SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA november

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA. 2001. november"

Átírás

1 SZÉCHENYI TERV A BALATON RÉGIÓ TÍZÉVES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA november

2 2 Tartalomjegyzék A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának összefoglalója 4. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásösszetétele A Balaton Régió társadalmi, gazdasági helyzete A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai Az elérhetőség javítása alprogram Regionális repülőterek fejlesztése, a nemzetközi elérhetőség javítása Autópálya-fejlesztés az országon belüli elérhetőség javítása A közúthálózat és a balatoni vasút fejlesztése a régión belüli elérhetőség 28. javítása Az elérhetőség javítása alprogram forrásszerkezete A Minőségi turizmus fejlesztésének alprogramja Az egészségturizmus fejlesztése a gyógyító Balaton A konferenciaturizmus fejlesztése a tudásközvetítő Balaton Minőségi szolgáltatást nyújtó, magas színvonalú, téliesített szálláshelyek 36. kialakítása A vitorlás turizmus feltételeinek fejlesztése A balatoni golfturizmus fejlesztése A lovas turizmus fejlesztése a Balaton Régió háttértelepülésein A minőségi turizmus fejlesztési alprogram forrásszerkezete 43.

3 A tudásalapú gazdaság fejlesztésének alprogramja Intézményfejlesztés 45. A tudásbázis intézményi hátteréhez (felsőoktatás, kutatás-fejlesztés) 45. szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése Innovációs központok és tudásalapú gazdaságra épülő ipari parkok fejlesztése Ágazati fejlesztés 46. A kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése a "turisztikai háttériparban" 46. A biotechnológiai és környezetvédelmi ipar fejlesztése 47. A média és a filmipar infrastrukturális hátterének fejlesztése A tudásalapú gazdasági ágazatokra való társadalmi fogadókészség 47. kialakítása Balaton Régió Információs Társadalom (BRIT) projekt A modern információs és kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés 48. javítása a lakosság és a vállalkozások körében Az informatikai képzés, továbbképzés javitása A tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram forrásszerkezete Az életminőség javítása alprogram lakható térség, élhető Balaton Az épített környezet védelme Bérlakás-építés A nyugdíjasházak építésének támogatása Az életminőség javítása alprogram forrásszerkezete 52.

4 4 SZÉCHENYI TERV A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió számos kihívással néz szembe a most induló új évtizedben. A régió gazdasági, társadalmi viszonyaiban éles törésvonal húzódik a parti és a háttértelepülések között. A térség elérhetősége nehézkes, gazdasága egy lábon áll, a vállalkozások fejlődését tőkehiány nehezíti, munkaerőpiacát a szezonalítás jellemzi. A régió kiemelkedő súlyú ágazatának, a turizmusnak az átalakulási folyamata még nem fejeződött be, a szektor nyereségtermelő képessége még nem kielégítő, a kínálat területileg koncentrált, a szolgáltatási színvonal alacsony. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Ezért a Balaton Régió adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében - az Széchenyi Terv újabb tízéves fejlesztési programjába illesztve - nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget. A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak - és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek - egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A Balaton Régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A tízéves gazdaságfejlesztési program stratégiai céljai A program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala.

5 5 A tízéves gazdaságfejlesztési program további célja a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának alprogramjai A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja négy alprogramot foglal magába: az elérhetőség javítása alprogram, a minőségi turizmus fejlesztési alprogram, a tudásalapú gazdaság fejlesztési alprogram, és az életminőség javítása alporgram. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át, és nem helyettesíti a Balaton Fejlesztési Tanács által kidolgozott fejlesztési stratégia feladatait. Elsősorban azokra a programelemekre koncentrál, amelyeknek a megvalósítása már meghaladja a régió, az önkormányzatok és a vállalkozó szektor lehetőségeit, erőforrásait. Az állami szerepvállalásnak és a tízéves gazdaságfejlesztési program kidolgozásának további szempontja, hogy annak elemei a régió egészére húzóhatást fejtsenek ki.

6 6 Széchenyi Terv A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának forrásszerkezete Mrd Ft Programok Költségvet ési Hazai források Önkormányzati Vállalkozói és egyéb magán Hazai források összesen Európai Unió Össze sen 1. Az elérhetőség javítása 2. A minőségi turizmus fejlesztése 3. A tudásalapú gazdaság fejlesztése 4. Az életminőség javítása lakható térség, élhető Balaton 66,1 0,5 134,1 200,7 2,2 202,9 61,5 7,4 133,3 202,2 19,3 221,5 22,6 4,3 100,4 127,3 11,4 138,7 13,6 3,3 19,0 35,9 9,8 45,7 Összesen 163,8 15,5 386,8 566,1 42,7 608,8 Az autópályára és közútfejlesztésre fordítandó, összesen 184 Mrd Ft finanszírozásával kapcsolatban azzal a feltételezéssel éltünk, hogy a forrásszerkezet nem tér el jelentősen a Széchenyi Terv autópálya-építési programjának költségstruktúrájától. Az autópálya, valamint a közút és vasútfejlesztési alprogramokat figyelmen kívül hagyva a balatoni gazdaságfejlesztési program tíz év alatt 100 Mrd Ft költségvetési forrással számol, amelynek döntő része, 64%-a jut a turisztikai programokra, 22%-a a régió tudásgazdaságának erősítését, 14%-a pedig az életminőség javítását célzó programokat szolgálja. A tízéves gazdaságfejlesztési program minden központi költségvetésből származó egy forintja további 3,2 forint vállalkozói, önkormányzati és európai uniós forrás bevonására ad alkalmat. A program által megmozgatott vállalkozói tőke fele a turisztikai célok elérését, több mint egyharmada a régió gazdasági tevékenységének diverzifikálását, a tudásalapú fejlődést szolgálja. A 2004-től várható Európai Uniós források 45%-a a turisztikai fejlesztéseket, 26%-a tudásalapú gazdaságot, 24%-a az életminőség javítását támogatja.

7 7 1. A Balaton Régió gazdasági, társadalmi helyzete A Balaton Régió gazdasági, társadalmi törésvonala a parti sáv és a háttértelepülések között húzódik A régió településeinek gazdasági, társadalmi viszonyait alapvetően befolyásolja a földrajzi fekvés, a Balaton-parttól való távolság. A régió településein a fejlettséget jelző valamennyi mérőszám a part felé haladva kedvezőbb értéket mutat (ld. 1. térkép). A parti sáv településein nagyobb a vállalkozói aktivitás, magasabb a jövedelem, kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, alacsonyabb a munkanélküliség. A Balaton Régió belső törésvonala a 41 településre kiterjedő parti sáv valamint a 123 háttértelepülés között húzódik. 1. térkép: A Balaton Régió településeinek fejlettsége komplex mutató alapján (egyéni vállalkozó/1000 lakos, szja köteles jövedelemalap/lakos, kiskereskedelmi boltok száma/1000 lakos, munkanélküliségi ráta) GM Regionális Információs Főosztály, fejlettségi sorrend 1-34 (33) (33) (33) (33) (32)

8 8 Folyamatosan csökkenő népesség, a kis lélekszámú települések túlsúlya A Balaton Régió lakóinak száma 251 ezer, a lakónépesség 1990 és 1998 között követve az országos tendenciákat - mintegy 2%-kal csökkent. A népesség csökkenését a térség egyre kisebb vándorlási nyeresége ma már nem képes pótolni. A régió településszerkezetét noha 14 város található a térségben, alapvetően a kis népességszámú, 500 és 2000 közötti lélekszámú települések túlsúlya jellemzi (ld. 2. térkép). 2. térkép: Az állandó népesség száma a Balaton Régióban 2000-ben, településenként Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, Állandó népesség száma (fő) felett (5) (5) (13) (78) (63) A középfokú végzettségűek aránya meghaladja az országos átlagot - hiányos a felsőfokú oktatási intézményellátottság A Balaton Régióban a középfokú végzettséggel rendelkezők aránya, valamint a középfokú oktatási intézményekkel való ellátottság meghaladja az országos átlagot. A piaci igényekhez igazodva mindenek előtt a Balaton-parti városokban Fonyód, Hévíz,

9 9 Keszthely, Siófok és Tapolca jelentős a kereskedelemhez, a szálloda- és vendéglátáshoz kötődő középfokú szakképzés. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országos szinttől, és a térség a felsőfokú oktatási intézmények hiányával küszködik. Felsőfokú képzés mindössze három városban található: Keszthelyen agrártudományi, Siófokon idegenforgalmi, Tapolcán idegenforgalmi és környezetvédelmi szakképzés folyik. (Veszprém nem tartozik a Balaton Régióhoz, de egyetemének hatása, idegenforgalmi, vegyipari, környezetvédelmi és tanári felsőfokú képzéssel, meghatározó jelentőségű a térségben.) A foglalkoztatás szezonális jellege A Balaton Régióban a gazdaságilag aktív népesség száma 107 ezer, a munkavállalási korú népesség foglalkoztatottsági szintje az országos átlagot követi, 62%-os. A régió munkaerőpiacának sajátos jellemzője a szezonális foglalkoztatás magas aránya, mindenek előtt az idegenforgalomban, a kapcsolódó szolgáltatásokban, a mezőgazdaságban és az építőiparban. A foglalkoztatási gondok, a szűk munkalehetőségek főként a háttérterületek településeit jellemzik. Zsúfolt, gyenge minőségű utak, nehézkes elérhetőség A Balaton déli partjának elsőrendű közlekedési tengelye a 7. sz. főútvonal, melynek jelentősége az autópálya-építéssel tovább erősödik. Fontos úthálózati elemek a 65-ös, 67- es és 68-as másodrendű főútvonalak, szerepük a partközeli területek parthoz való kapcsolása. A Balaton északi partjának meghatározó közlekedési folyosója a 71-es főközlekedési út, melyhez a 72-es, 73-as, 84-es, 75-ös és 76-os jelű másodrendű tengelyek csatlakoznak. A Balaton Régió úthálózatának különösen az idegenforgalmi főszezonban rendkívüli terheléssel kell megbirkóznia. Például Balatonfűzfőnél a forgalom nagysága a nyári hónapokban 17 ezer jármű naponta, Balatonfüred térségében 28 ezer jármű/nap, Gyenesdiásnál 12 ezer jármű/nap. Az erős forgalmi terhelés miatt a nyári hónapokban az átlagos menetsebesség jelentősen lecsökken, és különösen a lakott területeken felerősödnek a közlekedési forgalom által okozott káros környezeti hatások (magas zajszint, levegőszennyezés). A közlekedést nehezíti, hogy a fő- és mellékutak burkolatának állapota és teherbírása a Balaton Régió úthálózatának jelentős szakaszain elmarad a forgalmi követelményektől. A vasúti közlekedésben a Balaton Régió fő áramlási tengelyei a Budapest Murakeresztúr és a Budapest Tapolca vonalak. A déli parton villamosított nemzetközi

10 10 vasúti fővonal halad át, korszerű biztosító berendezésekkel, amelyen a vonatok átlagosan km/h sebességgel közlekedhetnek, míg az északi part 80 km/h sebességű, dízelvontatású vasúti közlekedéssel rendelkezik. Százezer lakás A Balaton Régióban több mint 100 ezer lakás, az országos lakásállomány 2,5%-a található. A 90-es évtizedben több mint 5000 lakás kétharmaduk a parti sávban, egyharmaduk a háttértelepüléseken, épült fel. Erős vállalkozási aktivitás a szolgáltató ágazatokban A Balaton Régióban az egyéni vállalkozások száma az elmúlt évtizedben több mint kétszeresére, a társas vállalkozások száma pedig ezt is jóval meghaladó mértékben, ötszörösére emelkedett. A térségben a vállalkozások sűrűsége kiugróan magas: miközben országos szinten 77, addig a Balaton Régióban 107 vállalkozás jut ezer lakosra. A vállalkozások területileg a Balaton Régió városaiba és a part menti sávba koncentrálódnak (ld. 3. térkép). 3. térkép: Az egyéni és társas vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000-ben (településenként) Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, működő társas vállalkozások száma (2) (12) (28) (49) 0-10 (68) nincs (5) működő egyéni vállalkozások száma

11 11 A Balaton Régióban a vállalkozások döntő többsége 72%-a a szolgáltató ágazatokban tevékenykedik, a mezőgazdaságban található a vállalkozások 6%-a, az iparban és az építőiparban 22%-a. A balatoni turizmus miatt jelentős a vendéglátás és a szálláshelyi szolgáltatás szerepe, a régióban minden harmadik vállalkozás ezen a területen tevékenykedik (ld. 1. ábra). 1. ábra: A vállalkozások száma a Balaton Régióban, 2000 (ágazat szerint, parti sáv és háttértelepülések szerinti csoportosításban) vállalkozások száma (db) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar, Építőipar Kereskedelem, Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, posta és távközlés Part menti települések Háttértelepülések Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Területileg erősen koncentrálódó ipar A Balaton Régióban az ipar közel 12 ezer fő számára nyújt munkalehetőséget. Az ipari telephelyek rendkívül koncentráltan helyezkednek el a régióban: a térséget alkotó 164 település közül mindössze 17 településen haladja meg az ipari munkahelyek száma az ötvenet, 300-nál több ipari munkahellyel csupán 8 település rendelkezik, ezernél több ipari munkahely pedig csak Balatonfűzfőn, Keszthelyen, Marcaliban és Veszprémfajszon található. A koncentrációra jellemző, hogy az utóbbi négy település tömöríti a térségben az ipari munkahelyek majdnem kétharmadát.

12 12 A kutatási-fejlesztési intézményhálózat A Balaton Régióban kutatási-fejlesztési tevékenység folyik az MTA Balatoni Limnológiai Kutató Intézetében, a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Agrártudományi Karán, a Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetben, valamint a térséget érintő két akadémiai bizottsághoz tartozó kutatóhelyeken. A régió kutatóintézeteiben döntően alapkutatások folynak, a kutatás-fejlesztés eredményei azonban az alkalmazott kutatások valamint a megfelelő közvetítő intézményrendszer hiánya miatt ma még nem épülnek be szervesen a térségi vállalkozások termelési, szolgáltatási tevékenységébe. A kutatási-fejlesztési intézményhálózat hiányossága egyrészt a régió egyoldalú gazdasági szerkezetének következménye, másrészt viszont az egyoldalú gazdasági szerkezet oldásának egyik legnagyobb akadálya. A Balaton Régióban még nem fejeződött be a turizmus szerkezetváltása A régió kulcságazatának, a turizmusnak a fejlődése az elmúlt évtizedben javarészt követte a magyar turizmus egészét jellemző átalakulási folyamatokat, mindenekelőtt a politikai és gazdasági rendszerváltást követő gyors külpiaci szerkezetváltást. A magyar turizmus az elmúlt évtized elején ugyanazzal a problémával szembesült, mint az ország egésze: a tervgazdaságról a piacgazdaságra, és a keleti piacokról a nyugati piacokra való átállás kihívásával. Az 90-es évtized elején az egykori KGST-országokból érkező látogatókra épülő, igénytelen tömegturizmus hirtelen elvesztette küldő piacait, a belföldi turizmus pedig a gazdasági-társadalmi változások jelentős lakossági terhei és a fizetőképes kereslet csökkenése miatt esett vissza. A folyamatot jól jelzi a kereskedelmi szálláshelyekre látogató vendégek, valamint az eltöltött vendégéjszakák számának az évtized elején bekövetkezett drasztikus csökkenése (ld. 2. ábra, 3. ábra). A külpiaci szerkezetváltás a Balaton Régió turizmusában csak a 90-es évtized második felében indult el, amikor ismét növekedni kezdett a kereskedelmi szálláshelyekre érkező vendégek száma, a belföldi vendégforgalom többszörösére emelkedett, a külföldi vendégek körében pedig egyértelműen a nyugat-európai országokból érkezők kerültek előtérbe. Noha a Balaton Régióban a külpiaci szerkezetváltás mára többé-kevésbé sikeresen befejeződött, a turizmus lényegi szerkezetváltása, a tömegturizmus mellett megjelenő versenyképes minőségi turizmus megerősödése még várat magára. Az átlagos tartózkodási idő csökkenése, a fajlagos költés emelkedése ellenére a régió adottságaihoz képest még mindig alacsony szintje, a magas bevételt hozó minőségi

13 13 szálláshelyek hiánya egyaránt jelzi, hogy a Balaton Régióban a minőségi turizmus megerősödése és fejlesztésének feladata a most induló évtizedre maradt. Egymillió regisztrált vendég a kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom növekedése A Balaton Régió jelenlegi turisztikai súlyát jelzi, hogy 2000-ben a kereskedelmi szálláshelyek összes vendégforgalmának 17%-át a régióban regisztrálták. A térségben a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek száma az elmúlt évtizedben, az ben regisztrált 800 ezerről a turizmus külpiaci irányváltását kísérő 1992-es mélypont ellenére 2000-re egymillió fölé emelkedett (ld. 2. ábra). 2. ábra: A kereskedelemi szálláshelyeken regisztrált vendégek száma a Balaton Régióban, (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) Belföldi vendégek Külföldi vendégek Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

14 14 A változással párhuzamosan azonban jelentősen módosult a külföldi és a belföldi vendégforgalom aránya. Amíg 1990-ben a vendégek 76%-a külföldi, 24%-a pedig belföldi volt, addig 2000-re - a vendégek számának általános növekedése mellett a külföldiek aránya 51%-ra csökkent, a belföldieké viszont 49%-ra emelkedett. A folyamat mögött az áll, hogy a belföldi vendégforgalom az elmúlt tíz év alatt két és félszeresére növekedett, miközben a külföldi vendégforgalom enyhén csökkent. A vendégek számának növekedése tehát a Balaton Régióban - a külföldi és a belföldi vendégforgalom arányait tekintve - a korábbinál jóval egészségesebb, kiegyensúlyozottabb forgalomszerkezet kialakulásához vezetett. Ötmillió vendégéjszaka A Balaton Régióban - a látogatók számának emelkedése ellenére - az elmúlt tíz esztendőben mintegy hatodával csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (ld. 3. ábra). A csökkenés javarészt a turizmus külpiaci szerkezetváltására, a volt KGST-országokból érkezett, többnyire az igénytelen tömegturizmushoz kapcsolódó látogatók számának csökkenésére vezethető vissza. A csökkenés ellenére azonban a térség ma is meghatározó jelentőségű az ország turizmusában, hiszen 2000-ben az összes vendégéjszaka 27%-át, majdnem ötmillió vendégéjszakát a Balaton Régióban töltötték el.

15 15 3. ábra: A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a Balaton Régióban, (belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) Belföldi vendégek Külföldi vendégek Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A vendégéjszakák számának csökkenését ebben az esetben is a forgalom szerkezetének átalakulása kísérte: amíg a külföldi vendégéjszakák száma 1990 és 2000 között kétharmadára csökkent, addig a belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma egyharmadával emelkedett. A belföldi-külföldi vendégforgalom szerinti szerkezet így ma már kiegyensúlyozottabb, de a balatoni kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmában 67%-os részesedéssel továbbra is a külföldi látogatók által eltöltött vendégéjszakák aránya a meghatározó. A Balaton Régió kereskedelmi szálláshelyein 2000-ben eltöltött közel ötmillió vendégéjszaka 59%-át a szállodák regisztrálták. Ezt követték a kempingek 23%-os, a turistaszállók és ifjúsági szálláshelyek 8%-os, a nyaralóházak 6%-os, és a panziók 4%-os részesedéssel. Az országos átlagot meghaladó átlagos tartózkodási idő A vendéjszakák számához hasonlóan a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben jelentősen csökkent a látogatók átlagos tartózkodási ideje is. Amíg a térségben 1990-ben a látogatók átlagosan 7,3 napot töltöttek el, addig 2000-re az átlagos tartózkodási idő 4,8 napra

16 16 csökkent (ld. 4. ábra). A csökkenés ellenére azonban a látogatók átlagos tartózkodási ideje még ma is jóval meghaladja a 3,4 napos országos átlagot. 4. ábra: Az átlagos tartózkodási idő a Balaton Régióban, (nap, belföldi és külföldi vendégforgalom szerinti bontásban) ,6 7,3 6 6,4 6, ,8 3 3, Belföldi vendégek Külföldi vendégek Összesen Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A jelentős visszaesés mindenek előtt a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejében történt, ami 1990 és 2000 között majdnem a felére, 6,4 napról 3,3 napra csökkent. A külföldi látogatóknál a visszaesés enyhébb volt, az átlagos tartózkodási idő 7,6 napról 6,2 napra csökkent. Noha az átlagos tartózkodási idő csökkenése világszerte megfigyelhető folyamat, ami a főnyaralás időtartamának csökkenésére, illetve a rövidebb időtartamú másod- és harmad nyaralások elterjedésére vezethető vissza, a tendencia egyértelműen a balatoni turizmus vendégmegtartó képességének gyengülését jelzi. A külföldi vendégforgalom egyoldalú orientációjú A balatoni turizmus szerkezetváltásának hiányára utal, hogy a külföldi vendégforgalom országonkénti összetétele az elmúlt öt esztendőben nem változott számottevően, a régió a hagyományos küldő országok mellett nem tudott új piacokat meghódítani. A külföldi vendégek nagyobb hányada Európából érkezik, az európai vendégek töltötték el 2000-ben

17 17 a vendégéjszakák kétharmadát. A küldő országok szerint továbbra is Németország vezeti a rangsort amíg országos átlagban a német vendégek töltik el az összes vendégéjszakák 23%-át, addig a Balaton Régióban a német vendégek aránya 45%. Ehhez képest a további küldő országok részesedése a Balaton Régióban eltöltött összes vendégéjszakából már meglehetősen szerény: Ausztriáé 5%, Hollandiáé 4%, Dániáé 3%. Alacsony fajlagos költés A Balaton Régióban a vendégek fajlagos költése lényegesen alacsonyabb, mint az európai átlag. Az okok között kínálati és keresleti tényezők egyaránt szerepet játszanak. Egyfelől a turisztikai kínálatból hiányoznak a minőségi szálláshelyek, továbbá a sokszínű termékek, amelyek vonzerőt jelenthetnének a magasabb igényű és jövedelmű nyugateurópai társadalmi rétegek számára. Másfelől kedvezőtlen a keresleti oldal, a vendégek összetételében még mindig az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező turisták alkotják a meghatározó keresleti csoportot. A balatoni szállásdíjak átlagos színvonalának a fővárosétól való elmaradása is kifejezi a budapestinél kedvezőtlenebb keresleti és kínálati struktúrát. A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége Noha a Balaton Régióban az elmúlt évtizedben a szálláshelyek száma emelkedett, a szálláshelytípusok szerinti szerkezet nem változott érdemben. Az igazi gyors növekedés csupán a magánszálláshelyek számában figyelhető meg, ám ezek minősége sokszor nem felel meg a turisták elvárásainak. Jelentősen növekedett az alacsonyabb kategóriájú, kétés háromcsillagos szállodák száma, ugyanakkor a négycsillagos egységek száma elenyésző, ötcsillagos szálloda pedig továbbra is hiányzik a régió szálláshelyi kínálatából (ld. 5. ábra). A nyaralóházak, panziók és kempingek száma 1990 és 2000 között szinte alig változott.

18 18 5. ábra: A szállodák száma a Balaton Régióban, (szállodai minőségi kategóriák szerint) szállodák száma (db) Egycsillagos Kétcsillagos Háromcsillagos Négycsillagos Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A szállásférőhelyek száma tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett A Balaton Régióban a szállásférőhelyek száma 1990 és 2000 között több mint kétszeresére, 104 ezerről 221 ezerre emelkedett. A gyors növekedés mögött döntően a magánszállás férőhelyek megháromszorozódása, számuk 48 ezerről 141 ezerre való emelkedése áll. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyi kapacitása azonban ennél már jóval szerényebb mértékben, mindössze 40%-kal, 56 ezerről 80 ezerre emelkedett. Közülük a leggyorsabban a szállodák férőhely-kapacitása bővült: amíg 1990-ben kevesebb, mint tízezer, addig 2000-ben már 25 ezer szállodai férőhely állt a vendégek rendelkezésére. A szállodai kapacitás-növekedése azonban javarészt az alacsonyabb minőségi besorolású szállodák körében játszódott le. Az egyéb kereskedelmi létesítmények (panziók, turistaszállás, ifjúsági szállás, nyaralóház, kemping) közül a kempingekben jelentősen csökkent a szállásférőhelyek száma, ugyanakkor a panziók szállásférőhelyi kapacitása 1990 és 2000 között nyolcszorosára, 600-ról 4700-ra emelkedett.

19 19 A szálláshelyi kapacitás és a vendégforgalom erős koncentrációja a part menti sávban A minőségi szálláshelyi kínálat szűkössége mellett további gondot jelent a turisztikai kapacitások rendkívül egyenlőtlen területi eloszlása, a szálláshelyek több mint 85%-ának a part menti sávra való koncentrálódása. 4. térkép: A szállásférőhelyek és vendégek számának a Balaton Régióban, 2001-ben (településenként, belföldi és külföldi vendég csoprotosításban) vendégek száma (db) külföldi szállóvendégek belföldi szállóvendégek Forrás: TEIR KSH adatbázisa, GM Regionális Információs Főosztály, Szállásférőhelyek száma (1) (7) (23) (16) (16) nincs (101)

20 20 2. A Balaton Régió előtt álló kihívások A Balaton Régió gazdasági, társadalmi fejlődése és jelenlegi helyzete alapján a most induló évtizedben számos kihívással néz szembe: A part menti sáv és a háttértelepülések közötti gazdasági-társadalmi törésvonal akadályozza a Balaton Régió fejlődését. A régió nehézkes elérhetősége, forgalmi túlterheltsége ma már egyre inkább versenyhátránnyá válik. A régió gazdasági szerkezete egyoldalú, a több lábon állás feltételei mindenek előtt a felsőoktatási intézményellátottság és a kutató-fejlesztő intézményhálózat szűkössége miatt - nem teremtődtek meg. A balatoni turizmusban nem fejeződött még be az a szerkezetváltási folyamat, amely a tömegturizmus mellett a minőségi turizmushoz megerősödéséhez vezet. Ezért a turizmus a régió adottságaihoz képest nem eléggé hatékony, erősen szezonális jellegű, területileg túlságosan koncentrált, jövedelemtermelő képessége minőségi szálláshelyi kapacitás és komplex programkínálat hiányában gyenge. A vállalkozások fejlődését a tőkehiány, a munkaerőpiac stabilitását a szezonális foglalkoztatás gátolják

21 21 A Balaton Régió jelenleg sajátos helyet foglal el az ország regionális szerkezetében: olyan programrégió, amely jelenleg nem része a jövőben az Európai Unió Strukturális Alapjaiból is támogatandó tervezési-statisztikai régiók (NUTS II) rendszerének. További sajátosság, hogy a Balaton Régió három tervezési-statisztikai régió határán fekszik, így azok fejlesztési programjaiban többnyire súlyához és lehetőségeihez mérten kisebb szerepet kap, továbbá az összehangolt fejlesztés is nagy nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor a Balaton Régió - a Széchenyi Tervben kiemelten támogatott és kiváló növekedési perspektíva előtt álló - hazai turizmus meghatározó jelentőségű eleme. Elegendő itt csupán arra utalni, hogy a turisták a Balaton Régióban töltik el a vendégéjszakák több mint egynegyedét. Az elmúlt évtized bebizonyította, hogy a Balaton Régió egyedül, csupán önkormányzati és vállalkozói forrásokra támaszkodva nem képes megbirkózni az előtte álló kihívásokkal. Adottságainak jobb és hatékonyabb kihasználása érdekében nem nélkülözheti a központi figyelmet és segítséget.

22 22 3. A Balaton Régió tízéves gazdaságfejlesztési programjának céljai A Balaton Régió jövője: európai szintű turizmus és tudásalapú gazdaság A Balaton Régió nagy esélye, hogy az egységesülő Európa jómódú középosztályainak - és benne a hazai gyarapodó középrétegeknek egyik kedvelt turisztikai célterületévé váljon. A Balaton Régió az évtized végére a megnövekedett szabadidő, az élménykeresés, a pihenés, a sportolás, a szórakozás, egészséges életvitel vonzó térsége és egyben gazdasági haszonélvezője lehet. A térség gazdasági szerkezetében az évtized végén is a turizmus lesz a meghatározó, de már mellé telepedik egy tágabb kiszolgáló ipar és szolgáltató ágazat, valamint egy dinamikusan fejlődő tudásalapú gazdaság. A program stratégiai céljai A gazdaságfejlesztési program stratégiai célul tűzi ki, hogy: a Balaton Régió tíz éven belül Európa versenyképes, minőségi turisztikai térségévé váljon, oldódjon a térség egyoldalú gazdasági szerkezete, és megteremtődjenek egy új, több lábon álló gazdasági szerkezet alapjai, továbbá számottevően javuljon a vállalkozások helyzete és a helyi lakosság életszínvonala. A program közvetlen céljai A stratégiai célok elérése érdekében a program további célja: a régió fejlődését gátló elérhetőség javítása, a régió meghatározó gazdasági ágazatában, a turizmusban a kínálat szélesítése, a szezon elnyújtása, a magasabb fajlagos költésű célcsoportok megnyerése, azaz a minőségi turizmus fejlesztése, valamint a régió gazdasági szerkezetének diverzifikálása, új, tudásalapú gazdasági ágazatok letelepítése, illetve a letelepítéshez szükséges feltételek megteremtése. Az állam szerepvállalása A fenti célok eléréséhez mindenekelőtt a súlyponti elemek fejlesztésében, valamint a fejlődés előtt álló akadályok elhárításában, nem nélkülözhető az állam szerepvállalása. A Balatoni Régió tízéves gazdaságfejlesztési programja azonban nem veszi át és nem

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

MotoGP 2009 Magyarország

MotoGP 2009 Magyarország Budapest, 2008. július 23. MotoGP 2009 Magyarország Dr. Róna Iván vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Tartalom I. A MotoGP, mint kiemelt világesemény bemutatása II. A MotoGP 2009. magyarországi futamának

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke

Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat. HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Golfpálya fejlesztés Az alternatív irányzat HEGYI J. Attila a Birdland Golf & Country Club és az Academy Golf Club alapítója és elnöke Helyzetértékelés Nemzetközi kitekintés A golfozók és golfpályák alakulása

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Modal split. Grafikon: Eurostat

Modal split. Grafikon: Eurostat A Közösségi és kerékpáros közlekedés gyakorlati lehetőségei - összefüggései, a hulladékhasznosítás intézményi lehetőségei Európai Hulladékcsökkentési Hét Tatabánya, 2014. november 28. Közösségi közlekedés

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

Megújuló fejlesztéspolitika

Megújuló fejlesztéspolitika Megújuló fejlesztéspolitika Megújuló fejlesztéspolitika Tőlünk függ minden, csak akarjuk! Széchenyi István Dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter 2011. január 14. Gyökeresen megújítjuk a fejlesztéspolitika

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ -

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Megújuló

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén

Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. november Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-269-5 Balatoni idegenforgalom 2009. szeptember végén Tartalom Bevezető... 2 Szálláshely-kapacitás... 2 Foglalkoztatottság...

Részletesebben

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet

5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 5. Szállodák gazdálkodási környezete Környezet 1 1. Környezet és szállodavezetés Vezetés és környezet Makró környezet Gazdasági környezet 2. Turizmus globális környezete Szálloda és Turizmus Turizmus lokális

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények

A balatoni TDM modell - kutatási eredmények A balatoni TDM modell - kutatási eredmények Szakály Szabolcs Heller Farkas Fıiskola MATUR 2007 január A Települési szintő TDM szerv A települési TDM szerv tagjai Az adott település vállalkozói, önkormányzata,

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS

ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 1. ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS HELYE A MINKET KÖRÜLVEVİ VILÁGBAN AZ EMBEREK KOMFORTOS ÉLETKÖRÜLMÉNYÉNEK BIZTOSÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES 1. AZ ÉPÍTETT MŐVI KÖRNYEZET IGÉNYES KIALAKÍTÁSA LAKÁS

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ

A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ A BALATON FEJLESZTÉSI TANÁCS HOSSZÚ TÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2000) 1. A KONCEPCIÓ ALAPELVEI ÉS KIINDULÁSI FELTÉTELEI A területfejlesztési koncepció célja a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet fejlődését

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében

A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében A MÁV környezetvédelmi tevékenysége a fenntarthatóság tükrében Püski Imre osztályvezető Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi Főosztály A fenntartható fejlődés s célja: c Hosszú távon - a gazdaság

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények

3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK. 3.0.1 Előzmények I.4.2. KÖZLEKEDÉS 3. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK 3.0.1 Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2008. VÁTI) Bács-Kiskun M. területrendezési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya

Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya MEGBÍZÓ: SZEKSZÁRDI DUNA-HÍD KONZORCIUM Az M9 gyorsforgalmi út Szekszárd-Dombóvár közötti szakasz gyorsított ütemű kiépítésének megvalósíthatósági tanulmánya Kiegészítő kötet Tervszám: 0237 2003. FEBRUÁR

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar. A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar A Balaton Régió felkészülése és csatlakozása az Európai Unióhoz Kolip Eliz Budapest 2003. 2 Tartalomjegyzék Bevezetés...5 I. Európai regionális

Részletesebben

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI

3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI 3. MELLÉKLET ILLESZKEDÉS AZ ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS TÉRSTÉSI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁKHOZ Nemzeti Fejlesztési Terv I-II. Az uniós támogatások hozzáférésének és felhasználásának alapdokumentuma a Nemzeti Fejlesztési

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP)

Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Nemzeti Útfelújítási Program 2009-2020 (NÚP) Simon Attila főosztályvezető KKK Útfenntartási és Üzemeltetési Főosztály Budapest 2008. május 14. A forgalmi teljesítmény változása 1998-2006. között Forgalmi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009

Város és gazdaság 2009.12.01. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009. Város és gazdaság. Város és gazdaság Szabó Julianna 2009 b B mészáros sörfőző söröző istálló Winchester 1148 élelmiszer kereskedelem szolgáltatás, vegyeskereskedés ruházat bőrösök ötvös fémműves építőmester 1 London 1851 2 1870 1890 3 1910 1940 Városi sorrend

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE

TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Konferencia a felszín alatti vizekért Siófok, 2009. március 25-26. TERMÁLVÍZ HASZNOSÍTÁST SEGÍTŐ TÉRINFORMATIKAI ADATBÁZIS AZ ÉSZAK- ALFÖLDI RÉGIÓ TERÜLETÉRE Davideszné Dömötör Katalin AQUIFER Kft. MEGBÍZÓ:

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza

PÉCS: Pécs SALG: Salgótarján. MOSD: Mosdós NYH: Nyíregyháza PARLAGFŰ POLLENTERHELÉS ÉRTÉKELÉSE, MAGYARORSZÁG 1992-2010 Az Aerobiológiai Hálózat: Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 1992-ben alakult 3 állomással, folyamatosan bővült 2007-ig (19 mérőállomás: Nyíregyháza,

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben