési elképzelés ennek tükrében teljesen hamis, mivel a gazdasági növekedésre való törekvés közben a megújuló képesség mértékén túl használtuk a bennünket körülvevő környezeti rendszert, amely emiatt változásokat szenvedett. A környezeti változásokhoz viszont alkalmazkodnunk kell, vagyis mi, saját magunk számára hoztunk létre környezeti változásokat és alkalmazkodási kényszert. Mondhatnánk, hogy sebaj, hiszen ez nagyon jól illik a növekedési logikához, a bajok kiváló alkalmat jelentenek a megoldáshoz, az újabb és újabb befektetésekhez. Csakhogy mindennek a következménye, hogy még mélyebb sebeket ejtünk a környezeten, amely végül olyan változásokat szenved, amelyekhez már nem tudunk majd alkalmazkodni. A fenntartható fejlődés gondolatát ápoló Brundtland-jelentés erőteljes, de társadalmilag méltányos, és környezetileg fenntartható gazdasági növekedést sürgetett. Ebben az értelmezésben a fenntartható növekedés azt jelenti, hogy úgy növekszik a gazdaság, hogy a növekedésből származó környezeti terhek nem haladják meg a környezet eltartó- és tűrőképességét. A jelenlegi helyzetben azonban ez csak egy elvi lehetőség, hiszen már túl vagyunk a környezet erőforrásainak fenntartható használatán, jóval az eltartóképesség felett használjuk erőforrásainkat. A másik lényeges fenntarthatósági szempont a társadalmilag méltányos gazdasági növekedés, amely a fejlesztéspolitika fogalomtárában a társadalmi kohéziót jelenti. A kohézión is azonban leginkább a

6 gazdasági felzárkózást értjük, annak a kívánságát megfogalmazva, hogy a lemaradott rétegek és a szegényebb régiók zárkózzanak fel a gazdagabbakhoz. 3 Ma már teljesen világosan látjuk, hogy az emberi társadalom fejlődését nem lehet a gazdasági növekedéssel azonosítani. A növekedés természeti és társadalmi forrásai korlátosak, és ezeknek a kor - látoknak az átlépése környezeti és társadalmi konfliktusokhoz vezet. 4. Fejlesztéspolitika és fejlődés Egyértelműnek gondoljuk, hogy a fejlesztés fejlődéshez vezet, holott még a gazdasági növekedéssel azonosított fejlődési paradigmának sem mindig tesz eleget a fejlesztés, nem beszélve a társadalmi kohézió erősítéséről. Visszanyúlva a fejlődés evolúciós értelméhez látni kell, hogy csak az a folyamat nevezhető fejlődésnek, amely javítja a környezeti változásokhoz történő alkalmazkodóképességet. Fejlődni tehát annyit tesz, mint jobbá válni alkalmazkodó képességünkben. A természetben ez az alkalmazkodás a megőrzés és fejlesztés kiegyensúlyozottságán keresztül valósul meg. A megőrzés a fejlődés konzervatív, a fejlesztés a progresszív mozzanata. Hogy mikor melyikre támaszkodik jobban a fejlődés, azt mindig a környezet változásai döntik el. A fejlesztés a mutáción keresztül, új formák létrehozásával valósul meg, amelyekről minden időpillanatban döntést hoz a környezet. Melyik forma alkalmatlan az életre, melyik marad fenn lappangva, vagy melyik lesz domináns. A megőrzés a lehető legtöbb formát tartja meg, mivel minél nagyobb a diverzitás, annál nagyobb esély van a környezeti változásokhoz való alkalmazkodásra. Vagyis a természetes módon folyó fejlődés nem pusztítja el önmagától a már meglévő formákat, megőrzi azokat, és ezek mellé újakat gyárt. A szabályozó (megőrző) és vezérlő (állapotba juttató) folyamatok kiegyensúlyozottságát a negatív visszacsatolás biztosítja. Az ember a lehető legnagyobb mértékben próbálja kikapcsolni a növekedési törekvéseket gátló negatív visszacsatolásokat, a megőrzés háttérbe szorításával a progresszív mozzanatot kívánja állandóan erősíteni. A gépjárművek használatának növekedését a balesetek, a szennyezőanyag kibocsátások, az elfogyó cseppfolyós üzemanyagok szabályoznák vissza az ésszerű mértékre, de mindig próbálkozunk ezen kellemetlen mellékhatások kiküszöbölésével, pedig tudjuk, hogy újabb és újabb limi - tációkkal találkozunk. Az emberi teljesítményt a kimerültség ellenére teljesítményfokozókkal növeljük, mit sem törődve a későbbi visszacsapásokkal. Mivel a negatív visszacsatolások csak időlegesen kiiktathatók, és elhalasztásuk növeli a visszacsapás mértékét, ezért az erőltetett fejlesztés szükségképpen vezet társadalmi és gazdasági konfliktusokhoz. A szükségszerűség abból következik, hogy a növekedés társadalmilag és környezetileg egyaránt limitált. Ez az oka annak, hogy a fejlesztés nem vezet fejlődéshez, de még folytonos növekedési célját sem éri el. A mai valóságot tekintve egyrészt egy magunk által degradált természeti környezethez kell alkal - mazkodni, másrészt pedig egy globalizált világgazdaság versenykihívásának kell megfelelni. Ez a két dolog együtt lehetetlen. Ezek után érdemes elgondolkodni azon, hogy mit is kellene tulajdonképpen fejleszteni. A fenntarthatóságot támogató fejlesztéshez a helyes mértéket ismerő, azt elfogadó társadalomra van szükség. Vagyis fejleszteni a társadalom tudatát szükséges annak érdekében, hogy megtalálják a helyes értékeket és viselkedést. Ahogy az egyén egészsége a test, a lélek, a szellem és érzelem kiegyensúlyozottságától függ, úgy a társadalomé is. Mit jelentenek ezek a társadalom esetében? Tudatilag a fenntartható társadalomnak a limitáltság felismeréséig kell eljutnia, érzelmileg a körülöttünk lévő világ, az élet és embertársaink szeretetéhez, fizikailag a fenntartható életmód gyakorlásáig, lelkileg pedig a kölcsönös nagylelkűségig. Ahogy az egyén erkölcsi fejlődése az önzéstől az együttműködésen át a közösségi felelősségvállalásig tart, úgy a társadalomé is az önzéstől a globális felelősségvállalásig terjed.

7 4 Nyugodtan megkérdezhetjük, mi köze van a fejlesztéspolitikának mindehhez, amikor a fejlesztéspolitika fő célterülete az intézmények és struktúrák fejlesztése. Mivel azonban az intézmények és struktúrák visszahatnak a tudatra, meghatározzák a választható életmódot, diktálják az értékeket, befolyásolják érzelmeinket, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen intézményeket és struktúrákat fejlesztünk. A nem fenntartható világ értékei a működő intézményekből és struktúrákból következnek, és megváltoztatásuk csak akkor lehetséges, ha a fenntarthatóság helyes értékeit a mindennapok gyakorlata megerősíti. Amennyiben a fejlődést a gazdasági növekedéssel azonosítjuk, úgy elegendő, ha nem válogatunk fej - lesztés és fejlesztés között, hiszen a növekedéshez paradox módon azok is hozzájárulnak, amelyek problémákat fakasztanak. Mint ahogyan az sem igazán érdekel bennünket, hogy milyen tudást fej - lesztünk. Legyen Európa a tudás a társadalma! De mint látjuk annak is van tudása, hogy kell a bolygónkat tönkretenni, és annak is, hogyan kellene fenntartható módon használnunk. Amikor a fejlesztéspolitika határozott irányok, célok nélkül fejleszt, akkor teljesen esetleges, hogy milyen társadalmi, környezeti hatásokat fog elérni. Ezért nem lenne hiábavaló újragondolni a fejlődés értelmét, elfogadni a fenntartható fejlődés szükségszerűségét, és a fejlesztésekhez fenntarthatósági szempontokat adni, és azokat megfelelő komolysággal be is tartani! 5. Fejlesztéspolitika és környezeti fenntarthatóság Az emberiség együttesen és mi itt Magyarországon is, már meghaladtuk a környezet által nyújtott lehetőségeket. A gyakorlatban azonban nem tudjuk, hogy mekkora környezetünk eltartó-képessége, vagyis az alatt a bizonyos ökológiai takaró alatt mekkora népesség fér el. Számos okból nem is tudhatjuk ezt, már csak azért sem, mert az emberek legtöbbje szükségletein jóval túl fogyasztja a környezet javait, vagyis igazolhatatlanul nagy igényeket támaszt. Ugyan nem tudhatjuk, hogy pontosan milyen mértékben haladtuk meg korlátainkat, viszont kétséget kizárólag tudjuk, hogy átléptük a környezet szabta határokat. Környezetünk az értésünkre adja, ha már túlterjedtünk ökológiai takarónk méretein. A környezet nemcsak eltartó-, hanem tűrőképességgel is jellemezhető. Egyetlen rendszer sem tűr el nagyobb környezeti behatást szerkezeti változások nélkül, mint amekkora a rugalmassága. Ha egy felfújt gumilabdára nagy súllyal nehezedünk, akkor egy idő után kipukkad, alakváltozást szenved, és funkciója is megváltozik, többé nem lesz alkalmas a labdázásra. Környezeti rendszerünket különböző módon terheljük, és ha a terhelés túlzott, akkor a rendszer jellemzői megváltoznak, a szerkezeti változás pedig az eredeti funkciók megváltozásával jár. Pl. a légkör szer - kezeti megváltozása éghajlatváltozást eredményez. A szerkezeti változással szükségképpen együtt járó működési változások azért kedvezőtlenek, mert egy azt megelőző állapothoz alkalmazkodtunk, vagyis ha változásokat idézünk elő a környezetünkben, akkor azokhoz alkalmazkodnunk is kell. A környezeti erőforrások fenntartható használata azt jelenti, hogy azokat a megújulásuk mértékén használjuk. A megújulás csak úgy biztosított, ha nem sértjük meg a környezetünk eltartó és tűrőképességét. A természeti erőforrások növekvő elvételén alapuló növekedés a továbbiakban tilos az emberiség számára! Ha van olyan gazdasági növekedés, amely a túlburjánzott erőforrás-fogyasztás visszafogása mellett is növekedéshez vezet, akkor az kívánatos lehet. Sajnos jelenleg semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a gazdasági növekedés a környezeti erőforrások csökkenő felhasználása mellett is megvalósítható lenne, legfeljebb relatív szétválásról beszélhetünk. A hatékonyságnövekedés annyira volt eddig elegendő, hogy a gazdasági növekedés az erőforrások felhasználásának szelídebb növekedési

8 üteme mellett valósult meg. Az sem közömbös, hogy úgy lehetne csak növekedni, hogy a világon felhasznált összes természeti erőforrásnak csupán felét vehetnénk igénybe. Hazánkban ennek mértéke még jelentősebb lenne. 5 A környezeti fenntarthatóság és a fejlesztéspolitika kapcsolata egyértelműen megfogalmazható, a fej - lesztéspolitika akkor szolgálja a fenntartható fejlődést, ha hozzájárul a környezeti terhek csökkentéséhez. Amennyiben tehát a fejlesztéspolitika komolyan veszi a fenntartható fejlődés szolgálatát, úgy a legalapvetőbb követelmény, hogy járuljon hozzá a környezeti terhek csökkentéséhez. Járuljon hozzá, hiszen a fejlesztéspolitika nem az egyetlen, amely meghatározza a környezetet érő terheléseket. Mivel azonban a fejlesztéspolitika az újról, vagy a régi megújításáról szól, ezért fokozott a felelőssége abban, hogy minden, amit létrehoz, jobb környezeti (és társadalmi) teljesítménnyel bírjon, mint a megelőző állapot. A környezeti terhelések a meglévő és a fejlesztéspolitika révén megújuló, valamit új szerkezeti elemekből származnak. Ennek a háromnak a környezeti terhelése együttesen jelentkezik. Amennyiben a meglévő struktúra környezeti terhelését állandónak tételezzük fel, akkor az együttes terhelés csak úgy csökkenthető, ha az új szerkezet semmilyen környezeti terhelést nem termel, a megújuló környezeti teljesítménye pedig jobb, mint a megújított előző állapoté. Mivel nyilvánvaló, hogy az új szerkezeti elemek is környezeti terheket generálnak, még akkor is, ha a leghatékonyabb módon lettek kialakítva, ezért a környezeti terhek csak akkor csökkenthetők, ha a megújított szerkezeti elemek olyan mértékben csökkentik a környezeti terheket, hogy kompenzálják az új elemekből származókat. Mivel nincs olyan társadalmi elvárás, amely azt kívánná, hogy az együttes környezeti terhek mérséklődjenek, így a fejlesztéspolitikának sincs ilyen szempontja. Enélkül azonban hiábavaló környezeti elvárásokat megfogalmazni az egyes projektekkel szemben, hiszen az összes fejlesztésnek nincsenek megszabva a környezeti határai. Enélkül viszont a legjobb környezeti teljesítménnyel jellemezhető projektek is növelhetik az együttes környezeti terheket. Ahogy ez a valóságban meg is történik. A megújuló energiaforrásokkal működő létesítményeket vagy hozzáadjuk a meglévő kapacitásokhoz, vagy jobb esetben lecserélünk korszerűtlen, nem megújuló kapacitásokat megújulókra. Az első esetben növeljük az együttes környezeti terhet, hiszen a megújuló kapacitások még nem jelentik a környezeti terhek teljes felszámolását, míg a második esetben nyilvánvalóan mérsékeljük az együttes terheket. Amennyiben a fejlesztéspolitika tudatosan fenntarthatósági célokat tűzne ki, akkor csak ez utóbbi gyakor latot követné a programozásban és a projekttámogatásban. Új utakat építünk, és lehetséges, hogy az új útszakasz építésénél megfontoltuk, hogy merre vezessük az utat, hogy ne sértsen természeti értékeket. Csakhogy az egész úthálózatnak együttesen jelentkezik a környezeti hatása, és lehet, hogy elkerüljük a közvetlen konfliktusokat, de a közvetettek számát növeljük. Minden egyes új kilométer tovább növeli az élőhelyek szegregációját, csökkenti a zöldfelületi funkciót, az ökoszisztéma-szolgáltatást, csökkenti az egyedszámokat, a biológiai sokféleséget, az ökológiai rendszerek megújuló képességét. Minden egyes méterrel csak növeljük azt a határt, amelyet már átléptünk! 6. Környezeti szempontból jelentős hatással járó fejlesztési tevékenységek Azok a tevékenységek, amelyek a környezet állapotában közvetlenül jelentős változásokat idéznek elő, jelentős környezeti hatásokat eredményeznek. Mivel a környezet védelme a jelentős környezeti hatások megelőzésével, elhárításával vagy kompenzálásával foglalkozik, ezért figyelme elenyésző mértékben fordul csak a nem közvetlen, jelentéktelen hatások felé. A már említett utas példában, egy új út építése

9 6 jelentős hatást vált ki, ha az egy védett élőhelyen, vagy ember által sűrűn lakott területen halad keresztül, ezért környezeti szempontból megfontolják, hogy azt arra vezessék-e. Ha ugyanez az útszakasz mezőgazdasági területeken vagy nem védett élőhelyeken halad át, nincs akadálya a megépítésének, mert nem áll fenn jelentős környezeti hatás. Ugyanakkor ennek az útszakasznak a környezeti terhelése, amely az élőhelyi izolációban, szennyezéskibocsátásokban, balesetekben, stb. nyilvánul meg, hozzáadódik a közlekedési hálózat együttes terheléshez, amely viszont már jelentős hatással bír a biológiai sokféleségre, az éghajlatváltozásra, stb. Amíg tehát a ma jellemző a jelenre, a közvetlen hatásokra koncentráló - környezeti szabályozás megtűri a jelentéktelen terheléseket, addig a fenntartható fejlődés szemlélete a jövő generációk érdekeire fókuszál, és a ma jelentéktelennek tűnőt kivetíti a jövőre, összegzi annak várt hatásait. Egy fenntarthatósági és egy környezeti vizsgálat között ez egy lényeges szemléletbeli különbség! Természetesen a hatásbecslések tekintetében nemcsak negatív, hanem pozitív hatásokat is vizsgálunk, hiszen nyilván azokat a fejlesztési tevékenységeket kellene előtérbe helyezni, amelyek közvetlen és közvetett hatása egyaránt pozitív. Mivel a negatív környezeti hatások nem kerülhetők el, ezért azoknak csak a minimalizálásáról beszélhetünk. A fejlesztéspolitikában tehát ezért kellene túlsúlyban lenniük a pozitív környezeti eredményű projekteknek, hogy kompenzálják az elkerülhetetlen negatív hatásokat, és lehetőleg csökkentsék a korábban felhalmozott környezeti adósságainkat is. A fejlesztéspolitika egészének környezeti, pláne fenntarthatósági eredményességéről azonban nincsenek mutatóink. Ugyan a bevezetőben említett Öko ZRT által készített tanulmány az együttes hatásokat vizsgálta, de az is csak a jelentős hatással bíró konstrukciókra terjedt ki. Ennek oka, hogy a klasszikus szemléletben nehéz meghatározni egy-egy nem jelentős hatással járó tevékenység jövőre kifejtett környezeti hatását. Pl. az emberi erőforrások fejlesztésével kapcsolatos oktatási tevékenységeknél szempontként legfeljebb a helyszínek és események környezeti teljesítményét vizsgálják, de hogy az oktatás tartalma és szemlélete milyen ismereteket, azok alkalmazása milyen környezeti viszonyt hoz majd létre, arra senki sem kíváncsi. Pedig nyilvánvaló, hogy majd az ismeret és szemlélet szabja meg a fenntarthatósági viszonyt. A következőkben arra szeretnénk rávilágítani, hogy az egyes tevékenységek megítélése más és más lehet a jelentős környezeti hatással és fenntarthatatlan folyamatok generálásával járó tevékenységek esetében. Durva felosztásban a fejlesztéspolitika tevékenységeit környezeti szempontból két csoportra oszthatjuk. Olyan tevékenységek, amelyek a megromlott környezeti állapot javítására törekednek, és minden más fejlesztési tevékenység, amelyek valamilyen környezeti hatást generálnak. Logikailag a helyes felosztás alapja az lenne, hogy egy-egy tevékenység mire irányul. A környezeti hatások a hajtóerőkből származnak. A hajtóerők rendszerébe a társadalom által vallott domináns értékek, az erre épülő intézményrendszer és az általa meghatározott szerkezetek, tevékenységek tartoznak. Ez utóbbi szintet a termelés és fogyasztás szerkezetével és az ezt kiszolgáló fizikai struktúrákkal azonosíthatjuk. A tevékenységek meghatározzák, milyen terhelések érik a környezetet, ezért nevezzük őket hajtóerőknek. A terhelések a környezet állapotát befolyásolják, egy kritikus határon túl megváltoztatják, és állapotváltozást hoznak létre. Az állapotban bekövetkezett változás generálja a környezeti hatásokat, ezek pedig cselekvésre, válaszokra kényszerítik az embert. Amikor a válaszok a hajtóerőkre, vagyis az okokra irányulnak, akkor lehetőség nyílik a problémák megelőzésére. Ha a negatív hatásokat, mint okozatokat kívánjuk kezelni, akkor ezeket a negatívumokat csak az intézkedések fenntartásával, állandó energiabefektetéssel tudjuk megtenni. A környezetvédelem ugyan mindkettőt is jelentheti, azonban a gyakorlatban az okozatokat kezelő, ún. csővégi környezetvédelem van túlsúlyban.

10 7. A környezet utólagos védelméhez kapcsolódó fejlesztések 7 Nyilvánvalónak tartjuk, hogy a környezet védelmére irányuló fejlesztések automatikusan pozitív hatással járnak a környezetünkre, hiszen azért hívjuk őket így. Először elméletileg, azután gyakorlatilag is vizsgáljuk meg ezt a kérdést. Miről beszélünk a környezet védelme kapcsán? A környezeti hatások végső hatásviselője az ember, vagyis a környezetet saját magunktól, saját magunkért védjük. Ez egy meglehetősen emberközpontú megközelítés, amit nem lehet kifogásolni. Viszont, ahhoz, hogy ez kellően emberközpontú legyen, előbb környezetközpontúnak kell lennie, mivel mind anyagi jólétünk, mind jól-létünk a környezet minőségétől függ. Vagyis magunkat csak a jó környezeti állapot biztosításával tudjuk életben tartani. A jelenlegi környezetvédelemben azonban kettős játékot űzünk, szubjektív környezetünket védjük az azon kívüli környezet kárára. A történet úgy kezdődött, hogy először elszennyeztük közvetlen környezetünket, azt a környezetet, ahol élünk (lakóhely), vagy termelünk (mezőgazdasági területek, iparterületek, bányák, infrastruktúrák). A közvetlen, kellemetlen következmények veszélyeztették életminőségünket szennyezett levegő, víz, bűz, zaj, stb. - ezért rákényszerültünk ezen hatások elhárítására. Itt is működik az emberközpontúság, csakhogy a környezet-központúság sérül. A leromlott helyi környezeti állapot helyreállítása, vagy a kívánt állapot fenntartása állandó erőforrás-befektetést igényel, vagyis a helyi jó környezetminőség fenntartása érdekében külső forrásokat veszünk igénybe, védekezésünknek máshol fizetik meg a környezeti árát. A csalafintaság jobban megérthető az entrópia fogalmának segítségével. Az ember alacsony környezeti entrópiával, vagyis magas rendezettséggel bíró rendszerekkel táplálkozik. Miközben ezt teszi, növeli azok entrópiáját, vagyis rendezetlenné teszi őket. Így jön létre az elsődleges környezeti probléma, mert egy rendezetlen rendszertől az ember már nem várhatja el a megszokott támogatást (ökoszisztémaszolgáltatást), azt újra kell rendeznie. Az újrarendezéshez egy szélesebb környezeti rendszer rendezettségét, alacsony entrópiáját kell elvonnia, ezáltal az érintett környezet entrópiája is nő, rendezettsége pedig csökken. A lokális probléma ezzel globálissá tágul ki, a tovagyűrűző negatív környezeti hatások rendezéséhez egyre több és több rendezettséget kell feláldozni, egyre tágabb környezetben. Így vezettek el a lokális környezeti problémák a globális kiteljesülésig, amely már nem egy, hanem két problémát feltételez, hiszen a lokális problémákat nem oldottuk meg véglegesen, sőt mindennap újratermeljük azokat. Nap mint nap használjuk gépjárműveinket, nap mint nap kibocsátjuk a szennyező anyagokat, nap mint nap koptatjuk a használt infrastruktúráinkat, útjainkat, vezetékeinket, vasútjainkat, csatornáinkat, épületeinket. Nap mint nap újratermeljük a szennyvizet és más hulladékainkat, nap mint nap elégetjük fosszilis energiaforrásainkat anélkül, hogy újratermelődnének. Vagyis kiépítünk ugyan egy csatornahálózatot, szennyvíztisztítókat, hulladéklerakókat, elkerülő utakat és megannyi mást, ám ennek ellenére a probléma mindennap újratermelődik, és a megoldás is csak időleges, az elhasználódás után pedig meg kell újítani a kezeléshez szükséges struktúrákat, berendezéseket. Sőt mindezek működtetéséhez és fenntartásához folyamatosan környezetünk negentrópiáját, rendezettségét kell felhasználnunk. Ez a megoldás tehát nem megoldás, hanem a létező problémák kiterjesztése egy nagyobb dimenzióra! Rövidtávon sikernek könyveljük el ezeket a megoldásokat, hiszen közvetlen környezetünkben elhárítottuk a kellemetlenségeket, és ha tudjuk is, hogy átterheléseket hoztunk létre, akkor is ráhagyjuk ezt a gondot a jövő nemzedékekre. Nos, ezért nem fenntartható ez a megoldás!

11 8 Fontos azt is észrevenni, hogy ezekben az esetekben nem a környezetet, hanem magunkat védjük. Ha a környezetet védenénk, akkor nem hoznánk létre azokat a közvetlen terheléseket, amelyek kellemetlenséget okoznak számunkra. A szennyvizet, a hulladékokat, a légszennyező anyagokat mi termeljük, és nem valaki más vagy a környezetünk. A megoldás ezeknek a hajtóerőknek a megváltoztatása, és nem a terhelések és az általuk okozott hatások utólagos mérséklése. Eléggé visszatetsző, amikor különböző stratégiákban, tervekben és programokban az élhető környezet megteremtéséről és fenntartásáról beszélünk. A környezet ugyanis éltető, és az élhetőségét mi magunk tesszük tönkre. Fenntartani pedig semmiképpen nem tudjuk, hiszen mi vagyunk a környezet része, és egy rész képtelen az egész fenntartására. Helyesen az emberi tevékenység helyes mértékének és gyakorlatának megteremtésről kellene beszélnünk, vagyis a fenntartható életmódról. A fenntartható életmód biztosíthatja csak, hogy ne hozzunk létre olyan terheléseket, amelyek meghaladják környezetünk eltartó- és tűrőképességét. Utólagos környezetvédelemre akkor kényszerülünk, amikor olyan struktúrákat építettünk ki magunk körül, amelyeket nem tudunk, vagy nem is akarunk lecserélni. A nem tudjuk arra vonatkozik, hogy túl nagyok a kiépített struktúrák, hogy változtassunk rajtuk. Időben sem tudunk boldogulni, hiszen amíg kiépítjük az újat, párhuzamosan fenn kell tartani a régit is, a működőképesség megtartása érdekében. A nem akarjuk viszont arra vonatkozik, hogy a kiépített struktúrákhoz érdekek fűződnek, és ezek a vaskos érdekek sérthetetlenek. A szennyvízprobléma nem jött volna létre, ha nem használjuk az ivóvizet a WC öblítésére, ha nem építünk ki olyan struktúrákat, amelyek eleve ellehetetlenítik a hulladékok kezelését. Nagyságrenddel kisebb környezeti problémát jelentene a vasúti szállítás a közútinál, de még ennél is jelentősebb hatást érnénk el, ha nem mozgatnánk fölöslegesen olyan árukat, amelyek helyben is előállíthatók. 8. Környezetvédelmi projektek a programozási időszakban Az ember által létrehozott környezeti problémák elhárításának gyűjtőhelye a Környezet és Energia Ope - ratív rogram, de ilyen logikát követő projekteket a regionális operatív programokban is találunk. A következőkben az egyes jellemző tevékenységeket vizsgáljuk fenntarthatósági szempontból. 8.1 Kommunális szennyvizek kezelése A szennyvíz kezelése a KEOP-ban az egészséges-tiszta települések prioritáshoz tartozik. A szenny - víztisztítás célkitűzése, hogy egy adott területen megszüntessük a talaj, s ezáltal a talajvíz szennyező anyagokkal történő terhelését. Ennek érdekében az adott területről elvezetjük a szennyvizet, összegyűjtjük, majd azt semlegesítve, ártalmatlan állapotba hozva, kibocsátjuk a környezetbe. A művelet haszna, hogy a kérdéses földrajzi helyen mentesítjük a talajt a szennyezéstől, azaz egy jelentősnek ítélt környezeti hatást szüntetünk meg. Ennek a kétségen kívül álló környezeti haszonnak azonban komoly környezeti ára van. A rendszer (csatornahálózat, szennyvíztisztító, szennyvíziszap-kezelő) telepítése, üzemeltetése, majd felszámolása környezeti terheket termel a szennyvíztisztítás teljes életciklusában. A létesítéshez ki kell ásni a csatorna árkát, le kell fektetni a csöveket, homokot kell aláágyazni, majd be kell temetni az árkot. A csöveket le kell gyártani, a gyártáshoz ki kell termelni az alapanyagot. A kitermelés egy távoli helyen, valahol a globális térben történik, majd az alapanyag szállítása után pl. egy

12 vegyi gyárban köt ki. Ott elkészül az alapanyag, majd a cső. Természetesen mind a kitermelés, mind a szállítás, mind a gyártás energiát, azaz erőforrásokat igényel. Meg kell építeni a szennyvíztisztítót is. Ez ugyancsak területet vesz igénybe, ahol megszűnik egy ökoszisztéma-szolgáltatás. Helyébe beton kerül, amihez kavics, cement, betonvas kell. Hatalmas anyag és energiamennyiséget épít be a létesítmény magába a működés idejére, úgy évre. 9 Minden egyes művelet, amikor hozzányúlunk a szükséges erőforrásokhoz, környezeti kibocsátással és terület-igénybevétellel fog járni. A létesítésnél felmerülő környezeti terheket szét kell osztanunk a működés idejére. Ezek a terhek így csekélyebbek lesznek azoknál, amelyeket a folyamatos működésnél könyvelhetünk el. A csatornahálózat és a szennyvíztelep egészének működtetése folyamatos anyagés energiaigénnyel lép fel. A szivattyúk üzemeltetése, a telep energiaellátása, az anyagok mozgatása, a járulékos anyagok bevitele, a végtermékek elhelyezése, stb. mind-mind a környezet terhelésével párosul. A hálózat folyamatos üzemelésének biztosítása felújításokat, majd teljes megújítást igényel, amelyek során építési hulladékok maradnak hátra. Könnyen belátható, hogy a teljes életciklus meglehetősen nagy ökológiai lábnyommal terhelt, ám mivel szinte megszámlálhatatlan és jelentéktelen környezeti terhelések keletkeznek, ráadásul nem is föltétlenül ott, ahol a megvalósulás történik, ezért ezek a terhek számunkra virtuálisak. Pedig nagyon is valóságosak, és minden más ilyen jellegű aprósággal összeadódva a túlhasznált környezet képét rakják össze e puzzle darabkái. A teljes életciklus-elemzés eredményét össze kellene vetnünk ezek után a létrejövő haszonnal, és megmérni, hogy megérte-e a befektetés környezeti szempontból. Ilyen mérlegelést azonban nehezen tudnánk elvégezni, hiszen a talaj és talajvíz mentesítésének eredménye nehezen lenne összevethető azzal, hogy ennek érdekében mennyi fosszilis erőforrást áldozunk fel, eközben mennyi szennyező anyagot bocsátunk ki a környezet egész rendszerébe: vízbe, talajba, levegőbe. Ez az intézkedés jól kirajzolja a jelenlegi rövid távú szemléletet, a közvetlen bajt közvetettre váltjuk át, a helyről a térre terhelünk át, és a jelent kedvezményezzük a jövő kárára. Lehet, hogy a jelenlegi környezetvédelem szemléletében ez környezetvédelem, de a fenntarthatóságnak nem felel meg. A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, és érdemes rendszerszemléletben megvizsgálni! A szennyvíz a vízhasználatunk terméke, vagyis mi keletkeztetjük. Ezért minőségét is mi határozhatjuk meg. Ha a háztartásunkban, intézményeinkben, és máshol, ahol vizet használunk, gondoskodunk arról, hogy ne terheljük a vizet egészségünket és környezetünket terhelő anyagokkal, akkor a szennyvíz keletkezése egyszerűsödik. Ez különösen igaz a fekáliás szennyvízre, hiszen a szennyvíztisztítás célterülete elsősorban a szerves anyagok lebontása egyszerű elemekké. Vagyis a fő probléma azáltal jön létre, hogy a tiszta ivóvízzel lehúzzuk a WC-t, azon egyszerű oknál fogva, hogy az ürülékünket elszállítsuk valamilyen befogadó állomáshoz. Nem mellesleg a KEOP következő prioritása az ivóvíztisztítás feladatára költ el milliárdokat, miközben ezt ebben a prioritásban elszennyezhetjük, hogy majd megtisztíthassuk. A vízhasználat és szennyvízkezelés jelenlegi módja veszélyezteti a lokális vízháztartást. Az ivóvíz-ellátás érdekében kitermelünk vízbázisokat, majd elszállítjuk a vizet a felhasználókhoz, azt összegyűjtjük és elszállítjuk a szennyvíztisztítóba, majd onnan valamilyen befogadóba juttatjuk, rendszerint felszíni vízfolyásba. A befogadókba ürített tisztított szennyvíz ezután előbb-utóbb elhagyja az országot. A vízkivétel helyére tehát nem jut vissza az onnan kivett víz, és ezáltal nem járja be a természet által kijelölt útját. Ezáltal sérül a vízháztartás. Előfordul az is, hogy a talajvízben a szennyezőanyag-koncentráció azért fokozódik, mert nincs vízutánpótlás. Hasonlóan a szerves anyagok sem kerülnek vissza a kivétel helyére. A valahol megtermelt élelmiszeralapanyagokat begyűjtjük, feldolgozzuk, elfogyasztjuk, és az ürülék a csatornahálózaton keresztül a szennyvíztisztítóba kerül, ahol megtörténik a szerves anyagok elbontása mikroorganizmusok segítségével.

13 10 Csakhogy ezek az anyagok hiányoznak onnan, ahonnan kivettük őket, és hiányukat mesterségesen kell pótolnunk, ráadásul környezetterhelő módon és formában. A szennyvíztisztítás mikroorganizmusokat hív segítségül a szerves anyag lebontásához, a nitrogén tartalmú karbamid az ammonifikációban ammóniává alakul, majd a nitrifikációban nitritté és nitráttá, végül pedig a denitrifikációban dinitrogén-oxid és nitrogén távozik a levegőbe. A folyamatot metán- és széndioxid-képződés is kíséri, amelyek üvegházhatású gázok a dinitrogén-oxiddal egyetemben. A szennyvíztisztítás során a tiszta ivóvizet, amelyet összekevertünk az ürülékünkkel, próbáljuk megtisztítani, és olyan állapotba hozni, hogy az bebocsátható legyen valamelyik befogadóba. A tisztított szenny - vizek biológiailag bontható szerves-anyagot, és kisebb mennyiségben előforduló egyéb anyagokat (nehezen bontható szerves vegyületeket, sókat, fémeket, esetenként toxikus vagy hormonháztartást befolyásoló anyagokat) is tartalmaznak. A gyakorlatban ez csak akkor nem jelent terhelést a felszíni vizekre, ha azok elég nagy vízhozamúak, és felhígítják a bebocsátott szennyvizet. Kis vízfolyások ese - tében azonban nehéz teljesíteni a megengedett határértékeket, a jó ökológiai állapot biztosítását. Elegendő hígító víz nélkül ezek a bebocsátások terhelik a környezetet, vagyis a felszín alatti vizek szennye zésének megszüntetése részben átterhel a felszíni befogadókra. A tisztítás során az elválasztott víz mellett hátramarad a szennyvíziszap, amely újabb elfoglaltságot jelent, és megfelelő kezelése ugyancsak kihívás. A keletkezett szennyvíziszap elhelyezése vagy a talajt, vagy a levegőt, vagy a vizet fogja megterhelni, mert akármilyen ártalmatlanítást is választunk, nem tehetünk mást, mint körbejáratjuk a problémát az interaktív környezeti rendszerben. Az elégetett szenny - víziszap égéstermékei a talajba és a levegőbe kerülnek, onnan a vízbe és talajba, majd újra a levegőbe. A szennyvíziszap komposztálása ugyan lehetséges, de a komposzt felhasználása már korlátozott, a benne található szennyezők miatt nem lehetséges az élelmiszer-termelésbe való visszaforgatása. A szennyvíziszap besajtolása a termőterületek talajába talajszerkezeti problémákkal jár, és területileg kor - látozott a kihelyezhetőség. A környezeti terhek vonatkozásában azt is meg kell fontolnunk, hogy a szennyvíziszap mozgatása, kiszállítása, szétterítése, de az elégetése is járulékos energiát feltételez. A szennyvíziszapból történő biogáz-termelés a megfelelő méretek esetében javíthat a helyzeten. Az emberek legtöbbjében, így a döntéshozókban is, az a kép él, hogy a szennyvíztisztítás minden környezeti problémát megold. A fentiek alapján inkább úgy látszik, hogy több környezeti problémát hoz létre, mint amennyit megold. 8.2 Komplex vízvédelem Érzékeny vízvédelmi területekre vonatkozó komplex, vízvédelmi, vízminőség-javító, szennyezéscsökkentő, vízgyűjtő szemléletű beruházások tartoznak ebbe a konstrukcióba. Ebbe a körbe került a klímaváltozás negatív hatásai által leginkább érintett, és az ország egyik leginkább vízhiányos területe, a Duna-Tisza közi Homokhátság, két reprezentatív mintaterületen megvalósítandó mintaprojekt révén. A komplexitás feltételei, hogy egyszerre teljesüljenek a társadalmi, gazdasági és környezeti érdekek. Ez az operatív program szintjén megjelenő elvárás azonban kevésbé teljesül a gyakorlatban, a környezeti érdekek háttérbe szorulnak a gazdaságiakkal szemben. Az itt található projektek mindegyikét egy vagy több, a természetes rendszerekbe történő korábbi emberi beavatkozás hozta létre, amelynek következményeként a talaj vízháztartásának megváltozása, pl. víz - szintsüllyedés vagy mederfeltöltődés, feliszapolódás, vízminőség romlás következett be. Az elvégzett beavatkozások egyike sem tekinthető végleges eredményűnek, a megkívánt állapotok állandó fenntartási

14 munkákat követelnek, és kijelölik az újabb beavatkozások szükségességét is. A mederből kitermelt hordalék, iszap újrakeletkezik egy idő után, a fokozott szervesanyag-terhelés ugyanúgy előáll, ahogy korábban is, hiszen a vízgyűjtőn nem történik meg az okok kezelése, holott a komplexitást éppen ez jelenthetné. 11 A fejlesztések nem elég komplexek ahhoz, hogy a probléma ne termelődjön újra, a beavatkozások ezért nagy többségben csővégiek. A fejlesztések kétségtelen haszna a vizes élőhelyek rekonstrukciója, csakhogy a legtöbb esetben ezek vízellátása mesterséges vízkormányzással történik. Ezen esetekben megkívánt állapotok rögzítéséről van szó, amelyekben a természetes szukcesszió nem kívánatos, az állapotban való tartás állandó energia befektetést igényel a természetes folyamatok visszatartása érdekében. Az elért környezeti eredmények (a vizes élőhelyek állapota javul a természetesség irányába, kedvezőbb talajvíz-viszonyok, kedvező tájképi és mikroklimatikus hatások, javuló ökoszisztéma-szolgáltatások) kialakítása és fenntartása környezeti erőforrásokat igényel, és feladatokat hárít a jövőre. 8.3 Térségi vízrendezés, belvízelvezetés A regionális operatív programok közé tartozó komplex vízvédelmi projektek között belvízzel és csapadékvízzel való gazdálkodás fejlesztése, a létesítmények megközelítéséhez, védelméhez és használatbavételéhez szükséges és indokolt beruházások, szennyező források kizárása, kis vízfolyások vízkárelhárításhoz kötődő fejlesztései, meder és mellékág, valamint holtág rehabilitációs tevékenységek, vízvisszavezetés és vízpótlás infrastruktúrájának felújítása, építése, vízkár-elhárítási tározó és záportározó építése, rekonstrukciója kaptak helyt. Ez az intézkedéscsomag annak a problémának a megoldására irányul, hogy a víz nem akkor és ott van, ahol mi szeretnénk. Ennek két oka van. Az egyik természetföldrajzi adottság, a másik, hogy beavatkoztunk a lefolyási viszonyokba. A belvíz sok esetben mellékterméke az árvízi védvonalak kialakításának, hiszen a gát nemcsak a víz kifolyását, de befolyását is meggátolja, azt azon át kell emelni, ha a folyóba kívánjuk juttatni. Az ember környezetátalakító tevékenységének lényege, hogy nem a meglévő ökológiai adottságokhoz alkalmazkodott, hanem azokat alakította át saját igényére. Belátható, ha a természetföldrajzi körülmények ellenére kívánunk valamit állapotban tartani, akkor abba állandóan energiát kell befektetnünk. Vagyis a fenti feladatok csak időlegesen oldhatók meg, és újrakeletkeznek. Nyilvánvaló, hogy a feladatunk az adottságokhoz való alkalmazkodás legjobb módjának megtalálása lenne. Ez egy nézetbeli különbség a jelenlegi fejlesztéspolitika gyakorlatával szemben. Egy alkal - mazkodó stratégiában a címben nem a belvízelvezetés, hanem a belvízgazdálkodás szerepelne. Annál is inkább, mivel a víz fontos ökológiai limitáló tényező, és ezért előnyösebb vízzel rendelkezni, mint nem rendelkezni. Arról nem beszélve, hogy a bő vízellátottságú területeknek a legmagasabb az ökoszisztéma-szolgáltatása, következésképpen a legnagyobb produkcióra is ezek adnak lehetőséget. Elég perverz, hogy energiát fektetünk a jó eltávolításába, miközben egy másik időpillanatban ugyanazon a területen a jóra fogunk áhítozni. A rendszerszemlélet hiányát mutatja a kérdés térségi beágyazódása is. A belvíz elvezetése kényes kérdés, mert máshol fog jelentkezni, vagyis mind a bel-, mind a külterületen össze kell hangolni az intézkedéseket és a kiépítendő struktúrákat. Mivel ez más érdeket sért, gyakori konfliktusokhoz vezet. Már maga a pályázati kiírás is ellehetetlenítette az egyeztetést, azáltal, hogy csak a belterületi kiépítést támogatta.

15 Rekultiváció és kármentesítés A fejlesztések térségi, illetve regionális szinten teszik lehetővé a bezárt, illetve felhagyott települési hulladéklerakók rekultivációját, felszámolását. A konstrukcióban az érintett területek rekultivációra történő előkészítése (növényzet irtása, tereprendezés, bontási munkák), végleges lezárás rétegrendjeinek kialakítása, hulladéklerakó felszámolása és ennek speciális műveletei (hulladék felszedése, rostálása, elszállítása és deponálása), vízrendezési munkák (árkok, csatornák kialakítása), füvesítés, növénytelepítés, terület elkerítése, utógondozáshoz szükséges eszközök telepítése (pl. monitoringrendszer kiépítése) voltak a fő tevékenységek. A kármentesítési konstrukció keretében a szennyezett állami, illetve önkormányzati területek valamint a települési hulladéklerakók területének kármentesítése valósult meg. A rekultivációs tevékenységek leginkább a talaj és a felszín alatti vizek tehermentesítésére, a szennye - zések továbbterjedésének meggátolására, a tájra jellemző élőhelyek újbóli megjelenítésére irányulnak. A kármentesítési tevékenységek a talajra, vizekre, levegőre, éghajlatra és társadalomra is pozitív hatással vannak, mivel megszüntetik a terheléseket és szennyezéseket, illetve megakadályozzák azok továbbterjedését. A beavatkozások a legtöbb esetben elkerülhetetlenek, és a fennálló állapothoz képest pozitív állapotokat eredményeznek. Ugyanakkor ezekben az esetekben láttatni kellene a döntéshozókkal és érintettekkel, hogy itt a jelenben játszódik le a várható jövő, vagyis egy korábbi nemzedék a nagyobb haszon reményében terheket hagyott a következő nemzedékekre, akiknek ezzel meg kell birkózni. Érdemes ezzel összefüggésben emlékeztetni a szennyvízkezelés életciklus-szemléletére, hiszen mind a rekultivációs, mind a kármentesítési projektek esetében megtalálhatók a valamikori szenny - víztelepek. 8.5 Hulladékgazdálkodás A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése a térségi, illetve regionális hulladékgazdálkodási rendszerek komplex kiépítésére irányult. A projektek fő elemei a hulladéklerakói kapacitások kialakítása (régi lerakók bővítésével vagy új lerakók kialakításával), hulladékkezelő telepek létesítése (komposztáló, mechanikai-biológiai kezelő), válogatóművek építése, hulladékkezeléshez, válogatáshoz szükséges gépek beszerzése (rosták, szeparátorok, homlokrakodók stb.), valamint a szelektív hulladékgyűjtés eszközeinek beszerzése és telepítése (járművek, célgépek, felépítmények, gyűjtőedényzetek). A konstrukció egy másik eleme ezen rendszerek továbbfejlesztése annak érdekében, hogy azok megfeleljenek a jogszabályi kötelezettségeknek, teljesítsék az EU-s irányelvek előírásait. Ebben az esetben is egy folyamatosan újratermelődő probléma számára készítünk el a jelenleginél jobb megoldást, amely még nem jelenti azt, hogy a problémát megoldottuk volna. A lerakásra kerülő hulladék kikerül az anyagáramlás rendszeréből, vagyis erőforrásokat vonunk ki a természeti-társadalmi körforgásból. A környezeti átterhelések itt is nyilvánvalók, a regionális rendszerek növelik a szállítási távolságokat. Mi értelme van központilag komposztálni, ha helyben is lehet, ha a szállítással energiát veszítünk? A rendszerek kiépítése konzerválja a hulladékgazdálkodás rossz gyakorlatát, hiszen ha van korszerű lerakó, akkor használjuk is ki. Ez olyan érdekeket teremt, amelyek ellentétben állnak a hulladékok termelésének valódi minimalizálásával.

16 8.6 Épületek utólagos szigetelése 13 A környezeti problémák átváltásának példája az épületek utólagos szigetelése. Ugyan szigetelőanyagként a kőzetgyapot és a polisztirén is ajánlkozik, mivel az előző drágább, ezért a pályázati formában megvalósuló házcsomagolásoknál csak az utóbbi jöhet szóba. A habanyag égését egy brómtartalmú szerves vegyület, a HBCD (Hexabromocyclododecane) hivatott csillapítani. Ennek a vegyületnek a mérgező tulajdonságára és környezeti ártalmára csak az utóbbi időkben derült fény. Az bizonyos, hogy a HBCD-t kimutatták madár, emlős, hal, talaj és üledék mintáiból. A HBCD-k zsírban oldódnak, felgyülemlenek az élőlényekben, a táplálkozási láncban. Nagyon lassan bomlanak csak le a környezetben, és nagy távolságokra eljutnak. HBCD-ket még az Arktiszon is találtak. Az 1980-as évek óta használják a HBCD-ket égésgátlóként. Évente körülbelül tonnát gyártottak belőlük, a legtöbbet polisztirénpanelként, amit épületek szigetelésére használtak. Az extrudált vagy expandált panelek köbmétere egy kilogramm HBCD-t tartalmaz. Ez a köznyelvben hungarocellként ismert anyag jelentős mennyiségben került be az épületekbe a szigetelés során.. A HBCD egészségi hatásaiként az immunrendszer, szaporító szervek, endrokrin rendszer károsítását említi a szakirodalom, illetve leírják idegméregként való hatását is. Az Environmental Health Perspective 2012 szeptemberi számában egy cikket közöl a HBCD sztereoizomerjeinek ételekben való előfordulásáról. A mintákat dallasi szupermarketekben vették élelmiszerekből 2009-ben és 2010-ben. A 36 vizsgált minta 42%-ból tudták kimutatni a HBCD-t. Az Európai Kémiai Ügynökség már 2008-ban felvette ezt az anyagot, mint hosszan lebomló, élőlényekben akkumulációra hajlamos és mérgező (Persistent Bioaccumulative and Toxic) vegyületet a nyilvántartásába, az ún. REACH direktíva keretében, az Európai Környezeti Ügynökség pedig 2010 óta szerepelteti gyanús (Chemicals of Concern) anyagként. Mivel kiderült, hogy ez a vegyület kielégíti a POP fogalmát, így a kémiai anyagokról rendezett ENSZ-konferencián 160 ország döntött úgy május végén, hogy világszerte betiltja ezeknek a vegyületeknek a használatát. A határozatot hivatalosan május 9-én hozták meg, és egy év átmeneti idő után hatályba lép. Megint nézhetünk valami jobb alternatíva után mondja Norbert Heeb, az Empa kutatója. És a sok épület, amit polisztirénnel szigeteltünk, majd a jövőben terhes örökséggé válik, magas ártalmatlanítási költséggel. 8.7 A biomassza energetikai felhasználása Ma általános meggyőződés, hogy a biomassza felhasználása környezeti szempontból kívánatos, mivel fosszilis tüzelőanyagokat vált ki, ezzel csökkenti a széndioxid-kibocsátást. Szintén pozitív a megítélése annak, hogy kevés kivételtől eltekintve (tűzifa), hulladékok kerülnek felhasználásra. A közvetlen környezeti hatásokat valóban nem lehet jelentősnek tekinteni, a közvetetteket sokkal inkább. Másrészt egy-egy kisléptékű projekt, amely néhány gigajoule biomassza-energiát testesít meg, nem igazán érdemel figyelmet. Sőt, ha az egész intézkedés primer biomassza-energia vonzatát nézzük, még az is jelentéktelennek tűnik. Csakhogy az ilyen támogatások adnak kedvet és bátorítják a többi projektgazdát is, akiket nem annyira a vélt környezeti hasznok, hanem a támogatás és az olcsóbb üzemeltetés lelkesítenek. A jelentős hatás majd akkor jelentkezik, amikor már mindenki ehhez a kézzelfogható, helyi energiaforráshoz nyúl, és a jelentéktelen hatások az életet hordozó szerves anyag degradációjához vezetnek. Ez a probléma a programozási dokumentumok környezeti vizsgálatának hiányosságára utal vissza. Itt nyilván szinergiáról van szó, amelyben a már meglévő tevékenységek környezeti hatásai összeadódnak a tervezett tevékenységek környezeti hatásaival. Vagyis itt nem az egyes projektek környezeti hatásait,

17 14 hanem az összes ilyen tevékenység környezeti hatását együttesen kellene vizsgálni. Tipikusan azzal az esettel állunk szemben, amikor a tevékenységek egyenként jók, összességében pedig környezeti problémákhoz vezetnek. A biomasszából nyert energia környezetbarát voltának látszata onnan származik, hogy nem fosszilis, hanem megújuló energiát használunk fel. Ugyanakkor a mezőgazdasági rendszerekbe bevitt inputok (energia, kemikália, műtrágya) fosszilis energiahordozókból származnak. Amennyiben az inputok teljes ökológiai lábnyomát tekintjük, úgy kiderül, hogy a fosszilis energia segítségével megtermelt biomassza nem jelent energianyereséget, hiszen a sokféle negatív hatást is energia-befektetéssel kell kompenzálnunk. A probléma helyes megoldása, ha az elhalt biomasszát komposztként a talajba juttatjuk, megelőzve a talaj szerkezetének, a biomassza mennyiségének és diverzitásának romlását. Ha jól meggondoljuk, akkor ez is energetikai célú felhasználás, mert kiváltja a nagymértékű közvetlen és közvetett fosszilis energia-inputot. A legfontosabb szempont azonban, hogy a biomassza korlátozottan képes csak megújulásra, és maga a biomassza elégetése korlátozza a megújulás képességét. A biomassza ugyanis az élet tápláléka. Nem környezetvédelmi célú fejlesztési tevékenységek azok, amelyek környezeti hatásokat generálnak. Minden emberi cselekedet közvetve vagy közvetlenül hat a környezetre. Cselekedeteinknek a fennálló értékrend, intézményrendszer és struktúrák adnak kereteket (lásd hajtóerők), vagyis ezek rendszere meg - szabja a környezet állapotát is. A fenntarthatósági célokat megvalósítani vágyó fejlesztéspolitikának éppen ezért nem lehet más feladata, mint lecserélni azokat a struktúrákat, intézményeket és értékeket, amelyek egy erősen pusztuló környezetet hagynak hátra utódainknak. Ezzel párhuzamosan pedig meg kell erősíteni azokat a szerkezeteket és intézményeket, amelyek pozitívan befolyásolják a környezet állapotát. Amennyiben a fejlesztéspolitika olyan struktúrákat fejleszt, helyesebben szólva anyagi támogatás révén növel, amelyek fenntarthatatlansági gondokat okoznak, akkor az nem nevezhető fejlesztésnek. A fejlesztéspolitika feladata tehát a rossz környezeti és társadalmi teljesítményt nyújtó intézmények és szerkezetek lecserélése. A közvetlenül nem környezetvédelmi célú fejlesztések jó környezeti teljesítményét a környezeti szempontok integrációja biztosíthatja a fejlesztéspolitikában. A környezeti szempontok integrációja nagyon helyes európai elv, amely érvényesítése esetén biztosíthatja, hogy a fejlesztések ne hozzanak létre környezeti problémákat. Ez könnyen belátható, hiszen minden létező környezeti probléma valamilyen korábbi fejlesztés eredménye. Ha ez nem lett volna így, akkor most nem kellene utólagos környezetvédelmi intézkedéseket hozni. A fenntartható erőforrás-használat és életmód olyan horizontális szempontok, amelyeket minden opera - tív programban és a hozzájuk tartozó projektekben is meg kellene jeleníteni. Ezzel szemben a fenn - tartható erőforrás-használat és a fenntartható életmód kimondott formában a KEOP-ban (Magyarország), vagy Környezetvédelmi Operatív Programban (Szlovákia) kap helyt. Ám a két cél az utólagos környezetvédelem ráfordításaival szemben aránytalanul háttérbe szorul a ráfordítások tekintetében. A fenntartható életmód és fogyasztás a KEOP-támogatások mindössze 1,58%-át tette ki. Amennyi ben a megújuló energiaforrások bevonását és a hatékony energiafelhasználást azonosítjuk a fenntartható erőforrás-használattal, akkor erre a források 8,29%-a jutott. Ezek az arányok világosan megmutatják annak az érvelésnek a jogosságát, amely szerint a problémák fenntartása hozzájárul a növekedéshez.

18 9. A környezeti szempontok érvényesülése a projektekben 15 A Hálózat a fenntarthatóságért szlovák-magyar közös projekt, amely a fenntarthatósági szempontok jobb érvényesítését kívánja előmozdítani, összesen 35 projektet vizsgált meg közelebbről. A vizsgálati módszert egy kérdőív összeállítása és lekérdezése jelentette. A kérdőívet a fenntarthatósági szempontok alapján állítottuk össze, amely egyaránt kíváncsi volt a projektek környezeti, társadalmi teljesítményére, illetve ezzel összefüggésben a helyi gazdaságra kifejtett hatásokra is. A kérdőív vizsgálta a projektigazgatás környezeti megfelelőségét is. A kérdőív kérdései nagy mértékben megegyeztek az ajánlott fenntarthatósági útmutatók szempontjaival, így a feltett kérdések megválaszolásának lett volna alapja, ha a szempontokat a kedvezményezettek komolyan veszik. A következőkben egyetlen általunk negatívnak ítélt projektet sem fogunk név szerint említeni, mert ennek a tanulmánynak nem az a célja, hogy valakiket elmarasztaljon, hanem hogy a jelenlegi gyakorlaton javítani lehessen a tapasztaltak alapján. A lekérdezésekkel kapcsolatos általános tapasztalat, hogy nehéz korrekt és igazolható információkat szerezni. Ennek több oka is van. Az első kétely az átláthatóság biztosításával kapcsolatban merül fel, vajon miért vonakodnak információt szolgáltatni a kedvezményezettek. A második, hogy vajon ezeket az információkat miért kell tőlük kérni, miért nincs minden projektnek egy olyan nyilvános adatlapja, amelyhez mindenki hozzáférhet, és amelyből információkat szerezhet a fejlesztéspolitika egészére nézve. A korrekt információk hiányának döntő oka azonban az, hogy nagyon gyenge lábakon áll a monitoring, a jó és mérhető indikátorok kijelölése és követése. Ez ugyan nem túl egyszerű feladat, hiszen egyrészt szakértelmet kíván, amelyre nincsenek kapacitások a kedvezményezettek legtöbbjénél, másrészt minden egyes projektnek van olyan sajátossága, amely szerint az indikátorok és követés módszere változik. A gyakorlat azt mutatja, hogy nehezen találják meg, hogy egy-egy projekttevékenységnek mi a releváns környezeti, társadalmi vonatkozása. Ez utóbbi oka sokkal inkább szemléleti, amely már a tervezés szint - jén is megmutatkozik. A megfelelő információk hiánya visszavezethető a fenntarthatósági szempontok gyenge elvárására is. Az integráció ugyan egy hangoztatott és helyes közösségi elv, a mindennapi gyakorlat sürgetésében mégis hátrányt szenved. Nagyon sok kedvezményezett panaszkodik arra, hogy a projekt tervezésére, engedélyezésére, kivitelezésére rendelkezésre álló idő nagyon szűk, a finanszírozás módja, a kifizetések elhúzódása pedig a legtöbbször akadályozza az eredetileg ütemezett teljesítést. A sürgetést csak tovább erősíti, hogy politikai elvárás a jó abszorpciós képesség ne ragadjanak be az EU-s pénzek amely elvárással szemben háttérbe szorul a fenntarthatósági szempontok alapos megfontolása, pl. valós és érdemi alternatíva keresése. A vizsgált projektek szlovák oldalon a Környezetvédelmi, Vidékfejlesztési és Regionális Operatív Programokhoz, magyar oldalon a KEOP-hoz és három regionális operatív programhoz tartoznak, valamint közös metszet a HUSK néhány projektjének áttekintése. A kiválasztott operatív programok nagyon széles tevékenységi kört ölelnek fel, legalább fele arányban gazdaságfejlesztésre, és nem a környezet védelmére irányuló tevékenységek. A környezetvédelemre irányuló projektek fenntarthatósági értékelését a fentiekben már megtettük. Itt szükséges még megemlíteni azt, hogy a kérdőívek kiértékelése során nagyon jól látszik, hogy hiányzik a rendszerszemlélet az egyes környezetvédelmi tevékenységek megítélésénél. Elvileg a környezetvédelmi projektek kedvezményezettjei legtöbbször olyanok, akiknek maguknak is köze van a környezeti irányításhoz (pl. igazgatóságok), vagy már régen gyakorolják a környezetgazdálkodási

19 16 tevékenységeket (hulladékgazdálkodás, szennyvíztisztítás). Az értékelés során igazolódott, hogy fel sem vetődnek a tágabb fenntarthatósági összefüggések, a külső környezetre, a jövőre áthárított nem jelentős, de összegződő környezeti terhek nem képezik megfontolás tárgyát. Mint már említettük, itt szemléleti hiányosságok vannak, és az is jól látszik, hogy a környezetvédelem szemléletének és gyakorlatának általános megújulására van szükség. Ez azonban nem azoknak a szintjén fog megtörténni, akik a mindennapi gyakorlatot űzik, hiszen ismereteik és megszokásaik, sőt érdekeik is a jelenlegi mód folytatását determinálják. A fejlesztéspolitikának ezen a téren komoly feladatai vannak. A vizsgált tevékenységek mindegyikénél tetten érhetők az átterhelések. Egy központosított regionális hulladéklerakó olyan magas kapacitásokat épített ki, hogy a beszállítói távolságok környezeti szempontból indokolhatatlan mértékűre növekedtek. Egy másik projekt a biomassza elégetését tekinti a keletkezett hulladékok csökkentésének, és általánosan pozitív megítélés alá esik a biomassza energetikai használatának bármely formája. Más projektnél is találkozunk azzal a felfogással, hogy csökken a hulladék mennyisége, ha azt elégetjük. Nyilvánvaló azonban, hogy ettől nem a keletkezés mértéke csökken, csupán a keletkezett anyag mennyisége. A projektek értékeléséből kitűnik az életciklus-szemlélet hiánya. A fejlesztők legtöbbször nem gondolják meg, hogy mennyi anyagot és energiát, vagyis mennyi környezeti erőforrást építenek be, és annak a fenntartási időszakban milyen környezeti következménye lesz. Önmagában elfogadható, ha egy-egy építési tevékenység során erőforrásokat áldozunk fel, hiszen mást nem is tehetünk. De hogy ezt indokoltan, a cél érdekében tesszük-e, vagy csak azért, hogy növeljük a költségeket, ez már nagyon nem mindegy. Az egyik komplex vízrendezési projektben egy olyan kis vízfolyás mederszabályozása történt meg, amely még sohasem okozott árvizet. A mederrendezéshez jelentős mennyiségű terméskövet, előre gyártott betonelemet használtak fel, amelynek nyilván jelentős környezeti terhe van. Nyilvánvaló, hogy indokolt esetben, amikor nagyobb értéket tudunk menteni, mint amennyi a feláldozott erőforrás, akkor az erőforrásokat egy magasabb cél érdekében fel kell áldozni. Ellenkező esetben ilyen tevékenységeket nem lenne szabad közpénzen támogatni. Különösen szembetűnő a feláldozott és keletkezett értékek aránya a zöldfelület-rendezési tevékenységeknél. Nem kételkedve abban, hogy a városi zöldfelületek fejlesztése rendkívül fontos fel - adat, mégis fel kell tenni a kérdést, hogy mit jelent ezen felületek fejlesztése? Fenntarthatósági szempontból nyilvánvaló, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások javításáról van szó. Ezt szolgálja, ha egy betonnal lefedett teret, patakot legalább részben kibontanak, és a beton helyett zöldfelületet létesítenek. Ökológiai szempontból önfenntartó zöldfelület lenne kívánatos, a környezeti terhek csökkentése érdekében pedig kerülni kellene a betonból készült térszerkezeti elemeket. A gyakorlat azonban nem követi a környezeti racionalitást, noha a cél a zöldfelület fejlesztése volt. Alapos a gyanú, hogy túl alacsony lenne a projekt költsége, ha a betonhoz képest olcsó zöldfelületet létesítenénk. Ezért a legtöbb megvalósult projektben először kibontásra kerül a földfelszín, majd arra más elrendezésben betonfalak, kőburkolatok, stb. kerülnek. Sokszor az eredeti növényzetet is újra cserélik, mondván, a régi akadályozta volna a terv kivitelezését. Az önfenntartó zöldfelület kiépítése azonban kívánatos lenne a költségkímélés szempontjából, hiszen a fenntartási munkák díjai már nincsenek benne a projektben. Az erősebb érdek azonban rendre győz. További szemléleti problémák is felmerülnek. Kétségtelen, hogy egy zöld gyep ökológiai funkciója jobb egy betonnal burkolt felületnél. Ha már pénzeket költünk a fejlesztésre, és megtehetnénk, akkor miért nem a legjobb ökológiai szolgáltatást nyújtó önfenntartó növénytársulást hozzuk létre az adott területen? Az egyik projektben pl. környezeti eredménynek értékelik, hogy egy gyomos területet gyepesítettek. A közfelfogásban egy másodlagos sztyepp, egy patakparti magas-kórós már gyomnak minősül, és ennek rendezett állapota, ha gyepet létesítünk a helyén. A gyepet ezután rendszeresen karban kell tartani,

20 energiát igényel, kibocsátást jelent, és egy lényegesen alacsonyabb diverzitású és ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtó terület az előző állapothoz képest. 17 Szintén pusztán szemléleti kérdés az, hogy egy-egy zöldfelület rehabilitációjánál honos vagy tájidegen fajokat használunk-e fel. A legtöbb projekt mellőzi ezt a fontos ökológiai követelményt, pedig ez nem pénz kérdése. Vagy mégis? Drágább az exota, nem honos faj. Szintén elfogadható, ha nagy mennyiségű anyagot és energiát építünk be egy létesítménybe, ha annak tartóssága igazolja ezt, vagyis annak egyszeri terhe szétosztható hosszú távra. Az viszont már ért - hetetlen, ha ezt rövid időre tesszük meg. Az egyik városrehabilitációs programban egy díszkővel ellátott, nem is jelentéktelen hosszúságú útszakaszt egy másik programozási időszakban újra cseréltek ki, a burkolat nem élte meg a tíz évet sem. Nem szabad elfeledni, ha valamibe sok anyagot és energiát fektetünk, akkor ott az anyag és munka minőségének is a tartósságot kell szolgálnia, ellenkező esetben mint itt is fölöslegesen áldoztuk fel környezeti erőforrásainkat. Nagyon sok olyan projekt van, amelynek a környezeti teljesítménye javítható lett volna anélkül, hogy több vagy sokkal több anyagi forrást kellett volna rá áldozni. Ezek elmaradt lehetőségek, amikor is a környezeti szempontokat nem integrálják kellő módon a projektekbe. A magyarországi árvízvédelmi projektek között sok ilyen van. Az árvízvédelmi töltések kialakítása új térelemek megjelenésével jár, a töltések lefutási irányának megfelelően különböző égtáji kitettségű oldalak jönnek létre. Ez sík vidéken növeli a tér mikrodomborzatát, és gazdagítja a mikroklimatikus viszonyokat. A töltés anyagának megfelelően változatos élőhelyek jöhetnek létre, amelyek élőhelymozaikokat képeznek. Pl. a töltések megerősítésére használt kőrakások sokféle élőhelyi lehetőséget kínálnak a kőzet anyagától, színétől, kémhatásától, stb. függően. Elvileg a felszínben, talajban, mikroklímában bekövetkező változások színezik az ökológiai feltételeket, és lehetőséget adnak a biológiai változatosság növelésére. A valóságban azonban a töltések a folyók mentén elnyúló folytonos mesterséges zöld folyosók, amelyeken az árvízvédelem érdekében állandó fenntartási munkákat végeznek. Pl. a töltésoldalak kaszálása a leggyakoribb állapotban tartó be - avatkozás. Az ilyen homogenizáló, állapotban tartó beavatkozások megakadályozzák, hogy az újonnan kialakult élőhelyeket valamely szűkebb ökológiai feltételeket igénylő faj egyedei elfoglalják. A kialakult folyosók inkább a generalista fajok elterjedését segítik, és a legtöbbször gyomfolyosókká válnak, utat nyitnak az invazív fajok elterjedésének. Többek között ezért is fontos, hogy az anyanyerő helyek helyben legyenek, mert a más területekről történő anyagszállítás óhatatlanul magával hozza az arra a területre jellemző fajok szaporító képleteit is. Hasonlóan, az anyagnyerő helyek is gazdagítják a mikrodomborzatot, a mikroklímát és az élőhelyi sokszínűséget, a mélyebb fekvésű helyeken állandó vízborítottságú élőhelyek jöhetnek létre állandósuló faji mintázatokkal. A korábbi kubikgödrök és a velük együtt járó botoló füzesek érdekesen színezték a tájat, az élőhelyeket és faji sokszínűséget is. Látható, hogy az elvi lehetőség adott, hogy tudatos tervezéssel és kezeléssel új, értékes élőhelyeket nyerjünk, hiszen ezek a területek nem alkalmasak művelésre. Sajnos ennek a kultúrája nem alakult ki, nem fordítanak erre elegendő figyelmet. Az árapasztó tározás számára kialakított tározóművek az előzőnél is nagyobb lehetőséget kínálnak az élőhelyi sokszínűség növelésére. Az a kérdés ebben az esetben, hogy mennyire ideiglenes vagy mennyi re állandó a vízborítás. Nyilván az árapasztóknak feltöltetlen állapotban kell várniuk az árhullámokat, különben nem töltik be a funkciójukat. Ugyanakkor a felszín egyenetlenségét kihasználva vagy megnövelve érdemes állandó vízborítottságú mederrészeket létrehozni, amelyek legalább részben biztosíthatják a faji változatosság jelenlétét. A változatos terepszintekkel kialakított tározó mozaikossá teszi a felszínt, számos lehetőséget kínál az élőhelyi változatosságra. A változatos terepfelszín előnye akkor is megmutatkozik, ha a tározóba víz kerül bevezetésre, mert ilyenkor a vízi élőhelyek sokszínűsége jön létre,

A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában

A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában A fenntartható fejlődés érvényesítése a fejlesztéspolitika mindennapi gyakorlatában Magyar Természetvédők Szövetsége 2013 Tartalom 1. Előszó 1 2. A fenntartható fejlődés értelmezése 1 3. A fejlesztéspolitika

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

Fenntarthatóság és természetvédelem

Fenntarthatóság és természetvédelem Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai

A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai A foglalkoztatás növekedés ökológiai hatásai Környezeti terhelések Természeti erıforrások felhasználása Tér (természetes élıhelyek) felhasználása Környezetbe történı kibocsátások A környezet állapotát

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál

A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál A környezeti szempontok megjelenítése az energetikai KEOP pályázatoknál.dr. Makai Martina főosztályvezető VM Környezeti Fejlesztéspolitikai Főosztály 1 Környezet és Energia Operatív Program 2007-2013 2007-2013

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Gyulai Iván A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS A döntéshozók felelőssége Tananyag döntéshozók számára IV. rész Ez a rész a következő fejezetekből áll: 1. Bemutatja, hogy milyen környezeti fenntarthatósági szempontokat

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

3. Ökoszisztéma szolgáltatások

3. Ökoszisztéma szolgáltatások 3. Ökoszisztéma szolgáltatások Általános ökológia EA 2013 Kalapos Tibor Ökoszisztéma szolgáltatások (ecosystem services) - az ökológiai rendszerek az emberiség számára számtalan nélkülözhetetlen szolgáltatásokat

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében

ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében ÚJ SZÉCHENYI TERV 2012. ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások 2012. I. félévében Önkormányzatok számára kiírt aktuális pályázati lehetőségek Témakör Nevelési intézmények fejlesztése Dél Alföld,

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Európai víz Charta. 3. lecke A víz jelentőségét az ember és környezete számára az

Részletesebben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon Dióssy László Szakállamtitkár, c. egyetemi docens Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Enterprise Europe Network Nemzetközi Üzletember

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak.

JÖVİKERESİ. www.nfft.hu. - In Search For The Future. Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács. jelentése a magyar társadalomnak. JÖVİKERESİ - In Search For The Future A Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Tanács jelentése a magyar társadalomnak (Report of the National Council for the Sustainable Development to the Hungarian Society)

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata Dr. Kukely György cégvezető Terra Studio Kft. Terra Studio Kft. A stratégiai környezeti vizsgálat 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet szerint stratégiai környezeti vizsgálat

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A természeti erőforrás kvóta

A természeti erőforrás kvóta A természeti erőforrás kvóta Gyulai Iván Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány 2011. május 17. A környezetet három módon terheljük Kibocsátásokkal terheljük Erőforrásokat veszünk el Teret,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig)

7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) 7. EU Környezeti Akcióprogram (2020- ig) A jövőkép 2050-ben a bolygó ökológiai kapacitásait figyelembe véve, azok keretein belül és jól fogunk élni. Jólétünk és az egészséges környezet hátterében az innovatív,

Részletesebben

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere

A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere A természettel való gazdálkodás hosszú távú kérdései és eszközrendszere Dr. Gyulai Iván NFFT, TÁJ-KÉP Program, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány A probléma A jelenlegi gazdálkodási

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások

Nemzeti Vidékstratégia 2020. Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Nemzeti Vidékstratégia 2020 Az ökológiai feltételek és a globális világ változásából adódó elvárások Globális viszonyok A különböző rendszerek egymás negentrópiájával, rendezettségével táplálkoznak A vidék

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció?

Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? Az EU esete a ciánnal: hatékony megelőzés vagy hosszadalmas reparáció? A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának irodája Baranyai Gáborbaranyai@ baranyai@obh.hu I. A nagybányai balesetre adott uniós válaszok

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban

A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban A Zöld Régiók Hálózata program bemutatása, civilek a monitoring bizottságokban Dönsz Teodóra, csoportvezető Magyar Természetvédők Szövetsége Zöld Régiók Hálózata A program célja a hazai környezetvédők

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM FENNTARTHATÓSÁGI TERV 1 Az Egyetem a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában című projekt megvalósítása során a fenntartható fejlődés,

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai A megújuló energiaforrások környezeti hatásai Dr. Nemes Csaba Főosztályvezető Környezetmegőrzési és Fejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Budapest, 2011. május 10.. Az energiapolitikai alappillérek

Részletesebben

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Tartalom Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban 2007-2013 között Határmenti programok Transznacionális programok Interregionális program 2009 Nov Hegyesi Béla, VÁTI Kht

Részletesebben

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium

ÖKO Zrt. vezette Konzorcium ÖKO Zrt. vezette Konzorcium Vízgyőjtı-gazdálkodási tervek készítése címő KEOP-2.5.0.A kódszámú projekt megvalósítása a tervezési alegységekre, valamint részvízgyőjtıkre, továbbá ezek alapján az országos

Részletesebben

G L O B A L W A R M I N

G L O B A L W A R M I N G L O B A L W A R M I N Az üvegházhatás és a globális felmelegedés Az utóbbi kétszáz évben a légkör egyre többet szenved az emberi tevékenység okozta zavaró következményektől. Az utóbbi évtizedek fő változása

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH

Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Energiahatékonysági fejlesztések - KEOP Kasza György NFÜ, KEOP IH Tartalom 1. KEOP determinációk - Belső tényezők - EU-s és hazai fejlesztéspolitikán innen -Külső tényezők - a fejlesztéspolitikán túl (?)

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben