A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása"

Gergő Soós
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 Települési és területi infrastruktúra/ Az infrastruktúra alapjai Az infrastruktúra szerepe a gazdasági gi és s területi fejlődésben IIII II. A vasúti közlekedés

2 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A belföldi áruszállítás megoszlása módonként a G7 országaiban, 1996 A teljes belföldi árutonna-km teljesítmény arányában 100% 80% 60% 40% 20% 0% Kanada közút vasút csővezeték vízi légi Forrás: Rodrigue 2008 alapján

teljes belföldi árutonna-km teljesítmény arányában 100% 80% 60% 40%

3 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A belföldi személyforgalom megoszlása módonként a G7 országaiban, 1996 A teljes belföldi utaskilométer teljesítmény arányában 100% 80% 60% 40% 20% 0% Kanada vasút közút légi Forrás: Rodrigue 2008 alapján

1996 A teljes belföldi utaskilométer teljesítmény arányában 100%

4 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti áruszállítás alakulása a világon között Milliárd árutonna-kilométer Ázsia Amerika Afrika és Közel-Kelet Európa Forrás: Rodrigue 2008 alapján

árutonna-kilométer 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 Ázsia Amerika

5 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti személyforgalom alakulása a világon között 2,200 2,000 1,800 Milliárd utaskilométer 1,600 1,400 1,200 1,000 0,800 0,600 0,400 Ázsia Amerika Afrika és Közel-Kelet Európa Összesített utaskm 0,200 0, Forrás: Rodrigue 2008 alapján

1,200 1,000 0,800 0,600 0,400 Ázsia Amerika Afrika és Közel-Kelet Európa Összesített utaskm

6 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása Az áruszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon millió tonna ,6% 2,2% 1,4% 11,6% 74,1% 62,8% 24,2% 16,2% csővezetékes vízi közúti vasúti árutonna-kilométer, millió ,0% 18,7% 47,6% 29,5% ,9% 3,9% 63,0% 21,0% csővezetékes vízi közúti vasúti évek évek Forrás: KSH Stadat alapján

74,1% 62,8% 24,2% 16,2% 2001 2006 csővezetékes vízi közúti vasúti árutonna-kilométer, millió 50 000 40 000 30 000 20 000

7 A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A helyközi személyszállítás teljesítménye és megoszlása módonként Magyarországon ,3% 0,9% 0,4% 0,2% millió fő ,9% 77,2% repülőgép hajó autóbusz vonat utaskilométer, millió ,6% 0,2% 47,0% 29,9% 0,1% 38,6% repülőgép hajó autóbusz vonat ,4% 21,7% ,2% 31,4% évek évek Forrás: KSH Stadat alapján

hajó autóbusz vonat utaskilométer, millió 25 000 20 000 15 000 13,6% 0,2% 47,0% 29,9% 0,1% 38,6% repülőgép hajó

8 A közlekedési technika fejlődése Vízi Konténer hajók Szuper tankerek Teherhajók Óceánjárók Fém hajótest Dokkok Zsilipek Közút Hidrogén autó Elektromos autó Autópályák Buszok Teherautók Autómobilok Gőzmotor Omnibuszok Vasút Villamos Belső égésű motor Kerékpárok Mágnesvasút TGV Metro Elektr tromos motor Sínek Légi Airbus A380 Jumbo Jet Sugárhajtású repülőgépek Sugárhajtómű Helikopterek Repülőgépek Léghajók Hőlégballonok Forrás: Rodrigue 2008 alapján

Omnibuszok Vasút Villamos Belső égésű motor Kerékpárok Mágnesvasút TGV Metro Elektr tromos motor Sínek Légi Airbus

9 A főbb közlekedési módokkal elérhető sebesség növekedése között Km/óra Közút Vasút Vízi közlekedés Légi közlekedés Sugárhajtású repülőgép 250 Légcsavaros repülőgép Nagy sebességű vonat Gépkocsi Postakocsi Gyorsjáratú vitorlás hajó Óceánjáró Vasút Konténerhajó Forrás: Rodrigue 2008 alapján

Légcsavaros repülőgép Nagy sebességű vonat Gépkocsi 100 50 Postakocsi Gyorsjáratú

10 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Az egységnyi (1 km-re jutó) költségindex 1,0 A közutak/közlekedési eszközök rendszerjellemzői Költségek Tőkeigényes, magas építési költségek, a gazdaságosság a használattól függ: az alsó rentábilitáshatár tkm/év. Mellékvonalak esetében tkm/év. Magas üzemi költségek. Távolság Kevésbé alkalmas rövid szállítási távolságokra. A gazdaságosság javul a növekvő távolsággal (optimális = intercitytől a transzkontinentális távolságig. Tipikus szállítmányok Tömegáruk, különösen ásványi és mezőgazdasági nyersanyagok, fa, építőanyagok, kémiai anyagok, darabáruk. Személyszállítás (visszafejlődőben a fejlett államokban). Rendszer-előnyök Lehetővé teszi a teherszállításban viszonylag rövid idő alatt, viszonylag kis szállítási költséggel a tömegáruszállítást, biztonságos, viszonylag gyors, megbízható, viszonylag rugalmas, lineáris és területet ritkán behálózó kiszolgálás. Rendszerhátrányok A teherszállítmányok összeállításához sok idő kell. Viszonylag magasak a személyi költségei. Terepérzékenység (mozgással szembeni ellenállások). Területfeltárása korlátozott, nem felületszerű, területet lefedő. Forrás: Erdősi 2004 alapján

Távolság Kevésbé alkalmas rövid szállítási távolságokra. A gazdaságosság javul a növekvő távolsággal (optimális = intercitytől a transzkontinentális távolságig.

11 Ágazati multiplikátor hatás: az építés során elsősorban a montánipar, másodsorban az építőanyag- és gépiparra hat A népesség kulturális színvonalára Közvetlenül: kvalifikáltabb munkaerő iránti igény Akcelerátor-hatás Közvetve: kihat a kommunikáció folyamatára Az olcsó és nagy teljesítményű szállítással a gazdaságra Az áruszállítás esetében hatalmas költségelőny Személyszállításban is jelentős előrelépés Iparosodás, urbanizáció Területi gazdasági következmények Területi munkamegosztás, tömeges távolsági kereskedelem Csökkenő határköltségek a pályák, állomások, csomópontok közelében Munkaerő-mobilitás, ingázás Ipari, intézményi, szolgáltatási, kulturális telephelyelőnyök Fejlődő térségek Fejlődési tengelyek, folyosók Népességkoncentráció, bevándorlás, munkaerő-drágulás Vasúti fővonalak (korlátolt területfeltárással) Forrás: Erdősi 2004 alapján Differenciálódás a területi fejlődésben Stagnáló vagy mérsékelten fejlődő térségek Lakóhelyérték-növ., kitermelőipar az állomások közelében Népességstagnálás Vasúti mellékvonalak (kiterjedt területfeltárással) Visszafejlődő, elmaradott, kiüresedő térségek Mezőgazdasági termelés, elsorvadó kisipar Népességelvándorlás, csökkenő munkaerő-költség Vasút nélküli térségek

előrelépés Iparosodás, urbanizáció Területi gazdasági következmények Területi munkamegosztás, tömeges távolsági kereskedelem Csökkenő határköltségek a pályák, állomások, csomópontok közelében

12 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Ideiglenes hatások: Hasonló hatásai lehetnek, mint a közúti fejlesztéseknek, A vasútépítések fő időszakában komoly multiplikátor hatás érvényesült a bányászatban, a vas- és acélkohászatban, illetve gépgyártásban. Állandó hatások: Elsősorban az ipari tevékenységek dekoncentrálásában van/volt igen nagy szerepe az olcsó, nagytömegű szállítás megteremtésével, Ugyanakkor a csomópontokban a nyersanyagok és a munkaerő koncentrálását is elősegítette, Mindezeknek betudhatóan igen nagy hatással volt a területi fejlődésre az iparosodásra és az urbanizációra,

Állandó hatások: Elsősorban az ipari tevékenységek dekoncentrálásában van/volt igen nagy szerepe az olcsó, nagytömegű szállítás megteremtésével,

15 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Tömegáru-szállítás (1 millió tonna feletti teljesítmény): 1970-ben: Dunaújváros, Miskolc, Kazincbarcika, Ózd, Szolnok, Pécs, Tatabánya, Tiszaújváros, Komló, Debrecen, Százhalombatta, Szeged, Ajka, Győr, Várpalota, Esztergom-Dorog, Kecskemét, Salgótarján, Vác, Kaposvár, Békéscsaba, Eger 2003-ban: Dunaújváros, Mezőkeresztes, Nagyút, Százhalombatta, Záhony, Ajka

Tiszaújváros, Komló, Debrecen, Százhalombatta, Szeged, Ajka, Győr, Várpalota, Esztergom-Dorog, Kecskemét,

16 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A vasút hatása ott lehet különösen jelentős, ahol eltérő nyomtávú vasútvonalak találkoznak és átrakó-övezet jön létre (pl. Záhony). Ebben az esetben a vasút, illetve a logisztikai tevékenységek foglalkoztatása igen számottevő lehet, A vasút foglalkoztatása nemzetgazdasági szinten kiemelkedően fontos alkalmazottjával a MÁV Zrt. hazánk legnagyobb foglalkoztatója, A vasút környezetvédelmi szempontból igen előnyös közlekedési forma.

Ebben az esetben a vasút, illetve a logisztikai tevékenységek foglalkoztatása igen számottevő lehet, A vasút foglalkoztatása

17 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre

18 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre

19 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre Elsődleges hatások: A mellékvonalak megszüntetése a csökkenti a fővonalakra történő becsatlakozó forgalmat, ezáltal pedig a fővonal forgalmát, Az érintett településeken csökken a foglalkoztatottak száma, A megszüntetett hálózati szakaszok miatt állandó jelleggel, illetve ideiglenesen (pálya-javítás, vis maior esetén) is nőhet a menetidő. Másodlagos hatások: Visszaesik a közlekedési kínálat- és ezzel összefüggésben a kereslet is ( tyúk-tojás és ördögi kör effektus), Csökken az adott terület telephely-vonzereje, s így új (elsősorban nagy szállítási kapacitást igénylő) beruházások maradhatnak el, rosszabb esetben meglévő üzemek sorvadhatnak el,

(pálya-javítás, vis maior esetén) is nőhet a menetidő.

20 A vasútmegszüntetések hatása a területi fejlődésre A közlekedési kapcsolat megszűnése hozzájárulhat a mezőgazdasági termelésszerkezet megváltozásához mely bizonyos esetekben a piaci vonzáskörzetek zsugorodásához és áremelkedéshez vezethet, Az idegenforgalom esetében is visszaesést/stagnálást okozhat a vasúti kapcsolat felszámolása, Csökkenhet a települések lakóhelyértéke, melynek demográfiai kihatásai is lehetnek, A megváltozó (általában megnövekvő) elérési idők miatt változhatnak a települési vonzásviszonyok, Általános tendencia, hogy a legtöbb vasútvonalat a legelmaradottabb, fejlesztésre szoruló térségekben számolják fel. A puszta közgazdasági érdekek és a területfejlesztési törekvések ellentétben állnak egymással.

lakóhelyértéke, melynek demográfiai kihatásai is lehetnek, A megváltozó (általában megnövekvő) elérési idők miatt változhatnak a települési vonzásviszonyok, Általános tendencia,

21 A hagyományos vasút versenyképesebbé tételének lehetőségei Hatékony közlekedés-szervezés, Az elővárosi közlekedés fejlesztése, Multimodális közlekedési-rendszer kialakítása, Nagysebességű vasutak kiépítése, Kombinált fuvarozás feltételeinek megteremtése,

22 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A nagysebességű vasúti közlekedés fejlődése Európában és Japánban 1965 és 2000 között Milliárd utaskilométer Európa Japán Forrás: Rodrigue 2008 alapján

23 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre A nagysebességű vasúti hálózatok jellemzői: A 200 km/óra feletti sebesség lehetővé teszi, hogy középtávon kilométeres távolságon belül versenyképes a repülőgéppel, A hatékony működés érdekében azonban érvényesül az elkerülő-hatás, A kiépítés során általában új hálózat jön létre, A hálózat kialakítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a rácsatlakozó közlekedési módoknak bevezető utak, vasutak, parkolók, stb. Hatásai meglehetősen koncentráltan jelentkeznek.

24 A vasúti közlekedési infrastruktúra hatása a területi fejlődésre Nagysebességű vasúti hálózatok: A francia TGV A német ICE Az olasz TAV A spanyol AVE A japán Shinkansen Az orosz Szokol Az amerikai Acela A kínai SMT-Maglev A magyar MÁV

Hasonló dokumentumok

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás. Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III.

Az infrastruktúra alapjai 7. előadás Az infrastruktúra szerepe a gazdasági és területi fejlődésben III. A közlekedési infrastruktúra keresleti oldalának alakulása A vasúti személyforgalom alakulása a világon