5. konzultáció (8-9. témakör): Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör.

Átírás

1 Felnőttoktatás, természettudomány tantárgy: 5. konzultáció (8-9. témakör): Az ember, ember életműködése, egyedfejlődés; az ember és környezete. Környezetszennyezés, légkör. 1. dia: címdia 2. dia: az ember immunrendszere A szervezet kórokozók, veszélyes molekulák elleni védelmét látja el az immunrendszer (immunológiában a legismertebb nevek természetesen még mások is foglalkoztak ezzel : Semmelweis Ignác (magyar orvos, ), illetve Louis Pasteur (francia kémikus és bakteriológus, )). Antigénnek nevezzük az olyan molekulát, vagy sejtrészletet, amely immunválaszt vált ki. Az immunitás védettséget jelent. Az immunrendszer alapfeladata, hogy különbséget tegyen a saját és nem saját (tehát idegen) anyagok között, valamint védekezzen az idegen anyagok ellen. Embrionális korban dől el, hogy milyen jelzőmolekulát fogad el sajátnak az immunrendszer. A szervezetben lehet természetes immunitás, valamint adaptív (szerzett, tanult) immunitás. itt a seben keresztül bejutott kórokozók elleni védelem videót meg lehet keresni, ott a biológia 4. oldalán van. 3. dia: az immunrendszer működése természetes immunitás A természetes immunitás az a veleszületett immunitás, amelynek során az immunrendszer védekező egységei bármilyen, a sajátjától eltérő anyagra reagálnak. A fehérvérsejtek amőboid mozgásra képes típusai (monociták és granulociták) a vérben és az erek körüli kötőszövetekben bármilyen idegen anyagot bekebeleznek (és ott pl. víz bejuttatásával szétpukkasztja a baktériumot az immunsejt). Vannak természetes ölősejtek, amelyek közvetlenül, kémiai anyagokkal (enzimekkel) pusztítanak el bizonyos sejteket. 4. dia: az immunrendszer működése szerzett immunitás Ennek működésében a nyiroksejtek (limfociták) és az általuk kialakított nagy fajlagossággal reagáló antitestek (immunglobulinok) játsszák a központi szerepet. Az antitest ellenanyag, egy olyan fehérje, amely specifikusan kapcsolódik az adott antigénhez. A nyiroksejtek ősei a csontvelőben jönnek létre embrionális korban. Az ilyen antitestek a nyirokszövetekben gyorsan osztódnak, ezek nagy számban alkalmasak a védekezésre. Ezek egy része azonban megmarad memóriasejtnek, amelyek hosszan élnek, és nem vesznek közvetlenül részt a védekezésben. Ők indítják meg az immunválaszt az antigén ismételt megjelenése esetén. itt a T-nyiroksejt és B-nyiroksejt működését meg lehet nézni, a biológia multimédiában a 6. oldalon van mindkét videó. 5. dia: érdekességek az immunrendszerrel kapcsolatban A szervátültetések során is kialakulhat immunválasz (ezért lökődhet ki egy új szerv), hiszen idegen sejtekből áll. Ezért kapnak immungyengítő gyógyszereket azok az emberek, akik valamilyen szervet kaptak átültetéssel. Ennek kutatásáért P.B. Medawar angol orvos biológus kapott 1960-ban orvosi Nobel-díjat. A genny az elpusztult kórokozókból, a szétesett szövetelemekből és a védekezésben elhalt fehérvérsejtekből álló folyadék. Mesterséges immunitás: ez alakítható ki védőoltás beadásával. Ilyenkor legyengített, vagy elölt kórokozót juttatnak a szervezetbe, és az immunrendszer beindítja ellenük a védekezési folyamatot. Ilyenkor kialakulnak a memóriasejtek; a testfolyadékban megjelenik a megfelelő ellenanyag, így a szervezet az igazi kórokozó bejutása esetén gyors és hatékony védekezésre lesz képes. Ezt nevezzük aktív immunizálásnak (a szervezet megdolgozik, végrehajtja a védekezési feladatokat). Passzív immunizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor másik szervezetben kialakult antitesteket juttatunk a szervezetbe, és a mi szervezetünk semmit nem tesz tulajdonképpen, az idegen antitest végzi el a dolgát (ezt akkor kell alkalmazni, ha a szervezet immunrendszere nem képes a megfelelő immunreakció kialakítására). Ez az immunrendszer feladatát pótolja, vagy kiegészíti. Jellemzői: azonnali védelem, viszont a hatás átmeneti (az antitestek hamar kiürülnek a szervezetből). A vércsoportok is az immunitáson alapulnak. A vörösvérsejteken vannak az antigének, a vérplazmában az antitestek. (Rh összeférhetetlenség az anya Rh negatív, a baba Rh pozitív: az első terhesség normálisan zajlik, 1

2 viszont a többinél ha megint Rh pozitív baba fogan immunreakció alakulhat ki a magzattal szemben, és a magzat abortálódhat, mert kicsapódnak a baba vörösvérsejtei). Immunitással összefüggő betegségek: - primer immunbetegség: amikor a szervezet saját anyaga, sejtjei ellen indít immunreakciót az immunrendszer. Olyan is lehet, hogy a szervezet anyagai megváltoznak. Ilyenkor az lehet veszélyes, ha az immunrendszer nem képes megkülönböztetni az új, illetve az eredeti szöveteket, mert akkor az eredeti szöveteket is megtámadja. - felesleges (túlérzékenységet jelentő) immunreakció: allergiás reakciók vegyszerekre, állatszőrre, virágporra, egyes élelmiszerekre. - immunhiányos betegségek: elsődleges immunhiány (hibásan működnek az immunsejtek; ilyenkor könnyen fertőződik meg egy ember bármivel, ez pl. az AIDS.), másodlagos immunhiány (amikor az ember bizonyos szervei megbetegednek, és gátló hatásokat okoznak). 6. dia: szabályozás: a hormonrendszer A hormonok szövetekben vagy úgynevezett belső elválasztású mirigyekben termelődnek, szerves anyagok, vegyületek, amelyek befolyásolják az életfolyamatokat. Közvetlenül a vérbe, testfolyadékba ürítik váladékukat, nincsenek kivezetőcsöveik. Hormonok szabályozzák például a növekedést, szaporodást, fejlődést, stb. (inzulin, növekedési hormon, tesztoszteron, ösztrogén, adrenalin, stb.). A belső elválasztású mirigyeket két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik csoportot az idegrendszer szabályozza (pajzsmirigy egy része, mellékvesemirigy, nemi mirigyek), a másik csoport az idegrendszertől függetlenül működik (pajzsmirigy egy része, mellékvesevelő, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy). - agyalapi mirigy: főbb feladatai a belső elválasztású mirigyek szabályozása mellett az anyagcsere (vércukorszint szabályozás), a táplálékfelvétel és a hőháztartás szabályozása. - agyfüggelékmirigy: az ékcsont török nyereg nevű részében foglal helyet. Elülső, középső és hátsó lebenyét különböztetjük meg. Elülső lebenyében termelődnek az ún. ható vagy szabályzó hormonok: a pajzsmirigy működését serkentő hormon, a mellékvesekéreg működését serkentő hormon, a nemi mirigyek működését serkentő hormonok, a tejelválasztást serkentő hormon és a növekedési hormon. Hátsó lebenyében az agyalapi mirigy által termelt kétféle hormon raktározódik. Az egyik a méh összehúzódását serkentő hormon (oxytocin), melynek elsősorban szülésnél van jelentősége. A másik a vese vízvisszaszívását fokozó hormon. A középső lebenynek emberben jelentősebb élettani hatása nincs. Az agyalapi mirigy, agyfüggelék mirigy és az ún. célmirigy speciális módon egymást szabályozzák, visszacsatolás útján. - pajzsmirigy: a gége és a légcső felső részének két oldalán elhelyezkedő mirigy, mely két lebenyből, illetve a kettőt összekötő vékonyabb részből áll. A pajzsmirigyhormonok képződéséhez jód szükséges, elválasztásukat az agyfüggelékmirigy által termelt pajzsmirigy működését serkentő hormon szabályozza. A pajzsmirigyhormonok fő feladata méhen belül, illetve gyermekkorban a genetikailag kódolt programok végrehajtása (növekedés, szellemi fejlődés), gyermek- és felnőttkorban az anyagcsere szabályozása. A pajzsmirigyben termelődik egy másik hormon is, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független: ez a kálciumszintet szabályozó hormon (calcitonin), mely a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba. - mellékpajzsmirigy: négy darab kb. borsónyi nagyságú szervek, melyek a pajzsmirigy felső és alsó pólusaihoz közel helyezkednek el. Működésük az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, az általuk termelt kálciumszintet szabályozó hormon a vér kálciumszintjét csökkenti és a kálcium beépülését segíti a csontokba. - mellékvese páros, tömött tapintatú szerv, mely a vese zsíros tokjában helyezkedik el. Állományában megkülönböztetjük a külső kéregállományt és a belső velőállományt. A kéregállományban termelődő hormonokat három csoportra oszthatjuk. Az első csoport a vízháztartást szabályozó hormon, melynek elválasztását a vese által termelt hormon szabályozza, és a vesében a víz- és nátrium visszaszívását fokozza. A második csoport az anyagcserét és az immunrendszer működését szabályozó hormon, melynek elválasztását az agyfüggelékmirigy által termelt mellékvesekéreg működését serkentő hormon szabályozza. A harmadik csoport a nemi hormonok, melyek megegyeznek a nemi mirigyek által termelt hormonokkal. Fontos, hogy mindkét nemben termelnek nagyon kis mennyiségben a másik nemre jellemző hormonokat is, melyeknek élettani jelentősége csekély. A velőállományban, mely az agyfüggelékmirigy szabályozása alól független, termelődnek az anyagcserét és keringést szabályozó hormonok (adrenalin, noradrenalin), melyek segítik az alkalmazkodást a stresszhez. - tejelválasztást serkentő hormon: nőkben a szülés után az emlőmirigy állományában megindítja, illetve fokozza a tejelválasztást, melyet reflexesen az emlőbimbó szopása vált ki. 2

3 - növekedési hormon: a szövetekre hatva fokozza a sejtek osztódását, növekedését, új szövet képződését a növekedés befejeztéig. - hasnyálmirigy: elsősorban a szénhidrát anyagcsere szabályozásában vesz részt. Az inzulin nevű hormonja csökkenti a vércukorszintet (a szervezetben ez az egyetlen ilyen hatással rendelkező hormon), míg a glukagon nevű hormonja emeli a vércukorszintet (a szervezetben számos más ilyen hatással rendelkező hormon található még, pl.: pajzsmirigy hormonok, mellékvesevelő hormonok). - petefészekben található petefészektüszők: az agyfüggelékmirigy által termelt ható hormon hatására a női nemi hormont (ösztrogén) termelik, mely a másodlagos női nemi jellegek kialakulásáért felelős. A petesejt érése és a tüsző megrepedése az agyalapi mirigy által termelt ható hormon hatására következik be, a megrepedt tüsző helyén hormontermelő szerv alakul ki, melyet sárgatestnek hívunk, hormonjának feladata a megtermékenyített petesejt védelme, növekedésének segítése. - here a férfi nemi hormont (tesztoszteron) termeli, mely a másodlagos férfi nemi jellegek kialakulásáért felelős, illetve a hímivarsejtek képzését serkenti. Termelését az agyfüggelékmirigy által termelt nemi mirigyek működését serkentő hormonok szabályozzák. 7. dia: szabályozás: az idegrendszer Az önszabályozás másik formája az idegrendszer. Ez különböző élőlényeknél különböző fejlettségű. Lehet akaratlagos és vegetatív. Ez dolgozza fel az ingereket és reagál a külső környezet vagy a belső környezet hatásaira, változásaira. Az emberi idegrendszer anatómiai felosztása: központi (agyvelő és gerincvelő) és környéki (gerincvelői idegek, agyidegek, perifériás dúcok). Élettanilag a vegetatív és szomatikus a két felosztás. A vegetatív idegrendszer szerveket, simaizmokat, mirigyeket működtet. A vegetatív idegrendszer szabályozza a reflexeket, légzést, hőszabályozást, valamint van köze az érzelmekhez is. A szomatikus az érző és mozgató működéseket végzi. Vázlatosan az idegrendszer: agyvelő (nagyagy, kisagy), agytörzs, gerincvelő, valamint idegpályák. 8. dia: az ember egyedfejlődése Az evolucionisták azt mondják, hogy a tözsfejlődés szakaszait ismétli meg az ember egyedfejlődése (a méhen belül). Egy biztos: két ivarsejt találkozása során egy olyan sejt jön létre, amely képes osztódni úgy, hogy hamarosan differenciálódnak az egyes részek, kialakulnak a szövetek, valamint kifejlődik az ember. A méhen belüli fejlődés során osztódnak a sejtek, így növekszik a magzat. A születés után nem jellemző a sejtosztódás, inkább növekednek a sejtek. Ha a születés után valahol nagymértékű sejtosztódás indul el, az rákos elváltozáshoz vezethet. (ld. a klónozásról, őssejtkutatásról egy korábbi előadás anyaga a Hetek cikk: A 6 napos embrió 0,3 mm-es. Körülbelül ekkor érkezik a petevezetékből a méhbe. A 12 napos embrió 0,8 mm-es. A 16 napos embrió 1,2 mm-es. A 21 napos embrió 2 mm-es. A 35 napos embrió 8-10 mm-es, és már egy kicsit látszik, hogy ember lesz belőle. A 3 hónapos embrió cm-es, már egész emberi alkata van! A 3. hónapig szikhólyag, ezután méhlepény táplálja az embriót. Ezután hívjuk magzatnak. A megszületés utáni fejlődést posztembrionális szakasznak hívjuk (újszülöttkor 1-2 hetes korig, csecsemőkor 1 éves korig, kisdedkor 3 éves korig, kisgyermekkor, majd a kölyökkor 6-12 éves korig, serdülőkor kb éves korban van, lányoknál kicsit előbb, mint a fiúknál, majd éves kor körülig az ifjúkor, amely a hormonrendszer stabilizálódással kezdődik, aztán a felnőttkor, ami kb. 50 éves korig tart, utána az áthajlás kora, ami éves korban van, utána az idősödés kora, majd az időskor ez 90 éves korig, ezt követi az aggkor, 100 év felett pedig a matuzsálemi kor). 9. dia: emberi élet kezdete és vége Vannak országok, ahol nem a születéstől, hanem a fogantatástól számolják az emberek életkorát (Kína). Ez a felfogás közelebb áll a valósághoz, hiszen a legtöbb országban 3 hónapos korig az embrió az állami törvények szerint elpusztítható, abortálható. Pedig annak már van kis keze, lába, feje, stb. Azért van ez a korhatár, mert addig még könnyebb eltávolítani. Az ilyen eseményen átesett nők 32%-a meddő lesz utána. Sajnos Magyarországon ezt megengedik a hatályos jogszabályok, Ft a díja és műtétnek számít. 3

4 A másik: az élet vége: Az eutanázia a görög ευθανασία (euthanaszia) az 'ευ (eu) jó, szép, és θανατος (tanatosz) halál szavakból áll össze. Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő aktív vagy passzív meggyorsítása, illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás. Abból a szemléletből alakult ki, hogy az emberi élet nem olyan értékes, ha már csökken a teljesítőképessége! Az eutanázia lehet aktív (gyakorlatilag megölik az illetőt valamilyen altatással, vagy hasonló), lehet passzív (ha egyszerűen nem adják meg neki azt az orvosi beavatkozást, amire az életben maradáshoz szüksége lenne). Elvileg a szenvedés megszüntetésére lenne. Magyarországon hajmeresztő, de igaz a törvényben benne van a passzív eutanázia, mint engedélyezett forma!!! Az egészségügyről szóló 1997-es évi CLIV. törvény szabályozza (20. ). Várandós anyának nem engedélyezett. Orvos nem kötelezhető egyébként ennek végrehajtására, mert az az életre esküdött fel. Az egész problémája: abból indul ki, hogy ember rendelkezhet más ember, embrió, vagy a saját életével. Ez azonban nem így van, hiszen minden embernek Isten adta az életet. 10. dia: ember és környezete, a környezetszennyezés A környezetszennyezés problémája főként a szennyvíztermelés, levegőszennyezés, valamint a sok hulladék (ld. a megnövekedett csomagolóanyag: régen a kenyérsütés gyakorlatilag nem járt hulladékkal, ma pedig a szeletelt kenyeret nejlonzacskóban árulják, stb.). A levegőszennyezés főként az ipari forradalom idején vált jelentőssé, ezért neveztek egy betegséget angolkórnak (napfény hiányában nem épül be a kalcium a csontokba, amik ezért gyengék és sok esetben görbültek lesznek). Sok korai betegségnek a környezetszennyezés volt az oka. A nem megfelelő higiénia által is terjednek betegségek (ld. fertőző májgyulladás és a földre köpködés kapcsolata Bruce Olson: Bruchko c. könyvében is szerepel) ben a brit biológus, Kenneth Mellanby úgy határozta meg a környezetszennyezést, hogy az a mérgező anyagok jelenléte, amelyeket az ember juttatott a környezetébe, azonban ezen felül még jelenti a természetes talaj és vízrendszerek tönkretételét azáltal, hogy a természetes anyagok máshová kerülnek az eredeti helyükről. Erre a jelenből vett klasszikus példa: az erdőirtások és a helytelen mezőgazdasági tevékenység következtében talaj és iszap mosódik be a természetes vizekbe; ez károsítja a folyók és a part menti területek élővilágát. A talaj sóssá válása is ebbe a kategóriába tartozik. Ez a környezeti probléma rombolta le a sumér civilizációt. (idézetek a dokumentumból származnak). A középkori Európa városai nem lehettek kellemes szagú helyek. A hulladék eltávolítására disznókat tartottak, és ami hulladékot a disznók nem ettek meg, azt végül is lemosta az eső. Fokozatosan több városban hoztak kezdetleges hulladékeltávolítási szabályokat és alkalmaztak utcaseprőket a szemét eltávolítására. Azonban egyes városokban a vezetők már a tizennegyedik század elején próbáltak megbirkózni a vízszennyezés problémáival. Egy hivatalos vizsgálat, amelyet 1307-ben a londoni Fleet folyó állapotának felmérésére végeztek, kimutatta, hogy leginkább a bőrcserzésnél használt vegyszerek maradványai és a Smithfield piacon dolgozó hentesektől származó hulladék szennyezi a folyóvizet. Ugyanebben az évben elkészítettek egy csövet, ez a király mosdóját kötötte össze egy már régebben felépített csatornával, amely a királyi konyha szennyvizének elvezetésére szolgált. Felesleges mondani, hogy ez a privilégium nem jutott a közönséges halandóknak, így az árnyékszékekből a szennyvíz továbbra is a nyitott árkokban és vízmosásokban folyt a patakok és folyók felé. Bár készítettek csatornákat és emésztőgödröket is, ezek azonban nem működtek túlságosan hatékonyan. A csatornák gyakran eldugultak és emellett a tartalmuk minden esetben a legközelebbi folyóba vagy patakba ömlött; az emésztőgödrök gyakran telítődtek és a szennyvíz a szomszédos kutak vizébe szivárgott. (érdekesség, de nem ebből a szövegből: a vágóhidakat azért nevezték vágóhídnak, mert a hídon vágták le az állatokat, hogy a vérük, meg amit még kidobálnak belőlük, az a patakba hulljon!!!) Ebben az időben Londonban már büntetéseket is kilátásba helyeztek környezetszennyezésért ban kihirdették, hogy komoly pénzbírságot kell annak fizetnie, aki szénnel szennyezi a levegőt ben a háztulajdonosoknak két shilling bírságot kellett fizetniük, ha a házuk elől nem takarították el a szemetet. A XV. század végén a velencei nagykövet titkára elképedve írt egy rendeletről, amely megtiltja, hogy bárki megöljön egy hollót vagy héját, ugyanis ezek a madarak eltakarítják a szemetet az utcákról. A legtöbb szakértő véleménye szerint a középkorban jobban ügyeltek a higiénére, mint a késő reneszánszban, azonban ez nem volt elég ahhoz, hogy megmentse Európát a bubópestis pusztításától. Philip Ziegler a Fekete Halál című, klasszikussá vált könyvében leírja, hogy hogyan sepert végig Európán a hatalmas pestisjárvány. A pestis 1347-ben terjedt el Európában. A fertőzést baktérium okozza, amely bolhacsípéssel kerül az ember szervezetébe. A baktérium köztesgazdája a patkány. A járvány akkor kezdődött, amikor Európában éheztek, sőt nagy számban éhenhaltak az emberek. Az éhínséghez az vezetett, hogy sok helyen kimerült a talaj tápanyagtartaléka, míg a népesség száma növekedett; valamint szokatlanul hideg és csapadékos volt az időjárás. 4

5 A patkányok valószínűleg a keresztesvitézek hajóin érkeztek a Közép-Keletről, majd elszaporodtak a középkori városok túlzsúfolt és piszkos viszonyai között. A középkori Európában az éhezéstől legyengült népesség, valamint az utcákon folyó szennyvíz ideális feltételeket biztosított a Fekete Halál elterjedéséhez. Bár nem jegyezték fel a pestis terjedésének adatait, úgy becsülik, hogy a járvány egy csupán két és féléves periódus alatt Európa lakosságának egyharmadát elpusztította el. A pestisjárvány zsidók elleni pogromot is kiváltott. Annak ellenére, hogy az emberek úgy gondolták, hogy a betegség a levegőn keresztül terjed, mégis a zsidókat vádolták azzal, hogy a kutak vizét szándékosan megmérgezik telén és a következő évben Közép-Európa városaiban meggyilkolták a zsidókat. Baselben faépületekbe zárták őket, majd az épületeket felgyújtották; Brüsszelben 600 zsidót öltek meg és hasonló kegyetlenségek történtek Stuttgardban, Freiburgban, Drezdában, Erfurtban, Barcelonában és egy sor más városban. Philip Ziegler próbálja megmagyarázni, hogy miért érték ezek a brutális támadások a zsidókat: sok kút vizét fertőzte meg a közeli emésztőgödörből beszivárgó szennyvíz. A zsidók, akik az átlagnál nagyobb figyelmet fordítottak a higiénére, az ivóvizet a kutak helyett inkább a nyílt patakokból merítették. Ez a szokás, amelyen a szokásos körülmények között csupán csudálkoztak volna az emberek, a járvány miatt gyanússá vált. Küzdelem a hulladékkal: Az emberi ürülék és az egyéb szerves hulladékok problémájának megoldása átnyúlt a tizenkilencedik századba a gyarmatosító országokban és a Harmadik Világ országaiban egyaránt. Clive Ponting leírja, hogy 1366-ban a párizsi mészárosokat arra kötelezték, hogy az állati eredetű hulladékot a városon kívül helyezzék el. Arról is ír, hogy a polgárok a forradalom előtt a Tuileries parkban egy sor tiszafát használtak pissoir-ként, Madridot pedig úgy takarították, hogy az utcákra hordókból vizet öntöttek, hogy a víz sodorja el a szemeteket. A vízöblítéses WC-t egy angol költő, Sir John Harrington találta fel 1589-ben. Mivel azonban az Erzsébet-kori Angliában a higiénia nem tartozott a leghangsúlyosabb kérdések közé és nem volt még csatornarendszer sem, senki sem figyelt fel erre a találmányra. Végül jóval később, 1778-ban Joseph Bramah kezdte el árusítani az általa szabadalmaztatott vízöblítéses WC-t ben vezették be a víztisztítást Poroszországban. Ekkor kitört egy kolerajárvány, és ahol nem tisztított vizet ittak, azok megbetegedtek, akik viszont tisztított vizet, azok nem lettek betegek. Ez az eset tette nyilvánvalóvá, hogy a vizet tisztítani kell. Wales déli része az ipari környezetszennyezés valódi pokoli üstje volt. A tizenkilencedik század elején a Vivian család és Thomas Williams bányatulajdonos a Tawe folyó völgyében 75 hektár területen létrehozta az akkori világ legjelentősebb fémipari központját. A üzem virágzása idején körülbelül 400 kémény okádta a füstöt a kis völgyben ben a közeli Llanelliben állították fel a világ legmagasabb kéményét (960m), hogy vigye el a füstöt a parányi város hatalmas rézüzeméből. Az 1880-as években Walesben a rézipart fokozatosan a cink, ólom, nikkel, arzén, ezüst, majd a huszadik század elején az ón és acél előállítása és feldolgozása váltotta fel. A környezetszennyezés következtében a folyókból kipusztult az élővilág és az erdők meghaltak. A farmerek már az 1830-as években beszámoltak arról, hogy a szarvasmarhák elpusztultak és 1888-ban Swanseában az emberek átlagéletkora mindössze 24 év volt. Hasonlóan lehangoló statisztikákat lehetett volna idézni az ország más területéről is, az ipari környezetszennyezés hatása úgy terjedt el Anglia tájain, mint egy környezeti ekcéma. Azonban annak ellenére, hogy a rossz közegészségügyi viszonyok és az ipari környezetszennyezés kettős problémája az élet minden területét áthatotta, Nagy-Britanniában az első közegészségügyi törvényt csak 1875-ben fogadták el. Ezt 61 évvel később, 1936-ban követte a második, amely felsorolja a kellemetlen foglalkozásokat : vérfeldolgozó, belező, csontfőző, zsiradék és faggyú feldolgozó, szappanfőző és ragasztókészítő. A levegőszennyezés Nagy-Britanniában közel 800 éve politikai kérdés. Amikor Eleanor királynő 1257-ben meglátogatta a nottinghami kastélyt, a kellemetlen szagú, szén-füsttel teli levegő miatt inkább átköltözött a Tutbury kastélyba. Már a tizenharmadik és a tizennegyedik században számos kísérletet tettek arra, hogy szabályozzák a szén égetését és a szabályok megsértőit megbüntessék, de ezek a törekvések általában sikertelenek maradtak. Maga I. Erzsébet királynő is nagyon szomorú és elégedetlen volt amiatt, hogy a Westminster Palotában szén-füstös a levegő. A királynő panasza miatt a helyi sörkészítők a szén-tüzelésről áttértek a fa-tüzelésre. A tizenhetedik század első éveiben a növényzet nagymértékű pusztulásáról számoltak be és arról, hogy az otthonokban a bútorok és a falakra függesztett tárgyak hamar porossá válnak. A savas eső is nagy károkat okoz (ez a kén-monoxid és kén-dioxid vízzel történő reagálása nyomán jön létre), bejutva a vizekbe és a talajba, elpusztítja az ott élő élőlényeket. A savas por leülepszik a növényekre, eltömi a pórusaikat, és bejut az állatok és az ember tüdejébe. A növényekben azért okoz károkat a savas eső, mert a savas folyadék lemarja a levelek viaszbevonatát, ezért a növény leveleinek sejtjei védtelenné válnak mind a fertőzéssel szemben, mind pedig a kiszáradás ellen. 5

6 Nem véletlen, hogy az Ószövetség a törvényben még higiénés és járványügyi (valamint egyéb egészségügyi) szabályozásokat is leír (pl. Mózes 3. könyve, de máshol is találhatunk ilyeneket: például Ezékiás király vízvezetékrendszert épített: 2Királyok 20:21.). Ezek megelőzték korukat, kortársaiknál fejlettebb higiénés körülményeket biztosítottak. Természetesen a fizikai higiénia mellett ezeknek azért meg kell, hogy jegyezzük, hogy főként szellemi jelentőségük volt. 11. dia: környezetvédelmi tudatosság A hulladékok megfelelő kezelésével sokat lehet tenni azért, hogy egy kicsit tovább maradjon szép a környezetünk. Ennek egyik formája pl. a szelektív hulladékgyűjtés, melynek során bizonyos hulladéktípusokat gyűjtenek egy-egy konténerbe, hogy aztán az újra legyen hasznosítva. Már az is környezeti tudatosság, ha valaki a csomagolóanyagot ha az használható (doboz, zacskó) nem dobja el, hanem még addig használja, amíg lehetséges. Környezetvédelemhez tartozik még a műanyagokra való odafigyelés: a PVC káros a környezetre, még ha más célokra fel is használható. A PE (polietilén) egy hőre lágyuló műanyag, ami nem áll ellen az erős savaknak. Ebből például azokat az átlátszatlan műanyag flakonokat, illetve bevásárló zacskókat készítik. A PET egy másféle műanyag, ez főként a műanyag italos flakonok révén ismert. Ez egyébként akár újrafeldolgozás, akár elégetés útján elintézhető, megfelelő szűrőrendszer alkalmazásával nem károsítja a környezetet. A PVC hőre lágyuló műanyag, melyet nem szabad elégetni, mert klór szabadul fel az égése során; csöveket készítenek PVC-ből. A nukleáris hulladék a sugárzás miatt egy olyan probléma, amit meg kellett oldani a nukleáris energia felhasználásának kezdetétől. Ezeket általában betonmedencében helyezik el, illetve más módokon megváltoztatják az összetételüket. Üvegházhatás működése: itt a multimédia részen a megújuló energiaforrások között ott van egy üvegházhatás videó. 12. dia: fajok veszélyeztetettsége, kihalása Egy faj kihalásán azt értik a biológusok, hogy elpusztul annak a fajnak az utolsó egyede is. Kihalási láncot indíthat be egy faj kihalása, hiszen dinamikus kölcsönhatásban állnak az egyes fajok egymással. Példaként szokták hozni a dodót a kihalással kapcsolatban. Azt azonban kevesen tudják, hogy ez a Mauritus szigetén élt röpképtelen madárfaj 1681-ben történt kihalása óra egyetlen Calvaria fa sem vert gyökeret a szigeten. Az ott élő Calvaria fák kivétel nélkül több, mint 300 évesek. Valószínűleg a fa magjának keresztül kellett mennie a dodó tápcsatornáján (hát, hogy megeszi és kipottyantja) ahhoz, hogy ki tudjon a mag kelni. Egyébként ez a jelenség nem egyedülálló, több növényfaj magja csak akkor képes kicsírázni, ha egy megfelelő állat tápcsatornáján keresztülmegy! A másik ilyen, többet emlegetett kihalt faj a vándorgalamb, amely 1914-ben halt ki, pedig igen nagy (milliós) számban élt Észak-Amerikában. A fajok kihalásának és ma a veszélyeztetettségének is gyakori oka volt a mértéktelen vadászás (húsa, bőre, szarva). Oka továbbá az élőhelyek megszüntetése (fakitermelés, mezőgazdasági művelés alá vonás), valamint a környezetszennyezés okozta problémák (savas esőtől az éghajlatváltozásig), valamint a dominó-elv, vagyis az egyes állatfajok közötti kölcsönhatás miatt, ha az egyik faj kihal vagy nagyon lecsökken az élőhelyén, az lehet, hogy más fajok fennmaradását igen károsan érinti. A Vörös könyvben olvashatjuk a fajok pusztulásának okait: a fentiek mellett a halászat, kereskedelem (hobbi célból befogják), madártojásgyűjtés, állatok kitömése, ragadozógyűlölet, solymászat, ruha- és kiegészítő divat hóbortja (madártollak, prémek begyűjtése az állat elpusztításával), kereszteződés (hibridizáció), fajok közötti versengés, génerózió (genetikai változatosság csökkenése), elháziasodás (fogságban nevelt állatok nem úgy viselkednek, mint szabadban született fajtársaik), ragadozók zsákmányolása, betelepítés, tudományos kutatás, betegségek, emberi zavarás. A veszélyeztetett fajokról a Wikipédián, valamint David Attenborough: Az élővilág atlasza című könyvéből, illetve Magyarországgal kapcsolatban a Vörös könyv oldalaiból tájékozódhatunk bővebben (ez kicsit ugyan idejemúlt, a védett fajok eszmei értéke azóta megemelkedett, de tájékoztató adatokként jók). A veszélyeztetett fajokat a kihalástól gyakran védik úgy, hogy befognak valamennyi szaporodásra képes egyedet, és fogságban szaporítják őket (és igyekeznek azokat visszatelepíteni környezetükbe), illetve védetté nyilvánítják és elfogását vagy elpusztítását pénzbírsággal sújtják (eszmei érték). A képen látható gyurgyalag eszmei értéke pl Ft. 6

7 13. dia: egy sziget, ami sokmindent látott Mauritius: ez egy kicsiny szigetállam az Indiai Óceánban km 2 területű. Több szigetből áll, legnagyobb szigete Mauritius. Itt halt ki a dodó 1681-ben. Mára a kihalás szélén álló fajok megmentésének a szimbólumává vált. Gerald Durrell ( ) zoológus és író 1963-ban alapított meg egy JWPT nevű társaságot, melynek tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett fajokat és szabadon engedik őket. Érdekesség még a galápagosi óriásteknős is, vannak alfajai, de az egyik alfajból már csak egyetlen élő példány van, egy hím, George. Felhasznált irodalom: Biológia 11. (Mozaik kiadó tankönyve) David Attenborough: Az élővilág atlasza (Inkvizítor könyvkiadó, Budapest) Vörös könyv (Akadémiai kiadó, Budapest, 1990) (a passzív immunizálásról egy ppt) (az ember idegrendszeréről egy ppt) - egy ppt az idegrendszerről - az emberi élet kezdete és vége - a környezetszennyezésről (vannak benne olyan elemek, amik nem felelnek meg a valóságnak, óvatosan kell olvasni) a 10. dia madarának képe van innét ezen a multimédiára rákattintva, a biológia részen ott van kétféle nyiroksejt működése (T és B), ott a seben keresztül bejutó baktériumok elleni védekezés, valamint az üvegházhatás ott van a megújuló energiaforrások részen. Érdemes az oldalon a multimédiákat megnézni. Nyilván más hasznos dolog is van rajta, nézzétek meg. 7