SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA november

Átírás

1 SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA november

2 2 Tartalomjegyzék A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának összefoglalója 4. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásösszetétele A Balaton Régió társadalmi, gazdasági helyzete A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai Az elérhetőség javítása alprogram Regionális repülőterek fejlesztése, a nemzetközi elérhetőség javítása Autópálya-fejlesztés az országon belüli elérhetőség javítása A közúthálózat és a balatoni vasút fejlesztése a régión belüli elérhetőség 28. javítása Az elérhetőség javítása alprogram forrásszerkezete A Minőségi turizmus fejlesztésének alprogramja Az egészségturizmus fejlesztése a gyógyító Balaton A konferenciaturizmus fejlesztése a tudásközvetítő Balaton Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek 36. kialakítása A vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztése A balatoni golfturizmus fejlesztése A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein A minőségi turizmus fejlesztési alprogram forrásszerkezete 43.

3 A tudásalapú gazdaság fejlesztésének alprogramja Intézményfejlesztés 45. A tudásbázis intézményi hátteréhez (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés) 45. szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Innovációs központok és tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése Ágazati fejlesztés 46. A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban" 46. A biotechnológiai és környezetvédelmi ipar fejlesztése 47. A média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése A tudásalapú gazdasági ágazatokra való társadalmi fogadókészség 47. kialakítása Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt A modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés 48. javítása a lakosság és a vállalkozások körében Az informatikai képzés, továbbképzés javitása A tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram forrásszerkezete Az életminőség javítása alprogram lakható térség, élhető Balaton Az épített környezet védelme Bérlakás-építés A nyugdíjasházak építésének támogatása Az életminőség javítása alprogram forrásszerkezete 52.

4 4 SZÉCHENYI TERV A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió számos kihívással néz szembe a most induló új évtizedben. A régió gazdasági, társadalmi viszonyaiban éles törésvonal húzódik a parti és a háttértelepülések között. A térség elérhetősége nehézkes, gazdasága egy lábon áll, a vállalkozások fejlődését tőkehiány nehezíti, munkaerőpiacát a szezonalítás jellemzi. A régió kiemelkedő súlyú ágazatának, a turizmusnak az átalakulási folyamata még nem fejeződött be, a szektor nyereségtermelő képessége még nem kielégítő, a kínálat területileg koncentrált, a szolgáltatási színvonal alacsony. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Ezért a Balaton Régió adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében - az Széchenyi Terv újabb tízéves fejlesztési programjába illesztve - nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget. A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak - és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek - egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A Balaton Régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A tízéves gazdaságfejlesztési program stratégiai céljai A program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.

5 5 A tízéves gazdaságfejlesztési program további célja a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja négy alprogramot foglal magába: az elérhetőség javítása alprogram, a minőségi turizmus fejlesztési alprogram, a tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram, és az életminőség javítása alporgram. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át, és nem helyettesíti a Balaton Fejlesztési Tanács által kidolgozott fejlesztési stratégia feladatait. Elsősorban azokra a programelemekre koncentrál, amelyeknek a megvalósítása már meghaladja a régió, az önkormányzatok és a vállalkozó szektor lehetőségeit, erőforrásait. Az állami szerepvállalásnak és a tízéves gazdaságfejlesztési program kidolgozásának további szempontja, hogy annak elemei a régió egészére húzóhatást fejtsenek ki.

6 6 Széchenyi Terv A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásszerkezete Mrd Ft Programok Költségvet ési Hazai források Önkormányzati Vállalkozói és egyéb magán Hazai források összesen Európai Unió Össze sen 1. Az elérhetőség javítása 2. A minőségi turizmus fejlesztése 3. A tudásalapú gazdaság fejlesztése 4. Az életminőség javítása lakható térség, élhető Balaton 66,1 0,5 134,1 200,7 2,2 202,9 61,5 7,4 133,3 202,2 19,3 221,5 22,6 4,3 100,4 127,3 11,4 138,7 13,6 3,3 19,0 35,9 9,8 45,7 Összesen 163,8 15,5 386,8 566,1 42,7 608,8 Az autópályára és közútfejlesztésre fordítandó, összesen 184 Mrd Ft finanszírozásával kapcsolatban azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a forrásszerkezet nem tér el jelentősen a Széchenyi Terv autópálya-építési programjának költségstruktúrájától. Az autópálya, valamint a közút és vasútfejlesztési alprogramokat figyelmen kívül hagyva a balatoni gazdaságfejlesztési program tíz év alatt 100 Mrd Ft költségvetési forrással számol, amelynek döntő része, 64%-a jut a turisztikai programokra, 22%-a a régió tudásgazdaságának erősítését, 14%-a pedig az életminőség javítását célzó programokat szolgálja. A tízéves gazdaságfejlesztési program minden központi költségvetésből származó egy forintja további 3,2 forint vállalkozói, önkormányzati és európai uniós forrás bevonására ad alkalmat. A program által megmozgatott vállalkozói tőke fele a turisztikai célok elérését, több mint egyharmada a régió gazdasági tevékenységének diverzifikálását, a tudásalapú fejlődést szolgálja. A 2004-től várható Európai Uniós források 45%-a a turisztikai fejlesztéseket, 26%-a tudásalapú gazdaságot, 24%-a az életminőség javítását támogatja.

7 7 1. A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete A Balaton Régió gazdasági, társadalmi törésvonala a parti sáv és a háttértelepülések között húzódik A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetően befolyásolja a földrajzi fekvés, a Balaton-parttól való távolság. A régió településein a fejlettséget jelző valamennyi mérőszám a part felé haladva kedvezőbb értéket mutat (ld. 1. térkép). A parti sáv településein nagyobb a vállalkozói aktivitás, magasabb a jövedelem, kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, alacsonyabb a munkanélküliség. A Balaton Régió belső törésvonala a 41 településre kiterjedő parti sáv valamint a 123 háttértelepülés között húzódik. 1. térkép: A Balaton Régió településeinek fejlettsége komplex mutató alapján (egyéni vállalkozó/1000 lakos, szja köteles jövedelemalap/lakos, kiskereskedelmi boltok száma/1000 lakos, munkanélküliségi ráta) GM Regionális Információs Főosztály, fejlettségi sorrend 1-34 (33) (33) (33) (33) (32)

8 8 Folyamatosan csökkenő népesség, a kis lélekszámú települések túlsúlya A Balaton Régió lakóinak száma 251 ezer, a lakónépesség 1990 és 1998 között követve az országos tendenciákat - mintegy 2%-kal csökkent. A népesség csökkenését a térség egyre kisebb vándorlási nyeresége ma már nem képes pótolni. A régió településszerkezetét noha 14 város található a térségben, alapvetően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi (ld. 2. térkép). 2. térkép: Az állandó népesség száma a Balaton Régióban 2000-ben, településenként Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, Állandó népesség száma (fő) felett (5) (5) (13) (78) (63) A középfokú végzettségűek aránya meghaladja az országos átlagot - hiányos a felsőfokú oktatási intézményellátottság A Balaton Régióban a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint a középfokú oktatási intézményekkel való ellátottság meghaladja az országos átlagot. A piaci igényekhez igazodva mindenek előtt a Balaton-parti városokban Fonyód, Hévíz,

9 9 Keszthely, Siófok és Tapolca jelentős a kereskedelemhez, a szálloda- és vendéglátáshoz kötődő középfokú szakképzés. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országos szinttől, és a térség a felsőfokú oktatási intézmények hiányával küszködik. Felsőfokú képzés mindössze három városban található: Keszthelyen agrártudományi, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi és környezetvédelmi szakképzés folyik. (Veszprém nem tartozik a Balaton Régióhoz, de egyetemének hatása, idegenforgalmi, vegyipari, környezetvédelmi és tanári felsőfokú képzéssel, meghatározó jelentőségű a térségben.) A foglalkoztatás szezonális jellege A Balaton Régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 107 ezer, a munkavállalási korú népesség foglalkoztatottsági szintje az országos átlagot követi, 62%-os. A régió munkaerőpiacának sajátos jellemzője a szezonális foglalkoztatás magas aránya, mindenek előtt az idegenforgalomban, a kapcsolódó szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban és az építőiparban. A foglalkoztatási gondok, a szűk munkalehetőségek főként a háttérterületek településeit jellemzik. Zsúfolt, gyenge minőségű utak, nehézkes elérhetőség A Balaton déli partjának elsőrendű közlekedési tengelye a 7. sz. főútvonal, melynek jelentősége az autópálya-építéssel tovább erősödik. Fontos úthálózati elemek a 65-ös, 67- es és 68-as másodrendű főútvonalak, szerepük a partközeli területek parthoz való kapcsolása. A Balaton északi partjának meghatározó közlekedési folyosója a 71-es főközlekedési út, melyhez a 72-es, 73-as, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak. A Balaton Régió úthálózatának különösen az idegenforgalmi főszezonban rendkívüli terheléssel kell megbirkóznia. Például Balatonfűzfőnél a forgalom nagysága a nyári hónapokban 17 ezer jármű naponta, Balatonfüred térségében 28 ezer jármű/nap, Gyenesdiásnál 12 ezer jármű/nap. Az erős forgalmi terhelés miatt a nyári hónapokban az átlagos menetsebesség jelentősen lecsökken, és különösen a lakott területeken felerősödnek a közlekedési forgalom által okozott káros környezeti hatások (magas zajszint, levegőszennyezés). A közlekedést nehezíti, hogy a fő- és mellékutak burkolatának állapota és teherbírása a Balaton Régió úthálózatának jelentős szakaszain elmarad a forgalmi követelményektől. A vasúti közlekedésben a Balaton Régió fő áramlási tengelyei a Budapest Murakeresztúr és a Budapest Tapolca vonalak. A déli parton villamosított nemzetközi

10 10 vasúti fővonal halad át, korszerű biztosító berendezésekkel, amelyen a vonatok átlagosan km/h sebességgel közlekedhetnek, míg az északi part 80 km/h sebességű, dízelvontatású vasúti közlekedéssel rendelkezik. Százezer lakás A Balaton Régióban több mint 100 ezer lakás, az országos lakásállomány 2,5%-a található. A 90-es évtizedben több mint 5000 lakás kétharmaduk a parti sávban, egyharmaduk a háttértelepüléseken, épült fel. Erős vállalkozási aktivitás a szolgáltató ágazatokban A Balaton Régióban az egyéni vállalkozások száma az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére, a társas vállalkozások száma pedig ezt is jóval meghaladó mértékben, ötszörösére emelkedett. A térségben a vállalkozások sűrűsége kiugróan magas: miközben országos szinten 77, addig a Balaton Régióban 107 vállalkozás jut ezer lakosra. A vállalkozások területileg a Balaton Régió városaiba és a part menti sávba koncentrálódnak (ld. 3. térkép). 3. térkép: Az egyéni és társas vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000-ben (településenként) Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, működő társas vállalkozások száma (2) (12) (28) (49) 0-10 (68) nincs (5) működő egyéni vállalkozások száma

11 11 A Balaton Régióban a vállalkozások döntő többsége 72%-a a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a mezőgazdaságban található a vállalkozások 6%-a, az iparban és az építőiparban 22%-a. A balatoni turizmus miatt jelentős a vendéglátás és a szálláshelyi szolgáltatás szerepe, a régióban minden harmadik vállalkozás ezen a területen tevékenykedik (ld. 1. ábra). 1. ábra: A vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000 (ágazat szerint, parti sáv és háttértelepülések szerinti csoportosításban) vállalkozások száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, Építőipar Kereskedelem, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, posta és távközlés Part menti települések Háttértelepülések Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Területileg erősen koncentrálódó ipar A Balaton Régióban az ipar közel 12 ezer fő számára nyújt munkalehetőséget. Az ipari telephelyek rendkívül koncentráltan helyezkednek el a régióban: a térséget alkotó 164 település közül mindössze 17 településen haladja meg az ipari munkahelyek száma az ötvenet, 300-nál több ipari munkahellyel csupán 8 település rendelkezik, ezernél több ipari munkahely pedig csak Balatonfűzfőn, Keszthelyen, Marcaliban és Veszprémfajszon található. A koncentrációra jellemző, hogy az utóbbi négy település tömöríti a térségben az ipari munkahelyek majdnem kétharmadát.

12 12 A kutatási-fejlesztési intézményhálózat A Balaton Régióban kutatási-fejlesztési tevékenység folyik az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetében, a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Agrártudományi Karán, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, valamint a térséget érintő két akadémiai bizottsághoz tartozó kutatóhelyeken. A régió kutatóintézeteiben döntően alapkutatások folynak, a kutatás-fejlesztés eredményei azonban az alkalmazott kutatások valamint a megfelelő közvetítő intézményrendszer hiánya miatt ma még nem épülnek be szervesen a térségi vállalkozások termelési, szolgáltatási tevékenységébe. A kutatási-fejlesztési intézményhálózat hiányossága egyrészt a régió egyoldalú gazdasági szerkezetének következménye, másrészt viszont az egyoldalú gazdasági szerkezet oldásának egyik legnagyobb akadálya. A Balaton Régióban még nem fejeződött be a turizmus szerkezetváltása A régió kulcságazatának, a turizmusnak a fejlődése az elmúlt évtizedben javarészt követte a magyar turizmus egészét jellemző átalakulási folyamatokat, mindenekelőtt a politikai és gazdasági rendszerváltást követő gyors külpiaci szerkezetváltást. A magyar turizmus az elmúlt évtized elején ugyanazzal a problémával szembesült, mint az ország egésze: a tervgazdaságról a piacgazdaságra, és a keleti piacokról a nyugati piacokra való átállás kihívásával. Az 90-es évtized elején az egykori KGST-országokból érkező látogatókra épülő, igénytelen tömegturizmus hirtelen elvesztette küldő piacait, a belföldi turizmus pedig a gazdasági-társadalmi változások jelentős lakossági terhei és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt esett vissza. A folyamatot jól jelzi a kereskedelmi szálláshelyekre látogató vendégek, valamint az eltöltött vendégéjszakák számának az évtized elején bekövetkezett drasztikus csökkenése (ld. 2. ábra, 3. ábra). A külpiaci szerkezetváltás a Balaton Régió turizmusában csak a 90-es évtized második felében indult el, amikor ismét növekedni kezdett a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma, a belföldi vendégforgalom többszörösére emelkedett, a külföldi vendégek körében pedig egyértelműen a nyugat-európai országokból érkezők kerültek előtérbe. Noha a Balaton Régióban a külpiaci szerkezetváltás mára többé-kevésbé sikeresen befejeződött, a turizmus lényegi szerkezetváltása, a tömegturizmus mellett megjelenő versenyképes minőségi turizmus megerősödése még várat magára. Az átlagos tartózkodási idő csökkenése, a fajlagos költés emelkedése ellenére a régió adottságaihoz képest még mindig alacsony szintje, a magas bevételt hozó minőségi

13 13 szálláshelyek hiánya egyaránt jelzi, hogy a Balaton Régióban a minőségi turizmus megerősödése és fejlesztésének feladata a most induló évtizedre maradt. Egymillió regisztrált vendég a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom növekedése A Balaton Régió jelenlegi turisztikai súlyát jelzi, hogy 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalmának 17%-át a régióban regisztrálták. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek száma az elmúlt évtizedben, az ben regisztrált 800 ezerről a turizmus külpiaci irányváltását kísérő 1992-es mélypont ellenére 2000-re egymillió fölé emelkedett (ld. 2. ábra). 2. ábra: A kereskedelemi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a Balaton Régióban, (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) Belföldi vendégek Külföldi vendégek Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

14 14 A változással párhuzamosan azonban jelentősen módosult a külföldi és a belföldi vendégforgalom aránya. Amíg 1990-ben a vendégek 76%-a külföldi, 24%-a pedig belföldi volt, addig 2000-re - a vendégek számának általános növekedése mellett a külföldiek aránya 51%-ra csökkent, a belföldieké viszont 49%-ra emelkedett. A folyamat mögött az áll, hogy a belföldi vendégforgalom az elmúlt tíz év alatt két és félszeresére növekedett, miközben a külföldi vendégforgalom enyhén csökkent. A vendégek számának növekedése tehát a Balaton Régióban - a külföldi és a belföldi vendégforgalom arányait tekintve - a korábbinál jóval egészségesebb, kiegyensúlyozottabb forgalomszerkezet kialakulásához vezetett. Ötmillió vendégéjszaka A Balaton Régióban - a látogatók számának emelkedése ellenére - az elmúlt tíz esztendőben mintegy hatodával csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (ld. 3. ábra). A csökkenés javarészt a turizmus külpiaci szerkezetváltására, a volt KGST-országokból érkezett, többnyire az igénytelen tömegturizmushoz kapcsolódó látogatók számának csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés ellenére azonban a térség ma is meghatározó jelentőségű az ország turizmusában, hiszen 2000-ben az összes vendégéjszaka 27%-át, majdnem ötmillió vendégéjszakát a Balaton Régióban töltötték el.

15 15 3. ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a Balaton Régióban, (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) Belföldi vendégek Külföldi vendégek Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A vendégéjszakák számának csökkenését ebben az esetben is a forgalom szerkezetének átalakulása kísérte: amíg a külföldi vendégéjszakák száma 1990 és 2000 között kétharmadára csökkent, addig a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma egyharmadával emelkedett. A belföldi-külföldi vendégforgalom szerinti szerkezet így ma már kiegyensúlyozottabb, de a balatoni kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában 67%-os részesedéssel továbbra is a külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák aránya a meghatározó. A Balaton Régió kereskedelmi szálláshelyein 2000-ben eltöltött közel ötmillió vendégéjszaka 59%-át a szállodák regisztrálták. Ezt követték a kempingek 23%-os, a turistaszállók és ifjúsági szálláshelyek 8%-os, a nyaralóházak 6%-os, és a panziók 4%-os részesedéssel. Az országos átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idő A vendéjszakák számához hasonlóan a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a látogatók átlagos tartózkodási ideje is. Amíg a térségben 1990-ben a látogatók átlagosan 7,3 napot töltöttek el, addig 2000-re az átlagos tartózkodási idő 4,8 napra

16 16 csökkent (ld. 4. ábra). A csökkenés ellenére azonban a látogatók átlagos tartózkodási ideje még ma is jóval meghaladja a 3,4 napos országos átlagot. 4. ábra: Az átlagos tartózkodási idő a Balaton Régióban, (nap, belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) ,6 7,3 6 6,4 6, ,8 3 3, Belföldi vendégek Külföldi vendégek Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A jelentős visszaesés mindenek előtt a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejében történt, ami 1990 és 2000 között majdnem a felére, 6,4 napról 3,3 napra csökkent. A külföldi látogatóknál a visszaesés enyhébb volt, az átlagos tartózkodási idő 7,6 napról 6,2 napra csökkent. Noha az átlagos tartózkodási idő csökkenése világszerte megfigyelhető folyamat, ami a főnyaralás időtartamának csökkenésére, illetve a rövidebb időtartamú másod- és harmad nyaralások elterjedésére vezethető vissza, a tendencia egyértelműen a balatoni turizmus vendégmegtartó képességének gyengülését jelzi. A külföldi vendégforgalom egyoldalú orientációjú A balatoni turizmus szerkezetváltásának hiányára utal, hogy a külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele az elmúlt öt esztendőben nem változott számottevően, a régió a hagyományos küldő országok mellett nem tudott új piacokat meghódítani. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az európai vendégek töltötték el 2000-ben

17 17 a vendégéjszakák kétharmadát. A küldő országok szerint továbbra is Németország vezeti a rangsort amíg országos átlagban a német vendégek töltik el az összes vendégéjszakák 23%-át, addig a Balaton Régióban a német vendégek aránya 45%. Ehhez képest a további küldő országok részesedése a Balaton Régióban eltöltött összes vendégéjszakából már meglehetősen szerény: Ausztriáé 5%, Hollandiáé 4%, Dániáé 3%. Alacsony fajlagos költés A Balaton Régióban a vendégek fajlagos költése lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag. Az okok között kínálati és keresleti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Egyfelől a turisztikai kínálatból hiányoznak a minőségi szálláshelyek, továbbá a sokszínű termékek, amelyek vonzerőt jelenthetnének a magasabb igényű és jövedelmű nyugateurópai társadalmi rétegek számára. Másfelől kedvezőtlen a keresleti oldal, a vendégek összetételében még mindig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező turisták alkotják a meghatározó keresleti csoportot. A balatoni szállásdíjak átlagos színvonalának a fővárosétól való elmaradása is kifejezi a budapestinél kedvezőtlenebb keresleti és kínálati struktúrát. A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége Noha a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben a szálláshelyek száma emelkedett, a szálláshelytípusok szerinti szerkezet nem változott érdemben. Az igazi gyors növekedés csupán a magánszálláshelyek számában figyelhető meg, ám ezek minősége sokszor nem felel meg a turisták elvárásainak. Jelentősen növekedett az alacsonyabb kategóriájú, kétés háromcsillagos szállodák száma, ugyanakkor a négycsillagos egységek száma elenyésző, ötcsillagos szálloda pedig továbbra is hiányzik a régió szálláshelyi kínálatából (ld. 5. ábra). A nyaralóházak, panziók és kempingek száma 1990 és 2000 között szinte alig változott.

18 18 5. ábra: A szállodák száma a Balaton Régióban, (szállodai minőségi kategóriák szerint) szállodák száma (db) Egycsillagos Kétcsillagos Háromcsillagos Négycsillagos Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szállásférőhelyek száma tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett A Balaton Régióban a szállásférőhelyek száma 1990 és 2000 között több mint kétszeresére, 104 ezerről 221 ezerre emelkedett. A gyors növekedés mögött döntően a magánszállás férőhelyek megháromszorozódása, számuk 48 ezerről 141 ezerre való emelkedése áll. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyi kapacitása azonban ennél már jóval szerényebb mértékben, mindössze 40%-kal, 56 ezerről 80 ezerre emelkedett. Közülük a leggyorsabban a szállodák férőhely-kapacitása bővült: amíg 1990-ben kevesebb, mint tízezer, addig 2000-ben már 25 ezer szállodai férőhely állt a vendégek rendelkezésére. A szállodai kapacitás-növekedése azonban javarészt az alacsonyabb minőségi besorolású szállodák körében játszódott le. Az egyéb kereskedelmi létesítmények (panziók, turistaszállás, ifjúsági szállás, nyaralóház, kemping) közül a kempingekben jelentősen csökkent a szállásférőhelyek száma, ugyanakkor a panziók szállásférőhelyi kapacitása 1990 és 2000 között nyolcszorosára, 600-ról 4700-ra emelkedett.

19 19 A szálláshelyi kapacitás és a vendégforgalom erős koncentrációja a part menti sávban A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége mellett további gondot jelent a turisztikai kapacitások rendkívül egyenlőtlen területi eloszlása, a szálláshelyek több mint 85%-ának a part menti sávra való koncentrálódása. 4. térkép: A szállásférőhelyek és vendégek számának a Balaton Régióban, 2001-ben (településenként, belföldi és külföldi vendég csoprotosításban) vendégek száma (db) külföldi szállóvendégek belföldi szállóvendégek Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, Szállásférőhelyek száma (1) (7) (23) (16) (16) nincs (101)

20 20 2. A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió gazdasági, társadalmi fejlődése és jelenlegi helyzete alapján a most induló évtizedben számos kihívással néz szembe: A part menti sáv és a háttértelepülések közötti gazdasági-társadalmi törésvonal akadályozza a Balaton Régió fejlődését. A régió nehézkes elérhetősége, forgalmi túlterheltsége ma már egyre inkább versenyhátránnyá válik. A régió gazdasági szerkezete egyoldalú, a több lábon állás feltételei mindenek előtt a felsőoktatási intézményellátottság és a kutató-fejlesztő intézményhálózat szűkössége miatt - nem teremtődtek meg. A balatoni turizmusban nem fejeződött még be az a szerkezetváltási folyamat, amely a tömegturizmus mellett a minőségi turizmushoz megerősödéséhez vezet. Ezért a turizmus a régió adottságaihoz képest nem eléggé hatékony, erősen szezonális jellegű, területileg túlságosan koncentrált, jövedelemtermelő képessége minőségi szálláshelyi kapacitás és komplex programkínálat hiányában gyenge. A vállalkozások fejlődését a tőkehiány, a munkaerőpiac stabilitását a szezonális foglalkoztatás gátolják

21 21 A Balaton Régió jelenleg sajátos helyet foglal el az ország regionális szerkezetében: olyan programrégió, amely jelenleg nem része a jövőben az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatandó tervezési-statisztikai régiók (NUTS II) rendszerének. További sajátosság, hogy a Balaton Régió három tervezési-statisztikai régió határán fekszik, így azok fejlesztési programjaiban többnyire súlyához és lehetőségeihez mérten kisebb szerepet kap, továbbá az összehangolt fejlesztés is nagy nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a Balaton Régió - a Széchenyi Tervben kiemelten támogatott és kiváló növekedési perspektíva előtt álló - hazai turizmus meghatározó jelentőségű eleme. Elegendő itt csupán arra utalni, hogy a turisták a Balaton Régióban töltik el a vendégéjszakák több mint egynegyedét. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget.

22 22 3. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak - és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A Balaton Régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A program stratégiai céljai A gazdaságfejlesztési program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala. A program közvetlen céljai A stratégiai célok elérése érdekében a program további célja: a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át és nem