Értelmezési szempontok

Átírás

1 Értelmezési szempontok Értelmezési szempontok (Technikai és értelmező kézikönyv, 3. old.) Alapelv: a WSC-V fontos kvalitatív és kvantitatív információval szolgál a vsz. kognitív funkcióiról, ezek önmagukban azonban sosem értelmezhetők alapos anamnézis, gondos klinikai megfigyelés keretei között interpretálható Fontos járulékos információk: orvosi, nevelési, pszichoszociális előtörténet, viselkedés, egyéb teszteredmények Teljesítmény leírása a WSC- V-ben Standard értékek: a korspecifikus standard értékek segítségével a vsz. kognitív funkciói a kortársak által elért eredményekkel vethetők tők össze A teszt adatainak legpontosabb értéke A WSC-V kétfajta életkorhoz igazított értéket ad: Szubtesztek, ill. folyamatpont ekvivalens értékpontjai (átlag:, SD: 3, range: 1-) Összesített csoportpontok/főskálák (átlag: 0, SD: 15, range: 40-10) Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Percentilisérték Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Percentilismutató/százalékrang-érték: a standardizálásba bevont minta mekkora hányadára jellemző egy adott pontszám egyéni teljesítmény relatív helye Előnye: könnyű értelmezni Pl. a vsz. teljesítménye 15-ös percentilismutatóval jellemezhető, azaz jobban teljesít a korosztálya 15%-nál és rosszabbul, mint a fennmaradó 85%. Hátránya: nem azonosak az intervallumai Az átlag körüli teljesítményeknél kisebb eltérések nagyobb változást eredményeznek, mint a széleken Értékpontok percentilismutatói Értékpont Percentilis,, ,4 0,1 1

2 Főskálák percentilismutatói Értékpont Percentilis,, ,4 0,1 Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) A mérőeszközökön mért eredmények a vsz. valódi képességszintjének becslései Konfidenciaintervallum: az értékek olyan intervalluma, amelyben a vsz. teljesítménye a legnagyobb valószínűséggel (0, ill. 5%-os szinten) elhelyezkedik Jelzi a becslés standard mérési hibáját Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Leíró osztályok szubtesztek Szubteszt értékpont Minősítés Százalékrang 1 Messze az átlag alatti / 1-2% igen gyenge 5- Átlag alatti / gyenge 5-1% 8- () Átlagos (átlag) 25-5% (50%) Átlag feletti / erős 84-5% 1- Kiváló 8-% Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Leíró osztályok összesített csoportpontok ld. Vizsgálati űrlap hátoldala ndex 130 fölött alatt Kategória agyon magas Átlag feletti Magas átlagos Átlag Alacsony átlagos Határövezet Extrém alacsony Példa Az intellektuális képességek standardizált mérőeszköze szerint (WSC V) Dániel a kortársakkal való összehasonlítás alapján aktuálisan az alacsony átlagos övezetbe eső intelligenciaszinten funkcionál. Teljesítmény leírása a WSC- V-ben (folyt.) Tesztkor-ekvivalenciák: azt az átlagos életkort fejezik ki években és hónapokban, amelyikre egy adott maximális teljes nyerspont jellemző ő Óvatosan értelmezendő!!! 2

3 A profilelemzés készítése 1. lépés: a Teljes teszt Q leírása és értékelése A WSC-V legmegbízhatóbb mutatója A g-faktor legreprezentatívabb mutatója Az ndexekből összértékéből származtatott t tt érték TtQ nem a Vm és a Pk vagy a négy index értékpontjainak az összege vagy átlaga nterpretálhatósága függ Az indexpárok közötti diszkrepanciáktól Azonos indexek alá tartozó szubtesztek értékpontjainak variabilitásától A profilelemzés készítése (folyt.) 2. lépés: Verbális megértés ndex leírása és értékelése 3. lépés: Perceptuális következtetés ndex leírása és értékelése 4. lépés: Munkamemória ndex leírása és értékelése 5. lépés: Feldolgozási sebesség ndex leírása és értékelése A profilelemzés készítése (folyt.). lépés: a Főskálák diszkrepanciájának elemzése A standardizációs mintában a különböző diszkrepanciák előfordulási valószínűsége alapján eldönthető, hogy a vsz- által produkált különbségek gyakorinak vagy ritkának számítanak Ld. B2. főskálák közötti diszkrepanciák kummulatív gyakorisága (base rates) Sattler (2001) szerint a standardizásciós mintában - 15%-nál kisebb arányban előforduló pontkülönbség számít klinikai értelemben ritkának (kiugrónak) A profilelemzés készítése (folyt.). lépés: az erősségek és gyengeségek értékelése 8. lépés: a szubtesztszintek diszkrepanciájának elemzése. lépés: a szubteszteken belüli pontmintázatok elelemzése. lépés: a folyamatanalízis elvégzése A Vizsgálati űrlap kitöltése Példafeladat 3

4 A gyermek életkorának kiszámítása (Kézikönyv 401. old) Év, hónap, nap Minden hónapot 30 naposnak veszünk Az életkort nem kerekítjük fel a legközelebbi hónaphoz / évhez Pl. 8 év hó 20 nap 8;0-8; 8; szinten számítjuk A magyar normaok éves (!) bontásban szerepelnek Az összesítő oldal kitöltése lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása 2. lépés: A szubtesztek nyerspontjainak átszámítása értékpontokká A gyermek életkora: év hónap o alapszubteszt o 2 kiegészítő szubteszt (Tör, Sz) A függelék A1. (korcsoport szerint) A gyermek év hónapos (ld. 44. old.) A kiegészítő szubteszt eredményét csak akkor adjuk hozzá az alapszubtesztek értékéhez, ha valamelyik alapszubteszt helyett vettük azt föl!!! 3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása Kritikus eset: egy alapszubteszt nem értékelhető (adminisztrációs hiba, gyerek erőfeszítésének hiánya, hirtelen körülmény) Megoldás: Helyettesítő szubtesztet veszem figyelembe (ha ilyet felvettem) É Értékpontok összegének átszámítása Vm és a Pk kiszámítható 2-2 érvényes szubteszt alapján is (A. ), Mm és Fs esetében nincs ilyen átszámítási lehetőség Csak kivételes esetben alkalmazható, mivel durván beleavatkozik a standard felvételi eljárásban és növeli a mérési hiba lehetőégét!!! 4

5 Az alapszubtesztek helyettesítő szubtesztjei Szubteszt Helyettesítő szubteszt Általános ismeretek(13.) Szótalálás (15.) Összesített csoportpont Közös jelentés (2.) Szókincs (.) Vm Általános megértés (.) Mozaik-próba (1.) Képi fogalomalkotás (4.) Képkiegészítés Pk (.) Mátrix-következtetés (8.) Számterjedelem (3.) Számolás (14.) Mm Betű-szám szekvencia (.) Kódolás (5.) Törlés (.) Fs Szimbólumkeresés (.) A csoportok mindegyike tartalmazhat egy (!) helyettesítést DE: A helyettesítés szabályai Együttesen nem lehet több, mint kettő (!) helyettesítő feladat az egész tesztben. Egy kiegészítő szubteszt csak egyetlen (!) alapszubtesztet helyettesíthet, több szubteszté egyszerre nem lehet! A standard tesztfelvételi sorrend követendő, ha alapszubteszt helyettesítés következik is be. (em lapozunk hátra!) 4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása A függelék A2 A. ( old.) átlagos 28 átlagos átlagos alacsony átlagos átlagos Szóhasználat Összesített csoportpont = ndex = Főskála Összesített csoportpontok érvénytelensége (Kézikönyv 45. old.) em számítható Vm és TtQ, ha 3 Verbális megértés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0. em számítható Pk és TtQ, ha 3 Perceptuális következtetés skálát alkotó 3 szubtesztből (beleértve a helyettesítő szubtesztet is) kettőben a teljes nyerspontot 0. em számítható Mm és TtQ, ha mindkét Munkamemória skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 Számolás szubteszt felvétele em számítható Fs és TtQ, ha mindkét Feldolgozási sebesség skálát alkotó szubtesztben a teljes nyerspontot 0 Törlés szubteszt felvétele 5

6 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése - szubtesztenként A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át A helyettesítő, ill. kiegészítő szubtesztek értékpontjait is rögzítjük! Csak az azonos főskála alá tartozó pontokat kötjük össze! 8 Szubteszt értékpontok: interindividuális összehasonlítás (normatív erősség/gyengeség) Szubteszt Minősítés értékpont 1 Messze az átlag alatti / igen gyenge 5- Átlag alatti / gyenge 8- () Átlagos (átlag) Százalékrang 1-2% 5-1% 25-5% (50%) Átlag feletti / 84-5% erős 1- Kiváló 8-% 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése Összesített csoportpontok szerint Az Elemző oldal kitöltése Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni! Áttekintés Különbség kritikus érték B1. (2. old.) B3. (. old) B2. (3. old) B4. (0.old) A kritikus érték: a mintában előforduló, tipikusnak tekinthető különbségek felső határa (küszöbérték) A vsz-nél kapott különbségekről el kell dönteni, hogy azok meghaladják-e ezt a küszöbértéket = statisztikai ik i alapon jelentős-e ő Ha a különbség < kritikus érték nem tekinthető lényegesnek Ha a különbség kritikus érték nem tekinthető tipikusnak (diagnosztikus értékű) Csak a jelentős (a tipikus mértéket elérő/meghaladó) különbségeknél van értelme a gyakoriság meghatározásának

7 Kapott különbség kritikus érték összehasonlítása Kapott különbség kritikus érték összehasonlítása em szignifikáns! Szignifikáns! AZ EGYES DEXPÁROK KÖZÖTT ÖSSZEHASOLÍTÁSA 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása B1. (2. old.) B1. (2. old) Mekkora különbség számít az egyes indexpárok esetében jelentősnek? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása Kritikus érték ,18, 14,,38 13,4 14,

8 Összehasonlítás alapjának kiválasztása A gyakorisági értékek meghatározása történhet A teljes standardizációs mintát alapul véve (nagyobb minta) B2., 3. old Képességszintek szerinti bontásban Ezt inkább a szélsőséges teljesítményeknél javasolt választani B2., 4-8. old. eltérés iránya (előjele) mért különbség B2. (3. old) Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása B2. (3. old) AZ EGYES SZUBTESZTEK KÖZÖTT ÖSSZEHASOLÍTÁSA ,18, 14,,38 13,4 14,,1,3 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása Szubtesztszint ,18, 14,,38 13,4 14, B3. (. old),1,3 További szubtesztpárok különbsége is megvizsgálható Ld. B3. (. old) Táblázat leolvasása: 0,05-ös konfidenciaszintnél : 1. szubteszt neve vízszintesen 2. szubteszt neve függőlegesen átló alatti csomópont, fehér cellák 8

9 B3. Mekkora különbség számít az egyes szubtesztpárok esetében jelentősnek? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása ,18, 14,,38 13,4 14, 3,48 3, 3,22,1,3 B4. (0.old) B4. Milyen gyakori az adott különbség a standardizációs minta alapján? 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása mért különbség eltérés iránya (előjele) ,18, 14,,38 13,4 14, 3,48 3, 3,22,1,3, pszatív elemzés Erősség-gyengeség A vsz. egyes szubtesztekben elért teljesítményét saját átlagához viszonyítom Erősség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, pozitív előjelű eltérés Gyengeség: abszolút értékben a kritikus értéket meghaladó, negatív előjelű eltérés Algoritmus Mért érték abszolút értéke nagyobb-e a kritikusértéknél? gen em + előjelű = E -előjelű = GY incs további tennivaló

10 Viszonyítás alapja lehet Teljes átlag: a vsz. alapszubtesztben elért érték-pontátlaga (B5. alsó ) 2. lépés: Az erősségek és Vm/ Pk (B5. felső ): A Vm szubteszteket a Vm értékpontösszegéhez, a Pk szubteszteket a Pk értékpontok összegéhez hasonlítom lyenkor a Mm és Fs feladatokat nem veszem figyelembe Az indexpárok alapján széttartó képességprofil esetén javasolt használni Teljes átlaghoz való viszonyítás értékpontátlag kiszámítása 2. lépés: Az erősségek és B5. alsó (1. old.),, 0,3, -3,, 2,3, 0,3, -0,, 2,3, 1,3, 0,3, 0,3, -2, B5. alsó A szubteszt átlagához viszonyítva az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek? Kritikus érték 2. lépés: Az erősségek és B5. alsó (1. old.), 0,3 3,, -3, 2,1 GY, 2,3 3,45, 0,3 3,2, -0, 3,8, 2,3 2,, 1,3 3,, 0,3 2,82, 0,3 3,, -2, 3,53

11 Erősség-gyengeség B5. alsó Milyen gyakori a mért eltérés a standarizációs minta alapján? Gyakoriságot csak szignifikáns eltérésénél (E v. GY) van értelme meghatározni 2. lépés: Az erősségek és Vm/Pk átlagához viszonyított elemzés, 0,3 3,, -3, 2,1 GY 2-5%, 2,3 3,45, 0,3 3,2, -0, 3,8, 2,3 2,, 1,3 3,, 0,3 2,82, 0,3 3,, -2, 3, , lépés: Az erősségek és B5. felső Az egyes szubteszteknél mekkora eltérés számít jelentősnek? 0,3-3,3 B5. felső (1. old.) Kritikus érték Vm Kritikus érték Pk 0,3 2,,3 0 0,

12 2. lépés: Az erősségek és B5. felső Milyen gyakori a kapott eltérés? B5. felső (1. old.) 0 2,25,3-3,3 2, GY 0 2,33,3 2, 2,04 E 0 2,14,3 0, 2,24-25% -25% 2. lépés: Az erősségek és 3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása 0 2,25,3-3,3 2, GY 0 2,33,3 2, 2,04 E 0 2,14,3 0, 2, A8. (megfelelő korcsoport old) 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. Kritikus értékek B. (5. old) 0 1

13 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. Gyakorisági értékek B. (5. old) 0 1 3,2 4,28 5,32 4. lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása Összesített százalékos arány (B. ) a mintában a c-nél kisebb vagy vele egyenlő értékek százalékos aránya 0 3,2 1 4,28 5,32 2, Összesített százalékos arány (B. ) Az alacsony százalékos érték a vsz. teljesítménye szempontjánól itt pozitívumként értelmezendő! Pl. 8 évesen LSzterE= 30,8% Tehát 8 éves korban vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 30,8%-a képes visszamondani Pl. 8 évesen LSzterE= 8 2% Tehát 8 éves korban 8 vagy annál kevesebb elemű sorozatot a teljes minta 2%-a képes visszamondani B., korcsoport (3. old) 44,2 40,1,3 B8. (4. old.) 13

14 A vizsgálati űrlap hátoldalának kitöltése A teszteredmények megbízhatósága és érvényessége, ill. a minőségi elemzés szempontjából fontos információk rögzítése A vizsgálati személy / vizsgálati szituáció alapadatai Tesztmagatartás, a viselkedés célirányos megfigyelése További elemzési lehetőség Tesztkor-ekvivalensek meghatározása Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében A. (0. old.) Pl. Mozaik-próba: 14 pont <; év Gyakorlófeladat Az összesítő oldal kitöltése lépés: A szubtesztek teljes nyerspontjainak kiszámítása 3. lépés: Az értékpontok összegének kiszámítása A gyermek életkora: év hónap alapszubteszt 1 kiegészítő szubteszt A függelék A1. (korcsoport szerint) év hónap (ld. 45. old.)

15 4. lépés: Az összesített csoportpontok kiszámítása 5. lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése - szubtesztenként A függelék A2 A. (51-54.old.) A szubtesztek értékpontjait (oszloponként leolvasva) főskálánk szerinti csoportosításban vezetjük át lépés: A teljesítményprofil megszerkesztése Összesített csoportpontok szerint 1 3 Az Elemző oldal kitöltése Javasolt a megbízhatósági intervallumot is ábrázolni! 1. lépés: Az indexek és a szubtesztek teljesítményszintjének összehasonlítása 2. lépés: Az erősségek és B1. (2. old.) B2. (3. old.) B5. alsó (1. old.) B5. alsó (1. old.) ,4,5 13,14, 13,4 14, 1 3,48 1 3, B3. 3,22, 3,2 18, B4., 14, ,1,1,1,1,1,1,1,1,1 1, 1, -3,1 0, -3,1 2, -1,1 1, -0,1-2,1 3, 2,1 3,45 3,2 3,8 2,0 E 3, 2,82 3, 3,53 % 15

16 2. lépés: Az erősségek és 3. lépés: A folyamatpontszámok meghatározása B5. felső, -1, 2,25 0 2, 14, 1,34 3 Perceptuális 2,33 értékpontjainak összege / Verbális megértés szubteszt 2,04 38/3=, értékpontjainak összege / 3 13, 0,44 2,14 33/3= 0 2, A8. (megfelelő korcsoport) lépés: A folyamatszintkülönbségek meghatározása B. B. B. (3. old.) 1 3,2 13 4,28 2, , ,0 B8. (4. old.) További elemzési lehetőség Beadandó vizsgálatban Féléves bontásban a tesztkorekvivalensek meghatározása Az egyes szubtesztek szintjén A folyamatpontszámok nyerspontjai esetében A. (0. old.) ;0-15; év közötti 2 vsz., 1 1;0-1; év közötti vsz. 15 szubteszt felvétele 5%-os szignifikancia Teljes mintához hasonlított gyakoriság Teljes átlag alapján meghatározott erősségek/gyengeségek Folyamatelemzés is kell 1

17 Köszönöm a figyelmet! 1